2001. június 22.
(XIII. évfolyam, 242. szám)

A heves esôzések nyomán újabb szennyezés történt az Aranyoson. Emiatt Torda városában akadozott az ivóvízellátás. Mihaela Beu, a Kolozs Megyei Környezetvédelmi Felügyelôség felügyelôi szolgálatának fönöke a Szabadságnak elmondta:

Június 19-én a tordai közmûvállalat jelezte, hogy megváltozott az Aranyos folyó vizének minôsége. Megfigyeléseik szerint sok vízminôségi mutatónál gondok jelentkeztek. Ez nagyon régi kérdés, a helyzet szinte valamennyi esôzés után megismétlôdik, mert a Fehér megyei Valea Sesului-i víztárolóba szennyezett ipari víz kerül a környékrôl — mondotta.

Az Aranyosba vas, mangán, réz, szerves anyagok jutnak. A környezetvédelmi felügyelôség csak annyit tud tenni, mint máskor: biztosítani a lakosság számára a tiszta ivóvizet Tordán.

Kérdésünkre, hogy a jövôben is minden vihar idején lehet számítani vízszennyezésre, Mihaela Beu elmondta: Sajnos, igen. Hosszú távon az egyetlen megoldás a szennyezôforrások felszámolása lehet. A beruházáshoz szükséges összegeket azonban eddig senki sem tudta elôteremteni.

Megtudtuk: ezúttal a halállomány nem szenvedett károkat. A savhatás most normális szinten maradt, 7,00–7,40 között. A vastartalom azonban a rendes szint 4–6-szorosa, a mangáné 3–5-szöröse, a rézé a kétszerese volt. Úgy tûnik, a vízgyûjtôbe inkább fémek kerültek.

Ördög I. Béla

A napok óta tartó viharos, esôs idôjárás Erdély több megyéjében okozott árvízkárokat, a villámcsapás pedig emberéleteket követelt. A Kolozs megyei Aranyoslónán a hosszas esôzést közel fél órán át hatalmas jégesô követte, ami sok milliárdos kárt okozott a helyi mezôgazdasági társulásoknak és kisgazdáknak. Ottjártunkor a falu agrárszakemberei már összesítették a részben vagy teljesen tönkretett mezôgazdasági területeket, a jégkárt a megyei mezôgazdasági vezérigazgatóság vezetôsége is felmérte, és az adatokat a bukaresti szakminisztériumba továbbították.

Az agronómusok hasonló jégkárra a környéken nem emlékeznek. Petrusca Maria, az agrárkamara helyi alkalmazottja elmondta: vidékükön egyedül Aranyoslónán sepert végig a jégesô, sok parcellát teljesen tönkretéve. 912 hektár búzából 260 ha, 116 hektár cukorrépából 44 ha, 124 ha gyökérzöldségbôl 32 ha, 1234 ha kukoricából 300 ha, 62 ha szójából 15 ha és 20 hektár kender ment tönkre. A faluban mûködô két mezôgazdasági társulás legszebb parcelláit pusztította el a jégesô, néhány perc alatt tönkretéve a mezôgazdasági vállalatok szépnek ígérkezô idei nyereségét.

Tör Laurentiu agronómussal, az Aranyos mezôgazdasági társulás elnökével kimegyünk a letepert búza- és kukoricapercellákhoz. Ritkán látni manapság Erdélyben 100 hektáros összefüggô búzatáblát, amely a jégesô elôtt még ötezer kilós hektárátlagot ígért. Az agronómus a földre mutat: a jég a magok kétharmadát kipörgette, a többi pedig az érés folyamán magától kiesik a fellazult kalászból. Helyenként százszázalékos kár keletkezett, de a több mint 100 hektáros parcellából legjobb esetben sem marad 25 százalékos termés... A szomszédos, katasztrófa sújtotta kukoricatábla „látvánoysabb": a tengeri szép ívben aláhajló levelei ezúttal rongyosan lelógnak az összetört kukoricaszárról. A szakember szerint itt még van némi remény arra, hogy a tápanyagban gazdag talajon részben regenerálódjon a növény, és legyen némi termés.

A sávosan tovább vonuló jégesô szerencsére nem ért minden parcellát. A gyönyörû borsóparcella például megúszta. Erre biztosítási szerzôdést kötöttek az Omniasig vállalattal, mert a feldolgozó cég ehhez kötötte a felvásárlást. Most utólag, persze, bánják, hogy a többi növényt nem biztosították. Tör szerint az a gond, hogy a biztosítóvállalatok nem érdekeltek az agrárbiztosításban, így ajánlatuk nem vonzó. Valójában mégis megéri biztosítást kötni, mert ilyen esetben a teljes kár legalább felét a biztosító egy szerényebb biztosítási díj fejében is kifizette volna.

Popa Ioan alpolgármester kérdésemre, hogy a polgármesteri hivatal mivel segítheti a pórul járt gazdákat, széttárja kezeit: egyik napról a másikra élnek, nincs pénzalapjuk ilyen segélyekre. A gazdák a kárral maradnak és egy tanulsággal: ilyen jól mûködô társulásokban — amelyekbôl megyeszerte alig 20 van — érdemes mezôgazdasági biztosítást kötni.

Makkay József

Tegnap újból tüntettek a bukaresti Gyôzelem téren az FNI-kárvallottak. A tüntetôk a délután 5 óráig engedélyezett tüntetés után sem távoztak a térrôl. A rendôrség szétoszlatta a tömeget. Lapzártakor még tartott a tüntetôk és a rendfenntartók közötti dulakodás, mert a tüntetôk nem akartak felszállni a számukra odarendelt buszokra.

A Metro Media Transilvania közvélemény-kutató intézet által a Nyílt Társadalomért Alapítvány megrendelésére 2001. május 18-27 között végzett felmérésébôl kiderül: a lakosság több mint fele szerint Romániában rossz irányban haladnak a dolgok. A szakértôk szerint a borúlátók „ismérvei" a következôk: nem bíznak saját jövôjük javulásában, elégedetlenek életvitelükkel, rosszabbul élnek mint egy évvel ezelôtt, nem bíznak Adrian Nãstase miniszterelnökben, túlnyomó többségük fiatal és férfi és Erdélyben élnek. A megkérdezettek többsége (41%) abban sem hisz, hogy jövôre javul helyzete. Az elégedetlenség forrása — természetesen — a pénzhiány (77%), a település tisztasága (42%), az egészségügyi ellátás (41%). Legtöbben a betegségtôl (27%), a háborútól (23%), az árak emelkedésétôl (18%) félnek, az 1-tôl 10-ig terjedô skálán legtöbben az 5–6-os számot jelölnék meg anyagi helyzetük mutatójaként.

Ami az alanyok toleranciaszintjét illeti: 11 százalékukat zavarná, ha magyar, és 45 százalékot, ha roma szomszéduk lenne. A zsidó lakók csupán a megkérdezettek 6 százalékának nemtetszését váltanák ki, 2 százalékukat pedig az zavarná, ha román szomszédjuk lenne. A felmérés szerint az alanyok 41 százaléka büszke arra, hogy Románia polgára, a kevésbé büszkék aránya alig 13 százalék. A rendkívül nehéz gazdasági helyzet közepette legtöbben (88%) az ima erejében, az utolsó ítéletben (65%), a mennyországban (62%), illetve a túlvilági életben hisznek. Ilyen körülmények között kissé meglepô, hogy az alanyok 33 százaléka csupán havonta egyszer vagy ritkábban megy a templomba.

A megkérdezettek túlnyomó többsége (62%) továbbra is a rosszul fizetett, de stabil munkahelyet tartja megfelelôbbnek. Amennyiben pedig 500 millió lejhez jutna, abból lakást, személygépkocsit (35%) vásárolna, vagy gyermekének, szüleinek adná (23%).

A gazdasági helyzet és a vízumkötelezettség lehet az oka annak, hogy az elmúlt 10 évben a lakosság alig 19 százaléka járt külföldön. Azok közül, akik jártak külföldön, a legtöbben Magyarországra (32%), Törökországba (13%), illetve Németországba (12%) utaztak. A többség 1992-ben (10%), 1998-ban (10%), valamint 2000-ben (18%) járt utoljára külföldön. A turistáknak majdnem a fele (45%) magyar nemzetiségû, a romák a megkérdezettek 20, a románok pedig 17 százalékát teszik ki. A felmérés adatai szerint legtöbben a Bánságból utaztak külföldre, ezek egyetemi hallgatók. Azok, akik nemcsak utazgatni, hanem emigrálni akarnak, többnyire roma, Bukarestben vagy nagyvárosban lakik, életkora 18–24 év között mozog.

A felmérés érdekes adatokat közöl a korrupcióról is. A megkérdezettek fele bevallotta, hogy vitt ajándékot az orvosnak vagy asszisztensnek. Az alanyok 14 százaléka a polgármesteri hivatal alkalmazottját, 25 százaléka a tanítônôt vagy tanárnôt, 13 százaléka a rendôrt, mintegy negyedük pedig a törvényszéken lepett meg valakit ajándékkal. A legnagyobb bizalmat továbbra is az egyház (89%), a hadsereg (72%) élvezi, a legkevesebben pedig a befektetési alapokban (75%), a politikai pártokban (75%), illetve a bankokban (73%) bíznak. A pártopciókat illetôen a megkérdezettek legkevésbé Petre Romanban (78%), Valeriu Stoicában (74%), Corneliu Vadim Tudorban (67%), illetve Mihai királyban (65%) bíznak. Az alanyok 23 százaléka azt nyilatkozta, nem ismeri Markó Bélát. A legbizalomgerjesztôbb politikus Traian Bãsescu, Bukarest fôpolgármestere (50%). Az adatok szerint Adrian Nãstase miniszterelnökben egy „hajszállal" többen bíznak (49%), mint Ion Iliescu államfôben (48%).

Amennyiben jövô vasárnap tartanák a választásokat, a megkérdezettek 60 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (volt Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja — RTDP), 17 százaléka a Nagy-Románia Pártra, 7 százalék a Demokrata Pártra, 6 százalék a Nemzeti Liberális Pártra, 4 százalék az RMDSZ-re, a Román Demokratikus Konvencióra (3%) voksolna.

A felmérés szerint a megkérdezettek 36 százaléka úgy vél, Románia csak részben kész az EU-csatlakozásra, míg 35 százalék szerint országunk egyáltalán nem felkészült a lépésre, 11% pedig egyáltalán nem hallott arról, hogy Románia kérte volna a felvételt az Európai Unióba. Szinte felük (49%) egyetért azzal, hogy Románia vízumkötelezettséget vezessen be Moldova iránt. Legtöbben Moldvából (66%) és Erdélybôl (61%) támogatják az intézkedést. Amennyiben jövô vasárnap népszavazást tartanának Románia EU-s csatlakozásáról, a megkérdezettek 77 százaléka igennel szavazna.

Kiss Olivér

Újabb megdöbbentô tettel lepte meg Kolozsvár lakóit és a városi tanácsosokat Gheorghe Funar polgármester. Csütörtökön a költségvetés határozat-tervezete helyett a polgármester marhacsontot, oldalbordát és piros-sárga-kék színû fogpiszkálót tett választottjaink asztalára. A városháza üvegtermébe érkezett tanácsosok megrökönyödtek a látványon. — Úgy látszik, így néz ki Kolozsvár költségvetése. Sértés a tanácsosok számára, a polgármester csúfságol velünk. Ismeretlen tettes ellen feljelentést teszek a törvényszéken — nyilatkozta Máté András RMDSZ-es tanácsos. Marian Todoran RSZP-s tanácsos szerint felelôtlen tettrôl van szó. — Egy normális ember nem tehet ilyesmit — mondta. Chiritã Ioan, az egyetlen nagy-romániás tanácsos, aki részt vett az ülésen, a következôket mondta: — Katasztrófa, ilyet még a fronton sem láttam!

A tanácsosok kihívták a rendôrséget és az állategészségügyi igazgatóság képviselôit. Többek között a helyszínre érkezett Laurentiu Moldovan ôrnagy, a rendôrség bûnvádi ügyosztályának képviselôje és Bontidean Marcel, a megyei rendôrfôkapitány helyettese. A rendôrök kihallgatták Titus Judét, a város jegyzôjét és egyes tanácsosokat. Az újságíróknak csak annyit nyilatkoztak: eljárást indítnak az ügyben. Az állategészségügyi igazgatóság képviselôi összegyûjtötték és tanulmányozás végett elvitték a csontokat.

Rögtönzött sajtóértekezletén a polgármester elmondta: értesítette a városi rendôrfôkapitányt, hogy lopás történt a polgármesteri hivatalban. — Délután három órától a városháza mûvelôdési osztálya kortárs mûvészeti kiállítást szervezett az üvegteremben. Arról értesítettek, hogy valaki ellopta a kiállított tárgyakat — mondta. Nem adott felvilágosítást arról, hogy a „kiállított tárgyakat" közpénzbôl vásárolták-e vagy sem.

Kiss Ollivér

Stratégiai helyzetét, katonai képességét és erejét tekintve Románia a legfontosabb pályázó a NATO-csatlakozás második hullámában — jelentette ki tegnap Mihail Popescu vezérkari fônök. Szintén tegnap Robert Kennedy, a németországi George C. Marshall Biztonsági Tanulmányok Európai Központjának az igazgatója ugyanazon a konferencián Bukarestben azt nyilatkozta, hogy a NATO-hoz való csatlakozás legfontosabb kritériuma nem politikai vagy geostratégiai, hanem technikai.

Bánffyhunyadon az elmúlt két hétben kilenc üzletet és több autót tört fel egy tizenévesekbôl álló banda. Az üzletekbôl apróságokat vittek el, hogy ne vevôdjön észre a lopás, míg a kocsikból pótkerekeknek és rádiókazettofonoknak kelt lába. Az eddigi nyomozások szerint az elkövetôk névsorában két 17 éves moldvai testvér mellett ott van egy lelkész gyermeke is, ugyanakkor a banda vezetôje a Román Hírszerzô Szolgálat kolozsvári ezredesének, Ioan Popnak a fia. Ha a hét fiatalt vétkesnek találják a minôsített lopások elkövetésében, 3-tól 15 évig terjedô börtönbüntetést kaphatnak.

(-bb)

Egy szál rózsa letépéséért indult eljárás egy kolozsvári fiatal ellen: Karácsony Sándor László szerdán, barátnôjének születésnapján, mivel pénze nem volt, a diákmûvelôdési házelôl tépett le egy szál rózsát, hogy felköszöntse a lányt. A közelben levô rendôr észrevette, és lopásról vett fel jegyzôkönyvet, 140 ezer lejre értékelve a kárt. A jegyzôkönyv szerint a kár teljes egészében megtérült.

(balázs)

Légy zöld! (Fii verde!) jelszóval környezetvédô tábort szerveznek július 12–15. között a tarnicai (Gyalu község) Bahia Blue menedékházban és sátortáborban, 25 km-re Kolozsvártól. A szervezôk sajtótájékoztatót tartottak a Roland Garros vendéglôben, amelyen részt vett Makkai Imola (PR-menedzser), Radu Mititean és Miron Elisei (Napoca Kerékpárosklub), Bede Hédi (Alternatív Szövetség), Albert Zsolt (projektmenedzser), Szarukán László (táborszervezô) és Makkai Bence (a tábor igazgatója).

A környezet és a gondolkodásmód szennyezettsége ellen irányuló akciót megelôzve július 7–12. között kerékpárosturnét szerveznek, amely minden nagyobb erdélyi várost, szennyezettségi gócpontot (Kolozsvár, Nagybánya, Dicsôszentmárton, Marosvásárhely, Torda) érint.

A rendezôk két fô meggondolásból választották a tábor helyszínének éppen Tarnicát: a városon — a legszennyezôbb környezeten — kívül esik és onnan (kellene) szennyezettség mentes ivóvizet kap(jon) a helység.

A tábor mintegy 500 sátor, azaz 1500 személy befogadására képes, belépni meghívóval vagy jeggyel lehet. A jegyek ára elôvételben három napra 120, a helyszínen 150 ezer lej — a Szentegyház utcai Bahia Blue teázóban lehet belépôt vásárolni. Mintegy 300 fôt befogadó helyiséget rendeztek be az étkezés számára; a Fôtérrôl, a Melody Szállóelôtti parkolóból rendszeres buszjárat indul a helyszínre. Parkolási lehetôséget is biztosítanak azok számára, akik nem tudnak lemondani környezetszennyezô masinájukról.

A táborban mûvészi rendezvények sokasága várja az oda látogatókat. Performansz zene, koncertek, fényképkiállítás, felvilágosító videofilmek, mûvészfilmek és elôadások váltogatják egymást — a részletes mûsorra még visszatérünk.

A rendezvény fô támogatója a

Coca-Cola, médiapartnerei között található a Szabadság is.

További információk a www.

green-camp.com honlapon vagy a 064/408-422 és 093-460805-ös telefonszámokon.

Póka János András

A KÉPZÔMÛVÉSZETI EGYETEM VÉGZÔS TEXTILESEINEK, György Iringónak, Handru Laurának, Mihailicenco Luminitának, Sipos Saroltának és Vladau Ioanának a diplomamunkáiból nyílik kiállítás június 22-én a Mátyás-ház pincéjében. Megtekinthetô június 24-ig.

AZ ERDÉLYI DIVAT NAPJAI címmel kezdôdik rendezvénysorozat június 22-én reggel 9.30 órakor a Mátyás-házban. Nemzetközi kollokvium és filmvetítés után este 9 órakor a sétatéri pavilonban megválasztják Miss Erdélyt és divatbemutatót tartanak. A rendezvénysorozat június 23-án, 9–18 óra között, a Mûvészeti Múzeumban folytatódik.

A BÁNFFYHUNYADI KÓS KÁROLY KULTURÁLIS TÁRSASÁG szalonnasütéssel egybekötött emlékkirándulást rendez június

24-én, vasárnap a sztánai Kós Károly tanyára. Indulás de. fél 11 órakor a bánffyhunyadi vasútállomásról.

ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER szenátor tart fogadóórát június 22-én, pénteken 14–15.30 óra között a Fürdô/Pavlov/Hossu utcai RMDSZ székházban.

ZENÉS-TÁNCOS DÉLUTÁNT RENDEZ az RMDSZ Pata–Györgyfalvi negyedi körzete június 24-én, vasárnap du. 5 órakor a Jugoszlávia utca 51. szám alatti székházban.

A GYÖRKÖS-MÁNYI ALBERT-EMLÉKHÁZBAN június 23-án, szombaton délután 5 órakor Gergely Virág, (Szarvady Irén tanítványa), Bach-, Beethoven-, Chopin-mûveket zongorázik. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

UTAZÁS TÉRBEN ÉS IDÔBEN címmel 2001. június 26–30. között tartjuk Budapesten a IV. európai családterápiás konferenciát. Kolozsváron június 23-án, szombaton elôkonferencia napot tartanak A családterápia alkalmazásának lehetôségei és nehézségei témával. A konferencia meghívott elôadói: dr. Hézser Gábor, a betheli (Németország) pszichiátriai klinika lelkész-pszichoterapeutája és Kádár Annamária pszichológus. Az elôadásokat követô ebédszünet után kerekasztal-megbeszélésre kerül sor, melyen a meghívott elôadókon kívül Antal Attila (Csíkszereda), dr. Baráth Katalin (Budapest), Komlósi Piroska, Szamosközi István és Vargha Jenô László (BBTE) vesz részt. Moderátor: Antal Attila. Az elôkonferencia helyszíne a Brassai Sámuel Elméleti Líceum díszterme.

Szerda délután az EME Tamás András utcai részlegén Egyed Emese vezette tanár–diák kutatócsoportja Enyedi Sándor (Budapest) Az Aranka-kutatás jelenlegi helyzete címmel tartott elôadást. Az életmûbôl három megvalósítást emelt ki: a 18. század végén Nagyszebenben beindított, majd Kolozsvárra átköltöztetett újságot, melyben számos cikk jelent meg egy nyelvmûvelô társaság szükségességérôl; a pest-budai színházat, melyet a Martinovics-féle mozgalom leverése ürügyén sepertek le a történelem színpadáról; végül az 1793-ban Marosvásárhelyen megszületett Erdélyi Magyar Nyelvmûvelô Társaságot, melynek tevékenységi köre jóval meghaladta az elnevezésében rejlô tartalmat. A tudomány iránti elkötelezettségének, a Nyugaton tanuló ifjakkal való jó kapcsolatának köszönhetô kutatói eredményei. Teljes életmûvét, melyben meghatározó szerepet játszik szerteágazó levelezése, csak csapatmunkával lehetne feltárni.

A kiskonferencián még a következô elôadások hangzottak el: Aranka György eszmevilága (Palotás Varga Zsuzsa); Aranka György Seneca-olvasata (Kovács Eszter); Ipermestra. Egy drámafordítás-fogalmazvány Aranka gyûjteményébôl (Egyed Emese). Provokáció és apológiája. Aranka György és Csíki Székely Krónika (Berki Tímea); Ember esmérete. Egy kéziratos filozófiai értekezés feltárása (Bíró Annamária).

Ö. I. B.

Az új évezred lakomájaként hirdette meg a Korunk és a Pro Philosophia Alapítvány azt a találkozást, ahol a terítéken Demeter M. Attila A jó államtól a demokratikus államig címû könyve, valamint a Kellék legújabb, a nacionalizmusról szóló száma szerepelt. Demeter M. Attila könyve a Komp-Press Kiadó Ariadné könyvek sorozatában jelent meg, és politikafilozófiai esszéket tartalmaz. A szerzô szerint a kötethez elôszót is tervezett, amely úgy kezdôdött volna, hogy a könyvben szereplô írások tulajdonképpen a rossz közérzetének a dokumentumai. S mivel ezt az elôszót végül is nem írta meg, visszatekintve a tanulmányokat a politikai arisztotelizmus álláspontjaként jellemezné. A tanulmányok, többek között, a logosz és polisz, a szabadság és autonómia, a nacionalizmus Kelet- és Közép-Európában, valamint a „nemzeti— filozófia problémáit feszegetik.

Terítékre került ugyanakkor a Kellék címû filozófiai folyóirat 17-es száma, amely a nacionalizmus kérdését járja körül, de rendhagyó módon nem a már befülledt román–magyar témát, hanem rangos nemzetközi szerzôk politikai-filozófiai tanulmányaiból válogat.

Köllô Katalin

Egy szeptemberben esedékes kiállítás megvitatása volt a témája annak a rendhagyó bemutatónak, amely június 20-án, szerda délután zajlott a Tranzit-házban. Az összejövetel során Antik Sándor a Büntetésmegelôzô öncenzúra címû, 1973-as Szenjóby Tamás-performance-ot mutatta be, nyakában táblával, fején vödörrel, és mindezt meglehetôsen zagyva zenére. Mivel az egybegyûltek nem igazán tudták dekódolni az üzenetet, a továbbiakban inkább a The File Room címû installációs és internetes terv bemutatására tevôdött a hangsúly, amelyet szintén Antik Sándor mutatott be, a cenzúra és a manipuláció közötti különbségeket elemezve.

Ehhez kapcsolódott a tervezett kiállítás témája is, címe: Az önkény parancsuralmi cenzúrája és a manipuláció elegáns és rejtett kényszere a demokráciában. A bemutató további része a kiállítással kapcsolatos jövôbeli teendôk megbeszélésére korlátozódott.

(sbá)

A Szabadság, az Interneten olvasható Transindex és a Kolozsvári Televízió magyar adása folytatja közös Transfórum rovatát. Legújabb vendégünk Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetôje, a Román Hírszerzô Szolgálatot felügyelô képviselôházi és szenátusi közös bizottság tagja, üzletember, lesz, akihez olvasóink, a tévénézôk és az Internet-látogatók kérdéseket intézhetnek. A válaszokat július elején olvashatják a Szabadságban és a www.transindex.ro-n, illetve figyelemmel kísérhetik az RTV1-en, a kolozsvári magyar adásban. A Transfórum korábbi meghívottai Markó Béla, Mircea Baldean, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Patrubány Miklós, Tôkés László, Boros János, Jenei Imre, Alföldi László, Pap Géza és Molnár Gusztáv voltak. A kérdéseket a Szabadság címére várjuk, levélben június 25-ével bezárólag (postabélyegzô dátuma), valamint szerkesztôségünk telefonszámain, e-mail címén, a magyar adás 186-855-ös telefonszámán, illetve a transindex@mail.dntcj.ro címen július 2-ával bezárólag.

Folyóirat- és könyvbemutató színhelye volt szerda délután a kolozsvári Állami Magyar Színház elôcsarnoka. A Korunk júniusi, Hamlet-számát, valamint az egykori színházigazgató Janovics Jenô közel fél évszázadig kéziratban kallódó mûvét, A Hunyadi téri színházat, amelyet a Korunk Baráti Társaság a millenniumi program keretében jelentetett meg, Horváth Andor, illetve Kötô József ismertette.

A rendezvény nyitányaként Hatházi András Zalán Tibornak a Korunk 75 évfordulójára írott versét tolmácsolta. Majd Horváth Andor fôszerkesztô-helyettes szólt a négyszáz éves Hamlet mindenkori idôszerûségérôl és 20. századi reneszánszáról. A Hamlet volt az elmúlt évszázad legtöbbet játszott színmûve. "Századunk gyermekei úgy érezték, ezt a történetet nekik és róluk írta a szerzô, ôket szólítja meg a dán királyfi, az ô szavai visszhangozzák leginkább kérdéseiket és dilemmáikat. E háborúk és diktatúrák sanyargatta században mindenkit megkísértett a létezés terhének tudata, az értelem válsága, a tehetetlenség rémülete: a kizökkent idô érzete" — mondotta. A Hamlet népszerûségét az is bizonyítja, hogy a klasszikus Arany-fordítást még három próbálkozás követte, negyedikként pedig ott a Jánosházy-fordítás, amelyet a lap is közöl. A téma iránti különleges érdeklôdést mutatja a fiatal szerzôknek a lapban megjelentetett újszerû Shakespeare-interpretációja is.

Tompa Gábor színházigazgató a ’89 elôtti Hamlet elôadást felelevenítve megjegyezte: jó alkalom ez a mostani a színház önreflexiójára. Majd felolvasta Héjja Sándor emlékére írott, Levél Hamlethez címû, a lapban megjelent versét.

Kötô József színháztörténész a Hunyadi téri színház címû Janovics-kötetrôl szólva annak a fontosságát ecsetelte, hogy a mû megjelentetésével immár teljessé vált a kolozsvári színháztörténet leírása, a kezdetektôl napjainkig. A Hunyadi téri színház felépítése a magyarság szellemi és anyagi hozzájárulásának eredménye. A kézirat könyvalakban való megjelentetése pedig bizonyítja: többé nincsenek tabutémák. A színháztörténész hangsúlyozta Janovics Jenônek az erdélyi magyar színjátszás megmentôjének és újjáteremtôjének a rendkívüli szerepét, aki a hagyományôrzés mellett kora legmodernebb irányzataitól sem zárkózott el. Neki tulajdonítható az 1926-os frakkos Hamlet, amely egyértelmû nyitás volt az európai avantgárd felé, valamint a kolozsvári némafilmgyártás megteremtése.

Senkálszky Endre színmûvész visszaemlékezései különleges élményt jelentettek. A bámulatos emlékezôtehetséggel rendelkezô mûvésznek sikerült emberközelbe hoznia egykori példaképét, Janovics Jenôt, a kiváló színészt, rendezôt, színigazgatót és a kolozsvári színjátszás ügyét önzetlenül szolgáló értelmiségit. Aki egy fényes sikerekkel kecsegtetô budapesti színházi karriert áldozott fel azért, hogy a közismerten mostoha körülmények között vigyázza az erdélyi magyar kultúrát. Egy csöppnyi élô színháztörténet fültanúi lehettünk szerda délután a magyar színházban. Köszönjük.

Németh Júlia

Június 20-án, a zeneakadémia stúdiótermében, Lászlóffy Réka végzôs zongorista vizsgaelôadásán, nemcsak a vizsgáztató bizottság, de a hallgatóközönség is tanúja lehetett egy tehetséggel és ambícióval, sok munkával és kitartással elért mûvészi útszakasz, a fôiskolás diákoskodás lezárásának.

Lászlóffy Réka, városunk kedvelt és elismert mûvész-tanárának, Csíki Boldizsárnak a végzôs növendéke, a kamarazenét dr. Weiss Ferdinánd professzor irányításával tanulta, így licencvizsga elôadása nem csupán a zongorairodalom repertoárjából nyújtott színvonalas mûsort, hanem kamarazenébôl is. Béres Melinda, Ortenszky Gyula és Lászlóffy Réka, Beethoven D-dúr Trióját, (Op. 70, nr. I.) a hegedû–cselló–zongora mûvészien harmonikus egybefonódásával, azonos tónussal, azonos „hullámhosszon" szólaltatták meg. Az I. tételt a „vihar" elôtti feszültséget rejtô zaklatott dialógusok, a sóhaj-motívumokkal tarkított lírikus párbeszédek és a bizakodóan energikus tételzárás jellemezte. A II. tétel énekszerû, érzékeny intimitással intonált mélyen fájdalmas líra témái az elszigeteltségtôl, a meg nem értettségtôl, a testi kínoktól szenvedô, lélekben megtört Beethoven költôi vallomása, amit a trió mély drámaisággal oldott meg. A III. tételben a beethoveni robusztusság és a finom líraiság találkozott, a sejtelmességbôl, titokzatosságból feltörô bizakodó hangnem a remény fénysugarát csillantotta fel.

Lászlóffy Réka egyéni mûsora igényesen összeállított remekmûveket tartalmazott. Bach h-moll Prelúdium és fúgája a Wohltemperiertes Klavier I. kötetébôl tisztán, érthetô szólamvezetéssel, pontos imitációkkal szólalt meg. Az áttetszô, fegyelmezett prelúdiumot intim hangulatú fúga követte. A nagy feszültséget hordozó fúga fényes feloldása a pikárdiai terccel való befejezésben valósult meg. Beethoven E-dúr Op. 109-es Szonátájának I–II. tételében Lászlóffy Réka finoman árnyalt hangszínekkel, sejtelmes piánóival, férfias fortéival, jól felépített crescendóival a beethoveni zaklatottságot tükrözte. A leszûrt, mély filozófiai gondolatokat hordozó poétikus záró variációkban a határozottság–-kétség, a nyugtalanság–megbékélés, a nôiesség–férfiasság, a fény és árnyék kettôssége uralkodott. A megszokott beethoveni dübörgô finálé helyét gondolkodásra késztetô csendes befejezés vette át. Schumann Waldscenen Op. 82 ciklusának a magvát a természet, a lélek rejtett zugai, a miszticizmus és az ártatlan keresés-kutatás képezi. Lászlóffy Réka az Erdei jelenetek rejtett polifóniájának szépségét költôien, színesen, a fény és árnyék kontrasztjával fedte fel. Messiaen Chant d’extase dans un paysage triste címû prelûdje, a modern zene eszközeivel, hangképekben „megfestett" „szomorú táj", amelyben a boldogság, az „extázis éneke" rendkívül szuggesztíven, a hangszínek gazdag palettájával, szintén a fény és árnyék jegyében valósult meg.

Kulcsár Gabriella

„Cineribus resuscit" (hamvaiból támadt fel). Ezt a latin mondatot foglalták bele a kolozsvári Református Kollégium címeres nagypecsétjébe 1801-ben, amikor a Farkas utcai, akkor új „tanodai épület" utcai sorát átadták rendeltetésének. Az 1656-ban épített Apáczai-féle kollégiumot 1798-ban a mai Jókai-utcából kiindult tûzvész a belváros nagyrészével, a templommal, a tanári és papi lakásokkal együtt mintegy két óra alatt elpusztította. Minden füstté és hamuvá változott, a kollégiumot hamvaiból kellett feltámasztani.

Ebben a kilátástalan helyzetben a kollégiumi elöljáróság azonnal az újjáépítést határozta el. Az anyagiak elôteremtésére összeírta a számításba jöhetô segélyforrásokat, vagyonos fôurak névsorát állította össze, akiket „mindkét magyar hazában" segélynyújtásra szólított fel. A kollégium diákjai közül páronként „kéregetôket" indítottak el Erdélybe és Magyarországra. A jól megszervezett akció eredményeképpen az új épület elkészítésére az adományokból, a fôkonzisztórium hozzájárulásából, a kollégium alapjaiból 67 735 forintot gyûjtöttek és használtak fel. Sokan építôanyagok adományozásával vagy fuvarral járultak hozzá az építkezéshez.

1801-re az épület utcai része elkészült, s homlokzatára a „Litteris et pietati sacrum A. Aar. Chr. MDCCCI" (a tudományoknak és a kegyességnek szentélye, a krisztusi idôszámítás 1801. évében) feliratú táblát helyeztek el. 1810 körül felépült a déli oldal földszinti része. 1813 és 1827 között az elöljáróság a városi tanács engedélyével a várfalat a kollégium épületétôl a Bethlen-bástyáig lebontotta s köveibôl helyére a várárkon túl kôfalat építtetett.

A kollégium épülete kétemeletes, majdnem négyszögletes. Méretei észak-déli irányban 45,5 m kelet-nyugati irányban 45 m. Magassága a fedélzetig 11 m, azzal együtt 17 m. Építésekor 62 helyiséget foglalt magában, ebbôl 50 lakószobának, 10 tanteremnek, 1 könyvtár céljára és 1 „fenyítôház" (fogda) céljára készült. A keleti fal ott épült fel, ahol a régi kollégium nyugati fala állott. A belsô udvar, a „kis kúria" területe 674 m².

Az építési munkálatok során 1808-ban a kollégium udvarán 253 drb. különbözô korokból származó aranypénzt találtak. Ezek ellenértékeképpen az államkincstár 948 forintot fizetett a kollégiumnak.

Az 1801-ben és a következô években elkészült épületben nyertek elhelyezést a tantermek, szertárak-múzeumok, irodák és az internátusi lakószobák. Ezeket a lakószobákat eleinte az európai városokról nevezték el (volt Lemberg, Pest, Prága, Vienna, Génua stb. nevû szoba). Késôbb a szobákat számokkal jelölték.

1821-ben a belsô udvarra, a bejárati rész fölé, az elsô emeletre két oszlopon álló erkélyt („álltányt") építettek. Ennek rácsozatába beépítették a kollégium címerét.

Az épület fedélzeti részén 1862-ben egy kis „tornyocskát" képeztek ki, ahova toronyórát szereltek be. Az órát Bécsben vásárolta Takács János igazgató, s árát a tanári kar és a diákság gyûjtötte össze. Felszerelésében és csengôszerkezete beállításában közremûködött Rajka Péter ismert kolozsvári gépészmester.

A városi csatornahálózatba az épületet 1897-ben kapcsolták be, a telefont és a vízvezetéket 1898-ban vezették be. 1899-ben a földszinti folyosó egyrészét, az elsô emeleti lépcsôfordulófát, a kapu közét aszfalttal vonták be, majd 1902-ben a Farkas utca felôli kôkerítést vaskerítéssel váltották fel, új padlóval látták el az összes szobákat, mindenikre kettôs ablakokat szereltek fel, s dániel-kályhákat állítottak be minden szobába.

1904-ben a díszterem mennyezetét új boltozattal helyettesítették, 1907-ben bevezették a villamos áramot és világítást. A földszinti 11 ablakra a tanulók kiszökésének megakadályozására vasrácsokat tétettek.

Miután 1902-ben felépült a Petôfi utcára nyíló új épület, a Farkas utcaiban a továbbiakban csak az internátus, a díszterem, a nagykönyvtár és a betegszoba maradt. Az elsô világháború folyamán azonban, mivel a Petôfi utcai épületet katonai kórház céljaira foglalták le, a tanítás ismét az óépületben zajlott le.

Az internátusi életkörülmények javítására 1927-ben az elöljáróság 10 zuhannyal fürdôt létesített. Ennek használatáért a bennlakók évi 100–100 lej fürdési díjat fizettek. Azelôtt a diákok a Diana-, majd az Erzsébet-fürdôbe jártak tisztálkodni.

(Folytatjuk)

Kolozsvári József

Pincér, fizetek!

Igenis, én a XX. büntetôszázad közkatonája ezennel ki szeretném egyenlíteni a tartozásomat. Fogyasztottam... Hogy elôször fizessem ki az öregeim fogyasztását?! Hát igen, a tisztességes utód törleszti ôsei adósságát is. Becsületbeli kötelesség. Volt két há... Mi volt, kérem? Ja igen! Volt két világháború. Tudok róla, nem kell megijedni. Az öregeim becsülettel elfogyasztották, pedig egy kissé nyersre sikerültek. Natúrszelet saját zaftjában, Trianon körítéssel. A jó székely gyomor megemésztette, igaz, a körítés romlott lehetett, mert még a dédunokáknak is viszket a tenyere tôle. Alig fejezték be az egyiket, már kezdték is a másikat. Az volt aztán a dínomdánom!— „Ki-csi-ne-kem-a-vi-lág,-ki-rú-gom-az-ol-da-lát!" — folyt a csinnadratta kivilágos virradatig, Sztálin-orgona kísérettel. Nem is csoda, hogy ahogy a nóta mondja, ki is rúgták a családi ház oldalát. Apámékra már nem maradt rugdosnivaló, valószínû ezért gondolták, hogy engem késôbbre hagynak. Én már bíborban születtem, vörös volt minden körülöttem. Ha jól emlékszem (régen volt az, úgy 1944 körül) elsô eledelem vörös pecsenye volt kommunista módra, Molotov-koktéllal leöblítve. Nem spóroltak apámék, megadták a módját, ahogy kellett. Igaz, most nekem kell fizetnem, de semmi baj, mert úgyis én ittam meg a levét! Apámra semmiképpen nem haragudhatok, hat évig volt az orosz vadászmezôkön tetveket hízlalni. Velem nem volt hiba, vörös csillagokkal feküdtem. Annyit ettem-ittam, amennyit a fôszakács, aki vigyázott az egészségemre, kiporciózott, nehogy túltápláljam magam, s bajom legyen a koleszterin szintemmel. Úri ételekhez szokott gyomrom csak a különlegességeket kedvelte: tasakleves szójás szalámival, utána eredeti pótkávéval. Már egészen hozzászoktam a dôzsöléshez, amikor jött az a fránya forradalom...

Pincér, fizetek! Volt egy XX. század... De elôbb, legyen olyan szíves, hozzon egy kis szódabikarbonát, mert ez az utolsó fogás, tíz év demokrácia körítéssel, alighanem megnyomta a gyomrom. Hogy ôszinte legyek, hányingerem van tôle!

Versánszky Ernô

Mivel a magyar országgyûlés által kedden elfogadott státustörvénybôl mennyiségi túlkínálatot szolgált a román politika és média egyaránt, amelyre minôségileg egyértelmûen a selejt és a „fogyasztó" szenvtelenül szándékos és aljas félrevezetése jellemzô, felvetôdik, hogy mit is akarnak ezzel elérni a lakosság körében, vagy mi lehetne a román politikum mozgatórugója meg szándéka. Nem kell különösebb végzettséggel, politikusi hajlammal, gyorstalpaló levelezési tanfolyamok szolgáltatta kulturális színvonallal rendelkezni ahhoz, hogy bárki átlássa a státustörvényt támadók magyarázatának meg érvelésének valótlanságát és alaptalanságát. Ez a túlkínálat, amely még az autóbuszokon is negyedóránként megismétlôdik a túlhangosított rádióból, nehogy az utasok érzelemmentesen zötykölôdhessenek, talán el is éri azt a hangulatkeltést a lakosság körében, amelyet a hazai politikai pártok most már újból egyetértô összefogással megcéloztak, nyilvánvalóan magyarellenes szándékkal. Bár a marosvásárhelyi márciusi események idején, ezelôtt tizenegy évvel plakátokon hirdette a feldühített néptömeg, hogy „harcol, és nem gondolkodik", azok, akik most mégiscsak veszik ezt a fáradságot, a politikusok érveire könnyen ellenérvelhetnek.

Legtöbben és leggyakrabban azt hangoztatják a státustörvénnyel kapcsolatosan, hogy az „határontúlisággal" rendelkezik, és egy magyarországi (idegen) törvényt itt, romániai területen fognak vagy akarnak majd alkalmazni, érvényesíteni. Ebbôl a mondvacsinált jellegbôl azt a következtetést vonták le, hogy Magyarország egybôl területileg akar terjeszkedni, vissza akarja állítani valamikori országhatárait, hiszen az, hogy adott esetben nemzetben, magyar nemzetiségûekben gondolkozik, a román „politikai elemzôk" szerint csakis ezt jelentheti. Azt a tényt pedig, hogy a magyar országgyûlés mégsem fogadta el a román fél javaslatait (?), gôgös fennsôbbségként értelmezték, és máris politikai konfliktus elôszeleit jósolgatták. Mert fáj nekik, hogy valaki egyáltalán gondolt ránk, és ettôl esetleg bátrabbak, elszántabbak leszünk, igenis, meg akarunk majd maradni magyarnak, itthoni magyar iskolába akarunk majd járni, és anyagi boldogulásunkat is talán majd szélesebb földrajzi övezetben valósíthatjuk meg, ellensúlyozva a hazai állandóvá vált kisemmizést, mellôzöttséget, leépítést. Mindez számtalan és túlzottan bölcsködô, jogászkodó és politikuskodó nyilatkozatot váltott ki. De mind a felsorolt állításokra, mind az irigykedô, aljas véleményekre bôven van mit ellenérvként felsorolni. Tényleg ne tudná a román miniszterelnök meg az ôt körülvevô udvaroncok, továbbá a közvéleménynek a hangot megadók, no meg maga a közvélemény se tudná önállóan végiggondolni, hogy a státustörvénynek tartalmából fakadóan sincs (nem is lehet, hiszen a törvények, jogszabályok összessége csakis az azt elfogadó országban rendelkeznek érvényességgel) határokon túli alkalmazási jellege, hogy az annak elôírásaiban részesülôk csakis az illetô országban, tehát Magyarországon élvezhetik majd a felkínált kedvezményeket? Meg, hogy saját belsô ügyeinek rendezésében egyetlen ország sem köteles szomszédja vagy bárki tetszését kivívnia? Mert egyáltalán milyen kihatással van Romániára az, ha egy itteni állampolgár egy másik országban kedvezményesen utazhat, vagy ott használja ki a lehetôséget tyúkszeme olcsóbb kezeltetésére? Egyébként is egy korábbi magyarországi, a hadifoglyoknak és a magyar hadseregben szolgáltaknak megállapított anyagi kártérítési törvény elfogadásakor senki nem tiltakozott román részrôl amiatt, hogy román állampolgárok és nemzetiségûek sokszor jelentôs pénzösszeghez jutottak a magyar állam jóvoltából, és ezt az összeget sokan itt fektették be vagy költötték el. Ami pedig a szintén gyakran hangoztatott munkaerôelvonást, kivitelt illeti, státustörvénytôl függetlenül is sokan dolgoztak meg dolgoznak feketén külföldön, ami kétségtelenül a „befogadó" ország gondja, és amit a státustörvénnyel valamelyest legalizálhatnak. És azt se tudnák a román politikusok, hogy egy európai uniós ország esetében, mint amilyen Ausztria is, nem alkalmazhatnak ilyen jellegû törvényt, tehát azért nem vonatkozik a státustörvény az ottani magyarokra, akik egyébként sem igénylik — mert nincsenek rászorulva — ezeket a kedvezményeket? És természetesen felemlegethetnénk követendô, illetve most már követett példaként a valahol kisebbségben élô németeknek, szlovákoknak, spanyoloknak az anyaországok által biztosított jogokat is, amelyet szintén ismerhetnek emlékeztetés nélkül hazai politikusaink.

A hazai politikai tévésók elképzelésére jellemzô egyik piaci párbeszédmutatványban egy liberális meg egy udvaronc költô kérdôre vonta a „hazánk iránti lojalitásunkat". A hazától azonban elkülönítve kell kezelni az azt uraló hatóságot, amelynek egyáltalán nem lehetünk hálásak a be nem váltott ígéretekért, vissza nem szolgáltatott ingatlanokért, beolvasztásért és elsorvasztást célzó betelepítésekért, tervszerû elszegényesítésért, az érezhetô hátrányos megkülönböztetésekért, ami álláskeresésnél vagy hivatali ügyintézéseknél oly sokszor ér.

A román kormány sajátos stílusú politizálása két esetben sikerrel járt: Emma Nicholson bárónô elítélését hirtelen elismerésre váltotta, a svéd kormány pedig látványos engedményt tett a dollármilliárdos adósság ügyében. A román államvezetésnek a státustörvénnyel szemben (meg általában az uniós elvárásoknál) is tanúsított örökös elégedetlenségét meg sértôdékenységét, továbbá elvárásait joggal értelmezhetnénk egy másik ország belügyeibe való beavatkozásnak. Az önálló bizonyítási képesség hiányában a másikra, a jobbra acsarkodással próbálnak figyelmet kelteni, és megmaradni abban a sorban, ahol csak az örök kullogó mellékszerepére voltak eddig képesek.

Újvári T. Ildikó

Elkéstem. Mármint azzal a javaslattal, amelyet a kolozsvári polgármesteri hivatalnak szerettem volna benyújtani a nemrégiben a város utcáin a jármûveknek a járdákon parkolását megakadályozni hivatott vaskos fémcsövek beplántálása kapcsán. Mert kedden délelôtt a Jókai utcában megjelent két festô, és komótosan elkezdték pirossal bemázolni az „autócsapdák" tetejét. A déli fergetes zápor közbeszólt, de szerdán már a sárgával folytatták, ott, ahol abbahagyták. Csütörtökön a kék is kezdett a helyére kerülni, így az ezerötszáz maradandó mûalkotás cseppet sem tér el mecénásának ízlésétôl.

Elkéstem. De talán még nem késô hasonló eredeti javaslatokat tenni: trikolórosra kellene pingálni a járdákat, a villanyoszlopokat, az utcai fák törzsét, a parkolóórákat vagy a gyalogos átkelôhelyeket. Mégpedig abból a költségvetésbôl, ami most, félév elteltével sincs a városnak. Hátha éppen ettôl fordulna hamarabb Európa felé a közízlés. Az Európa-út román jelzései lám máris elkészültek.

Ö. I. B.

l A C osztályba való jutásért vívott mérkôzésen nem sikerült gyôznie a Kolozsvári Romsco SE-nek, a D osztály Kolozs megyei bajnokának a Tövisi Rapid CFR (Fehér megye) ellen. A mérkôzés 1–0-lal végzôdött, gólszerzô: Puha (8. perc).

l Egygólos hazai sikerek születtek az A osztályba jutásért/maradásért vívott osztályozók elsô mérkôzésein is: Nagybányai FC–Suceavai NC Foresta 1–0 (Dumitrascu — 44. perc) és Konstancai Farul–Bákói MFC 2–1 (Liviu Mihai — 43. és Cristocea — 66. perc, illetve Vetrea — 9. perc).

l A magyar NB I. 21. fordulójában: Ferencvárosi TC–Vasas Danubius Hotels 2–0 (gólszerzô: Tóth Mihály 11 m, 18. és Hrutka — 11 m, 59. perc), Dunaferr SE–Gyôri ETO 4–1 (Penksa — 18., Tököli — 40., Lengyel 2 — 78. és 90. perc, illetve Éger — öngól, 14. perc), Újpest FC–Lombard FC Tatabánya 1–1 (Terjék — 87. perc, illetve Pekovic — 7. perc), Zalahús Zalaegerszegi TE FC–MTK Hungária FC 2–1 (Waltner — 79. és Radu Sabo — 87. perc, illetve Illés — 75. perc), Matáv Compaq-Sopron–Székesfehérvári Videoton FCF 3–2 (Bausz 2 — 12. és 47., valamint Tóth — 24. perc, illetve Földes — 9. és Zombori — 42. perc; Somogyit a 4. percben kiállították a hazaiaktól), Kispest-Honvéd–Debreceni VSC 0–0. Az utolsó forduló elôtt a táblázaton (zárójelben az alapszakaszból hozott pontszámok):

1. Dunaferr 22 13 2 7 40–35 46 (5)

2. FTC 21 11 8 2 34–14 45 (4)

3. Vasas 21 9 6 6 36–30 37 (4)

4. Újpest 21 9 5 7 38–36 37 (5)

5. Gyôr 21 10 5 6 30–30 37 (2)

6. MTK 21 8 5 8 30–20 35 (6)

7. Kispest 21 9 6 6 32–27 34 (1)

8. Sopron 21 7 6 8 24–26 30 (3)

9. ZTE 21 7 7 7 30–30 29 (1)

10. Videoton 21 8 2 11 33–33 28 (2)

11. Debrecen 21 6 3 12 31–42 24 (3)

12. Lombard 22 1 3 18 20–55 12 (6)

Kiesett a Debrecen és a Lombard.

l A nôi Magyar Kupa döntôjében: Renova SE 4–2-re nyert az Eger FC ellen.

l Világbajnoki selejtezôn az Óceániai csoportgyôztesek rájátszásán az 1. mérkôzésen: Új-Zéland–Ausztrália 0–2 (gól: Emerton — 5. és 82. perc). A visszavágóra június24-én kerül sor Sydneyben. A párharc gyôztese játszik a dél-amerikai selejtezôcsoport 5. helyezettjével a jövô évi koreai–japán közös rendezésû vb-re jutásért.

(pja)

A korosztályos tini bajnokságok záró sorrendjeinek közlése elôtt szót kell ejtsünk az egyes csoportok életkor szerinti beosztásáról. A felsô korhatártól lefelé ez a következôképpen alakul: 18 év, ide tartoznak a D osztály ifi csapatai, valamint a B1-gyel jelzett csoport; 16 év — ehhez a C- és C1-csoportok; 14 év — az úgynevezett kölyök csapatok, D jelzéssel.

Ifi bajnokság, B1-csoport: 1. Transilvania FC 41, 2. Kolozsvári CFR 29, 3. Tordai Turdeana 25, 4. West Ham FC 16, 5. Romsco SE 6 pont. A létszámra való tekintettel ezek az együttesek négyszer találkoztak egymással, oda-vissza alapon.

A C-csoportban volt a legnépesebb a mezôny, ezért a megyei szakbizottság két részre osztotta a mezônyt. Végeredmények:

Ifi bajnokság, C-csoport: 1. Tordai Aranyos FC 61, 2. Kolozsvári Ivánszuk Futballiskola I. 61, 3. Kolozsvári U FC I., 4. Dési Selena FC 58, 5. Aranyosgyéresi Sodronyipar 45, 6. Transilvania FC 43, 7. Kolozsvári CFR I. 28, 8. Kolozsvári U FC II., 9. Szamosújvári Olimpia 18, 10. Désaknai Bányász 11, 11. Alsójárai Bányász 4 pont.

Ifi bajnokság, C1-csoport: 1. Kv. CFR II. 34, 2. Kv. U FC I. 33, 3. Sodronyipar II. 25, 4. Bánffyhunyadi Vlegyásza 20, 5. Tordai Turdeana 12, 6. Gyalúi Apuseni FC 12, 7. Kv. U FC II. 12, 8. Ivánszuk Futballiskola II. 11 pont.

A gyerekcsoport végeredménye: 1. Sodronyipar 36, 2. Ivánszuk fociiskola I. 36 pont, 3. Kv. U FC 31, 4. Tordai Aranyos FC 23, 5. Ivánszuk fociiskola II. 18, 6. Kv. CFR 14, 7. Ivánszuk fociiskola III. 6, 8. Tordai Turdeana 0 pont.

Hatalmas feladattal kellett megbirkózniuk a tini labdarúgókkal foglalkozó szakembereknek, hogy a bajnokság mechanizmusa olajozottan mûködjön. A fellegvári, egykori CMC stadionban mûködô Ivánszuk focisuli öt csapattal szerepel a korcsoportos bajnokságokban, legjobbjai pedig az Alsójárai Bányász II. néven vettek részt a D-osztályban — ez hozzávetôleges számítások szerint is háromszáz játékost jelent. Ezenkívül az U és CFR egyesületek is alaposan kivették részüket az utánpótlás nevelésében.

A tini labdarúgók eredményei reményt adnak arra, hogy a nem is olyan távoli jövôben sikeres focit láthatnak majd a szurkolók.

Reisinger László

A magyar nôi vízilabda-válogatott dontôbe jutott, miután a négy között elsôsorban ragyogó védekezésének köszönhetôen végig vezetve legyôzte Oroszországot.

Nôk, elôdöntô: Magyarország–Oroszország 7–6 (3–1, 1–1, 3–2, 0–2). A másik ágon: Olaszország–Görögország 7–1 (3–0, 0–0, 1–1, 3–0).

A döntôben tehát: Magyarország–Olaszország. Az 5. helyért játszott találkozón: Hollandia–Spanyolország 10–9 (2–2, 3–3, 3–3, 2–1).

Kolozsvári U-Nehézgépgyár-Agressione–Galaci Ulpimex 27–27 (14–14)
Horia Demian Sportcsarnok, 250 nézô. Vezették: Toma Plesa–Octavian Pripas (mindkettô Râmnicu Vâlcea).

U-Nehézgépgyár-Agressione: Florean — Rocas (6), Baciu (5), Gal (2), Cãtinas (6), Boancã (2), Burcã (6); cserék: Cucuiet (kapus). Edzô: Remus Moldovan.

Ulpimex: Emancipatu — Cosma (2), Milea (2), Preda (6), Costea (9), Dimache (6), Nelu (2); cserék: Ciubotaru — Burhuc, Gogu, Manea. Edzô: Eugen Bastiurea.

Hétméteresek: 1/1, illetve 5/3; kiállítások: 4, illetve 16 perc.

Eredményalakulás: 2–4 (7. perc), 7–7 (17. perc), 12–12 (25. perc), 16–15 (33. perc), 16–17 (35. perc), 19–21 (41. perc), 21–21 (43. perc), 21–24 (43. perc), 25–24 (51. perc), 27–26 (56. perc).

Döntetlennel fejezte be szereplését az idei évadban a kolozsvári fôiskolás együttes. A találkozó csak a vendégek szempontjából volt fontos, ugyanis a döntetlen európai útlevelet jelentett a galaciaknak. Szoros összecsapáson, amelyen 19-szer mutott egyenlôséget az eredményjelzô tábla, az Ulpimex végül sikerként könyvelhette el a remit.

Véleményünk szerint az eredmény igazságosnak tekinthetô. Ezt több tényezô igazolja: kolozsvári szempontból elsôsorban hiányzott a kispadról a csapat „ostora", azaz Gheorghe Zamfir technikai igazgató, aki szerdán aradi kiszálláson volt fôiskolai minôségében. Így a fiúkat Remus Moldovan edzônek nem sikerült annyira feltüzelni, mint ahogy azt Zamfir tette volna. Nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy a kolozsváriaknak nem volt egyetlen cserejátékosuk sem a mezônyben (a fiatalok még nincsenek olyan szinten, hogy helyt tudjanak állni egy ilyen fontos játékon). Csak Florean és Cucuiet tudta váltani egymást a kapuban, ezúttal viszont egyikük sem remekelt, igaz, fejenként kivédtek egy-egy hetest.

Ami a találkozó elejétôl becsvággyal küzdô vendégeket illeti, nagy lelkesedésük mellett fizikailag is jobban bírták. Jól megtermett és felkészült legényekbôl áll a gárda, Costea a félkörön remekelt szemfülességével, míg Preda és Dimache váratlan és változatos technikával végrehajtott dobásokkal tüntek ki. Vátozatos volt az eredmény alakulása, a fináléban mindkét gárda az eredményre vigyázott inkább, így az utolsó három percben egyáltalán nem esett gól.

A férfi Nemzeti Liga 33., utolsó fordulójának többi eredménye: Temesvári U-Politechnika–Nagybányai Minaur 31–27, Brassói Dinamó–Piatra Neamt-i Fibrexnylon 22–28, Pi- testi-i Dacia–Konstancai Portul 31–23 és Bukaresti Dinamó–Bukaresti Steaua 27–32 és Bákó–Nagyvárad 10–0 (játék nélkül, a váradiak nem jelentek meg).

A végsô sorrend: 1. Steaua 97, 2. Fibrexnylon 85, 3. Buk. Dinamó 74, 4. Konstanca 72, 5. Galac 70, 6. Pi- testi 70, 7. Nagybánya 66, 8. Kolozsvár 63, 9. Temesvár 59, 10. Brassói Dinamó 52, 11. Bákó 40, 12. Nagyvárad 40 pont (pontegyenlôség esetén az egymás elleni találkozók döntöttek).

Radványi Pál

Eredeti cím: Enemy at the Gates, német–angol–amerikai–ír koprodukció, színes, 2000. Rendezte: Jean-Jacques Annaud, fôszereplôk: Joseph

Fiennes, Jude Law, Rachel Weisz, Ed Harris.

A második világháború. Helyszín: Sztálingrád. A németek pusztító seregei már-már elfoglalják az orosz földet. Sztálingrád a kommunisták utolsó reménye: ha a város elvész, a németeket már senki sem állíthatja meg. Ezért az ország minden részérôl érkeznek a fiatal katonák, akik legfennebb csak néhány napot képesek túlélni a frontvonalon: a német túlerôvel szemben csak a menekvés megoldás, viszont a menekülôket az orosz tisztek gyilkolják le: gyávákra nincs szükség a harcban...

Vassili Zaitsev (Jude Law) is kiskatonaként érkezik a frontra. Szerencséje van: túléli az elsô napot, halottnak tétetve magát. Ennél is nagyobb szerencséje, hogy megmenti egy fiatal szovjet aktivista életét, akivel össze is barátkozik. A remekül célzó Vassili (akit nagyapja tanított meg lôni) hamarosan nemzeti hôssé válik: mesterlövészként egymás után mészárolja le a német tiszteket, miközben az orosz újságok, nyomtatványok címlapján dicsôítik.

Skalpjainak száma szépen gyarapodik, mindaddig, amíg a Führer megunja, hogy naponta kell újabb és újabb tiszteket kineveznie. Legjobb emberét küldi ellene, Konig ôrnagyot (Ed Harris), aki német mesterlövész iskola vezetôje, tapasztaltsága pedig természetesen fölülmúlja e téren zöldfülû Vassili hôsünkét. A véres csaták közepette ettôl a perctôl ôk ketten külön harcot vívnak — mintha más nem is létezne számukra, próbálnak túljárni egymás eszén.

A film elején a nyers és kegyetlen háborús jelenetek döbbentik meg a nézôt, amelyek olykor a dokumentumfilmek szárazságával vetekednek. Aztán összebarátkozik a leendô mesterlövész és az ôt kiemelô aktivista, ráadásul feltûnik a fiatal és csinos önkéntes katonalány (Rachel Weisz), akibe mindketten beleszeretnek, és innen már sokkal érdekesebb, emberközelibb a mû. Pergôsége csak fokozódik a német vetélytárs megjelenésével, akinek jelenléte már az adrenalinszintet is megmozgatja. Az ô felbukkanása kezdi a végkifejlet felé sodorni a cselekményt, amely a német csapatok visszavonulásakor ér véget.

A történelmi eseményen alapuló film 14 éven felülieknek — azon felül is erôsebb idegzetûeknek — ajánlott, hiszen az négyzetméterre esô halottak és tulajdonos nélküli kezek-lábak száma elég nagy. Amúgy nem rossz alkotás kategóriájában, mégha itt-ott sántikál is, vagy ha a vége felé a romantika túlzott is benne.

A vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, pénteken, szombaton és vasárnap éjjeli vetítések 23 órától. Hétfôn és az éjjeli vetítéseken kedvezményes árú jegyek.

Eredeti cím: The Whole Nine Yards, amerikai, színes, 2000. Rendezte: Jonathan Lynn, fôszereplôk: Bruce Willis, Mathew Perry, Rosanna Arquette, Michael Clarke Duncan.

Nicholas „Oz" Oseransky (Mathew Perry) belevaló montreali fogorvos. Unott családi életét — „szeretô" feleségével és anyósával tengeti üres hétköznapjait — új szomszédja borítja fel. Jimmy „Tulipán" Tudeski (Bruce Willis) — azaz újdonsült szomszédja — ugyanis nem más, mint a nemrég börtönbôl szabadult bérgyilkos, akit áldozatainak hozzátartozói minden áron el akarnak tenni láb alól. Amit azonban fogorvos barátunk nem tud: ôt is meg akarják ölni. Ôt azonban nem Tudeski chicagói gengszterei akarják koporsóban látni, hanem... saját felesége.

A francia akcentusú hárpia elôbb azonban elküldi Ozt, hogy váltságdíj fejében a gengsztereket rávezesse Tudeski nyomára. A szimpatikus fogorvosnak, persze, esze ágában sincs mindez — túlságosan fél szomszédjától —, csak azért utazik el, hogy távol legyen feleségétôl. Ám a gengszterek már tudomást szereztek az ügyrôl — természetesen feleségének köszönhetôen —, és készségesen várják Ozt a szállodája szobájában, ahol kicsit „meglapítják" veséit. Így már kénytelen beszállni a játékba, és elárulja Tulipán tartozkodási helyét. Közben pedig telefonon figyelmezteti a veszélyre. S hogy minden jó legyen, ráadásul fülig szerelmes lesz Tudeski feleségébe, akit férjemuram meg akar ölni csekély 10 millió dollárért.

A tucatnyi gyilkos és bérgyilkos társaságába bekerülô, kissé balfék Oz vergôdése, esdeklése az ô és a mások életéért, a békés megoldásért igencsak mulatságos. Ehhez a komikumhoz hozzájárul az is, hogy barátunk minduntalan elesik, netalán nekiszalad a csukott üvegajtónak — sokszor olyan, mint egy gumilabda. A mû egyetlen célja a nevettetés, amit elsôsorban Mathew Perrynek köszönhetôen el is ér — Perry klasszissal van a többi alakítás felett. A középszerû alkotásban az éles szemû nézô észre vehet különben néhány filmezési bakit is, dehát Oz balfékeskedése mellett ez semmi.

A vetítések idôpontja: 14, 16, 18, 20, pénteken, szombaton és vasárnap éjjeli vetítések 22 órától. Szerdán és az éjjeli vetítéseken kedvezményes árú jegyek.

Balázs Bence

Szerdán délután a kolozsvári római katolikus Nôszövetség Szent Ráfáel Körének meghívottja a kárpátaljai Füzesi Magda újságíró, költô, közösségszervezô volt, akit Balogh Gizella, a kör elnöke köszöntött. Füzesi Magda 1952-ben született Nagyberegben. Jelenleg a Beregszászi Hírlap szerkesztôje és a Debreceni Tudományegyetem néprajzszakán doktorandus. Statisztikai adatokban bôvelkedô elôadása a kárpátaljai magyarság helyzetét vázolta fel, amelyet elszomorítónak, de egyben reményt adónak is lehet értékelni. Ukrajna lakosságának mintegy tizenkét százaléka magyar ajkú és több mint tizenhárom ezer a magyar cigányok száma. Az egyedüli magyar többségû város Beregszász. A kommunizmus után számos templom épült újjá, és viszonylag normalizálódott a felekezetek közötti viszony, fokozódott a fiatalok vallás iránti érdeklôdése, úgy tûnik a százötven ezres magyar kisebbség továbbra is megmarad szülôföldjén. Elmondta: a kárpátaljaiak Erdélyt nagyobb testvérnek tekintik. A költészet kapcsán Dsida Jenô Beregszászhoz fûzôdô szoros kapcsolatát említette, akinek a nagyapja Beregszászon vasútállomás-fônök volt. Így, költônk többször is megfordult a kárpátaljai városban, aminek tiszteletére emléktáblát is állítottak.

Vitályos Ildikó színmûvésznô Füzesi-verseket tolmácsolt, majd Szilágyi Ferenc operaénekes Kodály- és Bartók-dalokat adott elô, zongorán Magyari Zita kísérte.

Borbély Tamás

Kalotaszeg központjában, Bánffyhunyad városában a magyar közösség egyes tagjai több okból is nézeteltérésbe keveredtek egymással helyi közügyek terén, amint arról lapunk nem egyszer tudósított. A Ravasz László Emlékház használatához vagy a a második világháborús áldozatok emléktáblájának avatásához kapcsolódóan a Szabadság helyt adott az eseménybeszámolókon kívül a vitás kérdésekben különbözô nézeteket tükrözô írásoknak is. Az utóbbi napokban két állásfoglalást juttattak el szerkesztôségünknek.

A „Kiket szolgál Péntek László?" címû a Bánffyhunyadi Református Egyházközség Presbitériuma nevében született június 14-én. Ebben hivatkozás történik a Ravasz-ház használatáról június 11-én L. P. aláírással közölt cikkre, amelynek állításait a presbitérium „rágalmaknak, szemérmetlen hazugságoknak" nevezi. A szöveg alkotói lapunk szemére vetik, hogy a ház használatáról miért cikkezik, amikor a „vita" lezárásáról ígéretet tett. Itt jegyezzük meg, hogy valóban a szerkesztôségünk eláll mindenféle nyilatkozatok, állásfoglalások, közlemények és tiltakozások szó szerinti és teljes terjedelmû közlésétôl, hiszen egy újság feladata a hiteles tájékozatás megfelelô újságírói mûfajokban, és nem közlönyként lehozni mindent, ami valakinek eszébe jut. Az eseményekrôl azonban igyekszünk pontosan tájékoztatni.

Az egyházközség vezetôsége szintén az olvasók korrekt tájékoztatása érdekében pontokba szedve sorakoztatja fel érveit. Idézünk:

„1. A Bánffyhunyadi Református Egyházközség presbitériuma, valamint annak elnöke, Kusztos Tibor, semmiféle feljelentést nem nyújtott be sem a rendôrségre, sem más helyre! Nem is vont vissza semmit! Az említettek közül senki sem találkozott az L. P. újságcikkében szereplô Rusu ôrnaggyal!

2. A Bánffyhunyadi Református Egyházközség presbitériuma továbbra is fenntartja a 2001/14. számú határozatát, amelynek értelmében Péntek Lászlót és Péntek Attilát (csak ôket!) rágalmazásért és a Ravasz László-emlékházban okozott rongálásokért kitiltja az emlékházból és a házhoz tartozó területrôl. Ezt a határozatot idôben postázta az érintetteknek. A román nyelvû másolat szövegét pedig átadta Szôke Miklósnak, a ház gondozójának, hogy a Péntekék erôszakoskodása esetén tudja magát igazolni a rendôrség elôtt. A rongálások tényét a tanúk mellett fényképek bizonyítják!"

Kiegészítésként Kusztos Tibor személyesen ismertette a Szabadsággal, hogy az egyház alkalmazottja, Szôke Miklós házgondnok, a román nyelvû szöveget egy bizonyos idô múlva át is adta a rendôrségnek az egyházi vezetôk tudta nélkül.

„3. Az egyházközség vezetôsége tájékoztatja Bánffyhunyad minden lakosát, hogy az emlékház használatát, a pályázati kérelemben feltüntetett célnak megfelelôen, úgy, mint eddig, továbbra is csak egyházi és kulturális rendezvények megtartására engedélyezi! Az összejövetelek szervezéséhez a ház mûködtetésére megalakult öttagú vegyes bizottság minden tagjának beleegyezése szükséges. Amennyiben ezeket a feltételeket a Kós Károly Kulturális Egyesület „elnöke" nem hajlandó betartani, az egyházközség vezetôsége kénytelen lesz törvényszéki határozattal visszavonatni e társaság ott-székelési jogát."

Mindehhez Varga András presbiter tájékoztatásul hozzáfûzte lapunknak, hogy a Ravasz-házat igazgató bizottság három tagját, Bokor János kurátort, Szabó János és Dézsi Tihamér volt Kós Károly-egyesületi tagokat, jelenlegi presbitereket, Varga Andráson keresztül az egyház, Benk Andrást és Bethlendi Istvánt pedig utóbbi révén a Kós Károly-egyesület nevezte ki a bizottságba, melynek jövôre éppen fordítva, három egyesületi és két presbitériumi tagja lesz. Az egyezség szerint a bizottság munkájába sem az egyesület, sem a presbitérium nem szól bele.

A presbitérium állásfoglalása következôkkel folytatódik: „4. Körösfôrôl sokan jelezték, hogy Péntek László nem elnöke a helyi RMDSZ-nek (...).

5. A Bánffyhunyadi Református Egyházközség presbitériuma mint Kalotaszeg települései közül a legnagyobb lélekszámú magyar közösség vezetôsége tisztelettel, de határozottan felkéri a Szabadság szerkesztôségét, hogy állítsa le a megosztást célzó rágalmazások híresztelését."

Június 20-án „Ledönteni a hazugság falát" címmel az RMDSZ bánffyhunyadi szervezetének választmánya szintén állásfoglalást juttatott el szerkesztôségünkbe. A Kusztos Tibor hunyadi református lelkész és kiszolgálói figyelmébe ajánlott írásban többek közt arról tájékoztatnak, hogy a helyi RMDSZ vezetôsége nem szövetkezett Péntek Lászlóval, aki ezt soha nem is kérte.

A nemrég felavatott második világháborús emléktábla kapcsán a közlemény 3. pontja leszögezi: „Azt, hogy a helyi RMDSZ-szervezet jelenléte nem kívánatos az emléktábla avatóünnepségén, Kusztos Tibor két úton is a választmány tudomására hozta; egyrészt Bokor János gondnok által, aki személyesen közölte Szentandrási István elnökkel fônökének koszorúzási szándékunkat jelzô kérésünkre adott elutasító válaszát, másrészt személyesen maga Kusztos Tibor fejtette ki ezzel kapcsolatos álláspontját Kónya- Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnöknek, aki ezen álláspontot elfogadhatatlannak tartva, nem jelent meg az ünnepségen.

4. Az RMDSZ vezetôsége sem 1996-ban, sem 2000-ben nem utasította Kusztos Tibort, hogy hirdesse ki a szószékbôl, mindenki szavazzon a szövetség jelöltjére, és az állítólagos választási kudarcért sem okolta senki. Tény, hogy mindkét alkalommal vezetôink megkérték (nem utasították) Kusztos Tibort, hogy szólítsa fel a híveket, éljenek szavazati jogukkal, és szavazzanak azon jelöltekre (nem egy adott személyre), akiknek a bánffyhunyadi magyarság, demokratikusan megtartott elôválasztások során bizalmat szavazott. Sajnálatos, hogy felkérésünknek — állítólagos múltbéli zaklatásokra hivatkozva — Kusztos Tibor nem tett eleget.

5. Az RMDSZ választmánya soha nem támadta saját egyházát és annak presbitériumát, mi több, megnyilatkozásai, a már régen nem létezô — a Kusztos Tibor ténykedése és intrikái következtében megbomlott — gyülekezeti egységet próbálta és próbálja helyreállítani.

6. A bánffyhunyadi RMDSZ választmánya vállalta, és a továbbiakban is vállalja a nagy nyilvánosság elôtt a felvetôdött problémák tisztázását, ellentétben Kusztos Tiborral, aki a státusa adta lehetôségeket önérdekûen kihasználva rágalmakat, hamis és félrevezetô állításokat tartalmazó szórólapokat terjesztve megpróbálja a saját pártjára állítani azt a bánffyhunyadi magyarságot, melynek jelentôs része tisztában van az igazsággal.¯

Végezetül a választmány a kérdéseket vitafórumon ajánlja érdemben tisztázni az Illyés Közalapítvány, a református egyház és az RMDSZ országos vezetése, valamint a sajtó jelenlétében és az érintettek részvételével.

A Szabadság továbbra is elzárkózik vitacikkek minden áron történô közlésétôl, az események és a vitás kérdésekben érintett felek nézetei ismertetése elôtt azonban nyitva áll, a részrehajlás nélküli tájékoztatás szellemében.

Balló Áron

Néhány napja a Lakás és Közgazdálkodási Vállalat lekapcsolta a Kétvízköz lakónegyedet a Sortilemn Kft. hôköpontjától, mivel a lakások több mint fele adós a vállalatnak. Hónapról hónapra egyre nagyobb az adósság és a ROMGAZ utolsó figyelmeztetésben részesítette a közmûvesítési vállalatot. Ilyen körülmények között a Lakás- és Közgazdálkodási Vállalat vezetôsége nem hajlandó eltûrni a lakótársulások hanyagságát és lekapcsolta a hálózatról a kisváros legnagyobb lakónegyedét. Az illetô városrészben nem kevesebb, mint 1400 család lakik. Ennek alig tíz százaléka szerelt fel saját hôközpontot lakásában, a többiek a Sortilemn Kft. hôközpontjából kapták a meleg vízet. Miután fûtésük már két éve (!) nincs, ezután a meleg vizet is nélkülözni fogják. A lakosság elégedetlen, mivelhogy közöttük olyan család is található, amely rendszeresen lerótta állampolgári kötelezettségeit. Ôk is szenvedô alanyai a mások hanyagságának, felelôtlenségének.

A Kétvízköz negyed lakói a tavaly is hat hónapig éltek meleg víz nélkül. Amikor tömeges megbetegedés veszélyeztette a városrész családjait és úgy tûnik, hogy az idei nyáron is hasonló lesz a helyzet. A több százmillió lejes adósság miatt az is megtörténhet, hogy a hideg víz szolgáltatását is felfüggesztik.

Erkedi Csaba

Tegnap, a történelem és földrajz vizsgával véget ért a képességvizsga, melynek eredménye nyomán a VIII. osztályt végzettek tovább folytathatják tanulmányaikat a középfokú oktatásban. Vasile Molan oktatásügyi államtitkár, az Országos Vizsgáztató Bizottság elnöke elmondta, hogy a vizsga elsô három napján nem tapasztaltak különleges eseményt, amely befolyásolta volna a vizsgák menetét, ugyanakkor a távolmaradás 8 százalékra tehetô. Az eredményeket június 23-án, déli tizenkét óráig függesztik ki, majd 12 és 18 óra között mindazok, akik szükségét érzik, óvást emelhetnek. A képességvizsgát igazoló okleveleket június 27-ig bocsátják ki, amikor is elkezdôdik a líceumba való beiratkozás. Az államtitkár felhívja a diákok figyelmét, hogy megfelelô számú opciót soroljanak fel a beiratkozásnál, megkönnyítve ezzel az elhelyezkedést. Mindazok, akik nem vettek részt a képességvizsgán, vagy nem érték el az átmenô jegyet, szakiskolákba, valamint inasiskolákba iratkozhatnak.

Máthé Árpádtól, a Báthory-líceum vizsgáztató bizottságának elnökétôl a következôket tudtuk meg: a képességvizsga utolsó napján — amikor a diákok választás szerint földrajzból, illetve történelembôl vizsgáztak — nem történt semmi rendellenesség, minden magyar vizsgázó jelen volt. A 213 diák közül összesen 182-en választották a földrajz és mindössze 30-an a történelem tételeket. A vizsgatételek nehézségi foka közepes volt, és minden valószínûség szerint el lehetett érni az átmenô jegyet.

Ugyanakkor megyei szinten sem tapasztaltak semmilyen rendellenességet, erôsítette meg Török Ferenc megyei fôtanfelügyelô-helyettes.

Köllô Katalin

• Súlyos baleset történt a Fenesi úton szerda este 8 órakor. Emil Chrechan (42) hajtási jogosítvány nélkül, ráadásul ittasan vezette a 601-es Trabantját, adott pillanatban elvesztette uralmát a kormány fölött, és elgázolta Pavel Gralt. A 62 esztendôs férfi egy lerakodó Mercedes mögött álldogált, amikor a váratlanul elütötte a Trabant. Gralt a kórházban ápolják.

• Százharminc millió lejes betörés gyanúsítottjait vizsgálja a rendôrség. A tordai L. N. (15) és Ioan Daniel Varga (20) ellen az a vád, hogy betöréses lopást követtek el, június 19-rôl 20-ra virradóra kifosztották a Iuonas Kft.-t, aranyékszert és ruhákat vittek el. A tettet nem sikerült volna biztonságosan végrehajtaniuk, ha nem lettek volna „gépesítve": a büntetett elôéletû aranyosgyéresi Alin Rostas (36) és az aranyosegerbegyi (Viisoara) Musune Lajos (34) gépkocsival szállította ôket oda-vissza. Vargát és Musunét ôrizetbe vették, a többieket szabadlábon vizsgálják. L. N.-t megvizsgálva felfedezték, hogy nem felel tettéért. Az anyagi kár fele térült meg.

• Rablás áldozata jelentkezett június 18-án a rendôrségen. A 43 esztendôs Vasile Fintea három nappal korábban kissé ittasan sétált az Aurel Vlaicu úton, amikor a Brico üzlet közelében megtámadták, és kifosztották a táskáját, 4,5 millió lejt vettek el tôle. A rendôrök nemsokára azonosították a tettel alaposan gyanúsítható két 22 esztendôs fiatalembert, Cristian Andrei Silaghit és Cãlin Vasile Cuceát. Míg utóbbi foglalkozás nélküli és visszaesô bûnösnek számít, elôbbi autóbusz-jegyellenôr (!). Ôrizetbe vették ôket. A kár nem térült meg.

(pja)

A tordai polgármesteri hivatal bizottsága által végzett ellenôrzés során több olyan állattenyésztôt füleltek le a legelôkön, akik nem fizetik a helyi tanács által megszabott legeltetési díjat. Korábban végzett ellenôrzés során ötven juhot, három lovat és több szarvasmarhát találtak a legelôkön, tulajdonosaik nem fizették ki a legelô használatáért szükséges díjat. Az állataikat jogtalanul legeltetôk rendszabályozására még néhány héttel ezelôtt sem volt törvényes alapja a városvezetésnek, ugyanis nem létezett egy erre vonatkozó rendelkezés. Ezt a hiányt pótolták, s a továbbiakban a polgármesteri hivatal folytatja az ellenôrzéseket a város határában lévô legelôkön.

R. T. T.

Ünnepi istentisztelettel veszi kezdetét június 24-én reggel 10 órakor a Magyardécsébôl elszármazottak elsô találkozója. A falutalálkozóval egybekötött cseresznyemajálison Joó István polgármester köszönti a vendégeket, majd A régi majálisok története címmel Márton Árpád tart elôadást. Az ünnepség keretében kulturális mûsorra is sor kerül, amelyben Balla Bálint szaval, Kántor Katalin cimbalmon játszik, Balla Ibolya balladákat énekel. A falu furulyáscsoportja gyermekdalokat játszik, majd újabb szavalat következik Joó Éva elôadásában. A majálison felhangzanak népdalok, az iskolások cseresznyetáncot mutatnak be.

A délutáni programban múzeumlátogatás, képkiállítás (a régi majálisokról és a faluról), képeslapok bemutatása szerepel. Természetesen nem maradhat el a cseresznyevásár és este 8 órától a bál — tudtuk meg Láposi Hajnal tanárnôtôl, a szervezôbizottság tagjától.

A cseresznyemajálisra meghívták a megye vezetôségét, az Illyés és a Heltai Alapítvány vezetôit, a magyarországi testvérvárosok (Újfehértó, Ruzsa, Nagykörü) küldötteit, a médiák képviselôit. A magyardécseiek minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

Nánó Csaba

Adrian Nãstase bejelentette, hogy mentességet kapnak a személyi jövedelamadó megfizetése alól a számítógép-programozók — közölte a Rompres.

— Ettôl a programozók nettó fizetése gyakorlatilag megkétszerezôdik — tette hozzá a kormányfô.

Az intézkedést azzal indokolta, hogy meg kell akadályozni a programozó szakemberek kivándorlását.

A döntés nemsokára megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Ez az egyik elsô lépés az úgynevezett szektorális politikában, amellyel a román kormány egyes gazdasági tevékenységeket akar segíteni. — A mostani idôszakban két cél fontos: meg kell ôrizni a vásárlóerôt, és fejleszteni kell a nyereséges szektorokat, amilyen az információs technológia, a mezôgazdaság és az idegenforgalom — idézte a miniszterelnököt a hírügynökség. A kormány az energiaipart és az infrastruktúra fejlesztését is szemügyre veszi — írta a Rompres.

A Banat Crisana Pénzügyi Beruházási Társaság Rt. 2001. június 25-én megkezdi Kolozs megyei részvényeseinek az osztalékok postai úton történô kézbesítését. A pénzküldemény 30 naptári napig felvehetô a postai kirendeltségnél. Egy osztalék értéke 228 lej. A részvényes hiányában annak családtagjai is átvehetik, ha ugyanazon a címen laknak. Ha a részvényes elhunyt, az örökösöknek a társaság Múzeum tér 1. szám alatti székhelyén kell jelentkezniük az iratok rendezése érdekében. Bôvebb felvilágosítás a 064/193-400-as telefonon.

Fennállásának kétéves évfordulójára a Carpatica Kereskedelmi Bank Rt. 2001. július 2–31. között új termékkel rukkol elô a romániai piacon: a 90 napos változó kamatú betéti igazolvánnyal. Ezt az országban minden kategóriájú ügyfél számára elérhetôvé teszik. Bármely, egymillió lejnél nagyobb összegre és 360 napra érvényes. A kamatok 90 napos idôtartamokra változatlanok, függetlenül a bankvilágban tapasztalható kamatingadozások. Ily módon a pénzbetétek nagyfokú védettséget élveznek. Az ügyfél bármikor visszavásárolhatja az értékpapírt a kibocsátó bankfióknál, a bankmûveletek után nem számolnak fel kezelési költséget.

A Carpatica Kereskedelmi Bankot 1999. július 15-én alapították Nagyszebenben, és rövid idô alatt az országban tíz fiókintézetbôl álló rendszert épített ki. Ma már méltán felnôtt bankintézményként tartják számon.

Szerdán este a kolozsvári sörgyárban megrendezték az Ursus Rt. beszállítóinak, együttmûködôinek szentelt „háziünnepet". Ezen a gyár tulajdonosainak, a dél-afrikai SAB konszern vezetôségének a nevében Henry Fischer mûszaki igazgató köszöntötte a Kolozsváron, Bukarestben, Pitesti-en és Buzãuban termelô sörgyárak közeli és távoli munkatársait. Elmondta, hogy másfél éves közös múltjuk legfôbb romániai tapasztalata: bevált az az alapelvük, hogy a termelési költségek minimális változtatása mellett minél nagyobb mennyiségû árut adjanak el.

Az SAB a világ egyik legjelentôsebb sörgyártó mamutvállalata: éves forgalmuk meghaladja a 4 milliárd 200 millió dollárt, nyereségük a 646 millió dollárt. Tavalyi termelésük 18%-kal nôtt az elôzô évihez képest, jelenleg az SAB gyárai az egész világon összesen 62 millió 100 ezer hektoliter sört termelnek. Éppen június 20-án vásároltak meg Kínában egy gyárat, melynek teljesítménye évi 10 millió hektoliter. A konszern bizalmát változatlanul élvezik a romániai befektetések.

Ö. I. B.

A mezôgazdasági és élelmiszeripari munkáltatók véleménye, hogy az üzemanyag drágulása nem fogja befolyásolni az általuk forgalmazott termékek árát, mivel az elôállításnál elhasznált üzemanyag mennyiség elenyészô, és az árnövekedést a felhasznált nyersanyag árának csökkenése ellensúlyozza — nyilatkozta szerdán a Mediafaxnak Popescu Aurel, a Rompan elnöke. Véleménye szerint sem a péktermékek, sem a húskészítmények ára nem módosul egyelôre. Ugyanakkor a cukor ára is legalább szeptemberig a régi marad, mivel pillanatnyilag országos viszonylatban kielégítô a készlet.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 12 727 lej,1 USD = 28 039 lej.

A román kormány nem tesz azonnali lépéseket válaszul a magyar státustörvényre, Bukarest lehetôséget akar adni a magyar kormánynak arra, hogy a törvényt saját szuverén térségére méretezze át — jelentette ki Adrian Nãstase miniszterelnök.

A csütörtöki román sajtóban megjelent nyilatkozatában Nãstase hangsúlyozta, hogy „Bukarest nem kíván túlságosan ideges lenni" ebben a kérdésben. Elôbb figyelmesebben tanulmányoznia kell a törvény szövegét, majd azután dönthet a gyakorlati lépésekrôl.

Nãstase úgy fogalmazott: „ha véget ér Magyarországon ez a választási elôkampány, akkor a magyar kormány is újraméretezheti akcióit ezen a területen, hogy ne ütközzön más államok szuverenitásával, ahogy ezt az EU-tag Ausztria esetében már megtette. Azt reméljük, ugyanezt teszi majd Románia és a többi állam viszonylatában is."

A Cotidianul címû lap csütörtöki számában ehhez azt tette hozzá, hogy a román kormánypárt nyitva hagyott egy kiskaput a diplomácia számára. Az újság Mircea Geoanã külügyminisztert idézte, aki kifejtette, hogy Románia a törvény hatályba lépésének idôpontjáig — 2002. január 1-jéig — készen áll a tárgyalások és a konzultációk folytatására, annál is inkább, mivel a törvényhez szükséges végrehajtási utasításokban „van még mód a kényes pontok helyrehozatalára".

A lap meg nem nevezett budapesti forrásokra hivatkozva közölte, hogy „ebben az értelemben már történtek diplomáciai lépések, amelyek célja, hogy elôkészítsék Martonyi János magyar külügyminiszter közeli idôben történô bukaresti látogatását".

A Nemzetközi Valutaalap romániai megbízottja, Neven Mates tegnap értékelte a román kormány pénzügyi törekvéseit. A kormány 2001-es pénzügyi politikája az év elsô negyedében 4%-os gazdasági növekedést eredményezett az össztermelésben — mondta Neves. A NVA közvetítôje ma a Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium képviselôivel tárgyal, újabb stand-by egyezmény elôkészítésének ügyében.

Tegnap a képviselôház elfogadta a volt államfôk jogállását szabályozó törvénytervezetrôl készült egyeztetô bizottsági jelentést. Ennek szövegébôl törölték a jogszabálynak azon rendelkezéseit, amely I. Mihály királyra vonatkoznak. Octav Cozmâncã közigazgatási miniszter tájékoztatta a parlamenti képviselôket arról, hogy a vonatkozó szakasz törlése a királyt nem érinti hátrányosan mindaddig, amíg a kormány elismeri I. Mihály államfôi státusát. Arra a kérdésre, hogy egy kormányváltás esetén mi várható, a liberális politikus kifejtette: elvi szabály, hogy a már elismert jogok csakis visszaélés esetén bírálhatók felül.

Határozottan lépni kell a kolozsvári fôtéri ásatások ügyében — jelentette ki a Szabadságnak Kónya-Hamar Sándor képviselô, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Elmondta: a legközelebbi frakcióülésen felkéri az RMDSZ vezetôit, hogy a kormánypárttal jövô héten sorra kerülô találkozón ezt a kérdést is szóvá tegyék. Kónya-Hamar kijelentette, hogy a parlamentben interpellálni fognak az ügyben. A képviselô szerint politikai megoldást kell találni, hiszen az elmúlt évek során szakmai szempontból többször bebizonyosodott, hogy a föld semmiféle értékes régészeti leletet nem rejt magában. A problémát tehát nem a polgármesterrel, nem az Erdélyi Történelmi Múzeummal, hanem elsôsorban a kormánnyal és Rãzvan Theodorescu mûvelôdési és egyházügyi miniszterrel kell megvitatni.

Adrian Nãstase kormányfô kolozsvári látogatása alkalmával tett kijelentéseit kommentálva a képviselô kifejtette: a miniszterelnök meglehetôsen furán nyilatkozott a Kolozsváron kialakult helyzetrôl. Emlékeztetett arra, hogy a „nagykoalícióba" tömörülô városatyák távlati célként tûzték ki a fôtéri gödrök betömését. Annak idején mind Adrian Nãstase, mind Ioan Rus belügyminiszter támogatta, hogy a város fôterérôl mielôbb eltûntessék a „szégyenfoltokat". Kónya-Hamar szerint a miniszterelnök legutóbbi kijelentései azt sugallják, hogy a kormány felvállalja ezt a „szégyent", amit azonban az RMDSZ helyi szervezete nem hajlandó tovább tolerálni — mondotta a képviselô, hozzáfûzve, hogy az RMDSZ és az SZDP között létrejött együttmûködési megállapodásba, a dokumentum féléves felülvizsgálásakor, a kolozsvári fôtér ügyének rendezését is bele kell foglalni.

P. A. M.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]