2001. március 6.
(XIII. évfolyam, 53. szám)

Tegnapi sajtótájékoztatóján Gheorghe Funar polgármester bejelentette: újabb táblákat állíttat fel Kolozsvár legforgalmasabb részein. Véleménye szerint a kolozsvári sajtó nem tudósítja objektíven olvasóit a tanácsülésekrôl. Ezért határozott úgy, hogy tíz táblára kiiratja a városi tanács döntéseit, és azok nevét, akik egy-egy fontos határozat ellen szavaznak. Hangsúlyozta: csak román nyelven íródnak a szövegek. Gheorghe Funar szerint az újságok hazudtak, mikor azt írták, hogy miatta nem jött létre egy 10 millió márkás üzlet a város és egy német cég között. „Ezentúl a táblákon lesz kihirdetve az igazság" — jelentette ki Funar.

N. Cs.

A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) megyei szervezetének szervezésében utazunk a Kolozsvártól alig 13 kilométerre levô Kajántó községbe. A cél a kolozsvári sajtó képviselôivel megjelentetni a helyi RTDP-s polgármester eddigi megvalósításait és jövôbeni terveit. Késôbb derül ki, hogy a megvalósításokon kívül a helyi ellenzék kemény bírálata is napirenden szerepel.

A közszállítási vállalattól bérelt autóbusszal hagyjuk el a várost. A városhatárt jelzô táblán kívül, a „civilizált" világtól való megválást a krátermély gödrök és a mobiltelefon térerejének hiánya is jelzi.

A kajántói polgármesteri hivatal ajtójában Suciu Lucia polgármester fogad. Nyugati típusú, korszerû irodába vezetnek: számítógép, irattartó, bársonyszék, modern bútorok. Elôre elkészített, színes nyomtatóból származó anyagot tesznek elénk. Kiderül: a 11 tanácsosból négy RTDP-s, három szociáldemokrata, kettô RMDSZ-es, egy-egy a Demokrata Párt, illetve a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) érdekeit képviseli. A polgármester asszony elpanaszolja, hogy szinte lehetetlen volt együtt dolgozni a Megyei Telekkönyvi és Területrendezési Hivatal képvselôivel. — Elvették tôlünk a falu térképeit, s nem akarták visszaadni ôket. Az lenne a legjobb, ha megszüntetnék az intézményt — tör ki Suciu Lucia. Elmeséli, a hivatal átvételekor derült ki, hogy egyes esetekben a község lakói négy évre visszamenôleg nem fizettek ház- és telekadót. — Amikor hozták a tejpénzt vagy a nyugdíjat, kimentünk és behajtottuk az adókat. Egyesek nehezteltek ránk, azzal vádoltak, hogy saját célra használjuk a pénzt. Mandátumom elején a községben és a hozzánk tartozó faluban sem volt közvilágítás. Mára ezt sikerült biztosítani — mondja a polgármester. Suciu arról is beszámol, hogy a hivatal a mezôgazdasági nyilvántartó könyveket aktualizálta. A földtörvény alapján 2500 kérvényt adtak be, ebbôl 2265-öt sikerült megoldani, az 1997-ben elfogadott 169-es törvény értelmében a kajántóiak 1385 kérvényt nyújtottak be. A helyi tanács költségvetésébôl kiutalt 54 millió lejbôl sikerült tataroztatni a kajántói és a diósi iskolát, a téli ünnepek alkalmával 8 millió lej értékben ajándékokkal lepték meg a község diákjait. A helyi szervek közbenjárására Kajántón patika és fogorvosi rendelô nyílt. A PHARE-program segítségével a polgármesteri hivatalt személyi számítógéppel és nyomtatóval látták el. Távlati terv az Internetre való rákapcsolódás és az elektronikus posta (e-mail) biztosítása, a gáz, telefon és kábeltévé bevezetése, a Diós–Magyarmacskás útszakasz korszerûsítése.

A megyei tanácstól tavaly novemberben a polgármesteri hivatal tatarozására kapott 140 millió lej és a telefon bevezetésére leadott kérvényeknek a községházán történô sokszorosítása konfliktust eredményezett a polgármester és a tanács között. — Amennyiben a tanács egy része által a tatarozási pénzek kapcsán kért pénzügyôrségi ellenôrzés során nem találnak rendellenességet, perbe fogom ôket — mondja fennhangon a polgármester. Azzal vádolja az ellenzéki és saját pártjának egyes tanácsosait, hogy a tanácsülések elôtt és utána félig titkos megbeszéléseket tartanak a kocsmában, és nem ismerik kellôképpen a törvényt. A községben már azt rebesgetik, hogy a tanácsosok egy része kezdeményezi az RMDSZ-es alpolgármester leváltását. A lakásán felkeresett Sâncrãian Ioan parasztpárti tanácsos a sajtónak úgy nyilatkozik, véleményük szerint a városháza tatarozására túl sok pénzt költöttek, ezért volt szükséges a pénzügyôrségi feljelentés. Szerinte nem törvényes az, hogy a városházán fénymásolják a telefon bevezetésére várók kérvényeit, a hivatal pedig nem ad nyugtát a szolgáltatás ellenértékéért (a fénymásolat 5 ezer lejbe került).

Bakos István alpolgármester, a községi RMDSZ-szervezet elnöke lapunknak elmondja: nem tart a lemondatástól. Szerinte a konfliktusok mögött legtöbb esetben személyi érdekek állnak. Bakos Istvánnak nem könnyû a feladata: tanácsosként a döntéshozó szerv érdekeit, alpolgármesterként a hivatal érdekeit kell képviselnie. Elmeséli, tizenhét szavazat hiányzott ahhoz, hogy ne csak két, hanem három RMDSZ-tanácsos legyen a helyi döntéshozó szervben. — A közeljövôben magyar könyvtárat szeretnénk nyitni. A gazdakör rendkívül hasznos számunkra. A kolozsvári magyar egyetemi tanárok ingyen kijönnek hozzánk. A református lelkésszel közösen húshagyó kedd alkalmával szervezett farsangi bál nagyon jól sikerült. Célunk az, hogy a fiatalok ne csak a bárban üljenek — számol be Bakos István.

Kiábrándultan távozunk: a problémák orvoslása, az európai fórumok által Románia számára régió- és vidékfejlesztésre szánt pénzek megpályázása és elnyerése helyett a kajántói választottak acsarkodással töltik idejüket.

Kiss Olivér

Tegnap délelôtt a Szamos–Tisza medencében nem egyformán emelkedtek a folyók vízszintjei — tudtuk meg Nicolae Sivãnescutól, a Vízügyi Felügyelôség szolgálatosától. Míg a Szamoson az árhullám elhagyta Dést, Máramaros megyében a Tisza és a Lápos folyók szintje növekedôben van.

A prefektúra szóvivôje, Despina Neagoe arról tájékoztatott, hogy Kolozs megyében az áradások következtében 21 gazdaság, 1421 hektár szántóföld van víz alatt, 30 méter falat és egy szénaraktárt sodort magával az ár. A károk felmérése most is tart. A prefektúrán megtudtuk: a megyei katasztrófaelhárító bizottság három gyors beavatkozású csoportot küldött a legveszélyesebb zónákba, de eddig még senkit sem kellett kilakoltatni. Az akciót maga Vasile Soporan prefektus vezette.

Liviu Bota, a megyei útfelügyelôség igazgatója elmondta, hogy a megyében a legnagyobb gond a Dés–Révkolostor, valamint a Székelyjó–Scind útszakaszokon van, ahol a Szamos mintegy 120 kilométeres részt rongált meg. Ennek ellenére egyetlen település sincs elzárva a világtól.

A polgárôrség vezetôjétôl, Ioan Savin ezredestôl megtudtuk: Havasreketye környékén leszakadtak a villamoskábelek. A település néhány óráig teljesen el volt zárva a külvilágtól. Szintén Havasreketye közelében a heves esôzés talajcsuszamlást idézett elô, amely elzárta a 128-as megyei utat.

Az Aranyos egyelôre nem haladta meg a veszélyes szintet, de a megáradt folyó újabb ökológiai szennyezôdést okozott. Pénteken érkeztek az elsô jelentések, hogy a Fehér megyei abrudbányai Bányakitermelô Vállalat ismét szennyezi az Aranyost. Kiderült: a folyó vastartalma a negyvenháromszorosára nôtt. A megengedettnél több a mangán- és a réztartalom is. A tordai Vízmûvek a szennyezés elterjedésének megelôzésére Sinfalva közelében négy kutat ismét bezáratott.

A meteorológia intézet jelentése szerint megyénkben is újabb esôzések várhatók, a csapadék elérheti a 15–30 litert négyzetméterenként.

Nánó Csaba

A Kolozs megyei Mezôgazdasági és Élelmiszeripari Vezérigazgatóságon tartottak tegnap sajtóértekezletet dr. Ilarie Ivan vezérigazgató és Pui Iacob állattenyésztési irodavezetô részvételével. A jelenlévô nagyszámú újságírónak az érdelôdését elsôsorban a kormány 2001/30-as sürgôsségi rendelete keltette fel, amely az egymillió lejes hektáronkénti agrártámogatásról szól. Megtudtuk: a termelônek minél hamarabb kérvényt kell benyújtani a községi polgármesteri hivatalba, amelyben saját felelôsségére beírja az ôsszel bevetett szalmásgabona területét. Ehhez hivatalosan elismert vetômagot kellett használnia, s ezt nyugtával kell bizonyítani. (Aki elveszítette, az azt kiállító cégtôl kérhet másolatot.) A községi tanácsok a szakemberekkel együtt felülviszgálják a benyújtott okmányokat és terepen is meggyôzôdnek, hogy a beírt területnagyság valós-e. Ezt jegyzôkönyvben rögzítik, majd a végleges határozatot a polgármesteri hivatalokban függesztik ki. Ez ellen öt nap alatt lehet fellebbezni. A listákat a megyei igazgatóság veszi át jóváhagyás végett, majd a mezôgazdasági és erdészeti minisztériumhoz terjesztik fel. A szakminisztérium által kiutalt pénzösszeget a gazdák a legközelebbi CEC-kirendeltségnél vehetik át.

A CEC egységei a gazdáknak készpénzben fizetnek, a jogi személyek bankszámlájukról vehetik fel a pénzt. Azok a kereskedelmi egységek, amelyek több mint 200 hektár területet mûvelnek meg, a támogatásért cserében traktort és más mezôgazdasági gépet vásárolhatnak. A támogatás felhasználásáról a gazdák maguk döntenek. Azok a termelôk, akik 0,5 hektár cukorrépát vetnek, vagy ugyanennyi területen zöldségnövényt termesztenek, 500 000 lejt kapnak, 60 ár esetén 600 000 lej, míg 1 hektár után egymillió jár. Támogatásra jogosultak a burgonya-, a takarmány-, a gyógynövény-, a len- és kendertermesztôk is. A kormányrendelet azokat is támogatja, akik nemesszôlôt vagy gyümölcsöt telepítenek.

A gazdáknak kötelességük betartani a következô termesztési elôírásokat: az ôszi búzavetés növénysûrûsége min. 250 db. kell legyen négyzetméterenként; vetésre csak laboratóriumi vizsgálaton átesett vetômagot használhatnak; a gyümölcs- és szôlô-szaporítóanyagra is ugyanez az eljárás vonatkozik.

Az állattenyésztési támogatással kapcsolatban megtudtuk: a 2000/33-as kormányhatározat szerint egy törzskönyvezett tehén után — amelynek ismerik az eredetét és jegyzik a tejhozamát — évente 500 000 lej jár, míg 190 000 lejt kap évente juhanként a gazda. Tavaly Kolozs megyében 88 törzskönyvezett tehén után 52,8 millió lejt fizettek ki, 1345 juh tartása pedig 255,6 millió lej jövedelmet hozott a gazdáknak. A 700 törzskönyvezett sertés után 1,6 milliárd lejt fizetett ki az állam.

Az idéntôl szintén állami támogatást élvezô öntözéssel kapcsolatban a vezérigazgató elmondotta: Aranyos- széken, Várfalvától Harasztosig, még ebben az évben beindul az öntözés, januártól már szakemberek dolgoznak. Tordán a napokban alakult meg egy öntözési társaság, amelyet hivatalosan be is jegyeztek, elnöke Ádám István agrármérnök lett. Rövidesen a Szamos menti zöldégtermesztôk is összegyûlnek, Apahida és Nemes- zsúk vidékérôl: ôk is megalakítják a törvényben elôírt öntözési társaságot, amely az állami támogatás elosztását végzi el.

Barazsuly Emil

A polgármesteri hivatal alkalmazottai birtokukba vették a Román Nemzeti Egységpárt (a jelenlegi nagy-romániás Gheorghe Funar „politikai bölcsôje") két székházát rendôrök és a végrehajó jelenlétében.

Az RNEP, a polgármester véleménye szerint, jogtalanul foglalta el a Mócok útja 30. szám, illetve a Hôsök útja 2. szám alatti helyiséget. A pártnak nincs joga székházhoz, mivel gyakorlatilag nem létezik. Emlékeztetôül: az RNEP fuzionált a Román Nemzeti Párttal létrehozva a Nemzeti Szövetséget, amelynek külön székháza van. Mivel a párt tagjai több felszólítás után sem voltak hajlandóak kiköltözni az említett épületekbôl, a polgármesteri hivatal beperelte ôket, és a bíróság nekik ítélte a használati jogot. Ioan Gavra és társai nem akarták átadni a helyiségeket, ezért került sor a kényszerû kilakoltatásra. Mivel az RNEP bérletet sem fizetett, bírósági határozat értelmében több, mint 770 millió lejt kell fizessen a városházának.

Nánó Csaba

Hétfôn a kolozsvári Ceroc finomkerámiai vállalat alkalmazottai kétórás figyelmeztetô sztrájkot tartottak. Követeléseik: 20%-os fizetésemelés, ebédjegyek, illetve a bérek havi kiigazítása. Nicolae Fenesan szakszervezeti vezetô elmondta, hogy hétfôn a vállalat vezetôsége tárgyalásra hívta a szakszervezetet. Amennyiben követeléseiket nem teljesítik a jövô hétig, Fenesan az általános sztrájk lehetôségét sem zárja ki.

A Ceroc vezetôsége nyilatkozatban tette közzé, hogy márciusra három, áprilisra hét, májusra tíz, júniusra tizenkét ingyenes ebédjegyet javasol, majd havonta eggyel-eggyel emelné ezek számát. Ezenkívül a gyár vezetôsége minden hónapban 3%-os béremelést helyezett kilátásba. Ion Deacon vezérigazgató szerint januárban a három részlegen az átlagos nettó kereset munkásonként 2 millió 300 ezer és 2 millió 600 ezer lej között mozgott. A Cerocnak jelenleg 295 alkalmazottja van.

A polgármesteri hivatal szervezésében újságírók találkoztak a biztosító cégek képviselôivel, akik a lakosságnak szánt szolgáltatásaikat ismertették.

Az ARDAF igazgatója, Steluta Racolta elmondotta: a biztosító társaságok bevétele a bruttó nemzeti összterméknek mindössze 0,82 százalékát teszi ki. Kolozs megye 1,6 százalékkal megelôzi az országos átlagot. Az összes biztosítás közül csak a gépkocsikra létezik kötelezô biztosítás, de ennek is a tulajdonosoknak csupán az 50 százaléka tesz eleget. A biztosító cégek képviselôi egyetértettek abban, hogy a lakosság tájékozatlan. Minimális összeget kellene fizessenek azért, hogy lakásuk biztosítva legyen a természeti csapások ellen. Ennek ellenére Románia lakosságának mindössze 5%-a van bebiztosítva katasztrófák ellen.

Az életbiztosítás alig ismert fogalom mifelénk, a nyugdíjbiztosításról senki sem hallott. Bôvebb felvilágosítást a biztosító cégek székhelyén kaphatnak az érdeklôdôk.

(nánó)

Szombaton ülésezett Kolozsváron a BBTE úgynevezett bôvített szenátusa, amelyben nemcsak a hagyományos szenátus tagjai, de az egyetemi élettel szoros kacsolatban levô közéleti személyiségek, egyházi vezetôk és vállalkozók is helyet kaptak.

A bôvített szenátus létrehozásának gondolata júliusban, a BBTE új chartájának megszavazásakor merült fel. E fórum célja — mint azt Kása Zoltán prorektortól megtudtuk — az egyetem és a társadalom közötti kapcsolatrendszer erôsítése. A tiszteletbeli szenátorok azon sikeres üzletemberek, vállalkozók és közéleti személyiségek közül kerülnek ki, akik készek különbözô szinteken együttmûködni a BBTE-vel ennek stratégiájának kialakításában. — A bôvített szenátusnak tagja azon települések önkormányzati képviselôje is, ahol a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek fôiskolái, illetve karai vannak — mondta a prorektor, aki megjegyezte: Gheorghe Funar polgármester azért nem tagja ennek a bôvített szenátusnak, mert nem illeszkedik be a közéleti személyiségek, polgármesterek azon csoportjába, amelyekre a BBTE-nek a tiszteletbeli szenátorsággal kapcsolatos kritériumai érvényesek lehetnének.

Sz. Cs.

Falazott történeti tartószerkezetek

5. tudományos ülésszakát tartja október 24–27-én Kolozsváron a Transylvania Trust Alapítvány és az Erdélyi Mûemlék-restaurátorok Egyesülete. Javasolt tematikák: a falazatok használata; a tartószerkezetek diagnosztikája és a jellegzetes károsodások meghatározása; a falazásnál használt anyagok mechanikai és fizikai jellemzôi; a falazott történeti tartószerkezetek megerôsítésének tervezése; kivitelezési esettanulmányok; mûszaki elôírások, szabványok — javaslatok.

Az elôadók 2001. április 2-ig jelentkezzenek rövid , legfeljebb 200 soros kivonattal. Ha valaki a konferencia idején biztosított kiállításon szeretne részt venni, ezt 2001. július 30-ig kell jeleznie. Az egyszerû részvételi szándékot pedig 2001. szeptember 6-ig kell postázni. Cím: Történeti tartószerkezetek 2001., Kirizsán Imola programfelelôs, 3400 Cluj, O.P. 1., C.p. 1176, tel./fax: 064/435-489, tel.: 094/771-310, e-mail: emre@trust.dntcj.ro .

JOGI TANÁCSADÁS március 6-án, kedden du. 3 órától az RMDSZ Pata–Györgyfalvi negyedi körzetének Jugoszlávia utca 51. szám alatti székházában. Jogi tanácsadó Demeter Dalma ügyvédnô.

HOGYAN TOVÁBB — megbeszélés azokkal a fiatalokkal, akik érettségiztek, de nem jutottak be fôiskolára vagy nincsenek munkaviszonyban. A megbeszélést az RMDSZ Pata–Györgyfalvi negyedi körzetének székházában (Jugoszlávia utca 51.) március 7-én, szerdán du. 4 órától tartják.

A NÔNAP TISZTELETÉRE tart zongoradélutánt Kolcsár Péter, a XI-es zongoramûvész-reménység, Papp Tibor növendéke szerdán délután 4 órától a Györkös-Mányi Albert-emlékházban (Majális/Republicii utca 5.). Mûsorán Bach-, Scarlatti-, Mozart- és Chopin-mûvek szerepelnek.

Az építészeti emlékek — templomok, várak, kastélyok, polgári és népi lakóházak, történeti települések, vagy épületegyüttesek —, mint a kulturális örökség szerves részei, kapcsolatot teremtenek egy közösség jelene és múltja között. Ugyanakkor a mûemlékek élettartama véges, megfelelô használat, karbantartás és helyreállítás hiányában elpusztulnak, és velük együtt semmisül meg a közösség életterének, teremtôerejének, és sok esetben önazonosság-tudatának egy darabja.

A Pusztuló épített örökség Erdélyben kiállítás célja elsôsorban a figyelemfelkeltés, annak a folyamatnak a tudatosítása, hogy gazdasági erô hiánya és a romboló veszélyeztetô káros hatások pótolhatatlan értékeket taszíthat a megsemmisítés határára. A kiállítás egyaránt szól a szakemberekhez, a kulturális értékek védelméért felelôsséget érzô polgárokhoz, és a felelôsséggel tartozó döntéshozókhoz. Szemet gyönyörkedtetô, de mélyen elgondolkodtató fényképek segítségével világít rá az erdélyi építészeti örökség sokszínûségére, és mindannyiunkat arra buzdít, hogy nézzünk szembe a kérdéssel: hozunk-e, hozhatunk-e áldozatot ezen kincsek megmentéséért, vagy lemondunk róluk, és beletörôdünk abba, hogy az elôdeink által létrehozott értékeket nem áll módunkban ápolni, és utódainknak méltó módon továbbadni.

A Transylvania Trust Alapítvány kiállításának megnyitójára — fennállásának ötéves évfordulóján — 2001. március 7-én, szerdán 17 órakor, a Mûvészeti Múzeum (Bánffy-palota) emeleti kiállítótermeiben kerül sor.

Furu Árpád
sajtóreferens

A Donát negyedi Reményik Sándor Jótékonysági és Mûvelôdési Egyesület, a Donát Alapítvány, a Stars Alapítvány és a Kolozs megyei RMDSZ támogatásával megrendezi a Reményik Sándor versmondó versenyt, amelynek célja a Reményik-életmû bemutatása, megismerése. Az ismert kolozsvári vagy Kolozsvárhoz kötôdô költészet megrekedt a kötelezô iskolai tananyag és néhány programvers szintjén, szeretnék lehetôvé tenni, hogy szellemi múltunk és jelenünk kincsei eljussanak mindenkihez.

Versenyfeltételek:

Kötelezô vers: Reményik Sándor A menekülô; Az ajánlott Reményik-versek közül egy szabadon választott költemény; A Kolozsvárhoz kapcsolódó ajánlott versek közül egy költemény elôadása. A verseny kétfordulós: 1. iskolai, ill. intézményi szakasz; 2. városi döntô 2001. április 7-én, 10 órai kezdettel, az Etelköz (Al. Vlahuta) utca 14 szám alatti református templomban.

Iskolánként legtöbb három, VIII–XII-es diák nevezhet be. Jelentkezni 2001 március 25-ig lehet. Kérjük a következô címre postázni a versenyzôk adatait: Varga Tünde, Donát 23., M3/5.; a 180-347-es telefonon jelentkezhetnek.

A városi döntô, az elsô három helyezett díja könyvcsomag és pénzjutalom, minden versmondó könyvjutalomban részesül. A legjobbak rangos hazai és külföldi rendezvényekre nevezhetnek be.

VII. osztály: I. díj: Dávid Tudor — Ioan Bob Iskola — Pap László tanítványa; II. díj: Sebestyén Katalin — Báthory István Líceum — Popa Márta tanítványa; III. díj: Copil Georgiana — Avram Iancu Iskola, Torda — Deac Violina tanítványa. VIII. osztály: I. díj: Riger Ágota — Torda, Mihai Viteazu Líceum — Mihaela Suciu tanítványa; II. díj: Altonean Daniela — Torda — Ionas Miclãus tanítványa; III. díj: Costea Cristina — Ioan Bob Iskola — Pap László tanítványa. IX. osztály: I. díj: Jenei István — Báthory István Líceum — Popa Márta tanítványa; II. díj: Román Flaviu — Informatika Líceum — Felicia Vãlean tanítványa; III. díj: Adorján Levente — Unitárius Kollégium — Popa Márta tanítványa. X. osztály: I. díj: Rónai Boglárka — Unitárius Kollégium — Popa Márta tanítványa; II. díj: Cosara Andrei — Torda, Mihai Viteazu Líceum — Dumitru Georgescu tanítványa; III. díj: Dunca Andrei — Informatika Líceum — Elena Mastan tanítványa; Derzsy Noémi — Unitárius Kollégium — Popa Márta tanítványa. XI. osztály: I. díj: Pop Ioan — Petru Maior Iskola — Maria Buzan tanítványa; II. díj: Bartes Sanda — Informatika Líceum — Elena Mastan tanítványa; III. díj: Kacsó Lehel — Mihai Viteazu Líceum, Torda — Bonczidai Ferenc tanítványa.

A nemzetközi kisgrafikai biennálék és a mail art kiállítások kivételével ukrán képzômûvészek alkotásaival vajmi keveset találkozhattunk Kolozsváron. Annál nagyobb meglepetést jelent most Oleh Nedoshytko és Alexander Shwets odesszai festôk kiállítása a Reményik Sándor Galériában. Hiszen általuk egy számunkra egészen különleges világ tárul fel. De, persze, nagyon igazságtalan lennék és nagyon távol állnék a valóságtól, ha azt állítanám, hogy csupán az ismeretlen varázsa jelenti a vonzerôt a két mûvésznél. Akik homlokegyenest más stílusban alkotnak, de mindketten ukránul. Ezzel a kijelentéssel, persze, lehet vitatkozni, hiszen a képzômûvészet nyelve közös, ám ennek a nyelvnek megszámlálhatatlan nyelvjárása ismeretes. Ezen nyelvjárások egyikébe pillanthatunk most bele a tárlat támogatója, a Balog István vezette nagyenyedi Inter Art Alapítvány jóvoltából.

Oleh Nedoshytko az odesszai pedagógiai fôiskola grafika és festészet szakán végzett 1977-ben, kilenc évig tanított a fôiskolán, azóta pedig szabadfoglalkozású mûvészként tevékenykedik és járja a világot. Mûvei megtalálhatók a nyugat- és kelet-európai múzeumokban és magángyûjteményekben, és szerepelnek a New Yorkban kiadott Ukrajnai Enciklopédiában is.

Alexander Shwets a reáliák talajából kiszakadva jutott el a mûvészetekig. Elôször ugyanis mûegyetemi tanulmányokat folytatott, s csak azután ismerkedett meg Moszkvában, egyetemi szinten is a grafikával és az iparmûvészettel. Hogy mégis festô lett? Ilyen vonatkozásban nem számít úttörônek, számtalan hasonló pályamódosításról tudunk. Ami viszont mûvészi beállítottságát, stílusát illeti, olyannyira könnyed, az olajképek dacára légies és áttetszô, úgy is mondhatnám: poétikus, hogy nyoma sincs benne a száraz mérnöki technicitásnak. Hacsak e munkák kompozicionális megfogalmazását, precizitását nem tulajdonítom annak és a fiatal férfit ábrázoló, erôteljesebb színhatásokra, fôleg a vörösre építkezô, kiegészítô elemként a kocka változatait felhasználó festményében nem vélek felfedezni ilyenszerû beütéseket. Mindent összevetve azonban úgy tûnik, Alexander Shwets erôteljesen lírai beállítottságú, és tipikusan urbánus festô. Aki a városrészleteket, az építészeti elemeket könnyed eleganciával, sajátosan vibráló, impresszionisztikus megjelenítésben párosítja légiesített-idealizált nôalakjaival. Színskálája is rendkívül változatos.

Oleh Nedoshytko a lendületesebb, markánsabb kifejezésformák és harsogóbb színbeli megjelenítés híve. Élesen vágott és ütköztetett síkok, erôteljes kékek, élénk zöldek vitatkoznak a technikailag jól kimunkált képfelületen. Elsô pillantásra nonfiguratívnak tûnô olajképei azonban, tartalmilag, de fôként érzelmileg többek a formára koncentráló hidegen konstruktivista megjelenítésnél. Olyan egyéni mitológia születésének és kiteljesítésének lehetünk szemtanúi, amely sajátos megjelenítésben, választékosan, finoman adagolva, mondhatni szemérmes visszafogottsággal lopja bele önmagát, a tudatalattiján átszûrt kollektív tapasztalatot a munkákba. A képet uraló erôteljes szín- és formaritmusokat sejtelmes, mitologikusnak tûnô, olykor alig észrevehetô alakok teljesítik ki. Az erôteljes képi hatás éppen ebbôl a sajátos, egységbe olvadó ellentétbôl adódik.

S akkor most visszatérnék ahhoz a bizonyos ukránul fogalmazáshoz. Mert való igaz, hogy két merôben más mûvészi megjelenítésnek lehetünk a szemtanúi, mégis van valami közös — én nemzeti jellegnek nevezném — mindkét mûvész alkotásaiban: viszonyulásuk a tematikához. Az ábrázolat mindennapokhoz igazodó, de ugyanakkor lírai-mitikus-mitologikus, úgy is mondhatnám érzelmes feldolgozása.

A tárlatot Kiss Béla evangélikus lelkész nyitotta meg. Bevezetôt dr. Alexandra Rus és a sorok írója mondott, Horváth Gyöngyvér grafikus pedig a két mûvészhez fûzôdô személyes kapcsolatait elevenítette fel. A mûvészi mûsorban Csép Anna és Kolumbán Lilla fiatal hegedûmûvészek Bartók-duókat szólaltattak meg mély átérzéssel, értô tolmácsolásban.

Németh Júlia

A tárlat hétköznapokon 10–15 óra között tekinthetô meg.

— 1989. december 24-én kerül nyilvánosságra a 15 kolozsvári magyar értelmiségi megfogalmazta Hívó Szó címû kiáltvány a Szabadságban, ennek nyomán alakul meg a Magyar Demokrata Tanács, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség csírája;

— 1990. január 21-én megalakul a Kelemen Lajos Mûemlékvédô Társaság;

— 1990-tôl az Utunk helyébe a Helikon címû irodalmi folyóirat lép;

— 1990. február 11-én indul a Keresztény Szó címû római katolikus heti-, majd havilap;

— 1990. február 23-án újjáalakul az 1948 áprilisában megszüntetett Erdélyi Kárpát-Egyesület, az EKE.

Összeállította: Gaal György

Naponta hallunk erôszakos cselekményekrôl: rablásról, betörésrôl, súlyos testi sértésrôl, gyilkosságról. Ezekben az eseményekben az a közös, hogy a támadó óriási helyzeti elônyben van az áldozattal szemben: ô felkészült, esetleg fel is fegyverezte magát doronggal, késsel, bénító spray-jel, esetleg pisztollyal; kiválasztotta a számára legkedvezôbb pillanatot a támadásra. Ezzel szemben az áldozat fegyvertelen, a támadás felkészületlenül éri: gyanútlanul megy az utcán, vagy ajtót nyit a becsengetônek. A támadó tehát kihasználhatja a meglepetés elônyét is, de az elsô ütését is, amit úgy méretez, hogy egyben az utolsó is legyen. Mire a megtámadott rájönne, mi is történik, már tehetetlen, a tettesnek pedig bottal üthetik a nyomát. Hogy a halálos kimenetelû esetekrôl ne is beszéljünk.

Furcsa módon sok esetben még a törvény is az áldozatot hozza hátrányos helyzetbe. Elôfordul, hogy a támadás nem úgy sikerül, ahogyan azt az agresszor kitervelte, a megtámadottban emberére talál, akinek sikerül felvennie vele a harcot és a verekedés közben ô sebesíti meg a támadót. Például a betörôt a keze ügyébe kerülô tárggyal leüti, egy késsel megszúrja, esetleg úgy, hogy az meg is hal. Ebben az esetben a megtámadott kerül bajba, ellene indul eljárás testi sértésért, emberölés kísérletéért vagy emberölésért. Néha nehéz bizonyítani, hogy jogos önvédelem esete áll fenn, és még akkor is elítélhetik azon a címen, hogy a fenyegetettség mértékét meghaladó eszközt alkalmazott. De hát ki képes „helyesen" felmérni a veszélyt, ha valaki betör a lakásába, támadó módon viselkedik, esetleg meg is üti, dulakodik vele? Ilyen esetben minden ember úgy védi magát és otthonát, családját, ahogy tudja és a legeredményesebbnek ígérkezô eszközhöz nyúl. Könnyû utólag azt mondani, hogy el kellett volna fognia a betörôt és visszatartania, amíg ki nem száll a rendôrség. Vagy engedje futni? És ha az nem menekül, hanem továbbra is támad?

Néha még a rend hivatott ôrei is a támadónak kedveznek. Gyakran hallunk arról, hogy az „utasok" megtámadják a taxisofôrt, kifosztják, elrabolják a kocsiját, esetleg meg is ölik. Ez ellen a sofôrök csak úgy védekezhetnek, elég kevés eséllyel, hogy rádión segítséget kérnek a kollégáiktól, akik gyorsan a helyszínre sietnek. Hasonló eset történt Kolozsváron, mikor egy részeg utas nem akart fizetni, összetörte a taxiórát és agresszíven lépett fel a sofôrrel szemben, aki riadóztatta a kollégáit. A részeg pártjára álltak a vele mulatozók, köztük és az odasietett taxisok közt dulakodás támadt, amely során a részeg megsérült. A kiszálló rendôrök a sofôröket vonták felelôsségre (állítólag meg nem engedett módon, veréssel), mert — úgymond — maguk akartak igazságot tenni, ahelyett, hogy a rendôrséget hívták volna segítségül. De hát addig is mit tegyenek? Hagyják az agresszív részeget és társait szabadon garázdálkodni? Ki fogja megfizetni a kárt?

Távol áll tôlem a rendôrellenesség. A rendôrvicceket sem szeretem, mint általában az elôítéleteken alapuló, egész közösségeket érintô gúnyolódásokat. Méltánytalannak tartom, hogy gyakran a kötelességüket teljesítô rendôrök, csendôrök is hátrányos helyzetben vannak a törvények megszegôivel, a rend megzavaróival szemben. A két utolsó bányászjárás „hôsei" hatalmas kôtömböket zúdítottak a karhatalmi erôkre, doronggal, fejszével támadtak rájuk. Ilyen-olyan tüntetôk kövekkel, benzines palackokkal dobálják meg a rendôröket. A gumibot, mûanyagpajzs gyenge védelmet nyújt ez ellen. A szervezett bûnözôk késeket, kardokat, de még lôfegyvert is használnak. Ezzel szemben a rendôrök, csendôrök lôfegyverhasználata nagyon korlátozott. Ha mégis sor kerül rá, és esetleg valakit meglônek vagy éppenséggel lelônek, szigorú vizsgálat indul meg ellenük, általában kellemetlen következményekkel. Ezt elkerülendô, inkább nem avatkoznak be, futni, vagy „dolgozni" is hagyják a bûnözôket. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a közbiztonságunk olyan, amilyen. Törvénykezésünk túl humánus az emberi voltukból kivetkezett, kíméletlenül támadó bûnözôkkel szemben. Ilyen körülmények mellett ne csodálkozzunk, hogy C. V. Tudor többek között azért kapott sok szavazatot, mert megígérte, hogy kemény kézzel fog fellépni a bûnözés ellen és rendet teremt.

Nem csak fizikai támadás esetén van elônyben az agresszor; a rágalmazó is elônyös helyzetben van a megrágalmazottal szemben. A pletykafészek fûnek-fának híreszteli kitalált meséit, az érintett viszont nem tud mindenkivel beszélni, mindenki elôtt menteni magát. Már csak azért sem, mert sokszor lehetetlen bebizonyítani, hogy ezt vagy azt nem tette, nem mondta. Még ha volna is tanúja, akkor sem viheti ôket mindig, mindenhova magával.

Hasonló az eset a sajtó útján elkövetett támadás esetén is. A rágalom, hazugság megjelenik egy újságban, elhangzik a rádióban, tévében. A megtámadott nem jut el minden olvasóhoz, hallgatóhoz. Gondoljunk csak arra, hogy C. V. Tudor, Funar, Pãunescu, Tucã és társaik mennyi hazugságot összehordanak ellenünk, magyarok ellen! Hogyan jussunk el minden románhoz, hogy mindezt megcáfoljuk? Még ha a megtámadott el is éri, hogy a válaszadás jogán kifejtse a véleményét, az elhangzott rágalmat nem lehet semmissé tenni, az tovább hat. A támadó többnyire 20–30 sorban annyi hazugságot hord össze, hogy a megcáfolásukhoz kötetekre volna szükség. Elvileg lehetne sajtópert indítani, haladottab országokban ez el is rettenti a rágalmazókat, de az igazságszolgáltatásunk jelenlegi állapotában az nálunk teljesen kilátástalan vállalkozás volna.

Az erkölcsi vagy politikai támadásnak kedvez, hogy az emberek nagy többsége rendkívül hiszékeny, hiányzik belôlük a kritikai érzék. A leglehetetlenebb kitalációkat is elhiszik, hogy például 1989. decemberében a székelyek a románok levágott fejével futballoztak! Ez a képtelenség a szenátusban is elhangzott, Romulus Vulpescu szájából! Az emberek többsége szereti a szenzációs híreket, azok ragadják meg leginkább a fantáziájukat, ezért szinte azt lehet mondani, minél képtelenebb a hazugság, annál hatásosabb.

Az is közismert jelenség, hogy ha egy hazugságot sokszor ismételnek, akkor azt az emberek tényként fogadják el. A rágalmazók pedig kitartók és nem szégyenlôsek. Hiába cáfolták meg számtalanszor Funar hazugságát, miszerint a kolozsvári magyar konzulátuson Nagy-Magyarország címere volna látható, ô csak fújja a magáét. Pedig ez is a képtelen állítások iskolapéldája: melyik konzulátus engedné meg magának, hogy ne a hivatalos felségjelvényeket használja?

A támadók tehát mindig helyzetelônyt élveznek. Ezt csak úgy lehetne többé-kevésbé ellensúlyozni, hogy ha ártalmatlanná tennék azokat, akikre rábizonyosodik az agresszív hajlam, a társadalomellenes magatartás. A közbûntényeseket rács mögé kell tenni, a pletykafészkeket kiközösíteni a társaságból, a közvéleményt befolyásoló hírközlô szervek pedig ne adjanak teret a hazugságnak, rágalmazásnak, uszításnak alakítsanak ki egy civilizált vitakultúrát. Ez elvileg ilyen egyszerû — de valójában nagyon bonyolult, nehéz feladat.

Fey László

Ismét fellángolt Magyarországon a státustörvény körüli vita, s ez a határon túli magyarság ügyének „megoldását" egyre jobban eltávolítja a nemzeti konszenzus lehetôségétôl. Az anyaország határain kívül rekedt több millió magyar ügye túlságosan nehéznek bizonyul a kompromisszumos megoldáshoz, hiszen a kormánypártok és az ellenzék legjobb esetben is csak olyan törvény elfogadásában egyezhet meg, amelynek kevés gyakorlati haszna lesz a határon túli magyarok számára. Erdélyben, a Felvidéken, illetve a Vajdaságban egyre nehezebb a magyarságot helybenmaradásra bírni, a most elfogadásra kerülô státustörvény sem hoz e téren lényeges áttörést. Az európai integrációtól legtávolabb esô kárpát-medencei országok magyarjai számára az elkövetkezendô években nem elég az orruk elôtt elhúzogatni a mézesmadzagot: az egyre súlyosabb megélhetési gondok és a kisebbségi lét kilátástalansága miatt a régió magyarsága lassan, de biztosan feladja fogyatkozó végvárainkat. A magyarországi kormánypártok, illetve az ellenzék elképzelése túlságosan kevés ahhoz, hogy az anyaországon kívüli magyarság hosszabb távú helybenmaradásához garanciát jelenthessen. A kormánypártok által kidolgozott státustörvény magyar igazolványa nemzeti alapon biztosított beutazási vízum, vagy magyar állampolgárság nélkül keveset ér. Így valójában jelképes gesztus, ami hosszabb távon nem tartja helyben az erdélyi, kárpátaljai vagy vajdasági magyar fiatalokat. Ugyanakkor az SZDSZ és az MSZP elképzelése a környezô országok gyors „felzárkóztatásáról" és a közös integrációról nem több Csipkerózsika-álomnál, aminek a közeljövôben nincs valóságalapja. Ha az erdélyi magyar fiataloknak addig kell várniuk a magyar–magyar integrációra, amíg Romániát felveszik az Európai Unióba, szûkebb pátriánk magyarságának átlagéletkora 60–70 év lesz...

A Kárpát-medence magyarságának jövôjével Magyarország közeli uniós integrációjának tükrében igazából keveset foglalkoznak. A Romániának tett vízumeltörlési ígéreteknek szintén nincs valóságalapjuk, az ország uniós csatlakozásában a nyugati hatalmak sem igazán hisznek. A bizánci életszemléletet magával hozó országra valójában nincs is szüksége a nyugati kultúrkörhöz tartozó Európának; a vele szemben megfogalmazott elvárások arra jók, hogy átmenetileg megnyugtassák az ország lakosságát. Itt nem csupán a gazdasági lemaradottság a perdöntô. Inkább a mentalitásbeli különbség a súlyosabb, amit nem lehet egy-két évtized alatt átalakítani. A történelmi szálakkal a nyugati világhoz kapcsolódó romániai magyarságnak ezt a lemaradást bevárni szinte lehetetlenség, az információrobbanás most induló évezredében pedig a további sok éves vagy évtizedes elzártságot önkéntesen kevesen fogják vállalni. A kárpát-medencei magyarság szellemi és fizikai integrációja tehát sokkal sürgôsebb, mint amilyen Trianon óta bármikor volt. Ezzel Magyarországnak számolnia kell, ha nem akar arra ébredni, hogy perspektíva-hiány miatt több százezer határon túli magyar települ át Magyarországra. Az errôl szóló közvéleménykutatások jóslata szomorú: az erdélyi magyarság egynegyede szeretne minél hamarabb áttelepülni Magyarországra, mert saját és gyerekeinek jövôjét nem látja itt biztosítva. Ha a fiatalok elvárásait vizsgáljuk, körükben ez az arány sokkal nagyobb: zömük elhagyná Erdélyt...

Közben magyarországi szakmai körökben is egyre több szó esik a lassú, de folyamatos népességcsökkenésrôl. Arról is statisztika szól, hogy tíz év múlva a magyarországi egyetemeken és fôiskolákon a mainál lényegesen kevesebb diák lesz. Mindez a fiatalok, az érettségizôk számának folyamatos csökkenésével magyarázható. A dinamikusan fejlôdô magyar gazdaság munkaerôhiánya már most jelentkezik, ami — szociológusok szerint — tíz éven belül krónikus méreteket ölthet. Érthetô tehát a kérdés: a bevándorló távol-keleti munkaerôvel pótolják a természetes fogyást, vagy megnyitják az áttelepedni kívánó határon túli magyarok számára a kapukat? Bárhogyan dönt is a magyar törvényhozás az ügyben, mindenképpen megpecsételheti a kárpát-medencei magyarság jövôjét. Addig is inkább a harmadik utat kellene megtalálni!

Makkay József

Sosem gondoltam volna, hogy egy gyerekes hit, hamis eszme élete végéig is elkísérheti az embert — mondta Hangis úr az öregek padján, a hatalmas ecetfa alatt. — Édesanyám például úgy halt meg, hogy bánatot és titkolt elégedetlenséget érzett miattam, amiért nem volt pecsétgyûrûm. Mikor utolszor ültem az ágya szélén, és kezembe fogtam hidegülô ujjait, mint valami lazára kötött régi kulcsköteget, szemében, az elégedettség alatt, hogy sikerült taníttatnia engem, ott hullámzott a ki nem mondott vágy: ugye, még mindig nem vetted meg a pecsétgyûrût?...

Nem tudom, kinek az ujján láthatta elôször, de az szépen beszélhetett vele, mert rögeszméjévé vált, hogy e hitvány holmi elôkelôvé teszi az embert, és rangot ad neki a világ elôtt. Így hát a halottaságya mellett önkéntelenül is a mutatóujjamra pillantottam, és hirtelen beláttam, hogy meg kellett volna szereznem neki azt az örömöt, noha mindig gyûlöltem a pecsétgyûrût, mert lókupecek, kereskedôsegédek és ügyvédbojtárok mesterkélt hivalkodására emlékeztetett.

Már rég megfigyeltem, hogy a borbélymesterek, tintanyalók úgy viselik a csillogó szegénységnek azt a jelét, mintha aranyházikót lóbálnának az ujjukon, amelybe életük végsô szorongásában parányira zsugorodva behúzódhatnak, s ha leültek, még a testtartásuk is megváltozott: igyekeztek a jelenlévôk felé úgy fordítani ezt a csalóka ékességet, hogy rögtön felhívják rá a figyelmet, hogy a névjegy védett rácsaival tárják eléjük, amelyek mögül ôk mosolyognak boldogan. Hát nem megvetendô az ilyesmi?

„Bizony nincs igazad, fiam... Egy pecsétgyûrûnek mindig ára van, és sohasem tudhatjuk, mikor fog jól..."

Ez ingerelt legjobban, ezt a gyerekes képzelgést, hogy egy vacak fémdarab megóvhat engem minden veszélytôl: ez a tudatlan rögeszme, amelyben a bennszülöttek ostoba hite világított, s ami talizmánná akarta átvarázsolni azt, ami olcsó ötvösmunka volt, és nem ért többet egyhavi fizetésnél. És különben is, hogyan tehetném meg, hogy életem valamely válságos pillanatában lehúzzak valamit az ujjaimról, amit megszoktam: miként járhatnék körbe az emberek között, hogy rimánkodjak nekik: „Beteg a gyerekem, uraim, mit adnak ezért a pecsétgyûrûért? Meghalt az apám, mit ígér ezért a tizenkét gramm aranyért?"

Pfúj, már a gondolatától is iszonyodom.

— Elég kár, hogy így beszélsz, fiam!... Hiszen egy tizennyolc karátos pecsétgyûrû nemcsak az élet nehéz helyzeteibôl húzhat ki, de tekintélyt is biztosít neked!...

Hát az már igazán dühítô volt, hogy az én csekély értékemhez bármit is hozzáadhat az a cifrázott nagynyavalya, hogy általa több leszek a világ elôtt, mint ama kereskedôsegéd, aki reggeltôl estig ugrál a pult mögött, akár stiglic a kalitkában, és soha ki nem fogy a hízelgés szavaiból, amelyek végül már oly émelyítôek, akár a bödön alján megikrásodott méz...

Ezeket gondoltam, de édesanyámnak egyebet mondtam:

— Egy pecsétgyûrû szerencsétlenséget is hozhat az emberre... Olvastam olyat, hogy a halottnak levágták az ujjával együtt... Fölnyitották a koporsóját, vagy kiásták a sírból... Megelégszem én a jegygyûrûvel is, ha majd eljô az ideje...

Édesanyám eltûnôdött egy percig:

— No látod, ez volna igazán szép... Egyik ujjadon a jegygyûrû, a másikon a pecsétgyûrû... Mindjárt komolyságot, elôkelôséget biztosítana neked a világ elôtt... Hiszen jegygyûrûje mindenkinek van, de pecsétgyûrûje csak a szolid, megállapodott embernek.

Aztán teltek az évek, s jó ideig nem került szóba az az átkozott ékszer. Megnôsültem, a háború alatt zárolták az aranyat, más gondok-bajok szakadtak a mi családunkra is; de ha a kezem az asztalon pihent, vagy oldalt lelógott az ágyról, sokszor észrevettem, hogy anyám az ujjamat fürkészi, majd valami bánatos árnyék suhan át az arcán, félrefordul, és némán elmegy mellettem...

De a tizedik házassági évfordulómra mégis csináltatott nekem egy pecsétgyûrût a foga aranyából, és könnyezve, diadalmas mosollyal felhúzta az ujjamra. Csorbán és boldogan nevetett, én pedig, miközben a karomat föltartottam a fényre, a döbbenetet és a sajnálatot igyekeztem valami meghatódott hálává tenni. Pár hét múlva azonban, mikor lehúztam mosakodáskor a hivalgó ékszert, megdöbbenve tapasztaltam, hogy a karika alatt megfeketedett az ujjam. Gyanút fogva elsiettem az elsô ékszerészhez, és megvizsgáltattam a gyûrût. Kiderült, hogy anyámat becsapták. És a tetejébe az aranymûves közben kivándorolt...

Ezen annyira felháborodtam, hogy nyíltan és a legkegyetlenebbül közöltem mamával a csalást. Talán nem lett volna szabad elkövetnem ezt az otromba dolgot, amit ma is sajnálok, mert anyám szinte belébetegedett. Hónapokon át nem evett, és a csorbaságával meg a soványságával már valósággal riasztó volt. Élete nagy álmában csalták meg, és ezt alig tudta elviselni...

Mindezt, amit elmondtam, ott a halottas ágya szélén idéztem fel. Mielôtt végképp lehunyta volna a szemét, még egyszer a kezemre pillantott, amelyben az ô sovány ujjait, ezt a hideg kulcsköteget tartottam, azután sóhajtott, fájón elmosolyodott, és többé nem mozdult. Hajnali fél ötkor halt meg, vagyis pontosan négy órakor, mert az aranyfedelû Doxa, amelyet apámtól örököltem, naponta harminc percet késett...

Bálint Tibor

Georgiu Gingãras ifjúsági és sportminiszter Kolozs megyei látogatást tûzött hétfôi programjára. Kolozsvárott elbeszélgetett a megyei sportigazgatóság vezetôivel, meglátogatta a kolozsvári sportlétesítményeket. A miniszter ígéretet tett, hogy támogatja a Horia Demian Sportcsarnok újrapadlózásának költségeit.

A tárgyalások során, egyebek között, szó esett arról, hogy Kolozsvárnak igenis szüksége van 8–9 sportbázisra, hogy bizonyos helyeken meg kell változtatni a sporttörvényt, valamint, hogy több tornaóra szükséges az iskolákban.

Aranyosgyéresen a miniszter meggyôzôdött arról, hogy a városnak van gazdasági lehetôsége és igénye is a sportolásra. A közeljövôben épül majd egy modern sportkomplexum, de fejlesztik az iskolai sporttermek számát is. E tervek támogatása azonban nem csak a szakminisztérium feladata, ehhez a helyi kereskedelmi egységek hozzájárulása is szükséges lenne.

(póka, schmidt)

l A 16. és 17. fordulót rendezték az ugrók számára Obersdorfban. A betörô meleg, meg a hóhullás bizonytalanná tette a versenyt. Az elsô próbálkozásnál sok esés következett be, ezért lejjebb vitték a nekifutót. A K185-ös mamut-trambulinon rendezett vetélkedôket egyébként külön is nyilvántartják, a „repülô versenyek" szempontjából, ez volt idén a harmadik ilyen megmérettetés.

Az óriási tömeg (körülbelül 50 ezer ember), a meleg ellenére, jó versenyt láthatott, bár a házigazdák ezúttal sem szereztek érmet. Ezúttal ugyanis a finnek voltak a soron s bezsebelték mind a három érmet — az elsô sorozatban Janne Ahonen 193, Risto Jussilainen 198, Matti Hautamaki 190,5 m-t mutatott be, míg az alig 18 esztendôs Veli Matti Lind-stroem 195 m-ig szállt. A lengyel Adam Malysz „repülôgépe" nem szállt elég messze, s a 186 m csak a 8. helyre volt elegendô az elsô menetben, de a hazaiak reménysége, Martin Schmitt is csak 188,5 m-ig jutott.

A második sorozatban érett már a meglepetés, Malysz kezdett 197,5 m-rel (a leghosszabb ugrás volt ebben a menetben) — 370,2 pontjával végül 4. lett. Lindstroem újra szárnyakat kapott, s a „gyerkôc" 197,5 m-es ugrása 373,4 pontot ért, amellyel végül második lett. Hautamaki 193 m-es (370,3 pont) teljesítménye a dobogóhoz volt elég; nyert Jussilainen, aki 197 m-re szállt másodjára és 384,5 pontot gyûjtött össze. Schmitt az 5. lett (második ugrása 191,5 m, összesítésben 364 pont).

l A rendezôk a minden hájjal megkent Walter Hoffer vezényletével újabb fegyvertényt könyvelhettek el a 17. fordulóban. Hoffer a szakszövetség kiküldötteként a német csapat fô-edzôjével okoskodott, hátha ki tudják kaparni a gesztenyét a házigazdáknak. Ezúttal sikerült, de ennek a többi nemzet látta kárát. Az elsô sorozatban jól „ugráltak" a legények, Jussiläinen (201 m), Schmitt (200 m) és Malysz (201,5 m) is messzire jutott. A második menetben feljebb vitték a nekifutót, s látszott, hogy ez a helyezet a finneknek és Malysznak kedvez. S amikor 12 versenyzô ugrott, akkor érkezett a „drót" az említett két „úriembertôl", hogy nem jár, tessék sokkal lejjebb vinni a nekifutót, mert túl nagyok lesznek az ugrások... Andy Goldberger 375,4 pontja (190 és 197 m) az ötödik helyhez volt elegendô — örvendetes, hogy az osztrák fiú újra kezd a régi formájához közeledni. Nyert Schmitt 395 ponttal (második ugrása: 202,5 m), 2. Malysz 394,6 ponttal (201,5 m), 3. Jussiläinen 394,3 pont (202,5 m), 4. Hatamaki 391,5 pont (203,5 m!).

A hét közepén a norvég Trond-heim versenye következik, a

K120-ason lesz a 18. forduló. Malysz több mint 200 ponttal vezet, s ezt nehéz lesz behozni (hacsak Hoffer me-gint ki nem talál valamit).

ALPESISÍ
l Ki hitte volna, hogy Norvégiában is van olyan sípálya, amelyen csak végignéz az ember és beleremeg a lába. Kvitfjellen ilyen hely. A legjobbak 125 km/h sebességgel siklottak — nagy buli volt szombaton. Haton váltották egymást az élen, amíg 31-es rajtszámmal következett az osztrák Herman Maier, és a „Herminator"megleckéztette a gárdát, eredménye: 1:45,90 perc. Mérgesek is voltak, fôleg a hazaiak, Lasse Kjus és Kjetil Andre Aamodt, valamint a szintén korábban éllovas és az elsô Vk gyôzelemre nagyon fenekedô német Flo- rian Ecker. A végsô sorrend Maier mögött: 2. Ecker 1:46,05 perc, 3. Kjus 1:46,09 perc, 4. Daren Rahlves (amerikai) 1:46,13 perc, 5. Fritz Strobl (osztrák) 1:46,23 perc, 6. Defago Didier (svájci) 1:46,24 perc, 7. Stefan Eberharter (osztrák) 1:46,31 perc — az 1:47-es idôzónán belül összesen 14-en végeztek, bizonyítva, hogy nagy a harc versenysportban.

l A kvitfjelli második futamot a lesiklás összetettjében már nyertes Maier páholyból nézhette, megelégedett az ötödik hellyel. A versenyt csapattársa, Eberharter nyerte, Ecker ismét csak második lett, Strobl végzett a harmadik helyen. Herman Maier az óriáslesiklásra hajt rá, hogy megszerezze a tulajdonképpeni Világ-kupát.

Az „óriás" színhelye ugyanott volt 640 m-es szintkülönbséggel. Nagy volt a tét, az arei versenyre, a tulajdonképpeni Vk-döntôre szólt a kvalifikáció: a legjobb 25, meg a 400 ponton felüliek, továbbá az ifi világbajnok kerülhetett be.

58 versenyzô vágott neki –16 fokon, jeges betonkeménységû pályán. Az elsô legjobb idôt Defago érte el (1:29,83 perc), ezt Fritz Werner megközelítette (1:29,96 perc), majd következett 12-es rajtszámmal, „rablómaszkba" bugyolálva Herman Maier. Eredménye, 1:28,58 perc, a verseny legjobbja volt. Közelített a világbajnok lesikló német Hannes Trinkl (1:28,64 perc) — fenyegette is Maier a maszk alól... Aztán elcsendesedtek a kedélyek, a versenyzôk a 25 hely egyikének eléréséért küzdöttek. Meglepetésre kiesett Rahlves és Aamodt (ô nagyon jó részidôk után állt ki, miután elpuskázott egy „s" kanyart). Maier és Trinkl mögött Eberharter (1:29,42 perc) végzett a dobogón.

Nagy Péter

l A férfi bajnokság második fordulóját Nagytalmácson rendezték, s a következô sorrend alakult ki (zárójelben a legjobb eredményt elérôk): 1. Nagytalmácsi Foresta 3983 fa (Cãlin Cazacu — 878), 2. Marosvásárhelyi Elektromaros 3892 fa (Krizsán Levente — 862), 3. Aranyosgyéresi CFR-Sodronyipar 3807 fa (Marius Codarcea — 853), 4. NagyszebeniElectrica 3694 fa.

A következô fordulót március 31-én Marosvásáhelyt rendezik.

Schmidt Jenô

l A nôi bajnokság második fordulójában a Szamosújvári SOMVETRA tehetséges tekézôi 2389 fával a második helyen végeztek (az elsô helyen a házigazda Elek-tromaros lett 2420 fával). A dobogó harmadik helyét a Székelyudvarhelyi Elevan csapata foglalta el 2092 fával.

A szamosújváriak legjobbja Laura Oltean volt, aki 431 fát ütött, de kitûnt még Romina Muresan (418) és a 16 esztendôs Ionela Fãrcas (406) is.

Szamosújvárott lesz a harmadik forduló március végén — összesítésben eddig is vezet a SOMVETRA, s ez kitûnô alkalom, hogy az élen végezzenek.

Erkedi Csaba

Újabb gyôzelmet aratott, és továbbra sem vesztett még játszmát a Kolozsvári U-Dacia Felix nôi csapata. A másodosztályban a 10. fordulóban Temesvárott aratott 3–0 (22, 16, 13) arányú gyôzelmet Ducu Muresan gárdája, amely a hátra levô két mérkôzését itthon játssza, és minden esélye megvan arra, hogy a fent említett sorozatot ne szakítsa meg. A táblázaton:

1. U-Dacia Felix 8 8 0 24–0 16

2. Marosvásárhely 7 5 2 15–11 12

3. Lugos 7 4 3 14–11 11

4. Brassó 7 2 5 9–16 9

5. Temesvár 7 1 6 8–20 8

6. Nagyvárad 6 1 5 5–17 6

A nagyváradi együttestôl egy pontot levontak. A 11. fordulóban az U-Dacia Felix a Lugosi Banatot fogadja, egy héttel késôbb a Nagyváradi Bihar ellen játszik.

*

A férfi élvonalban a tegnap már közölt Dési Szamos–Kolozsvári U-Modena (végeredmény: 1–3) találkozón kívül a következô mérkôzésekre került sor: Ploiesti-i Petrom–Tulceai Deltacons 3–1 — Nicu Pop új együttese továbbra is a bajnokság esélyese, Nãvodari-i Midia–Brassói Traktor 3–0, Nagybányai U-BRD–Bákói U 3–0 és Galaci Arcada–Bukaresti Dinamó 0–3; a Sãvinesti-i Rifil–Krajovai U találkozót a vendégek kérésére elhalasztották. Az állás:

1. Petrom 18 14 4 48–20 32

2. Deltacons 18 14 4 47–28 32

3. Dinamó 18 13 5 43–21 31

4. Rifil 17 12 5 41–21 29

5. Krajova 17 11 6 38–30 28

6. Bákó 18 10 8 36–37 28

7. U-Modena 18 8 10 37–42 26

8. Nagybánya 18 7 11 28–42 24

9. Midia 18 6 12 28–40 24

10. Brassó 18 4 14 25–45 22

11. Szamos 18 4 14 25–47 22

12. Arcada 18 4 14 22–45 22

Legközelebb hétközi fordulót játszanak, az U-Modena az éllovast fogadja (szerdán 16.30 órától a Horia Demian Sportcsarnokban), a Szamos pedig Bákóba látogat.

(póka)

l Barátságos mérkôzésen: Aranyosgyéresi Sodronyipar–Dési Egyesülés 3–0 (1–0) — a gólokat Forró (2. perc), Dâmbean (55. perc) és Simon (77. perc) szerezte.

(schmidt)

l A magyar NB I. 6. fordulójának zárómérkôzésén: Székesfehérvári Videoton–Tatabányai Lombard FC 1–0 — gól: Földes — 45. perc, kiállítva a tatabányai Hornyák.

l Az angol Premier League 29. fordulójában: Arsenal–West Ham United 3–0, Coventry–Chelsea 0–0, Derby County–Tottenham Hotspur 2–1, Everton–Newcastle United 1–1, Leeds United–Manchester United 1–1, Leicester–Liverpool 2–0, Middlesbrough–Charlton Athletic 0–0, Ipswich Town–Bradford City 3–1 és Manchester City–Southampton 0–1 (a gólt Dan Petrescu szerezte az 55. percben). A Sunderland–Aston Villa összecsapás lapzárta után ért véget. Az élen: 1. MU 67, 2. Arsenal 53, 3. Ipswich 46, 4. Liverpool 45 (47–30), 5. Leicester 45 (31–29), 6. Leeds 44 pont.

l A német Bundesliga 24. játéknapján: 1. FC Köln–Hertha Berlin SC 1–0, SpVgg Unterhaching–VfL Bo-chum 2–1, Hansa Rostock–Bayern München 3–2, Energie Cottbus–1. FC Kaiserslautern 0–2, Werder Bremen–SC Freiburg 3–1, VfB Stuttgart–VfL Wolfsburg 2–1, Borussia Dortmund–Eintracht Frankfurt 6–1, TSV 1860 München–Bayer Leverkusen 1–0 és Schalke 04–Hamburger SV 0–1. A sorrend: 1. Dormund 44, 2. Bayern München 43, 3. Schalke 41, 4. Leverkusen 40 (40–29), 5. Kaiserslautern 40 (34–30), 6. Hertha 37 pont.

l Az olasz Il Calcio 21. fordulójának eredményei: Reggina–Bologna 2–1, Brescia–SS Lazio 0–1, Verona–Atalanta 2–1, Bari–Fiorentina 2–1, Udinese–Torinói Juventus 0–2, SSC Nápoly–Lecce 1–1, AC Milan–AC Párma 2–2, Perugia–Vicenza 1–0 és AS Róma–Milánói Internazionale 3–2. A táblázaton:

1. AS Róma 21 16 3 2 41–16 51

2. Juventus 21 13 6 2 38–15 45

3. Lazio 21 13 4 4 40–23 43

4. AC Párma 21 9 6 6 31–20 33

5. Atalanta 21 8 8 5 24–18 32

6. AC Milan 21 7 8 6 32–34 29

7. Perugia 21 8 5 8 26–28 29

8. Inter 21 7 7 7 25–25 28

9. Udinese 21 9 1 11 34–35 28

10. Bologna 21 8 4 9 26–28 28

11. Fiorentina 21 6 9 6 34–30 27

12. Lecce 21 6 8 7 26–32 26

13. Brescia 21 4 9 8 24–29 21

14. Nápoly 21 5 6 10 23–33 21

15. Verona 21 5 6 10 27–39 21

16. Vicenza 21 5 5 11 20–33 20

17. Reggina 21 5 3 13 17–35 18

18. Bari 21 4 4 13 18–33 16

l A Serie B 25. fordulójának eredményei: Empoli–Sampdoria 0–0, Ancona–Cosenza 3–1, Cagliari–Piacenza 0–0, Crotone–Venezia 2–2, Genoa–Ternana 2–2, Ravenna–Pescara 2–3, Siena–Salernitana 0–0, AC Torinó–Monza 2–1 és Treviso–Pistoiese 1–2. A Citadella–Chievo találkozót hétfôn játszották, lapzárta után ért véget. Az állás:

1. Chievo 24 15 5 4 37–20 50

2. Piacenza 25 13 6 6 31–16 45

3. Venezia 25 11 10 4 40–29 43

4. Ternana 25 11 9 5 39–25 42

5. Cosenza 25 12 6 7 30–26 42

6. Sampdoria 25 10 11 4 35–22 41

7. Torinó 25 13 4 8 30–26 41

8. Crotone 25 11 5 9 34–36 38

9. Cagliari 25 9 10 6 37–24 37

10. Ancona 25 10 6 9 31–29 36

11. Empoli 25 10 5 10 27–30 35

12. Siena 25 7 10 8 29–31 31

13. Cittadella 24 7 9 8 29–36 30

14. Salernitana 25 7 8 10 23–25 29

15. Pistoiese 25 7 6 12 31–35 27

16. Genoa 25 5 5 10 24–30 25

17. Treviso 25 5 8 12 25–37 23

18. Pescara 24 3 10 12 21–33 19

19. Monza 25 5 3 17 26–52 18

20. Ravenna 25 2 11 12 21–38 17

l A spanyol Primera Divisionban a 25. fordulót játszották, eredmények: Mallorca–Deportivo La Coruña 2–1, Real Madrid–FC Barcelona 2–2, Real Sociedad–Rayo Vallecano 2–0, Real Zaragoza–Valencia 2–0, Espanyol Barcelona–Deportivo Alaves 0–0, Celta Vigo–Real Oviedo 1–0, Osasuna–Real Valladolid 2–1, Numancia–Racing Santander 1–0, Las Palmas–Athletic Bilbao 0–0 és Villareal–Malaga 1–2. A sorrend:

1. Real M. 25 16 5 4 56–29 53

2. Deportivo 25 14 6 5 48–28 48

3. Valencia 25 13 7 5 40–18 46

4. Barcelona 25 13 5 7 53–36 44

5. Mallorca 25 11 8 6 35–32 41

6. Villarreal 25 11 6 9 33–29 38

7. Alaves 25 10 5 10 34–31 35

8. Rayo 25 8 10 7 43–40 34

9. Malaga 25 10 4 11 39–39 34

10. Bilbao 25 9 7 9 33–36 34

11. Espanyol 25 9 5 11 31–28 32

12. Valladolid 25 7 11 7 29–29 32

13. Celta 25 8 8 9 30–35 32

14. Las Palmas 25 9 5 11 25–41 32

15. Zaragoza 25 7 10 8 36–35 31

16. Oviedo 25 8 3 14 31–46 27

17. Numancia 25 7 5 13 25–41 26

18. Sociedad 25 6 6 13 28–50 24

19. Osasuna 25 5 8 12 27–39 23

20. Racing 25 5 5 15 28–42 20

l A francia bajnokságban a 28. fordulóra került sor, eredmények: Olympique Lyon–Girondins Bordeux 2–1, Lille–Olympique Marseille 1–0, Sedan–RC Lens 2–2, Bastia–Estac Troyes 2–2, RC Strasbourg–Guingamp 0–1, AJ Auxerre–AS Monaco 1–0, Paris Saint-Germain–Toulouse 3–0, Metz–Saint-Etienne 3–0 és Rennes–Nantes 0–2. A Lille és a Nantes vezet egyaránt 50–50 ponttal (33–19, illetve 45–33-as gólarány), a további sorrend az élen: 3. Sedan 47, 4. Lyon 46 (39–25), 5. Bordeux 46 (38–25), 6. Troyes 42 pont.

(pja)

Ukrán bajnok igazolt a Potaissa sportklubhoz, Anna Zatonski ezentúl a tordaiak sorát erôsíti. Radu Muresan klubelnök azt nyilatkozta, hogy Zatonskin kívül még egy másik ukrán nemzetközi nagymester, Georgi Timosenko is leszerzôdött a tordaiakhoz, akiknek feltett szándékuk az, hogy 2001-ben az ország legjobb hat együttese között végezzenek, s így bejussanak a Szuperligába.

Tóbiás Zoltán

A spanyolországi tornán
A linaresi szupertorna 8. fordulójában Lékó Péter világossal remizett Alekszandr Griscsukkal, Polgár Judit sötéttel vereséget szenvedett a volt világbajnok Anatolij Karpovtól. A harmadik partiban: Gari Kaszparov (orosz)–Alekszej Szirov (spanyol) 1–0. Az állás: Kaszparov 6, Polgár 4, Szirov, Lékó, Griscsuk és Karpov 3,5–3,5 pont.

Nagy sikerrel lépett fel február 28-án a Nagy Szamos-parti kisvárosban a Csodálatos furulya címû táncjátékkal a Hargita Székely Népi Együttes. A nagy érdeklôdésre való tekintettel a tervbevett két elôadásból végül három lett. Az elôadásra kilenc faluból érkeztek magyar és román gyerekek, akik kettesével ültek a székeken a zsúfolásig megtelt elôadóteremben.

(borsos)

A közelgô Petôfi Sándor-napok alkalmából, a tordai Petôfi Társaság és a helyi RMDSZ szervezésében, az elmúlt hét végén szavalóversenyt rendeztek a Mihai Viteazul kollégiumban. A versenyzôk magyar költôk verseibôl készültek és jelentkeztek a megmérettetésre. A tordai RMDSZ elnöke, Ádámosi Klára kérdésünkre elmondta: az idei verseny sokkal sikeresebb volt az elmúlt évekhez viszonyítva. Nemcsak a város iskoláiból jelentkeztek szép számban az V-VIII., illetve IX-XII. osztályos tanulók, hanem az aranyosgyéresi, várfalvai és az alsó- és felsôszentmihályi iskolák is képviselve voltak. Az osztatlan sikerhez talán az is hozzájárult — mondotta,— hogy elsô alkalommal rendezték meg a Petôfi-szavalóversenyt, kizárólag a költô mûveibôl. A résztvevôk értékes könyvjutalmakat kaptak fizikai személyek, a református egyház illetve az RMDSZ adományai révén.

T. Z.

Újabb sorshúzásra készül a kolozsvári Távfûtési Vállalat március 7-én, du. 14 órai kezdettel a polgármesteri hivatal kis gyûléstermében. Ezúttal azok a lakóközössségek nyerhetnek ingyenesen felszerelhetô, egyéni fogyasztást mérô órákat, akik január 25-ig kifizették valamennyi számlájukat. Ezúttal három lakóközösséget sorsolnak ki. A vállalat szerkesztôségünkben eljutattott közleményébôl azt is megtudjuk, hogy aki a hónap 15-ig fizeti ki számláit, 3%-os kedvezményben részesül.

1. Bingónyeremények: KÉK: Sor: 298; bingó: 39. Sorozatszám: 29921. NARANCSSÁRGA: Sor: 762; bingó: 21, 752, 832. Sorozatszám: 9742. ZÖLD: Sor: 870; bingó: 651. Sorozatszám: 10 704.

2. Nyertes kartonok (KÉK —

2 000 000 lej): Ariana Salamon, Kolozsvár; Anamaria Torje, Zilah; Ioana Hategan, Gyulafehérvár; Lazãr Dorina, Zilah; Rus Ana, Beszterce; B. Hortenzia, Bethlen; Ciugudean Daniel, Gyulafehérvár; Vajda András, Dés. Szerencseszám: 70. NARANCSSÁRGA — 3 000 000 lej: Tiut Maria, Zilah; Rusu Simona, Beszterce; Muncus Mihai, Gyulafehérvár, Lung Agapia, Kolozsvár. Szerencseszám: 10. ZÖLD — 5 000 000 lej: Andronescu Dina, Aranyosgyéres; Marinel Puscas, Kolozsvár; Crãciun Adrian, Gyulafehérvár; Mariana Sabãu, Zilah; Seritan Floare, Zilah; Somesan Cristina, Beszterce; Contra Agneta, Beszterce.

Szilágycsehben 2001. március elsô reményteljes tavaszi napján került sor a helyi RMDSZ-szervezet általános tisztújító közgyûlésére, az SZKT által jóváhagyott választási szabályzat elôírásainak megfelelôen. Ennek értelmében azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja az 50%-ot és annak ellenére a 2000. évi helyhatósági választásokon az RMDSZ tanácsosjelöltjei nem jutottak be a helyi önkormányzatokba megfelelô arányban és nem sikerült polgármestert állítani, ott kötelezô módon el kell rendelni az általános tisztújítást, írja a szabályzat.

Az esemény elôzményeként nem rejthetô véka alá az a feszültség, amely a Zilahi Református Wesselényi Kollégium körül kialakult áldatlan állapotot jelenti. Ezek kapcsán ellentétes vélemények és érdekvédelmi-politikai feszültségek alakultak ki a megyei, a helyi RMDSZ és a református egyház között. Egybekapcsolódik ez az eseménysorozat azzal is, hogy a szilágycsehi református gyülekezetnek az esperes-lelkipásztora, Molnár Kálmán, aki egyben az említett kollégium iskolaszékének elnöke is. Ô az utóbbi idôben mind a magyar, mind a román nyelvû sajtó, honi szokása szerint, aljas, alaptalan, magyarságunkat megszégyenítô és lealázó hadjáratának lett a célpontja, hasonlóan Tôkés László püspök úrhoz. Az a szomorú, hogy a megsemmisítô hadjárat érdekképviseleti személyektôl vagy azok támogatásával történik.

A tisztújító közgyûlés fontosabb mozzanatai:

Elsô napirendi pontként a leköszönô elnök, Domokos Ferenc beszámolója szerepelt, amely különösen az 1999. évben megtartott RMDSZ-választásoktól napjainkig terjedô idôszakról szólt. A beszámolóból kitûnt a 2000. évi siralmas választási bukás, amikor az elmúlt ciklushoz képes az RMDSZ-es polgármester és a tíz tanácsossal szemben, jelenleg hat tanácsost juttattak be a helyi önkormányzatba a magyar választópolgárok. Ennek valós okát még nem elemezte ki senki. Említésre került az akkori tanács „mérsékelt munkája" is.

A sikertelenség fô okozóját a leköszönô elnök egyoldalúan, a helybéli református esperes-lelkipásztor (RMDSZ alapító tag) személyében látja, aki az elnök szerint RMDSZ-ellenes kampányt folytatott a helyhatósági választások alkalmával. Annak reményében, hogy az elmérgesedett helyzet megoldódik, és helyreáll az elôbbi jó együttmûködés és béke, 154-en mentek el szavazni a városi mûvelôdési házba.

A közgyûlés hangulatáról keserû szájízzel mondhatjuk el, hogy a megbékélés elmaradt, ugyanis provokatív, egyházellenes megnyilvánulások különbözô változatai kerültek felszínre. Furcsa módon több olyan személy jelent meg a gyûlésen, akik eddig soha nem voltak érdekeltek az RMDSZ, illetve az egyház által szervezett rendezvényeken. Provokatív közbeszólások, ironikus megjegyzések röpködtek a teremben. Ehhez a hangulathoz, sajnálatos módon a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezetô elnöke, Deák László úr is csatlakozott, aki nem tanúsított semmilyen mérlegelô vagy toleráns magatartást. Az egyházi iskola ügyét (tényismeretek hiányában) ironikus megjegyzésekkel és kézlegyintéssel igyekezett elintézni. Szintén a gyûlés hangulatához tartozik az is, hogy idôs tanárnôt bírtak rá, hogy rendelésre taps-beszédet mondjon a leköszönô vezetôség javára.

A felszólalásokat nem akarom idézni, csupán egyik megnyilvánulását, mely szerint mi azért beszélünk magyarul, mert van RMDSZ. (A kommunizmusban nem volt RMDSZ, de mégis beszéltünk magyarul, mert volt egyház, de volt ezenkívül templomba járó diákokat fenyegetô és ütlegelô számos tanügyi káder is, akik most újdonsült demokratákká vedlettek.)

De beszéljünk a választás és a szavazás eredményeirôl:

A 31 tagú választmányba nem került be egyetlen olyan személy sem, aki markánsan képviselné az egyház ügyét, vagy ebben az ügyben szaktanácsadással szolgálna. Jól megszervezett munka volt a választás mögött, hogy véletlenül se maradjon a jelölôlistán egyetlen egyházi képviselô sem. A tények önmagukért beszélnek. Az elnökjelöltet ellenszavazat nélkül választotta meg a közgyûlés, és ehhez békéltetô szándékkal járultak hozzá a református egyházközség tagjai is. A 3000-es lélekszámú református gyülekezet esperes-lelkipásztorát „leradírozták" a listáról, viszont sokak örömére a mintegy 250 hívet számláló római katolikus egyház plébánosa, Petrisor Constantin vezetôségi tag lett. Így reménység van arra, hogy ôáltala képviselve legyen a református egyház érdeke is.

A tisztújítás végén a szilágycsehi RMDSZ elnöke dr. László Zoltán állatorvos, volt elnökségi tag lett. Az elnökség többi négy tagja: Domokos Ferenc leköszönô elnök, Vida György tanár, volt elnökségi tag, Bálint Géza volt polgármester és Varga István tanár, ugyancsak volt elnökségi tag. Sajnos minden próbálkozás ellenére nem sikerült behozni a HKT-ba a fiatalok képviselôit. Ennek elemzése külön tanulmányt érdemelne. Vajon kit fog képviselni érdekvédelmi szervezetünk, ha a fiatalok tömegesen külföldre vándorolnak? Ôk már, sajnos nem Erdélyben látják a jövôt...

Baksai Károly

A megyei rendôrség sajtótájékoztatóján a következôkrôl értesültünk:

• Csalással vádolják a ploiesti-i illetôségû Elena Loredana Cristiant (26). Tavaly, január 31-én a kolozsvári Maestro Prodcomtól vásárolt 50,3 millió lej értékû áruért csekkel fizetett. A csekket visszautasították, nemcsak azért mert E. L. C. cégének nem volt megfelelô pénzösszeg a számláján, hanem ráadásul zárolva is volt e bankszámla.

• Tetten érték Sükösd Tiberiut (23) a Bibepa Kft. ôrét, aki szemet hunyva, a rábízott ócskavas megdézsmálójától pénzt fogadott el. Az aranyosgyéresi rendôrség több adattal rendelkezett már Sükösd kihágásairól. Akkor fülelték le, amint 100 ezer lejt vett el megvesztegetésként. Szabadlábon védekezhet a vád ellen. (A Btk. 3–15 év börtönnel és bizonyos jogok megvonásával sújtja az ilyen típusú bûncselekményt.)

• Könnyebb sérüléssel megúszta a betonoszloppal való ütközést Liviu Ciprian Mircea (26) és két utasa. Szombaton hajnalban, 3 óra körül a Gépész utcán haladó CJ–86–LLA rendszámú Opel Vectra elôzésbe kezdett, ám nem az útviszonyoknak megfelelô sebességgel hajtott és egy útmenti oszlopnak rohant. Mircea és két 21 esztendôs utasa, Crinu Ovidiu Ferent és Ioan Cristian Sumplea, kisebb zúzódásokat szenvedett, nem kellett kórházban maradniuk.

• Figyelmetlen gyalogost gázolt el a Pata utcában Dab Adrian Pais (23), a B–23–BCT rendszámú Daewoo Cielóval. A péntek délutáni eset során Tudorita Mihos (74) kelt át az úttesten, az áldozat könnyebb sérüléssel megúszta.

• Kiskorú tolvajokat ért tetten a kolozsi rendôrség. Hurubák falu néhány lakosa értesítette a rendôröket, hogy Mircea Tegzesiu lakásából gyanús fények villannak fel (a falubeliek tudták, hogy a tulajdonos nem tartózkodik odahaza). A helyszínre érkezô rendôrök az elsô emeleten az ágy alatt felfedezték Augustin Stefan S.-t (17) és Ciprian Vladimir S.-t (13), a kertben pedig a szekérrel a zsákmányra várakozó középsô testvért, Dorel S.-t (15). Semmit nem sikerült eltulajdonítaniuk, de nagyfokú rongálást vittek véghez: betört ablakok, feltört reteszek maradtak a garázdálkodás nyomán. Rongálásért és lopási kísérletért vizsgálják ôket, szabadlábon védekezhetnek.

(póka)

Annak érdekében, hogy részesülhessenek a Nãstase-kabinet által megszavazott gazdasági elônyökbôl, a nagy kereskedelmi vállalatok kis- és középvállalkozásokká alakulnak át. Ez a képviselôház azon határozatának köszönhetô, miszerint amennyiben a kisvállalatok összjövedelme 200 ezer euró alatti, tevékenységi ágazatuktól függetlenül, bizonyos pénzügyi kedvezményekben részesülhetnek.

Adrian Nãstase kormányfô szerint ebben a tekintetben véleménykülönbség van a kormányfô és a pénzügyminiszter között. Ez utóbbi nem ért egyet az adókedvezménnyel, ugyanis meghatározott összegû adót szeretne behajtani a kisvállalatoktól — függetlenül a profit nagyságától.

A kis- és középvállalkozások száma Romániában, éppen a profitot termelni képtelen vállalkozások okán, egyre csökken. A kormányelképzelés szerint amennyiben új munkahelyeket tudnak teremteni, a kis- és középvállalkozások nyereségadója is jelentôsen csökkenhetne.

Március 6., kedd

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 12 918 lej,1 USD = 27 142 lej.

A nyolc legfejlettebb ipari ország környezetvédelmi minisztere vasárnap Triesztben újabb ígéretet tett a globális felmelegedés elleni harc folytatására. Elsôsorban arra kötelezték magukat, hogy az 1997-es kyotói konferencián a szennyezô anyagok világméretû kibocsátása ellen elfogadott normatívák teljesítését „költséghatékony" módon igyekeznek megoldani. Ez annyit is jelent, hogy ratifikálják az ott elfogadott jegyzôkönyvben írottakat, és ezzel lefektetik azokat a szabályokat, amelyek a környezetben kibocsátható szennyezô anyagok mennyiségi határainak betartását szavatolják. Elsôsorban azon lesznek, hogy saját országaikban teljesüljenek ezek a normák, és tartózkodnak attól, hogy megvásárolják a szennyezés korlátozásának jogait egymástól, amely lehetôségrôl éppen a kyotói jegyzôkönyv tesz említést.

A jelentések szerint az USA képviselôje Triesztben ígéretet tett arra, hogy a jelenlegi kormányzati adminisztráció felülvizsgálja álláspontját a környezeti kérdésekben. Bush hatalomra jutásával ugyanis felmerült: Washington az eddigieknél lazább normákat érvényesítene, az új kormányzat esetleg hátat fordít az eddig létrejött megállapodásoknak a kérdésben, mivel nem elônyösek az USA számára.

A miniszterek záródokumentumban vállaltak kötelezettséget arra, hogy az ENSZ égisze alatt Bonnban júliusban rendezendô klímakonferencia sikere érdekében mindent megtesznek a kyotói egyezmény „megmentéséért".

A kyotói egyezményben, 1997-ben, 38 fejlett ipari ország kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2008–2012 közötti idôszakra átlagosan 5,2 százalékkal csökkenti az üvegházhatást — és így a Föld légkörének felmelegedését — okozó gázok, mindenekelôtt a széndioxid kibocsátását. A végrehajtás módszereit illetôen azonban a három legfontosabb országcsoport — az Egyesült Államok és a mellé felsorakozott néhány ipari ország, az Európai Unió, valamint a fejlôdô államok — nem tudtak dûlôre jutni egymással.

Tavaly novemberben ráadásul kudarccal végzôdött az ENSZ égisze alatt, 180 ország képviselôinek részvételével, Hágában megrendezett nemzetközi klímakonferencia, amelyen éppen a kyotói jegyzôkönyv végrehajtása érdekében kellett volna megállapodásra jutni arról, milyen arányban vegyenek részt az egyes országok a kibocsátás csökkentésére irányuló erôfeszítésekben, milyenek legyenek a más országoktól vásárolható úgynevezett „kibocsátási keretek", s milyen pénzügyi támogatást nyújtsanak a fejlett országok a fejlôdôk számára a környezettiszta technológiák meghonosításához.

Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Németország, Olaszország és Oroszország környezetvédelmi küldöttségeinek Triesztben nem volt döntéshozói mandátumuk, összejövetelüknek az volt csupán a célja, hogy egyeztessék további lépéseiket a kyotói egyezmény megmentése érdekében. Az általuk elfogadott záródokumentumban kötelezettséget vállalnak arra, hogy szavatolni fogják az egyezmény „integritását". Nem engedik, hangoztatták, hogy az abban rögzített alapelveket és számokat megváltoztassák, ezzel el akarják érni, hogy a bonni klímakonferenciára létrejöjjenek majd a feltételek a gázkibocsátások csökkentését elôirányzó egyezmény ratifikálásához, és ahhoz, hogy az legkésôbb 2002-ig életbe léphessen.

A G8 miniszterei Triesztben a jövôre Johannesburgban tervezett, a fenntartható fejlôdés problémáival foglalkozó, „Rió–10" elnevezésû világ-csúcskonferencia elôkészítésérôl is tárgyaltak.

A magyar diplomácia elôzetesen tájékoztatta a külügyminisztériumot Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár romániai látogatásáról, de a Dávid Ibolya igazságügyminiszter aradi útja esetében már elmaradt ez a gesztus — értesült a Mediafax román diplomáciai körökbôl.

Mint ismeretes, pénteken Octav Cozmâncã közigazgatási miniszter nemtetszésének adott hangot, amiért kormányát, úgymond, nem tájékoztatták a két magyar diplomata erdélyi látogatásának részletes programjáról. Noha ezek magánjellegû látogatások voltak, mégis romániai hivatalos titsztségviselôkkel történô megbeszélésekre is sor került, a román kormánynak illett volna tudni ezekrôl — mondotta. Németh Zsolt találkozott Mircea Geoanã külügyminiszterrel, Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral, Hildegard Puwak integrációs miniszterrel és az RMDSZ számos vezetôjével, de utána több erdélyi városban is megfordult, Dávid Ibolya pedig részt vett az aradi magyar bálon. Utóbbi végül Dorel Popa aradi polgármesterrel is folytatott megbeszélést a tervezett Megbékélési Parkról, majd megkoszorúzta a vértanúk emlékhelyét, istentiszteleten vett részt a minoriták templomában, és mûvészeti kiállítást tekintett meg.

A Mediafax idézi Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövetet is, aki értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a román hatóságok megkérdôjelezték Németh Zsolt látogatásának hivatalos jellegét, mivel errôl elôzetesen egyeztettek a román partnerrel. A nagykövet a hírek szerint tegnap Cristian Diaconescuval tárgyalt ebben az ügyben.

Adrian Nãstase miniszterelnök hétfôn azt nyilatkozta, hogy Németh Zsolt romániai látogatása hivatalos volt, de Kovászna és Hargita megyékben olyan tárgyalásokat is folytatott a külhoni magyarok státustörvénytervezetérôl, amelyeknek nincs helye ebben az országban. Ilyen nem hivatalos látogatást tett nemrég Kolozsváron a magyar külügyiminiszter egy másik helyettese is. A jövôben véget kell vetni ennek a gyakorlatnak — jelentette ki Nãstase. Nincs kivetnivalója a magyar állami tisztségviselôk és a romániai magyar közösség közötti megbeszéléseknek, de a protokoll szabályait be kell tartani. Dávid Ibolya esetében a román kormányfô kijelentette: „más dolog magánemberként részt venni egy bálon, és más dolog ugyanazon alkalommal a helyi polgármesterrel a Megbékélési Parkról tárgyalni".

A Neue Zürcher Zeitung címû svájci lap hétfôi számában Disszonancia Románia és Magyarország között címmel közölte tudósítója, Andreas Oplatka rövid cikkét.

Oplatka ismertette a Octav Cozmâncã közigazgatási miniszter pénteki megnyilvánulását Németh Zsolt külügyi államtitkár romániai útjáról, annak elôzményeit és a magyar sajtóban való fogadtatást, majd rámutatott: Cozmâncã kirohanása nem illik sem a román külügyminiszter közelgô budapesti látogatásához, sem ahhoz, hogy a két ország védelmi minisztere igen elégedetten nyilatkozott pénteki találkozójukról. „A bukaresti epizód inkább arra a rossz érzésre vezethetô vissza, amelyet a párt egyes részei élnek át amiatt, hogy kisebbségi kormányuk ma az RMDSZ-re támaszkodik, s annak a támogatás fejében engedményeket tesz. A »lövés« másik célja, hogy emlékeztesse Adrian Nãstase kormányfôt arra, hogy tavaly, még ellenzékben, Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos látogatása után éppen ilyen felháborodottan nyilatkozott a vendégnek a látogatáshoz csatlakozó erdélyi kirándulásáról" — írta Oplatka.

Mircea Geoanã román külügyminiszter március 26-án tesz hivatalos látogatást Budapesten — közölte hétfôn Tatiana Maxim, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetôje az MTI-vel.

A román diplomácia vezetôje Martonyi János magyar külügyminiszter meghívására látogat Magyarországra.

Mircea Geoanã tervezett budapesti útja volt az egyik fô kérdés azon a munkatalálkozón, amelyet hétfôn tartott Mihai Dobre, a külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelôs vezérigazgatója Íjgyártó Istvánnal, Magyarország bukaresti nagykövetével.

A román illetékes által rutinszerûnek minôsített találkozón szó volt arról is, hogy április 30-án Bukarestben tervezik a Kárpát-medencei és Duna-menti országok államfôinek környezetvédelmi csúcstalálkozóját.

A román külügyminisztérium sajtóosztályának vezetôje sajnálatosnak nevezte, hogy a román sajtó a találkozót megelôzôen másként állította be a nagykövet már korábban betervezett hétfôi konzultációját.

Hétfôn Kelemen Attila, a képviselôház RMDSZ-frakciójának vezetôje a Mediafaxnak azt nyilatkozta, hogy a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával folytatott tárgyalás nyomán kiderült: a Lupu-törvény módosítása nem „égetôen sürgôs". A kormánypárt továbbra is azon a véleményen van, hogy a földvisszaszolgáltatás maximum 10 hektárig történjék, az RMDSZ azonban nem kíván felsô határt kiszabni. Kelemen kifejezte reményét, hogy a tárgyalások folytatódnak és a kérdésben kielégítô határozat születik.

Tegnap a parlament két házában elkezdôdött a helyi közigazgatási törvényrôl készült egyeztetô bizottsági jelentés szakaszonkénti vitája. Vekov Károly képviselô a Szabadságnak elmondta: a testület elfogadta a 43-as szakaszt, amelynek értelmében a tanácsüléseken a hivatalos nyelv a román, de ott, ahol egy adott nemzeti közösséghez tartozó tanácsosok száma eléri az egyharmadot biztosított az anyanyelvhasználat joga. Ebben az esetben a jegyzôkönyvet románul kell vezetni.

A képviselôk ugyanakkor jóváhagyták az 51-es cikkelyt is, amely elôírja, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a húsz százalékot a határozatokat az illetô közösség nyelvén is közzé kell tenni.

A képviselôház csütörtökön folytatja munkáját, ekkor kerül sor a végsô szavazásra is. Lapzártakor a szenátusban az ülés még tartott.

P. A. M.

Tegnap a parlament két házában elkezdôdött a helyi közigazgatási törvényrôl készült egyeztetô bizottsági jelentés szakaszonkénti vitája. Vekov Károly képviselô a Szabadságnak elmondta: a testület elfogadta a 43-as szakaszt, amelynek értelmében a tanácsüléseken a hivatalos nyelv a román, de ott, ahol egy adott nemzeti közösséghez tartozó tanácsosok száma eléri az egyharmadot biztosított az anyanyelvhasználat joga. Ebben az esetben a jegyzôkönyvet románul kell vezetni.

A képviselôk ugyanakkor jóváhagyták az 51-es cikkelyt is, amely elôírja, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a húsz százalékot a határozatokat az illetô közösség nyelvén is közzé kell tenni.

A képviselôház csütörtökön folytatja munkáját, ekkor kerül sor a végsô szavazásra is. Lapzártakor a szenátusban az ülés még tartott.

P. A. M.

Stabilról a belátható idôn belüli felminôsítést valószínûsítô pozitívra változtatta a szuverén román hosszú futamú bel- és küladósság besorolását hétfôn a Standard and PoorÁs nemzetközi hitelminôsítô.

A cég egyben megerôsítette a hosszú devizaadósság B mínusz és a lejben kibocsátott éven túli adósság B osztályzatát, csakúgy mint a rövid lejáratú kül- és beladósság C besorolását.

A kormány sürgôsségi rendeletet bocsáthat ki az idegenek itt-tartózkodásával és az államtitokkal kapcsolatban. Erre abban az esetben van esély, ha a parlamenti frakcióvezetôk nem találnak megoldást a két kamara közötti nézetkülönbségre — nyilatkozta hétfôn Adrian Nãstase. Ezek a törvények évek óta vajúdnak a szenátus és a képviselôház közötti egyet nem értés miatt.

Szerdán közös ülésen vitatják meg az idegenek itt-tartózkodásának a törvénytervezetét, ami az államtitokra vonatkozó jogszabállyal együtt az Európai Unió által elvárt vízumrendszer feloldásának egyik feltétele.

Japán hétfôn 221 millió dollár kölcsönt utalt ki a Bukarestet Constantával összekötô vasútvonal korszerûsítésére — jelentette az AFP hírügynökség diplomáciai forrásból.

A kölcsön 30 éves lejáratú, évi 2,2 százalékos kamatra.

A japán kormány 1997-ben hasonló feltételekkel adott 180 millió dolláros kölcsönt a constantai kikötô korszerûsítésére.

Benyújtotta lemondását hétfôre virradóra Jorge Coelho közmunkaügyi miniszter, mert felelôsnek érezte magát a Portugália északi részén bekövetkezett, legalább hetven halálos áldozatot követelô hídszerencsétlenségért.

A 116 éves, 200 méter hosszú, három méter széles híd, amely Castelo de Paiva várostól 30 kilométerre szelte át a Douro folyót, vasárnap este omlott össze, amikor éppen egy autóbusz és két gépkocsi haladt át rajta. A jármûvek 50 métert zuhantak a sebes sodrású, a heves esôzésektôl megduzzadt, 15 méter mély folyóba, a fémbôl készült híd mintegy 80 méteres szakaszával együtt. A TSF rádióállomás szerint a szerencsétlenséget a híd egyik tartópillérének törése okozta.

A kétszintes autóbuszon — amely Tras-os-Montes környékére szállított turistákat a virágzó mandulaligetekbe, és visszatérôben volt Castelo de Paivába — becslések szerint 67-en utaztak. A mentôk eddig mindössze egy holttestet tudtak kihalászni a hullámokból. A köd és a sötét miatt hétfô reggelig fel is függesztették a keresést, félô, hogy senkit sem lelnek meg élve. Egyelôre nem tudni, hogy az áldozatok között voltak-e külföldi állampolgárok.

Paulo Teixera, Castelo de Paiva polgármestere a SIC portugál magán tv-csatornán nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy már több ízben figyelmeztette a kormányt: a híd, amelyen naponta 1600 gépkocsi halad át, egyáltalán nem biztonságos. Az AFP úgy tudja, hogy nemrégiben tervbe vették egy új híd építését.

Coelho lemondását António Guterres kormányfô elfogadta. A miniszterelnök méltatta a miniszter „méltóságteljes döntését" egy olyan ügyben, amelyért, szerinte, Coelhót, aki a kormányfô egyik legközelebbi munkatársának számított, nem terheli személyes felelôsség.

A kormány a szerencsétlenség ügyében vizsgálatot rendelt el.

Harmincöt muzulmán hívô vesztette életét hétfôn, a hagyományos mekkai zarándoklat, a háddzs harmadik napján, mert pánik tört ki az „ördög megkövezésének" szertartásához készülôdô tömegben, és az emberek összetaposták egymást.

A szaúdi hatóságok az áldozatok között 23 nôt és 12 férfit azonosítottak. Azt egyelôre nem tudni, hogy a tömeghisztéria nyomán pontosan hány zarándok szenvedett sérüléseket.

A szombaton kezdôdött ötnapos vallási menet — amelyen közel kétmillió muzulmán hívô vesz részt — elsô állomása a Mekkától nem messze lévô Mína völgye volt. A hagyomány szerint Mohamed próféta, az iszlám vallás alapítója mekkai zarándoklata során egy éjszakát Mínában töltött.

A településen három kôoszlop áll, amely a gonoszt szimbolizálja. Alkonyatkor a zarándokok apró kavicsokkal dobálják meg az oszlopokat, miközben sûrûn ismételgetik: „Isten nevében, Isten hatalmas". A hagyomány szerint ezen a helyen kísértette meg az ördög Ábrahám ôsatyát, hogy tagadja meg Isten parancsát, és ne áldozza fel neki fiát, Izsákot.

Az idei háddzs vasárnap érte el csúcspontját, amikor mintegy kétmillió muszlim imádkozott együtt a szaúd-arábiai szent Arafát-hegyen, azért, hogy hite szerint megszabaduljon bûneitôl és olyan tisztává váljék, mint egy újszülött.

A muzulmán hívôknek, ha anyagi körülményeik ezt lehetôvé teszik, életük során legalább egyszer el kell zarándokolniuk a szaúd-arábiai városba, a Kába-kôhöz, amely felé fordulva imádkozik minden muzulmán, akárhol is él a világon.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]