2001. március 9.
(XIII. évfolyam, 56. szám)

Március 7–10. között tizenöt tagú, üzletemberekbôl álló, a Bourgogne-i Kis- és Középvállalkozók Regionális Egyesületét képviselô küldöttség tartózkodik városunkban. Vezetôje Beaudrey Gérard, aki egyben a dijoni kereskedelmi kamara alelnöke is. A delegáció a befektetési körülményekkel kapcsolatban kíván tájékozódni. Csütörtökön a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamaránál az intézmény vezetôségével, a helyi hatóságok és az érdeklôdô kamaratagok képviselôivel tartottak megbeszélést. Ezen Mircea Gavrilã alpolgármester fôleg a vízhálózati munkákat és az építkezéseket javasolta legkedvezôbb kolozsvári és környéki tôkebefektetési területeknek. A vendégek tudomást szereztek az ötcsillagos város kitüntetésrôl, és kifogásolták, hogy a Párizs–Kolozsvár út egy teljes napot vesz igénybe. Az alpolgármester ismertette azt a tervet, mely szerint a szamosfalvi repülôteret nemzetközivé kívánják fejleszteni, egy esetleges, a francia fôvárost Kolozsvárral közvetlenül összekötô járat beiktatásával.

Ö. I. B.

Csütörtökön reggel újabb vízszennyezést jegyeztek a Kis-Szamoson. Az incidensrôl Bonchida polgármestere 10 óra körül értesítette a kolozsvári környezetvédelmi hivatalt. Az elöljáró elmondása szerint a Kis-Szamos vize zavaros volt, döglött halak úsztak a felszínén. A környezetvédelmi hivatal és a vízügyi igazgatóság képviselôi a Kolozsvár–Szamosújvár szakaszon vizsgálatot folytattak. Megállapították: a szennyezés nem ipari jellegû, nem a kereskedelmi társaságoktól származik.

A víz vizsgálata kimutatta: Szamosszentmiklós térségében egyetlen mutató sem haladta meg a megengedett szintet. Szamosújvár közelében viszont azt tapasztalták, a víz állati végtermékkel szennyezett. Costa Stanisav lapunknak elmondta: a környezetvédelmi hivatal és a vízügyi igazgatóság képviselôi nem tudták megállapítani a szennyezés forrását, amely magyarázná a nagy mennyiségû döglött halak jelenlétét. Bonchida község elôtt és után a víz ugyanolyan zavaros, döglött hal viszont nincs a víz felszínén. A szakértôk szerint az egyik magyarázat az lehet, hogy a víz hozamának változása miatt felszínre kerültek a folyó medrében található állati ürülékek.

Mint ismeretes, Vasile Soporan prefektus több ízben megbeszélésre hívta a megye legnagyobb vízszennyezôit: a kolozsvári Terapia gyógyszergyár, a Bonchidai Agroconsuim, illetve a dési Szamos Kft. képviselôit. Mivel a bonchidai sertésfarm több ízben szennyezte a Kis-Szamos vizét, a környezetvédelmi hivatal büntetô feljelentést tett a kolozsvári ügyészségen. Nem kizárt, hogy az újabb szennyezést a már több ízben megbüntetett cég okozta.

K. O.

A Kolozs megyei tanfelügyelôség soros csütörtöki sajtóértekezletén kitûnt, hogy az elsô romániai erôszakmentes napot nagyszabású rendezvénnyel szeretnék megünnepelni a kezdeményezôk, a George Baritiu Kollégium (a házigazda), a megyei tanfelügyelôség és a Római Humanista Mozgalom. A 23-ai rendezvényre minden béke- és mûvészetszeretô diákot és tanárt meghívnak, különösképpen azokat a fiatalokat, akik részt szeretnének venni a vers- illetve esszépályázaton, vagy a külön e napra tervezett fotó-, szobor- és festészeti tárlaton (jelentkezni a kollégium titkárságán lehet, március 15-éig).

Az iskolai életben tetten érhetô erôszak megnyilvánulási formáival kapcsolatban Daniela Sãlãgean tanfelügyelô elmondta, hogy lassan már a kézfogás is kimegy a divatból, ugyanis egyre gyakoribb látvány, amikor két fiatal — kézfogás helyett — „játékosan" megüti, hátbaveri, meglökdösi egymást.

Török Ferenc fôtanfelügyelô-helyettes a csendôrséggel megkötött együttmûködési szerzôdések szemmel láthatóan jótékony hatásairól beszélt. Mint mondta, amióta csendôrök is jelen vannak az iskolaudvarokon, lényegesen csökkent az erôszakos iskolai cselekményeket jelzô beadványok száma.

A sajtóértekezlet második felében a földrajz, illetve a román nyelv és irodalom próba-kisérettségi (szimulálás) eredményeivel kapcsolatos benyomásaikat osztották meg az újságírókkal a szaktanfelügyelôk. Míg a földrajznál elért eredményekkel kifejezetten elégedett a tanfelügyelôség, addig a román nyelv és irodalom kisérettségi messze a várt alatt teljesített: a szaktanfelügyelô becslései szerint a megye nyolcadikosainak csak fele írta meg a boldogító ötöst...

Szabó Csaba

Megváltoztatta folyását a román-ukrán határon a Tisza, amely — az áradások következtében — átszakította a Máramaros megyében levô tiszakarácsonyfalvai gátat. Az új mederbe terelôdött folyóág harminc hektár termôföldet és 34 kutat szigetelt el — jelentette tegnap a környezetvédelmi minisztérium Központi Árvízvédelmi Bizottsága. A jelentés szerint március 7-e és 8-a között 45 kút és 140 hektár termôföld vált használhatatlanná, 140 felsôvisói háztartásban keletkeztek károk, 40 személyt pedig ki kellett lakoltatni.

Kapnikbánya körzetében 18 híd rongálódott meg, Szaploncán 14 lakás és két híd ment tönkre, 220 hektár termôföldet öntött el a víz. Több kilométeres útszakaszok váltak járhatatlanná, a vízellátási rendszer pedig több helyen kárt szenvedett. Az Iza folyó Rózália, Barcánfalva, Mikolapatak. Nánfalva és Oncsafalva térségében okozta a legsúlyosabb károkat.

Szatmár megyében mintegy ötven háztartásban keletkeztek károk, 140 hektáros földterületek váltak használhatatlanná. Az eddigi jelentésekhez képest további három híd károsodott, négy villanyoszlop dôlt ki, 14 kilométeres hosszúságú községi utak váltak járhatatlanná. A katonaság legutóbbi mérlege szerint a hóolvadás okozta árvíz és az esôzések következtében március 3-a és 8-a között 11 megye 175 településének 3 700 háztartása szenvedett kisebb-nagyobb károkat. A medrébôl kiöntött víz 3 750 személy kilakoltatását tette szükségessé, 437 háztartást szigetelt el a külvilágtól, részben vagy teljesen tönkre tett 57,8 kilométeres összhosszúságú gátat, 365 hidat és pallót, mintegy 280 kilométer közutat, 9 kilométer villanyvezetéket, fél kilométeres hosszúságú vasutat.

Az árvíz súlyos károkat okozott 13 ezer hektárnyi mezôgazdasági földterületen, fennakadást okozott Máramarossziget ivóvíz-ellátásában. Emberi életben mindeddig nem esett kár, az árvíz a legsúlyosabban Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Szatmár, Szilágy, Suceava és Bihar megyéket érintette.

Az iskolaév strukturáját érintô közvéleménykutatást szervezett március elsô hetében a Gallup. A megkérdezettek — bukaresti tanulók szülei — több mint 60 százaléka nem találta megfelelônek a jelenlegi iskolaév- szerkezetet. Legtöbben az iskolakezdés idôpontját és a szemesztervégi ellenôrzési idôszakot marasztalták el. 84 százalék szeretné, ha az iskola csak szeptember 15-én kezdôdne, 8 százalék pedig a szeptember 10-ét tartotta ideálisnak. A megkérdezetteknek csupán hat százaléka tartotta jónak az elsejei kezdést. Sokan — 63 százalék- ellene voltak a szemesztervégi ellenôrzési idôszaknak, és csak 41 százalékuk jelentette ki, hogy teljesen egyetért annak felépítésével. 53 százalék ennek idôpontját nem tartja megefelelônek. A tavaszi vakáció idôzítésével — a Húsvéti Ünnepek idejére — 86 százalék volt megelégedve. A legtöbben — 91 százalék — úgy vélték, a vizsga elôtt álló osztályok, vagyis a kilenc- és tizenkettedikesek, egy héttel hamarabb kellene, hogy befejezzék nyáron az iskolát.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) felmérése szerint a nôk aránya egyre magasabb a foglalkoztatottak körében, de sokuk számára még mindig elérhetetlen a magasabb beosztás.

A Nemzetközi Nônap alkalmából készített jelentésbôl kitûnik, hogy a "gyengébb" nem világméretekben negyven százalékát teszi ki a munkaerônek. A csütörtökön közzétett jelentés ugyanakkor leszögezi, hogy a nôk gyakran falba ütköznek, amikor magasabb üzleti vagy politikai állást próbálnak elnyerni.

Az ILO-dokumentum szerint a csúcsszintû vezetô állások mintegy 3 százalékát töltik be nôk. A világon nyolc országban nô az államfô, a parlamenti képviselôk között kevesebb mint 14 százak az arányuk. Még rosszabb a helyzet a szakszervezeti vezetôi tisztségek terén — itt csak a nôk 1 százalékának jut csúcsvezetôi megbízatás.

A jelentés kitér arra, hogy a nôk számára a magasabb képesítés megszerzése segíthetne csökkenteni a foglalkoztatási hátrányukat.

Az ILO nônapi megemlékezésében keményebb fellépést sürget a nôkereskedelem ellen, amely évente 700 ezer nôt sújt. Az emberkereskedelemnek ez a formája sokmilliárd dolláros bevételhez juttatja a szervezett bûnözôi hálózatot. Ettôl a hálózattól menekülni nagyon nehéz, csaknem lehetetlen.

Tegnap délben a tûzoltóság egyik, 24 tonnás autója súlyos balesetbe keveredett. A megkülönböztetô jelzést használó tûzoltókocsi a Splaiul Independentei utcán haladt a Napoca hotel felé, amikor egy mellékutcából a Ban Cosmin vezette CJ–71–SUN rendszámú Dacia figyelmetlenül kihajtott, és az oldalába szaladt. Az ütközés következtében a Dacia 60%-a roncs lett, vezetôjét súlyos fejsérülésekkel szállították az 1-es számú sebészetre. Ban túl van az életveszélyen.

(-bb)

Bábszínház a könyvesboltban
A Gaudeamus könyvesbolt és a Puck Bábszínház folytatja sikeres együttmûködését. Ma 13 órakor aSzentegyház/Maniu utcai üzletben a bábszínészeknek köszönhetôen ismét megelevenednek a mesealakok. A mesepercek után könyvsorsolás is lesz. A szervezôk minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

KI VISZI ÁT A SZERELMET címmel szervez az Erdélyi Magyar Olvasás Egyesület a BBTE színmûvészeti tanszékének III. éves hallgatói közremûködésével elôadói estet, válogatást a XX. századeleji magyar költészetbôl Ady Endrétôl Nagy Lászlóig. A mûsort Albert Júlia, a kolozsvári Állami Magyar Színház tagja rendezte, bevezetôt Cs. Kovács Katalin mond. A elôadást 2001. március 9-én este fél 7 órakor, a zenelíceum dísztermében tartják.

AZ ELÔRETOLT HELYÔRSÉG IRODALMI ESTJÉNEK meghívottja Ioan Es. Pop bukaresti költô, a Ziarul Financiar kulturális mellékletének fôszerkesztôje, aki Pantelimon 113 bis címû kötetét mutatja be. Ezúttal kerül sor az Elôretolt Helyôrség kétnyelvû különszámának bemutatására is. Az est román és magyar nyelven folyik. Helyszín: Music Pub, szombaton este 7 órakor.

BÖLÖNTÔL PEKINGIG ÉS VISSZA címmel Vajda Gyula Bukarestben élô sinológus tart vetített képes elôadást életútjáról március 11-én, vasárnap du. 4 órakor a belvárosi unitárius egyházközség tanácstermében (Brassai Sámuel utca 6 szám). Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

KÁDÁR JÓZSEF NÉPI CSODÁS TÖRTÉNETEK, HIEDELMEK ÉS SZOKÁSOK címû, Kis Ferenc dési mûvelôdéstörténész szerkesztésében és a szamosújvári Pro Armenia szervezet kiadásában megjelent kötetét mutatják be március 9-én, pénteken 17 órakor a Magyar Házban. Ugyanakkor nyílik grafikai tárlata Karácsony Ernônek, a könyv illusztrátorának, és bemutatják a Szóház címû helyi civil információs lapot is.

KÉT KULCSCSOMÓ IS VÁRJA GAZDÁJÁT a szerkesztôségben. Az egyiket a Dacia utcában, a másikat a színházzal szemben találták. Gazdáik átvehetik a szerkesztôség (Jókai/Napoca utca 16., I. emelet) 16-os szobájában.

Csütörtön délután a Röser könyvesboltban, nagyszámú érdeklôdô jelenlétében, Szilágyi Júlia irodalomkritikus bemutatta Tibori Szabó Zoltán új kötetét, melyet a Minerva Mûvelôdési Egyesület adott ki. Sokatmondó címe: Élet és halál mezsgyéjén — Zsidók menekülése és mentése a magyar–román határon 1940–1944 között. Szilágyi Júlia bátor, alaposan dokumentált, következetes, kiegyensúlyozott írónak nevezte a könyv szerzôjét, akit nem személyes ok motivált a megírásra. Hacsak az igazságkeresés, a „tabutémák" felderítésére érzett indíték nem számít annak.

Ö.I.B.

A Transylvania Filharmónia elsô tavaszi hangversenyén a hollandiai Jan Stulen vezényelt.

Camille Saint-Saëns bemutatóként elhangzott mûvét, A múzsa és a költôt a Márkos Albert és jelenleg Izraelben mûködô fivére, Márkos András adta elô. Márkos Albert hegedûjének bársonyos, behízelgô hangja kiemelkedôen érvényesült Saint-Saëns melodikus, gazdagon hangszerelt mûvében. Méltó partnere volt Márkos András, kinek biztos vonókezelésére, muzikalitására figyeltünk fel.

A két mûvész ezután édesapjuk, id. Márkos Albert: Concertino hegedûre, gordonkára és zenekarra címû mûvének voltak szólistái. Id. Márkos Albert (1914–1981) sokoldalú zenei tevékenységet folytatott, violamûvész volt és a zeneszerzés mellett tanára — egy ideig dékánja is a zenemûvészeti fôiskolának, többek közt, e sorok írójának is szeretett professzora. A concertino „korunk zenéjének" erényeit tartalmazza, remekül használja ki a szólista hangszerek mellett a modern nagyzenekar lehetôségeit. Nem szegény dallaminvencióban sem, de egyik fô erénye a jóízû, játékos humor. A Márkos fivérek odaadással, igen jó színvonalon játszották a mû igényes, egyes részleteiben Bartókra is emlékeztetô szólamait. A három rövid tételes Concertino megérdemelt sikeréhez Jan Stulen karmester is jelentôsen hozzájárult.

Bemutatóként hangzott el a kevésbé ismert francia zeneszerzô, Maurice Duruflé (1902–1986) 1947-ben írott Rekviemje. Az orgonista Duruflé e mûben is jelentôs szerepet juttatott ennek a hangszernek. A Rekviem pasztellszínei leginkább Fauré stílusában íródtak, de Debussy befolyása is érezhetô rajta. Azáltal, hogy kerüli a kontrasztokat, kissé egyhangú a különben klasszikus, a gregoriánra épülô muzsika. A kórus ezúttal is szépen énekelt, sok finom pianót valósított meg.

Morvay István

A zenelíceum VII–X. osztályos zenekarának március 6-i koncertjén Francisc Muresan, a zenekar dirigens tanára több stíluskorszakból válogatta az est mûsorát. Vivaldi A-moll Concerto grossójának két hegedûs szólistája Marc Corina VIII. o. (Victoria Nicolae tanítványa) és Câmpeanu Delia VII. o. (Titus Besa Flueras tanítványa) diákok voltak. A kezdeti bizonytalanság, a szinkronproblémák a zenekar és szólisták, szólista és szólista között egy idô után feloldódtak, így A négy évszak zeneszerzôjének tavasz illatú erdôzsongása a concertóban is megvalósulhatott. Bach f-moll zongoraversenyét Buzás Pál növendéke, Mare Andrada (IX. o.) játszotta, fegyelmezetten, technikailag pontosan kidolgozva, határozott játékával a zenekar apróbb pontatlanságait is féken tartotta. Zeneileg a legjobban a III. tétel sikerült, amelyben a zenekar és a szólista megvalósították Francisc Muresan tanár-karmester elképzeléseit, mind a pontos szólamátvételekben, mind a barokkos hangzás megvalósításában. Pokorny Esz-dúr klarinétversenyét Toader Mihai szólaltatta meg. László György klarinéttanár X. osztályos növendékével ezúttal is bebizonyította, hogy kiváló zenepedagógus, növendékeit addig „csiszolja", amíg zeneileg a maximumot „préseli ki" belôlük. A klarinétverseny játékos alaphangulatával közelebb állt a diákság ízléséhez, így nem csoda, hogy muzsikálásuk felszabadultabb, hangulatosabb, színesebb volt az elôzô mûvekhez viszonyítva. Toader Mihai technikailag alaposan kidolgozott, magabiztos játékát a közönség elismerô tapssal üdvözölte. Bruch Kol Nidrei címû csellóra írt Adagióját Török Zsolt X. o. (Gabriela Teodor tanítványa) tisztán, szép meleg tónussal, zenész szüleitôl örökölt muzikalitással szólaltatta meg. Lassú mûvel sikert aratni nehezebb, mivel a közönség általában inkább a technikai bravúrt, a virtuozitást értékeli. Török Zsoltnak nagyfokú érzékenységgel sikerült szellemileg is átfognia a szélesen áramló dallamanyagból építkezô mûvet, így Bruch Adagiója az ifjú csellómûvész elôadásában az est zeneileg kiemelkedô produkciója volt.

A. Daudet Az arlesi lány címû mûvéhez Bizet írt színpadi zenét 1872-ben, zenéjébôl két szvit is készült. Kedd este a zenelíceum zenekarának elôadásában a II. szvit szólalt meg. Örömünkre, a kezdeti „sápadt" színeknek és az apró bizonytalanságoknak nyoma veszett, a zenekar tömören, magabiztosan szólt, külön élmény volt a bensôséges fuvola–hárfa dialógus Tîrlea Teodor és Gurzãu Delia elôadásában, és ez alkalommal még a rézfúvósok is kitettek magukért az ünnepi hangulatú fináléban.

Kulcsár Gabriella

S.O.S. — templomainknak, ingó mûemlékeinknek, kertjeinknek, parkjainknak, kastélyainknak, városképeinknek, temetôinknek, várainknak, falvainknak, falképeinknek, kazettás mennyezeteinknek! Ezzel az indítékkal szervezett április 1-jéig tartó fényképkiállítást a Bánffy-palota emeleti kiállítótermeiben a Transylvania Trust Alapítvány.

A szerda késô délutáni megnyitón Livia Drãgoi igazgató a házigazda Mûvészeti Múzeum nevében szintén a tárlat alapgondolatát hangsúlyozta: fel kell kelteni a hatóságok figyelmét pusztuló építészeti örökségünk megmentésére. Tereza Sinegalia, a Mûemlékvédelmi Igazgatóság igazgatója, a hazai mûemlék-restaurálás központi támogatásának korlátozottságát említette. Jelenleg az ország22 000 mûemléke felének van szüksége felújításra. A veszélyeztetett értékeket nem siránkozással, hanem tettekkel lehet megmenteni. Kollektív összefogás szükségeltetik az erdélyi etnikai és vallási együttélés emlékeit hirdetô mûemlékek megtartására. Örvendetes a fiatalok fokozott érdeklôdése ezen az esztétikailag és mennyiségileg is lenyûgözô kiállításon, és általában a szakma iránt — mondotta a központi mûemlékvédelmi szerv vezetôje.

Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezetô igazgatója, kétnyelvû beszédében kiemelte Maksay Ádám munkásságát, aki fô alkotója a kiállított, Erdély minden részében készített képanyagnak. Ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a közfelfogás lassan kedvezô irányba változik a mûemlékvédelem terén, hiszen mindnyájunk érdeke tenni valamit érte. A kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány gárdájának átlagéletkora 30 év, a kiálltáshoz egy egész csapat járult hozzá, és nyitott további jelentkezôk számára. Mert „hely és tennivaló van bôven".

Ördög I. Béla

Dsida Jenô irodalmi délutánt rendeztek március 7-én, a Római Katolikus Nôszövetség Szentegyház utcai székhelyén. Bevezetôjében Balogh Gizella tanárnô a fiatalon elhunyt költô vallomását idézte. Életérôl, szerepérôl Seres Zsófia magyartanár beszélt. Krasznai Paula színmûvész szavalatai, a költô életének mindegyik korszakából adott ízelítôt a közönségnek. A mûsor záróakkordként Fuhrmann-Ferenczy Imre és Szabó Zsuzsa hegedûmûvészek gyönyörû Mozart-muzsikával ajándékozták meg a jelenlevôket.

Ünnep volt Dsida Jenô verseit felidézni. Az örökös emberi vívódásról szólnak versei, fájón és tisztán, de egyben biztatóan is. Mintha várna reánk, mosolyogva, csendesen, egy kôre ülve, a Golgotán.

Vasvári-Szabó Márta

Nem tudom, miért adta M. Night Shyamalan opuszának az Unbreakable címet (csak remélni merem, hogy nem a filmbeli Üveg úr gyengéjének ellenpontjaként). Hiszen csupa kivételesen törékeny figurát vonultat fel benne az A hatodik érzék rendezôje. Színre lép a képregényfaló hipergonosz (Samuel L. Jackson), akinek csontjai valóban üveg gyanánt törnek ripityára akár a legkisebb kollízióra is (Miszter Üveg egyébként civilben kötnivaló bolond, amint a bûnbánó filmes az opusz végén megjegyzi), az önmagát lépésrôl lépésre felfedezô Bruce Szupermen Willis (aki egyébként maga Jedermann, és nem is akar másnak látszani), a házasságát foltozgatni–mentegetni próbálgató feleség meg az apját vasembernek képzelô és bizonyításként egyfajta bizarr fordított Ábrahám–Izsák szituációban azt lelôni kész fiú (utóbbiaknak nincs rejtett szuperénjük, mindvégig önmagukként repesztenek). A történet egész különlegesen szimpatikus: a világot feldúlni készülô hipergonosz (testileg törékeny, szellemileg azonban maga a Démon) nem tud akcióba lépni, ugyanis nincs méltó ellenfele, aki a nagy történet végén a nihilbe fricskázza ôt. Ezért nekiáll, és szupermencsapdákat állít, azaz katasztrófákat idéz elô. Van repülôgépbumm, tûzvész, vonatkisiklás, és végre hálóba akad a hôsjelölt, egy önmagát és családját alaposan unó kidobóember. A hipergonosz apránként tolja jedermannunk elé a sorstükröt, amelybôl egy látszólag acélarcú nemzetmentô néz vissza rá. Amikor pedig a hôs végül megérti, hogy mi a dolga a világon, és felfogja, hogy mentora a magának ellenfelet keresô rossz, vége a filmnek. A mozizó nem hisz a szemének. Hollywoodi szuperakció, lézertekintet, megaöklök, metállélek és edzôteremben kigyúrt csillagos-sávos önbizalom helyett téblábolás, üldögélés (majd öt percig ül a kamera Willis gondáztatta arcán, közben egyetlen szó sem hangzik el!), családi parázás és egy-két elhibázott pofon látható a vásznon, és amikor az akció végre célegyenesbe kerül, végleg elsötétül a kép. Shyamalan imádnivaló háttériróniával lavíroz a klisék között, mindig a maga malmára hajtva a sztereotip malmok vizét, amellyel aztán saját ötleteinek generátorát a végletekig hajtja. Mondom hát, fogalmam sincs, miért lett a film címe éppen Unbreakable, de tény, hogy ezt meg az opuszvégi kötelezônek tûnô mentegetôzô szöveget leszámítva (amely mellesleg nagy öngól) elmondható, hogy a rendezônek kéznél volt az a bizonyos hetedik érzéke, hogy elegáns mozdulattal átívelhessen korábbi opuszának csapdái fölött.

Szántai János

— 1992 februárjában tartják az elsô demokratikus helyhatósági választásokat az országban; Kolozsvár tanácsába 7 magyar kerül be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselôjeként, a város polgármestere a Román Nemzeti Egységpárt jelöltje, Gheorghe Funar lesz, ezzel elkezdôdik a „Funar-korszak" Kolozsvárt;

— 1992 tavaszán ismeretlen egyének „lefejezik" a szentpéteri-templom mögötti fogadalmi oszlop tetején álló Mária-szobrot;

— 1992. november 30-án Kolozsvár polgármestere — minden tiltakozás, gyertyás tüntetés ellenére — újra a Mátyás-szobor talapzatára téteti az 1932-es Iorga-féle kegyeletsértô román feliratot.

Összeállította: Gaal György

Ritkán lehet mindazt, amit ma „erdélyi kérdés" alatt értünk, olyan jól, olyan rövid idô alatt és egyazon helyen átlátni, mint ahogy az a minap Londonban esett.

Itthoni, tekintélyelvûségét még levetkôzni nem merô társadalmunkban és tudományos életünkben alig képzelhetô el, amire a Londoni Gazdaság- és Politikatudományi Egyetem (LSE) két doktorandus hallgatója, Füzesi Julianna és Valentin Mandache vállalkozott. Ôk ketten ugyanis egymaguk vállalták egy nemzetközi konferencia megszervezését Erdély: EU-bôvítés, regionalizmus és kisebbségi politika Romániában címmel. Mindezt meg is lehetett valósítani támogatókkal, a kérdés talán legszakavatottabb ismerôinek a meghívásával, hogy a tanintézetnek csupán a nevét kellett adnia hozzá.

Nem célja e cikknek az ott elhangzottakat még csak összegezni sem, az értekezlet anyagából amúgyis kötet készül. De nem érdektelen egy-két példával érzékeltetni, hol tart ma a tudomány és a nemzetközi szakvélemény szintje szûkebb hazánk helyzetének megítélésében.

Nem elhallgatott célja volt a konferenciának Erdély kérdésének taglalásával Macedónia, Ukrajna vagy Karélia problémáira is esetleges választ találni. Tom Gallagher, ismert Románia-szakértô, a Bradfordi Egyetem tanára, többek között leszögezte, hogy senki sem akarja Erdély elszakadását Romániától, legfeljebb a rossz kormányzás szül mesterséges feszültségeket, amelyeket neurózisszerûen táplálhatnak a megoldatlan gazdasági kérdések. Nem lehet a nacionalizmus áttörô sikerérôl beszélni, hiszen a Nagy-Románia Pártot nagy valószínûséggel a különcködésben és rap-zenében elidegenedésüknek, frusztráltságuknak hangot adó fiatalok szavazták meg, példa erre az NRP sikertelensége a magyar többségû megyékben. A Románia Ceausescu után könyv szerzôje nem talált elég bizonyítékot Clinton volt amerikai elnök ama értékelésére, miszerint Románia modellszerûen megoldotta volna a kisebbségi kérdést.

Gabriel Andreescu ismert emberjogi aktivista vitatta Molnár Gusztáv erdélyi devolucionista elméletét, és Erdélyt ugyan csak részben ismerte el politikai tényezônek, de aláhúzta, hogy az eddigi román— magyar megbékélési modell nem érinti a lényeget. A román–erdélyi magyar kapcsolatok évtizedes történetének élesszemû vázolása után a Helsinki Bizottság romániai szervezetének elnöke a konszenzuson alapuló demokrácia mintáját és az egység megôrzését találta a magyar kisebbség számára követendô útnak céljai elérésére. Megjegyezte, nem annyira a kisebbségi jogok elismerésének önzetlen vágya, mintsem az RMDSZ ellenôrzésének a gondolata hajtja a kormányzó RTDP-t szót érteni a legfôbb kisebbségi szervezettel.

Sajnálatos, hogy az értekezletre, eredeti ígérete ellenére, nem jött el sem Vasile Dâncu információs miniszter, sem más kijelölt személy helyette. Ion Iliescu elnök szóvivônôje is jobbnak látta kezdeti érdeklôdése után formai okokra hivatkozva távol maradni. A román és a magyar hivatalosságok jelenléte azonban igenis számottevô volt, olyannyira, hogy a szervezôk egy adott pillanatban a tudományos konferencia túlpolitizáltságától tartottak. A rendezvényre eljött nemcsak a magyar külügyminisztériumot képviselô Szesztay Ádám és Csikos Imre, de a román külügyi tárca fôosztályvezetôje, Mihai Dobre, a londoni román nagykövetség két alkalmazottja, valamint — a nagy-britanniai román katonai attasé... (Utóbbi jelenlétét, hiszen a terítékre került kérdések távolról sem érintettek semmiféle katonai kérdéskört, azokra bízom, akik úgy vélik, hogy egy attasénak is lehet hobbija, például Erdély kérdése, illetve azokra, akik szeretnek azon elmerengni, hogy vajon kik dolgozhatnak a külföldi hírszerzésben.) Amíg a magyar külügyi képviselôk egyszerûen csak jelen voltak, a román négyes szaporán jegyzetelt, és magnóra vett mindent. Legrangosabb képviselôjük pedig vitába szállt minden román és angliai elôadóval (valahogy így: „Önnek tökéletesen igaza van, de azért ami a román kormányzatot ért bírálatát illeti, azt ez és ez a tényezô enyhíti" stb.), kommentárjai már-már külön kiselôadás méretét öltötték. A romániai magyar elôadóktól semmit sem kérdeztek, csupán némán jegyzeteltek. A néhány nap múlva Londonba látogató Mircea Geoanã külügyminiszter valószínûleg pontosan tudni akarta, milyen szövegösszefüggésben felvetett kérdések elôszele fogadhatja a Románia EU-tagságát amúgy sem túl lelkesen támogató Albionban.

Az egyik legkimagaslóbb szaktekintély, Schöpflin György, legmélyebben szántó gondolatait is választékos humorral, élvezetesen tudta megosztani az egyetemi tanárokból, angol, román és magyar diákokból stb. álló közönséggel. Arra figyelmeztetett, hogy „a románokat", „a magyarokat" csak a nacionalisták veszik egy kalap alá, a valóságban különbözô magyar és különbözô román tudatformákról beszélhetünk. Ha az erdélyi román öntudat a magyar kultúra hatására nagyban különbözik a regátitól, az erdélyi magyar nemcsak más, mint a magyarországi, de azon belül is jól elkülönül a székely, belsô-erdélyi és partiumi magyar identitás. Az önazonosságtudat megôrzésének és a kulturális újratermelôdésnek a szükségessége vezérli mind az erdélyi magyarokat, mind az itteni románokat fôbb törekvéseikben. Végül a Londoni Egyetem tanára üdvözölte a magyar státustörvényt, amelyet a jelek szerint az EU is elfogad, de feltette a kérdést, hogy mi lesz Schengen után az erdélyi románok húsz százalékával, akik a magyar szürke gazdaságban dolgoznak?

Nagy érdeklôdés elôzte meg a magyar irredentizmusról értekezni kívánó Füzesi Julianna, az egyik szervezô dolgozatát, aki azonban egyesek várakozásával ellentétben egész mondanivalóját arra építette, hogy a két világháború közötti idôszakkal szemben Magyarország és Románia esetében ma már nemcsak hogy nincs, de nem is lehet irredentizmusról beszélni Erdély kapcsán, hiszen ennek korábbi okai megszûntek.

Valentin Mandache, a másik szervezô — aki egyébként bukaresti diákvezérbôl vált politikai menekültté Angliában egy évtizede — a romániai politika Erdélyre, Moldvára és Havasalföldre tagoltságának földrajzi és természeti meghatározottságát taglalta.

Miután alulírottnak is alkalma nyílt a romániai magyar sajtó etnikumok közötti és az európai integrációban betöltött szerepérôl beszélni, Tokay György aradi képviselô színes beszédben jellemezte a korábbi kormányok tevékenysége tükrében a mai erdélyi helyzetet és az EU-integrációs esélyeket. Mint mondotta, a legmagasabb szintû szervezett bûnözés, azaz a kommunizmus után, melynek idején — a néhai kínai szakács módjára — az akváriumból szôröstül-bôröstül halászlevet gyártottak, most hiába próbálják egyesek a demokratizálást úgy megoldani, hogy a hallevest ismét virágzó akváriummá szeretnék varázsolni. Az együttélés technológiáját meg kell újra tanulni, a hüllô-mentalitást — a terület fölötti kizárólagos birtokos jogot — levetkôzni, és tanulni abból, hogy a volt kormányerôk a professzionalizmus hiánya miatt buktak el. A román politika pedig csak akkor lehet sikeres, ha egyszer már kiszámítható és hiteles lesz. A Nagy-Románia Párt nem nacionalista alapon való sikerével kapcsolatban a volt kisebbségügyi miniszter megjegyezte, hogy a politikában nincs aktus utáni szánom-bánom, a baj inkább azzal van, hogy sokak gondolkodásmódját még mindig az álmok (EU), rémálmok (irredentizmus) és félelem (Erdély elszakítása) vezérli. Tokay szerint a románok nem buták, mint ahogy Silviu Brucan mondta, viszont nagyon is sérülékenyek.

Záróelôadásában Takács Csaba Londonból figyelmeztette Bukarestet, hogy azt a szerencsés állapotot, amikor mind a román, mind a magyar kormány, mind pedig az erdélyi magyar kisebbség egyaránt Románia minél hamarabbi EU-betagolódását támogatja, elképzelhetetlen anélkül fenntartani, hogy a romániai magyarok kéréseit ne teljesítsék. Az RMDSZ konstruktív ellenzékisége, valamint az EU-beilleszkedés támogatása mindaddig tartható, ameddig az RTDP folytatja az RMDSZ kérte politikai, nemzetiségi kérések megoldását.

Az értekezlet részvevôi közül akkor még nem mindenki tudhatta, hogy Octavian Cozmâncã közigazgatási miniszter, illetve Adrian Nãstase miniszterelnök közben éppen a kákán csomót találással foglalták el értékes idejüket, és erôpozíciójukból azzal bajlódtak, hogy miért járnak magyar kormánytisztviselôk Erdélyben az ô állítólagos tudtuk és engedélyük nélkül. Mindez idô alatt egy példamutató nyugati demokrácia tudományos mûhelyében románok, magyarok és angolok mind egyetértettek abban, hogy a román–magyar államközi viszony romlása közhelyszerûen a romániai magyarok helyzetén, de legalább annyira Románia EU-integrációs esélyein ronthat a legtöbbet.

Balló Áron

Úgy tapasztalom (én is), mintha egy kicsit (jó kicsit!) elcsodálkoztunk volna Nãstase miniszterelnök — és egynémely alárendeltjének — az erdélyi „titkos" utakat lebonyolító magyarországi hivatalosságok elleni meglehetôsen vehemens, szokatlan és felettébb határozott kirohanásán.

Majd ô rendet csinál, mondja a miniszterelnök, véget vet a sok „hivatlan vendég" sétifikálásának Romániában, de legfôbbképpen Erdélyben! Mert Románia a románok szent földje, s Erdély e szent föld legszentebbike, nem holmi „senki földje", ahol bárki (magyarországi hivatalosság is) kedvére kóricálhat, s azzal tárgyalhat, találkozhat, akivel akar stb., stb.!

Igaza van a miniszterelnök úrnak: rend a lelke mindennek. És a tudás. Tudni kell: ki jön, ki hívta; miért jön, miért hívta, aki hívta; mit eszik, mit iszik, hányas cipôt visel, hány köbméter levegôt fogyaszt stb. Ezt mind tudni kell, és rögzíteni kell!

Végre van egy rendszeretô miniszterelnökünk. Tiszta nyeresség.

Az elmúlt tizenegy esztendô alatt furcsa tempókat vettünk fel, „elszabadultunk",eltunyultunk, legfôbb kedvünket a rendetlenségben és fejetlenségben leljük. Ideje már, hogy valaki elkezdje a rendteremtést. Arra gondolnánk, mi naivak, buták, hogy talán elôször a gazdasági életben, az iparban, a mezôgazdaságban kellene elkezdeni a rendteremtést; aztán a társadalmi élet megannyi más területén. Na, de hát ez nehéz ügy. Sok „népszerûtlen elemet" tartalmazna; és következetességet, fegyelmet, hozzáértést és nemcsak „fejbôl", de „szívbôl" jövô akaratot is feltételezne. Bonyolult, roppant bonyolult! És még nem is szóltunk az ígéretekrôl, amelyek a választási kampányban elhangzottak. Rendet is csinálni, az ígéreteket is betartani, az „eszünk kerekének a menetét" is átszervezni, megreformálni, hogy hasznos és nagyon várt „politikai akaratok" pattanjanak ki, és határozottan gyôzedelmeskedjenek? Ne, ne vigyük túlzásba, kedves elvtársak! A jóból is megárt a sok. Mindazonáltal: rendnek márpedig lennie kell, s valahol meg kell már ragadni a rendcsináló seprû nyelét!

Mi sem könnyebb, mi sem hatásosabb és nagynemzetibb, mint olyan dolgokkal foglalkozni, amelyek — látszólag! — nem kerülnek semmibe, viszont megnyugtatják a „nép" nagyon is „érzékeny" lelkét, s bizonyítják, hogy most sem vagyunk mások, mint uralmunk elsô idejében, 1990 és 1996 között.

De hát mitôl is lettünk, azaz lettek volna mások azok, akik akkor is hatalomban voltak, s most ismét?! Iliescu változott volna meg a négy évi ellenzékiség alatt? Avagy Nãstase? Netán a párt fô politikai irányvonala? Ugyan már! Lám, alig telt el három hónap az „új" hatalomban, s a reflexek, a beidegzôdések, „koncepciók" mily türelmetlenül és ideges vehemenciával ütköznek elô az „új arc" púdere, festéke, kozmetikai kenceficéje alól. Igen, spontánul, a mirôl mit tartunk ôszinteségének a meggondolatlanságával.

Ez az elsô bekövetkezett „pillanat", amikor ezek az urak sem adnak mást, csak mi lényegük.

Véleményem szerint: jó is, hogy ez így történt. Jó, hogy végre hallatta igazi hangját, énjét, az RTDP. Pontosan tudjuk, vagy legalábbis kezdjük gyanítani, hogy „hány óra". Kezdtük egy kicsit nagyon is áltatni magunkat az RTDP „új arcával", mosolyával, szirénhangjával, „megértésével." Persze, ez érthetô: azt szeretnôk, azt akarnók, hogy végre normálisan kezdjenek folyni a dolgok; érvek ütközzenek érvekkel, s ne az indulat, nemzeti vagy politikai hovatartozás. De hát ez is egy olyan tánc, amelyhez két táncoló szükséges — feltéve, ha nem akarunk csûrdöngölôt vagy verbunkost járni (ezekhez elég ugyanis egyetlen legény is).

Én nem csodálkozom miniszterelnökünk „szívbôl fakadt" kirohanásán; ôszinteségét, hevét sem vonom kétségbe. Vékonyodik, szakadozik a „türelem cérnája", pattogzik a máz. Ez van. Amire viszont kíváncsi vagyok: hogyan fog viszonyulni a kormánypárt, például, a március 15-i ünnepségeinkhez néhány nap múlva, s hogyan fog vélekedni a nyári, hagyományos „tusványosi" találkozót illetôen, amikor is, a hagyományokhoz híven, alighanem ismét sok „hivatlan" magyarországi „tényezô" fog szerteszét „koslatni", „csellengeni" az országban, Erdély ôsi és szent földjén?!

Nem mondom, együk a szalonnát, de tudjuk: kutyaszalonnát eszünk-e avagy másfélét. Ennyit azért nem árt tudnunk, békésen szalonnázva!…

Molnos Lajos

Gyors ellentámadás után vezetést szereztek a hazaiak a 40. percben. Ali Jaber indította Abu Abedet, aki Shilbayehhez passzolt és a támadó 12 méterrôl Sáfár mellett a jobb alsó sarokba helyezett (1–0). Az elsô tíz percben a magyar együttes birtokolta többet a labdát, a folytatásban azonban a házigazdák vették át az irányítást. A vendégek pontatlanul, sok hibával játszottak, a jordánok két nagy helyzetet is kihagytak, és megérdemelten vezettek az elsô 45 perc után.

A 76. percben Lisztes bal oldali szöglete után Mátyus 5 méterrôl a léc alá fejelte a labdát, amibe a gólvonalon álló Al-Shboul csak beleérni tudott (1–1). A második félidôben a magyar válogatott játszott fölényben, a házigazdák egyre inkább elfáradtak. Alacsony iramú és színvonalú mérkôzésen a vendégek több helyzetet dolgoztak ki, de az összkép alapján a döntetlen igazságosnak mondható.

Bicskei Bertalan a következôket szerepeltette: Sáfár — Dragóner, Sebôk, Mátyus — Dombi (55. perc Ferenczi), Illés, Erôs, Lisztes, Tóth (46. perc Juhár) — Kabát (80. perc Sowunmi), Fehér (46. perc Nagy).

Isztambul, Ali Sami Yen Stadion, 22 ezer nézô. Vezette: Hellmut Krug (Németország).

Galatasaray: Taffarel — CAPONE, Bülent (76. perc Asik Emre), Popescu, Ahmet — OKAN, EMRE (84. perc Arif), HASAN SAS — HAGI, JARDEL (88. perc Faruk). Edzô: Mircea Lucescu.

Milan: Dida — CHAMOT, Sala, MALDINI — Ba (79. perc Jose Mari), Pablo Garcia, GIUNTI, Boban (70. perc Serginho), COCO — Leonardo (54. perc Bierhoff), Sevcsenko. Edzô: Alberto Zaccheroni.

Gólszerzôk: Hagi (20. perc) és Jardel (86. perc).

Sárga lap: Hagi, Bülent, Okan, illetve Leonardo, Giunti, Sala és Chamot.

Nemcsak klasszis játékosok és csapatok vannak Euróbában, hanem klasszis játékvezetôk is. A német Hellmut Krug arról tartott leckét, hogyan kell levezetni egy mérkôzést. Személyisége még a legvadabb játékosokat is megfékezte, tiszteletre kényszerítette. Ez természetesen a játék minôségére is kihatott. Miután Krug a mérkôzés elején néhány sárga lappal lecsillapította a kedélyeket, a játékosok elkezdtek focizni. Fôleg a törökök.

Bár nem melengetem szívemen Hagi mestert (a képen a gól után, Rom-pres-felvétel), el kell elismerni, hogy amit a Milan ellen mûvelt, nem mindekinek áll tehetségében. Melette feltétlenül meg kell említeni a brazil Jardelt, akit sokan leírtak már a jó csatárok közül.

Hatalmas iram, és néhol kemény belemenés jellemezte az elsô húsz percet. A 6. percben Jardel fejelt fölé, majd Krug sípmester volt kénytelen két perc alatt három sárga lapot kiosztani. A 20. percben született a Galatasaray elsô gólja: Jardel 30 méteres átadását Hagi vette át, és hatalmas nyugalommal emelte a labdát Dida kapujába. Klasszis megoldás volt. A labdatologatást a hátvéd Maldini unta meg a leghamarabb, a 13. percben hatalmas bombát küldött a törökök kapujára, de pontosan Taffarel ölében kötött ki a pettyes. A 30. percben Capone lôtt hatalmasat, néhány centivel tévesztette el Dida kapuját.

A második játékrészben sem tudta összeszedni sorait a Milan, így a törökök nyugodtan támadhattak, s befejezés elôtt ismét eredményesek voltak. Az azzuri csapat semmi veszélyt nem jelentett Taffarel kapujára, bár csatába szállt Bierhoff is.

Jóval tudásukat alatt szerepeltek Zaccheroni legényei, még akkor is, ha néhány alapemberük hiányzott. Várhatóan edzôcsere lesz a milánói csapatnál. Másrészt úgy tûnik, Lucescunak nem kell féltenie posztját, mivel ezzel a gyôzelemmel a Galatasaray már a Bajnokok Ligája negyedöntôinél tart.

Nánó Csaba

A B-csoport másik összecsapásán: Deportivo La Coruña (spanyol)–Paris Saint-Germain (francia) 4–3 (gól: Pandiani 3 — 57., 76. és 84., valamint Tristan — 60. perc, illetve Okocha — 29., továbbá Leroy 2 — 43. és 55. perc). Az állás:

1. Galatasaray 5 3 1 1 6–4 10

2. Deportivo 5 3 0 2 9–6 9

3. AC Milan 5 1 3 1 5–6 6

4. PSG 5 0 2 3 6–10 2

A záró körben az AC Milan a Deportivót fogadja. A milánóiak csak akkor juthatnak tovább, ha gyôznek. Spanyolországban a Milan nyert 1–0-ra.

Az A-csoport mérkôzésein: Sturm Graz (osztrák)–Valencia (spanyol) 0–5 (Ayala — 5., Carew — 50., Kily Gonzalez — 60., valamint Alonso 2 — 88. és 90. perc) — a hazaiak játékosát, Prilasnigót a 35. percben kiállították; Athéni Pana-thinaikosz (görög)–Manchester United (angol) 1–1 (Szeitaridisz — 25., illetve Scholes — 90. perc). A táblázaton:

1. Valencia 5 2 3 0 8–1 9

2. Manchester 5 2 3 0 7–3 9

3. Sturm Graz 5 2 0 3 4–10 6

4. Panathinaikosz 5 0 2 3 3–8 2

A Valencia már bekerült a legjobb nyolc közé. A másik továbbjutó hely a Manchester–Sturm Graz találkozón dôl el. Korsósék csak akkor elôzhetik a manchesterieket, ha idegenben két góllal nyernek, az elsô mérkôzésen ugyanis Grazban a MU gyôzött 2–0-ra.

(pja)

*
Ryszard Wójcik játékvezetô elnézést kért a Leeds United vezetôitôl és játékosaitól, amiért kedd este megadta Raúl szabálytalan gólját. A Real Madrid világklasszis labdarúgója a spa-nyolországi Bajnokok Ligája mérkôzés 7. percében kézzel ütötte a hálóba a labdát, a lengyel bíró azonban megadta a nyilvánvalóan szabálytalan találatot.

l Az Energie Cottbus játékosa, Sabin Ilie 10 ezer márkás pénzbüntetést kapott „munkamegtagadás" miatt. A Kaiserslautern elleni találkozón a vezetôedzô, Eduard Geyer 7 perccel a találkozó befejezése elôtt akarta becserélni, ám Ilie megtagadta a játékot.

A csapat vezetése a klub történetében az eddigi legmagasabb összegû pénzbüntetésrôl döntött. Ilie ráadásul prémiumot sem kap, így közel 20 ezer márkától esett el. Közvetlenül a mérkôzés után felmerült, hogy a 25 éves játékossal azonnal szerzôdést bontanak.

A klub sajtóközleménye szerint Ilie elnézést kért a menedzsertôl, a vezetôedzôtôl és a csapattól is.

l A német bajnokságban szerdán pótolták a havazás miatt a 23. fordulóban elmaradt Hertha Berlin SC–SpVgg Unterhaching mérkôzést. A berlini csapatban Király Gábor védett, az egyenlítô gólt az 55. percben a találkozót ugyancsak végig játszó Dárdai Pál lôtte. A Hertha 123 nap után nyert újra hazai pályán. Vég-eredmény: Hertha–Unterhaching 2–1.

Hétközi fordulón vereséget szenvedtek a Kolozs megyei csapatok. A Kolozsvári U-Modena fiaskója a fájdalmasabb, mert hazai pályán, 2–0-s játszmavezetés után született meg. Igaz, a bajnokjelölt Ploiesti-i Petromtól, Nicu Pop új csapatától minimális vereséget szenvedni nem szégyen, a végeredmény: 2–3 (23, 20, –17, –20, –17!). A 19. forduló többi eredménye: Bákói U–Dési Szamos 3–0, Tulceai Deltacons–Brassói Traktor 3–0, Sãvinesti-i Rifil–Nãvodar-i Midia 3–0, Krajovai U–Galaci Arcada 3–0 és Bukaresti Dinamó–Nagybányai U-BRD 3–1. A táblázaton a két Kolozs megyei együttes megtartotta a helyét, azaz az U-Modena 27 ponttal a 7., a Szamos 23 ponttal a 11.

(póka)

Péntektôl rendezik Lisszabonban a VIII. terematlétikai világbajnokságot. Ez egy elég fiatal vetélkedô, csak 1985-ben indult el világhódító útjára. Állomásai: Paris-Bercy (1985), Indianapolis (1987), Budapest (1989), Sevilla (1991), Toronto (1993), Barcelona (1995), Paris-Bercy (1997) és Maebaschi (1999). Románia eddig nagyszerûen helytállt, eddig összesen 10 arany-, 6 ezüst- és 6 bronzérmet szereztek, ehhez képest Magyarországnak eddig csak 2 bronzérem jutott. A mostani vb túl gyorsan jött és Szabó Gabin kívül nem nagyon látunk esélyt bajnoki babérra. Talán Székelyné Beclea Violeta, Dinescuné Jáger Mónika, Gheorghe Guset és Ionela Târlea lehet világbajnok.

A teremvilágcsúcsok: férfiak:

60 m: 6,39 mp — Green (amerikai),200 m: 19,92 mp — Fredericks (namíbiai), 400 m: 44,63 mp — Johnson (amerikai), 800 m: 1:42,67 perc — Kipketer (dán), 1500 m: 3:31,18 perc — El Guerrouj (marokkói), 5000 m: 7:24,90 perc — Komen (kenyai), 60 m gát: 7,30 — Jackson (brit), magasugrás: 2,43 m — Sotomayor (kubai), távolugrás: 8,79 — Lewis (amerikai), hármasugrás:17,83 m — Urutia (kubai), súlylökés: 22,66 m — Barnes (amerikai), rúdugrás: 6,15 m — Bubka (ukrán); nôk:

60 m: 6,92 mp — Privalova (orosz), 200 m: 21,87 mp — Wachtel (német), 1500 m: 4:00,27 perc — Melinte,

3000 m: 8:32,88 perc — Szabó, 60 m gát: 7,69 mp — Narozsilenko (orosz), magasugrás: 2,07 m — Henkel (német), távolugrás: 7,37 m — Drechsler (német), rúdugrás: 4,70 m — Dragila (amerikai, hármasugrás: 15,16 m — Hansen (brit), súlylökés: 22,50 m — Fibingerova (cseh). A nôknél a Fibingerova (1977), a férfiaknál Lewis (1984) világcsúcsa a „legöregebb".

Nagy Péter

Ahogy a közép-európaiak a Vk keretében négysáncversenyt rendeznek, úgy a svéd–norvég kettôs észak-európai hármasversenynek ad otthont Falunban, Trondheimban és Oslóban. Az elsôre szerda este került sor Falunban. Jégpáncél borította a sánc (K115) minden pontját, sercegtek a lécek. Nagyon szép versenyt láthattunk, Adam „Batman" Malysz elkönyvelhette 9. gyôzelmét. A versenyzôk zöme 103 és 115 méter között ugrott, viszont a lengyel Malysz és a német Martin Schmitt külön párbajt vívott: már az elsô sorozatban „elugrottak" a mezônytôl (Schmitt 118, Malysz 119,5 m-t repült — legközelebb hozzájuk az osztrák Andy Goldberger volt 111 m-rel). A második menetben 2 fokkal feljebb vitték a nekifutót, javult a helyzet, például az osztrák Wolfgang Loitzl is eljutott 118 m-ig. Aztán Schmitt tartott bemutatót 123,5 méterrel, viszont Malysz még rátett egy fél métert.Végeredmény: 1. Malysz 259,8 pont, 2. Schmitt 255,2 pont, 3. Loitzl 221,9 pont (107,5–118 m), 4. Risto Jussilainen (finn) 211,6 pont (105,5–114 m), 5. Stefan Horngacher (osztrák) 207,9 pont (103,5–114,5), 6. Goldberger 207,3 pont (106–115 m).

Az esti világításban rendezett versenysorozat 9-én Trondheimban, 11-én Oslóban folytatódik, utána afiúk levonulnak a szlovén Planicára (17-én országos csapatverseny és 18-án az utolsó egyéni viadal).

Nem messze Faluntól, Are-ban az alpesiek versenyeztek. Csodálatos napsütésben, kimondottan „békebeli" környezetben láthattuk a svéd csodát: gondosan elhelyezett faházak, nyaralók sorát, sífelvonókat, rengeteg sípályát úgy, hogy a táj szépségét is meg tudták ôrizni. Nôi mûlesiklással kezdôdött, gyôzött a svájci „öreglány", Corinne Ray Bellet 1:16,85 perccel, 0,11 másodperccel elôzte meg a kanadai Melanie Turgeont és 0,52-vel az amerikai Gerety-t. Az osztrák Renate Götschl csak a 8. helyen végzett. A „sógorok" viszont a férfi edzô-lesiklásnál vigasztalódhattak, Josef Strobl remekelt.

A 2002-es olimpia színhelyét próbálgatták a sílövészet mûvelôi. Utah állam Salt Lake Pre-Cames központú, Soldier Holow nevû helyen találkoztak a legjobb nôi és férfi biatlonisták. A már tavaszias meleg olvadt, nehéz hóval várta a sportolókat. Minden típusú versenyt végigfutottak, befejezôként a hölgyek kétlövéses,

7,5 km hosszúságú, valamint egy üldözéses, egyéni indítású vetélkedôt rendeztek. Az elsôrôl a legjobb 40 jutott tovább a másodikba, így a mezôny végefelé záró Tófalvi Éva és Dana Cojocea nem léphetett tovább. Elôbbi 6-szor mellépuskázott, „ellôtte" jól célzó hírnevét...

Az élen nagy volt a csatározás, a elsô napon gyôzött a német Uschi Distl, aki minden lövésbôl betalált és 21:28,3 perc idôt futott. A nagy sztár svéd Magdalena Forsberg 2 célt tévesztett, ám másnap a 13. gyôzelmét könyvelhette el — a Vk máris az övé. Az üldözéses versenyen a nôk 10 km-t futottak, 4 lôállással (kétszer fekve, kétszer állva). Itt Forsberg belehajtott (igaz, ismét kétszer vétett), gyôzött 31:30,8 perces idôvel.

N. P.

Eredeti cím: Men of Honor, amerikai, színes, 2000, 128 perc. Rendezte: George Tillman, jr., fôszereplôk: Robert de Niro, Cuba Gooding, jr., Charlize Theron.

A Becsületbeli emberek Carl Brashearnek, az amerikai tengerészet elsô színes bôrû merülési fôfelügyelôjének a története. Carl Bra-shear (Cuba Gooding, jr.) 1931-ben született, 17 évesen hagyta ott apjának farmját és beiratkozott be a tengerészetbe. Kevéssel ezután elhatározta, hogy búvár akar lenni. Ám abban az idôben a színes bôrûeket nem kedvelték a tengerészetben, így Carlnak igencsak nehéz élete volt, ráadásul csak 7 osztályt végzett. Búvároktatója, a valamikori jeles búvár, Bill Sunday (Robert de Niro), akit egészségi okok miatt szárazföldre „számûztek", mindent megtesz azért, hogy bebizonyítsa: Carl nem való búvárnak. Az pedig a legszörnyûbb megpróbáltatásokat is kiállja, csakhogy neki lehessen igaza. Sôt, a legmagasabb címre is áhít.

S amikor már-már úgy tûnik, eléri célját, egy balesetben kis híján elveszti fél lábát. Carl még ekkor sem hagyja fel, családja könyörgésére sem...

Remek a történet, remekül alakítanak a színészek — érdemes megtekinteni a filmet, amely páratlan sikertörténetet tár elénk, s amely azt kívánja bizonyítani: mindent lehet, ha igazán akarod és harcolsz érte. A két erôs karakter — Carl és Bill — összecsapása szinte az elsô perctôl az utolsóig állandó feszültséget szül, hisz kérdéses: melyikük gyôz? Ugyanakkor, kettejük történetén túl, ízelítôt kapunk az egykori fajgyûlölô Amerikából is. A cím különben nagyon találó...

A vetítések idôpontja: 10.30, 13, 15.30, 18, 20.30, pénteken, szombaton és vasárnap éjjeli vetítések 23 órától. Hétfôn és az éjjeli vetítéseken kedvezményes árú jegyek.

Balázs Bence

A napokban zajló nemzetközi mûszaki vásár egyetlen magyarországi résztvevôje az Electraplan Termelô Kft., a Niedax-csoport képviselôje. Az érdi székhelyû cég kereskedelmi vezetôje, Gigler Csaba röviden ismertette a fôbb tevékenységeket. Az Electraplan irodai felszerelésekhez tartozó villanyszerelési anyagokat (kapcsolók, falidugaszok stb.), az Egyesült Államokban újabban rendkívül elterjedt padló alatti szerelési rendszereket, kábeltálca-rendszereket forgalmaz. A termékek nagyrésze Németországban készül el, de Magyarországon, Lengyelországon és Görögországon is vannak termelô üzemek.

— Ezen a területen egyre nagyobb az igény a színvonalas termékekre, s szerintünk a román piac is megmozdult. A rendszert könnyû megszokni, gyorsítja, könnyíti a munkát. A vásár nagy jelentôségû számunkra, több érdeklôdôt jegyeztünk, egy hónap múlva elkészítjük a piacfelmérést, s aztán be szeretnénk törni ide is a termékeinkkel — nyilatkozta Gigler Csaba.

Póka János András

A városi tanácsosok 2000. november 29-i, 56-os számú határozatukkal adtak szabad utat a polgármesteri hivatalnak, hogy árverésre bocsásson egy 499 négyzetméteres közterületet. Ha lesznek vállalkozók a március 12-re meghirdetett árverésen, fél év múlva Aranyosgyéres sorrendben negyedik piacán vásárolhatnak Sárrét lakosai.

A Traian utcai telekre 49 évre szándékozik koncessziós szerzôdést kötni a polgármesteri hivatal — tudtuk meg a városháza illetékeseitôl. A városházának az a kikötése, hogy a versenytárgyaláson gyôztes vállalkozó a szerzôdés aláírásától számított hat hónapon belül az elhanyagolt telken modern, az elôírásoknak és egészségügyi normáknak minden szempontból megfelelô, mezôgazdasági termékeket és élelmiszert árusító piacot létesítsen.

A koncesszió tárgyát képezô telek rendelkezik villanyáram-hálózattal, valamint víz-, földgáz-, csatornázási és telefonhálózattal. Ezért a négyzetméterenkénti 342 384 lejes indulási árat a városháza képviselôi elfogadhatónak tartják. Az összeget az árverés nyertese tízéves részletekben is kifizetheti, részletfizetés esetében évente indexelik az összeget, a helyi tanács határozatai alapján. A versenytárgyalásra benevezô cégek képviselôinek 500 ezer lejes részvételi díjat és négymillió lejes garanciát kell kifizetniük.

Schmidt Jenô

Hûséges olvasóink, februári elôfizetôink beküldött szelvényeit sorsoljuk ki, ezúttal Tordán, március 9-én, pénteken, délután 5 órakor. A helyszín az unitárius templom, ahol 14 nyeremény találhat gazdára. Ez alkalommal tartjuk februári rejtvénypályázatunk sorsolását is. A találkozó során tordai olvasóink kérdéseket tehetnek fel, észrevételeiket mondhatják el lapunkkal kapcsolatban, és vásárolhatnak a Szabadság Évkönyv 2001 utolsó példányaiból. Szeretettel várjuk a Szabadság tordai olvasóit!

Egy hónappal ezelôtt megszavazott választmánya elsô ülését tartotta szerdán a dési RMDSZ-szervezet. A választmányi gyûlés napirendjén a szakbizottságok megalakítása szerepelt, melyeknek vezetôi egyben a szervezet alelnökei is. A szervezési bizottságot Kádár László alelnök, a gazdasági szakbizottságot Váncsa Pál alelnök vezeti; a szociális-egészségügyi ügyekért és a civil szervezetekkel való kapcsolatokért Szabó Ibolya alelnök felel, Márton Kalapáti Jolán a mûvelôdési szakbizottságot vezeti. A körzeti szervezetekkel és egyházakkal való kapcsolattartást Lendek János felügyeli, az ifjúsági bizottságot Stet Gyula vezeti.

— Jól meghatározott feladatkörük nem zárja ki egymás munkájának segítését, a helyi szervezet építése céljából — jelentette ki Balogh Zoltán dési RMDSZ-elnök, aki szerint az építési munkának kell a tagok és a vezetôség legfontosabb céljává válnia. A választmányi ülés napirendjén szerepelt még az EMKE és az RMDSZ közös márciusi rendezvénysorozatának megszervezése. Az új tagokkal, fiatalokkal felfrissült dési RMDSZ-választmány új „lapokkal" kezdheti munkáját — hangsúlyozták a résztvevôk.

Lukács Éva

Az agykontroll hazánkban ma még olyan fogalom, amelyet kevesen ismernek. Amikor beta és alfa állapotokról hallunk, kissé bonyolultnak érezzük a dolgokat, holott az úgynevezett agykontroll egy olyan folyamat, melynek során megtanuljuk jobban, hatékonyabban használni agyunk szinte beláthatatlan képességeit. A témáról Oana Magdát kérdeztük, aki agykontroll-tanfolyamokat szervez. A tanfolyamon el lehet sajátítani rekordidô alatt mindazt, ami megmozgatja agyunk kihasználatlan területeit.

Oana Magdát egy, a családjában történt, és majdnem végzetessé vált betegség vitte rá, hogy az agykontrollt tanulmányozza. Elvégzett egy tanfolyamot, közben a családjában a dolgok rendbe jöttek, de a szervezô munkát 1994-tôl tovább folytatja. Érdekességként elmondta, hogy az Államokban ma már az egyetemen is tanítják az agykontrollt, hogy a diákok minél hatékonyabban tanulhassanak.

Már az elsô kurzusra meglepôen sokan jelentkeztek — mondotta Magda. Agyunk a legcsodálatosabb számítógép, amit a természet adott az embernek — csak a használati utasítás hiányzik mellôle. Az agykontroll lényegében — kissé leegyszerûsítve — használati utasítás agyunk kiaknázatlan területeihez. A „diák" a tanfolyam során megtanulja, hogy a két agyféltekét hogyan hozza harmóniába, hogyan tudja aktiválni. Amikor lehetôségünk van hozzáférni agyunk tudatalattijához, egyre több akadályt le tudunk gyôzni. Ezáltal önbizalmunk megnô, nyugodtan tervezhetjük a jövônket. Az ember könnyebben felfedezi az élet, a munka örömeit, eljut oda, hogy olyan tevékenységeket végezzen, melyeknek szívbôl tud örvendeni. Konkrét példák vannak arra nézve, hogy az olyan dolgokat, amelyekrôl azt hisszük: komoly akadályok, igencsak könnyen meg lehet oldani. Az agykontroll által megerôsödött immunrendszerünk olyan betegséget is legyôzhet, melyen az orvosok már nemigen tudnak segíteni. Megváltoztatja hozzáállásunkat, gondolkodásunkat az élethez, az életrôl.

Olyan technikákat tanít az agykontroll tanfolyam, amelynek során hozzájutunk agyunk tudatalattijának adatbankjához. Könnyebben kikerüljük vagy átvészeljük a stresszhelyzeteket, ami igen fontos egészségünk szempontjából. Kevesen tudatosítják magukban, hogy véletlenek nem nagyon vannak, és minden lépésünk, elhatárorozásunk életünkben csakis önmagunktól függ. Válasszunk célokat, hozzáállást, és ez azonnal motivál bennünket, hogy azt a kitûzött célt el is érjük. Ha cselekszünk, annak elôbb-utóbb sikerélmény lesz az eredménye. Aki tudatosan választott (szakmát, társat stb.), az már sikeresnek mondható.

Az agykontroll manapság külön tudományág, ami az úgynevezett pszichoorientológiából következik. A Silva metódus a legelterjedtebb a világon, és ezt alkalmazzák nálunk is. Az orvosok is egyetértenek abban, hogy immunrendszerünk erôssége sokban függ pszichés állapotunktól. Az optimális állapotot elérhetjük az agykontroll gyakorlatokkal. Fizikailag és szellemileg is egy relaxációs szintet érünk el. Ez az alfa tartomány, amely egy szendergô állapot, miközben teljesen tudatunknál vagyunk, és ennek elérése az alapvetô cél az agykontroll folyamán. Önmagunk elmulaszthatjuk fejfájásunkat, elérhetjük a jobb koncentráló készséget, fokozhatjuk a tanulásra való fogékonyságunkat, a memória javítását.

Romániában 1994 óta van jelen az agykontroll. 1966-ban indult útjára ez a technika, és manapság 105 országban tanítják. Világszerte több mint 14 millió ember végezte el a tanfolyamot. Romániában jelenleg csak Kolozsváron létezik tanfolyam, de Romániában is több, mint 1600 ember végezte el a kurzust — tudtuk meg Oana Magdától.

Nánó Csaba

Újabb veszély fenyegeti a Szamos-menti településeket az árvízhullám elvonulása után. Szamosújváron a nagy teherforgalom miatt a a Kolozsvárt Déssel összekötô országút mentén a lakóházak falai megrepedtek, veszélyeztetve a lakók életét. Az elsôsorban a Kolozsvári, a Bobâlna, a Mihai Eminescu, a December 1. és a Dési utcák épületeit érintô kérdésrôl a helyi tanács ülésén is tárgyaltak, végsô megoldás azonban nem született. Hat évvel ezelôtt kerülô út építését kezdte al az önkormányzat, az ún. Római utat, pénzhiány miatt azonban két év után leálltak munkálatok. Körülbelül tízmilliárd lejre lenne szükség a beruházás befejezésére — tudtuk meg a városháza illetékeseitôl. Hat hidat már megépítettek, a munkálatok nagy része azonban még hátra van. Az öt kilométeres útszakasz átadása megoldaná a központi lakóházak kérdését.

Erkedi Csaba

Miközben más városokban változtak a közszállítási jármûveken alkalmazott árak, Szamosújváron még mindig olcsón lehet utazni a városi autóbuszokon. A benzin és a gázolaj, a jegy ára ellenben nem módosult. A Lakás- és Közgazdálkodási Vállalat hatáskörébe tartozó városi járatokon 2700 lejért lehet utazni. A vállalat vezetôi figyelembe vették a Szamos menti municípium lakóinak pénzügyi nehézségeit, amikor megszabták az árakat, szem elôtt tartották ezt a szociális kérdést is. A három autóbusz még így is sokszor üresen közlekedik.

Az ördöngösfüzesi vonal ellenben nyolc éve megszûnt. A ’80-as esztendôkben jövedelmezô volt a járat, de a jelenlegi munkanélküliség körülményei között az ingázók száma jelentôsen csökkent. A hat kilométerre fekvô Ördöngösfüzes lakói továbbra is igénylik a járat visszaállítását.

E. Cs.

Szombaton kerül sor a Magyar Házban a Petôfi Sándor szavalóverseny helyi szakaszára, az EMKE szervezésében és a dési polgármesteri hivatal támogatásával. A szervezôk szerint különös hangsúlyt fektetnek kortárs írók és költôk mûveinek bemutatására. Reggel 10 órakor a kisiskolások, délután 15 órai kezdettel pedig a gimnazisták szavalnak. A Kolozs megyei RMPSZ könyvekkel járul hozzá a nyertesek díjazásához.

A Petôfi Sándor-szavalóverseny nemzetközi szakaszára március 24-én kerül sor, amikor 15 anyaországi és felvidéki jelentkezô részvételére számítanak. Idén negyedik alkalommal ad a város a rendezvénynek otthont, mely hagyománnyá vált Dés kulturális életében.

C. M.

Idén vált elsô alkalommal lehetôvé, hogy a városi mûvelôdési ház szervezte tordai „Kulturális tavasz" keretében a kisebbségeket képviselô együttesek is színre léphettek. Rãcean Felicia, a helyi kultúrház igazgatója elmondta, az egyhetes program keretében március 25-én a roma és a magyar kisebbségek számára biztosítottak a kultúrotthon termében bemutatkozási lehetôséget. Ádámosy Klára tordai RMDSZ-elnök bizakodóan nyilatkozott a rendezvényrôl; Ádámosy szerint kitûnô alkalom kínálkozik az etnikai közösségek számára hagyományaik és kultúrájuk bemutatására. Problémát jelent a szervezôk számára, hogy a meghívott együtteseknek a szabad ég alatt felállított színpadon kell fellépniük. A mûvelôdési ház illetékesei és a résztvevôk csak a kedvezô idôjárásban reménykedhetnek.

T. Z.

• Gyalogátkelôhelyen gázolt el egy tízéves gyereket Daniela Dan (36). A CJ–05–EEZ rendszámú Opel Kadett sofôre március 7-én délután fél hatkor a Móricz Zsigmond (Bukarest) utcán haladt, amikor elütötte a szabályosan közlekedô Adriana R.-t.

• Rongálásért és ütlegelésért vizsgálja az aranyosgyéresi rendôrség az alsóbajomi (Boiani) Simon Rosnait (25). A férfi behatolt falubelije, Valer Cosma lakásába, vasvillát ragadott, és rátámadt a házigazdára. Távozása elôtt összetört két kaput és a bejárati ajtót; mintegy 15 millió lejes kárt okozott.

(póka)

Gyaloghíd építését kérték a tordai Harcana negyed lakói a városi tanácstól. Amennyiben a városatyák elfogadják a tervet, a befektetés még ebben az évben megvalósul. Jelenleg a negyed lakói teljesen el vannak vágva a civilizációtól. Ahhoz, hogy a városközpontba jussanak, az ötven család tagjainak csónakkal kell közlekedniük, vagy több tíz kilométert kell gyalogolniuk, hogy a sós fürdôt megkerülve jussanak munkahelyükre. Amennyiben a tanács kiutal kétmilliárd lejt, a gyaloghidat hat hónap leforgása alatt felépítik — jelentették ki a városháza illetékesei.

T. Z.

Több mint ötven dési személy fog Izraelben dolgozni — nyilatkozta lapunknak Ioan Ungur polgármester. Két munkás még a hét elején elutazott új munkahelyére, vasárnapig pedig további nyolc személy hagyja el az országot. A jövô hét folyamán újabb tíz személy iratait készítik elô, így az Izraelben dolgozó désiek száma eléri az ötvenkettôt, mondta a polgármester. Hozzátette: több kölföldi céggel folytatnak tárgyalásokat annak érdekében, hogy megkönnyítsék az idegenben dolgozni szándékozók kijutását.

Jövô héten elkezdôdnek a városban a köztisztasági munkálatok. A városháza ötven munkanélküli személyt alkalmazott a munka elvégzésére, akiket hat hónapra vettek fel. Új játszótereket szándékoznak létesíteni a gyerekek számára, valamint néhány sportpályát és napozóteret a Szamosparton.

C. M.

Tavaly 1,6 százalékkal nôtt a romániai nemzeti bruttó össztermék (GDP) — jelentette a statisztikai hivatal. A hazai gazdaság 1999-ben 3,2 százalékkal esett vissza. A tavalyi hazai össztermék 796,53 billió lej volt. A kormány korábban 2 százalékos növekedést valószínûsített a tavalyi évre. Ez be is következett volna, ha a mezôgazdaság normális évet zár. A fokozott szárazság miatt az ágazat teljesítménye a sok évi átlagtól jóval elmaradt. Az idei kormányzati jóslat 4,5 százalékos GDP-többlet.

A statisztikai hivatal közleménye szerint a fogyasztás tavaly 1,7 százalékkal nôtt, de ezen belül a lakossági fogyasztás 1,2 százalékkal csökkent. Az export 3,9 százalékkal nôtt tavaly, miközben a behozatal 29,1 százalékkal növekedett.

Az osztrák Raiffeisen Bank és a Román–Amerikai Befektetési Alap benyújtotta az állami vagyonügynökségnek a Mezôgazdasági Bank (BASA) többségi részvénycsomagjának megvásárlására tett végleges ajánlatát. A tárgyalásokon a legfontosabb kérdés a bank tôkeemelése volt. A kormány végül úgy döntött, a tôkeemelést csakis a privatizáció nyélbeütését követôen hajtja végre. A tôkeemelés mértékérôl és idôpontjáról is a késôbbiek során döntenek.

Az osztrák pénzintézet a BASA részvényeinek akár 90 százalékát is megvásárolhatja, annál is inkább, mivel a Román Nemzeti Bank nemrég beleegyezett abba, hogy a privatizálandó bank többségi részvénytulajdonosává válhasson. Eugen Rãdulescu, a BASA elnöke nem volt hajlandó kommentárokba bocsátkozni, azt azonban elárulta, hogy a várva várt magánosítás még e hónapban befejezôdik.

Dan Nica távközlési miniszter kijelentette, hogy a következô két évben a RomTelecom áremelései nem fogják meghaladni az inflációs ráta értékét. A miniszter szerint az ennél jelentôsebb áremelések azzal a következménnyel járnának, hogy a bérlôk nem tudnák kiegyenlíteni a havi számlákat. A miniszter elmondta, hogy januárban a telefondíjszabások 21,4 százalékkal emelkedtek, míg az inflációs ráta csak 3,7 százalékos volt.

A Vanguard értékpapír-kereskedelmi és a Connex mobiltelefon-szolgáltató cég közös terve alapján ezentúl WAP-os telefonkészülékkel is le lehet majd bonyolítani az adásvételi szerzôdéseket a bukaresti tôzsdén, sôt, valós idôben felhasználható információkat is kaphat az ilyen telefon tulajdonosa.

A StarTrade elnevezésû szolgáltatást a Vanguard már 1999-ben kidolgozta, mostantól pedig a Connex WAP-szolgáltatása révén széles körû felhasználói táborra számítanak a tulajdonosok. A telefon kijelzôjén nemcsak a börze adatai jelennek majd meg, de a Rasdaq, illetve a szebeni árutôzsde is „percre kész" információkat szolgáltat majd. Szabályos idôközökben tudatják a felhasználókkal az árfolyam-ingadozások mértékét, a legmagasabb árfekvéseket, sôt, a valutapiac helyzetképét is.

Az utcai pénzváltóknál a forint 95/98, a márka 12 800/13 000, a dollár pedig 27 000/27 200 lejbe került.

Március 9., péntek
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 12 958 lej,1 USD = 27 178 lej.

A Graboplastnál idén megkezdett racionalizálás eredményeként összesen 430 millió forintot takarít meg a cég — jelentette ki Mónus Ágnes, a gyôri társaság sajtószóvivôje. A Graboplast Rt.-nél a termelési költségek csökkentésére és a hatékonyság növelésére januárban indítottak programot a Deloitte and Touche közremûködésével.

Ennek során a Graboplast romániai (Grabetta Torda, Grabo Trade) és lengyelországi (Grabo Poland) társaságainak tevékenységét optimalizálták, ami 208 millió forintos költségmegtakarítást jelent a 2001. évben. Az „optimalizálás" Tordán a tapétagyártás megszüntetését és a munkaerô utcára kerülését jelentette. A tordai Grabetta ma már csak a Magyarországon gyártott tapétát forgalmazza.

Megszokott jelenség, hogy a külföldi befektetô csakis azért vásárolja fel valamelyik gyárat, hogy aztán azt bezárva, saját termékeit hozza be a hazai piacra — immár konkurencia nélkül. A tordai Grabetta kezdetben kivételnek látszott, technológiát hoztak, gyártani kezdtek. Végül azonban a Graboplast is átvette a szokásos nyugati befektetô-politikát. Ilyenkor pedig az számít a legkevésbé, hogy magyarok is kerülnek az utcára.

Graboplasték a tapétagyártást mára már „Gyôrbe koncentrálták", s ez további 222 millió forint termelési költség megtakarítását jelent az idei üzleti évben. A kiadások összesen 430 millió forintos mérséklése hozzájárul ahhoz, hogy a Graboplast tartani tudja ez évi tervét, amely szerint 16,5 milliárd forintos forgalom mellett 5 százalékos üzemi eredményt ér el — közölte Mónus Ágnes. A Deloitte and Touche pedig tovább folytatja a Graboplastnál elkezdett költségcsökkentésre irányuló programját.

Tegnap a szenátus elfogadta a helyi közigazgatási törvényrôl készült egyeztetô bizottsági jelentést. Eckstein-Kovács Péter szenátor a Szabadságnak elmondta: a megszavazott szövegváltozat biztosítja a nemzeti közösségek számára az anyanyelvhasználat jogát a helyi önkormányzatokban azokon a településeken, ahol létszámuk meghaladja a 20 százalékot.

Eckstein-Kovács elmondta: az NRP kétségbeesett próbálkozásokat tett, hogy a végsô szavazást hétfôre halasszák. A nagy-romániások, többek között azt hangoztatták, hogy Erdélyben komoly gondok vannak, a gáz- és villanyszámla kifizetésekor a magyarok — a törvényre hivatkozva — nem hajlandók románul beszélni. Bár a nagy-romániások kísérletet tettek arra, hogy akadályokat gördítsenek a törvény elfogadása elé, a szenátorok 89 igen, 32 ellenszavazattal és 2 tartózkodással megszavazták azt. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) egyöntetûen a jogszabály mellett voksolt. Az RTDP részérôl egyedül Adrian Pãunescu szenátor szavazott a törvény ellen, két RTDP-s szenátor pedig tartózkodott.

Ugyancsak csütörtökön a képviselôház is befejezte a jelentés szakaszonkénti vitáját, a végleges szavazást azonban jövô hétre halasztotta, mivel a testület döntésképtelennek bizonyult, ugyanis hiányzott a sarkalatos törvények elfogadásához szükséges kétharmados arány. A képviselôk szinte egyöntetûen elfogadták az egyeztetô bizottság jelentését, egyedül csak a nagy-romániások szavaztak a jogszabály ellen. Az NRP ígéretet tett arra, ha a képviselôház a jelenlegi formában való elfogadás mellett dönt, az Alkotmánybíróságnál támadja meg a törvényt, mivel, szerintük, az a második hivatalos nyelvvé teszi a magyart, és sérti az alkotmány vonatkozó szakaszát.

P. A. M.

Románia úgy véli, hogy fontos partnere lehet az észak-atlanti szövetségnek, és erejéhez, valamint a lehetôségekhez mérten szeretne részt venni a térségbeli válságok megoldásában — jelentette ki csütörtökön Adrian Nãstase román miniszterelnök.

A kormányfô csütörtökön fogadta Edgar Bruckley NATO-fôtitkárhelyettest, aki szakértôi delegáció élén az elmúlt napokban Románia felkészülését tekintette át Bukarestben a román illetékesekkel.

Nãstase emlékeztetett arra, hogy a NATO a jövô év elején dönt a prágai csúcstalálkozó napirendjérôl, egyebek között arról, hogy napirenden szerepeljen-e a további bôvítés kérdése. A román miniszterelnök szerint a bôvítés kérdésének napirendre tûzése mind Románia, mind a szövetség érdeke lenne.

Hozzátette, hogy Romániának ebben az évben haladást kell elérnie hadserege korszerûsítésében, javítania kell a megfelelô törvényi hátteret és teljesítenie kell a nemzeti csatlakozási tervet.

A román esélyek növelése érdekében a kormány javaslatára a parlamenti pártok közös nyilatkozatban támogatták az ország csatlakozási szándékát.

Amint arról beszámoltunk, a parlament két házának szerdai együttes ülésén elfogadták az idegenrendészeti, illetve az államtitok védelmérôl szóló törvényeket.

Eszerint a Romániában tartózkodó külföldi állampolgárokat a politikai jogok kivételével minden más olyan jog megilleti, amilyennel a román állampolgárok rendelkeznek. A politikai jogok tilalma értelmében külföldi állampolgárok nem hozhatnak létre Románia területén politikai pártokat, szervezeteket, csoportokat, és anyagilag nem támogathatnak politikai szervezeteket. Tilos számukra az állam biztonságát érintô rendezvények szervezése is. A törvény megszegôit két hónaptól két évig terjedô börtönnel büntetik.

Az új törvény elôírja, hogy csak román állampolgár meghívólevelével utazhatnak Romániába azon országok állampolgárai, amelyekkel szemben Románia vízumkényszert alkalmaz. A külföldieket vendégül látó román állampolgárok kötelesek bejelenteni a rendôrségen a „vízummentes" külföldit is, ha annak romániai látogatása meghaladja a 15 napot.

Eckstein-Kovács Péter szenátor a Szabadságnak elmondta: az idegenrendészetrôl szóló törvénytervezetet még az elôzô kormány idején terjesztették be. A parlament két háza azt különbözô formában fogadta el, az egyeztetés során pedig nem sikerült közös nevezôre jutni. Újabban a jogszabály elfogadása azért vált sürgôssé, mivel az idegenrendészeti törvény feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az Európai Unió eltörölje a Romániával szembeni vízumkényszert. Eckstein-Kovács szerint a megszavazott szövegváltozat alapvetôen jobb, liberálisabb, engedékenyebb, mint a két-három évvel ezelôtt tárgyalt törvénytervezet.

Megtudtuk: a külföldi állampolgárok bejelentésével kapcsolatos kérdésrôl mind az RMDSZ frakción belül, mind pedig a plénumban heves vita folyt. Eckstein-Kovács nem ért egyet a törvénynek azzal az elôírásával, amely arra kötelezi az állampolgárokat: a rendôrségen jelentést tegyenek arról, hogy kiket fogadnak otthonukba. Emlékeztetett: bár más nyugat-európai országokban is léteznek hasonló rendelkezések, ezek okafogyottakká válnak, tekintettel arra, hogy a szóban forgó európai államokban a határok gyakorlatilag eltûnnek. Az említett fenntartások ellenére az RMDSZ-frakció úgy döntött: megszavazza a törvényt, mivel e jogszabály Románia euroatlanti integrációjának egyik alapfeltétele.

Az államtitok védelmérôl szóló törvény elfogadására szintén azért volt szükség, mert a NATO-csatlakozás elôírja Románia számára az államtitkok, bizalmas információk kezelésének törvényi szabályozását. A jogszabály kimondja: az államtitkok védelme minden állampolgár kötelessége, s a törvény betartásával fejezi ki hûségét az ország iránt. Az államtitkokat, bizalmas információkat minden állampolgár köteles titokban tartani, bármilyen körülmények között jutott is azok birtokába. A törvény betartását az SRI ellenôrzi. A titkosszolgálat ennek érdekében megfelelô struktúrát hoz létre minden közintézményben.

— Fô kifogásunk a törvénnyel kapcsolatban, hogy fordítva kezdtük el a kérdés megvitatását — jelentette ki a Szabadságnak Eckstein-Kovács Péter szenátor. — Elsôsorban a közhasznú információk hozzáférhetôségérôl szóló törvényt kellett volna elfogadni, s csak azután kivételként szabályozni, hogy mi az, ami államtitoknak minôsül.

A szenátor másik fenntartása a törvénnyel kapcsolatban arra vonatkozik, hogy azokban az esetekben, amikor olyan dokumentumokat találnak, amelyek titkosnak minôsíthetôk, az állampolgároknak kötelezô módon értesíteniük kell az SRI-t. — Figyelembe kellett volna venni, hogy az embereknek nincs honnan tudniuk, ha esetleg a szemétkukában találnak egy papírost, hogy az ezen feltûntetett információk államtitkoknak minôsülnek-e vagy sem — mondta Eckstein-Kovács.

Eckstein-Kovács tájékoztatása szerint a törvény elôírja, hogy a szolgálati titkot minden intézmény saját maga fogja meghatározni. Tekintettel viszont arra, hogy a közhasznú információk hozzáférhetôségét szabályozó általános rendelkezés még nem született meg, ez visszaélésekre adhat okot — véli a szenátor.

A csütörtöki román sajtó rendkívül éles bírálatokkal kommentálta a titokvédelmi törvényt. A lapok szerint — tájékoztatási törvény hiányában — ez a jogszabály a cenzúra bevezetését jelenti, a kötelezô besúgást írja elô, és korlátlan hatalommal ruházza fel SRI-t. A lapok bírálatai elsôsorban arra hívják fel a figyelmet, hogy a titokvédelmi törvény rendkívül általános elôírásai lehetôvé teszik, hogy „bármilyen információt, amelyet a hatóságok szeretnének elhallgatni, államtitokká lehessen minôsíteni". A kommentárok szerint a törvény gyakorlatilag teljesen szabad kezet ad a vállalatok, intézmények vezetôinek, hogy minden információt bizalmasnak minôsítsenek.

P. A. M.

A külügyi tárca sajnálatosnak tartja, hogy az elmúlt napokban a magyar kormánytisztviselôk romániai látogatásával és a bukaresti magyar nagykövet konzultációjával kapcsolatban megalapozatlan állítások jelentek meg a román sajtóban — áll abban a közleményben, amelyet a minisztérium szóvivôi irodája szerdán juttatott el az MTI-hez.

A kommüniké hangsúlyozza: Íjgyártó István nagykövet március 5-én korábban történt egyeztetés alapján folytatott konzultációt Mihail Dobréval, a román külügyminisztérium fôigazgatójával. A megbeszélés témája a napirenden lévô magas szintû látogatások elôkészítése volt.

— A munkatalálkozón Mihail Dobre maga is megerôsítette, hogy Németh Zsolt politikai államtitkár februári hivatalos látogatásáról, beleértve a program vidéki elemeit is, idôben tájékoztatást kaptak, annak hivatalos minôségét román részrôl nem kérdôjelezték meg — szerepel a közleményben.

A tárca nyugtázza a román külügyminisztérium sajtóosztálya vezetôjének ez ügyben tett nyilatkozatát.

A Külügyminisztérium megítélése szerint a román sajtóban megjelent megalapozatlan megnyilvánulások, téves beállítások ellentétesek Magyarország és Románia közötti kapcsolatok szellemével.

— A magyar fél nem lát semmilyen problémát abban, ha román politikusok a magyarországi román kisebbség képviselôivel Magyarországon is kapcsolatot tartanak, rendezvényeiken részt vesznek, illetve konzultációt folytatnak velük a román nemzeti közösség és az anyaország közötti kapcsolatokról — áll a közleményben.

Mint a kommüniké szövegébôl kiderül, Magyarország bízik abban, hogy az ügy lezártnak tekinthetô, és a magyar–román kapcsolatok építése zavartalanul folytatódik.

Boutros Boutros Ghalival, a Frankofón Nemzetközi Szervezet fôtitkárával találkozott tegnap Ion Iliescu államelnök a Cotroceni palotában. Iliescu javasolta, hogy a 2005-ben sorra kerülô Frankofón Értekezlet helyszínéül Bukarestet jelöljék ki. Boutros Ghali kijelentette, júniusban Ottawában kerül sor a Frankofón Olimpiai Játékokra, amelyeken komoly román delegáció is részt vesz. Szintén idén tartják meg Quebecben a frankofón ifjúsági parlament ülését, szeptemberben padig, Bejrútban, a Frankofón Értekezletet.

Ion Iliescu a „Románia csillaga" érdemrendet adományozta Boutros Ghalinak, Románia szerepének — mint fontos frankofón központnak — hangsúlyozásáért. Boutros Ghali kiemelte, Románia új értelmet adott a frankofóniának, és a keleti országoknak fontos szerepük lehet a frankofón család nem csupán észak-dél irányú növekedésében.

A Demokrata Párt elnöki tisztségéért száll versenybe Simona Marinescu, a párt ügyvezetô titkára — jelentette be tegnap a demokrata-párti politikusnô. Marinescu azt nyilatkozta, hogy akciótervet tartalmazó indítványcsomagot szándékozik benyújtani a párt rendkívüli országos értekezletén. — A Demokrata Párt eltávolodott szociál-demokrata jellegétôl, és a helyzet felelôs elemzésére van szükség — nyilatkozta Marinescu. Az ügyvezetô titkár szerint a párt szakadás elôtt áll, és a Petre Roman — Traian Bãsescu disputában semleges pozícióra helyezkedô párttagokat szeretné maga mögé felsorakoztatni. Újságírói kérdésre Simona Marinescu kijelentette, a Demokrata Párt jelenlegi elnöke, Petre Roman túlságosan régóta foglalja el ezt a tisztséget, és ideje változtatni a helyzeten. Traian Bãsescuval hasonlítva magát össze, a politikusnô „a politika más szemszögbôl való megközelítését" tartotta saját érdemének.

Simona Marinescu kijelentette, a demokratáknak kollektív irányításra van szükségük, amely mind a pártvezetésbôl, mind a fôpolgármesteri hivatalból hiányzik. Az ügyvezetô titkár szerint 35 vezetôségi tag írta alá az indítványcsomagot, akiknek nevét a rendkívüli országos értekezleten teszi közzé. Petre Roman pártelnök a Mediafaxnak küldött közleményében hangsúlyozta, az a tény, hogy Marinescu indulhat az elnökválasztásokon, bizonyítja a Demokrata Párt belsô demokráciáját, és a párt egységének megôrzésére szólított fel. Roman tavaly bemutatott indítványcsomagját szándékozza a párt programjául elfogadtatni — jelenti a hírügynökség. Traian Bãsescu Marinescu kijelentéseit kommentálva a Mediafaxnak így nyilatkozott: „Versenyhelyzetre a pártnak szüksége van".

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]