 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2001. október 10.
(XIII. évfolyam, 236. szám)
A prefektúra azzal vádolja a polgármesteri hivatalt, hogy az egyre növekvô érdeklôdés ellenére sem hajlandó kijelölni azokat a telkeket, ahol az Országos Lakásügynökség (ANL) anyagi segítségével tömbházakat lehetne építeni. A városháza szerint az ügynökségnek elôbb a már elkezdett lakások felépítését kellene finanszíroznia. Az ANL képviselôje szerint amennyiben három napon belül nem teljes a kolozsvári lakásépítésre vonatkozó iratcsomó, elúszik a finanszírozás.
A prefektúra adatai szerint idénre a szaktárca 154, jövôre pedig újabb 750 lakás felépítését hagyta jóvá Kolozs megyében, de a kolozsvári polgármesteri hivatal nem volt hajlandó az ügynökség rendelkezésére bocsátani a tömbházak felépítéséhez szükséges telkeket.
Despina Neagoe, a prefektúra szóvivôje szerint a megye több települése ebben a vonatkozásban is megelôzte Kolozsvárt. A bonchidai, szamosújvárnémeti és a szászfenesi polgármesteri hivatal már kijelölte a lakások építésére szükséges telkeket. Elmondta, egyes kolozsvári telkek jogállása kérdéses, többet visszaigényelnek a volt tulajdonosok. — Ez viszont nem azt jelenti, hogy Kolozsváron nem épülhetnek lakások. Úgy tûnik, a polgármestert nem érdekli az ügy. Dan Canta alprefektus azt szeretné elérni, hogy az országszerte tervezett tízezer lakásból legalább ezret Kolozs megyében építsenek fel. Ez azoban a polgármester ellenállása miatt meghiúsulhat — mondta a szóvivô.
Horatiu Crisan, a polgármesteri hivatal szóvivôje szerint az Országos Lakásügynökségnek elôbb a múlt kormányzás idején elkezdett, úgynevezett ifjúsági lakások mihamarabbi befejezésére kellene összpontosítania. Crisan azt is elmondta, hogy a helyhatóság jelentôs összegeket költött a volt kormány idején elkezdett, de a hirtelen finanszírozás nélkül maradt ifjúsági lakások befejezésére. — Ahelyett, hogy új telkeket kérnének a tömbházak felépítésére, inkább a már régen elkezdett és mostohán maradtak befejezésére adnának pénzt — mondta a városháza szóvivôje. Elmondta, a Mehedinti utcában levô telekre vonatkozóan a polgármesteri hivatal és az Országos Lakásügynökség kolozsvári irodája pár nappal ezelôtt protokollumot írt alá. Úgy tudja, a telek területe 2500 négyzetméter. Az iratot csupán pár mûszaki adattal kell kiegészíteni.
Doina Voicu, az Országos Lakásügynökség kolozsvári irodájának vezetôje szerint a szóban forgó telek 4000 négyzetméter. Tudomása szerint, a nemrég aláírt, a Mehedinti utca 41. szám alatti tömbházépítésre vonatkozó protokollum nem csupán a mûszaki adatok miatt hiányos. — A telek átadását a kataszteri hivatalnak is láttamoznia kell. Amennyiben ez az elkövetkezô három napon belül nem érkezik meg, lôttek az ANL anyagi támogatásának, a város új tömbházak nélkül marad — mondta az ANL kolozsvári irodájának vezetôje. Tudomása szerint a kolozsvári városi tanács még tavaly októberben több telket jelölt ki lakásépítésre, a polgármester viszont nem volt hajlandó aláírni az átadási protokollumokat. — Többször próbáltam szóba állni a polgármesterrel, de különbözô okokra hivatkozva elutasított. Szerintem nem érdekli az ügy — mondta az ANL kolozsvári irodájának vezetôje.
Mivel a kormány nem tartotta be a néhány hónappal ezelôtt aláírt szocális egyezményben foglaltakat, számíthatnak a felháborodott szakszervezeti vezetôk harcára, "dzsihádjára" — hangzott el az Alfa Kartell keddi sajtóértekezletén. Grigore Pop szakszervezeti vezetô elmondta, a Kartell vezetôi csütörtökön találkoznak annak érdekében, hogy egyeztessenek az október végén sorra kerülô, nagyszabású utcai tüntetésrôl, amelyen Kolozs, Szeben, Hunyad, Fehér, Maros, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei szakszervezeti tagok vennének részt.
A vezetôk azt szeretnék elérni, hogy a fizetéseket a lej-euró árfolyam alapján számítsák, a minimálbért pedig 100 euróra emeljék. — A minimálbér jelenleg 42 euró, ebbôl pedig nem lehet tisztességesen megélni — mondta Pop. Hozzátette: a szakszervezetek nem engedhetik meg maguknak, hogy hosszabb ideig általános sztrájkot hirdessenek, ezért más módszerekhez kell folyamodniuk.
Az utolsó nagyszabású utcai tiltakozó akcióra 1999 tavaszán került sor.
A Polgármesteri Hivatal Üvegtermében a Mercury Promotion Reklámügynökség ünnepélyes keretek között tegnap útjára indította az Avantaj — Elôny programot.
Az eseményen részt vett Florin Arbans projektigazgató, Elena Stavrositu piacszervezési-eladási igazgató, Alexandru Graur programigazgató, Mihaela Bârsan a kolozsvári terv végrehajtó igazgatója, Radu Miu, a Mercury Promotion igazgatója, Ovidiu Neamtu, a Mercury Promotion területi képviselôje és a kolozsvári polgármester számos városházi alkalmazott kíséretében.
Az Avantaj–Elôny program az elsô többügyfeles szolgáltatás Romániában, amely szelvények segítségével bizonyos árucikkekre vásárlási kedvezményt biztosít. Olyan nagycégek támogatják a kezdeményezést, mint a Román Fejlesztési Bank, a British American Tobacco, a Coca-Cola, a Colgate-Palmolive, a Coty, a Gillette, a Henkel, a Johnson Wax és a Nestlé.
A rendszer jövedelmezô a fogyasztók számára, de hasznos a programban résztvevô cégek és üzletek számára is. Kolozsvárott indul e kezdeményezés, a hálózatot februárban kiterjesztik a fôvárosra is. A következô szakaszokban a programot további 42 romániai városra terjesztik ki.
A kolozsvári Avantaj–Elôny rendszerben már 163 üzlet van, ezekkel a Mercury Promotion Reklámügynökség már szerzôdést kötött. A programba bevonandó üzletek száma véges, a megbízhatóság, valamint fontossági és elhelyezkedési kritériumok alapján válogatják ki ôket.
Minden kolozsvári (mintegy 100 ezer család) család postaládájában egy borítékot kap, amely tartalmazza a kedvezményes szelvényeket (Adidas férfi spray, Anitra WC-tisztító, Axion mosogatószer, 2 literes Coca-Cola, Colgate fogkrém, Nescafé Brasero, Palmolive szappan és Persil mosópor termékekre). Ezenkívül van a borítékban egy különleges ajánlat a Gillette-tôl, a Román Fejlesztési Bank hitelezési feltételeinek ismertetése, valamint egy levél, amely a fogyasztókhoz szól, s röviden leírja a program lényegét. Tartalmaz még egy listát is azokról az üzletekrôl, amelyek ezeket a szelvényeket elfogadják. Ez a lista kérdôívvel végzôdik.
Ahhoz, hogy továbbra is részesüljenek kedvezményes Avantaj–Elôny-szelvényekben, ezt a bizonyos kérdôívet ki kell tölteni és postázni, vagy fel kell hívni a 064/410-149 telefonszámot, annak érdekében, hogy bekerüljenek az Avantaj–Elôny adatbankjába.
A szelvények egy hónapig felhasználhatók, a következô hónapban az aki teljesítette a fentemlített feltételeket, újabb szelvényeket kap, melyek újabb cégek termékei számára biztosítanak kedvezményt.
Kezdetben 2,5 millió szelvényt bocsátottak ki, amelyek értéke több mint 12,5 millió lej.
Gheorghe Funar polgármester külön javaslattal állt elô: a programot a polgármesteri hivatal közlönye is ismertetni fogja (így eljut a különbözô lakóközösségekhez is), s megígérte, hogy felveszi a kapcsolatot a helyi nagy cégekkel — Farmec, Napolact stb. —, hogy azok is vegyenek részt ebben a programban.
A Kolozs Megyei Tanács egymilliárd lejes támogatásával regionális drog elleni központot hoznak létre egy hónapon belül Kolozsváron, jelentette be tegnap Serban Gratian, a megyei tanács elnöke. Az új megelôzési központ hamarosan székhelyet kap, és átutalják bankszámlájára az induláshoz szükséges támogatást. Gratian szerint több, mint százezer kolozsvári fiatal felvilágosítását kezdeményezik arról, hogy milyen veszélyekkel jár a drogfogyasztás.
Az utóbbi idôben megszaporodtak az ifjúsági szórakozóhelyek és középiskolák környékén az olyan gyanús elemek, akik kábítószert kínálnak a gyanútlan fiataloknak cigaretta és tabletta formájában. A szakminisztérium a rendôrséggel közösen megelôzô intézkedéseket foganatosított.
Kedden Adrian Moldovan, a romák szociális helyzetén javító Ramses Alapítvány igazgatója elmondta: közel kétszáz, Dés környékén lakó cigány 200 ezer eurós támogatásban részesülhetne az Európai Unió részérôl.
Az alapítvány vezetôi tegnap a prefektúra épületében találkoztak Vasile Soporan prefektussal és a projektet támogató négy belga szervezet képviselôivel. A belga küldöttség egyik tagja, Eric Dejimbe arról tájékoztatta a jelenlevôket, hogy a projektet januárban terjesztik az Európai Unió illetékesei elé. Ha pozitív döntés születne, az elsô összegeket már májusban átutalnák. A projekt három évig futna.
A belga küldöttség azért jött Kolozsvárra, hogy felmérje a projekt potenciális haszonélvezôit.
Hetvenezer lejjel növekedett az útlevél kibocsátásának díja. Az új árazás október 11-tôl lép életbe, az iratot ezentúl 225 ezer lejért kaphatjuk kézhez. Azok az igénylôk, akik már befizették a 155 ezer lejt, akkor kapják kézhez az útlevelet, ha kifizetik a különbözetet is. A konzulátusi illeték nem változott, továbbra is 315 ezer lej.
Az egyik tanuló a felelôs a hétfôi bombariadóért az Onisifor Ghibu- (volt Természettudományi) líceumban.
Florian P. 13 esztendôs, hetedik osztályos tanuló, aki a feleltetést akarta elkerülni, a zeneóra alatt maroktelefonról riasztott. Az utolsó padban ülô fiú — látva, hogy az elsô próbálkozás hatástalan —, többször is megismételte a hívást. Az iskola tevékenységét másfél órára bénította meg a riadó és az ezt követô ellenôrzés.
Mivel kiskorú, Florint nem büntették meg, az édesapjára viszont pénzbírságot róttak ki az 1991/61. számú tövény rendelkezése alapján.
Mások megértése — erôszak és kulturális különbségek címmel elsô ízben román–német ôszi akadémiát rendeztek Kolozsváron október 8–12. között. Szervezôi a Babes–Bolyai Tudományegyetem és az Institut für Kulturwissenschaften, a németországi Essenbôl. A rendezvény egy gyakorlati filozófia témájú kutatási program része, az elôadók legtöbbje német szakember. Az elôadásokra, amelyek 9.30 és 18.30 óra között zajlanak az Egyetemiek Házában, fôleg a BBTE doktorandusait és mesterképzôseit várják.
Ion Iliescu államfô a Nagy-Románia Párt vezére, Corneliu Vadim Tudor tévészerepléseit minôsítette. Véleménye szerint Tudor bebizonyította: szellemi épsége megkérdôjelezhetô. — Vannak értelmes emberek az NRP-ben is, de a vezetôjük viselkedése megbocsáthatatlan és minôsíthetetlen — nyilatkozta Iliescu, aki felelôségteljes viselkedést vár el a politikusoktól. Iliescu szerint Vadim Tudorék, Gheorghe Funarék magatartása az ország külföldi megítélését is ronthatja, ennek az árát pedig Románia fizeti meg.
A Mediafax jelentése szerint több liberális, demokrata és RMDSZ-es szenátor levélben fordult a felsôház állandó bizottságához, amelyben azt kérik: töröljék Vadim Tudort a Japánba készülô parlamenti küldöttségbôl, különben egyikük sem vesz részt az utazáson.
A Nemzetközi Postaegyesületnek huszonkét alapítótagja van, közéjük tartozik Románia is. Az egyesület október 9-én a ünnepli a Posta Világnapját. A napjainkban 189 tagot magába foglaló világszervezet 127 évvel ezelôtt alakult.
A 21. században a Román Posta Rt. korszerûsödik, átalakul, informatizálódik, folyamatosan bôvíti szolgáltatásait — jelentette ki az ünnepi alkalomból tartott fogadáson Petre Moldovan, a Kolozsvári Területi Postaigazgatóság vezetôje. — A lakosságnak hozzá kell szoknia ahhoz, hogy nagyobb bizalommal közeledjék hozzánk, mert szolgáltatásainkkal sok idôt takaríthat meg.
Hasonló gondolatokat fogalmaztak meg a helyhatósági és megyei szervek képviselôi. Többek között elmondták: azt szeretnék, ha a posta hamarosan bevezetné az adók postán keresztül történô befizetési lehetôségét. A postai szolgáltatások skálája fokozatosan szélesedik, színvonala pedig emelkedik.
PONT ÉS VONAL — RITUÁLIS ÁBRÁZOLÁSOK A KERESZTÉNY MÛVÉSZETBEN címmel Barta Tibor idegsebész, orgonamûvész tart elôadást október 11-én, csütörtökön du. 5 órakor a Római Katolikus Nôszövetség Szent Raffael körének székhelyén, a Szentegyház/Iuliu Maniu utca 6. szám alatt, az I. emeleten. CD-lemez bemutató is lesz, Barta Tibor orgonál. Bevezeti dr. Terényi Ede.
RÓZSÁK ÍRORSZÁGBAN címmel dr. Wagner István tart vetítettképes elôadást október 11-én, csütörtökön du. 5 órától a Kertbarátok találkozóján, a Ion Ghica utca 12. szám alatti EME-házban.
ARIZONA ÉS A GRAND CANYON címmel vetítettképes elôadást tart dr. Farkas György október 11-én, csütörtökön du. 5 órától az RMDSZ hidelvi körzetének összejövetelén, a hidelvi református templom imatermében. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.
A Gróf Mikó Imre Könyvtár rendezvényei keretében október 11-én du. 5 órától Palkó Attila történész tart elôadást Széchenyi István életmûve címmel Széchenyi István születésének 210. évfordulója alkalmából. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak a Mikó Imre Könyvtár olvasótermébe! (Mikó/Clinicilor utca 18. szám)
SOMOGYI GYULA városi tanácsos a meghívottja az RMDSZ alsóvárosi körzete összejövetelének, amelyet a szokásostól eltérôen pénteken du. 4 órától tartanak a Párizs utca 17. szám alatti körzeti székházban.
A Kolozs Megyei Cukorbetegek Egyesülete hétfôn és szerdán 15–17 óra között fogadja az érdeklôdôket.
Tejporosztási program
Kolozsváron a 0 és 12 hónap közötti gyermekek számára kiutalt tejport az Emile Zola utca 5. szám alatti étteremben és panzióban a következô program szerint lehet átvenni: hétfôn 15.30–17.30, szerdán 15.30–17.30, pénteken 8–11 óra között. A tejporra a háziorvosi receptek alapján azok a kisgyermekek jogosultak, akik nem kapnak anyatejet.
Áramszünet
Kolozsváron október 11-én, csütörtökön, 8 és 15 óra között szünetel az áramszolgáltatás az Aiudului, Turnul Rosu és Bãile Someseni utcákban.
Helyreigazítás
A Szabadság október elsejei számában megjelent cikkemben (Válasz egy nyílt levélre) a beküldött kézirattól eltérôen azt olvassuk, hogy "...cikkeimért egy lejt sem kapok". Ezt én nem így írtam, mert így nem is igaz, hiszen a Romániai Magyar Szó és a "22" szerény tiszteletdíjat fizet. Én azt írtam, hogy "A Szabadságtól a cikkeimért egy lejt se kapok. A Dialog Interetnic sem fizet az írásaimért, a szerkesztésért." Ez így igaz.
A kétnyelvû folyóirat legújabb száma is a moldvai magyarság létkérdésével foglalkozik. Azzal a Ceausescu-rendszerben beindított és ma is elevenen élô, sôt virágzó, legmagasabb állami szintrôl támogatott gyakorlattal, amely a csángók magyarságtudatának még az írmagját is igyekszik kiirtani. Minden alapos gyomlálás és évtizedek óta folyó elrománosítás dacára, a moldvai magyarságsziget jelentôs része megôrizte nemzetiségtudatát. Áldozatvállalásukra jellemzô, hogy az évtizedekkel ezelôtt megszüntetett magyar iskolahálózatot — újraindítását többszöri, következetes kérés, igénylés dacára sem valósították meg a központ által támogatott helyi hatóságok — önerôbôl, nem különösebben szakszerû, de annál lelkesebb házi iskoláztatással próbálták megoldani. Tanítóképzôt ugyan nem végzett, de szabadidejüket a magyar oktatás ügyének szentelô, önjelölt tanítók oktatták otthonukban az írás-olvasás tudományát a gyermekeknek, igyekeztek továbbadni mindazt, amit a magyar kultúrából elsajátítottak.
Az iskolán kívüli magyar nyelvoktatásról, a magyar nyelv tanításának múltjáról és a magyar kormány megbízásából a Budapesti Szépmûvészeti Múzeum támogatta, 2000 októberétôl 2001. július 30-ig tartó tízhónapos programról Kotis Mihály ír. Beszámolót olvashatunk a Szeret–Klézse Alapítvány megalakulásáról és székházavatójukról, amelyre a klézsei falutalálkozó alkalmával került sor. Rédai Attila a marosfôi "ellentusványosról" ír, arról a szabadegyetem jellegû, jobbára áltudományos tanácskozásról, amelynek fô célkitûzése a csángók tiszta román eredetének a bizonyítása volt. A csángók elszékelyesített románok — vélték egyhangúlag a tanácskozás résztvevôi, és nagy tetszéssel fogadták a Bákóban megalakított, Dumitru Mãrtinas Római Katolikusok Egyesülete elnökének, Gheorghe Bejannak a hozzászólását, aki kijelentette: "Mi nem vagyunk nemzeti kisebbség, hanem római katolikus románok közössége. A magyar eredetrôl szóló elmélet hamis, néhány áltörténész találmánya, amely politikai célokat szolgál. Felháborító, hogy míg Európában más szelek fújnak, valakik cinikusan és kínosan próbálnak meg beavatkozni egy 280 ezres román közösség történelmébe." Gazda László Kísérlet a csángók eredetének meghamisítására címû cikkében történelmi dokumentumokra és nyelvi bizonyítékokra alapozott, megmásíthatatlan érvekkel utasítja vissza az Anton Cosa történész által román (!) katolikusoknak nevezett csángók eredetével kapcsolatos, tudatosan terjesztett téveszméket. Veress Endre A moldvai csángók származása és neve címû cikke az elôzô számban megkezdett anyag folytatása, akárcsak Sylvester Lajos Hátrahagyott üzenetek II. — Az élôket hívogatom — címû írása. Ferenczes István Moldvának árva népe IX. címû olvasmányos írása a csángó hétköznapokba nyújt bepillantást. Az élô hagyományok rovatban pedig folytatódik dr. Nagy Jenônek a moldvai csángók öltözetét bemutató sorozata. Hírek, tudosítások, irodalmi anyag egészíti ki a tartalmas, augusztusi lapszámot, melynek címoldalán Kányádi Sándor Apokrif sirató címû, 1987-ben írott verse olvasható.
Kocsis Károly a 2001. évi 102-es sürgôsségi kormányrendelet hatásait elemzi, valamint az elsô magánerdészeti hivatalokat üdvözli vezércikkében, Birtalan Ákos a közbirtokossági legelôk visszaszerzésének fontossága és mikéntje mellett érvel írásában. A Csíki Magánerdészeti Hivatal vezetôjével, Tôke István erdômérnökkel Botos László készített interjút, Gazda Zoltán a Kovászna megyei erdészet igazgatóját, Munteanu Gheorghe-t faggatta az erdô-visszaszolgáltatáshoz, illetve a közbirtokosságokhoz való viszonyulásáról. Bodor János, Ilkei Árpád és Iochom István riportjai révén három közbirtokosság, a papolci, az oklándi és az esztelneki kerül bemutatásra, Salamon Ferenc folytatja a Falopás a régi Háromszéken címû tanulmánya közlését. Ezúttal sem hiányzik Márk Miklós erdômérnöknek az üzemtervek lényegét ismertetô, valamint dr. Zsigmond Gyôzônek erdeink gombavilágát bemutató rovata, a Figyeljünk egymásra címû rovat pedig a magyar sajtó erdôkkel, közbirtokosságokkal kapcsolatos cikkeibôl tallóz.
A Közbirtokossági Hírvivôt — minden székelyföldi erdôtulajdonos lapját a 067/364-960-as és a 067/363-902-es telefonszámokon lehet megrendelni, hat hónapra 50 ezer, egy évre 90 ezer lej az elôfizetési díj.
Gally Katalin 1965-ben végezte el a kolozsvári Pedagógiai Fôiskola képzômûvészeti szakát. A tanügyben dolgozott, hosszabb ideig a hallássérült gyermekeket tanította rajzra, ami valószínûleg nagy hatással volt rá. A nem halló gyermekek számára a vonal, a szín nagyobb jelentôséget kap.
A mûvész kolozsvári kiállítását megnyitó Németh Júlia úgy jellemezte a képeket, mint a csend világának ábrázolását. Ezt a jellemzést találónak érzem. A kisebb, 3–5 munkából álló festménysorozatok sajátos eszközökkel elevenítik meg a mûvész érzelmi világát. A Napraforgó sorozat, a szokványostól eltérôen, nem a dúsan virágzó növényt mutatja be, hanem a hervadás, az elmúlás szépségére hívja fel a figyelmet. Az árnyalatok rendkívüli gazdagsága különleges mûvészi élményt ígér. Az Örökség, a Háború sorozatok vagy az Út vége címû kép közös vonása, hogy mellôzi a harsogó kontrasztokat, a finom átmenetekre épít. Itt csendes elmélkedés folyik az életrôl, a sorsunkról, arról, ami velünk és tárgyainkkal történik az idô múlása következtében, vagy éppen az emberek által végzett pusztítás nyomán.
A Bábuk sorozat nem a játék gondolatát próbálja felidézni, hanem a kiszolgáltatottságét, mintegy bizonyítékául annak, mennyire fontos a mûvész számára a téma lélektani megközelítése.
A munkák forma- és színgazdagsága, a technikai kidolgozottság és tematikai változatosság olyan tagadhatatlan erények, amelyek élményszerûvé varázsolják Gally Katalin tordai bemutatkozását.
A tárlat kiváló alkalmat teremt arra, hogy betekintést nyerhessünk egy izgalmas, számunkra éppen most kitárulkozó, új festôi világba. Köszönjük!
A vasárnapi ünnepélyes megnyitón Finta Ibolya VIII. osztályos tanuló Áprily-verseket szavalt.
Hétfôn nagy sikerrel mutatták be Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium tanárának, Farkas Istvánnak Diák úr, kérem címû kötetét, amely nemrégiben a kolozsvári Tinivár Lap- és Könyvkiadó gondozásában jelent meg.
A bemutató 14 órakor kezdôdött a kollégium dísztermében, és mintegy kétszáz érdeklôdôt könyvelhettek el a szervezôk. A kötetet méltató Józsa Miklós tanár párhuzamot vont Karinthy Frigyes Tanár úr, kérem-e és a szellemes nagyenyedi hangulatú kötet között, és kiemelte a két könyv azonos hangulat-hullámhosszát. A szerzô — aki 52 éves, és mintegy nyolc éve tagja a kollégium tanári karának — örömmel állapította meg, hogy mekkora az érdeklôdés a kötet iránt, és röviden felvázolta azokat az élethelyzeteket, amelyek megírásához vezettek. A rendhagyó bemutatón mintegy hetven megvásárolt könyvet dedikált a szerzô.
Dr. Bartha Zoltán, a kiadó igazgatója részleteket olvasott fel a könyvbôl, és a kiadói munkálatok sajátos pillanatait elevenítette fel. Külön kitért a könyv illusztrátorának, Könczey Elemérnek a rajzaira, amelyek nélkül nem lett volna teljes a Tanár úr, kérem erdélyi változata.
*
Farkas István kötetének erôssége az, hogy nemcsak aktualizálja, átülteti a budapesti történetcsomagot Erdélybe, de sajátosan enyedi humorával egyedivé is teszi azt. Saját élményei — bár sokszor megpróbálja általánosítani ezeket — átsütnek a vidám, üde iskolatörténeteken, amelynek hôsei az Igazgató — aki mindig gyûlést tart —, a diák — aki mindig diák marad —, a tanár — aki, ugye, mindig tanár marad. "A Tanári sem az, amit elôítéleteim sugalltak nekem. Nem, ott is emberek élnek" — zárja a szerzô a A tanári címû karcolatát, és ezzel be is állítja az olvasó szemlencséjét arra, hogyan közelítsen erre a diákosan tanári vagy inkább tanáriasan diákos történetkoszorúra.
Magyar filmnapokat tartanak október 11-tôl a Tranzit Házban. A TraFIK címû rendezvényen az érdeklôdôk játékfilmeket, valamint kísérleti és dokumentumfilmeket tekinthetnek meg, elsôsorban a 2001-es Magyar Filmszemle mûsorából. A kerekasztal beszélgetés formájában szervezett vitákon pedig, a filmvilág jeles személyiségeinek közremûködésével, betekintést nyerhetnek a magyar film jelenlegi helyzetébe.
A Szabadság október 1.–i számában megjelent munkánkkal foglalkozó írás kapcsán (Horváth Arany: Segélykiáltás szülôfalumért) szeretnénk a Szabadság olvasóit röviden tájékoztatni a következôkrôl:
1. A Református Mentô Misszió (RMM) és a Bonus Pastor Alapítvány (BPA) ezúton is szeretné kifejezni köszönetét azoknak a megértô és vendégszeretô ózdiaknak, nem utolsósorban a polgármesternek és az alpolgármesternek, akik kezdettôl fogva támogatták munkánkat, befogadtak és segítettek mind a mai napig. Csak értékelni tudjuk, hogy sokan azonnal megértették, hogy itt a szenvedélybetegek felkarolásán és gyógyításán túlmenôen, nemcsak lelkigondozói és szociális segítségben akarjuk részesítni a függôségben szenvedôket és traumatizált családtagjaikat, hanem (miként azt a munka elkezdésétôl mind az írott, mind az elektromos média is több ízben nyilvánosságra hozta) az ózdi birtok fokozatos helyreállításával azt a célt tûztük magunk elé, hogy egy magyar mûemléket, közös történelmi örökségünket és kincsünket megmentsük, és a közel ötszáz éves Pekri–Radák-kastélyban egy egyházi és kulturális konferenciaközpontot hozzunk létre egész Erdély számára.
2. Szeretnénk a sajtó útján is megköszönni sok erdélyi gyülekezetnek és magánembernek, cégeknek és vállalkozóknak minden támogatását, kezdve a legkisebbtôl, az "egy cserép akciótól" (a kastély restaurálásához egy cserép árával is hozzá lehetett járulni, és sokan meg is tették — köszönjük!). Sajnos helyszûke miatt itt nem nevezhetünk meg mindenkit. Azt azonban fontosnak érezzük megjegyezni, hogy az anyaországból is nagyon sok segítség és támogatás érkezett, és nem csak Hollandiából, Angliából (a cikkíró szóhasználatával: "Nyugatról"). Sok magyarországi gyülekezet és magánszemély, néhányan az alkotó értelmiségiek közül is megkerestek minket, önkéntes ifjúsági és teológus csoportok látogatták meg Ózdot az elmúlt pár év alatt, akik látva a célkitûzéseinket, az önzetlen szellemi, tárgyi és fizikai segítségnyújtást és erôfeszítést saját kötelességüknek tekintették.
A hollandiai, angliai támogatók elsöprô többségben kispénzû emberek közül kerülnek ki, akik évi pihenôszabadságukat áldozzák arra, hogy a kastély restaurálásán dolgozzanak. Közülük nem egy, mióta Ózdon járt, anyanyelvünket tanulja.
3. Amit a cikkíró elkezdett Ózdon, amit a kastély megmentése érdekében tett, csak azt visszük mi is tovább (és még mindig nem adva fel a reményt, hogy együtt fogunk tudni mûködni vele!), hisz például dr. Szabó Bálintot és mûemlékvédô építész csapatának munkáját dicséri a további segítségnyújtásuk és mellénkállásuk is. Reméljük Deo volente, ha a kastély is — a magtárat követôen — elkészül, az ô rendezvényeiknek is otthont fog majd nyújtani, a közügyet, egyházunkat és kultúránkat szolgáló számtalan egyéb rendezvény és konferencia mellett.
4. Ahogy azt több ízben nyilvánosságra hoztuk, szeretnénk mindenkit ezúttal is tájékoztatni arról, hogy a kastély épületében keresztyén kulturális konferenciaközpontot tervezünk. Elsôsorban keresztyén jellegû konferenciáknak és találkozóknak, fôleg az Erdélyi Református Egyházkerület rendezvényeinek adna helyet, de amellett szívügyünknek tekintjük, hogy bármely más értelmiségi, képzômûvész vagy egyéb alkotótábornak, kulturális vagy szociális-diakóniai vagy missziói rendezvénynek, például szórványgyerekek felkarolását célzó táboroztatásnak vagy éppen népfôiskolai jellegû tanfolyamoknak helyet biztosítsunk a naptári év bármely szakában.
Mindezek mellett a kastélyt diakóniai, ifjúsági és missziói munkatársak képzéséhez is alkalmas helynek látjuk, ahol a megfelelô képzést egy többprofilú (fôleg pasztorálpszichológiai, addiktológiai és missziológiai) szakkönyvtár elhelyezésével is szeretnénk biztosítni. (A kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban mûködô országos irodánkban már megkezdtük az eddig gyûjtött könyv- és eszköztárunk katalogizálását, amely minden érdeklôdô számára nyitva áll.)
5. A kastély magtára és a hozzátartozó gazdasági épületek különálló egységet képeznek terveinkben, azokban ergoterápiás foglalkoztatással egybekötött Rehabilitációs Központot (mûhelyek, mezôgazdasági és állattenyésztési munkalehetôség biztosításával a már meglévô 8 hektáron is) akarunk létesítni.
6. Nem tartjuk elhanyagolandónak, hogy tervünk a régió, legfôképpen magának az ózdi lakosságnak részben némileg a gazdasági felemeléséhez is vezet hosszú távon, ahogy ezt sokan az ózdiak közül is az elsô perctôl felismerték és azóta is értékelik. Örülünk, ha e szûkös világban, fôleg hátrányos helyzetû magyar falvainkban néhány munkahely megteremtésével is hozzájárulhatunk majd a helyi közösség erôsítéséhez.
7. Különös módon a vádló hangvételû cikk megjelenése napján, október 1-jén Budapesten az Írók Boltjában könyvbemutatót tartottak, mely alkalommal a meglepôen nagy számban összegyûlô hallgatóság elôtt Balassa Péter esztéta mutatta be és méltatta Szûcs Teri Mi az, hogy csodálatos? címû interjúkötetét, mely nemrég jelent meg a Koinónia Kiadó gondozásában. Ezt a könyvet minden érdeklôdô figyelmébe ajánljuk, akik az alapítványunk, a Református Mentô Misszió munkásságáról pontos és hû képet szeretnének alkotni és akik kíváncsiak a szabadult gondozottjaink vallomására és szétesô családjaik újra való felépülésének történetére.
8. A miniszteri elismerô oklevelet nem az alapítvány elnöke kapta, és nem az ô munkája elismeréséért ítélték oda. Az oklevél szövegében, ahogy azt az Üzenet 2001. augusztus 15-i számában megjelent cikk is szószerint idézi, az áll, hogy maga az alapítvány kapta ezt az oklevelet. Alapítványunk nem egyszemélyes intézmény, csapatmunkát végzünk Isten dicsôségére és a segítségre szorult felebarátaink javára, így annak örvendhetünk, hogy minden alkalmazott és önkéntes munkatársunk szolgálatát és szaktudását egyformán érte ez az értékelés, nem beszélve arról, hogy ezen túlmenôen a helyi ózdi gyülekezetet és egész egyházunkat is megtisztelték ezzel.
9. Projektjeink nem lezártak, a komplexum megtervezéséhez és mûködtetéséhez a szakemberek tanácsát szívesen vesszük. Itt tartjuk fontosnak megköszönni nyilvánosan a kolozsvári ergoterápia és az ideggyógyintézet néhány alkalmazottjának és szakemberének a többéves támogatását és önzetlen együttmûködésüket, valamint sok magyarországi drogambulanciás és rehabilitációs intézet kitûnô és megtisztelô támogatását és szakképzését, élükön az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézettel.
10. Az Alapítvány munkáját érintô rágalmakkal és azok cáfolatával nem tartjuk szükségesnek foglalkozni. Szívesen látunk bárkit (beleértve a cikkírót is), aki felveszi velünk a kapcsolatot, és korrekt módon akar tájékozódni bármirôl a munkánkkal vagy terveinkkel kapcsolatosan, és rendelkezésére bocsátunk bármely információt.
Szeretettel és tisztelettel hívjuk az érdeklôdôket, hogy bôvebb tájékozódás érdekében, keressenek meg személyesen vagy telefonon az országos székhelyünkön: Kolozsvár, Rákóczi út (Bdul E. Grigorescu) 104/2, tel.: 064/180-300, vagy október 15. után újra a Diakóniai Központban, Ponorului u. 1. szám, tel.: 064/441-969.
Csiszér Balázs,
ügyvezetô-igazgató
Horváth Levente,
a kuratórium elnöke
Szász Zoltán,
esperes, a kuratórium tagja
Jenei Tamás,
belmissziói lelkész-elôadó,
a kuratórium tagja
Az USA-t ért szeptember 11-i terrortámadás óta elôször nyilatkozott vasárnap egy bin Laden családtag. Abdullah bin Laden, aki egy Oszama bin Laden több mint ötven féltestvére közül, a Boston Globe nevû lapnak adott interjút. Abdullah bin Laden a Harvard Egyetem jogi karán végezte egyetemi, majd doktori tanulmányait, jelenleg pedig Bostonban él. Nyilatkozatában elítélte az USA-t ért terrortámadást és elmondta, hogy Oszama a bin Ladenek fekete báránya, akit a család 1994-ben kitagadott, miután többször sikertelenül próbálták meggyôzni arról, hogy moderálja nézeteit. A bin Laden család egy 5 milliárd dollár forgalmú szaud-arábiai székhelyû építôipari cég tulajdonosa. A céget Oszama bin Laden apja alapította, halála óta pedig fiai viszik annak ügyeit. A szaudi királyi családdal való közeli kapcsolatuknak köszönhetôen a bin Laden cég a Mekkában és Medinában lévô mecsetek felújítására is megbízást kapott. Az Amerika ellen terrorhadjáratot folytató Oszama akkor fordult családja ellen, amikor a cég a Szaud-Arábiában állomásozó amerikai csapatok számára katonai létesítmények építését vállalta. Ez az ellentét végül Oszama kitagadásához vezetett.
A kitagadás ellenére a bin Laden család tagjainak sokat ártott testvérük Amerika-ellenes tevékenysége. A szeptember 11-i támadás óta még fokozottabban elôtérbe kerültek a család amerikai, elsôsorban bostoni kapcsolatai. Atrocitásoktól tartva 24 bin Laden hagyta el az USA-t és tért vissza Szaud-Arábiába közvetlenül a támadás után. Ugyanakkor Oszama tevékenysége károsítja a családi vállalkozást is, hiszen szeptember 11. után több nyugati vállalat is megszakította kapcsolatát a bin Laden céggel.
A terrortámadás után fokozottabb figyelem irányult néhány amerikai felsôoktatási intézményre és kutatóközpontra is. A bin Laden család ugyanis jelentôs összegeket adományozott amerikai egyetemeknek, elsôsorban muzulmán országokból érkezô diákok, valamint az iszlámmal és a Közel-Kelettel foglalkozó kutatók és professzorok támogatására. A legnagyobb adományt, 2 millió dollárt, a Harvard Egyetem fogadta el. Egészen a terrortámadásig több kutató bin Laden-ösztöndíjasként volt feltüntetve a Harvard honlapján. Szeptember 11. óta azonban ez a megnevezés lekerült az egyetem internetes oldalairól. Mint ahogy a Harvard jogi karának egyik építés alatt lévô szárnya, ami eredetileg a bin Laden nevet viselte volna, is valószínûleg át lesz keresztelve.
Az egyetemi adományok kapcsán felvetôdött az a kérdés, hogy mennyire etikus a bin Laden család adományait elfogadni. A forró hangulatú vita egyelôre konszenzussal zárult. Az adományok mindaddig elfogadhatónak lettek deklarálva, amíg bizonyosságot lehet szerezni a tekintetben, hogy Oszamának semmi köze hozzájuk. Ennek ellenére a bin Laden család jövôjére minden bizonnyal árnyékot fog vetni Oszama és terrorista hálózatának tevékenysége.
Mivel a három napja, immár fegyveresen, katonailag is kitört háborúról a civilizációt megsemmisíteni kívánó gátlástalan gyilkos erôk ellen semmivel sem tudhatok többet, mint Tisztelt Olvasóim, és mert ez — egyelôre — országunkat, de térségünket sem fenyegeti, hadd maradok meg a magunk gondjainál.
Azt hiszem, méltán örvendezhetünk, és ünnepeltünk is a múlt héten, amikor, az önálló magyar tannyelvû, a Partium ökumenikus egyetemmel egyesülni készülô Sapientia-egyetem tanévnyitójára került sor. Tegyük hozzá: Magyarország kormányának a nagylelkû támogatásával és a román kormány jóváhagyásával került erre sor. Nagy dolog ugyan, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem karain is mintegy hatezernyi magyar hallgató is tanulhat anyanyelvén (négyszer annyi, mint annak idején a Bolyain) — mégis létfontosságú volt nekünk az önálló magyar tannyelvû egyetem (még ha — egyelôre — magánegyetemként is). Fontos, mert azt már láttuk éppen a Babes–Bolyai egyetem kapcsán, mint lehetett annak idején szalámi taktikával fakultásonkint-kurzusonkint megszüntetni, majdnem teljesen felszámolni a magyar nyelvû egyetemi oktatást. Ilyesmi azonban — egy önálló magyar tannyelvû egyetemmel — nem történhet manapság, nemzetközi botrány nélkül.
Nemcsak öröm volt számunkra, de elégtétel is, hogy az önálló magyar tannyelvû egyetem létjogosultságát a kolozsvári megnyitón dr. Vasile Dâncu miniszter úr is elismerte, baráti hangú beszédében.
Egyes (magyar) szónokoktól eltérôen azonban "gyôzelem"-rôl még nem beszélnék az örömteli esemény kapcsán. Ez talán majd akkor lesz esedékes, amikor a hallgatók elsô generációjának már sikerült is diplomát szereznie magánegyetemünkön, Váradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában, amikor már lebírtuk a kezdet nehézségeit, és néhány (várható) gáncsoskodó intézkedésen is sikerült túltennünk magunkat. Ne tessék félreérteni: nem aggályoskodom fölöslegesen. Huhogni se akarok bagolyként. Csakhát egy kicsit megzavart Adrian Nãstase miniszterelnök úr október 5-i bejelentése (a csíkszeredai évnyitó napján), miszerint az ország egyetemi ifjúságának a jogos panaszait orvosolni kívánja a kormány, a diákotthonok-kollégiumok elhanyagolt állapota tekintetében, egyáltalán a hely hiányában az ilyen kollégiumokban, az ehhez szükséges pénzt pedig — ugyan honnan szerzi? Nos: az országban különben is túlságosan elszaporodott magánegyetemek tandíjaiból-jövedelmébôl, pontosabban ezek 10 százalékából, amely a hallgatóság száma szerint akár 40 százalékig is nôhet.
A mi egyetemünkrôl — így külön — természetesen, nem esett szó. De — az is magánegyetem. Nem tudhatom még, meglátjuk, milyen mértékben és hogyan érvényesül majd a kormányfôi elképzelés reá vonatkozón. Például: a Magyarországról kapott támogatást is jövedelemnek tekintik? Azt is megadóztatják?! Vagy ha csak a tandíjakat bôrölik le, akkor a mi egyetemünk tandíjainak a 10 — vagy 40 százalékára tartanak-e igényt?
Nem szeretnék eleve rosszhiszemû lenni, ne higgyük, hogy miniszterelnök úrnak éppen a magyar tannyelvû magánegyetem csíkszeredai megnyitóján jutott eszébe, hogy túlságosan sok országunkban a magánegyetem, hiszen bizonyára elôbb is gondolt rá — csakhát véletlenül most került szóba, ugye. És azt se higgyük, hogy ezzel a diákotthon építést-tatarozást célzó gesztussal éppen a mi egyetemünkön kívánnak eret vágni. Vannak azonban bizonyos tények, amelyek arra késztetnek, hogy igencsak odafigyeljünk, amikor bennünket is érintô kérdésekrôl van szó, mert ilyenkor, hogy-hogy nem, rendszerint úgy adódik, hogy mi járunk rosszul. (Gondoljunk például az adókból befolyt pénzalapok megyénknek való visszaosztására — amit erdélyi és bánsági románok is szóvá tettek már —, hogy a Kárpátokon túli megyékkel és a fôvárossal sokkal bôkezûbben bánnak, (a mi pénzünkbôl), mint velünk, akik a Bánságban vagy Erdélyben élünk. Megtörténhet ugyanis, hogy ez a (minimum 10 százalékos) jövedelemcsapolás igen nehéz anyagi helyzetbe hozza, esetleg más, magán-felsôoktatási intézményekkel együtt, a mi egyetemünket is. Sôt — akár mûködését is kétségessé teheti, mágpedig anyagi okból. És ne feledjünk valamit: mindent Magyarországtól, a magyar kormánytól se várhatunk! És az RMDSZ-re se tolhatjuk a kérdést: oldja meg, ahogy tudja! Hiszen a parlamentben se rajta múlt, hogy legtöbb alapvetô követelésünknek nem tudott érvényt szerezni: a román demokrácia sajátossága, hogy a nemzeti kisebbség gondjai fölött, ennek szándéka-óhaja ellenére is dönthet a boldog "többség", mert ilyen alkalmakkor a mindenkori kormánypárti és ellenzéki honatyák valamennyien egyemberként szavaznak — ellenünk. A miniszterelnöki bejelentés után arra is kell gondolnunk: elôfordulhat, hogy a Partium-Sapientia egyetemet csak az egész romániai magyarság aktív összefogásával menthetjük meg, akár tetemes anyagi áldozatok árán is. Hiszen volt már ilyenre példa — 1945–46-ban, a Bolyai Tudományegyetem indulásakor.
Olyan esemény volt és maradt az önálló magyar egyetem létrejötte (ha magánintézményként is), amelyet meg kellett ünnepelnünk, és tettük is örömmel. Kérem, ne haragudjanak meg érte: Talán egy árnyalattal kevesebb hordószónoki fordulattal, mérsékeltebb eszem-iszommal is lehetett volna. Bensôségesebben és azzal a szívós elhatározással, hogyha a szükség úgy hozza, ahelyett hogy Magyarországtól — vagy a nagyvilágban szétszórt magyaroktól koldulnánk (Istennek hála — ez utóbbit nem is szoktuk), vagy — kivált sértett és türelmetlen önjelölt politikusaink — az RMDSZ-re mutogatnának, mint minden rossz forrására, minden öntudatos erdélyi magyar ember tevôlegesen is hozzájárul az egyetem mûködéséhez, fennmaradásához. Valahogy úgy, ahogy ezt a Partium-egyetem alapítói tették, és teszik — már évek óta.
Jó benyomást keltett a múlt hét végi bajnoki fordulón a mai, 14 órakor a Gépész utcai stadionban rendezett kupatalálkozóra készülô Kolozsvári CFR. A Szamosújvári Olimpia elleni mérkôzésen jelen volt a Román Kupa ellenfél, az élvonalbeli Besztercei Glória fôedzôje, Florin Cârstea is. Ez azt jelentheti, hogy a sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezô beszterceiek tartanak a vasutasoktól.
Szamosújvárott különösen Kormos, Ghiorma és Petrescu nyújtott jó teljesítményt, de figyelemre méltó Filip Lãzãreanu kapuvédô kiváló formája is. A kapusra pedig nagy szerep hárul a kupameccsen.
Lejátszották az utolsó elmaradt mérkôzést is: Kolozsvári Romsco SE–Kolozsvári Romhills FC 1–6.
Nagy érdeklôdés elôzte meg az egykori Tehnofrig pályán lejátszott mérkôzést. A West Ham FC–Dési ATL Selena mérkôzésen a bátran, nagy lelkesedéssel játszó hazaiak meglepték a vendégeket. Az elsô negyvenöt percben szerzett egy-egy gól után viszont mégis a rutinosabb vendégek kerekedtek felül. Végeredmény: 1–2, az ATL Selena továbbra is százszázalékos.
Derbi hangulat uralkodott az alsójárai stadionban, a tavaly még a C osztályban szerepelt bányászcsapatok találkoztak. Az elsô félidôben szerzett egygólos elônyt megtartották a vendégek, így Alsójára–Désakna 0–1. Ez a járaiak elsô veresége az idényben.
A Kolozsvári Metalurgistul leiskolázta az Aranyosszentmihályi Ariesult (6–0), Szamosfalván a katonák csapata, az ASA Victoria a Kolozsvári Romhills FC-t (4–0), Kolozsvári U FC II. pedig a Kolozsvári Motor IRA-t (5–1).
Két 3–0-s eredmény született: ilyen arányban verte a Dési Unirea II. és Szászfenesi Unireát és az ifi csapatokra jellemzô lelkesedéssel játszó CSS (Iskolás Sportklub) a fellegvári Ivánszuk Futballiskolát.
Bár vezetést szerzett, ezúttal nem tudta a második játékrészben is megtartani elônyét a Kolozsvári Egészség, a Kolozsvári CFR II-nek sikerült pontot mentenie (1–1).
Sorrendben másodszor gyôzött a Tordai Turdeana, az igen gyenge sereghajtó, a Kolozsvári Romsco SE otthonában (0–6).
A táblázaton:
1. ATL Selena 7 7 0 0 22–5 21
2. Metalurgistul 7 6 0 1 27–5 18
3. Alsójára 7 5 1 1 23–8 16
U FC II. 7 5 1 1 23–8 16
5. ASA Victoria 7 4 1 2 23–15 13
6. Egészség 7 4 1 2 18–14 13
7. Désakna 7 3 2 2 11–7 11
8. CFR II. 7 3 2 2 15–13 11
9. West Ham 7 3 0 4 16–13 9
10. Motor IRA 7 3 0 4 16–24 9
11. Romhills 7 3 0 4 9–20 9
12. Ariesul 7 3 0 4 9–24 9
13. Unirea II. 7 2 2 3 12–11 8
14. Turdeana 7 2 0 5 10–16 6
15. Ivánszuk Fi. 7 2 0 5 8–16 6
16. Szászfenes 7 2 0 5 7–18 6
17. CSS 7 2 0 5 9–21 6
18. Romsco SE 7 0 0 7 4–24 0
A következô fordulóban, október 11-én, csütörtökön: Ivánszuk Fi–Metalurgistul, CFR II–CSS, Turdeana–U FC II. és Ariesul–Unirea II.; október 12-én pénteken: Motor IRA–Egészség, ATL Selena–Romsco SE, Désakna–West Ham, Szászfenes–ASA Victoria és Romhills–Alsójára; a mérkôzések kezdési ideje 16 óra.
Ha a színvonal nem is magas, a gólszüret még mindig tart. Három találkozón 36-szor találtak be a játékosok, ami igen magas gólátlagnak felel meg.
Nagyon együtt van az alsódetrehemiek csapata, az Unirea, fölényes, kiütéses gyôzelmet aratott a Kolozsvári Emanuel SE együttese felett (7–2), veretlenül, maximális pontszámmal vezeti a tabellát.
A kiegyensúlyozatlan, váratlan eredményeket hozó Nagyiklódi Sinai SE változatos, küzdelmes harcban 5–3 arányban bizonyult jobbnak a dési vasutasok, a CFR-el szemben.
Az egeresi nézôk is tanúja lehettek egy 7–2-es sikernek, kedvencük, a Bányász ennyire hengerelte le a tavalyi megyei bajnok Apahidai Somesul együttesét.
Patán a helyi Planeo SE játékosai és a bírók hiába vártak a Szamos-szentmiklósi Progresul csapatára, így a bajnoki pontokat 3–0-s gólaránnyal a Planeo SE könyvelhette el.
A Körösfôi Körös szabadnapos volt.
A sorrend:
1. Unirea 4 4 0 0 16–2 12
2. Dési CFR 5 3 1 1 21–11 10
3. Egeres 4 3 1 0 17–9 10
4. Emanuel SE 5 2 1 2 10–16 7
5. Sinai SE 4 2 0 2 12–12 6
6. Planeo SE 4 1 2 1 7–7 5
7. Somesul 5 1 2 2 8–13 1
8. Progresul 5 0 0 5 9–23 0
A következô fordulóra szombaton, október 13-án kerül sor a következô párosításban: Emanuel SE–Egeres, Dési CFR–Unirea (a forduló rangadója), Körös–Sinai SE és So-mesul–Planeo SE; a Progresul lesz szabadnapos.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) hétfôn bejelentette: az eredeti terveknek megfelelôen szerdán megrendezik azt a nyolc labdarúgó BL-találkozót, amelyek a szeptember 11-i, New York-i és washingtoni terrorcselekmények következtében elmaradtak.
Szeptember 12-én, egy nappal a támadás után az E, F, G, H csoportokban halasztották el a meccseket.
— Amennyiben az európai helyzet romlana, az UEFA megteszi a szükséges intézkedéseket — mondta Mike Lee, a szövetség kommunikációs igazgatója. — Folyamatosan figyeljük az afganisztáni eseményeket és azonnal reagálunk, ha úgy érezzük, hogy ez elkerülhetetlen.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) csak azután foglal állást a Franciaország–Algéria mérkôzésen történt botrányos eseményekkel kapcsolatban, hogy áttanulmányozta az összes hivatalos jelentést.
A saint-denis-i Stade de France-ban — 80 ezer nézô elôtt — a 75. percben 4-1-re vezetett a világ- és Európa-bajnok francia együttes, amikor algériai szurkolók székekkel, mûanyag palackokkal és egyéb tárgyakkal dobálták meg a rendôröket, majd több tucatnyian berontottak a pályára. A portugál Paulo Manuel Gomes Costa játékvezetô elôbb szünetet rendelt el, késôbb azonban kénytelen volt lefújni az összecsapást.
Mivel barátságos mérkôzésrôl volt szó, s így hivatalos ellenôrnek nem kellett jelen lennie, a FIFA a bírótól, az asszisztenseitôl és a két érintett szövetségtôl vár információkat. Szakértôk szerint elképzelhetô, hogy az ügy nem kerül a fegyelmi bizottság elé, de ha mégis, a büntetés széles skálán mozoghat. A nemzetközi szövetség illetékeseinek egyébként abban a tekintetben is határozniuk kell, hogy a félbeszakadt találkozót hivatalosnak tekintsék-e.
Az AFP francia hírügynökség szerint november vége elôtt nem várható döntés.
A két ország válogatottja között a szombati volt az elsô azóta, hogy Algéria 1962-ben elnyerte a függetlenségét.
Az olasz Serie B 7. fordulójának hétfô esti mérkôzésein: Sampdoria–Bari 3–0 és Vicenza–Cosenza 3–2.
Frank Farina, az ausztrál labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya biztos benne, hogy csapatának nem az eredetileg kijelölt idôpontban kell majd világbajnoki pótselejtezôn fogadni a dél-amerikai zóna 5. helyezettjét.
— Az elsô meccset november 18-ra írták ki, de ellenfelünk utolsó találkozóját november 14-én játssza. Négy nappal késôbb biztosan nem fogja vállalni a melbourne-i összecsapást — mondta a szakvezetô. — A FIFA azt akarja, hogy november 25-ig valamennyi selejtezô fejezôdjön be, ez viszont szerintem nem tartható.
Farina a helyszínen tekintette meg a vasárnapi Uruguay–Kolumbia (1–1) összecsapást.
— Nagyon szeretnénk az uruguayiakkal találkozni, mert úgy érzem: ôket képesek lennénk legyôzni, hogy 1974 után megint részt vehessünk a vb-n.
A dél-amerikai csoportban két fordulóval a befejezés elôtt a már továbbjutott Argentína (39 pont) vezet Paraguay (30), Ecuador (29) és Brazília (27) elôtt. Uruguay (25) jelenleg az ötödik helyen áll, jelentôs elônnyel Kolumbia (21) elôtt. A legjobb négy automatikusan tagja a 2002-es világbajnokság mezônyének.
l Az élmezônyben nem történt változás az egy héttel ezelôtti álláshoz képest a férfi teniszezôk világbajnoki pontversenyében, az ATP Race-ben. Az elsô helyen továbbra is a brazil Gustavo Kuerten áll, aki a hagyományos világranglistát is vezeti.
Az ATP Race élén (zárójelben a legutóbbi helyezés): 1. (1.) Kuerten (brazil) 755, 2. (2.) Andre Agassi (amerikai) 683, 3. (3.) Lleyton Hewitt (ausztrál) 677, 4. (4.) Patrick Rafter (ausztrál) 557, 5. (5.) Juan-Carlos Ferrero (spanyol) 552, 6. (6.) Jevgenyij Kafelnyikov (orosz) 438, 7. (7.) Pete Sampras (amerikai) és (7.) Sebastien Grosjean (francia) 363–363, 9. (9.) Tim Henman (brit) 352, 10. (10.) Roger Federer (svájci) 324 pont.
A hagyományos világranglista élmezônye: 1. (1.) Kuerten 4725, 2. (2.) Agassi 4085, 3. (3.) Hewitt 3870, 4. (4.) Rafter 3015, 5. (5.) Ferrero 2990, 6. (6.) Kafelnyikov 2810, 7. (7.) Marat Szafin (orosz) 2625, 8. (8.) Henman 2200, 9. (9.) Grosjean 2190, 10.(10.) Sampras 2015 pont.
l A belga Justine Henin — annak ellenére, hogy már a 2. fordulóban kiesett a moszkvai, 1,15 millió dollár összdíjazású tornán — egy helyet elôrelépett a nôi teniszezôk világranglistáján, s jelenleg a 7.
Az élen továbbra is a svájci Martina Hingis áll az amerikai Jennifer Capriati és Lindsay Davenport elôtt.
A WTA-világranglista (zárójelben az egy héttel korábbi pozíció):
1. (1.) Hingis 5100, 2. (2.) Capriati 4984, 3. (3.) Davenport 4345, 4. (4.) Venus Williams (amerikai) 4333, 5. (5.) Kim Clijsters (belga) 3280, 6. (6.) Amelie Mauresmo (francia) 2842, 7. (8.) Henin 2704, 8. (9.) Szeles Mónika (amerikai) 2508, 9. (7.) Serena Williams (amerikai) 2501, 10. (11.) Jelena Dokics (jugoszláv) 2347 pont.
l A tokiói, 970 ezer dollár összdíjazású torna döntôjében: a férfiaknál (800 ezer dollár): Lleyton Hewitt (ausztrál, 1. kiemelt)–Michel Kratochvil (svájci, 2.) 6:4, 6:2; nôk (170 ezer dollár): Szeles Mónika (amerikai, 1.)–Tamarine Tanasugarn (thaiföldi, 2.) 6:3, 6:2.
l A 18 éves jugoszláv Jelena Dokics (képünk) idei harmadik tornagyôzelmének örülhetett Moszkvában, miután az 1,15 millió dollár összdíjazású nôi torna döntôjében kétjátszmás mérkôzésen legyôzte a korábban Hingist is magabiztosan búcsúztató orosz Jelena Gyementyijevát.
A nôi egyes döntôjében: Dokics (5.)–Gyementyijeva (8.) 6:3, 6:3.
Dokics a mostani moszkvai sikeren kívül 2001-ben Rómában és Tokióban is diadalmaskodott (annak ellenére, hogy az elsô játszmában, 3:0-s elônynél kisebb bokasérülés miatt orvosi segítségre is szorult). Ellenfele, a tavaly olimpiai döntôt veszítô 20 éves orosz egy pillanatig sem tudta megszorítani.
l Az orosz Jevgenyij Kafelnyikov sorozatban ötödik alkalommal nyert Moszkvában, miután az 1 millió dollár összdíjazású férfi torna döntôjében két játszmában felülmúlta a német Nicolas Kiefert.
A férfi egyes döntôjében: Kafelnyikov (1.)–Kiefer 6:4, 7:5.
A hazai szurkolók kedvence nagy csatában nyerte az 1 óra 43 perces finálét, fôleg a végén kellett keményen küzdenie. Kiefer, aki 1997-ben már volt döntôs az orosz fôvárosban, két mérkôzéslabdát hárított a második szett 10. játékában, de nem tudta megakadályozni riválisa sikerét.
Jevgenyij Kafelnyikov legutóbb 1996-ban veszített Moszkvában, akkor a döntôben a horvát Goran Ivaniseviccsel szemben. Az orosz klasszis elôtt csak ketten tudtak sorozatban öt tornagyôzelmet aratni a profizmus 1968-as bevezetése óta: Björn Borg 1976 és 1980 között Wimbledonban, míg Taróczy Balázs 1978 és 1982 között a hilversumi holland nemzetközi bajnokságon.
l Jövôre megváltozik a nôi tenisz Fed-kupa lebonyolítása. A legjobb 16 csapat — köztük Magyarország — már az elsô fordulóban (április 27–28.) is pályára lép.
Idén a tavalyi négyes döntô résztvevôi automatikusan a nyolcas fináléba kerültek, további négy kiemelt együttes a második fordulóban kapcsolódott be a küzdelmekbe.
Az új kiírás alapján — akárcsak a Davis Kupában — a Világcsoportban szereplô csapatok egymás ellen mérkôznek. A vesztesek az osztályozók gyôzteseivel találkoznak, a nyertesek a negyeddöntôben folytatják, ezután következik — már egy helyszínen — a négyes döntô.
A Világcsoportban szereplô válogatottak 2002-ben: Magyarország, Egyesült Államok, Spanyolország, Csehország, Belgium, Argentína, Ausztrália, Franciaország, Oroszország, Olaszország, Németország, Szlovákia, Svájc, Ausztria, Horvátország és Svédország.
A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) cáfolta azokat az Interneten elterjedt találgatásokat, amelyek szerint elmarad a Forma–1-es világbajnokság szuzukai futama. A FIA álláspontja szerint semmiféle veszély nem fenyegeti a verseny résztvevôit, így a japán nagydíjra az eredeti terveknek megfelelôen péntektôl sor kerül. A világhálón az afganisztáni háborús események miatt kapott nyilvánosságot az a feltevés, hogy kérdéses a gyorsasági autós vb záró viadalának megrendezése.
Október 6-án az aradi vértanúkra, elôdökre, történelmünkre, az ittmaradottakra és elszármazottakra emlékeztek Kide református templomában. Az ökumenikus istentiszteleten részt vett egy 13 tagú diákcsoport, melynek tagjai gitárkísérettel vallásos énekeket adtak elô.
A Kolozsvárról elsô ízben Kidébe látogató fiatalok a KEL vagyis Katolikus Egyetemi Lelkészség régi és új diáktanácsának tagjai. Vezetôik Balla Árpád lelkész és Hegedûs Enikô pasztorál asszisztens — Budapesten végzett mûvészettörténész.
A hétvégét Kidében töltô fiatalok az ezévi munkaprogram összeállítása és tapasztalatcsere mellett, ismerkedtek a kideiekkel és részt vettek a kidei fiatalok által szervezett szüreti bálon is.
A KEL csoport munkájáról érdeklôdve megtudtam, hogy 1993-ban katolikus egyetemisták kezdeményezésére jött létre, komoly programok szervezôje, a kolozsvári Piarista templomban és a templom melletti (Egyetem utca 5. sz.) alatti épületben tevékenykednek.
A csoport tagjai számára, érdeklôdési kör szerint, éneklési, kirándulási, közös imádkozási lehetôségeket teremt, elôadásokat, diáktalálkozókat szervez. Ezeken kívül segíti a szociálisan rászoruló diákokat, lakáshoz juttatják ôket és ugyanakkor idôs embereket támogatnak és látogatnak meg. Több mint 300 tagjuk van, de szívesen látnak diákokat is.
Támogatóik a Fôegyházmegye, Szent Mihály-plébánia, a Caritas, a plébániák, ahol kihirdetik a híveknek a KEL programjait és az éppen szükséges segítségnyújtást.
Az új egyetemi tanév alkalmából az évnyitó szentmisét október 14-én du. 18 órától tartják a kolozsvári Piarista templomban.
Kidén már barátokra is leltek, sôt a jövô évi Kide-napja rendezvényeire segítségüket ajánlották fel.
A Kolozs Megyei Munkaügyi Foglalkoztatási Hivatal a következô üres állásokat hirdeti meg október 8. és 15. közötti idôszakra: gondnok (1); kereskedelmi ügynök (2); biztosítási ügynök (98); reklámügynök (1); biológiai kutató asszisztens (1); általános orvosi asszisztens (6); építômunkás (4); pék (3); szakács (1); kutató kémikus (1); kutató fizikus (1); kémikus (1); cukrász (1); bôrbôl és bôrutánzatból készült termékgyártó (96); textíliából készült termékgyártó (393); kötöttruha-készítô (27); menedzseri közgazdász tanácsadó (1); könyvelô (1); kozmetikus (1); szabó (1); lábbeli varró (8); ruhaszabó (2); bôrbôl és bôrutánzatból készült termékvarró (63); ipari közgazdász (5); karbantartó és szerelô technikus (2); szakképzetlen munkás (85); betonvas szerelô (2); marós (8); közigazgatási tisztségviselô (1); galvánizáló (1); informatikus rendszermérnök (1); villamossági mérnök (3); elektrotechnikai mérnök (6); élelmiszeripari mérnök (2); építkezési szerelômérnök (1); gépészmérnök (11); gépészmérnök (technológiai rendszerek, 4); bányamérnök (3); víz- és csatornaszerelô (3); géplakatos (15); textíl- és bôripari mester (4); házvezetônô (14); formázó (2); bôrtermék- összeállító (12); felszolgáló (18); pék (6); mûanyag fröccsentô (1); orvosi iktató (1); teherautó sofôr (1); hegesztô (különféle munkálatok — 5, 11, 15); kézi asztalos (14); asztalos (30); kézi kötô (4); elárusító (4); festô (3); kômûves (10); szobafestô (9).
Részletes tájékoztatást a hivatal Bem/Cosbuc utca 2. szám alatti székhelyén kérhetnek az érdeklôdôk.
Az 1848-49-es szabadságharc hôsi halottairól és áldozatairól emlékeztek meg Aranyosgyéresen vasárnap, az istentiszteletet követôen. Szilágyi Imre lelkipásztor már a prédikációban szólt a 152 évvel ezelôtt történtekrôl. Kiemelte, két szempontból is fontos ez a megemlékezés: a múlt sikereibôl és tévedéseibôl egyaránt tanulnunk kell. Hovatartozásunknak tudatosnak kell lennie, ismernünk kell múltunkat, egyébként hontalan, idegen lényekké válunk. Elhangzott: sokan azért adják fel jelenüket, mert nem ismerik a múltat, nem az ittmaradást választják. Elôdeink életüket adták mindazért, amit ma sokan önként eldobnak maguktól. A jövôbe vetett remény ezúttal testet is öltött az istentisztelet alkalmával: vasárnap Schmidt Tamást keresztelték a református templomban. Ezt követôen az RMDSZ és a Nôszövetség, a város magyar diákjai, valamint a református egyház vegyeskórusának közremûködésével ünnepi mûsorral lepte meg a résztvevôket.
• Hétvégi razziákon 241 közlekedési kihágást büntettek a rendôrök, a kirótt pénzbírság összértéke mintegy 63 millió lej.
• Súlyos baleset történt hétfôn, október 8-án délben fél tízkor Magyarpalatkán (Pãlatca). A hajtási jogosítvány nélkül vezetô Pásztor János (25) elgázolta a CJ-03-YKU rendszámú 243-as ARO terepjáróval az út szélén haladó Maria Bãrãiant. A 66 esztendôs asszonyt fejsérüléssel és kartöréssel a kórházba szállították.
Kórház utca lesz a jelenleg December 30. nevet viselô utcából, döntötte el a bánffyhunyadi városi tanács. A rendelkezés a Hivatalos Közlönyben való megjelenése pillanatától lép érvénybe. A legutóbbi tanácsülésen az RMDSZ képviselôi — mint szinte minden alkalommal — ismét felvetették a kétnyelvû utcanévtáblák ügyét. Az utcák nevének magyar megjelenítésére a jövô évi népszámlálás miatt is szükség van. Erre készülôdve ugyanis minden utcának megfelelôen jelezni kell a pontos nevét és a házszámait. A magyar tanácsosok nem ragaszkodnak minden utca nevének magyarul való kiírásához, hiszen egy személyiség nevét viselô utca esetében pazarlás volna ugyanazt a — lefordíthatatlan — nevet kétszer megjeleníteni, legyen szó akár magyar, akár román, akár más nemzetiségû személyiségrôl. A tanácsosok tulajdonképpen nem ellenezték a javaslatot, sikerült elérni a döntés elhalasztását mindaddig, amíg elkészül az Akadémia által jóváhagyott helységnévjegyzék a települések magyar elnevezésérôl, addig nem helyezik el a román utcanévtáblákat sem.
Az utazókedv világszerte megcsappant az amerikai terrortámadások miatt: a hivatalos felmérések 35 százalékos ilyenirányú visszaesést jeleznek. Romániában a legjobban azok az utazási irodák szenvedik meg a pangást, amelyek kizárólag külföldi repülôjegyek eladására szakosodtak.
A TAROM kolozsvári kirendeltségén semmiféle olyan jelet nem tapasztaltak, amely azt mutatná, hogy lényegesen csökken a belföldi légiutasok száma. A 2001. év az utasforgalom szempontjából kifejezetten jó volt, hiszen a repülôtér nemzetközivé válása során megkétszerezôdött a külföldre utazók száma.
Megfigyelôk szerint maga a TAROM nem is fogja megsínyleni az immár Európa-szintû légiutasforgalom csökkenést, ugyanis a vállalat nem olyan mértékben profitorientált, mint a nyugati hasonló jellegû társaságok, és az esetleg beállt veszteségeket az állami költségvetésbôl fogják pótolni.
Sokkal nehezebb helyzetben vannak viszont az utazási irodák, ahol az utasforgalom csökkenése komoly gondokat okoz. Kolozsváron mintegy tíz olyan vállalkozást jegyeznek, ahol külföldi járatokra lehet repülôjegyet váltani. A legnagyobb veszélyben — a biztos megszûnés határán — azok az irodák vannak, amelyek kizárólag a jegyárusítással foglalkoznak.
Mivel az utóbbi hetekben mintegy ötven százalékkal esett a külföldi repülôjegy igénylôk száma — vélekednek a szakértôk — megtörténhet, hogy Kolozsváron a közeljövôben öt-hat ilyen iroda is csôdbe megy.
Erdély bércei között Kolozsvártól kezdôdôen nyugati irányba, több mint 100 km hosszúságban egy kis völgymedence terül el a közel 40, többségében magyarok lakta falvaival. Ennek központja a valamikor színmagyar, de a mindenkori román hatalom elrománosító politikájának köszönhetôen mára már csak 40%-ban magyar lakosú Bánffyhunyad. Ez a medence a Kalotaszeg, melyet a Nagyváradot Kolozsvárral összekötô vasút, valamint az E60-as autóút szel át, és amelyet délen a Gyalui-havasok, nyugaton az 1836 m magas Vigyázó és a Meszes-hegység, északról pedig a Almás-hegység dombvonulatai határolnak.
— László Gyula neves történészünk véleménye szerint a Kárpát-medencébe 678 táján, a második avarkorban érkezett ún. "griffes–indás" népesség a székelység volt — mondja Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke. — Balassa József történész a kalotaszegi magyarságról, mint székely eredetû etnikumról beszél: "A határôr székelyek az északi és északkeleti gyepük védôi voltak. S talán nem tévedek — írja — ha e gyûrûnek egy megmaradt töredékét látom a kalotaszegi magyarságban".
A történelem viharaiban a kalotaszegi magyarság óriási véráldozatot hozott, azért, hogy megmaradhasson, megvédje szülôföldjét. Ha csak arra gondolunk, hány magyar élet esett áldozatul a török-tatár pusztításoknak, de a pestisjárvány is irtotta a lakosságot. Sok áldozata volt a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcnak, amelyben kalotaszegi magyarok vitézül harcoltak. Már az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot megelôzôen a Horea-féle parasztlázadáskor is sok magyar vesztette életét a román–magyar nemzeti villongásoknak köszönhetôen, de szedte áldozatait az elsô és második világháború is. Mindez hozzájárult Kalotaszeg magyarságának pusztulásához, a táj etnikai metamorfózisához. Az elpusztított magyar falvak egy része teljesen megsemmisült, másokba a havasokból román lakosság telepedett, egykori magyar jellegükre mára csak az oklevelek, vagy gótikus templomaik maradványai emlékeztetnek. Ennek ellenére Kalotaszeg magyarsága ma is él és dolgozik. Túlnyomó részt állattenyésztésbôl, a soványka hegyi termôföldön folytatott mezôgazdaságból, kereskedelembôl és háziiparból tartja fenn magát. A fürgeujjú lányok és asszonyok mellékjövedelmét a csodaszép varrottasok készítése, a férfiakét pedig a kô- és fafaragás képezi. A kalotaszegiekre jellemzô, hogy féltve ôrzik és ápolják hagyományaikat, mûvészeti értékeiket. Ezen felbecsülhetetlen értékük védelmére, ápolására és megôrzésére alakult meg 1996. december 1-jén a Rákóczi Kultúregylet, melynek székhelye a népmûvészetrôl oly híres Körösfô, 36 tagja van. (Cím: 3533, Izvorul Crisului nr. 39., Judetul Cluj, România). Célja: Kalotaszeg kultúrértékeink, hagyományainak és népmûvészetének a megôrzése és népszerûsítése. Jelenlegi elnöke Péntek László, alelnökök: Antal János és Péntek Melinda. Titkár: Mihály Mihály, kincstárnok: Mihály Miklós, a pénztárnok pedig Albert Tibor, mindnyájan ingyenesen végezve munkájukat. Az egyesület már megalakulásakor szárnyai alá vette az 1994-ben alakult Rákóczi Balladacsoportot, amelynek tagjai az eredeti gyönyörû kalotaszegi népviseletben járták a vidék falvait eredeti népdalokkal és táncokkal. Így kerültek el Magyarország és Erdély nagyvárosainak színpadjaira egészen Bácsig!
— Megvalósítások?
— Minden év május elsô szombatján szervezi egyesületünk a Riszegtetôi Ifjúsági találkozót, melynek keretében népdalverseny és sportvetélkedôk zajlanak. 2000. május 5-én több mint ötezer magyar vett részt a rendezvényen.
Minden év május 28-án Gyarmathy Zsigánéra, Kalotaszeg Nagyasszonyára emlékezünk, születése évfordulóján Magyargyerômonostoron és Bánffyhunyadon emlékünnepség keretében. Ugyancsak minden július 6-án a határon túl nyúló nagyszabású emléknapokat szervezünk a hôs ’48-as lánglelkû forradalmár, Vasvári Pál emlékére, aki mint a Rákóczi szabadcsapat parancsnoka halt hôsi halált Kalotaszeg magyar falvainak védelmében, 1849. július 6-án, a lázadó Avram Iancu csapataival vívott küzdelemben. Ezen ünnepség keretében Ifjúsági történelmi vetélkedôt szervezünk "Ki tud többet Vasvári Pálról, az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról" címmel. Fiataljaink így megismerkedhetnek a hamisíthatatlan történelmi valósággal.
Minden év ôszén Rákóczi Napokat szervez egyesületünk, melynek keretében a fiatalok történelmi vetélkedôn vehetnek részt ( "Ki tud többet a Rákóczi szabadságharcról és a Nagyságos Fejedelemrôl").
— Tervek?
— Mivel egyesületünk nonprofit alapon mûködik, egyre nehezebb támogatókat szerezni a rendezvényeink lebonyolítására, ismerve Kalotaszeg és Erdély majdhogynem katasztrofális anyagi helyzetét. Ezért minden adományt nagy szeretettel fogadunk a rendezvényeink számára, de nagy szeretettel fogadunk olyan anyagi támogatást is, mely révén egy nagy teljesítményû számítógépet vásárolhatnánk, ugyanis enélkül a közeljövôben elképzelhetetlen egyesületünk mûködése. Ugyancsak várnánk olyan segítséget, amellyel a Rákóczi Balladacsoportot megfelelô hangerôsítôvel, hangfalakkal és mikrofonokkal láthatjuk el, ugyanis ezidáig a csoportban szereplô fiatalok a saját zsebpénzükbôl bérelték a hangtechnikát a fellépéseikhez. A közeljövôben gyûjtést szeretnénk szervezni egy kalotaszegi tájház felépítéséhez, melyben falumúzeum, Vasvári Pál-emlékszoba, a Rákóczi Kultúregylet irodája, valamint egy kiállítóterem kapna helyet. Ugyancsak ide tervezünk egy harminc fôt befogadó hálószobát, ahol el tudnánk szállásolni azokat, akik kül- és belföldrôl érkeznének, különbözô turnusokban, hogy megismerkedjenek Kalotaszeg gyönyörû vidékeivel, történelmi helyeivel, népmûvészetével, és akik fafaragó és varrótanfolyamokon szeretnék elsajátítani a hímzés és fafaragás tudományát. Tudjuk, ezek nagy álmok, de ha sok nagyszerû ember összefog, úgy érzem, meg is valósulhatnak. A nagylelkû támogatást, adományokat a következô bankszámlákra lehet átutalni:
Asociatia Culturalã "Rákóczi" Banca Agricolã S.A., Sucursala Huedin,Cod DRS 43;47968613300 USD;47968613 DEM;45968613 LEI.
Minden adományozónak hálával köszönjük a támogatást, amely segíti a kalotaszegi magyarság megmaradását a román tengerben, a magyar etnikai szigetet képviselô Kalotaszegen. Olyan sziget, mely ugyanakkor összekötô híd az Anyaország és a Székelyföld magyarsága között. Egyetlen olyan láncszem, amely bizonyos etnikai kontinuitást biztosíthat. Kalotaszeg azonban elég nagy sziget ahhoz, hogy a tenger hullámai egykönnyen el ne mossák, de elég kicsi ahhoz, hogy az Anyaország gondoskodását kiérdemelje.
Magyar, német, román, szlovák és jugoszláv szakemberekbôl álló kutatócsoport vizsgálja szeptember végétôl október 10-ig a német Argus mérôhajóról a Tisza hidrobiológiai és vízkémiai állapotát a folyó teljes hosszában. A Tisza-expedíció résztvevôi szombaton Tokajban tartottak sajtótájékoztatót.
A németországi Hessen tartomány wiesbadeni laboratóriumának mérôhajója, az Argus, miután nyári dunai kutatásait befejezte, szeptember 29-én indult el Belgrádból, illetve Titelbôl a Tiszán felfelé, hogy mûszereivel és nemzetközi kutatócsoportjával október 10-ig a Felsô-Tisza térségéig haladva, teljes képet adjon a tavaly súlyos károkat elszenvedett folyó és mellékvízfolyásai jelenlegi hidrobiológiai és vízkémiai állapotáról.
— A kutatóhajó eddig a Tisza jugoszláviai és magyar szakaszán húsz szelvényhosszban és 7 mellékvízfolyás torkolati szelvényében vett mintákat, illetve végzett vizsgálatokat — mondta el Csányi Béla, a VITUKI munkatársa, az expedíció vezetôje. Kifejtette, hogy a mintavétel és a vizsgálatok kiterjednek a víz, a lebegô anyag, a mederüledék, valamint a kagylók szerves és szervetlen szennyezôanyag-tartalmának, így a növényvédô szereknek és a nehézfémeknek a mérésére.
Ugyancsak tanulmányozzák a fito- és zooplankton-állományt, továbbá az üledéklakó makroszkopikus gerinctelen élôlény-együttes és a kiválasztott halfajok állapotát. A vizsgálatok tükrében lehet majd megállapítani, hogy a Tisza és mellékfolyói milyen ökológiai állapotban vannak a tavalyi súlyos cián- és nehézfém-szennyezés után. A mostani kutatási eredményeket kiegészítik a Tiszán a magyar szakemberek által a szennyezôdésekrôl végzett és rendszerezett mérések.
A tájékoztatón elhangzott, hogy a hajó útja során a magyar környezetvédelmi, valamint a közlekedési és vízügyi tárca regionális szervezeteinek szakemberei is bekapcsolódtak a munkába, segítve az expedíció speciális feladatainak ellátását.
Petra Stahlscmidt-Allner, német halbiológus arról szólt, hogy magyar kollégáival közösen tanulmányozzák a tiszai halak egészségi állapotát, fôként kisméretû, de gyorsan fejlôdô ragadozó és növényevô halakat vizsgálnak. Az anyagok feldolgozását a wiesbadeni laboratóriumban végzik el.
A német szakértô szólt arról is, hogy a Tiszán a Szamos torkolata fölött is végzett már halbiológiai méréseket, így a mostani kutatásokkal összehasonlítva, szinte teljes képet kaphat a tavalyi szennyezôdés szamosi befolyása és a fölötte érintetlenül maradt felsô-tiszai halak állapotáról. Megelégedését fejezte ki a folyón szerzett legfrissebb tapasztalatairól, hiszen szép és egészséges halakat fogtak és fogyasztottak is.
Megjegyezte: a Tisza továbbra is gyönyörû, vize tiszta és ugyanolyan teljes értékû a folyó, mint amilyen a szennyezôdés elôtt volt, így semmi okuk nincs a turistáknak, hogy elkerüljék a folyót és a parti tájakat.
Október 9., kedd
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár(Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
14 250/14 380 |
30 450/30 650 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 108/110, a márka 14 400/14 500, a dollár pedig 30 600/30 800 lejbe került.
Október 10., szerda
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai:
1 német márka = 14 479 lej,1 USD = 30 730 lej, 1 euró = 28 318 lej.
Kedd reggel, helyi idô szerint nyolc óra után, nappali világosságban csapást mértek a dél-afganisztáni Kandahárra az afgán rezsim és a terror ellen folyó válaszcsapás jegyében — jelentette a CNN amerikai hírtelevízió tálib forrásokra hivatkozva. Az elsô nappali támadás célpontja az országot hatalmuk alatt tartó tálibok kandahári fôhadiszállása volt. A tálib légvédelem rálôtt az amerikai gépekre.
A Reuters szemtanúkat idézô legfrissebb jelentése szerint a Kabul elleni hajnali támadásban az amerikai rakéták egy ENSZ-finanszírozású afgán aknamentesítô központot találtak el, ahol négy ember meghalt és egy megsebesült.
Hétfô éjjel az amerikai és brit gépek két ízben mértek csapásokat afgán városok körzetére, köztük Kabuléra, Dzsalálábádéra, Mazari-Sariféra és Herátéra. Egy tálib szóvivô kedd hajnalban azt is közölte, hogy a fô célpontnak tekintett Oszama bin Laden terroristavezér, illetve a tálibok vallási-szellemi vezetôje, Mohammed Omar molla továbbra is sértetlen.
Fogynak az afgán célpontok
Az Afganisztánban bevetett amerikai bombázók célpontjai kezdenek erôteljesen fogyatkozni, a gépek gyakran felhasználatlan munícióval térnek vissza az Arab-tengeren állomásozó anyahajókra — közölte kedden az Enterprise repülôgép-anyahajó kapitánya. Az éjszakai bombázásokban az amerikai légierô gépei földi támaszpontokon veszteglô afgán repülôket bombáztak, de ezek a célpontok meglehetôsen korlátozottak.
A védelmi minisztérium Washingtonban bejelentette, hogy a hétfôi támadásban öt nagy hatósugarú bombázó repülôgépet (két B-2-es és három B-1B-s gépet) vetettek be. Ezenkívül tíz, repülôgép- anyahajókról indított vadászgép, húsz harcigép támadta az afganisztáni katonai célpontokat és légvédelmi állásokat, valamint két hadihajó és egy Tomahawk cirkálórakétákat kilövô tengeralattjáró kísérte az akciót.
A pilóták arról számoltak be, hogy az akció szinte csak a földi célpontok bombázásában merül ki, hiszen a tálibok elavult szovjet gépeikkel meg sem kíséreltek felszállni. A pilótáknak egyébként minden tüzelés, bombázás elôtt jelezniük kell rádión, hogy milyen célpontra támadnak, hogy az irányítók minden nem kívánt károkozást, vérontást el tudjanak kerülni. Tapasztalataik szerint a tálib légvédelem föld–levegô rakétákkal próbálja hatástalanítani hadmûveletüket, de egy esetben sem értek célt.
Amerikai szárazföldi csapatok Közép-Ázsiában
Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy az Afganisztán elleni légitámadások után a hét végén újabb szárazföldi csapatokat küld Közép-Ázsiába és a Közép-Keletre. A The Washington Post védelmi minisztériumi munkatársaktól szerzett értesülésekre hivatkozó keddi cikke szerint jelentôs létszámú szárazföldi csapatot telepítenek a háborús térségbe. Ez azonban — mint a források közölték — nem jelenti egy Afganisztán elleni hagyományos szárazföldi hadmûvelet kezdetét.
LAPZÁRTAKOR: Amerikai repülôgépek helyi idô szerint kedd este újabb légicsapást mértek Kandahárra: négy bomba csapódott be a dél-afganisztáni város repülôterének közelében. Anyagi károkról, illetve emberveszteségrôl egyelôre nem érkeztek hírek. Tálib katonai parancsnokok egy csoportja és mintegy 1200 fegyveres átállt az ellenzéki erôkhöz, és elzárta a tálibok elôl az Észak- és Dél-Afganisztánt összekötô egyetlen közvetlen utat.
A szenátus emberi jogi bizottsága tegnap visszautasította a Nagy-Románia Párt azon törvénykezdeményezését, hogy oszlassák fel a Szekuritáté irattárát átvilágító bizottságot. Frunda György (RMDSZ) a sajtónak úgy nyilatkozott: ez az indítvány diszkriminatív, mivel nagyon nagy mértékben korlátozná a dossziék hozzáférhetôségét.
A bizottság szintén negatívan véleményezte Iuliu Pãcuraru Kolozs megyei demokrata párti szenátornak azt az — európai példákra hivatkozó — törvénytervezetét, amely megtiltaná, hogy a mandátumot nyert képviselôk és szenátorok ügyvédi tevékenységet folytassanak. Frunda szerint a bizottság azért vetette el a kezdeményezést, mivel az alkotmány nem tiltja a funkcióhalmozást, és csak két köztisztség esetén állapít meg összeférhetetlenséget.
Szintén a bizottság ülésének napirendjén szerepelt a nemek közti egyenlôségrôl szóló törvénykezdeményezésnek a vitája is, amit a munkaügyi bizottsághoz hasonlóan az emberi jogi bizottság is elfogadott. A sajtónak nyilatkozó Frunda György fenntartásainak adott hangot, ami a törvény alkalmazását illeti. Úgy vélekedett: a törvény elfogadása esetén szexuális zaklatással kapcsolatos perek hullámára lehet számítani, sokan visszaélhetnek ezzel a jogszabállyal — mondotta.
A szovátai privatizáció kapcsán megfogalmazott magyarellenes vádak "igazolásaként" tálalta a román sajtó a magyar polgári titkosszolgálatokat felügyelô tárca nélküli miniszter, Demeter Ervin múlt heti félhivatalos erdélyi látogatását.
Az Adevãrul szerint "a szovátai privatizáció körüli botrány kellôs közepén a magyar titkosszolgálati miniszter rangrejtve Szovátára látogatott". A lap szerint Demeter Ervin látogatását nem jelentették a román hatóságoknál, ezért a Maros megyei prefektus felháborodottan tiltakozott a román kormánynál.
A teljesen lepusztulni hagyott szovátai gyógyüdülôt üzemeltetô állami társaság részvényeinek döntô többségét tavasszal vásárolta meg a Danubius Rt. érdekeltségébe tartozó Salina Invest nevû társaság. A közel 6 millió dollár értékû privatizációs üzletet már akkor támadni kezdték a román kormánypárt szélsôségesen nacionalista képviselôi, azt állítván, hogy valójában a magyar titkosszolgálatok szerezték meg Szovátát.
A szovátai privatizáció kapcsán kezdett román nacionalista kampány során Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter többször is kijelentette, hogy a gyógyüdülô eladása a törvények teljes betartásával történt. A minisztert saját párttársai figyelmeztették arra, hogy az ilyen magatartást a "román szavazók fogják majd megbüntetni".
Demeter Ervin a múlt hét második felében a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódóan Szovátán szoboravatáson, Marosvásárhelyen pedig kopjafaállításon vett részt. Útjátelôre jelezték a román illetékeseknek.
A tervezet szerint 2002-ben a konszolidált állami és társadalombiztosítási költségvetés jövedelmei a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 31,8 százalékát teszik majd ki, ami az ideihez képest 0,9 százalékos csökkenést jelent — jelentette ki Mihai Tãnãsescu. A pénzügyminiszter elmondta: ugyanakkor a költségek a GDP 34,8 százalékát képezik, ami 1,4 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbinál.
A szociális támogatásokra, nyugdíjemelésre, gyermeknevelési juttatásra szánt összeg 0,6 százalékkal növekszik. A nemzetvédelem költségvetése 2,43, a tanügyé 4,2, a mezôgazdaságé 1,5, a szállításügyé pedig 3,5 százalékra emelkedik. Eszerint a tanügy 0,2, a mezôgazdaság 0,3 és a szállításügy 0,2 százalékkal jut az ideinél nagyobb költségvetéshez. Az egészségügy 4,2, a társadalombiztosítás pedig 11,2 százalékot kap, ez utóbbinál az aránynövelés 0,4 százalékos. A köztartozás és annak kamatainak finanszírozása jövôre kevesebbet visznek majd el a GDP-bôl, mint az idén.
A költségvetést a kormány 5 százalékos gazdasági növekedéssel, 22 százalékos évi inflációval, 9,2 százalékos munkanélküliséggel és 3 százalékos GDP-hiánnyal számolva állította össze.
Újdonsága a jövô évi költségvetésnek, hogy valamennyi ágazat finanszírozása projektek alapján történik, amelyeket a tárcáknak és az államilag szubvencionált többi kedvezményezettnek nem csupán a következô évre, hanem távlatilag, a 2003–2004-es idôszakra is el kell készítenie. Ezek nyomán a büdzsé pontosan megállapítja, hogy az egyes kedvezményezettek hány alkalmazottal mûködhetnek, s azoknak mekkora bért fizethetnek.
A kabinet által elfogadott tervezetet várhatóan október 10-én nyújtják be a törvényhozásnak.
A Vatikán elsô ízben adott egyértelmû jelzést arra vonatkozóan, hogy kész konkrét lépésekkel is elômozdítani a magyar nyelvû hitéletet a moldvai csángók körében. Errôl Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök számolt be azután, hogy a Vatikánban kedden négyszemközti megbeszélést folytatott II. János Pál pápával. Egyebek közt a határon túl, kisebbségi sorban élô magyarok magyar nyelvû lelkipásztori ellátásának kérdéseit vitatta meg, amely — az elnök szerint — egyelôre elég komoly akadályba ütközik a kárpátontúli testületekben.
Mádl Ferenc megköszönte az Apostoli Szentszéknek azt a szerepet, amelyet abban játszott, hogy az Európa Tanács egy nemrég elfogadott határozatában magyar nyelvként elfogadandónak nyilvánította a csángók nyelvét. A Szentszék most lépéseket tett arra, hogy sor kerüljön a konzekvenciák levonására a magyar nyelvû hitélet lehetôvé tétele érdekében — mondta az elnök.
Jozef Migas szlovák és Valer Dorneanu román parlamenti elnök Pozsonyban egyaránt elutasította a magyar státustörvény rendelkezéseit és úgy vélekedett: a "diszkriminatív" jogszabály nehezíti a térség országainak együttmûködését.
Dorneanu szerint a határon túli magyaroknak kedvezményeket kínáló jogszabály a magyar–román alapszerzôdés szellemével is ellenkezik. Hozzátette, hogy szlovák kollégájával folytatott eszmecseréje "nem tekinthetô egyfajta, a státustörvény elleni koalíció létrehozásának."
Migas szerint "a visegrádi országok stabilitásának szempontjait szem elôtt tartó, legésszerûbb megoldás az lenne, ha a magyar státustörvény gyakorlati alkalmazásától eltekintenének". Véleménye szerint a törvény "a belpolitika kereteit túllépve avatkozik be azoknak az államoknak a függetlenségébe, amelyek területén a magyar nemzetiségi kisebbséghez tartozók élnek".
Hétfôn újra összeült Bukarestben az Országos Oktatási Akkreditációs Tanács (CNEAA), így nyilvánvalóvá vált, hogy látványosan zátonyra futottak a Nevelési és Kutatási Minisztérium azon törekvései, amelyek meg akarták szüntetni a tanácsot, illetve alá akarták rendelni ezt a kormánynak. Megfigyelôk szerint ez volt Ecaterina Andronescu tanügyminiszter elsô veresége.
Létrehozásának pillanatától kezdve az Országos Oktatási Akkreditációs Tanács reális autonómiával rendelkezett, ugyanis — akárcsak a Nevelési és Kutatási Minisztérium (NKM) — a parlamentnek volt alárendelve. Az autonómia vörös posztó volt a kormány, illetve a NKM szemében, és mivel elképzelhetetlennek tartották, hogy egy oktatásszervezéssel-ellenôrzéssel foglalkozó tanács ugyanolyan függôségi viszonyt tartson fenn a parlamenttel, mint a tanügyminisztérium, megpróbálták legázolni a kis intézményt. Az offenzíva mintegy két héttel ezelôtt kezdôdött el, amikor is Ecaterina Andronescu miniszterasszony — a két intézmény közötti "homályos" alá/mellérendeltségi viszonyra hivatkozva — olyan oktatási magánintézmények mûködési engedélyét függesztette fel, amelyek beindulásához nem a minisztérium, hanem a tanács adta beleegyezését. A két intézmény közötti vita Achilles-sarka az volt: ha a tanács ad engedélyt valamire — és vállalja ezzel a folyamat felügyeletét, valamint magát a felelôsséget — akkor felülvizsgálhatja-e ezt a minisztérium?
A szakértôk szerint azért akarja a minisztérium bekebelezni az akkreditációs tanácsot, hogy egyetlen helyen, illetve kézben fussanak össze a mindkét oktatási formával, az államival és a magánnal kapcsolatos ügyek.
A hétfôi rendes CNEAA-munkagyûlés viszont azt bizonyítja: a Nevelési és Oktatási Minisztérium ezen centralizációs offenzívája sikertelen maradt.
Szabó Csaba
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |