2001. október 12.
(XIII. évfolyam, 238. szám)

A románok 51%-a támogatja az amerikai ellencsapást — derül ki az IRSOP közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 44 százaléka ellenzi Afganisztán bombázását. Ez utóbbiak közül többen megjegyezték: ellenzik a terrorizmus bármilyen válfaját, de nem értenek egyet azzal, hogy az ellencsapásnak újabb ártatlan áldozatai legyenek. Mások azért ellenzik a katonai akciót, mert attól tartanak, hogy a konfliktus kiterjed.

A felmérés szerint a megkérdezettek 60%-a értett egyet azzal, hogy Románia felajánlotta légterét a NATO-nak, és 70% vélekedett úgy, hogy a román vezetôk bölcs döntéseket hoznak a jelenlegi helyzetben. A románok több mint fele (59%) nem hiszi, hogy Románia a terrortámadások lehetséges célpontja. 52% érzi biztonságban magát, és 77% bízik abban, hogy a hadsereg, a rendôrség és a román titkosszolgálatok képesek biztosítani a lakosság védelmét.

Egy hónappal a szeptember 11-i tragédia után a terrortámadásokért felelôsnek tartott Oszama bin Ladent még mindig nem sikerült bekeríteni, a másik szellemi vezér, Omar molla közeli társai állítólag a bombázásokban lelték halálukat. (További részletek a 8. oldalon)

November 15–17. között Kolozsváron rendezik meg A terhesség élet- és kórtanának 33. kongresszusát, a Nemzetközi Patofiziológiai Társaság és a Iuliu Hatieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közös szervezésében. A rendezvényre több mint 300 részvevôt várnak az Egyesült Államokból, Németországból, Izraelbôl, Svédországból, Lengyelországból, Oroszországból, Portugáliából, Olaszországból, Egyiptomból és Lagoszból. A kongresszust megelôzôen tanácskozást tartanak A veszélyeztetett terhességek gondozása címmel. A rendezvények fôvédnöke Adrian Nãstase miniszterelnök.

R. É.

Pár nap múlva Görögországban születik meg az a csecsemô, "akit"Kolozsváron ültettek be édesanyja méhébe, in vitro megtermékenyítés során.

Ioan V. Surcel, az I. Nôgyógyászati klinika vezetôje elmondta: az édesanya Kolozsváron mûtéten esett át, ezért volt szükség mesterséges megtermékenyítésre. Ezt, és a magzat beültetését szintén a klinikán végeztek el. Az édesanya Romániából származik, a férje viszont görög állampolgár, így a gyerek állampolgársága körül gondok adódtak volna, ha itthon szüli meg gyermekét. Ezért választotta azt az áthidaló megoldást, hogy Thesszalonikiben hozza világra a csecsemôt, várhatóan 15-én.

R. É.

Precedens nélküli incidensre került sor csütörtökön a kolozsvári városi tanácsban. Stefan Dimitriu ülésvezetô többszöri igénylés ellenére sem adta meg a szót Máté András RMDSZ-es tanácsosnak. Tiltakozásképpen az önkormányzati képviselô elhagyta az üléstermet. Lapzártáig, Molnos Lajos kivételével, RMDSZ-es kollégái nem követték példáját.

Az összetûzés akkor robbant ki, amikor az ülésvezetô elfogadottnak nyilvánította az egyik határozattervezet, amivel azonban Molnos Lajos és Máté András nem értett egyet, ugyanis szerintük nem volt meg a tervezet elfogadásához szükséges szavazatszám. Az ülésvezetô figyelmen kívül hagyta tiltakozásukat és rátért a következô napirendi pont megvitatására. Máté András kézfelemeléssel és hangosan is szót kért annak érdekében, hogy jelezze a tévedést, ám ismételt kérése süket fülekre talált. — Úgy tûnik, itt nincs szükség rám — mondta, majd elhagyta az üléstermet. Távozását követôen egyetlen kollegája sem tiltakozott az ülésvezetô magatartása ellen.

A tanácsülés szünetében Stefan Dimitriu felhívta a sértett felet és elnézést kért, mivel — állítása szerint — "nem vette észre", hogy Máté András szót kér. Ennek ellenére az RMDSZ-tanácsos nem volt hajlandó visszamenni a tanácsülésre. Kollégái megosztottak voltak az ügyben, egyesek szerint helyesen cselekedett és a többieknek is követniük kellett volna ôt, mások pedig úgy vélekedtek, eltúlozza a dolgot.

Máté András lapunknak úgy nyilatkozott, szerinte Molnos Lajos kivételével az RMDSZ-frakció nem állt ki mellette, ezért azt fontolgatja, lemond megyei szervezetben betöltött tisztségérôl. — Úgy tûnik, nincs szükség a munkámra. Egy kivétellel kollégáim úgy látták jónak, hogy szót fogadjanak a kormánypártnak — nyilatkozta felháborodottan Máté András.

Az incidens ellenére a tanácsülés zavartalanul zajlott. Az önkormányzati képviselôk megszavazták, hogy közpénzbôl 42 millió lejjel járuljanak hozzá a Horia Demian sportcsarnok villanyszámlájának törlesztéséhez. Ugyanakkor nem szavazták meg azt, hogy Rãzvan Theodorescu akadémikus, mûvelôdési miniszter a város díszpolgára legyen.

Lapzárta után választottjaink az utcanév-változtató bizottság összetételét vitatták meg.

Kiss Olivér

A kolozsvári ügyészség véglegesítette Gheorghe Funar polgármester dossziéját, amelyben Teodor Pop Puscas kolozsvári rendôrparancsnok a hatóságok megsértésével vádolta meg a városvezetôt. Funaron kívül még négy személy ellen indítottak kivizsgálást hatóságok megsértése vádjával. A kolozsvári ügyészség végül úgy döntött: pert indítanak Pavel Botoc és Ioan Cheregi ellen, míg Gheorghe Funar, Pavel Paleanu és Remus Muresan ellen megfelelô bizonyítékok hiánya miatt nem kezdeményeznek eljárást.

Mint ismeretes, Pavel Paleanu, a polgármester kabinetfônöke június 22-én, Funar rendôrségre történô erôszakos bekísérését megelôzôen arra buzdította a polgármesteri hivatal alkalmazottait, hogy keljenek a polgármester védelmére, Remus Muresan pedig megpróbálta feltartóztatni a kolozsvári rendôrparancsnokot és számon kérni tôle, hogy mit keres a városházán. Kivizsgálás indult Pavel Botoc és Ioan Cheregi tartalékba helyezett ezredes ellen is. Az utóbbi a rendôrség épülete elôtt sértô szavakkal illette Puscast, nekiszegezve a kérdést: "Kinek képzeled magad, hogy a román nép legnagyobb férfiúját le akarod tartóztatni? Disznó vagy!" Kijelentéséért a rendôrség 400 ezer lejjel büntette.

Kolozs megyében szeptemberben tovább csökkent a munkanélküliségi ráta, és elérte a 8,2%-ot — derült ki a munkaerô-hivatal tegnapi sajtóértekezletén ismertetett adatokból. Összesen 15 909 munkanélküli részesül segélyben, rajtuk kívül pedig még 11 208 olyan állástalant tartanak nyilván, akik munkahelyet keresnek, és nem részesülnek már semmilyen segélyezésben. A hivatal által nyilvántartott munkanélküliek 47%-a nô, 0,8% felsôfokú, 29,8% pedig középfokú végzettséggel rendelkezik.

A munkaerô-foglalkoztatási hivatal ebben az évben két olyan intézkedés népszerûsítésére meg elfogadtatására helyezte a hangsúlyt, amely az állásteremtést szorgalmazza, elônyös feltételeket állapítva meg a munkáltatóknak. Ezek egyike az 1997/35. kormányrendelet a frissen végzettek alkalmazásáról, a másik intézkedés pedig a kedvezményes hitelek megítélése volt azoknak, akik állástalant alkalmaztak. A hivatal igazgatója, Remus Lãpusan elmondta, hogy mindeddig 6,6 milliárd lejt ítéltek meg és utaltak ki kedvezményes hitel formájában: 15 gazdasági társaság dossziéját hagyták jóvá, ezek közül kettô aranyosgyéresi, négy tordai, szintén kettô dési, egy pedig szamosújvári székhelyû. Ezáltal az úgynevezett aktív intézkedés által 123 személyt alkalmaztak, ezek közül 62 volt munkanélküli. Az igazgató emlékeztetett, hogy a hitelezési iroda naponta 9–15 óra között fogadja az érdeklôdôket, akiknek szaktanácsadást is nyújt a dossziék összeállítására vonatkozóan. Az erre vonatkozó tájékoztató füzeteket pedig ingyen bocsátják az igénylôk rendelkezésére. Az 1997/35. számú sürgôsségi kormányrendelettel 165 egyezményt kötöttek a munkáltatókkal, amelyek alapján eddig 342 személyt alkalmaztak. Lãpusan szerint ez a legalkalmasabb idôszak arra, hogy frissen végzett fiatalokat alkalmazzanak, hiszen a vakáció után most keresnek a legtöbben állást. A munkaügyi minisztérium a 2001-ben végzettek részére külön szociális alkalmazási programot dolgoz ki, amely által biztosítani lehessen az intézmények személyzetének felújítását és felfrissítését. Az igazgató bejelentette, hogy a kolozsvári hivatal ebben a tekintetben élen akar járni, és rövidesen két állást hirdet meg frissen végzettek számára.

A tegnapi értekezleten a sajtó képviselôi kétségbe vonták, hogy az alacsony munkanélküliségi ráta valós képet mutatna a megye munkanélküliségi helyzetérôl. Az utóbbi idôben egyébként ezt a témát többször is felvetették a hazai sajtóban, arra a következtetésre jutva, hogy a hivatalok valójában mindig az érintett témának illetve a különbözô érdekeknek megfelelôen alakítják az adatokat, olyan "képet" mutatva a munkanélküliségrôl, amilyent akarnak. Remus Lãpusan szerint azt tekintik munkanélkülinek, aki teljesíti az erre vonatkozó feltételeket. Az adatokat a nyilvántartásukban szereplôk szerint dolgozhatják ki, aki huzamosabb ideig nem jelentkezik állásért, törlik a nyilvántartásból. Ezek rendszerint mással foglalkoznak, valamilyen alkalmi munkát biztosan vállalnak, hiszen még senki nem halt éhen a munkanélküliek közül, vélekedett az igazgató. Sokan visszautasítják a hivatal közbenjárását, és a szakmai átképzésben sem érdekeltek, mihelyt üzletelésbôl is meg tudnak élni.

(i)

Október 15-tôl a Román Nemzeti Bank visszavonja a forgalomból az 1989-ben kinyomtatott bankjegyeket. A bank tájékoztatása alapján az 1000 lejes bankjegyeket az eddigi gyakorlat szerint október 15. és december 16. között az összes intézményben elfogadják. Ezek kötelesek elvenni a bankjegyeket, amiket nem szabad többet forgalomba bocsássanak.

Az Alfa Kartell szakszervezet helyi vezetôi tegnap eldöntötték, hogy október végén nagyméretû tiltakozó megmozdulást szerveznek Kolozsváron. A Kolozs, Szeben, Fehér, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár- és Szilágy megye szakszervezeti vezetôi az inflációnak megfelelô fizetéskiegészítést, illetve annak az euró árfolyamához való igazítását követelik. A szakszervezet képviselôi az átlagjövedelem értékét körülbelül 100 euróra becsülik. Leszögezték: pénzügyi okok miatt nem szervezhetnek hosszabb ideig tartó általános sztrájkot. Ugyanakkor hangsúlyozták: ilyen körülmények közepette nem fogják aláírni a 2001-re szóló társadalmi megállapodást a kormánnyal.

A Nemzeti Befektetési Alap (FNI) kárvallottai tegnapi bukaresti tüntetésükön elégedetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy eredménytelenül zárultak a kormány képviselôivel folytatott tárgyalások. Az FNI-károsultak a pénzügyminisztériumban sorra kerülô megbeszélésen 2 600 milliárd lej visszajuttatását követelték.

Az Arthur Andersen cég által végzett pénzügyi vizsgálatot november végéig kell befejezni. Ezek után egyeztetni fognak az FNI befektetôivel arról, hogy felszámolják-e vagy sem az alapot. Ugyanakkor az igazságügyi miniszter ellenôrizni fogja, hogy milyen szakaszban van a kárpótlás. A találkozón jelen voltak a pénzügyi, az igazságügyi minisztérium és a fôvárosi prefektúra képviselôi.

A tüntetés délelôtt 10 órakor kezdôdött és körülbelül 5 órát tartott. A tiltakozó akció egy órával lépte túl az engedélyezett határidôt, ám a csendôrség nem avatkozott be a tüntetôk szétoszlatása érdekében. A prefektúra és a polgármesteri hivatal között nézeteltérés bontakozott ki a megmozdulás törvényességét illetôen.

Október 18. és 21. között az Expo Transilvania kiállítási csarnokában a Kolozsvári Egyetemek Egyesülete megrendezi a III. Universitaria expót. A kínálat az idén is széleskörûnek ígérkezik: egyetemi tanulmányok, szolgáltatások és tanácsadás, folyamatos szakmai képzés, egyetemi menedzsment, nemzetközi kapcsolatok, egyetemközi együttmûködés, oktatási anyagok, kutatási programok, mûszaki felszerelés, kiadványok és nyomtatványok, szakosodott állásajánlatok, egyetem elôtti oktatás.

A tavalyi kiállításon, amely rendkívül jól sikerült és ezáltal kivívta a kelet-európai unikum, egyedülálló jelzôt, négy ország felsôoktatási intézményei képviseltették magukat. Az idén mindeddig huszonhárom egyetem jelezte részvételi szándékát Romániából, Magyarországról (Budapesti Közgazdasági Egyetem, Pécsi Egyetem), Németországból (Ulm) és Franciaországból (Rouen).

Csütörtökön a szervezôk ismertették a sajtóval az egy hét múlva kezdôdô rendezvény részleteit. Ioan Zbârciu, a Kolozsvári Egyetemek Egyesületének soros elnöke, a Képzômûvészeti Egyetem rektora, sajnálatát fejezte ki a viszonylag kisszámú résztvevô miatt, amelynek, véleménye szerint csupán gazdasági okai lehetnek. Mircea Muthu rektorhelyettes (Babes–Bolyai Tudományegyetem) szerint a kutatásnak és az oktatásnak karöltve kell fejlôdniük a jövôben. Marius Bojitã (Iuliu Hatieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora) az egyetem utáni sokrétû képzésre és a diákok rendelkezésére álló étteremre hívta fel az újságírók figyelmét. A Nyitott Nap keretében minden létesítményük megtekinthetô. Gheorghe Lazea (Mûszaki Egyetem rektora) szerint intézményében a tevékenység a jövôben a kutatás felé tolódik el. Aurel Marc (Gheorghe Dima Zeneakadémia rektora) egyeteme sajátos ajánlataira (fesztiválok, zenei estek, zenei vakációk) hívta fel a figyelmet, valamint arra az információs füzetre és audio-vizuális anyagra, amelyet a kiállítási standon lehet majd beszerezni. Liviu Mãrghitan (Mezôgazdasági és Állatorvosi Egyetem rektora) véleménye az, hogy az Universitaria vásár segít abban, hogy a mitikus paraszt képét a gyakorló szakemberé váltsa fel. Ioan Avram, az Expo Transilvania Rt. Kiállítási Központ ügyvezetô igazgatója még reméli, hogy az elkövetkezendô napokban újabb kiállítók jelentkeznek. Az oktatási minisztérium eddig csak szóban jelezte részvételi szándékát.

Az Universitaria 2001 idején minden kolozsvári egyetem saját tematikájú rendezvényeket szervez, az érdeklôdôk pedig a standokon információka kaphatnak az ôket érdeklô témákban, és feliratkozás alapján meglátogathatják a megjelölt intézményeket. A vásár nyitvatartási ideje október 18–20-án 10 és 18, október 21-én 10–14 óra között lesz.

Ördög I. Béla

JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENYT RENDEZETT A KOLOZSVÁRI HÁZSONGÁRD ALAPÍTVÁNY JAVÁRA a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége október 11-én, csütörtökön, Budapesten, az akadémia dísztermében. A hangverseny fôvédnöke Mádl Ferencné, a köztársasági elnök felesége, védnökei pedig Glatz Ferenc, az MTA elnöke és Pap Géza erdélyi református püspök volt. A koncerten fellépett Vásáry Tamás zongoramûvész és a Magyar Rádió zenekarának több fiatal szólistája. Bevezetôt Jókai Anna akadémikus, Kossuth-díjas írónô mondott, az est háziasszonya Újfalussy Józsefné Pap Enikô volt. A Házsongárdi Alapítvány vezetôségét dr. Sipos Gábor, dr. Gaal György és Gergely Istvánné képviselte a koncerten.

A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTÔL A TATÁRJÁRÁSIG címmel tartanak elôadássorozatot dr. Kristó Gyula akadémikus és dr. Makk Ferenc, a József Attila Tudományegyetem középkori és kora újkori magyar történeti tanszékeinek professzorai. Az egész nap tartó elôadássorozat október 13-án, szombaton reggel 9 órakor kezdôdik az Unitárius Egyház dísztermében (Kossuth Lajos/December 21 út 9. szám, Brassai-líceum). A rendezvényt a Sapientia Alapítvány-Kutatási Programok Intézete és a Babes-Bolyai Tudományegyetem középkor-történeti és történetírás tanszéke közösen szervezte.

DJ ROTH (BUDAPEST) ÉS DJ ZOLI (KOLOZSVÁR) fellépésével rendkívüli house party lesz pénteken és szombaton este a fôtéri Harly Davydson Caféban, az egyetlen helyen, ahol élôben (azaz lemezek visszapörgetésével) "készül" a house zene.

Huszonegyedik századi elvárásoknak is megfelelô levéltár mûködik Kolozsváron az unitárius kollégiumban. A négy korszerûen felszerelt helyiségben nemcsak püspökségi iratokat ôriznek, hanem a következô években olyan egyházkerületekbôl származó dokumentumokat is begyûjtenek, amelyek lelkész nélkül maradtak.

— Például a csegezi iratok már bekerültek ide — mondja Molnár Lehel levéltáros, amint végigkalauzol a padlózaton elrendezésre váró iratoktól túlzsúfolt termekben.

Megtudom, hogy e falak között kezdte levéltárosi pályafutását 1908-ban Kelemen Lajos, de olyan nagy személyiségek is megfordultak itt, mint Kôváry László, Kríza János, Brassai Sámuel stb. Aztán következett a hosszú és dicstelen korszak, amit a pénztelenség, az érdektelenség, az elhagyatottság jellemzett (1989 telén, például, befagyott a víz a fütôtestbe).

Molnár Lehel 1995-ben végzett a Teológián és, miután Debrecenben levéltárosi szakképzést is szerzett, 1996 márciusától egyházi levéltárosi minôségében azonnal anyagi támogatók után nézett. 1998-ban városunkban járt és meglátogatta a lepusztult állapotú levéltárat Deborah J. Youngman, a bostoni egyetem professzora, aki elhatározta, hogy az anyagi források teremtése céljából beindítja a Transilvanian Archives Projectet. A nagylelkû amerikai unitárius tanárnô saját költségén finanszírozta a négy helyiség felújítását. 1999 áprilisában bevezették a központi fûtést (ez látja el a kollégium egy szinttel feljebbi tanári szobáját is), tûzbiztos szakmai szekrényt, porszívót, CD-írót, szkennert és más mûszaki eszközöket szereztek be. Az amerikai támogató a tavaly Molnár Lehelt és három társát tanulmányútra az USA-ba hívta, ahol megismerhették a Harvard Egyetem és az Amerikai Unitárius Univerzalisták Szövetségének korszerû levéltárait. Visszatérve, pályázat útján támogatást kaptak a határon túli magyar egyházak levéltárainak megsegítésére kitûzött program révén, amibôl mûszaki eszközöket, tároló polcokat, az iratok tárolására alkalmas savmentes dobozokat vásároltak. A galériás polcrendszer, amely a padlótól a mennyezetig kihasználható, a Nemzeti Kulturális Alapprogram jóvoltából egy salgótarjáni gyártól származik. Szerényebb mértékben, de kivette részét a beruházásból az unitárius egyház is: a polcok szállítási költségét, a villanyhálózat beszerelését, az ablak biztonsági fémrollóinak beszerzését vállalta magára. A továbbiakban még füstérzékelô és riasztókészüléket szerelnek fel. A korszerû polcrendszer mintegy háromszáz folyómétert tesz ki, ami figyelemre méltóan megnöveli a tárolási felületet.

Az iratok költöztetésébôl alaposan kivették részüket a nyár elején az unitárius teológiai hallgatók, a levéltár újjászervezésében nagy segítséget nyújtott dr. Jakó Zsigmond jeles történészünk valamint az EME szakemberei. Az idei esztendô nagy forgalomnövekedéssel járt: csupán júniusig, a levéltár elköltöztetésének pillanatáig, százötvenhat kutató kereste fel a gyûjteményt. Az elkövetkezendô hetekre az iratok rendezése, rendszerezése maradt.

— Ezalatt is fogadjuk a hozzánk forduló kutatókat. Nyitvatartási idônk naponta 9 órától délután 2-ig tart.

Jogosan feltételezhetô, hogy pótolhatatlan értékeink folyamatos begyûjtésével és szakszerû megóvásával és szolgáltatásával egyre fokozódik a kutatók érdeklôdése az unitárius levéltár gyûjteménye iránt.

Ördög I. Béla

Évadnyitás elôtti sajtótájékoztatót tartott tegnap a Román Opera vezetôsége. Gheorghe Fãrcas, az intézmény új igazgatója a bevezetôben terveirôl számolt be. Ezek megvalósulása esetén, reméli, javulni fog az opera teljesítménye és megítélése. Elsôsorban a közönséggel való kapcsolatot szeretné szorosabbra fûzni, és Kolozsvár zenekedvelô közönségét minél nagyobb számban megnyerni az opera számára. Ezentúl szociológiai kérdôíveken keresztül mérik fel a közönség igényeit és elvárásait, mi több, a közönség véleményt nyilváníthat a szólisták teljesítményérôl. A mûsorpolitikát illetôen elmondta: hangsúlyt fektetnek a gyermekelôadásokra is, ezáltal szeretnének minél több társadalmi réteg igényeinek megfelelô mûsort kialakítani. Fãrcas a fiatal mûvészekre szeretne építeni, ebbôl a célból kerül megrendezésre október 15-én és 29-én ifjú énekmûvészek elôadása, amelynek során a résztvevô énekesek közül néhányat alkalmazhatnak is. Az elsô, mûsorban szereplô nagy elôadás a Sigismund Todutã "Mesterul Manole"-ja, amelyet a szerzô halálának tizenegyedik évfordulója alkalmából tûztek mûsorra. Végül az igazgató elmondta, amennyiben nem sikerül létrehozni egy egészséges munkalégkört, vagy a mûvelôdési miniszter nem teljesíti megegyezésük alapján felvállalt kötelezettségeit, lemondásra kényszerül.

Borbély Tamás

A mûfaj nálunk sem ismeretlen, de persze akárcsak a modern technika, viszonylag lassan tör be a mûvészeti életbe, szerez híveket magának. Nem véletlenül, hiszen nyelvezete merôben más, merôben újszerû, s mindemellett nem is a legkönnyebben elsajátítható-élvezhetô. Mint minden mûvészeti ág, ez is sajátos hozzáállást követel mind az alkotótól, mind a befogadótól. S bár kísérleti szinten jó pár éve létezik és igyekszik kitörni az ismeretlenség homályából szûkebb pátriánkban, Kolozsváron is, a közönség számára a színes képernyôk látványa még nem azonos a képkiállítások, szobrászati tárlatok vagy akár a modern, de tapintható installációk keltette hatással.

A British Council Arany János utca 11. szám alatti központjában az intézmény képzômûvészeti részlegének jóvoltából a kolozsvári közönségnek alkalma nyílik az ismerkedésre. A mûfajjal és brit mûvelôivel. A tizenkét fiatal mûvész Roderick Buchanan, Adam Chodzko, Mark Dean, Sarah Dobai, Graham Fagen, Douglas Gordon, Graham Gussin, Rachel Lowe, Kenny Macleod, Christina Mackie, Ross Sinclair, Carl Von Weiler nem a semmibôl indult, hiszen a szigetországban már a múlt század hetvenes éveinek közepétôl elkezdôdött a mûfaj erôteljes térhódítása. De persze minden mûvész, beállítottságának megfelelôen a maga sajátos eszközeivel valósítja meg a képernyôn mindazt, amit a környezô világból, esetleg saját bensô énjébôl láttatni akar. A négy képernyô pedig maghatározott csoportosításban eleveníti meg a tizenkét mûvész tematikailag, hangulatilag eltérô egyedi képi vallomását.

Németh Júlia

Hétfôn a kolozsvári sajtóhoz intézett levelet kapott a Szabadság, amelyben Richard Constantinidi arra hívja fel a figyelmet, hogy az összes kortárs zenét játszó együttest kidobták a Diákmûvelôdési Ház próbatermeibôl.

A szerzô azzal vádolja Victor Berceat, az intézmény igazgatóját, hogy személyes zenei ízlése vezette erre a lépésre, és zavarta, hogy ezek a zenekarok (Alegria, Hara, Kumm, Lee Quid, Luna amarã) már nem az ô együttesei, hanem menedzserrel rendelkezô, felkapott, önálló társulatok.

A levél felhívással fejezôdik be: a kulturális téren vezetô szerepet játszó személyek segítségét és támogatását kéri a próbaterem nélkül maradt együttesek számára.

A Diákmûvelôdési Házban Rodica Nilas programszervezô nyilatkozott a Szabadságnak a kialakult helyzetrôl. Állítása szerint szó sincs az együttesek kidobásáról, csupán átszervezték a tevékenységet, és ez tette szükségessé a zenekarok távozását. Megemlítette, hogy az együttesek hosszú ideje ingyen próbálnak, a villanyt, a gázt és az egyéb költségeket viszont a Diákház állja. Sajnálja a zenekarok hozzáállását, amelyek inkább hálával tartoznak azért, hogy mostanig befogadták ôket. A programszervezô legfôbb érve az volt, hogy ezek az együttesek már nem a diákház csapatai, túlnôttek ezen a szinten, profitot termelnek, tagjaik már nem egyetemisták. Véleménye szerint a diákház saját csoportjaival lennének igazságtalanok, ha hagynák ezeket a zenekarokat továbbra is ingyen használni a helyiségeket. Arra is panaszkodott, hogy a próbák miatt elviselhetetlen volt a zaj, a mûvészek idegeneket is felvittek a próbákra, sôt, a terem kulcsát is odaadták a diákház alkalmazottai számára ismeretlen személyeknek. Hozzátette, hogy amennyiben lehetôség lett volna rá, nagyon szívesen látták volna továbbra is a zenekarokat, amelyeket ô maga is nagyon szeret, de a jelenlegi körülmények között ez elképzelhetetlen.

A diákház harmadik emeleti próbatermének ajtaján rács. A big-band és a fúvósok, akik eddig az említett zenekarokkal osztották meg a termet, leköltöztek az elsô emeletre. A teremben talán színikör vagy modellképzés fog mûködni, de mindenképpen valami zajmentes tevékenység. A diákház jelenleg két kezdô jazz-rock együttesnek ad otthont, ezek az alagsorban próbálnak.

Balázsi-Pál Elôd

A ROMÁNIAI MAGYAR PEDAGÓGUS SZÖVETSÉG Kolozs megyei választmánya megbeszélést tart ma 2001. október 12-én, 17 órakor, az Apáczai Csere János Líceum dísztermében. Napirendi pontok: Az elkövetkezô idôszak tevékenységi megbeszélése; A "Beiskolázási Program –2001" értékelése; Az elnökség Nyilatkozatának és Határozatának ismertetése; Az Érdemes Oktató–Nevelô díj kiosztásának megszervezésével kapcsolatos teendôk megbeszélése valamint a díjra tett javaslatok begyûjtése; Az RMPSZ fennállásának 10. évfordulója tiszteletére szervezett ünnepség szervezési kérdései; Különfélék.

Már megint megjelent egy cikk, amely az RMDSZ vezetôségét igyekszik lejáratni (dr. Váradi G. János: A kétarcú RMDSZ, Szabadság, 2001. X. 4.). Az ilyen jellegû írások azt sugallják, hogy minden, amit elértünk, az kizárólag a mindenkori román kormányok jóindulatának köszönhetô, abban az érdekvédelmi szövetségünknek semmi érdeme nincs, amit viszont még nem valósítottunk meg, az annak tulajdonítható, hogy az RMDSZ nem mert, nem akart, vagy képtelen volt a sarkára állni, az asztalra csapni.

A nagyon hosszú írás százszor elhangzott és megcáfolt vádakat ismétel. Majdnem minden állítása felett hosszasan lehetne (és kellene) vitatkozni, de ez terjedelmi okokból nem lehetséges, ezért csak néhány olyan pontot érintek, amely elemi logikai szempontból kifogásolható.

"Egyre inkább nô a távolság az RMDSZ vezetôsége ... és az egyszerû RMDSZ-tagok között" — olvassuk. Ezt semmilyen felmérés nem támasztja alá. A választási eredmények sem, pedig bôven voltak ellendrukkerek, ellenpropaganda, még ellenjelöltek is. De hát egyesek a vágyaikat, esetleg a szûk baráti körükben végzett minifelmérések eredményeit tekintik valóságnak. Ezzel viszont az a baj, hogy önmagát beteljesítô jóslattá válhat: aki ezt hajtogatja, akarva-akaratlanul hozzájárul az eltávolodás keletkezéséhez és elmélyüléséhez. Egyesek ezt tudva és akarva teszik, mások csak a befolyásolás hatására.

1989 decemberében Domokos Géza önjelölt volt — állítja V. G. J. De hát forradalmi változás alkalmával minden újonnan alakult vezetôséget egy szûkebb kör emel ki. Robespierre-t és társait sem az egész francia nép választotta meg. A legitimáló általános választásokig szükség van egy ideiglenes vezetôségre.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnevezés is rossz — okoskodik V. G. J., megróva Domokos Gézát — mert "a magyart nem függetleníti, hanem alárendeli a romániai szónak", pedig a magyarok Erdélyben élnek, tehát a névnek ezt kellene kifejeznie. Tisztelt uram, a történelmi Erdély nyugati határa a Királyhágónál húzódott; csak Trianon után vált szokássá, hogy Erdélynek nevezik az egész, Romániához csatolt területet. Ennek értelmében nem csak Erdélyben élnek magyarok, hanem a Bánságban, a Partiumban (Körösvidéken), és Máramarosban is, de még a moldvai magyarokat sem rekeszthetjük ki, hiába igyekeznének egyesek.

Szemrehányást kap Domokos Géza, hogy csapatát túlnyomó részben humán értelmiségiekbôl alkotta, és ez a hagyomány — Váradi úr szerint — most is folytatódik. "Miért rossz az, ha fôleg irodalmárok vezetik a politikát" — teszi fel a szónoki kérdést Váradi úr, és meg is válaszolja: "Azért, mert ez a foglalkozás elsôsorban az ember fantáziáját mozgósítja és kevésbé készteti arra, hogy a gyakorlati valósággal direkt módon foglalkozzon, mint ahogy egy jogásznak, mérnöknek, orvosnak, pszichológusnak vagy újságírónak kell." Ezzel a véleménnyel — kissé másként fogalmazva — egyet is értenék, az irodalmárok mellett említve a papokat is, a másik csoporthoz sorolva a közgazdászokat is. De egy ilyen értékítélet legfeljebb statisztikailag igaz, többnyire igaz, de nem alkalmazható egyedi esetekre. Adott esetben egy költônek több érzéke lehet a realitásokhoz, mint egy jogásznak vagy pszichológusnak. Ami pedig a "hagyomány folytatását" illeti, a mostani csúcsvezetésben egyetlen költôt ismerek, a reálpolitikus Markó Bélát, hacsak ki nem derül, hogy Takács Csaba, Frunda György, Verestóy Attila, Borbély László, Eckstein-Kovács Péter is titokban verseket ír.

Felháborodottan állítja Váradi úr, hogy vezetôink "... az önlebecsülés taktikáját választják, és akik képesek megszavazni azt, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség kisebbség és nem államalkotó nemzetiség, meghamisítva ezáltal a történelmi valóságot". Ezzel szemben az igazság az, hogy az RMDSZ IV. kongresszusa (Kolozsvár, 1995) azt az önmeghatározást fogadta el, miszerint a romániai magyar nemzeti közösség tagjai vagyunk, ez ellen senki nem emelt kifogást. Ugyanakkor a kongresszus azt is elfogadta, hogy rövidség kedvéért a romániai magyarság kifejezést is használjuk. Mivel azonban minden nemzetközi dokumentum etnikai, nemzeti, nyelvi kisebbségekrôl szól, ahhoz, hogy ezek a szabályozások ránk is vonatkozzanak, és védelmünkre szolgáljanak, nem utasíthatjuk vissza ezt az általánosan elfogadott szakkifejezést sem. Nem vall realitásérzékre, ha a szómágia, szimbolikus politizálás csapdájába esünk. Az értelmezô szótár szerint: Kisebbség — 1. Embereknek számban egy másiknál kisebb csoportja. 2. Az állam nemzeti jellegét meghatározó néphez képest kisebb számarányú népcsoport, etnikai elem; nemzetiség. Kisebbséginek lenni nem kellemes, de nem sértô, megalázó dolog. Annyira nem, hogy nyugodtan mondhatjuk: az elit mindig kisebbségben van a tömeggel szemben, a kiváló tudósok, mûvészek kisebbségben vannak a középszerhez viszonyítva, talán a becsületes emberek is kisebbségben vannak a kisebb-nagyobb szélhámosságokra, elítélendô cselekedetekre hajlamos embertársaik között.

Az RMDSZ tevékenységét szabad, lehet és kell is bírálni. Ôrizkedjünk azonban a megalapozatlan, sôt logikátlan vádaktól.

Fey László

Valahol, egy külvárosi lakás kék papírral letakart konyhaasztalán Magyarország két ívpapír nagyságú térképe. Fölébe hajol négy testvér: Jóska, László, Feri és Gyurka. Arcuk az izgalomtól rángatózik, bajuszuk helyén és homlokukon, mint a hajnali harmat, izzadságcseppek gyöngyöznek, halántékuk lüktet. Laci kezében ceruza, a ceruza a térképre szegezve. Feszülten figyelnek. A szomszéd recsegô rádióját hallgatják el-elakadó lélegzettel, közben remegô kézzel húzzák azt a girbegörbe vonalat, amelyik 1940. augusztus 30-tól az új országhatárt jelöli ki Románia és Magyarország között. Néha kiegyenesednek, tapsolva ugrálnak, aztán ismét elkomorodnak. Attól függôen, hogy a szeszélyes határvonal egy-egy ismert helységet magyar szempontból jobb-, vagy balsorsra ítél.

A háttérben, a csikókályha mellett apjuk szívja a kapadohányt és közben egyre csak dohog:

— Most legalább megfizetnek nekik, végre!

— Hallgasson, Táti! Nem halljuk a rádiót!

— Jó, jó, mormog az öreg halkabban —, de úgyis megkapják a magukét! Azért, amiért kidobtak a postáról tizenkilencben, mert nem tudtam románul!

— Kolozsvár a miénk! — kiáltanak fel a fiúk, s az asztal körüli táncba bekapcsolódik a két leánytestvér, Ilona és Lujzi, akik eddig csak megszeppenve figyelték az eseményeket. A bécsi Belvedere palotában elhatároztatott: Észak- és Kelet-Erdély — Budapest szerint visszatért, Bukarest szerint kiszakíttatott a haza testébôl.

Emlékezetes napok voltak ezek. Nyár, mintha csak megtisztelni szándékozott volna a jeles napokat, hosszúra nyúlt és aranyló sugaraival melengette a nagy eseményre váró kincses város polgárait. Aztán az örömmámor. 1940. szeptember 11-én bevonulnak a honvédek, majd négy nappal késôbb, a Fôtér északi oldalán, a Szent Mihály-templom árnyékában felállított díszemelvényen helyet foglaló kormányzó és felesége, Teleki Pál miniszterelnök és a helyi vezetés elôtt, pompás katonai parádéval ünneplik meg a bevonulást.

Örömkönnyek, ujjongás, ünneplés egyik oldalon, aggodalom, sírás fogcsikorgatás és tiltakozás a másikon. A csalfa történelem újra megismételte a kegyetlen színjátékot, ugyanazon szereplôkkel, de egészen más szerepkörben.

Hogyan fogadta Erdély és Kolozsvár lakossága a valóban sorsdöntô Döntést? Távol tartva magam a szubjektív véleménynyilvánítástól, két forrásból idézek, amelyek hûen tükrözik a nagy napok hangulatát.

Az elsô, a magyargyûlölettôl csöpögô és a hagyományos uszítástól hemzsegô "Horthysta-fasiszta terror Románia északi részén, 1940 szeptember — 1944 október" (A hat szerzô, két koordonátor és hét társ-szerzô nevét helyszûke miatt nem írom le...)

A 13. oldalon a következô szöveg olvasható: "Az együttélô nemzetek — magyarok, németek és mások együttnemérzésüket fejezték ki a horthysta Magyarország expanzionista törekvéseivel szemben... A resicabányai magyar nemzetiségû román állampolgárok... Hitlerhez írott levelükben üzenik: a romániai magyarok meg vannak elégedve sorsukkal és követelik, hogy minket, magyarokat ne szakítsanak el Romániától..."

A másik idézet Diószegi Anna, hóstáti gazdálkodó asszony "Életem története. Emlékek a kolozsvári Hóstátról", az Erdélyi Gondolat kiadásában, idén megjelent, egyszerû elbeszélô stílusban megírt, önéletrajzi visszaemlékezésébôl. Íme néhány passzus a Horthy Miklós bevonulásáról.

"Emlékszem, hogy már hetekkel azelôtt hangoztatták, még az újság is megírta, hogy Horthy Miklós Kolozsvárra bevonul... nagy volt a lelkesedés... a hírre lázas elôkészületek kezdôdtek... Aztán, úgy 12 óra után már hallatszott a fúvószenekar... a nép éljenzett... ekezdtünk sírni, de sírtak a mamáink is... Isten hozta szeretett kormányzónk! Elôtérben a lányok láthatók, középen a koronás magyar zászlóval... és a háttérben a hóstáti fiúk, ünnepi, fekete ruhában... bal felôl a Bethlen Gábor Földész Dalkör díszzászlója."

Amint az elsô idézethez nem fûztem kommentárt, úgy a másodikat sem magyarázom. Mindkettô magáért beszél. Egyiket sem értékelem, rábízom ezt Önökre, tegyék saját belátásunk és vérmérsékletük szerint. Csupán a hangulati, érzelmi töltet közötti különbségre hívnám fel a figyelmet, hiszen az esemény tartalmát sokszor és sokan, hol szubjektíven, hol több-kevesebb objektivitással magyarázták, értékelték, ki-ki a maga szemszögébôl. És ez ma is tart. Talán soha, soha nem lesz vége!

Tatár Zoltán

Románia nem a terrorizmussal áll harcban, ahogy azt a nagyhatalmi allûröktôl vezérelt Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi miniszter magabiztosan bejelentette a minap. Az elmúlt hónapok-hetek történései egyre inkább arra utalnak, hogy Bukarest elsôsorban a szomszédos országokkal áll "hadilábon" — ötbôl néggyel mindenképpen.

Ion Iliescu valamelyik tévényilatkozata során el is panaszolta: egyes szomszédos államok politikusai "nem tanúsítanak kellô eleganciát a Romániával tartott kapcsolatokban". Az államfô szavaiból kiderül: ezek közt van Magyarország, Moldova Köztársaság, de megromlott a viszony Ukrajnával és Bulgáriával is.

Az államfô a magyar–román kapcsolatok "megrontójának" egyértelmûen a státustörvényt tartja. Kifogásolta azt is, ahogy a magyar politikusok félhivatalos, vagy egyáltalán nem hivatalos látogatásokat tesznek Erdélyben, és értetlenségének adott hangot, amiért "kizárólag magyar nyelvû tanintézmény megnyitására" utaznak ide.

Javában tart a diplomáciai mosolyszünet Moldova Köztársasággal is azt követôen, hogy Ioan Morei igazságügyi miniszter a független állam belügyeibe való beavatkozással, expanzionista törekvésekkel vádolta Bukarestet. A Chisinãu-i vezetés továbbra sem hajlandó elismerni az orosz ortodox egyházhoz tartozó moldovai mitropolia mellett az "etnikai alapon szervezôdô", és a román ortodoxhoz tartozó besszarábiai mitropoliát. A magukat moldovaiaknak, illetve románoknak vallók táborának mesterséges kialakulása veszélyezteti a társadalmi békét, felerôsíti a nacionalizmust, a szeparatista törekvéseket — hangoztatják.

A két ország közti viszony épp akkor hidegül el, amikor Chisinãu felajánlotta a közvetítést Románia és a másik szomszéd, Ukrajna között. Itt a "fôgubanc" továbbra is a Kígyó-szigetek, illetve az ukrajnai román közösség kérdése Nem is beszélve "az undok" Bulgáriáról: a román diplomácia még mindig nem tudta feldolgozni, hogy a bolgár vezetés határozottan, és félreérthetetlenül visszautasította Adrian Nãstase azon javaslatát, hogy a két EU-tagságra pályázó ország alkosson tandemet, együtt kérve felvételüket az unióba.

A kisebb-nagyobb intenzitású konfliktusok ilyenszerû egybeesése mélyen elgondolkodtatta államfônket, aki szerint "mintha valaki ösztönözné és halmozná az ellentéteket Románia és a szomszédos országok közt." De bármennyire is kényelmes elringatózni valamiféle, az ország ellen ármánykodó nemzetközi összeesküvés árnyékában, Románia és a szomszédos államok közti kapcsolatok megrontására törô "terroristát" abban a mentalitásban kell keresni, amely szerint ezeknek az ellentéteknek az oka kizárólag a szomszédok magatartásában keresendô. A román kormánynak végre tudomásul kell vennie, hogy például a magyar kormányok számára nem mindegy a határon túli magyarság sorsa, a jelenlegi pedig fel is vállalja az ezzel járó konfliktusokat és hogy ez nem jelent feltétlenül belügyekbe való beavatkozást. Különösen akkor nem, ha maga Románia is elvárja, hogy a moldovai kommunisták fogják vissza románellenes megnyilvánulásaikat vagy hogy ne korlátozzák az ukrajnai románok jogait. És talán meg kellene érteni a bolgár testvéreket is, akiknek szintén bôven van mit ledolgozniuk saját lemaradásukból, nemhogy felvállalják a román sikertelenségeket is.

Annyiban viszont igaza van Ion Iliescunak, hogy ha Románia tényleg komolyan pályázik a NATO-, illetve az EU-tagságra, rendeznie kell kapcsolatait a szomszédos államokkal. Mind az észak-atlanti szövetség, mind pedig az Európai Unió számára alapfeltétel, hogy a csatlakozni óhajtó államnak jó kapcsolatai legyenek szomszédjaival. Ha pedig kiderül, hogy Románia mégsem jelenti azt a stabilitási tényezôt a térségben, amelynek bebizonyítására kormányai sora törekedett, úgy esélyei a minimálisra csökkennek, és ismét szép, elegáns visszautasításban lesz részünk.

Székely Kriszta

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) összesen 3,8 millió dollár kártérítést fizet azoknak a csapatoknak, amelyek a Bajnokok Ligája csoportmérkôzéseinek 1. fordulójában elutaztak a szeptember 12-re tervezett találkozók helyszíneire.

Az összecsapásokat az egy nappal korábbi, New York-i és washingtoni terrortámadások miatt elhalasztották.

Ilyen helyzetben volt a Debreceni VSC, a Bukaresti Steaua és a Bukaresti Rapid.

Bajnokok Ligája
Az E-, F-, G- és H- csoportban szerdán este pótolták az amerikai tragédia miatt elhalasztott találkozóit. Eredmények:

E-csoport
Celtic Glasgow (skót)–Rosenborg Trondheim (norvég) 1–0 (gólszerzô: — Thompson — 21. perc) és FC Porto (portugál)–Torinói Juventus (olasz) 0–0. Az állás:

1. Celtic 3 2 0 1 4–3 6

2. Juventus 3 1 2 0 4–3 5

3. Porto 3 1 1 1 2–2 4

4. Rosenborg 3 0 1 2 2–4 1

F-csoport
Bayer Leverkusen (német)–Fenerbahce Isztambul (török) 2–1 (Lucio — 36. és Ballack — 59. perc, illetve Revivo — 6. perc) — csoport kullogója szenzációs kontra nyomán talált be, sorsát mégis megpecsételte a színes bôrû Johnson kiállítása a 37. percben; FC Barcelona (spanyol)–Olympique Lyon (francia) 2–0 (Kluivert — 78. és Rivaldo 11 m, 86. perc). A táblázaton:

1. Leverkusen 3 3 0 0 5–2 9

2. Barcelona 3 2 0 1 6–2 6

3. Lyon 3 1 0 2 1–3 3

4. Fenerbahce 3 0 0 3 1–6 0

G-csoport
OSC Lille (francia)–Deportivo La Coruna (spanyol) 1–1 (Olufade — 86. perc, illetve Valeron — 49. perc) és Olimpiakosz Pireusz (görög)–Manchester United (angol) 0–2 (Beckham — 66. és Andy Cole — 82. perc) — több mint egy órán át "aludt az oroszlán", óriási helyzeteket packázott el, majd megrázta magát Beckham által és eldöntötte mérkôzés sorsát a percekkel azelôtt beállított Cole révén. A sorrend:

1. Manchester 3 2 0 1 4–2 6

2. Deportivo 3 1 2 0 5–4 5

3. Lille 3 1 1 1 4–3 4

4. Olimpiakosz 3 0 1 2 3–7 1

H-csoport
Sparta Prága (cseh)–Szpartak Moszkva (orosz) 2–0 (Kincl — 57. és Sionko — 88. perc) — a cseheknél most már nem csak a válogatott, hanem a klubcsapatok is jól menetelnek; Feyenoord Rotterdam (holland)–Bayern München (német) 2–2 (van Hooijdonk — 38. és Tomasson — 45. perc, illetve Elber 2 — 12. és 50. perc) — felváltva vezettek a csapatok, a címvédô bajorok örülhettek, hogy brazil gólgyárosuk jó formában van. Három forduló után:

1. Sparta 3 2 1 0 6–0 7

2. Bayern 3 1 2 0 5–3 5

3. Feyenoord 3 0 2 1 4–8 2

4. Szpartak 3 0 1 2 3–7 1

(pja)

A 6. fordulóban sok gól esett, Aranyosgerenden olyan hatása van a bajnokságnak, hogy már az utcán játszó gyerekek is sportszerelésben ünneplik a falu két csapatát jó eredményeikért.

Eredmények: Boldoci Vörös Csillag–Alsódetrehemi Oroszlánok 8–2, Mezôszopori Jövô–Hadrévi Aranyos 3–0 (játék nélkül, a vendégek nem jelentettek), Mezôcsáni Jövô–Aranyosgerendi Tineret FC 5–3, Magyarósági Sólymok–Mezôôrkei FC 1–10, Székelyföldvári CFR–Aranyosgerendi Dinamó 1–3 és Aranyoslónai Spicul–Harasztosi FC 6–1. A táblázaton:

1. Dinamó 6 5 1 0 19–4 16

2. Mezôcsán 6 5 0 1 26–13 15

3. Mezôôrke 5 4 0 1 29–11 12

4. Tineret 6 4 0 2 28–14 12

5. Boldoc 6 4 0 2 28–19 12

6. Székelyföldvár 5 3 0 2 17–12 9

7. Oroszlánok 6 3 0 3 25–21 9

8. Mezôszopor 6 2 0 4 16–33 6

9. Hadrév 6 1 1 4 10–18 4

10. Spicul 6 1 0 5 17–22 3

11. Sólymok 6 1 0 5 9–39 3

12. Harasztos 6 0 2 4 7–25 2

Schmidt Jenô

Óriási meglepetés az angol Liga Kupa 3. fordulójában: a címvédô FC Liverpool hazai pályán, hosszabbítás után 2–1-re kikapott a másodosztályban (Division I.) szereplô Grimsby Towntól.

A BL-résztvevô vendéglátó együttes klasszisai közül Sami Hyppiä, valamint Jamie Carragher, Gregory Vignal, Danny Murphy, Gary McAllister, Dietmar Hamann, Nick Barmby, Vladimir Smicer és Jari Litmanen, majd csereként Jamie Redknapp és Emile Heskey is szóhoz jutott, de ez is kevés volt. Pedig a 101. percben a skót McAllister büntetôbôl vezetéshez juttatta csapatát, erre azonban Marlon Broomes (113.) válaszolt. Amikor már mindenki a 11-es párbajra készült, a 120. percben Phil Jevons 25 méterrôl bevette Chris Kirkland kapuját.

Hétközi fordulót játszottak az elsô osztályban Kolozs megye képviselôje, a Szamosújvári SOMVETRA Medgyesen játszott régi riválisa, a Gázmetán ellen. A hazaiak szoros küzdelemben nyertek 2431–2380 fa arányban (egyéniben: 3–3). A medgyesiek közül Kalló tûnt ki 444 fával, a vendégektôl pedig a csapat legidôsebb tagja, Adina Muresan 424 fával.

A válogatottak nemzetközi találkozója miatt két hétig félbe szakad a bajnokság.

Erkedi Csaba

Férfi bajnokság
Bár egyéniben 3–3-mal végzett, 38 fás vereséget szenvedett a Kolozs megyei Aranyosgyéresi CFR-Sodronyipar. Kolozs megye képviselôje Brassóban vendégszerepelt, egyénileg a következô eredményt érték el: Cornel Popa 849, Dumitru Bese 906, Grigore Blaga 892, Zenkó Alpár 883, Marius Codarcea 828 és Ioan Figlea 876 fa.

(schmidt)

l Divatosak a hegyiversenyek. Évek óta speciális mûvelôi vannak e nagyon nehéz, sok erôt követelô hegyiverseny-futásoknak. Már odáig jutottak, hogy a Himalája lejtôin is nehéz körülmények között "felfelé" futásokat rendeznek. Az útközbeni reklám behozza a költségeket.

Európában is külön mezônyök specializálták erre magukat, járva az effajta Világkupákra (itt is nagy pénzlehetôségek vannak!). Nemrég Arta Termében, olasz földön a férfiak 13 kilométert futottak hegyre (949 m szintkülönbség!), amit az olasz Marco de Gasperi nyert 1 óra 1 perces eredménnyel! Rengeteg olasz, svájci, szlovén, cseh, angol, francia, portugál, orosz, de még új-zélandi versenyzô is rajthoz állt! A hölgyek majdnem 9 kilométert futottak felfelé (600 m szintkülönbség) itt az új-zélandi Melissa Moon gyôzött a cseh Anna Pichtova elôtt 38 perccel. De mindenhol csapatküzdelmet is rendeznek, az utóbbin 22 ország vett részt. Az ifik korosztályában is volt vetélkedô. Egyelôre sem a románok, sem a magyarok nem indultak e nagyon nehéz megmérettetésen...

l 26. Decastar elnevezésû tízpróba ôszi versenyét rendezték a francia Talence-ben. E hagyományos világtalálkozón az ukrán Alexander Jurkov verte a mezônyt (8324 ponttal), megelôzve a kevésbé ismert francia Hernut (8213) és a norvég Jensent (8153). A magyar Zsivótczky Attila hetedik lett 7895 ponttal, elpuskázva a távolugrást

(6,62 m). A hölgyek hétpróbájában az amerikai Sheila Burrel 6454 ponttal gyôzött egy orosz–ukrán kettôs ellen.

l A német utcai 10 km országos bajnokságon "idegen betörôk", de nemrég német állampolgárságot szerzett sportolók gyôztek. A férfiak versenyét a volt etióp, ma az Eintracht Frankfurtnak versenyzô Tereffe Desaleng nyerte, kerek 29 perccel, igaz, mellbedobással az "igazi" német Carsten Schütz elôtt. A hölgyek ugyanekkora távját a volt román, ma LG Braunschweignek versenyzô Luminita Zaituc nyerte fölényesen a volt orosz Petra Wassiliuk elôtt. Mivel a volt etióp még ifi, így az ifibajnokság is az övé lett. Zaituc meg csapatával is gyôzött a nôknél. Egybôl négy bajnokságot "hoztak" jótevôiknek.

l Már 3 nagy maratonon túl vagyunk ez ôszön. Berlinben a kis japán hölgy, Nakao Takahashi rekordot javított, 2 óra 20 percen belülre vitte le a világ legjobb maratoni eredményét, pontosabban 2:19:46-re, megdöntve az ezúttal másodiknak befutó Tegla Lourupe csúcsát (2:20:43), aki most "csak" 2:28:03-at futott. Naoko eredménye a 25. maratoni világcsúcs, de bizonyosan rá fog tenni még egy jó lapáttal, mivel országában — mint máshol sehol a világon — ez a versenyszám császári fennhatóság alatt van!

Közben a kis japán megkapta a maga 50 000 + 180 000 márka + autó díját, s a versenyek folytatódtak október 7-én Chicagóban, ugyanakkor Kölnben, majd a napokban Münchenben, október 28-án Frankfurtban, aztán jöhet november 4-én a nagy New York-i maraton, dacolva a terrorista megnyilvánulásokkal!

l Kuala Lumpurban (Malajzia) rendezték a Dél-ázsiai Játékokat (XXI. Sea Games), ahol Thaiföld fölényesen gyôzött 22 arany, 8 ezüst és 11 bronzérmével, a Fülöp-szigetek, Malajzia, Indonézia, Vietnam, Burma és Szingapúr elôtt. E világrész eredményei még nem sokat mondanak, de van nagy érdeklôdés az atlétika iránt.

Nagy Péter

Eredeti cím: Dr. Dolittle 2, amerikai, színes, szélesvásznú, 2001, 98 perc. Rendezte: Steve Carr, szereplôk: Eddie Murphy, Kristen Wilson, Jeffrey Jones, Kevin Polack.

Eddie Murphy ismét beszél az állatokkal, és ami még jobb: az állatok is beszélnek vele. Sôt, talán túl sokat is, hiszen a sikeres állatorvosnak alig marad ideje családjára, tinédzser lányával nem képes szót érteni, megtiltja neki, hogy születésnapját barátjával töltse. Cserébe európai körútra invitálja a családot, de négylábú kliensei közbeszólnak: segítségét kérik az erdô megmentésében.

Doktor Dolittle ügyvéd-feleségével (Kristen Wilson) együtt az állatok képviselôjévé, szószólójává válik, és megtalálja a nehezen kivitelezhetô megoldást: a törvény szerint amennyiben védett faj egyedei lakják az erdôt, a fák és lakóik sértetlenek maradnak. A lelkes doktor meg is találja a védett állatot, egy ritka medvefaj képviselôjének, Avának a "személyében". Csakhogy Avának pár is kellene, és az egyetlen megfelelô egyed egy cirkuszi medve, Archie, aki a fürdôkádban lubickolva tárgyal a neves doktorral.

Archiet sikerül a vadonba csábítani, csakhogy az örökzöld "I will survive" elôadásával az erdô lakóit meghódítani szándékozó városi medvét általános ellenszenv fogadja.

Sikerül-e dr. Dolittlenek megmentenie az erdôt, és mi lesz közben saját életével, megtalálja-e a közös hangot lányával? — mindez kiderül Steve Carrnak, a népszerû Sprite-reklámok alkotójának legújabb filmjébôl.

Bár Eddie Murphy most is a tôle megszokott módon komédiázik, a fôszerepet ezúttal mégis az állatok, az alkoholista csimpánz, a maffiafônök-allûrös hód, az akcentussal beszélô kaméleon, a fülig szerelmes medve és a többiek játsszák.

A filmben az Amerikában még mindig népszerû "vécéhumor" mellett az ismert hollywoodi termékekre (Rocky, A bárányok hallgatása/Hannibal, A keresztapa stb.) tett utalások biztosítják a komikumot.

Vetítések idôpontjai: 10.30, 13, 15.30, 18, 20.30 — szombaton, vasárnap és csütörtökön nincs elôadás 10.30-tól, pénteken, szombaton és vasárnap kedvezményes vetítés este 23 órától, hétfôn egész napos kedvezmény.

Eredeti cím: Drakula 2000, amerikai, színes, 2000, 107 perc. Rendezô: Patrick Lussier, szereplôk: Christopher Plummer, Gerard Butler, Jonny Lee Miller, Justine Waddell, Omar Epps, Jennifer Esposito, Vitamin C.

Wes Craven (Rémálom az Elm utcában, Sikoly 1–2–3, Vámpír Brooklynban), a modern horror mestere ismét leporolta a Drakula-legendát. Igaz, a rendezést ezúttal átengedte hû munkatársának, filmjei vágójának, Patrick Lussier-nek, de a munkálatokat végig pontosan ellenôrizte.

Fiatal, jól felszerelt betörôk egy régiségkereskedést akarnak kirabolni. Nagy a meglepetésük, amikor a széf ajtaja mögött egy titkos alagútrendszerre bukkannak. Az egyetlen értékesnek tûnô tárgy egy ezüstkoporsó, amit magukkal visznek, és így akaratuk ellenére felébresztik a halhatatlan Drakulát, aki száz évig volt a vámpírvadász Van Helsing (Christopher Plummer) foglya.

Az új erôre kapott vámpír elsô útja Amerikába vezet, ahol Van Helsing lányát, Maryt akarja megtalálni — az egyetlen lényt, akivel közös a sorsa.

Craven új vámpírja stílusos, vonzó és érzéki, ráadásul modern elektro-rockot hallgat, ugyanakkor a misztikusság, titokzatosság is megmaradt jellemvonásai között. De nem ez az, ami a Drakula 2000-t kiemeli a tucatnyi vámpírfilm közül, hanem a Drakula eredetére vonatkozó elmélet — ennek a lénynek nem Transsylvániában, hanem a Bibliában kell az eredetét keresni.

Vetítések idôpontjai: 12.30, 15, 17.30, 20 — kedden egész napos kedvezmény.

Balázsi-Pál Elôd

Eredeti cím: Virus, amerikai, színes, 2001. Rendezte: John Bruno, szereplôk: Jamie Lee Curtis, William Baldwin, Donald Sutherland, Joanna Pacula.

Különleges hatásokkal fûszerezett sci-fi thriller. Egy orosz tengeralattjáró furcsa jelenséget észlel, amikor fel akarja venni a kapcsolatot az ûrközponttal: megbolondulnak a számítógépek. Tulajdonképpen földönkívüliek hatoltak be a rendszerbe. Néhány nap múlva az arra járó Sea Star hajó egyetlen túlélôt talál a tengeralattjárón. S kiderül, hogy a felsôbbrendû lények szerint az emberi faj tulajdonképpen csak kiirtandó vírus.

Vetítések idôpontja: 13, 15, 17, 19 — csütörtökön egész napos kedvezmény.

Póka János András

A népszerû román filmszínész, Florin Piersic filmjeit vetítik péntektôl kezdve. Október 12-én, pénteken: Saptecai betyárjai (vetítés 12 és 17 órakor), Hét fiú és egy szeleburdi lány (14.30 és 20); október 13-án, szombaton: Ralu kisasszony hozománya (12, 17), Ejtôernyôsök (14.30 és 20); október 14-én, vasárnap: Bolondok hete (12 és 17), Életelixír (14.30 és 20); október 15-én: Csontok útja (12 és 17), Különös ügynök (14.30 és 20), október 16-án: Pintea (12 és 17), Szalamandrák fészke (14.30 és 20); október 17-én: Sárga rózsa (12 és 17), Türkiz nyakék (14.30 és 20); október 18-án: Az ezüstálarc (12 és 17), Én, te és Ovidius (14.30 és 20).

Pénteken, 9 órától: A fehér alsó; Öt után, hat elôtt; Miért sípol a macskakô; Börtönfeleségek; Van börtön, babám; 13.30-tól: Bolyai; Ahogy az Isten elrendelte; Nemzeti dal; 17 órától: Torzók; 19 órától: Feri és az édes élet — Beszélgetés: Czabán György és Kelemen Attila; 21 órától: I love Budapest.

Szombaton, 9 órától: Cseh Tamás; 10.30-tól: Az élet dolgai; Súlyosan káros; Placenta, Sohasemvolt Glória; 12.30-tól beszélgetés: Gáspárik Attila és Kelemen Attila; 14 órától: Eksön; Tévéjáték; Afta; 15.30-tól: A park; Közelgô kékség; A robogós ember; 17 órától: Duna Mûhely-válogatás: A Jánó testvérek; Tempo; Lamm; Tangó; Szél — Beszélgetés: Durszt György és Gáspárik Attila; 18.30-tól: Köd; Szortírozott levelek — Beszélgetés: Zágoni Balázs/Kocsi Ágnes és Krasznahorkai Balázs; 19.30: Moszkva tér; 21 órától: Az utolsó vacsora az Arabs Szürkénél; 22.30 Országalma.

Vasárnap 10 órától: F3-válogatás: Rockerélet; Táncfilm; Hungarian Folklore, Hungarian Life; Tündérdomb; 12 órától: Vakvágányok; 15 órától: A leghidegebb éjszaka; 16 órától: Porrajmos; Elveszett család; Vityebszk felett; 18 órától: Se kép, se hang; F3-válogatás: Pannon halom; Téltemetés; Kilakoltatás; A gyár; Érintések; 21 órától: Nexxt.

— Története van annak, ahogyan a házzal találkoztam — kezdi a beszélgetést. — 1940. október 20-án Kolozsvárott megalakult az Erdélyi Tudományos Intézet Teleki Pál irányításával. A népi építészet feltárására 1941 szeptemberében került sor Kidén és a Borsa völgyében. Vargha László végezte és ez az anyag rendkívül értékes fotókkal, pontos felmérésekkel a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban maradt fenn. Errôl az anyagról írott cikken és a kidei öreg ház fényképén ragadt meg a szemem egy budapesti napilapban. Akkor a Magyar tv-ben betöltött funkcióm miatt nem forgathattam, de ahogy befejeztem ottani tevékenységemet, filmezhettem. Hazajöttem, de a fotók alapján, amelyek egy ötven évvel ezelôtti állapotot mutattak, nagyon nehezen lehetett rátalálni a régi szalmatetôs házakra. Mind felújítva, ez az egy már-már utolsó pillanatban nagyon rossz állapotban. Akkor született meg az elhatározás: minden energiámmal megmenteni a jövônek. A budapesti 77 Elektronika cég vezetôinek meséltem és mutattam: veszély fenyegeti, félô, hogy tulajdonosai lebontják. A cég segítséget ígért és adott: indulhatott a szervezés, munka. Csákány Árpád, a ház tulajdonosa, a falu rendelkezésére bocsátotta az épületet, Szabó Árpád elvállalta a munka megszervezését, felügyeletét, anyagi és mindennemû támogatását. Három hektáron rozsot vetett a szalmafedéshez.

Számomra a legfontosabb, az érdekes ellentmondás: a faluról forgatott filmben többször is elhangzik: "elnéptelenedô falu", csupán kb. 20 százaléka 70 év alatti lakos. És akkor eljön a szalmafedés napja, Szabó mozgósít… és megjelenik harminc életerôs férfi — az elsô nekifutásnál csak 8, pedig akkor elkísért Kidére Lénárt István mini skanzen tulajdonos Szokolyáról (Magyarország), hogy megtanítsa, hogyan is kell a szalmát elôkészíteni és felrakni. Tehát itt volt a harminc ember, aki még a pálinkát és gulyást is késôbbre halasztotta, elôbb elvégezték a több mint 10 méter magas szalmatetôt. Az ácsmunkát Márton László gyergyószentmiklósi vállalkozó munkásai végezték, a gyergyói havasokból hozott 7 méteres tölgyfa gerendákból. A kéményt, amelyet utoljára 1869-ben újítottak fel, csomafái roma család tapasztotta két héten keresztül 12 tonna agyagból. A kômûvesmunkát Páskány Árpád vállalkozó munkásai végezték.

— Ami még elvégzendô, az az udvart a kerttôl elválasztó kerítés — egészíti ki Szabó Árpád. Ô még emlékszik, hogyan csinálták cölöpök közt gyertyánfa ágakból fonva, 1,5 m magasra, befedve 50–60 cm magas szalmatetôvel — a nagyapja még így csinálta.

Az önkéntes munkások között román szót is hallott, mondja András, és kitérve saját szerepének, céljának taglalása elôl, kiemeli: ez a feladat olyan képességeket hozott ki az emberekbôl, látszólag szétesett közösségekbôl, amire senki sem számított.

A ház készen, most a Szentendrei Néprajzi Múzeum munkatársait várja a falu, hogy irányításuk alatt a még fellelhetô bútor, munkaeszközök, és minden, ami a régi életformára emlékeztet, a múzeumba kerüljön.

— Korábbi beszélgetésünk alkalmával említette, hogy véleménye szerint formát kell adni a dolgoknak. Létre kell hozni egy alapítványt, amely a külsô és belsô erôket megszervezze. A tájház tehát kiindulópontja lenne egy olyan alapítványnak, amely felkarolná a népi mesterségeket, amelyeknek tehetséges mûvelôi voltak a régi kideiek, és feltételezhetôen a fiatalok is génjeikben hordozzák ezt az egyedülálló kincset?

— Meggyôzôdésem.

Lukács Éva

Világszerte október 10-én tartják a Szellemi Sérültek Világnapját. Ez alkalommal az Estuar Alapítvány kolozsvári szociális központ sajtótájékoztatót tartott, mely alkalommal beszámolt négyéves tevékenységérôl. Az alapítvány jelen pillanatban az egyetlen Kolozs megyében, amely a szellemi sérültek és pszicho-szociális depresszióban szenvedôkön segíteni szándékozó közösségi programot dolgozott ki. Amint azt a sajtótájékoztatón megtudtuk, Romániában 1990-hez viszonyítva 1999-ben 28 százalékkal nôtt a pszichés betegek száma. A betegség megjelenése elsôsorban a fiatalok körében észlelhetô (80 százalék). A betegség kezelése igen költséges, ezért több társadalmi réteg bevonása szükséges. Veres Gyöngyvér, az alapítvány egyik ügyvezetôje elmondta, a kolozsvári központ jelenleg 160 tagot tart nyilván. A Párizs utca 35. szám alatt mûködô székhely látogatottsága napi 30-40 személyre tehetô. Itt hetente két alkalommal meleg ételt, ebédet is felszolgálnak. A hozzávalót a tagok adják össze és egyikük, mint fôszakács, készíti el az igen ízletes étkeket. Ez minden héten kiemelkedô eseményszámba megy, mondta Veres Gyöngyvér.

— Másik programunk célja, melyet a Mindenkinek joga van, hogy természetes életet éljen mottóval indítottunk, az volt, hogy olyan személyeket támogassunk, akiknek nincs se lehetôségük, se megfelelô tudásuk, hogy bizonyos esetekben a törvény elôtt megvédjék magukat. Sok olyan eset van, hogy a szellemi fogyatékosokat rokonok, vagy szomszédok próbálják kijátszani jogos tulajdonukból. Megfelelô ügyvédi támogatás hiányában sokan az utcán maradnak. Ilyen esetekre igyekszünk ügyvédet biztosítani tagjaink számára. A program támogatója a Soros Open Network keretében mûködô Jogi erôforrások központja. Hetente jogi tanácsadó áll tagjaink rendelkezésére. Ugyancsak ennek a programnak a keretében elindítottuk a szellemi sérültek biztonsági és jogi védelmét. Ebbe belevontuk a helyi biztonsági szervek képviselôit, a sajtót és jogász hallgatókat. Igen fontosnak tartjuk ezt a programot, mivel a szellemi sérültek nagyon sok veszélynek vannak kitéve. A társadalom sajnos még elfordítja a fejét, ha mássággal találkozik. Ezért próbáljuk népszerûsíteni és bevinni a köztudatba, hogy ezek a személyek is a közösséghez tartoznak és megértésre szorulnak. Amint azt a statisztikák bizonyítják, bármely pillanatban bárki az ô helyzetükbe juthat. Ne fordítsunk tehát hátat nekik.

Horváth Gyöngyvér

Lapunk szeptember 25-i számának 5. oldalán Szôcs Juditnak, a Gál Kelemen Oktatási Központ vezetôjének a tollából Cáfolat címmel tiltakozás jelent meg azzal kapcsolatban, hogy Révész Erzsébet a Megyei Képviselôk Tanácskozásán szóvá tette: az oktatási központ a sajtón keresztül erdélyi magyar gyerekeket toboroz magyarországi középiskolákba. A cikkíró félretájékoztatással vádolta Révész Erzsébetet, aki szerkesztôségünknek eljuttatta Szôcs Juditnak, a Gál Kelemen Oktatási Központ nevében 2000 április 11-én lapunkban megjelent felhívását erdélyi nyolcadikosok magyarországi nyomdaipari képzésére. Révész Erzsébet elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy Szôcs Judit úgy próbál mást lejáratni, hogy valótlanságokat állít a nagy nyilvánosság elôtt. Magatartása összeegyeztethetetlen a közéleti tisztségviseléssel.

A magyarországi nyomdaipari szakképzést erdélyi diákok számára már semmi nem indokolja, mondotta Révész Erzsébet, hiszen Kolozsváron a többi szakiskolai osztály példájára, nyugodtan lehetne nyomdaipari képzést is biztosítani magyar nyelven: számos olyan nyomda mûködik városunkban, ahol jól felkészült magyar szakemberek dolgoznak.

Internetes szexuális felvilágosító programot indít október 22-i kezdettel a Fiatalok a Fiatalokért Alapítvány. A számítógépes játékként tálalt versenyre százával várják Kolozs megyében az érdeklôdô kamaszokat illetve bakfisokat.

A megyei tanfelügyelôség által szervezett csütörtöki soros sajtóértekezletet rendhagyóvá tette a Fiatalok a Fiatalokért Alapítvány képviselôinek nagyszabású projektbemutatója, mely során betekintést nyerhettek az újságírók és a meghívottak a diákság korszerû szexuális felvilágosításának gondjaiba. Monica Ilutiu, az alapítvány Kolozs megyei irányítója beszámolt a szervezet által kezdeményezett és kivitelezett, a fiatalok szexuális felvilágosítását célzó eddigi nagyobb kampányairól, majd hivatalosan is bejelentette azt, ami a kolozsvári diákság soraiban már napok óta beszédtéma: október 22. és november 4-e között szervezett internetes jellegû "felvilágosító játék" kezdôdik azon diákok számára, akiknek iskolája vette a fáradtságot, és feliratkozott erre a nagyszabású programra. Az Élelmiszeripari, a Kémiai, a Posta és Távközlési, a Vasúti, az Energetikai, a Cosbuc, a Szállítási, a volt Természettudományi, a Racovitã, valamint a volt Elektrotechnikai Líceumok/iskolaközpontok diákjai ily módon nem csak felvilágosítást nyerhetnek a nemi kapcsolatokról és betegségekrôl, de komoly nyeremények birtokába is juthatnak abban az esetben, ha a számítógépes "tananyagot" jól elsajátítják. A versenybe az internetes kávézókban illetve a világhálóra bekötött iskolai informatika laboratóriumokban kapcsolódhatnak be a kiválasztottak. A "tananyag" letölthetô — bárki számára — az Internetrôl is (www.venerix.ro). Az eredményhirdetésre és a díjak kiosztására — számítógépek, maroktelefonok, trikók — november 5–9-e között kerül sor, de maga a játék év végéig tart.

Stanca Lupu szakorvos elmondta, hogy ország- és világszinten egyaránt nô a fiatalok körében a szifilisz és AIDS-esetek száma, és már csak ezek a tények is arra vallanak, hogy az ifjúság körében olyan felvilágosító munkát kell végezni, amelynek reális eredménye van.

A jelenlévô internetes kávézók tulajdonosai szép reményeket jósoltak a játéknak, ugyanis — szerintük — a "navigáló" diákok 60 százaléka hasonló jellegû (?) weboldalakat nézeget a világhálós szolgálatokat biztosító kávézókban.

Az alapítvány képviselôi felhívták a figyelmet a 2001-es kiadású szexuális felvilágosítás-jellegû, a 10. osztály számára írt tankönyvre (Manual de educatie viata de familie), amelynek témáiból szabadon választhatnak osztályfônöki órákon a tanárok. A Szabadság kérdésére, hogy miért nem készült külön a 9–10-eseknek és külön a 11–12-eseknek tankönyv, Monica Ilutiu elmondta: a vonatkozó órákon a diákok asztalán nincs tankönyv, így az osztályfônök azokat a leckéket "tanítja" csak, amelyek az osztály érettségi szintjének megfelel.

A 22-én kezdôdô, minden valószínûség szerint országszerte — azaz Kolozs, Temes, Krassó-Szörény, Bihar, Arad, Hunyad, Szeben, Brassó, Máramaros, Maros, Szilágy, Fehér, Vâlcea, Szatmár megyékben — többezernyi diákot megmozgató Venerix programot az Egyesült Nemzeteknek a lakossági gondokra fordítható pénzeibôl (UNFPA) finanszírozzák.

Szabó Csaba

• Nyolcvanmillió lejes csalással vádolják Marius Gabriel Sandrut (30), a zsibói Rivera Kft. társtulajdonosát és a szintén zsibói Andrei Eugen Lalont (22), ugyanazon cég társtulajdonosát és ügyvezetôjét. Az áprilisban az Aranyosgyéresi Sodronyipartól vásárolt termékek ellenértékéért csekklapot bocsátottak ki, bár tudták, hogy a bankban nincs megfelelô pénzösszeg a cég számláján, sôt, a számla zárolva van. A csalást a Btk. szerint 3–5 év börtönnel büntetik.

• Halálos baleset történt Tordán, szerda délben fél tizenegykor. Az Aviatorilor utcában az Adrian Bobin (35) vezette CJ-24-CSE rendszámú Roman teherszállító fordulási manôverbe kezdett, s elgázolta a szabálytalanul közlekedô Ioan Plidart. A 70 esztendôs nyugdíjas nem élte túl a balesetet.

• Rablás áldozata jelentkezett Tordán: Vasile Popitã. A 41 éves férfi elmondása szerint október 2-án este 10 órakor a Libertãtii utcából a központi parkba tartott, amikor négy fiatal megtámadta. Irataitól és 250 ezer lej készpénztôl fosztották meg. A rendôrség azonosította és harminc napra szóló elôzetes letartóztatásba helyezte a kiskorú, de már büntetett elôéletû gyanúsítottakat: Sorin V.-t (17), Cãlin V.-t (17), Lucian V.-t (15) és Alex L.-t (15) nemcsak ezért, hanem október 2–7. között elkövetett négyrendbéli lopásért is vizsgálják. Az összkár mintegy 21 millió lej.

• Különösen nagy, 575 millió lej értékû adócsalás gyanúsítottját vizsgálják. 1997 és 1998 között Kovács Mihály (46), az R & M Impex Kft. nem fizette ki az államkasszának a jövedelmi adót és más illetékeket. Szabadlábon védekezhet az adócsalás és 1991/31-es törvény megsértése (mivel a pénzt a cég érdekei ellen használta föl) vádak ellen. A kár megtérítéséért biztosító intézkedéseket foganatosítanak.

(póka)

Nádas menti Kórustalálkozót tartanak Mákófalván a hétvégén. Vasárnap hat falu — Kisbács, Mákófalva, Szucság, Méra, Türe, Bogártelke — kórusainak hangversenyére kerül sor a mákófalvi református templomban. A Nádas menti Kórusfesztiválnak a hat település egyike ad otthont, a nagy egyházi ünnepek alkalmával. Vasárnap délután négy órától, a közelgô reformáció ünnepe elôtt rövid áhítatot tartanak, majd a hét kórus — Mákófalvának "nagy" kórusa mellett leánykórusa is mûködik — ad elô kórusmûveket, végül este a Kós Károly Népházban szeretetvendégséggel búcsúznak a rendezvény résztvevôi. Szucság és Bogártelke mindeddig nem került a házigazda szerepébe, ám amennyiben az idén e két település is jónak látja, a legközelebbi Nádas menti Kórustalálkozót karácsonykor szervezik meg, várhatóan Mérában (tavaly karácsonykor szintén Méra adott otthont a rendezvénynek, ebbôl szeretnének hagyományt kovácsolni).

K. E.

Románia a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) soros elnökeként az álláspontok közelítésén, az összes fél érdekeit figyelembe vevô megállapodás elôkészítésén fog fáradozni a szervezet vegyes bizottságának csütörtöki bukaresti ülésén — jelentette ki Cozmin Dobran, a külügyminisztérium külkereskedelmi tanácsosa.

Dobran emlékeztetett arra, hogy a külkereskedelemért felelôs miniszterekbôl álló vegyes bizottság munkaülést tart, ezért az elmúlt idôszak eredményeinek számba vétele mellett az ülés napirendjén elsôsorban a tagállamok kapcsolataiban problémát jelentô témák, fôleg az agrártermékek kereskedelmével kapcsolatos kérdések állnak majd.

A hazai illetékes véleménye szerint az agrártermékek kereskedelmével kapcsolatos eltérô álláspontokat az okozza, hogy a CEFTA tagállamai eltérô kereskedelmi és mezôgazdasági politikákat alkalmaznak, mindenekelôtt a támogatások terén, eltérô szinten állnak az Európai Közösség joggyakorlatának átvételében és eltérô képet mutat mérlegük az agrártermékek kereskedelmében.

Dobran hangsúlyozta, hogy a román külkereskedelemre ösztönzô hatással volt az ország CEFTA-tagsága. Románia 1997. július elseje óta tagja a szabadkereskedelmi megállapodásnak, azóta a CEFTA-tagállamokkal folytatott kereskedelmének aránya a teljes román külkereskedelemben 5 százalékról 9 százalékra nôtt.

Ez a dinamikus bôvülés jellemezte az elmúlt évet is. Tavaly a CEFTA-tagállamokkal folytatott román kereskedelem 32 százalékkal növekedett, ezen belül 42 százalékkal bôvült a hazai export. Tavaly javult Románia szempontjából a kereskedelmi mérleg is, mivel a kivitel növekedése meghaladta a behozatalét.

Az idén azonban ez a tendencia megfordult. Az év elsô hét hónapjában a hazai import növekedése jelentôsen meghaladta a kivitelét.

— Emiatt a nyugtalanító fejlemény miatt Románia a CEFTÁ-n belüli együttmûködés olyan formáját szorgalmazza, amely lehetôvé teszi a mérleghiány súlyosbodásának elkerülését, mivel a növekvô mérleghiány feszültségeket okoz a tagállamok kapcsolataiban — fogalmazott az illetékes.

A CEFTA agrárkereskedelmi albizottságának közelmúltban tartott bukaresti ülése eredménytelenül zárult. Románia az eddigi CEFTA-gyakorlat megváltoztatását javasolta, azt szorgalmazta, hogy a tagállamok kétoldalú megállapodásokat is köthessenek egymással a szervezeten belül. Magyarország ezt visszautasította, helyette az agrártermékek kereskedelmének liberalizálását sürgette.

A hazai illetékesek és a román sajtó a CEFTÁ-n belüli román–magyar ellentétekre helyezi a hangsúlyt. Arról kevesebb szó esik Bukarestben, hogy Romániának a CEFTA-államokkal átlagot meghaladóan bôvülô kereskedelmi forgalmából Magyarország 50 százalékkal részesedik.

A CEFTA vegyes bizottságának bukaresti ülésén részt vevô magyar küldöttséget Balás Péter helyettes államtitkár vezeti.

Az idén várhatóan elsô alkalommal eléri, esetleg meghaladja az egymilliárd dollárt a magyar–román kereskedelmi forgalom — hangzott el kedden a fôvárosban, a Bukaresti Nemzetközi Vásár keretében rendezett magyar üzleti napon.

Az ôszi bukaresti vásárokhoz kapcsolódóan már hatodik alkalommal rendezik meg a magyar üzleti napot, amelyen a vásáron kiállító magyar vállalatok képviselôi és hazai partnereik átfogó képet kaphatnak a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulásáról is.

Az idén a tájékoztatás kissé felemás volt: a bukaresti World Trade Center nevû üzleti központ New York termében a meghívott román külkereskedelmi illetékesek közül csak a Bukarest megyei kereskedelmi kamara alelnöke jelent meg.

Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa elmondta, hogy a két ország közötti kereskedelem bôvül: az idén az év elsô nyolc hónapjában az összforgalom közel 750 millió dollár volt, amibôl a magyar export 510 millió, a Magyarországra irányuló román kivitel pedig 240 millió dollár volt.

A kereskedelmi tanácsos szerint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezményen (CEFTA) belül Románia legfontosabb partnere Magyarország: a CEFTÁ-n belüli román kereskedelmi forgalom mintegy fele Magyarországgal valósul meg.

Árgyelán György szerint ugyanakkor a CEFTÁ-n belül az agrárkereskedelemben vannak problémák. Miközben Magyarország az agrártermékek kereskedelmének liberalizálását szorgalmazza, Románia továbbra is védôvámot alkalmaz a magyar sertéshús és a húskészítmények behozatalában. A román kormány legutóbb a Magyarországról származó búza és liszt importját nehezítette a minôségi követelmények megszorításával.

Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete arra hívta fel a Románia iránt érdeklôdô magyar üzletemberek figyelmét, hogy fordulat történik: komoly pozitív változások kezdôdtek a román gazdaságban és az üzleti környezetben.

Mint mondta, a statisztikai adatok már trendként igazolják, hogy a román gazdaság túljutott a holtponton és lassan felszálló ágba kerül. A jövô évre készülô román költségvetési törvény csökkenô inflációval, jelentôsen bôvülô GDP-vel számol.

A jelek szerint a jelenlegi román kormány komolyan gondolja az ország európai integrációjának gyorsítását. Ez mutatkozik a kedvezôen változó jogi környezetben és üzleti kultúrában, a reformfolyamat mozgásban tartása melletti elkötelezettségben.

Íjgyártó szerint rövid távon mind Magyarországnak, mind Romániának szembe kell néznie a világgazdaság kedvezôtlen változásával. A növekedés lassulása már korábban megkezdôdött, az Egyesült Államok ellen végrehajtott terrorcselekmények pedig felerôsítették ezt a folyamatot.

A nagykövet úgy vélte, hogy a kereskedelmet akadályozó adminisztratív intézkedések visszavonása mellett komoly szerepet játszhatna a két ország közötti gazdasági kapcsolatok bôvítésében, ha román részrôl megszûnne a magyar befektetéseket, a magyar vállalkozók romániai tevékenységét idônként kísérô gyanakvás.

Illegálisan foglalkoztatottak embertelen körülmények között elszállásolt népes csoportjára találtak a magyar rendôrök kedden reggel Soltvadkerten. A Kiskôrösi Rendôrkapitányság munkatársai bejelentés alapján szerveztek idegenrendészeti akciót, melynek során egy családi házban 112 román állampolgárságú vendégmunkást találtak. Az emberek összezsúfoltan, nyomorúságos körülmények között laktak, részint a ház udvarán lévô fóliasátorban, részint az épület pincéjében. Mint kiderült, feketemunkában szôlôt szedtek a település környékén. Munkaadóik reggelente tehergépkocsikon és mikrobuszokon hordták szét ôket szüretelni. Az egyik soltvadkerti család házában nyomorúságos körülmények között elszállásolt 112 román állampolgár egyöntetûen azt állította, nem tudott arról, hogy illegálisan foglalkoztatják ôket.

A meghallgatottak elmondták, hogy többségük egy Expresso elnevezésû marosvásárhelyi, más részük pedig egy hasonnevû budapesti cég közvetítésével jött Magyarországra dolgozni. Az egymással vélhetôen szoros kapcsolatban álló cégek képviselôi nekik azt ígérték, hogy nem feketemunkára közvetítik ki ôket. Úgy tudták, hogy átmenetileg ugyan bejelentés nélkül, de legálisan dolgozhatnak, s ha munkájukkal összegyûjtenek fejenként harmincezer forintot, akkor társadalombiztosításra is bejelentik ôket. A két cégnek fejenként ötezer forintot kellett fizetniük közvetítési díj címén. A lehetséges megtévesztés tényétôl függetlenül a Soltvadkerten szüretelô romániai munkavállalókat kiutasították az országból.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szeptember 28–30-án Sepsiszentgyörgyön tartotta ez évben X. Jubileumi Közgazdász Vándorgyûlését "Vállalkozásfejlesztés — Környezetgazdálkodás" címmel.

A rendezvényen közel százötven közgazdász, külföldi és belföldi vendég vett részt. A konferencia a délelôtti plenáris üléssel kezdôdött. Házigazdai minôségében a jelenlévôket Baki Éva, a helyi RMKT szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévôket.

A sepsiszentgyörgyi színház termében a vándorgyûlés megnyitó beszédét Somai József, az RMKT országos elnöke tartotta. Utána hat elôadás hangzott el, amelyeket hasznos, élénk vita kísért. A résztvevôk neves szakemberek által tartott elôadásokat hallgathattak meg: "Védhetô-e a környezet üzleti alapon" — dr. Kerekes Sándor, a Budapesti Közgazdasági és Közigazgatási Egyetem környezetgazdálkodás tanszékének vezetôje és a budapesti Környezettudományi Intézet igazgatója; "Agrárpolitika és vidékfejlesztés" — dr. Elek Sándor, a budapesti Környezettudományi Intézet igazgatóhelyettese, egyetemi tanár; " A környezetgazdálkodás kérdése figyelemmel Románia Európai Unió-s csatlakozására" — dr. Dan Manoleli, a Bukaresti Közgazdasági Egyetem környezetvédelmi tanszékének egyetemi professzora; "A környezettudatos szemlélet szerepe a gazdálkodó szervezetek irányításában, összefüggésben a munkahelyi egészségvédelemmel és munkabiztonsággal, figyelemmel az európai normatívákra" — dr. Baracskay Ernô, Dunaferr Rt. — Dunaújváros egészségvédelmi és munkabiztonsági igazgatója; "Tôkeszerzés Romániában: a magántôke szerepe a vállalatok finanszírozásában" — Marc Canizzo, Osprey Capital, partner; "A Kovászna megyei vállalkozói réteg fejlôdése és törekvései" — Rosner Herman, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Elsô alkalommal a vándorgyûlések életében ez évben a résztvevôk szekcióüléseken folytatták munkálataikat, és vitázhattak az adott téma változatos kérdéseirôl. A részt vevô közgazdászok a szekcióülések három témakörébôl választhattak: a környezetgazdálkodás szekcióban a vitaindító elôadást dr. Mócsi Ildikó, a kolozsvári BBTE fizika és kémia szakának elôadó tanára tartotta "A környezetvédelem gazdasági vetületei és romániai szabályozása" címmel; a vállalkozásfejlesztési szekció vitaindítója dr. Birtalan Ákos parlamenti képviselô volt a "Kis- és középvállalkozók helye és szerepe Románia gazdaságában" címû elôadásával; a területfejlesztési szekciót Zsombori Vilmosnak, a Hargita Megyei Tanács elnökének vitaindítója nyitotta meg, címe: "Eredmények és kihívások — a megye szerepe a térségfejlesztésben". A szekcióülések iránt nagy volt az érdeklôdés, sokan vettek részt a szakmai vitákban.

A vándorgyûlés témaválasztásával a Közgazdász Társaság két fontos célt követett, elsôsorban a közgazdászok érdeklôdését felkelteni, és a környezetgazdálkodásban betöltött szerepük felelôsségteljességét hangsúlyozni, másodsorban a közvélemény figyelmét felkelteni, korunk egyik legidôszerûbb kérdésére, a környezetvédelem fontosságára terelni.

Végül a rendezvényt az RMKT X. vándorgyûlésének jubileumi megemlékezése zárta. Ez alkalommal köszöntô beszédet tartott dr. Kerekes Jenô, az RMKT tiszteletbeli elnöke, György Zsolt, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke és Czimbalmos Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere.

A sepsiszentgyörgyi vándorgyûlésen még egy jelentôs esemény keltett érdeklôdést. A Corvina könyvesboltban sor került az RMKT által frissen kiadott tanulmánykötet bemutatására. A mû címe: "Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából", és fôleg a XIX–XX. századi Erdély gazdasági gondolkodásáról nyújt képet. A gazdasági gondolkodás elôzményeirôl 1800-ig Csetri Elek, a XIX., illetve a XX. század gazdasági gondolkodásáról Egyed Ákos, illetve Csucsuja István ismert történészek által írt összefoglaló tanulmányokat olvashatunk. A kötet gerincét képezik még a következô írások: "A gazdasági oktatás története Erdélyben (Kerekes Jenô és Somai József) s "Az erdélyi magyar szövetkezetek félévszázada" (Vincze Gábor). A kötet tartalmaz még 14 tanulmányt, amelyek az erdélyi magyar gazdasági gondolkodásban jelentôs szerepet betöltô személyiségekrôl szólnak: Wesselényi Miklós, Bölöni Farkas Sándor, Brassai Sámuel, Mikó Imre, Berde Áron, Kôváry László, Debreczeni Márton, Rajka Péter, Barabás Endre, Gávai Gaál Jenô, Venczel József, Szász Pál, Balázs Ferenc és Nagy Zoltán. Ugyanekkor Domokos Ernô egyetemi elôadó tanár ismertette dr. Birtalan Ákos "Közép-Kelet Európa piacainak újragondolása" címû nemrég megjelent könyvét is. A könyvbemutatón a két kötet szerzôi közül jelen volt: Birtalan Ákos, Kerekes Jenô, Somai József, Gúzs Ferenc, Farkas Mária.

Kelemen Jutka,
az RMKT ügyvezetô titkára

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai:
1 német márka = 14 298 lej,1 USD = 30 753 lej, 1 euró = 27 965 lej.

A román hadseregnek csalódást okozott, hogy nem román alakulat került a ciprusi nemzetközi békefenntartó kötelékbe — jelentette ki csütörtökön Mihail Popescu hadseregtábornok, vezérkari fônök.

A nemzetközi békefenntartó mûveletekben való eddigi román részvételrôl rendezett kerekasztal-tanácskozáson a román tábornok elmondta: Románia felajánlotta a ciprusi ENSZ-erôk részére a két évvel ezelôtt felállított román–magyar békefenntartó alakulat román katonáit, s bár az alakulat felkészültségérôl kedvezô vélemény született, végül Szlovákiát választották a misszióra, amelyben magyar katonák már korábbi idôponttól kezdve részt vesznek.

Elégedetlenséggel tölt el bennünket, hogy politikai szempontok miatt mást választottak. Reméljük, hogy a jövôben a többi állammal egyenlô elbánásban részesül Románia — mondta a vezérkari fônök.

Csütörtökön a szenátus elfogadta a román nyelvvédô törvényt, amely tartalmazza a felsôház mûvelôdési bizottságának azon módosítását, miszerint a nem élôben sugárzott vallási, etnográfiai és szórakoztató mûsorokat nem szükséges feliratozni a nemzeti közösségek nyelvén. A kormánypárti George Pruteanu által kezdeményezett román nyelvvédô törvényt 65 mellette, 35 ellenszavazattal és 7 tartózkodással fogadták el. Adrian Pãunescu kormánypárti szenátor elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy a szóban forgó módosító indítványt beiktatták a törvénybe. Ahhoz, hogy a jogszabály életbe léphessen, a törvénytervezetet a képviselôháznak is meg kell szavaznia, és azt az államfônek ki kell hirdetnie.

Corneliu Vadim Tudor nagy-romániás szenátor és Danu Saulea képviselô mentelmi jogának felfüggesztéséhez szükséges eljárás beindítását kérte csütörtökön a Legfelsôbb Bíróság mellett mûködô ügyészség, hogy bíróság elé állíthassák a két politikust álhírek kiszivárogtatása miatt. Mint ismeretes, Tudor és Saulea egyik sajtótájékoztatójukon kijelentették, hogy Romániában a szélsôséges palesztin szervezet, a Hamas tagjait képezték ki. Az ügyészség megállapította, hogy ez nem felel meg a valóságnak és ezért a nagy-romániások immunitásának felfüggesztését kéri.

Szintén tegnap a szenátus elnökének szóvivôje, Andrei Alexandru bejelentette: a novemberben Japánba, Dél-Koreába és a Fülöp-szigetekre látogató, a felsôház elnöke, Nicolae Vãcãroiu által vezetett küldöttségben a Nagy-Románia Párt egy képviselôje sem vesz részt. Az RMDSZ-t Verestóy Attila képviseli.

Amint arról már beszámoltunk, nemrég Budapesten üléseztek a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakbizottságai. Napirenden a státustörvény végrehajtási szabályzatának megvitatása szerepelt. A jogi bizottságban történtekrôl Varga Attila képviselôt, jogászt kérdeztük:

— A magyar belügyminisztérium elkészítette azt a végrehajtó tervezetet, amely a magyar igazolvány kibocsátásával kapcsolatos eljárásokat tartalmazza. Körvonalazódott: a magyar kormány nem kíván beleszólni abba, hogy az ajánlás miképpen történjen meg. Ezt a határon túl élô magyar közösségeknek vagy azoknak a szervezett testületeknek kell majd kidolgozniuk, amelyek az ajánlási folyamatot lebonyolítják. Hangsúlyozni szeretném, hogy az ajánló szervezetek semmiféle mérlegelési joggal nem rendelkeznek. Egyszerûen begyûjtik a kérelmeket, hitelesítik a kérelmezôk személyazonosságát, akiknek ezt megelôzôen igazolniuk kell, hogy ismerik a magyar nyelvet és nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy magukat magyarnak vallják. Ezek után az ajánló bizottságok a begyûjtött iratokat elküldik Budapestre, ahol majd összesítik azokat és döntenek a kérelmekrôl. Nagyon fontos, hogy az ajánló testületek semmiféle igazgatási, hatósági munkát nem végeznek. Ez azért lényeges, mert adott esetben a román hatóságok nem léphetnek fel e tevékenység ellen, hiszen egyszerû regisztrációról, belsô adminisztratív munkáról van szó, amit bármilyen törvényesen bejegyzett szervezet elvégezhet. A fontos az, hogy mielôbb döntés szülessen arról, mely szervezet fogja ezt a munkát elvégezni.

— Az ajánló szervezetek feladata tehát egyszerû adminisztratív, irodai munka...

— Hiba lenne, ha elbonyolítanák, túlbürokratizálnák az eljárásokat. Egyszerû procedúráról van szó. Nagyon fontos, hogy az eljárások operatívak, gyorsak és egyszerûek, a kérelmezô számára pedig könnyen és gyorsan lebonyolíthatóak legyenek, különben ellenérzéseket kelthetnek. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez az igazolás nem arról igazolás, hogy ki magyar és ki nem magyar, és esetleg, aki nem rendelkezik ilyen igazolvánnyal, az nem magyar, pedig annak vallja magát. Egyszerûen bizonyos jogosítványok magyarországi igénybevételérôl van szó, és nem többrôl.

— Milyen szakaszban van a munka?

— Úgy tûnik, hogy az elôkészületek eléggé elôrehaladott fázisban vannak. Ha a részletek tisztázódnak, akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy január 1-tôl a törvény életbe léphessen. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy januártól már át is lehet venni majd a magyar igazolványokat, hiszen csak maga a kérelmezési folyamat kezdôdik el januárban. Nagyon nagy számú kérelmezôre lehet számítani az egész Kárpát-medencébôl, ami lelassíthatja a munkafolyamatot. Reméljük azonban, hogy a tervezett határidôket sikerül majd betartani.

— Hogyan fogják kiszûrni a különbözô visszaéléseket? Létezik-e valamilyen konkrét elképzelés erre vonatkozóan?

— Természetesen ezzel kapcsolatban is ki kell dolgozni egy szabályozást. Tudni kell azt, hogy a törvény szellemiségénél és koncepciójánál fogva nem kirekesztô, hanem kiterjesztô jellegû. Több magasrangú magyar politikus is megfogalmazta, a magyar kormány inkább vállalja azt a kockázatot, hogy esetleg olyan személy is megkapja majd a magyar igazolványt, aki erre nem lenne teljes mértékben jogosult, mintsem a szigorú ellenôrzés során olyat rekesszen ki, aki viszont jogosult lenne. Ilyen összefüggésekben a törvény óhatatlanul magában hordozza a joggal való visszaélés lehetôségét, de nem hiszem, hogy ilyen esetek nagy számban elôfordulnak majd, hiszen csak az kell hozzá, hogy valaki magyarnak vallja magát és beszélje a magyar nyelvet. Ezért ezt a problémát valamilyen formában szabályozni kell.

— Van-e már valamilyen konkrét elképzelés?

— Ezt az eljárást már annak a szervezetnek kell kidolgoznia, amely az ajánlástételt fogja végezni. Ezek egymástól eltérôek lehetnek, de alapjában véve nem módosíthatják a törvényt.

— Hol fognak mûködni az ajánló bizottságok?

— Errôl sem született még döntés. Elképzelhetô, hogy megyeszékhelyeken, illetve megyén belül nagyobb városokban hozzák majd létre az ajánló irodákat. Ezeket nagyon elaprózni igazából nem lehet, hiszen a munka elvégzéséhez számítógépes infrastruktúra szükséges, amit sajnos nem lehet minden magyarlakta községben biztosítani. Ezeket a konkrét szabályokat még ki kell dolgozni. Amint ezek a kérdések tisztázódnak, és elkészülnek a végrehajtási szabályok, kiadnak majd egy tájékoztatót, amely tartalmazni fogja a kérelmezô szempontjából a legfontosabb tudnivalókat.

Papp Annamária

Folytatódtak csütörtökre virradóan az afganisztáni célpontok elleni légicsapások. A különös figyelemben részesített légvédelmi objektumok (radarok és rakétaütegek) helyett immár nagyobb számban értek találatok másfajta katonai létesítményeket: bunkereket, laktanyákat, üzemanyag- és egyéb raktárakat, továbbá tálib csapategységeket. Magas rangú amerikai tisztségviselôk szerint már a légicsapások elsô éjszakáján sikerült megölni több kiemelkedô tálib személyiséget — köztük Omar molla "szellemi vezetô" két rokonát.

Csütörtök reggel újabb súlyos légicsapás érte a dél-afganisztáni Kandahárt, az akció nyomán a lakosság menekül a tálib rezsim fellegvárának tartott tartományi fôvárosból.

Afganisztánban az ellenzéki Északi Szövetség bejelentette, hogy csütörtökre virradóra elfoglalta a kulcsfontosságú Gor tartományt az ország középsô részén, beleértve székhelyét, Csagcsaránt is.

A tálibok cáfolták, hogy Gor tartomány az ellenzéki Északi Szövetség kezére került volna, és azt állították: visszaverték a "lázadók" támadását.

Az AIP iszlám hírügynökség csütörtöki jelentése szerint több mint 140-en vesztették életüket Afganisztánban az elmúlt 24 óra amerikai bombázásaiban. Az AIP tálib forrásokra hivatkozva közölte, hogy a Dzsálálábádtól 35 kilométerre fekvô Kuram falut a szerda éjjeli támadásban lerombolták és eddig 50 holttestet ástak ki a romok alól. Félô azonban, hogy a halottak száma meghaladhatja a százat is.

Az amerikai–brit támadások vasárnapi megindításuk óta a Reuters szerint mintegy 220 áldozatot követeltek.

Idôközben a floridai MacDill légibázison bejelentették, hogy az amerikai légierô egyik mûszaki alakulatának ôrmestere "súlyos balesetben" szerdán meghalt az Arab-félszigeten. Halálának körülményeirôl részleteket nem közöltek. Evander Earl Andrews ôrmester az elsô, akinek halálát hivatalosan bejelentik az amerikaiak a Tartós Szabadság Hadmûvelet kezdete óta.

Megkezdôdött a felújított Mária Valéria-híd ünnepélyes avatása a szlovákiai Párkányban.

Az 1895-ben felavatott és a visszavonuló németek által 1944 karácsonyán felrobbantott híd átadására csütörtökön délelôtt Esztergomból Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével komppal érkezett magyar kormánydelegációt Mikulás Dzurinda szlovák kormányfô és Csáki Pál miniszterelnök-helyettes fogadta.

A két delegáció Günter Verheugen, az Európai Unió bôvítéséért felelôs biztosával, valamint a két város vezetôivel a párkányi polgármesteri hivatalban folytatott megbeszélést.

A Mária Valéria-híd volt az egyetlen olyan dunai híd, amelyet a II. világháború vége óta nem építettek újjá.

A hídavatás történelmi eseményére a térség több ezer lakosa gyûlt össze.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]