 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2001. október 16.
(XIII. évfolyam, 241. szám)
Gheorghe Funar díszoklevéllel és nettó öt millió lejjel szeretné megajándékozni a 100. életévüket betöltött, kolozsvári állandó lakhellyel rendelkezô személyeket. Az anyakönyvi hivatal kimutatása szerint idén Kolozsváron 100 személy tölti be 100. életévét. Mértékadó vélemények szerint az intézkedés propagandaízû.
A polgármesteri hivatal tervei szerint a díszoklevelet és a pénzösszeget a szóban forgó személyek születésnapján adnák át. A polgármester elképzeléséhez a városi tanácsnak is hozzá kell járulnia.
Mint ismeretes, a helyhatósági választások elôtt a polgármester az aranylakodalmukat ünneplôket félmillió lejjel ajándékozta meg.
A kolozsvári polgármesteri hivatal mûszaki osztálya temetôkkel foglalkozó irodájának képviselôi szerint a polgárok az utóbbi idôben nem foglalkoznak eléggé a sírhelyekkel, nem teszik rendbe és tisztítják azokat. Az idén tapasztalt bôséges esôzések miatt a növényzet elburjánzott, vannak olyan sírhelyek, ahol az élôsködô növények meghaladják a sírkô magasságát. Ebben az évben a polgármesteri hivatal 477,8 millió lejt költött a helyhatóság hatáskörébe tartozó temetôk megtisztítására.
A halottak napja elôtt a városháza újabb nagytakarítást végez a temetôkben a következô program szerint: Házsongárdi temetôben október 15–20 között (III B, A, D, G, E, F, O, P parcella), Kismezô utcai temetôben október 17-én és 18-án, a Monostori temetôben október 15–20. idôszakban a F1 parcellától F10-ig, K6-tól K8-ig, I1-tôl I9-ig és M1-tôl M5-ig, október 22–31 idôszakban pedig a III-as, IV-es, V-ös, VI-os, VII-es, VIII-as, IX-es és X-es parcelláknál. A nagytakarítás során felszámolják a sírok takarítása során felgyûlt hulladékot, elszállítják a koronákat, elhervadt virágcsokrokat és eltávolítják a sírhelyekrôl a faágakat és leveleket.
Piatra Neamthoz, Nagybányához és Dévához hasonlóan Gheorghe Funar polgármester szociális lakásokat építene a Kolozsvár területén élô romáknak. Az elképzelés szerint a nehéz helyzetben levô kisebbségi csoport tagjai úgynevezett különleges lakónegyedekben kapnának otthont. Városunkban megközelítôleg 900 romának nincs lakása.
A Kolozsváron élô romák kérdése még a csütörtöki tanácsülésen felmerült. A polgármesteri hivatal vezetôsége tájékoztatót bocsátott az önkormányzati képviselôk rendelkezésére, amelybôl többek között kiderül, hogy a város területén közel ezer hajléktalan roma él. A tájékoztatóban az is szerepel, a szóban forgó romák hol és milyen körülmények között laknak.
Hétfôi sajtóértekezletén Kolozsvár polgármestere kijelentette: a cigányok helyzetének megoldására "különleges" lakónegyedek felépítése jelentené a megoldást. A polgármester ódzkodott a roma kifejezés használatától. — Nem szeretném megsérteni ôket azzal, hogy romáknak nevezem ôket. A roma kifejezést senki sem vallotta magáénak, mesterséges szó. Mindenki cigányként ismeri ôket. A roma kifejezést azért találták ki, hogy Nyugaton könnyebben összetéveszthessék a románokkal — vélekedett Gheorghe Funar. Kifejtette, a cigányok ügyében nem kívánja föltétlenül más polgármesteri hivatalok példáját követni, de lehet nem lesz más megoldás, mint külön lakónegyedeket építeni számukra. Szerinte a városháza más szemszögbôl közelítette meg a kérdést, például munkahelyet biztosítva számukra a városban mûködô köztisztasági vállalatoknál. (A polgármester kijelentésének ellentmond a csütörtöki tanácsülésen nyilvánosságra hozott tájékoztató, amely szerint a mintegy 900 roma közül alig tíznek van munkahelye.)
Funar azt szeretné, hogy a jövô évi költségvetésben külön tételként tüntessék fel a hajléktalan romák számára építendô szociális lakásokra szánt pénzösszeget. A polgármester viszont csupán a kolozsvári illetôségû hajléktalan romák számára hajlandó lakásokat építeni. — A máshonnan származókat hozzásegítjük majd ahhoz, hogy visszatérjenek saját településükre — mondta, de nem volt hajlandó részletezni, milyen formában küldenék vissza a cigányokat. Minodora Fritea, a városháza ellenôrzô testületének vezetôje elmondta, a cigányokat a lakhelyük szerinti polgármesteri hivatalok segítségével vinnék haza. Gondot jelentenek viszont azok a romák, akiknek nincs személyazonossági igazolványuk. Fritea arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a rendôrség és a csendôrség közremûködésével múlt héten vonatra tettek húsz, Galaci megyébôl származó romát. A cigányok a szamosfalvi híd közelében tanyáztak. A polgármester szerint a szóban forgó romák bármikor visszatérhetnek a városba, hisz "az alkotmány értelmében nem lehet megakadályozni ôket, hogy szabadon utazzanak".
Moise Florin, a Roma Közösségek Erôforrása Központ elnöke szerint örvendetesnek minôsíthetô a polgármesteri hivatal azon kezdeményezése hogy szociális lakásokat építsenek a romák számára. Emlékeztetett, hogy a roma szervezetek közremûködésével a kormány nemrég fogadta el a romák szociális helyzetének javítására vonatkozó stratégiát, amely lakhatósági körülmények javítására is vonatkozik. — Jó lenne, ha a városháza elképzelését beleépítenék a kormány stratégiájába. Tudni kellene, hogy az önkormányzat hol, mikor, milyen anyagi fedezettel kívánja felépíteni a szociális lakásokat. Remélem, nem Piatra Neamt példájából indulnak ki. Lényeges az is, hogy a lakásokat ne a városon kívül építsék fel, mivel ellenkezô esetben felmerül a gettósítás fogalma — mondta Moise. A roma programokat koordináló tisztségviselô szerint a lakások felépítésébe az önkormányzatnak a kedvezményezett romákat is be kellene vonnia, hiszen ezáltal munkahelyet is biztosítanának, és a költségek is számottevôen csökkennének. Elmondta, több nem kormányzati szervezettel karöltve a polgármesteri hivatal pályázatot nyújthat be a Roma Közösségek Erôforrása Központhoz a szociális lakások finaszírozására. — Reményeink szerint a mi szervezetünk fogja majd kezelni az Európai Unió részérôl, a Partnerség a Romákért Alapon keresztül érkezô mintegy 1 millió eurós összeget. A pénzt a romániai cigányok helyzetének javítására szánják — tette hozzá Moise Florin.
Eckstein-Kovács Péter lapuknak arról számolt be, hogy hétfôn a szenátusban politikai nyilatkozatot tett a romák helyzetérôl. Úgy véli, az utóbbi idôben a romákat szegregálni kívánó intézkedésekre került sor. — Véleményem szerint a kérdést óvatosan kell kezelni, semmire sem szabad kényszeríteni ôket — mondotta.
A szenátor szerint diszkriminációnak minôsül az, ha a lakásokat elkülönített, nehezen megközelíthetô helyen építik fel, vagy ezeket netán fallal veszik körül. Ugyanez érvényes akkor is, ha a romákat erôszakkal költöztetik át új lakhelyükre, nem adják meg számukra a reális választási lehetôséget, vagy ha a felépített szociális lakások nem felelnek meg a követelményeknek. — Az sem helyes, ha a lakásokat csupán a romák számára építik fel, csak ôk laknak benne — mondta Eckstein-Kovács Péter. Szerinte alkotmányellenes, a szabad helyváltoztatás elvének ellentmond az, hogy nemrég vonatra rakták a Kolozsváron tartózkodó Galaci megyei romákat. — Csupán bírósági határozattal lehet megtiltani valakinek azt, hogy valamely városban tartózkodjon. Ezt is csak akkor, ha veszélyt jelentenek — mondta.
Lapunk kérdésére a szenátor megjegyezte: a nemzetközi dokumentumokban roma-cigány jelenik meg, a két kifejezést együtt használják. A szenátor elmondta, a romániai roma szervezetek többsége pejoratívnak tekinti a cigány kifejezést, ezért ez nem használtos.
Október elsejétôl lépett hatályba a kormány 85. számú rendelete a tulajdonos társulások szervezésérôl és mûködésérôl, hatálytalanítva minden vele ellentétes rendelkezést. Az új jogszabálynak egyik jelentôs újdonsága, hogy elôírja: a városi tanácsok szintjén szakbizottságokat kell létesíteni, amelyeknek feladata segítséget és felvilágosítást nyújtani a tulajdonos társulásoknak, de ezzel egyidejûleg ellenôrzik is ezeknek a társulásoknak gazdasági és pénzügyi tevékenységét. A lakóknak (lakás tulajdonosoknak) egyértelmûen könnyebbséget jelent majd, ha van hová fordulniuk a gondnokkal (adminisztrátorral) vagy társulással kapcsolatos problémáik megoldásában illetve tisztázásában. A jogszabály másik jelentôs újdonsága, hogy csak abban az esetben lehet egy (tömbház)lakást eladni, ha közjegyzô elôtt igazolják a közköltségek kifizetését. A kormánynak a 85. rendeletét azonban máris több bírálat érte. Szakemberek szerint egyrészt jó, hogy meg akarják akadályozni (egyes) tömbházgondnokok zsarnokoskodását, másrészt azonban súlyos dolog, hogy a közigazgatás beleavatkozik a magánügyekbe, valamint, hogy növelik a bürokráciát a lakáseladásoknál.
A kormányrendelet 1. szakasza elôírja, hogy a tulajdonostársulás az 1996/114. lakástörvény feltételei között létesített jogi személy, amely egy többlakásos épület (kondomínium) tulajdonosainak független és nonprofit társulása. Megalakulásának célja, hogy biztosítsa a lakások és az épület más rendeltetésû valamint közös használatú helyiségeinek normális mûködési feltételeit. Tulajdonos társulásokat épületrészenként vagy lépcsôházanként is létesíthetnek, a közgyûlésnek valamint a társtulajdonosoknak bele kell egyezniük a közös tulajdonrészek elválasztásába (tehát külön gondnokságba vételére), és meg kell állapítaniuk a mindenkit továbbra is megilletô jogokat és rájuk háruló kötelezettségeket. A társulás felel az épület mûködéséért és ügyintézéséért, a közös részek karbantartásáért, javításáért, felújításáért és helyettesítéséért, a költségeket pedig a tulajdon hányadrész vagy a társulási egyezményben feltüntetett személyek száma alapján számítják ki.
A tulajdonos társulás szervezése és mûködése az 1996/114. lakástörvény és a 85. kormányrendelet alapján történik. A társulást a tulajdonosok közgyûlése vezeti, amely cenzori bizottságot és 3–11 tagú végrehajtó tanácsot választ. A cenzori teendôket szakosodott magán- vagy jogi személyeknek is átadhatják, a végrehajtó tanács pedig szakembereket alkalmazhat teendôinek elvégzésére. A végrehajtó tanács tagjai közül nevezik ki az elnököt, aki képviseli a tulajdonosok társulását a szerzôdések lebonyolításánál, felekkel való kapcsolatban, bíróság elôtt. Az épület kezelésével (adminisztrálásával) egy gondnok foglalkozik, aki lehet egy igazolt magánszemély vagy szakosodott jogi személy, a közgyûlés határozata szerint. A magánszeméllyel egyéni vagy szolgáltatási munkaszerzôdést kell kötni, a jogi személlyel pedig ügyintézôi szerzôdést. Ahhoz, hogy egy magánszemély elláthassa a gondnoki teendôket, a városi tanács által létesített és szakemberekbôl álló 5 tagú tanácsnak a kötelezô jóváhagyása szükséges. Az adminisztrátornak büntetlennek kell lennie, és a törvényes feltételek között anyagi biztosítékot kell felmutatnia. A fizetésekrôl és egyéb anyagi juttatásokról a közgyûlés határoz. Javításoknál vagy karbantartási munkálatoknál a gondnok a vállalkozók ajánlatait a végrehajtó tanács elé terjeszti.
A közös tulajdonban levô részek bérbeadása vagy használata kizárólag megfelelô szerzôdés alapján történhet, amelyhez a közgyûlés határozata és a közvetlenül érintett lakók beleegyezése szükséges. Szintén a közgyûlés határozata, és a közvetlenül érintett lakók beleegyezése szükséges egy lakás rendeltetésének megváltoztatásához, reklámok elhelyezéséhez, épületrészek megváltoztatásához, oszlopok, falak vagy belsô lépcsôházak megszüntetéséhez, egyéb ehhez hasonló munkálatokhoz.
A közös költségek kifizetésének elmaradásakor a késedelmi kamat (amelyrôl szintén közgyûlési határozat szükséges) nem haladhatja meg a 0,2%-ot naponta, és csak 30 nap elteltével alkalmazhatják, a büntetés pedig nem lehet több, mint annak a hónapnak a közköltsége, amelyre alkalmazták. A tulajdonos társulások átvehetik a lakók egyes állampolgári kötelezettségeit, mint például: az épület és lakás karbantartása és használata; környezetvédelem; takarítás; úthasználat és lakossági nyilvántartás, egyéb olyan kötelezettség, amely a polgárokra hárul a helyi közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatukban.
Azok a tulajdonosok, akik eladják lakásukat vagy más rendeltetésû helyiségeiket, kötelesek igazolni, hogy kifizették a rájuk háruló közköltségeket. A közjegyzôknek enélkül az igazolás nélkül nem szabad hitelesíteniük az elidegenítési szerzôdéseket. Amennyiben az eladó tartozik a tulajdonos társulásnak, az adásvételi szerzôdésbe belefoglalhatják a tartozás kifizetési módját, vagy a vevô is átvállalhatja az adósság törlesztését. Ebben az esetben már helyben megköthetik az adásvételi szerzôdést.
A kormányrendelet hatályba lépésekor még létezô lakótársulásokat elismerik, mint tulajdonos társulásokat. Ezek kötelesek 12 hónapon belül törvényesen is átszervezôdni, és elfogadni a társulási szerzôdést és alapszabályzatot.
Kihágást képeznek a következôk: a) a tulajdonos társulás arra vonatkozó mulasztása, hogy intézkedjen a javítások és az épület biztonságos használatának érdekében; b) amikor a társulás nem biztosítja az épület felszereléseinek jó kihasználását, mûködését (felvonó, vízellátási szerelés, csatornázás, központi fûtés, melegvíz szolgáltatás, szemétégetô, közös antenna és ehhez hasonlók); c) azoknak a javításoknak vagy karbantartási munkálatoknak el nem végzése, amelyek kizárólag a tulajdonosra hárulnak, amennyiben ez a mulasztás károsító jellegû a többi tulajdonosra vagy bérlôre nézve (ezekben az esetekben a büntetés 2 millió lejtôl 20 millió lejig terjedhet, és a társulást, gondnokot vagy tulajdonost/bérlôt terheli); d) a lakás rendeltetésének megváltoztatása a szükséges engedélyek és beleegyezések nélkül (2–10 millió lej közötti büntetést szabhatnak ki); e) amennyiben a közjegyzô a kért igazoló irat nélkül hitelesíti az adásvételi szerzôdést, 25-tôl 50 millió lejig terjedôen büntethetik. A pénzügyminisztérium, lakásügyi minisztérium felhatalmazott személyzete, a polgármester vagy az általa megbízottak állapítják meg a kihágást és a büntetéseket. (Az illetékes minisztériumoknak ki kell dolgozniuk a törvény módszertani szabályozását.)
Tegnap du. 5 órakor összeült Bukarestben az RMDSZ Operatív Tanácsa. A Markó Béla szövetségi elnök által a fôvárosi Elnöki Hivatalba összehívott testület politikai kérdéseket vitatott meg. Lapzártakor az ülés még tartott.
November elsején kezdôdik az Országos Befektetési Alap (FNI) 40 ezer kárvallottjának a kifizetése, akik kormánysegélyre nyújtottak be kérelmet — jelentette ki hétfôn Ionel Blãnculescu, a Bankaktívák Értékesítési Alapjának elnöke. A mûveletet a Román Kereskedelmi Bank révén bonyolítják le. Az igényelt összeg 286 milliárd lej, ami befektetôként átlagban hétmillió lejnyi kártérítást jelent. A legnagyobb kiutalt összeg 10 millió lej. Azokban az esetekben, amikor jogosulatlan kérelmet tapasztalnak, értesítik a nyomozó hatóságokat. Több olyan per is folyik, amelyeket a károsultak magánkezdeményezésbôl indítottak el.
A polgármesteri hivatal ellenôrzô testületének felügyelôi azt tapasztalták, hogy megnôtt a póráz használata nélkül kutyát sétáltatók száma. Minodora Fritea, a városháza ellenôrzô testületének vezetôje emlékeztetett, hogy a 60-as számú állategészségügyi törvény, valamint az 1996-ban elfogadott 84-es számú tanácsi határozat értelmében a kutyákat csakis pórázon lehet sétáltatni.
Ugyanakkor az ebtulajdonosoknak kötelességük maguknál hordani a személyazonossági igazolványt és kedvencük egészségügyi könyvecskéjét. Az igazgatónô szerint a felügyelôk több esetben képtelenek voltak a sportos öltözetben levô kutyatulajdonosok igazoltatására, szinte egyiküknél sem volt személyi igazolvány. A polgármester elmondta, esetükben radikális megoldásra kényszerülnek: lefényképezik és a szomszédok, ismerôsök vagy akár a rendôrség segítségével azonosítják ôket. — A színes felvételt és az azonosítással járó költségeket a törvényszegô ebtulajdonosoknak kell majd fedezniük — fenyegetôzött Gheorghe Funar.
Minodora Fritea figyelmeztetett, hogy a fent említett jogszabály és tanácshatározat szerint a kutyákat nem szabad bevinni a parkokba és a játszóterek közelében sem lehet sétáltatni ôket. Ugyanakkor kihágásnak számít az, ha kutyánkat felvisszük közszállítási jármûvekre. A polgármesteri hivatal felügyelôi kétszáz, 100 ezer lejtôl 700 ezer lejig terjedô büntetéssel járó kihágási jegyzôkönyvet állítottak ki. Ezek összértéke meghaladja az ötmillió lejt. A polgármesteri hivatal ellenôrzô testülete tanácsi határozattervezet szerkesztésén dolgozik, amely értelmében a város belterületén csupán 4–5 helyen lehet majd póráz nélkül sétáltani a kutyákat.
A lakóközösségek képviselôivel folytatott megbeszéléseken felmerült az is, kell-e közköltséget fizetni a háziállatokra. Minodora Fritea elmondta, a törvény értelmében a lakóközösség bizottságának kell eldöntenie, hogy a háziállat külön személynek számít-e vagy sem. — Amennyiben a bizottság úgy dönt, hogy a lakásban tartott kutya, macska vagy tengerimalac után is közköltséget kell fizetni és a lakó ezzel nem elégedett, nem marad más hátra mint a törvényszék — mondta Minodora Fritea.
A Kolozs Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Vezérigazgatóság tegnapi sajtótájékoztatóján Pui Iacob aligazgató beszámolt az október 10–14. között megtartott európai Simenthal-kongresszusról. Dr. Fritea Ioan, a Kolozs megyei Állategészségügyi Hivatal igazgatója a sajtóban felröppentett hírekre reagálva elmondta: a Dés melletti Néma faluban nincs sertéspestis járvány, annak ellenére, hogy a településen egy pestisgyanús sertést fedeztek fel. Az állategészségügyi ellátással kapcsolatban azonban több újságírónak kételyei voltak, amit az intézmény vezetôinek is elmondtak. A sajtó képviselôi többek között szóvá tették: mivel magyarázható az, hogy a körzeti állatorvosok május óta nem kapták meg az oltásért járó állami támogatás, ami esetenként több millióra rúg? Miért szolgáltatja ki az állam az egészséges állatállományok szempontjából létfontosságú védekezést a szegényes költségvetésnek? Az igazgató azzal nyugtatta meg az értetlenkedô újságírókat, hogy a szakminisztérium Kolozsváron járt államtitkára a napokban ígéretet tett az elmaradt kifizetések mihamarabbi törlesztésére.
A betakarítással kapcsolatban megtudtuk: a burgonya betakarítása a végéhez közeledik, hektárhozama pedig 10 tonna. A kukoricát a bevetett terület egyharmadáról takarították be, eddig 2870 kg a becsült átlaghozam. Kolozs megyében a vetôszántás 88%-át sikerült megvalósítani, ám a vetésnek a felét sem végezték el. A vezérigazgató szerint az optimális vetési idô elhúzódhat október 20–25-ig. Érdemes megjegyezni, hogy többkalotaszegi faluban (Sárvásáron, Nyárszon, Magyarbikalon vagy Magyarfenesen) a búza vetése el sem kezdôdött. Remélik, hogy október végéig sikerül elvetni a 23 ezer hektár területet. Jó lenne, ha minél több búza teremne a jövô nyáron, mert szinte biztos, hogy jobban fizetik majd, mint az idén, vélte dr. Ilarie Ivan vezérigazgató.
A brassói 24. Szarvasmarha Kongresszuson részletesen ellemezték az ágazat legfontosabb kérdéseit. Megtudtuk: megyénkben szeptember végén 88 457 szarvasmarhával rendelkeztek a gazdák, ebbôl 56 081 volt a tehén és a bivaly, 3628 pedig üszô. 1989 után a szarvasmarha-állomány
évrôl évre csökken, ennek ellenére a tehenenkénti tejhozam emelkedô tendenciát mutat. A szarvasmarhák nagy része magángazdák tulajdonában van, ezek zöme romántarka fajta.
A búzavetômag ára a vezérigazgatóság adatai szerint a következôképpen alakul: Agrosem 6500/kg, a Comcereal 6500–6800, a Tordai Mezôgazdasági Kísérleti Állomás 6223–6652, a legolcsóbb pedig az aranyosegerbegyi Ada Prodcom kínálata: 5900 lej/kg. Újdonság, hogy a községi agrárszakemberek bizományi rendszerben is kiszállítanak vetômagot, és az értékesítés után számolnak el a forgalmazókkal.
A kedvezményes (55%-os állami támogatással) vásárolható traktorokról és mezôgazdasági felszerelésekrôl elmondták: újabb feltételeket szabott meg a szakminisztérium. Ennek értelmében csak azok a jogi vagy fizikai személyek jogosak erre, akik legalább 50-60 hektár területet mûvelnek, vagy akik megfelelô szakmai felkészültséggel rendelkeznek, illetve szakembert alkalmaznak a gépek használatára. Állattenyésztési farmok esetében csak azok vásárolhatnak kedvezményesen mezôgazdasági gépeket, ha dokumentumokkal tudják bizonyítani, hogy mezôgazdasági területtel rendelkeznek.
Szamosújvári gyufagyári termék. Mármint az a pálcika méretû faáru, amelynek végén a színes bog csak afféle cifrázó díszként szolgál. Mivelhogy egy hevenyészett kényszerstatisztika alapján öt tûzcsiholási kisérletbôl alig egy jár eredménnyel.
Ilyen gyufákat már gyártottak a Ceausescu-érában. De akkor legalább alig akadt meggyújtani (fôzni, melegíteni, elfüstölni) való. Most viszont leginkább a munkának kellene égnie a kezünk alatt. Valahogy a mai gyakorlattal fordított arányban: egy kísérlettel öt szál gyufát lobbantsunk fel.
ÉVADNYITÓ A KOLOZSVÁRI NÉPFÔISKOLÁN
Író–olvasó találkozóval kezdi nyolcadik évadját a népfôiskola október 16-án, kedden du. 5 órától, a Györkös Mányi Albert Emlékházban (Majális/Republicii 5. szám). Meghívottak: Bálint Tibor, Cseke Péter, Csép Sándor, Dehel Gábor, Demény Péter, Egyed Emese, Fodor Sándor, Jancsó Miklós, Kántor Lajos, Király László, Kiss János, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Létay Lajos, Molnos Lajos, Mózes Attila, Muzsnai Magda, Szabó Gyula, Tompa Gábor, mûveikbôl, emlékeikbôl adnak elô rövid részleteket. Szeretettel várnak minden érdeklôdôt a szervezôk.
A VALLÁS, HIT, VALLÁSOSSÁG címû elôadássorozat keretében Suhárt Teréz vallástanár vezetésével tovább folyik a beszélgetés a zsidó vallásról október 17-én, szerdán du. 6 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.
TISZTÚJÍTÓ KÖZGYÛLÉST TART október 18-án, csütörtökön du. 5 órától az RMDSZ Hajnal negyedi választmánya a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban, amelyre szeretettel várják a tagságot, hiszen részvételükkel elôsegíthetik a Hajnal negyedi RMDSZ tevékenységének javítását, eredményesebbé tételét.
Rövid két hónap alatt immár másodszor mutat be Budapesten színvonalas válogatást kortárs erdélyi képzômûvészek munkáiból a Váli Csongor vezette Velum Kulturális Bt. A csíkszeredai képzômûvészek nagy sikerû kolozsvári csoportkiállításainak szervezôje, a fiatal mûvészeti menedzser most a Bárka Színház tágas kávézójában rendezi meg a tizenhat neves erdélyi és öt anyaországi mûvész, Antal Imre, Berszán Zsolt, Csillag István, Ercsei Ferenc, Ferenczy Botond, Gaál András, Gyarmathy János, Kántor Zita, Léstyán Csaba, Lokodi Ildikó, Nagy Endre, Nagy Ödön, Siklódy Ferenc, Sipos László, Tósa Szilágyi Katalin, Vorzsák Gyula, valamint Boros Mátyás, Födô Gábor, Horváth Dániel, Maróti Dénes és Pánti Imre festményeit, grafikáit, iparmûvészeti tárgyait bemutató kiállítást.
A tárlatot 2001. október 19-én délután 5 órakor Sebôk Zoltán mûvészettörténész nyitja meg. Közremûködik a Kaltenecker & Dés jr. duó. Az érdekesnek ígérkezô kiállítás november 16-ig tekinthetô meg az Üllôi út 82. szám alatti színházban.
Az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja, Kolozsvár és a Nyílt Társadalom Intézet (OSI), Budapest meghirdeti a Közép-Európai Egyetem (CEU) 2002-2003-as tanévre szóló ösztöndíjprogramját.
A program keretében az Oktatási Minisztérium által elismert felsôfokú oktatási intézményekben tanuló utolsó éves hallgatók vagy ezen intézményekben oklevelet szerzett személyek pályázhatnak. A budapesti és varsói székhelyû Közép-Európai Egyetem elôadásai angol nyelven folynak, és a magiszteri- vagy doktori fokozat elérését teszik lehetôvé.
A felajánlott ösztöndíjak nagysága a felvételi eredményektôl függ.
Tanulmányokat a következô szakterületeken lehet folytatni: közgazdaságtan, környezetvédelem, nemek és kultúra, történelem, nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok, jogtudomány, középkori tanulmányok, nacionalizmus, politikatudomány, filozófia, szociológia, matematika.
A pályázatok beadásának határideje: 2001. december 20.
Pályázati ív és további felvilágosítás a www.ceu.hu és a www.edrc.ro honlapon található, valamint igényelhetô az info@edrc.osf.ro címen és a 064-420490-es telefonszámon.
Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság — EMT — Információs társadalom és oktatás címmel számítástechnikai konferenciát és tanártovábbképzô tanfolyamot szervez Kolozsváron 2001. október 26–29. között.
A konferencia plenáris elôadásait romániai és magyarországi meghívott szakemberek tartják, ezt követôen szekcióelôadásokra kerül sor a következô témakörökben: informatika az oktatásban, információs rendszerek és elektronikus gazdaság, digitális kommunikáció és számítógép–hálózatok, adatbázisok korszerû kezelése, informatikai alkalmazások, mesterséges intelligencia, osztott és párhuzamos rendszerek, web–alapú képzés. Az említett témakörökben elôadók jelentkezését várjuk!
Az Oktatási Minisztérium által elismert továbbképzô tanfolyamot kolozsvári szakemberek tartják középiskolai informatika tanárok részére.
További információkért forduljanak az EMT titkárságához: Kolozsvár, 1989. december 21 út, 116. sz., tel/fax: 064/194-042, 190-825, e-mail: emt@emt.ro.
A csíkszeredai székhelyû Kriterion Alapítvány kuratóriuma a neves történésznek, Erdély és Székelyföld múltja kiváló és következetes kutatójának, a jelenkori magyar tudományosság egyik kimagasló személyiségének, a kolozsvári Imreh István történésznek, nyugalmazott egyetemi tanárnak ítélte oda az alapítvány 2001. évi díját, a Kriterion-koszorút.
Imreh István Erdély és a székelység történelmének egyik legkövetkezetesebb kutatója, évtízedekre kiterjedô tudományos munkássága nélkül ma jóval szegényebb lenne az erdélyi magyarság és a székelység önismerete. Könyvei és tanulmányai révén a székely faluközösségeknek azt az önfenntartó és jól szervezett közösségi életét tárja elénk, amelynek tapasztalatai mind a mai napig érvényesek. A székely falutörvényekrôl, a rendtartó székely faluról, az erdélyi hétköznapokról szóló könyvei és értekezései határkövet jelentenek nem csupán múltunk megismerésében, hanem abban a történelmi felfogásban is, amely a kimagasló egyéniségek életének és munkásságának felidézése mellett a helyi nemzeti közösségek sorsának, hétköznapi életvitelének vizsgálatában látta legfontosabb feladatát.
A második világháború utáni években, a kor embert és emberséget próbára tevô nemzetiség-ellenes körülményei között Imreh István kiváló szakmaisággal és töretlen erkölcsiséggel találta meg azt az utat, amelyen képes volt a romániai magyar és az összmagyar történetírás igazi értékeit gazdagítani. 1945-tôl 1983-ban történt nyugdíjba vonulásáig tanított a kolozsvári Bolyai, majd Babes–Bolyai Tudományegyetemen, tagja volt a Román Tudományos Akadémia kolozsvári Tudományos Intézetének, külsô tagjának választotta a Magyar Tudományos Akadémia, tiszteletbeli tagja több neves tudományos társaságnak és a Budapesti Közigazgatási Egyetem díszdoktora. Munkásságát az évtízedek során számos díjjal és oklevéllel jutalmazták.
A Kriterion Alapítvány kuratóriumának meggyôzôdése, hogy a 2001. december 14-én Kolozsváron átadandó Kriterion-koszorú olyan életmûvet jutalmaz, amely nem csupán az erdélyi és a magyar történetírás maradandó értéke, hanem a nemzetiségi és székelyföldi jövô továbbépítésének az a kútforrása, amelybôl a jelen és jövendô nemzedékei mindig haszonnal meríthetnek.
A Kriterion Alapítvány
Kuratóriuma
Valóban "trafik", vagyis forgalom volt az elmúlt hét végén a Malom- utcai Tranzit Házban, ahol csütörtöktôl vasárnap estig magyar filmnapokat tartottak, a 2001-es Magyar Filmszemle mûsorából, de korábbi alkotásokat is, a játék-, kísérleti- és dokumentumfilm kategóriából. Reggel kilenc órától késô estig "mozizhattak" mindazok, akiket érdekel ez a fajta mûvészet, vagy szemelgetni lehetett a sok címbôl, de akik csak úgy betévedtek véletlenül, azok is találtak érdekességeket. A választék tehát rendkívül bô volt, már csak az idôt kellett volna megállítani, hogy mindenre jusson. A különbözô blokkok között beszélgetésekre is sor került, néhány alkotó ugyanis eljött a rendezvényre és a kíváncsiskodók sokat megtudhattak a mûhelytitkokból. Így faggatták ki az elsô este Tompa Gábort, akinek Kínai védelem címû elsô filmalkotását tekinthették meg az érdeklôdôk, majd pénteken Czabán György beszélt Feri, és az édes élet címû filmjérôl. A szombat a mûhelyvezetôk napja volt, Gáspárik Attila beszélt a marosvásárhelyi AlterNative filmfesztiválról, melyre egyébként november elején kerül sor, de "terítéken" volt Durst György, a Duna Mûhely vezetôje is. A beszélgetés-kategóriában két fiatal alkotó zárta a sort, Krasznahorkai Balázs és Kocsis Ágnes. Szóval orrvérzésig film és "eksön" volt a Tranzit Házban, köszönet érte a szervezôknek.
Itt olyan zene van, ami a fiatalságunkat juttatja eszünkbe — mesélték a nyugdíjasok a Heltai Klub udvarán, amikor épp szusszanásnyi szünetet tartott az egyszemélyes zenekar. Minden vasárnap itt találkoznak, azért, hogy együtt szórakozzanak, beszélgessenek. Azért, hogy kicsit elfeledjék a hétköznapok egyhangúságát. Minden vasárnap délután fölveszik az ünneplôt, a férfiak nyakkendôt kötnek, és máris lehet indulni. Elvégre hol találhatnak ilyen szórakozási lehetôséget tízezer lejért? Ennyi a részvételi díj mindenkinek. A begyûlt pénzbôl a teremhasználat költségeit fedezik, a fogyasztást pedig mindenki maga fizeti.
Tegnapelôtt szüreti bálra hívták az érdeklôdôket, batyus alapon. De ez sem volt más, mint a többi vasárnap: Márton István zenéjére táncoltak a nyugdíjasok, annyian, hogy alig fértek be a Heltai pinceklubba. A bál érdekessége a tombola volt, amelyen két kosár szôlôt, édességeket és gyümölcsöket sorsoltak ki.
"Tudja, mibôl áll egy nyugdíjas élete? — szegezték nekem a kérdést. — A lányom, a fiam, az unokám, a háztartás — és minden nap ugyanaz. A nyugdíjassal pedig senki nem foglalkozik. Az orvos is, ha megtudja, hogy elmúltál hatvanöt, hazaküld."
Szerencse, hogy nem hagyják magukat. Köszönhetô mindez annak a lelkes csapatnak, akik kitalálták azt, hogy táncdélutánokat szervezzenek: Girsik Éva, Kósa Sándor, Murkos Piroska, Nagy Antal és Nagy Károly. Minden vasárnap délután öttôl a Heltai pinceklubjában.
Rácz Éva
Az építészet perspektívái Romániában címmel dr. Köllô Gábor tart elôadást szerdán, 2001. október 17-én du. 18.00 órától a Báthory Líceum fizikumában az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) által beindított tudománynépszerûsítô elôadássorozat keretében. Szeretettel várunk minden érdeklôdôt!
Ha kötetekbe szerkesztenôk mindazt, amit a magyar státustörvényrôl, valamint e törvény kapcsán a magyarságról és nem utolsósorban a jelenlegi magyar kormányról csak Romániában leírtak, elmondtak, megállapítottak, kinyilvánítottak, közöltek stb. — nos, ez az anyag, minden bizonnyal, kiadna egy jó közepes könyvtárat.
Ma már egyértelmû az is: a legjobban Románia van "kiakadva" e törvény létezése miatt. A román politikai elit — egyemberként! — inaszakadtáig lobbizik mindenhol, ahol csak lehet (s még ott is próbálkozik, ahol nem igazán lehet) a törvény ellen; s egyszersmind fenyegetôzik, fogadkozik, ha kell, kormányrendeletekkel, törvénnyel, de mindenáron megakadályozzák a törvény életbe ültetését. Egyfajta újabb "kisantantos" szövetkezést is létre próbál hozni, de egyelôre csak szlovákok mutatnak némi hajlandóságot egy efféle "összefogásra".
Olvasom, illetékeseink több száz oldalas anyagot tettek le az úgynevezett Velencei Bizottság asztalára; s csak a státustörvény diszkriminatív voltát, területien kívüliségét stb. "bizonyító" paragrafusok, cikkelyek több, mint 30 (harminc!) oldalnyit tesznek ki. És azt is olvasom, hogy: ha a "velencei" független jogászok nem találják "mélységesen" elítélendônek a magyar státustörvényt, Románia nem adja fel a harcot.
Mi a harcot sohasem adjuk fel. Már ilyenek vagyunk; kitartóak, elszántak, fôleg, ha a "magyar veszélyrôl" van szó és népünk, nemzetünk felettébb való érzékenységérôl. No meg a szent és betartandó paragrafusokról, cikkelyekrôl s a vélük és általuk történô kekeckedésrôl, kákán is csomót keresésrôl.
Románia most épp azt próbálja elhitetni, akivel lehet, hogy a státus-törvénnyel szembeni kifogásai (irtózása) kimondottan és csakis jogiak. Ezt még azok sem hiszik el, akik mondják. Mi, romániai magyarok nagyon jól tudjuk: nem azok a csak nekünk, magyaroknak juttatott úgynevezett kedvezmények (pozitív diszkrimináció) zavarják a román politikumot, nem ezek miatt allergiás erre a törvényre, hanem e törvény pozitív lélektani hatásával van nagyon is nagy bajuk.
Egy kisebbségbe szakadt etnikumot, nemzeti közösséget leginkább azzal lehet — lassan, türelmesen és végérvényesen — beolvasztani, felszámolni, ha anyaországától, anyanemzetétôl elvágjuk, a lehetô leghermetikusabban elzárjuk, lelki, érzelmi, tudati légüres térbe kényszerítjük. A romániai magyar nemzeti közösség elmúlt hosszú évtizedei errôl szóltak, a nemzethez kötô szálak elvágásáról, közösségünk légüres térbe szorításáról.
Bosszantó, ingerlô, hogy ez nem sikerült: közösségünknek a legmostohább körülmények közt is sikerült megmaradnia, lelkében, tudatában magyarnak lennie, maradnia.
És akkor jön most egy magyar kormány, amely nemcsak "löki a szöveget", de cselekszik is, lehetôségei szerint, az anyaország határain kívül szakadt magyarságért. Többek között azáltal is, hogy törvényt dolgoz ki és fogadtat el, amely által a határok fölött megteremtendô nemzetbe segíti integrálódni a kisebbségi sorsba szakadt nemzetrészeket.
Románia számára bosszantó és elfogadhatatlan ez a törvény, mert lelket és tudatot erôsít bennünk, s így beolvasztásunk, illetve beolvadásunk "aggasztóan" lelassul, gyakorlatilag lehetetlenné válik. Nem sikerül belátható idôn belül "véglegesen" megoldani bennünket, hogy ténylegesen is — ne csak papíron, alkotmányban — egyetlen nép nemzetállamává válhassék szeretett hazánk, Románia.
Egy ilyen törvény alkalmazását mindenáron, minden eszközzel meg kell akadályozni, lehetetlenné kell tenni. Én hiszek miniszterelnökünknek: képesek olyan jogszabályokat, rendeleteket stb. produkálni, amelyek nagyon megnehezíthetik a státustörvény alkalmazását.
Bevallom: engem ez a törekvés nem érdekel. Engem az sem érdekel, hogy a román hatalom megakadályoz-e vagy sem abban, hogy éljek e törvény adta lehetôségekkel, ilyen-olyan kedvezményekkel. Nem kell nekem semmiféle kedvezmény; többek közt azért sem, mert elvehetik tôlem, élvezésében megakadályozhatnak.
Számomra a lényeg: megszületett, van ez a törvény! A törvény szelleme a lényeg, s az "amit" ez a szellem ad nekem is tudatilag, lelkileg. Az a megnyugtató és boldogító érzés: hogy romániai magyarként, elszakítottként, évtizedekig "árvaként" — ismét számon tartanak, a nemzetemhez tartozónak tekintenek, és nemcsak én tartom a nemzetemhez tartozónak magam!
Ezért vagyok nyugodt a státus-törvény alkalmazását illetôen. Esetemben ugyanis — tudatomban, érzelmeimben, lelkemben — ez már bekövetkezett. Én már megkaptam a magam "kedvezményét" — olyan "kedvezményt", amelyet egyetlen román kormány, egyetlen román törvény sem tud tôlem elvenni, sem pedig egy újabb "kisantant", de még Európa sem.
Ez már az enyém, s amíg "lelkem titkos templomában" az Istenen kívül más urat el nem ismerek és el nem fogadok, addig, amit kaptam a státustörvénytôl, az már végképp az enyém marad. S ennyi nekem elég.
A román hisztériázástól, jogi kekeckedéstôl, a fenyegetésektôl, az újra fellángoló gyûlölettôl nem félek — csak elszomorítanak, lehangolnak, mint minden pótcselekvés, frusztráltság, intolerancia és rosszindulat, folytonos gyanakvás. Szent meggyôzôdésem ugyanis: jobb sorsra, nemesebb érzelmekre, hasznosabb cselekvésekre érdemes ez az ország, amely nekem is! hazám...
Egy kávéházban ültem. Öreg barátom mellém telepedett, ô mesélte az alábbi történetet.
— Tudod, ez a demokrácia — sóhajtott, majd legyintett egyet — úgy vagyok ezzel, mint... Apropó, elmesélem neked legújabb kalandomat. Egy szépasszonnyal.
Kíváncsian néztem rá. Már egyikünk sem volt abban a bizonyos kaland-korszakban. Pláné, hogy még dicsekedjünk is vele. Vagy ki tudja? A második kamaszkorban talán nagyobb eredmény egy sikerült randevú? Barátom elkezdte történetét.
— Szóval egy szépasszony. Akit én fiatal koromban reménytelenül szerettem, és kívántam. Azután ô férjhez ment, én megnôsültem, minek eredményeképpen még jobban kívántam.
— A feleségedet? — érdeklôdtem.
Barátom, mintha félbe sem szakítottam volna, folytatta:
— Teltek az évek, ô elvált, én is elváltam — a két válás között azonban — sajnos, semmi összefüggés nem volt, bár nagyon szerettem volna imádottam válóperében válóok lenni. Többször próbálkoztam nála, de hiába. Ô lett életemben az Örök Asszony, akit sohasem kaphattam meg. Így volt kiosztva az én szomorú reménytelen-szerelmes szerepem az Életrendezôtôl. És közben teltek, teltek az évek. A szépasszony szép és kívánatos asszony maradt számomra. Akárhányszor találkoztunk az utcán, engem elöntött valamiféle melegség, ahogy hízásnak indult, egykor pompás, de még mindig izgató alakját csodáltam. Ô volt a nagy Ô életemben. És közben persze boldog férj és családapa voltam, meg efféle.
Egyszer, nem is olyan rég, alighogy nyugdíjba mentem, meghívtak egy születésnapra. Csak úgy, engem, egyedül. Egyik régi barátom így szólt hozzám: holnap születésnapom van, látogass meg délután, összeülünk, mi régi cimborák. A feleséget otthon lehet hagyni — tette hozzá kedvesen.
Másnap elmentem a születésnapra. Idôm volt bôven. Miért is ne mentem volna el? Voltunk vagy tízen. Esetleg tizennégyen, tizenötön, nem számít. De ott volt Ô is. A szépassszony.
— Hogy került oda? — kérdeztem, csakhogy éppen kérdezzek valamit.
— Nem tudom — válaszolta barátom — de ott volt és nem férfi társaságában volt és én újra, ki tudja, hányadszor, felajánlottam neki a szerelmemet. Ô pedig...
–Visszautasított megint? — érdeklôdem.
— Nem. Igent mondott. Férje elutazott, hetekig szabad volt és felmentünk a lakására, ittunk, beszélgettünk, zenét hallgattunk, nyár volt, letusoltam a fürdôben, ô is letusolt és...
— És? — kérdeztem rendkívül kíváncsian.
Barátom hosszan hallgatott. Szomorúan nézett a kávéjába.
— Háborús években születtünk, megszenvedtük a proletárdiktatúrát — kaptunk a Sorstól 10 év demokráciát anarchiával vegyítve, és ma, az Úr 2001 esztendejében elmondhatom neked: a demokrácia számunkra olyan, mint egy rég áhított gyönyörû asszony, akit évtizedek óta kívánunk, szeretünk, óhajtunk. És amikor váratlanul megérkezik, a miénk lesz...
— Akkor?
— Nem tudunk mit kezdeni vele... No szervusz.
Amikor a karácsonkôi — magyar nevét nem ismerôknek leírom így is: Piatra Neamt-i — cigányok külön, tyúkfarmból lakónegyeddé alakított zónába történô kényszerû kitelepítésérôl a múlt héten elsô alkalommal olvastam, még azt hittem, ez csupán egyike azoknak az ôrült ötleteknek, amelyek Romániában idôrôl idôre itt-ott szárnyra kapnak, de amelyeknek végül semmilyen következménye nem lesz. Nem lehet, mert a román politikusok éppen olyan jól tudják, mint egyébként Magyarországon a magyar vezetôk, hogy az efféle szavakkal nem szabad játszadozni.
Történelmileg még egészen közeli ugyanis idôben hozzánk az a csaknem hatvan évvel ezelôtti korszak, amelyben ugyancsak szociális kérdések megoldása végett találták ki egyes emberek szintén ipari területekre (téglagyárakba) történô kitelepítését. Ezeket a helyeket akkoriban gettóknak nevezték, s onnan aztán az embereket — zsidókat fôképp, de cigányokat, lengyeleket, szlovákokat és elvétve magyarokat is — gázkamrákba irányítottak. Holttesteiket aztán krematóriumokban égették el, hogy a "megoldás" tökéletes és minél "tisztább" legyen.
Mondom, elhessegettem a párhuzamokat, s azt mondtam magamban: ez azért bizonyára valami más lehet. Rajta tartottam azonban a szemem az errôl szóló híreken, amelyek a múlt hét végére — be kell vallanom — cseppet sem derûs képben álltak össze.
Az elsô napokban még örömmel nyugtáztam, hogy Vasile Dâncu tájékoztatási miniszter, aki a nemzeti kisebbségek ügyeiért is felelôs a kormányban, határozott nyilatkozatban ítélte el a karácsonkôi polgármester és a városi tanácsosok ötletét. Hideg zuhanyként ért aztán két nap elteltével, amikor kiderült, hogy a miniszter kiszállt a helyszínre, s ott kijelentette: az ötlet mégiscsak nagyszerû, abból még akár az európai megfigyelôk is tanulhatnának. Hiszen a karácsonkôi gettó gondolata igazán "modell értékû".
A miniszter eszerint nyilatkozata megtételekor figyelmen kívül hagyta — s ezt szeretném most mindenképpen a figyelmébe ajánlani —, hogy a helyi hatóság Karácsonkô mintegy négyezer cigány lakosa közül kétezret még a tél beállta
elôtt az Izvoare nevû külváros egykori tyúkfarmjának épületeiben kialakított "komfortos" lakótelepre kíván erôszakkal telepíteni.
A Romani Cris nevû romaszervezet a helyszínen azt tapasztalta, hogy a helyet máris szögesdrót-kerítéssel vették körül. Erre Ion Rotaru polgármester azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi kerítés helyett magas kôfalat emelnének, s a telepet csendôrség ôrizné. A városban azonban az a hír járja, hogy a cigánygettó ôrzésére a csecsenföldi és az afganisztáni szovjet háborúk poklát megjárt zsoldosokat alkalmaznának. Merthogy oda kemény fiúk kellenek. S mert a cigányok tönkretették a számukra kiutalt szociális lakásokat, és több száz milliós tartozást halmoztak fel a közmûvekkel szemben. Nos, hogy ezt a tartozást a város behajtsa, valamilyen erdei út megépítésére fognák ôket be. Nem, dehogy kényszermunkára! Amolyan nyári táborozás-szerû dolog lenne... Moldovai, Afganisztánt megjárt gorillákkal... Mit mondjak?!
A cigányok nem túlságosan rajongnak a tervért, s ezen valahogyan nem is vagyok képes csodálkozni. Annál jobban elámított viszont Dâncu miniszter kijelentése. Akinek tudnia kellene, hogy a szociális gondok megoldása a 21. században semmiképpen nem képzelhetô el zsoldosokkal ôrzött gettók és kényszermunka-telepek segítségével!
Tudom, erre a miniszter és a karácsonkôi városatyák majd azt mondják: a cigányok helyzete másképp megoldhatatlan, hiszen mindent tönkretesznek, lopnak, csalnak, rabolnak, dolgozni becsületesen viszont nem hajlandók. Erre azonban csak azt válaszolhatom: jogállamban senkinek nem áll jogában valakit is arra kényszeríteni, hogy akarata ellenére bárhova elköltözzön, s hogy ott karhatalmi erôkkel vagy zsoldosokkal ôriztessen. Ez az emberi és szabadságjogok súlyos megsértése lenne ugyanis, s a polgári jogállam ezt nem engedheti meg. Sem Rotarunak, de még Dâncu miniszternek sem!
Persze, ezzel az ügy nem ért véget. A hét végén már Nagybánya és Déva vezetése is bejelentette: hasonló megoldásban töri a fejét. Nagybányán azt is hozzátették, hogy immár két éve foglalkoztatja ôket az a gondolat, hogy a város köré épített papundekli putrikból a cigányságot a városi börtön mellett felépített barakk-táborba telepítsék. Aki pedig nem akar önként oda költözni, attól megvonják a szociális segélyt. Punktum.
Az egyik ôrült ötlet a másikat hozza, s végül a folyamat könnyen ellenôrizhetetlenné válhat. Ez juthatott eszébe Iliescu elnöknek is, aki aztán rendre utasította a cigányok társadalmi helyzetét ily módon megoldani kívánókat. Az elnök "szerencsétlen ötletnek" nevezte a gettók felállításának gondolatát, s leszögezte: nem ez az útja a gondok orvoslásának. Dicséretre méltó szavak. Csakhogy sajnos az elnök sem gondolta komolyan azt, hogy a szavaktól a tettek mezejére lépjen. Pedig ennek már régen elérkezettnek látszik az ideje.
Csupán a dicsôszentmártoni példára utalnék, ahol a helyiek cigány tan-nyelvû osztályt szerveztek, tehetséges, fiatal tanítóval. Ha korábban a településen élô roma gyerekek háromnegyede az iskola felé sem ment, miután a romani nyelvû osztálynak híre ment, a legtöbb cigány szülô beíratta a gyermekét, s azok azóta rendszeresen járnak az iskolába. Persze, sok a gond és a baj velük, hiszen nem csupán az ábécére kellett ôket megtanítani, hanem tisztálkodásra, viselkedésre is. De az eredmények sem maradtak el.
Az egyetlen út, amely a romák felemeléséhez vezethet, az anyanyelven történô oktatásuknak a megszervezése és társadalmi beilleszkedésüknek az elôsegítése. Ehhez azonban az egész társadalomnak össze kell fognia. S biztos vagyok benne, hogy a társadalomnak annyira érdeke ez, hogy a cél érdekében áldozatokra is hajlandó. A pedagógusok pedig, ha becsületesen megfizetik ôket, akár a roma lakosság felnôtt tagjait is hajlandók tanítani, mondjuk hetente két-három alkalommal, délután. Elôbb írni-olvasni, majd alapismeretekre, hogy végül a hiányszakmákban szerezhessenek képesítést — és elhelyezkedhessenek.
Vasile Dâncunak a Rotaru-féle agyrémek támogatása helyett ennek a gondolatnak a valóra váltására kellene koncentrálnia. Rotaru mutasson jó példát, és tanácsosaival együtt költözzön maga a szerinte "rendkívül komfortos" telepre. Dâncu pedig dolgozzon ki összefüggô és valóban európai szinten értékelhetô stratégiát a romák integrálására. Ha viszont másképp gondolják, akkor mindketten mondjanak le! Adják át helyüket olyanoknak — mert léteznek ilyen személyek —, akik képesek valóban európai megoldásokban gondolkozni. Ezen a földön ugyanis nincs többé helye a gettósítás bármilyen formáját szorgalmazóknak!
l Az A osztály 9. fordulójának vasárnapi esti mérkôzésén: Bukaresti Steaua–Karácsonkôi (Piatra Neamt-i) Csalhó 1–0 (gólszerzô: Claudiu Rãducanu).
l A magyar NB I. vasárnap esti zárótalálkozóján: Újpest FC–Dunaferr SE 0–2 (Tököli — 11 m, 15. és Penksa — 72. perc).
l Az olasz Il Calcio 6. fordulójában: SS Lazio–Atalanta 2–0, Perugia–AS Róma 0–0, Brescia–Chievo 2–2, Juventus Torinó–AC Torinó 3–3, Lecce–Fiorentina 4–1, AC Milan–Venezia 1–1, AC Párma–Piacenza 2–2, Verona–Bologna 0–1 és Udinese–Milánói Internazionale 1–1.
A táblázaton:
1. Inter 6 4 2 0 11–5 14
2. Chievo 6 4 1 1 14–8 13
3. Bologna 6 4 0 2 4–3 12
4. Juventus 6 3 2 1 12–7 11
5. AC Milan 6 3 2 1 13–9 11
6. Lecce 6 2 3 1 9–6 9
7. AS Róma 6 2 3 1 6–5 9
8. Piacenza 6 2 2 2 11–10 8
9. Verona 6 2 2 2 5–5 8
10. Brescia 6 1 4 1 11–10 7
11. AC Párma 6 1 4 1 6–6 7
12. Lazio 6 1 4 1 3–3 7
13. Udinese 6 1 3 2 8–9 6
14. Perugia 6 1 3 2 6–8 6
15. Fiorentina 6 2 0 4 10–15 6
16. Atalanta 6 1 1 4 5–11 4
17. AC Torinó 6 0 3 3 7–12 3
18. Venezia 6 0 1 5 3–12 1
l A Serie B 8. játéknapján: Bari–Genoa 1–0, Cittadella–SSC Nápoly 1–2, Messina–Palermo 2–0, Modena–Cagliari 3–0, Reggina–Empoli 1–0, Salernitana–Cosenza 2–1, Sampdoria–Pistoiese 2–0, Siena–Como 0–1 és Ternana–Ancona 0–1. A Crotone–Vicenza összecsapást hétfôn bonyolították le, lapzárta után ért véget.
Az állás:
1. Modena 8 5 3 0 16–4 18
2. Reggina 8 5 2 1 11–3 17
3. Ancona 8 4 3 1 7–4 15
4. Empoli 8 4 2 2 14–9 14
5. Genoa 8 4 2 2 8–5 14
6. Como 8 4 1 3 10–11 13
7. Vicenza 6 3 3 0 11–7 12
8. Salernitana 8 3 2 3 12–11 11
9. Palermo 8 3 2 3 10–12 11
10. Bari 8 3 2 3 7–10 11
11. Sampdoria 8 3 1 4 9–9 10
12. Nápoly 7 3 1 3 8–9 10
13. Messina 8 2 4 2 6–8 10
14. Crotone 7 2 2 3 9–8 8
15. Ternana 8 1 5 2 8–7 8
16. Cosenza 8 2 2 4 10–14 8
17. Cittadella 8 2 1 5 12–17 7
18. Siena 8 1 3 4 7–13 6
19. Cagliari 8 0 4 4 4–12 4
20. Pistoiese 8 0 3 5 3–9 3
l A spanyol Primera Division a 8. fordulónál tart, eredmények: Zaragoza–Deportivo La Coruña 1–2, Deportivo Alaves–Real Madrid 0–0, FC Sevilla–Real Mallorca 2–2, Osasuna–Tenerife 0–2, Rayo Vallecano–Real Sociedad 2–1, Villarreal–Malaga 1–2, Athletic Bilbao–Valladolid 1–4, FC Barcelona–Valencia 2–2, Celta Vigo–Betis Sevilla 3–1 és Las Palmas–Espanyol Barcelona 2–0.
A sorrend:
1. Deportivo 8 5 2 1 16–9 17
2. Celta 8 4 4 0 16–6 16
3. Betis 8 5 1 2 12–7 16
4. Barcelona 8 4 3 1 13–6 15
5. Valencia 8 3 5 0 9–6 14
6. Villareal 8 4 1 3 9–7 13
7. Alaves 8 3 3 2 7–4 12
8. Sevilla 8 3 3 2 14–12 12
9. Zaragoza 8 3 2 3 9–9 11
10. Bilbao 8 3 2 3 10–12 11
Valladolid 8 3 2 3 10–12 11
12. Osasuna 8 3 2 3 4–9 11
13. Las Palmas 8 3 1 4 9–6 10
14. Tenerife 8 3 1 4 7–10 10
15. Espanyol 8 3 1 4 10–15 10
16. R. Madrid 8 2 3 3 13–12 9
17. Malaga 8 2 3 3 10–11 9
18. Mallorca 8 1 2 5 3–12 5
19. Rayo 8 1 1 6 8–15 4
20. Sociedad 8 0 2 6 7–16 2
l A német Bundesligában 9. fordulót bonyolították le. Eredmények: TSV 1860 München–Bayern München 1–5, VfB Stuttgart–FC Schalke 04 3–0 (a második gólt Ionel Ganea szerezte az 53. percben), Energie Cottbus–Bayer Leverkusen 2–3 (a házigazdák második gólját Sebôk Vilmos lôtte az 52. percben), SC Freiburg–FC St. Pauli 2–2, Hamburger SV–Hertha Berlin SC 4–0, 1. FC Kaiserslautern–Hansa Rostock 3–1, Borussia Mönchengladbach–Borussia Dortmund 1–2, Werder Bremen–1. FC Nürnberg 3–0 (két gól is Lisztes Krisztián nevéhez fûzôdik) és 1. FC Köln–VfL Wolfsburg 0–4. Az állás: 1. FC Kaiserslautern 24 pont, 2. Bayern München 22, 3. Bayer Leverkusen 21, 4. Borussia Dortmund 19, 5. VfB Stuttgart 15, 6. Werder 14.
l Az angol Premier League 9. fordulójában: FC Liverpool–Leeds United 1–1, Bolton Wanderers–Newcastle United 0–4, Charlton Athletic–Middlesbrough 0–0, Chelsea–Leicester City 2–0, Ipswich Town–Everton 0–0, Southampton–Arsenal 0–2, Sunderland–Manchester United 1–3, Aston Villa–Fulham 2–0 és Blackburn Rovers–West Ham United 7–1. A Tottenham Hotspur–Derby County találkozót hétfôn játszották. Az állás: 1. Leeds United 18 pont/8 mérkôzés, 2. Arsenal 17/8 (18–5), 3. Manchester United 17/8 (25–14), 4. Aston Villa 15/8 (11–3), 5. Newcastle United 14/8, 6. Chelsea 13/7 (12–7).
l A francia bajnokság a 10. fordulójához érkezett. Eredmények: Metz–Olympique Marseille 0–2, AJ Auxerre–Troyes 1–3, Lille–Nantes 1–0, Lorient–Lens 2–3, AS Monaco–Sedan 2–0, Montpellier–Girondins Bordeaux 0–0, Rennes–Guingamp 2–1, Sochaux–Bastia 4–1 és Paris Saint-Germain–Lyon 2–2. Az élcsoport: 1. Lille 22 pont, 2. Lens 21, 3. Lyon 20, 4. Auxerre 19, 5. Sochaux 18, 6. Bordeaux 14.
l A férfi bajnokság negyedik fordulójának eredményei: Kolozsvári U-Carbochim–Pitesti-i ISA 81:67, Aradi West Petrom–Marosvásárhelyi Herlitz Mobex 58:53, Bukaresti Dinamó-Erbasu–Bukaresti Rapid SAF Isover 101:56, Nagyszebeni CSU–Jászvásári Poli 75:52, Bukaresti BC Steaua–Temesvári Elba 73:59, Bukaresti Sportul Studentesc–Fieni-i Cement 77:65 és Ploiesti-i Vega Soced-Brassói Romradiatoare 86:53.
A rangsor:
1. Dinamó 4 4 0 362:210 8
2. Vega Soced 4 4 0 389:248 8
3. West Petrom 4 4 0 389:248 8
4. U-Carbochim 4 3 1 321:277 7
5. Pitesti 4 3 1 290:263 7
6. Nagyszeben 4 3 1 290:263 7
7. Sportul 4 2 2 296:316 6
8. Herlitz 4 1 3 228:317 5
9. Elba 4 1 3 251:369 5
10. Steaua 3 1 2 215:226 4
11. Poli 3 1 2 204:223 4
12. Romradiatoare 4 0 4 234:292 4
13. Rapid 4 0 4 251:347 4
14. Fieni 4 0 4 252:360 4
l Mint már közöltük, a nôi bajnokság is kezdetét vette, az elsô forduló eredményei: Kolozsvári U-ACSA–Galaci LPS 80:38, Dési Szamos–Bukaresti Rapid 61:79, Târgovistei Livas–Bukaresti Olimpia 67:64, CET Govora–Bukaresti Sportul Omnilogic 48:50, Nagyváradi U–Aradi ICIM 32:72.
A múlt hét végén a máramarosi Lápos völgyében rendezték a szamosújvári Günther Malzer Turisztikai Kör szervezte Barátság-kupát. A rendezvényre nem kevesebb, mint 147 diák nevezett be.
A kitûnô terepviszonyok és idôjárási körülmények között lezajló vetélkedô minden szempontból sikeres volt. Három korhatárban versenyeztek a fiúk és lányok. A 11–13 éveseknél a lányoknál Raluca Drãgan, a fiúknál Rãzvan Fecior vezette csapat gyôzött. A 13–14 évesek korcsoportjában a lányoknál Rákosi Andrea, a fiúknál Marius Seit irányította csapatok nyertek. A legnagyobbak, a 15–19 évesek vetélkedôjét a lányoknál a Ioana Mãlutan, Ioana Amariei, Valeria Striblea és Romina Bocos, míg a fiúknál a Valentin Verde, Vlad Muscaliuc és Dankó István összeállítású csapat bizonyult a legjobbnak.
A nyertesek értékes jutalomban részesültek, amelyet a rendezvényt tíz támogató biztosította. Végezetül szólnunk kell a Dorel Verde testnevelô tanár vezette szervezôbizottság dicséretes tevékenységérôl, amely biztosította a tájfutó verseny sikerét.
Eddig három fordulót játszottak le az Örményország fôvárosában rendezett csapatvilágbajnokságon. A vb-n kilenc csapat (Macedónia, Örményország, Oroszország, Németország, Kuba, Üzbegisztán, Ukrajna, Irán és Magyarország) vesz részt, mert Afrika legjobbjai az utolsó pillanatban anyagi okok miatt lemondták a szereplést.
Az eddigi eredmények:
1. forduló: Oroszország–Magyarország 3–1 (Szvidler–Lékó 1–0, Gyimesi–Drejev döntetlen, Rublevszkij–Varga 1–0, Ács–Motylev döntetlen), Örményország–Irán 4–0, Németország–Ukrajna 2–2, Kuba–Üzbegisztán 1,5–2,5;
2. forduló: Magyarország–Németország 2–2 (Lékó–Juszupov döntetlen, Lutz–Gyimesi döntetlen, Ruck–Graf döntetlen, Luther–Ács döntetlen), Ukrajna–Kuba 3–1, Irán–Oroszország 0,5–3,5, Macedónia–Örményország 0–4;
3. forduló: Kuba–Magyarország 2,5–1,5 (Dominguez–Lékó döntetlen, Vera–Gyimesi 1–0, Arencilia–Ruck 1–0, Delgado–Varga 1–0), Oroszország–Macedónia 3,5–0,5, Németország–Irán 3–1, Üzbegisztán–Ukrajna 0,5–3,5.
Vezet Oroszország 10 ponttal, a 8,5 pontos Ukrajna elôtt. Magyarország a hatodik, eddig 4,5 pontot gyûjtött.
Michael Jordan, a Washington Wizards visszatérô sztárja 17 percet játszott és ezalatt nyolc pontot dobott pénteken a Detroit Pistons elleni 95:85-re elveszített felkészülési mérkôzésen.
A Chicago Bullsszal hat bajnoki címet begyûjtô Jordan az 1998-as döntôn lépett utoljára pályára, de visszavonulását hivatalosan csak 1999 januárjában jelentette be. Visszatérésére vonatkozó döntését szeptember 25-én hozta nyilvánosságra.
l Az Egyesült Államok férfi tenisz-válogatottja megôrizte helyét a Davis-kupa Világcsoportjában, miután az osztályozón 4–1 arányban legyôzte India együttesét. Az indiaiak csak a páros mérkôzést nyerték meg.
l Az elsô tíz között mindössze egyetlen változás történt a férfi teniszezôk világbajnoki pontversenyében, az ATP Race-ben. A francia földön elôdöntôbe került orosz Marat Szafin egy helyet javítva jelenleg tizedik.
Az ATP Race élén (zárójelben a legutóbbi helyezés): 1. (1.) Gustavo Kuerten (brazil) 755, 2. (2.) Andre Agassi (amerikai) 683, 3. (3.) Lleyton Hewitt (ausztrál) 677, 4. (4.) Patrick Rafter (ausztrál) 557, 5. (5.) Juan-Carlos Ferrero (spanyol) 552, 6. (6.) Jevgenyij Kafelnyikov (orosz) 438, 7. (7.) Sebastien Grosjean (francia) 363, (7.) Pete Sampras (amerikai) 363, 9. (9.) Tim Henman (brit) 352, 10. (11.) Szafin 331 pont.
A hagyományos világranglistán: 1. (1.) Kuerten 4725, 2. (2.) Agassi 4085, 3. (3.) Hewitt 3870, 4. (4.) Rafter 3015, 5. (5.) Ferrero 2990, 6. (6.) Kafelnyikov 2810, 7. (7.) Szafin 2625, 8. (8.) Henman 2200, 9. (9.) Grosjean 2190, 10. (10.) Sampras 2015 pont.
l Hetvenhárom hét után Jennifer Capriati (képünk) váltotta a nôi teniszezôk világranglistájának élén Martina Hingist. A svájci teniszezônô bokasérülése miatt feladta a filderstadti, 565 ezer dollár összdíjazású verseny elôdöntôjét, azóta már meg is operálták. Capriati, az ausztrál és a francia nyílt bajnokság idei gyôztese pályafutása során elôször került az élre.
Mandula Petra franciaországi tornagyôzelmével már az 59. helyen áll.
A WTA-világranglista (zárójelben az egy héttel korábbi pozíció): 1. (2.) Capriati 4867, 2. (1.) Hingis 4842, 3. (3.) Lindsay Davenport (amerikai) 4496, 4. (4.) Venus Williams (amerikai) 4333, 5. (5.) Kim Clijsters (belga) 3280, 6. (6.) Amelie Mauresmo (francia) 2917, 7. (7.) Justine Henin (belga) 2899, 8. (8.) Szeles Mónika (amerikai) 2672, 9. (9.) Serena Williams (amerikai) 2501, 10. (10.) Jelena Dokics (jugoszláv) 2343 pont.
l A szeptember 11-i terrortámadások és az amerikai ellencsapás következtében kialakult feszült helyzet miatt elmarad a nôi asztalitenisz Ázsia-kupa. A tornára az indiai Bangaloréban november 21-e és 23-a között került volna sor.
Indiában biztonsági okokból korábban az Afro-ázsiai Játékokat, illetve a teniszezôk páros világbajnokságát halasztották el. Az eredeti tervek szerint mindkét eseményt novemberben rendezték volna meg.
l Ugyanezen okok miatt nem rendezik meg a november 5–10. között tervezett Közép-Ázsiai Játékokat sem.
A hatnapos viadalnak Türkmenisztán fôvárosa, Ashabad adott volna otthont.
A játékokat, amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság anyagilag támogat, 1995 óta kétévente tartják meg öt szovjet utódállam sportolóinak részvételével.
Több mint 20 évi versenyzés után, éppen 34. születésnapján jelentette be visszavonulását Javier Sotomayor, a kubaiak legendás magasugrója.
A klasszis szabadtéren (2,45 m, 1993.) és fedettpályán (2,43 m — Budapesten állította fel 1989-ben) egyaránt világcsúcstartó.
Sotomayor az 1992-es barcelonai olimpián arany-, a tavalyi sydneyi játékokon pedig ezüstérmes lett. Összesen négyszer lett fedettpályás és kétszer szabadtéri világbajnok.
Sotomayor pályafutásának jelentôsebb állomásai:
1982: 15 évesen átviszi a két métert;
1987: a Pánamerikai Játékok gyôztese;
1988: világcsúcs szabadtéren 2,43 méterrel;
1989: világcsúcs fedettpályán Budapesten (2,43 m), és szabadtéren (2,44), elsô fedettpályás világbajnoki aranya;
1991: második pánamerikai elsôsége;
1992: aranyérem a barcelonai olimpián;
1993: újabb, s mindeddig megdönthetetlen világcsúcs szabadtéren (2,45 m), elsô szabadtéri világbajnoki gyôzelme Stuttgartban;
1994: Világ Kupa-elsôség;
1995: harmadik pánamerikai aranyérme;
1997: második szabadtéri vb-gyôzelme Athénban;
1999: negyedik pánamerikai elsôségétôl doppingolás miatt megfosztják
2000: a nemzetközi szövetség lehetôséget ad számára, hogy induljon a sydneyi olimpián, ahol végül második lett.
Tegnap reggel leállították a munkát a kudzsiri fegyvergyár dolgozói, akik a vállalatvezetéssel folytatott tárgyalások eredményeivel elégedetlenek. A tiltakozó megmozdulásra azt követôen került sor, hogy a munkások megtudták: az év végéig, bár megszokott idôbeosztásban kell dolgozniuk, fizetésüknek csupán 75 százalékát kapják kézhez, s a hónapnak csak három napjára fizetik ôket száz százalékos bérrel. Ioan Neagu, a Védelem szakszervezet vezetôje azt nyilatkozta, a gyár udvarán tegnap reggel közel ezer munkás gyûlt össze, az intézkedés alkalmazása ellen tiltakozva. A kudzsiri fegyvergyár szakszervezete pénteken is spontán tiltakozási akciót kezdeményezett.
Aranyosgyéres és Szamosújvár árvaházainak néhány, tizennyolcadik életévét betöltött fiatalja elhagyja az otthont, hogy önálló életet kezdjen, önálló családi jellegû házban. A programot, amelyben várhatóan tíz aranyosgyéresi és ugyanennyi szamosújvári fiatal vesz részt, a Phare támogatja. A 300 ezer eurón a két város osztozik, tudtuk meg Monica Filiptôl, a Kolozs megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság aligazgatójától, aki ugyanakkor azt is elmondta, a fiatalok társadalmi-szakmai integrációját szolgáló kezdeményezés megvalósítására még ebben a hónapban sor kerül. Az igazgatóság egy anyaközpont létesítésére és az aranyosgyéresi nappali központ felszerelésére is kapott támogatást a világbanktól.
Kiterjesztetné a helyi kábeltévé szórási területét a kisbácsi helyi tanács. A magánvállalkozásként 1994 óta mûködô kábeltévé-hálózat adásai minôségének javítását, a mûsorok számának növelését kérték a tanácsosok a vállalkozótól. Jelenleg 21 programot sugároz Kisbácsban, közel ötszáz elôfizetônek. Amennyiben lehetôség nyílik erre, és igény is van rá, a kábeltévé mûsorait Szucságban, Mérában és Nádaspapfalván is nézhetnék.
Tizenhét pontba foglalták a kisbácsi tanácsosok a falut átszelô országút korszerûsítési munkálatainak mulasztásait. A görög munkavállalótól már a munkálatok idején több alkalommal is kérték például a kanálisfedôknek az úttest szintjére való kiemelését, a mellékutakra való rátérési szakaszok elkészítését, az esôvíz lefolyásának megoldását, a buszmegállóknál kifutók megépítését stb. Panaszaikat a munkálat megrendelôje, a megyei útkezelôség is tudomásul vette, a kisbácsi elöljárók a héten beadvánnyal fordulnak az ügyben a megyéhez, tudtuk meg Márton Elek alpolgármestertôl. A problémák várhatóan a tavasszal megoldódnak.
Több százezren vettek részt az idei körösfeketetói vásáron a hét végén. Az ország minden sarkából érkezô kisiparosok, kereskedôk és vásárlók gyûltek itt össze, a százévesnél "öregebb", a régió legnagyobbjaként ismert falusi vásárban. Négy napon át minden ôsszel értékes, régi, akár több százéves tárgyak cserélnek itt gazdát, de javából kínálják a modern, olcsó árut is, ami viszont sok esetben bosszantja azokat, akik hagyományos áruval érkeznek. A Kolozs és Bihar megye határán fekvô Körösfeketetói vásár, minden XXI. századi elônyével és hátrányával ebben az évben is sok százezer belföldi és külföldi érdeklôdését felkeltette.
A Kolozsvárral szomszédos község önkormányzati képviselôi úgy döntöttek, nem értenek egyet a település nevének megváltoztatásával.
Mint ismeretes, Dan Brudascu nagyromániás parlamenti képviselô sajtóértekezleten kijelentette, törvénytervezetet állított össze annak érdekében, hogy a település elnevezését az állítólagos erdélyi vajda nevére változtassák.
A tanácsi határozat kimondja: határozott módon ellenezzük a községünk nevének megváltoztatására irányuló kezdeményezést. "A gyalui tanács, a község lakóinak egyetlen törvényes képivselôje, figyelembe véve a közösség akaratát, a település ôsi nevének megôrzése mellett foglal állást" — áll a határozatban.
Benne járunk az utolsó évnegyedben, amikor számos elhalasztott vagy elnapolt közügyi probléma vár megoldásra. Az elmúlt napokban rendkívüli gyûlés keretében tárgyalta a helyi tanács a költségvetés kiigazítását. A gyûlésen jelen levô húsz tanácsos felelôsséggel elemezte a kiutalt pénzösszegeket, de a jövendôbeli teendôket is. A kiigazítás után Szamosújvár helyi költségvetése 56,4 milliárd lejre emelkedik, ami igazán nem nagy összeg, figyelembe véve az idénre tervezett beruházásokat (amelyekbôl kevés valósult meg eddig). A tanügy például csak 27,4 milliárd lejt kapott, pedig év elején sokkal több pénzt ígértek az oktatás számára. Ez a terület igényli a legnagyobb összegeket és, érdekes, éppen az iskolák és óvodák számára kiutalt pénzalapot csonkították meg. Kevesebb jutott az egészségügynek is, igaz, e munkaterület számára csak a kórház keretében mûködô bölcsôdéknek utaltak ki pénzt (260 millió lejt).
Sajnos, a helyi költségvetés kiigazítása után sem elegendô a pénz Szamosújvár önkormányzata számára. Ezen még a gyûlésen résztvevô húsz tanácsos sem tudott javítani. Ötletekben és kezdeményezésekben nem szenvednek hiányt, de pénz nélkül nem sokat tehetnek ôk sem.
Aranyosgyéres lakosai az elfogyasztott vízmennyiségnél többet fizetnek ki minden hónapban. Így döntött ugyanis a helyi vízszolgáltató, hiszen a hôközpontok, a tömbházak, illetve a lakások vízórái eltérô fogyasztást jeleztek. A Vízmûvek "kénytelen" személyenként öt köbméter vizet kifizettetni minden fogyasztóval, ugyanis a hôközpont és a lakások közötti útszakaszon elveszett vizet is ki kell fizetnie valakinek.
Megjelent a Kalotaszeg új száma. A tartalomból: népdal-kórustalálkozó az aranyosvidéki Alsô-Felsôszentmihályon, Tordaszentlászló északi határán, a sztolnai híd melletti kalotaszegi kapuról, hagyományteremtô Nádas menti ifjúsági találkozó Mákófalván, a népi gyógyászatról, kirándulás Szamosújvárra és Désre.
• A hét végi körösfeketetói vásár rendôrségi mérlege. Október 13-án, szombaton 158 büntetést róttak ki, 26 millió lej a bírság összértéke, 200 személyt igazoltattak, nyolctól vettek ujjlenyomatot, bevontak 1 hajtási jogosítványt és 2 forgalmi engedélyt. Másnap 79 bírságolás történt (7,2 millió lej értékben), 3,2 millió lej értékben koboztak el árut, s ezúttal is bevontak egy hajtási jogosítványt.
• "Kiskalotai vendetta". Október 13-án, szombaton reggel 8 órakor nyolc, bottal, fejszével és kaszával felszerelkezett ember "látogatta" meg Ioan Rostan (49) kiskalotai (Cãlãtele) lakását. A Ioan Michilie (53), alias "Chinezul" vezette csoport megtámadta és elverte Rostan családját. A bosszú arra vezethetô vissza, hogy Rostan fia, Ioan Lazãr összeköltözött a Michiliék lányával, Mãrioarával. A Michilie családfôt megbírságolták, magánlaksértésért és testi sértésért vizsgálatot indítanak ellene. A Rostan-család tagjai könnyebb sérülést szenvedtek, Ioan Rostannak például eltört az egyik ujja.
• Magánlaksértésért és ütlegelésért vizsgálják a némai (Nima) Teodor Gheneát. A 77 esztendôs (!) férfi szeptember 18-án ittasan behatolt Vironica Selin otthonába. Hiába szólította fel, nem távozott, sôt, ütni kezdte a nôt, aki 13 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.
Egy négy-, illetve ötéves kénesdi gyermeket szállítottak be a Fehér megyei kórházba, miután nagyobb mennyiségû gyógyszert szedtek be. A Mediafax jelentése szerint a gyermekeket a szülôk magukra hagyták, anyjuk testvéreikkel vásárolni mentek Zalatnára. Az édesanya elmondása szerint távozása elôtt elrejtette a gyógyszereket, ám a gyermekek megtalálták azokat. A kicsinyekre súlyos állapotban bukkantak. Az édesanya tájékoztatása szerint a gyermekek körülbelül negyven pirulát nyeltek le. Az orvosok gyors beavatkozásának köszönhetôen sikerült megmenteniük a két kicsi életét, akiknek állapota mára javult. Amennyiben nem érkeznek idejében kórházba, végzetessé válhatott volna a baleset.
Tizennyolcan élnek még azon 51 diák közül, akik 1941-ben érettségiztek a kolozsvári Római Katolikus (késôbb Piarista, jelenleg Báthory-líceum) Gimnáziumban. A 60. érettségi találkozóra — kissé rendhagyó módon — Budapesten, a patinás Ezüstponty Vendéglôben került sor.
A 80. életévüket taposó véndiákok közül nyolcnak sikerült eljönnie a vasárnapi meghitt hangulatú ünnepségre. Igaz ugyan, hogy 1996-ban Kolozsvárott megszervezték az 55.osztálytalálkozót is, azon csupán öten jelentek meg, hiszen az évek folyamán legtöbben külföldre távoztak.
— Ennek viszonylag egyszerû oka van — mondotta Kosztin Árpád történész, a szervezôk egyike. — Érettségi után a végzôsök kétharmada bekerült az egyetemre... Budapesten. A háború vége Magyarországon érte ôket, és igencsak kevesen tértek vissza Erdélybe. Sôt, voltak olyanok is, akik az Egyesült Államokban, Franciaországban éltek és dolgoztak.
Bereczky György mérnök nagyon szomorú dologra hívta fel az egybegyûltek figyelmét: a Kolozsváron, Déván és más erdélyi városokban élôk többsége levélben értesítette a szervezôket, hogy számukra, akik nyugdíjasok, megfizethetetlen az útlevél és az utazás kifizetése.
A véndiákok legnagyobb örömére egyik tanáruk, Heszke Béla még életben van, de egészségi okokból nem vehetett részt a találkozón.
A hatvan év alatt rengeteg élménnyel gazdagodtak az egykori ifjak, és hosszú órákon át beszéltek életük örömeirôl, bánatairól, kisebb-nagyobb buktatóiról.
Elnézve a véndiákokat egyet kívánhatok minden, a múltban vagy a jövôben érettségizônek: legalább ennyire felemelt fejjel, büszkén és egézségesen örvendjenek egymásnak hatvan év múlva, mint az egykori piarista öregdiákok.
A múlt hét végén Csíkszeredában rendezett II. Székelyföldi Konferencia az elsô tudományos tanácskozás volt, amelynek a nemrég megnyitott Sapientia magyar magánegyetem csíkszeredai kirendeltsége adott otthont.
A konferencia kétnapos tanácskozását a kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben témában rendezte a Székelyföld 2000 munkacsoport. A konferencia fôvédnöke az egyetem volt.
A konferencia plenáris ülésen és négy szakosztályban — természeti erôforrások és környezetvédelem; kultúra, néprajz, oktatás, egyházügy; gazdaság, társadalom, szociális politika; valamint történelem, közigazgatás, közjogi gondolkodás — zajlott mintegy 90 romániai magyar és román, valamint magyarországi elôadó részvételével.
Az I. Székelyföld Konferenciát 2000 áprilisában tartották Tusnádfürdôn, amikor tudományos megközelítéssel próbálták meghatározni a régiót, azt a következtetést fogalmazva meg, hogy a Székelyföld kulturális térség, amely része a központi fejlesztési régiónak, s ennek figyelembevételével kell megfogalmazni a fejlôdési irányokat.
— A mostani rendezvényen számba vesszük a fontosabb kutatási eredményeket ebben a kérdéskörben, illetve vázolni fogjuk azt a munkát, amit jövô év végéig el kellene végezni azért, hogy a Székely Kongresszus 100. évfordulóján méltó módon, egy megfelelô fejlesztési koncepcióval tudjunk konferenciát szervezni — monda Kolumbán Gábor, a Székelyföld 2000 munkacsoport vezetôje.
Hangsúlyozta, hogy 1902-ben tartották Tusnádfürdôn azt a kongresszust, amely a térség életében elsô alkalommal próbált egy olyan koherens fejlesztési stratégiát elfogadtatni a döntéshozókkal, amely a Székelyföld jövôjét biztosította volna.
— Sajnos, az I. világháború kitörése, valamint az akkori politikai konjunktúra miatt ebbôl nem sok valósult meg — tette hozzá Kolumbán.
A múlt hét végén ért véget a magyar–román ár- és belvízvédelmi mûvek szemléje, amelyet a két ország közös folyói mentén, illetve a határokon átnyúló veszélyeztetett területeken magyar és román szakemberek tartottak. A védmûvek állapotát vizsgáló ellenôrzés jegyzôkönyvét Hajós Béla, a magyar közlekedési és vízügyi tárca helyettes államtitkára, illetve Florin Stadiu, a bukaresti vízügyi és környezetvédelmi minisztérium államtitkára pénteken írta alá Nyíregyházán.
Az aláírás utáni sajtótájékoztatón a minisztériumok képviselôi egybehangzóan megnyugtatónak nevezték a védmûvek állapotát. Florin Stadiu kiemelte: a magyar fél jó minôségben állította helyre a Túr töltéseinek sonkádi részét, ahol márciusban két gátsuvadáson át árasztotta el a folyó árhulláma a környék földjeit. Hajós Béla, a magyar és a román vízügyi szervezetek együttmûködésérôl szólt elismerôen. Hangsúlyozta: a román fél a márciusi árvíz idején a Túr magyar oldalon lévô gátjainak tehermentesítése érdekében mérsékelte a folyó erdélyi, kányaházi tározójának vízkibocsátását. Az államtitkár szerint az intézkedés jelentôsen hozzájárult ahhoz, hogy a Túr töltései nem szakadtak át, csak úgynevezett gátsuvadások keletkeztek a földsáncokon. Hajós Béla megerôsítette: a tervezett 30 kilométer hosszúságú gáterôsítéssel szemben az idén 47 kilométer hosszú töltésszakaszt tesznek biztonságosabbá a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei folyók mentén.
A terven felüli gátmagasítás már megkezdôdött a Tisza és a Szamos partján, s a munkálatokkal a fagyok beálltára szeretnének végezni az építô cégek. A többletberuházás 2,8 milliárd forintba kerül. Az idén így — a tervezett 30 kilométeres gáterôsítéssel együtt — összesen 9 milliárd forintot költ a minisztérium töltésépítésre a legveszélyeztetettebb folyószakaszokon.
A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) múlt heti bukaresti, miniszteri értekezletén a tagok formálisan rögzítették a véleménykülönbségeket — jelentette ki Balás Péter, a magyar külügyminisztérium külgazdaságért felelôs helyettes államtitkára, miután a román fôvárosból a múlt hét végén Budapestre visszatért.
Az október 11–12-én megrendezett vegyes bizottsági üléssel kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta: míg Magyarország, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Szlovénia az agrárkereskedelmi kedvezmények további bôvítését szorgalmazza, addig Lengyelország és Románia a már meglévô kedvezmények visszavonását is napirendre tûzné. Hozzátette: a véleménykülönbségek formális rögzítésével elhárult az utolsó akadály is az elôl, hogy Csehország, Szlovákia és Magyarország a CEFTA novemberi csúcstalálkozóján aláírja az egymás közötti további kereskedelmi kedvezményekrôl szóló megállapodást.
Balás Péter leszögezte: a novemberi megállapodással a CEFTÁ-n belül megszûnnek a korábbi elvi viták, és elhárul az a veszély, hogy a visszalépés mellett kardoskodó országok blokkolnák a kétoldalú megállapodásokat.
Míg Magyarország teljes exportja az elsô nyolc hónapban, dollárban mérve 10 százalékkal nôtt, addig a CEFTA-tagországokkal 24 százalékos bôvülést mértek.
A vegyes bizottsági ülésen szó volt a mezôgazdasági szubvenciók kérdésérôl is. A helyettes államtitkár elmondta: a kereskedelmi viták jelentôs része a hazai termelés támogatottságából adódik. Az új megállapodás szerint Csehország és Szlovákia hajlik arra, hogy azoknál a termékeknél, ahol 0 százalékos a vám, felhagyjon az exporttámogatásokkal.
A piacvédelmi intézkedésekrôl Balás Péter elmondta: a CEFTA-n belül nincs lehetôség az elôrelépésre. — A magyar fél felhívta a bizottság figyelmét, hogy ezek az intézkedések gyakran bizonyíthatóan alaptalanok és idôvel indokolatlanná válnak — közölte a helyettes államtitkár. A magyar álláspont szerint európai uniós vitarendezési eljárást kellene alkalmazni. Hozzátette: a CEFTA mechanizmusa ugyanis használhatatlan.
A kétoldalú tárgyalásokról elmondta: Lengyelország — a magyar ellenintézkedés hatására — november 1-i hatállyal visszaállítja CEFTA kedvezményes vámot maximum 200 ezer tonna búza szállításra.
A Románia által a búzára kiszabott, rendkívül szigorú minôségi követelményekrôl Balás Péter elmondta: ha a szomszédos ország azt a jövô hét végéig nem vonja vissza, úgy Magyarország a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) vitarendezési bizottságától kér jogorvoslatot, és a CEFTA keretein belüli retorziókat léptet életbe.
A bukaresti találkozón a tagországok elfogadták Horvátország csatlakozási kérelmét — tájékoztatott a helyettes államtitkár.
Az Egyesült Államok afganisztáni katonai fellépése nem fog sokat rontani a világgazdaság növekedési kilátásain — jelentette ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Horst Köhler moszkvai tárgyalásai után tartott sajtóértekezletén azt mondta: "jelen vannak bizonyos kockázatok" a világgazdaságban, de az IMF bízik abban, hogy jövôre már jelentôs fellendülés kezdôdik. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte helyre fog állni a fogyasztói és a befektetôi bizalom, mert "a fogyasztók és a befektetôk úgy gondolják, hogy amit az Egyesült Államok tesz, az helyes".
Az IMF szeptemberben az idei évre 2,6 százalékos, a jövô évre 3,5 százalékos globális növekedést jósolt. Köhler még moszkvai látogatása elôtt, egy minapi nyilatkozatában azonban nyomatékosan közölte, hogy ez a prognózis az amerikai merényletek elôtt készült, s az IMF a következô hetekben felül fogja vizsgálni világgazdasági prognózisát az Egyesült Államokat szeptember 11-én ért terrortámadás figyelembe vételével.
Oroszországról szólva Köhler leszögezte: az orosz gazdaság egészségét nem rendíti meg az olajárak csökkenése, és Moszkva képes lesz a valutaalap és a kormányhitelezôkbôl álló Párizsi Klub segítsége nélkül törleszteni 2002–2003 között esedékessé váló küladósságát. Az IMF vezetôje szerint azonban ha az olajárak még drasztikusabban visszaesnek, a szervezet készen állna a tárgyalásokra egy kisegítô programról.
Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter szerint Oroszország akkor szorulna rá az IMF segítségére, ha az olajárszint 18,50 dollár alá süllyedne a jelenlegi, 23 dollár körüli szintekrôl. Az orosz adósságszolgálati teher 2003-ban tetôzik, amikor Moszkvának 19 milliárd dollárt kell törlesztenie küladósságából.
Október 15., hétfô
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
14 100/14 280 |
30 570/30 700 |
Október 16., kedd
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai:
1 német márka = 14 321 lej,1 USD = 30 774 lej, 1 euró = 28 009 lej.
Hétfôn a szenátushoz megérkezett Corneliu Vadim Tudor szenátornak, a Nagy-Románia Párt elnöke mentelni jogának felfüggesztésére vonatkozó kérelem, amelyet Rodica Stãnoiu igazságügyminiszter nyújtott be. A kezdeményezésrôl szerdán tárgyal a felsôház állandó bizottsága, majd a jogi bizottsághoz küldik át, azután a plénum elé terjesztik, ahol tizenöt napon belül kell határozni.
Mint ismeretes, C. V. Tudor mentelmi joga — ismételt — megvonásának kezdeményezését az váltotta ki, hogy a szenátor megvádolta az államfôt: tudtával Románia területén a Hamász palesztin terrorista szervezet embereit képezték ki. Az ügyészek megállapították, hogy a vád alaptalan, a szenátort és társát, Dãnut Seulean képviselôt, aki szintén jelen volt az ominózus sajtóértekezleten, hamis információk terjesztésével vádolják.
Corneliu Vadim Tudor azt nyilatkozta, hogy pártja a jövô évre elôrehozott választások kiharcolására gondol, mert "a politikai színtér súlyosan felborult". Fontolóra vették a Nagy-Románia Párt szenátorainak és képviselôinek visszahívását. Szerinte ôt azért nem fogadták be az ázsiai küldöttségbe, mert "két szemtelen kisebbségi", Verestóy Attila (RMDSZ) és Radu Feldman Alexandru (Nemzeti Liberális Párt) hiúsította azt meg. Saját mentelmi jogának a megvonását visszaélésnek tartja, amelyet a hatalom a társadalmi és gazdasági harc problémáiról való figyelemelterelésnek szánnak. "Ahogyan nem féltem Iliescutól 1996-ban, úgy most sem fogok félni, mert négy-öt milliós választótábor áll mögöttem" — jelentette ki. Megismételte, hogy annak idején a palesztin harcosok kiképzéséért az akkori hatalom képviselôi komoly összegeket tettek zsebre. "Ez a diverzió mennyei manna számomra, mert növelni fogja népszerûségemet" — mondotta C. V. Tudor, aki ellen az elmúlt törvénykezési ciklusban már hét alkalommal kérték a mentelmi jog felfüggesztését és az ô törvény elé idézését, de ezek a kísérletek mindig elakadtak az akkor ellenzékben levô, jelenlegi Szociáldemokrata Párt vétóján.
Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor szükségesnek tartja C. V. Tudor kihallgatását a jogi bizottságban, még mielôtt annak mentelmi jogát tárgyalnák. Szerinte ez azért fontos, mert ha a mentelmi jog visszavonása törvényes és megalapozott, a jogi bizottság tagjait nem lehet megfélemlíteni.
Ion Iliescu szerint a társadalom bizonyos negatív elemeinek bemutatása káros az ország imázsára. Elismerte a bírálat szükségességét, ami egyben a demokrácia velejárója is, de a sajtóban megjelenô túlzott kritika miatt sok külföldi úgy indul elsô alkalommal országunkba, mintha Szomáliába készülne. Iliescu szerint a megalapozatlan bírálatok nagy része románoktól származik, és példaként a Nyílt Társadalomért Alapítvány tagjait hozta fel.
Az államelnök úgy értékelte, hogy Románia jobban felkészült a 2002-es prágai NATO-csúcsra, mint az 1997-es madridira. Reméli, hogy jövô év végéig minden fejezetet megkezd az EU-s csatlakozási tárgyalás keretében, és ezeket 2004 végéig le is zárja.
Az államfô kitért a Moldovához fûzôdô kapcsolat alakulására is. Bukarest nem kíván büntetéseket alkalmazni a Pruton túli kormány egyes tagjainak ellenséges megnyilvánulásai miatt. Mint mondotta, Romániának egy ideológiailag más beállítottságú kormány miatt nem szabad feláldoznia a moldovai lakossággal kialakult kapcsolatai.
A magyar honvédelmi minisztérium a leghatározottabban cáfolja, hogy Szabó János honvédelmi miniszter október 10–11-i lettországi látogatásán Románia NATO-tagsága ellen foglalt volna állást.
— A Ziua napilap állításával ellentétben a miniszter egyáltalán nem beszélt arról, hogy a felvételre jelentkezôk közül mely országok "érdemelték ki" a NATO-hoz való csatlakozást — hangsúlyozza a tájékoztató.
A magyar honvédelmi minisztérium szerint a román lap szombati számában megjelent írás — amelyrôl az MTI is beszámolt — minden valóságalapot nélkülöz, az abban levont következtetések önkényesek és félrevezetôek. A szaktárca közleménye hangsúlyozza: Szabó János minden nyilatkozatában a kormány álláspontjával összhangban arról szólt, hogy Magyarország segíti a NATO-ba igyekvô államok csatlakozásra való felkészülését, beleértve például saját tapasztalatainak konzultációk útján való átadását.
A Ziua szerint a magyar kormány gyakorlatilag úgy véli: jelenleg Románia és Bulgária nem érdemli meg, hogy a jövô évben tartott prágai NATO-csúcson felkérjék a csatlakozásra. A cikk alapján ez az incidens csak olaj a tûzre, akkor, amikor egyre nyilvánvalóbbá válik, mekkora feszültségek vannak Románia és Magyarország kapcsolataiban.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |