2001. szeptember 20.
(XIII. évfolyam, 219. szám)

Futés nélkül maradhat Kolozsvár

(1. old.)

A kolozsvári Polgármesteri Hivatal illetékesei szerint a téli hónapokban távfutés nélkül maradhat a város, ha nem sikerül 50 milliárd lej szubvenciót szerezni a kormánytól a megnövekedett futési költségek támogatására. A polgármesteri hivatal harmincmilliárd lejt tud erre a célra költeni, a különbözetet azonban a fogyasztók nem tudnák megfizetni.

Egy órával nôtt az adásidô

(1. old.)

A Kolozsvári Rádió magyar adása mától délután 3–4 óra között a 95,6 megahertzes ultrarövid hullámsávon naponta egy órás zenés musorral jelentkezik. A kolozsvári román és magyar szerkesztôségek közös beadványát a Román Rádió vezetôsége tegnap hagyta jóvá, így a magyar adás idôtartama egy órával növekszik. A ma délutáni, egyórás musor házigazdája Zilahi Csaba.

Román–magyar közgazdaságtudományi együttmuködés

(1. old.)

Szeptember 18-19-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem küldöttsége (Andrei Marga rektor, Néda Ápád rektorhelyettes és Dumitru Matin dékánhelyettes), Chikán Attila rektor meghívására, látogatást tett a Budapesti Közgazdasági és Közigazgatási Egyetemen. Ez alkalommal együttmuködési egyezményt írtak alá, melynek értelmében: a) a kolozsvári közgazdasági karon angol nyelven, a két egyetem tanárainak közremuködésével, az Átmenet gazdasága témában mesterképzésért felelôs tancsoport alakul; b) a budapesti egyetem tanárokkal támogatja a kolozsvári közgazdasági kar magyar nyelvu oktatását; c) a két egyetem évente közös tudományos ülést tart a két ország gazdasági átmenetének eredményeirôl; d) a két egyetem kölcsönösen részt vesz a nyári egyetemeken, amelyeket a gazdasági fejlôdésnek szentelnek; e) a két egyetem közösen keresi a Bolognai Nyilatkozat és a Prágai Közlemény által szorgalmazott gazdasági tanulmányok gyakorlati megoldásait.

Konszenzus Románia részvételérôl a terrorizmus elleni harcban
Még nem érkezett felkérés a NATO-tól

(1., 8. old.)

Ellenszavazat nélkül, egyetlen tartózkodás mellett fogadta el tegnap együttes ülésén a szenátus és a képviselôház azt a határozatot, amelynek értelmében Románia a NATO-tagállamokkal együtt részt vesz a nemzetközi terrorizmus elleni akciókban. A tartózkodó Slavomir Gvozdenovici, a romániai szerb kisebbséget képviselô honatya volt.

A határozat kimondja, hogy Románia úgy vesz részt a nemzetközi terrorizmus elleni harcban minden eszközzel, a katonai természetueket is beleértve, mintha a NATO teljes jogú tagja lenne. Románia — a NATO kérésére — az észak-atlanti szövetség rendelkezésére bocsátja légterét, szárazföldi területét és területi vizeit. A tervezett muveletektôl függôen egyezteti lépéseit az Egyesült Államokkal és a NATO-val, illetve ezek partnereivel és szövetségesével. Azokat a konkrét akciókat, amelyekben Románia is részt vesz, a hatályos törvényeknek megfelelôen döntik el.

A határozat vitájában a parlamenti frakciók nevében felszólaló szenátorok és képviselôk gyakorlatilag egyöntetuen egyetértettek azzal, hogy Románia vegyen részt a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben.

Felszólalásában Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke bírálta az (egykori) Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának az 1999-es koszovói események alkalmával tanúsított NATO-ellenes magatartását, emlékeztetve: az akkori ellenzéki párt hangadó politikusai mélyen elítélték az észak-atlanti szövetség katonai beavatkozását. Ilyesminek többet nem szabad elôfordulnia — figyelmeztetett Stoica, aki szerint az RTDP magatartása nagy kárt okozott Romániának, hiszen nemcsak a NATO, hanem az EU hite is megrendült Iliescuéknak Románia jövôjével kapcsolatos elképzeléseiben. A liberális politikus elmondta: Ion Iliescu szavazásra bocsátott javaslatát úgy tekinti, mintha az államfô beismerte volna ezzel a múlt tévedéseit, és reményét fejezte ki abban, hogy a kormánypárt akkor is megôrzi pro-NATO álláspontját, amikor majd ismét ellenzékben lesz.

Stoica szerint az esetleges katonai akciókban való részvételt nemcsak az elnöki jóváhagyással kell bírnia, hanem a kormányéval, mindenekelôtt azonban a parlamentével is. Csak rendkívüli helyzetekben szabad megkerülni ezt a két fórumot, de akkor is ki kell kérni a parlament utólagos jóváhagyását. A politikus hangsúlyozta: Romániának a Balkánon kulcsszerepet kell játszania a terroristaellenes harcban. Elmondta: felkérte a kormányt, hogy tegye meg a szükséges diplomáciai lépéseket, hogy olyan formán módosítsák az Emberi Jogok Európai Egyezményét, hogy az halálbüntetést irányozzon elô a terroristáknak és háborús bunösöknek.

Az elnöki javaslatot a Demokrata Párt is támogatja. Románia mint a Partnerség a Békéért egyik tagja, stratégiai partnere az Amerikai Egyesült Államoknak, ezért természetesen részt kell vennie ennek az oldalán valamennyi, a terrorizmus megfékezésére irányuló akcióban, legyen az akár katonai intervenció is — jelentette ki Liviu Negoita DP-képviselô a tegnapi parlamenti vitán. A képviselô elmondta: a párbeszéd visszautasítása, a helyi és regionális konfliktusok elmérgesedése, a faji, vallási, gazdasági vagy politikai szempontok vezérelte kirekesztôsdi, egyes szélsôséges szervezeteknek, és ezek vezetôinek a tolerálása, támogatása, akiknek egyetlen céljuk a gyulöletszítás — ezek vezetnek a múlt keddihez hasonló terroristaakciókhoz.

Markó Béla RMDSZ-elnök felszólalásában kifejtette: ahhoz, hogy Románia belépjen a NATO-ba, úgy is kell viselkednie, mintha máris tagja volna az észak-atlanti szövetségnek. Románia csakis demokratikus akciókkal tud integrálódni az európai és euroatlanti struktúrákba. Véleménye szerint nem jó, hogy Romániában egyesek nacionalista túlzásokkal és a gazdasági autarkia szorgalmazásával elszigetelik az országot, mivel Románia csak demokratikus jellegu akciókkal zárkózhat fel az európai és euroatlanti értékekhez. Szerinte az olyan egyoldalúságra utaló kifejezéseket, mint felzárkózás, integrálódás, alkalmazás, olyan fogalmaknak kell felváltani, mint például a hozzájárulás. Románia ugyanis nemcsak kér, hanem adni is tud — hangsúlyozta a szövetségi elnök.

Dumitru Badea, a Nagy-Románia Párt szenátora kijelentette: pártjának is az az álláspontja, hogy a terrorizmusellenes harcban Romániának fel kell sorakoznia az Amerikai Egyesült Államok, és a NATO mellett. Ennek ellenére az NRP fenntartásokkal kezeli a román vezetés ügybuzgóságát. Kijelentette: a román népet aggasztja Románia ajánlata, ami érthetô. Ennek a javaslatnak a parlamenti elfogadása felér egy hadüzenettel, anélkül azonban, hogy pontosan tudnánk, ki ellen. Más államok, köztük a NATO-országok is arra kérték a szervezetet, adjon nekik idôt eldönteni, milyen mértékben kívánnak részt vállalni az akcióban. Kérdéseire, miszerint van-e költségvetési fedezet erre a katonai akcióra, és hogy egyáltalán létezik-e valamiféle Romániának címzett felkérés a NATO részérôl, Mihai Popescu, vezérkari fônök válaszolt. Elmondása szerint nincsenek elkülönített alapok ilyen akciókra, a NATO pedig még semmiféle felkéréssel nem fordult Romániához.

Slavomir Gvozdenovici szerb képviselô álláspontját azzal indokolta: a szerb kisebbség elítéli ugyan a terrorista akciókat, de a terrorizmus elleni harcot "a koszovói albán terrorizmus elleni fellépéssel kell kezdeni". Reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok felülvizsgálja álláspontját "a terrorista UCK (Koszovói Felszabadítási Hadsereg) szervezetet illetôen". — Most könnyben ázó Amerikát láttunk, de ugyanez az Amerika annak idején tapsolt Jugoszlávia bombázásának. Nemcsak az egyes áldozatokat, hanem az összes halottat számba kell venni — tette hozzá.

Székely Kriszta

Felmentették a Terapia vezetôit
A környezetvédelmi hivatal havonta megbünteti a gyárat

(1. old.)

Az ügyészség befejezte a nyomozást a Terapia-ügyben. A gyógyszergyár vezetôségének két tagját engedély nélküli kábítószergyártással vádolták. Vasile Chis fôügyész kijelentette: Dorin Toderas vezérigazgató és Sanda Codreanu aligazgató ellen bizonyítékok hiányában ejtették a vádat.

Mint emlékezetes, május 16-án este 8 órakor robbanás történt a Terapia gyógyszergyárban. A vezetôség nyilatkozata szerint a reaktor hômérsékletének hirtelen megnövekedése okozta a balesetet. Az R55-ös reaktorban egy új gyógyszert, a Clobazamot tesztelték — a gyárnak akkor még nem volt gyártási engedélye erre a gyógyszerre.

Az ügyet átvette a rendôrség szervezett bunözéssel és kábítószerrel foglalkozó osztálya, tekintettel arra, hogy a Clobazam hallucinogén hatású. Toma Rus ôrnagy szerint bizonyítást nyert az a tény, hogy a Terapia vezetôségének nem állt szándékában ezt a bizonyos gyógyszert gyártani, csak tesztelték, a különben a Diezapamnál is gyengébb orvosságot. A gyógyszert a szakhivatal is hitelesítette, a tesztelés idején a Terapia Rt. rendelkezett az engedélyhez szükséges iratokkal.

Egy másik iratcsomó véglegesítése során kiderítették: az R55-ös reaktorban történt robbanás miatt Páll Elemér igazgató és további 7 alkalmazott okolható. A vizsgált személyeket egyenként 7 millió lejre büntették. A munkavédelmi fôfelügyelôség szerint a reaktort ellenôrzô munkacsapat nem biztosította a megfelelô hutését a reaktorban levô anyagnak és hiányoztak a másodellenôrzést biztosító eszközök, amelyek azonnal jelezték volna a jelentkezô rendellenességeket. Eljárás indult Páll ellen, mivel nem tartotta be a munkavédelmi szabályokat. A robbanás következtében négy személy élete forgott veszélyben.

A kolozsvári környezetvédelmi hivatal a baleset után 30 millió lejre büntette a Terapiát. A hivatal különben minden hónapban megbünteti a gyógyszergyárat, mert az engedélyezettnél több mérgezô anyagot bocsát a levegôbe és a Szamosba.

(pja)

Gerhard Schröder felkeresné Berényi Ilonát

(1. old.)

Német nagykövetségi források szerint Gerhard Schröder német kancellár romániai látogatása alkalmával fel kívánja keresni a kolozsvári Berényi Ilonát is, aki állítólag ismerte a kancellár édesapját, a néhai Fritz Schröder káplárt. Amint arról már beszámoltunk, az idôs asszony valamikor 1944. augusztusában ismerkedett meg Kolozsváron a kancellár apjával és annak barátjával, Walterrel, mielôtt mozgósították volna ôket Tordára, a frontra. Berényi Ilona és Magda a sajtóban megjelent fényképeken Fritzet vélik felismerni. Szerintük nagymértékben hasonlít a Fritz és Walter által nekik ajándékozott fotókon ábrázolt férfihoz. (Riportunk az 5. oldalon)

Októberben MÁÉRT

(1. old.)

A határon túli magyar szervezetek kérésére még augusztusban döntés született arról, hogy október végére összehívják a Magyar Állandó Értekezletet (Máért).

— Okafogyott Kovács Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt elnökének az értekezlet összehívását sürgetô kezdeményezése, hiszen augusztus 20-át megelôzôen, amikor Orbán Viktor miniszterelnök fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetôit, már döntöttek arról, hogy októberben összehívják Budapesten a Máért-et — mondta Szabó Tibor, a HTMH elnöke.

Beszámolója szerint az októberi tanácskozáson megvitatják a szomszédos országokban élô magyarokról szóló törvény elfogadása után kialakult helyzetet, a kormány beszámol arról, milyen végrehajtó rendelkezések születtek, a határon túli magyar szervezetek pedig ismertetik elképzeléseiket az ajánló szervezetek muködését illetôen.

Szabó Tibor elmondta, hogy a jövô héten Budapesten ülésezik a MÁÉRT hat szakbizottsága és e testületekben az ellenzéki pártok képviselôinek is lehetôségük lesz arra, hogy megtegyék javaslataikat.

KRÓNIKA

Kishírek

(2. old.)

A III. ROMÁNIAI MAGYAR BÁBOSTALÁLKOZÓ szeptember 22-i, szombati musora: de. 10 órától a Puck Bábszínházban: Világszép Nádszálkisasszony — kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata; déli 12 órától szintén a Puck Bábszínházban a román tagozat a Pinocchiót adja elô; délután 3 órától a Brassai-líceum dísztermében a marosvásárhelyi Tamacisza Társulat a Csili-csali ez a játék címu darabot adja elô; du. 4 órától a budapesti Bab Társulat a Báthory-líceumban a Fenevadak az utcán-t, du. 6 órától szintén a Báthory-líceumban a pécsi levendulaszínház bábosai Hol a világ vége? címu darabot játszák; este fél 9 órától a Puck Bábszínházban a svájci Pannal’s Puppets bábegyüttes A kék érintése címu darabot adja elô.

A bábostalálkozó vasárnapi programját holnapi lapszámunkban olvashatják az érdeklôdôk.

A MAGYARTANÁROK MÓDSZERTANI KÖRÉT 2001. szeptember 22-én, szombaton de. 10 órától tartják az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban.

SZÁMÍTÓGÉPKEZELÔI TANFOLYAMOT INDÍTANAK III–XII-es tanulóknak az RMDSZ Pata–Györgyfalvi negyedi körzetének székházában (Jugoszlávia utca 51. szám). A tanfolyamra szeptember 21-ig lehet feliratkozni a székházban, érdeklôdni telefonon: 146-417.

AGYKONTROLL KLUBTALÁLKOZÓ szeptember 21-én, pénteken du. 5 órakor az 1-es Klinika Fiziológia Amfiteátrumában.

Gyermekek figyelmébe!

Szombaton 11 órától újraindul a Pro Iuventute Szocio-Kulturális Egyesület égisze alatt muködô Kuckó Játszóház. Régi és leendô új tagjainkat szeretettel várjuk. Ha szerettek játszani, énekelni, táncolni, rajzolni, kézmuves tevékenységeken részt venni, keressetek a Mócok útja 75. szám alatti székházban. Nálunk más, mint az iskolában.

A vezetôség

Helyreigazítás

Tegnapi lapszámunkban a sepsiszentgyörgyi színház elôadását ábrázoló kép aláírásába véletlenül került Mihai Manutiu rendezô neve. Az érintettek elnézését kérjük.

Felvételi a Bogáncs Néptáncegyüttesbe

(2. old.)

A Brassai Sámuel Elméleti Líceum Bogáncs Néptáncegyüttese értesíti a néptánc és népzene iránt érdeklôdô gyerekeket (nem csak brassaisokat!), hogy szeptember 22-én, a Brassai-líceumban induló próbákon jelentkezhetnek az együttes következô csoportjaiba: az Apróbogáncs de. 11 órától 8–10 éves gyereket vár Lax Csongor és Szabó Ildikó vezetésével; a Morzsabogáncs déli 12 órától 6–8 éves gyerekeket fogad Kis Júlia és Vinte István vezetésével; a Kisbogáncs szintén déli 12 órától 10–14 éves gyerekeket fogad Ambrus Dána és Bajnóczi Zoltán vezetésével; és újraindul a Bogáncs Utánpótlás csoportja, amelybe du. 2 órától 14–18 éves, néptáncot kezdô szinten tanulni akaró diákokat vár Krizbai Ibolya és Varga Zsolt. A Brassais Véndiák Alapítvány Zurboló Táncegyüttesének Utánpótlás csoportja október 1-jén, este 8 órától hirdet felvételt néptáncegyüttesében táncolni akaró fiatalok számára (alsó korhatár 18 év). A csoport vezetôje Dóka Sándor. Ugyanakkor népzenészképzés indul (koroszálytól függetlenül) hegedun, brácsán, illetve bogon, hangszerismeret alapfeltétellel. Jelentkezni ugyancsak szeptember 22-én lehet, du. 2 órától. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

Erdélyrôl a Duna Televízióban — másképpen

(2. old.)

Szeptember 20-án, 20 órakor vetíti a Duna Televízió a Határok fölött címu sorozat legújabb részét. Csendes Csaba a marosvásárhelyi nagycsaládok nehézségeirôl, az utcára került gyermekekrôl készített filmet. Az adásban megszólal Fülöp G. Dénes, a vásárhelyi Vártemplom lelkésze és felesége is. A házaspár áldozatos tevékenysége példaként szolgálhat mindenki számára, aki szerepet kíván vállalni a fenti problémák megoldásában.

Ugyancsak erdélyi vonatkozású filmet láthatnak a nézôk egy nappal késôbb, pénteken 20.30-kor, Ennyibôl, ennyi címmel. A magyar játékfilm két erdélyi férfirôl és egy nôrôl szól, akik a romániai változások adta lehetôségeket szeretnék a maguk javára fordítani. Maár Gyula filmje hiteles híradás az akkori viszonyokról, ugyanakkor nélkülözi az erdélyi romantika megszokott sablonjait.

Szentkirályi István

Erdélyi Magyar Könyvklub
Könyvadomány magyar könyvtáraknak

(2. old.)

2001 tavaszán a budapesti Magyar Könyvklub felhívással fordult tagjaihoz, amelyben felkérte a könyvbarátokat, hogy könyvadománnyal támogassák az erdélyi magyar könyvtárakat. Az így összegyult közel kétezer könyv mellé a Magyar Könyvklub felajánlott a Magyarok Krónikája címu sikerkönyvének elsô kiadásából 400 darabot. Az adományt szeptember 21-én de. 11 órakor Révai Gábor a Magyar Könyvklub és Bencze Tibor az Erdélyi Magyar Könyvklub igazgatója adja át a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványnak, amely vállalta a könyvek célba juttatását. Ezt követôen sajtótájékoztatón számolnak be az Erdélyi Magyar Könyvklub eddigi tevékenységérôl és az újonnan alakult Erdélyi Magyar Könyvklub Egyesület céljairól, tervezett tevékenységérôl.

A rendezvény helyszíne: Heltai Alapítvány, Kolozsvár, Mikó/Clinicilor u. 18.

Szüreti mulatság

(2. old.)

A Virágos együttes hagyományôrzô szüreti mulatságot szervez 2001. szeptember 29-én este 7 órai kezdettel a Clujana Sportcsarnokban. A rendezvényen elôször vesz részt a Gyál Városi Népdalkör. A zenét Gombár Dezsô és zenekara szolgáltatja. Zenegazda Orosz Ferenc és neje, Róza, bíró Simon Ferenc és neje, Ildikó, teremgazda Kerekes Mihály és neje, Csilla, szôlôsgazda Ágoston István és neje, Melinda. Mindenkit szeretettel várnak!

Útlezárás

(2. old.)

A hét végi Avram Iancu-rali miatt a következô útlezárásokra kerül sor: pénteken, Kolozsvárott: 12–15.30 óra között a Ion Ghica utca és a Napoca Szálló közötti szakaszon; 18.30-tól vasárnap reggel 9-ig a Deák Ferenc (Hôsök) u. jobb oldali sávját a Tomis utcától a Transilvania Bankig; szombaton 8.00–18.30 óra között a Farkas (Kogalniceanu) utca jobb oldali sávját, 7.00–9.30 között a Honvéd (Dorobantilor) utca bal oldali sávját zárják le a 25–61. szám közötti szakaszon.

Útlezárások szombaton a megyében: 8.00–12.30 között Oláhléta (Lita) kijáratától (Magyarpeterd/Petrestii de Jos felé) a Szelicse (Salicea)–Csürülye (Ciurila) útkeresztezôdésig; 8.00–15.00 óra között Magyarszilvás (Prunis) kijáratától Szelicse felé erdôfeleki (Feleacu) kitérôvel; 14.00–18.00 óra között Riskától (Râsca) Magyarkapusig (Capus) Dongó/Dângau felé.

Sindan Muvelôdési Központ
Air Pirosca

(2. old.)

Pár évvel ezelôtt néhány tehetséges, a muvészetrôl, az alkotásról nagyjából azonos nézeteket valló festônövendék megalkotta a hatok csoportját, és közös tárlaton mutatta meg, mit tud a Muvészeti Múzeum akkor még létezô Király utcai Adományok Részlegén. Az emberi test sajátos alakváltozásait, ôskori vagy képzeletbeli állatok antropomorf változatait vagy egyszeruen csak játékos nagy méretu szín-folt kompozíciókat állítottak ki fiatalos merészséggel, rámenôsséggel, de ugyanakkor muvészi igényességgel is. Nem lehetett nem felfigyelni rájuk. Késôbb tanárukkal, Ioan Sbârciu festômuvésszel, aki jelenleg a Képzômuvészeti Egyetem rektora, "hetek"-re bôvültek és arattak sikert a fôvárosban is.

Aurelian Pirosca, akinek akvarellkiállítása kedden délután nyílt meg a Sindan Muvelôdési Központban, egy a hetek közül. Ezúttal kis méretekben fogalmaz, de legtöbb munkája ennek ellenére egyfajta monumentalitást sejtet. Jobban mondva könnyen elképzelhetô a szokványost jóval meghaladó méretekben is. Belejátszik ebbe a témaválasztás is, hiszen a végtelen kékségek, a levegôég, a tenger, a beláthatatlan homokpart már önmagában is egyfajta határtalanságot sejtet, amit csak fokoz a súlytalanság állapotában lebegô testek látványa vagy a már egyenesen gyerekrajzokra emlékeztetô repülôgépek, az Air Piroscák szerepeltetése. Mintha a korlátlan gyermeki fantázia gondosan elraktározott, eddig zárt fiókjaiból szabadultak volna ki, hogy röptükben szélesre tárják egy eddig ismeretlen álomvilág kapuját. Perspektíva-eltolódás, szándékosan elferdített méretek, szürrealisztikus képzettársítások teszik izgalmassá ezt a festôi világot. Aurelian Pirosca nem naptól, hanem hétköznapiasságtól perzselt szárnyú ikaroszaival egyfajta modern, harmadik évezredi, sajátosan vegyes mitológiát teremt.

A kiállítás teljes mértékben igazodik a Maria Rus Bojan vezette Sindan Muvelôdési Központ kialakította hangulathoz. A központi kiállítóterem a kortárs muvészetek igazi otthona.

Németh Júlia

Transsylvania Interkulturális Akadémia
— IV. évfolyam (2001–2002)

(2. old.)

A Transsylvania Interkulturális Akadémia a PRO EUROPA Liga Interkulturális Központjának egyik legtekintélyesebb programja. A németországi Heinrich Böll Alapítvány támogatásával 1998-ban beindított Akadémia programjait az interkulturalitás, a regionalizmus, az euro-atlanti integráció kérdésköreinek szenteli, valamint Erdély szerepének e kérdéskörök összefüggésében.

A Transsylvania Interkulturális Akadémia elôadásaira egy "utazó egyetem" keretei között kerül sor, három, egyenként egyhetes tematikus ülésszak keretében (októberben, februárban és áprilisban). A Transsylvania Interkulturális Akadémiát eddig 67 — gyakorlatilag Románia összes egyetemi központjából származó — diák végezte el sikeresen.

Az elôzô években az erdélyi interkulturalitásra kihegyezett témakörben a romániai akadémiai élet elsôrangú személyiségei tartottak elôadásokat, köztük Alexandru Cistelecan, Paul Philippi, Spielmann Mihály, Pompiliu Teodor, Egyed Ákos, Tom Gallagher, Horváth Andor, Gabriel Andreescu, Kolumbán Gábor, Molnár Gusztáv, Paul Niedermaier, Hermann Fabini, Horváth István, Dan Culcer és sokan mások.

Részvételi feltételek: a Transsylvania Interkulturális Akadémiára 30 éven aluli egyetemi hallgatók vagy egyetemet végzett ifjak iratkozhatnak be. A pályázati iratcsomónak tartalmaznia kell egy beiratkozási kérvényt a pályázati szándék megindoklásával, két ajánlólevelet közéleti személyek részérôl, rövid életrajzot és egy 3–5 gépelt oldalnyi (1800–2000 jel/oldal) terjedelmu esszét Létezik-e erdélyi sajátosság? címmel. Az iratcsomó szövegeit románul, magyarul vagy németül lehet benyújtani. Az Akadémia elôadásai románul folynak.

Az elbírálást, a benyújtott iratcsomók alapján, szakbizottság végzi.

Benyújtási határidô: 2001. október 15. (postai dátum). Bôvebb tájékoztatást nyújt: Laura Ardelean programirányító, 4300 Târgu-Mures (Marosvásárhely) Piata Trandafirilor/Rózsák tere 5., CP 1–154, tel./fax: 065/214-076 vagy 065/217-584. E-mail: laura@proeuro.netsoft.ro

VÉLEMÉNY

Egészséges versenyszellemre törekednek
Kása Zoltán rektorhelyettes optimista

(3. old.)

Kolozsváron továbbra is a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) az egyetlen olyan felsôoktatási intézmény, ahol magyarul is lehet tanulni. Az egyetem az elmúlt tanévben nemzetközi értékelésen esett át — Romániában elsôként. Kezdés elôtt dr. Kása Zoltánt, a magyar oktatási vonalért felelôs rektorhelyettest kérdeztük az új tanévrôl.

— Már rosszul kezdünk, pedig még be sem indult az év: mi tavaly eldöntöttük, hogy 17-én kezdünk, de a miniszterasszony törvényileg úgy határozott, hogy október elsején kell kezdenünk. Ez a struktúra a kredit-rendszerben nem jó, hogy a téli vizsgák pótvizsga-idôszaka szeptemberben van. A világon mindenhol — Románián kívül — a diák annyiszor vizsgázik, ahányszor akar, és a félévnek ha egyszer vége van, akkor vége van. Ezt szerettük volna mi is: hogy a téli vizsgaidôszak után legyen egy hét pótvizsga-idôszak, de ezt ebben a rendszerben nem lehet megvalósítani, mert így is júliusig tart a tanév.

— Milyen eredménnyel zárult az egyetem nemzetközi "vizsgája"?

— Az Egyetemek Nemzetközi Egyesületének értékelésén megfelelt az egyetem, persze vannak még javaslatok arra vonatkozóan, hogy mit lehetne jobban csinálni. A szakértôk többször jártak itt, megkapták az egyetem által összeállított iratokat — három kötetben —, majd elmentek a karokra, elbeszélgettek diákokkal is, tanárokkal is, és ennek alapján írták meg a jelentést, amelyet végleges formájában hamarosan meg fogunk kapni. Most azt szeretnénk, ami nemzetközileg bevett szokás, hogy folyamatos ellenôrzés alatt legyünk. Ez azt jelentené, hogy egy elismert szakemberekbôl, egyetemi tanárokból álló csoport állandóan értékelné az egyetemi munkát.

— A magyar hallgatók számát illetôen történt-e változás?

— Tavaly 1040 magyar hallgatót vettünk föl, idén — mivel az egyetem összesen kb. százzal kevesebb helyet kapott — ez a szám a költségvetési támogatásból 1006. A magyar diákok száma tulajdonképpen növekszik, ha azt is figyelembe vesszük, hogy 1993-ban csak 300 diákunk volt. Az éves szám 1000 körül fog stabilizálódni. Idén egyetlen újként magyar csoport indult: földrajz–idegen nyelv szakon.

— Egyetemi szinten hány elsôéves lesz?

— Összesen kb. 4700 új hallgatót vettünk fel költségvetési helyekre, és további 7 000 tandíjast. Ez a szám, persze, nem reális, a valódi szám októberben derül ki, hiszen elsejéig ki kell fizetni az elsô részletet. Mivel sok magánegyetemen kisebb összegeket kérnek, de ezen felül vizsgadíjat is, úgy döntöttünk, hogy segítjük a tandíjas diákokat: idén négy részletben lehet fizetni (nálunk a legmagasabb tandíj 500 dollár, és ebben a vizsgák is benne vannak). Továbbá elfogadtuk azt a határozatot, amely szerint a tandíjas oktatásra bejutottak is elfoglalhatnak tandíjmentes helyeket. Aki egyszer bejutott, az nem fog kiesni, hanem a megüresedett helyekre (azok helyett, akik nem teljesítettek a szükséges 60 kreditbôl legalább 30-at) rangsoroljuk a tandíjasokat, átlag szerint. Ugyanebben a rendelkezésben arról is szó van, hogy a tandíjat fizetôk tanulmányi ösztöndíjat kaphatnak, ez is jobb eredményekre sarkall, a diákok közti versenyt segíti. Az ösztöndíjak elosztása úgy történik, hogy a rangsorolásnál nem veszik figyelembe, hogy a diák fizet vagy sem tandíjat, hanem szigorúan az átlag szerint rangsorolnak. Az ösztöndíjak nagyságát még nem tudjuk, a pénz csak októberben fog megérkezni. Egyelôre a kollégiumi helyeknél tartunk, és a bentlakások továbbra is problémákat okoznak. Ha csak azt mondom, hogy ’90-ben 6 000 diák volt az egyetemünkön, ma pedig csak nappali tagozatos van 30 000, az már ötszörösét jelenti. A bentlakások száma sajnos azóta nem növekedett. Most is épülôben van költségvetési pénzekbôl egy 1400 férôhelyes kollégium, de az idén még nem lesz kész. Talán megoldás lenne az, ha valaki egyetemtôl független kollégiumot építene. Költségvetésen kívüli pénzekbôl elég sok épületet vásároltunk, több kar számára, hiszen már nem férünk el a régi néhány épületbe, de bentlakást mindeddig nem sikerült venni.

— Milyen épületekrôl van szó?

— A közgazdaságtan kar építtetett, a politológia kar viszont megvette a régi könyvelosztó épületét. Ezenkívül a volt Munkás mozi épületét szeretnénk megvenni a neveléstudományi kar számára, és egy másikat az Einstein utcában. Az informatika kar számára is szükség volna új épületre. Talán vásárolni könnyebb lenne ez esetben is.

— Van-e változás a magyar tagozat önállósításában?

— Változás nincs. De az egyetemi Charta ezt nem tiltja, úgyhogy mi újra próbálkozni fogunk, hogy magyar tanszékeket és magyar karokat hozzunk létre a jelenleg létezô kettô (református és katolikus teológia) mellett. Az RMDSZ és a kormánypárt egyezségében szerepelt az, hogy támogatják a Babes-Bolyain a magyar tagozat önállósítását, úgy tudom, a legutóbbi elemzésnél is fenntartották ezt az álláspontjukat — úgyhogy mi ismét elküldtük az RMDSZ-nek a további három kar tervezetét. Ha sikerülne az önállósítás, akkor egyszeruen a magyar tanárok és diákok döntenének a kar dolgaiban. Jelenleg mi javasolunk, de mindenben az egyetemi szenátus dönt.

— Ön többször elmondta, hogy a Sapientia Egyetem nem jelent majd konkurenciát a BBTE számára. Most, hogy az egyetem valóban beindul, változik-e a romániai magyar oktatás helyzete?

— Nyilván, mivel néhány új szak indul az egyetemen, a diákoknak lehetôségük van olyan szakokon is magyarul tanulni, ahol eddig nem volt. Mivel néhány szak részben fedi egymást, ez azt jelenti a diákok részére, hogy például a székelyföldieknek nem kell majd feljönni Kolozsvárra tanulni, hanem ott helyben is tanulhatnak. Sok olyan hallgató pedig, aki eddig románul tanult a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen, az most magyarul tanulhat. Ha távlatilag megmarad ez a kiegészítô jelleg, az csak jó lehet. Egy egészséges versenyszellem nem árt. Én optimista vagyok.

Kérdezett: Rácz Éva

Elôbb mossunk kezet!

(3. old.)

Most az ôszrôl szeretnék írni; a sárguló falevelekrôl, a szüret alá édesedô szôlôrôl, az almaillatú délutánokról, vagy még akár a kormányzó párt csalfaságairól, a mindig hôzöngôk hôzöngéseirôl is —, szóval hétköznapi életünk megszokott "velejáróiról".

De hát, egyelôre, nem a sárguló falevelekrôl és a feketedô kökényrôl szól ez az idei szeptember. A kegyetlen erôszakról szól, vétlen ezrek értelmetlen haláláról, a fájdalomról, a félelemrôl s a haragról és a bosszúról.

Arról, hogy bal lábbal kezdett az új évezred, a XXI. század, amelytôl pedig nyugalmat, prosperitást reméltünk — kissé önbecsapóan is persze, midôn igyekeztünk oly gyorsan megfeledkezni az elôzô század megannyi szörnyuségérôl, s a századvég azon magas hôfokú feszültségeirôl is, amelyek már-már kötelezô módon vezettek el a világot megrázó mostani tragédiához.

Az emberiség egyik akut "betegsége" a minduntalan rátörô felelôtlen "feledékenység" amellyel újra és újra túlteszi magát önpusztító cselekvésein. Állandóan fehér lapot — tabula rasát — kapkod elô, s nem akarja észrevenni, hogy piszkos a keze, ajánlatos volna tehát mindenekelôtt kezet mosni.

Lám, most is, a lebénító, a döbbenetes, félelemmel eltöltô amerikai tragédiát követôen, szintén "fehér lap" után nyúlkálunk, mondván: 2001. szeptember 11-ével új fejezet kezdôdik az emberiség történetében. E megállapításban nyilvánvalóan sok az igazság. Például az, hogy sem országonként, sem "emberiségként" nem lehet ezután úgy viszonyulni a terrorizmushoz, a terroristákhoz, mint eleddig. Magyarán és durván fogalmazva: nem lehet, nem szabad bratyizni vélük, nem lehet, nem szabad senkinek adott idôkben és adott helyzetekben különbözô — politikai, gazdasági stb. — célok elérése végett eszközként igénybe venni ôket, megvásárolni gyilkos szolgálataikat, úgy ahogy az eddig számtalanszor történt. Most derül ki rendre, amit eddig is sejtettünk, tudtunk: megannyi puccsot, kormánybukást, hatalomátvételt, politikusok kinyírását stb. nem az üdvhadsereg apácái segítették elô, hanem azok a terroristák, terroralakulatok, amelyeket, akiket, többek közt, olyan gazdag, fejlett országokban képeztek ki a legjobb szakemberek, amely országok korunkban a demokrácia bajnokainak számítanak, illetve tartják magukat.

S lám, az "eszköz" újra visszaütött. Egyrészt úgy, hogy mások kezében lett kegyetlen, hatékony "eszközzé", másrészt pedig úgy, hogy függetlenítette magát, saját számlára kezdett el tevékenykedni.

Mindezeket a nyilvánvalóságokat fel sem emlegetném, ha nem olvastam volna miszerint a CIA, az amerikai titkosszolgálat kéri, hogy oldják fel azt a rendelkezést, amely megtiltja, hogy a "szerv" véreskezu egyéneket vehessen fel alkalmazottai közé. Ôk lehetnek a leghatékonyabb "eszközök", mondják. Olyan emberek kellenek, akik pénzért hajlandók elárulni hazájukat, eszméiket, barátaikat, szeretteiket; szóval: "rátermett, hidegvéru gyilkosok." (S akik, teszem hozzá, holnap éppúgy, mint eleddig, hidegvérrel árulják majd el mai "gazdáikat"!)

Ez lenne az "új idôszámítás" elsô, új szemléletu lépése? A kialakult új helyzet foldásának új módja, eszköze? A józan ember, a folyton-áldozat polgár elborzad még a gondolatától is! Mindössze ennyi "tanulsággal" szolgált — kérdezi — a szeptember 11-i véres terrorakció?! Büntetni kell, keményen, határozottan, avagy véres bosszút állni bármi módon, bármilyen eszközzel?

Új "idôszámítás", újabb tabula rasa, fehér lap? Az kell!

De mossunk végre kezet, mielôtt erre az újabb fehér lapra az elsô cselekedeteinket ráírnók... mi, akik a civilizáció védôinek tartjuk és hisszük magunkat. Túl sok fehér lapot maszatoltunk össze, szennyeztünk már be ahhoz, hogy az újabb felelôtlenséget megengedhessük magunknak!

Molnos Lajos

Követeléseinkhez közmegegyezés kell

(3. old.)

Az amerikai események miatt világszerte háttérbe szorulnak a belpolitika történései. A politikusok szolidaritás-vállalással és a terrorizmus elleni közös front kialakításával vannak elfoglalva, hiszen direkt vagy indirekt módon a világ legtöbb országát érinti az Egyesült Államokban történt tragédia. Közben, persze, az élet zajlik tovább. Ha számos esemény átmenetileg nem is kap kellô nyilvánosságot, a szokásos gondok-bajok ismét felszínre kerülnek.

A romániai magyarságot különösen érintô egyik ilyen gond az egyházi ingatlanok és egykori kisebbségi szervezeteink vagyonának a sorsa, amirôl a 2001/10-es törvény az államosított ingatlanok visszaadásáról úgy rendelkezik, hogy ezt majd egy "speciális jogszabály" fogja megoldani. A minap éppen errôl tárgyaltak Kolozsváron történelmi egyházaink elöljárói, akik immár több, mint 11 éve várják azt a nagy napot, amikor a román törvényhozás elfogadja azt a bizonyos "speciális törvényt". A hitegetések, ígérgetések, úgy tunik, már nem vezetnek sehova. Az RMDSZ vezetôin kívül errôl az egyszeru romániai magyar választópolgárok már meg vannak gyôzôdve, hiszen a román hatalomnak nem érdeke elkobzott javainkat visszaadni. Dicséretes tehát egyházaink elszántsága, hogy a közös követeléseket nemzetközi, európai uniós részvétellel lehessen érdemben megtárgyalni, és lehetôleg még a prágai NATO-csúcs elôtt arra kötelezni Romániát, hogy ilyen téren is lépjen.

Erre a felismerésre, sajnos, tizenegy évet kell várni, amíg rájöttünk, hogy a mindenkori román hatalmat csak nemzetközi fórumokon lehet bármire is kötelezni. Miután négy évig kormányban voltunk és az utóbbi hónapokban kívülrôl támogattuk a kormánypártot, volt idô elgondolkozni azon, hogy ez a fajta együttmuködés a román hatalommal kis lépések elérésére ugyan megfelel, követeléseink zömét azonban ilyen ütemben egy évszázad alatt sem fogjuk kivívni. Nem tudok egyetérteni azokkal az RMDSZ- érvekkel, hogy megfelelô hazai partnerkapcsolat révén többet elérünk, mintha nemzetközi fórumok elé vinnénk a magyarság követeléseit. Ez a felfogás oda vezetett, hogy a romániai magyarság számára több, mint egy évtized szinte hiába telt el, mert alapvetô követeléseink zöme nem oldódott meg, és éppen emiatt fokozódik a kivándorlás, a magyarság fokozottabb elszegényedése, a kilátástalan hangulat. Nemzeti közösségünk számára utópia arra várni, hogy a román közgondolkodás megváltozásával a többségi lakosság irányunkban tanúsított toleranciája javulni fog, ami lehetôvé teszi majd valamikor, a távoli jövôben azt, hogy államilag finanszírozott önálló magyar egyetemünk legyen, és egyházaink, valamint két világháború közötti szervezeteink vagyona visszakerüljön birtokunkba. Az erdélyi együttélés által normális körülmények között megkövetelt, hivatalosan elismert többnyelvuségrôl ne is tegyünk említést... Mindezek megoldása még el sem kezdôdött, hiszen a román ígéretek 11 év alatt megmaradtak ígéreteknek.

Téves az a felfogás, hogy Romániát nem igazán lehet érdekelté tenni jogaink szavatolásához. Ehhez nyilván egészen más politikai hozzáállásra volna szükség, amire, ôszintén szólva, a közeljövôben sok reményt nem látok. Kíváncsi lennék, hogyan viszonyul az RMDSZ-vezetés ahhoz az egyházi kéréshez, hogy a román kormány további támogatását az ingatlanok visszaadását szavatoló törvény elfogadásától tegyék függôvé?

Most, a NATO-csatlakozás elôtt, igen kemény diplomáciai közelharccal az irányunkba tett ígéretekbôl néhányat valóra lehetne váltani. Romániának létérdeke az EU-integráció, amelynek ha nem is elôfeltétele, de igen fontos hajtórugója lehetne a NATO-csatlakozás. Kérdés, persze, hogy az egyház és az RMDSZ ki tud-e egy közös forgatókönyvet dolgozni az ingatlanok gyors visszaszerzésére, amibe komoly nemzetközi lobby is benne foglaltatna? A zártköru megbeszélésekrôl kiszurôdô hírek az egyházi és politikai intézményeink közötti feszült viszonyról árulkodnak. Az RMDSZ azt bizonygatja, hogy mit miért nem lehet megoldani, az egyház viszont éppen a megoldások lehetôségeit keresné. A közös megegyezésre márpedig szükség van, mert kézzel fogható eredmények nélkül mit sem ér politizálásunk és erdélyi létünk. Maholnap templomaink üresen fognak kongani a nagy elvándorlás miatt. Az egyház a népszolgálatban felvállalt teendôit tetemes vagyonának visszaszerzése nélkül nem tudja érdemben folytatni.

A tragikus amerikai történtek miatt (is) a potenciális konfliktushelyzeteket nagyobb odafigyeléssel fogja kezelni a világ. A mi dolgunk felhívni a világ figyelmét arra, hogy Romániában igenis konfliktusveszélyt jelent a kisebbségek, közöttük a romániai magyar nemzeti közösség ügyeinek a rendezetlensége a többségi hatalom részérôl.

Makkay József

SPORT

LABDARÚGÁS

UEFA-kupa — 1.
Közel a sikerhez
Paris Saint-Germain–Bukaresti Rapid 0–0

(4. old.)

Parc des Princes Stadion, 35 000 nézô. Vezette: Zelijko Sirics (Horvátország).

PSG: Letizi — Heinze, Pochettino, Domi, Llacer — Arteta, Cisse (68. perc Anelka), Leal (60. perc Okocha) — Aloisio, Alex (78. perc Agostino), Ronaldinho. Edzô: Luis Fernandez.

Rapid: Dolha — Chirita, Iencsi, Stanciu, Perja, Rat — Maldarasanu (74. perc Mutica), Sabau (81. perc Florentin Bratu), Soava, Schumacher (76. perc Bogdanovici) — Pancu. Edzô: Viorel Hizo.

Kevesen gondolták a mérkôzés elôtt, hogy a Parc des Princesbôl veretlenül tér haza a bukaresti gárda. A Rapid viszont remek teljesítményt nyújtott, messze túlszárnyalva a hazai elsô osztály színvonalát, egy kis szerencsével a vörös-fehérek meg is verhették volna jóval rangosabb ellenfelüket. A számos világsztárt felvonultató, de szemmel láthatólag hullámvölgyben levô párizsiak hiába támadtak mindvégig eszeveszettül, a Rapid védelmét nem tudta feltörni a mérkôzés végére már öt fôbôl álló csatársoruk sem. Ám Anelka és Okocha beállása — a mérkôzés elején Luis Fernandez valószínuleg úgy gondolta, hogy e két klasszis nélkül is könnyen félvállra fekteti a vendégcsapatot — sem hozta meg a várt gólt. Sôt, inkább a Rapid került közelebb a gyôzelemhez, a 87. percben például Soava, ha becsületesebben lô rá a 16-os szélérôl. Nagy lehetôséget puskázott el Pancu, Iencsi és Maldara-

sanu is, mindannyian Chirita beadását követôen. A másik oldalon Aloisio már az elsô percben gólhelyzetbe került, míg a legnagyobb francia lehetôségeket Alex és Heinze hagyta ki.

A Rapid játékosai közül szinte mindannyian kiemelkedtek — az együttes csapatként nyújtott "maradandót", hiszen képes volt higgadtan, bátran kiállni és véghezvinni az elképzelt taktikát. Ezzel együtt pedig megôrizte esélyeit a továbbjutásra. De az még korántsem dôlt el: egy hét múlva Bukarestben nem elég a döntetlen, nyerniük kell. A PSG pedig minden bizonnyal legjobb csapatát küldi majd pályára, már az elsô perctôl.

(balázs)

Bajnokok Ligája

(4. old.)

Kedden nyolc mérkôzést játszottak a Bajnokok Ligájában. Az E-, F-, G- és H-csoportok tagjai rögtön a második forduló mérkôzéseit játszották le, mert az eredetileg múlt szerdára kiírt elsô kört az UEFA a New York-i és washingtoni terrorcselekmények miatt október 10-re halasztotta. Eredmények:

E-csoport
Torinói Juventus (olasz)–Celtic Glasgow (skót) 3–2 (gól: Trezeguet 2 — 43. és 55., valamint Amuroso — 11 m, 90. perc, illetve Petrov — 67. és Larsson — 11 m, 85. perc; piros lap: Davids — 75. perc, a Juventus holland játékosa kiállítással "ünnepelte" azt, hogy most lépett elôször pályára azután, hogy letöltötte a doppingolás miatt kiszabott négyhónapos eltiltását) és Rosenborg Trondheim (norvég)–FC Porto (portugál) 1–2 (Rushfeldt — 90. perc, illetve Pena — 10. és D. Sousa — 59. perc).

F-csoport
Olympique Lyon (francia)–Bayer Leverkusen (német) 0–1 (Kirsten — 75. perc; piros lap: Juninho — Lyon, 84. perc) és Fenerbahce Isztambul (török)–FC Barcelona (spanyol) 0–3 (Kluivert — 25., Andersson — 28. és Saviola — 66. perc) — utóbbi találkozó a 70. percben a reflektorok meghibásodása miatt félbeszakadt, 20 perc várakozás után folytatódott.

G-csoport
Manchester United (angol)–Lille (francia) 1–0 (Beckham — 90. perc) és Deportivo La Coruna (spanyol)–Olimpiakosz Pireusz (görög) 2–2 (Fran — 22. és Valeron — 91. perc, illetve Giannakopulosz — 80. és Oforiquaye — 82. perc).

H-csoport
Szpartak Moszkva (orosz)–Feyenoord Rotterdam (holland) 2–2 (Robson — 62. és Beszcsasztnyih — 69. perc, illetve Bosvelt — 12. és Tomasson — 58. perc) és Bayern München (német)–Sparta Prága (cseh) 0–0 (!).

Elutasították az Eindhoven óvását

(4. old.)

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elutasította a PSV Eindhoven óvását. A hollandok azért fellebbeztek, mert múlt kedden — néhány órával a New York-i és washingtoni terrortámadásokat követôen — le kellett játszaniuk a francia FC Nantes elleni, 4–1-es vereséggel végzôdött Bajnokok Ligája találkozójukat, míg a szerdai meccseket elhalasztották.

Az UEFA indoklásában kitért arra, hogy a két együttes azonos körülmények között lépett pályára, így a fair-play szelleme nem sérült meg.

A fegyelmi bizottság 30 ezerrôl 10 ezer svájci frankra csökkentette a Galatasaray Isztambul büntetését. A török klubnak azért kell fizetnie, mert az áprilisi, Real Madrid elleni találkozón rendbontás történt.

Egy mérkôzés dönt

(4. old.)

Az UEFA úgy határozott, hogy a Mahacskala–Glasgow Rangers UEFA-kupa találkozón egy mérkôzésen dôl el a továbbjutás.

— A suru nemzetközi versenynaptár miatt a halasztás után nincs lehetôség a visszavágó megrendezésére is — mondta Gerhard Aigner, az UEFA fôigazgatója. — Ezért a klubok és a játékosok érdekeit maximálisan szem elôtt tartva úgy határoztunk, hogy a szeptember 27-i mérkôzés gyôztese jut a 2. fordulóba. Az összecsapást csütörtökön Mahacskalában kellett volna lejátszani, de a skót klub vezetôi jelezték, hogy a zavaros politikai helyzet miatt nem utaznak el Oroszországba. A találkozó semleges helyszínét késôbb jelölik ki.

Vasárnapról elmaradt férfi Nemzeti Liga mérkôzésen, a Horia Demian Sportcsarnokban: Kolozsvári Armatura-U-Agronomia–Bukaresti Dinamó 26–26 (13–15), további részletekre holnap visszatérünk.

(radványi)

Ha Magyarország nem enged, komoly zsákutcába kerülhet a CEFTA
— jelentette ki Mihai Lungu mezôgazdasági államtitkár

(4. old.)

Magyarországnak engednie kell, és el kell fogadnia a CEFTA- megállapodások módosítására tett román javaslatokat — jelentette ki Mihai Lungu mezôgazdasági államtitkár bukaresti sajtóértekezletén. A keddi román lapokban megjelent beszámolók szerint Lungu elmondta, hogy a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) agrárkereskedelmi albizottsága a múlt héten Bukarestben tanácskozott, de az ülésen nem tudtak semmiféle döntést hozni, mivel Magyarország hevesen elutasította azt a román javaslatot, hogy a tagállamok, a CEFTA eddigi gyakorlatától eltérôen, ne csak többoldalú, hanem kétoldalú megállapodásokat is köthessenek egymással. Lungu szerint a román javaslatot Lengyelország és Bulgária támogatta.

A CEFTA soros elnöki tisztjét az idén Románia látja el. A román államtitkár közölte, hogy Ilie Sârbu mezôgazdasági miniszter november elsô felére meghívta Bukarestbe a tagállamok mezôgazdasági minisztereit. Mint mondta, ezen a találkozón próbálnak majd közös álláspontra jutni az eltérô mezôgazdasági szubvenciók és exporttámogatások kérdésében.

Sajtóértekezletén a román államtitkár külön hangsúlyozta, hogy a 23 millió fôs piaccal rendelkezô Románia ezentúl súlyának megfelelô határozottsággal fogja érvényesíteni érdekeit a CEFTA-n belül. Lungu szerint Románia kedvezôtlen helyzetbe került, agrárkereskedelme valamennyi tagországgal szemben deficitet mutat.

A román lapok beszámolói szerint a román államtitkárnak különösképpen Magyarországot illetôen voltak kifogásai. Arra figyelmeztetett, hogy ha Magyarország nem enged, "komoly zsákutcába fog kerülni" a szervezet.

Romániát 1997 áprilisában vették fel a CEFTA tagállamai közé. A szervezet tagállamaiba irányuló exportja azóta folyamatosan emelkedett, az 1997-ben elért 341,81 millió dollárról 2000-ben 848,6 millió dollárra növekedett.

A hivatalos román statisztikák szerint a CEFTA-tagállamok közül a román exportból a legnagyobb arányban Magyarország részesedik. 1997-ben 182,63 millió dollár volt a Magyarországra irányuló román kivitel értéke, ez 2000-ben 355,4 millió dollárra nôtt. A román export a CEFTA tagállamok közül egyedül Magyarország esetében mutatott folyamatos növekedést, s az idei év elsô hat hónapjának adatai szerint ez folytatódik.

Évi 100 millió dollárt meghaladó kivitelt Magyarországon kívül csak Bulgária és Lengyelország esetében ért el Románia. A Bulgáriába irányuló román export értéke tavaly 289,5 millió dollár, a Lengyelországba irányuló exporté pedig 101,6 millió dollár volt. Az idei elsô félévi adatok szerint a bulgáriai román export 19,03 százalékkal, a lengyelországi pedig 12,41 százalékkal esett vissza.

Magyarországra az év elsô hat hónapjában 194 millió dollár értéku román árut szállítottak, ami 17,5 százalékos növekedést mutat a tavalyi év hasonló idôszakához képest.

Visszaesés lehetséges az euróövezetben

(4. old.)

Az Európai Központi Bank tanácsának egyik tagja, Guy Quaden szerdán azt mondta: nem zárható ki negatív növekedés — azaz visszaesés — egy vagy két negyedévben az Egyesült Államokban, sôt, az euróövezetben sem.

Guy Quaden a belga központi bank elnöke. Az egyik belga rádióban szerda reggel elhangzott nyilatkozatában hozzátette, hogy az eurózónában az éves GDP-növekedés mindenképpen "pozitív" marad, habár — mint mondta — az idén már gyakorlatilag nem lehet 2 százalékos növekedést elérni sem az euróövezetben, sem Belgiumban.

Nincs olajhiány, csak spekuláció folyik

(4. old.)

Ali Rodriguez, a Kôolajtermelô Országok Szervezetének (OPEC) fôtitkára már a következô napokban az olajárak csökkenésére számít.

Rodriguez szerint a jelenlegi áremelkedés nem arra vezethetô vissza, hogy kevés az olaj. Nincs olajhiány, hanem spekulációk folynak az olajtôzsdéken.

Az OPEC eredetileg abból indult ki, hogy a tél beköszöntével napi mintegy 740 ezer hordóval nô az olaj iránti kereslet, ám most, az amerikai terrortámadások után úgy ítéli meg, hogy a légitársaságok mély válsága, amely más közlekedési ágazatokat is érint majd, a következô hónapokban csökkenti az üzemanyagok iránti igényt — mondta. Újra hangsúlyozta, hogy a szervezet ki akar tartani a 22–28 dolláros hordónkénti ár mellett, ám hozzátette, hogy jelenleg egy sor bizonytalansági tényezô érvényesül. Így például nem tudni, milyen mértéku lesz az Egyesült Államok megtorló akciója, vagy, hogy nem kell-e világméretu recesszióra számítani.

A reggeli változatlanság után szerda délelôtt fölfelé mozdult a Brent könnyuolaj a londoni Nemzetközi Olajtôzsdén (IPE): legközelebbi, novemberi határideje délelôtt 27,55 dollár volt hordónként, 28 centtel drágább a keddi zárónál.

Valutaárfolyamok

(4. old.)

Szeptember 19., szerda

Az utcai pénzváltóknál a forint 103/106, a márka 14 200/14 300, a dollár pedig 30 200/30 300 lejbe került.

Szeptember 20., csütörtök

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai:

1 német márka = 14 327 lej,1 USD = 30 255 lej, 1 euró = 28 021 lej.

KÖRKÉP

65 százalékkal drágul a szemétszállítás

(5. old.)

Rendkívüli tanácsülésen döntötték el a tordai városatyák, hogy jóváhagyják a háztartási hulladékot elszállító vállalat díjszabásainak megváltoztatására elôterjesztett határozattervezetet. A legutóbb februárban emeltek árat a szemetesek, ezúttal 65 százalékos áremelkedést hagytak jóvá. Míg jelenleg egy személy hatezer lejt fizet havonta, az új árak szinte kétszeresét teszik ki ennek az összegnek, ugyanis ezután egy személy havonta tízezer lejt fog fizetni a hulladék elszállításért.

R. T. T.

Magyarországon is felfigyeltek a vistai kôfaragókra

(5. old.)

Köztudott dolog, hogy a vistai kôfaragók messze földön híresek. A diktatúra éveiben másfélszáz ember muvelte ezt a régi mesterséget. Vagonszámra szállították Bukarestbe a díszítôelemeket a Nép Házának építéséhez. Az egykori kôfaragó vállalat muhelyeiben mára azonban csak harmincan maradtak. Szallós János Náni, az idôközben privatizált vállalat vezetôje elmondja: manapság kisebb rendelések jönnek a környezô városokból, falvakból. Nemrég Temesvárról kaptak jelentôsebb megrendelést, de néha Magyarországra is viszik a vistai faragott követ. Sárospatakon a Rákóczi palota restaurálásakor a kerítéshez szükséges követ innen szállították.

Szallós János magyarországi utazásai során azt tapasztalta, hogy rengeteget költenek a történelmi emléképületek felújítására. Ez számukra is jó üzletté válhatna, hiszen az általuk kínált kôvel odaát is elégedettek. A nagyobb és folyamatos munkálatokhoz azonban gyors beruházásra volna szükség, erre viszont nincs pénz.

Véleménye szerint nálunk az a baj, hogy az állam semmivel sem támogatja a kisvállalkozókat. A termelés gépesítése érdekében fejleszteni kellene: a régi, ócska gépeket ki kell cserélni, de mindez olyan óriási beruházás, amire sem saját tôke, sem kedvezményes hitel nincs. Nagyon sok kisvállalkozó küzd hasonló gondokkal. Jól jönne egy külföldi pénzes befektetô.

Olykor gond kiadni a munkások fizetését: megtörténik, hogy egy-két hónappal elmaradnak. Különben a havi 2,5 millió lejes fizetés sokak számára elfogadható, emiatt egyre több fiatal vállal helyben munkát. Jelenleg 6 fiatal dolgozik nálunk, van, aki érettségi diplomával.

Sírköveket és márványtáblákat készítenek itt elsôsorban, de a faluban még muködik négy-öt kôfaragó családi vállalkozásban. Az emberek elégedettek, hiszen a földmuvelés Kalotaszegen nem sok jövedelemmel kecsegtet.

Tóth János

Visszakérik a Közterület-fenntartó Vállalatot
Elegük van a bürokráciából

(5. old.)

Az aranyosgyéresi helyi tanács titkára, Mircea Gligan javasolta, a Közterület-fenntartó Vállalat kerüljön a polgármesteri hivatal hatáskörébe, hiszen jelenleg kereskedelmi társaságként muködik, s a városnak hosszas formalitásokat kell elvégeznie ahhoz, hogy a vállalatot megbízza bizonyos munkálatok elvégzésével. A helyi tanácsosok úgy döntöttek, a Közterület-fenntartó Vállalat átkerülését a polgármesteri hivatal hatáskörébe akkor tárgyalják újra, amikor megjelenik a közmunkaügyi és közszolgálati törvény alkalmazásának jogszabálya. 1990-ig a Közterület-fenntartó Vállalat önálló gazdálkodásként muködött a helyi tanács hatáskörében, késôbb azonban kereskedelmi társasággá alakult, s a privatizációs ügynökséghez tartozott.

R. T. T.

Gazdasarok

(5. old.)

Az ôszi munkálatok kezdetén már számos termény esetében túljutottunk a betakarításon, ugyanakkor megkezdôdtek az ôszi vetésekre való elôkészületek.

Ez az év kevésbé volt kegyes a termelôkhöz — egyfelôl a természet kedvezô körülményeket biztosított a kártevôk, kórokozók és gyomok fejlôdésére, másfelôl elmaradt a múlt években megszokott pénzügyi támogatás. Vagy pedig igen-igen szerény volt és csak kevesen és megkésve jutottak hozzá. A támogatás hiánya a legérzékenyebben a növényvédelmet érintette. Ennek eredménye a betegségek és kártevôk rendkívüli elszaporodása. Hogy ennek a folyamatnak gátat vessünk, nagyobb figyelmet kell fordítanunk a betakarítás folyamán és azt követôen a termôterület higiéniájára. Ugyanis számos betegség és kártevô a növényi maradványokon telel át, így biztosított a tavaszi újrafertôzés. Tehát a gyakorlattal ellentétben ajánlatos a földet minél jobban letakarítani, a beteg növényeket összegyujteni, és megsemmisíteni. Az ôszi mélyszántás is hatásos módszer a kártevôk és kórokozók pusztítására.

Az ôsz másik igen fontos munkálata az ôszi szalmásgabonák vetése. A természetes technológiai láncból (vetésforgó, jó minôségu vetômag, tápanyag utánpótlás trágyázással, jó minôségu magágy készítése, optimális idôszakban való vetés) nem lehet kihagyni a növényvédelmi munkálatokat sem, különösen akkor nem, ha ez nagy hatékonyságú és aránylag kevesebb anyagi ráfordítást igényel, mintha elhanyagolnánk és késôbb akarnánk helyrehozni a hibát.

Mivel a 2001-es évben számos helyen újra nagy mértékben fertôzött a búza kôüszöggel, kötelezô módon csávázni kell a vetômagot még akkor is, ha aránylag egészséges állományból származik. A vetômag-forgalmazó vállalatoknál a magot csávázva árusítják, de aki saját magot akar vetni (anyagi okok miatt), annak számos jó minôségu és nagy hatékonyságú csávázószer áll rendelkezésére, pl.: Benit U 9,5 DS 2 kg/t; Dividend 030 FS 1,0 l/t; Panoctin 35 LS 2,0 l/t; Prelude SP 1,5 kg/t; Raxil 2 WS; Orius 1,5 kg/; Sumi-8 Plus 1,5 kg/t; Tiramet 60 PTS 3,0 kg/t; Vitamax 200 FF 2,5 l/t és más gombaölôszerek.

Ebben az évben igen erôs sárga törpevírus fertôzés okozott sok helyen a 80–90 százalékot is elérô kárt az ôszi árpa vetésekben. Ezért felhívnám a figyelmet, hogy csak garantált minôségi magot vessünk, mert ez a betegség már az ôsz folyamán fertôzi a növényeket a különféle rovarkártevôk (levéltetvek, gabonalegyek) által.

Orbán Sándor

Véget értek a városnapok és a népmuvészeti fesztivál
Balassagyarmat és Tokaj is képviseltette magát

(5. old.)

Zajos volt a hétvége a dési központ lakói számára. A sörsátrak, a fellépô könnyuzenei és népi együttesek által okozott hangzavar és a körhintát kísérô zenebona még a XV. századi gótikus templom vastag falain keresztül is behatolt, néha-néha elnyomta még az orgona hangjait is.

Huszonnegyedik alkalommal rendezték meg a Samus Szamos menti Népmuvészeti Fesztivált. A vasárnapi felvonuláson és gálamusoron a Szamos-völgy magyarlakta településeit két együttes képviselte: Szamosújvár küldötte a Kis Kaláka, Dés részérôl pedig az Aranyesô tánccsoport — az utóbbi zenekari kíséretben.

Külföldi vendégei is voltak ez alkalommal városunknak. Balassagyarmat hét és Tokaj három tagú küldöttsége tett eleget a dési Polgármesteri Hivatal meghívásának.

Balassagyarmat három népdalénekes diáklány fellépésével is gazdagította a színvonalas gálamusort. A küldöttség háromnapos látogatásába belefért Szék híres népmuvészetével-népszokásaival való ismerkedés és falulátogatás is.

Tokaj küldöttségét rövid, egynapi itt-tartózkodása alatt fogadta Ioan Ungur polgármester, akinek a vendégek átadták a Májer János, Tokaj polgármestere által aláírt meghívólevelet az Októberi Szüreti Napokra, ahol a testvérvárosi kapcsolat felvételének következô lépésére is sor kerülhet.

(lukács)

Gerhard Schröder felkeresné Berényi Ilonát

(5. old.)

A kora délutáni órákban zavarom Berényi Ilonát és nôvérét Magdát. Éppen lepihenni készülnek. Amikor megtudják, hogy újságíró vagyok, kedvesen fogadnak. Szívesen vállalkoznak arra, hogy elmeséljék barátságuk történetét Fritzzel és Walterrel, a két német katonával, akikkel valamikor 1944 augusztusának utolsó heteiben ismerkedtek meg. A két idôs asszony örülne annak, ha Gerhard Schröder német kancellár romániai látogatása alkalmával felkeresné ôket. Mondják, hivatalosan eddig még semmifelé értesítôt nem kaptak, de ha a hír igaz, szeretettel várják a kancellárt otthonukban. Szerény körülmények között élnek, meséli Ilona és Magda. Mindketten a România Muncitoareban dolgoztak, szövônôk voltak. — Ötvenhét év elég hosszú idô, de amit tudok, szívesen elmesélem — kezdi a történetét Berényi Ilona.

— Franzival és Walterrel a Sétatéren ismerkedtünk meg. Valamennyire beszéltünk németül, így szóba elegyedtünk velük. Felajánlották, hogy hazakísérnek. Otthon édesanyám azonnal uzsonnával kínálta ôket. Amikor este elmentek, megkérdezték, hogy felkereshetnek-e még. Mondtuk, ha akarnak, meglátogathatnak máskor is. Elkezdtek járogatni hozzánk. Nem mindennap, de minden második, harmadik nap. Idônként kártyáztunk, máskor elmentünk a Szamosra fürdeni. Így barátkoztunk össze. Kizárólag baráti viszony volt köztünk.

— Fritz mesélt a családjáról?

— Franzi elmondta, hogy van felesége és gyermeke. Hogy hány gyermeke van, arra nem emlékszem. Lehet, hogy ezt is mondta. Így telt el körülbelül három hét. Egyszer csak jönnek szomorúan. Kérdezzük, hogy mi a baj? Mondják, hogy másnap reggel mennek bevetésre. Mennek a frontra. Anyám rögtön felállt, hogy készítsen nekik valami útravalót. Amikor elköszöntek, akkor átadták nekünk ezeket a fényképeket. Azt írták rá, hogy "emlékbe a sok szép óráért". Úgy vettük ôket, mintha családtagok volnának. Nagyon jól érezték magukat nálunk. Katonák voltak, hát örvendtek, hogy van egy hely, ahova eljárhatnak. Nagyon barátságosak, rendesek voltak. Miután elmentek, sajnos, soha semmit nem hallottunk többet róluk.

— Tudták, hogy Tordára viszik ôket?

— Igen. Mondták, hogy Tordára mennek. Távozásuk elôtt megígérték, ha Isten megsegíti ôket, akkor még eljönnek hozzánk. Azt mondták, hogy el fognak vinni minket is Németországba, olyan jól érezték magukat nálunk, de aztán soha semmit nem hallottunk róluk. A képeket azonban máig megôriztük, évekig dugdostuk.

— Mibôl gondolja, hogy Fritz a német kancellár édesapja lehet?

— Amikor láttam a sajtóban közölt fényképeket, nagyon ismerôsnek tunt. Mondtam a nôvéremnek, hogy úgy hasonlít ez az ember Franzihoz. Azonnal elôkerestük a képeket. Gondoltam, hogyha majd a kancellár Tordára jön, valahogy eljuttatom neki a képeket. Még akkor is, ha az derülne ki, hogy Franzi mégsem az apja, hiszen mindketten német katonák voltak.

Papp Annamária

NAPIRENDEN

Érvényesek a C.V.Tudor mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó kérések

(8. old.)

Nicolae Vacaroiu szenátusi elnök nyilatkozatával ellentétben érvényesek a nagyromániás Corneliu Vadim Tudor mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó kérések — jelentette ki lapunknak Eckstein-Kovács Péter szenátor.

A pártelnök-szenátor immunitásának ügye azért került ismét napirendre, mivel Tudor a közszolgálati rádió egy múlt heti adásában kijelentette: 1995-ben palesztin terroristákat képeztek ki Romániában Ion Iliescu tudtával. Mint ismeretes, az államfô hivatala cáfolta az állításokat, Andrei Dimitriu, a Román Rádiótársaság elnök-vezérigazgatója menesztette az adásvezetôt, a Legfelsôbb Ügyészség pedig hivatalból vizsgálatot indított, és kérheti a szenátor mentelmi jogának megvonását.

— Nem értek egyet Vacaroiu szenátusi elnökkel, aki szerint azért váltak okafogyottá az NRP-elnök, szenátor mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó kérések, mivel a 2000-es választások során C. V. Tudor egy új mentelmi jog birtokosa lett — hangsúlyozta Eckstein-Kovács Péter. — Ez nem igaz, ezzel ellentmond a Legfelsôbb Törvényszéknek egy korábbi döntése is. Hasonlóképpen téves Ion Predescunak, a jogi bizottság titkárának az állítása, miszerint a hivatalban levô igazságügyminiszter kell hogy kérvényezze a mentelmi jog felfüggesztését. Annak ellenére, hogy a múlt törvényhozásban, a volt igazságügyminiszter kérte Tudor immunitásának felfüggesztését, ez most is érvényes. Véleményem szerint tehát valamennyi, a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos kérés, amelyeket az idôk folyamán C. V. Tudorral szemben benyújtottak, érvényes, a szenátusnak pedig napirendre kell tuznie ezeket — mondotta.

Sz. K.

Románián átutazó turista-terroristák

(8. old.)

Aurel Neagu parancsnok, a határôrség fôfelügyelôje lehetségesnek tartja, hogy Romániában vannak olyan — fôleg iszlám vallású — terroristák, akik az országon átutaznak. A határôrség az amerikai tragédia óta különleges figyelmet fordít a határ védelmére, speciális óvintézkedéseket tesznek annak érdekében is, hogy megfékezzék a törvénytelen bevándorlást.

A határôrség rendôrei egy hét leforgása alatt 1172 külföldi polgárnak tiltotta meg a Romániába való belépést. További 97 személy hamis útlevéllel vagy vízummal rendelkezett, esetleg más rendellenességet találtak utazási okmányaikban.

Kilépés esetén is számos kihágást tapasztaltak a határôrök, 124 külföldi és 439 román állampolgár nem hagyhatta el emiatt az országot (35-nek hamis útlevele vagy vízuma volt). A zöldhatáron sem szunt meg az illegálisan külföldre távozni szándékozók próbálkozása: 214 román és 15 külföldi állampolgár akart határsértést elkövetni. A legtöbb határsértô Irakból, Libanonból, Szomáliából és a Moldovai Köztársaságból származik.

Egyetért-e Ön Romániának a terrorizmus elleni harcban való részvételével?

(8. old.)

Pop Ilie (taxis): — Túl szegények vagyunk ahhoz, hogy egy ilyen bonyolult politikai helyzet részesei lehessünk. Az amerikaiak nagy részének nincs is tudomása Romániáról. Akkor miért kell feleslegesen felkeltsük magunkra a figyelmet?

T. Zacarie: (egyetemista): — Természetesen be kell avatkoznunk egy esetleges háború esetén, el kell végre döntenünk, ki mellett vagyunk, kinek az álláspontját fogadjuk el — az amerikaiakét vagy az oroszokét. Végre tiszta vizet kellene önteni a pohárba.

Teodor Amalia (egyetemista): — Túlságosan belebonyolódunk ebbe a problémába. A NATO-hoz való csatlakozás még nem minden. Sokan vádolják a fiatalokat, hogy közönyösek a körülöttük zajló események iránt. Ez egyáltalán nem igaz. Megráztak minket is az események, de egy beavatkozást ôrültségnek tartok.

B. Zoltán: — Nem is szeretek rágondolni, hogy milyen következményekkel járhat egy beavatkozás. Sajnos, elég régi motoros vagyok ahhoz, hogy fel tudjam mérni az ezzel járó következményeket. Én gyermekkoromban megéltem egy háborút, amibe belesodortak minket. Ennek következményei ma is érezhetôk.

Máthé Csilla (kereskedô): — Félek ettôl az egész helyzettôl. Rokonaim élnek kint Amerikában, mégsem lennék támogatója egy esetleges beavatkozásnak, amelynek véleményem szerint csak az a célja, hogy meggyorsítsa az EU-ba való belépést. Szüleimtôl tudom, hogy mivel jár egy ilyen háború, figyelemmel kísértem a jugoszláv eseményeket is, és saját szememmel láthattam, mire vezet ki egy ilyen beavatkozás. A bunöst vagy bunösöket kell elfogni és nem ártatlan emberekre támadni.

Chis Maria (kereskedô): — Olyan élelmiszeripari egységnél dolgozom, ahol nagyon sok muzulmán fordul meg, rendszeresen nálunk étkeznek. Soha nem okoztak gondot, itt tanulnak Kolozsváron és magatartásuk mindig a legtisztelettudóbb volt. A tragikus események után nem lehet elítélni minden arab vagy muzulmán vallású személyt. Látom rajtuk, hogy meg vannak riadva. Egyikük elmondta nekem, hogy most mindenki úgy tekinti ôket, mint potenciális terroristákat. Szerintem ez nem helyes. És Romániának egy esetleges beavatkozása sem volna helyén való, mivel veszélyeztetné az itt tanuló arab diákok helyzetét.

Dochia Dorel: — A legjobb, ha leülünk a saját helyünkre. Nem állunk úgy gazdaságilag, hogy egy ilyen világégés részesei lehessünk. Égünk mi magunkban is.

Horváth Gyöngyvér

Tíz év után dulôre kell vinni már az ingatlanügyet
— véli Tôkés László református püspök

(8. old.)

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetôi legutóbbi találkozójukon az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, valamint a felekezeti oktatás méltányos és jogszeru rendezését sürgették. Az egyházfôk kihasználva a jövô év elsô felében, Prágában sorra kerülô NATO-csúcstalálkozót, az európai nemzetközi szervekhez kívánnak fordulni ez ügyben. Tôkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét arról kérdeztük: milyen remények vannak arra, hogy a román kormányzat egyszer s mindenkorra rendezze ezt a kérdést?

— A megoldáshoz nem fuzök vérmes reményeket. A jelenlegi kormánynak azonban nincs más választása, minthogy szóba álljon velünk, hiszen olyan problémáról van szó, amely elôl örökösen nem térhet ki a román vezetés. Kifelé lépten-nyomon azt jelzik és ígérik, hogy az egyházak jogos követeléseit teljesíteni fogják. Ezt teszik immmár egy évtized óta. Úgy gondolom: itt az ideje annak, hogy a szavukon fogjuk ôket. Bôségesen be tudjuk bizonyítani, hogy eddig becsaptak bennünket. Éppen ezért úgy vélem, a prágai NATO-csúcsértekezlet összefüggésében esélyünk lehet arra, hogy dulôre vigyük az ügyet.

A többi egyházfôkkel szemben mindig bizonyos fokú különvéleményt képviseltem. Egyrészt azt szorgalmaztam: igazodjunk az RMDSZ-hez, másrészt pedig az RMDSZ-t sürgettem, hogy változtasson az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos magatartásán és általában politikáján. Például a snagovi egyházi felsereglésben nem voltam hajlandó részt venni és dokumentálható módon az RMDSZ-szel szemben is mindig arra buzdítottam a püspökkollégáimat, hogy álljanak a sarkukra. Legutóbb a tavalyi választások idején indítványoztam találkozót az RMDSZ és a magyar egyházfôk között. Sajnos, azon éppen én nem lehettem jelen. Ezen — szerintem — az egyházfôk a választási közjó érdekében engedékenységet tanúsítottak az RMDSZ-szel szemben. Úgy vélem, jelenleg az RMDSZ-nek nem az a dolga, hogy nagyra értékelje az uralkodó kormánypárttal letöltött egyéves "vadházasságot", hanem az a feladata, hogy leleplezze partnereinek a szószegését. Nem jutunk semmire, ha az RMDSZ állandóan legitimálja a hamis partnerét és valóságos kormányzati kirakatrendezôi szerepre vállalkozik a nyugat irányába. Vége kell már legyen ennek az opportunista ön- és jogfeladó RMDSZ-magatartásnak.

— A legégetôbb kérdés most az, hogy az RMDSZ-nek sikerül-e a parlamentben elfogadtatnia a törvénytervezetet...

— Értékelem, hogy végre az RMDSZ is észbe kapott. Az egyházfôkkel való augusztusi találkozó elôtt még az RMDSZ állt az erdô felôl és Markó úrék kemény szavakkal illették egyik-másik püspökünket, akik merészkedtek bíráló megjegyzéseket tenni. Augusztus végére azonban már megenyhültek, és készek voltak teljes mértékben azonosulni az egyházfôk és az egyházak álláspontjával. Az RMDSZ-tôl most azt várjuk, hogy törvénytervezetünket terjessze a kormány és a parlament elé. Az más kérdés, hogy sikerül-e ezt elfogadtatni. Az egyházi vezetôk múlt heti legutóbbi találkozójukon arra kérték fel az RMDSZ-t, hogy amennyiben nem tud jogi garanciákat szerezni kényszerszövetségesétôl, akkor ne folytassa ezt az áldatlan együttmuködést, mert ezáltal csak elleplezi a sikertelenséget és a bajt.

— Értesüléseink szerint a kormánypárt a státustörvénytôl tette függôvé az egyházi ingatlanok kérdésének megoldását. Hogyan vélekedik errôl?

— Feltételezem, hogy ilyen zsarolás már régóta folyik. Erre nézve közvetett nyilatkozatok el is hangzottak. A kétfelé sántikáló politikának az a veszélye, hogy egyrészt megalkuszik a román kormány felé, másrészt pedig a magyar országgyulés által elfogadott státustörvényt sem képviseli kellô eréllyel és következetességgel. Ennek következtében az erdélyi magyar politika kárt szenved mind Budapest, mind Bukarest irányába. Meggyôzôdésem szerint ebbôl a lehetetlen helyzetbôl csakis egy következetes, öntörvényu erdélyi magyar politikai vonalvezetéssel lehet kikerülni.

Papp Annamária

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]

A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2001 - All rights reserved -