2002. január 4.
(XIV. évfolyam, 1. szám)

Elsôként a pozsonyi magyar nagykövetség vette át szerdán a magyar igazolványért folyamodók kérelmeit. Az elsô napon, január 1-jén hat kitöltött kérdôívet nyújtottak be, másnap már több mint negyven kérés érkezett a szlovákiai magyar külképviseletekhez. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezetô alelnöke és családja az elsôk között töltötte ki az ûrlapot.

Alföldi László kolozsvári magyar fôkonzul a Szabadságnak nyilatkozva megerôsítette: a státustörvény lehetôvé teszi, hogy kivételesen a külképviseleteken is be lehessen adni a kérelmet. Erdélyben és Románia területén azonban elsôsorban a státus-irodák hivatottak erre.

— Csütörtökön ketten érdeklôdtek ez ügyben, mindketten Kolozsvárról, terveink szerint ezeket a kérvényeket legkésôbb másnap továbbítjuk Budapestre. De hangsúlyozom, ezek kivételes esetek, mindenképpen arra számítunk, hogy január 10 körül a kérelmeket regisztráló irodák mûködôképesek lesznek.

Mint ismeretes, a törvény biztosítja, hogy rendkívüli esetben a kérvényezôk közvetlenül a diplomáciai testülethez forduljanak. Az ajánlóirodák csak január második végétôl várják a jelentkezôket.

Az MTI jelentése szerint a magyar belügy havonta mintegy 120 ezer fényképes magyar igazolványt tud majd kiállítani. Az elsô igazolványokat várhatóan az a 120 határon túli magyar kapja, akik Pozsonyban, Kassán; Ungváron; Bukarestben, Kolozsvárott; Szabadkán; Zágrábban, illetve Ljubljanában létesített irodákban tevékenykednek. A beérkezett kérelmek elbírálási ideje legfeljebb 30 nap, ezt követôen a hivatal az igénylô által megjelölt magyarországi közigazgatási hivatalban veheti majd át az igazolványt.

Mûködik egy külön iroda is a budapesti Andrássy úton, ahol "különleges eljárás során" az igazolvány kiállításához szükséges igazolást a magyar külügyminiszter, illetve megbízottja is kiadhatja.

Január 1-jétôl az Európai Unió tagországai közül 12-ben a nemzeti fizetôeszközt felváltotta az egységes valuta, az euró. Míg Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban, Luxemburgban, Hollandiában, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában, Finnországban, Norvégiában az átállás már megtörtént, Nagy-Britannia, Svédország és Dánia még várat magára.

Romániában a bankok, illetve pénzváltó irodák az euróra áttért országok korábbi fizetôeszközeit február végéig fogadják el, utána csak a nemzeti jegybank váltja be ezeket. Eurót bármelyik banknál vagy valutabeváltónál lehet kapni.

Városunkban a kolozsváriak valósággal megrohamozták a bankokat és a valutaváltó irodákat annak érdekében, hogy félretett pénzüket euróra váltsák, jelenti a Mediafax. A Román Kereskedelmi Bank fiójka elôtt már a reggeli órákban hosszú sor kígyózott. Legtöbben folyószámlát nyitottak, hisz így az átváltás ingyenes.

Kolozsváron az utóbbi napokban érdekes módon nôtt a kereslet a német márka iránt. Botár József, a Macrogroup Kft. váltóiroda vezetôje a Szabadságnak elmondta: nem csak nálunk tapasztalt, hanem világjelenségrôl van szó. Az euró színre lépésével megnôtt iránta a kereslet, ugyanakkor nôtt az igény a már megszûnt tizenkét másik valuta (márka, schilling, líra, frank stb.) iránt is.

— Sokan igyekszenek hasznot húzni ebben az átmeneti idôszakban az átváltásokból. Csütörtökön Kolozsváron, ahol a legfontosabb európai valuta a német márka volt, a december 30-i szinthez képest ötszáz lejjel nôtt a német valuta, egy márkát körülbelül 14 500 lejben váltottak.

(A 12 EU-tagország több mint 300 millió polgárát érintô készpénzcsere elsô tapasztalatairól részletek a 6. oldalon.)

Ö. I. B.

Annak ellenére, hogy mindenki arra számított, a vízumkényszer feloldása a határátkelôk megrohamozásához vezet, szilveszter éjszakáján és az ezt követô napokon a vártnál kevesebb román állampolgár lépte át a román határt.

Helyszíni jelentések szerint röviddel éjfél elôtt kietlen volt a nagylaki határátkelô. A vámosok és határrendôrök unottan vizsgálták a gépkocsikat, de apró figyelmesség ellenében sem voltak hajlandók eltekinteni a szabályoktól: Magyarországra utazás esetén kérték a szükséges napi 50 eurót (minimum öt napra), a betegbiztosítást (ugyancsak öt napra), a személygépkocsi zöld kártyáját). A határátkelés zökkenômentesen, pár perc alatt zajlott. A borsi határátkelôhelyen alig több mint tíz gépkocsi sorakozott a határ román oldalán. Az egyik határôr elmondása szerint az új év elsô pár órája során négy személygépkocsit visszafordítottak, mivel mûszaki szempontból nem feleltek meg a szabványoknak. Iratok vagy pénzhiány miatt

senkit sem kellett visszafordítani a határról.

Sergiu Adriana alhadnagy, a Bihar megyei határrendôrség szóvívôje is arról tájékoztatott, az új év elsô három napjában nem növekedett számottevôen a határt átlépô román állampolgárok száma. — Csend van és nyugalom, semmi különös nem történt. Pár személyt kénytelenek voltunk visszafordítani a határról, de csupán elszigetelt esetekrôl beszélhetünk. A határ átlépésére jelentkezô polgárok több mint kilencven százalékának rendben vannak az iratai — fogalmazott a szóvivô. Megítélése szerint, az elôzô év hasonló idôszakához képest csökkent a határátkelônél jelentkezôk száma.

A Bihar megyei határrendôrség szóvívôjének megállapítását a Mediafax hírügynökségtôl származó adatok is alátámasztják: eszerint az év elsô két napjában körülbelül tízezer román állampolgár utazott külföldre, majdnem ezerrel keveseben mint az elôzô év elsô két napja során. Az esetek többségében az ünnepekre hazatérô, valamely európai országban letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezô személyek hagyták el Romániát. A határrendôrség intézkedéseket hozott az esetleges forgalomnövekedés szabályozására.

Szerdán a határôrök tíz tiltott határátlépést elkövetô személyt vettek ôrizetbe. Ugyanakkor hamisítás, hamis okirat tudatos felhasználása vádjával két személyt ôrizetbe vettek. Negyvenegy idegentôl megtagadták a Romániába való belépést, 331 román és külföldi állampolgárt pedig nem engedtek ki az országból. Az év elsô három napja során a nemrég megkötött egyezmények alapján hét román állampolgárt különbözô országokból vissatoloncoltak.

Az említett hírügynökség jelentése szerint szilveszterkor több mint 30 román konzul kísérte figyelemmel a román állampolgároknak az Európai Unió és a Schengen-országokba való belépését. A konzulok a görögországi, olaszországi, németországi, ausztriai, spanyolországi és franciaországi repülôtereken és határátkelôhelyeken tartózkodtak annak érdekében, hogy örködjenek a román állampolgárok zökkenômentes belépése fölött. A román hatóságok ellenôrizték, hogy a repülôterekhez, illetve a határátkelôkhöz megérkezett-e a vízummentes országok nevét tartalmazó hivatalos jegyzék. A konzulok nem léptek közbe abban az esetben, ha a nyugati hatóságok más okból (például a Schengen országokba történô belépés megtiltása) tagadták meg a román állampolgároktól a belépést.

Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivôje úgy nyilatkozott, január elseje után a legtöbb román állampolgár Olaszországba tartott, a határátkelôknél kisebb incidensekre is sor került. Megítélése szerint alacsony volt azok száma, akik éltek a vízummentesség biztosította szabad határátlépéssel. Micula arról számolt be, hogy az olasz hatóságok a szükséges pénzösszeg hiánya miatt öt román állampolgárt visszafordítottak. Az olasz hatóságok nem voltak hajlandók beengedni azt a három román sportolót, akik Brescia városában asztalitenisz-versenyen szándékoztak részt venni. Az ok: nem volt náluk elég pénz.

Az egészségügyi biztosítás sok nyugdíjas számára lehetetlenné teszi a külföldre utazást. Amennyiben az utazni vágyó személynek nincs meghívója, az öt napi Schenghen-országokra érvényes biztosítás 178 500 lejbe kerül. Meghívóval (konferencia, ösztöndíj) a biztosítás több mint 90 ezer lejbe kerül. Magyarországra az öt napra szóló biztosítás 125 ezer lej. Ezzel szemben a hatvanöt éven felülieknek 50% százalékkal többet kell fizetniük, a 71–75 év közötti személyek esetében pedig az alapösszeget megduplázzák. Az általunk megkeresett cégnél például hetvenöt év fölöttieknek nem kötnek egészségügyi biztosítást.

Kiss Olivér

Az elmúlt napokban lehullt bôséges havazás és hóvihar következtében több megyei utat lezártak, számos település maradt villamos engergia nélkül és szigetelôdött el a külvilágtól.

A Kolozs Megyei Tanács tegnapi tájékoztatója szerint a Mikest és Riskát, Tordát és Palackost, Mezôszoport és Magyarfrátát, Tordatúrt és Ajtonyt, valamint a Bujdost, Rôdöt és Ajtonyt összekötô megyei utak bizonyos szakaszain egyáltalán nem lehetett közlekedni. Nagyon nehezen és csak egy sávon közlekedhetnek a gépkocsik Havasnagyfalu, Havasrekettye, Szentbenedek és Riska környékén. A hóvihar miatt villamos energia nélkül maradt Jósikafalva, Csürülye, Tarányos és Viságmezô.

Beszterce-Naszód megyében az Erdélyt Moldvával összekötô 17-es országúton is csak nagyon nehezen lehetett közlekedni szilveszter éjszakáján az erôs hóvihar következtében. Hogy az utat járhatóbbá tegyék, több tonna homokot szórtak szét. Szilveszter éjszakáján három lavinaomlás miatt teljesen megbénult a közlekedés Romuly környékén a 17-es országúton. Az út megtisztítása mintegy kilenc órát tartott, az elakadt jármûvek között három, Máramaros megyébe tartó autóbusz is volt.

A bôséges havazást követô olvadás következtében Fehér megyében több hektár területet öntött el az ár. A Mediafax jelentése szerint a legsúlyosabb helyzet Tövisen volt, ahol egy tûzszerészcsoport a Geoagiu völgyben található nagy jégtömböket megpróbálta megsemmisíteni. A víz több mint száz gazdaságot és mintegy húsz hektár mezôgazdasági területet árasztott el, harminc családot szigetelt el. A megyei katasztrófa megelôzô bizottság arról tájékoztatott, hogy az összes megyei út járható, jóllehet a közlekedés sok helyen még mindig nehézkes, fôleg a hegyvidéken.

A havazás Kolozsvárt sem kerülte el, az elmúlt napokban lehullt hómennyiség alaposan megnehezítette a közlekedést. A polgármesteri hivatal tegnap kiadott tájékoztatójában felhívja a gépkocsi és a tehergépkocsi vezetôk figyelmét, hogy ne parkoljanak az út mentén, fôleg a belvárosban és a város forgalmasabb helyein. Ugyanakkor felszólítják a lakosságot, hogy mindenki takarítsa el a havat saját háza táján. A városháza közleménye ugyanakkor arról is tájékoztat, hogy mindazok a cégek, amelyekkel a polgármesteri hivatal szerzôdést kötött az utcák hóeltakarítására az elmúlt napokban eleget tettek kötelességüknek.

A besztercei hegyimentôk két csoportja mintegy tizennégy, a Radnai-havasokba rekedt dési turistát mentett meg, nyilatkozta csütörtökön Alexandru Nãscan, Óradna polgármestere.

A turisták, akik között két gyermek is volt, december 29-én érkeztek Radnaborberekre, és azt tervezték, itt töltik a szilvesztert. December 31-én meggondolták magukat, és egy részük úgy döntött, felmászik az Ünôkô alatti nyereg közelében levô menedékházig. A sûrû havazás miatt viszont nem tudtak visszatérni a faluba. A Radnaborbereken maradt turisták azonnal értesítették az óradnai polgármesteri hivatalt. Annak ellenére, hogy a hóréteg elérte a három métert, kedden hét hegyimentô indult útnak a menedékház irányába. A Besztercérôl hívott kollégák január másodikán

délután fél ötkor hagyták el a várost. A két csapatnak nagy nehézségek árán sikerült lehoznia a bajbajutottturistákat Radnaborberekig.

A hegyimentôk szerint a turisták felelôtlenül viselkedtek, hiszen sûrû havazás közepette indultak útnak. A mentést az is megnehezítette, hogy a többnapos havazás miatt a Radnaborberekre vezetô utakat lezárák.

A NYUGDÍJASOK KLUBJA az idén is minden vasárnap tart összejövetelt. 2002. január 6-án du. 5 órától gyûlnek össze a Heltai Alapítvány Mikó (Clinicilor) utca 18. szám alatti székházának klubtermében. A táncoskedvûeknek a zenét Marton István szolgáltatja. Minden szórakozni vágyó nyugdíjast sok szeretettel várnak a szervezôk.

INGYENES HÁZSZÁMTÁBLÁKat kínál a kolozsvári polgármesteri hivatal azoknak az ingatlantulajdonosoknak, akik nem rendelkeznek ilyennel. Az érintetteknek a városháza kistermében, a városi népszámlálási bizottság titkárságán kell jelentkezniük, hogy átvehessék tábláikat, majd azokat a márciusi népszámlálás zavartalan lebonyolítása érdekében ingatlanjaikra jól látható helyre szereljék fel.

AZ ÁLLAMI LAKÁSALAPBÓL EREDÔ IDEIGLENES KIUTALÁSI LISTÁT függesztettek ki 2001. december 27-én a kolozsvári városi tanács székhelyén. Ugyanott olvasható a 2000/773-as számú városi tanácsi rendelet, amely elôírja a minden kérvényezô esetében alkalmazandó elsôbbségi kritériumokat. Így bárki ellenôrizheti a számára kiszámított pontszámok hitelességét. A névjegyzékkel kapcsolatos reklamációkat a kifüggesztéstôl számított 15 napig lehet benyújtani a polgármesteri hivatal iktatójába.

A HELYI ADÓK ÉS ILLETÉKEK a Fôtér 1. szám alatt fizethetôk be a következô órarend szerint: hétfôn és szerdán 8–11.30 és 12–14, csütörtökön 8–11.30 és 12–16, pénteken 8–13 óra között.

— Milyennek ígérkezik a 2002-es esztendô?

— Unalmasnak. Elölrôl és hátulról nézve egyaránt szimmetrikus.

(öbé)

Végy egy színházi körökben tabunak hitt témát, fûszerezd meg itt-ott egy kis sóval-borssal, és tálald humoros írásként. Ha nem érte el a kellô hatást, a kuktákkal tétess hozzá sok más, érzékeket izgató fûszert, fújd fel egy kis élesztôvel, hogy minél nagyobbat pukkanjon, s miközben a tûzhelynél mindenki észrevétlenül sütögeti saját kis pecsenyéjét, a nagy fazékban egyre zavarosabbá válik az átlátszó, aranyló húslevesnek induló fogás. Aztán, hogy egy kicsit helyrebillenjen a közép-európai és benne a kolozsvári egyensúly, végy egy darabot, lehetôleg zenés bohózatot, mondjuk legyen a Szabin nôk elrablása, tégy oda egy már eléggé befutott rendezôt, mondjuk legyen Keresztes Attila, válogass ki néhány jó színészt, akinek jól kifejlôdött az úgynevezett "komikus vénája", és szerezz végre egy szórakoztató, olyan igazi jó nevetôs, hagyományos, és mégis magas színvonalú szilveszteri estét. Nem is olyan nehéz, ugye?

Röviden így foglalnám össze a kolozsvári színház körül kialakult helyzetet, amely cseppet sem változatlan, mint Nyugaton, ugyebár, és nem is nevezhetô unalmasnak. De a szilveszter estéjén megtartott elôadásról sem mondható el, hogy egy percig is unalmas lenne, hiszen egymást érik a kellô idôben és jó helyen elsülô poénok, amelyeket a jelenlegi szituációk szültek, és kötnivaló bolond lenne az a rendezô, aki nem használná ki: helyzet- és nyelvi komikumban is bôvelkedik a kiválasztott darab, és a színészek játékkedvével sincs az égvilágon semmi gond. S ha mindezek adottak, a hadjárat csak sikeres lehet. Be kell vallanom, tiszta szívbôl örültem a szilveszter estéjén elért színházi sikernek, melynek telt ház volt a tanúja, s a közönség felállva ünnepelte mûvészeit. Valahogy úgy éreztem, hogy ez egy méltó válasz volt mind a színészek, mind az ott jelenlevô közönség részérôl arra a sok vitára, amely az utóbbi idôben kialakult.

Egyszóval A szabin nôk elrablása volt és van terítéken jelen pillanatban is a színházban. A Paul és Franz Schönthan testvérpár által írt vígjátékot elôször 1885-ben mutatták be a bécsi Burgtheaterben, s rövid idôre rá átkerült a magyar színpadokra is. Kolozsváron az 1895–96-os évadban játszták elôször. A darab mostani változatát, melyet Kellér Dezsô magyarosított és változtatott zenés bohózattá 1956-ban láthatta a kolozsvári közönség elôször, majd ezt követôen 1987-ben. A most bemutatott elôadást, mint már említettem, Keresztes Attila rendezte, díszlet- és jelmezterveit Labancz Klára készítette, zenei vezetôje pedig Incze G. Katalin. Kitûnô elôadásnak voltunk tehát tanúi, amelyet, remélhetôleg, majd azok is megtekintenek, akik eddig hiányolták ezt a mûfajt, s nem bizonyítják majd kongó házak, hogy a kolozsvári közönségnek valójában nincs is szüksége semmiféle színházra.

Köllô Katalin

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönyének legfrissebb száma ismét bôvelkedik sok szakember és nem szakember érdeklôdésére számot tartó írásokban. A legjelentôsebbek: A Közgazdász Fórum idôszerû prioritásai (Somai József); Emberi teljesség és fogyasztói társadalom (Kocsis Tamás); Románia Nyugat fejlesztési régiója (Bodó Barna, Bognár Zoltán); Védhetô-e a környezet közgazdasági alapon? (Kerekes Sándor); Kis- és közepes vállalkozások helye és szerepe Románia gazdaságában (Birtalan Ákos); Az Amôba Alapítvány bemutatása (Bereczki Kinga); Széchenyi István, a magyar gazdaság megteremtôje (Incze Ferenc); A múlt gondolata a jövô akarata? (Kónya-Hamar Sándor). Az események rovatában Miklósi Tibor az erdélyi magyar középiskolás diákok közgazdasági vetélkedôjérôl, Kelemen Judit pedig az RMKT sepsiszentgyörgyi vándorgyûlésérôl számol be. Pásztor Csaba folytatja a gazdasági és pénzügyi jogszabályozás újdonságainak az ismertetését.

Nem hivatalos hírforrások szerint Oszama bin Laden Kolozsváron bukkant fel. Természetesen kellôképpen álcázva. Hogy a saját bôrének mentésén kívül mit keresett nálunk? Csak találgatni lehet. Feltehetôen a nosztalgia is visszaszólította tájainkra, ahol annyi szép és eredményes kiképzôtanfolyamot szervezett. De más szakmai okok is kényszeríthették: például passziója, a barlangkutatás, tapasztalatszerzésre ösztökélte Kolozsváron, a szpeológia elismert központjában. Elképzelhetô, hogy felajánlotta tanácsadói szolgálatait a polgármesternek a feleki dombot átfúró alagútterv megvalósításához. Megfigyelhette, továbbá, az euró és a fôtéri valutapiac kapcsolatának alakulását, ennél zavartalanabb feketepiacot keresve sem találna széles e világban. Az illusztris vendégnek sajnálatos módon nélkülöznie kellett rendes körülmények között elmaradhatatlan munkaeszközét, talán ezért is sietett tovább egy számára rokonszenves gondolatot pátyolgató romániai politikai pártvezérhez, akinek meggyôzôdése, hogy ez az ország csak Kalasnyikovval kormányozható.

Ladent, állítólag, Kolozsváron érte a Szilveszter, távol kedvenc italától, a Tora Borától. Hálátlan sors!

Ö. I. B.

Szônyi Istvánnak és körének s néhány fiatalabb követôjüknek 182 mûve idéz meg egy drámai idôszakot — az 1918-tól 28-ig terjedô évtizedet. Az elsô világháború utáni fiatal magyar mûvészgeneráció új stílust teremtô törekvéseinek lehetünk tanúi a Magyar Nemzeti Galéria Árkádia földjén címû január 27-ig látogatható kiállításán.

Ha felsoroljuk a kiállító mûvészek nevét — Szônyié mellett Aba-Novák Vilmos, Korb Erzsébet és Patkó Károly, illetve Bánk Ernô, Derkovits Gyula, Gábor Jenô, Hincz Gyula, Jeges Ernô, Johan Hugó, Korda Vince, Molnár Farkas, Paizs Gobel Jenô, Stefán Henrik, Tarjáni Simkovics Jenô, Varga Nándor Lajos —, ha azonosítjuk az említett korszakbeli munkáikat, kirajzolódik egyfajta tematikai és stílusazonosság. Ezek a mûvészek az adott korban a neoklasszicizmus képviselôi voltak Magyarországon. A világháborús borzalmak egyfajta visszahatásaként az állandóság, a rend új szintézisét próbálták megteremteni.

A lövészárkokból visszatért nemzedék az Aranykorra áhítozott. Így teremtették meg képeiken az ideálvilágot, Árkádiát. Noha Budapesten laktak, festeni vidékre mentek, visszatértek Nagybánya hagyományaihoz. Sokalakos kompozícióikban az ember és a táj kapcsolatát a szecessziótól örökölt allegorikus-szimbolikus szemlélettel ábrázolják. Idilli világot próbálnak bejárni. Példaképük Rembrandt, s konkrét reneszánsz és barokk mintákat követnek, ahol az Árkádia-festészetnek nagy hagyományai vannak. Festôink az évtized végére találnak vissza a valósághoz. A legmarkánsabb festôi vonulatot Szônyi István és társai képviselték. Szônyi, Aba-Novák Vilmos, Korb Erzsébet és Patkó Károly alkotják a Szônyi-kört, habár ez a megjelölés inkább csak megkülönböztetésükre szolgál. Hiszen a Szônyi-kör tagjai, illetve Szônyi követôi nem alkottak zárt csoportot, nem volt deklarált programjuk, nem rendeztek közös kiállításokat. Ám mûveik rokonsága mégis összehozza ôket.

Szônyi kettôs arcképével, önarcképével meg Aba-Novák, Berény Róbert, Uitz és a fiatalon meghalt Korb Erzsébet portréival indul a kiállítás. S Szônyi varázslatos Zebegényi temetésével, Dunakanyarjával, Behavazott Dunájával, s Aba-Novák és Patkó falusi tájképeivel zárul. Közben pedig tíz egységbe foglalva vonulnak fel az ismert — kevéssé ismert festmények, a rézkarcoló nemzedék plasztikus grafikái. Az a tíz kabinet és elnevezése, amelybe a rendezôk témák és más mûvészi hasonlóságok alapján elhelyezték a képeket, sokatmondó. Érdemes fel is sorolni ôket: Figurák és kulisszák — A korai festmények; A tájképtôl az aktokig — Mûfajok; Mûvészek és próféták — Önarcképek; Fürdés után — Aktok; Biblia és mitológia — Aktkompozíciók; Barátok, családtagok — Arcképek; Nagybánya nyomában — Tájképek; Hegytetôn — Új vidékeken; Búcsú az Aranykortól — Életképek; Ember és természet — Kompozíciók tájban.

K. M.

A civil társadalmi lap legfrissebb számában Dáné Tibor Kálmán a tanulás új dimenzióit tárja fel. Más figyelemre méltó írások: Az európai Felnôttképzési Társaság stratégiai nyilatkozata az élethosszig tartó tanulásról; Európai kézikönyv az élethosszig tartó tanulásról; A felnôttképzés múltja és jelene Erdélyben; A magyarországi népfôiskolák tapasztalatai; Felnôttképzés a mezôgazdaság fejlôdésének szolgálatában; Szórványmunka nem szórvány ismeretekért; Az Erdélyi Népfôiskolai Collegium tevékenysége; Oktatás a teleházon keresztül; Vállalkozni jó!; Európai számítógépkezelôi jogosítvány; Népfôiskolát akarunk! De mibôl és hogyan?; A non-profit adminisztráció; Aktuális pályázati lehetôségek.

lesz immár másodízben a nagyváradi székhelyû Euromagiszter Távoktatási Központ szervezésében. A rendhagyó, 3 hónapos idôtartamú gyorstalpaló tanfolyamon az intézmény szakemberei napjaink egyre bonyolultabb pénz- és adóügyi útvesztôiben való eligazodáshoz nyújtanak hiteles segítséget.

Struktúrájánál és tartalmánál fogva a szemináriumi anyag mindenekelôtt cégvezetôk, ügyvezetôk, könyvelôk, pénzügyekkel foglalkozó szakemberek, ill. alkalmazottak hatékony képzését szolgálja. A távoktatási rendszerbe korábban bekapcsolódott hallgatók a szemináriumon történô részvétel esetén kedvezményezettek.

Szintén lehet jelentkezni a vállalkozási-üzletkötési szemináriumra is, jelentkezési határidô: 2002. január 31.

A szemináriumi tájékoztató díjmentesen beszerezhetô az alábbi címen: EUROMAGISZTER, Szeminárium, 3700 Oradea 1, C.P. 294. Tel./Fax: 059/419032, 920-as mellék.

Amikor két verseskötet után a fiatal Sabin Gherman (1968) egyik napról a másikra búcsút intett a költészetnek, és rikító ruhában, harsányan kiabálva berohant a politika fehér teniszpályájára, ellenfelei szentül meg voltak gyôzôdve, hogy a volt tévészerkesztô — a kolozsvári Tucã — csak a labdaszedegetés miatt szaladt be.

Ez valamelyest érthetô is, hiszen a fiatalember nem lévén profi politikus, hibát hibára halmozott a bevonulási induló, a Torkig vagyok Romániával után következô kisromán felvonások alatt. Sokat tévedett, és ez nem is csoda, hiszen hetekig, hónapokig állta egyedül a sarat.

Hibáinak hosszú lajstroma megnyugtatta az ellenfelet — na, nem is olyan veszélyes ez a gyerek, gondolták.

E bátor bukdácsolás viszont jól hozott a konyhára: ennek köszönhetôen rendkívüli módon megnövekedett népszerûsége Erdélyben. Ez érthetô is, hiszen a tömeg számára rokonszenves minden hôs, akinek gyarló emberi vonásai is vannak. Más szóval: tévedései, kezdeti ügyefogyottsága tette igazán hitelessé Sabin Ghermant az erdélyiek elôtt. Ô lett a bátor újtranszilván mesehôs, akinek sikerült jól megdöngetni — meg is repeszteni — a vádimosított Románia identitásmítoszának jégmezôjét.

Amikor aztán végre engedni kezdett körülötte is a fagy, és megjelentek mellette a bajtársak — szinte kivétel nélkül új, politikamentes nevek —, már könnyebben ment a dolog. Megtanult lassan csendesen politizálni, és ennek meg is volt az eredménye: az Erdély–Bánság Ligát Európa Uniós ernyô alá vitte, így most már válogathat a tanácsadókban — ma az ír kormánypárt, holnap a skótok... Románia regionalizálásának tervét eurokonformmá tette — meg is kapta rá a nyugati regionális pártok szövetségének áldását.

Az EU-kapcsolatok exponenciálisan kezdték növelni az Erdély–Bánság Liga ázsióját. A lenézett kis pártkezdeményrôl kiderült, hogy Erdély-szerte vannak sejtjei, és a 2004-es országos választások során komoly esélye van arra, hogy átrajzolja Erdély hagyományos elektorális térképét. Kiderült: a sajátos ghermani szóvirággruppok alatt reális tervek szunnyadnak. 1. Romániát már 1998-ban regionalizálták — egy ésszerûbb regionalizálást kiharcolni nem lehetetlenség. 2. A megyei tanácsok és a helyi tanácsok autonómiát élveznek — ezek megszervezése (tartományi parlament, stb.) nem képtelenség. 3. A helyi költségvetés és az állami költségvetés kapcsolatának más megvilágításba való helyezése ugyancsak kivitelezhetô. Ergo: reális tervek ezek, hiszen nem a területi, hanem a közigazgatási autonómiára alapoznak.

Ilyen társadalmi és politikai mikroklímában érkezett hosszú csírázás után a felszínre az ún. Provincia-csoport memoranduma. Néhány héttel az Erdély–Bánság Liga európai sikere után, néhány héttel a magyarországi országos választások elôtt.

Idôzítették? Vagy véletlen? Talán annyira intellektuális mozgolódásról van szó, hogy még a sziklevéleresztés idôszakát sem tervezték be?

Nehéz erre válaszolni. Az viszont biztos: alig emelte ki fejét a földbôl a kezdemény, máris szúrni kezdett, támadásba lendült, méghozzá éppen a testvérmozgalom, az Erdély–Bánság Liga, valamint ennek vezetôje ellen. A szerzôk már elsô nyilatkozatukban elhatárolták magukat Ghermantól, így a memorandum — ahelyett, hogy erôsítette volna az erdélyi regionális mozgalmat — automatikusan régióelméleti ellenoffenzívába csapott át. Így lett az erdélyi csárdának két dudása: Sabin Gherman, illetve a Huntington-elmélet továbbgondolója, alkalmazási lehetôségeinek neves kutatója, a magyar állampolgárságú Molnár Gusztáv politológus. Egyikük megelégszik a közigazgatási autonómiával, és harcát egy politikai párton keresztül vívja, a másik területi autonómiát is kér, és értelmiségi fórumok szintjén próbál hatni.

Jó tudni: Molnár Gusztáv régióelmélete már akkor is létezett, amikor Sabin Ghermannak még eszébe sem jutott, hogy megírja kiáltványát. Ezen a téren tehát messze Molnár Gusztávé a pálma, ô érkezett trónközelbe hamarabb. A neves politológus sokkal átfogóbban látja az egész Közép-Keleti makrorégió gondjait, mint Gherman. Összehasonlíthatatlanul könnyebben, színesebben és hatásosabban érvel, mint Gherman. Alapos történelmi ismeretekkel rendelkezik, kiválóan tudja hasznosítani is ezeket kutatásai során. Ezen a téren is verhetetlen. A neve — fogalom. A tisztelettôl szinte suttogva ejtették ki a nevét jobb körökben Erdélyben. Ô volt a magyar Huntington, a régiómessiás, akinek hivatalos "fellépését" az egész újtranszilván mozgalom valósággal leste.

Amikor Gherman bejuttatta Európa Uniós ernyô alá az idehaza egyelôre féllegálisan mûködô mozgalmát (Pro Transilvania/Erdély— Bánság Liga), azt rebesgették, most fognak csatlakozni hozzá Molnár Gusztávék. Mekkorát csalódhattak ezek az emberek, amikor meghallották, hogy a nagy Molnár Gusztáv, a várva várt régiómessiás elhatárolja magát Ghermantól, azaz — az ô szemükben — az egyetlen és oszthatatlan regionális mozgalomtól! Mert hát — gondolhatták —, miféle dolog az, hogy most, amikor végre rendbe látszanak jönni a Gherman dolgai, és már a 2004-es általános választások képezik politikai céljainak végállomását, most jelenik meg a másik dudás, és hátba támadja a régit, a "miénket", akit mindkét erdélyi nemzet, a magyar is és a román is — kisebb nagyobb fenntartásokkal — hallgatólagosan elfogadott?

A Provincia-csoport fellépése ily módon Huntington-árkot ásott az eddig egységes újtranszilván mozgalomba. Két irányzat született: a valóság talaján politizáló Gherman-vonal, és az intellektuális magasságokban értekezô Molnár-csoport. Közöttük — természetesen — a Huntington-határ. Molnárék fentrôl — ugye — mindig le fognak nézni. (Ez a festôkézre váró kép persze még nem látszik ennyire tisztán az erdélyi csárda ablakából.)

Sabin Gherman persze meglepôdött, amikor megtudta, hogy Molnár Gusztávék nélküle képzelik Romániát, amellyel ô torkig van. Azonnal védôállásba helyezkedett, és villámgyorsan megnevezte a Provincia-memorandum sebezhetô pontjait: 1. A szerzôk nem vették figyelembe azt, hogy elôttük már jár valaki; 2. A Ligától való elhatárolódással fölösleges feszültségeket keltettek; 3. Akkor vallottak színt, amikor a regionális mozgalom már rég túlhaladta az intellektuális vita szintjét, és gyakorlatba ültetés elôtt állt (az adminisztrációs autonómia kérdésköre csak azért tabu, mert nem tudják az emberek, hogy az micsoda; Romániát már maga a román állam gazdasági régiókra osztotta 1998-ban — a jég tehát nem annyira vastag, mint sokan gondolják); 4. Mivel a magyarországi választások elôtt lángolt fel a memorandum, és Molnár Gusztáv magyar állampolgár, fennáll a veszélye annak, hogy "magyar veszélyt" fog szimatolni az egyébként is patologikusan gyanakvó román társadalom, és újra felveszi majd sündisznóállását — kárba megy így az a régió-meggyôzô munka, amelyet a Liga nem kis fáradsággal végzett az utóbbi hónapokban. 5. Ô egy románok által kezdeményezett erdélyi regionalizálódási mozgalmat vezet, amelyben a fô szerepet az erdélyi románok játszák. Kinek a nevében jön Molnár Gusztáv, ha ettôl a mozgalomtól elhatárolódik?

Gherman jól megtanult úszni az utóbbi idôk magányos mélyvizében: elengedte a füle mellett az új memorandisták azon megjegyzését, amely azt próbálta sugallni az egyszeri embereknek, hogy Gherman mögött nem áll semmiféle társadalmi erô. Gherman talán mosolygott is ezen a dilettánsízû megjegyzésen: csak nem gondolták Molnár Gusztávék, hogy most ô egyszerre felsorolja mindazokat, akik nem csak mögötte, hanem mellette állnak?

Molnár Gusztáv is meglepôdhetett, amikor rájött, hogy a kis Gherman bizony nem fog koronázni — nem fog tiszteletteljes hajlongások közepette félreállni a nagyok útjából —, hanem emelt fôvel várja az összecsapást a trónkövetelôkkel. Ô talán még a régi Ghermant ismerte: a pályakezdô politikusjelöltet, aki messzirôl lekapta kalapját, ha Molnár Gusztáv nevét hallja. Hajaj, milyen régen volt az!

Sokat tanult az utóbbi idôben a tévészerkesztôbôl rekord idô alatt politikussá vált fiatalember.

A Provincia-csoporttal kapcsolatos nyilatkozatai — mindezek ellenére — félszegek, nem egyértelmûek. Látszik Ghermanon, hogy rettenetesen meg van lepve.

Nem akarja elhinni, hogy Molnár Gusztáv ennyire kétbalkezesen döngeti a romániai közvélemény decebálarany kapuját?

Nehéz erre válaszolni. Az viszont biztos: Gherman már a Torkig vagyok Romániával idején eldöntötte, hogy nem labdaszedegetni szalad be a politika fehér teniszpályájára. Ô már akkor az ütôket is, sôt a pályát is akarta.

Ne legyünk igazságtalanok: meg is harcolt, meg is szenvedett érte. Románként, európéerként — idehaza. Ahogyan kell, és ahogyan a lovagiasság szabályai megkövetelik.

Mert azért a dudáspárbajnak is megvannak a maga íratlan szabályai.

Szabó Csaba

Eddig csak mifelénk ijesztgették, így tûnt, a jámbor polgárt azzal, hogy veszélyben, mi több végveszélyben az ország, mert a magyarok elmagyarosítják, gazdaságilag gyarmatosítják, leigázzák, el akarják csatolni... na persze Erdélyt meg egyebek.

Most azonban, amint a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírása után kiderült, Magyarország is végveszélybe került. Legalábbis a Magyar Szocialista Párt (MSZP) meg a velük egy húron pendülô szakszervezetek, és persze — hiszen ôk sem maradhatnak ki a buliból — a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) harangfélreverô vezetôi szerint.

Keller László, az MSZP országgyûlési csoportjának helyettes vezetôje például — aki egyébként közismerten olyan, akár a macska körme, mert ha csak teheti, mindenbe, amit a magyar kormány kezdeményez vagy tesz, beleakad —, azt állítja, hogy 2002. január 1. után "huszonhárom millió román" özönli el Magyarországot. Képzeljük csak el ezt a szörnyûséget: az újszülöttôl a százéves aggastyánig minden "román" — mert ugyebár Keller úr vagy talán elvtárs, a kádári Magyar Szocialista Munkáspárt nagyobbik felébôl a cégtáblát Magyar Szocialistává pingált párt tagjaként még a "szépemlékezetû" idôknél tart, amikor az erdélyi magyar csakis román volt — munkaképes, és Dobrudzsától Szatmárig, Moldvától a Bánságig máris ugrásra készen áll, hogy a magyar munkaerôpiacot lerohanja, hogy a magyar dolgozókat olcsó munkaerejével, vagyis erôszakkal munkahelyérôl eltávolítsa. Az ám! Ezenfelül szerinte az egyetértési nyilatkozat aláírására a magyar kormánynak joga sem volt, mert nem egyeztetett az MSZP-vel. És mondja ezt azután, hogy az aláírás elôtti nap Kovács László, az MSZP elnöke teljes egészében elfogadta az egyetértés szövegét. Keller László talán nem veszi rossz néven, ha amúgy szerényen elrebegjük: Romániának csak egykori eszmetársa, izé... elvtársa, a bukott zsarnok agyában volt ennyi lakosa. Abból pedig a korabeli és magától értetôdôen "teljesen hiteles" kimutatás szerint is több mint tizenkét százalék más nemzetiségû volt.

Természetesen mint egykori miniszterelnök, Horn Gyula sem hagyhatta szó nélkül a dolgot, és nyomban elôvette kormányfôi megbízatásának lejárta, 1998 nyara óta rozsdásodó kanyarfúróját — amellyel miniszterelnöksége idején azzal rémisztgette a magyar közvéleményt, hogy a határon túli, s elsôsorban az erdélyi magyar munkások úgynevezett feketemunkája tönkreteszi a magyar gazdaságot, hogy a súlyos bûntények kilencven százalékát a határon túliak követik el, stb. — és "huszonegy millió román" munkavállaló Magyarországra telepedésérôl beszélt. Sajnos, szavaiból nem derült ki, milyen számítás alapján. Talán Keller Lászlóval ellentétben magyarnak tartja a kétmilliónyi különbözetet, s ezt levonta a huszonháromból? Ha igen, akkor ez fölöttébb meglepô, hiszen Kovács László, az MSZP jelenlegi elnöke külügyminiszter korában, a magyar–román szerzôdés aláírása elôtt az egész határon túli magyarságot egymilliósként emlegette. Hogy élhet akkor Romániában kétmillió magyar? Vagy tudomása van a 23 millió soha nem létérôl, továbbá az utóbbi évek jelentôs kivándorlásáról?

A volt miniszterelnök azonban itt nem állt meg, hanem Keller Lászlót túlharsogva hozzátette, hogy súlyos veszélybe kerül a magyar egészségügy is. Gondoljuk csak el, az a huszonegymillió "munkavállaló" mind igénybe fogja majd venni a magyar egészségügyet! Talán nem is dolgozni mennek Magyarországra, hanem azért, mert valamennyien súlyos kórban szenvednek, s az egészségügyi intézményekbôl a magyar betegeket az utcára szorítva, mind a huszonegymilliónyian kezeltetni akarják magukat. Tudomásunk szerint ilyen sötét helyzetbe még a török, sôt, a tatár sem juttatta Magyarországot. De ezen túlmenôen elôrántotta a régi szöveget is: veszélybe kerül a közbiztonság is. Föltehetôen azért, mert ez a huszonegymilliós tömeg az égvilágon mindenre képes bûnözô.

Horn Gyula mindezek után, szemforgató módon nem átallotta azt is hozzáfûzni, hogy az egyetértési nyilatkozat ekképp a romángyûlölet felszítását idézheti elô. Ha jól meggondoljuk, az egész MSZP-és felhajtás az erdélyi magyarság elleni gyûlöletet szítja, amelynek lényege az általa ki nem mondott, de az utca embere által bizony nemegyszer hangoztatott "Tele van a tököm az erdélyi magyarokkal" mondás. Ne feledjük, a szomszédos államokban élô magyarság számára nyújtandó második, a magyar állampolgárság, majd a státustörvény ötletének fölvetésekor az MSZP meg az SZDSZ vezetôi mindenféle ostobaságra hivatkozva, mindkettôt hevesen ellenezték. Nyilvánvalóan azért, mert ha nyíltan kimondva nem, de hozzáállásuk szerint ma is a kádári idôk elnemzetlenítô politikáját folytatják, a határon túliakkal való legelemibb összetartást is magyarkodásnak, nacionalistának, a szomszédos népek érzékenységét sértônek, mifenének tartják.

De a Horn Gyula által ecsetelt sötét jövô mind semmi, ha arra gondolunk, hogy mi lesz akkor, ha ugyancsak az ô szövegébôl idézve, a Romániával aláírt egyetértési nyilatkozat után hasonlót követel majd Ukrajna, Szlovákia és Szerbia is. Ebben az esetben ugyanis Magyarországot még ötvenötmillió, legyünk pontosak, nem ukrán, hanem ukrajnai (köztük mintegy kétszázezer magyar és sok millió orosz), négy és fél millió szlovákiai (köztük mintegy hatszázezer magyar) meg tízmillió szerbiai (köztük nintegy négyszázezer magyar) munkavállaló rohanja le. Összesen tehát kilencvenkét és fél millió. Ha ehhez a több mint tízmillió magyar munkavállalót is hozzáadjuk — mert ugyebár Romániához hasonlóan a csecsszopótól az aggastyánig ott is mindenki az —, a kis Magyarországnak több mint százmillió munkavállalója lesz. Ily módon lényegében a világon az egyik legtöbb munkavállalóval rendelkezô ország lesz. Bizony. Persze az MSZP-politikusok rémálma alapján fölmerül a kérdés: beleértve Romániát is, mi lesz az érintett országokkal? Ezek teljesen elnéptelenednek?

Csak sajnálni lehet, hogy a teljesség kedvéért a horvátok, a szlovének és az osztrákok nem akarnak élni a Magyarországra "özönlés" lehetôségével.

Végezetül két kérdést kell föltennünk:

1. Épeszûek-e egyáltalán azok, akik efféléket állítanak?

2. Van-e Magyarországon valaki, aki ezt a jelenlegi kormányszövetséget ily módon lejáratni akaró, s a minden jel szerint már elkezdett választási kampányban az MSZP-t és az SZDSZ-t elônyhöz juttatni akaró baromságokat beveszi?

Asztalos Lajos

December 29-én ért véget Szé-kelyudvarhelyen a IX. Erdélyi Magyar Diák Kosárlabda-Kupa, amelyben négy kolozsvári csapat is érdekelt volt. Sôt, a kolozsváriak meghatározóak voltak, hiszen a legjobb négy közé három csapatuk jutott.

A Radír címvédôként érkezett, és ehhez méltóan kiütéses gyôzelmet aratott a csoportmérkôzéseken. A B csoportban a tavalyi döntôs helyi Sörpikék remekelt, ôk mosták le a negyedik kolozsvári csapatot, a Túrót is (111:55). A C csoport kiemeltje a csíkszeredai Sky Soft volt, ôket a Zsoj lelkes csapata gyûrte le a turné legizgalmasabb mérkôzésén (58:58, hosszabbítás után 60:68). A D csoportban a szintén kolozsvári Nem Piskóta harcolta ki a továbbjutást a háromszoros bajnok BBC és a csíki Arany Ászok elôtt.

A döntôbe jutásért a Radír a Zsojjal, a Nem Piskóta pedig a Sörpikékkel kellett hogy megküzdjön. Az elsô mérkôzésen a Radír dominált, már húsz ponttal is vezetett, de az utolsó negyedben a Zsoj is magához tért, és ha fordítani nem is sikerült, legalább izgalmassá tudták tenni a mérkôzést (81:71). A második elôdöntôn a két csapat fej-fej mellett haladt, egyiküknek sem sikerült megugrania egészen az utolsó negyedig, amikor a Sörpikék néhány pontos elônyre tett szert, amit a Nem Piskóta már nem volt képes behozni (82:73).

A fináléban így az elsô két ki-emelt találkozhatott. A meccs elején a Radír lerohanta a Sörpikéket, 16:0-ra vezetett, de a helyi csapat nem adta fel a harcot, sikerült visszakapaszkodnia, és 34:33-ra átvették a vezetést. Sajnos ehhez nagyon sok köze volt a két bírónak, akik az egész turné során rengeteget tévedtek, de ez a döntôben csúcsosodott ki leginkább, ahol szinte minden labdát a helyi csapatnak adtak. A bírói ítéletek elleni tiltakozásként a Radír csapata kétszer is levonult a pályáról, de dicséretükre legyen mondva, mindkétszer visszaálltak. Legponterôsebb emberük (Vizi Sándor két technikai miatt a kispadra kényszerült) és legjobban védekezô játékosuk (Pop Cãlin — 5 személyi hiba) nélkül azonban már képtelenek voltak fordítani, így a turné történetében elôször az udvarhelyi Sörpikék vehette át a vándorkupát.

A végsô rangsor: 1. Sörpikék, 2. Radír, 3. Nem Piskóta, 4. Zsoj. Az 5–8. helyen a Da-Bomb, az Arany Ászok, a Sky Soft és a Tétova Tevék végeztek.

A turné legjobb játékosának Szabó Lorándot, a Nem Piskóta bedobóját választották, a legponterôsebb pedig Pop Cãlin (Radír) volt. A zsákolóversenyt Pop Cãlin visszalépése után az udvarhelyi Bartus Levente nyerte, a hárompontosdobó-verseny díját pedig Jarosevits Róbert (Da-Bomb) vihette haza.

Balázsi-Pál Elôd

Ma egy hete, pénteken a franciaországi Arras városából rajtolt a Dakar-2002 rali. A sportág legjelentôsebb erôpróbáján, amelyet 24. alkalommal rendeznek meg, a résztvevôk öt országon — Franciaország, Spa-nyolország, Marokkó, Mauritánia és Szenegál — haladnak keresztül. A versenynek magyar résztvevôi is vannak, Szalay Balázs és Palik László egy Chevrolet Blazer típusú terepjáróval vág neki a 9438 km-es távnak (ebbôl 3979 km a gyorsasági). A befutó január 13-án lesz a szenegáli fôvárosban, Dakarban.

Összesen 318 gépjármû vág neki a franciaországi Arrasból a 9438 km-es távnak. A legtöbben a motorosok között rajtolnak (167), további 117 autó, valamint 34 kamion egészíti ki a mezônyt.

Jelenleg a hatodik szakasznál tart a megmérettetés, a hetedik lapzárta után ért véget.

Az összetett állása: autók:1. Maszuoka, Maimon 4:50:16, 2. Sinozuka, Delli-Zotti 4:53:20, 3. De Mevius, Guehennec (belga, francia, Nissan Pick Up) 4:54:03. Motorok: 1. Roma 5:05:48, 2. Tianen 5:07:16, 3. Arcarons 5:08:19.

A Szalay Balázs–Palik László páros a 64. helyen ért célba a hatodik gyorsasági szakaszon. A magyar duó az összetettben a 77. pozíciót foglalja el.

l A korábbi kétszeres gyôztes francia Jean-Louis Schlesser feladni kényszerült a 24. Dakar-ralit, miután saját tervezésû autója kigyulladt.

A jármû a 6., Er Rachida és Ouarzazate (Marokkó) közötti 576 km-es szakasz elején kapott lángra, az etap elôtt a 9. helyen álló pilóta és honfitárs segítôje, Henri Magne sértetlenül megúszta az esetet. A tüzet állítólag az újdonságnak számító dieselmotor üzemanyag-befecskendezôjének hibája okozta.

Szombaton az ausztráliai Perthben megkezdôdött a teniszezôk nem hivatalos vegyescsapat világbajnoksága, a 14. Hopman Kupa.

A nevezések alapján a legutóbb döntôs amerikai csapat számít a legnagyobb esélyesnek, fôleg Szeles Mónika miatt. A vajdasági származású teniszezônô társa, Jan-Michael Gambill szinte bárki ellen képes lehet a meglepetésre, s a belga Xavier Malisse, a francia Arnaud Clément és Sanguinetti, vagy Mazerakisz nem tartozik a verhetetlenek közé.

A január 5-i döntôbe a csoportgyôztesek kerülnek.

A két csoport: A-csoport: Egyesült Államok (Szeles Mónika, Jan- Michael Gambill), Belgium (Kim Clijsters, Xavier Malisse), Franciaország (Virginie Razzano, Arnaud Clément), és a selejtezô gyôztese.

B-csoport: Ausztrália (Alicia Molik, Lleyton Hewitt), Spanyolország (Arantxa Sanchez-Vicario, Tommy Robredo), Argentína (Paola Suarez, Mariano Zabaleta), Svájc (Miroslava Vavrinec, Roger Federer).

A selejtezôt az olasz teniszválogatott nyerte, amely 2–1 arányban gyôzte le a görög együttest.

A torna eddigi eredményei:

A-csoport: Belgium–Franciaország 2–1, Amerikai Egyesült Államok–Franciaország 3–0, Belgium–Olaszország 2–1, Olaszország–Egyesült Államok 2–1.

B-csoport: Ausztrália–Svájc 3–0, Spanyolország–Argentína 3–0, Ausztrália–Argentína 2–1, Spanyol-ország–Svájc 3–0.

l A világelsô Lleyton Hewitt, az ausztrál csapat reménysége, aki szerdán már lázasan játszott az argentinok ellen, bárányhimlôs, így nem lép pályára a Hopman Kupa további mérkôzésein.

Eredeti cím: Training Day, amerikai, színes, 2001, 120 perc. Rendezte: Antoine Fuqua, fôszereplôk: Denzel Washington, Ethan Hawke.

Ha amerikai rendôrfilmrôl van szó, akkor a cselekmény helyszíne szinte kizárólag Los Angeles.

Ehhez az "axiómához" alkalmazkodik a nem túl közismert rendezô, Antoine Fuqua is, aki ezzel az alkotásával biztosan nem fogja megszerezni a filmkritikusok elismerését. De még a közönséget sem nagyon, az alkotásból ugyanis sokszor pusztán a verekedés és a lövöldözés öröme (?) sugárzik. Az erôszaktól csepegô filmbôl viszont hiányzik a dinamizmus, az eredetiség, az izgalom, és egyszerûen képtelen lekötni a nézô figyelmét. Kivétel tíz perc, ami a kétórás mûsoridôhöz mérten aránytalanul kevés.

A téma sem újkeletû: a rendôrök "morális élete" már számtalan alkotást ihletett. Ezúttal Alonzo Harris (Denzel Washington) detektív úr az, aki sajátosan értelmezi a törvényt. A 13 éves régiséggel rendelkezô, kábítószer-csempészek lebuktatására szakosodott macho-man úgy gondolja, hogy a rendôr élete percrôl percre veszélyben forog Los Angeles kétes hírnevû negyedeiben (amelyekben a "pórnép" szerepében viszontlátjuk többek között Dr. Dre és Snoop Dogg énekeseket). Ezért ô maga is megszegi a törvényeket, és az igazságot saját elképzelése szerint lépteti érvénybe: letartóztatás helyett hasonlóan gondolkozó rendôrcsapatával, szaknyelven szólva kinyírja a törvényszegôket, miközben a korrupt rendôr minta-megtestesítôjévé válik. A gondok akkor kezdôdnek, amikor fiatal partner kerül melléje, Jake Hoyt (Ethan Hawke) személyében. Az újonc mondhatni idealista: számára a törvény szava szent, és az egynapos gyorskiképzés alatt számtalan meglepetés éri társának a törvényesség határait messze túllépô módszereit látva. Meg is csömörlik tôle azonnal.

Két dudás egy csárdában márpedig nem fér el. Csak az a kérdés, melyiküknek kell távoznia az örök vadászmezôkre.

A vetítések idôpontja: 10.30, 13, 15.30, 18, 20.30, 23, szombaton, vasárnap és csütörtökön a vetítések 13 órától kezdôdnek. Hétfôn és a 23 órától kezdôdô vetítéseken kedvezményes árú jegyek.

Eredeti cím: Incidentul Ankara, román, színes, 2000, 76 perc. Rendezte: Berényi Antal László, fôszereplôk: Stefan Sileanu, Radu Bânzaru, Dan Tudor.

20 fiatal, árvaházakban nevelkedett bûnözô. A rabokból azonban könnyen lehet szabad ember, pontosabban zsoldos: mindössze egy öt évre szóló szerzôdést kell hogy aláírjanak, és egybôl "átváltoznak" jól fizetett zsoldosokká, akik a tengerpart melletti különleges kiképzôhelyen válnak igazi fenegyerekekké. A kiképzés ezredes-vezetôje (Stefan Sileanu) új embertípus, a tökéletes katona megformálásán fáradozik. Tökéletes katona pedig az, aki mindennemû érzelemtôl mentes.

Az Ankara-kommandó edzései így inkább túlélô teszthez hasonlíthatóak, a kommandósok egyetlen támasza a társként kapott farkaskutya, amellyel élelmüket és menhelyüket is meg kell osztaniuk. Az ezredes borzalmas válogatása következtében mindennaposak az "Ankara-incidensek", az áldozatoknak vadonatúj szarkofág jár.

Az utolsó napjainak közeledtét érzô ezredes a legjobb tanítványát kívánja a kommandó parancsnoki székébe ültetni. Az Ankara 5 nevet viselô

kommadósnak — a kiválasztottnak — ehhez azonban át kell esnie az utolsó próbán is. Az ellenfél maga az ezredes. Az Ankara 5 szabadság iránti vágya azonban egészen más kimenetet kölcsönöz a harcnak, mint amit ezredesünk elképzelt.

A vetítések idôpontja: 12, 14.30, 17, 19.30. Kedden kedvezményes árú jegyek.

Balázs Bence

A forradalom óta elôször osztották el úgy Beszterce-Naszód megye költségvetését, hogy az RMDSZ-tanácsosok is elégedettnek mondhatják magukat. Külön sikerként könyvelik el a tanácsosok azt az 500 millió lejt is, amelyet állatkiállítások megrendezésére utal ki rövidesen a tanács azok számára, akiknek létkérdés az állattenyésztés.

— Tiszta szívvel mondhatom, hogy ennyire "magyarbarát" költségvetése még soha nem volt a megyének — mondta a Szabadságnak Kocsis András megyei tanácsos. — A magyarlakta települések megkülönböztetett figyelemben részesültek: kollégáink messzemenô megértést bizonyítottak a magyarlakta települések sajátos gondjai iránt. Nem akármilyen sikerként könyvelhetjük el azt az 500 millió lejt sem, amelyet az állattenyésztôk támogatására sikerült kikalapálnunk. Miért annyira fontos ez? Azért, mert egyenesen az állattenyésztôk házi költségvetésébe vándorol ez a támogatás, és nem kell attól félni, hogy a pénzügyi labirintusban eltéved vagy lemorzsolódik. Ily módon rövidesen megvalósul a rettegiek álma, azaz a régi rettegi állatvásárok újjászületése. Számításaink szerint tavasszal már bôgni fognak a tehenek Retteg piacterén! Sokat fog ez jelenteni az egész környék gazdaságának is, hiszen a kisgazdák számára eddig nem nyílt lehetôség arra, hogy a környéken adják el helyben termelt javaikat.

Külön konzultációkat folytattunk a helyi tanácsosokkal, hogy mindenki megértse, hogyan is mûködik ez a támogatás. Jómagam a megyei tanács mezôgazdasági szakbizottságának elnökeként különös gondot fektettem arra, hogy jól informált állattenyésztôk maradjanak mögöttem...

— Politikusként mit jelentett neked ez a siker?

— Sokat. Az ugyanis az igazság, hogy az év vége felé az emberek általában szeretnek visszanézni, elemezni, összegezni. RMDSZ-tanácsostársammal, dr. Szántó Árpáddal — a tanács alelnökével — viszont szerettünk távlati célokat kitûzni magunk elé. De a távlati célok csak távlatokban hoznak eredményeket. A sikeres költségvetés-elosztás során viszont kitûnt: eljött a távlatokban gondolkozó, reális stratégiára alapozó politikánk elsô nagy sikere is. Most már csak arra kell ügyelnünk, hogy az elkövetkezô napokban, hetekben a megye mind a 17 kétnyelvû helységnévtáblára jogosult magyarlakta településének határán megjelenjen a tábla. Summa summárum: jó évet zártunk.

Szabó Csaba

A megjelentek kis létszáma miatt döntésképtelen elsô ülést követôen újabb gyûlést hirdetett meg a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület. November végén Buzás Pál, az egyesület elnöke és a vezetôség lemondott tisztségérôl, a jelen lévô tagok Kudor Istvánt bízták meg a Pro Kalotaszeg ügyeinek igazgatásával. Az egyesület utóbbi kétéves tevékenységérôl a leköszönô elnök számolt be.

— Tevékenységünkkel igyekszünk egyesületünk életre hívójának, Vasas Samunak Kalotaszeggel kapcsolatos elôremutató elgondolásait, tetterôs cselekedeteit fenntartani, tájegységünk anyagi és szellemi értékeit megôrizni, a magunk szerény eszközeivel továbbvinni. Egyesületünk alighanem legfontosabb célja az 1990-ben indult Kalotaszeg havilap. A kiadás gondjaival küszködô öttagú szerkesztôbizottság sajnos, csupán tiszteletpéldánnyal tudja honorálni a cikkírók munkáját. Örömünkre szolgál, hogy a kiadással, terjesztéssel járó nehézségek, összevont számok ellenére túl vagyunk a századik lapszámon. Két alkalommal, tavaly és az idén a Körösfôi Rákóczi Kultúregylettel közösen megszerveztük a már közismert Riszegtetôi majálist, népdalvetélkedôvel, sportvetélkedôkkel, gyermekjátékokkal. Ugyanakkor kisebb mértékben a bánffyhunyadi Ravasz László-napok megrendezéséhez is hozzájárultunk. Fokozott fontosságot tulajdonítunk az élô mûvészeti rendezvényeknek, ezért a bánffyhunyadi református egyházzal karöltve elôadóesteket szerveztünk: fôként hangversenyekre, de szavalóestekre is sor került. Az elmúlt két esztendô alatt két, egyenként kilenc képeslapból álló sorozatot adtunk ki, ezek kalotaszegi életképeket, népszokásokat, mûemlékeket ábrázolnak. Gyarmathy Zsigánénak, Kalotaszeg nagyasszonyának emlékére Gergely István jeles kolozsvári szobrászmûvész készített emlékplakettet, amelyet az idei bánffyhunyadi pünkösdi istentiszteleten tettünk közkinccsé. Egyesületünk védnöke a Tordaszentlászlón évente megrendezett hagyományos Szent László-napi kórustalálkozónak. Több tervünket nem sikerült megvalósítani, ezeket az új vezetôség figyelmébe ajánlanám: író–olvasó találkozók szervezése; amennyiben elkészül a kézirat és sikerül pályázati díjat nyerni, ki lehetne adni egy, a tájegységünket sokoldalúan ismertetô kalotaszegi könyvet, valamint a magyargyerômonostori születésû Bogdán János népköltészeti gyûjteményét. Be kellene köttetni a Kalotaszeg eddig megjelent számait, ugyanakkor rendbe tenni, székházként használni a Ravasz-házban egyesületünk rendelkezésére bocsátott emeleti helyiséget. Minden tagnak és nem tagnak köszönöm a bármilyen nemû segítséget, együttmûködést, az új vezetôségnek sikeres munkát kívánok — mondta Buzás Pál.

K. E.

A vízóráknak egy tömbházlakásba való beszerelésekor kritérium-e, hogy a tulajdonos vagy bérlôje ne tartozzék a lakóbizottságnak a fenntartási költségekkel?

Válaszol Diósi Ferenc vízügyi jogtanácsos: Ilyen törvény nincs. Viszont bármely lakóközösség (asociatie de locatari) hozhat ilyen döntést a lakótársulási gyûlésen, amelynek alkalmazása kötelezô, amennyiben a döntést jegyzôkönyvbe vették és kifüggesztették az ingatlan lépcsôházában. Ellenkezô esetben csupán a költségek kifizetésével elmaradt lakók nemhivatalos zsarolásáról van szó.

Nyilvános szilveszteri batyusbált szervezett Bethlenben a Bethlen Egyesület ifjúsági csoportja, a közkedvelt Tulipán. A nagy bulira a Petru Raren Kollégium ebédlôjében került sor. Az ifjúsági csoport kitett magáért: jelesre vizsgáztak szervezésbôl és menedzselésbôl egyaránt. Írd és mondd: 120 Bethlen környéki fiatal jött el a rendezvényre! Még a viszonylag távoli szamosújvári fiatalok is szép számban voltak jelen. A batyusbálnak különösen meleg hangulatot kölcsönzött a tény, hogy az ifjúság egyik sajátos rétege, a fiatal házasok is rendkívül nagy számban képviseltette magát. Ez utóbbiak közül többen is bevallották: ez volt az egyetlen magyar hely, ahová "félfiatalon" elmehettek szilveszterezni.

Réman Ernô, az egyesület alelnöke a Szabadságnak elmondta: köztudomású, hogy a Bethlen környéki magyar falvak ifjúságának kevés lehetôsége adódik arra, hogy magyar környezetben szórakozzanak. Mivel tudták, hogy az ünnepekre mindenki hazajön, elhatározták, hogy véget vetnek ennek az elszigetelôdési folyamatnak. — Ezentúl van hol évet búcsúztassanak a Bethlen környéki magyar fiatalok — mondta büszkén az alelnök, aki egyben az ifjúsági csoport egyik vezetôje is.

Megfigyelôk szerint a Bethlen Egyesület ifjúsági csoportja egyre aktívabb, és már olyan szinteken szervez és arat sikert, hogy azt jó néhány "nagyhírû" civil szervezet is megirigyelhetné.

Sz. Cs.

Január 8-án kezdôdik az iskola, nyilatkozta a sajtónak Vasile Molan tanügyi államtitkár. Az iskolai szabályzat értelmében jól megalapozott, különleges helyzetekben, a helyi idôjárás és az iskola jellegzetességeinek függvényében a tanfelügyelôségek engedélyezhetik az iskolai év módosítását, az illetô iskola vezetôségének kérésére. Amennyiben a havazás miatt a diákok nem tudnak eljutni az iskolába, az iskolakezdés elhalasztásához nem szükséges minisztériumi jóváhagyás, ám az elmaradt tanórákat be kell pótolni.

Az izgága fagylalt címû meséskönyvet mutatták be tegnap délelôtt a Rákóczi (Grigorescu) negyedi gyermekotthonban. A szerzô nyolc, az intézményesítlenítés válságában lévô fiatal, akik a Phoenix Posztliceális Intézmény nonprofit szervezet által kezdeményezett Oblio projekt részesei. A projekt során a fiatalokat számítógépes grafikussá képezik, megkönnyítik a társadalomba való beilleszkedésüket. A meséskönyv a François Herquin professzor kollektív alkotás tanfolyamának eredménye, az otthon 4–11 éves gyermekeinek ajándékozák a szerzôk.

Szamosújvárott a lakosság 80 százaléka fizette ki a helyi adót és illetéket. Mindazok, akik ezt eddig elmulasztották, büntetlenül megtehetik január 31-ig. A Szamos menti városban eddig nem voltak ilyen irányú problémák, de a nincstelenség és szegénység meghatározzák a városgazdák pénzügyi mérlegét is. Ha a lakosság január végéig sem fizeti ki a tavalyi adókat és illetékeket, a 2002-es esztendôre tervezett beruházások sem valósulhatnak meg, pedig a szamosújvári városatyáknak az idénre nem kevesebb, mint 21 fontos tervük van, a költségvetési alapból nehéz lesz boldogulni.

Erkedi Csaba

• Több, forgalmazási engedéllyel nem rendelkezô petárdaárust büntettek meg az ünnepek alatt. Néhányan a kihágást elkövetôk közül: Ruslan Ciobanu (20, Moldova Köztársaság) — 1650 petárda; a mezôcsányi Ioan Hegen (28) — 41 200 rakéta, petárda és tûzijáték; Iurie Danen és Daniel Prisãcaru — 53 000 tûzijáték; Vígh József — 1800, Corsair típusú petárda.

• Holtan találták a mezôn Attila Eugen Hocát (26). A férfi a kolozsborsai elmegyógyintézetbôl szökött meg, tetemét december 30-án fedezték fel.

• Gyanúsan viselkedô egyént igazoltattak a tordai rendôrök december 30-ról 31-re virradóra. A férfi amikor meglátta az ôrjáratot, letette a nála lévô két zacskót, majd megpróbált egy teherszállító TIR gépkocsi alá bebújni. Kiderült, hogy a Halls Kft. üzletébôl cigarettát, kávét és élelmiszert vitt el, mintegy 6 millió lejes kárt okozott.

• Gázmérgezés következtében halt meg Zaharia Ilies kolozsvári lakos. A 85 esztendôs férfit január 1-jén otthonában fedezték fel, ahol az aragáz maximális teljesítménnyel, de láng nélkül mûködött.

• Azonosítatlan holtestre bukkantak Tordán a Sirena utcában. Az 55 év körüli férfi egy használt gumiabroncson ült a vízparton, fejét a gátnak támasztotta, farmernadrágot és zöld kabátot viselt. A rendôrség szerint krónikusan vándorló (dromoman) egyén lehetett.

• Rendôrségi gépkocsival koccant a Mircea Emil Marica (31) vezette CJ-07-GKM rendszámú 1300 gépkocsi. Az eset január 1-jén délután fél háromkor történt, a Tordai úton haladó személygépkocsi sofôre túl gyorsan hajtott a havas úton, elvesztette uralmát a kormány fölött és az álló CJ-11-BPR Volkswagen Vento rendôrségi jármûbe rohant. A tehetetlenségi erô a rendôrkocsit egy másik Dacia gépkocsinak lökte, mindhárom jármû megrongálódott az anyagi kár mintegy 50 millió lej.

• Az ünnepi idôszakban (2001. december 24–2002. január 2.) foganatosított rendôrségi ellenôrzések során 1311 esetben 322 millió 91 ezer lej értékben bírságoltak a rendôrök — nem kevesebb, mint 1027 kihágás a közlekedésrendészeti normák be nem tartására vonatkozott.

(póka)

Súlyos tûzesethez riasztották tegnap a kolozsvári tûzoltóságot. A lángok egy Vágóhíd téri lakást marcangoltak, s a szomszédok vették észre.

Bár az elején úgy gondolták, hogy a tüzet rövidzárlat okozta, a lakás tulajdonosa, Kertec János bevallotta: ô maga gyújtotta fel a házat. Az ok: felesége és két gyereke elhagyta.

A férfit idegbetegként tartották számon, de mindeddig nem volt veszélyes — bár a szomszédok szerint ha ivott, akkor erôszakossá vált. Tegnap reggel, miután a családja otthagyta, a férfi idegesen, mezítláb járt fel-alá a ház udvarán, és az egyik szomszédasszonynak elmondta, hogy fel akarja gyújtani a lakást, ám az nem vette komolyan szavait.

A gyújtogatót az ideggyógyászati klinikára szállították, az anyagi kár jelentôs.

(balázs)

Németország: A legtöbb német városban ugyanaz a kép fogadta szerdán a bankok, takarékpénztárak fiókjaiba belépô ügyfeleket: a pénztárablakok elôtt hosszú sorok kígyóztak, jeleként annak, hogy a lakosság jelentôs része már az új esztendô elsô munkanapján át akarta váltani euróra a tavalyról megmaradt márka bankóit és érméit. Szerdán még a legtöbb kereskedelmi egységben a két pénznem békés egymás mellett élése volt a jellemzô: a vevôk egy része euróval, másik része márkával fizetett. Alapszabály viszont, hogy a pénztárosok a visszajáró pénzt csakis az új valutában, tehát euróban és centben adhatják ki a kasszából. Január elsején a német pénzautomatákból több mint egymilliárd eurót vett föl a lakosság, amit a szakemberek egyértelmûen az új fizetôeszköz iránti bizalom megnyilvánulásaként értékeltek. A bizalom mellett persze mindenki tudni szeretné, mennyire lesz stabil, megbízható pénz az euró. Új évi információk szerint a kép meglehetôsen vegyes: január elsejétôl bizonyos dolgoknak emelkedett az ára, míg mások olcsóbbak lettek a német fogyasztók számára.

Franciaország: A francia bankszövetség szerdán sikeresnek minôsítette a franciaországi átállást az euróra. Az ország 36 500 pénzkiadó automatájának 90 százaléka már euróbankjegyeket ad ki, az automatákból kivett pénz mennyisége az elsô napon a szokásos napi összeg háromszorosa volt Franciaországban. A francia fogyasztók már a múlt hónap végén bankkártya- és csekkfizetéseik csaknem kétharmadát euróban bonyolították.

Olaszország: Az olasz fogyasztók sérelmére elkövetett "mészárlásnak" nevezte szerdán egy olasz fogyasztóvédelmi szervezet az általa az euróátállással összefüggésbe hozott és jelentôsnek minôsített áremeléseket. A Codacons "Eurókatasztrófa — a fogyasztókat lemészárolták az áremelkedések" címmel közzétett közleménye szerint "mindennek felment az ára". A közlemény szerint a szervezethez már szerdán több száz panasz futott be áruk és szolgáltatások drágításáról. A Codacons szerint a drágítók még az olyan olasz "alapintézményeket" sem kímélték, mint a pizza és a kávé: egy szelet pizza 16 százalékkal, egy csésze kávé egyes presszókban 30 százalékkal került többe szerdán, mint az euró elôtti idôben.

Annak a szokásnak jegyében, hogy a Rómába látogató turisták hagyományosan pénzérméket hajítanak a híres Trevi-kútba, mert így hitük szerint újra visszatérnek majd a városba, szilveszter estéjén külföldiek százai állták körül a kutat, várva az éjfél beköszöntét, és az újév beköszöntekor az új euróérméket dobták a vízbe.

A turisták évente mintegy

130 000 eurónak megfelelô összegû különféle pénzérmét dobtak eddig a Trevi-kútba. A világ legkülönbözôbb részeibôl származó pénzt az olasz Vöröskereszt jótékonysági célokra fordítja.

Ausztria: országszerte leállt a mintegy 2600 pénzkiadó automata szerdán délután. Kiderült: nem a túlterhelés idézte elô a mûszaki problémát, sôt az nem is függ össze az euró megjelenésével, hanem egy "hibás tranzakció" miatt végtelen körforgásba került — "kiakadt" — a rendszer, s ugyanez történt az ilyen esetekre tartott pótszámítógéppel is.

Ausztriában egyébként szerdán változatlanul még legtöbben schillinggel fizettek, de a délutáni órákban hirtelen meglehetôsen nagy számban jelentek meg az eurótérség többi országainak érméi, amibôl a szakértôk arra következtetnek, hogy a turisták költik el hazulról hozott próbacsomagjaik tartalmát.

Belgium: Az Európai Bizottsághoz hasonlóan a belga pénzügyminiszter is úgy véli, hogy az euróövezetben néhány hét leforgása alatt végbemegy az új készpénzre való átállás folyamata. Didier Reynders pénzügyminiszter szerint a kettôs készpénzhasználat idôszakában elkerülhetetlenül lesznek kisebb kellemetlenségek. A vásárlóknak valószínûleg hosszabb ideig kell majd sorban állniuk az üzletek pénztárainál, a kereskedôknek pedig el kell végezniük az átváltási mûveleteket minden esetben, amikor nemzeti valutából adnak vissza. Reynders inkább azt sajnálja, hogy nem sikerült még jobban lerövidíteni a kettôs készpénzhasználatnak — az euróövezet legnagyobb részében február 28-ig tartó — idôszakát. A két hónapot soknak tartja, mert szerinte február végére "néhány javíthatatlant leszámítva" már senki nem fog nemzeti valutát magánál tartani.

A rendkívüli mennyiségû készpénz kiszállításához Belgiumban — az övezet néhány más országától eltérôen — nem vették igénybe a hadsereg segítségét. Az ilyenkor szokásos biztonsági intézkedéseken kívül Reynders szerint csak néhány "egyszerû, de hatékony" megoldást alkalmaztak. A pénzszállító autókat például "fémpénz" jelzéssel látták el. "Senki nem vállalná egy ilyen furgon megtámadásának a kockázatát csak azért, hogy két tonna érmét zsákmányoljon" — jegyezte meg a miniszter.

A valutauniós közös pénz forgalomba kerülése óta elôször "valódi" euróhamisítvány felbukkanásáról adott hírt csütörtökön a német rendôrség, és ugyancsak Németországban sikerült valakinek túladnia egy ismertetô brosúrából kivágott, hamisítványnak sem nevezhetô eurófényképen is.

Az ország nyugati részén fekvô Siegburg rendôrségének tájékoztatása szerint egy 12 éves lány hamis 50-est talált egy vonaton, s édesanyja, felismervén, hogy hamis euróról van szó, átadta azt a rendôröknek. A Reuters által idézett rendôrségi szóvivô szerint az áleuró nem volt túl jó minôségû, de legalább mindkét oldalán voltak nyomtatott ábrák, ami "több, mint amit néhány más hamisítvány nyújt".

A másik eset Mainzban történt: a város kaszinójában egy ismeretlen játékos olyan 500 "euróst" váltott be, amelyet egy ismertetôbôl vágott ki. A bankjegy két oldalát ábrázoló valós méretû fotókat hátlapjuknál egyszerûen összeragasztotta, s a hamisítványért az árfolyamnak megfelelôen majdnem ezer márkányi fémpénzt kapott.

A valutauniós jegybank szerint az euró a világ egyik legnehezebben hamisítható valutája, de az unió illetékesei azért rendre felhívják az euróövezet lakosságát az éberségre.

Az euróbankjegyek hamisítását egyebek mellett hologramos fémsáv, más-más szögbôl nézve más-más képet adó nyomtatott ábra, egy vízjel és egy biztonsági szál nehezíti.

A szilveszteri "kedvezô" hírekkel ellentétben az olasz prostituáltak áremelésre kívánják kihasználni az új európai valuta bevezetését. A szolgáltatás, amely eddig 50 ezer lírába került (kevesebb, mint 25 euróba), ezentúl 30 eurót kóstál majd, vagyis mintegy 16 százalékkal lesz drágább. Az otthoni szolgáltatások eddig 100 ezer lírába kerültek, most viszont minimálisan 60 eurót kérnek majd értük. A legdrámaibban a bárokban mûködô meztelen táncosnôk emelnek. Azelôtt a nézôk alig 1000 líráért (0,5 euró) érinthették meg ôket, a kis olasz bankjegyet fehérnemûjükbe csúsztatva, ezentúl azonban öteurós papírt kell majd a megfelelô helyre dugniuk.

Berlini jelentés szerint viszont a német fôváros prostituáltjai úgy döntöttek, hogy az euró bevezetését kedvezménynyújtásra használják. Míg ott eddig 120 márka volt fél órányi szex ára, a közös pénzbôl csak 60 egységet kell majd leperkálni ugyanennyiért. Átszámítva ez 1,36 márkával kevesebb, mint amennyit korábban kóstált harminc percnyi pénzen vett szerelem.

A román bankrendszer idejében felkészült az európai pénzpiacon az új év elsô napjától bekövetkezett gyökeres monetáris változásra, az euró megjelenésére — jelentették be csütörtökön Bukarestben.

A román jegybank elnökének tanácsosa és a legnagyobb román kereskedelmi bank szóvivôje rádiónyilatkozataikban egybehangzóan megerôsítették, hogy az euróra áttért nyugat-európai országok korábbi pénznemeiben román bankokban elhelyezett betéteket és megtakarításokat, tulajdonosaik kérésére, a román pénzintézetek automatikusan és ingyen euróra váltották, illetve váltják. A legtöbb román bank február végéig meghosszabbította az euróval helyettesített 12 európai valutában ôrzött betétek átváltásának, illetôleg a magánszemélyek birtokában levô régi valutaösszegek euróra történô beváltásának határidejét.

A román kereskedelmi bankok még az óesztendô végén beszerezték maguknak a szükséges euróösszegeket, és valutabeváltó ügynökségeik útján csütörtökön már meg is kezdték a román lej hivatalos beváltását euróra, különös tekintettel arra, hogy a Romániával szemben mindeddig érvényesített schengeni vízumkényszer január elsejétôl történt feloldása után román állampolgárok csak törvényesen meghatározott mennyiségû külföldi valuta-, elsôsorban euró birtokában utazhatnak külföldre.

Egyébként jegybanki források jelezték, Románia valószínûleg 2003-tól kezdve bevezeti az "erôs lejt": az áttérés várhatóan úgy történik, hogy a jelenleg forgalomban levô tíz- és százezresekbôl "levágnak" 3–4 nullát — közölték román jegybanki illetékesek.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 28 814 lej, 1 USD =31 893 lej, 1 magyar forint = 118 lej.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontja szerint a magyar— román kormányfôi megállapodás nem fenyegeti a magyar munkaerôpiacot, amely továbbra is szabályozott és korlátozott marad. A miniszterelnök szokásos szerda reggeli interjújában a Kossuth rádióban elmondta, hogy örömmel írta alá a magyar–román egyetértési nyilatkozatot, és nagy sikernek tartja azt.

Tájékoztatása szerint a magyar parlamenti pártok egyeztetésén az ellenzéki pártvezetôk is úgy vélték, hogy kívánatos a megállapodás, mert annak nyomán a határon túli magyarok könnyebben, ellenállás és akadályok nélkül juthatnak majd magyar igazolványhoz. Szavai szerint a parlamenti pártok vezetôi nemhogy nem tiltakoztak, hanem koccintottak is a megállapodás sikerére. Utalt arra, hogy mindenki nagyon elégedett volt és támogatta a megállapodást, egyedül a MIÉP elnöke volt némileg tamáskodó annak szükségességét illetôen.

Hangsúlyozta, hogy a kedvezménytörvény ez év január 1-jei hatályba lépése után is csak tartózkodási vízummal vállalhatnak munkát nem magyar állampolgárok Magyarországon, és kizárólag a magyar állam mérlegelésétôl függ annak kiadása. Kitért arra is, hogy az érintetteknek rendelkezniük kell munkavállalási engedéllyel és adószámmal is, valamint be kell jelentkezniük a társadalombiztosításnál. Közölte: megfelelô idôközönként nyilvánosságra fogják hozni, hogy az adott héten vagy hónapban hány munkavállaló érkezett külföldrôl Magyarországra, hány engedélyt adtak ki, ez mely szakmában és az ország melyik részén történt. Akkor mindenki láthatja majd, hogy a riogatások, a félelmet keltô nyilatkozatok megalapozatlanok voltak, mert komoly védelemben részesül a magyar munkaerôpiac — mondotta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaerôpiacra a feketén dolgozók jelentik az igazi veszélyt.

Nem lesz kedvezôtlen hatással a magyar munkaerôpiacra a román állampolgároknak biztosítandó munkavállalási lehetôség, mert bizonyos korlátozások továbbra is fennmaradnak, illetve bevezethetôk — hangsúlyozta Mádi László, a magyar miniszterelnöki hivatal gazdasági ügyekért felelôs politikai államtitkára is.

Jelezte, a magyar és nem magyar nemzetiségû román állampolgárokra is érvényes lesz, hogy csak akkor tölthetnek be magyarországi szabad munkahelyet, ha arra nincs magyar jelentkezô. A munkaadók által a munkaügyi központoknak bejelentett szabad álláslehetôségeket meg kell hirdetni, és csak akkor juthatnak hozzá ehhez a munkalehetôséghez külföldiek, ha 30 nap alatt sem jelentkezik magyar munkavállaló.

A munkáltatók elônybe részesítik a magyar nyelvtudást
Az államtitkár megemlítette, hogy a legutóbbi összesítés szerint Magyarországon több mint 37 ezer külföldinek szóló munkavállalási engedélyt adtak ki, de ezek döntô része budapesti, illetve Budapest környéki munkahelyet jelent. E munkahelyek csupán 0,5 százaléka található a keleti, nagyobb munkanélküliségû megyékben. A 37 ezer munkavállalási engedélybôl csaknem 20 ezer román állampolgároké, döntô részük jelenleg is magyarul tudó, magyar nemzetiségû, és a jövôben is elsôsorban az ô jelentkezésükre lehet számítani. Hozzátette, hogy a munkáltatók is elônyben részesítik a magyar nyelvtudást.

A magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírása elôtt a miniszterelnök nem egyeztetést tartott, hanem tájékoztatást adott a parlamenti pártok vezetôinek — szögezi le Kovács László, az Magyar Szocialista Párt elnöke, a kormányfô interjújára reagálva.

"Az államtitkári szinten már egyeztetett és a két miniszterelnök által elôzetesen jóvá is hagyott szöveget láttuk. Fel sem merült, hogy ezen módosítani lehet. A miniszterelnök véleményt csak abban kért, hogy vigye-e kenyértörésre az egyházi javak visszaadásáról szóló, akkor még valóban nyitott félmondatot. Erre mondtam, hogy a megállapodás, azaz a konfliktus elkerülése fontosabb ennél" — fogalmazott.

Kovács szerint a találkozón igenis elhangzottak aggályok valamennyi ellenzéki párt részérôl a románok tömeges munkavállalásával kapcsolatban.

— Csurka István például azt mondta, hogy megalázó az erdélyi magyarok számára, ha a románok ugyanazt a kedvezményt kapják, mint ôk. De errôl a miniszterelnök nem nyitott vitát. Persze azt sem gondolhatta komolyan senki, hogy bármiféle számítás, adatok nélkül a pártelnökök ott helyben dönteni tudnak a munkavállalás kérdésérôl — fejtette ki.

Státustörvény nélkül is nagy a munkavállalási vízumért folyamodók száma
Alföldi László magyar fôkonzul nem számít arra, hogy a státustörvény alapvetôen befolyásolja majd a munkavállalást, hiszen enélkül is évente 15–18 ezer ember kér vízumot magyarországi munkavállaláshoz.

— A múlt évben, 2001-ben a kolozsvári magyar fôkonzulátus összesen 18 500 vízumot adott ki, ebbôl 16 000 munkavállalási vízum volt. Elôtte, 2000-ben csak 14 500 vízumkérelem érkezett be, elmondhatjuk tehát, hogy tavaly 22 százalékkal nôtt a kiadott munkavállalási vízumok száma — magyarázta a fôkonzul.

— Az általános szabály az, hogy a romániai magyar vagy román nemzetiségû személy találjon Magyarországon munkahelyet. Majd a munkaadó a munkaügyi központhoz fordul, amely eldönti, hogy a kérvényezô dolgozhat-e a kijelölt munkakörben. Ezt követôen fordulnak az ott dolgozni óhajtók munkavállalási vízumért hozzánk, aminek alapján egy év tartózkodási engedélyt kapnak Magyarországon. Ez a procedúra, amely évek óta zökkenômentes. A státustörvény ehhez képest csak annyi kedvezményt ad, hogy a magyar munkaerôpiac vizsgálata nélkül kapják meg a kérvényezôk a munkaügyi központtól az engedélyt — egy év helyett három hónapra. Ez lényegében csak annyit jelent, hogy nem kell várakozni három hetet vagy egy hónapot arra, hogy kiderüljön, jelentkezik-e magyar állampolgár az illetô munkára, vagy sem. Azt viszont továbbra is vizsgálják, hogy milyen területeken van munkaerôhiány, és hol van túljelentkezés — mondotta Alföldi László.

A Magyarországon legálisan foglalkoztatott külföldiek távolról sem veszélyeztetik a magyar munkaerôpiacot, hiszen az elmúlt évi statisztikák szerint csupán 35 ezren rendelkeztek érvényes munkavállalási engedéllyel, ez pedig alig egy százaléka a magyarországi összes foglalkoztatottnak — írja a Népszabadság tavaly nyáron megjelent cikkében. A magyarországi újság konkrét példákkal ismertette az engedély megszerzésének nehézségeit, adatokat is közölt a külföldi munkavállalók számáról, de mindenekelôtt azt a véleményt emelte ki, amely szerint az ott dolgozó külföldiek általában hajlandók olyan munkákat is elvállalni, olyan munkakörülményeket is elfogadni, amelyeket a magyarok nem. Tehát a külföldiek már csak emiatt sem ronthatják a hazaiak elhelyezkedési esélyeit.

A valójában igen kevés számú érvényes engedély egyik oka a megszerzéséhez vezetô, fôleg idôigényes eljárás. A munkavállalót alkalmazni akaró munkaadónak be kell jelentenie munkaerôigényét az illetékes munkaügyi hivatalnak. Amennyiben a közvetítési idôszak nem jár eredménnyel, be lehet adni az egyéni munkavállalás iránti kérelmet. A hivatal azonban ezt elutasíthatja, és az elutasítás indoka egyes vélemények szerint teljesen önkényes is lehet. A Népszabadság által idézett Pest Megyei Munkaügyi Hivatal vezetôje szerint a kérelmeket többségében teljesítik, az elutasítások pedig megalapozottak. A hivatalnak ugyanis hatóságként kell eljárnia, amelynek az a feladata, hogy egyszerre tartsa szem elôtt a magyar munkavállalók és a gazdaság érdekeit.

Magyarországi adatokból kiderül, hogy elsôsorban a régió gazdasági fejlettségétôl függ a külföldi munkavállalók iránti kereslet, ahol magas a munkanélküliség, ott az összes munkát vállaló külföldinek is alig 1–1,5%-át foglalkoztatják. A legtöbb külföldi a kereskedelemben és az építôiparban dolgozik, kétharmaduk fizikai munkát végez, a felsôfokú végzettségûek aránya húsz százalék. Bár Romániából mennek a legtöbben, ha több évi adatokat vesznek figyelembe, a vietnami, szlovák és a volt Szovjetunióból érkezô munkavállalók száma nôtt jelentôsebben.

1996 augusztusától a Versenytanácsnak Neményi József Nándor személyében az RMDSZ által támogatott tagja is van. Az ötéves mandátum 2001 augusztusában járt le, megújítására az elmúlt esztendô utolsó napjaiban került sor, amikor Neményi József Nándort (amint arról már beszámoltunk) a Versenytanács alelnökévé nevezték ki. Elôljáróban arról kérdeztük, melyek voltak az újabb mandátum megszerzésének az elôfeltételei?

— Elsôsorban az RMDSZ támogatása volt a fontos, illetve a komoly gazdasági és jogi gyakorlat a pénzügyjog és a kereskedelmi jog területén. Meghallgatott a törvényhozás két házának a gazdasági szakbizottsága, hogy meggyôzôdjék, megvan-e a tárgyi és szakmai tudás, amely az állás elfoglalásához szükséges. Ezt követôen Ion Iliescu államelnök kinevezett.

— Miként foglalná össze az elmúlt öt esztendô versenytanácsosi tevékenységét? A piacgazdaság nélkülözhetetlen intézménye a hazai gazdasági élet felemás viszonyai között hogyan tud megfelelni feladatainak?

— Egy igen fontos intézményrôl van szó, amely a versenytörvény elôírásait lépteti életbe. Mindez azt feltételezi, hogy a hazai privatizáció sokkal hangsúlyosabb legyen. Itt említem meg, hogy az ipar magánosítása még nem éri el a 60 százalékot: amíg a magánszféra nem dominál a gazdaságban, a versenytörvény hatása vékony. Romániában a fogyasztóvédelem közismerten gyenge, nem hatékony: egyes vélemények szerint a forgalomban lévô áruk 40 százaléka rossz minôségû vagy hamisítvány. A versenytörvény hatása a szükségesnél sokkal kisebb. A 21-es számú törvény 1997 februárjában lépett életbe, de akkor még nem voltak meg a lehetôségek alkalmazására. A szükséges intézményrendszer késôbb és túl lassan kezdett kialakulni. A törvényre azonban nagy szükség volt, mert az állam gyakorlatilag kivonult a gazdasági életbôl, a piacgazdaság mûködésébe pedig egy olyan hatóság kellett beavatkozzék, amelynek gazdasági kompetenciája és kellô függetlensége van ehhez.

— Milyen feladatokkal jár az alelnöki munkakör?

— 17-18 beosztott tartozik az általam vezetett fôosztályhoz. A közszükségleti cikkek felügyelete tartozik hozzánk. Leszûkítve ez azt jelenti, hogy három fô ellenôrzési területünk van: 1. azt vizsgáljuk, hogy az eladók nem beszélnek-e össze, hogy együttesen felemeljék az árakat, 2. arra vigyázunk, hogy ne hangolhassák össze a termelést és az eladást, hogy a piacon kiszolgáltatott helyzetbe kerüljenek a fogyasztók, 3. ne jöhessenek létre olyan monopolhelyzetbe lévô gazdasági fúziók, amelyek a vevôkre károsak. Fô feladatunk a konkurencia védelme. A gazdasági versenyszellemet és ennek hatékonyságát támogatjuk, hogy a piacon azok domináljanak, akik a leghatékonyabban termelnek. A román versenytörvény teljesen eurokonform: öt év múlva minden bizonnyal elmondhatjuk, hogy a végéhez közeledik a román átmenet.

— Ez a kívánatos helyzet csak akkor alakulhat ki, ha megtörténik az átfogó magánosítás. Bízhatunk-e a gyökeres szemléletváltásban?

— A piacgazdaság csak akkor mûködhet, ha a vevôk és eladók között egyensúly van, illetve a versenytársak erôsek és egészségesek, így a közöttük kialakuló verseny is egészséges. Nálunk a versenytársak egy része nem erôs, nem egészséges, és itt elsôsorban az állami szektorra célzok. Sajnos nem mûködik a csôdtörvény sem, ami nélkül a mi törvényünk nem lehet hatékony. Adhatunk ugyan egy lökést a piacgazdaságnak, de ha a legfelsôbb szinten nincs kellô politikai akarat a gyors privatizációra, és az állam tovább folyósítja a szubvenciókat, a körbetartozások pedig elérik a GDP 37-38%-át, a gazdasági hatékonyságra még várni kell. Ne legyünk azonban pesszimisták: 2001-ben Romániában elindult egy modernizációs folyamat, amelynek keretében az integrációs törekvések gyakorlatilag minden minisztérium szintjén tetten érhetôk. Emellett azonban restaurációs törekvések is vannak: a kormánypárt egyes képviselôi akadályozni próbálják a reformfolyamatokat. Igazából azonban ez utóbbiak kisebbségben vannak, Románia pedig pozitívan válaszol a globalizáció kihívásaira. 2001 sikerének nevezném azt a protokollumot is, amely az RMDSZ és a kormánypárt között jött létre. Törékenysége ellenére nagyon hatékony volt, tudniillik ez dominálta a hazai politikai életet. Az RMDSZ mindenképpen többet ért el 11 hónap alatt, mint az elôzô kormány 48 hónapja idején.

Makkay József

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]