2002. január 8.
(XIV. évfolyam, 4. szám)

Hétfôn Victor Rãdoi, a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó adóhivatal igazgatója arra buzdította a város lakóit, minél hamarabb fizessék ki ez évi adójukat, hisz ebben az esetben a törvény megállapította kedvezményben részesülnek.

Elmondta: eddig naponta 800 millió lejt szedtek be. Annak ellenére, hogy naponta körülbelül 1800 személy jelentkezik a pénztáraknál, szerinte az adófizetôknek legfeljebb 20 percet kell sorban állniuk a hivatal fôtéri épületénél. A legtöbben 10–13 óra között fizetik adójukat. Rãdoi emlékeztetett: az idei adó csupán négy százalékkal nagyobb az elôzô évihez képest. Míg a kolozsváriaknak a gépkocsiadó esetében 500 köbcentinként csupán 28 800 lejt kell fizetniük, addig a nagyváradiak esetében az alapérték több mint 97 ezer lej. Temesváron például a lakásadó szinte háromszorosa a kolozsvárinak, a nagyszebeni pedig a kétszerese.

Az igazgató arról is tájékoztatott, hogy az illetékek kifizetésének stresszmentesítése érdekében még ebben a hónapban adóbegyûjtô iroda nyílik a Monostor negyedben.

Az adóhivataltól kapott adatok értelmében ebben az évben a Dacia személygépkocsi adóját 86 400 lejben állapították meg. Magánház esetében 100 négyzetméterért 502 423 lejt kell fizetnünk, a reklámadó pedig 2 százalék. A négyzetméterenként számított telekadó a következô (zárójelben a jogi személyek adóját tüntettük fel): A zóna 2407 (3035), B zóna 1884 (2303), C zóna 1256 (1570), illetve D zóna 628 (733).

Az adóhivatal órarendje: hétfô, kedd, szerda 8–14, csütörtök 8–16, péntek 8–13. Valamennyi napon 11.30–12 óra között szünetet tartanak. Megtudtuk: az év eleji adófizetési hullámra való tekintettel minden valószínûség szerint a nyitvatartási idôt meghosszabbítják.

K. O.

Az ülések során készített jegyzôkönyv alapján a polgármesteri hivatal vezetôsége kimutatást készített a városi tanács és az önkormányzati képviselôk tavalyi tevékenységérôl. Eszerint 2001-ben 31 tanácsülés során 1774 határozatot tûztek napirendre (ebbôl a polgármester 1694-et, a tanácsosok pedig tizenkettôt kezdeményeztek) és 579-et fogadtak el. A helyhatósági törvény értelmében a városháza alkalmazottai által kidolgozott határozattervezeteket hivatalból a polgármester terjeszti elô.

A kimutatás szerint a legtöbb tanácsi határozatot akkor fogadták el, mikor Stefan Dimitriu szociáldemokrata önkormányzati tanácsos vezette az ülést. Ugyanakkor ô az, aki a legtöbbször felszólalt. A legkevesebb határozattervezetet Pálffy Károly RMDSZ-es, Petru Cãlian nagyromániás és Romulus Zamfir nemzeti liberális tanácsos elnöklete alatt fogadták el.

A városháza illetékesei szerint az egyik tanácsülésen Adrian Popa parasztpárti ülésvezetô idegei felmondták a szolgálatot és lemondott. Mircea Cretu egységpárti és Alexandru Fãrcas parasztpárti önkormányzati képivselô azt kérte, többé ne válasszák ülésvezetônek, hisz idegileg túl kimerítô a feladat. A kimutatás értelmében a legtöbbet Octavian Buzoianu tanácsos hiányzott és egyetlen önkormányzati képviselô sem ülte végig a tanácsülés teljes idôtartamát: vagy késôn érkeztek vagy korábban elkéreztek az ülésvezetôtôl.

Liviu Macea városrendészeti igazgató által bemutatott kimutatás szerint tavaly városszerte 307 új lakás felépítése számára bocsátottak ki építkezési engedélyt. Ezek értéke meghaladja a 120 millió lejt, a polgármesteri hivatal által inkasszált illeték pedig 1,1 milliárd lej volt.

Kolozsvár elsô, városhoz méltó természetes korcsolyapályája minden kétséget kizáróan a Sétatéri tó volt, amely az 1860-as években létesült. A 19. század vége felé már oly nagy népszerûségnek örvendett a polgárság körében ez a sportolási illetve szórakozási forma, hogy a tó egyik végében — abban az idôszakban, amikor a szökôkút is épült — korcsolyapavilont hoztak létre. A pavilon egészen más dimenziót adott a sétatéri korcsolyapályának: az öltözôk, gondnokok és teaárusok jelenléte olyan szintre emelte a kolozsvári korcsolyázást, mint bármely más európai országban. A 19. századi hagyományok még a 20. század elsô felében, sôt még utána is tartották magukat, így hát — persze korcsolyapavilon nélkül — még az ezredforduló táján is lehetett viszonylag civilizált körülmények között — hóbuckamentes jégtükrön — korcsolyázni Kolozsváron. Ma már mindez a múlté.

Kolozsváron ma mindenki ott fut neki a jégnek, ahol tud. A legnagyobb jégfelületet az Ifjúsági Ház környékén sorakozó 4 tó biztosítja. Ezek közül csak egy (a csónakázók tava) rendelkezik olyan geofizikai tulajdonságokkal, amelyek állandó vastagságú jégtükör létrehozásához föltétlenül szükségesek.

Ezt a tavat vastagon fedi a fagyott hó, így csak ott lehet nekiszaladni a jégnek, ahol valaki áldozatos munkával eltakarította a fehér lepedôt.

Általában Nicodim nyugalmazott egyetemi tanár az, aki reggelente elsôként jelenik meg a tavon. Jégkorongozók számára készült korcsolyával és két, maga szerkesztette hólapáttal érkezik ide. A hólapát nem akármilyen, hanem — találmány.

— Ilyen lapátot senki nem látott még — mutatja büszkén a különleges szerszámot.

— Látják? Az egyik felén fûrészlapok állnak ki belôle, a másikon mûanyagszalag. Magam készítettem, hosszú kísérletezések után. Hogy mire használható? Kiválasztok egy-egy behavazott jégfelületet, és megtisztítom azt. De nehogy azt higgyék, hogy magamnak! Én tudok bármilyen felületen korcsolyázni… A fontos az, hogy a fiataloknak legyen hol nekiszaladni! Gyakran látok olyan gyerekeket, fiatalokat, akik megjelennek a tó partján, de amikor meglátják rajta a havas lepedôt, szomorúan visszafordulnak. Persze, nem esne le a karikagyûrû az ujjukról, ha ôk is beállnának takarítani, de hát a fiatalok azok fiatalok…

A tó közepén lyuk feketéllik, mellette két férfi: egyikük vízibolhát gyûjt, a másik a lék felületén képzôdött vékony jégréteget töri. A két szakember — amikor látják, hogy milyen csodálkozva nézzük mozdulataikat — elmagyarázza: a jeget azért kell itt törni, hogy levegôhöz jussanak a halak, a vizet azért kell egy kicsit megkavarni, hogy a vízfenéki 4 fokos víz a felszínre emelkedhessen. (Hogy miért, azt nem értjük pontosan, de a két férfi olyan lelkesen dolgozik, hogy nem akarjuk ôket buta kérdéseinkkel tovább zavarni.) Odébb , a másik léknél Báthory Zoltán vállalkozó gyûjti a vizibolhát. — Nem igazán veszélyes a lék a korcsolyázókra — érti el tekintetünket. — Akik itt korcsolyáznak, azok tudják, hogy ez nem mûjégpálya, hanem egy halastó, amelyben halak élnek. Mert azt meg kell értenie mindenkinek, hogy egy befagyott vízfelület nem lehet természetes korcsolyapálya és halastó is egyszerre. Akkor viszont, amikor a hó befedi a léken képzôdött vékony jégréteget, életveszélyes erre járni, hiszen a korcsolyázó nem tudhatja, mi van a hó alatt.

Odébb három magyar kislány futja körbe a Nicodim professzor által eltakarított jégfoltot: Tímea, Kinga és Szabina. A közelben laknak — egyikük éppen a tóparton — így hát nem hiányolják az öltözôket, fizetett jégpálya karbantartókat. — Legnagyobb gondunk az — mondja a negyedikesforma Szabina —, hogy sokat esünk. A kislány a választ is tudni véli erre a kellemetlen jelenségre: ez a jég ugyanis nagyon csúszik errefelé…

Kôhajításnyira a tó szélétôl — az egykori Szopori út másik oldalán — építôtelep: félig kész betonépület, daru… A kerítésen belesve még látszanak a város egyetlen mûkorcsolyapályájának, az 1972 ôszén beindult Mûjégpályának a maradványai. A jégpálya a forradalom utáni években szûnt meg, máig sem egészen tisztázott okok miatt. Leskelôdésünk érdeklôdést vált ki a járókelôkbôl, így néhány perc múlva arra ébredünk, hogy villámhárító szerepet töltünk be. Szidják az errejárók a polgármestert, a tanácsot, a tanácsosokat. Egy magyar férfi úgy szidja az RMDSZ tanácsosait, meg az alpolgármestert, ahogyan bírja. — Hogy tudnak nyugodtan ülni, amíg Kolozsváron nincs egy rendes jégpálya? Miféle ötcsillagos város ez? Ezért szavaztunk rájuk? — mérgelôdik. A középkorúak inkább nosztalgiáznak. — Ez a mûjégpálya volt a hetvenes-nyolcvanas években az életem — mondja egy harminc év körüli hölgy. — Itt ismerkedtem meg a férjemmel… Emlékszem: alig volt olyan nap, amikor ne lófráltunk volna vagy a jégen, vagy a "lelátón". Rettenetes szomorúság töltött el, amikor a forradalom után diszkóvá alakították át. Borzalmas volt. Aztán most, amikor már csak a romjai vannak meg… Bevallom, nem igazán érdekel, hogy a tanács miért hagyta ezt a mûjégpályát szétverni. Nem érdekel az sem, hogy mit hoznak fel mentségükre… Csak azt bánom, hogy elmentem egyáltalán szavazni. Jégszívûek…

Amikor 1972-ben megnyílt a város büszkesége, a Szopori úti mûjégpálya, a Kétágú templom mögötti Viitorul Sportiskola természetes pályája kezdte elveszteni fontosságát. Egy darabig párhuzamosan mûködött a gigantikus konkurenssel, a mûjégpályával, de nem bírta sokáig: a hetvenes évek közepén kifulladt — lényegében megszûnt. 2002 januárjában viszont felröppent a hír: egy lelkes sportiskolai tornatanár vezetésével sikerült feltámasztani az immár harminc éves tetszhalálból a pályát. — Úgy éreztem, kellene tenni valamit Kolozsváron ezért a sportért — mondja csillogó szemekkel Pârv Gheorghe tanár. — Elôször is fogtuk magunkat, és bedöngöltük az elsô havat az egykori jégpálya ágyát képezô sóderbe.Ezt azért csináltuk, hogy a fagyasztásra váró víz ne szivárogjon majd el. Aztán vizet pumpáltunk a bedöngölt hóra, majd amikor megfagyott, különbözô "találmányokkal" javítottunk minôségén: pokrócokat, hordókat szereztünk — tisztítottuk, csiszoltuk… Most pedig íme, készen áll a pálya! Középen hóbuckák vannak, de hát semmi nem lehet tökéletes.

Általában délelôtt a sportiskolások gyakorolnak itt, de utána bárki korcsolyázhat, szerény belépési díj ellenében. Sôt, ha igény van rá, korcsolyaiskolát is szervezek. Tanítom a gyerekeket korcsolyázni — gyorskorcsolyázni is.

A Sétatér taván lehangoló látvány fogad: még a 19. századi körülmények sem adottak. A sziget havas peremén fiatalok ülnek, dideregve húzzák fel korcsolyájukat. Néhány négyzetméternyi terület eltakarítva — odébb is lapátos férfiak. Siralmas látvány: összetört Funár-padok, kétujjnyi vastag repedések, kóbor kutyák. Az idejárók már érzik, hogy nem normális dolog az, hogy egy akkora városnak, mint Kolozsvár, ne legyen biztonságos, minden igényt kielégítô természetes pályája — mûjégpályájáról nem is beszélve. Többen tudni vélik, hogy városházi/tanácsi belharcok, taktikák állnak a siralmas korcsolyaállapotok mögött. Érdekes: itt is megjegyzi valaki, hogy legalább az RMDSZ-tanácsosok üthetnék a vasat. Merthát — vélik — akárcsak a tájfutás, a korcsolyázás is magyar hangulatú sport.

Így nézett ki 2002. január elsô hetének kolozsvári korcsolya-graffitije. Esetlegesség, improvizáció — önkormányzati érdektelenség. Kipirult arcú gyerekek, lék-ôrök, nádasok. Jégtörôk — jégszívek

Beismerem: én igazából csak a két jégépítônek, Nicodim professzornak és a Pârv tornatanárnak szurkolok. Nincs ugyanis manapság annál szomorúbb, mint kísérletet tenni az egykori önszervezôdô, kezdeményezô polgári Kolozsvár feltámasztására.

Szabó Csaba

Tegnap ismét összeült a Megyei Felügyelô Testület megvitatni a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény végrehajtását segítô Kolozs megyei információs irodahálózat felépítését és mûködési rendjét. Kolozs megyében összesen 21 fôállású alkalmazottat foglalkoztat majd az irodahálózat, amelynek valamennyi kisvárosban lesz fiókja.

A meghívásos pályázat alapján eddig 5 személyt választottak ki a jelentkezôk közül, a további pályázatokat azonban január 10-ig várják. A jelentkezô legalább érettségizett kell legyen, számítógépes ismeretekkel, és rendelkeznie kell az RMDSZ, egy civil szervezet vagy az egyház ajánlásával. Nappali tagozaton tanuló egyetemisták nem jelentkezhetnek. Az információs irodák leendô alkalmazottai Budapesten intenzív tanfolyamon vesznek részt, néhányat közülük a magyar Belügyminisztérium adatbiztosi feladatokkal és képesítéssel is ellát, a többiek az adatbevitelt és a közönségszolgálatot látják el.

Amint arról közös megyegyezés született, az irodák január 21-tôl fogadják Erdély-szerte, így Kolozsváron is a magyar igazolványt igénylôket. Kónya-Hamar Sándor, a Megyei Felügyelô Testület elnöke elmondta: 780 értelmiségit kerestek meg levélben, arra kérve ôket, hogy fôleg vidéken, faluhelyen segítsék elô a kedvezménytörvény alapján összegyûjtésre kerülô adatlapok kitöltését, az érdeklôdôk tájékoztatását. A tumultus elkerülése végett Kolozsváron a körzeti RMDSZ-irodákat is be szeretnék kapcsolni a tevékenységbe.

Az igénylônek az irodában egy kérelmet kell kitöltenie, amelynek egyik passzusa nyilatkozatot tartalmaz arról, hogy a kérelmezô magyar nemzetiségûnek tartja magát. A kedvezménytörvényt kiegészítô végrehajtási rendelkezések szerint az igénylési eljárásban ez a nyilatkozat a perdöntô. Az igénylônek tagsági igazolást kell mellékelnie az egyháztól, az RMDSZ-tôl vagy egy közismert civil szervezettôl, ugyanakkor ismernie kell a magyar nyelvet. Bizonyításként a katonakönyv is használható, ha abban fel van tüntetve tulajdonosának nemzetisége, ezt a lehetôséget azonban nem ajánlja az RMDSZ. A magyar nyelvismerettel kapcsolatos további tudnivalókról az Országos Felügyelô Testület pénteki ülésén döntenek, ugyanis a nyelvismeret vita tárgyát képezi. Sok az olyan magyar származású ember, aki ma már rosszul vagy egyáltalán nem beszéli a magyar nyelvet. A törvény nem akar senkit kizárni hatálya alól, magyarnak tekinti azt, aki magyarnak vallja magát, ezért a magyarsághoz tartozás igazolására számos lehetôséget biztosít. Az elsô visszajelzések szerint egyre több vegyes házasságban élô román ember kifogásolja a törvény diszkriminatív alkalmazását. Ezeknek azt tanácsolják, hogy tömegesen írják meg véleményüket a román miniszterelnöknek, hiszen az ô kérésére törölték Romániában a hozzátartozói igazolvány kibocsátását.

A Megyei Felügyelô Testület legközelebb pénteken délután ül össze imét.

Makkay József

Tavaly több mint 30 százalékkal növekedett a kolozsvári magyar fôkonzulátuson kiadott vízumok száma — közölte hétfôn Alföldi László fôkonzul az MTI-vel. A kolozsvári magyar képviseleten tavaly 18 600 vízumot állítottak ki. A 2000-ben kiadott vízumok száma 14 200 volt.

A legnagyobb mértékben a munkavállalási vízumok száma növekedett: 11 ezerrôl mintegy 16 ezerre. A tanulmányi és egyéb tartózkodási vízumok száma kétezer volt, turista vízumot 500-600 ember kért. Romániában a kolozsvári fôkonzulátuson kívül a bukaresti magyar konzulátuson adnak ki magyarországi vízumokat: ezek száma tavaly mintegy 3500 volt.

Az egyéni munkavállalási vízum iránti érdeklôdést várhatólag nem csökkenti majd az, hogy a magyar–román egyetértési nyilatkozat alapján valamennyi román állampolgár könnyített formában juthat 3 hónapra szóló magyarországi munkavállaláshoz. Ennek alapvetô magyarázata az, hogy az egyéni munkavállalási vízum tulajdonosa egy évre szóló tartózkodási engedélyt kap Magyarországon.

A magyar fôkonzul becslése szerint a tavaly munkavállalási vízumot igénylô román állampolgárok 85–90 százaléka magyar nemzetiségû volt.

Alföldi László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarországon most életbe lépett új idegenrendészeti törvény rugalmatlan alkalmazása komolyan lelassíthatja a tartós vízumok kiadását. A törvény végrehajtási utasítása értelmében a 30 napot meghaladó idôtartamra szóló vízumok kiadása a belügyminisztérium hatáskörébe került, a belügyminisztériumnak pedig 60–90 napon belül kell elbírálnia a beérkezett kérelmeket.

Ötvennégy tordai lakos részesült díszoklevélben. A kitüntettek 1989 decemberében Tordán forradalmi tetteket hajtottak végre, melyeket Iliescu államelnök most ezúton ismert el. Az ünnepélyes ceremónián Vasile Soporan prefektus nyújtotta át a forradalmároknak kijáró okleveleket, és jelen volt Marian Popescu, a forradalmárok ügyeivel megbízott államtitkár.

A tegnapi havazás ismét fehérré varázsolta a várost. A gépkocsivezetôk és a járókelôk azonban nem örültek túlságosan az újabb friss hónak: a közlekedés — mint ilyenkor szokásos — akadozott. A csúszós, latyakos utakon sok esetben csak lépésben haladtak a kocsik, míg a félreesôbb utcákban sípályára emlékeztetett a szem elé táruló látvány. A hótakaró alatt meglapuló jégrétegek pedig számos gyalogosnak okoztak "forró" pillanatokat.

Amint azt az RADP-tôl megtudtuk, a hóeltakarítási munkálatok annak rendje és módja szerint folytak. A város hóeltakarítási szempontból RADP-hez tartozó utcáit (a városközpont is hozzájuk tartozik) két körzetbe sorolták, a munkálatok megkönnyítése érdekében. A hó elleni harcba bevetett 10 hóeltakarító gép összesen 120 tonna csúszásgátló szert szórt szét a nap folyamán a városban. Az RADP szerint tegnap a hó nem okozott gondot a városi közlekedésben.

(balázs)

A Helyi Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége a következô követelésekkel fordult a kormányhoz: 2002-re minden helyi közigazgatási alkalmazott részesüljön ebédjegyekben; a fizetéseket havonta az inflációs rátával igazítsák ki; minden a szakterület alkalmazottait érintô rendelkezés bevezetése elôtt egyeztessenek a szövetség igazgatótanácsával.

Amennyiben a fenti követeléseknek nem tesznek eleget, 2002. január 15-én 8 és 10 óra között figyelmeztetô sztrájkot tartanak, 2002. január 22-én pedig általános munkabeszüntetés következik. A várható sztrájk hozzávetôlegesen tízezer szakszervezeti tagot érint.

Amennyiben január 14-ig nem fogadjuk örökbe a városban levô gazdátlan kutyákat, a polgármesteri hivatal az örök vadászmezôkre küldi, majd elhamvasztja ôket.

A 2001. december 31-én a hivatalos közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében az önkormányzatokhoz tartozó közüzemeknek be kell gyûjteniük a település határán belül levô kóbor kutyákat. Hét nap alatt ivartalanítják, féregtelenítik és beoltják ôket, s amennyiben nem kerül gazdájuk, a négylábúakat örökre elaltatják.

A városháza ellenôrzô testületének adatai szerint tavaly és tavalyelôtt 1674 kóbor kutyát kísértek be a Közterület Fenntartó Vállalat (RADP) hatáskörébe tartozó sintérközponthoz. A költségek 1 milliárd lejre rúgnak. Egyes kóbor kutyák veszélyt jelentenek a lakosokra: 2000-ben és 2001-ben 1213 személyt haraptak meg a gazdátlan négylábúak.

A kóbor kutyát örökbe fogadóknak típusnyomtatványt kell kitölteniük, amelyben vállalják az eb gondozását. Sajnos az állatbarátoknak ki kell fizetniük választottjuk gondozásának költségeit is, amely körülbelül félmillió lej. Minodora Fritea szerint — sajnos — ilyen körülmények között nagyon kevesen fogadnak majd örökbe kutyát.

Kiss Olivér

A BABES–BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM MÚZEUMA a 2001-ben végzett javítási munkálatok után újra megnyitotta kapuit a látogatók elôtt. A kiállítási felület jelentôs növelése által jóval gazdagabb és áttekinthetôbb anyag került bemutatásra. Megjegyezzük, hogy Romániában ez az elsô egyetemi múzeum, amely Kolozsváron a Király/I.C. Brãtianu utca 22. szám alatt tekinthetô meg, a kifüggesztett órarend szerint.

A NÉMET KORMÁNY hatáskörébe tartózó kutatóintézetek sora újabbal bôvült. Münchenben megnyílt a Délkelet-európai Német Mûvelôdési és Történelmi Kutatóintézet, amelynek vezetô tanácsába Andrei Marga professzort, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektorát is beválasztották.

KERTBARÁTOK KLUBTALÁLKOZÓJA január 10-én, csütörtökön du. 5 órától a Ion Ghica utca 12. szám alatti EME-házban. A 2002-es évi összejövetelek sorozatát Székely Lenke és Jablonovszky Elemér nyitja meg. Minden tagot és az érdeklôdôket is sok szeretettel várják a szervezôk.

Több mint 250 filmet vetítettek 2001-ben az erdélyi mozikban. A legnépszerûbbnek a Múmia visszatér bizonyult, amelyet 28 000-en néztek meg. Ezt követi a Gladiátor, a 102 kiskutya, a Scarie Moovie 2 és a Hannibál. Az Oscar-díj várományos Pearl Harbor a népszerûségi lista hatodik helyén szerepel. Utána az Amit a nôk kívánnak, az Amerikai pite és a Rémes após következik. Az elsô tíz legsikeresebb film jegyzékét a Fauszta címû vígjáték zárja.

2002-re is gazdag választékot ígér a filmforgalmazó vállalat. Januárban a Csúcsidô második részét vetítik az erdélyi mozikban. Februárra a Spy Game, márciusra Bruce Willis-szel és Robert de Niroval a fôszerepben a Banditák bemutatója várható. Áprilisban az Ocean’s Eleven-t mutatják be. A fôbb szerepekben: Brad Pitt, Andy Garcia és Julia Roberts. Májusra várható a Csillagok háborúja új sorozata második részének a vetítése szûkebb pátriánkban, Erdélyben.

A fekete sereg nem Mátyásé, és bús hadát nem Bécsnek büszke vára nyögi, legfeljebb csak a környezô gyümölcs és diófák. Mintha egy gunyorosan pimaszkodó rossz szellem fekete karácsonyfákkal venné körül házunkat. A délre nézô ablakainkból 10–12 fát számolhatok, az északra nézô konyhai ablakból még többet. Roskadásig meg vannak rakódva varjakkal. Reggelente arra ébrendünk, hogy csárogva hangosan hívják a hajnalt mint valami fekete kakasok. Ahogy kivilágosodik hangos surrogással elrepülnek, fekete tôlük az ég. Talán nem is varják — magyarázza a Madár ismertetô — inkább csókák, mert megkülönbözteti a varjak károgását a csókák csiáknak jelzett hangjától. Látszólag jól táplált példányok, valamivel kisebbek a varjaknál ahogy behúzott nyakkal úgy ülnek ott mint a felöltô nélküli, csak kis kabátban didergô munkanélküliek.

Hova repülnek napközben? Ki tudja? Mert csak estére térnek vissza a fekete seregek, de ekkor már csak egy-egy megfáradt telepszik rá a fákra, a többi száll tovább.

Dögevô madárnépség, a járványtanászok kifejezésével élve: ki tudja mi mindent szállítanak, terjesztenek?

Alig két hete tart inváziójuk. Érdekes, hogy nem tapasztalnak hasonlót sem Mérán, sem Lónán és nincsenek ezrivel a távolabbi Széken sem. Csak városunk részesül ebben a kiváltságban, és annak is csak bizonyos körzetei. Mit szólnak ehhez az ornitológusok? Vagy Varj-ológiával nem foglalkozik senki?

Elôfordultak már azelôtt is ilyen vagy hasonló furaságok.

Úgy harminc-negyven éve Fôterünk még lármás volt a sok csivitelô verébtôl. Ha az ember megállt egy fa alatt, sokszor a szavát sem értette a nagy lármától és idônként finom cseppek permeteztek le a magasból. "Fejik a hangyák a tetveket!" — magyarázta Szôcs Pista, mert ô mindent tudott. Azt is, hogy a levéltetût a hangyák felviszik a fákra és ott fejôstehénként kezelik azokat. (Kicsi hangya tetûtejen nô nagyra). Nos, a nagy zaj következtében a verebek eltûntek a térrôl, mert érzékeny idegrendszerük nem bírta a lármát. Helyüket elfoglalták a valutászok, akiknek idegei viszont vasból vannak.

Vagy másik jelenség.

Alig csak az utóbbi tíz évben telelnek a sirályok a Szamos felett.

Eleinte még élénk harcban álltak a varjakkal és a Rákóczi-híd közelében, ott ahol a szállodák langyos szennyvize ömlik a folyóba, folytak a csatározások egy-egy jobb helyért a köveken. Ez a harc a szürke (vagy ezüst?) sirályok gyôzelmével végzôdött.

Valahányszor történik valami rendhagyó (és majdnem minden történés rendkívüli), szeretnénk tudni mi okozza? Miért történik? De mert olyan ritkán kapunk választ (nemcsak kielégítôt — bármilyet) lassan leszokunk a kérdezgetésrôl.

Annyi furcsa csoda történik a természetben. Ez is egyik.

Pedig a csodák nem a természet ellenére jönnek létre, hanem annak ellenére amit a természetrôl tudnunk, vagy tudni vélünk. Ez viszont két teljesen különbözô dolog.

Dániel Károly

Ugyanolyan csendesen távozott, ahogyan élt és alkotott. Halkszavú, figyelmes, érzékeny lelkületû mûvész volt, aki munkáiban teljesedett ki, mutatta meg igazi önmagát. Azt a mûvészi élményeket erôteljesen átélô és megjeleníteni képes alkotót, akit magamban mindig csak Torockó festôjének neveztem. Vissza-visszatérô témája ugyanis a Székelykô lábánál elterülô, fekvésérôl, sajátos népi építészetérôl híres, páratlan szépségû település volt, amely sajátos festôi víziójában majdhogynem meseszerûnek tûnt. Mintha a gyermekként magába szívott, zsigereibe beépült, a hely szellemébôl táplálkozó szépségideál megtestesítôi lettek volna ezek a képek. Már-már pazarlóan színgazdag, erôteljes, határozott ecsetvonásokkal megjelenített, valóságelemekbôl táplálkozó, szinte romantizmusba hajló festôi világa a valóban mesébe illô, legendás hírû tájnak és emberének szólt, amelyet Kolozsvárra költözve sem volt képes egy pillanatra sem elfeledni.

Az egykori Dolgozó Nô grafikusaként rengeteg illusztrációja, rajza látott napvilágot saját lapjában és más folyóiratban, újságban. Késôbb mint a kolozsvári Bãlcescu-líceum rajztanára igyekezett a mûvészi szép iránt fogékonnyá tenni az ifjúságot. Tanítványai ma is szeretettel emlegetik az emlékezetes rajzórákat és élményszerû tárlatlátogatásokat.

Kolozsvár mûvészetkedvelô közönsége egyéni jelentkezései és csoportos kiállításokon való részvétele révén mindig is számon tartotta Vernes András festômûvészt. Egyéni hangvételû festményei a megyei tárlatok sajátos színfoltját képezték, amelytôl immár végképp elestünk. Hiányozni fog. Aminthogy hiányozni fog emberi jósága, szívélyes mosolya, kedves szavai, amelyekkel mindannyiszor fogadott.

Emlékét örökre megôrizzük.

Németh Júlia

A szépirodalmi folyóirat legújabb számának verskínálata: Kiélt artista füstölög magában (Kovács András Ferenc); Elsô pesti vérkabaré (Szálinger Balázs); nem értem; nézd; kifutsz magadból; mindenre; csapda; járatom magam; szeg; az élet (Simonfy József); Láng; Anyám; Mintha; Politika; Kavafisz után; Ópium; Trisztán; Dal (Nagy Attila); Dédicaces; Tétova omázs; Mondterchi elégia; D. E.-hez (Lanczkor Gábor); Játék; Héja kereng (Csávossy György); Új-Guinea népköltészetébôl. Epika: Hosszú búcsúzások (Bogdán László regényrészlete); A törlômester (Szakács István Péter novellája); Szökés; Át a partokon, monologizálás (Fazakas Attila karcolatai); Áradat (Gángoly Attila novellája); Csíki sör és székely köményes (Balogh László novellája); Te bolond, te drága (Hornyák József regényrészlete). Fórum: Harmadnapon (Szekér Endre jegyzetei Pilinszkyrôl); Hatalmát veszett türranosz? (Dánél Mónika gondolatai Szophoklész Oedipusz királya címû tragédiájáról).

1927-ben január 8-a szombatra esett. E nap delén szerény ünnepség zajlott le a Király utcában: szülôk, tanárok és tanítványok jelenlétében Makkai Sándor püspök felavatta a Református Leányfôgimnázium új épületét. A világháború vége és a hatalomváltozás után a magyarság mind csak védelmezte meglévô iskoláit, gyászolta az elorzottakat. S most íme, épített egy újat. Méltán írhatta a január 11-i Ellenzék vezércikke: "...úgy látjuk, hogy a református leánygimnázium hangosságot és külsô visszhangot nem keresô megnyitó ünnepélye a világháborút követô nyolc esztendô révedezései után új dátumát jelenti az erdélyi magyar életnek".

A leánygimnázium akkor már hét és fél éves múltra, s közel két évtizedes elôtörténetre tekinthetett vissza. A magyar nônevelés a XIX. század végén lendült fel. 1895-ben ugyanis királyi rendelet lehetôvé tette, hogy leérettségizett nôhallgatók jelentkezzenek az egyetem bölcsészeti és orvosi karára. Ezután a felsôbb leányiskolák növendékei magántanulóként beiratkozhattak a fiúfôgimnáziumokba, s ott érettségit tehettek. Csak az 1910-es évek közepén indultak leánygimnáziumi osztályok, melyek minden tanulója érettségire jelentkezhetett. A Kolozsvárt már 1880 óta mûködô Állami Felsôbb Leányiskolában, a "De Gerandó"-ban 1917-ben érettségizett az elsô végzôs osztály 18 diákja. A lányok többsége megelégedett a négyéves polgári iskolai képzéssel, mely jórészt a családanyai és háziasszonyi teendôkre készített fel. Csak kevesen igényelték a hatosztályos "felsôbb" leányiskolát, többnyire az értelmiségi családok gyermekei. Az állam elég kevés ilyen tanintézetet mûködtetett. Úgyhogy 1910 körül a vezetô felekezetek is felfigyeltek a leánynevelés szükségességére. Kolozsvári viszonylatban jól jelzi ezt a "Marianum" Római Katolikus Tan- és Nevelôintézet kilencven évvel ezelôtti megnyitása. A reformátusok budapesti, alapítványtevôirôl elnevezett Baár-Madas leányiskolája 1907-ben nyílt meg. 1910-ben már Debrecenben, Miskolcon és Szatmáron is mûködött felsôbb leányiskolájuk.

Egy kolozsvári felsôbb leányiskola felállításának szükségessége 1910 óta foglalkoztatta az erdélyi reformátusokat. A "leánynevelés terén egyenesen vétkesnek minôsíthetô mulasztás terheli kerületünket" — írja 1910 augusztusában Kristóf György, akkor szászvárosi tanár, a Református Szemlében. Az azon évi egyházkerületi közgyûlés is foglalkozik ez üggyel. A következô év elején Kenessey Béla püspök pásztorlevélben hívja fél Erdély nagyasszonyait az adakozásra, Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna és Bornemissza Anna példáját állítja eléjük. 1914-ben az Egyetemes Konvent arra szólítja fel a református egyházkerületeket, hogy a reformáció közelgô 400. évfordulóját valamilyen szeretetintézmény felállításával tegyék emlékezetessé. A kolozsvári kerület egyöntetûen egy leánynevelô intézet létesítése mellett dönt, s az anyagi fedezet megteremtésére reformációi emlékalapot hoznak létre. Eleinte a Ferenc József (ma Horea) úti Szeretetház telkére akarnak építkezni, de kiderül, hogy ez nem elég tágas, úgyhogy 1917 májusában megvásárolják a Magyar utca és a Pap utca sarkán levô egykori Radák-ház kettôs telkét a leánynevelô részére. Már 1911 óta leányotthon mûködik itt, de ekkoriban katonakórház részére van az épület lefoglalva. Hogy a reformáció évfordulójára mégis meginduljon egy osztály, 1917 nyarán az igazgatótanács a kolozsvári intézet részeként a nagyenyedi kollégium mellett tanítónôképzôt létesít. Ez Fejes Áron igazgatásával október közepén be is indul. Az 1918-as egyházkerületi közgyûlésen kimutatják, hogy a tervezett leánynevelô intézet felállításához szükséges pénznek alig egy harmada áll rendelkezésre. 1919 februárjában gróf Wass Ottilia végrendelete szerint 200 000 korona értékû ingatlan marad a felállítandó intézetre.

A világháború utáni helyzet, az államhatalmi változás kikényszeríti a református leánynevelô megnyitását. Ugyanis mind a sétatéri "De Gerandó"-t, mind pedig a mai Emil Racovitã Líceum épületében mûködô Polgári Leányiskolát lefoglalja a román állam és román tannyelvûvé teszi. A protestáns leányok többsége ebbe a két intézetbe járt, a Marianum nem is tudná ôket mind befogadni. Így Nagy Károly református püspök 1919 augusztusában elhatározza, hogy a rég vajúdó felekezeti leányiskolát felállítja, egyelôre a Református Kollégium részeként. Október 1-jén a Farkas utcai templomban tartják a közös tanévnyitót: Tárkányi György vallástanár imája után a püspök prédikál, Kovács Dezsô igazgató mond évnyitó beszédet. Végül 1500 kisdiák ajkán csendül fel a záróének, a Himnusz. Az új leányközépiskola magába foglalja a leánygimnáziumot, polgári leányiskolát, az egyéves nôi kereskedelmi és a nôi kézimunka tanfolyamot. A korábbi magyar állami tanárok többsége is átjön ide. Mivel a református kollégiumi épületekben még katonaság van, a lányok a katolikus fôgimnázium helyiségeiben tanulnak délután. Az intézet élén dr. Fazakas József magyartanár áll. A leánygimnáziumi osztályokban a kollégium és a bezárt egyetem olyan jeles tanárai is órát kapnak, mint Seprôdi János, Buday Árpád, Kovács Dezsô, Ravasz László, Széll Kálmán. Az 1920/21-es tanévben már a kollégiumi épületekben folyik a tanítás délelôtt és délután. 1921-ben a polgári leányiskola beolvad a leánygimnáziumba, 1922-ben az egyéves tanfolyamok is megszûnnek. Az 1921-ben megadott nyilvánossági jogot 1923 tavaszán megvonják. A fô ok: a leányiskola csak külön épületben mûködhetik.

A Református Leányfôgimnáziumnak tulajdonképpen volt megfelelô épülete a Magyar utcában. De nem tudta használatba venni. Mikor a katonaság kiköltözött belôle, nemibeteg-gondozó intézetet, majd nôgyógyászati kórházat létesítettek benne. Akkori igazgatójáról máig Stanca-kórház néven emlegetik. Az egyházkerület hosszas perlekedés után csak azt tudta elérni, hogy az állam 1925-ben megvásárolta az immár hármas telket az Egészségügyi Minisztérium részére. Úgyhogy az egyház újabb telek és épület után nézhetett. Sikerült megvásárolni a Király és Sámi utcák szegletén levô telket, s erre Moll Elemér építészmérnökkel terveztettek egy 12 tantermes kétemeletes iskolaépületet. Az alapkôletételre 1926. május 30-án, vasárnap került sor. Ekkor tartotta Erdély frissen megválasztott református püspöke, Makkai Sándor beköszöntô beszédét a Farkas utcai templomban, majd innen vonult át növendékek, tanárok és egyházi vezetô személyiségek kíséretében az építôtelepre. A leányiskola kórusának nyitóéneke után a püspök imádkozott és mondott áldást, aztán Husz Ödön igazgató, két diáklány és Kócsy Andor fôgondnok egy-egy vakolókanálnyi meszet tett a kôre, Makkai püspök pedig elvégezte az elsô kalapácsütést. Viola Kornél mérnök, építkezési vállalkozó lelkesítô beszédet intézett munkásaihoz. Az énekkar zárta az ünnepséget. Az épületet karácsonyra felhúzták. Az építkezés 5 776 993 lejbe került, ennek egy részét az egyházkerület és a kolozsvári egyházközség biztosította, más részét gyûjtésbôl valamint a Magyar utcai ingatlanért kapott kártérítésbôl fedezték. Az új épület telekkönyvi tulajdonosa az Erdélyi Református Egyházkerület lett. A tanintézet már 1926-ban ideiglenes, 1928. május 6-án pedig végleges nyilvánossági jogú mûködési engedélyt kapott.

(Folytatása holnapi lapszámunkban)

Gaal György

A múlt hét végén volt a téli sportvetélkedôk nyitánya Szamosújvárott. A Fenyô hegyoldalban kitûnô minôségû pályán rendezték az esztendô elsô hivatalos szánkóversenyét, amelyre a municípiumban tartozkodó német vendégek is beneveztek.

Az egyéni számban a máramarosszigeti Itu Róbert gyôzött, a sorrendben Ulrich Roth (Németország) és ifj. Waller Gyula követte. Párosban a Roth–ifj. Nits József kettôs szerepelt a legjobban, a második helyen a Fazekas Szilárd–ifj. Waller, a harmadikon pedig a német Nits Kriszta–Nits György duó végzett.

A kitûnô szervezésért a helyi szakbizottságot illeti dicséret, élen Fazekas Szilárd elnökkel, aki bíróként is sikeresen közremûködött.

Erkedi Csaba

Négybôl négy: ez Sven Hannawald (képünk) mérlege a Négysáncverseny 2001/02-es kiírásában. A német síugró Bischofshofenben is maga mögé utasította a mezônyt, s ezzel — a sorozat történetében elsôként — az összes viadalt megnyerte.

A négysáncviadal utolsó fordulójának elôcsatározására 89 ugró jelentkezett, szereplésüket 30 ezer nézô követte. A legjobb 15 részére nem kötelezô ugrást Sven Hannawald ismét — negyedszerre — kihagyta, így Sven ismét a legjobb ugróval került össze a selejtezôbôl. De ha veszített volna sem lett volna akadály, mert az utolsó, döntô ugrásnál 5 hely biztosított a leghosszabbat ugró veszteseknek is. Így nagy volt a taktikázás, akárcsak Hannawald elônye Malysszal szemben, akinek már semmi esélye sem volt a verseny megnyerésére — hacsak Sven nem bukik vagy netalán nem jelenik meg.

Sven tehát utolsónak ugrott, s hatalmasat repült: 139 métert, ami új pályacsúcs (a régit is ô tartotta, 137 m-rel, 1999-bôl). A többiek közül a szlovén új gyerek, Robert Kranjek 134,5 méterrel lepte meg a jelenlevôket, a finn Mätti Hautamäki 134, a feléledô német Martin Schmitt pedig 130 métert repült. A középmezônyben ugró lengyel Adam Malysznak csak 122,5 méter sikeredett, s ezzel kilépett az esélyesek sorából. A második ugrásban Malysz megismételte ezt a teljesítményt, és így csak 9. lett. Hannawald 131,5 méterrel biztosította be elsô helyét. A második ugrás különben nem sokat változtatott a sorrenden, mindenki visszafogottabban ugrott, mint elsôre.

A sorrend: 1. Hannawald 292,9 pont, 2. Hautamäki 280,4, 3. Martin Hollwarth (osztrák) 274,2, 4. Krajnek 266,8, 5. Schmitt 256,6, 6. Alan Alborn (AEÁ) 256,2.

A Négysáncverseny végeredménye: 1. Hannawald 1077,6 pont, 2. Hautamäki 1021, 3. Hollwarth 1015,8, 4. Malysz (lengyel) 992,8

A Világkupa állása: 1. Malysz 1024 pont, 2. Hannawald 799, 3. Hollwarth 553.

l Az alpesi sízôk sem alszanak. Mariborban a hölgyek óriását a svájci Sonia Nef nyerte, de a mûlesiklásban Anja Pearseon sorrendbeli negyedik gyôzelmét aratta, annyira fölényesen, hogy a teljes alpesi Vk-pontversenyben is az élen van.

Adelbodenben a férfiak óriását bámulhatták a hazai svájciak, gyôzött a házi Didier Couche, F. Covili és F. Nyberg elôtt.

Nagy Péter

***
Sven Hannawald névjegye: született: 1974. november 9., Erlabrunn; magassága: 184 cm; súlya: 63 kg; foglalkozásai: hírközlési mûszerész, síugró; hobbijai: sütés, tenisz, labdarúgás, kerékpározás; legjobb eredményei: csapat-világbajnok (1999, 2001), sírepülô világbajnok (2000), a Négysáncverseny gyôztese (2002).

A Négysánc-viadalról így nyilatkozott:

— Nagyon örülök, hogy véget ért ez a rendkívül megerôltetô sorozat. Még egy nap, és belehaltam volna a fáradtságba. Nem voltak tökéletesek az ugrásaim, de nem mondom, hogy elégedetlen vagyok, mert akkor sokan megharagudnának rám.

Vetélytársai így nyilatkoznak róla: Adam Malysz (a tavalyi gyôztes, VK-éllovas): — Sven a mezônyben egyedüliként hiba nélkül, tökéletes technikával ugrott. Martin Hollwarth: — Már Innsbruck után látszott, hogy csak Sven lehet a végsô gyôztes. A többiek a második helyért küzdhettek. Andreas Goldberger (a Négysáncverseny kétszeres gyôztese): — Fantasztikus, ahogy Sven elrugaszkodik. Ha nem hibázik, jelenleg lehetetlen megverni ôt.

Sven Hannawald 330 ezer eurót (mintegy 9 milliárd lejt) kasszírozott a Négysáncverseny után. Ebben a négy gyôzelemért kapott összegen, illetve a történelmi tettért felajánlott prémiumon kívül benne van egy 46 ezer eurós Audi is. A német síugró további kb. 100 ezer euróra számíthat a szponzoroktól.

Bizonytalan, volt hogy folytatja-e a Dakar-ralit a Szalay Balázs, Palik László kettôs, amely váltógondok miatt nem ért célba a szombati szakaszon.

A Chevrolet Blazerrel versenyzô páros a sivatagban töltötte az éjszakát. Amennyiben a reggeli rajtig nem sikerül megérkezni és üzemkész állapotba hozni az autót, a magyarok kénytelenek lesznek feladni a világ egyik leghíresebb viadalát.

A Dakar–2002 a vasárnapi pihenô után hétfôn Mauritániában az Atar-Atar szakasszal (404 km, 366 km gyorsasági) folytatódik.

Hétfôn reggel 9.30 óráig még nem érkeztek meg Atarba, a 9. szakasz rajtjára. Lapzártakor érkezett internetes hírforrások szerint mûszaki hiba miatt feladta a Dakar-ralit a Szalay Balázs, Palik László kettôs. A több gumidefekttel bajlódó gépkocsit a kísérô kamion vontatta el, a hibás alkatrészt azonban nem sikerült megjavítani, így a 81. helyrôl visszalépni kényszerültek a viadaltól.

l A múlt héten a katari Dohában (1,129 millió dollár összdíjazás) rendezték a legrangosabb férfi tornát, így a gyôztes marokkói Junesz el-Ajnaui vezeti a világbajnoki pontversenyt, az ATP Race-t. A második helyen hárman állnak holtversenyben: a dohai döntôs spanyol Felix Mantilla, valamint az indiai Madrasban (400 ezer dollár) elsô argentin Guillermo Canas és az Adelaide-ben (375 ezer) nyertes brit Tim Henman. A Madrasban elôdöntôs Andrei Pavel (képünk) az év elsô listájának a 9. helyét foglalja el.

Az ATP Race élén: 1. el-Ajnaui 50, 2. Canas, Henman és Mantilla 35–35, 5. Mark Philippoussis (ausztrál) és Paradorn Srichaphan (thaiföldi) 24–24, 7. Rainer Schüttler (német) és Bohdan Ulihrach (cseh) 22–22, 9. Hisam Arazi (marokkói), Karol Kucera (szlovák), Todd Martin (amerikai) és Andrei Pavel 15–15.

l A hagyományos világranglista élmezônye (zárójelben a legutóbbi helyezés): 1. (1.) Lleyton Hewitt (ausztrál) 4365, 2. (2.) Gustavo Kuerten (brazil) 3855, 3. (3.) Andre Agassi (amerikai) 3520, 4. (4.) Jevgenyij Kafelnyikov (orosz) 3090, 5. (5.) Juan-Carlos Ferrero (spanyol) 3040, 6. (6.) Sebastian Grosjean (francia) 2790, 7. (7.) Patrick Rafter (ausztrál) 2785, 8. (9.) Henman 2200, 9. (8.) Tommy Haas (német) 2150, 10. (10.) Pete Sampras (amerikai) 1940 pont.

l Az adelaide-i, 375 ezer dollár összdíjazású férfi torna döntôjében: Henman (1. kiemelt)–Philippoussis (ausztrál) 6:4, 6:7.

l A 400 ezer dollár összdíjazású madrasi torna fináléjában: Canas (1.)–Srichaphan 6:4, 7:6.

l Anna Smashnova gyôzelmével fejezôdött be a 140 ezer dollár összdíjazású aucklandi nôi torna. Az izraeli játékos a fináléban az 5. helyen kiemelt orosz Jelena Panova ellen nyert 6:2, 6:2 arányban.

l Az elsô helyen kiemelt amerikai Venus Williams nyerte a 170 ezer dollár összdíjazású nôi tornát, miután a fináléban 7:5, 6:2-re legyôzte a másodikként rangsorolt belga Justine Henint.

l A múlt heti tornák után változatlan a legjobb tíz sorrendje a nôi világranglistán: vezet az amerikai Lindsay Davenport honfitársai, Jennifer Capriati és Venus Williams elôtt.

A WTA-világranglista (zárójelben a tavalyi év végi helyezés):

1. (1.) Davenport 4902, 2. (2.) Capriati 4892, 3. (3.) Venus Williams 4326, 4. (4.) Martina Hingis (svájci) 3944, 5. (5.) Kim Clijsters (belga) 3265, 6. (6.) Serena Williams (amerikai) 3004, 7. (7.) Henin 2901, 8. (8.) Jelena Dokics (jugoszláv) 2780, 9. (9.) Amelie Mauresmo (francia) 2765, 10. (10.) Szeles Mónika (amerikai) 2306 pont.

l Az olasz Il Calcio 17. fordulójában: Lecce–AC Milan 0–1, AS Róma–AC Torinó 1–0, Atalanta–Chievo 1–2, Bologna–Brescia 2–1, Fiorentina–Perugia 1–3, Torinói Juventus–Udinese 3–0, Venezia–AC Párma 3–4, Verona–Piacenza 1–0 és Milánói Internazionale–SS Lazio 0–0. A táblázat:

1. AS Róma 17 10 6 1 25–9 36

2. Inter 17 10 5 2 31–16 35

3. Chievo 16 10 2 4 30–20 32

4. Juventus 17 8 7 2 30–13 31

5. AC Milan 17 8 6 3 26–18 30

6. Bologna 17 8 3 6 15–16 27

7. Lazio 16 6 7 3 21–12 25

8. Verona 17 7 4 6 23–24 25

9. Perugia 17 6 4 7 20–21 22

10. Udinese 17 6 3 8 24–28 21

11. Atalanta 17 6 3 8 22–29 21

12. Piacenza 17 5 3 9 23–25 18

13. Brescia 17 4 6 7 20–30 18

14. Torinó 17 4 5 8 18–23 17

15. AC Párma 17 4 5 8 21–27 17

16. Lecce 17 4 5 8 18–25 17

17. Fiorentina 17 4 2 11 18–35 14

18. Venezia 17 2 4 11 15–29 10

l A Serie B-ben a 19. forduló találkozóira került sor. Eredmények: Cosenza–Empoli 0–3, Como–SSC Nápoly 0–2, Genoa–Reggina 1–1, Messina–Crotone 4–0, Pistoiese–Cittadella 1–0, Salernitana–Modena 1–1, Siena–Sampdoria 0–4, Ternana–Bari 1–1 és Vicenza–Cagliari 0–0. Az Ancona–Palermo mérkôzés lapzárta után ért véget. A sorrend:

1. Empoli 19 12 4 3 37–18 40

2. Como 19 12 2 5 26–18 38

3. Modena 19 10 7 2 36–13 37

4. Reggina 19 10 7 2 28–15 37

5. Nápoly 18 8 5 5 24–20 29

6. Vicenza 19 7 7 5 26–26 28

7. Salernitana 18 7 6 5 25–24 27

8. Cosenza 19 8 3 8 26–31 27

9. Genoa 19 6 8 5 23–18 26

10. Sampdoria 19 7 5 7 28–24 26

11. Bari 19 7 5 7 18–21 26

12. Messina 19 6 7 6 22–20 25

13. Palermo 18 7 4 7 24–26 25

14. Pistoiese 19 5 6 8 15–19 21

15. Ancona 18 6 3 9 16–27 21

16. Cittadella 19 5 3 11 22–32 18

17. Cagliari 19 3 8 8 14–21 17

18. Ternana 19 2 9 8 18–28 15

19. Siena 19 3 6 10 16–30 15

20. Crotone 19 2 5 12 19–32 11

l A spanyol Primera Division 19. fordulójában: Celta Vigo–Rayo Vallecano 2–2, Villarreal–FC Sevilla 0–2, Real Madrid–Deportivo La Coruña 3–1, Las Palmas–Real Sociedad 0–0, Malaga–Espanyol Barcelona 2–0, Real Betis Sevilla–FC Valencia 1–3 (a vendégek második gólját Adrian Ilie szerezte a 17. percben), Valladolid–Real Mallorca 2–1, Deportivo Alavés–Osasuna 0–2, Athletic Bilbao–Tenerife 1–2 és FC Barcelona–Real Zaragoza 2–0. A táblázat állása:

1. Real M. 19 10 5 4 36–22 35

2. Deportivo 19 10 3 6 33–25 33

3. Valencia 19 8 9 2 23–16 33

4. Celta 19 8 8 3 36–22 32

5. Bilbao 19 8 7 4 27–25 31

6. Betis 19 9 4 6 20–18 31

7. Barcelona 19 8 6 5 27–17 30

8. Alaves 19 9 3 6 19–12 30

9. Sevilla 19 7 6 6 29–22 27

10. Valladolid 19 7 4 8 20–33 25

11. Las Palmas 19 6 6 7 20–16 24

12. Malaga 19 6 6 7 22–24 24

13. Espanyol 19 7 3 9 24–31 24

14. Zaragoza 19 7 2 10 18–27 23

15. Villarreal 19 6 4 9 19–22 22

16. Osasuna 19 6 4 9 17–24 22

17. Tenerife 19 6 3 10 14–23 21

18. Mallorca 19 5 5 9 19–26 20

19. Sociedad 19 5 4 10 23–27 19

20. Rayo 19 3 4 11 18–32 13

l A pályák fagyott talaja miatt ismét csonkafordulót rendeztek a francia bajnokság élvonalában. Az RC Lens–Metz, Sedan–Auxerre és Troyes–Marseille találkozók elmaradtak. Eredmények, 20. forduló: Bastia–Nantes 0–2, Girondins Bordeaux–Rennes 2–1, Guingamp–Lyon 2–4, Lorient–Sochaux 1–1, Montpellier–Lille 2–0 és Paris Saint-Germain–AS Monaco 1–2.

Az élcsoport állása: 1. Lens 41 pont/19 mérkôzés, 2. Lyon 36/19, 3. Auxerre 33/18 (26–18), 4. Lille 33/19 (25–19), 5. PSG 31/20 (23–15), 6. Bordeaux 31/19 (17–11).

l Két, a Premier League-ben szereplô csapat is alsóbb osztályú ellenféllel szemben maradt alul az angol labdarúgó F.A. Kupa 3. fordulójában. A nagyobb meglepetés a Leeds United búcsúja: az élvonalban listavezetô együttes a második vonalban játszó Cardifftól 2–1-re kapott ki, annak otthonában, míg a Derby saját pályáján szenvedett 1–3-as arányú vereséget a harmadik ligás Bristoltól. A Manchester United az Aston Villa otthonában nyert 3–2-re.

(balázs)

Az olasz Pierluigi Collinát (képünk) választották a 2001-es év legjobb játékvezetôjévé a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó szervezet (IFFHS) szavazásán. A 41 éves olasz futballbíró negyedszer kapta meg ezt az elismerést és utolérte az ugyancsak négyszeres elsô Puhl Sándort.

Collina (129 pont) mögött, a svéd Anders Frisk (47) lett a második, a dán Kim Milton Nielsen (34) pedig a harmadik.

Ottmar Hitzfeldet, a Bajnokok Ligája- és Világkupa gyôztes Bayern München trénerét választotta a labdarúgás történeti és statisztikai feldolgozásával foglalkozó szervezet (IFFHS) az elmúlt év klubedzôjévé.

A német szakvezetô a 87 országból érkezô szavazatok alapján 228 pontot kapott, így fölényesen lett elsô Gerard Houllier (125), az FC Liverpool francia edzôje elôtt. Hitzfeld az 1996 óta megrendezett voksoláson másodszor bizonyult a legjobbnak, elôször 1997-ben végzett az élen, amikor a Borussia Dortmunddal nyerte meg a Bajnokok Ligáját.

A harmadik helyre a tavalyi gyôztes Carlos Bianchi (Boca Juniors) került 120 ponttal.

A polgármester kezdeményezésére cégbemutatót tartottak a városháza szokásos hétfôi sajtóértekezletén. Az elöljáró ezúttal egy vajdahunyadi cég képviselôjét szólaltatta meg, aki a vállalat legújabb termékét mutatta be: a piros-sárga-kék futball-labdát.

Gheorghe Funar bejelentette: a város költségvetésébôl, a tanács beleegyezése nélkül több száz trikolór labdát rendelnek meg az iskolák számára. Lévén, hogy a városban 128 oktatási intézmény mûködik, a polgármesteri hivatal által megrendelendô labdák száma feltehetôleg eléri a háromszázat (egy iskola két-három labdát is rendelhet). A játékszer ára megközelíti a félmillió lejt, így az adófizetô polgároknak körülbeül 120 millió lejébe kerül majd a polgármester újabb szórakozása.

A trikolór labda minôségének leellenôrzése végett a polgármester focimeccsre hívta az újságírókat.

K. O.

Az iskolák, tantermek számozása a pedagógusok zömét a szocializmus személytelen jellegére emlékezteteti, így hát a forradalom után szerte az országban megkezdôdött az iskolák és termek nevesítése. Rövidesen nyilvánvalóvá vált: e folyamatok nemcsak egy hajdani polgári világ hangulatát idézik, de betekintést engednek azon személyiségek, egykori diákok életébe is, akikrôl késôbb iskolákat, termeket neveztek el.

A Brassai Sámuel élen jár a teremnévadások terén. A 38-as terem Berde Áron, a biológia laboratórium Gellei János, az alagsori konferenciaterem Clusius, a díszterem Felvinczi György, a fizikum Gyulai Zsolt, a 31-es terem pedig a Kôszegi Béla nevét viseli.

Ez utóbbi család neve rendkívül szorosan kapcsolódik a Brassai Sámuel Elméleti Líceumhoz, illetve az Unitárius Kollégiumhoz.

Kôszegi Béla 1961. október 6-án született Kolozsváron; az elsô hat osztályt a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban végezte. Kiváló tanulmányi eredményeiért Brassai-díjban részesült. A Kôszegi családból többen is ettôl az iskolától kapták a szellemi indíttatást: a nagyapa, az édesapa és a legfiatalabb Kôszegi. Kôszegi Béla tragikusan rövid, de teljesítményekben kivételesen gazdag pályája Amerikában bontakozott ki. 1980-ban érettségizett a New York-i Archbishop Molloy High School katolikus iskolában. A csaknem 500 végzôs közül neki ítélték oda a "legintelligensebb", valamint a "legemlékezetesebb diák"-nak járó díjat. A Harvard Egyetemen elôbb filozófiából, majd jogtudományokból szerzett diplomát. Már mint egyetemi hallgatót meghívták elôadni a Harvard Egyetem Filozófia Karára, illetve a németországi Goethe Intézetbe. Beszélt angolul, németül, spanyolul, olaszul, portugálul, héberül, románul. Érzô lelkületû, közvetlen, szerény, segítôkész emberként ismerte, tisztelte mindenki.

Kôszegi Géza több mint negyed százada ment ki Kolozsvárról Amerikába, feleségével és fiával. Ott halt meg egyetlen fiuk, Kôszegi Béla — alig 36 éves korában. A szülôk — megtartva amerikai állampolgárságukat — Magyarországra költöztek. Tekintve, hogy a korán elhunyt gyermekük, Béla és az apa, valamint a nagyapa is a kolozsvári Unitárius Kollégiumban, illetve a Brassai Sámuel Líceumban tanultak, a szülôk egyetlen óhaja lett elhunyt fiuk emlékére díjat alapítani. Nemsokára Magyarországra költözésük után, az apa, Kôszegi Géza is elhunyt. Így az anya — Kôszegi Erzsébet — alapította a rangos, évi 500 dolláros díjat (Kôszegi Béla-díj), amelyet mindaddig folyósítanak, amíg az iskola létezik. Miután az apa, Kôszegi Géza meghalt, felesége — férje emlékére — az említett díjon kívül még 5000 dollárt adományozott az iskolának a földrajzterem korszerû berendezésére — a terem falára elhelyezett emléktáblán olvasható Kôszegi Géza tanár neve.

A Kôszegiek emlékét nemcsak az alma mater, de egész Kolozsvár szívében ôrzi.

Szabó Csaba

• Lakásában égett össze Aniela Ticlete. A 70 éves hölgy, aki az 1950–60-as években hatszor volt országos bajnok mezei futásban (egyaránt egyéniben és csapatban), a feltételezések szerint a konnektorban felejtett egy elektromos készüléket, amely kigyulladt. A tüzet a szomszédok vették észre, amikor füst szivárgott ki a lakásból. Az érkezô tûzoltók még idejében megfékezték a lángok átterjedését a többi lakrészekre — a bútorzat teljesen elégett —, de az egykori atlétanôt nem sikerült kimenteniük. A tragédia pénteken késô este következett be. Az egyedül élô idôs hölgy, egyesek szerint megrögzött alkoholfogyasztó volt, amióta férje és egyetlen gyereke elhunyt.

• Súlyos állapotban szállították kórházba a vasárnapi, Oasului utcai baleset áldozatát. A 72 éves Maria Petrisort a csúszós úti körülményekhez képest túl nagy sebességgel haladó Ioan Han (32) ütötte el. Az idôs hölgyet váll- és medencecsonttöréssel, valamint egyéb zúzódásokkal szállították kórházba.

(balázs)

A nagy szegénység miatt Szamosújváron is egyre többen veszik igénybe a szociális kantin szolgáltatását. Jelenleg 140 szegény sorsú lakos jut itt naponta meleg ételhez. Többségük nyugdíjas vagy magányos lakos, de sok közöttük a cigány. Ôk valósággal "megrohamozzák" a kantinvendéglôt. A városatyák alig tudnak eleget tenni a kéréseknek. Az idei esztendôre azonban kevesebb pénzt juttattak a szociális étkezdének, mint a tavaly. A megszabott 2 milliárd lej édeskevés a kantin fenntartásához, amely a "bôkezûbb" 2001-ben is komoly anyagi gondokkal küzdött. Fennáll a veszély, hogy — fôként az év vége felé — nem tudják elôteremteni a napi fôzéshez szükséges nyersanyagot. Hiába törôdik a helyi önkormányzat a kisváros szegényeivel, ha a költségvetés megtárgyalásakor szem elôl tévesztették e fontos kérdést.

Szamosújváron éppen ezekben a napokban zajlik a kérvények benyújtása a szociális segély folyósításáért (amelyet immár két éve nem kapnak az arra jogosult családok). A polgármesteri hivatal folyosóin hosszú sorok kígyóznak, de azok a személyek, akik hónapról hónapra várják az állami támogatást, nem biztos, hogy kézbe is kapják majd a kiutalt pénzt. Bármennyire is reálisak a városgazdák, nem tudnak maradéktalanul eleget tenni a sokgyermekes családok kéréseinek.

Erkedi Csaba

A fejlesztési minisztérium és az Európai Unió, a PHARE program keretében, ebben az évben 32 millió eurós vissza nem térítendô hitelcsomagot nyújt a kis- és középvállalatok támogatására. Januárban a szaktárca 3,6 millió eurós pályázatot hirdet meg a kis- és középvállalatok felkészítésére és tanácsadására. Egy másik, legkésôbb március végéig alkalmazásra kerülô projekt az ilyen vállalatok beruházásait segíti hitelnyújtással. Más, az új munkahelyek megteremtésével járó cégeknek nyújtandó hitelprogram összértéke eléri a 20 millió eurót.

Az új év elsô hetének végére 50 százalék fölé emelkedett az euróövezetben a új készpénzzel bonyolított fizetések aránya, a készpénzkiadó automaták pedig már kizárólag eurót adnak — közölték az Európai Bizottság illetékesei.

Most már a kereskedôk túlnyomó többsége is betartja azt a szabályt, amely szerint nemzeti valutából kizárólag euróban adhat vissza. Részben éppen emiatt azonban az övezethez tartozó országok többségében kisebb problémákat okoz, hogy a kisebb címletû euróbankjegyekbôl és egyes érmékbôl sok helyen még hiány van. Bizottsági tájékoztatás szerint ugyanakkor eddig ez sem akadályozta a normális kereskedelmi forgalmat.

Az euró bankjegyek és érmék január elsejei bevezetése egyelôre semmit sem változtatott a brit közvélemény álláspontján a közös valuta nagy-britanniai meghonosítását illetôen — a legújabb közvélemény-kutatások szerint a lakosság nagy része jelenleg még mindig nemmel szavazna, ha népszavazáson kellene véleményt mondania az euróhoz való brit csatlakozásról.

A franciák elsöprô többsége (88 százalék) számára pozitív élményt jelentett az euróra való átállás, az új európai fizetôeszközzel szemben egy vasárnap közzétett felmérés tanúsága szerint csak a megkérdezettek 9 százaléka fogalmazott meg fenntartásokat, fôként a 65 év felettiek korosztályából.

Hivatalos várakozások szerint a franktól való lendületes megválás következtében a nemzeti valuta jóval a február 17-i határidô elôtt el fog tûnni a pénzforgalomból. A hét utolsó munkanapján és szombaton a készpénzes vásárlások 50 százaléka már euróban bonyolódott.

Tegnap délután fél háromkor két halálos áldozatot követelô közlekedési baleset történt a DN1E60-as jelzésû országúton, Bánffyhunyad bejáratánál. A 44 éves, jászvásári Constantin Mera IS–03–XVN rendszámú Volkswagen Transporterét vezette. A túl nagy sebesség miatt a kocsi a szembejövô sávra tért át, majd felborult és az útmenti árokban landolt. Az autó vezetôje és egyik utasa, a szintén jászvásári Eugen Suceveanul (32) a helyszínen szörnyethalt. Az autó három órával korábban lépett be az országba, Magyarországról.

(balázs)

Románia védôvámot szándékozik bevezetni a magyar búza és liszt behozatalára — mondta Ilie Sârbu mezôgazdasági miniszter. Azt is közölte, hogy Bukarest egyelôre nem szándékozik eltörölni a magyar baromfihús behozatalára kivetett védôvámot. Mint mondta, errôl a kérdésrôl további kétoldalú tárgyalásokat tart szükségesnek a magyar féllel.

A román kormány tavaly, a vártnál jóval bôségesebb gabonatermés betakarítása után rendkívüli mértékben megszigorította a magyar búza és liszt behozatalára vonatkozó minôségi elôírásokat. Ezzel a lépéssel Bukarest megsértette mind a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), mind a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) szabályait, mivel a minôségi követelmények szigorítását a hazai termelôkkel szemben nem alkalmazta. Magyarország a WTO-hoz fordult panasszal, de miután a román kormány ígéretet tett az intézkedés visszavonására, eltekintett a peres eljárástól.

Magyar részrôl úgy tekintették a román fél ígéreteit, hogy a baromfihúsra fenntartott korlátozások idén január elsejével hatályukat vesztik. Ez a várakozás alaptalannak bizonyult, román részrôl azt jelezték, hogy idén március végéig mindenképpen marad a védôvám.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 28 852 lej, 1 USD =32 258 lej, 1 magyar forint = 119 lej.

Adrian Nãstase kormányfô tegnap kijelentette, sohasem tárgyalt az RMDSZ-szel annak kormányba való belépésérôl, és úgy véli, hogy a szervezet sem lenne érdekelt ebben. "Nem tudom, honnan ered az ötlet, ugyanis az RMDSZ vezetôivel folytatott megbeszélésen ez a probléma nem vetôdött fel", mondotta Nãstase. Rámutatott: egy adott pillanatban valóban az RMDSZ egyik képviselôje "ironikus formában" arra célozgatott, hogy az RMDSZ igényt tartana egy miniszterelnök helyettesi tisztségre és több miniszteri tárcára, de ezen túlmenôen a kérdésrôl konkrétan nem esett szó. A kormányfô emlékeztetett arra, hogy jelenleg tárgyalások folynak a kormánypárt és az RMDSZ között az együttmûködési megállapodás megújításáról. Mint ismeretes, december 19-én Verestóy Attila szenátor azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ kormányzati szerepet vállalna, ha az a magyarság sajátos problémáinak megoldásához vezetne.

A kormányfô tegnap ugyanakkor azt is elmondta, hogy nincs szó kormányátalakításról, hangsúlyozta, hogy csak a környezetvédelmi miniszteri tárca élén kerül sor személycserére, ugyanis a jelenlegi minisztert, Aurel Constantin Iliét moszkvai nagykövetnek nevezik ki. Az új miniszter nevét a napokban hozzák nyilvánosságra. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a hónap végén dönteni fognak az államtitkárok számának csökkentésérôl is, mivel szerinte számuk túl magasnak bizonyult.

Többször is szó esett arról, hogy január elsejétôl új rendelkezések lépnek hatályba. A munkavállalókat leginkább érdeklô és érintô változás a kereseti adórács I. negyedévi módosulása, illetve az évi összjövedelmi adótáblázat elfogadása. A pénzügyminiszter, Mihai Tãnãsescu rendelkezése értelmében január elsejétôl kezdôdôen 1 600 000 lejre növekedett a munkakönyves alkalmazottak keresetének adómentes része, a nyugdíjak esetében pedig 2 479 000 lej helyett már 5 millió lej összegû járandóságot nem adóznak (tehát a nyugdíjnak azt a részét adózzák, amely meghaladja az 5 millió lejt). A pénzügyminiszteri rendeletben elôírt adórács öt részbôl áll:

• havi 1 800 000 lejig az adó 18%;

• 1 800 001 lej és 4 600 000 lej közötti havi kereset esetében az adó 324 000 lej plusz az 1,8 millió lejt meghaladó összeg 23%-a;

• 4 600 001 és 7 300 000 lej közötti összeg adója 968 000 lej plusz a 4,6 millió lejt túlhaladó összeg 28%-a;

• 7 300 001–10 200 000 lej között a jövedelemadó 1 724 000 lej, amihez még hozzászámítják a 7,3 millió lejt meghaladó jövedelem 34%-át;

• végül a 10 200 001 lejt meghaladó jövedelmek adója 2 710 000 lej plusz 40%-a a 10,2 milliót meghaladó jövedelemrésznek.

Szintén január elsejétôl lépett életbe a kormány 7. rendelete a jövedelemadóról, amely hatálytalanítja az 1999/73. számú kormányrendeletet az összjövedelmi adóról. Az új jogszabály értelmében a pénzügyminiszter állapítja meg az esedékes évi összjövedelmi adótáblázatokat, amelyeknek alapján kiszámítják majd az elôzetesen befizetendô adókat erre az évre. 2002-ben az évi 21 600 000 lejt meg nem haladó jövedelem adója 18%, 21 600 001–55 200 000 lej között az adó 3 888 000 lej plusz a 21,6 milliót meghaladó jövedelemrész 23%-a; 55 200 001–87 600 000 lej közötti évi összjövedelem esetén 11 616 000 lej adót kell fizetni, plusz 28%-át az 55,2 milliót meghaladó összegnek. 87 600 001 és 122,4 millió lej között az adó 20 688 000 lej plusz a 87,6 milliót meghaladó összeg 34%-a, a 122,4 millió lejt meghaladó évi összjövedelemért levont adó pedig 32,52 millió lej plusz 40%-a a 122,4 milliót meghaladó összegnek.

Hátrányos a magyar–román megállapodás
A magyarországi Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) képviselôi szerint a magyar–román egyetértési megállapodás megkötésekor az Orbán-kormány nem vette figyelembe a kelet-magyarországi településeken élôk szempontjait. Errôl Lamperth Mónika, a BÖK elnöke beszélt hétfôi budapesti sajtótájékoztatóján. Az MSZP-s politikus szerint a kedvezménytörvény elôkészítése során tanúsított "agresszív és dilettáns magatartás" miatt kellett külön paktumot kötnie a román és a magyar kormányfônek.

Lamperth Mónika szerint a megállapodás hátrányos, fôleg a kelet- magyarországi térségben élô magyar munkavállalók számára, és az eddigieknél is jelentôsebb terheket ró az önkormányzatokra a szociális segélyezés és támogatás esetében. A politikus jelezte: ha az Orbán-kormány nyitott az általuk megfogalmazott problémák megoldására, akkor az MSZP megteszi konkrét törvénymódosító javaslatait.

Molnár László, Püspökladány polgármestere jelezte, hogy a 10–20 százalék között mozog a munkanélküliségi ráta a térségben, ebbôl 70 százalék tartósan munkanélküli. A polgármester többek között azért tart a munkavállalási lehetôség megnyitásától, mert a magyar munkanélkülieknek a térségben a megélhetési lehetôséget a tavaszi és nyári idény, az alkalmi munkák teremtik meg.

Tukács István, Nyíregyháza alpolgármestere a határ menti falvak 20–26 százalékos munkanélküliségére hivatkozva hátrányosnak tartja a szakképzetlen és alacsony bérû munkaerô foglalkoztatását. Hozzátette: a cégek, amikor elbocsátják dolgozóikat, mindig a bér- és járulékterhek csökkentését tartják szem elôtt. — Joggal vélelmezzük, hogy a megyében hátrányt szenvedhetnek a magyarországi magyar munkavállalók — jelentette ki az alpolgármester.

Módosítani kell a kedvezménytörvényt
A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) szerint a kedvezménytörvényt a legfontosabb pontjain módosítani kell, az így feleslegessé váló magyar–román egyetértési nyilatkozatról pedig a magyar miniszterelnök aláírását vissza kell vonni.

Fodor Gábor és Gusztos Péter szabad demokrata ügyvivôk hétfôi, tegnapi sajtótájékoztatójukon kifejtették: a kedvezménytörvénybôl — amelyet szerintük nem lett volna szabad elfogadni — törölni kell a hozzátartozói igazolványra vonatkozó rendelkezéseket, a foglalkoztatási és társadalombiztosítási kedvezményeket, valamint az ajánló szervezet intézményét. Szerintük a törvényt ki kell egészíteni a szülôföldön mûködô kisebbségi, oktatási és kulturális intézmények rendszeres támogatásának formáival.

Fodor Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy az eredeti törvény és a miniszterelnökök által aláírt egyetértési nyilatkozat szöges ellentétben áll egymással. Az ellenzéki politikus egyik kifogása szerint a Fidesz-kormány "megalázó és példa nélküli" kötelezettséget vállalt arra, hogy a romániai magyar szervezeteket csak a román hatóságok jóváhagyásával fogja támogatni.

Az MSZP ellentéteket igyekszik szítani
A Fidesz — Magyar Polgári Párt elnöke szerint évtizedekkel ezelôtti emlékeket idéz, hogy a határon túli magyar szervezeteket érintô kérdésekben ezek legitim vezetôinek véleményét figyelmen kívül hagyva nyilatkoznak magyarországi politikai tényezôk.

Pokorni Zoltán az MSZP vezetô politikusainak kijelentéseire reagálva az MTI-nek elmondta: a magyar, illetve a román miniszterelnök által a státustörvény kapcsán elfogadott egyetértési nyilatkozat felfüggesztése egyet jelentene a kedvezménytörvény Romániában való felfüggesztésével.

Ez feszültségekkel teli állapotokat alakítana ki, ami a romániai magyarellenes erôk érdekeit szolgálná — szögezte le. A Fidesz jólesôen nyugtázta a határon túli magyar szervezetek nyilatkozatait, melyekben mind az RMDSZ, mind a szlovákiai, illetve a kárpátaljai szervezetek képviselôi üdvözlik a státustörvény január elsejei életbe léptetését és örömmel fogadták a román, illetve a magyar miniszterelnök nyugalmat hozó megállapodását — emelte ki a politikus.

— A határon túli magyar szervezetek vezetôinek nyilatkozataival szemben az MSZP sajnálatos módon ellentéteket igyekszik szítani a magyarországi munkavállalók és a határon túli magyarok között — fogalmazott.

Pokorni Zoltán megítélése szerint az utóbbi hetekben minden felelôsen gondolkodó ember számára nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar munkaerôpiac továbbra is kellôen szabályozva van, csakúgy mint a külföldiek magyarországi munkavállalása. Pokorni Zoltán javasolja a szocialista párt vezetôinek: vegyék a fáradságot és ismerjék meg az ügyben a határon túli magyarok álláspontját is.

A Fidesz — Magyar Polgári Párt elnöke szerint évtizedekkel ezelôtti emlékeket idéz, hogy a határon túli magyar szervezeteket érintô kérdésekben ezek legitim vezetôinek véleményét figyelmen kívül hagyva nyilatkoznak magyarországi politikai tényezôk.

Pokorni Zoltán az MSZP vezetô politikusainak kijelentéseire reagálva az MTI-nek elmondta: a magyar, illetve a román miniszterelnök által a státustörvény kapcsán elfogadott egyetértési nyilatkozat felfüggesztése egyet jelentene a kedvezménytörvény Romániában való felfüggesztésével.

Ez feszültségekkel teli állapotokat alakítana ki, ami a romániai magyarellenes erôk érdekeit szolgálná — szögezte le. A Fidesz jólesôen nyugtázta a határon túli magyar szervezetek nyilatkozatait, melyekben mind az RMDSZ, mind a szlovákiai, illetve a kárpátaljai szervezetek képviselôi üdvözlik a státustörvény január elsejei életbe léptetését és örömmel fogadták a román, illetve a magyar miniszterelnök nyugalmat hozó megállapodását — emelte ki a politikus.

— A határon túli magyar szervezetek vezetôinek nyilatkozataival szemben az MSZP sajnálatos módon ellentéteket igyekszik szítani a magyarországi munkavállalók és a határon túli magyarok között — fogalmazott.

Pokorni Zoltán megítélése szerint az utóbbi hetekben minden felelôsen gondolkodó ember számára nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar munkaerôpiac továbbra is kellôen szabályozva van, csakúgy mint a külföldiek magyarországi munkavállalása. Pokorni Zoltán javasolja a szocialista párt vezetôinek: vegyék a fáradságot és ismerjék meg az ügyben a határon túli magyarok álláspontját is.

A Vajdaságban óriási érdeklôdés mellett kezdôdött meg hétfôn a magyar igazolvány igényléséhez szükséges kérdôívek kitöltése. Mivel Szerbiában — így a Vajdaságban is — az újévi ünnepeket összekötötték a szerb pravoszláv karácsonnyal, nehézségekkel indult a kedvezménytörvény végrehajtása. A múlt héten — csütörtökön és pénteken — csak tájékoztatást nyújtottak az érdeklôdôknek, de hétfôtôl a magyar igazolványt igénylôk kitölthetik a kedvezménytörvény által elôírt ûrlapokat, amelyeket azután átadnak a szabadkai magyar fôkonzulátusnak.

Dudás Károly, a vajdasági ajánlószervezet elnöke közölte az MTI-vel, hogy a szabadkai központi irodában hétfôn három óra leforgása alatt több mint száz igénylôlapot töltöttek ki, csaknem kétszázan toporognak még az ajtó elôtt, és a nagy hideg ellenére az utcán is 60–70 ember várakozik. A szabadkai iroda elôtt hatalmas a torlódás, s bíztató, hogy a hatóságok nem gátolják az iroda tevékenységét. A korábbi rendszerben — mondta Dudás — már rég itt nyüzsögtek volna a rendôrök.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]