2002. január 9.
(XIV. évfolyam, 5. szám)

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán Budapesten tárgyal a határon túli magyar szervezetek vezetôivel a státustörvény eddigi tapasztalatairól — jelentette ki Borókai Gábor. A magyar kormányszóvivô elmondta azt is: tegnap a magyar kormány döntött a magyar igazolvánnyal rendelkezô határon túliak számára biztosítandó nevelési, oktatási, kulturális kedvezményekrôl.

Ugyancsak tegnap az erdélyi magyar egyházfôk közös közleményt bocsátottak ki, amelyben aggodalmuknak adnak hangot, amiért egyes magyarországi erôk választási érdekeiknek rendelik alá a státustörvényt.

Napirenden rovatunkban közölt összeállításunkban hírt adunk arról is, hogy pénteken Kolozsváron ülésezik az Országos Felügyelô Bizottság, amely dönteni fog arról, hogy mely civil szervezetek tagsági igazolása vehetô figyelembe a magyar igazolvány kibocsátásakor, illetve arról, hogy miként lehet a magyar nyelvismeretet igazolni.

A melegedô idôre való tekintettel az országutakat gondozó munkások megkezdték a csúszásgátló anyagok pótlását, és a megrongálódott szerszámok és gépezetek kijavítását. A másfélhónapos tél idején a rendelkezésre álló anyagok 60 százalékát felhasználták már.

A útigazgatóság azt állítja, hogy ezen a télen nem voltak mûszaki gondok, inkább csak a kormány mögött ülôk türelmetlensége okozott rendellenességeket. Ezen a télen az útigazgatóság elôször rendelkezett kellô mennyiségû vontatóval, abból a célból, hogy a Felekre tartó tehergépkocsikat kedvezôtlen útviszonyok között segítsék.

Az utakat karbantartók szerint a csúszásgátló anyag hatása csak több tíz órával a leszórás után jelentkezik, ezért a sofôröknek ajánlatos a gépkocsikat csúszásgátló láncokkal és megfelelô gumiabroncsokkal ellátni.

A gyalui rendôrök két, lopással alaposan gyanúsítható férfit fogtak el. A rendôrök figyelmét az egyik útkeresztezôdésben egy túl súlyos gépkocsi keltette fel. Néhány perces izgalmas üldözés után elfogták a sofôrt és az egyik utast, a másik utas elszelelt.

A gépkocsiban két televíziót, élelmiszert, két régi órát, egy resót, egy videokészüléket és kristálypoharakat találtak, összértékük mintegy 50 millió lej. Az addig megtett útvonal meghatározása után a nyomok egy gyalui tó mellett levô, Romániában letelepedett olasz család tulajdonában levô nyári lakhoz vezettek. Az ôrizetbe vett Ion Stoica és Francisc Gaspar tagadta a vádat. A sofôr szerint ismerôsük kérte meg, hogy elszállítsák az ominózus holmit.

A rendôrség körözi az elmenekült gyanúsítottat.

Annak ellenére, hogy az utóbbi napokban hullott hózuhatag félig eltemette az országot, kedden délelôtt szerte Kolozs megyében megnyíltak az iskolakapuk. A félévnyitó ünnepélyességét csak az csökkentette valamelyest, hogy az elszigetelt falvakból nehezen, vagy egyáltalán nem érkeztek meg a gyerekek.

Török Ferenc a Szabadságnak elmondta: túlzottak azok a hírek, amelyek arról számoltak be, hogy több Kolozs megyei iskolában is elnapolták a félévkezdést. — Az, hogy egy-egy elszigetelt havasi községbe nem érkeztek meg kedden reggel a gyerekek, az nem jelenti azt, hogy elhalasztották a félévnyitót — mondta. — Kolozs megyében vannak ugyanis olyan világvégi települések, ahová még nyáron is nehezen lehet eljutni. Az viszont igaz, hogy az iskolabuszok közül néhány meghibásodott, így több iskolában is csökkent létszámmal folyt a tanítás. Nehéz helyzetben van Havasrekettye, Reketó, Gyálukáluluj (Poiana Horea).

Beszterce-Naszód megye elszigetelt magyar településein is nagyobb fennakadás nélkül kezdôdött meg a félév, ugyanis a hóekék még olyan teljesen elszigetelt magyar többségû falvakba is utat vágtak, mint Zselyk, Tacs és Magyarberéte.

Szilágy megyében — mint azt Faluvégi Zoltán fôtanfelügyelô-helyettestôl megtudtuk — nem a hóeltakarítás, hanem a fûtôanyag-beszerzés képezi a második félév kezdetének legfontosabb gondjait. Ez a tél ugyanis sokkal keményebbnek bizonyul, mint azt az ôszi fabeszerzések idején gondolták.

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor kollégiumban jó reménységgel kezdôdik a félév — tudjuk meg Simon János igazgatótól, aki alig gyôzi sorolni a "jó híreket", azaz a megnyert pályázatokat: az Apáczai Alapítványtól 2 millió forint tanári lakások építésére, 19 millió forint az Ifjúsági és Sportminisztériumtól sportlétesítményre, 2500 dollár sportpályára az ulmi Bethlen baráti körtôl, 50 ezer euró a Világbanktól az ókollégium felújításra.

A kollégium reményeit — mondta az igazgató — egyelôre semmiféle havazás, hótorlasz nem hûtheti le.

Szabó Csaba

A decemberi hónapra esedékes fûtési pótlék iránti kérelmet január 24-ig nyújthatják be a városházára a távfûtési rendszerhez kapcsolt tömbházlakások gondnokai. Mint ismeretes, ezen a télen a gázzal melegítôk is igényelhettek támogatást, az ô esetükben az igénylési határidô még december közepén lejárt. Míg elmúlt évben a havi egy fôre esô legnagyobb jövedelemszint, ameddig pótlékot lehetett kérni, 1,4 millió lej volt a gázzal fûtôk, és 1,8 millió lej a tömbházban lakók, tehát a távfûtéshez kapcsolt lakások esetében, 2002 januárjától kezdôdôen hatályba lépett a 2001/416. törvény a garantált minimális jövedelemrôl, amely külön rendelkezik a lakásfûtési segélyekrôl is.

Az új jogszabály elôírásai szerint a szociális segélyben részesülô egyedülálló személyek és családok a november 1. és március 31. közötti idôszakra a segéllyel együtt lakásfûtési támogatásban is részesülnek. A lakásfûtési támogatást belefoglalják a szociális segélybe, ez utóbbinak az összege tehát az említett téli idôszakban megnövekszik, az alábbiak szerint: családonként vagy egyedülálló személyenként 500000 lejjel, ha a lakásfûtésre központosított rendszerben szolgáltatott hôenergiát használnak; továbbá 250000 lejjel családonként vagy egyedülálló személyenként, ha a lakásfûtésre fával, szénnel, földgázzal és kôolaj eredetû tüzelôanyaggal mûködô fûtôrendszereket használnak.

Amint már többször megírtuk,az országosan garantált minimálisjövedelem havi szintje a következô:1134000 lej kéttagú családok szá-mára; 1575000 lej háromtagú; 1953000 lej négytagú; 2331000 lej öttagú családok számára; az 5 tagot meghaladó családok esetében minden egyes személyre még 157500 lejt számolnak. Az egyedülálló személyek esetében a garantált minimális jövedelem havi szintje 630000 lej. A segély összege a felsorolt jövedelemszintek és a család vagy személy havi nettó jövedelme közötti különbséget jelenti.

A bukaresti katonai fellebbviteli ügyészség magisztrátusai két hét múlva döntenek az ügyészek és Floricel Vitan ezredes, valamint Ion Morar ôrnagy, a szamosújvári börtön egykori tisztjeinek fellebbezésérôl. Az ítélet értelmében a két fôtisztet négy, illetve két év börtönre ítélték.

Vitant és Morart a hírhedt Gábor Lajos által tett feljelentés alapján tartóztatták le. A belügyminisztérium egykori SIPA-tisztje (a védelmi és korrupcióellenes szolgálat), Floricel Vitan ezredes kedden azt nyilatkozta, hogy koholmány áldozata. Ügyvédje, Domnica Carsiuc védôbeszédében elmondta, semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy védence pénzt fogadott volna el azért, hogy a bebörtönzött Gábor Lajost kiszabadítsa. Hogy megszakíthassa büntetésének letöltését, Gábor Lajost végleges bírói döntéssel kellett volna elítélni — nyilatkozta Domnica Carsiuc. Az ügyvédnô még hozzátette: Gábor Lajost 2000 októberében feltételesen szabadlábra helyezték, s így nem jogos az az állítás, hogy Vitan decemberben meglátogatta volna az uzsorást, hogy 4500 dollárt igényeljen kiszabadításáért.

Ion Morart, a szamosújvári börtön nevelôtisztjét azzal vádolták, hogy 950 német márkát és 3,5 millió lejt fogadott el Gábor Lajostól bizonyos könnyítésekért.

Az ügyészek súlyosbításért fellebbeztek.

A pénzintézet adatai szerint tavaly a kolozsvári székhelyû Transilvania Bank nettó profitja meghaladja a 367 milliárd lejt. A bruttó haszon eléri a 438 milliárd lejt. Ez negyven százalékos növekedést jelent az elôzô, azaz a 2000-es évhez képest. Tavaly december 31-én a bank aktívumainak értéke meghaladta az 5 ezer milliárd lejt.

Jelenleg országszerte a Transilvania Banknak 32 fiókszervezete van.

Húsz gyermek került mérgezésveszélybe tegnap Apahidán, iskolakezdéskor. A Stefan Pascu Elemi Iskola egyik osztályában egy rég nem használt kályha kéménye eltömôdött, és tûzgyújtás után szénmonoxid szivárgott be.

A szédülés és a nehéz légzés elsô jelei után a tanítónô több mentôkocsit hívott. Két negyedik osztályos tanulót, Anca Vulpét és Marius Armant a kolozsvári gyerekkórházba utaltak be. A többi gyerek az ellenôrzés nyomán egészségesnek bizonyult, és hazamehetett, késôbb azonban még egy kislányt beutaltak a kórházba. Mindhármuk állapota kielégítô: az orvosok néhány napig a kórházban tartják ôket, hogy a monoxidmérgezés mellékhatásait kezeljék.

Az iskola igazgatója, Aurora Florian nyilatkozata szerint, ezentúl fokozottabban ellenôrzik az iskola fûtôberendezését, a "bûnös" kályhát lebontják és újraépítik, hogy a közeljövôben elkerüljék a hasonló kellemetlenségeket.

Tavaly 200 százalékkal nôtt a pénzügyôrök által az állammal szembeni tartozásokra kiszámított késedelmi kamat, illetve a bírságok összege. Viorel Ogrean, a kolozsvári Pénzügyôrség fôfelügyelôje a Mediafaxnak nyilatkozva elmondotta: 2001-ben 2900 kereskedelmi társaságot ellenôriztek. Ezek közül 2100-nál találtak kihágást, negyvenkét esetben bírósági eljárást kezdeményeztek.A nyomozások során kiderült, hogy különbözô cégek 42 milliárd lej értékû sikkasztással károsították meg az államkasszát.

Ogrean elmondta: a tavaly begyûjtött pénzösszeg túllépte a 120 milliárd lejt, azaz mintegy duplája a 2000-es bevételeknek. A kirótt bírságokból eddig 24 milliárd lejt fizettek ki, ami 23 százalékkal több a tavalyelôtti értéknél.

Sajtóértekezletet tartott a kolozsvári Román Opera vezetôsége, amelyen Alexandru Fãrcas igazgatón és Radu Bãdilã tanácsoson kívül jelen volt az opera balettmestere, Adrian Muresan és a Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója, Nicolae Miu professzor. Az immár havi rendszerességgel jelentkezô sajtótájékoztatón Adrian Muresan balettmester beszámolt arról a két hónapos külföldi turnéról, amelyen az opera balett- és zenekara vett részt Franciaországban, és amely december 27-én ért véget. A két hónap alatt összesen 86 elôadást tartottak (kettôt naponta), egész Franciaországot bejárva, és a szerzôdésben elôre megszabott napidíjak mellett, a francia szervezôirodától az intézmény még kapott 116 millió lejt.

A turnén két elôadással vettek részt, egyiket örökzöld keringôkbôl állították össze, a másik témája pedig a zenei élet gyöngyszemeibôl ihletôdött, mindkettôt Adrian Muresan koreografálta. A két hónapos turnét a szervezôiroda annak az ötletnek az alapján hozta létre, amely szerint a francia polgármesteri hivatalok minden év végén egy-egy ünnepi elôadást szerveznek városuk lakói számára, amelynek költségeit természetesen a hivatalok állják.

A sajtótájékoztató másik témája is kapcsolódik a fent említett két elôadáshoz, amellyel a balettkar bejárta Franciaországot, és amelyet, immár másodszor, itthon is bemutatnak, a turné elôtt ugyanis a kolozsvári közönség számára is lejátszották. A péntekre mûsorra tûzött elôadás elôtt azonban sor kerül egy különleges eseményre is, ekkor mutatják be ugyanis azt a CD-t, amelyet Lya Hubic a Román Opera egykori szopránjának hangfelvételeibôl készítettek. Az énekesnô tevékenységérôl, valamint a CD-anyagáról Nicolae Miu professzor beszélt, aki Kolozsvár közismert zenerajongó orvosprofesszora.

Köllô Katalin

HEIM ANDRÁS múlt évben megnyílt grafikai tárlata januárban még megtekinthetô a Korunk Galériában (Nagy-Szamos/Iasilor u. 14.szám).

HIDEGBEN IS MELEGÍT TOROCKÓ címmel a Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a Sigismund Todutã Zenelíceum nyári alkotótáborban részt vett diákjainak rajzaiból nyílik kiállítás 2002. január 11-én, pénteken 13 órakor a Reményik Sándor Galériában (Kossuth/1989. december 21. u.1.). Bevezetôt mond Kocsis Ildikó szaktanár. Szaval Jancsó Noémi. Közremûködik Kis Réka (hegedû), Kis Júlia (brácsa).

"FELSZEGI MULATSÁG" Kalotaszentkirályon 2002. január 12-én, szombaton este 9 órától a helybeli mûvelôdési házban. A talpalávalót a bánffyhunyadi Varga István (kiscsipás) és zenekara szolgáltatja. A mulatság elôtt du. 6 órától este 8-ig gyermektáncházat tartanak, melynek keretében fellép a bánffyhunyadi Gyermek Tánccsoport és a kalotaszentkirályi Hagyományôrzô Gyerek Tánccsoport, valamint adatközlô táncosok a környékrôl. Mindenkit szeretettel várnak a szervezôk a táncházba és a mulatságba.

KÖZGYÛLÉSRE HÍVJA tagságát, a választmányi tagokat pedig teljes létszámban elvárja az RMDSZ alsóvárosi körzete január 10-én, csütörtökön du. 4 órától a Párizs utca 17. szám alatti székházában.

Mikor fizethetünk helyi adót és illetéket?

A kolozsvári polgármesteri hivatal adóigazgatósága pénztárának (Fôtér, a volt városháza épülete) órarendje: hétfôn, kedden és szerdán 8–11.30 és 12–14; csütörtökön 8–11.30 és 12–16; pénteken 8–13 óra között.

Január 6-án délután ünnepélyes keretek között megszentelték a Szentegyház utca 6. szám alatt található római katolikus Caritas, Nôszövetség és Filantrop szervezetek székhelyeit. Vízkeresztkor a római katolikus vallás hagyományai szerint, megszentelik szenteltvízzel a különbözô helyiségeket. Vasárnap Czirják Árpád prelátus végezte el az ünnepi szertartást. Ezt követôen közös találkozót tartott a három szervezet vezetôsége és munkatársai. Céljuk a szorosabb kapcsolat megteremtése — tájékoztatta lapunkat Muzsi Jolán a római katolikus Caritas igazgatónôje. A három szervezet vezetôi az évi sikerekrôl és kudarcokról egyaránt beszámoltak, majd a munkatársak ismerkedését célzó fogadással zárult az összejövetel.

Muzsi Jolán igazgatónô elmondta: az általa vezetett Caritas szervezet hiányosságként könyveli el a 2001-ben kiosztott támogatások mennyiségének az elégtelenségét. Szerettek volna hathatósabb segítséget nyújtani a rászorulóknak. A Caritas vezetôsége ezentúl is minden tôle telhetôt elkövet majd annak érdekében, hogy a segélyek mennyisége növekedjen, ellenben nehéz látványosan javítani az aktuális helyzeten, ugyanis a külföldrôl érkezô támogatás apadóban van. Leginkább a helyi forrásokra kellene támaszkodni, viszont a szervezet itthoni támogatottsága csekély. Csupán a kispénzû, általában idôs emberek szánnak ötven-százezer lejeket a szervezet támogatására. Ezért a vasárnapi rendezvényen Czirják Árpád prelátus arra is felhívta a figyelmet, hogy a szegények megsegítése nem csak a klérus feladata, hanem az egész civil társadalomé és a hatóságoké is.

Az igazgatónô kifejtette: remélik, hogy a szervezet székhelyének udvarán épülô szociális kantin ez év közepe tájára elkészül.

Borbély Tamás

A rozoga szánkón másfél méterre magasodik a használt karton- illetve papírhulladék. Jó nehéz lehet a rakomány, legalábbis erre lehet következtetni a ló szerepét vállaló nyugdíjas bácsi, a Donát úton lakó Kis László erôlködéstôl eltorzult arcáról. A szánkót hátulról felesége, a hetven körül járó kis öregasszony, Kis Lászlóné tolja. Bukdácsol a szánkó, és a két öreg egymást okolja az ügyetlen mozdulatokért. Fáradtak, ingerültek mindketten — a félresikerült élet minden jelét homlokukon viselik.

— Reggel ötkor már kint vagyok a kukánál — mondja végtelen keserûséggel az öreg. –- Papírt gyûjtünk, hogy ne kolduljunk... Nekem egymillió kétszáz a nyugdíjam, a beteg feleségemé még ennyi sincs. Nem tudjuk kifizetni otthonunk költségeit, hát nem tehettünk mást, mint vén fejjel beállni papírt gyûjteni. 500 lejbe veszik kilóját... Ez az életünk: egész nap húzzuk ezt az átkozott szánkót, hogy éhen ne haljunk. Hát ezért dolgoztunk annyi éven át, hogy itt dögöljünk meg a bámészkodók szeme láttára? — dühöng az öreg, majd rossz románsággal kiabálni kezd: — Le kell rombolni ezt a világot... Le kell rombolni...

Állunk és nézzük a szegény öreg házaspárt: mindnyájan nyugdíjas szüleinkre gondolunk.

Szabó Csaba

Az év elsô napján a Gyergyói-medencében sûrû pelyhekben hullt a hó. Dél táján szél kerekedett és leseperte a fölösleget a fák ágairól, majd dicsôségesen kisütött a nap s sziporkázva mosolyogtak vissza rá a frissen hullott hókristályok. A hegyek karéjában meghúzódó, középkori kastélyáról és ferences kolostoráról híres község, Gyergyószárhegy egyik portáján temetésre gyülekeztek az emberek. Jánosi Lászlót temették. De ki is volt ô? 1941 végén született, egy székely család középsô gyermekeként. Két évre rá édesapját, a vállalkozó és ügyeskezû asztalosmestert elnyelte a második világháború. Az azt követô években az állam elôször a család kisvállalkozásait, majd a földjeit is elirigyelte. Az egyedül maradt édesanya és három fia hosszú, nehéz évek elé nézett.

Az ifjú Jánosi László kiváló tanulmányi eredményeivel Gyergyószentmiklós legnevesebb iskolájának — a mostani Salamon Ernô Elméleti Líceumnak — hírnevét öregbítette. Az érettségin azzal lepték meg, hogy a neve nem felel meg a korszellemnek, ezért hivatalból "egyszerûsítették" azt. Aztán, akárcsak Tamási Áron Ábelje, elindult megismerni a világot. Tarsolyában magával vitte éles elméjet, becsületességét, igazságszeretetét, pontosságát és azt az anyai intelmet, hogy ha érvényesülni akar a megbolydult, durva világban, tízszeresen jobban kell végeznie a dolgát, és sokszorta többet kell teljesítenie társainal. 1959-ben elsôként jutott be a Galaci Mûszaki Egyetem élelmiszeripar-technológia karára, majd évfolyamelsôként végzett 1964-ben. Az akkoriban gyakori szóbeli vizsgák alkalmából más tanszékek, szakok tanárai is átjöttek meghallgatni feleleteit. Néhány hónappal ezelôtt Galacon járva meglepve tapasztalta, hogy az általa már elfelejtett egykori tanársegédek még mindig kapásból tudják a nevét. Egy ritka külföldi ösztöndíjat megszerezve Németországban tervezte folytatni tanulmányait, s már a vonatjegye is megvolt, amikor a berlini fal felépítésével a hidegháború közvetlenül is beleszólt az életébe. 1974-ben a Kolozsvári Közgazdasági Egyetemen közgazdász, majd néhány évre rá, 1979-ben Bukarestben menedzseri szakképesítésre is szert tett. Az egyetem elvégzése után Kolozsvárra jött, telve optimizmussal és reménységgel. Bár az egykor nyugodt, kultúrájáról híres magyar nagyváros képe azóta nagyon megváltozott, mindig hû maradt döntéséhez, és következetesen elutasította a felajánlott fôvárosi, erdélyi vagy külföldi állasajánlatokat. Több mint tizenöt évig volt a sörgyár fômérnöke; ezalatt a gyár kapacitását évi 165 000 hektoliterrôl 450 000 hektoliterre növelte. Sokat küszködött az akkori rendszer abszurd rendelkezéseivel, mûszakilag kivitelezhetetlen elvárásaival. Ugyanebben az idôszakban a szamosújvári szeszgyár termelését is megháromszorozta. A besztercei sörgyár tervezését, építését, és — a kolozsvári mellett — vezetését is rábízták. Mindeközben három találmányt tett le az asztalra: 1972-ben új módszert dolgozott ki az alkoholmentes sör elôállítására, 1976-ban az etilalkohol gyártásához felhasznált árpa elôkezelésének új módozatairól értekezett, 1980-ban pedig új malátakészítési technológiát kísérletezett ki. A kilencvenes évek az ô életében is változást hoztak. Megvált a kolozsvári sörgyártól és figyelme a szaktanácsadás felé fordult. Mindig szívesen ment vissza a sörgyárba, örült, hogy a "gyár 90 százaléka még mindig az én munkám eredményét mutatja", és jólesett amikor, mint utoljára néhány héttel ezelôtt, a régi munkások értésére adták, emlékeznek még emberségére, igazságosságára, hozzáértésére. Elismert szakértôként bejáratos volt Románia majdmindenik szesz- és sörgyárába. Három nyelvet beszélt, és a negyediket is jól értette. Saját tapasztalatain alapuló, illetve a külföldi szakirodalmat feldolgozó cikkeit rendszeresen közölték a romániai szaklapok, a Revista Berarilor és az Industria Alimentarã Românã. A német söripar legismertebb lapja, a Brauindustrie is közölte írásait. Az utóbbi években havirovata volt a Getränkeindustrie címû folyóiratban, amelyben az üdítôgyártással kapcsolatos tanácsokkal látta el az érdeklôdôket. 1990 után százával írta a dolgozatokat, megvalósíthatósági tanulmányokat, és több ezer oldal szakirodalmat fordított le. Kapcsolatain keresztül befektetôket és tôkét hozott be az országba. Több mint száz külföldi sör-, üdítô-, etilalkohol-, malátagyártó, céget és ásványvízpalackozót, valamint kutató laboratóriumokat látogatott meg, elsôsorban Németországban, Svájcban, Ausztriában, de keleten, például a Moldovai Köztársaságban is. A romániai privatizáció kezdetén szorosan együttmûködött Európa egyik legnagyobb tanácsadó cégével, a németországi Roland Berger und Partner GmbH-val, és dolgozott a német söripar negyedik legnagyobb vállalatának, a Holstein-Gruppenak. Európa egyik vezetô üdítôaroma- és koncentrátum gyártó cégével, a német Wild GmbH-val különösen jó, hosszútávú kapcsolata volt. Megtervezte és felépítette a tordatúri (Tureni) üdítôgyárat — a kolozsvári olvasók még emlékezni fognak az ott gyártott, és Libella néven forgalmazott üdítôkre. Ezzel egyidejûleg, a Dam Imperial cég megbízásából lebonyolította egy, a dániai Aarlborgban lévô évi 300 000 hektoliter kapacitású sörgyár leszerelését, Zilahra való áttelepítését és üzembe helyezését. Részt vett az elsô cilindro-kónikus (függôleges) erjesztôedények romániai tervezésében. Sokoldalú érdeklôdése kiterjedt az élelmiszeriparban használt felületvédô anyagokat gyártó és forgalmazó cégekre is.

Így lett Európa harmadik legnagyobb, élelmiszeriparban használatos felületvédô technológiákat forgalmazó cégének, a svájci Radix AG-nak romániai képviselôje.

Tevékenysége folytán sok honfitársunk fogyaszthat egészségesebb, tisztább élelmiszereket. Haláláig munkatársa volt a világ egyik legnagyobb enzimgyártó vállalatának, a dániai Novo Nordisk-nek, és szorosan együttmûködött annak romániai képviseletével, a szebeni Biami Internationallal. Míg sokan tétlenséggel töltik napjaikat, ô csupán az ajánlatok és felkérések töredékét tudta felvállalni. Tapasztalatait és szakértelmét ott és akkor kamatoztatta leginkább, amikor olyan súlyos mûszaki problémák merültek fel, hogy a helyi szakemberek tudása kevésnek bizonyult. Képes volt mindenkivel a maga szintjén beszélni — és eredményeket elérni; a multinacionális vállalat vezetôjével, és a csak néhány osztályt végzett munkással is. Szerény és barátságos volt. Ismerôseit, barátait gyakran segítette, meglepte jóindulatával. Példás családapa volt, otthonában mindig nyugodt, derûs hangulat fogadta a betérôt. Élt hatvan évet és pár napot. Hiányozni fog. Nyugodjék békében.

J. A.

Egy modern piacgazdaságban a piac és a gazdasági verseny alapvetô szerepet játszik. A konkurencia kényszerítô ereje közismert, hiszen a gazdasági hatékonyságot segíti elô és a gazdasági és technikai haladást serkenti. Eddigi ismereteink szerint a fenti piacgazdasági modellnek nincs alternatívája. Három pillére van ennek a modellnek ( fontossági sorrendben említjük meg, bármelyik hiánya viszont mûködésképtelenné teszi a hatékony piaci egyensúlyt és egészséges versenyszellemet): a magántulajdon dominanciája a gazdasági életben, a szerzôdéskötés szabadsága, a gazdasági intézmények mûködôképessége ( és törvények betartása).

A versenyfolyamatok fenntartása tehát közérdek és azért is szükséges, mert e nélkül nincs hatékony termelés, a fogyasztók nem részesülnek jó minôségû és hozzáférhetô áron árukhoz és szolgáltatásokhoz, ill. a társadalom egésze nem részesül egy olyan impulzusban, amely elôsegíti a haladást és a racionális befektetéseket. Felvezetésünkbôl egyértelmûen következik a verseny jóléti funkciója, elosztó funkciója és a pénzügyi ráfordításokat optimizáló szerepe a gazdasági életben.

A versenypolitika tehát egy kormány esetében a közérdeket kell védelmezze, ehhez viszont a törvényeket be kellene tartani és a csôdös és rosszul gazdálkodókat ki kéne vezetni a piacról. Nyilvánvaló, hogy a veszteségek az állami vállalatok esetében évek óta piacromboló hatásúak, akárcsak az indokolatlan szubvenciók és politikai hitelek.

A központosított gazdaságról a szabadpiacra való áttérés, már tudjuk, nem zökkenômentes és hosszadalmas, mert az életszínvonal csökkenését, inflációt és következésképp társadalmi nyugtalanságot hoz magával. Ez a nyugtalanság és elégedetlenség nem szükségszerûen irányul a reformok ellen, de veszélyezteti azok lényegét, ütemét és folytonosságát. A többször is ingadozó kormányok, amelyek leálltak a reformmal és demagóggá váltak, oda vezetett, hogy az ár, amit Romániának a reformokért fizetni kell, túl nagy ahhoz, hogy most 2002 telén féleredményekkel is megelégednénk. Az állam kivonulása a gazdaságból és a verseny erôsítése bármilyen áron is összefügg azzal az új privatizációs politikával és adópolitikával, amit várunk. A versenyt nem magáért a konkurencia fenntartásáért kell védeni, hanem más, stratégiai célkitûzések és programok kivitelezésének érdekében is. A versenypolitika összefügg a kereskedelempolitikával, a regionális fejlesztési tervekkel és a befektetési és adópolitikával is, hogy csak keveset említsünk.

Amíg a verseny kényszerítô ereje és versenyszellem nem érinti a gazdaság egészét és a társadalmat is, addig nem lehet szó az árak stabilitásáról, gazdasági biztonságról és a piac nem védheti meg önmagát azoktól, akik rosszul gazdálkodnak, hamisítványokat hoznak forgalomba és veszteségeket okoznak.

2002 januárjában az újból felpörgô infláció és áremelések egyértelmûen a kormányzati politika kétarcúságára utalnak és azt tükrözik vissza, hogy a piaci átmenet és a gazdasági reform csak alig van túl a fele úton és a magántulajdon érdekeit sértik a halódó állami egységek és haszonélvezôik.

Befejezésként csak annyit, hogy a versenyjog és versenypolitika céljai rendkívül szerteágazóak, de a legfôbb cél a szabad verseny fenntartása, erôsítése, a hatékony verseny védelme, hogy a döntéseket a piac hozza meg és ugyanakkor senki se élhessen vissza gazdasági erôfölénnyel a fogyasztók rovására, mint havonta tapasztaljuk. A villany, gáz, víz, fûtés, benzinszármazékok és szállítás esetében az állam visszaélése a fogyasztókkal könnyen tetten érhetô. A kérdések kérdése az, ki véd meg az állammal szemben, amely közismerten rossz gazda és a gazdasági hatékonyság csak kívánalom már több év óta sok száz állami vállalat esetében. Véleményünk szerint a népszerûség eróziója ellenére is még két vagy több kormányra van szükség, amíg a gazdasági reformok eljutnak arra a szintre, amikor a hasznuk már érezhetôvé válik az utca embere számára (is), aki több mint tizenkét éve reménykedik, hogy megáll az életszínvonal romlása.

Neményi József Nándor

(Folytatás tegnapi lapszámunkból)

A végleges mûködési engedélyhez az is szükséges volt, hogy államilag elismert diplomás igazgatónô álljon az iskola élén. Erdély-szerte ritkaságszámba ment az egyetemet végzett magyar tanárnô. Úgyhogy a marosvásárhelyi Felsôbb Leányiskolában, majd az Unirea Líceumban tanító özv. Bátory Józsefné Straub Jolán matematika szakost kérték fel az intézet vezetésére. Ô 1927 novemberétôl 1941-ben bekövetkezett haláláig állt az iskola élén. Neki köszönhetôen lett a leánygimnázium Erdély egyik legrangosabb tanintézetévé. Ugyancsak 1927-ben az egyházkerület elöljáróságot választott az iskola irányítására. Ennek elsô vezetôje gróf Bánffy Miklós volt, aki sokat tett a nyilvánossági jog megszerzéséért és a Sámi (ma Gaál Gábor) utcai épületszárny 1929-es kibôvítéséért. Miután Bánffy 1929-ben egyházkerületi fôgondnok lett, dr. Vékás Lajos, a Minerva Rt. vezérigazgatója, utóbb ítélôtáblai elnök vette át az elöljáróság irányítását. A jogtanácsos mindvégig dr. Dániel Elemér ügyvéd volt.

Az 550 m²-es területre felhúzott négyszintes épület alagsorában kapott helyet a 109 m²-es tornaterem és a kapus lakása. A földszintre három tanterem mellett a háromszobás igazgatói lakás, az iroda, a tanári szoba, kapus-szoba és a társalgó került. Az elsô emelet nyolc tantermet foglalt magába. A második emeletet egy osztályterem mellett a természetrajzi szertár, a fizikai szertár és elôkészítô, a 79 m²-es természetrajzi-fizikai elôadó, az ifjúsági könyvtár, a 84 m²-es rajzterem a 22 m²-es színpaddal (ma díszterem), a rajzszertár és a tanári könyvtár foglalta el. Az épületbe akkoriban ténylegesen tizenkét osztály járt. Az alsó négy gimnáziumi osztály (mai V–VIII. oszt.) párhuzamos volt, a felsô négy osztályból egy-egy mûködött. Az épületet 300 növendék számára tervezték, s pár év múlva szûkösnek bizonyult. Az iskolának megnyitásától kezdve gazdag felszerelése volt. Ugyanis az egyházkerület épp 1925-ben kényszerült arra, hogy bezárja az épületétôl és nyilvánossági jogától megfosztott szászvárosi Kun Kollégiumot. Annak berendezését, szemléltetô eszközeit, gazdag könyvtárának javát áthozták a leánygimnáziumba.

A diáklétszám az elsô két tanévben — mikor háromféle tagozat is mûködött az intézetben — megközelítette az 500-at, azután is a fôgimnáziumi diákság 400 felett maradt. A nyilvánossági jog elvesztését követôen 300 alá csökkent a létszám, s nagyjából 300 körül állandósult 1930 tájáig, azután 1940-ig 350-en jártak ide évente. A bécsi döntést követôen 400-ra emelkedett a diákok száma. Úgyhogy a fôgimnázium elsô negyed századára 334 diák esik. A tanári kar 35–40 fôs, de csak vagy 20-an alaptanerôk, a többiek óraadók. Az igazgatók sorából kiemelkedik a már említetteken kívül Husz Ödön, neves biológus, tankönyvíró: 1922-tôl 1927-ig vezette az iskolát. Mellette aligazgatóskodott Valentiny Elvira természetrajz-földrajz szakos tanárnô, aki 1906-ban szerzett a kolozsvári egyetemen doktorátust, s az egyetem elsô nôi tanársegéde, majd adjunktusa volt. A "De Gerandó"-ból jött ide. Az 1940-es évek elején Kovács Margit, majd az államosításig Bátory Józsefné lánya, az iskola tanítványa, a történelemszakos Báthory (sic!) Jolán (utóbb Kovács Endréné) az igazgató. A tanárok közül kiemelkedik az irodalomtörténész Császár Károly és id. Kántor Lajos, a fizikus Vitályos Erzsébet. Az óraadók sorából pedig az elsô kolozsvári orvosnôt, dr. Fugulyán Katalint, a kitûnô szemgyógyászt kell említenünk: 14 éven át látta el az iskolaorvosi és egészségtan elôadói kötelezettségeket.

Az aránylag fiatal tanintézet is hagyományokat ápolt. Erre szolgált a Lorántffy Zsuzsanna Önképzôkör (melyet az 1920-as években egy idôre betiltottak), az 1940-es években Wass Ottilia nevét viselte cserkészcsapatuk. 1932-tôl rendszeresen megünnepelték az "alapítási napot", május 30-át (valójában az alapkô letételi dátumot). Ekkor emlékeztek meg a nagy elôdökrôl, ekkor tartották a tanári székfoglalókat.

A Református Leánygimnázium is az 1948. augusztus 3-i kommunista "tanügyi reform" áldozatául esett. 1-es Számú Állami Magyar Leánygimnázium néven mûködött tovább. 1954-tôl 3-as Számú Magyar Tannyelvû (Leány)Középiskola, majd 1966-tól Líceum a neve. Elemi tagozattal bôvítik, 16–18, utóbb 20-nál is több osztály mûködik itt. A diáklétszám 600–700 körülire emelkedik. Egy ideig a Farkas utcában bentlakása is van. Az 1977-es újabb átszervezéskor általános iskolává (19-es számú) fokozzák le, az 1980-as évek közepén román elemi osztályokat vezényelnek ide. Az 1989-es politikai változásokat követôen sikerül visszaállítani az iskola elméleti líceumi jellegét, s 1991-tôl itt folyik a magyar tanítóképzés is. 1993 szeptemberében a líceum felveszi a nagy tudós-pedagógus és példakép, Apáczai Csere János nevét.

Nem állhat módunkban az utóbbi fél évszázad iskolatörténetét felidézni. Különösen az utóbbi évtized megújult, vagy éppen újonnan született hagyományait. Tükrözik ezeket az 1990 óta megjelenô évkönyvek, az évrôl évre megtartott iskolai napok.

"Imádkozzál és dolgozzál!" volt a felekezeti iskola — elôcsarnokban is kifüggesztett — jelszava. Az imát ugyan hosszú idôre kitiltották az épületbôl, de a munka szelleme töretlen maradt. Ennek köszönhetôen az iskola neve ma is fogalom az erdélyi oktatásügyben.

Gaal György

Az új esztendô nem ígér látványos politikai változásokat országunkban, hacsak a Nemzetközi Valutaalap és egyéb, egyes délkelet-európai országok számára "jógyerek" bizonyítványt kiállítani hivatott nemzetközi pénzintézetek újabb tekintélyes áremeléseket nem követelnek a kormánytól. Ez ugyanis immár mindent elkövet, hogy kedvünkben járjon és igyekszik NATO-nál NATObbnak, Európainál európaibbnak mutatkozni feléjük — egy kis vállveregetésért. Ha ugyanis — netán — ez történne, annak könnyen elôrehozott választás lehet a vége — szilárd belpolitikai és gazdasági helyzet semmiképp. Úgy egyébként — lássuk be — kormányzásának elsô évében a Nãstase-kormány lényegesen hozzáértôbbnek bizonyult a választásokon legyôzött elôdjénél. Irántunk se túlságosan megértônek, se nagylelkûnek nem mutatkozott ugyan, az "államosítás" címen ellopott egyházi ingó- és ingatlan vagyonokat eszébe se jutott visszaszolgáltatni, hogy a magyar tannyelvû állami egyetemrôl ne is beszéljünk — de egyvalami biztos: mivel nem ígérgetett, kilátásba se helyezett túlságosan sokmindent (mint az elôzô kormány, amelyiknek koalíciós szövetségese volt az RMDSZ) — meg se szegte nekünk tett ígéreteit, sôt: ha nem is jöhetett létre a magyar tannyelvû állami egyetem — óhajunk és követelésünk szerint lehetôvé tette, hogy megnyíljék a Sapientia — magánegyetem, fakultásonként Erdély és a Partium néhány városában. Ezenkívül, minden kezdeti, felháborodott tiltakozása ellenére, látva, hogy a nemzetközi közvéleményt nem sikerül maga mellé állítania és a Kisantantot se tudja összehozni Magyarország ellen — Adrian Nãstase miniszterelnök úr végül is megegyezett magyarországi kollégájával, Orbán Viktorral, a státustörvény alkalmazásában. A Nãstase-kormányt egyébként — a kezdeti idegenkedés után — több bizalommal kezeli Európa, mint kezelte — kivált az utolsó évben — az eleinte nagy örömmel üdvözölt koalíciós kormányzatot, amelynek végülis egyetlen érdeme volt — és maradt — a nagyvilág felé, mégpedig az, ami idehaza vétségnek számított: sikerült bevonnia és megtartania az RMDSZ-t a kormánykoalícióban!

Úgy tûnik, a kormányzatnak nem lennének ellenére az (esetleges) elôrehozott választások sem. Valószínû, hogy ezek a szélsôjobb valamelyes elôretörését hoznák az országban — de gyôztesként a Nãstase-kormány kerülne ki belôlük, mégpedig olyan parlamenti többséggel, amelynek már nem lenne szüksége az RMDSZ-es honatyák szavazataira, kiváltképp, ha a kampány idején sikerülnie olyan intézkedéseket hoznia, amelyek szorosabbra fogják nyakunk körül a hurkot — de úgy, hogy Európa Nagynéni se köthessen belé. Ez — valljuk be — elég nehéz (bár hazafias) feladat lenne és könnyen kétélû fegyvernek is bizonyulhatna. Mert kétségtelen: a magyarellenesség fitogtatása (sajnos) még manapság is biztos valuta a politikai népszerûség piacán országunkban.

Az RMDSZ?

Reméljük — egységes marad. "Mérsékeltek" és "radikálisok" egyaránt megértik: a szervezet kettészakadása, vagy fölbomlása azt eredményezheti, hogy a romániai magyarság megszûnik politikai tényezônek lenni az ország életében. Minden belsô vita ellenére, van némi okunk, hogy reméljük: az RMDSZ-en belüli (ellenségeink által annyira várt, áhított és támogatott) szakadás nem következik be. Egyfelôl, mert érdekvédelmi szervezetünk stratégiai célkitûzései tekintetében nincs ellentét a két csoportosulás között. Vezetôik látják, mekkora veszélyt jelentene számunkra a szakadás.

A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt?

Minden választás elôtt elôbukkan (a rendszerváltás óta) az ismeretlenség ködébôl egy (szerintem bizonyos román politikai erôk által pénzelt) hazai magyar politikai párt, legújabban igencsak harsány célkitûzésekkel. Ezúttal — noha a választások még messze volnának — megint hallatják hangjukat az említett néven. Vezetôi-szervezôi között fôként jelentéktelen nevekkel, esetleg megvásárolt, vagy másképp megnyert politikai palimadarakkal, akik "alternatívát" kínálnak az RMDSZ-szel szemben a hazai magyarságnak. Hogy megosszák azt. És — törvényszerûen mindig be is fuccsolnak. Már — mondom — felütötték a fejüket, mégpedig a múlt év végén ütötték fel a fejüket. Ebben látom egyik jelét annak, hogy az elôrehozott választások esélye nem kizárható. És milyen jó lenne végre — megszabadulnia a Honatyák gyülekezetének az RMDSZ-tôl!

Csakhát — mi se alszunk.

Fodor Sándor

Mint korábban közöltük: bebizonyosodott, hogy mûszaki hiba miatt feladta a Dakar-ralit a Szalay Balázs–Palik László kettôs. A Chevrolet Blazerrel versenyzô magyarok váltógondok miatt nem értek célba a szombati szakaszon, s a sivatagban rekedtek. Több gumidefekttel bajlódó kísérôkamion vontatta el a gépkocsit Atarba, de csak hétfô délelôtt érkeztek meg ide. A hibás alkatrészt nem sikerült megjavítani, így a 81. helyrôl visszalépni kényszerültek a viadaltól.

Az 1965. április 17-én született Szalay Balázs negyedszer szerepelt a világ egyik leghíresebb autós-motoros viadalán, s harmadszor kényszerült annak feladására. 1996 és 1998 után 2000-ben Jakab Tamással az 59. helyen zárt.

l A címvédô német Jutta Kleinschmidt–Andreas Schulz kettôs érte el a legjobb idôt az autósok versenyében a 24. Dakar-rali hétfôi gyorsasági szakaszán, amelynek rajtja is és célja is a mauritániai Atarban volt. A motorosok között a dél-afrikai Alfie Cox végzett az élen. Az összetettben az élen nincs változás.

l Január 7: Négy évtizeddel ezelôtt, 1962-ben az Egyesült Államok Florida tagországának több versenyközpontjában nagyszabású nemzetközi tenisz-vetélkedô ért véget ezen a napon: befejezôdött az elsô, úgynevezett nem hivatalos ifjúsági világbajnokság! Ennek döntôjében az amerikai Mike Belkin meglehetôsen szoros küzdelemben 7:5, 6:4, 7:5 arányban gyôzte le az ausztráliai George Pollardot. Érdekes egyébként, hogy felnôttként egyikük sem ért el különösen jelentôs eredményt, nem sikerült nekik egy-egy Jack Kramer vagy Anthony Trabert, illetve Kenneth Rosewall vagy Roy Emersen örökébe lépnie.

l Január 8.: Ugyancsak 40 éves emlék: 1962-ben nyilvánosságra hozták a Nemzetközi Atlétikai Szövetség hivatalos év eleji ranglistáit, amelyek az elôzô szabadtéri idény teljesítményei alapján rangsorolta a földkerekség legjobb atlétáit, illetve atlétanôit. Akárcsak a mai idôkben, a romániai sportolók már akkoriban is elsôsorban a nôk révén értek el jó helyezéseket. Közülük a legjobb helyen, immár fél évtizede a magasugró Balázs Jolán állott: 1961-ben elért 191 cm-es világcsúcsa, no meg a seregnyi, gyôzelmével végzôdött verseny nyomán megérdemelten került vetélytársnôi élére. Jellemzô fölényére, hogy a magas-ugrónôk rangsorában mögötte az ausztráliai Michele Mason 16 cm-rel lemaradva, 175 cm-rel következett (a két atlétanô korábban, az 1956-os melbourne-i olimpián mérte össze egymással tudását, akkor mindketten 167 cm-ig jutottak, Joli kevesebb kísérletei révén az ötödik, az ausztrál hölgy pedig a hatodik helyen végzett).

l Január 9.: 70 esztendeje, 1932-ben harmadik olimpiai részvételét jelentette be hivatalosan a Lake Placid-i III. téli játékokra a francia mûkorcsolyázó Brunet-házaspár. Azaz... ilyen néven elôször jelentkeztek. De mégis harmadszor várták a rajtot. Arról volt szó ugyanis, hogy az 1924-es, chamonx-i elsô téli olimpián a francia Joly Andrée és Pierre Brunet már ott volt a jégen és az osztrák Helene Engelmann, Alfred Berger, valamint a finn Ludowika Antje Margareta Jakobsson és Walter Andreas Jakobsson páros mögött már bronzérmes volt. De négy évvel késôbb, még mindig korábbi néven, már bajnokságot nyertek, s 1932-ben már mint Brunet-házaspár jelentették be részvételüket. És még ugyanabban a hónapban újból megnyerték az olimpiát!

l Január 10.: Miután 80 éve, 1922-ben a finn Clas Thunberg a svédországi Helsingforsban elôször nyert összetett gyorskorcsolya Európa-bajnokságot, 10 évre rá, 1932-ben ezen a napon harmadszorra bizonyult földrészünk legjobbjának. Thunberg ekkor már 39 éves volt! S menetközben négy alkalmommal második volt, mindannyiszor norvég vetélytársak — Harald Ström, Roald Larsen, Bernt Eversen és Ivar Ballangrud — mögött. S úgy mellesleg, pályafutása során 5 alkalommal volt összetett világbajnok (1–1 esetben ezüst-, illetve bronzérmes), az olimpiákon pedig 1924-ben és 1928-ban 4 arany-, s 1–1 ezüst- és bronzérmet szerzett (az ötkarikás játékokon csak az egyes számokban avattak bajnokot, összetett verseny csupán egyszer, a nyitányban szerepelt a mûsorban; azt is Thunberg nyerte).

l Január 11.: Fél évszázada, 1952-ben válogató versenyen vettek részt Bukarestben a legjobb belföldi asztaliteniszezôk, a tét a bombay-i vb-re való kijutás volt. A férifak és nôk ugyanazon csoportban szerepeltek (a többszörös világbajnok Angelica Adelstein-Rozeanu mentesült a részvétel alól). A többi nô közül Kolozsváry Sári és Zeller Ella az 5., illetve 6. helyen végzett. A versenyt a bukaresti Nicu Naumescu nyerte, a kolozsvári Reiter Tamás és Vladone Viktor elôtt.

l Január 12.: Szenzációs világcsúccsal kezdôdött a nemzetközi úszó versenyévad negyven éve, 1962-ben. Melbourne-ben, az 56’-os olimpia színhelyéül szolgáló uszodában csúcsot jelentô, hatezres nézôsereg elôtt Japán 4x110 yardos vegyes váltója, Sigamasu, Fukusima, Sato, Jamanaka összeállításban 4:12,8 percre javította Ausztrália együttesének 1958-ban felállított 4:14,2 perces legjobbját.

l Január 13.: Még egy emlékezetes feljegyzés 1962-bôl: Berlinben, az akkori NDK fôvárosában nagy barátsággal fogadták Walter Winterbottom-ot, az angol labdarúgó-válogatott fôedzôjét, szövetségi kapitányát, aki a volt keletnémet állam labdarúgó szövetségének meghívására jött elôadásokat tartani az NDK-beli edzôk év eleji értekezletén. Nem sokkal utána megérkezett a franciák jeles mestere, George Boulogne is, akit, Winterbottomhoz hasonlóan, ugyancsak a schönefeldi repülôtéren fogadtak a vendéglátók.

László Ferenc

Az új év elsô hónapja elsôsorban a téli sportok kedvelôinek nyújt bôvebb kínálatot, gondoljunk csupán a mûkorcsolya- és jégtánc Európa-bajnokságra, a szánkó Eb-re, bob vagy gyorskorcsolya Eb-re, a gyorskorcsolya sprint-, vagy sí-íjász világbajnokságra. De nem szomorkodhatnak a labdajátékok kedvelôi sem. A sportok királya esetében például nagy érdeklôdés övezi a 2004-es Európa- bajnokság selejtezôcsoportjainak a sorsolását. Afrikában és Amerikában rangos kontinens-kupák zajlanak e hónapban. A tenisz szerelmeseit a Grand Slam elsô állomása, Melbourne várja. A kézilabdázók legjobbjai pedig Svédországban találkoznak, a férfi Eb-n.

De íme, a részletes sport-kínálat:

KORCSOLYA: l rövidpályás gyorskorcsolya Európa-bajnokság, Grenoble, január 11–13. l mûkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokság, Lausanne, 14–20. között l gyorskorcsolya sprint világbajnokság, Hamar, január 19–20. l négy kontinens mûkorcsolya- és jégtánc bajnoksága, Csondzsuban (Koreai Köztársaság), január 21–27. között.

SZÁNKÓ: l szánkó Európa-bajnokság Altenbergben (Németország), január 11–13. között.

BOB: l kettes- és négyesbob Európa-bajnokság, Cortina d’Ampezzo, 19–20-án

SÍ: l alpesi sí nemzetközi magyar bajnokság, St. Lambrecht (Ausztria), január 28–29-én l sí-íjász világbajnokság, Pokljuka (Szlovénia), január 29–február 3. között.

LABDARÚGÁS: l a 2004-es portugáliai labdarúgó Európa-bajnokság selejtezô-csoportjainak sorsolása Portóban, január 25-én l labdarúgó CONCACAF Arany Kupa, Egyesült Államok, január 18–február 2. l labdarúgó Afrikai Nemzetek Kupája, Mali, január 19–február 10. között.

KÉZILABDA: l január 25–február 3. között férfi kézilabda Európa- bajnokság Svédországban l férfi kézilabda 2003-as világbajnoki selejtezôk 9, 12, 17, 19, 23, és 27-én l kupák: nôi EHF Kupa — a 16 közé jutásért folyó mérkôzések; nôi Bajnokok Ligája fordulók; nôi KEK, a 16 közé jutásért zajló mérkôzések.

KOSÁRLABDA: l férfi kosárlabda 2003-as Eb, középdöntô l kupák: nôi Euroliga fordulók; férfi Korac Kupa fordulók; nôi Ronchetti Kupa fordulók.

RÖPLABDA: l férfi röplabda Élcsapatok Kupája fordulók.

ASZTALITENISZ: l asztalitenisz Pro Tour-döntô, Tiencsinben (Kína), 10–13-án.

VÍVÁS: l nôi tôr Világ-kupa, Budapest, január 12–13. l nôi párbajtôr Világ-kupa, Budapest, január 25–26. l nôi párbajtor csapat Világ-kupa, Budapest, január 27.

ÚSZÁS: l úszó rövidpályás Világ-kupa, Imperiában (Olaszország) 14–15-én, Párizsban 18–19-én, Stockholmban 22–23-án és Berlinben 26–27-én.

TENISZ: l ausztrál nyílt teniszbajnokság, Melbourne-ben, január 14–27. között.

VÍZILABDA: l kupák: férfi vízilabda Bajnokok Ligája fordulók, férfi vízilabda KEK negyeddöntôk, férfi vízilabda LEN Kupa negyeddöntôk.

VITORLÁZÁS: l Volvo Ocean Race, a 4. szakasz startja, 27-én

SAKK: l férfi sakkvilágbajnoki döntô, Moszkva vagy Kijev 16–26. között.

(balázs)

Az elmúlt napokban néhány órára utcára vonultak a szamosújvári polgármesteri hivatal alkalmazottai. Különösen a városrendészeti osztály dolgozóinak akadt több dolga, mint máskor. Nem csoda, hiszen a váratlanul lehullt nagy mennyiségû hó nehéz feladat elé állította ôket. Pop Nicolae polgármester úgy határozott, hogy utcára küldi alattvalóit, hogy a helyszínen ellenôrizzék a hóeltakarítást. A város 104 ucáján nem mindenki takarította el háza elôtt a havat. Miközben a Közterület-fenntartó Vállalat jó munkát végzett, az állampolgárok elhanyagolták e fontos idényteendôt. Különösen a városszéli utcákban róttak ki sok büntetést a polgármesteri hivatal illetékesei. Az akciónak volt látszata, hiszen néhány óra alatt a járdák is felszabadultak a hótól, sôt, még az útburkolat is tisztább lett.

Ezen a téren a tanácsosok is tevékenyebbek voltak, mint máskor. Igaz, néhányan saját bôrükön érezték, mennyire veszélyes csúszós, jeges úton közlekedni akár kocsival, akár gyalog. Mindenesetre, Szamosújvárott bevált a polgármester jó ötlete.

Erkedi Csaba

Márciusban harminc százalékkal, az azt követô idôszakban az inflációs ráta arányával megegyezôen emelkednek a vonatjegyárak, jelentette be tegnapi sajtóértekezletén Miron Mitrea miniszter. A Román Államvasutak személyszállítási tevékenységének költségvetési kerete

8 000 milliárd lej, ebbôl négyezer milliárd állami támogatás, háromezer milliárd jegyár-támogatás, az utasoktól ezer milliárd lejt kell "behajtani". Elégedetlen a miniszter a személyszállító szerelvények fûtésével, a vagonokban uralkodó hideg okául megjelölte azt is, hogy a szerelvények húszévesnél régebbiek és gôzzel történik a fûtés. Hozzátette, a szerelvények felújítását célzó program folyamatban van, ám az Astra társaság egyetlen vagont 1,2 millió dollárért gyárt, az országban meg 3852 vonat közlekedik. A vonatok teljes felújítása húszéves tervnek tekinthetô, fûzte hozzá még a miniszter.

Közel hétmilliárd lejes költségvetésbôl gazdálkodhat Tordaszentlászló az idén, tudtuk meg Tamás Gebe András polgármestertôl. A 6862 millió lejt a község helyi tanácsa nagy tételekben elosztotta, így a polgármesteri hivatal személyzeti költségeire másfél milliárd lej, az iskolák fenntartására (személyzet fizetése, ösztöndíjak, jutalomkönyvek stb.) közel négymilliárd lej, a kultúrára 75 millió, a szociális segélyre közel hatszáz millió lej jutott. A tanácsosok jónak látták a civil szféra támogatására is juttatni 287 millió lejt. A közvilágítást, útjavításokat, hídépítéseket, -tatarozásokat is felölelô infrastruktúra-fejlesztési alapba 450 millió lej jutott. Mint a polgármester elmondta, ebbe az alapba belefoglalták a kétnyelvû helységnévtáblák elkészíttetéséhez szükséges felbecsült pénzösszeget is, amelyet szükségszerûen kiegészítenek vagy csökkentenek.

— A rendelkezés alkalmazásának pillanatában a pénzhiány nem lehet oka annak, hogy Tordaszentlászlón ne jelenjenek meg a kétnyelvû helységnévtáblák. Rövidesen kapcsolatba lépünk az útigazgatósággal a teendôk közlése végett, s amint lehet, a településtáblákat a törvény által megszabott formában elkészíttetjük és felállítjuk — mondta Tamás Gebe András.

Közel egymilliárd lej, pontosabban 922 millió lejre emelkedik a Tordaszentlászló község saját jövedelmének szintje, amely a községhez tartozó települések lakossága által fizetett adókból származik. A helyi tanács úgy döntött, ettôl az évtôl kezdôdôen minden település a helyi jövedelemhez való hozzájárulásának arányában részesül majd ezekbôl az összegekbôl. A tanács ugyanakkor minden településre rábízza, hogy a falu lakói maguk döntsék el, a rendelkezésükre álló pénzösszeget milyen munkálat elvégzésére fordítják. A helyi tanács tagjai úgy vélik, az arányosság méltányos. A polgármester elmondta, hogy ugyanakkor a költségvetési pénzösszegek településenkénti elosztásánál is figyelembe veszik az illetô település lakosságának számát, a településen áthaladó utak hosszúságát, a gyermekek létszámát, az illetô településen mûködô állami vagy közintézmények számát. A község elöljárói úgy vélik, a pénzösszeg felhasználása körül ily módon biztosított nagyobb fokú önállóság a közügyek, a lakosság és a települések javára válik. Megtudtuk, Tordaszentlászló 21 pályázatot tett le a megyénél, ezekre összesen 886 millió lejt hagytak jóvá számukra.

K. E.

Kétszáznál több személy, többségük roma, árasztotta el tegnap a Beszterce-Naszód megyei Munkaerôfoglalkoztatási Hivatal épületét, a garantált minimális jövedelem biztosításáért szükséges igazolvány kiváltásának céljával. Az érvényben lévô törvényes rendelkezések értelmében minden család részesül az állam által biztosított minimális jövedelemben. A családtagok számának függvényében ez a jövedelem 630 ezer (egy személy esetében) és 2 331 000 lej (ötszemélyes család esetében) között változik. A pénzösszeg folyósításához egy, a család helyzetét vázoló iratcsomót kell összeállítani, az abban közölt adatok valóságosságáról aláírással kezeskednek saját felelôsségükre, az érdekeltek, majd a polgármesteri hivatal szociális ügyekkel foglalkozó osztálya ellenôrzi az adatok hitelességét. A segélyt az iratcsomó és a kérelem jóváhagyásától számított harminc napon belül folyósítják. Hétfôn 52 személy kérte az igazolvány kibocsátását.

A Beszterce-Naszód Megyei Polgári Védelmi Felügyelôség tisztjei és a Román Vizek szakemberei közösen mérték fel a megyét átszelô folyóvizeken kialakult jégtömbök helyzetét. A polgárôrség szóvivôje, Dan Gheorghitã ôrnagy elmondta, jégtorlaszok alakultak ki a Nagy-Szamoson, fôként Oláhszentgyörgy közelében. Ugyanakkor gondok vannak más vizeken is. Sok helyen a kitartó havazás miatt vastag hóréteg alakult ki, egy hirtelen felmelegedés esetén a folyók vízhozamának tetemes megnövekedésétôl, áradásoktól tartanak. A szóvivô ugyanakkor tájékoztatott, hogy amennyiben szükséges, készen állnak a jégtömbök felrobbantására, ám erre egyelôre nem kerül sor, hiszen hideg van, így nem áll fenn a hirtelen olvadás veszélye. Jégtömb alakult ki Kentelke közelében, a Sajón is. A nagy mennyiségû havazás miatt a szakemberek úgy vélik, a megyét áradások veszélyeztetik.

• Több pincét fosztott ki három fiatal: a borsaújfalui, iskolázatlan Vestian Lingurar (17) és testvére, Stãncel (21), valamint a Bákó megyei Ionut Matei (18). Több Meteor, Jupiter, Trascãului, Almasului, valamint Szászfenes utcai tömbház pincéjébôl 12 millió lej értékben loptak el élelmiszereket és egyéb javakat. Minôsített lopás vádjával indult eljárás ellenük, Vestian Lingurart és Mateit elôzetes letartóztatásba helyezték.

• Kutyát ölt meg Vasile Pasc 54 éves tordai lakos. A férfi ellen január 7-én indult bûnvádi nyomozás, annak következményeként, hogy tavaly szeptemberben megütött egy férfit, Vasile Hãdãreant, majd egy bottal agyonverte annak betanított, ötmillió lejt érô juhászkutyáját. A két fél közötti nézeteltérés okát a rendôrség nem kívánta nyilvánosságra hozni.

• Vízszerelôt értek lopáson Désen. A 30 éves Pop Vasile, a kolozsvári Imsat Kft. alkalmazottja vízszerelési munkálatokat végzett a dési Mircea Ioan Pastor lakásán, és egy óvatlan pillanatban kétmillió lej értékû javakat pakolt be táskájába a fürdôszobából. Lopás vádjával vizsgálják.

• Virágzik a törvénytelen favágás, hiszen a tartós hideg alaposan felemésztette a tûzifával fûtôk készleteit. Egy nap alatt, január 7-én négy személyt értek törvénytelen fakivágáson: Alsójárán Mera Constantin (45), Szentkirályon Csudon Attila (25), Bonchidán Eduard (32), Robert (23) és Romeo (22) Lãcãtus testvérek, Zsukon Sori Balsz (33) gazdagodott bûnvádi dossziéval. Az általuk kivágott fák összértéke 14,5 millió lejre rúg, tettükért akár 7 év börtönbüntetést is kaphatnak.

• 60 milliós varrógépet loptak ismeretlen tettesek az alsótöki Gyurkovith Sándor Miklóstól. Kihasználva a házigazda távollétét, a tettesek találó kulccsal hatoltak be a lakásba, valamikor január 4–6. között, és egy Singer márkájú varrógéppel távoztak, amelynek értékét 60 millió lejben határozta meg a tulajdonosa.

• Okirathamisítás és csalás miatt indult eljárás Maria Lenuta Bere (50) szamosújvári lakos ellen. A nô, aki a helyi Bere LN cég tulajdonosa, 1999 novemberében hamis igazolványt állított ki, amellyel igazolta, hogy a fenti cég alkalmazottja. Az igazolványt felhasználva, a helyi Concordia Românã takarékpénztártól 21 millió lejt kölcsönzött. A pénzt a mai napig sem fizette vissza. Magánokirat-hamisítás, hamis okirat tudatos felhasználása és csalás miatt indult bûnvádi eljárás ellene, 3-tól 15 évig terjedô börtönbüntetéssel számolhat.

(balázs)

Az esperes úr, Székely Miklós kihirdette, hogy december nyolcadikán zászlóavatás lesz a templomban, utána névadó ünnepség a kultúrotthonban — ezekkel zárul a millenniumi ünnepség a faluban. A nemzeti zászlót ifjú Gál Domi és családja adományozza, hogy egy ilyenünk is legyen a Himnuszt tiltó idôben. Igét hirdet Szabó Árpád unitárius püspök. Méltán avatunk emléktáblát a kultúrotthonban, mert aligha munkálkodott hozzá fogható személyiség a faluban. Rá emlékezve, jelenlegi gazdasági állapotunkat méricskélve, egy parafrázis jut eszembe: nemcsak igével él az ember. Nem kegyeletsértés, ünneprontás ez, Abrudbányai Fikker János közéletiségét hangsúlyozza. A mindent megmozgató, tevékeny emberre emlékeznek olyan idôs emberek mint Balla Zsiga, Egei Ödön, Kovács Ida. Vallomásaik hézagosak, ködbeveszôk, egy-egy gesztusára emlékeztetnek. Sokkal átfogóbb, hitelesebb képet fest az 1933–1937 között történtekrôl az általa írt, havonta megjelenô Kövendi Élet.

1932-ben érkezett a faluba, a gazdasági válság közepén. Egy fiatal pap terveket szô, elképzelése van, bár a jelen nyomasztó, egy ígéretesebb jövendôben hisz. Ennek az általa elképzelt jövendônek egyetlen lehetséges talapzata a mindennapi cselekvés. Konkrétumokban gondolkozik. A Kövendi Élet, mint beköszöntô számában jelzi, eszköz, hogy írott szóval is jelen legyen unitáriusai házában. Tudatában van: egyedül, bármilyen tökéletesek elképzelései, a közösség mozgósítása nélkül lehetetlen komolyabb dolgokat véghezvinni. A gyülekezet számára nem nyáj, nem puszta eszköz, hanem saját érdekében cselekvô közösség. Láttatni kell vele a célt, fáradhatatlanul mozgósítani. Teszi ezt az egyházfiak által, a tanácstermi beszélgetések alkalmával — minden alkalmat megragad. Lapjában gazdasági megoldásokat javasol: vásároljanak vetômagkrumplit Maroshévízrôl; vessenek lucernát, ha a zöldség nem kelendô. Ha a pénzhiány miatt nem lehet helyben bank, legyen hitelszövetkezet! Kultúrotthon, papilak, malom épül, értékesítô szövetkezet alakul. Legyen állatkiállítás, hadd büszkélkedjen a díjazott gazda. Napközi mûködik, futballcsapata lesz a falunak. Ott találjuk ôt szerszámmal, amikor a fürdômedencét ássák. Mérlege lesz a falunak — mûködôképes közösség. Van benne tûzoltóegylet, nôbizottság, ifjúsági egylet — mindenik sajátos tevékenységgel. A zászlóavatás nem véletlenül hozható kapcsolatba vele: vándorgyûlést tartott Kövenden a Magyar Párt. Éjjel tizenkét petróleumlámpa ég az utcán.

Mára Iljics lámpái is kialudtak.
A kuglizó eladatott.
A mérleg suhun.
Falubíró sincsen.
Van húsz román család.

Az istentisztelet után az Illyés Alapítvány s a tiszteletes asszony jóvoltából a felújított kultúrházban ünnepelünk. Rezi Elek fôjegyzô úr leleplezi Abrudbányai Fikker János emléktábláját. Táncol az Aranyos-széki Népi Együttes. Polgármesterünk, Kanyaró Pál ebben látja hagyományaink éltetését. Jómagam pedig azon morfondírozom, mit szól az Úr, mikor Abrudbányai Fikker János a színe elé járul? A tálentumokkal jól sáfárkodóra vonatkozó szavak hangzanak el: jól vagyon jó és hû szolgám; kevesen voltál hû, sokra bízlak ezután — menj be a Te Atyádnak örökébe.

Cserés Ferenc

Novemberben és decemberben a kolozsvári Terapia gyógyszergyár 37%-kal (950 személlyel) csökkentette alkalmazottainak létszámát, ami a vállalatnak 35 milliárd lejes végkielégítési költséget jelentett. Az intézkedésre a korszerû, eredményességre alapozott átszervezés keretében került sor. A társaság vezetôsége a munkatermelékenységet 45%-kal kívánja növelni, ugyanakkor mûszaki beruházásokat tervez. Az ország harmadik gyógyszergyára a tavaly több, mint 74 milliárd lejt töltött korszerûsítésre. Forgalma 2001 elsô hat hónapjában elérte a 16 millió dollárt, ami közel egy millióval haladta meg az elôzô év hasonló idôszakának eredményét. Exportbevételei eladásainak jelentôs részét képviselik, tavaly az elsô három hónapban 30%-ot értek el.

A Terapia az átszervezések nyomán nyugat-európai mércével mérve is hatékony munkaközösséget kíván létrehozni. A gyár 2002-re várt forgalma 1140 milliárd lej, bruttó profitja 272 milliárd lej. Értékpapírjainak 20%-át a Romanian Investment Company tartja kézben, 14,58%-át a Romanian Investment Found, 17,95%-át a Romferchim, 5,27%-át a Labrador Partner, 7,85%-át a New Century Holding birtokolja.

Jelentôs, 35 százalékos forgalomnövekedést ért el az Alcatel romániai leányvállalata. Az Alcatel Romania forgalma 136 millió euróra nôtt tavaly a 2000-es 101 millió euróról.

A Temesváron mûködô Alcatel Romania tíz éve van jelen a romániai piacon, így a nyugati befektetôk egyik úttörôjének számít. Kezdetben száz alkalmazottat foglalkoztatott, jelenleg ezer embernek ad munkát. Az Alcatel romániai jelenléte az 1998-as ázsiai válság után vált jelentôssé, miután a francia vezetés úgy döntött, hogy a termelés egy részét Temesvárra telepíti.

Azóta Temesvárott gyártják a cég konvertereit, ADSL, GSM és rádió-alapú rendszereinek alkatrészeit. A cég másfél millió telefonvonalat telepített a nemzeti telefontársaság, a RomTelecom számára, és a MobilRom mobilszolgáltató hálózatának 75 százalékát állította elô. Alcatel-alapú a CFR kommunikációs hálózata is.

A francia Alcatel csoport teljes forgalma 2000-ben 31 milliárd euró volt, 110 ezer alkalmazottal dolgozott több mint 130 országban.

Január 8., kedd

Január 9., szerda

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 28 588 lej, 1 USD =32 112 lej, 1 magyar forint = 117 lej.

Január végére várható az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt újabb együttmûködési megállapodásának aláírása — közölte kedden Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A két szervezet képviselôi hétfôn tartottak újabb konzultációt, amelyen megállapodtak abban, hogy a jövô hétre mindkét fél elkészíti saját mérlegét az eddigi együttmûködésrôl, egyben felvázolják a lehetséges megállapodás elemeit.

Markó hangsúlyozta, hogy egyelôre nincs kész megállapodás, a hétfôi találkozón inkább elvi véleménycsere folyt a legfontosabb kérdésekrôl: Románia európai integrációjának ügyérôl, a reform helyzetérôl, szociális kérdésekrôl és a kisebbségi fejezetrôl.

Az RMDSZ elnöke a készülô megállapodás tartalmáról csak annyit mondott, hogy a szövetség nyilvánvalóan prioritásnak fogja tekinteni az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, a magyar nyelvû egyetemi oktatás helyzetét.

Amennyiben a két szervezet vezetôi megegyeznek az együttmûködés folytatásáról, az errôl szóló megállapodás jóváhagyásra Szövetségi Képviselôk Tanácsa elé kerül, várhatólag február elsô napjaiban.

Az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége tegnap szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében leszögezi: a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény, valamint a Magyar Köztársaság és Románia kormánya között megkötött egyetértési nyilatkozat szerint a magyar igazolvány kiadásának feltételei a következôk: 1. megfelelôen beterjesztett kérelem, 2. a magyar nemzetiséghez tartozó személy szabadon tett, magyar identitásának vállalásán alapuló nyilatkozata, 3. a.) a magyar nyelv ismerete, vagy b.) az RMDSZ tagságot igazoló bizonylat, vagy c.) valamely magyar egyház bejegyzett tagságát igazoló bizonylat, vagy d.) valamely magyar civil szervezet bejegyzett tagságát igazoló bizonylat.

A közlemény szerint a kérelem, valamint a magyar identitás vállalásán alapuló nyilatkozat a magyar igazolvány kérelmére rendszeresített formanyomtatvány részét képezi. A magyar nyelv ismerete alapján történô jogosultság pontosítása, valamint a magyar igazolvány igénylése folyamán figyelembe vett, tagságot igazoló civil szervezetek körének meghatározása pedig a január 11-én, a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény romániai alkalmazásáért felelôs Országos Felügyelô Testület ülésén várható.

Ugyanakkor leszögezik: minden szervezet csak saját tagságára vonatkozóan adhat igazolást. A szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény végrehajtását segítô információs irodák által kifejtett tevékenység díjmentes, mint ahogy az RMDSZ tagságot tanúsító igazolás kiállítása is díjmentesen történik. Bármilyen ezzel ellentétes rendelkezés semmisnek tekinthetô — áll a közleményben.

A magyar igazolvány igénylésének részleteirôl Székely István, a magyar kedvezménytörvény romániai alkalmazását koordináló központi iroda vezetôje a Szabadságnak megerôsítette:

— A magyar igazolvány kiállításához elsôsorban kell az ûrlap, illetve a kérvényezô személy szabadon tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy magát magyar nemzetiségûnek vallja. Emellett létezik még néhány olyan feltétel, amelybôl elég egyet teljesíteni ahhoz, hogy valaki jogosulttá váljon a magyar igazolványra. Egyike ezeknek az RMDSZ-tagság, amit úgy lehet igazolni, hogy a státustörvény adta jogával élni kívánó személy egy tagsági igazolást kér attól az RMDSZ szervezettôl, amelynek tagja. Hasonló igazolást bocsáthatnak ki a magyar történelmi egyházak, illetve a civil szervezetek is, amelyek az általuk kiadott dokumentumban szintén igazolják, hogy az illetô személy az adott egyház vagy civil szervezet tagja — mondotta Székely István.

Hogy melyek lesznek azok a civil szervezetek, amelyek tagsági igazolása figyelembe vehetô, azt az Országos Felügyelô Testület pénteki ülésén dönti majd el. — Egyelôre csak annyit tudunk — mondotta Székely István —, hogy az Országos Felügyelô Testület megszabta azokat a feltételeket, amelyek alapján a civil szervezetek bejelentkezhettek. Saját jogán bejelentkezhettek azok a szervezetek, amelyek a Szövetségi Egyeztetô Tanácsnak (SZET) vagy az Országos Felügyelô Testületnek a tagjai. Ezeknek egy nyilatkozatot kellett tenniük arra vonatkozóan, hogy részt kívánnak venni a törvény romániai alkalmazásának folyamatában, mellékelniük kellett a jogi személyiségüket igazoló bírósági végzést, valamint közölniük kellett aláírási címpéldányukat, tehát a bélyegzô típusát az aláíró személy aláírásával együtt. A negyedik kritérium a nyelvismerettel kapcsolatos feltétel. Hogy miképpen lehet a nyelvismeretet igazolni, erre több alternatíva van, amelyekbe most nem kívánok belebocsátkozni. Errôl is az Országos Felügyelô Testület pénteki ülésén dönt majd — mondotta Székely István.

Kérdésünkre, hogy a magyar igazolvány kiváltása akadályozná-e hosszabb távon a Magyarországon való esetleges letelepedést, Székely István kifejtette: a törvény elôírja, hogy mindazoktól, akik kitelepednek Magyarországra és kérvényezik a magyar állampolgárság megszerzését, azaz bevándorlói státusba kerültek, illetve azoktól, akik idôközben magyar állampolgárrá váltak, visszavonják a magyar igazolványt, hiszen ezek állampolgári jogon részesülhetnek azokból a kedvezményekbôl, amelyeket a magyar igazolvány nyújt.

P. A. M.

A magyar kormány elfogadott egy olyan, a kedvezménytörvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletet, amely alapján nevelési, oktatási, valamint különbözô kulturális célú támogatásért folyamodhatnak a szomszédos államokban élô, magyar igazolvánnyal rendelkezô állampolgárok.

Nevelési, oktatási támogatást kaphatnak azok a szülôk, akik legalább két kiskorú gyermeket nevelnek és lakóhelyükön magyar nyelvû oktatást biztosítanak a számukra. Továbbá tankönyv- és taneszköz-támogatást kaphatnak azok a szülôk, akik kiskorú gyermekük tanításáról lakóhelyükön magyar nyelven gondoskodnak. Támogatásért pályázhatnak azon szervezetek, amelyek a szomszédos államokban élô magyar nemzeti közösségek céljait elôsegítô tevékenységet folytatnak. Azon határon túli családok pedig, amelyek legalább két gyermek magyar nyelvû oktatásáról gondoskodnak, gyermekenként évi 20 ezer forintot kapnak majd.

A kormány az intézkedések végrehajtásához 1,2 milliárd forintot csoportosított át a költségvetés általános tartalékalapjából a magyar külügyminisztériumhoz.

A pályázatokat a határon túli szervezetek bírálják el, a támogatásokat az Illyés Közalapítvány folyósítja.

Az MTI értesülése szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán hallgatja meg a határon túli szervezetek vezetôit a január 1-jén hatályba lépett kedvezménytörvény eddigi tapasztalatairól.

Az erdélyi történelmi egyházak vezetôi Isten iránti hálaadással vették tudomásul, hogy hatályba lépett a kedvezménytörvény, és elégtétellel üdvözölték a törvénnyel kapcsolatos magyar–román egyetértési nyilatkozatot — hangsúlyozta a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete abban a nyilatkozatban, amelyet Jakubinyi György katolikus érsek, Tempfli József és Reizer Pál katolikus, Pap Géza és Tôkés László református, Szabó Árpád unitárius, valamint Mózes Árpád evangélikus püspök írt alá.

Az aláírók ugyanakkor értetlenséggel és csalódottsággal tapasztalták, hogy egyes magyarországi politikai erôk a törvényt belpolitikai — választási — érdekeiknek rendelik alá, veszélybe sodorva ezáltal nem csupán magának a törvénynek a végrehajtását, hanem éppen úgy a határon túli magyar, illetve általában a magyar nemzeti érdekeket.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak a törvény egykori elfogadásakor tapasztalt pártpolitikai konszenzus szellemében arra kérik a magyarországi politikai pártokat, hogy továbbra is egységesen támogassák a törvényt, illetve annak életbe léptetését. Súlyos hibának, sôt egyenesen politikai kudarcnak tartanák a végrehajtás felfüggesztését, és a maguk részérôl készek szorosan együttmûködni a magyar igazolványok kibocsátásának folyamatában — hangsúlyozta a nyilatkozat.

Ugyanakkor Egyházaik népét arra buzdítják, hogy a törvény adta lehetôségekkel éljenek, és a lehetô legszélesebb körben igényeljék a magyari gazolványt. Egyben a közvélemény, illetve híveik tudomására hozzák, hogy az országos és területi testületek, a koordinációs és ügyintézô irodák, valamint egyházközségeik révén egyházaink cselekvô módon részt vesznek a törvény végrehajtásában, és az ezzel kapcsolatos tájékoztató anyagokat, valamint az igazolványt igénylô típusnyomtatványt záros határidôn belül az igénylôk rendelkezésére bocsátják.

Közel 2,5 kilométeres jégtorlasz alakult ki a Duna nyugati szakaszán. A hajóközlekedést a térségben még hétfôn leállították a román hatóságok. A Reuters jelentése szerint a közlekedést akadályozó jégtorlasz a román–jugoszláv határtól mintegy 200 kilométerre jött létre, még a jégtörô hajók is elakadtak.

Miron Mitrea közlekedési miniszter szerint a Duna más szakaszain is lelassult a közlekedés a jégzajlás miatt.

Románia déli és középsô részén, ahol igen hidegre fordult az idôjárás, a hóviharok komoly közlekedési fennakadásokat okoztak az elmúlt napokban. A helyi meteorológiai intézet a következô napokra mínusz 10 fok körüli hômérsékletet ígér.

Románia összesen 48 katonát és egy C–130 Hercules típusú katonai repülôgépet küld Afganisztánba — jelentette be kedden Bukarestben George Maior, a védelmi minisztérium integrációs ügyekért felelôs államtitkára.

Az Afganisztánba küldött nemzetközi katonai erôk számára Románia egy katonai rendôr szakaszt bocsát rendelkezésre. A szakasz tagjai mellett a Hercules személyzete és három összekötô tiszt egészíti ki a román kontingenst. A tisztek közül egy Afganisztánban, kettô pedig a Nagy-Britanniában mûködô stratégiai parancsnokságon teljesít majd szolgálatot — közölte sajtóértekezletén Maior.

Az államtitkár elmondta: a nemzetközi katonai erô fô feladata az lesz, hogy segítséget nyújtson az ideiglenes afgán kormánynak, szavatolja a fôváros, Kabul és környéke biztonságát. Az elképzelések között szerepel az is, hogy a soknemzetiségû alakulat segítséget nyújt az afgán kormánynak az afgán biztonsági erôk kiképzésében.

A soknemzetiségû haderôt kiállító államok képviselôi a tervek szerint csütörtökön Londonban írják alá a részvételrôl szóló egyetértési nyilatkozatot. Ennek a nyilatkozatnak része lesz az afgán kormánnyal január 4-én kötött technikai-katonai megállapodás is.

Az Afganisztánba küldött katonai erôk mandátuma hat hónapra szól, a költségeket teljes egészében a résztvevô államok fedezik. Románia saját költségeit 6 millió dollárra tervezi. Ezt a védelmi minisztérium költségvetésébôl biztosítják majd.

George Maior hangsúlyozta, hogy a NATO partnerállamai közül Románia az egyetlen, amely katonákat küld Afganisztánba. Mint mondta, a kormányt ebben a döntésben az vezérelte, hogy Románia a terrorizmus elleni nemzetközi koalíció tagjának tekinti magát, egy olyan európai államnak, amely globális szinten vesz részt a biztonság megteremtésében. Az államtitkár szerint a döntés nincs összefüggésben azzal, hogy Románia azt szeretné, ha a NATO idei prágai csúcsértekezletén felkérnék az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozásra.

A bukaresti görög nagykövetség tájékozatatót adott ki arról, hogy milyen követelményeknek kell eleget tenniük a Görögországba tartó román turistáknak. Ennek értelmében a következôket kérhetik a Romániából érkezôktôl határátlépéskor a görög határôrség: returjegy, hitelkártya, szállodai szobafoglalás, érvényes útlevél, szükség esetén belépési vízum, az illetô nem szerepelhet a schengeni határsértôk feketelistáján, illetve a nemzeti és közbiztonságra nézve veszélyes személyek nyilvántartásában, és tudja bizonyítani, hogy megfelelô mennyiségû pénzzel rendelkezik az ott tartózkodás idején levô költségek fedezésére. A görög hatóságok hangsúlyozták: a Romániával szembeni vízumkötelezettség feloldása nem mentesíti a román állampolgárokat bizonyos belépési feltételektôl.

Ami azokat illeti, akiktôl nemrég megtagadták a belépést Görögország területére: sokan közülük nem tudták bizonyítani utazásuk célját, többen azt nyilatkozták, hogy dolgozni mennek, de munkavállalási engedélyt nem tudtak felmutatni, egyeseknek nem volt menettérti jegye, mások ellen kitiltás volt érvényben, és voltak olyanok, akik szerepeltek a fent említett feketelistán — jelenti a Mediafax. Mint ismeretes, 2002. január 2–6 között a promahonasi határátkelôhelyen mintegy 500 román állampolgár lépett be Görögországba, 114 személynek viszont megtiltották a belépést.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]