2002. január 10.
(XIV. évfolyam, 6. szám)

Markó Béla szövetségi elnök mára összehívta az RMDSZ Operatív Tanácsát. Az ülés napirendjén az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt együttmûködésével kapcsolatos kérdések megvitatása szerepel. A két párt képviselôi hétfôi találkozójuk alkalmával megegyeztek: az újabb protokollum aláírására január végén kerülhet sor. Gabriel Andreescu politikai elemzô úgy látja: az SZDP-nek a továbbiakban is nagy szüksége van az RMDSZ támogatására.

— Tagadhatatlan, hogy az SZDP–RMDSZ közt megkötött egyezménynek nagy szerepe volt a kormányzás stabilitásában, ami végül is pozitív dolog. Másfelôl: a protokollum terhe alatt az RMDSZ több olyan szociáldemokrata kezdeményezést is támogatott, amelyek egyáltalán nem válnak dicséretére. Ilyen például a titoktörvény, amelyet "elsô fokon" az RMDSZ is elfogadott. A Szövetség társult az SZDP-vel annak a liberális törvénytervezetnek a szabotálásában is, amely a Rompres hírügynökséget a kormány fennhatósága alól a parlament hatáskörébe helyezte volna át. Legútóbb pedig Andrei Dimitriunak a közszolgálati rádió élérôl való eltávolításában szövetkeztek — nyilatkozta Andreescu a Szabadságnak.

— Ennek ellenére azt gondolom, hogy az SZDP–RMDSZ kapcsolatoknak hosszú távon más, sokkal nagyobb jelentôségük van. A román demokrácia szempontjából nagyon fontosnak tartom, hogy az RMDSZ-t, mint az erdélyi magyar érdekek egyedüli képviselôjét, az elmúlt öt évben sikerült integrálni a különbözô törvényhozási szövetségekben, és hogy a román társadalom ezt egyre természetesebbnek tartja — folytatta.

Kérdésünkre, hogy meddig "engedhet" az SZDP az RMDSZ által megfogalmazott követelményeknek, mennyire lesz a következô parlamenti ülésszakban a Szövetségre utalva a kormánypárt, Gabriel Andreescu úgy vélekedett: a szociáldemokratáknak a továbbiakban is igen nagy szüksége van az RMDSZ támogatására. Ennek elvesztése ugyanis óhatatlanul a Nagy-Románia Párt felé sodorná a kormánypártot, ami nem csak Nyugat szemében hiteltelenítené Nãstaséékat, hanem jelentôsen megváltoztatná az SZDP-n belüli viszonyokat is: az úgynevezett "demokratikusabb" szárny vitathatatlanul visszaszorulna teret engedve a jelenleg háttérben tevékenykedô nacionalista magnak.

Andreescu lapunknak adott nyilatkozatában élesen bírálta a jelenlegi román ellenzéket is, amelynek erôsnek, és demokratikusnak kellene lennie ahhoz, hogy valóban ellenôrizni tudja a kormányt. A parlament ellenzéki padsoraiban azonban más folyamat játszódik le: a liberálisok és a demokraták azzal vannak elfoglalva, hogy minél több nacionalista szavazatot nyerjenek meg. Ezt pedig rendszerint úgy érik el, hogy minden alkalmat megragadnak a felsorakozásra a szélsôséges Nagy-Románia Párt kezdeményezései mögé.

— Tagadhatatlan, hogy az ellenzéki pártok bizonyos alkalmakkor óhatatlanul abba a helyzetbe kerülnek, hogy együtt kell szavazniuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a liberálisok és a demokraták aláírásukkal támogassák az NRP kezdeményezéseit. Természetellenes, szégyenletes dolog ez, ami igen sokba fog kerülni mind az NLP-nek, mind pedig a DP-nek — vélekedett Andreescu.

Székely Kriszta

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) kezdeményezi, hogy minden év második vasárnapját, a hit szabadságát törvényre emelô Tordai Országgyûlés napját a Szabadság Magyar Napjának tekintsék. Ezért a VET felhívással fordul a világ magyarságához, különösen a jelenlegi határokon kívül esô közösségekhez, hogy csatlakozzanak kezdeményezésükhöz, és minden évben ezen a napon méltó rendezvényeken emlékezzenek meg a magyarságnak az egyetemes emberi szabadságjogok intézményes biztosításában játszott úttörô szerepérôl.

Javasolják továbbá, hogy a Magyarok Világszövetsége a Szabadság Magyar Napján évrôl évre rendezzen a magyar közösségek által is lakott más-más országban helyzetértékelô tanácskozást, amelyen a nemzeti közösségek képviselôi vegyék számba közösségeik szabadságjogainak alakulását. Egyben elhatározták, hogy a Szabadság Magyar Napjának össznemzeti ünneppé emelésére tett indítványukat 2002. január 7-én Madéfalván, a SICULICIDIUM napján teszik közzé. E napon, 1764. január 7-én háromszáz ártatlan székely halt mártírhalált. A gátlástalan hatalom ártatlanok lemészárlásával torolta meg, hogy nemzettársaink védelmezni merték a haza ôreiként megszerzett, évszázadok óta sérthetetlen önigazgatási szabadságukat.

A határon túli magyar szervezetek vezetôivel való budapesti munkamegbeszélésen valamennyien egyetértettünk abban, hogy a kedvezménytörvény életbe léptetése össznemzeti ügy és a magyar nemzet stratégiai sikere — jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter a szerdai, budapesti találkozót követôen.

Amint arról korábban tudósítottunk, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a magyar külügyminisztérium vezetô tisztségviselôi és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke munkatalálkozón beszélték meg a határon túli magyar szervezetek vezetôivel a január 1-jén életbe lépett kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásának elsô tapasztalatait és idôszerû kérdéseit.

Martonyi János elmondta: a kedvezménytörvény tekintetében teljes az egyetértés a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány álláspontja között.

— Úgy látjuk, a siker a decemberben Budapesten megkötött magyar–román egyetértési nyilatkozat elfogadásának köszönhetô — közölte a külügyminiszter. Martonyi emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány célja a kezdetektôl az volt, hogy a törvény alkalmazása ne okozzon feszültséget a szomszédainkkal való kapcsolattartásban, és hogy ne legyen veszélyeztetve a határon túli magyarok biztonsága.

— Ez megvalósult — tette hozzá a külügyminiszter. Megemlítette, hogy a könnyített idényjellegû munkavállalás kérdése nem központi eleme a törvénynek, és utalt arra, hogy a határon túli magyar szervezetek képviselôi különleges karácsonyi ajándéknak tekintették a törvény életbe lépését.

— A vezetôk nem sérelmezték, hogy a kedvezménytörvényt kiterjesztettük a román állampolgárokra is — mondta a külügyminiszter. Örömét fejezte ki, hogy a törvény alkalmazása simán és zökkenômentesen indult be és leszögezte: "a rendszer mûködik".

Orbán Viktor álláspontja szerint a kedvezménytörvény végrehajtása által minden Kárpát-medencei magyar polgár szabadsága erôsödik.

— A státustörvény végrehajtásának megkezdése valamennyiünk közös sikere. Ezt a sikert az összefogás tette lehetôvé — fogalmazott a miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy a magyar parlament elsöprô, 92 százalékos többséggel alkotta meg a törvényt, amely magában foglalja a Kárpát-medencei magyarság sok évtizedes akaratát és reményét. Elmondta: néhány parlamenti párt a választási kampányban — elônyt remélve — megváltoztatta a véleményét, kihátrált a nemzeti konszenzusból, de ez a tény nem tántorítja el a kormányt attól, hogy — a határon túli magyarokkal szorosan együttmûködve — végrehajtsa a törvényt.

A találkozó elôtt Orbán Viktor szokásos heti rádióinterjújában azt hangsúlyozta: 80 évet kellett várni arra, hogy a lelki köteléken túl létrejöhessen egy jogi értelemben is létezô kötelék a magyar nemzet egymástól elszakított részei között. Nézete szerint most a határon túl élôk is úgy érzik, hogy végre 80 év után elôállt az a történelmi pillanat, amikor Magyarország olyan hazává vált, amely tud és akar is segíteni rajtuk. Elmondta: az eddigi gyorsjelentések szerint nem emelkedett a Magyarországra érkezô külföldi munkavállalók száma. Közölte, hogy a köztársasági elnök csütörtökön adja át az elsô magyar igazolványt a Parlamentben.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a legnagyobb határon túli magyar közösség számára elégtételt jelentett a magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírása és annak tartalmával teljes mértékben egyetért a Szövetség is.

— Az erdélyi magyarság érdekelt volt abban, hogy a törvényt alkalmazni lehessen Romániában, miként az is érdek, hogy Románia és Magyarország között javuljon az együttmûködés — tette hozzá a szövetség elnöke. Reményét fejezte ki, hogy a kedvezménytörvénynek gazdasági serkentô hatása is lehet. Hangoztatta: a kisebbségi kérdés kezelése szempontjából fontos, hogy az együttmûködésre helyezzék a hangsúlyt és ne a konfrontációra.

Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja általános alelnöke történelmi eseménynek nevezte a kedvezménytörvény elfogadását és utalt arra, hogy ezzel megszûnnek az országhatárok.

— Európának tudomásul kell vennie, hogy Magyarország gondoskodik a határon túl élô magyarok sorsáról is — tette hozzá Duka Zólyomi Árpád. Megemlítette, hogy Szlovákiában feszült a helyzet, ugyanakkor elmondta, hogy a Magyar Koalíció Pártja reményei szerint a józan ész fog gyôzedelmeskedni, és nem a nacionalista erôk.

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte, hogy Szerbiában kedden hat információs iroda kezdte meg mûködését, és várakozáson felüli az ott élô magyarok érdeklôdése a magyar igazolvány iránt.

— Eddig több mint ezer kérelmet regisztráltak az irodákban, és az állami szervek részérôl nincs ellenszegülés a törvény végrehajtását illetôen — mondta.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke ismertetése szerint Kárpátalján 110 településen kérhetik az igazolvány kiadásához szükséges nyomtatványokat az érdeklôdôk. A politikus történelmi sikernek nevezte a kedvezménytörvény életbe léptetését. Véleménye szerint a magyar külpolitika sikeres erôfeszítéseket tett a felmerült problémák megoldásáért, ugyanakkor jelezte, hogy további tárgyalásokra van szükség.

Pasza Árpád, a Horvátországi Demokratikus Közösség elnöke úgy vélekedett, hogy a horvátországi magyarok elismeréssel vannak a magyar kormány iránt, mert most tapasztalhatták, hogy 80 év után az anyaország ismét kinyújtotta feléjük a kezét.

Tomka György, a szlovéniai magyarok vezetôje arról beszélt, hogy Szlovéniában rokonszenvvel tekintenek a kedvezménytörvényre és elmondta, hogy január 3-án megkezdte mûködését az információs iroda.

A találkozó után a határon túli magyar szervezetek vezetôi közös nyilatkozatot fogadtak el a kedvezménytörvény hatályba lépése alkalmából. Eszerint a törvény jelentôsen hozzájárul a határon túli magyarok nemzeti önazonosságának megôrzéséhez, az asszimilációs folyamatok lefékezéséhez és a szülôföldön való maradáshoz. Üdvözölték a magyar és a román kormány között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely elômozdítja a két ország közti együttmûködést. A nyilatkozat aláírói szerint nincs veszélyeztetve a magyar munkaerô-piac.

A találkozóval egyidôben Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a határon túli információs irodák vezetôivel találkozott. Ezt követôen Szabó kifejtette: adottak a feltételek a magyar igazolványok kiadásához, és a kedvezményezettek már márciusban hozzájuthatnak a támogatásokhoz.

Tegnap ismertette év végi mérlegét a sajtó képviselôivel a Kolozs megyei rendôrség. Az adatok alapján arra következtethetünk, hogy megyénkben visszaszorulóban a bûnözés: a bûncselekmények száma 11%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Túlzott örömre azonban nincs ok, mert jelentôs növekedés tapasztalható a súlyos bûncselekmények esetében: 45%-kal emelkedett a gyilkosságok száma, és a korrupciós esetek is szemmel láthatóan megugrottak.

Az elmúlt évben megyei szinten 34 802 ellenôrzést tartott a rendôrség (11 434-gyel többet, mint 2000-ben), és 179 razziát (35-tel kevesebbet). Ezek során összesen 138 806 szabálysértést észleltek (8620-szal többet, mint egy évvel korábban), és 30,5 milliárd lejt kitevô pénzbírságot róttak ki (12 milliárddal többet, mint egy évvel korábban). Az akciók során 35,8 milliárd lejt érô valutát, 2,17 kiló aranyat és 15 kiló ezüstöt koboztak el.

A bûncselekmények száma az elôzô évi 7779-rôl 6922-re csökkent. Vezetô helyet foglalnak el a gazdasági bûncselekmények (2322), amelyek száma enyhe növekedést mutat. A személyek ellen irányuló bûncselekmények közül csak a gyilkosságok száma emelkedett, az viszont jelentôsen: míg 2000-ben 11 gyilkosság történt, a tavaly 16 esetet jegyeztek, ami 45%-os növekedést jelent. Az elmúlt év során 30 nemi erôszak történt, kettôvel kevesebb, mint egy évvel korábban.

Látványos, 25%-os csökkenés tapasztalható a vagyon ellen irányuló bûncselekmények mutatója esetében, amely 3756-ról 2823-ra csökkent. Még látványosabb a lopások számának visszaszorulása: a tavalyelôtti 2740 helyett 2001-ben 1755 lopás történt, ami 985-tel (36%-kal) kevesebb az elôzô évinél.

A korrupciós bûncselekmények megyénkben összességében véve 19%-os növekedést mutatnak, tavaly 250 ilyen bûncselekmény történt. 207 személyt vizsgáltak ki korrupció vádjával (73-mal, azaz 54%-kal többet, mint egy évvel korábban), és 69-et csúszópénz elfogadásának vádjával. 61 esetben bizonyosodott be (a tavalyi 51-hez képest) csúszópénz elfogadása, miközben 86 megvesztegetést jegyeztek a tavalyi 26-hoz képest, ami 230%-os növekedést (!!) jelent.

A lôfegyverekre vonatkozó szabályok ellen 20-an vétettek, a tavalyelôtti 25-höz képest, növekedést mutat viszont a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megszegôinek száma — amit elsôsorban a petárdákat árulók duzzasztottak meg 10-rôl21-re.

A kábítószer-kereskedelem terén 7 bûncselekményt lepleztek le, eggyel kevesebbet, mint az elôzô évben. Nem volt viszont jó évük a prostituáltaknak: 28 bûnvádi eljárás indult prostitúció vádjával, ami 75%-kal több a tavalyelôtti 16-nál. Kerítéssel hat személyt vádoltak meg, ami eggyel több a korábbinál.

Ami a cégek tevékenységét illeti, a könyvelési törvény ellen 98-an vétkeztek, a kereskedelmi társaságokra vonatkozó különlegs törvények ellen pedig 27-en. Nôtt az illegális kereskedelmi tevékenységet folytatók száma, 44-rôl 52-re. Az ügyintézésekben összesen 4,4 milliárd lejest pluszt és 24 milliárdos mínuszt fedeztek fel.

A közlekedési bûncselekmények száma szintén növekvô tendenciát mutat, 471-rôl 490-re nôtt a mutató. Családelhagyással, a családi kötelezettség rosszhiszemû elmulasztásával 627 személy ellen indult bûnvádi eljárás, ami szintén enyhe növekedést mutat.

Az elmúlt év során történt bûncselekmények összesen 84 milliárdos kárt okoztak. Ami pedig az elkövetôket illeti, közülük 3507-en származnak városi és 2111-en falusi környezetbôl; 37-en külföldiek. A kiskorú bûnözés ugyancsak növekvô tendenciát mutat: 416 kiskorú követett el bûncselekményt, ami majdnem 7%-kal több, mint egy évvel korábban. A 14 éven aluli bûnözôk száma az elmúlt évben 32 volt (45%-os növekedés!), a 14–18 év közöttieké pedig 384 (6%-os növekedés). A bûnözôk majdnem egynegyede visszaesôként számontartott, a munkanélküliek aránya szinte elenyészô. A bûncselekmények 10%-át követték el roma nemzetiségûek.

Balázs Bence

Szokatlan helyzet alakult ki az elmúlt napokban a kolozsvári útlevélosztályon: elfogytak az útlevelek.

Amint azt Maria Melania Ghicától, az Útlevélosztály ôrnagyától megtudtuk, a Schengen vízumkötelezettség feloldása után a kolozsváriak megrohamozták az útlevélosztályt. Azok, akiknek mindeddig nem volt útlevelük, biztos ami biztos alapon most egybôl útlevelet kívánnak, még akkor is, ha az elkövetkezô hónapokban nem kívánnak külföldre utazni.

Miközben a korábbi években egy-egy téli hónapban összesen mintegy 1000 útlevél fogyott el, most naponta 100-200 darabra lenne igény. Az útlevélosztály így leállította az útlevélkibocsátást, a még meglévô 500 darabból azok részesülnek, akik hivatalos, közjegyzônél hitelesített papírokkal igazolják a külföldre utazás fontosságát. Február 15-ig így csak azok kapnak útlevelet, akik haláleset, orvosi beavatkozás vagy egyéb halaszthatatlan okok miatt kényszerülnek külföldre utazni, illetve azok, akiknek az útlevél nélkülözhetetlen a mindennapi munkához (például kamion vagy buszsofôrök, stb.).

A kényelmetlen helyzet kialakulásában egyaránt szerepet játszott a hiretelen és nagyarányú igénynövekedés, valamint az is, hogy ezentúl új cég fogja nyomtatni az útleveleket: a kanadaival, amely eddig nyomtatta, lejárt a szerzôdés, és a Belügyminisztérium egy német céggel kötött szerzôdést az új útlevelek nyomtatására. További egy hónapos csúszás keletkezett azért, mert az útlevelek valóban újak lesznek, hisz ezentúl azok nem RO, hanem ROU jelzéssel lesznek ellátva. Ennek a jelzésnek a nemzetközi fórumok által való engedélyeztetése pedig idôbe tellett, és amíg az engedély nem volt meg, nem kezdhettek neki a nyomtatásnak.

Az új útlevelek február 15. körül érkeznek Kolozs megyébe, Bukarestben, valamint Ilfov és Prahova megyében már korábban "piacra dobják" ôket. E dátumig tehát — nyomós ok hiányában — felesleges az Útlevélosztály ajtaján kopogni.

Ami az új útlevelet illeti, Ghica ôrnagy szerint 827 ezer lej lesz az ára. A lejárt régi útleveleket nem hosszabbítják meg, hanem mindenkinek át kell térnie az új eurokonformúra. Ez azért kapott ROU jelzést, mert a ROM esetében más nemzetiségre gondolhatnak a tisztelt Schengen-országiak.

(balázs)

Remus Lãpusan, a Kolozs Megyei Munkaerô Foglalkoztatási Hivatal igazgatója idei elsô sajtótájékoztatóján bemutatta az országos munkaerô-hivatallal és annak elnökével, Ioan Cindreaval kötött szerzôdéses vállalást, amely a munkaerô 2002-ben történô foglalkoztatásának megvalósítási programját tartalmazza. Ez a szerzôdés olyan eredménymutatókat is tartalmaz, mint például az igénylôk rendelkezésére bocsátott üres állások száma, a hivatal programjai révén alkalmazottak száma, a munkaerô-igénylés kielégítési mértéke, amelyeket az igazgató bizakodó kijelentése szerint túl fognak majd szárnyalni.

A szerzôdésben rögzített kötelezettségei alapján a megyei munkaerô foglalkoztatási hivatal egyik legfôbb tevékenysége és igyekezete ebben az évben természetesen a munkaerô minél jobb foglalkoztatása, rövidebb ideig tartó álláskeresés, szakképesítés, a munkaadók kérésének megfelelô teljesítése lesz. Mindezek érdekében a hivatal eddigi munkamódszerének átalakítására törekszik, hogy jobban kielégíthesse ügyfelei kéréseit. Ezért az említett szerzôdés a hivatalnak olyan kötelezettségeit is magában foglalja, mint a munkafolyamat javítása és korszerûsítése, megfelelô menedzseri szerkezetkialakítás, a személyzet képzése. 2002-ben a hivatal egyrészt a munkaadókat szeretné segíteni a munkáltató és munkavállaló közötti kapcsolat megteremtésével, a munkaadó igényeit kielégítô szakképesítéssel, a munkaerôpiac egyensúlyának megteremtésével, az alkalmazást ösztönzô intézkedésekkel. Ami a munkavállalókat illeti, minél több olyan személyt szeretnének nyilvántartásba venni, akik ha nem is munkanélküliek, de állást keresnek, hogy összeköttetésbe hozzák ôket a vállalkozókkal, munkaadókkal. Az eredménymutatók szerint idén tízezernél több üres állást hirdetnek majd meg, amelybôl 8 715 meghatározott, 1 812 pedig meghatározatlan idôtartamú. Különbözô foglalkoztatási programok révén további 9 075 állást szeretnének betölteni, frissen végzett diákok elhelyezésére 508, szakképesítési tanfolyamok elvégzése után 373 munkahelyet biztosítanak majd. Kis és közepes vállalatok kedvezményes hitelezésére 36 milliárd lej áll majd rendelkezésre, és a tavalyi 50 millió lej helyett az idén 75 millió lejt adnak minden egyes munkanélküli alkalmazása után a hitelt igénylô vállalkozónak.

A kolozsvári hivatal igazgatója elmondta, hogy a tavaly év végén a munkanélküliségi ráta 9,2% volt, amely csökkent a 2000. év végén jegyzett 11,4%-hoz képest. A hivatal költségvetésébe foglalt jövedelmek értéke 687 milliárd lej, a kiadásoké 420 milliárd lej, tehát egy jelentôsebb összegû költségvetési többletre is számítanak.

A hivatal Bem utcai székhelye tegnap is zsúfolásig megtelt. A fellendült "érdeklôdés" oka, hogy a szociális segély igényléséhez többek között szükséges a munkaerô foglalkoztatási hivatal által kibocsátott igazolás arról, hogy az érintett nyilvántartott munkanélküli és nem utasított vissza egy számára felajánlott megfelelô állást. Marcela Câmpian sajtószóvivô elmondta, három nap alatt a megyében ezernél több, Kolozsváron pedig 427 ilyen igazolást bocsátottak ki.

(i)

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen az utóbbi néhány évben észlelhetô változások különféle bôvítési, frissítési intézkedéseket vonnak maguk után. Az egyetem szenátusa úgy döntött: különbözô intézkedéseket hoznak, amelyek emelik az oktatás színvonalát és fejlesztik az egyetemi oktatók tudományos tevékenységét.

Míg 1989-ben az egyetemen összesen 5600 diák tanult, addig ez a szám 2001-re elérte a 39 600-at. Emiatt az utóbbi néhány évben az egyetem több új épülettel bôvült, a régi épületek nagy részét felújították, korszerûsítették, kiterjesztették a távoktatási hálózatot, növelték a laboratóriumok, oktatást kiegészítô intézmények számát.

A BBTE mintegy száz kara számára a kellô létszámú és megfelelô felkészültségû egyetemi oktatók biztosítása a dékánok és a tanszékvezetôk feladata lesz. A megüresedett helyek betöltésénél mindenképpen figyelembe veszik a pályázó tudományos kutatói munkásságát, és kisebb hangsúlyt fektetnek az eddig mérvadónak számító "régiség"-re. Újdonságnak számít, hogy a közgazdasági és business karon is indítanak mesterképzést, különbözô cégekkel és bankokkal valamint több hazai és külföldi egyetemmel együttmûködésben. Az év elsô hónapjában minden tanszékvezetônek, a dékánokkal együttmûködve felül kell vizsgálnia a tanszék szerkezetét, és nyilvánosságra kell hoznia a betöltésre váró helyek jegyzékét. Ezt az egyetem személyzeti osztálya különbözô hirdetôtáblákra függeszti ki, valamint közzéteszi a megyei sajtóban is. Az új intézkedések értelmében minden tanszékvezetônek közvetlen kapcsolatot kell kialakítania a végzôsökkel, a mesterképzésben résztvevôkkel és a doktorandusokkal, akik a megüresedett helyek várományosaiként szóba jöhetnek.

A legfontosabb törekvések között említhetô meg az egyetemnek európai színvonalra való emelése, valamint a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, ápolása.

VERESSPÁL festészeti tárlata nyílik meg 2002. január 12-én, szombaton de. 11 órakor a Kolozsvár-Külsô Református Egyházmegye Esperesi Hivatalának Gy. Szabó Béla Galériájában, a Fôtér 23. szám alatt, hátul az udvarban. Bevezetôt mond Ferenczy Miklós lelkész és Németh Júlia. A kiállítás február 14-ig tekinthetô meg szombat és vasárnap kivételével naponta 9–14 óra között.

EZÉVI ELSÔ KÖZGYÛLÉSÉT TARTJA az RMDSZ Dónát negyedi körzete január 11-én, pénteken du. 6 órától az Etelköz/A. Vlahuta utca 14. szám alatti református imaházban. A közgyûlésen a magyar kedvezménytörvény alkalmazásának módozatait ismertetik és beszélik meg.

ZENÉS–TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELÉT TARTJA az RMDSZ kül- és belmonostori szervezete január 11-én, pénteken du. 5 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. Minden korosztályt szeretettel várnak.

MARIANUMISTA TÁRSAIKAT várják január 14-én, hétfôn du. 4 órakor a piarista öregdiákok az Egyetem utca 10. szám alatti székhelyükön.

DR. NAGY JÓZSEFNEK, a Protestáns Teológiai Intézet nyugalmazott professzorának 95. születésnapját ünneplik január 13-án, vasárnap du. 6 órai kezdettel az intézmény dísztermében. Igét hírdet dr. Geréb Zsolt.

A KOLOZSVÁRI FÖLDÉSZEK TEMETKEZÉSI TÁRSASÁGA ÉS A KEREKDOMBI GAZDAKÖR január 15-én, du. 3 órától közös közgyûlést tart a Máramaros utca 58. szám alatti székházban.

Száz éve, 1902-ben született Kolozsváron Auer Ferenc tanító, aki Tarpay Ferenc néven vált országszerte ismert tankönyvszerkesztôvé, és CSÉRÓ néven Erdély híres szobrászává.

Auer Ferenc 1922-ben végezte el Kolozsváron a tanítóképzôt, és Gyergyóalfaluban kezdte meg pedagógusi pályafutását, amely rendkívül kacskaringósnak bizonyult, hiszen 1962 ôszéig összesen 17 iskolában/tanintézetben oktatott.

1926-ban beiratkozik a kolozsvári Belle Art Képzômûvészeti fôiskolára, így élete ez évtôl kezdve pedagógiai és szobrászati szálon fut tovább. Gyakran fordult meg a nagybányai festôtelepen; 1944-ben Nagybányán tanít a veresvízi iskolában, és közben szobrászkodik. Krizsán Zoltán és Balogh Stefan állnak ki mellette — utóbbinak kerámia és kályhagyárában kísérletezik zománcokkal, ott égeti ki szobrait. Ô szervezi meg a Nagybányai Képzômûvészek Szakszervezetének kiállítását, ahol szobrászi minôségben ô is szerepel.

1947-ben kinevezik Kolozs megye magyar tanfelügyelôjének, de ezt nem fogadja el. Úgy véli, tankönyvszerkesztôként több hasznát veszi a társadalom. 1948-ban ér el pedagógiai pályának csúcsára: megszületik az elsô romániai magyar ábécéskönyv. A Világosság ezt írta 1948 szeptember 24-én: "A magyarok egy kis csoportja ÁBÉCÉ-t dédelget. Talán soha annyi szeretettel és odaadással nem készült még könyv. Auer Ferenc, Péterffy Emília és Tóth István nyakig merültek a munkába."

Auer Ferenc 1962-ben a Süketnéma Intézetbôl ment nyugdíjba. Az 1977-ben elhunyt szobrászmûvész hagyatéka még nem teljesen feldolgozott, de remélhetôleg rövid idôn belül sor kerül rá.

Szabó Csaba

A múlt hónap közepént jelent meg az Erdélyi Gazda december-januári száma. Sebestyén Csaba RMGE-elnök írja a 4. oldalon: a boldogulásunkhoz vezetô úton az összefogás csupán eszköz, nem ez a cél. Ha igazán azt akarjuk, hogy az EU-s támogatás hozzáférhetô legyen a kistermelôk számára is, közösen gondolkodni, összefogni, szövetkezni kell. Guzs Ferenc a termékpályás szövetkezeti modellt ajánlja a gazdálkodók figyelmébe. Tibori Szabó Zoltán Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából címû könyvet, dr. Sebôk M. Péter a komposztálásról szóló kötetet ismerteti, amelyet két fiatal magyarországi agrárszakember, Alexa László és Dér András írt. Varga András Wellmann Oszkárról és dr. Györffy Barnáról emlékezik meg. Ugyancsak az ô tollából jelent meg az 1700-as évek erdélyi állattartási viszonyairól szóló cikk is. Nem is búza, nem is rozs, hanem tritikálé — errôl közöl terjedelmes, kétoldalas anyagot ugyancsak Varga András. Dr. Tamás Lajos két, szinte elfelejtett takarmánynövény, a szarvaskerep és a baltacím termesztését ajánlja olyan területekre, ahol a lucerna és a vöröshere nem termeszthetô sikerrel. Érdekes anyag jelent meg a terület, a térfogat-, illetve a tömegmértékegységekrôl. Szerzôje Antal András. Orbán Sándor és dr. Páll Olga a tárolt gabona védelmérôl és a termesztett növények rozsdabetegségeirôl, Szabó Ferenc a káposzta- és karfioltermesztésrôl, Veress István professzor az intenzív gyümölcstermesztésrôl, Jablonovszki Elemér a virágkertészetrôl ír. Szobanövényeink téli ápolását táblázatban Szabó Zoltán Attila mutatja be. Orbán Sándor a dísznövények téli növényvédelmérôl cikkezik. Magyarán a borról — négyoldalas anyag, dr. Csávossy György írta. Dr. Sebôk M. Péter ökológiai gazdálkodás-sorozatának XV. részében a takarmányozásról közöl cikket. Kozma Ödön riportútja során ismét Maros menti gazdákat keresett fel. Dr. Gál M. József és Suba Kálmán állattenyésztési kérdéseket boncolgatnak, míg dr. Aichinger Imre a gyakoribb galambbetegségekrôl cikkezik. Méhészeti anyaggal Jónás Endre jelentkezik. Ismét van irodalmi oldal Benedek Elek, Móra Ferenc és Krúdy Gyula írásaiból.

T. J.

2002. december 15-én lesz 200 éve annak, hogy meglátta a napvilágot Bolyai János, minden idôk egyik legjelentôsebb magyar matematikusa. Marosvásárhelyen javában zajlik a felkészülés az idei Bolyai János Emlékévre.

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban február 4. és 8. között minden katedra tantárgyvetélkedôt szervez, pályázatokat hirdettek meg, elôadások hangzanak el.

Áprilisban zajlanak az elôdöntôi annak a Bolyai tematikájú Kárpát-medencei vetélkedônek, melynek döntôje valószínûleg augusztus hónap folyamán Marosvásárhelyen lesz. A "döntôs" hét csapatot a két magyarországi, két erdélyi, egy vajdasági és egy felvidéki elôdöntôn választják ki. A vetélkedô koordinátora Dáné Károly tanfelügyelô.

Valószínûleg májusban — szintén a Bolyai János Emlékév tiszteletére — a marosvásárhelyi Mûvészeti Múzeum kiállítótermeiben megnyílik az a pazar kiállítás, melynek keretében azokat a híres festményeket állítják ki (közöttük Munkácsi, Ferenczy Károly, Feszti Árpád, Fényes Adolf vásznait), melyeket annak idején, a század elején Bernády György polgármester közbenjárására kapott a város a budapesti Szépmûvészeti Múzeumtól, továbbá rendkívül értékes mûvekkel maga is gyarapította a készletet. A tárlaton — mely körülbelül két éven át marad nyitva — 83 festmény látható majd. Mostanig a festményeket a múzeum raktárában ôrizték. A tárlat szervezôje Simon Endre festômûvész, aki fiával, Simon Zsolttal együtt egy albumot is kiad a rendezvény tiszteletére, mely a festmények reprodukcióit tartalmazza. A kiállítást, az album elôállítását 5,5 millió forinttal támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériuma.

Július 3. és 6. között zajlik majd Marosvásárhelyen az emlékév egyik legkimagaslóbb eseménye, a Bolyai–Gauss–Lobacsevszkij Nemzetközi Tudományos Konferencia, melynek témája: a nemeuklidészi geometria a modern fizikában. Errôl pontos információk a www.BGL.ro honlapon olvashatók. Interneten immár az USA-ból és Japánból is érdeklôdtek a konferencia iránt. A polgármesteri hivatal 50 millió lejjel támogatja a konferenciát, ugyanakkor a szervezôk még a NATO-nál is pályáztak támogatásért — a katonai szövetség magyarországi kirendeltségénél, ahol megvan ez a lehetôség.

Augusztusban zajlik majd a második Bolyai-mûvésztábor, ugyanakkor valószínûleg augusztus 23. és 25. között szervezi meg a Református Kollégium–Bolyai Farkas Líceum Öregdiákjainak Baráti Köre az iskolában végzettek világtalálkozóját.

Szeptember 26. és 28. között tartják Marosvásárhelyen a Körmöczi János Fizikus Napokat — melynek társszervezôi az Erdélyi Magyar Tudományos Egyesület, a Sapientia Tudományegyetem és a Petru Maior Egyetem.

Október 4. és 6. között a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szervez Bolyai Emlékkonferenciát, amelyen mind hazai, mind magyarországi akadémikusok is részt vesznek. A rendezvény harmadik napját Marosvásárhelyen tartják — a rangos vendégek részvételével. A konferencia témája a differenciálgeometria, de emellett a marosvásárhelyi szesszió témája a matematikatörténet lesz.

A Bolyai János Emlékév "fénypontja" az az emlékünnepség lesz, melyet idén december 15-én szerveznek majd — a halhatatlan matematikus születésének kétszázadik évfordulóján. Ennek programja még nem ismeretes. Egyelôre minden téren folyik a szervezô munka, készülnek a pályázatok, hiszen sok pénz kell a vendéglátáshoz, a jó körülmények megteremtéséhez. A szervezôk ezúttal is felkérik mindazokat a cégeket, vállalkozókat, amelyek/akik anyagilag szeretnének hozzájárulni a rendezvények sikeréhez, hogy jelentkezzenek a fô szervezônél, Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármesternél.

Máthé Éva

Egyhetes kézimunkatanfolyamot szervezett az Unitárius Nôk Országos Szövetsége Kolozsváron. A résztvevôket munkájukban Orbánné Forrai Erzsébet és Zsakó Erzsébet segíti.

— Én mindent ki akartam próbálni — magyarázta az Ipari Leánylíceumot végzett Zsakó Erzsébet. — Foglalkoztam szövéssel, varrással stb. Csak eredeti népi motívumokat használunk fel. Szeretnénk ha tanfolyamunk résztvevôi csak értékes tárgyakat terjesztenének, nem pedig giccset. Az idén, a hideg miatt, kevesebben jöttek vidékrôl, mint máskor, de így is szaporán megy a munka. Általában ötven-hatvanan szoktak résztvenni a tanfolyamainkon.

Orbánné Forrai Erzsébet, tanítónô a szabadrajzzal foglalkozik. Az idei tanfolyamon különbözô eljárásokat mutatott be az érdeklôdôknek.

"A viaszos-tintás eljárást nem ismerik az emberek. Vagy indigóval, sok esetben ceruzával rajzolják, vagy másolják le a mintákat."

A kézimunka tanfolyamokat 1993-tól rendszeresen tartják Kolozsváron és különbözô vidékeken. Mindenhol kerül egy újabb minta, eljárás. Zsakó Erzsébet elmondta, hogy a munkájuk során többféle stílusváltozást fedeztek fel, amire fel is hívták a néprajzkutatók figyelmét.

"A torockói varrotastól kezdve, kalotaszegi, udvarhelyszéki, keresztúri, széki mintákig mindenfélével foglalkoztak és foglakoznak."

A tanfolyamon a gyakorlatra fektetik a legnagyobb hangsúlyt. Az új technikák bemutatása után, aszerint, hogy ki, mivel szeretne foglalkozni, csoportokra osztják a résztvevôket. Az idén nagy érdeklôdést keltett a székelypillangós csipke, de foglakoznak az összekötô csipkével is — tudtuk meg Orbánné Forrai Erzsébettôl. A kézimunkázás mellett a vidékrôl érkezetteknek múzeum és városnézést is szerveztek.

A tanfolyamokon összegyûlt munkákból, reméljük, láthatunk majd egy kiállítást is.

Máté Erzsébet

A Magyar Ifjúsági Kezdeményezés által 2002. január 11–13-án Szatmárnémetiben megrendezésre kerülô országos találkozó programjának fontosabb eseményei: pénteken 18 órakor a vendégek fogadása a Scheffer János Lelkipásztori Központban; szombaton 9.15-kor megnyitó, 10–13-kor kerekasztal az RMDSZ és ifjúság témakörben, 15–18-kor tanácskozás a térség biztonságpolitikai kihívásairól; vasárnap 9–12-kor zárótanácskozás. Bôvebb felvilágosítás az rmdszszatmar@datec.ro címen.

Az ôszi szél meg-megújuló rohamaira szorosabbra húzom kabátom övét. Galléromat is felhajtanám, de még csak október vége, s különben is, a feltûrt kabátgallér a csônadrággal együtt immár félévszázados ódivat.

A pesties Szentegyház utca délutánra csendesebb lesz. A Fôtér irányába gyalogolok, megcsodálom — ki tudja hányadszor — a Szent Mihály-templom "seholsincs máshol ilyen" gyönyörû sziluettjét, a lenyugvó, ôszi nap tûzarany glória hátterével. Balról huzatot érzek, odapillantok. A "Bohém" kerthelyiség felôl acsarkodik a hideg légvonat. Gondolok egyet hirtelen s a boltíves kapu alatt besétálok a munkanélkülivé vált nyárikertbe. Ha kételkedtem is eddig, most meggyôzôdöm: oda a nyár. Sárgára ôszült, ritkuló lombú fák, üres szeparék tátonganak körös-körül. A tánckörönd is csendes. Azaz mégsem. A lehulló levelek lassú keringôje, finom neszezése vidám táncos estéket idéz. Kényes balettjükhöz a bolondos ôszi szél játssza hol az andalító keringôt, hol a szédítô dél-amerikai ritmust.

A zenekar helye is puszta. Igaz, azt sem tudom, játszik-e mostanság ilyen, vagy csak a divatos "dum-dum" gépzene szólt a szezonban?

Annak idején, a kis szalonzenekart Diczi Lajos vezette hegedûjével, a zongoránál Debreczeni Gyuszi — fázó ujjait mindig magas, konyakos pohárral melegítette — a szaxofonon pedig a virtuóz Egon játszott. Ez a zenekar kellemes hangulatot varázsolt a lampionokkal díszített nyári kertben. Divatos slágerek, újak és régiek, örökzöld operett darabok szórakoztatták a vendégeket, majd tánczene következett, s a színes mozaik kör megtelt egymást átölelô párokkal. És ma már szinte hihetetlen: amikor táncolni mentünk, az asztalon hagyhattuk a retikült, a fényes Gamma öngyújtót, a cigarettatárcát. Nem tüntetôleg, csak úgy. O tempora, o mores!

Magára hagyom az elárvult, téli álomra készülô mulatót, de gondolataim makacsul járják körül a témát. Visszatekintve félévszázad távlatából, úgy tûnik, az ötvenes évek táján, kincses városom a polgári élet szimfóniájának utolsó akkordjaihoz közeledett. A nyári mulatók (több is volt belôlük) még ôrizték — a lakosság összetételéhez híven — a város és ôslakosainak ízlésvilágát, szórakozási szokásait.

A Bohém (Sirály, Kontinentál) mellé rangsorolt a sétatéri Kioszk, a Redut udvarán üzemelô, a Szentgyörgy kaszárnya udvarán mûködô, vagy a szôke Szamosra rúgó Darvas-féle kerthelyiség, ahol dugva, a tányéron ügyesen álcázva, a bennfentesek még megkóstolhatták a kapitalizmus mazsolás maradványát, az igazi Darvas-féle vargabélest. (Könnyen meglehet, hogy az Amerikában élô Darvas lány Kövy Pál csillogó vendéglôjében kóstolgatja az apját világhíressé tevô készítményt és talán az ugyancsak ott élô Diczi Lajos muzsikája mellett...)

A felsorolás nem teljes és nem is lehet az, hiszen kimaradnának a kis külvárosi kerthelyiségek, a Hója, vagy a város ellenkezô sarkán, a Györgyfalvi út végi kisvendéglô és nyárikertje.

Ez utóbbi valóban a város peremén volt, néhány lépésre a hajdani, sárgára meszelt vámháztól. A tiszta és otthonos helyiség estérôl-estére megtelt azokkal, akik a Békásból sétáltak haza, vagy olyanokkal, akik a környékrôl tértek be egy remek fatányéros meg egy pohár jó bor kedvéért. Fénykorát a Fehér házaspár, majd a pedáns Orbán házaspár vezetése alatt érte el. Különösen Fehér úr vendégszeretô üzletvezetése, csinos, szôke, örökké mosolygó feleségének közvetlensége vonzotta oda a szórakozni vágyókat. Az apró, mosott kaviccsal felszórt udvaron fehér abrosszal terített asztalok sorakoztak, virágvázával, szalvétával és hamuzóval. De mindennél nagyobb vonzerô volt az a négy-öttagú zenekar, amelyik estérôl-estére mosolyt varázsolt a vendégek arcára, kellemessé téve az ott eltöltött idôt. Egy idôben Fejér Bandi, a prímás vezette a zenekart, aki hûvös eleganciával játszott hegedûjén és csak néha suhant át Jávor-bajusza alatt egy kis mosoly.

Volt a zenekarnak egy oszlopos tagja, akinek neve bizonyára még sokaknak hangzik ismerôsen. Visky Albert, a népszerû és szerénységében is megnyerô Berci, a gitáros, akinek, saját hite szerint is, igazán dalból volt a lelke. Berci jó hangulatteremtô egyéniség volt. Sokszor közkívánatra énekelt is. Gazdag repertoárja a slágertôl a kupléig, a könnyûzenétôl az operettig, mindent felölelt. Legnagyobb sikereit sajátosan átköltött szövegû dalaival aratta. Egyik kedvenc kupléját, gitárján kísérve, hamiskásan baljós arccal, nagy átéléssel adta elô, valahogy így:

"Száz teve egy sorban / mennek a sivatagban. Elöl nyomok / hátul nyomok, Mindenütt csak tevenyomok..." A hallgatóság derült és tapsolt. Aztán Berci "komolyabb" vizekre evezett, nem kevesebb sikerrel, kissé átköltött szöveggel:

"Éjjel az omnibusz tetején, emlékszel, picikém, de csudás volt?

Lent csikorogtak a kerekek, az égen nevetett a telis hold.

Míg a lovak bandagoltak Budán át, eloltottuk a petróleum lámpást."

A siker elsöprô volt. A nevetéstôl dûlöngélô vendégek elnézték a szövegátírást s a refrént együtt énekelték vele.

A kedvenc Berci talán a hetvenes évek végén távozott az élôk sorából. Elbandagolt egy csikorgó kerekû, fekete lovacskák vontatta batáron. Talán egy égi nyárikertben pengeti gitárját. Régi vendégei közül is már sokan ülnek egy közös, nagy asztal körül és hallgatják a daloló gitárost.

Tatár Zoltán

Azok a személyek, akik alagsorban, földszinten, magasföldszinten és elsô emeleten laknak, mentesülnek a felvonó mûködéséhez szükséges elektromos energia költségei alól, ha az ingatlan nem rendelkezik a felsô szinteken közös használatban levô helyiségekkel (mosóhelyiség, szárító, terasz stb.). Ha van ilyen helyiség, a fent említett lakóknak írásban kell biztosítaniuk a lakóbizottságot, hogy nem használják a liftet, és azt a közgyûlés fogadja el.

Azok a magán vagy jogi személyek, akik javadalmazást adnak, kötelesek február végéig eljuttatni alkalmazottaikhoz és a székhelyük szerinti illetékes adóhivatalhoz a 2001-es esztendôre érvényes 1-es és 2-es jövedelembevallási ûrlapokat. E kötelezettség elmulasztása esetén 10-tôl 50 millió lejig terjedô pénzbírság róható ki. Azok az adófizetôk, akik 2001-ben független tevékenységekbôl (kivéve azt a kategóriát, amelynek esetében meghatározott norma létezik), javak bérbe adásából (amelyekért bizonyos valuta ellenértékét jelentô bér jár) élveztek jövedelmet, március 31-ig kötelesek kitölteni és leadni az ekkor kötelezô külön nyilatkozatot annál az adóhivatalnál, amelynek hatáskörébe tartozik a jövedelemforrás. Azoknak az adófizetôknek, akik 2001-ben fizetésbôl, független tevékenységekbôl és javak bérbe adásából élveztek jövedelmet, szintén március 31-ig kell kitölteniük és leadniuk az összjövedelmi nyilatkozatot a lakhelyük szerinti adóhivatalnál. A jövedelemadó kifizetésére kizárólag a lakhely szerinti adóhivatalnál kerül sor. Azok az adófizetôk, akik 2001-ben egyetlen forrásból, az alapfoglalkozásért járó fizetés formájában jutottak jövedelemhez, valamint azok, akik 2001-ben lakbérletbôl származó jövedelmet szereztek, nem kötelesek összjövedelmi nyilatkozatot tenni.

Az a termelô, aki eldöntötte, hogy a termékpályás szövetkezeti együttmûködést választja, a következô elônyökre számíthat:

— Valós, közvetlen, hiteles és gyors információhoz jut, nincs kiszolgáltatva az ellenérdekû piaci szereplôk félrevezetô "tájékoztatásának".

— Egyenlô eséllyel vesz részt az értékesítésben, függetlenül árutömegének nagyságától, mert a termékpályás szövetkezés minôséget és pontosságot jutalmaz, nem pedig mennyiséget.

— A termelô megôrzi gazdálkodási önállóságát és a szövetkezetben az összes többi taggal egyenlô jogokat élvez (egy tag — egy szavazat) és egyenlô kötelezettségekkel terhelt.

— A szövetkezeti döntéshozatal demokratizmusa nyomán hosszú távú biztonságot élvez.

— A minôségi követelmények teljesítése esetén termelôtársaival szolidáris lehet, sem ôt azok ellen, sem azokat vele szemben nem lehet kijátszani.

— A feldolgozó és a forgalmazó termékpályaszakaszok szereplôi nem vehetik el tôle a végtermék hozamából neki járó arányos jövedelmet. Ha a pályaszakasz egésze a szövetkezethez tartozik, akkor az elért haszon (profit) a tagok beszállítási értékének arányában oszlik meg, az alkalmazottak pedig szerzôdésük szerinti illetményt kapnak.

A kistermelôk szövetkezésének a nagyobb biztonság és a nagyobb jövedelem mellett különféle elônyöket nyújtanak a hitelezô bankok, a biztosító intézetek, a tevékenységükhöz kapcsolódó szolgáltató szervezetek, elsôsorban a szállítás, a tárolás, a képzés, a fajta-elôállítás, a minôségellenôrzés, a piackutatás és mindennemû fejlesztési tevékenység körében. Mindezek mellett sem szabad elhanyagolni azt az érzelmi kapcsolódást, amelyet a csapatverseny felemelô, szövetkezô szellemisége hord magában, a sokszor feltörô egyéni acsarkodással szemben.

A megyei RMGE vezetôségének javaslatára a most beinduló gazda-tanfolyamokon a szövetkezeti mozgalom kérdését is megvizsgálták a válaszúti, hostáti és aranyosszéki földmûvelôk. Dicséretes kezdeményezés. Sok sikert kívánunk.

T. J.

Zilah városának idei költségvetése abban különbözik az eddigiektôl, hogy végre sikerült anyagiakat elkülöníteni a település vízvezeték rendszerének felújítására, azaz e munkálatok befejezésére. Eddig a csôrendszer 60 százalékát sikerült megjavítani, illetve kicserélni, így a 2002-es költségvetésnek "csak" a megmaradt 2,5 kilométernyi csôszakasznak kell gondját viselnie. A hátramaradt munkálatok 15 miliárd lejbe kerülnek, és ezt bankkölcsön formájában szerezte meg az önkormányzat.

Szakértôk szerint a város vízhálózatának felújítása nem fogja megoldani Zilah ivóvízgondjait — mint ismeretes, a Meszes alatti település évtizedek óta az örökös ülepedési gondokkal küzdô varsolci duzzasztóból kapja a vizet —, hiszen magának a "forrásnak" a gondja nincs megoldva. A vízbarát költségvetés legfeljebb azt segíti majd elô, hogy kevesebb víz folyjon... el a földbe.

A gondok gyökere továbbra is a Csucsánál leágazó Körös-vezetéknél keresendô, hiszen ennek felépülése nélkül nem várható lényeges javulás Zilah ivóvízellátásában. A 2000. év fordulóján megoldódni látszott a vezeték ügye, hiszen a magyarországi illetve romániai Eximbank-kirendeltségek együttmûködése során — amennyiben a román állam garanciát vállalt volna a kölcsönért — kivitelezhetô lett volna a nagyszabású munkálat. Mint ismeretes, az Isãrescu-kormány támogatta ezt az elgondolást — de a kormánygarancia nem született meg. E nélkül pedig a befektetések támogatására szakosodott Eximbank-tranzakció nem jöhetett létre.

A Nãstase-kormánytól hiába várták a rábólintást; az új kabinet már más úton közeledett a csatorna felé. Az akkori RTDP-szakértôk az úgynevezett BOT-módszer (Építs, használd, értékesítsd) mellett törtek lándzsát. Augusztusban jelentkezett is erre 7 transznacionális cég, de a kormányhatározat — legalábbis eddig — még nem született meg.

Így hát hibernál a projekt.

Szabó Csaba

Valamivel több mint 5 milliárd 800 millió lejes költségvetéssel gazdálkodnak az idén Kolozson, tudtuk meg Balogh István alpolgármestertôl. Ebbôl 685 millió saját jövedelembôl származik. A kolozsi helyi tanácsosok eldöntötték, a polgármesteri hivatal alkalmazottainak fizetésére és fogyóanyagokra közel másfél milliárd lejt osztottak le, az iskoláknak (alkalmazottak fizetése, ösztöndíjak, jutalomkönyvek, javítások, fogyóanyagok stb.) 3686 millió lejt, amelybôl 290 millió fordítható karbantartásra és fogyóanyagok vásárlására, a kultúrára 88 milliót szántak, szociális segélyekre 390 millió lejt (januárra 142 milliót kaptak a garantált minimális jövedelem biztosítására, amelyet várhatóan hatszáz-hétszáz személy igényel majd). Közvilágításra és parkok karbantartására 138 millió lejt különítettek el, továbbá az utakra 30, más költségekre 26 millió lejt.

Tizenegy pályázatot állított össze és helyezett el a megyénél Kolozs önkormányzata: a községi utak javítására félmilliárdot, a kolozsi vízhálózat terjesztésére 2,5 milliárdot, az iskolákra 560 milliót, a községi iskola sporttermének befejezéséhez 680 milliót, a polgármesteri hivatal épületének javításához 364 milliót, a Kolozs–Kolozsbós közötti, hat kilométer hosszúságú összekötô út megépítésére 1,3 milliárdot, Kolozskara belsô útjainak javításához 150 milliót, Mezôôr belsô útjainak javításához 100 milliót, a karai vízbevezetéshez hatszáz milliót kértek. Ugyanakkor a kultúrotthonok javítására — ezek közül a kolozsi a legkisebb és leglerobbant — 800 millió lejt kértek, a közvilágításnak gazdaságos villanyégôkkel való ellátására 370 millió lejt.

Decemberben elkezdték az új orvosi rendelô tetôzetének javítását azok az angol állampolgárok, akik öregotthont alapítanának Kolozson. Az öregotthonná alakított épületben angol idôseket gondoznának, cserébe fogyóanyagokkal, gyógyszerekkel ellátják az orvosi rendelôt, mentôautót biztosítanak, ingyenes gyógyszerellátásban és otthoni kezelésben részesítik a község idôsebb lakóit. Ami nagyon fontos, az öregotthon 25 évre szóló ingyenes használatáért cserébe negyven munkahely létesül az idôsek otthonában, tudtuk meg az alpolgármestertôl.

K. E.

Egy hirtelen hóolvadás komoly erôpróba elé állíthatja a városaink és falvaink elöljáróit. Szamosújvár környékén egyre több helyen veszélyeztet a folyók áradása. A polgármesteri hivatalok már most gondolnak a kellemetlen következményekre. Ördöngösfüzes községben megtették az elsô óvintézkedéseket. A szervezésrôl Muresan Virgil alpolgármester számolt be lapunknak. Elmondta, hogy a boncnyíresi völgyben homokzsákkal erôsítik a partot és kotrógépekkel igyekeznek megállítani a pangó vizet. Minden esztendôben nagy kárt okoz a hóolvadás, ezt szeretnék megelôzni az idén a községgazdák. A Szék felé vezetô 8 kilométeres útszakaszon eltakarították a havat és az út menti sáncot is megtisztították. Az idô felmelegedésével Füzesmikola és Boncnyíres határában a földeket elárasztotta a víz és a háztáji gazdaságokat is veszélyezteti. A beszerzett homokzsákokkal fogják megállítani az árt, de a lakosság bevonásával is igyekeznek védeni az anyagi értékeket sz ördöngösfüzesi gazdák.

Erkedi Csaba

Tegnapelôtt 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték a 31 éves, apahidai Mircea Sever Radut. A fiatalembert azzal vádolják, hogy 1995–2001 között megfélemlített, és védtelenségét kihasználva rendszeresen szexuális kapcsolatra kényszerített egy kislányt, aki jelenleg is csak 16 éves. Nemi erôszak és nemi megrontás miatt számíthat a törvény szigorára.

(balázs)

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 28 549 lej, 1 USD =32 988 lej, 1 magyar forint = 117 lej.

A Szekuritáte Irattarát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) titkára, Constantin Buchet szerdán a Mediafaxnak kijelentette: nem igaz, hogy megpróbálnak politikai nyomást gyakorolni az intézményre, amint azt a Szekuritáté iratcsomókhoz való hozzáférhetôséget szabályozó törvény kezdeményezôje, Constantin Ticu Dumitrescu állította. Buchet elmondta, hogy a CNSAS nehezen végzi a munkáját, mivel az ellenôrzés több szakaszban zajlik, véleménye szerint azonban a saját dossziéhoz való hozzáférhetôség folyamata sikeresen zajlott le. Tájékoztatása alapján eddig mintegy ötezren kérték, hogy betekintsenek saját dossziéjukba, és közel százan ezt meg is tették. Emellett a CNSAS leellenôrizte a 2000-es választásokon indult jelöltek, illetve a minisztériumok tisztségviselôinek a politikai múltját is. Buchet a jogszabály "atyjának", Constantin Ticu Dumitrescunak azon kijelentésére reagált, hogy — mint mondotta — a CNSAS tevékenysége leállt és átláthatatlan. Dumitrescu arra kérte az intézmény vezetôit, hogy hozzák nyilvánosságra az archívumokból átvett iratcsomók számát az 1993-ban nyilvántartásba vett két millió dossziéból.

Magyar lapértesülések szerint a Magyar Szocialista Párt nehezményezte, hogy a többi magyar parlamenti párt nem volt hivatalos a "minicsúcsra". Tabajdi Csaba MSZP-s országgyûlési képviselô úgy nyilatkozott: Sajnálatos, hogy a kormány elmulasztotta ez ügyben összehívni a MÁÉRT-ot, úgy ahogy azt a szocialisták javasolták. Véleménye szerint Orbán egy kényszerû nyilatkozatra akarja rávenni a határon túli magyar vezetôket, amiért azokat nem is lehet megróni.

— Az volna a korrekt eljárás, ha az anyaországi vitákból kimaradnának a határon túli magyarok — mondotta.

A legfôbb magyar ellenzéki párt, amelyik az elmúlt idôszakban hevesen bírálta a magyar–román egyezménynek a munkavállalásra vonatkozó elôírásait, tegnapi sajtóközleményében a magyar kormánynak a határon túli magyarok számára biztosítandó oktatási, és kulturális kedvezményei kapcsán is megfogalmazta fenntartásait.

"Az Orbán-kormány rendelete a törvénnyel ellentétes módon szabályozza az oktatási-nevelési, valamint taneszköz támogatás elnyerésének feltételét. A rendelet értelmében csak azok a szülôk részesülhetnek támogatásban, akik gyermekeiket lakóhelyükön magyarul taníttatják. Eszerint tehát az a szülô, akinek lakóhelyén nincs magyar nyelven oktató iskola, semmi támogatást nem kaphat. Akkor sem, ha történetesen gyermekeit a szórványgyerekek iskoláztatására felállított és mûködtetett intézménybe adja be" — áll a közleményben.

A Magyarok Világszövetsége támogatja a szomszédos országokban élô magyarokról szóló törvény alkalmazását; arra buzdítja a kormányt, hogy kerülje el a naponként felállított újabb politikai csapdákat, a politikai pártokat viszont felkéri, ne használják fel kampánycélokra a kedvezménytörvényt. Minderrôl Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke beszélt szerdán, budapesti rendkívüli sajtótájékoztatóján.

— Kívánatos lenne, ha a kormány nem kovácsolna választási tôkét a törvénybôl, az ellenzéknek pedig arra kell ügyelnie, hogy ne szolgáltasson muníciót a kisantant országainak, melyek minden eszközt felhasználnak arra, hogy hátráltassák Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását — jelentette ki az elnök. Patrubány szerencsésebbnek tartotta volna az MVSZ által szorgalmazott kettôs állampolgárság jogintézményét megteremteni, mert az összhangban van a nemzetközi joggyakorlattal és a szomszédos országok politikai gyakorlatával is.

Miután az EU megszüntette a vízumkötelezettséget Romániával szemben, a magyar idegenforgalmi szakemberek ellentmondásos következményekre számítanak. Bíró Gáspár, a Magyar Turisztikai Rt. kolozsvári képviseletének vezetôje szerint a nyitás nyilvánvalóan a forgalom növekedését hozza majd magával, de azt pontosan nem tudják, hogy ennek a növekedés mekkora lesz.

— Valószínûleg minimális csökkenés várható majd amiatt, hogy azok, akik eddig a vízummentesség miatt választották Magyarországot, most kihasználják a lehetôséget és a nyugat-európai országokba utaznak — mondta. Ugyanakkor várhatóan emelkedik a tranzit szálláshelyek foglaltsága.

— Ugyanez történt korábban Bulgária esetében is. Amikor tavaly Bulgáriával szemben feloldották a vízumkényszert, akkor, nyilvánvalóan alacsonyabb szintrôl indulva, többszörösére nôtt a Magyarországon átutazó bolgár látogatók száma. A román állampolgárok esetében ez a növekedés bizonyára nem lesz többszörös, mivel magasabb bázis — magyarázta.

Bíró szerint most átmeneti idôszakra kell számítani, amelynek végén a Romániából érkezô turizmus döntô része továbbra is a bevásárlóturizmus lesz. A román állampolgárok számára most is nagyon fontos szempont, hogy a bolti árak alacsonyabbak Magyarországon, mint Németországban vagy Ausztriában, és ez egyelôre nem fog változni.

2000-ben 4,661 millió román állampolgár beutazását regisztrálták Magyarországra. Tavaly az év elsô 10 hónapjában ez a szám 4,138 ezer volt, 8,7 százalékkal több, mint 2000 elsô tíz hónapjában. A tavalyi növekedés bizonyára ennél is nagyobb arányú volt, mivel az év utolsó két hónapjában hagyományosan igen megnô a forgalom.

A Malév számára nagyon kedvezô évkezdetet hozott a változás: két-három hétre elôre átlagosan 90 százalékban megteltek a járatok. Az utazási irodák is azt jelzik, hogy nagyon megiramodott a forgalom. Ezen belül is az olasz úti célok nagyon népszerûek.

Az elsô hivatalos adatok szerint január elsô hét napjában közel 80 ezer román állampolgár utazott külföldre. Közülük mintegy 50 ezren a most vízummentessé lett schengeni térséget választották.

Magyarország eddig még nem kapott hivatalos tájékoztatatást a román sajtóban megjelent bejelentésrôl, mely szerint Románia a magyar búzára és lisztre védôvámot vet ki — nyilatkozta az MTI érdeklôdésére Horváth Gábor külügyi szóvivô, tegnap.

Elmondta: a külügyminisztérium a román mezôgazdasági minisztersajtónyilatkozatát követôen diplomáciai úton haladéktalanul megtettea szükséges lépéseket. Felhívta a román fél figyelmét arra, hogy ez az intézkedés ellentétes a hatályos megállapodásokkal és káros a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen elônyös fejlôdôdésére.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]