 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2002. január 14.
(XIV. évfolyam, 9. szám)
A magyar külügyminisztérium egyértelmûen leszögezi, hogy a magyar kormány következetesen be fogja tartani a miniszterelnöki szinten aláírt egyetértési nyilatkozatban vállaltakat. Ezt Horváth Gábor külügyi szóvivô mondta el az MTI érdeklôdésére, Adrian Nãstasénak azzal a nyilatkozatával kapcsolatban, amely szerint a magyar fél rosszhiszemûen írta alá a magyar–román egyetértési nyilatkozatot. — Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter megnyilatkozásai egyértelmûen és világosan mérvadóak — mutatott rá.
A külügyi szóvivô hangsúlyozta: Martonyi János pénteken a magyar országgyûlés külügyi bizottságának ülésén szögezte le ismételten azt, hogy Magyarországnak érdeke az egyetértési nyilatkozatban foglaltak maradéktalan betartása, és a romániai magyarság érdekeit is ez szolgálja. — A külügyminiszter külön kiemelte, hogy a dokumentum kedvezôen hat a magyar–román kapcsolatokra — fûzte hozzá Horváth Gábor. A szóvivô leszögezte: a magyar fél reméli és elvárja, hogy — a gyakorlati lépések és a megnyilvánulások terén is — a román felet szintén ez a szellem vezérelje.
Mint ismeretes, Adrian Nãstase pénteken kifejtette: egyes magyar politikusok nyilatkozatai a románok magyarországi munkavállalási lehetôségeirôl azt bizonyíthatják, hogy magyar részrôl rosszhiszemûen írták alá az egyetértési nyilatkozatot. A kormányfô állítását a magyar sajtó által idézett magyarországi politikus állításaival támasztotta alá, aki úgy vélekedett: "könnyebb lesz egy tevének átjutnia a tû fokán, mint hogy egy román Magyarországra jöjjön dolgozni".
A román kormányfô pénteken ismételten felszólította a prefektusokat: ne engedélyezzék, hogy kérvényeket regisztráló, netán az igazolványokat kiadó irodákat állítsanak fel Románia területén. Ennek kapcsán Horváth Gábor azt közölte: a magyar igazolvány kérelmezési és kiadási folyamata teljes mértékben összhangban áll a Velencei Bizottság jelentésében foglalt javaslatokkal. Emlékeztetett rá, hogy a magyar igazolványokat fôszabályként Magyarországon, csak egyes esetben a külképviseleteken lehet átvenni. — Az ajánló irodák feladata pedig a kérelmek továbbítása, nem pedig a kérelmezôk nyilvántartása — tette hozzá.
A Magyar Hírlap több határon túli politikust, közéleti személyiséget megkeresett, s arról érdeklôdött, kiváltják-e, és ha igen, mikor a magyarigazolványt.
Markó Béla RMDSZ-elnök: "Természetesen átveszem a magyar igazolványt — majd a magam rendjén". Számára az igazolványnak szimbolikus jelentôsége van, és nyilván nem a kedvezményekért fogja azt kiváltani. Hozzátette: nem hiszi, hogy a politikusoknak tülekedniük kellene az igazolványokért, "de furcsa volna, hogy miután megküzdöttünk ezért a törvényért, nem venném át az igazolványt".
Kányádi Sándor költô: amikor sorra kerül vagy útja lesz Magyarországra, majd átveszi a magyarigazolványt. Mint mondta, jelenleg rengeteg dolga van, az okmánnyal pedig nem siet. "A napokban beszéltem egy katolikus pappal, aki elmondta: amikor megszületünk, bizonyítványt kapunk arról, hogy emberek vagyunk. Amikor megkeresztelnek, papírt adnak róla, hogy keresztények vagyunk. Halálunk elôtt igazolványt kapunk arról, hogy magyarok vagyunk" — tette hozzá.
Tôkés László református püspök: az elmúlt héten Budapesten járt, a Határon Túli Magyarok Hivatalában, éppen a státustörvény ügyében. Akkor találkozott elôször azzal a típusnyomtatvánnyal, amellyel a magyarigazolványt kérvényezni lehet. "Kértem egyet, kitöltöttem, az Oktogon sarkán készíttettem gyorsfényképet, és azt elküldtem a HTMH-ba a kérvénnyel. Jó úton halad az ügy, esélyem van rá, hogy az elsôk között hozzájussak a magyarigazolványhoz" — mondotta.
Sütô András romániai magyar író: "Kérni fogom a magyarigazolványt, de hogy mikor, egyelôre nem tudom megmondani. Nem vagyok jó egészségben, s úgy tudom, egy ilyen okmány beszerzése fáradozással jár. A kedvezménytörvényrôl az a véleményem, hogy történelmileg ez volt a lehetséges legtöbb, amit a magyar diplomácia elérhetett, s ezért a jogszabályt rendkívül pozitívnak értékelem. Azzal nem vagyok tisztában, hogy mit jelent az Orbán–Nãstase-megállapodásnak az a része, amely a munkavállalási lehetôséget minden romániai állampolgárra kiterjeszti, de a Magyarországon fellángolt vitát eltúlzottnak érzem."
Jenei Imre, a magyar és román labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya: "Én nem váltom ki a magyarigazolványt, mert szégyellném magam, ha egy ilyen dokumentummal kellene igazolnom magyarságomat. A Romániában élô szegényebb embereknek elônyös ez, és remélem, az arra rászorulók tudnak is élni a lehetôséggel."
Bölöni László, a Sporting Lisboa vezetôedzôje, több mint százszoros román válogatott: "Természetesen hallottam errôl a lehetôségrôl, és nagyon jó dolognak tartom. Szép dolog a magyar kormánytól, hogy ennyire törôdik külföldön élô honfitársaival. Ezáltal akik rászorulnak, lehetôséget kapnak, hogy életkörülményeiken jelentôsen változtassanak. Én még nem gondolkodtam azon, hogy kiváltsam-e vagy sem az igazolványt, ám ha most hirtelen kell erre válaszolnom, akkor azt mondom: nem elképzelhetetlen, hogy én is élek a lehetôséggel."
A gépkocsivezetôk tévedéseinek köszönhetôen "nyereséges" hetet zárt a közlekedésrendészet: a pénzbírságok összege megközelíti a kétszázmillió lejt. Ugyanakkor kiderült, ijesztôen nagy azoknak a gépkocsivezetôknek a száma, akik szeszes italok fogyasztását követôen ülnek kormányhoz.
Nagyszabású ellenôrzést végzett a hét végén a Kolozs Megyei Közlekedési Rendôrség Kolozsváron. Ennek eredményeként csak szombaton és vasárnap 227 büntetést róttak ki, amelyeknek értéke összesen 89 millió lejre emelkedik. Húsz esetben a rendôrök a gépkocsivezetôi jogosítvány visszatartását látták jónak, ebbôl 14 esetben ittas vezetés miatt jártak el ily módon. A legérdekesebb eset fôszereplôje az útigazgatóság egyik alkalmazottja, akinek más munkakörébôl fakadó kötelessége lett volna otthon várni az értesítést a hóeltakarítást végzô munkások szállítására, ehelyett egy Reanult Transporter szolgálati gépkocsival a kocsmába hajtott. Ittasan, kivilágítatlan jármû vezetése közben állították meg a rend ôrei ôt a Pata utcán.
Ezt megelôzôen csütörtök este hetven magántaxit ellenôriztek a polgármesteri hivatal ellenôrzô osztályának felügyelôi és a kolozsvári rendôrség közlekedési osztályának alkalmazottai. A csapat húsz büntetést rótt ki, ezek összege százmillió lejre emelkedik. Kilenc személy esetében, akik licensz nélkül folytattak taxitevékenységet, 5 és 10 millió lej közötti pénzbírságot szabtak meg. 3–5 millió lejjel büntették azokat a taxisokat, akik nem jelenítették meg a viteldíjat, a taxióra metrológiai vizsgálatának hiánya miatt 600 ezertôl kétmillió lejig terjedô büntetést hajtottak be.
A Kolozs megyei tanács saját televízió létrehozását tervezi. Egyelôre még nincs döntés arról, hogy külön adót létesítsenek, vagy valamelyik helyi tévétársasággal kössenek szerzôdést. Az új adó mûsora megyeszerte vételezhetô lenne. Célja: minél szélesebb körben eljuttatni a közérdekû információkat, ismertetni a megyei tanács munkáját.
Román sajtóértesülések szerint Serban Gratian, a megyei tanács kormánypárti elnöke szerint a terv megvalósításához megközelítôleg 600 000 dollárra (közel 18 milliárd lejre) lenne szükség.
Kerekes Sándor, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke szerint egy ilyen adó létesítése valóban megkönnyítené a tanács munkáját, mindenekelôtt a községek lakói felé segítené elô az információ áramlását.
Háromszáz román állampolgár, akik pénteken Bukarestben a forgalom elzárásával tiltakoztak a román határôrök bánásmódja miatt, szombatra virradólag gond nélkül átlépték a román–bolgár határt. A Görögországba utazni szándékozó személyek közül a román határon többet visszafordítottak, ugyanis nem teljesítették a határátlépés feltételeit, s ez a görög határon való visszautasításhoz vezethetett volna. Sokan közülük hamisított vagy lejárt munkavállalási engedéllyel rendelkeztek, nem volt biztos szállásuk, fiktív címeket, nem létezô szállodákat jelöltek meg szálláshelyül.
Magánlátogatásra Bulgáriába utazott szombaton Mihály ex-király, akit a bolgár miniszterelnök, Simeon de Saxa-Coburg-Gotha volt király fogad. I. Mihályt elkíséri felesége, lánya és veje, a királyi család gépkocsival tette meg az utat Bukarestbôl, jelentette be II. Simeon szóvivôje. A volt bolgár királyt, a kommunista hatalom kilencéves korában, 1946-ban számûzte. II. Simeon több mint ötven évet töltött számûzetésben, majd 2001-ben visszatért hazájába, ahol sikerrel jelöltette magát a júniusi választásokon, ma ô Bulgária miniszterelnöke.
Politikusoknak szánt hazugságvizsgáló gép megvásárlására pénzalap létrehozását kezdeményezi a Demokrata Párt diákszervezete. Rãzvan Nicolescu, a diákok vezetôje szerint a gépezet az ország utolsó évtizedének és jelenlegi vezetôinek jóhiszemûségét hivatott vizsgálni. Hétfôn a diákszervezet a Letéti és Takarékpénztárnál nyit számlát. A hazugságvizsgáló gépet egy, a korrupció megfékezésére létesítendô független intézménynek adományozzák majd.
Túllépve a kormány eredeti, 25–27 százalékos inflációs célkitûzését, 30,3 százalékos fogyasztói áremelkedési ütemmel zárta a tavalyi évet a román gazdaság. A nemzeti statisztikai és gazdasági tanulmányok intézete, az INSSE a hétvégén azt közölte, hogy a 2000. évi 40,7 százalékos drágulási ütem után a kormány eredeti 25–27 százalékos célkitûzését tavaly ôsszel 30 százalékra lefelé módosította, vagyis ennek nagyjából megfelelt a valós infláció. Az idei évre Románia 22 százalék alatti inflációt irányzott elô, s 2004-ig egyszámjegyûre tervezik leszorítani az áremelkedés éves ütemét. Az inflációs célkitûzések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egyetértésben születtek.
Új ünnepet, Kolozsvár-napot szeretne meghonosítani a polgármester, aki nemsokára a tanács elé terjeszti ezzel kapcsolatos határozattervezetét. Gheorghe Funar úgy véli, itt az ideje, hogy — nyugati példára — városunknak saját zászlója, himnusza és hivatalos napja legyen. A javasolt dátumok április 23., Szent György napja, július 10., városunk municípiumi rangra emelésének évfordulója, október 11., a horthysta csapatok kivonulásának napja, illetve november 30., Szent András napja. A polgármester nem kommentálta, hogy miért ezekre a dátumokra esett a választása.
A háziorvosok kötelesek minden biztosítottat felszólítani, hogy évi rendszerességgel általános kivizsgálásra jelentkezzen, jelentette be a megyei egészségügyi biztosítópénztár képviselôje. Mindazok a biztosítottak, akik betöltötték 30. életévüket, évente jogosultak az elhalálozási listákat vezetô megbetegedéseket szûrô vizsgálatok elvégzésére. Mint ismeretes, Románia vezetô helyet tölt be Európában a TBC és a rákos megbetegedések számáttekintve. Az ellenôrzéseket elôzetes, évharmadonkénti elôjegyzés alapján végzik, amelyet minden háziorvos rendelôjében kifüggesztenek. Amennyiben ezeket az ellenôrzéseket nem végzik el, és elmaradásukért a háziorvos is okolható, ezek jövedelme arra az idôszakra tíz százalékkal csökken, ezt az összeget az ingyenes és támogatott gyógyszeralap kiegészítésére fordítják.
Feketetó község újraalakulására vonatkozó törvénytervezetet nyújtott be Emil Boc Kolozs megyei demokrata párti képviselô. Javaslatával a képviselô a helybeli lakosság referendummal megerôsített óhajának tesz eleget. Feketetó község Feketetó, Királyhágó és Prelucele települések leválásával jönne létre, míg Csucsa községhez tartozna továbbra is Börvény. Jelenleg Királyhágó és Prelucele lakóinak 13, illetve 8 kilométert kell megtenniük a községbeli ügyes-bajos dolgaik intézése végett, ám Feketetó község létrehozásával ezek a távolságok jelentôsen csökkennének 2, illetve 2,5 kilométerre. A tavaly decemberben szervezett referendum alkalmával Csucsa 3691 lakója közül 2011-en fejezték ki véleményüket az ügyben, s közülük 1888 személy, azaz a résztvevôk 93,8 százaléka
Feketetó község újraalakulására szavazott.
AZ EME JOG-, KÖZGAZDASÁG ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYA január 14-én, hétfôn du. 6 órától tart tisztújító közgyûlést a Ion Ghica 12. szám alatti EME-székházban. Kérik a szakosztály jogász, közgazdász, szociológus, pszichológus, politológus és más társadalomtudományt mûvelô tagjait, vegyenek részt ezen a közgyûlésen, amelyre tisztelettel várják mindnyájukat.
A KEREKDOMBI (HÓSTÁTI) GAZDAKÖR újraindítja Ezüstkalász tanfolyamát, amelyre a hóstáti gazdákon kívül szívesen látnak érdeklôdôket a szomszédos településekrôl is. Összesen 12 elôadást tartanak január és február hónapban. Az elsô elôadásra január 15-én, kedden délután 5 órai kezdettel kerül sor, közvetlenül a gazdakörnek a Kolozsvári Földészek Temetkezési Társaságával tartott közös közgyûlése után, ami du. 3 órakor kezdôdik. Helyszín a Kalandos Társaság Máramaros utca 58. szám alatti székháza.
A NYOLCADIK ZURBOLÓ TÁNCFÓRUMOT tartják január 15-én, kedden du. 6 órától a Brassai-líceum dísztermében. Meghívott elôadó a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes. Mûsorukban mezôségi, kalotaszegi, felcsíki és szentbenedeki táncokat láthatnak a nézôk. Az együttes vezetôje, koreográfusa Pillich Balázs, a szentbenedeki táncokat László Csaba koreografálta, muzsikál a Zurboló Táncegyüttes zenekara.
A ZURBOLÓ TÁNCEGYÜTTES újraindítja minden kedden tartott rendszeres gyermek- és felnôtt-táncházát a Malom/Baritiu utca 16. szám alatti Tranzit Házban. Január 15-én, kedden 17–19 óra között gyermektáncház, 19–23 óra között felnôtt táncház (19–20 óra között vajdaszentiványi táncokat tanítanak). Muzsikál a Zurboló Táncegyüttes zenekara.
EMINESCU 2002 — a Kolozsvári Népi Egyetem január 14-én, hétfôn du. 6 órától a Fôtér 24. szám alatti kultúrházban Eminescu-emlékestet rendez. Petru Poantã irodalomkritikus és dr. Crisan Mircioiu docens, egyetemi tanár elôadása után a Napoca kórus tart hangversenyt.
A TEXE IMRE MÉHÉSZKLUB soron következô összejövetelét január 16-án, szerdán du. 5 órától tartják a Györkös Mányi Albert Emlékházban (Majális/Republicii 5. szám). Az EMKE Romániai Magyar Népfôiskolai Társaság égisze alatt mûködô klub összejövetelén a klub jogi személyiségének megszerzéséhez szükséges lépések megbeszélésére kerül sor.
Szombaton délelôtt a Gy. Szabó Béla Galériában nagy érdeklôdés mellett nyílt meg Veresspál festészeti kiállítása. A Kolozsvár-Külsô Református Egyházmegye galériájának ezt a jelentôs eseményét Ferenczy Miklós lelkész vegyes technikával készült festészeti-grafikai tárlatnak nevezte, mely hatásosan jeleníti meg az erdélyi szülôföldet. Pál apostolnak az efézusbeliekhez írt levelébôl idézve emlékeztetett arra, hogy a szeretetre a képek alkotójának és a mûvészi élmény befogadójának egyaránt szüksége van.
A megnyitón Németh Júlia mûkritikus útirajzoknak nevezte Veresspál képzômûvész képeit, amelyek a figuratív festészet remekei, bár szerzôjük az utóbbi években az absztrakt irányába is elmozdult. Ezek az útirajzok a mûvész erdélyi, magyarországi, németországi barangolásait örökítik meg, zömükben pasztellek, hiszen ez a "leghordozhatóbb" technika, amellyel a szerzô, elvéhez híven, helyben megörökíthette témáit. Sajátos színgazdagságát a kékek és zöldek, illetve ezek számtalan árnyalatai uralják.
A 26 pasztell, 9 tus nádtoll, 4 vízfestmény, 1–1 vizes pasztell, szénrajz és gouasche technikával készült képek kiállítása a termékeny mûvész 40. egyéni tárlata. Eddig Romániában 268, a határokon túl 15 tárlaton vett részt.
A múlt hét végén Szamosújváron nem mindennapi eseményre került sor. Mindazok a nyugdíjasok, akik december 31-én éjjel unokáikra vigyáztak otthon, közös asztalhoz ültek, hogy ôk is szervezett keretek között ünnepeljék a szilvesztert. Hetvenkét idôs ember örvendhetett a helyi Nyugdíjasok Pártja kezdeményezésének. Muri volt a javából, mindenki jól szórakozott. Nem hiányoztak az ilyenkor szokásos köszöntôk, de a humoros jelenetek sem. A harmadik korosztály képviselôi jól szórakoztak, még akkor is, ha pezsgôbontáskor elmaradt a BÚÉK jókívánság. Rögtönzött mûvészi mûsornak is részesei lehettek a nyugdíjasok szilveszterén részt vevô vendégek, és a viccek, az anekdoták sem hiányoztak a mûsorból. Egyszóval, bevált a szervezôk ötlete, érdemes volt megszervezni a kései szilvesztert.
címû mûsorában január 14–21. között az alábbi dalokat kérhetik, illetve üzenhetik a hallgatók a 420-031-es telefonszámon a mûsor ideje alatt: Apostol — Ma este felmegyek hozzád; Bikini — Mielôtt elmegyek; Fonográf — Mondd, hogy nem haragszol; Locomotiv GT — Jóbarátok vagyunk; Hobo Blues Band — Hajtók dala; Hernádi Judit — Soha se mondd; Korál — Homok a szélben; R-Go — Szeretlek is meg nem is; V’Moto-Rock — Tûzvarázsló; Anita — Elképzelt szerelem; Ámokfutók — Meghalok egy csókért; Bery és Váczi Eszter — Egyedül; Füsti Fecskék — Úriember vagyok; TNT — Titkos üzenet; V-Tech — Álmodoztam.
matematikaversenyre január 31-ig lehet jelentkezni a Brassai-líceumban. Levélcím: Liceul Teoretic Brassai Sámuel, B-dul. 21 Decembrie nr. 9., 3400 Cluj-Napoca. A jelentkezési lapon fel kell tüntetni a tanulók nevét, osztályát, iskoláját, valamint a kísérô tanár nevét. A versenyt február 9-én, szombaton reggel 9 órától tartják a Brassai Sámuel Líceumban.
Elsô 2002. évi hangversenyén a Transilvania filharmónia Daisuke Soga japán karmester vezényletével az orosz zene remekeibôl összeállított mûsorban Csajkovszkij és Rahmanyinov mûvei hangzottak el.
A római karnevál színes forgataga ihlette 1880-ban Csajkovszkijt a Capriccio italien megírására. A mûben az olasz muzsika színpompás melódiái, ellentétes hangulatai összefüggô egészet képeznek. A kezdeti lovassági signált — amelyet a rezesek együttese kiválóan oldott meg — Csajkovszkij olaszországi tartózkodása idején hallotta. Az Olasz capriccio témái az olasz folklór modorában vannak megírva, a finálé viharos tarantella. Szerencsére nem érzôdött a zenekaron, hogy e népszerû mûvet rég nem játszották, színesen, bravúrosan adták elô, Daisuke Soga igazi olaszos temperamentummal vezényelte. 1934-ben komponálta Rahmanyinov, az akkor már világszerte ünnepelt zongoramûvész és zeneszerzô, Rapszódia egy Paganini témára címû rendkívüli virtuozitást megkövetelô, zongorára és zenekarra írott variáció-sorozatát.
Fiatal, 1996-ban végzett bukaresti mûvésznô, Adriana Maier volt a nagyhatású mû szólistája. Mindjárt az elsô akkordok leütésénél Monique de la Bruchollerie-t juttatta eszünkbe, azt a nagyszerû francia zongoramûvésznôt, aki évtizedekkel ezelôtt valósággal elkápráztatta a kolozsvári közönséget. Adriana Maier törékeny alkatát meghazudtolva érett mûvészként rendelkezik a mû által megkívánt kemény billentéssel, de a lírai részletek érzelemgazdag elôadásával is. A hazai zongoraiskola újabb kiváló reprezentánsa, aki a ráadásként játszott Sosztakovics Prelûdöt áttetszôen finom billentéssel adta elô, bizonyítva, hogy nem idegen tôle az érzékeny elôadásmód. Az együttmûködés szólista és karmester, illetve zenekar között is példás volt a gazdagon hangszerelt mûben.
A mûsor második részét két népszerû Csajkovszkij-nyitány képezte. A Rómeó és Júlia nyitányfantáziában a szerzô nem követi pontosan Shakespeare örökszép tragédiáját, hanem, ahogy a címében is megjelöli — fantázia —, a mû költôi lényegét ragadja meg. Megkapó dallaminvencióval festi meg a két szerelmes érzelmeit, ugyanakkor a zenekar hûen visszaadja a két ellenséges család pattanásig feszült hangulatát, a cintányérok a kardok vészes csattogását fejezik ki. A költôi befejezést, Júlia halálát már-már földöntúli finomságú hangszereléssel valósította meg Csajkovszkij.
A mûsor befejezô számaként elôadott 1812 — Ünnepi nyitányt, akárcsak az Olasz capricciót 1880-ban komponálta az orosz zene XIX. századi legnagyobb, fôleg legtermékenyebb, minden zenei mûfajban maradandót alkotó mestere. A nyitányban az oroszok hôsi harcát festi meg a támadó napóleoni seregek ellen. Felváltva hangzanak el az orosz folklorisztikus témák, himnikus dallamok a támadók Marseillais-ének motívumaival. Az apoteózisszerû finálé az orosz seregek gyôzelmét ünnepli, a cári himnusz, a nagyzenekar és Moszkva harangjainak csengése-bongása fejezi be a mûvet.
Daisuke Soga karmester, akit már jól ismerünk, ezúttal is jó ízléssel, tökéletes mûismerettel és temperamentummal vezényelt, nem ijedve meg az Ünnepi nyitányban olykor megkívánt harsány hatásoktól sem, igazi romantikus Csajkovszkijt valósított meg, amely sohasem téveszti el hatását. A zenekar igényesen valósította meg a karmester intencióit, beleértve az ütôsök pompás produkcióját, de mindnyájan tudásuk legjavát adták. A szûnni nem akaró tapsvihart, amely egyformán szólt Csajkovszkij zsenijének és az elôadóknak, az 1812 befejezô részének ismétlésével köszönték meg.
Hosszú árnyékok. Kôfalak. Ósdi boltívek. Templomajtó. Véget nem érô lépcsôsor. Utcai lámpák. Ködbe veszô tájak. Kidôlt-bedôlt kerítés. Két csizma a kerítésre húzva. Labdázó gyermekek. Egyszerû emberek. Egy elfelejtett világ lakói.
Az elfelejtett ország címmel nyílt fényképkiállítás pénteken, január 11-én a kolozsvári Német Kulturális Központban. A tárlat Horváth László fényképész alkotásait mutatja be. A mûvésznek ez a harmadik kiállítása. Korábban Marosvásárhelyen és az ausztriai Linzben mutatta be fekete-fehér mûvészfotóit. A fényképek fôként erdélyi, Hargita és Maros megyei településeken, valamint a Zsil völgyében készült helyzetképek. A fényképész Segesvárra összpontosít, mint Erdély és egész Európa legteljesebben megôrzött régi, szász városára.
A kiállítást a Német Kulturális Központ igazgatója, Straub úr nyitotta meg, aki méltatta a fiatal fényképész eddigi munkásságát, és összegezte a képekrôl alkotott saját véleményét. Szerinte a fényképek híven tükrözik az "elfelejtett ország", a századeleji vagy még régebbi Erdély hangulatát. A szász város az ember–idô viszony sajátos kifejezôje. A fotók enyhe melankóliája, a felületes szemlélôdô elôtt rejtve maradó, de a saját újrafelfedezésüket szinte követelô kincsek idôutazásra csábítanak az árnyak "feltámasztása" által. Ennek a világnak a lakói nem ismerik a félelmet. Nem is betolakodók, nem zavarják meg környezetük ódon harmóniáját: ôk maguk is elfelejtett alakok, mint az épületek, amelyek körülveszik ôket, és ugyanúgy életre keltésükre várakoznak. Ezáltal a múlandóság széppé válik.
Erre a "varázslatra" vállalkozott Horváth László, akinek a képei erôteljesen hatnak, bár nem a szenzációt hajszolják, mondta a mûvész méltatója. Az igazgató szerint érdekes tapasztalat lenne Horváth Lászlót Németországba hívni, természetesen a fényképezôgépével együtt. A mûvész ugyanis valószínûleg teljesen másként látná azt az ottani világot, amelyben az emberek nem ismerik fel a múlandóság hatalmát.
A fényképész maga is röviden ismertette képeinek eredetét, majd két, a kolozsvári zeneakadémián tanuló lány hegedûjátéka szórakoztatta a jelenlevôket.
A kiállítás még két hétig tekinthetô meg a Német Kulturális Központban, az Egyetem utca 7–9. szám alatti épületben.
Meglepôdéssel olvastam Kötô Józsefnek a Szabadság január 5-i száma Vélemény rovatában megjelent írását, amely a Valóban "új" gazdasági alelnök kerestetik címet viseli, és amelyben arra a korábban megjelent cikkre utal, amelyben a Szabadság hírt ad arról, hogy visszavonultam az RMDSZ gazdasági ügyvezetô alelnöki tisztségébôl.
A szerzô tulajdonképpen attól a kijelentésemtôl háborodik fel ma is, mi szerint nem a magyar egyetem az elsô számú prioritása az erdélyi magyar embernek, hanem a jobb megélhetés, az anyagi fejlôdés lehetôsége az elsôrendû, erre vágyik és ezért dolgozik alapjában véve mindegyikünk. Természetesen a kettô távolról sem zárja ki egymást, a kérdés igazából az, hogy mit tekintünk leginkább fontosnak, hogyan adagoljuk energiáinkat, befolyásunkat, politikai tôkénket.
Az én szabadelvû fejembe egészen nyugodtan belefér az, ha valakinek más a véleménye, másként látja a világot, másként látja egy közösség prioritásait, vitába száll az igazáért, és ezt érvekkel támasztja alá. Érvek és ellenérvek hangzanak el, gondolatok ütköznek, és végül a kisebb vagy nagyobb hallgatóság levonja konklúzióit. Elvárható volna, hogy a cikk szerzôje, jeles közéleti személyiség, hosszú ideig igen fontos tisztségeket betöltô RMDSZ-politikus, a maga részérôl komoly érvekkel támassza alá igazát.
Nos a szerzô, jelenleg egyetemi tanár, úgy gondolja, hogy az erdélyi magyar ember számára mindennél fontosabb gondot jelent az állami magyar egyetem hiánya, ez emészti, boldogulását ebben látja, ez az elsô számú prioritása ma, hiszen "ha a kultúránkat újrateremtô intézményrendszerünk eltûnik, honnan vesszük a versenyképes szakembereket ?"
Márminthogy az ember attól lesz okos, ha iskolába, egyetemre jár. Miután kijárják gyerekeink a magyar iskolát és magyar egyetemet, tehát jó tíz év múlva, akkor és csakis akkor lesznek versenyképes szakembereink, csak akkor bízhatunk felemelkedésünkben, mondja a szerzô.
Távol minden reménységünk! De mi legyen a mai, ezek szerint nem versenyképes szakembereinkkel? Mit kezdjünk magunkkal, az ezek szerint képzetlen mai generációval? Mi kitôl várjuk, ha nem is oly magasztos, de mindennapi életünk orvoslását, valamivel korábbi felemelkedésünket, mibôl járatjuk majd gyerekeinket egyetemre?
A szerzô erre is választ ad, hiszen igazi megoldásként "azóta is várja az önálló gazdasági élet megalapozását kissebbségi létfeltételek közepette". Nos, én garantálni tudom Kötô úrnak, hogy e klisé életre kelését hiába várja. Az RMDSZ gazdaságpolitikája ilyen célt ma már nem fog kitûzni maga elé, de jól is teszi, hiszen "az önálló gazdasági élet kisebbségi létfeltételek közepette" egy nonszensz.
A magyar cipész csak magyarok cipôjét javítja, akik viszont hálából csakis a magyar cipészhez járnak javíttatni. A magyar kábeltévétársaság csak a magyarok lakásába vezeti be adásait, akik viszont csakis erre akarnak elôfizetni. A magyar emberek megtakarított pénzüket magyar bankba helyezik el, habozás nélkül, amely viszont magyar embereknek ad hitelt, legalábbis preferenciálisan. A koncepció egy önmagába begubózott, a múltból táplálkozó társadalom nosztalgiáit vetíti ki. Megállt az idô. A harmincas évek táján.
Pedig 2002-t írunk, amikor a bankok az állami határok között sem állják a versenyt a modernebb, tôkeerôsebb nemzetközi bankokkal szemben, Románia is felszámolta a vámilletéket szinte minden európai ország ipari termékeivel szemben, nyitottá válik a világ, és egy határokon túlnyúló, nyitott piacon kell helytállni széles nemzetközi integrációval.
Az "önálló gazdasági élet kisebbségi létfeltételek közepette" egy nonszensz, amit remélhetôleg soha nem hallunk többet RMDSZ-politikusok szájából. Ilyen szempontból nem is lesz "új" gazdasági alelnöke az RMDSZ-nek.
Nyomósabb érvek hiányában, mint ahogy ez lenni szokott, a szerzô melodramatikus hangvételre vált ("a kérdések engem is megriasztanak", "angyali naivitás"), mely ehhez méltó konklúzióval zárul: "emberi gyengeségre gondol", alelnöki tisztségembôl való visszavonulásomat az "érdekeltségek lezárulásával" magyarázza.
De kérdem én, milyen hangvétel ez? Mióta illik ez a stílus egy a nemzeti közösségünk azonosságát és kultúráját oly hevesen védô kultúremberhez? Milyen közösség milyen elitje használhat ilyen érvelést?
Ha az érdekeltségek hajtottak volna idáig, hajthatnának továbbra is. A semmibôl indulva, tíz év alatt cégtársaimmal együtt olyan vállalkozást hoztunk létre, amely jelentôs termelési befektetéseket hajtott végre, komolyan fejlôdik és fejlôdni fog. Amikor valaki eljut oda, hogy cégében száz mérnök dolgozik (a többi alkalmazott mellett), akkor az ideje beszûkül. De bizonyára így van ez akkor is, ha valaki száz orvosnak, száz ügyvédnek, száz könyvelônek vagy száz egyetemi adjunktusnak ad munkát.
Ilyen esetben teljesen természetes, ha legalábbis egy ideig visszavonul az ember. Ha nem vonulna vissza, az volna a természetellenes.
Jogosan bírálja a román ellenzéket Gabriel Andreescu, amelynek szerintünk is erôsnek és demokratának kellene lennie ahhoz, hogy valóban ellenôrizni tudja a kormányt. Románia nagy tragédiája, hogy nem alakulhatott ki felelôs, az ország érdekében gondolkodó és cselekvô politikai kaszt. Ennek, nyilván, több oka van, de most csak egyet említünk: a mai politikai élet szereplôinek döntô többsége a Ceausescu-féle politikai kasztnak mondott pártapparátus második-harmadik vonalából került ki, vagy legfiatalabbja a KISZ áldásos tevékenységének "szakiskoláiban" tanulta a mesterséget, s így — érthetôen — csak kiváltságos helyzetük elônyeit próbálják az új körülmények között is a maguk hasznára kamatoztatni. Egyszóval, saját érdeküket képviselik egyedül. Nem nehéz kitalálni, hogy miért nem jutottak fennebb az akkori szamárlétrán. Nyilván, mert nem voltak annyira tehetségesek, sem felkészültek, hogy az elôrelépéshez elég hatékonyan felhívhassák magukra a figyelmet, de ahhoz végképp nem, hogy átláthassák az elkerülhetetlenül bekövetkezendôket. Ugyanúgy, ahogy néhányan közülük utat találtak az ellenállás, a másképp gondolkodás látszatához. Nem feledhetjük, hogy Ion Iliescu sem a valós változást akarta és hirdette meg 1989 decemberében, ô is az egyébként teljes csôdbe jutott szocialista rendszer megújításában gondolkodott. Nem véletlenül állt mellé az örökös harci készültségre ráunt, egyetlen védencét útszélen felejtô szeku! Iliescu pompásan megfelelt nekik, de a valós változást igénylôknek is. És mindkét tábor megkapta a magáét: minden ugyanazon az alapon (és mindenki a helyén!) ment tovább. A politikai pártok sorának megalakításával, a választások kiírásával, de legfôképpen a sajtószabadság látszatával amolyan nemzeti konszenzust sikerült nyélbe ütni. 1990 marosvásárhelyi márciusa aztán világossá tette, miben is valósul meg ez a konszenzus, meghozhatta a lényeget: felmentést és legalitást nyertek Ceausescu leghûbb ôrei, a szekusok, és nyilván az is kiderült, hogy az államhatalom másik legfontosabb oszlopa, a hadsereg is velünk volt! Innen már minden ment, mint a karikacsapás, úgyhogy ezek az urak és elvtársak kizárólag csak pozícióik megszilárdítására koncentrálhattak. Már csak a kölcsönösség alapján is, mert ôk irányíthatták azokat is, akiknek az ország és vagyona megvédése volt a feladata. Így születhettek pillanatok alatt mesés vagyonok, így lehettek "kapitalistává" a tegnapi talpnyalók. Ezek a második-harmadik vonalból jöttek egyetlen dolgot nagyon jól tudtak: azt a látszatot kelteni, mintha az ország érdekében fáradoznának, s az állandó romlás ellenére is úgy csoportosítani a százalékokat, mintha eredmények is mutatkoznának. Mutatkoztak is: bankszámláikon, újabb és újabb bankok életrekeltésében, s az egyszerû emberek kínkeservesen összegyûjtött pénzének eltüntetésében.
Gabriel Andreescu így marasztalja el az ellenzéket: "a liberálisok és a demokraták azzal vannak elfoglalva, hogy minél több nacionalista szavazatot nyerjenek meg". Mert ebben az országban még most is ez a mindig elôvehetô módi járja! Nos, ennek érdekében veszik át egy az egyben a Ceausescu elindította, majd az egységpárt folytatta és most az NRP kizárólagos szóhasználatát. De nem csak átveszik, hanem alkotó módon még egy lapáttal rá is tesznek itt-ott. Nem véletlen tehát, hogy "bizonyos kérdésekben — ahogy Gabriel Andreescu mondja — együtt kell szavazniuk az NRP-vel, de gyakran támogatniuk is kell kezdeményezéseiket". Úgy véli, ez "természetellenes és szégyenletes dolog, ami igen sokba fog kerülni mind az NLP-nek, mind pedig a DP-nek".
Azonban különösebb szerencsétlenség így sem történhetne, ha a kormánypárt OLYAN lenne, és ellensúlyozni tudná (és akarná!) ezt a nacionalista-xenofób, Európától elvezetô irányvonalat.
Sajnos a kormánypártiak is ugyanabban az iskolában "érettségiztek", mint az ellenzék. Nemegyszer tapasztalhattuk, hogy vélt érdekeikért ôk is bármikor hajlandók irányt változtatni. Erre nem egy példa van csak azóta is, amióta az RMDSZ az egyetlen és alapvetô támogatója — és nem túlzás azt mondani: egyetlen hitelesítôje Európában! — az SZDP-kormánynak. (Hogy most csak a Hargita–Kovászna megyei felfújtat és a magyar kedvezménytörvény elleni értelmetlen fenekedést említsük!)
A fájdalmas igazság sajnos az, hogy liberális, demokrata vagy éppenséggel szociáldemokrata párt (de sorolhatnánk másokat is) doktrinálisan is, de különösen a nemzeti-kisebbségi kérdésben úgy hasonlítanak egymáshoz, mint az egypetéjû ikrek! Mert mindenikben az az EGY párt él tovább, függetlenül attól, hogy éppen ki az ellenzék és ki a kormánypárt!
Jó volna hinni, hogy az RMDSZ kivétel.
A tisztogatási láz a fô-fô tisztogatót, a Demokrata Párt fenegyerekét, a hajóskapitányból miniszterré, majd Bukarest fôpolgármesterévé elôlépett Traian Bãsescut is utolérte. Egyébként csoda lett volna, ha a kormánypárt szó nélkül tûri a testidegen városatya csillagzatának töretlen felfelé ívelését. Mert mi tagadás, a gyakorta ugyan elviselhetetlen modorú politikus azon kevesek közé tartozik széles e hazában, aki, funkciójától függetlenül, bárhol és bármikor mert cselekedni. Mert népszerûtlen intézkedéseket is hozni, ha úgy vélte, azok távolabbi célokat szolgálnak. De persze távol álljon tôlem, hogy a Bukarest utcáit a szeméttôl és a kóbor kutyáktól némiképp tényleg megtisztogató fôpolgármestert túlontúl védelmembe vegyem. Hiszen azok a bizonyos távolabbi célok, némelyek szerint, jól megfértek a saját, nagyon is közeli érdekeivel. Egyébként miért lenne éppen a fôpolgármester egyesegyedül jobb a Deákné vásznánál? Elvégre ô is ember és neki jól jön, ha kiruccanásaira például nem a saját kocsija kerekének gumiját koptatja, és nem szerény fizetését csonkítja meg az egyre borsosabb üzemanyagvásárlással, amikor ott vannak az útkezelôség ugyancsak takaros, közpénzen prímán guruló járgányai. S hogy bizonyos elôkelô helyen vásárolt földterületekért nem fizetne adót? Lehet. Mindezek azonban, ha csupán ennyirôl van szó, eltörpülnek az egykori hajóflotta elsô emberének hajdani, már réges-rég elfeledett és valahogyan kimagyarázott machinációi mellett. Akit, történetesen, szintén Traian Bãsescunak hívtak, s akit, a változást követô években, emlékszem, azzal vádoltak, hogy különlegesen körmönfont manôverezéssel a saját, különbejáratú vizeire terelt jó párat az engedelmes vízijármûvek közül. És mindezek eltörpülnek — na, nem a vizes ügyek, hanem a szárazföldi nedveskék — a fôvárosi tanács tagjainak ügyletei mellett. Akiknek túlnyomó többsége éppen azon vállalatok tulajdonosa vagy részvényese, amelyek tanácsi alárendeltségûek, s ilyenformán a legzsírosabb falatokból részesülnek. A kormány hatalommal való visszaéléssel, megvesztegetéssel és hasonlókkal vádolja a tanácsosokat. Feloszlatta a tanácsot, és új választások kiírását tervezi, amely, állítólag, csekélyke néhány milliárdba kerülne. De erre, természetesen, van fedezet. Merthogy a korrupció megfékezésére nem kell sajnálni a pénzt. Fôleg, ha nem a sajátját költi az a bizonyos megfékezô. Sôt, az sem kizárt, hogy a buzgó megfékezések közepette még egy csöppet le is lehet csípni abból a csillagászati összegbôl. Hiszen a közpénzekbôl saját zsebre spórolni különleges élvezet lehet. Persze csak elméletben. Hiszen korruptak csak nem fékezhetik meg a korrupciót?
Amikor a kormány most — inkább csak sejtjük, mint tudjuk, hogy miért — ilyen fölöttébb hangos-látványos korrupcióellenes kampányba kezdett azon már csak mosolyogni tudunk, hogy az államelnök nagylelkûen megkegyelmez annak a többévi szabadságvesztésre ítélt köztisztviselônek, aki a Jalomica megyei pénzügyôrség vezetôjeként tetemes összeggel hagyta magát megvesztegetni. S csupán közfelháborodásra tér jobb belátásra. Mármint Iliescu.
Meg aztán mit szóljunk ahhoz a szintén kormánypárti parlamenti képviselô agyában megszületett és kivitelezett ügyeskedéshez, amellyel az említett, egy bizonyos Viorel Gheorghiu nevezetû, azt hazudta: ellopták a kocsiját és szemrebbenés nélkül bezsebelte a biztosítási összeget.
Egyszóval barátunk, azazhogy érdekvédelmi szervezetünk barátja, a kormánypárt jobban tenné, ha elôbb saját portáján nézne körül, és söprögetne, tisztogatna. Mert lenne mit!
(Kitépett irkalapok)
9.
Idestova egy hónapja, hogy a román és a magyar miniszterelnök aláírta — a státustörvény kapcsán — azt a bizonyos román–magyar egyetértési szerzôdést. Hogy kinek, kiknek s miért jó vagy hátrányos ez a megállapodás? — nem tudom; majd elválik e kompromisszumszülte-dokumentumba foglaltak gyakorlatba ültetésekor. Nem is ezen morfondírozom most sem, hanem a román mass media, politikum, hogy úgy mondjam, diadalordítozásain, amely annyi idô után is mindegyre fel-felkurjant. "Gyôztünk a magyarok ellenében!" — így a dagadozó mell. Aztán a pontosítás: végül is senki más, hanem egyedül Adrian Nãstase miniszterelnök urunk gyôzött Orbán Viktorral szemben. Várható is volt, mondom magamnak, hiszen miniszterelnökünk kimondottan gyôzelmekre született. Ki is nyilatkozta egyik hatalmi fôelit, hogy kormányfônkkel senki nem veheti fel a versenyt, nincsenek esélyes ellenfelei. Na, ez igen! — mormogtam magam elé, s éppen dagadozni akartam a büszkeségtôl és örömtôl ebben a balkáni szürke, de annál cudarabb télben, midôn — jött a villanyszámla, s mondta: "Gyôztünk". Aztán a gázszámla, s mondta: "Gyôztünk". És sorra a benzin, a vasútjegy, az élelmiszerek, luxuscikkek, szolgáltatások stb. új árai, s ôk is közölték: "Gyôztünk". Néztem, nézem ôket, s borzongva látom — igazuk van, mindahányan gyôztek: jó néhány százalékkal erôsebbek, izmosabbak, súlyosabbak, magasabbak lettek, mint voltak csak néhány héttel ezelôtt is. Éreztem, megroggyan a lábam, közel a kiütéses gyôzelem, s úgy a padlóra terülünk, hogy miniszterelnökünk határozott ránkolvasása sem tud talpra állítani. "Nem lehetne Orbán Viktornak vinni ki ezeket a számlákat, hiszen ô a vesztes, ôt gyôzte le miniszterelnökünk; fizessen hát a vesztes" — rebegem halkan. "Nem lehet — mondják a számlák, az új árak. — Mi itthon játszunk, itthon gyôzünk, fizessenek az itthoni vesztesek!" Éreztem, apelláta nincs, fizetni kell, ha lesz amibôl. Örvendetes viszont, hogy kormányfônket ezek a fondorlatos itthoni "gyôzelmek", szemmel láthatólag és hála Istennek, nem viselték meg. Jól fésült, elegáns, jó húsban van, tettre- és újabb hatalmas gyôzelmekre készen; tartsa meg nekünk az Isten számos esztendôkre...
Zilahi Silcotub–HK Larvik 29–29 (13–17)
Zilahi Sportcsarnok, 1100 nézô. Vezette: Dragan Nacsevszki–Marin Nacsevszki (mindkettô Macedónia). EHF-megfigyelô: Andorka Sándor (Magyarország).
Silcotub: Crãcanã — Morari (1), Morogna (4), Lazer (2), Gatzel (6), Jula (7 — hatot büntetôbôl), Farcãu (6); cserék: Tolnai, Tamás — Criste, Bucur (1), Buceschi (2). Edzô: Gheorghe Tadici.
Larvik: Rantala — Tonje Larsen (6), Duvholt (5), Olsson (4), Flaatnes (3), Niberg (9), Knutsen (1); cserék: Koppernic — Tveter, Johansen, Grua (1). Edzô: Ole Gustin Gjeksted.
Hétméteresek: 9/7, illetve 6/6; kiállítások: 4, illetve 10 perc.
Eredményalakulás: 3. perc: 2–0, 8. perc: 2–4, 12. perc 5–8, 20. perc 10–11, 24. perc: 12–13, 28. perc: 12–17, 40. perc: 17–18, 42. perc: 20–20, 47. perc: 22–24, 54. perc: 26–24, 56. perc: 27–25, 59. perc: 27–27, 60. perc: 28–28.
Az óriási érdeklôdést kiváltó találkozó drámai kimenetelû végjátékot eredményezett, amely csak idôntúli vendég szabaddobás váratlan értékesítésének köszönhetôen fejezôdött be — véleményünk szerint — igazságos döntetlennel. Bár ez az utolsó norvég gól érvényessége vitatható, azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a találkozó nagy részében inkább a vendégek uralták a játékot.
A zilahi kapus, Mihaela Crãcanã kitûnôen szerepelt, sajnos azonban a csapat másik alapembere, Valeria Motogna négy gólja ellenére várakozáson alul szerepelt, és látszott, hogy még nem épült fel teljesen a novemberi autóbalesete után. Ki kell emelnünk a Silcotub új játékirányítójának, Roxana Gatzelnek a teljesítményét, aki különösen az utolsó negyedórában valósággal maga után húzta az együttest, a hajrában "személyi ôrzôt" is kapott.
A norvég együttes kitûnô fizikumú magas játékosokból állt, kivételt csak a "törpének" nevezhetô Kristine Duvholt csapatkapitány tekinthetô, aki azonban döntôen hozzájárult csapata eldöntetlenjéhez: az utolsó öt percben négy gólt dobott, köztük az ominózus idôntúli szabaddobást is értékesítette. Ekkor a vendégek kissé elaltatták a zilahiakat, mert mindenki arra készült, hogy az átlövôs Katja Niberg dobását hárítsa.
Az elsô játékrészben a zilahi lányok kissé megilletôdve játszottak. Sokat kapkodtak, jó helyzeteket hagytak ki a norvég félkörön és elég nehezen zárkózott fel a védelmük. Ehhez még hozzájárult Rantala kapus parádés teljesítménye is, de általában a vendégeknek gyorsabb volt a játékritmusa és az ellentámadása.
A szombati játékot és eredményt úgy lehet összegezni, hogy a helyiek egyik szeme sír (az utolsó pillanatban elpazarolt sikerért), a másik pedig nevet (a második félidôbeni teljesítményért, és azért, mert elkerülték az adott pillanatban elkerülhetetlennek tûnô vereséget.
A BEK második fordulójában a Silcotub Ukrajnába utazik, ahol vasárnap Zaporozséban a helybeli Motor ellen játszik, két hét múlva pedig a francia Besancont fogadja Zilahon.
A klubcsapatok kontinentális kupákban való részvétele miatt három részletben bonyolították le a fordulót. Kedden a Râmnicu Vâlcea-i Oltchim magabiztosan nyert 33–24-re a Nagybányai Selmont ellen — a vendégek az utolsó 20 percben, 21–21 után estek vissza. Másnap a bajnokcsapatunk, a Silcotub a sereghajtó Bákói MSC-t fogadta és hengerelte le 39–19 arányban, ugyanaznap pedig a fôvárosban a múlt vasárnap Kolozsvárott vereséget szenvedett Rapid csak 23–23-as döntetlent tudott kiharcolni a Galaci Otelul ellen.
Így szombatra, az eredeti kiírás napjára csak két összecsapás maradt: a Dévai U-Remin–Kolozsvári U-Ursus, valamint a Konstancai Hidrotechnika–Szászsebesi Ciserom találkozók. Mindkettônek volt egy közös jellemzôje, a vendéglátók kisebb-nagyobb meglepetésre csak minimális arányú gyôzelemeket értek el: 25–24, illetve 28–27. Ugyancsak közös vonás, hogy a vendégcsapatok edzôi a játékvezetôi párosokat okolják a vereségekért (Gheorghe Mãrgineanu edzô a Fâneatã–Beldiman aradi kettôst okolja a kisiklásért).
A táblázaton:
1. Oltchim 12 11 0 1 383–281 22
2. Silcotub 12 10 0 2 383–296 20
3. Déva 12 7 2 3 323–302 16
4. Galac 12 7 1 3 302–282 15
5. Brassó 11 6 0 5 293–274 12
6. U-Ursus 12 5 2 5 311–307 10
7. Rapid 12 4 2 6 317–332 10
8. Konstanca 12 4 2 6 317–348 10
9. Nagybánya 11 3 2 6 265–282 8
10. Ciserom 12 2 1 9 311–358 5
11. Bákó 12 0 0 12 298–441 0
A 14. forduló mérkôzései január 19-ére szombatra vannak kitûzve, de változások ezúttal is lesznek. A forduló nyitánya már kedden lesz Nagybányán, ahol a Selmont a Zilahi Silcotubbal mérkôzik. A többi összecsapás: Brassó–Oltchim, Otelul–Déva, Ciserom–Rapid és Bákó–Konstanca. Ebben a fordulóban a Kolozsvári U-Ursus szabadnapos lesz.
l A motorosok között összetettben második Joan Roma pénteken egy bukást követôen feladta a Dakar-ralit.
A spanyol versenyzô a balesetben nem szenvedett komoly sérüléseket. Állapota azonban nem megnyugtató: fejfájásra panaszkodik, magas a láza és nagyon fáradt.
Roma a csütörtöki szakasz után 183 másodperccel volt lemaradva az éllovas és egyben címvédô olasz Fabrizio Meonitól.
l Bár a címvédô német Jutta Kleinschmidt–Andreas Schulz kettôs érte el a legjobb idôt az autósok versenyében a rali pénteki, mauritániai gyorsasági szakaszán, nem sok esélyük van az újabb cím elérésére.
Pénteken a motorosok között az összetettben vezetô Meoni végzett az élen.
Szombaton, a 13. szakasz második napján a mauritániai Kiffa és a szenegáli fôváros, Dakar között 1011 km (165 km gyorsasági) várt a mezônyre. Kleinschmidt–Schulz kettôs a gyorsasági szakaszon csak a negyedik lett, ráadásul az összetettben vezetô Maszuoka–Maimon duó is megelôzte ôket. A japán–francia páros elônye 22:01 perc. A záró napon már csak 69 km (ebbôl 31 km a gyorsasági) vár a mezônyre.
A motorosok között Meoni biztosan vezet.
13. szakasz, 2. nap, Tisit-Kiffa— Dakar (1011 km, 165 km gyorsasági): autók: 1. De Mevius–Guehennec (belga, francia, Nissan Pick Up) 1:33:06 óra, 2. Maszuoka–Maimon (japán, francia, Mitsubishi Pajero) 1:36:18, 3. Sinozuka–Delli-Zotti (japán, francia, Mitsubishi Pajero) 1:38:14, 4. Kleinschmidt–Schulz (német, Mitsubishi Pajero) 1:39:51; motorok: 1. Villar (portugál, KTM) 1:43:01 óra, 2. Sala (olasz, KTM) 1:43:34, 3. Sainct (francia, KTM) 1:45:03.
Az összetettben: autók: 1. Maszuoka–Maimon 45:48:08 óra, 2. Kleinschmidt–Schulz 46:10:09, 3. Sinozuka, Delli-Zotti 46:25:19; motorok: 1. Meoni (olasz, KTM) 47:41:50 óra, 2. Cox (dél-afrikai) 48:29:42, 3. Sainct 49:03:07.
Megyei Atlétikai Szövetség
Megalakult az Atlétikai Megyei Szövetség, a választások nyomán a következôk vezetik a testületet:
Ráduly-Zörgô Éva — tiszteletbeli elnök;
Mircea Alexei — elnök;
Ioan Mãcelaru (a bírói testület elnöke) és György András (szervezés) — alelnök;
Mihaela Marina — titkár;
Niculina Prundus (Dés), Nadina Pop (Torda), Gabriel Pop (Kolozsvári MSC) és Nagy Péter (sajtó) — tagok.
Szombati Havas-jeges olimpiákról szoló sorozatunk második részének aláírása tévesen jelent meg — a szerzô nem László Ferenc, hanem Nagy Péter. Az érintettektôl elnézést kérünk.
A vízmelegítés meghibásodása miatt a múlt hét végén elmaradt a Szamosújvári Olimpia játékosainak edzése. Így a Szamos menti klub szakvezetôi és alkalmazottai próbálták ki a pályát, közöttük láthattuk Ionel Curt mérnököt, a tiszteletbeli elnököt, aki saját bôrén akarta megtapasztalni a talaj minôségét.
A klubvezetôk játékra alkalmasnak találták a stadion II-es pályáját.
Bár a december legjobb csapata címet a Real Madrid érdemelte ki, az FC Liverpool végzett az élen a labdarúgás történelmével és statisztikáival foglalkozó szervezet (IFFHS) tavalyi klub-világranglistáján.
A 2001-ben csak 46. Liverpool az F.A. Kupa, az angol Liga-kupa, az UEFA-kupa, az európai Szuperkupa elnyerésével már novemberben bebiztosította elsô helyét. A Manchester United (1999) után másodszor bizonyult a legjobbnak egy angol együttes az 1991 óta nyilvántartott rangsorban.
Hat klub tudott a 2000-es teljesítményét megismételve újra az elsô tíz közé kerülni. Hosszú távon az eddig kétszer harmadik és kétszer negyedik Bayern München, valamint a Barcelona teljesítménye a legmeggyôzôbb. A spanyol csapat hat alkalommal végzett a legjobbak között. Az IFFHS tavalyi klub-világranglistája (zárójelben az elôzô évi helyezés): 1. (46.) FC Liverpool FC (angol) 358, 2. (8.) FC Barcelona (spanyol) 298, 3. (4.) Bayern München (német) 292, 4. (1.) Real Madrid (spanyol) 272, 5. (12.) Arsenal (angol) 259, 6. (3.) Boca Juniors (argentin) 246, 7. (17.) FC Porto (portugál) 245,5, 8. (2.) Galatasaray Isztambul (török) 244, 9. (34.) Deportivo La Coruña (spanyol) 241, 10. (10.) FC Valencia (spanyol) 235 pont.
l Marosi-Aracama Katalinnak nem sikerült felkerülnie az ausztrál nyílt teniszbajnokság 128-as fôtáblájára. A világranglista 204. helyén álló magyar játékos a selejtezô 3. fordulójában három játszmában, 88 perces mérkôzésen 6:1, 1:6, 6:3 arányban kikapott az orosz Szvetlana Kuznyecovától (266.).
Sávolt Attila a nyitófordulóban a selejtezôket sikerrel záró Olivier Patience ellen lép pályára. A 22 éves francia játékos 240. a világranglistán és elôször szerepel a fôtáblán Melbourne-ben.
l Az amerikai Pete Sampras nyerte a melbourne-i bemutató tornát, miután a döntôben három játszmában 7:6 (6), 6:7 (6), 6:3 arányban legyôzte honfitársát, Andre Agassit (képünkön a tavalyi bajnok látható).
A helyenként viharos szél ellenére a két játékos magas színvonalú csatát vívott egymással, Sampras 24 ászt adogatott.
A finálét követô eredményhirdetésre nagyon jó hangulatban került sor. A második helyezettnek járó vigaszdíj átvétele után Agassi megjegyezte: — Nekem ez a kis serleg sokkal jobban tetszik, mint az a behemót óriás, amit Pete kap. Egyébként az én feleségem (Steffi Graf) sokkal jobban játszik, mint Samprasé, szóval összetettben én vagyok a jobb.
Sampras válasza sem késett sokáig:
— Nekem több a hajam és nem látszom idôsebbnek a koromnál. Ezenkívül én könnyedén, nyögések nélkül is át tudom ütni a labdát a másik oldalra.
l Melbourne-i történelem. Az év elsô Grand Slam-tornája. A férfiak 1905, míg a nôk 1922 óta vesznek részt az ausztrál nyílt teniszbajnokságon. Melbourne 46, Sydney 17, Adelaide 14, Brisbane 8, Perth 3 alkalommal lehetett házigazda, míg 1906-ban és 1912-ben Új-Zélandon rendezték a tornát.
A szervezôk 1972-ben határoztak úgy, hogy a legnagyobb teniszstadiont biztosító városban, Melbourne-ben lesz a végleges otthona az ausztrál nemzetközi bajnokságnak. A Kooyong Tennis Club füves pályáin 1987-ig versengtek a legjobbak, majd a következô évtôl a nagy érdeklôdésre való tekintettel a Flinders Parkban (1996-tól Melbourne Park) rendezték a mérkôzéseket.
A Grand Slam-viadal történetében a legfiatalabb férfi egyéni bajnok az ausztrál Ken Rosewall volt, aki 1953-ban 18 évesen és 2 hónaposan diadalmaskodott. A legidôsebb gyôztesként is ôt jegyzik: 1972-ben 37 évesen és 2 hónaposan szerezte meg az elsôséget. A nôknél a svájci Martina Hingis számít a legifjabb gyôztesnek, mivel 1997-ben 16 évesen és 3 hónaposan Melbourne-ben érte el élete elsô egyéni Grand Slam-sikerét. A legidôsebb bajnok az ausztrál Thelma Long: 1954-ben 35 évesen és 8 hónaposan diadalmaskodott.
Az egyéni versenyekben eddig az ausztrálok voltak a legsikeresebbek, ugyanis a férfiaknál 51, míg a nôknél 43 alkalommal avattak hazai bajnokot. Az Egyesült Államok játékosai 31 (15 férfi, 16 nôi), a brit teniszezôk 8 (5 férfi, 3 nôi) elsôséggel következnek a sorban.
l Pénzdíjak. A tavalyi versenyhez hasonlóan a nôi és a férfi indulók ismét azonos pénzdíjért (összesen 16,5 millió ausztrál dollár) játszanak az ausztrál nyílt teniszbajnokságon. A másik három Grand Slam-torna közül csak az US Openen egyezik az összeg a két egyéni versenyben.
Érdekesség, hogy a vegyes párosok anyagi juttatása megegyezik a tavalyival, pedig a többi számban jelentôsen emelkedett.
l A profi férfi teniszezôk szervezetének (ATP) szavazásán Lleyton Hewitt-ot választották 2001 legjobb játékosának.
A 20 éves ausztrál klasszis tavaly megnyerte a US Opent és az év végén a sydneyi Mesterek-kupáját, összesen hat ATP-tornán gyôzött.
— Fantasztikus érzés, nagyon boldog vagyok, hogy elsô ausztrálként sikerült a világranglista élén zárnom az évet — mondta Hewitt.
Különdíjat kapott Goran Ivanisevics, aki Wimbledonban bizonyult a legjobbnak. A horvát teniszezô fejlôdött tavaly a legtöbbet: 2000-ben a 129. helyen végzett, tavaly az utolsó ranglistán a 16. volt.
További díjazottak: az év visszatérôje: Guillermo Canas (argentin); az év újonca: Andy Roddick (amerikai); az év párosa: Jonas Björkmann–Todd Woodbridge (svéd–ausztrál); a legsportszerûbb játékos: Patrick Rafter (ausztrál).
l Megmûtötték Lindsay Davenportot. A nôi teniszezôk világranglistáját vezetô amerikai játékos az orvosok szerint legkorábban négy hónap múlva versenyezhet újra.
— A jobb térdén artroszkópiás beavatkozást hajtottak végre. Minden rendben zajlott le, Lindsaynek a rehabilitációs kezelések elkezdése elôtt sok pihenésre van szüksége — mondta Tony Godsick, a 25 éves teniszezônô menedzsere.
Davenport az elôzô idény utolsó versenyén, a 3 millió dollár összdíjazású müncheni tornán november 3-án sérült meg. A belga Kim Clijsters elleni elôdöntôben rosszul lépett. Bár a mérkôzést még megnyerte, a fináléban már nem vállalta a szereplést.
Davenport 1998 után másodszor, tavaly is az elsô helyen zárta az évet, pályafutása során három Grand Slam-tornán (US Open 1998, Wimbledon 1999 és Australian Open 2000) bizonyult a legjobbnak.
l Pályafutása 11. tornagyôzelmét aratta a 6. kiemelt brit Greg Rusedski, miután a 357 ezer dollár összdíjazású aucklandi férfi verseny döntôjében három játszmában 6:7, 6:4, 7:5-re nyert a francia Jerome Golmard ellen.
l Svájci sikerekkel ért véget a sydneyi tenisztorna. A férfiak versenyét Roger Federer, a nôkét Martina Hingis nyerte.
Döntôk: férfiak (356 ezer dollár összdíjazás): Federer (2. kiemelt)–Juan Ignazio Chela (argentin) 6:3, 6:3; nôk (585 ezer dollár összdíjazás): Hingis (2.)–Meghann Shaughnessy (amerikai, 8.) 6:2, 6:3 (AP)
l A 110 ezer dollár összdíjazású canberrai nôi torna döntôjében: Anna Smashnova (izraeli)–Tamarine Tanasugarn (thaiföldi, 1.) 7:5, 7:6.
l A hobarti, 110 ezer dollár összdíjazású nôi torna fináléjában: Martina Sucha (szlovák)–Medina Garrigues (spanyol) 7:6, 6:1.
Egy Dell-ügyfélszolgálatos olyan hívást fogadott, melyben a hívó vérben forgó szemmel közölte vele, hogy a számítógépe rossznak és betegnek nevezte. Az ügyfélszolgálatos megmagyarázta, hogy a gép "Bad command" (rossz parancs) és "Invalid" (érvénytelen, más fordításban beteg, rokkant) válaszait nem szabad személyeskedésnek venni.
***
Egy összezavarodott hívô az IBM-nek telefonált, mert nem tudta kinyomtatni a dokumentumát. Azt mondta a technikusnak, hogy a számítógép azt mondja: "nem találja a printert". A felhasználó erre megpróbálta a képernyôt a printerrel szembeállítani, de a gép még mindig azt üzente, hogy "nem látja a nyomtatót".
***
A Windows nem észleli az egeret, kérem kattintson az OK gombra!
***
A Compaq komolyan fontolgatja, hogy a "Press any key" parancsot (Nyomja meg bármelyik billentyût), felcseréli a "Press Return key"-re (Nyomja meg a "Return" billentyût), mert közönségszolgálatukat elárasztották azok a hívások, melyekben a hívó az "Any" (bármilyen) gomb billentyûzeten való hollétérôl érdeklôdött.
Az ünnepek elmúltak ugyan, de azért még mindig küldhetünk digitális, web alapú képeslapot. Ünnepekkor mindenki számít az ilyen jellegû meglepetésre, ilyenkor ismerôsöknek, barátoknak jól eshet a virtuális figyelmesség. Az alábbiakban a kevésbé használt portálokat mutatjuk be.
A Yahoo-s üdvözleteket megunva, az Internet rögös ösvényein útnak indultam magyar képeslapküldô szolgáltatások felkutatására. Enyhe csalódás ért. Egy-két eset kivételével, gyengén kidolgozott és szerkesztett oldalakra bukkantam. Éppen ezért, egyfajta kárpótlásként, még néhány külhoni linkkel egészíteném ki a magyar portálok sorát.
A www.segitek.hu képeslapküldô szolgáltatása bô választékot kínál. Ingyen és regisztráció nélkül küldhetsz kiscicás és nagykutyás, csinibabás, furcsaságokkal, motorokkal, kaktuszokkal, villámokkal és vízesésekkel, szerelemmel és lepkékkel teli képeket szeretteidnek. A virtuális képek kategória alatt kommentálhatatlan ábrák nyílnak meg a képernyôn.
A következô színhelyen, a www.toteam.hu/kepeslap/ -on egész ízléses képektôl a giccsig mindent megtalálhatunk: szíveket ölelô maciktól röpködô csókokig, szárítókötélre felcsíptetett férfi és nôi fehérnemûktôl haldoklófélben lévô fókákig.
A www.levlap.com Képeslapok nevû linkje szívet és hasat "melengetô" fotókat rejt magába. A webmesterek a virtuális képeslapok bôvülô választékára hívják fel a navigáló figyelmét. Kedveznek a gyerekeknek: kedvenc játékaikat elküldhetik levelezôlapként. Néhány üdvözlôlap képernyôháttérként is használható, sôt még muzsikálhat is. Ezen utóbbi tulajdonság az erdélyi képeslapokra (http://www.erdely.f2s.com/kepeslap) is jellemzô lehet.
A kép kiválasztása után, legyen az a csíksomlyói búcsúról avagy székely kapukról, tanakodhatunk milyen háttérrel, verssel és zenével (mégpedig nem akármilyen muzsikáról van szó: csárdások, lassúk és szaporák, eredeti erdélyi dallamok állnak rendelkezésünkre!) kedveskedhetünk a címzettnek. Újdonság, hogy a nôi kezek és a férfi hasak is találhatnak kedvükre valót. A szeretett nô a képernyôre majd az ujjaira pillantva többkarátos gyémántgyûrût képzelhet magáénak a virtuális gyémántgyûrû-szolgáltatásnak köszönhetôen. Az amúgy is túlsúlyosak cukorszintjét nem emelô, fogyókúrás recept szerint elkészített virtuális tortákkal legfennebb a szemünk lakik jól. Ismerôseink névnapját is kideríthetjük a névnapkeresô programot alkalmazva. Küldhetünk helikopteres fotókat, mûholdas képeket a Földrôl, sôt saját magad is készíthetsz a levlap.com partneroldalát segítségül hívva.
A http://inda.gyaloglo.hu/card/ meglepô módon csak négy képeslap küldését biztosítja. Ha valódi giccseket akarsz látni, lépj a http://www.sziv.net/kepeslapok.htm nevû oldalra, ha tájakat, virágokat, érdekes képeket a www.reality.hu -ra.
Jó lapozgatást kívánunk!
Mészely Réka, meszelyke@yahoo.com
l www.actioncat.com/postcards.html
l www.adze.com/mart/postcards.html
l http://bansheeweb.com/cards/
l www1.bluemountain.com/cards/
l www.capsi.com/postcard
l www.castlemountains.com
l http://clauder.sote.hu/vkl/
l www.geocities.com/Heartland/Plains/8218/postcards.html
l http://greetings.yahoo.com/
l www.grizzly-bear.com/card.html
l www.inventra.hu/kepeslap/
l www.justpostcards.com
l http://members.xoom.com/skoop/postcards.htm
l http://mypostcards.com/search/index.cgi
l www.napfolt.hu/ttc
l www.postcards.org
Egy másik Dell-felhasználó arra panaszkodott, hogy képtelen elfaxolni bármit is az új gépével. Negyvenpercnyi hibaelhárítási próbálkozás után az ügyfélszolgálatos rájött, hogy a férfi úgy próbált egy lapot elfaxolni, hogy azt a monitor elé tartotta és megnyomta a "Send" (elküld) gombot.Ugyancsak egy Dell-felhasználó arra hivatkozott, hogy a billentyûzete nem mûködik. Pedig letisztította: fürdôkádját teleengedte szappanos vízzel, és beleáztatta a billentyûzetet, majd minden billentyût egyesével leszedett és lemosott.
***
A Dell Computer Tech Supportnál egy felbôszült hívô azt állította, hogy nem képes Dell-számítógépét bekapcsolni. Miután megbizonyosodtak róla, hogy a gép be volt dugva a konnektorba, a technikus megkérdezte, hogy mi történik, ha benyomja a "Power" gombot. Erre a dühödt hölgy azt válaszolta: "Csak nyomom, nyomom ezt a lábpedált, és semmi sem történik." A lábpedálról kiderült, hogy az az egér.
@ WD Caviar 120 GB Special Edition. A világ egyik legnagyobb, merevlemezek gyártásával foglalkozó cége, a Western Digital Corporation képviselôi tegnap bejelentették, hogy hamarosan világszerte kapható lesz a cég legújabb terméke, mely nem más, mint a Western Digital Caviar 120 GB Special Edition névre hallgató winchester. Az újdonság nevében szereplô Special Edition jelzô azért illeti meg az óriási kapacitású WD merevlemezt, mert példátlan módon 8 MB-os puffermemória található benne. A Western Digital szerint a percenkénti 7200-as fordulatszámmal rendelkezô merevlemezek piacán a WD-n kívül jelenleg egyetlen gyártó sem kínál 8 MB-os vagy annál nagyobb puffermemóriával szerelt winchestert, így a Western Digital nem állít kevesebbet, mint hogy a közelmúltban debütált, ugyancsak 8 MB pufferrel szerelt WD Caviar 100 GB Special Edition és a most bejelentett 120 GB-os kapacitású WD-újdonság jelenleg a világ leggyorsabb és egyben legnagyobb tárolókapacitású merevlemezei.
@ Foci vb a weben magyarul. A NetRider Kft. elindította a 2002. május 31-tôl június 30-ig tartó koreai–japán közös rendezésû labdarúgó világbajnokságról tudósító www.worldcup2002.hu címû honlapot.
A webhely a világbajnokság eseményeivel kapcsolatos minden fontos információt tartalmazza a csapatokról, a csoportokról, játékosokról, helyszínekrôl, és a VB-k történetérôl is informálja a látogatókat. A naponta friss és aktuális hírek mellett valamennyi zóna selejtezôjének eredménye és a csoportok végeredménye is nyomon követhetô. Hamarosan szavazhatnak az olvasók például arról, hogy ki nyeri majd az egyes csoportokat, késôbb természetesen a további eredményekre is voksolhatnak majd. A társaság eddig is folyamatosan nyomon követte a világ labdarúgásának eseményeit a www.borsodiliga.hu internetes újság tulajdonos-kiadójaként, s ennek a folyamatnak a következô állomásaként indította el a futball VB oldalát.
@ Pisztoly a mobiltelefonban. Az Amerikát ért támadás óta szinte az egész világon nagyobb hangsúlyt fektetnek a biztonságra, azon belül is a repülés biztonságára. Egy új találmány újabb feladatokat állít a biztonsági szakemberek elé. A híradások nem nevezik meg a fejlesztô céget, de szakértôk szerint "nem a fejlesztô cég az érdekes, hanem az ötlet, mely — ha negatív értelemben is — de zseniális".
A készülék külsejét tekintve szinte semmiben nem tér el egy átlagos mobiltelefontól; billentyûzete, kijelzôje, antennája van. Kialakításában azonban valódi fegyver, igaz, kis kaliberû, de ahhoz elég erôs, hogy a benne levô négy lövedékkel valakit súlyosan megsebesítsen.
A fejlesztésre reagálva több légitársaság további biztonsági intézkedéseket vezetett be. Az indiai repülôtéri hatóságok például arra szólítják fel az utasokat a repülôgépbe szállás elôtt, hogy hívjanak fel egy megadott számot, ezzel bizonyítva, hogy a mobiltelefon nem használható fegyverként.
@ Az Alcatel Románia eredményei. Jelentôs, 35 százalékos forgalomnövekedést ért el az Alcatel romániai leányvállalata. Az Alcatel Romania forgalma 136 millió euróra nôtt tavaly a 2000-es 101 millió euróról. A Temesváron mûködô Alcatel Romania tíz éve van jelen a romániai piacon, így a nyugati befektetôk egyik úttörôjének számít. Kezdetben száz alkalmazottat foglalkoztatott, jelenleg ezer embernek ad munkát. Az Alcatel romániai jelenléte az 1998-as ázsiai válság után vált jelentôssé, miután a francia vezetés úgy döntött, hogy a termelés egy részét Temesvárra telepíti.
Azóta Temesvárott gyártják a cég konvertereit, ADSL, GSM és rádió-alapú rendszereinek alkatrészeit. A cég másfél millió telefonvonalat telepített a nemzeti telefontársaság, a RomTelecom számára, és a MobilRom mobilszolgáltató-hálózatának 75 százalékát állította elô. Alcatel-alapú a román nemzeti vasúttársaság, a CFR kommunikációs hálózata is.
A francia Alcatel-csoport teljes forgalma 2000-ben 31 milliárd euró volt.
Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy a drága édesanya, nagymama, dédnagymama,
özv. RIGÓ FERENCNÉ,
KOVÁCS ROZÁLIA,
életének 91. évében, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése január 14-én, hétfôn 15 órakor a Házsongárdi temetô nagykápolnájából. Szelíd lelkének emlékét szívünkben ôrizzük. LEÁNYA, SÓGOR SÁNDORNÉ ÉS CSALÁDJA.
Nyomdaipari fogyóanyagokat forgalmazó cég ügynöki munkakörbe dinamikus munkatársat alkalmaz. Önéletrajzos jelentkezést a Cluj OP 1, CP 478-as postafiókba várunk. (7633460)
Kuba kész segíteni a tálib és al-Kaida-foglyok ellátásában
Amerikai repülôgépek vasárnapra virradóra egész éjjel folytatták a kelet-afganisztáni Hoszttól délnyugatra fekvô Zavar térségének bombázását, ahol tálibok és al-Kaida-tagok búvóhelyeit gyanítják.
A bombázások "súlyosak és intenzívek" voltak — idézte a pakisztáni központú afgán AIP magánhírügynökség a pakisztáni Mirámsáh határváros lakóinak beszámolóit. Áldozatokról eddig nincs hír — közölte a hírügynökség, hozzátéve: a folytatódó támadások közben Afganisztán keleti részén, fôként Paktia és Paktika tartományban leesett az elsô hó.
Kabulban marad mintegy 1500 afgán katona azután is, hogy a nemzetközi békefenntartó erôkkel kötött megállapodás alapján a többi elhagyta a fôvárost — közölte az ideiglenes kormány védelmi minisztériumának egy magas rangú tisztviselôje. Mint mondta, a másfél ezer katonát a város körüli támaszpontokon helyezik el, nem járkálnak majd fegyveresen az utcákon, és addig maradnak, amíg a rendôrség teljesen át nem veszi az ellenôrzést Kabulban.
"Ha egy fegyveres csoport vagy bûnbanda bajt okoz, terrorcselekményt vagy gyilkosságot követ el, készen kell állnunk arra, hogy szembeszálljunk vele" — mondta a tisztviselô, Száleh Mohamed Regesztáni.
Afganisztán újonnan kinevezett fôbírája vasárnap kijelentette: halálos ítéletet mondana ki Omar mollára és Oszama bin Ladenre, ha bírósága elé kerülnének. "Omar molla és Oszama felelôs Afganisztán lerombolásáért és az iszlám jó hírének rontásáért. Omar és Oszama felelôs az anarchiáért, a káoszért... Az iszlám törvények szerint halálbüntetést érdemelnek" — mondta a 70 esztendôs Fazal Hádi Sinvari, aki az elmúlt három évtized nagy részében Pakisztánban élt, és hazaindulása elôtt nyilatkozott az AP-nek.
Kuba pénteken felajánlotta, hogy segít a guantánamói amerikai támaszpontra szállított tálib és al-Kaida-foglyok egészségügyi ellátásában.
A nyilatkozat élesen elüt a kubai kormány hagyományos Amerika-ellenes retorikájától, de utal arra, hogy Havanna 1999-ben egyszer már felajánlott hasonló segítséget, amikor Washington azt mérlegelte, hogy koszovói menekülteket helyez el a szigetország délkeleti csücskében fenntartott amerikai támaszponton.
"Bár egyelôre nem tudni, pontosan hány foglyot gyûjtenek össze a támaszpontra, készek vagyunk együttmûködni a szükséges orvosi szolgáltatásokban csakúgy, mint a támaszpont körüli, ellenôrzésünk alatt álló terület higiéniai biztosításában, hogy azt mentesítsük a kórokozóktól és a kártékony rovaroktól" — tartalmazza a kubai kormánynyilatkozat. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy Havanna kész bármilyen más felmerülô kérdésben konstruktív és humánus módon együttmûködni.
A kormánynyilatkozat szövegét néhány órával az után osztották ki külföldi újságíróknak, hogy a guantánamói támaszpontra megérkezett Afganisztánból az elsô húsz fogoly.
A januári esô aranyat ér Sydneyben! Végre, tizenhárom nap után egy kiadós esô segített a sok helyen fellángolt tüzek miatt bajba jutott Sydneyn. Az önkéntesekkel együtt közel 20 000 ember a tüzet csak részben tudta megfékezni, újabb és újabb helyeken lobbant fel megint a láng.
Az éjjeli bôséges esô — mintha Esôisten szánta volna meg a lassan két hete szakadatlanul dolgozó tûzoltókat — egy csapásra megváltoztatta a helyzetet. Elaludtak a város körüli tüzek, csomagolnak a több ezer kilométerrôl ideutazott tûzoltók is. Hátha holnap már náluk kell a segítség. Sydney nemcsak szép, szerencsés fekvésû város is. A tûz lokalizálása szempontjából óriási elônye, hogy tulajdonképpen egy óriási sziget. Északon, de nyugati irányban indul a Hawskburry folyó a Tasmán-tengertôl, egy öbölnyúlvánnyal. Egész a Kék hegyekig nyugatnak tart, a hegy vonulatát követve határozottan déli, végül a keleti irányba folyó víz egy folyamatos, természetes vizesárkot képez. A keleti folyószakasz a beömlésnél már Georges folyó névre hallgat, és a Botany-öbölhöz, Sydney repülôteréhez közel ömlik vissza a Tasmán-tengerbe. Így a várost valójában egy folyóvíz határolja körbe. Ez sokszor megmentette már a bozóttüzektôl a várost. A néhol Duna méretûvé szélesedô folyó kitûnôen felhasználható a természetes tüzek elleni védelemnél. Most azonban még ez sem volt elég: az elmúlt napokban a városközpontot alig 15 kilométerre közelítette meg a tûz. Szerencsére az idôben jött esô átmenetileg megmentette a közel 4 millió lakost a további rettegéstôl, és a füsttel járó légúti kellemetlenségektôl. Ez azért is lényeges, mert talán annyi asztmás egész Európában nincs, mint Ausztráliában. Elsôsorban ôk voltak azok, akik kifejezetten szenvedtek a légszennyezés miatt, ami sokszor és napokig tartósan, a maximálisan engedélyezett szint tízszeresét is elérte a városközpontban is. Mire megjött az esô, Amerikából megérkeztek egy orosz teherszállító repülôvel azok a helikopterek, melyek esetenként kilencezer liter vizet voltak képesek szinte menet közben felvenni egy tárolóból. A tûzvonal felett permet formájában kiengedve, átmenetileg segítséget tudtak adni a tûzoltóknak. Így menekült meg 14 tûzoltó is két napja. A tüzek körbefogták a csapatot és jármûveiket is. A helikopterbôl ömlô víz vonalát követve kerültek ki a veszélyzónából mindannyian. Az újonnan érkezett helikopterek még pár napos technikai felkészítésre, szerelésre várnak. Ezt követôen Sydneytôl északi és déli irányban a most is égô tûzfészkek ellen vetik be valamennyit. Szükség lesz rájuk: a meteorológiai elôrejelzések újra 35 C fok feletti hômérsékletet és ismét 70 kilométer körüli szeles idôt jósolnak. Így még "meleg" napok várnak az itt élôkre, amíg egy tartós, több napos esô nem teremt rendet. A kár óvatos becslések szerint is messze meghaladja a 70 millió dollárt. Az erdôk lényegében a vadon élô állatvilág egy részén kívül nem igen károsodtak. Sok cserjének és fának az évmilliók során az a tulajdonsága fejlôdött ki, hogy termô magvaikat a zárt, tobozszerû termésbôl csak akkor engedik szabadon, ha a tûz melegének hatására a toboz szétpattan. Így újítja meg magát ez a csodálatos természet, enélkül valóban elpusztulna a tûzben a növényzet jelentôs része: a flóra és fauna tartósan károsodna. Egy év múlva, csak a fekete szegélyû kormos kövek emlékeztetnek majd a közel félmillió hektárnyi, újra zöldellô erdôségben a mostani erdôtüzekre. (Magyar Nemzet)
Alig egy hónappal a rakétavédelmi rendszereket korlátozó 1972-es amerikai–szovjet szerzôdés egyoldalú washingtoni felmondása és öt héttel az ugyancsak amerikai–szovjet START I szerzôdés rendelkezéseinek kölcsönösen bejelentett teljesítése után hétfôn amerikai–orosz konzultációk kezdôdnek a hadászati támadó fegyverrendszerek tíz évre szóló korlátozási-csökkentési programjáról.
Elméletileg ugyan a korlátozás tárgyai mind a hordozóeszközök (rakéták, repülôgépek, esetleg manôverezô robotrepülôgépek), mind a nukleáris robbanótöltetek és atombombák, a hangsúly most az utóbbiakon van, ami nem zárja ki a START III (Strategic Arms Reduction Talks) elnevezés használatát sem.
Oroszország azt tartja, hogy az Egyesült Államokkal a hadászati védô és támadó fegyverrendszerek mennyiségi csökkentésérôl és minôségi korlátozásáról egyidejûleg kell megállapodni, egyébként ugyanez vonatkozik az atom-robbanótöltetek és az azok célba juttatására szolgáló eszközök jövôjének szabályozására.
A remények és kétségek között induló konzultációt siettették és bonyolítják az amerikai "arms control" (leszerelési) politikában végbement radikális változások, elsôsorban az 1972-es úgynevezett ABM (Anti-Ballistic Treaty) szerzôdés említett felmondása.
Colin Powell amerikai külügyminiszter a múlt év december 10-én az orosz államfôvel tartott megbeszélése után emlékeztetett arra, hogy orosz kollégájával együtt megbízatásuk van olyan atomleszerelési megállapodási formák felkutatására, amelyek a 2002 nyarára tervezett amerikai–orosz csúcstalálkozón ha nem is szerzôdés, de például ellenôrzési rendelkezéseket tartalmazó szándéknyilatkozat formáját ölthetnék. November elején, amikor George Bush találkozott Vladimir Putyinnal, a fegyverzetkorlátozási okmányok aláírását szükségtelennek nevezte, de késznek mutatkozott az amerikai atomfegyvertár mintegy hatezer robbanótöltetrôl 1700-2200 töltetre való csökkentésére, mégpedig lépcsôzetesen, tíz év alatt.
Vlagyimir Putyin december közepén a Financial Timesnak adott interjúban megerôsítette: a hadászati támadó fegyverekhez szánt atom-robbanótöltetek számának a feltételezett 7000-rôl 1500-2000-re való csökkentésében az Egyesült Államok és Oroszország egyetért. Míg azonban az amerikaiak egy nem hivatalos megállapodást akarnak, Oroszország szerint az egyezséget hivatalos szerzôdésbe kell foglalni, amely nemcsak áttekinthetô, hanem ellenôrizhetô is.
Az orosz elnök egyébként úgy vélekedett, hogy az amerikai elgondolás szerinti megoldás "semmilyen kárt nem okoz, ha Oroszország és a Nyugat, Oroszország és a NATO, Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolata a jövôben is az együttmûködés szellemében, sôt szövetségesi szellemben fejlôdik". Ehhez természetesen az is szükséges — tette hozzá —, hogy Oroszország "kiszámíthatóbb, áttekinthetôbb és kezelhetôbb legyen".
George Bush amerikai elnök a felmondás bejelentésekor, 2001. december 13-án tett nyilatkozatában úgy fogalmazott, meggyôzôdése, hogy a felmondással, "a kölcsönös elrettentés szakaszának lezárásával" a kölcsönös együttmûködés új szakasza kezdôdhet az Egyesült Államok és Oroszország viszonyában. A Fehér Ház beszédírói feltételezhetôen megfeledkeztek arról a három évtizeddel ezelôtt általánosan, tehát a nyugati atomhatalmak által is elismert felfogásról, hogy egy ország teljes területének kiépített rakétavédelme a megsemmisítô elsô (megelôzô-lefegyverzô) atomcsapás büntetlenségének, büntethetetlenségének biztosítékát, e bizonyosságra való katonapolitikai törekvést testesítette volna meg. Az 1972-es szerzôdés elsôrendû rendeltetése nem az atomelrettentés hatékonyságának szavatolása volt, hanem bizalomépítés a két szuperhatalom "sebezhetôségi ablakának" nyitva tartásával.
Az elmúlt három évtized tragédiája, hogy az öt "deklarált" atomhatalom közül egyedül a Kínai Népköztársaság maradt hû a "first use"-nak, az atomfegyver elsôkénti alkalmazásának elvetéséhez, a többi négyet épp az elrettentés keményebbé tételének szándéka vezette — és feltehetôen vezeti változatlanul — az "elsô atomcsapás" jogának kinyilatkoztatásában és "szalonképessé" tételében.
Az Egyesült Államok sok tekintetben önálló felfogású európai NATO-szövetségese, Franciaország "tudomásul vette" az 1972-es szerzôdés felmondását, de emlékeztetett arra, hogy a szerzôdés az elôzô években a hadászati stabilitás lényeges tényezôje volt. A francia külügyminisztérium kinyilatkoztatta, hogy "a hadászati erôviszonyok fenntartása érdekében kötelezô érvényû, új nemzetközi szerzôdéseket tart kívánatosnak", vagyis a nemzetközi jogi erôvel bíró korlátozási és csökkentési megállapodás mellett szállt síkra egyértelmûen.
Az orosz államfô december 13-i tévébeszédében, amelyben "nem váratlan, de hibás lépésnek" minôsítette az 1972-es szerzôdés Washington részérôl történt aznapi felmondását, hangsúlyozta: az újfajta fenyegetésekkel szembekerülô világban megengedhetetlen, hogy jogi vákuum keletkezzék a stratégiai biztonság területén. (Oroszország okosabbnak tartotta volna, ha az Egyesült Államok akkor mondta volna fel az úgynevezett ABM-szerzôdést, amikor annak pótlására már lett volna valami jobb...)
Arra az amerikai minôsítésre, hogy a rakétavédelmi rakétarendszereket korlátozó amerikai–szovjet szerzôdés "hidegháborús maradvány", az orosz védelmi miniszter rendre elmondja, hogy az összes alapvetô amerikai–szovjet megállapodás ugyanebbe a kategóriába sorolható, a SALT-szerzôdések, egyezmények és jegyzôkönyvek, a közép-hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló NATO-VSZSZ megállapodás és még sok más, sôt mai formájában több vonatkozásban maga az Észak-atlanti Szerzôdés Szervezete is...
Moszkva elismeri, hogy az amerikai–orosz viszony új szakaszba lépett, de ez nem jelenti, hogy a hadászati fegyverzetellenôrzés kérdései lekerültek volna a napirendrôl. A szerzôdéses formát ellenzô Washington is kifejezetten ragaszkodik az ellenôrzéshez, ami súlyos ellentmondás. Természetes továbbá, hogy ha nincs szerzôdés, nincsenek végrehajtási határidôk sem.
Az amerikai fél Moszkva tudomására hozta, hogy nem ellenezné, ha mindkét fél önállóan határozná meg hadászati támadó fegyverrendszereinek összetételét, szerkezetét és arányait. Akkor azonban nem tudni, mi lesz azzal a tilalommal, amit a felek az interkontinentális (szárazföldi indítású) és a tengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus rakéták önállóan különbözô célokra vezérelhetô több robbanótöltettel való szerelésére vonatkozóan elfogadtak.
Orosz részrôl szorgalmazzák annak kölcsönös tisztázását, hogy mi legyen a "leszerelt" atom-robbanótöltetekkel, raktárakba vagy megsemmisítésre kerüljenek-e. A kölcsönös intézkedéseket mindenesetre kölcsönös helyszíni ellenôrzéssel kell majd összekapcsolni, amire jó példát szolgáltattak az 1991-es és 1993-as START-szerzôdések, amelyek viszont homályban hagyták a "leszerelt" atom-robbanótöltetek további sorsát.
Pirityi Sándor (MTI)
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |