2002. január 15.
(XIV. évfolyam, 10. szám)

Amint arról lapunk szombati számában már beszámoltunk, a polgármesteri hivatal mûszaki osztályának kérésére és Gheorghe Funar beleegyezésével tanácsi határozattervezet készül Mátyás király szobrának tatarozásához szükséges elôtanulmány elkészítésére.

Boros János alpolgármester lapunknak elmondta: szerinte feltétlenül szükség van Mátyás király szobrának mihamarabbi tatarozására. Az elöljáró úgy véli, a tanácsi RMDSZ-frakció mai ülésén az érdekvédelmi szervezet önkormányzati képviselôi támogatják majd a polgármester által javasolt pénzkiutalást. — Többen megkerestek és azt mondták, itt az ideje a szobor rendbe tételének. Szerintem a kolozsvári magyarság támogatja az ötletet és az ôket képviselô tanácsosok követik a választópolgárok óhaját -–mondta Boros.

A határozattervezet elôirányozta félmilliárd lejbôl egyelôre a szoborcsoport tatarozásához szükséges elôtanulmány készülhetne el. Ezt követôen versenytárgyalást szerveznek a munkálatokat végzô cég kiválasztására.

Boros szerint elsôsorban a talapzat megjavítására, a szoborcsoport megtisztítására, az évek során felgyûlt madárürülék eltávolítására, a leesett burkolat helyettesítésére kerül majd sor. Több elképzelés született a szobor körbekerítésérôl. A legelônyösebb az lenne, véli Boros János, hogy a szobor köré árkot ássanak és élôsövényt ültessenek. Ennek viszont nem szabad meghaladnia a szegélyek magasságát.

Az alpolgármester szerint a szoborcsoport tatarozását nem lehetett volna megoldani a nyugati magyarság anyagi segítségével, mivel a mûemlék a város tulajdonát képezi. Bevallotta: aggódik amiatt, hogy a polgármestert esetleg hátsó szándék vezérli. Azt viszont nem hiszi, hogy a szobor felavatásának századik évfordulója alkalmából a mûemléket tatarozási munkálatok kifogásával letakarják és a költségvetési pénzek hiányára hivatkozva több évig ismét építôteleppé züllesztik a környéket. Szerinte a polgármester nem szándékszik eltávolítani a szobrot a helyérôl. — Ilyesmirôl szó sincs, erre semmilyen körülmények között nem kerül sor — tette hozzá.

Az önkormányzati képviselôk csütörtökön döntenek arról, kiutalják-e vagy sem az elôtanulmány elkészítésére elôirányzott félmilliárd lejt.

Kiss Olivér

Kolozsvár polgármestere megfenyegette Boros Jánost, hogy Nicolae Ruja hajdani alpolgármester sorsára juthat, amennyiben kiváltja a magyar igazolványát. Az RMDSZ-es alpolgármestert elôreláthatólag nem engedik majd be a városházára, irodáját bezárják.

Gheorghe Funar szerint a magyar igazolvány egyenértékû a magyar állampolgársággal, a közhivatalnokok törvénye pedig kimondja: kettôs állampolgár nem lehet államelnök, kormányfô, szenátor, képviselô vagy közhivatalnok.

— A magyar igazolványt kérvényezô és kézhez kapó városházi alkalmazottaknak azonnal felbontom a munkaszerzôdését, mivel a közhivatalnokok státusát szabályozó törvény értelmében kettôs állampolgár nem dolgozhat a városházán — fenyegetôzött Funar. Lapunk kérdésére, hogyan jár el Boros János RMDSZ-es alpolgármester esetében, amennyiben az elöljáró kérvényezi és megkapja a magyar igazolványt, Funar a következôket válaszolta: — Polgármesteri rendeletet bocsátok ki, amely által megszüntetem az alpolgármester tevékenységét — fogalmazott. Hozzátette: mihelyt megtudja, hogy Boros átvette a magyar igazolványt, nem engedi be a városházára, irodáját bezárják. — Boros János, akár a város bármely lakója, alapos indokkal bejöhet a polgármesteri hivatalba és érdeklôdhet a folyó ügyek felôl, hajdani irodájába viszont nem mehet majd be. Ismétlem, betérhet, de tudnia kell, hogy önkéntesekkel nem dolgozunk! — tette hozzá.

A polgármester adatai szerint a városházán mintegy 10–15 "magyarul beszélô román" dolgozik. Amennyiben valamelyikük megkapja a magyar igazolványt, azonnal búcsút mondhat állásának — folytatta a fenyegetôzést Funar. A polgármester ugyanakkor azt szeretné elérni, szüntessék meg mindazon RMDSZ-es szenátorok és képviselôk mandátumát, akik élnek a magyar állam biztosította jogokkal.

Hogy a polgármester honnan fogja tudni, ki váltotta ki a magyar igazolványt? — Az RMDSZ-hez és az illetékes állami szervekhez fordulok segítségért — mondta Funar.

Valer Suciu, a közhivatalnokokat tömörítô országos szakszervezet soros elnöke, a polgármesteri hivatal alkalmazottainak érdekeit képviselô Civitas szakszervezet vezetôje úgy nyilatkozott, nem áll ki a magyar igazolvány birtoklása miatt a kolozsvári, vagy az ország bármely más polgármesteri hivatalából elbocsátott közhivatalnokok mellett.

Boros János alpolgármester tiltalozott Funar tervezett intézkedése ellen. Szerinte Funar törvénytelenséget követ el amennyiben kitiltja a városházáról. Mindazonáltal Boros nem tart a polgármestertôl és kiváltja a magyar igazolványt. — Amennyiben mégis valóra váltja fenyegetôzését, akár hajdanán Nicolae Ruja kollégám, minden reggel jelentkezem a városháza kapujánál, megkérem ôket foglalják jegyzôkönyvbe a jelentkezésemet. Ugyanakkor perbe fogom amiatt, hogy megakadályozza alpolgármesteri tevékenységemet — nyilatkozta Boros János.

Az üggyel kapcsolatban Eckstein-Kovács Péter szenátor a Szabadságnak elmondta: az elemi jogtudással rendelkezôk számára is nyilvánvaló, a magyar igazolvány birtoklása nem jelenti azt, hogy az illetô személy magyar állampolgár, a polgármester tehát jogtalanul járna el, amennyiben felbontaná azon városházi alkalmazottak munkakönyvét, akik kézhez kapnák az említett könyvecskét.

— Amennyiben Gheorghe Funar valóra váltja fenyegetését a polgármesteri hivatal elbocsátott munkatársai perbe foghatják az elôljárót — fogalmazott a szenátor.

Eckstein-Kovács Péter emlékeztetett, hogy Boros János RMDSZ-es alpolgármester nem Gheorghe Funar által kinevezett köztisztviselô, hanem a városi tanács megválasztott polgármester-helyettes. Véleménye szerint Funar bûncselekményt követ el amennyiben megakadályozza azt, hogy Boros János kifejtse tevékenységét. — Ha nem engedi be a városházára és bezáratja az alpolgármester irodáját, Gheorghe Funar hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolható — fejezte be nyilatkozatát a szenátor.

Kiss Olivér

Január elsejétôl "a román állampolgárságú családok és egyedülálló személyek szociális gondoskodásként garantált minimális jövedelemre jogosultak", írja elô a 416. törvény elsô szakasza. Ennek értelmében mindazok, akiknek havi nettó jövedelme nem éri el a jogszabályban felsorolt szinteket, szociális segélyt igényelhetnek a polgármesteri hivataloktól. A segély pedig valójában egy különbözet a család vagy egyedülálló személy havi nettó jövedelme és a törvényben elôírt minimális jövedelem szintje között. Lapunk Boros János alpolgármestert kérte meg, ismertesse a jogszabállyal kapcsolatos fôbb tudnivalókat.

Az egyedülálló személyek esetében a garantált minimális jövedelem havi szintje 630 000 lej; családok esetében ez a következôképpen alakul — a) 1 134 000 lej kéttagú családok számára, b) 1 575 000 lej háromtagú, c) 1 953 000 lej négytagú, d) 2 331 000 öttagú családok számára, e) 157 500 lejt vesznek számításba az 5 tagot meghaladó és a családhoz tartozó minden egyes személy számára. Tehát amennyiben valakinek a havi jövedelme nem éri el a felsorolt szinteket, a különbséget szociális segély formájában kell igényelnie a városházától. A törvény szerint a segélyben részesülô családok munkaképes tagjainak a polgármester kérésére havonta legfeljebb 72 órás helyi munkálatot kell végezniük. Azokat a munkaképes személyeket, akik nem rendelkeznek fizetéssel, csak akkor veszik számításba családtagként, ha tanúsítják a területi munkaerô-hivatal által kibocsátott igazolással, hogy álláskeresôként vannak nyilvántartva, és nem utasítottak el indokolatlanul egyetlen felajánlott munkahelyet vagy szakképzésben való részvételt sem.

A segély igénylését a jövedelem felsorolása, összeírása bonyolíthatja, hiszen, amint azt Boros János elmondta, minden jövedelemnek számít. A törvény értelmében a havi nettó jövedelem megállapítása céljából számításba kell venni a családtagok által megvalósított összes jövedelmet, ideértve a munkanélküliségi segélyt, eltartási juttatásokat, nyugdíjt, különféle pótlékokat és járulékokat, állami családi pótlékot, gyermekpénzt, ösztöndíjat, haszonbért, lakbért, természetbeni vagy ipari hozadékokat, az illetô javak eladásából nyerhetô jövedelmeket. A kolozsvári városi tanács december 27-i 574. számú határozatával kiegészítette illetve pontosította, hogy mi minden számíthat még vagy valósíthat meg havonta jövedelmet. Eszerint a helyi határozat szerint például minden egyes háziállat után havi jövedelmeket számítják: szarvasmarhák 300 000 lej; ökrök és bivalyok 500 000 lej; disznók 100 000 lej; rucák 8 000 lej; tyúkok 10 000; méhcsalád 30 000; díszhal

6 000; díszmadár 10 000; egzotikus állatok 100 000; fajkutya 100 000 lej; minden egyes gyümölcsfáért havonta 25 000 lej.

De a helyi tanács még ezen túlmenôen is beszûkítette a helyzetet, mondotta az alpolgármester. A szociális segély iránti kérelmet ugyanis visszautasítják vagy folyósítását megszüntetik azokban az esetekben, amikor az igénylôk vagy jogosultak a következô javakkal rendelkeznek: motorkerékpár, robogó, személygépkocsi (kivételt képeznek ez alól a fogyatékos személyek használatára átalakított gépkocsik), különbözô jármûvek (motorcsónak, mikrobusz, stb.), mezôgazdasági munkagépek, olajprés, pálinkafôzô üst, mobiltelefon, festmények és mûtárgyak, ékszerek (a jeggyûrû kivételével), a minimális lakásnagyságot meghaladó lakfelületû épületek vagy lakások, beltelkek, a 10 000 négyzetmétert meghaladó mezôgazdasági területek domb- és síkvidéken valamint a 20 000 négyzetmétert meghaladóak hegyvidéken, családtagonként. Ezek szerint ha például egy egyedülálló személy kutyát tart a lakásában, vagy egy családból valaki koldul, prostitúciót vagy egyéb illegális tevékenységet ûz, piacokon vagy vásárokon árul engedély nélkül, nem jogosult a szociális segélyre, mondotta Boros János. A társadalomvédelmi fôosztályon tartott tárgyalás során azonban megállapították, hogy szinte mindegyik esetben egyedi elbírálás alapján, az úgynevezett szociális ankét elvégzése után döntenek majd a segély odaítélésérôl. Mert figyelembe veszik például azt is, hogy az érintett kocsija milyen régi. Ezekre a szigorú követelményekre állítólag azért volt szükség, mivel sok esetben a hivatalosan nem dolgozó, jövedelemmel nem rendelkezô, ám "feketézésbôl" jól élô személyek kértek és kaptak segélyt.

A szociális segély igényléséhez szükséges kérelmezési és vagyonbevallási ûrlapot a városháza fôtéri épületében lehet beszerezni és mellékelni kell a szükséges iratokat (személyi igazolvány, születési anyakönyvi bizonyítvány, házasságlevél, elhalálozási irat eredetiben és fénymásolatban, továbbá az esetnek megfelelôen az utolsó nyugdíjszelvény, igazolás a munkaerô hivataltól, jövedelemigazoló irat az adóügyi hivataltól). Az elmúlt hét végéig körülbelül 400 kérést iktattak a városházán, és további 400–500 ûrlapot igényeltek. Boros János emlékeztetett arra is, hogy a fûtési pótlék januártól a szociális segély függvénye, ugyanis a pótlékot már csak a szociális segélyben részesülôk kapják kiegészítésként: 500 000 lejt a távfûtésû lakások, és 250 000 lejt a fával, szénnel, földgázzal, kôolajjal fûtô lakások esetében.

(Ú. I.)

Ma délután négy órától "a moldovai testvérekkel való szolidaritás jeléül", a "román nyelv megvédéséért a Dnyeszter és Prut közötti terület oroszosítási törekvései ellen" utcai tüntetésre kerül sor — jelentette be Gheorghe Funar polgármester. Az útvonal: Béke tér — Jókai utca — Deák Ferenc utca — Bocskai tér — prefektúra. Az említett útvonalon a forgalmat leállítják.

Mint ismeretes, a moldovai hatóságok ismét kötelezôvé akarják tenni az iskolákban az orosz nyelvet.

Ugyancsak holnap Mihai Eminescu születésének 152. évfordulója alkalmából délelôtt 11 órától megkoszorúzzák a román nemzeti költônek a román színház elôtti szobrát, tizenkét órától az Írók Szövetségének Egyetem utcai székházában tudományos ülésszakra, délután két órától pedig a polgármesteri hivatal üvegtermében kulturális mûsorra kerül sor.

K. O.

Nem mindennapi esetrôl tájékoztattak a megyei rendôrségen: a mellékhelyiségben fosztottak meg pénzétôl egy nyugdíjas férfit.

A tordai 66 esztendôs Teodor Trif alaposan "megkönnyebbült": két és fél millió lejt loptak ki a nadrágzsebébôl. A rendôrség hamarosan azonosította a tettel alaposan gyanúsítható férfit, aki közismert tordai zsebmetszô. A 27 éves

Teodor Marcovici szabadlábon védekezhet a vádak ellen, a kár megtérült.

(póka)

Valer Suciu, a polgármesteri hivatal alkalmazottait tömörítô Civitas szakszervezet vezetôje hétfôn bejelentette: a városházi közhivatalnokok ma 8–10 óra között japánsztrájkba lépnek. Pénteken ugyanebben az idôintervallumban figyelmeztetô sztrájkot tartanak, a tevékenység tehát szünetel. Amennyiben pedig a közigazgatási minisztérium nem teljesíti követeléseiket, hétfôtôl általános sztrájkba lépnek.

A közhivatalnokok mindenekelôtt kollektív munkaszerzôdésben elôírt ételjegyet, bérelemést követelnek. Ugyanakkor azt szeretnék, hogy a kormány egyeztessen velük mielôtt a közhivatalnokokra vonatkozó rendelkezéseket hozna.

Suciu figyelmeztetett: a visszajelzések azt mutatják, hogy országszerte a helyi közigazgatási szervek alkalmazottainak 70 százaléka egyetért a követelésekkel és a fenti napokon más polgármesteri hivatalokban is sztrájkolnak az alkalmazottak.

K. O.

Hétfôn Mihai Muresan, a polgármesteri hivatal mûszaki osztályának vezetôje úgy nyilatkozott, az idei költségvetés csupán az eddig elkezdett közutak feljavításának folytatását teszi lehetôvé. Pénzhiány miatt tehát a városháza nyilvántartásában szereplô, felújításra vagy korszerûsítésre váró utakon az idén sem lesz munka.

Az eddig elkezdett munkálatok: Portile de Fier, Bartók Béla, Sinaia, Arinilor, Ariesului, Progresului, Urcusului, Frunzusului, Movilei utca, Fraternitãtii tér, Ady Endre, Majakovszkij, Dózsa György (volt Lupeni), Partizanilor, Govora, Arges és Cukorgyár utca.

Lapunknak Muresan úgy nyilatkozott, az általa vezetett osztály 245 milliárd lejt kért a rossz állapotban levô utak feljavítására és a város szélén levô földutak korszerûsítésére. Ehelyett a költségvetésben csupán 120 milliárd lej szerepel. — Ebbôl a pénzbôl befejezhetjük a Plevnei, Pasteur, a Corneliu Coposu, a Teodor Mihali (volt Csehszlovákia) és a Traian Vuia utcát, további befektetésekre azonban nemigen kerülhet sor — nyilatkozta a városházi igazgató. Hozzátette: a tavalyhoz képest idén csupán három százalékkal nôttek az útjavításra szánt költségvetési pénzek. Ha figyelembe vesszük az inflációt, akkor lényegében 29 százalékos csökkenésrôl beszélhetünk.

K. O.

Kónya-Hamar Sándor megyei elnök és Mátis-Halmágyi Jenô MKT-elnök 2002. január 19-e délelôtt 10 órára, a Pro Iuventute székházba összehívja a Kolozs Megyei Képviselôk Tanácsát (MKT).

Javasolt napirendi pontok: A megyei elnökség beszámolója; határozattervezet a megyei küldöttgyûlés összehívására; a szabályzatmódosító bizottság beszámolója; a tisztújítás szabályzatának elfogadása (határozattervezet); tájékoztató a megyei beiskolázási számokról; tájékoztató a sajátos pénzügyi helyzetekrôl; állásfoglalások; a szentlászlói etikai ügy lezárása; különfélék. Az elfogadásra kerülendô határozattervezetek az MKT-tagok számára hozzáférhetôek az RMDSZ Kolozs megyei székházában.

A forradalom igazságáért kolozsvári egyesület tegnap beadványt intézett a Legfelsôbb Bírósághoz, amelyben kérte, hogy az 1989-es decemberi események kolozsvári elfojtásában vádolt személyek perét helyezzék át városunkba. Az egyesület alelnöke, Aurel Coltor mérnök azzal indokolta ezt a kérést, hogy a tanúként feltüntetett több mint 500 személy kolozsvári, és többségük nem tud elutazni a fôvárosba az idônkénti tárgyalásokra. Emiatt ennek az ügynek a tárgyalása elhúzódik.

A kolozsvári eseményekért felelôsséggel vádolják Iulian Topliceanu tartalékos tábornokot, Ioachim Moga megyei elsô titkárt, Valeriu Burtea ezredest, Ioan Cocan alezredest, Ilie Dicu ôrnagyot és Marian Bolbos tisztet, akik parancsaik révén felelôsek 26 személy haláláért és 52 megsebesítéséért. A hétfôi tárgyaláson a bírók további tanúkat hallgattak ki.

Könyvbemutató
Dr. Gaal György tanár, mûvelôdéstörténész Múzsák és erények címû kötetét mutatják be 2002. január 16-án, szerdán 18 órakor az Unitárius Egyház dísztermében, a volt Unitárius Kollégium, ma Brassai Sámuel Líceum épületében (Kossuth Lajos/December 21. u. 9.).

Az Unitárius Egyház kiadásában megjelent könyv dolgozatokat tartalmaz Erdély és Kolozsvár unitárius múltjáról, oldalain az irodalmi, társadalmi és egyházi élet számos adata, közismert szereplôje és emlékezetes mozzanata elevenedik meg. A kötetet dr. Szabó Árpád unitárius püspök bevezetôje után dr. Cseke Péter egyetemi tanár és Kovács Sándor teológiai lektor mutatja be, a szerzô jelenlétében.

KOLOZSVÁRI NÉPFÔISKOLA
Erdélyi magyarörmény alkotók címmel tart elôadást B. Kovács Júlia január 15-én, kedden du. 5 órától a Györkös Mányi Albert Emlékházban (Majális/Republicii 5.). A mûvészi mûsor keretében Bogdán Zsolt és Csutak Réka lép fel.

A KELETI VALLÁSOKRÓL beszélgetnek az RMDSZ kül- és belmonostori szervezete, valamint a Pro Iuventute Egyesület szervezte Hit, vallás, vallásosság elôadássorozat keretében január 16-án, szerdán du. 6 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.

A KOLOZS MEGYEI RMGE ELNÖKSÉGE azzal a felhívással fordul a vidéki gazdaközösségekhez, hogy a helyi polgármesteri hivatalok vagy a gazdaköri elnökök jelezzék, ha a tél folyamán igényt tartanak gazdatanfolyamok, szakmai elôadások vagy üzleti tanácsadások szervezésére, megtartására. Cím: P-ta. 14 Iulie nr. 17., telefon: 183-987, 189-987.

KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK HITELPÁLYÁZATAI nyújthatók be a Kolozsváron mûködô Rajka Péter Vállalkozók Szövetségéhez. Az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával kapcsolatos információk a www.ukka.hu honlapról vagy a Rajka Péter Vállalkozók Szövetségétôl (telefon: 064-433-616, 130-466, villanyposta: farkas@mail.dntcj.ro) szerezhetôk be.

A ma 13 órakor a Romániai Képzômûvészek Szövetsége kolozsvári fiókjának Szentegyház/I. Maniu utca 2–4. szám alatti galériájában megnyíló tárlaton az érdeklôdôk az utóbbi esztendô grafikai és iparmûvészeti termését tekinthetik meg. A gazdag kínálat, immár hagyományosan, több nemzedék alkotóinak munkáit tartalmazza, a pályakezdôktôl a középnemzedéken keresztül az idôsebb generációig. Grafikusaink és iparmûvészeink múlt évi alkotásaik legjavából válogattak.

Mihai Eminescu születésének 152. évfordulója alkalmából ma de. 11 órakor, immár hagyományosan, megkoszorúzzák a költô román színház elôtti szobrát. A jeles személyiségre Petru Poantã emlékezik, kolozsvári költôk szavalnak. 12 órakor tudományos szimpóziumot tartanak az Írók Társasága Egyetem utca 1. szám alatti székhelyén. 14 órakor a városháza üvegtermében a Napoca kórus Mihai Eminescu megzenésített verseit adja elô. Vezényel Marius Cuteanu. Ekkor kerül sor Constantin Cublesan Eminescu a kritika tükrében címû kötetének a bemutatására is.

A napi rohanás közben senkinek nincs ideje észrevenni, hogy Kolozsvárról eltûntek a hóemberek, eltûnt a hóemberkészítô kedv. A városnak az elmúlt évtizedekben alig voltak olyan parkjai, ahol a gyerekek — nagyapák felügyelete alatt, vagy önállóan — hóembert ne készítettek volna. A régi kolozsváriak még tudják: egykoron nem illett kék lábost tenni a hóból teremtett fejére, mert az rossz ízlésre — más etnikai gyökerekre — engedett következtetni. Az "igazi" kolozsvári hóembernek piros murokorra, piros láboskalapja és fekete sárból készült gombjai voltak. Hóna alatt nem akármilyen, hanem sárga cirokseprût tartott — mesélik az öregek, akik a hóemberek hosszú életének titkát is megfejtették: a fehér bálványt vízzel kell jól nyakonönteni, így a vékony jégréteg megóvja majd ôt a halálos hôingadozásoktól.

A lakótelepi iskolák udvarain sem nagyon lehetett látni manapság hóembert, annak ellenére, hogy a vakáció alatt bôven volt hó. Ez utóbbira már van némi magyarázat is, hiszen köztudott: a számítógépes játékok elterjedésével egyre kevesebb gyereket vonzanak a némi kreativitást és kezdeményezô képességet is feltételezô kiscsoportos szabadtéri játékok.

Persze az is lehet, hogy az idén véletlenül maradt hóemberek nélkül a város. Vagy az is megtörténhet, hogy van belôlük itt-ott mutatóban, csak mi nem látjuk ôket. És persze az a kérdés is felvetôdik: van-e értelme azon siránkozni, hogy most, az ezredfordulón, amikor az emberi ujj gyakrabban érinti a return/enter gombokat a számítógépen, mint a hozzátartozók arcát? Van-e egyáltalán olyasmi, hogy hókultúra, vagy télkultúra?

Az mindenesetre tény: Kolozsváron a téli sportok már csak árnyékuk egykori önmaguknak. Ki gondolná, hogy ennek a hivatalos jégpálya nélkül hagyott városnak fél évszázaddal ezelôtt négy jégkorongcsapata volt! Ma egy sincs! Azt is kevesen tudják, hogy ötven évvel ezelôtt az egyik hokicsapat — az itt tanuló csíkszeredai és székelyudverhelyi diákokkal megerôsített egyetemi csapat — a sportág történetének elsô, és mindmáig egyetlen bajnoki címét hozta Kolozsvárra 1954-ben. Három jégpályán lehetett elsô osztályú mérkôzéseket játszani... A negyvenes évek elején, az adott körülmények miatt csak a Hójában lehetett sízni: itt viszont síugró sáncot készítettek a cserkészek. Híre volt akkoriban a szánkónak, korcsolyának, hóembernek.

Farkas Magda pszichológus szerint mintegy három évvel ezelôtt kezdôdött meg Kolozsváron a hóemberek csillaghullása. — Szerintem az okokat a kisgyerekek nevelésében kell keresnünk. Valószínûleg kevesebbet foglalkoznak manapság a szülôk, óvónôk ennek a játéknak a kérdéskörével, mint egykoron. De nemcsak a hóember-készítés van eltûnôben, hanem a régi mondókás körjátékok is. Pedig annyi szép hóemberes verset, éneket lehetne összekötni egy ilyen kiscsoportos — kreatív! — munkával. Falun viszont még gyúrják a gyerekek a havat, így az sincs kizárva, hogy amolyan sajátosan városi jelenség ez.

***

Amennyiben az általános felmelegedésbe vetett hit igaznak bizonyul, talán maga a téli világ is a kihaló jelenségek feketelistájára kerül. Ki tudja, talán majd maga az élet is valami ósdi hóbort lesz néhány globalizált évtized után, s csak az Accept bárányosodott fém- sikerslágere emlékeztet majd a régi, még emberi álomra: Could winter dream/could winter night...

Szabó Csaba

Balogh Ernô (1882–1969) a késôbbi hírneves geológus, egyetemi tanár 120 éve született Bihar-megyében a Köröskisjenôhöz tartozó Erdôhegyen.

Életmûve elsôsorban a Kárpát-medencében földtudományokkal foglalkozó természettudósok, oktatók, valamint barlangkutatók és természetjárók körében ismert. 1907 és 1914 között a Kolozsvári Egyetem Ásványföldtani Intézetében tanársegédként dolgozott, majd 1920-tól két évtizeden át természet- és földrajz tárgyakat tanított a gyergyószentmiklósi gimnáziumban és a kolozsvári római katolikus leánygimnáziumban. Ezzel egyidejûleg az Erdélyi Múzeum-Egyesület természettudományi szakosztályának titkára, majd elnöke, továbbá az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) elnöke és az egyesület színvonalas honismereti folyóiratának az, "Erdélynek" fôszerkesztôje.

Az 1940-es és 50-es években a Kolozsvári Tudományegyetem Földtani Tanszékének tanszékvezetô tanára, dékánja volt. A Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem átszervezése után nyugdíjba vonulásáig (1959) tanszéki oktató. Közel félszáz tudományos közleménye mellett több mint 200 ismeretterjesztô cikke jelent meg, de szépirodalmi mûveket is publikált.

Balogh Ernô az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) elnökeként járta a 20. század elsô harmadában a Bánság, Erdély és Máramaros városait s elsôként ott mutatta be nagyméretû diapozitívjait, gondosan kimunkált fekete-fehér felvételeit.

Terepmunkái és kirándulásai során nagyméretû (13x18 cm) fényképezôgépével örökítette meg igényes képeken Erdély tájait, városait és egyéb érdekességeket. Másfél ezernyi felvételének kb. a fele elkallódott, de az eddig elôkerült 800 db negatív Erdély nagy részének és a hozzátartozó területeknek (Máramaros, Partium, Bánság) legjellemzôbb tájait, településeit, mûemlékeit és lakóit ábrázolja. Ezekkel a képekkel fotópályázatokon több díjat nyert. Az EKE tagtoborzásai során jutott el a tágabb értelemben vett Erdély szinte minden városába, és mutatta be nagyméretû, sokszor kézzel színezett diapozitívjait, gondosan szerkesztett és feldolgozott fekete-fehér felvételeit. A képekkel nemcsak elôadásait és írásait illusztrálta, hanem Erdély jelentôsebb magyar iskoláiba is juttatott nagyításokat szemléltetô eszközként.

Fotográfusi munkásságának egyértelmû szakmai elismerése volt, hogy a Román Tudományos Akadémia kiadásában 1960-ban megjelent Románia Földrajzi Monográfiája I–II c. mûben Erdélyrôl az ô képei szerepelnek a legnagyobb számban. Balogh Ernô természetfotóit szakmai körökben egyedülállónak tekintik. Nem akad még egy olyan fotográfus, aki a kisfilm (24x36 mm) korában a közel 30-szor nagyobb méretû — és ennyivel több információt hordozó — nehéz, üveglemezes kamerával dolgozott, — még a 2500 m-es hegycsúcsokon és sziklafalakon is! Különösen figyelemre méltóak a igen nehéz körülmények között készült barlangfelvételei. Szerencsés véletlen, hogy fényképein a legnagyobb erdélyi mesterséges tavak (Kolibica, Meleg-Szamos, Râul-Mare, Aranyosbánya) helyét eredeti állapotukban örökítette meg.

Életmûvének méltatására tudományos ülésszakot rendeztek 1999 májusában Kolozsváron.

A nagyközönség a budapesti Néprajzi Múzeum földszinti termeiben ez alkalommal elôször láthatja Balogh Ernô közel 200 nagyméretû, az ismeretlen s számos esetben már eltûnt vagy igencsak átalakult erdélyi tájakat s azokon az embert is megörökítô, ritkaságszámba menô fotográfiáit. — Az 1928 és 1943 közti idôszakban készült anyag ifj. Dr. Balogh Ernô és Magyari Gábor válogatásában kerül bemutatásra.

A január 18-án megnyíló kiállításhoz január 22-én és február 3-án, vasárnap délelôttönként 11 órai kezdettel Viemann József és Vass Géza matiné jellegû ismeretterjesztô elôadásokat tart. A Magyar Kultúra Napja alkalmából január 22-én Magyari Gábor geológus tart tárlatvezetéseket.

A március 3-ig megtekinthetô tárlat anyagából oktatási és közmûvelôdési intézetek számára ismertetô füzettel ellátott vándorkiállítás készül.

címmel PHARE-programot indított be a múlt év decemberében az Európai Bizottság és a román kormány a civil társadalom erôsítésére és Románia integrációjára. A Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány segítségével kivitelezett program összköltségvetése közel 4 millió euró, és három részbôl áll: makroprojektekbôl, mikroprojektekbôl és európai hálózati részvételbôl. Bôvebb információk a következô honlapokon: www.fdsc.ro, www.infoeuropa.ro, www.mie.ro, www.europa.eu.int/comm/europeaid/index.htm.

A református missziói lap legfrissebb számából: Megújulás egymás terhének hordozásában; A marosvásárhelyi CE Szövetség múltjáról és jelenérôl; Gondolatok a tudományról és az ismeretterjesztésrôl; A mesélésrôl.

Meglátogattak a minap a Szabadságtól, mondanám el nekik, mi történik szerintem Aranyosszéken az elkövetkezô évben. Mondom, ne siessünk annyira, jobb, ha búcsúztatjuk az elmúlt esztendôt. Különben már ez is idejétmúlt, a mezôgazdasági év ôsszel zárul, vajmi kevés köze van a naptárihoz. Ôsszel kellett volna zárni, a 2001-es év termésébôl kellett volna már trágyázni, szántani, vetni. A hagyományra utaló mondás, miszerint november elején be kell kötni a kaput, hiábavalóság lett. Nem fejezték be a munkákat, az esôzések miatt a murok nagy része a földben maradt, a fagyé lett. Ennek a valószínûsíthetô következménye, hogy tavasszal a kövendiek legalább húsz százalékánál levágják majd a villanyt — nem lesz rá pénz. A kiásott murkot se sikerült eladni, a hagyma a viszonteladók zsákmánya lett. Az mondható — évek óta Damoklész-kard — megbukott a piac. Nem lett ugyan mocsár, sivatag a termôföld, be sem építették, mint a Hóstátot, mégsem tartja el a lakosságot, ami a múlt század folyamán egyre jobban csökkent.

Az okokat vagy kiutat keresve szinte képtelen vagyok sorrendet felállítani a tényezôk mérlegelésekor. A médiában igen régóta folyik a társulásra biztató kampány. Tizenegynéhány újság jár a faluba, a körzeti rádiónk pedig a dísznövényekrôl, a kutyaeledelrôl értekezik. Egyáltalán: ki magyarázza el a társulás mibenlétét? És van-e kinek magyarázni? A fiatalok ipariskolát végeztek, most itt vannak a kalapáccsal, holott nekik sarló kellene aratáskor. Az égben lakó civil meg nem civil szervezetünk mossa kezeit, áthárít: jöjjenek már azok az alulról jövô kezdeményezések! Kiktôl? Ezektôl a földhöz nem, vagy alig értô, fenéken billentett, munkanélkülivé avanzsált fiataloktól? Vagy netalán a téesz-nyugdíjas János bácsitól? Aki megváltásnak venné, ha Ceausescu feltámadna. Ide nem Krisztus kell, hanem valami bizonyosságot, megélhetést adagoló diktátor, aki az elrongyolódott emberanyagot megtanítaná legalább sorba állni. Húsért, kenyérért.

Csak kapálni, kaszálni tudunk, aztán meg ácsorgunk a piacokon motyóink mellett, mint a két világháború között vagy a középkorban. Nem csoda, hiszen a jó kollektivista jellemzôje volt, hogy gondolkozás nélkül hajtsa vágre teendôit. A háztájiban megtermelt áru akkor keresett volt a felduzzasztott városi lakosság miatt, s fôleg azért, mert a nagyipari gallérral hivalkodó mezôgazdasági egységek képtelenek voltak lefedezni a fogyasztást. De nem lehet modell a két világháború közti idôszak zöldségtermesztése sem — akkor még nem tették rá kezüket a multinacionális cégek a vidékre.

Mielôtt a népfôiskola ügynökséggé, alig létezô valamivé lett volna, Vásárhelyi Géza jóvoltából élt, és mûködött Kövenden is. A két világháború között Felsô-Aranyosszéknek gazdasági tanácsadója is volt. Ezt a hiányzó egyént manapság menedzsernek titulálják. Valóban nincs szervezet, szakember, aki a jelenlegi kihívásokról beszéljen a vidéken? Nem a státustörvény rágatai kellenek ide. Az csak azért születhetett meg, mert az állam nemzetiségi polgárait sutba dobta. Nem az általa elnyerhetô alamizsna hiányzik, sokkal inkább a hétköznap Bábeleit átvilágító szó.

Cserés Ferenc

Mindenki a társadalmi élet gyakorlatában tapasztalhatja, hogy a jogrendszer és az igazságosság nem fedi egymást. A jogrendszert a törvények összessége és az igazságszolgáltatás intézményes rendszere alkotja. Nehezebb körülírni az igazságosság fogalmát, mert ez tartalmazza az egyének szubjektív, sokszor ellentétes véleményeit is. Meg lehet viszont próbálni kifejteni, hogy mit kéne tartalmaznia az igazságosságnak.

Az ókori római jogban létezett az úgynevezett természetes jog is, amely tartalmazta az élethez való általános jogot. Manapság ezt a természetes igazságosságot az ember alapvetô jogai fejezik ki és amelyekre tulajdonképpen az egész jogrendszer felépül. Érdekes az, hogy a modern jogrendszer bizonyos fokig közeledik azokhoz a morális hagyományokhoz, amelyek a vallásos keresztény törvényeken alapulnak. Így például a tízparancsolatból a szülôkkel szembeni eltartási kötelezettség, a lopás, a gyilkosság, a házasságtörés és a hamis tanúbizonyság tiltása és büntetése mind szervesen beleilleszkednek a fejlett országok jogrendszerébe. Ezenkívül az emberközti kapcsolatokban a jogszerû az, hogy tiszteletben kell tartani mindenkinek a jogait. Ez a követelmény tulajdonképpen helyesnek tételezi fel a pozitív érzelmi alapon álló személyek közötti viszonyt, mivel bünteti azokat a cselekedeteket, amelyek a gyûlöletet vagy más romboló érzelmeket fejeznek ki. Ezért el lehet ismerni azt, hogy a tízparancsolat lényege és a Krisztusi szeretet törvényei, amelyek Isten iránti tiszteletünket és odaadásunkat, valamint az embertársaink iránti érzelmeinket és viselkedésünket szabályozzák, egy magas fokra emelik a saját magunkkal és másokkal szembeni elvárásainkat, amelyeknek az általános betartása a világon megakadályozná a háborúk kitörését. Ezért nagyon helyesen állapította meg II. Rákóczi Ferenc a Vallomásaiban azt, hogy az Isteni Törvények elôbbrevalók az emberek alkotta törvényeknél.

Most napjainkban azonban, amikor az iszlám vallás nevében egyesek intoleránsak lettek más vallással szemben, mint például az afganisztáni tálibok, akik más aberrációk mellett, mint a nôk arcának letakarásra vagy a kötelezô szakállviselet, a közelmúltban felrobbantották a két óriási Buddha-szobrot, nem véve figyelembe azt, hogy Buddha az ember lelki fejlôdését és büszkeségét jelképezi, háborúságot vonván ezzel magukra meg végveszélyt, amit meg is kaptak, nagy figyelemmel kell követni azokat, akik az iszlám nevében gyilkos terrorakciókat követnek el. Ezért már a vallásokat is szükséges az igazságosság szempontjából megvizsgálni. Ahhoz, hogy ezt a kényes kérdést helyesen lehessen megoldani, szükséges, hogy az emberiség legfontosabb vallásainak (keresztény, mohamedán, zsidó, hindu, buddhista, shintoista stb.) a leglényegesebb és a közös elemeit szintetizáljuk. Ennek alapján a kapott alapvetô eszméket, ha a jogelmélettel is összekapcsoljuk, akkor egy olyan gondolatrendszer jön létre, amely a méltányosságot és az igazságosságot egy magas szintre emeli.

Ezek a gondolatok rendszerbefoglalva a kötelességek és jogok két nagy kategóriájának a formájában a következôk lehetnének.

Kötelességeink:

1. Istent, a mi szellemi Atyánkat tisztelni és odaadóan szeretni kell.

2. Szüleinket, akik életet adtak nekünk ebben a világban tisztelni és szeretni illik.

3. Embertársainknak, akikkel együtt egy nagy testvériséget alkotunk, nem szabad ártani, hanem minél több szeretetet tartalmazó kapcsolatra kell törekednünk velük.

4. Az életet tisztelni kell minden lényben, mert ez végsô soron Isten teremtését fejezi ki, ezért nem szabad életet kioltani.

5. Tisztelet jár a természet és az egész mindenség iránt, mert bármilyen megjelenési forma az Isteni Törvények által jött létre, ezért ezekkel harmonikus kapcsolatokra kell törekednünk.

Mivel a kötelességeknek és jogoknak egyensúlyban kell lenniük, a fenti kötelességekhez a következô emberi jogok tartoznak:

1. Az élethez való jog mindenki számára, amelyhez hozzátartozik az egyéni és kollektív önvédelem és a veszélyek elhárításának a joga is.

2. A szabadsághoz való jog alatt nemcsak a fizikai, hanem a szellemi szabadság (szólásszabadság, vallásszabadság stb.) is értendô.

3. A megélhetéshez való jog mint az anyagi vagy testi szükségletek kifejezôje, magába foglalja nemcsak a munkához és pihenéshez való jogot, hanem a jogot arra is, hogy mindenki emberhez méltóan éljen, lakjon és táplálkozzon, valamint azt, hogy egészségét is megvédje.

4. Az önmegvalósítás joga a társadalmi életben magába foglalja a tanuláshoz való jogot, tiszteletben tartva másoknak a jogait is, hogy a képességeinek, tudásának és felkészültségének alapján megvalósítsa céljait, és elképzeléseit a saját és mások érdekében.

5. A boldogsághoz való jog az ember lelki szükségleteinek a kifejezôje. Ide tartozik a jog a szerelemre, barátságra, családalapításra, családi kapcsolatokra, szövetkezésre stb., általában magába foglalja azokat a lehetôségeket és helyzeteket, amelyeken keresztül az ember szeretetet adhat és kaphat.

Mint ismeretes, a jogok és a kötelességek kiegészítik egymást. Például az egyik ember joga megfelel a másik ember kötelességének, hogy ezt a jogot tiszteletben tartsa, ami fordítva is érvényes. De mi történik akkor, ha kötelességeinket nem teljesítjük, vagy velük ellentétes módon cselekszünk? Mi van akkor, ha képességeinket és jogainkat mások jogainak érvényesítése ellen használjuk fel? Ebbôl a szempontból a jogrendszer, a vallás vagy az igazságosság teljesen megegyezik egymással. A bûncselekmény büntetést hoz maga után, a bûnösnek bûnhôdnie kell, vagy a bûnösnek el kell nyernie méltó büntetését. Ez nyilvánvaló, mert a büntetôjog, a bûn és a büntetés vagy a karma törvénye és az igazságosság is ugyanabból a törvényszerûségbôl indul ki, mint az akció–reakció, hatás–visszahatás vagy az a törvény, hogy mindenki azt kapja vissza, amit másoknak adott, mert ez egy egyetemes törvény. Ezért kell egyetemessé válniuk a jogoknak és a kötelességeknek is a jogrendszerben és a vallási tézisekben egyaránt, hogy teljesen megfeleljenek a méltányosság és igazságosság szempontjának is. Ehhez az szükséges ami az embereknek joga és kötelezettsége is ugyanakkor: keressük és kutassuk, ismerjük meg a világot, ismerjük meg önmagunkat, az igazságot és végsô soron Istent. Így lehetne biztosítani az emberiség számára a fejlôdést és a békét.

Dr. Váradi G. János

Jóformán még meg sem nyíltak a Magyarországgal szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény végrehajtásában segítséget nyújtó információs irodák, máris nagy érdeklôdés mutatkozik egyes román nemzetiségû lakosok körében is a magyar igazolvány iránt. Személyesen beszéltem olyan román kollégával, aki egyértelmûen a tudomásomra hozta, hogy szívesen igényt tartana egy ilyen "könyvecskére", ám nem tudja, miképpen tehetne erre szert. Kérdésére nagyon egyszerû volt a válaszom: tanuljon meg magyarul! Ezek után bizalmasabb hangvételre váltott, s közölte velem, hogy ô mindig meg szeretett volna tanulni magyarul, de eddigi próbálkozásai során ez nem sikerült. Elmesélte, hogy jóllehet gyermekkorában sokat tartózkodott nagyszüleinél vidéken, ahol gyakran megfordult magyar környezetben, de sajnos, inkább a magyarok beszéltek románul, mint ô magyarul, és így neki nem igazán volt lehetôsége megtanulni a nyelvet. Magyar érzelmûségének bizonygatása közben azt is bevallotta, hogy nagy támogatója és híve a Sabin Gherman-féle regionalista törekvéseknek, és aktívan részt vett a mozgalom megszervezésében. Mindehhez azt is sietett hozzáfûzni, hogy meglátása szerint Erdély több szempontból is fölöttébb áll az ország többi régiójánál, s ôszintén szólva, neki is elege van Romániából! Egy újabb piros pont reményében azzal is eldicsekedett, hogy korábban magyar lánynak udvarolgatott, akitôl szívesen megtanult volna magyarul is, de a kapcsolat végül megszakadt.

Nem mondhatnám, hogy különösképpen meglepett volna az illetô fiatalember magatartása, hiszen az elsô pillanattól kezdve világos volt számomra, hogy amint elkezdôdik a státustörvény életbe léptetése, egybôl megszaporodik majd az erdélyi magyarság létszáma. Azon sem csodálkoznék, ha a jövôben olyan román nemzetiségû "honfitársaink", akik eddig váltig azt hajtogatták, hogy nem ismerik a magyar nyelvet, most hirtelen megszólalnak magyarul. Sôt, még az sincs kizárva, hogy bizonyos kedvezmények reményében látszólag a legnagyobb románokból lesznek majd a legnagyobb magyarok. Bár kissé sarkítottnak tûnik, miért ne lenne lehetséges, hiszen a példaként felhozott fiatalember sem viselkedett mindig a legtoleránsabban a más nemzetiségûekkel szemben, most pedig magyarul akar tanulni, és magyar igazolvány kell neki!?

Ezen túlmenôen a románság körében létezik egy olyan kategória is, amely már a magyar igazolvány biztosította kedvezményekkel sem elégedne meg, amennyiben esetleg valamilyen formában sikerülne szert tennie erre, hanem ennél sokkal többet akar: egyenesen a Magyarországon való letelepedést választja. Ismerek egy fiatalembert, aki jelen pillanatban is ott dolgozik, és esze ágában sincs visszatérni a szülôföldjére. Az illetô értetlenül nézett rám, amikor elmondtam neki, hogy jóllehet tudatában vagyok annak, hogy Magyarországon sokkal jobban érvényesülhetnék, mégsem vagy csak nagyon nehezen tudnék elszakadni Kolozsvártól és Erdélytôl, mert túl sok minden köt ide. Mire ô azt válaszolta, ha az én helyemben lenne, ô egy percig sem gondolkozna: hozzá képest én kilencven százalékos elônyben vagyok, már csak azért is, mert ismerem a nyelvet. Ám ennek ellenére sem jönne haza: öt év alatt megtanulja a nyelvet, és házat is vesz magának, míg ebben a "szar" országban (azaz Romániában), húsz év alatt sem tudná mindezt elérni.

Nem-e a sors iróniája, hogy míg sok, hozzám hasonlóan gondolkodó fiatal, erdélyi magyar ember inkább a nehézségeket és a harcot választja nemzeti önazonosságtudatának megôrzéséért és a szülôföldön való megmaradásáért ebben a "szar" országban, mintsem hogy az anyaország szárnyai alatt keresne menedéket, addig sok román nemzetiségû honfitársa kész az évszázadok óta örökös ellenfelének tartott magyarok nyelvét is elsajátítani, sôt akár saját identitását is feladni egy könnyebb, gondtalanabb élet reményében. Konkrét esetrôl tudok, amikor egy Magyarországon letelepedni szándékozó román ember valósággal szégyellte a nemzetiségét: arra kérte magyar beszélgetôpartnerét, hogy inkább magyarul beszéljen, mert a körülöttük lévôk furcsán néznek rá…

Úgy vélem, a térség politikai történetének alakulásán, a nemzetiségek között adódó ellentéteken túlmenôen az okok elsôsorban a gazdasági tényezôkben, az alacsony életszínvonalban, az egyre nehezedôbb életkörülményekben, a biztos jövôkép hiányában keresendôk. Ha jól belegondolunk a helyzetbe, igazából nem lehet elítélni azt a magyar embert vagy román fiatalt, aki úgy dönt, hogy más országban próbál szerencsét, mert elege van az itteni nyomorúságból és a kilátástalanságból. Teljesen érthetô, hogy mindenki jobb, nyugodtabb és biztonságosabb élet után vágyik. Román nemzetiségû sorstársaink esetében (tisztelet a kivételnek!) azonban csak azt nem tudom megérteni, hogy miért éppen azok földjén próbálják keresni a boldogulásukat, akiket ôsi ellenségüknek tekintenek, ugyanakkor pedig, hogy hol gyûlölnek, hol szeretnek bennünket — mindig ahogyan azt a pillanatnyi érdekeik megkívánják…

Papp Annamária

(Kitépett irkalapok)
10.
Néhány jópofa megfogalmazást olvastam a minap egy — úgynevezett — vitacikkben. Nagyon megtetszettek nekem, el is határoztam, hogy ezután élni fogok vélük. Mint argumentummal is. Például: XY cikkei, cikkecskéi "úgynevezett írások". Ha egy leírt szöveg csak "úgynevezetten" írás, akkor mi a nem úgynevezett írás? A föstmény, a nóta? Lehet. Aztán: "a volt színész". Ez olyan, ugye, mint a volt orvos, volt tanár, volt mérnök stb.? Elvették, visszavonták tôle a tehetséget, tudást, miegymást, csak azért, mert nincs a pályán, nyugdíjba ment, seftel, politizál, stb... "El van ájulva önmagától" — olvasom Z-rôl, ugyanott. Na igen, van, aki a böjti boszorkánytól ájul el; van, aki a gázszámlától, más pedig önmagától — nyilván, mert ijedôsebb az átlagnál. (Azt azonban tisztázni kellett volna, hogy tükörbe nézés elôtt-e, avagy után? Lényeges "adalék".)

A legjobban mégis a gramofonos mondások tetszettek. "Fejükre esett a gramofon". Szegények, sajnálkozom. Volt orvos a közelben? De aztán megnyugszom: "a gramofonnal fejbeverteknek" semmi bajuk, és mondják, fújják továbbra is a magukét. Na, ezen viszont roppant csodálkozom. Mert: egye fene, valakinek a fejére esik a gramofon, és nem történik semmi baja — elfogadom. Mondván: vagy erôs a feje, mint a bükkfa, vagy könnyû volt az a gramofon, vagy pedig nem is a szekrény tetejérôl esett az illetôk fejére, hanem alacsonyabbról. Ám, akit egy grammofonnal fejbevernek, akármilyen pehelysúlyú is az a gramofon (a maga néhány kilójával), az aligha fújja a magáét, zavartalanul és rögeszmésen. Én például — igazam bizonyításaként persze! — bárkit úgy fejbe tudnék verni egy mindössze félkilós hamutállal is, hogy az még a forró kását sem fújná, nemhogy a maga, netán egy "pityipalkó" nótáját.

Szóval, nehéz nyelv ez a magyar. Hát még gramofonnal! "Föstve kellene megpróbálni..." — mondja Móriczka (eme cikkentyû végén is).

Molnos Lajos

Kihirdették kik voltak 2001 legjobb atlétái a megyében. A pontszám alapján Mihaela Botezan végzett az élen, olyan elônnyel, hogy a következô 9 atléta összesen nem ért el annyi pontot mint ô.

A sorrend:

1. Mihaela Botezan (U); edzô: Gheorghe Monea — 380 pont;

2. Ciprian Morutan (Távközlési/Telecom Líceum, gerelyhajító); edzô: Mihai Zarã — 66 pont;

3. Miklós Éva (KMSC, távolgró és gátfutó); edzô: Bogdán László — 61 pont;

4. Cristian Graur (U, rúdugró); edzô: Bogdán László — 58 pont;

5. Ciprian Deac (KMSC, gyalogló); edzô: Nagy István — 32 pont;

6. Marius Bãlan (Dési ISK); edzô: Niculina Prundus — 31 pont;

7. Ovidiu Suciaghi (Telecom, gerelyhajító); edzô: Mihai Zarã — 29 pont;

8. Cristian Domide (U, távolugró és gátfutó); edzô: Doina Nesteriuc — 20 pont;

9. Iuliu Simisneanu (Telecom); edzô: Ioan Mãcelaru — 18,5 pont;

10. Mihaela Susa (ISK); edzô: Anna Ille — 16,5 pont.

Az 1., 6., 9. és 10. helyezett atléta közép- és hosszútávfutó.

Nagy Péter

l Az olasz Il Calcio 18. fordulójában hiába szerzett két gólt (a 45. és 53. percben) Adrian Mutu, csapata mégis vesztesen hagyta el az éllovas római stadionját. Ezért a legfôbb bûnös: Gabriel Omar Batistuta, aki a 90. percben lôtte a gyôztes gólt. Eredmények: Piacenza–SS Lazio 1–0, AC Milan–Brescia 0–0, AS Róma–Verona 3–2, Atalanta–Bologna 2–2, Chievo–Fiorentina 2–2, AC Párma–Lecce 1–1, AC Torinó–Udinese 3–1, Venezia–Torinói Juventus 1–2 és Perugia–Milánói Internazionale 0–2.

A táblázaton:

1. AS Róma 18 11 6 1 28–11 39

2. Inter 18 11 5 2 33–16 38

3. Juventus 18 9 7 2 32–14 34

4. Chievo 17 10 3 4 32–22 33

5. AC Milan 18 8 7 3 26–18 31

6. Bologna 18 8 4 6 17–18 28

7. Lazio 17 6 7 4 21–13 25

8. Verona 18 7 4 7 25–27 25

9. Perugia 18 6 4 8 20–23 22

10. Atalanta 18 6 4 8 24–31 22

11. Piacenza 18 6 3 9 24–25 21

12. Udinese 18 6 3 9 25–31 21

13. AC Torinó 18 5 5 8 21–24 20

14. Brescia 18 4 7 7 20–30 19

15. AC Párma 18 4 6 8 22–28 18

16. Lecce 18 4 6 8 19–26 18

17. Fiorentina 18 4 3 11 20–37 15

18. Venezia 18 2 4 12 16–31 10

l A Serie B 20. játéknapján a következô eredmények születtek: Bari–Modena 1–2, Cittadella–Cosenza 2–0, Messina–Cagliari 0–2, SSC Nápoly–Genoa 2–1, Palermo–Empoli 1–0, Pistoiese–Vicenza 1–1, Reggina–Ancona 1–0, Sampdoria–Salernitana 2–1 és Siena–Ternana 0–3. A Crotone–Como összecsapást hétfôn játszották, lapzárta után ért véget.

A sorrend:

1. Modena 20 11 7 2 38–14 40

2. Empoli 20 12 4 4 37–19 40

3. Reggina 20 11 7 2 29–15 40

4. Como 19 12 2 5 26–18 38

5. Nápoly 19 9 5 5 26–21 32

6. Sampdoria 20 8 5 7 30–25 29

7. Vicenza 20 7 8 5 27–27 29

8. Palermo 20 8 5 7 28–29 29

9. Salernitana 19 7 6 6 26–26 27

10. Cosenza 20 8 3 9 26–33 27

11. Genoa 20 6 8 6 24–20 26

12. Bari 20 7 5 8 19–23 26

13. Messina 20 6 7 7 22–22 25

14. Pistoiese 20 5 7 8 16–20 22

15. Ancona 20 6 4 10 19–31 22

16. Cittadella 20 6 3 11 24–32 21

17. Cagliari 20 4 8 8 16–21 20

18. Ternana 20 3 9 8 21–28 18

19. Siena 20 3 6 11 16–33 15

20. Crotone 19 2 5 12 19–32 11

l A spanyol Primera Division a 20. fordulónál tart. Eredmények: Villarreal–Rayo Vallecano 1–1, Athletic Bilbao–Real Sociedad 2–1, FC Barcelona–FC Sevilla 3–1, Celta Vigo–Osasuna 1–1, Deportivo Alaves–Tenerife 1–0, Real Betis Sevilla–FC Malaga 1–1, Valladolid–Deportivo La Coruña 3–0, Zaragoza–Espanyol Barcelona 0–0, Real Madrid–FC Valencia 1–0 és Las Palmas–Mallorca 3–1.

Az állás:

1. Real M. 20 11 5 4 37–22 38

2. Bilbao 20 9 7 4 29–26 34

3. Celta 20 8 9 3 37–23 33

4. Barcelona 20 9 6 5 30–18 33

5. Alaves 19 10 3 6 20–12 33

6. Valencia 20 8 9 3 23–17 33

7. Deportivo 20 10 3 7 33–28 33

8. Betis 20 9 5 6 21–19 32

9. Valladolid 20 8 4 8 23–33 28

10. Las Palmas 20 7 6 7 23–17 27

11. Sevilla 20 7 6 7 30–25 27

12. Malaga 20 6 7 7 23–25 25

13. Espanyol 20 7 4 9 24–31 25

14. Zaragoza 20 7 3 10 18–27 24

15. Villarreal 20 6 5 9 20–23 23

16. Osasuna 20 6 5 9 18–25 23

17. Tenerife 20 6 3 11 14–24 21

18. Mallorca 20 5 5 10 20–29 20

19. Sociedad 20 5 4 11 24–29 19

20. Rayo 19 3 5 11 19–33 14

l A holland Ruud van Nistelrooy az angol Premier League történetének negyedik olyan játékosa, aki sorozatban hetedik mérkôzésén a hálóba talált: a Manchester United támadója a Southampton elleni, vasárnapi találkozón állította be a rekordot. A 22. forduló eredményei: Newcastle United–Leeds United 3–1, Aston Villa–Derby County 2–1, Blackburn Rovers–Charlton Athletic 4–1, Bolton Wanderers–Chelsea 2–2, Everton–Sunderland 1–0, Fulham–Middlesbrough 2–1, Ipswich Town–Tottenham Hotspur 2–1, West Ham United–Leicester City 1–0, Southampton–Manchester United 1–3 és Arsenal–FC Liverpool 1–1.

Az élcsoport állása: 1. Manchester United 42 pont/22 mérkôzés (54–32), 2. Newcastle United 42/22 (42–29), 3. Leeds United 41/22, 4. Arsenal 40/21, 5. FC Liverpool 39/22, 6. Chelsea 34/22.

l A francia bajnokság 20. fordulójának eredményei: Lille–Lens 0–1, Rennes–Paris Saint-Germain 1–2, Olympique Marseille–Bastia 2–2, AS Monaco–Lorient 1–0 és Nantes–Guingamp 2–0 (az elsô gólt Viorel Moldovan szerezte a 61. percben). Az AJ Auxerre–Girondins Bordeaux, a Metz–Sedan és az Olympique Lyon–Troyes mérkôzést a pályák fagyott talaja miatt elhalasztották.

Az állás: 1. Lens 44 pont/20 mérkôzés, 2. Lyon 36/19, 3. PSG 34/21, 4. Auxerre 33/18 (26–18), 5. Lille 33/20 (25–20), 6. Bordeaux 31/19.

(póka)

A címvédô olasz Fabrizio Meoni nagy fölénnyel nyerte a motorosok versenyét a 24. Dakar-ralin. Második helyen a dél-afrikai Cox, harmadikon a francia Sainct végzett. Mindhárman KTM-mel szerepeltek. A szenegáli fôvárosban rendezett utolsó gyorsasági szakaszon az olasz Giovani Sala gyôzött.

14. szakasz, Dakar–Dakar 69 km (ebbôl 31 km gyorsasági): motorosok: 1. Sala (olasz, KTM) 17:45:00 perc, 2. Marques (portugál, KTM) 17:46:00, 3. Pujol (spanyol, KTM) 17:56:00; az összetett végeredménye:

1. Meoni (olasz, KTM) óra 48:00:59, 2. Cox (dél-afrikai, KTM) 48:48:51, 3. Sainct (francia, KTM) 49:21:24.

A Maszuoka–Maimon japán–francia kettôs nyerte az autósok versenyét a 24. Dakar-ralin.

A második helyen a tavalyi gyôztes német Kleinschmidt–Schulz, a harmadikon a Sinozuka–Delli-Zotti szintén japán–francia duó végzett.

A Dakarban rendezett utolsó etapon a De Mevius–Guehennec (belga–francia) egység érte el a legjobb idôt. A Szalay Balázs–Palik László kettôs a 8. szakaszon esett ki: január 5-én Mauritániában, Zouerat és Atar között a Chevrolet Blazer váltója tönkrement, s a két nappal késôbbi rajtig nem sikerült rendbe hozni az autót.

14. szakasz, Dakar–Dakar 69 km (ebbôl 31 km gyorsasági): autósok:

1. De Mevius–Guehennec (belga, francia, Nissan) 18:24 perc, 2. Bourgnon–Leneveu (francia, Nissan) 20:50, 3. Sousa–Jesus (portugál, Mitsubishi L-200) 21:02; az összetett végeredménye: 1. Maszuoka–Maimon (japán, francia, Mitsubishi Pajero) 46:11:30 óra, 2. Kleinschmidt–Schulz (német, Mitsubishi Pajero) 46:33:31, 3. Sinozuka–Delli-Zotti (japán, francia, Mitsubishi Pajero) 46:46:45.

l Vasárnapi szenzáció: visszalépett a címvédô, a 3. kiemelt amerikai Andre Agassi. Hétfôn a nôk mezônyébôl is játék nélkül "esett ki" az egyik legnagyobb esélyes, Serena Williams. A szintén amerikai csillag még pénteken Sydneyben szenvedett bokasérülést, s ebbôl nem sikerült felépülnie.

A fôtábla nyitó napján a pályán is történtek váratlan események: kiesett a Roland Garroson már háromszor diadalmaskodó Gustavo Kuerten (2. kiemelt). A brazil ötjátszmás mérkôzésen kapott ki a francia Julien Bouttertôl (képünk), igaz szinte végig csípôsérülés hátráltatta. Emiatt elképzelhetô, hogy mûtét, s több hetes kényszerszünet vár az egykori világelsôre.

Szintén az elsô kör jelentette a végállomást a spanyol Alex Corretja (14.) számára. A 2001-es francia nyílt bajnokság döntôse nem bírt az amerikai James Blake-kel. Nôi egyesben három kiemelt búcsúzott eddig: Sandrine Testud (francia, 9.), Henrietta Nagyová (szlovák, 22.) és Christina Torrens-Valero (spanyol, 26.).

Magyar szempontból rosszul sikerült a rajt: Kapros Anikó 4:6, 6:3, 8:6-ra kikapott a 31. helyen kiemelt olasz Francesca Schiavonétól. Pedig a juniorok között két évvel ezelôtt egyesben és párosban is diadalmaskodó tinédzser a döntô játszmában 4:1-re vezetett, de nem tudott élni a nagy lehetôséggel. A többi magyar (Mandula Petra, Kuti Kis Rita, Gubacsi Zsófia, Sávolt Attila) ma mutatkozik be.

Négyjátszmás küzdelem — 5:7, 6:2, 7:6 (5), 6:2 — után sikerrel vette az elsô akadályt Adrian Voinea a spanyol David Sanchez ellen.

Eredmények az 1. fordulóból:

Férfi egyes: Julien Bouuter (fran-cia)–Gustavo Kuerten (brazil, 2.) 3:6, 4:6, 7:5, 6:3, 6:3, Jevgenyij Kafelnyikov (orosz, 4.)–Michael Kohlmann (német) 6:3, 6:3, 6:2, Tim Henman (brit, 6.)–Todd Larkham (ausztrál) 7:5, 6:2, 6:2, Guillermo Canas (argentin, 12.)–Paradorn Srichaphan (thaiföldi) 6:1, 6:1, 6:4, Sebastien Grosjean (francia, 5.)–Juan Balcells (spanyol) 6:2, 2:6, 7:6 (5), 7:6 (2), Thomas Johansson (svéd, 16.)–Jacobo Diaz (spanyol) 6:1, 3:6, 7:6 (2), 6:4, Junesz El-Ajnaui (marokkói, 21.)–Jiri Vanek (cseh) 6:3, 6:3, 6:3, Thomas Enqvist (svéd, 24.)–Nicholas Thomann (francia) 2:6, 6:3, 6:1, 6:2, Jiri Novak (cseh, 26.)–Nicolas Kiefer (német) 6:1, 6:0, 6:4, Goran Ivanisevics (horvát, 10.)–Martin Damm (cseh) 4:6, 7:5, 7:6 (4), 6:4, Alberto Portas (spanyol, 18.)–Andrew Ilie (ausztrál) 6:7 (3), 7:6 (6), 6:2, 6:0, Hisam Arazi (marokkói, 22.)–Ivo Heuberger (svájci) 6:4, 6:2, 4:6, 7:6 (1), Greg Rusedski (brit, 28.)–Scott Draper (ausztrál) 7:6 (6), 6:3, 7:5, Andreas Vinciguerra (svéd, 31.)–Federico Luzzi (olasz) 6:2, 6:2, 7:6 (3), James Blake (amerikai)–Alex Corretja (spanyol, 14.) 5:7, 7:6 (6), 6:3, 6:2, Tommy Robredo (spanyol, 32.)–Michael Russell (amerikai) 6:7 (5), 6:3, 6:3, 6:4.

Nôi egyes: Szeles Mónika (amerikai, 8.)–Patty Schnyder (svájci) 6:1, 6:2, Nathalie Dechy (francia)–Sandrine Testud (francia, 9.) 7:5, 4:6, 6:3, Amanda Coetzer (dél-afrikai, 15.)–Miriam Oremans (holland) 6:1, 6:1, Jill Craybas (amerikai)–Pierce (francia) 4:0 — a francia lány sérülés miatt feladta, Venus Williams (amerikai, 2.)–Ansley Cargill (amerikai) 6:2, 6:2, Magdalena Maleeva (bolgár)–Maria Gaiane Mikaelian (svájci) 6:3, 6:4, Daja Bedanova (cseh, 21.)–Tatjána Pucsek (fehérorosz) 6:1, 6:2, Barbara Schett (osztrák, 17.)–Andrea Glass (német) 6:2, 6:4, Manuela Diaz-Oliva (argentin)–Christina Torrens-Valero (spanyol, 26.) 7:5, 6:4, Anne Kremer (luxemburgi, 28.)–Denisa Chladkova (cseh) 6:3, 6:4, Martina Hingis (svájci, 3.)–Virginie Razzano (francia) 6:2, 6:2, Silvia Farina-Elia (olasz, 11.)–Lilia Osterloh (amerikai) 6:4, 3:6, 6:4, Lisa Raymond (amerikai, 18.)–Seda Noorlander (holland) 6:0, 6:1, Amy Frazier (amerikai)–Henrita Nagyova (szlovák, 22.) 7:5, 6:4 és Daniela Hantuchova (szlovák, 32.)–Maja Matevzics (szlovén) 6:3, 6:1.

l Jan. 14.: Negyven éve, 1962-ben megérkezett a Nemzetközi Atlétikai Szövetséghez a finn tagszövetség kérése, amelyben a soron következô Európa-bajnokság jogát igényelte. A sportág legfôbb nemzetközi szervezete méltányolta és indokoltnak, jogosnak ítélte meg a skandináv állam sportvezetôinek a kérését. Az egyetlen akadály, ami viszont leküzdhetetlennek bizonyult, és amirôl a finneknek, hogy hogy nem, de nem volt tudomásuk: a legközelebbi, 1966-os sorrendben 8. Eb rendezését Magyarországra, azaz Budapestre bízták, sôt, már meg volt az 1969-es kiírás színhelye is: a hellének fôvárosa, Athén. Így hát a nemzetközi fórum döntött: az emlékezetes 1952-es csodálatosan sikerült nyári olimpia rendezôje megkapja az 1971-es jubileumi, X. Európa-bajnokságot! Ráadásul késôbb jócskán kárpótolták az Ezer Tó Országának fôvárosát: 1983-ban vendégül láthatta a sportok királynôjének nevezett sportág elsô világbajnokságának részvevôit!

l Jan. 15.: Négy évtizeddel ezelôtt, 1962-ben röpke 10 nap alatt kétszer is megdôlt a 220 yardos férfi pillangóúszás világcsúcsa. Január 4-én, Melbourne-ben az ausztrál Neville Hayes 2:14,4 percre javította a rekordot, 14-én, immár Sydneyben másik ausztrál sportoló iratkozott fel a világcsúcstartók közé. Ezúttal a 16 éves Kevin Berry 2:13,8 perc alatt tette meg a 220 yardos (mintegy 201,08 méteres) távot. Nyugodtan mondhatták a kenguruk hazájában: ez az év is jól kezdôdött!

l Jan. 16.: Már jóval korábban, 115 esztendeje, 1887-ben is érkeztek szenzációs hírek az ötödik földrészrôl. John Macmanus ausztrál atléta a világon elsôként ért el kereken 15 méteres eredményt. Ám hiába volt az addigi legjobb eredmény ebben a számban, mégsem számított világcsúcsnak. A hármasugrásban ugyanis csak 1893 óta tartanak számon hivatalos világcsúcsot (ezt az egyesült államokbeli Edwin Bloss állította föl 1893-ban, 14,78 m-t ugrott Chicagóban). Az elsô hivatalos, 15 m feletti csúcsot szintén amerikai, Daniel Ahearne érte el 1909-ben, Bostonban;, eredménye 15,39 m volt. A 16 méterhez a japán Naoto Tadzsima jutott el elsônek: kereken ennyivel nyerte az 1936-os berlini olimpiát. A 17 méteres határ áttörôje a lengyel Józef Schmidt volt: 1960-ban az NSZK-beli Allensteinban 17,03 volt a legjobbja. A jelenlegi világcsúcs: 18,29 m, 1995 óta a brit Jonathan Edwards nevéhez fûzôdik.

l Jan. 17.: Ismét 1962-es emlék: 40 év telt el azóta, hogy az NDK-beli Helmut Recknagel nyerte a hagyományos Négysánc-verseny utáni legrangosabb síugró vetélkedôt, amelyet Oberwiesenthalban rendeztek. Elôzôleg megnyerte a Négysánc-versenyt is.

l Jan. 18.: A sapporói XI. téli olimpia fôpróbájaként bonyolították le 30 éve, 1972-ben az ausztriai Inzelben a 3. nôi gyorskorcsolya Európa-bajnokságot. Az összetett versenyt a holland Atje Keulen-Deelstra nyerte (182,80 ponttal), hajszállal elôzte meg a szovjetek két nagy esélyesét, Nyina Sztatkevicset (183,13) és Ljudmila Szavrulinát (183,44). Érdekes, hogy a két számot, az 500 m-t és 1000 m-t is megnyert Ljudmila Tyitova nem került az összetett verseny dobogójára.Az említett holland hölgy 1500, Sztatkovics pedig 3000 m-en gyôzedelmeskedett.

l Jan. 19.: Ugyancsak olimpiai fôpróbaként zajlott 30 éve, 1972-ben Göteborgban a mûkorcsolya Európa-bajnokság. A svéd városban rendezett vetélkedô nyertesei: férfiak: Ondrej Nepala (csehszlovák); nôk: Beatrix Schuba (osztrák) — a magyar Almássy Zsuzsa negyedik volt; párosok: Irina Rodnyina, Alekszej Ulanov (szovjetek); jégtánc: Angelika Buck, Erick Buck (nyugatnémetek) — a magyar Regôczy Krisztina, Sallai András kettôs a 11. helyen végzett.

l Jan. 20.: 40 esztendôvel ezelôtt, 1962-ben, a svédországi Ostersundban az NDK-beli Helga Haase az évad legjobb eredményét (2:33,7 perc) érte el a világon az 1500 m-es nôi gyorskorcsolya számban.

László Ferenc

A 2001–2002-es tanév a maturandusok számára június 14-én ér véget. Feliratkozás: június 15–31. Szóbeli vizsgák: román nyelv és irodalom — 24–25; idegen nyelv 26–27; magyar nyelv és irodalom — 28–29. Írásbeli vizsgák: román nyelv és irodalom — július 1.; magyar nyelv és irodalom — július 2. — Kötelezô profil szakvizsga — július 3.; választható tantárgy (2) — július 4.; választható tantárgy (2) — július 5.

Eredményhirdetés: július 7. Óvás: 8–10. Végleges eredmények: július 11.

Szombaton 10 órakor a Brassai Sámuel Elméleti Líceum dísztermében megyei szintû óvónô továbbképzôre kerül sor. Az interaktív jellegû értekezlet egyik fontos pillére Butyka Enikô pszichológus elôadása lesz.

— Nagy kihívás az óvónôk számára ez az állandóan gyorsuló, anyagiasodó világ, így hát arra gondoltunk, jó lenne szakember irányításával megvitatni az ezzel kapcsolatos gondokat — nyilatkozta a Szabadságnak Péter Tünde, a magyar óvónôk munkáját irányító megyei tanfelügyelô, aki felhívta a figyelmet arra, hogy ez a jégtörô jellegû értekezlet májusban folytatódni fog.

— Ekkor — mondta — gyermekrajz-elemzések által fogjuk megközelíteni az ezredforduló sajátos óvodagondjait.

Sz. Cs.

Nemrégiben arról számolt be a Szabadság, hogy a zsibói iskolába megérkezett a felmentô tanári sereg, azaz a várva várt fiatal pedagógus nemzedék: Boda Zoltán matematikatanár, Sárközi Melinda földrajz-, és ifj. Mátyus Éva magyartanár. Mindhárom tanerôvel kapcsolatban nagy terveket szövögetett a zsibói magyarság; fôleg az új — szakképzett! —, helybéli magyartanárra vártak volna nagy feladatok.

Alig telt el viszont néhány hónap, máris azt tapasztalni, hogy lohadóban a fiatalos lelkesedés: a demográfiai kimutatások ugyanis azt mutatják, hogy 3–4 év múlva annyira kevés gyerek lesz a magyar tagozaton, hogy a katedramegszûnések elkerülhetetlenné válnak. A nagy zuhanást az az év jelzi majd, amikor az összevont 1–3 osztály továbblép az elemi szintjérôl.

Ilyen jövôképpel pedig hogyan tervezzen életet egy fiatal pedagógus?

Sajnos nem Zsibó az egyetlen, ahová már hiába indul a várfelmentésre szakosodott sereg. Valóban ennyire egyszerû lenne a magyar szórványvidékek végleges felszámolódása?

Sz. Cs.

A Beszterce-Naszód megyei tanács eddigi munkájának felülvizsgálatára fogja kérni a közeljövôben Adrian Nãstase miniszterelnököt, nyilatkozta hétfôi sajtóértekezletén Valentin Ionescu demokrata párti képviselô.

Ionescu szerint a kormány ellenôrzô bizottságának azért kellene mihamarabb megkezdenie a kivizsgálásokat, mert a megyei tanács több esetben is olyan célokra utalt ki pénzt, amelyekre nem lett volna szabad. A képviselô fôleg az áradások után kapott kormánysegélyek ügyét szeretné felülvizsgáltatni, ugyanis — szerinte — az anyagiak egy része olyan falvakba került, amelyeket nem nyilvánítottak árvízkárosultaknak.

Ionescu kétségeinek adott hangot azzal a módszerrel kapcsolatban is, amellyel a PHARE-pénzeket használta fel a tanács. Véleménye szerint a folyószabályozások során sem került minden kiutalt összeg oda, ahová kellett volna.

A demokrata párti képviselô szentül meg van gyôzôdve arról, hogy a kormányszintû ellenôrzés során olyan törvénytelen praktikákra fognak bukkanni a felülvizsgálati csoport szakemberei, amelyek miatt fel kell majd oszlatni a megyei tanácsot.

Valentin Ionescu képviselô hétfôi nyilatkozatát Kocsis András megyei RMDSZ-tanácsos a következôképpen kommentálta: "A tanács nem rejteget semmit, jöjjenek csak nyugodtan az ellenôrök."

Sz. Cs.

Ritka ünnepi alkalmon vehettek részt vasárnap délután a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében: a jelenlévôk dr. Nagy Józsefet, az intézet nyugalmazott teológiai professzorát ünnepelték, aki múlt héten töltötte 95. évét. Az összejövetelen dr. Geréb Zsolt teológiaprofesszor hirdetett igét, majd ezt követôen ünnepi mûsor keretében emlékeztek meg dr. Nagy József közel százéves munkásságára. (A részletekre visszatérünk)

Tegnapi lapszámunkban hírt adtunk arról, hogy a harminc éven felüli biztosítottat a háziorvosok kötelesek felszólítani, hogy évente elvégezzék az elhalálozási listákat vezetô betegségek szûrôvizsgálatát. Dr. Vekov Ildikó ezzel kapcsolatban a Szabadságnak elmondta: az új biztosítási egyezmény, amelyet három hét múlva írnak alá az egészségügyi biztosítóval, valóban tartalmazza ezt a kitételt. A doktornô szerint Nyugaton ez már bevett gyakorlat, de Kolozsváron, ahol összesen egy állami nyilvános orvosi rendelôintézet létezik, ez az elvárás véleménye szerint utópia.

Megtudtuk: a háziorvosok egyelôre nincsenek tisztában az eljárással, hiszen a biztosítottak, szokás szerint, csak akkor jelentkeznek, amikor már betegek, így az orvosok legfennebb annyit tehetnek, hogy úgynevezett "meghívót" küldenek a hozzájuk tartozó páciensnek, amelyben felszólítják a szûrôvizsgálatok elvégzésére. Nyilván a biztosított élhet vagy nem ezzel a lehetôséggel. A háziorvos nem tudja bizonyítani, hogy a pácienst valóban felszólította, ugyanakkor nem állhat rendôrként a biztosított mögött.

Dr. Vekov Ildikó elmondta, egyelôre csak a törvénytervezet szövegét ismeri, az egészségügyi biztosítópénztártól ugyan kaptak egy — errôl az intézkedésrôl szóló — körlevelet, de a végsô formáját a február elején esedékes szerzôdés aláírásakor fogja megtalálni. Az eddigi eljárás szerint — mondotta a doktornô — a háziorvosok kétévenként belgyógyászati kivizsgálást kellett végezzenek a pácienseken, a mostani rendelkezés viszont sokkal bonyolultabb, és nyilván költségesebb, amelyet valószínûleg a biztosítónak kell fizetnie.

A megyei egészségügyi biztosítópénztár szóvivôje, Adrian Munteanu elmondta: a jelen rendelkezés újdonságnak számít a biztosító részérôl, egy új orvosi szolgáltatás-csomag, amelyet a harmincadik életévüket betöltött biztosítottaknak nyújtanak. A háziorvosoknak kötelességük lesz ezen személyeket kivizsgálásra küldeni, de természetesen csak akkor, ha a páciens akarja, hiszen az orvos nem kötelezheti ennek elvégzésére. A biztosító ellenôrizni fogja, hogy a háziorvos fölvette a kapcsolatot a pácienssel, vagy sem, a szóvivô szerint ez minden orvosnak érdeke, mert az elért pontok szerint kapja a fizetést. Így ha történetesen felfedez egy TBC-ben szenvedô beteget, akkor ez — a pontozás szerint — jövedelmében is tükrözôdik. A vizsgálatokat természetesen az egészségügyi biztosító költségvetésébôl fedezik, a biztosítottnak joga van tudni errôl a lehetôségrôl, ennek a lehetôségnek a népszerûsítése a háziorvosra hárul — mondotta Adrian Munteanu.

Köllô Katalin

Gyakorlatilag tavalyi szintû költségvetéssel rendelkezik Magyarkapus az idén. A 6216 millió lejbôl az iskola alkalmazottainak fizetése 2800 millió lej, az iskola fogyóanyagainak vásárlása 253 millió lej. A polgármesteri hivatal alkalmazottainak fizetése 1200 millió lej, a fogyóanyagok pótlására 250 millió lejt különítettek el. A könyvtárnak osztott nyolcvanmillió lejbôl 65 milliót fizetésre költenek, a fennmaradó 15 millió lejbôl a könyvállományt bôvítik. A kultúrotthonok javítására, karbantartására 185 millió lejt szántak, a vallásügyre csupán harmincmillió jutott, ezen legnagyobb valószínûség szerint a Nagydongón, Kisdongón és Pányikon épülô ortodox templomok osztoznak. A sportra osztott nyolcmillió lej rendeltetése egyelôre ismeretlen, többen a polgármesteri hivatallal közösen egy sportegyesület létrehozását tartják ésszerûnek, de az is lehet, hogy a fiataloknak vásárolnak majd labdát stb. A társadalmi segélyekre összesen 528 millió lej jutott, a közvilágítás 400 millió lejének a fele a villamosenergia-számlák kifizetésére megy el, a többi kétszázmillióból gazdaságos fogyasztókkal ellátott utcai világítótesteket szerelnének fel a község egész területén. Ez egy hosszabb folyamat, az egész tervezetre szerzôdést kötöttek egy kivitelezôvel. Az erre kiutalt összeg ugyan korántsem elegendô, ám a befektetéshez holland segítségben is reménykednek. Százmillió lejt sikerül fordítani a bányavállalattól megvásárolt szivattyú felújítására, a vízvezeték részleges cseréjére. A gázbevezetés megyei tervére csupán tízmillió lejt sikerült elkülöníteni. Az utak, hidak karbantartására kétszázmillió lej jutott. Áradások megelôzésére tízmilliót, polgári védelemre szintén tízmilliót különítettek el, a tûzoltóságnak pedig harmincmillió leje lesz az idén. Ötmillió lejes forgóalapot is létrehozott a polgármesteri hivatal, tudtuk meg Ábrahám Ferenc alpolgármestertôl.

K. E.

• Egy kis statisztika. 2001-ben a Kolozs megyei rendôrség kötelékében dolgozók között 171 fegyelmi büntetést foganatosítottak, ezek közül 33 esetben tisztet, 128 esetben altisztet érintett a büntetés. Huszonnégy rendôr (6 tiszt és 18 altiszt) ellen bírósági eljárást indítottak, a következmény: három-három tisztet és altisztet tartalékba helyeztek. Tíz tiszt esetében az aktuális elôléptetést elhalasztották.

Tavaly a rendôrség 8 099 büntetô ügyet oldott meg (406-tal többet, mint 2000-ben), 6286 esetet könyveltek el ismeretlen elkövetôvel (156-tal többet, mint tavalyelôtt). Nôtt a rendôrôrsök tevékenysége, több lett a falun elkövetett bûncselekmény.

• Lopás közben érte tetten egy csendôrjárôr január 11-rôl 12-re virradóra Dorin Bogdant (21) és Sergiu Ghiolteant (19). A két fiatalember a Bãita sétányon parkoló CJ–06–RVW rendszámú 1310-es Daciából egy kazettás magnót próbált eltulajdonítani, amikor meglepte ôket a járôr. Szabadlábon védekezhetnek a minôsített lopás vádja ellen, a kár megtérült.

• Álarcos betörôt talált otthonában a munkából hazatérô Ana Ilca (47). A fosztogató január 12-én éjjel hatolt be a lakásba, a nôt megfenyegette egy késsel, megkötözte, elvette ékszereit (gyûrû, karikagyûrû, fülbevalók — mind arany), valamint 800 ezer lej készpénzt. A rendôrség egy nap alatt azonosította a tettel alaposan vádolható Szanto Emerich Tiberiust (21). A férfi nôtlen, büntetett elôéletû, megtalálták nála az álarcot és 500 ezer lejt, az ékszerek árának egy részét. Ôrizetbe vették, az ügyészség rablás vádjával 30 napra szóló elôzetes letartóztatási parancsot bocsátott ki a nevére.

• Erdôvétség miatt indítanak eljárást a következô személyek ellen: a válaszúti Iosif Balas (33), a zsukiménesi Radu Lucian Kalo (27) és az oláhzsuki Cristian Mihai Ruja (29). Az anyagi kár (6; 3,6; illetve 5 millió lej) megtérült. Tiltott favágás közben érték tetten a zsukiménesi Kovács Adalbertet (63) és Aurel Popot (47) — az anyagi kár 6 millió lej; Aurelia Naghi-ot (43) — 7 millió lej; Stoica Naghi-ot (41) és Mihai Naghi-ot (24) — 15 millió lej.

(póka)

Kolozsváron a hétfôi sajtóértekezleten a megyei mezôgazdasági vezetô Pui Iacob aligazgató több érdekes témát vetett fel.

Elsôsorban elemezte az idôszerû munkálatok kérdéseit. Elmondta, hogy a talaj a hó alatt nincs lefagyva, szántani lehet annál is inkább, mert a tavaszi vetésre szánt területnek még egyharmadát sem szántották fel. Ehhez üzemanyagra és pénzre van szükség. Ez utóbbiból kevés van a gazdáknak. Megszûnt a mezôgazdasági értékpapír-rendszer és a bevetett terület utáni millió lejes támogatás is már a múlté. Különben ez utóbbi sem jutott el mindenik gazdához. Kereken 2 milliárd lejjel adós még az állam a Kolozs megyei termelôknek. Különben az 1 l tej leadásáért járó 500 lejes támogatás megyei szintû összegébôl is csupán 175 milliárdot kaptak kézbe a termelôk.

Hogy a fentmaradó összeget mikor fizeti ki a román állam, azt egyelôre nem lehet tudni. Ezután az aligazgató bemutatta a 2001/168-as Sürgôsségi kormányrendeletet, amely az egykori állami gazdaságok és kombinált takarmánygyárak épületeirôl rendelkezik. Ezeket odaadják ingyen! — jogi vagy magánszemélyeknek — 40 évnél fiatalabb vállalkozóknak, akik anyagi-pénzügyi lehetôséggel és megfelelô szakmai ismerettel rendelkeznek vagy képesek szakembert alkalmazni állattenyésztési tevékenység vezetésére.

A helyi községi tanácsok 5 évre mezôgazdasági területet bocsáthatnak a vállalkozók rendelkezésére, ahol megtermelhetik a szükséges takarmányt. Az istállók és más épületek, malmok, raktárak stb. 5 évig ingyen használhatók, majd ezután megvásárolhatják azok, akik addig használták, mûködtették. Akiket érdekel a kecsegtetô ajánlat, sürgôsen adják be kérvényüket a megyei mezôgazdasági hivatalba. Amennyiben több kérvényezô jelentkezik egy adott farm átvételére, árverésre-licitre kerül sor a kérés beadását követô 30 napon belül.

A legérdekesebb téma a gazdatanfolyam beindítása volt. Több falusi településen a helyi szakemberek január 15–február 28. között gazdatanfolyamot szerveznek a termelôk szakmai ismereteinek bôvítése céljából.

Növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti kérdéseket tárgyalnak meg. Továbbá ismertetni fogják a legújabb törvényeket és kormányrendeleteket is. Az aligazgatótól azt is megtudtuk, hogy a tanfolyam látogatása ingyenes és mûködésüket szakmailag az igazgatóság ellenôrzi.

T. J.

A 2001/332-es számú törvény vám- és adókedvezményeket biztosít azoknak a vállalatoknak, amelyek mûszaki fejlesztést hajtanak végre. Nyolc hónappal a törvény megjelenése után a kitûzött cél, a külföldi tôke tömeges idecsalogatása még várat magára. A közvetlen nyugati beruházások elmaradása mellett azonban meglepôen sok romániai cég él a törvény nyújtotta elônyökkel. Erdélyben összpontosul a 2002-es esztendôre elôirányzott beruházások több, mint egyharmad része.

Ezidáig 63 vállalat jelentett be összesen 700 millió dollárt meghaladó beruházási szándékot, amelyek során mûszakilag fejlesztik, korszerûsítik tevékenységüket, és termelôkapacitásuk bôvítésére is költenek. A toplistát a Telemobil vezeti, amely a következô 30 hónapban 300 millió dollárt fektet be, ezt a medgyesi Transgaz követi, a maga 109,8 millió dolláros fejlesztésével, amelynek nagyrészét az Oroszországból Bulgáriába haladó gázvezeték romániai szakaszának megépítése jelenti. Erdélyben a toplistát Szeben megye vezeti, amelyet Bihar követi. Sok, a témában érdekelt céggel rendelkezik Szatmár, Brassó, Hargita, Kovászna és Maros megye.

Kolozs megyében a Terapia Rt. a legjelentôsebb beruházó: 1,3 millió dollárt fordít az Umeda kondícionáló részlegre, melytôl az elsô félévben új termékeivel (50 mg/2 ml-es és 75 g/3 ml-es Diclofenac, 50 mg/2 ml-es és 250 mg/5 ml-es Piridoxin) új piacok meghódítását reméli. Másik fontos Kolozs megyei beruházó vállalat a szamosszentmiklósi villamossági autóalkatrészgyár. Erdélyben Máramaros az egyetlen olyan megye, amelynek nincs a 332-es törvényre támaszkodó beruházási terve.

Annak ellenére, hogy Kelet-Közép-Európa második legnagyobb országa, a külföldi tôke bevonása tekintetében Románia a térség utolsó államai közé sorolandó. A külföldiek idegenkedésének okai között fontos helyet foglal el a romániai gazdasági élet bizonytalansága, pedig az itteni olcsó munkaerô ritka és hatásos mágnes lehet a komoly tôkés vállalkozókra vonatkozóan.

A hitelkártyaüzlet gyors fellendülésére lehet számítani idén Romániában: az év végéig várhatóan több mint 400 ezer új hitelkártyát adnak ki a bankok — írta hétfôn a Ziarul Financiar gazdasági lap, szakértôk véleményére hivatkozva.

— A jelenlegi három kibocsátóhoz még többen csatlakoznak az idén, és nagyobb lesz a verseny — mondta a Román Kereskedelmi Bank (BCR) hitelosztályának vezetôje, Ion Matei az újságnak.

Ebben a pillanatban a legnagyobb hitelkártya-kibocsátó Romániában a BRD-Groupe Société Générale, amely december 31-ig 150 ezer hitelkártyát adott ki. A csoport kibocsátotta kártyák 28 százaléka volt tavaly hitelkártya. A másik két kibocsátó a BCR, tavaly augusztus óta, és a Banc Post, amely decemberben kezdte hitelkártyák kiadását.

Tavaly "példátlan mértékben" romlott a pénzügyi szektoron kívüli nyugat-európai vállalati szféra átlagos adósi minôsítése, s a folyamat — jóllehet lassabb ütemben — az idén is folytatódik — áll a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminôsítô hétfôn Londonban kiadott éves összesítésében.

A jelentés szerint 2001-ben 123 nyugat-európai vállalat besorolása romlott, s az osztályzatrontások összesen 458,2 milliárd dollárnyi adósságot érintettek. Ezzel szemben alig 16 felminôsítés állt, 24,1 milliárd dollár javított besorolású vállalati adóssággal.

A leminôsítések zöme a távközlési és a légi közlekedési szektorokat sújtotta; az elôbbiben hajtotta végre a Moody’s az összes tavalyi európai vállalati besorolás-rontás 37 százalékát.

A hitelminôsítô szerint az európai vállalati adósi minôség ilyen mértékû tavalyi zuhanását a vártnál is erôsebb általános gazdasági lassulás okozta. A megtorpanást elsôsorban azok a vállalatok szenvedték meg, amelyek beruházásaik finanszírozási terveit túlzottan derûlátó eredmény-elôrejelzésekre alapozták. Emellett a romló vagyonértékelés sok vállalat számára lehetetlenné tette, hogy vagyonértékesítéssel fizesse ki fennálló adósságát — áll a Moody’s jelentésében.

A hitelminôsítô szerint a szeptember 11-ei amerikai merénylethullám kétségtelenül rontotta ugyan a vállalati eredménykilátásokat, a vállalati szféra adósi minôségének romlási folyamata azonban már javában tartott a támadások elôtt is.

A jelenség idei folytatódását valószínûsíti, hogy 2001 végén a további leminôsítési felülvizsgálat alatt álló európai vállalatok száma az ötszöröse volt a felminôsítési vizsgálat alatt állókénak. A Moody’s mégis azt várja, hogy az idén — fôleg a második fél évtôl — már lassabb lesz a romlás üteme, elsôsorban az eredménykilátások valószínû javulása, a költségcsökkentési intézkedések életbe léptetése, valamint a várhatóan erôsödô kereslet miatt.

Január 14., hétfô

Január 15., kedd

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 28 587 lej, 1 USD =32 039 lej, 1 magyar forint = 117 lej.

Vasile Puscas, Románia európai uniós fôtárgyalója tegnap kijelentette, hogy a román leszámítoló bank (Banca Românã de Scont) körül már elmúlt év végén körvonalazódott, és ebben az évben január elsô napjaiban kirobbant botrány minden valószínûség szerint figyelembe lesz véve, a külföldi szakemberek elemezeni fogják, és komolyan befolyásolja majd az elkövetkezôkben Románia uniós csatlakozási tárgyalásait. Puscas szerint emiatt a botrány miatt olyan fejezetek tárgyalásánál számíthatnak nehézségekre, mint "a szolgáltatások szabad forgalma", "a gazdasági és monetáris egység", "költségvetési kiírások". Különösen nagy fontossággal bírna a pénzügyi és bankrendszer biztonságának a megteremtése, egy olyan elôzetes ellenôrzési folyamat bevezetése, amely elnyerné a befektetôk bizalmát.

Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank felügyelô bizottságának igazgatója, Nicolae Cinteza jelezte, hogy a BRS keretén belül kétes, fedezetlen pénzátutalások, törvénytelen pénzügyi manôverek történtek, az Astra biztosító társaság által a banknál létesített letétekbôl pedig eltûnt 4 millió dollár. Ezért elhatározták, hogy a leszámítolási bankot január 3-tól kezdôdôen különleges felügyelet alá helyezik. Azóta több személyt — a bankkal kapcsolatban álló üzletembereket, igazgatótanácsi vezetôket és tagokat, igazgatókat — hallgattak ki. A központi sajtó szinte naponta újabb és újabb leleplezô, tényfeltáró anyagokat közöl fedezetlen bankkölcsönökrôl. A figyelem középpontjába került Astra biztosító társaság 17,6 millió dollárt helyezett letétbe a leszámítolási és a befektetési valamint fejlesztési banknál. Emellett a biztosító társaság államkötvényeket is vásárolt 8,6 millió dollár értékben, majd — a privatizációs hatóság szakemberei szerint — csalás áldozata lett.

A Moldvai Csángómagyar Szövetség betiltását követeli a Bákó megyei tanfelügyelôség illegális oktatási tevékenység végzése miatt — közölte hétfôn a Curentul.

A lap szerint a megyei tanfelügyelôség a bákói és a sepsiszentgyörgyi bíróságnál tett feljelentést. A hivatal azzal vádolja a szövetséget, hogy engedély nélkül folytat oktatási tevékenységet, mivel az sem az alapszabályában nem szerepel, sem pedig nem kért engedélyt az oktatási minisztériumtól.

A Moldvai Csángómagyar Szövetség és a Szeret Alapítvány támogatásával tavaly ôsszel kezdték meg két bákói településen — Klézsén és Pusztinán — a magyar nyelv iskola utáni tanítását, mivel a megyei tanfelügyelôség az érvényben lévô oktatási törvényt megsértve nem engedélyezte, hogy a szülôk kérésére az állami iskolákban tanítsák a magyar nyelvet.

A két civil szervezet kezdeményezését a bákói tanfelügyelôség elôbb azzal próbálta meghiúsítani, hogy kijelentette: a tanításnak helyt adó magánházak nem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek. Ugyanakkor a Bákó megyei állam iskolák döntô többsége sem rendelkezik a szükséges egészségügyi engedéllyel.

Az 1991-ben alapított Moldvai Csángómagyar Szövetség alapszabályában valóban nem szerepel az oktatási tevékenység, de az anyanyelv ápolása igen. Az iskolán kívüli alternatív oktatás éppen ezért szigorúan a magyar nyelv tanítására korlátozódik. Ennek ellenére a bákói kezdeményezés "veszélyeit" ecsetelô román sajtó kitartóan állítja, hogy "magyar eszmékre, Magyarország történelemére, földrajzára és hittanra is oktatják a román gyerekeket".

A Curentul külön hangsúlyozta, hogy bár helyi — megyei szinten — részletes dokumentációt állítottak össze errôl a törvénytelen tevékenységrôl, a bukaresti központ semmilyen intézkedést nem hozott a románellenes tevékenység leállítására.

— Ha mindez az eddigi közöny mellett folytatódik, fennáll annak a veszélye, hogy hamarosan egy új enklávé formájában az egész térség kicsúszik az ellenôrzés alól — figyelmeztetett a magyar nyelv oktatásának veszélyére a Curentul.

Amint arról beszámoltunk, a státustörvény romániai végrehajtásáért felelôs Országos Felügyelô Testület pénteki ülésén eldöntötte, hogy a magyar igazolvány igénylése esetében a magyar nyelv kellô ismerete olyan okirat alapján igazolható, amelyet részben vagy egészében magyar nyelvû tanintézet állított ki. A kérdéssel kapcsolatban Tôkés László református püspök, a testület tagja a Szabadságnak elmondta: a látszólagosnál egyszerûbb a kérdés, ugyanis a nyelvismeret, az RMDSZ-hez, az egyházhoz vagy a civil szervezetekhez való tartozás alternatív kritériumok. Tehát valaki, aki magyar igazolványt igényel elégséges, ha az említett feltételek közül egyik vagy másik feltételt teljesíti. Aki nem tudja igazolni dokumentummal, hogy magyar iskolába járt, magyar képzésben részesült, az igazolhathatja az egyház, az RMDSZ- tagságát vagy a civil szervezetekhez való tartózását, amely helyettesíti a magyar nyelvtudás kritériumát — mondotta Tôkés László.

A püspök kifejtette: a nyelvismerettel kapcsolatos követelményt azért nem lehetett abszolutizálni, mivel az információs iroda nem tölthet be ajánló szerepet, nem vizsgáztathat le nyelvtudásból. Tôkés László azt is elmondta, az sincs kizárva, hogy amennyiben a nyelvismeret miatt valakinek visszautasítják a magyar igazolványhoz való jogát, a konzulátushoz vagy a magyar hivatalos szervekhez forduljon magyar nyelvtudásának igazolása érdekében.

Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ugyanakkor hozzáfûzte: — A legfontosabbnak a státustörvény kérdésének depolitizálását tartanám, ugyanis az Országos Felügyelô Testület legutóbbi ülésén is ekörül forrósodott fel a hangulat. Az RMDSZ mintegy kisajátítja a kedvezménytörvény kérdését, amelynek következtében óhatatlanul a háttérbe szorul a másik két pillér olyannyira, hogy egyes területi felügyelô testületekben minôsített RMDSZ-többség alakul ki különféle RMDSZ tisztségviselôk nem RMDSZ színekben való jelölése nyomán. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ politikai tôkét akar kovácsolni magának, különösképpen egyes ellentmondásoktól szabdalt megyékben. Arra kell törekednünk, hogy jó együttmûködéssel elvegyük a politikai élét a státustörvénynek és nem az RMDSZ, az egyházak vagy a civil szervezetek, hanem elsôsorban az erdélyi magyar közösség érdekeit nézzük — összegezett a püspök.

P. A. M.

tagjai nagy örömmel és megelégedéssel fogadták a január 1-én érvénybe lépett úgynevezett státustörvényt. Közleményükben utalnak arra, hogy a kedvezménytörvény révén több millió, Magyarország határain túl élô magyar ismét szorosabban kötôdhet az anyaországhoz és az egész magyar nemzethez.

Különös örömükre szolgál, hogy "a legnépesebb erdélyi magyarság is, minden nehézség ellenére, élvezheti a kedvezménytörvénybôl származó elônyöket, miután sikerült aláírni a magyar–román egyetértési nyilatkozatot".

— Az erdélyi magyar katolikus püspökökkel és minden, a határainkon túl élô magyarral való szolidaritásunk kifejezéseként aggodalommal és értetlenül állunk a bizalmatlanságot keltô megnyilvánulások elôtt, amelyek szembefordulnak az anyaországtól elszakadt honfitársaink érdekeivel — fûzik hozzá. Bíznak abban, hogy minden olyan magyar állampolgár, aki "pillanatnyilag a kedvezménytörvény feltételezett hátrányos következményeire gondol", felül tud emelkedni egyéni szempontjain és támogatólag segíti annak érvényre juttatását.

Hasonló tartalmú körlevelet tett közzé tegnap a magyarországi református, illetve evangélikus egyház. A református egyház nagyra értékeli azokat az erôfeszítéseket, amelyek során azok, akikhez szintén magyarul szól az Isten, kézzelfogható jelét vehetik az anyaország felelôsségvállalásának. Megjegyzik: érthetetlen és elfogadhatatlan számunkra az a politikai törekvés, amelyik szembe akarja állítani a nyolcvan éve elszakítottságban élô kisebbségi magyarokat az anyaországiakkal. Az evangélikus körlevél azt hangsúlyozza: egyházuk mindent megtesz azért, hogy a magyar társadalom minél több tagjában a határon túli magyarok iránt elfogadó és befogadó felelôsség ébredjen.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]