2002. január 17.
(XIV. évfolyam, 12. szám)

Mindazokat, akiket foglalkoztat a magyarországi munkavállalás lehetôsége, idéntôl kezdôdôen több lehetôség között választhatnak. Az egymást követô és érvényes egyezmények azonban sokak számára zavarólag hatnak, és már nem értik, van-e valamilyen összefüggés, illetve éppenséggel kizárja-e egymást a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román-magyar megállapodás, az elmúlt nyáron a két ország között megkötött foglalkoztatási szerzôdés, vagy a még mindig legkeresettebb hagyományos munkavállalási módszer? A nagy (és fokozódó) érdeklôdésnek a külföldi munka iránt természetesen "rossz íze" is van, hiszen egyre nyilvánvalóbban menekülésként hat, amihez furcsa módon a román kormány is hozzásegít a nemrég létesített állami munkaközvetítô irodája révén.

A legkeresettebb továbbra is a "hagyományos", egy évre szóló magyarországi munkavállalás, amikor a munkaadó igényli és megszerzi a kinti illetékes munkaerô hivataltól a szükséges iratokat, amelyeknek alapján a munkavállaló megkaphatja a szükséges vízumot. Emellett a kedvezménytörvény teszi majd lehetôvé, amint már többször megírtuk, a 3 hónapos munkavállalást. A harmadik lehetôség pedig az a magyar–román foglalkoztatási szerzôdés, amelyet az elmúlt év nyarán három évre kötött meg a két kormány, és amely egy bizonyos keretszámot is tartalmaz, ameddig romániából szezonális munkások vagy gyakornokok alkalmazhatók Magyarországon. Ez a tavalyi szerzôdés érvényben maradt a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos decemberi megállapodástól függetlenül.

A mind a magyar, mind pedig a román közlönyökben megjelent egyezmények szerint szezonális munkára egy naptári évben féléves idôtartamra szerezhetô meg a munkavállalási engedély, ami nem hosszabbítható meg. A 35 évesnél fiatalabb gyakornokok egy évig gyarapíthatják szakmai ismereteiket a szomszédos országban, munkavállalási engedélyük ezt követôen még további fél évvel meghosszabbítható. De ez a meghosszabbítás nem szûkíti a következô év 700-as keretszámát. A szezonális és gyakornoki munkavállalók a munkaerôpiac aktuális helyzetének vizsgálata nélkül, lehetôleg soron kívül kaphatják majd meg a munkavállalási engedélyt. A szezonális munka azt a foglalkoztatást jelenti, amely a munkáltatótól függetlenül fennálló okok miatt évszakokhoz, idényhez és meghatározott eseményekhez kötôdô feladatok elvégzésére irányul. A gyakornokok szakmai tudásuk bôvítése, kulturális, nyelvi ismereteik fejlesztése érdekében kérhetik a munkavállalási engedélyt. Mindkét esetben a munkavállaló a fogadó ország alkalmazottaival azonos bánásmódban kell hogy részesüljenek a munkaviszony, munkavédelem, járulékok fizetése tekintetében.

Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselô lapunknak elmondta, a munkaügyi minisztérium keretében megalakult, és ott is mûködô állami munkaközvetítô iroda Magyarország felé közvetít majd álláskeresôket, a tavalyi egyezmény értelmében. Ez a Németország valamint Portugália felé közvetítô irodákhoz hasonlóan fog mûködni, tehát fel kell venniük a kapcsolatot az illetô ország hasonló hivatalával, és egyeztetniük kell az ottani munkaerôpiaccal. A jelentkezôknek egy ûrlapot kell kitölteniük, és csatolniuk kell a szakmai igazolást bizonyító iratok fénymásolatát, továbbá el kell végezniük a kért orvosi ellenôrzéseket is, és eleget kell tenniük a nyelvtudási igénynek is. Nyilvántartásba veszik ôket, és a Magyarországról érkezô megfelelô igénylés esetén értesítik. Ezt az irodát egyelôre csak a fôvárosban létesítették, bár kezdetben arról volt szó, hogy a megyei munkaerô hivatalok látják el ezt a feladatot, mondotta a képviselônô. Hozzáfûzte, hogy az ügyesebbek akár két évet is kint dolgozhatnak. Hiszen kérhetik például a 3 hónapos munkavállalási engedélyt, azután féléves szezonális munkát vállalhatnak, amennyiben pedig lehetséges, kihasználhatják az egy évre szóló, de még meghosszabbítható gyakornoki munkalehetôséget is.

(Ú. I.)

Tegnap a Cotroceni-palotábanMihai Tãnãsescu pénzügyminiszter és Andrew Vorkink a Világbank képviselôje újabb kölcsönrôl és vissza nem térítendô pénzügyi támogatásról szóló egyezményt írt alá Ion Iliescu elnök jelenlétében

Az aláírt dokumentumok értelmében a Világbank 20 millió dolláros kölcsönt folyósít Romániának a szociális fejlesztési alap létrehozásáról szóló program második szakaszára, illetve 5,5 millió dolláros vissza nem térítendô hitelt a környezetvédô mezôgazdasági technológiák népszerûsítésére és elterjesztésére, amelyek a Dunába és a Fekete-tengerbe folyó szennyezô anyagok mennyiségét kívánják csökkenteni.

Az eseményt követôen Andrew Vorkink a sajtónak adott nyilatkozatában kifejtette: bár még nagyon sok gazdasági kihívás vár az országra, Románia már második éve a gazdasági növekedés szakaszában jár, az infláció csökkent, a valutatartalékok magasak, a kormány reformprogramja pedig mind a Nemzetközi Valutaalap, mind pedig az Európai Unió támogatásának örvend.

Tegnap ismét tárgyalóasztalhoz ült az RMDSZ és az SZDP tárgyalóbizottsága. A tanácskozás témája a meghosszabbítandó együttmûködési szerzôdés elôkészítése volt. Megegyeztek: 5–5 tagú felügyelô bizottságot hoznak létre, amelyik hetente elemzi a szerzôdésben foglaltak tiszteletben tartását.

Tegnap az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában találkoztak a szövetség és a kormánypárt képviselôi. A találkozón az RMDSZ részérôl részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Frunda György szenátor, SZKT-elnök, Verestóy Attila, szenátusi frakcióvezetô és Seres Dénes, a szenátus közigazgatási bizottságának elnöke. A Szociáldemokrata Párt részérôl jelen volt Victor Hrebenciuc és Ion Solcanu alelnök, Cozmin Gusã fôtitkár, Octav Cozmâncã közigazgatási miniszter és Serban Mihãilescu kormányfôtitkár.

A találkozó után Markó Béla és Viorel Hrebenciuc a sajtónak nyilatkozva elmondták: kidolgozták az együttmûködés meghosszabbítása érdekében folytatott tárgyalások ütemtervét, elkészítették a 2001-es szerzôdés mérlegét, felvázolták az idei együttmûködési szerzôdés prioritásait illetve annak fontosabb fejezeteit. Ezek: a két alakulat politikai kapcsolata, a parlamenti csoportok együttmûködése, a kormány támogatása az idei célkitûzések megvalósítása érdekében, a helyi szinten való együttmûködés, valamint a szerzôdés monitorizálási rendszerének kidolgozása.

Markó Béla kifejtette: a tárgyalás során során prioritásként jelölték meg az integrációs erôfeszítések fokozását és a gazdasági reform felgyorsítását. Ugyanakkor a 2002-es évben a két alakulat együttmûködésének köszönhetôen lezárhatják a visszaszolgáltatások érdekében meghozott intézkedések fejezetét is — mondotta. A visszaszolgáltatás nem csupán a múlt, hanem a jelen és jövô perspektívájából is egyaránt fontos; ez nem csak erkölcsi, hanem gazdasági és stabilitási szükségszerûség is — mutatott rá a szövetségi elnök. A protokollum természetesen tartalmazni fogja a 2001-es együttmûködés során meg nem valósult pontokat is, külön hangsúlyt fektetve az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására — amelyre vonatkozóan az RMDSZ a szenátusban már letette törvényjavaslatát —, a területi fejlesztésre, a decentralizációra, a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, ezen belül többek közt az állami magyar nyelvû felsôoktatás bôvítésére.

Elmondta, hogy bár az RMDSZ nem vesz részt a kormányban, de arra igényt tart az idén is, hogy a fontos központi és helyi intézmények vezetésében a romániai magyar szakemberek méltányos arányban vehessenek részt.

Markó Béla továbbá ismertette az újságírókkal, hogy a hatékonyabb együttmûködés érdekében egy, a szerzôdést felügyelô bizottságot hoznak létre, amelynek tevékenysége során mindkét alakulat részérôl 5–5 kinevezett tag hetente elemzi az együttmûködés helyzetét, illetve felügyeli a szerzôdésben foglaltak betartását.

A szövetségi elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a meghosszabbítandó együttmûködési szerzôdés pontosabban megszerkesztett, bizonyos határidôkhöz kötött konkrét pontokat fog tartalmazni, amelyek könnyebben monitorizálhatók.

A tárgyaláson továbbá szó esett két független intézmény létrehozásáról is. Az egyik a kisebbségek helyzetét tanulmányozó intézmény lenne, amelynek létesítésére vonatkozóan már létezik egy régebbi kormányrendelet, a másikat pedig a diszkrimináció visszaszorítása érdekében hoznák létre.

Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke a találkozó után egyebek között hangoztatta: a készülô új megállapodás alapvetô célja az, hogy az RMDSZ támogassa az SZDP-kormány programjának megvalósítását. Elmondta, hogy a dokumentum öt fejezete az SZDP és az RMDSZ közötti politikai kapcsolatokra, a parlamenti együttmûködésre, a kormányprogram megvalósítására, a helyi szintû együttmûködésre és a kölcsönösen vállalt feladatok végrehajtásának ellenôrzésére terjed ki. A kormánypárt alelnöke szerint az új együttmûködési megállapodásban az RMDSZ a többi között vállalja: közbenjár a külföldi magyar közösségeknél azért, hogy támogassák Románia meghívását a NATO-ba. Ezzel szemben az SZDP egyebek között vállalja, hogy az év végéig véglegesítik a vissza nem szolgáltatható ingatlanokért járó kárpótlásról és az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról szóló jogszabályokat.

(Ú. I.)

Dan Brudascu nagy-románia párti képviselô "a magyar revizionizmus és szélsôségesség támogatásával" vádolja a kolozsvári Állami Magyar Operát és Színházat. A képviselô felhívja a figyelmet: annak ellenére, hogy a két intézmény anyagi támogatásban részesül a román állam részérôl, repertoárjukban mégsem lelhetôk fel román szerzôk mûvei. Sôt, mi több, az RMDSZ- és a budapesti rendelkezéseket végrehajtva, a régi hungarista ábrándokat kergetô mûveket visznek színpadra, valamint székelyföldi és magyarországi turnékat szerveznek, fenntartva a nemzeti-soviniszta érzelmeket. Dan Brudascu elégedetlenségét fejezi ki amiatt is, hogy a két magyar intézményben — szerinte — magasabb fizetések vannak, mint a román operában, illetve színházban, és kéri a számvevôszék képviselôit, hogy vizsgálják ki a turnék engedélyeztetését. A képviselô végül kéri a Mûvelôdési Minisztériumot, hogy "2002 januárjától szüntesse be a két intézmény anyagi támogatását".

A fent ismertetett közlemény nyomán megkerestük mindkét mûvészeti intézmény igazgatóját, akik a Szabadságnak a következôket nyilatkozták: Simon Gábor, az opera igazgatója: hivatalosan sehogyan sem reagálok erre a "förmedvényre", továbbítom a minisztériumhoz, az ô dolguk erre választ adni. Engem a román állam azért tett ide, hogy vezessem az intézményt, nem pedig azért, hogy politizáljak, márpedig ez a közlemény a politikához tartozik. Véleményem szerint viszont ennek a háta mögött az a két volt operatag áll, László Róbert és Hár Éva, akiknek felbontottam a munkaszerzôdésüket, (lapunk hasábjain annak idején hírt adtunk róla), és akik emiatt megígérték, hogy minden eszközt felhasználnak a bosszúra. Elôször Gheorghe Funart keresték meg, ennek következtében kiszálltak a pénzügyi ellenôrök és a gazdasági rendôrök, akik bevallottan ezért jöttek az intézményt ellenôrizni. Majd megkeresték Dan Brudascut, aki egy november elsejei keltezésû kísérôlevélben a két ex-tag panaszlevelét elküldte a minisztériumhoz, kérve az ügy kivizsgálását. Az egymást érô ellenôrzések is mind emiatt vannak, pillanatnyilag is jelen vannak a Mûvelôdési Minisztérium ellenôrei. A mostani közlemény mögött is valószínûleg ôk állnak — mondotta Simon Gábor — hiszen Dan Brudascu nem tudhatja olyan pontosan a magyar helységeket, ahol turnén voltunk.

Tompa Gábor, az Állami Magyar Színház igazgatója: nevetségesnek tartom, hogy most már mindkét szélsôség vádolja a színházat, úgy látszik szükségük van egymásra. Tiltakozom, hogy egy kalap alá veszik a két intézményt, hiszen — az épületen kívül — nincs semmi közös a mûsortervben. A színház repertoárjában szerepeltek román szerzôk is, mint például Ionesco, vagy Caragiale, akinek az Elveszett levél címû darabját erre az évadra terveztük, sajnos egyelôre elmarad, de nem vettük le mûsorról. Határozottan kijelentem, hogy a jelenlegi RMDSZ vezetésnek semmi köze a magyar színházhoz, és nem is próbált meg diktálni az intézménynek. Bizonyos erôk ugyan igyekeznek bevezetni a cenzúrát az alkotói és kifejezési szabadság ellen, de ezek nem tartoznak a jelenlegi RMDSZ vezetôséghez. Ami a fizetéseket illeti, nem ismerem sem a magyar opera tagjainak, sem a két román intézmény tagjainak a fizetését — fûzte hozzá Tompa Gábor.

Köllô Katalin

A környezetvédôk újból felhívták a helyhatóság figyelmét: a pataréti szemétdombnak nincs engedélye. A huszonöt évvel ezelôtt létrehozott szeméttároló a megye egyik legnagyobb légszennyezôje.

A megyei környezetvédelmi hivatal, a polgármesteri hivatal és a megyei tanács által kötött megállapodás értelmében a pataréti szemétdombot ez év elején be kellett volna zárni, erre viszont még mindig nem került sor. A környezetvédelmi hivatal keretén belül mûködô mûszaki bizottság úgy döntött, az említett helyen szemét többé nem tárolható.

Marian Proorocu, a megyei környezetvédelmi hivatal fôfelügyelôje arról tájékoztatta a sajtót, a polgármesteri hivatal még mindig nem nyújtotta be a szükséges iratokat a tervezett szemétégetô felépítésére. A fôfelügyelô hozzátette: szerinte a polgármesteri hivatal nem érdekelt a kérdés megoldásában. — Eddig több tízmillió lej értékben szabtunk ki büntetéseket, de a helyhatóság ennek ellenére sem tett semmit — panaszkodott Marian Proorocu.

Jelenleg két alternatíva létezik a pataréti szeméttelep átalakítására: a polgármesteri hivatal tervezte korszerû környezetvédô szeméttároló és a megyei tanács elképzelése, amely a hulladék becsomagolására vonatkozik.

(k. o.)

Háromszáz alkalmazott tüntetett tegnap az Iris porcelángyár udvarán. Felháborodásukat az váltotta ki, hogy a gyár görög tulajdonosa kijelentette: úgy döntött, bezája a gyárat. Errôl a munkások fizetésnélküli kényszerszabadságukról való visszatérésük után értesültek. Bár az ígéret úgy szólt, hogy január 14-tôl a gyár ismét üzemelni fog, a munkahelyükre visszatérô alkalmazottak bezárt kapukra találtak. A munkások úgy döntöttek: az elkövetkezô napokban is megjelennek munkahelyükön, tiltakozásukat addig folytatják, amíg jobb belátásra nem bírják a tulajdonost.

A Kolozs megyei egészségügyi biztosítópénztár és a háziorvosok szövetsége között február elején megkötendô keretszerzôdésben szerepel majd az a kitétel, hogy a háziorvosoknak sürgôsségi eseteket is el kell majd látniuk. Ezzel kapcsolatban kerestük meg dr. Kónya-Hamar Zsuzsannát, aki a Szabadságnak elmondta: konkrét írásbeli utasítást még nem kaptak a biztosítóháztól, de a hamarosan sorra kerülô keretszerzôdés megkötésénél, amelyet minden évben megújítanak, errôl a feladatról is szó lesz. Egyelôre annyit lehet tudni az elképzelésrôl, hogy valószínû esetenként sürgôsségi központok létesülnek majd, vagy több orvos szervez egy közös központot, ahol, az éppen ügyeletes háziorvos ellátja a sürgôsségi eseteket. Gondot jelent viszont, hogy az egészségügyi biztosítónak van-e anyagi kerete a terv megvalósításához, és meg tudják-e szervezni úgy, hogy ne mondjon ellent a munkatörvénykönyvnek. Három problémakört kell összehangolnia a biztosítóháznak — mondotta az orvosnô — a munkavédelmi szabályokat, a munkajogot és a javadalmazás kérdését. Ezenkívül érdekütközések is létrejöhetnek, a sürgôsségi kórház és a mentôszolgálat képviselôivel, de nyílván lehet bizonyos fokú módosításokat végrehajtani. Végül tisztázni kell a falusi és a városi körzetek mûködését is, amennyiben ez a feladat a háziorvosokra hárul majd. Ezt a témát is a február elején sorra kerülô egyezmény aláírásakor fogják megvitatni, ahol jelen lesznek a megyei egészségügyi biztosítópénztár és a háziorvosok szövetségének képviselôi — mondotta Kónya-Hamar Zsuzsanna.

Köllô Katalin

FARSANGI ÖSSZEJÖVETELT RENDEZ batyus alapon az RMDSZ belvárosi körzete január 18-án, pénteken du. 5 órától. Meghívottak: Rekita Rozália, Jancsó Miklós, Sebesi Karen Attila, valamint Bárdi László, Tetrade Sándor és Varga Attila. Szeretettel várják a tagságot.

AGYKONTROLL KLUBTALÁLKOZÓ január 18-án, pénteken du. 5 órától a Mikó/Clinicilor utca 5–7. szám alatt, az állatfizilógiai amfiteátrumban (az Állatmúzeum mellett).

A BUKOVINAI SZÉKELYEK ÉLETTÖRTÉNETÉRÔL mesél január 19-én, szombaton este Kóka Rozália, aki kalotaszentkirály-zentelki házigazdáknál vendégeskedik. Ezek a házigazdák a faluturizmus elsô számú képviselônek számítanak a történelmi Erdély területén. Azért, hogy a magyar–magyar turizmus ne csak egyszerû árucikk legyen, s hogy több legyen, mint vendégszeretet, egymás kultúrájából kell építkeznünk. Kóka Rozália fellépte a vendéglátó falu mûvelôdési házában egyben jutalomelôadás a magyarországi szervezôk részérôl, amellyel köszönetet mondanak a házigazdáknak a szíveslátásért.

ZENÉS–TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELÉT TARTJA az RMDSZ kül- és belmonostori körzete január 18-án, pénteken du. 5 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. A zenét Tóth Attila szolgáltatja. Minden korosztályt szeretettel várnak a szervezôk.

TISZTÚJÍTÓ KÖZGYÛLÉST TART az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya január 19-én, szombaton de. 11 órától az Apáczai–líceumban.

KÖZGYÛLÉST TART az RMDSZ Irisz-telepi szervezete január 18-án, pénteken du. 5 órától a Kajántói/Oasului út 103–105. szám alatti református egyház gyülekezeti termében. A közgyûlés meghívottai: Boros János alpolgármester és az RMDSZ városi tanácsosai, akik a lakosság kérdéseire válaszolnak. Szeretettel várják a tagságot és az érdeklôdôket.

ECKSTEIN–KOVÁCS PÉTER szenátor január 18-án, pénteken 12–14 óra között tartja fogadóóráját a Fürdô/Pavlov/Hossu utca 21. szám alatti megyei RMDSZ-székházban.

A nagyszebeni születésû Götz Teutsch gordonkamûvész Bukarestben tanult, kevéssel diplomavizsgája után, 1968-ban búcsút mondott Romániának és 1970-ben már az Európa-elsônek tekintett Berlini Filharmónikusok tagja volt. Húsz éve szólamvezetô ugyanott: néhai Herbert von Karajan után ma Claudio Abbado kiemelt rangú, közvetlen munkatársa. Olykor versenymûveket is játszik a Filharmónikusokkal s persze más zenekarokkal is. Rég nem járt Kolozsvárt ilyen magas értékrendet képviselô hangszermûvész! Cordelia Höfer zongoramûvésznô, akinek a társaságában fellép, a salzburgi Mozarteum Egyetem tanára, számos zenei fesztivál és hanglemezház gyakori meghívottja. Magvas mûsorukkal, mely Beethoven és Brahms ismert remekei mellett izgalmas újdonságokat is tartalmaz, az egykori ferences zárda gótikus refektóriumában — a Sigismund Todutã Zenei Líceum dísztermében — lépnek a kolozsvári közönség elé. A rendkívül ígéretes esemény idôpontja: csütörtökön este fél nyolckor.

László V. Ferenc

Érdekes elôadást láthatunk január 14-én este a Magyar Színház vasfüggönye mögött. A Színház tanszék IV. éves hallgatóinak vizsgaelôadását: "...nem bírtok játszani rajtam...— címmel, ami Hatházi András színpadi változata Csehov Hattyúdal és Lakodalom címû mûveinek alapján. (Bár én Hamlet Poloniust gúnyoló dialógust hallottam ki fô mondanivalóként.)

A lelkesen tapsoló nézôközönség átlagos életkora 22 év körül mozgott és méltán honorálta Hatházi András rendezésének számos sziporkázó ötletét.

Két mondat erejéig szólnék hozzá az elôadáshoz:

1. Újfent bebizonyosodott, hogy a színházban sokkal kevésbé fontos, hogy mit adnak elô, fontosabb az — hogyan.

2. Adjátok az abszurd darabokat a fiatalok kezére és egyszeriben megtöltik olyan tartalommal amitôl hitelessé válnak.

Dániel Károly

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztálya közleményeinek tavaly megjelent 10. száma bôségesen közöl eredeti munkákat harminchat szerzô tollából. Ezek közül Kolozs megyei vonatkozásban kiemelkedik Vizauer Tibor Csaba munkája, aki a nappali lepkeegyüttesek Désakna környéki megjelenési formáit taglalja, valamint az a dolgozat, amely a levegô szennyezettségének tanulmányozására szolgáló bioindikátor növények felhasználásával foglalkozik Zalatnán és annak környékén. Utóbbi szerzôi (Barta Csengele, Bartók Katalin és Rusu Annamária) olyan következtetésre jutnak, mely szerint a zalatnai Ampellum Rt. kombinát mûködése során a levegôbe kerülô gázpartikulumelegy jelentôs mértékben megváltoztatja a talaj nehézfémtartalmát, illetve a vizsgált terület vegetáció-borítottságát.

Vérbeli mûvészeti esemény ritkán kelti fel olyannyira a sajtó érdeklôdését, mint a tegnap délben a Bánffy-palota földszinti termeiben megnyílt, érdekesnek ugyan érdekes, de mûvészinek már kevésbé mondható viaszbábú kiállítás. A 26 bábú a jelen pillanatban 1500 kiállítási tárggyal rendelkezô, 1988-ban alakult szentpétervári múzeumi gyûjtemény része, amelyet vándorkiállítás keretében mutatnak be Romániában. A szervezôk Brassóból érkeztek — egyikük éppen édes álmát aludta egy karosszékben, szinte összetévesztettük a kiállítási tárgyakkal — és Kolozsvárról Krajovára, Bukarestbe és Konstancára készülnek "árujukkal". A leningrádi múzeum valószínûleg a londoni mintájára alakult, de az itt bemutatott példányok — többek között Bill Clinton és Monica Lewinsky, Marilin Monroe, Charles Chaplin, Elvis Prestley, Raszputyin, Napoleón, Kutuzov — amolyan kirakatbábúk hatását keltették.

A beharangozott, de meglehetôsen szervezetlenül lezajlott sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy egy-egy figura elôállítása (vagy éppenséggel piaci ára?) 3,5–5 ezer dollárba kerül. No comment!

N. J.

Mûvészi indulását a Zsilvölgye szénporos levegôje, a fáradt-fakó arcú bányászok kísérték és az az útravaló, amelyet Andrásy Zoltán és Abodi Nagy Béla tanítványaként a kolozsvári fôiskolán szerzett. És legfôképpen persze istenadta tehetsége. Ebbôl bontakozott ki mindjárt a kezdet kezdetén, az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején az a sajátos, balladisztikusan poétikus, expresszív grafikai-festôi világ, amelynek alapjait Petrozsényben fektette le és késôbb Déván teljesítette ki. Olyan erôteljesen hangsúlyos mûvészi nyelvezet birtokában alkotott, amely ôt magát szinte egyszemélyes intézménnyé avatta. Ennek elsô jelei a petrozsényi mûvésztelepen jelentkeztek. Emberközpontú mûvészete, a valóságban gyökerezô, de a korlátokat nem ismerô képzelet, az ég-föld közötti térség, a súlytalan lebegés megálmodott világába ágyazott alakjai, a továbbiakban már abban a szimbólikus térben, abban a rendszerben mozogtak, amelynek szabályait ô maga alkotta meg. Talán furcsa szabályokról beszélni egy Mátyás Józsefhez hasonlóan szárnyaló, mind forma, mind színvilágában, tematikájában fantáziadús festônél, de nem alaptalan. Hiszen alkotásainak lényege éppen abban az önmagához való következetességben rejlik, amelyet markáns festôi egyéniségként, évtizedek kitartó munkájával alakított ki, s amely egyfajta kitörést is jelentett a hétköznapok szürkeségébôl, az úton-útfélen tapasztalt nyomorból, a valóság kegyetlen szorításából. Foltszerûen szaggatott háttérbe ágyazott, sajátos arányeltolódásokkal egyediesített figurái, balladisztikusan tömör, olykor drámai felhangoktól sem mentes, de sohasem a komorság, sokkal inkább a sejtelmes poézis, a költôiség irányába mutató fogalmazásmódja avatja Mátyás Józsefet korunk és tájaink sajátos mûvészegyéniségévé.

A Barabás Miklós Céh tagjaként, Déva bevonásával teremtette meg a kapcsolatot az ország különbözô tájain élô és alkotó mûvészek között.

Idô elôtti távozása mélyen megrendítette mûvészközösségünket. Emlékét örökre megôrizzük!

Németh Júlia

Erdélyi magyarörmény mûvészetrôl tartott elôadást a Népfôiskola újabb összejövetelén B. Kovács Júlia január 15-én délután a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Házigazdaként Starmüller Géza köszöntötte a népfôiskolai közösséget, kifejtve: nagy örömére szolgál, hogy Kolozsvár legkiválóbb színészei rendszeresen fellépnek az összejöveteleken. Ezúttal Csutak Réka és Bogdán Zsolt vállalta, hogy néhány vers és szövegrészlet interpretálásával teszi mozgalmasabbá az elôadást.

B. Kovács Júlia elöljáróban kifejtette: az emberekben kifejlôdik a gyökérkutatás igénye, hiszen ennek a 330 éve Erdélybe települt népnek a történelmi múltja, jelene és jövôje tele van értékes egyéniségekkel. Ezúttal Jakabffy Elemér, a magyarörmény jogász, politikus, közíró élete és munkássága került középpontba. Jakabffy 1881. május 17-én született Lugoson. Budapesten szerzett jogi doktorátust, majd Trianon után hazatért, hogy a nép szószólója legyen. Országgyûlési képviselôként, majd az Országos Magyar Párt (OMP) alelnökeként is kisebbségi jogvédô tevékenységet fejtett ki. Visszautasította az antiszemitizmust, a fasizmust, a háborút, az erôszakos asszimilációt, hirdette a román néppel való barátságot. Megalapította a Magyar Kisebbségi folyóiratot, amelyet 1922–1942 között szerkesztett, közben román, német és francia nyelvû mellékletet is megjelentetett. Jakabbfy Elemér emlékirataiból és önéletírásáiból Bogdán Zsolt és Csutak Réka részleteket olvasott fel.

Sándor Boglárka Ágnes

Az 1994/75. törvény 14. szakasza így fogalmaz: "Más államok himnuszát csak nemzetközi rendezvényeken szabad elénekelni..." Ez a paragrafus semmiféle tilalmat nem tartalmaz és büntetéseket sem helyez kilátásba, csak kimondja: a törvényhozó véleménye szerint — más államok himnuszát, mikor "szabad" elénekelni.

A 2001/1157-es kormányhatározat 16. szakasza így szól: "Más államok himnuszát csak hivatalos nemzetközi rendezvények, látogatások alkalmaikor lehet énekelni..."

A kormányhatározat 24-es szakasza viszont így rendelkezik: "A 16.szakasz be nem tartása kihágásnak minôsül és a 2-es bekezdés 2-es pontja alapján 25 000 000 lejtôl 50 000 000 lejig pénzbírsággal büntetendô."

Mindezekbôl kitûnik, hogy Románia állampolgárai — saját hazájukban — szabad idejükben nem énekelhetik el más államok himnuszát. De ezek megvásárlását és könyvtárukba való elhelyezését, idônkénti elszavalását — nem tiltja meg.

Jogosan kérdezem: a francia, olasz, spanyol stb. himnuszok eléneklésével, a sokszínû gazdag ismeretek felmutatásával — melyik állam integritását sérthetné meg az a román állampolgár, aki az említett vagy más himnuszokat, szabad idejében elénekelné?!? Vagy melyik nemzet önérzetébe gázolhatna ezáltal bele?

Más nemzetek kultúrértékeinek mûvelése, egy polgári jogállamban, az Európai Unióba vezetô úton nem minôsülhet kihágásnak.

Az említett és ehhez hasonló "aggodalmak", csak a félelmekkel teli "gyarmatosítók" mindig nyugtalan lelkiismeretében fogalmazódhatnak meg.

Így van a tolvaj is — szokták mondani — a mástól ellopott holmival.

Az említett kormányhatározat 16. és 24. szakaszai alapvetôen ellentmondanak Románia Alkotmánya rendelkezéseinek. Ennek 29. paragrafusa szerint:

"A gondolat és vélemény szabadságát, valamint a szabad hitvallást semmilyen formában, nem lehet korlátozni!"

"Senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy fogadjon el olyan véleményt, hitvallást, amely meggyôzôdésével ellenkezik."

"A lelkiismeret szabadsága garantált... A vallásfelekezetek saját statútumuk szerint szervezôdnek és mûködnek, az állammal szemben teljes autonómiával rendelkeznek és az állam támogatását élvezhetik..."

Románia Alkotmányának 30. szakasza ezeket írja elô: "A gondolatoknak — véleményeknek, hitvallásoknak nyilvánosság elôtti kifejezése, élôszóban, írásban, képekben, zenében... való megvalósítása sérthetetlen!!!"

"A cenzúra minden formája tiltott!!!"

Tehát a szóban forgó 1994/75 törvény és a 2001/1157-es végrehajtási utasítás 16. illetve 24. szakaszai ellentmondanak az alapvetô emberi jogoknak és így alkotmányellenesek!

Mindezek alapján az illetékesek az említett "törvényes rendelkezések" ellen jogorvoslattal élhetnek az alkotmányjogi bíróság elôtt.

Végkövetkeztetésem: minden Gyülekezet — felekezetre való tekintet nélkül — istentiszteleteit fejezze be Kölcsey Ferenc versével és Erkel Ferenc zenei alkotásával, amely a református énekeskönyv 52. zsoltára. Bizonyára más felekezetek énekeskönyveiben is zsoltárként szerepel s mint kultúrérték az összmagyarságé.

Az a tény, hogy a megmaradt magyar állam, nemzeti himnuszának is tekinti — nem zárhatja ki — hogy a trianoni döntés után, a magyar nemzet azon részei, amelyek más államok fennhatósága alá kerültek — ne mûvelhessék az összmagyar irodalmi és zenei kultúrértékeket!

A felekezeti énekeskönyvekbe kinyomtatott zsoltárt, csak akkor lehetne cenzúrázni és az énekeskönyvekbôl kitöröltetni, ha elôbb hatályon kívül helyeznék Románia Alkotmányának 16., 29., 30. paragrafusát. Amíg ez be nem következik az 1989 december óta kialakult kötelességszerû joggyakorlat alapján, minden istentiszteleti szertartást az említett irodalmi és zenei alkotással lehet befejezni!!

Ez a magyar nemzeti ima — per tangentem — más népek boldogulását is magában hordozza!

Befejezésül hadd tegyem szóvá az alkotmány 16. paragrafusát is:

"... Romániában ... az állampolgárok egyenlôek a törvények és közhatóságok elôtt kiváltságok és megkülönböztetések nélkül (fãrã privilegii si fãrã discriminãri).

A mindennapi gyakorlat mutatja: a román használhatja saját anyanyelvét közigazgatási és bírói hatóságok elôtt. A magyar ezt Romániában nem teheti meg.

Kérdezem: a románokra nézve ez nem privilégium? És a magyarokra nézve pedig nem diszkrimináció?!?

A románoknak lehet az állam által fenntartott külön Egyetemük. A magyaroktól pedig még sajátjaikat is elvették. Ezt a "törvény elôtti egyenlôséget" ne ragozzuk tovább. Minden jogfosztásunk köztudott. Innen az állandó gyanú, félelem és rettegés!

A pápa Ôszentsége 2002-es újévi üzenetében mondotta: "Béke csak akkor lehet, ha a kárvallottaknak igazságot szolgáltatnak!"

Újvári Ferenc ügyvéd

A fôtéri Mátyás-szoborcsoport tervezett helyreállításáról van szó. A polgármester azt szeretné, hogy restaurálják Fadrusz János (a városházi iratokban természetesen Ioan Fadrutiu jelenik meg) mûemlékét, hisz a szobrok súlya miatt az alapzatot fedô kôlapok elmozdultak, esetenként leestek helyükrôl. Nemes gondolat! A tanácsi határozattervezet viszont — ahogy azt egyetlen Kolozs megyei szenátorunk mondta a minap — mérgezett alma. A határozattervezetben az elôtanulmány elkészítéséhez szükséges félmilliárd lej kiutalása mellett szerepel a restaurálás szó is. Funar nagyon jól tudja, mit csinál!

Kezdjük az elején. Gondolom valamennyien egyetértünk abban, hogy a szobor restaurálása feltétlenül szükséges. A talapzatot fedô kôlapok valóban megrongálódtak, a bronz oxidálódott, Mátyás király lovának lába nemsokára összecsuklik, a madárürülék ellepte a szobrokat, Báthory Isván erdélyi vajda kardját és Magyar Balázs hadvezér sarkantyúját a történelmi múzeumban ôrzik.

Az eddigi közös tapasztalataink alapján szerintem azon sem vitatkoznánk, hogy Gheorghe Funar polgármesterben bízni öngyilkosság. Jómagam azt sem hinném el neki, hogy nô szülte. Ha ô mondaná, megkérdôjelezném azt is, hogy a Föld kerek. Ez ilyen egyszerû. Matematikus mondaná: ez axióma.

A polgármester nagyon jól tudja: idén ünnepeljük a mûemlék felavatásának századik évfordulóját. Jövôre pedig Fadrusz-év következik. Mivel a tanácsi határozattervezetben az elôtanulmány elkészítése mellett szerepel a szobor restaurálása is, az önkormányzati döntés megszületését követôen (legkésôbb tavasszal) Funar hozzálát a szoborcsoport bedeszkázásához. Versenytárgyalás? Engedélyek? Ne legyünk naivak! Amikor a polgármester politikai vagy családi érdeke húzódott meg a háttérben, milyen esetben tartották be a törvényes elôírásokat?! Példákat várok. Ellenpéldákkal bármikor szolgálhatok. A cél egyszerû: építôteleppé alakítani a Mátyás-szoborcsoport környékét, a Fôteret, megakadályozni az ünneplést. Az sincs kizárva, hogy a régi tervek szerint (mert állítólag vannak ilyenek!) eltávolítják helyérôl a szobrot. Ne mondja nekem senki, hogy a polgármester nem képes erre!

Boros János alpolgármester menesztésének terve sem véletlen. A magyar igazolvány kézbevétele jó kifogás arra, hogy a magyar elöljárót tökéletes idôzítéssel eltávolítsák a városházáról.

Bevesszük a polgármester maszlagát?

Kiss Olivér

Az Uniter meglepôdve követte a Szabadság címû kolozsvári magyar nyelvû napilap által Tompa Gábor rendezô, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója ellen indított kampányt, amely egy, az Unitárius Püspökség dísztermében megtartott "fórumon" teljesedett ki, egyféle "fekete mise" jelleget öltve. Arról, hogy hogyan zajlott a "boszorkányüldözés" eme momentuma, amely a színház tevékenysége, mûsorrendje és az igazgató ellen irányult, "nemzetellenesnek" (a szó magyar vonatkozásában), "népellenesnek", "közönségellenesnek" titulálva azt, a Krónika napilap újságírója — mint objektív tanú — számolt be.

A rendezô és igazgató Tompa Gábor a hazai színházi mozgalom kiemelkedô, európai szinten is elismert személyisége. Több mint ötven hazai és nemzetközi elismerés, díj tanúskodik alkotásai, valamint az általa vezetett színház értékeirôl. Az utóbbi tíz évad mûsorrendjében ott találjuk Shakespeare, Molière, Caragiale, Bulgakov, Goldoni, Ionescu, Gogol, Beckett, Pirandello mellett Madách, Vörösmarty, Katona József, Molnár Ferenc stb. mûveit is.

Mi "nemzetellenes", "közönségellenes" stb. ebben a repertoárban, amely értékes, a kritika és az értô közönség által elismert elôadásokból áll?

E kampány szervezôinek elvárásai forradalmi idôkre emlékeztetnek, hiszen itt az alkotói szabadság elleni támadásról van szó, amely egy, a demokratikus társadalomban meg nem engedhetô cenzúra bevezetésének óhaját tükrözi: értékeket kérdôjelez meg, frusztrált és szélsôséges nacionalista hangadók által középszerûségre kötelez. A társulat, akárcsak jeles magyar értelmiségiek nyilvánosan és írásban is védelmére keltek annak, amit a Tompa Gábor által vezetett színház képvisel, amely mellett, szenátusa egyöntetû határozata értelmében az UNITER is kiáll.

Az UNITER szenátusa

Erkölcsi hozzáállásra kapacitál az RTV egyes csatornáján a szôke, szelíd bírói sminkkel felszerelt hölgy. Bizonygatja a kivándorlás erkölcstelenségét és hiábavalóságát. Minduntalan azt ismételgeti, hogy nem akar senkit lebeszélni az eltávozásról, hisz jogállamunk biztosítja a lakhelyválasztást. Ámde az indoklások is hiábavalók és kísértetiesen az elfeledni óhajtott idôket csengik vissza, amikor bizony nemcsak lebeszélni akartak a távozásról. A mûsorban a végképp külföldre távozott hazalátogató szomorú, kétségbeesett színekkel ecseteli "a külföldre távozás ellehetetlenítô hatását az egészséges, irigylésreméltó itthoni szellemre". Persze a külföldre távozott (svájci, kanadai), nagyon sajnálja tettét, de ugyebár, vissza már nem térhet, hisz ott teremtette meg azt, amit itthon nem tudott megteremteni.

Furcsa, hogy miközben az új idôket hirdetjük, úgymond a "kapitalizmust építjük", hangadóink, politikusaink nem tudnak elszakadni a "szocialista" érvrendszertôl. Egyfelôl dicsérik a piacgazdaságot, másfelôl elzárnák honfitársainkat tôle. E mögött vagy tudatlanság, vagy tudatos félretájékoztatás, félrevezetés, hazugság húzódik meg. A pszichológus, a szociológus az okokat érintve, kerülgeti a forró kását, minduntalan az egyedüli, kizárólagos oknak a gazdasági különbséget jelölve meg, szembeállítva ezzel a morálisakat (hazaszeretet, szülôföld melegsége stb.). Ez félrevezetô és hamis, mert a fô ok az állam, a berendezkedés, a jövô megbízhatatlansága. És ez a térségre, nemcsak országunkra jellemzô.

Azt mondja a kanadai befutott, hogy egy eltávozott orvosnak tíz-tizenkét évre is szüksége van odaát amíg érvényesítheti képzését, és addig sokan lemorzsolódnak. Vajon itthon, annak az orvosi diplomásnak, aki munkanélküli, hány évre van szüksége, hogy érvényesítse képesítését? Magyarországon is az orvosi diplomások nagy hányada nem áll munkába.

Mennyire kötôdik ez az érvrendszer a kommunista berendezkedés hazugságaihoz, azt szembetûnôen illusztrálják a magyarországi MSZP-és hisztizések. Ott a "Magyarországot fenyegetô munkaerô-bevándorlás rémségeit" vetítik elénk. Nekik már nem a kimenés, hanem a bejövés a gondteremtô. Nem érdemes meg se kérdôjelezni a valóságvoltát, hisz nem ebben áll a csalafintaság. (Ugyanazon a napon kapunk hírt arról, hogy a magyarországi orvosok, ápolónôk gazdasági megfontolásból Norvégiában, Svédországban vagy Németországban vállalnak munkát, ûrt teremtve az ellátásban, közben a szocialisták a Romániából beözönlô ápolónôktôl féltik a szakmát.) Dôreség attól félni, hogy az almaszedô diákok megingatják majd a munkaerôpiacot.

Ezek a hatalombarekedt "lenini magashomlokúak" szeretnék elhitetni, hogy elfeledték a marxista tanokat. Csakhogy azok alapjaiban érvényesek, ôk maguk pedig (egyesek személy szerint) használhatatlanná hamisították ôket. Ahova a munkaerô áramlik, ott van munka. Ahol van munka, ott értéket termelnek, ami az ország gazdagodását eredményezi. Németország sem szegényedett el a török, szerb stb. vendégmunkásoktól, sôt vezetô gazdasági erejét újrateremtette. Ebben benne van a vendégmunkások által termelt érték is. Ami a román–magyar megállapodást illeti, mi nem feledtük, hogy az ezelôttit a Horn-kormány kötötte Iliescuékkal. Abban nem volt semmilyen hátrányos kompromisszum?

A másik (szocialista) rém a föderalizáció. Elutasításának hamissága is hátborzongató. A miniszterelnök átkot szór a föderalizáció gondolatának csíráira, majd nyugodtan elindul a föderatív Német Szövetségi Köztársaságba kuncsorogni. Megint szemben találjuk magunk ugyanazzal az örökölt fogalomzavarral. Megkreálták (mesterségesen) Jugoszláviát, kényszerrel a Szovjetuniót s ezek mûködésképtelenségébôl kiindulva elátkozzák a föderalizálódás gondolatát. A két föderatív országnak, Amerikának a világ, Németországnak Európa legjobban mûködô, legeredményesebb gazdasága van. Ijesztô, ugye?

Az állampolgárság és nemzeti hovatartozás fogalmát is keverik. A lenini meghatározás alapján léteztek csehszlovákok, szovjetek és más hasonló szörnyszülött "nemzetek". Most az MSZP szerint jönnek a románok: mindegy, hogy rólam vagy a szomszédomról van szó.

Közben az emberek mennek. Nem (csak) gazdasági okokból, mert nem a legszegényebbek mennek. Az átlag ötven milliós keresetûnek (konkrét adat) a fia már (rég) Amerikában van. A fiatalok érzékenyek a hamisságra. Hamar felfedezik azt és döntenek. Ahol a fônök bármit tehet, az nem lehet jó. Ahol az államelnököt is perbefoghatják, ott mégiscsak reményteljesebb a jövô.

Felfoghatatlan, hogy miközben a piacgazdaság törvényei szerint az áru, a termék szabadon átjárja a határokat, sôt a hatalom is átnyúl kendôzetlenül (lást Románia kényszerlépéseit, Amerika keleti "rendteremtését", tûzzel-vassal), a menedzserek jönnek-mennek, ugyanakkor a jog, a juss átjárhatóságának "réseit" tömködik. S mindezt a "mi érdekünkben".

Amíg agyukat ki nem szellôztetik, a visszamaradt kommunista köd minduntalan körüllengi bizonyos politikusok, tv-tereferélôk egyetlen igaznak feltüntetett kijelentéseit. A "felvilágosítás" ellenére a cselekedetek más irányt fognak mutatni. Mert a fekete nem fehér, bárki állítja az ellenkezôjét.

Y. Szabó Gyula

Végzetes megtorlást alkalmaz a körösfôi polgármesteri hivatal azokkal a kutyatartókkal szemben, akik négylábú kedvenceiket szabadon hagyják kószálni a falu utcáin — tájékoztatott Antal János polgármester. Az érvényben lévô jogszabályok szerint a polgármesteri hivatalnak jogában áll sintérekkel elvitetni az utcán talált kutyákat. Ugyanakkor a gazdák, akiknek kutyái póráz és szájkosár nélkül "csavarognak", pénzbírsággal sújthatók. A szélsôséges megoldásra azt követôen kényszerül a helyi hatóság, hogy szinte tragikus kimenetelû esetek fordultak elô a községben, és hiába szólították fel ismételten a kutyatartókat, figyeljenek oda hûséges házôrzôikre, hogy azok ne csatangoljanak szabadon a faluban.

Körösfôi nagyapjánál nyaraló kilencéves kisfiú, Péntek Csaba esett majdhogynem áldozatául gazdája figyelmetlensége miatt szabadon kóricáló német juhászkutyának. A nagyapa és a kutyatartók szomszédságában két pajtásával az udvaron játszó kisfiú torkának ugrott elôbb a nagytestû kutya. Egyik játszótársa fára mászva, a másik egy ólba bújva menekült a támadó négylábú elôl. A gyerekek kiáltozására a két kis pajtás édesanyja, Antal Piroska szaladt ki a házból, és óriási lélekjelenlétrôl téve tanúbizonyságot, saját testi épségét veszélyeztetve valósággal kiragadta a vakációzó kisfiút a kutya szájából. Az eset csak úgy végzôdhetett viszonylagos szerencsével, hogy a házból az apa is kiszaladt menteni a gyerekeket. A kis Csaba még így is hetekig orvosi ellátásra szorult a történtek miatt. A szomorú esetbe hosszú ideig szinte belebetegedô nagyapa, Mihály János és a kisfiú Magyarszováton lakó szülei ezúton szeretnének köszönetet mondani a házaspárnak Csaba életének megmentéséért. Nem neheztelnek a kutya gazdáira, hiszen nyilvánvaló, hogy nem rejtôzik szándékosság a történtek mögött, ám felhívnák minden kutyatartó figyelmét, vigyázzanak kedvenceikre, hogy hasonló esetek többé ne forduljanak elô.

K. E.

A város alpolgármesterével, a helyi RMDSZ vezetôivel, politikai és gazdasági vezetôkkel tart megbeszélést Aranyosgyéresen pénteken Eckstein-Kovács Péter szenátor a város gondjairól és azok lehetséges megoldásairól. Az érdeklôdôket 16 órától várják a református templomban sorra kerülô fogadóórán.

A hazai agrárpolitikai reform fô törekvése a termelô szervezetek erôsítése az értékesítés folyamatában. A Termelôi Értékesítô Szervezetek (TÉSZ-ek) a magán vagy jogi személyiségû termelôk közös értékesítésre és feldolgozásra létrehozott szervezetei, amelyek meghatározott agrárrendeltetési feltételek esetén EU-támogatásban részesülhetnek. Bármely jogi személy elismerhetô TÉSZ-ként. A termelôk értékesítési együttmûködése alkuhelyzetet hoz létre, ami jelentôsen megnöveli a termelôk értékesítési folyamatban betöltött szerepét. Ugyanakkor megerôsödik az értékesítési biztonság és vele együtt csökken a kiszolgáltatottság. Az is lényeges, hogy a gazdálkodók megtarthatják a közvetítôi kereskedelem hasznát s a fogyasztó is olcsóbban juthat friss zöldséghez, gyümölcshöz. A termelôi támogatások közvetlenül azokhoz jutnak, akik elôállítják a termékeket.

A TÉSZ-ek EU támogatása különféle feltételekhez kötött. Az alábbiakban közlünk néhány elôírást. A termelôi szervezeteknek feladata értékesíteni a felkínált árut, amit tagjai állítottak elô. A termelôk termékeiket saját szövetkezetükön keresztül kell piacra vinniük, illetve a feldolgozókkal leszerzôdtetniük. Lényeges feltétel az is, hogy minimális taglétszámmal és értékesíthetô áruval rendelkezzenek (5–15 tag és több száz millió lej értékû áruforgalom). A szervezet demokratikus mûködtetése értelmében a tagok maguk választják meg vezetôiket, beleszólásuk van a döntésekbe, az egy tag egy szervezet elv alapján. Termeléssel arányos tagdíjt gyûjtenek a tagoktól, ugyanakkor kötelezô az egyéni és szervezeti adatszolgáltatás a termôterületrôl, a hozamról és egyebekrôl is. A feldolgozásra kerülô nyersárut fel kell kínálni az illetékes üzemeknek.

A TÉSZ-ek fô feladatai a következôk: a termelésnek az igényekhez történô illesztése; a tagok termékeinek forgalmazása a kínálat koncentrálása segítségével; a termelési költségek csökkentése és a termelôi költségek stabilizálása; környezetbarát termesztési és hulladékkezelési módszerek alkalmazása.

T. J.

Meghitt és ugyanakkor megható, szûkkörû ünnepség keretében, családias hangulatban köszöntöttük nemrég kolozsvári otthonában Fôtisztelendô Denderle József piarista paptanárt, 90. életéve betöltése alkalmából.

Naszódon született 1911. december 24-én. A gimnáziumi, teológiai és egyetemi tanulmányok elvégzése után, 1934. június 29-én szentelték pappá Gyulafehérváron. Ez volt Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök utolsó szentelése visszavonulása elôtt. József atya 68 esztendeje kötelezte el magát a papszentelésben, hogy a Kalazanci Szent József által alapított Kegyes Tanítórend (Piarista) keretében a hit, a kegyelem és a tudás közvetítôje és az ifjúság nevelôje legyen. Öt évnyi, Nagykárolyban végzett lelkipásztori munka után történelem és földrajz szakos tanárként tanított, csaknem 38 éven át.

1944-ben három hónapig a Focsani-i hírhedt gyûjtôtáborba hurcolták, ahonnan csak Isten által megerôsített lélekjelenlétének és belsô egyensúlyának köszönhette szabadulását.

A tanítással párhuzamosan kamatoztatta írói tehetségét is. A fiatal tanárnemzedék kérdéseirôl az Erdélyi Fiatalokban (1937), a régi kolozsvári iskolázásról a Jóbarátban (1937), levelezésérôl Benedek Elekkel a Napsugárban (1969), Mikes Kelemenrôl mint ifjúsági színjátszóról az Utunkban (1971), majd a NyIrK 1979/I-es számában értekezett. Számos tankönyv szerzôje. 1945-ben megírta Erdély történetét gimnáziumok és polgári iskolák használatára, amelyet a Történelemtanárok Munkaközössége adott ki Kolozsváron. Debreczeni József név alatt magyarra fordította Stefan Pascu, Pataki József és Vasile Popa Kolozsvár címû városismertetôjét (1957), Dimitrie Cantemir "Moldova leírása" címû munkájának társfordítója (1973) — olvashatjuk Denderle Józsefrôl a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonban, amely elsô (1981) és második kötetének (1991) szakmunkatársa volt.

Amint dr. Jakubinyi György érsek 1994-ben, a gyémántmisés — hatvan éves papság — Denderle Józsefhez írt köszöntôjében kiemelte: "Volt idô, amikor csak a tanári szakképzettségét tudta gyümölcsöztetni, mert az ateista rendszer a tudását még eltûrte, de a paptanár munkáját már nem. Legfeljebb titokban végezhetett ilyen szolgálatot. (...) Nyelvtudása hozzásegítette ahhoz, hogy a román nyelvû hírek anyanyelvükön jussanak hozzá az Evangélium tanításához és a szentségekhez."

József páter a hálaadó szentmisét most Gindele Tibor máramarosszigeti fôesperes-plébánossal, a szatmári püspökség tiszteletbeli kanonokjával koncelebrálva mutatta be, aki a Piarista Rend konfrátereként és romániai elöljárói minôségében tolmácsolta P. Josep Maria Balcells, a Kegyes Tanítórend római generálisának és négy asszisztensének — közöttük a magyar P. Ruppert József — jókívánságait és elismerését.

Kilencvenedik születésnapja alkalmából Ôszentsége II. János Pál pápa különleges apostoli áldását küldte Denderle atyának.

Jelen volt és köszöntötte az ünnepeltet dr. Czirják Árpád pápai prelátus, kanonok, érseki helynök, Kolozs-Dobokai fôesperes, Kolozsvár belvárosi plébános; Székely György, a kolozsvári Szent Mihály központi plébánia fôgondnoka; Fodor György, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Elöljárói Konferenciájának általános titkára.

Írásban küldte el jókívánságait fôegyházmegyénk fôpásztora, dr. Jakubinyi György érsek, mgr. Crihãlmeanu Florentin görög katolikus püspök, P. Olivo Bosa jezsuita provinciális (rendtartományfônök), a kolozsvári Piarista templom kórusa, tíztagú családja nevében a magyarság körében is szakmai kompetenciájáról, segítôkészségérôl és hitérôl közismert orvos, dr. Lupu Eugen és sokan mások. Meghatóak az 1910-ben született Csenkey Ágoston Belsô-Szolnoki fôesperes szavai, aki ezeket írta; "Istenáldotta életed elért a 90. határkôig. Éltessen imádandó Gondviselésével szent akaratának tervei szerint. Mint papi évfolyamtársat a szentelésben, ölellek."

Denderle József atya alakja és munkássága összefonódik Kolozsvár hit- és szellemi életével. Gyenge egészsége miatt már nem látható jóságot sugárzó arca a Szentegyház utcai lakása és az Egyetem utcai Piarista templom közötti útszakaszon, sem az oltár mellett. Csak otthonában, gondozója segítségével misézik, mond köszönetet az örök Fôpapnak és készül a Vele való boldogító találkozásra.

Volt tanítványaival, a hívekkel együtt mi is imádkozunk, hogy a Mindenható Isten áldása segítse öreg napjaiban is.

Fodor György

• Elvágta a partnere nyakát Samuilã Varga 50 éves tordai lakos. A férfi a tordai, 40 éves Ana Simion életét oltotta ki. A könnyelmû hölgy és a különben nôs, foglalkozása szerint juhász férfi január 13-án több tordai kiskocsmában is fogyasztott együtt alkoholt. Este hét órakor a nô lakására indultak el, ám út közben veszekedni kezdtek. Az ittas állapot miatt annyira elmérgesedett a veszekedés, hogy a juhász bicskájával elvágta a nô nyakát, aki a helyszínen kiszenvedett. Az elkövetô elszelelt, késôbb azonosították és fogták el. Harminc napos elôzetes letartóztatásba helyezték, és mivel 1992-ben már elítélték halált okozó verekedés miatt, akár életfogytiglanit is kaphat.

• Külföldön "felejtette kamionját" Florin Cristian Nechita, a Logistic Lindert Transport Kft. 24 éves sofôrje. A fiatalember 2001 decemberében indult útnak a vállalat autójával, franciaországi fuvarra. Út közben azonban meggondolta magát, és Kehl városában letette a kamiont, ô pedig Spanyolországba ment és munkát vállalt. Nechita ráadásul az útra 11 800 német márkát, mintegy 171 millió lejt is magával vitt a cég kasszájából, amivel nem számolt el. Sikkasztás vádjával indult eljárás ellene, továbbra is külföldön tartózkodik.

• Hamis pecséttel és identitással csapott be hét kolozsvári személyt a 19 éves, temesvári Radu Petrovici. A fiatal 2001 szeptember-novemberében a temesvári emberjogi szervezet (OADO) nemzetközi ügyekkel foglalkozó igazgatójának adva ki magát hét személynek ígért külföldi munkavállalási engedélyt, illetve Schengen vízumot. A palimadaraktól összesen 90 millió lejt zsebelt be, amire nyugtákat állított ki. A nyugtákat egy hamis OADO-pecséttel hitelesítette. 15-én helyezték elôzetes letartóztatásba, csalás és hamisítás vádjával.

• Csalás és adócsalás miatt indult nyomozás a szamosújvári Ioan Muresan ellen. A Molbiv Prod. Com. Kft. tulajdonosa a könyvelési adatok elferdítésével tavaly 20 millió lejjel csapta be az államkasszát. Ezenkívül júliusban 50 millió lej értékû fûrészt adott el egy másik vállalatnak, ezt a pénzt azonban nem könyvelte el, hanem saját célokra használta fel. Szabadlábon védekezik.

• Temetôbôl lopott koszorúkat január 14-én három dési férfi: Marcu Aurel Lãcãtus (21), Liviu Titus Coloji (29) és Linca Rostas (38) a dési központi temetôbôl akart kicsempészni hárommillió lej összértékû koszorúkat. Minôsített lopás miatt indult bûnvádi nyomozás ellenük, szabadlábon védekeznek.

• Tûz ütött ki a magyarfenesi kultúrotthonban. Az épületnek a tetôzete gyúlt ki, miután túlforrósodott a kémény, amely mellett gyúlékony anyagok voltak. A tüzet a katonai tûzoltók fékezték meg, a kár 15 millió lejre tehetô.

• Arany nyakláncot lopott a 24 éves dési Alin Suciu. A munkanélküli, visszaesô fiatalember január 7-érôl 8-ára virradólag követte el tettét, amikoris Remus Adrian zsebébôl (?!) emelte el a kétmilliós láncot. A kár megtérült, a tettest lopással vádolják.

Balázs Bence

Január 17., csütörtök

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 28 292 lej, 1 USD =32 097 lej, 1 magyar forint = 117 lej.

Amint arról tegnapi lapszámunkban is tudósítottunk, január 21-én a területi és helyi információs irodák megkezdik tevékenységüket, de a megyei koordinációs irodák addig is információkkal szolgálnak azok számára, akik ezt igénylik. Az alábbiakban közöljük a Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér és Szilágy megyei koordinációs iroda vezetôinek listáját, illetve az illetôk telefonos elérhetôségét.

Beszterce Naszód: Krámer Tamás, 063/233413

Fehér: Köble Csaba, 058/861258

Kolozs: Máté Péter, 064/192364

Szilágy: Csillag Alpár, 060/661685

Különleges, a korrupció elleni küzdelmet szolgáló országos hatáskörû ügyészség létrehozását döntötte el Romániában a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetôsége. A döntés az SZDP küldöttgyûlésének kétnapos, zárt ajtók mögötti tanácskozásán született. A kormánypárt szerint a "korrupció elleni hatékony harc" teszi szükségessé a szakosított ügyészség létrehozását, amely a tervek szerint a legfôbb ügyészség mellett mûködik majd.

Az SZDP-politikusok azt követôen hirdették meg a korrupció elleni harcot az idei év egyik legfontosabb feladatának, hogy Bukarest mind a NATO, mind az Európai Unió illetékeseitôl egyértelmû figyelmeztetést kapott: az országban uralkodó és a politika szféráját is átható korrupció jelentôsen gyengíti Románia integrációs esélyeit.

A tanácskozáson áttekintették a kormányzati munka idei legfontosabb gazdasági, szociális teendôit. A gazdaság terén ezek között a 4,5–5 százalékos gazdasági növekedés teljesítését, a gazdasági átalakítás és a privatizáció gyorsítását, az export bôvítését, a külföldi beruházások ösztönzését és a hazai tôke támogatását fogalmazták meg. A gazdasági növekedést szolgáló befektetések ösztönzésére a kormánypárt egy külön intézmény, a Román Beruházási Ügynökség létrehozását szorgalmazza.

Szociális téren a tervek között az szerepel, hogy új munkahelyek létrehozásával tartják alacsony szinten a munkanélküliséget. Külön figyelmet szentelnek a hátrányos helyzetben lévô, szociálisan legsebezhetôbb rétegeknek.

A kormányzati munka hatékonyságának érdekében az SZDP vezetése azt javasolta, hogy négy megyében váltsák le a kormányt képviselô prefektust. Tervbe vették az államtitkárok számának csökkentését. A román kormányzatban jelenleg 80 államtitkár van.

Fontos napirendi pontként szerepelt a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel tavaly kezdett parlamenti együttmûködés folytatásának megvitatása.

Adrian Nãstase miniszterelnök, a kormánypárt elnöke úgy nyilatkozott, hogy az idei év a politikai és intézményi reformok esztendeje lesz Romániában. Mint mondta, megkezdik az alkotmány módosításának folyamatát, módosítani kívánják a választási és a pártok finanszírozásáról szóló törvényt is.

Míg a kétnapos Sinaia-i tanácskozáson a kormánypárti politikusok a korrupcióellenes harcra esküdtek fel, Bukarestben, a képviselôház helyi közigazgatási bizottságában az SZDP-képviselôk visszautasították a Demokrata Párt azon kezdeményezését, amely szerint a jelenleg tisztségben levô helyi tanácsosoknak kötelezôen választaniuk kell önkormányzati mandátumuk, illetve a polgármesteri hivatalok hatáskörébe tartozó közüzemek vezetô tanácsában elfoglalt pozícióik közt. A demokraták javaslata ellen szavazott az RMDSZ bizottsági tagja is.

A DP szerint amennyiben a kormánypárt komolyan gondolja a korupció elleni harcot, támogatnia kellett volna a kezdeményezést. Emil Boc DP-alelnök emlékeztetett: errôl az összeférhetetlenségrôl szól a tavaly elfogadott helyi közigazgatási törvény is, az pedig csak Octav Cosmâncã közigazgatási miniszter sajátos törvényértelmezésének köszönhetô, hogy ezt a kitételt csakis a 2004-ben mandátumot szerzô önkormányzati képviselôkre tekintik érvényesnek. A DP úgy értékeli: az SZDP korrupcióellenes hadjárata látszat, a visszautasításból arra lehet következtetni, hogy a kormánypárt alapjában véve nem érdekelt a visszaélések megfékezésében. Jó példa erre Bukarest: noha a fôvárosi tanácsosok nagy részét azzal vádolják, hogy visszaéltek pozíciójukkal, amikor a polgármesteri hivatal saját cégeiket részesítette elônybe a különbözô üzletkötések alkalmával, az SZDP retteg attól, hogy kiengedje kezébôl a helyi vezetô tisztségeket.

Mint ismeretes, a helyi közigazgatási törvény hatályba lépését követôen Gheorghe Funar polgármester is felszólította a Kolozs megyei tanácsosokat, hogy válasszanak a két tisztség között. Akkor többen a városi tanácsosok közül lemondtak vezetô tisztségükrôl, köztük Pálffy Károly (RMDSZ) is. (Emlékeztetünk: Molnos Lajos városi tanácsos nem volt hajlandó lemondani, emiatt ôt Gheorghe Funar beperelte 500 millió lejes kártérítést követelve. A bíróság visszautasította a polgármester keresetét, a törvényszéki végzés értelmében 2004-ig Molnos mindkét tisztséget betöltheti.)

Szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében Kolozsvár polgármestere "tudathasadással" vádolja Adrian Nãstasét, aki pártelnöki minôségében hadjáratot indít a korrupció ellen, miniszterelnökként viszont továbbra is fenntartja azt a sürgôsségi kormányrendeletet, amely szerint a helyi közigazgatási törvénynek az összeférhetetlenségre vonatkozó cikkelye csak 2004-tôl érvényes.

Sz. K.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]