 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2002. január 21.
(XIV. évfolyam, 15. szám)
Hatalmas port kavart az Emil Constantinescu volt államfô hajdani kabinetfônöke által az Internet segítségével nyilvánosságra hozott, Armageddon elnevezésû dokumentum. Mugur Ciuvicãt hamis információk terjesztésével vádolja a Legfelsôbb Törvényszék mellett mûködô ügyészség. Alexandru Chiciu, az ügyészség képviselôje bejelentette: Ciuvicãnak megtiltották, hogy harminc napig elhagyja Bukarestet. Ugyanakkor a rendôrség ôrizetbe vette Ovidiu Cristian Ianét a Favorit Tech Kft. ügyvezetôjét az említett jelentésnek az Internetre történô feltöltéséért.
Az ügyészek szerint a nyugati nagykövetségeknek és különbözô hírügynökségeknek is e-mailon továbbított jelentés veszélyezteti az ország biztonságát és árt Románia nemzetközi kapcsolatainak.
Az Armageddon I és II törvénytelen meggazdagodással vádolja Adrian Nãstase kormányfôt. Ugyanakkor felhívja a figyelmet a Szociáldemokrata Párt központi és helyi vezetôinek hatalmas vagyonára. A szerzôk szerint Romániában központi és helyi szinten egyaránt intézményesített korrupcióról beszélhetünk, amelynek célja minél több pénzt gyûjteni a kormánypárt részére.
A Mediafax hírügynökségnek adott interjújában Mugur Ciuvicã tagadta, hogy köze lenne az Armageddon II elnevezésû jelentéshez. Alexandru Chiciu ügyész viszont úgy nyilatkozott, Ovidiu Cristian Iane beismerte, hogy Ciuvicától kapta a szóban forgó jelentést és kérésére töltötte fel Internetre.
Vasárnap Monica Macovei, az APADOR-CH egyesület képviselôje azt nyilatkozta: Mugur Ciuvicã és Ovidiu Cristian Iane kihallgatása "rendkívül súlyos és indokolatlan csapás a romániai szólásszabadságra". Ugyanakkor Mircea Toma, a Médiamonitorizáló Ügynökség — Academia Catavencu képviselôje feljelentette saját magát mivel elektronikus postán a Freeex elnevezésû, többnyire újságírókat tömörító internetes levelezôlistára továbbította a jelentést. "Azért jelentettem fel magam, mivel a Legfelsôbb Törvényszék tudomására akarom hozni: nem egyezünk bele abba, hogy megfélemlítsenek bennünket" — áll az újságírónak az ügyészségre eljuttatott nyilatkozatában.
A napokban körülbelül hetven, Olaszországba és Spanyolországba tartó román turistát fordítottak vissza a román határôrök. Az ok: nem rendelkeztek a kiutazáshoz szükséges pénzösszeggel. A tornyai határátkelônél egy nagyszebeni cég utasszállító jármûvén 16 felnôtt és hét kiskorú jelentkezett. A határôrök viszont azt tapasztalták, a Spanyolországba igyekvôknél nem volt elég pénz. A megkérdezettek bevalották, törvénytelenül akartak munkát vállalni Spanyolországban.
A varsándi határátkelônél 49 románt fordítottak vissza. Ezúttal az utasoknak a sofôr miatt kellett visszafordulniuk. A gépkocsivezetônek nem volt engedélye külföldi személyszállításra.
Idei elsô ülését tartotta szombaton az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselôk Tanácsa (MKT). Napirenden szerepelt a megyei elnökség beszámolója, tájékoztató a sajátos pénzügyi helyzetekrôl, határozattervezet a megyei küldöttgyûlés összehívására, a szabályzatmódosító bizottság beszámolója, a tisztújítás szabályzatának elfogadása, tájékoztató a megyei beiskolázási tervrôl, a tordaszentlászlói ügy lezárása, különfélék.
Elsôként Török Ferenc fôtanfelügyelô-helyettes ismertette a jövö évi Kolozs megyei beiskolázási tervet, amelyet reményei szerint minden probléma nélkül el fognak fogadni. A fôtanfelügyelô-helyettes beszámolójában ugyanakkor jelezte, hogy 2003-tól bevezetik a kötelezô kilenc osztályos oktatást, amellyel kapcsolatban elmondta: a Kolozs Megyei Tanfelügyelôség már dolgozik azon, hogy az új rendszerbe való átmenet minél zökkenômentesebben történjen. Török Ferenc hangsúlyozta, hogy a kötelezô kilenc osztály bevezetése valójában felzárkózást jelent az európai oktatási struktúrákhoz, utalván azokra nemzetközi jogszabályokra, amelyek szerint minden tizenhat éven aluli gyermeknek iskolában van a helye.
A jelenlévôk közül többen felhívták a figyelmet arra, hogy nem egy magyar tannyelvû intézményben számos tantárgyat román nyelven tanítanak. Ez a helyzet áll fenn példáula Kolozsvári Posta és Távközlési szakiskolában, ahol a magyar tannyelvû osztályban csak a földrajzot és a magyar nyelvet és irodalmat tanítják magyarul. A kérdésre válaszolva Török Ferenc kifejtette: ezt a problémát valójában akkor lehet majd igazán orvosolni, amikor sikerül létrehozni egy tiszta magyar szakoktatási központot.
Ezt követôen Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszámolójában elmondta: az elmúlt idôszakban a megyei szervezet politikáját egyrészt az RMDSZ és a kormánypárt közti együttmûködési megállapodás kiértékelése, másrészt pedig a státustörvény romániai alkalmazása kapcsán felmerülô kérdések határozták meg.
A Szociáldemokrata Párttal (SZDP) kötött protokollumról az RMDSZ politikusa úgy vélekedett: a romániai magyar közösség követelései abban többnyire csak elvi síkon szerepeltek, a megállapodásban rögzített kérésekbôl konkrétan szinte semmi nem valósult meg. Ezért — amint az a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) legutóbbi marosvásárhelyi ülésén is megfogalmazódott — az új protokollumnak az elôbbihez képest sokkal több konkrétumot kell tartalmaznia — mondotta Kónya-Hamar Sándor.
A helyi közigazgatási törvény végrehajtásával kapcsolatban a megyei elnök ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy jelen pillanatban a jogszabály Kolozs megyében 83 településen alkalmazható, a kétnyelvû helységnévtáblák kifüggesztését pedig senki sem akadályozhatja meg.
A román–magyar megállapodásról szólva Kónya-Hamar kifejtette: az egyetértési nyilatkozatban olyan tételek szerepelnek, amelyek az RMDSZ, a magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek szerepét lényegesen csökkentik a többi, Magyarországgal szomszédos államhoz képest, ahol a törvény alkalmazható. A képviselô hangsúlyozta, hogy január 21-én országszerte megnyílnak a státustörvény végrehajtásában segítséget nyújtó információs irodák, amelyeknek feladata fogadni és iktatni a kéréseket, illetve továbbítani azokat a magyar konzulátus felé.
Kónya-Hamar arról is beszámolt, hogy még mindig tart a Kolozs megyei magyarság összeírása, ám ez nem olyan ütemben halad, ahogyan azt szeretnék. Az elnök elmondta, hogy a nyilvántartást mielôbb be kell fejezni, hiszen márciusban megkezdôdik a népszámlálás, és addigra jó lenne, ha a kimutatás elkészülne. Az elnök ugyanakkor pozitívan értékelte amegyei szervezetépítô tevékenységet: míg korábban csupán 37 RMDSZ-szervezet mûködött, ezek száma mára 93-ra tehetô.
Az elnök tájékoztatója után Bitay Levente ügyvezetô alelnök pénzügyi és szervezési kérdésekrôl számolt be. Kiderült, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek hosszabb ideje el vannak maradva a tagdíjbefizetéssel. Ezzel kapcsolatban az ülésen többen szóvá tették: mindezt figyelembe véve, tekinthetôk-e RMDSZ- szervezeteknek azok, amelyek nem fizették be a kötelezô tagdíjat?
A megyei képviselôk ugyanakkor megvitatták a megyei küldöttgyûlés februári összehívására vonatkozó határozattervezetetet is, ugyanis a szövetség alapszabályzatának értelmében évente egyszer kötelezô módon össze kell hívni a testületet. A jelenlévôk a következô napirendi pontokban állapodtak meg: a megyei elnökség, a különleges bizottságok, a Megyei Önkormányzati Tanács, a parlamenti képviselôk beszámolójának meghallgatása, a megyei alapszabályzat módosítása, az etikai bizottság kiegészítése, állásfoglalások, határozattervezetek elfogadása, különfélék.
Ezek után a jelenlévôk rátértek a megyei szervezet alapszabályzatának módosításával kapcsolatos kérdések megvitatására. Molnos Lajos elmondta, hogy a szabályzatmódosító bizottság tagjai jelenleg dolgoznak a javaslatokon, amelyeket összesíteni fognak és a februári küldöttgyûlés elé terjesztenek.
Vitát váltott ki a tisztújítás szabályzatára vonatkozó határozattervezet megtárgyalása. Ezzel kapcsolatban több javaslat, észrevétel fogalmazódott meg. A képviselôk végül kisebb módosításokkal elfogadták a határozattervezetet.
A különfélék során Lakatos András megyei tanácsos javaslatot terjesztett elô, amelyben azt indítványozta, az MKT bízza meg a megyei elnökséget, hogy a februári küldöttgyûlésre az RMDSZ csúcsvezetôségéhez, személyesen Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett állásfoglalás-tervezetet dolgozzon ki. Ebben Kolozs megye fejezze ki tiltakozását azon mód ellen, ahogyan a Szövetségi Képviselôk Tanácsának (SZKT) etikai bizottsága elmarasztalta Tôkés László református püspököt, továbbá fogalmazzák meg fenntartásaikat és aggodalmaikat a kormánypárttal létrehozott protokollum megkötésével, illetve annak felújításával kapcsolatban, végül pedig az RMDSZ csúcsvezetôsége foglaljon egyértelmû és határozott állást a jelenlegi magyar kormány mellett az ôt ért ellenzéki támadások miatt a státustörvény kapcsán.
Lakatos indítványára reagálva Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette: az utóbbi javaslatot egyszerûen veszélyesnek tartja, mivel ez a magyar választásokba való beavatkozást jelenti. Hangsúlyozta: egyik vagy másik platform megfogalmazhatja saját véleményét, az RMDSZ azonban nem tehet ilyen jellegû nyilatkozatokat. A kérdésrôl a testület végül nem nyitott vitát.
Remények szerint hagyományteremtô kiállítást nyitottak meg a Mûvészeti Múzeumban január 19-én szombaton, déli 12 órakor. A Szathmáry Papp Károly emléke elôtt tisztelgô fotómûvészeti biennálét elsô ízben rendezték meg Kolozsváron.
Adrian Corojan, aki a szervezô intézmények közül a Mûvelôdési Házat képviselte, megnyitó beszédében hangsúlyozta: két év szervezô munkára volt szükség ahhoz, hogy méltóképpen emlékezhessenek meg Kolozsvár elsô és leghíresebb fotósáról, a haditudósítás úttörôjérôl. A szervezésben részt vállalt a kulturális és mûvelôdésügyi minisztérium, a Kolozs megyei és a városi tanács, a polgármesteri hivatal, a városi Mûvelôdési Ház, a Mûvészeti Múzeum, a Mûvészeti Egyetem, valamint a Napoca és az Universitatea fotóklubok. A biennálé három szakaszt foglal magába: kiállítást klasszikus fotómûvészeti alkotásokból és úgynevezett kísérleti fotózásból, valamint megrendezik a 20. fotómûvészeti kollokviumot, amelynek keretében szakmai megbeszélésekre, elôadásokra kerül sor.
A múzeum képviseletében dr. Alexandra Rus szólt a szép számban megjelent érdeklôdôkhöz. Elmondta: csodálatosnak tartja azt, hogy az új évezred is szereti a szépet, ezen belül is a fotózást, a képeket, pedig a mai képfertôzött világban már nagyon nehéz eredetit alkotni, ehhez valóságos technikai nagyság szükséges. Szerinte a kreativitás önmagában is érték, de ha mindezt a pillanattal ötvözik, az maga a kaland.
A Mûvészeti Egyetem nevében Dorel Gãinã néhány üdvözlô szóban elmondta: a biennálét munkaösszejövetelnek tekinti, amelynek keretében alkalom nyílik arra, hogy a fotósok együtt legyenek, örüljenek egymás eredményeinek, ugyanakkor a kollokvium kiemelkedôen fontos, mivel az országban ez az egyetlen olyan alkalom, amikor nyilvánosan beszélnek a fotózás kulisszatitkairól.
Szintén a fotókollokvium jelentôségét méltatta Mircea Albu, az Universitatea Fotoklub vezetôje, aki az amatôr fényképezés fontosságára is felhívta a figyelmet, hiszen a fiatal amatôrök azok, akik elôre viszik a szakmát. A kiállított képek versenyében odaítélt díjakat Farkas György, a Napoca Fotóklub vezetôje osztotta ki. A klasszikus fekete-fehér képek kategóriájában dicséretben részesült és a második helyet is megszerezte Ioan Naghiu. Harmadik helyezett Haragos Zoltán, míg az elsô helyet Mihai Moiceanu szerezte meg. Színes alkotások kategóriájában a dicséretet Lucian Brândusi érdemelte ki, két díjat szerzett meg Mihai Moiceanu, egyet pedig Ioan Nicolescu. A kísérleti fotózás kategóriájában három-három díjat és dicseretet osztottak ki. Dicséretek: Lökös Zoltán, Lukács Ágnes és Mihai Moldovan, díjazottak: Dan Malureanu, Eugen Savinescu és Silvana Szalkay, a díjakat Feleki Károly adta át, aki szintén a Mûvészeti Egyetemet képviselte.
A megnyitó után a belsô teremben kezdetét vette a szakmai megbeszélés, amelynek során technikai kérdésekrôl, a fotózás történetérôl, Szathmáry Papp Károly életérôl és munkásságáról tartottak elôadást a szakma rangos hazai és magyarországi képviselôi.
Szombaton rendkívüli kongresszus keretén belül egyesült a Valeriu Stoica vezette Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Teodor Melescanu alapította Szövetség Romániáért Párt (ApR).
A szabadelvûek közül heten az egyesülés ellen voksoltak. Liberális részrôl a két párt fúzióját többek között Crin Antonescu alelnök és Dinu Zamfirescu ellenezte. Elôbbi reményét fejezte ki, hogy az új tagok miatt a Nemzeti Liberális Párt régi tagjai nem kerülnek háttérbe.
Zamfirescu szerint a két politikai alakulat fúziója "feloldja a liberális elveket", illetve a "párt alapszabályzatában eszközölt módosítások nem megfelelô kérdéseket vetnek fel".
A Szövetség Romániáért Párt négyszáz résztvevôje közül csupán egyetlenegy személy szavazott a fúzió ellen.
Valeriu Stoica liberális pártvezér úgy nyilatkozott, a két politikai alakulat egyesülése az elsô lépés a közép-jobboldali pártok átcsoportosulása fele.
Ilyen módon, véli Stoica, 2004-ben a jobbközép erôk sikeresen kelhetnek versenyre a szociáldemokratákkal.
A kolozsvári városi tanács határozata értelmében mától mintegy 30 százalékkal nôttek a Közszállítási Vállalat tarifái. Eszerint január 21-tôl egy utazás ára az eddigi 5000 lej helyett 6500 lej lesz. Az egy vonalra érvényes bérlet ára 150 ezer lej, leszállított áron pedig 75 ezer lej. Két vonalas bérletre 244 ezer, illetve 122 ezer lejt kell fizetnünk. A bácsi buszjegy (42-es vonal) 16 ezerbe, a fenesi (49-es vonal) 15 ezerbe, a Metro üzletházig érvényes jegy pedig 10 ezer lejbe kerül. A menetjegy nélkül közlekedôk esetében kirótt, helyben fizetett pénzbírság 200 ezer lej lesz. Az utólag kifizetett bírság nagysága 400 ezertôl 800 ezer lejig terjedô lesz.
A vállalat az infláció növekedésével és a városi tanács biztosította költségvetési támogatás csökkentésével indokolja az intézkedést.
A kolozsvári önkormányzati képviselôk hozzájárultak ahhoz, hogy a polgármesteri hivatal társulási szerzôdést kössön a spanyol érdekeltségû Sendra Kft.-vel. A polgármesteri hivatal sajtóosztályától kapott adatok szerint a fent említett vállalatnak komoly szándékai vannak, a 2001-es forgalma meghaladta a 9 millió dollárt.
A társulási szerzôdés értelmében a spanyoloknak egy év leforgása alatt a városháza által rendelkezésükre bocsátott 9 ezer négyzetméteres telken cipôgyárat és a cég termékeit bemutató üzletet kell építeniük. Elôzetes tervek szerint a gyár naponta 500 lábbelit gyárt majd. A spanyolok 200 munkahelyet biztosítanak majd a kolozsváriak számára.
A múlt hét végén, Benta Tiberiu mérnök, a szamosújvári Somvetra üveggyár szakszervezeti vezetôje elmondta lapunknak, hogy hétfôn is sztrájkolnak és tiltakozó akciójukat mindaddig folytatják, amíg kéréseiket nem teljesítik. Az üveggyár alkalmazottai már négy napja nem dolgoznak és a hét elején is a gyárudvarra vonulnak. Ugyancsak a szakszervezet vezetôjétôl tudtuk meg, hogy hétfô reggel tárgyalják a fôvárosban a gyár magánosításának helyzetét, és a döntéstôl függôen folytatják vagy szüntetik be tiltakozó akciójukat. Az utóbbi években különféle tiltakozó megmozdulások miatt többször is leállt a termelés, de a múlt hét közepén kibontakozott sztrájk nagyobb méretû mint az elôzô akciók. Nagy a feszültség és az elégedetlenség a dolgozók körében és a szabad szakszervezet is erélyesebben lép fel.
A szamosújvári üveggyártók akciójukról a prefektúrát is értesítették.
A KOMPLEXKÉMIA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI címmel ifj. dr. Várhelyi Csaba egyetemi tanársegéd tart elôadást január 25-én, pénteken du. 5 órától az EME Természettudományi és Matematikai Szakosztályának felolvasó ülésén. Az elôadás után du. 6 órától tisztújító közgyûlést tartanak. A szervezôk kérik a szakosztály tagjait, vegyenek részt összejövetelükön.
MELYIK A 20. SZÁZAD TÍZ LEGSZEBB MAGYAR VERSE?— Balassa Péter, Balázs Imre József, Demény Péter, Horváth Andor, Kántor Lajos, Orbán János Dénes és Szilágyi Júlia részvételével kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a Korunk és a Baldóver Irodalmi Kör szervezésében a Korunk ankétjáról. A beszélgetést megzenésített versek színesítik a Fûszál együttes elôadásában. A rendezvény idôpontja január 23., szerda, du. 6 óra, helyszíne: a Malom/Baritiu utca 16. szám alatti Tranzit Ház.
WASS ALBERT életérôl és munkásságáról tart elôadást Seress Zsófia érdemes magyartanár január 23-án, szerdán du. 5 órakor a Római Katolikus Nôszövetség Szentegyház utca 6. szám alatti székházában. Az irodalmi mûsorban közremûködik Szôcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke, a Gál Kelemen Oktatási Központ vezetôje, valamint az Apáczai-líceum énekkara.
SEGÍTÔTÁBOR SZENVEDÉYLBETEGEKNEK
2002. február 4–15. között Mezôpaniton segítôtábort szervez a Bonus Pastor Alapítvány és a Református Mentô Misszió. A cél: segítésnyújtás azoknak, akik alkoholfogyasztással vagy más önpusztítô szenvedéllyel küzdenek. A táborba szívesen látják a házastársakat is, vagy azt a személyt, aki kész támogatni a bajbanlévôt, hiszen az ilyen jellegû bajok a közvetlen hozzátartozókra is kihatnak. A tábor egész ideje alatt biztosított az állandó orvosi ügyelet és tanácsadás. A táborban való részvétel egyetlen feltétele, hogy a jelentkezô az elsô naptól az utolsóig köteles jelen lenni.
Jelentkezni a táborra január 28-ig lehet a következô telefonszámokon: Hargita, Kovászna, Brassó megyeiek: Antalfi Gizella — 066/212971, munkanapokon 8–13 óra között; Maros, Beszterce-Naszód, Fehér és Szeben megyeiek: Bodó Tóth Gyula — 065/165-089, hétfôtôl szombatig de. 10-14, du. 6-8 óra között; a Kolozs- és a többi megyeiek: a Református Mentô Misszió irodáján — telefon: 064/441-969, naponta 10–15 óra között, más idôpontban Adorján Kálmánnál — telefon: 064/199-734.
— Hogyan reagál a kolozsvári polgármester, amikor helyettese megmutatja neki a magyar igazolványt?
— Lévén zöldfülû a témában, elôbb falfehérré válik, aztán elvörösödik, majd elkékül, végül észbekap és az irigységtôl elsárgul.
Féléves kimaradás után újra jelentkezett szombaton este az Elôretolt helyôrség irodalmi kör a Music Pubban, amelynek keretében Orbán János Dénes, az est házigazdája, két elsôkötetes szerzôt mutatott be. Demeter Szilárd és Karácsonyi Zsolt, még csak elsô köteténél tart, ám a publicisztikai életben mintegy öt éve jelen vannak. A kötetek az Erdélyi Híradó Elôretolt Helyôrség Könyvek sorozatában jelentek meg. Demeter Szilárd Tempetôfi naplója címû könyvét, amely novellákat, esszéket, könyvrecenziókat és egyéb mûfajú írásokat tartalmaz, Szabó Árpád Töhötöm mutatta be, majd a szerzô, aki egyébként a kötetben is megjelenô Medvevadászat címû novellájával 1999-ben megnyerte a Tiszatáj novellapályázatát, felolvasta egyik írását.
Karácsonyi Zsolt Téli hadjárat címû verseskötetét Bognár Zoltán mutatta be, a szó szoros értelmében, Bognár ugyanis fölemelte a könyvet, majd azt mondta: "Bemutatom Karácsonyi Zsolt Téli hadjárat címû kötetét". Ennyi. Miután túl voltunk e nagyszerû eszmefuttatáson, nagy derültség közepette, meghallgattunk néhány verset a szerzô elôadásában.
A Bánffy-palota idôszakos kiállításoknak helyett adó, ugyancsak tágas emeleti termei is szûknek bizonyultak ahhoz, hogy a Vasile Rus-Batin emlékkiállítás megnyitójának valamennyi résztvevôjét befogadják. Az 1999. december 31-én, 65 éves korában elhunyt szobrászmûvésznek nem adatott meg, hogy még életében megrendezhesse gyûjteményes kiállítását. Amint arra szintén képzômûvész leánya, Maria Rus Bojan, a kortárs mûvészetek szolgálatába állított Sindan Kulturális Központ igazgatója utalt, a hét végén megnyílt tárlat csupán ízelítô a hagyomány és az emberség nevében tevékenykedô mûvész nagyon gazdag életmûvébôl.
A múzeum igazgatójának, dr. Livia Drãgoinak a hozzájárulásával rendezett kiállítást a szobrász barátja és munkásságának kitûnô ismerôje, az esztétaként is jeleskedô orvosprofesszor dr. Dumitru Dumitrascu nyitotta meg, hangsúlyozva a munkákból áradó mélységes emberszeretetet és a hagyományok iránti tiszteletet. Vasile Rus-Batin sohasem tagadta meg önmagát, azt a környezetet, amelybôl vétetett. Az erdélyi falu rendkívül gazdag világa, rendkívüli útravalóval látta el. Innen ered a fa iránti vonzalma is, amely változatos alapanyagként engedelmes eszköznek bizonyult a szobrász kezében. A professzor utalt arra a lelki gazdagságra, amely a mûvészt jellemezte, és amelynek erôteljes kisugárzása jól nyomon követhetô alkotásain.
Majd a fiatalabb szobrásznemzedék képviseletében a jeles kolozsvári mûvész, Liviu Mocan nyilatkozott elismerôleg Vasile Rus-Batinról. Megtiszteltetés jelent számára, mondotta, hogy elôdje munkaasztalának örökébe lépett és azon alkothat.
Dr. Negoitã Lãptoiu mûvészettörténész elsôsorban Vasile Rus-Batin mûvészi ars poeticájának lényegét igyekezett bemutatni: azt az izmusok viharát átvészelt, szilaj talajon álló, az erdélyi faszobrászat legnemesebb hagyományaiból táplálkozó, kiforrott szobrászi nyelvezetet, amelynek birtokában születtek a bemutatott alkotások. A mûvész Romul Ladea, Szervátiusz Jenô, Virgil Fulicea tanítványa volt, munkássága az elavultnak mai napig sem tekinthetô figurativitás jegyében indult és teljesedett ki.
Végezetül a Vasile Rus-Batin monográfia szerzôjének, a román nyelv, irodalom és mûvészet kiváló ismerôjének, dr. Rudolf Windisch professzornak, a Rostocki Egyetem tanárának, a mûvész igaz barátjának és tisztelôjének a szavait tolmácsolta
dr. Eugenia Bojoga. A két jeles személyiség barátsága a múlt század hetvenes éveitôl tart, amikor a Babes–Bolyai Tudományegyetem német lektorátusának elôadójaként a professzor éveket töltött Kolozsváron és ismerkedett meg a város mûvészeti és tudományos életével, amelynek szószólójává vált hazájában, Németországban.
Vasile Rus-Batin munkásságára nagy hatással volt a zene. Konkrét nyomai felfedezhetôk alkotásain. Ilyenformán a mûvész emléke elôtti tisztelgés nem is fejezôdhetet volna be stílusosabban mint egy minikoncerttel. Lavinia Bocu mezzoszoprán Cornelia Suciu-Cuteanu zongorakíséretével Pergolesi-, Bellini-, Haydn- és Enescu-dalokat adott elô.
Németh Júlia
A tárlat januárban és februárban tekinthetô meg a Fôtér 30. szám alatti Mûvészeti Múzeumban, hétfô és kedd kivételével naponta 10–17 óra között.
Az elôzetes történések miatt a 2002. esztendô a Mátyás-szobor évének ígérkezik. A Kolozsvár szimbólumának számító Mátyás király-szoborcsoport ismét az érdeklôdés középpontjába került. Már köztudott, hogy ebben az évben ünnepelhetjük leleplezésének, a város fényének emelésére és a köz javára történt átadásának éppen századik évfordulóját. A méltató beszédek bizonyára kellô módon értékelik majd megalkotója, Fadrusz János szobrászmûvész nagyszerû teljesítményét is. Elôzetesképpen a jövôre, halálának 100. évfordulója kapcsán esedékes fôhajtó megemlékezésbôl. A mûvész Kolozsváron álló szobrának jelentôségét az a tény is fokozza, hogy életmûvének egy korábbi, ugyancsak köztéren felállított alkotóelemét, a pozsonyi Mária Terézia-szobrot már csak fényképrôl ismerhetjük.
A második évforduló egy hetven évvel ezelôtti eseményhez fûzôdik. 1932-ben Nicolae Iorga történész, miniszterelnök javaslatára román nyelvû feliratot helyeztek el a szoborcsoport alapzatán. Az új táblácska a korábbi szövegétôl nemcsak nyelvében, hanem tartalmában is különbözött. Az akkori idôk diákjai az ókor és saját koruk története mellett a XV. század történéseiben lehettek a legtájékozottabbak.
1932 a politikai bizonytalanság éve volt. Ez érzôdött a júliusi választásokon, az emberek hangulatán, a felfokozott légkörön. A túlfûtött nemzeti érzelmeket a decemberi csípôs hideg sem tudta mérsékelni. Kelemen Lajos naplója megörökítette a sorsfordító december 1-re emlékezô nagygyûlést, melyre "méternél magasabb, ferdén kék-sárga-vörös csíkkal átnyomott, gyûlésbe hívó plakátok" hívták fel a figyelmet. "A december elseji nagygyûlésbôl keveset láttam. Mikor reggel elindultam, sunyi köd borult reá a városra. Alig lehetett látni 80-100 lépésig. E ködben a Fôtérre visszanézve, a Mátyás király szobrával majdnem szemben a nagy templom szentélye tájáról hangos, de nem ingerült lárma csapott ki. A köd miatt nem láttam, hogy mi történik, de egyszerre csak a fenyôfák közül és a cinteremkert felöl omlani kezdett a falusi nép. Zászlósan, botokkal rohantak elôre. Mindenki a szobor felé igyekezett, melyet egy pillanat alatt megszállottak és elleptek. Én a cinteremkert felöl kerültem s így nem sodort el az ár. A Szentegyház utca felöl a sarokból aztán visszanéztem, s pár percre meg is állottam. Festôi látvány volt a sok ember, mely az egész talpazatot úgy elfoglalta, hogy a ló alatt is tele volt a hely velük s egyik a király sarkantyújába fogózott. Ezt még ott láttam, midôn kikerültem volt ôket. Az utcasarokra a köd miatt már csak árnyképnek látszott a szobrot ellepett tömeg, mely a vasút felöl érkezô új csapatokkal folyton növekedett. Becslésem szerint ezer ember érkezhetett a 8–10 perc alatt, amíg hazamentem".
A szoborhoz kapcsolódó harmadik évforduló mindössze tíz esztendôs. A nagy politikai és történelmi fordulópontok után minduntalan megismételt feliratcsere az 1989-es változások után is elkövetkezett. 1992-ben visszahelyezték a szoborcsoport alapzatára a Iorga-féle tábla szövegét. Ezt nem kell történelmi dokumentummal, forrásanyaggal bemutatni: egyrészt még élénken élhet mindenki emlékezetében, másrészt elég kisétálni a Fôtérre.
Kolozsvár történelmi városmagjának legnagyobb tere s az ott felállított Mátyás-szobor a mindennapi történések részévé vált, szinte nem telik el nap, hogy ne hallatna magáról. A felállítása óta eltelt hosszú évszázad alatt óhatatlanul is kialakultak legendák, hiedelmek, mindenféle történetek vele kapcsolatban. Néhány esztendeje felröppent a hír, az egyházzal összefüggésbe hozható, drágaságokat, értékes kincseket, vagy talán még annál is becsesebb dolgokat: történelmi bizonyítékokat, megdönthetetlen argumentumokat rejt a virágágyak és fôleg a szobor alatti föld.
A Fôtér eddig felboncolt teste a hosszas agnoszkálás után sem árult el többet, csak annyit, amennyit eddig is tudtunk róla. Ha a szobor alatt is próbálkoznának, ott valóban lehet, hogy kincset kapnának. Ugyanis 1896. szeptember 30-án oda helyezték el a szobor alapkövét s benne az oklevelet, melyen bizonyára kifakulva, de ezeket olvashatnánk: "Legyen ez a kô mozdulatlan alapja a rövid idôn rajta emelkedô emlékszobornak, melynek hivatása lesz egyrészrôl bizonyságot tenni arról, hogy Kolozsvár sz. kir. város közönsége a nagy királynak, mint legnagyobb szülöttének emlékét kegyelettel ôrzi; másrészrôl egyik nevezetes tanújele annak, hogy e haza fiai az ezredik év emlékét minô alkotások által kívánták megörökíteni, de legyen egyszersmind e szobormû egyik romolhatatlan hirdetôje nemzeti múltunk nagyságának, dicsôségének és mint ilyen, dobogtassa meg a haza minden hû fiának szívét s teljesítse e magasztos hivatását, míg magyar él ezen a földön".
Az elôzmények után az "Igazságos" szobra százéves születésnapjának megünneplését nagy várakozás elôzi meg. Ebben a felfokozott hangulatban a jövôjét firtató kérdések és féltô aggodalmak is megfogalmazódnak. Kolozsvár szerelmesei már megállapították, milyen szerves egységet képvisel a szobor a templommal, a Fôtérrel, a várossal. Mintha Mátyás szobra állt volna legelôször és köré építették volna a többi épületet, amik végül összességében Kolozsvárt formázzák.
Egy szülô mindig aggódik gyermeke sorsáért, jövôjéért. Amikor a szobor alapkövét elhelyezték, a jelenlevô országos politikusok, Kolozsvár polgármestere, az egyházak vezetôi, a szoborbizottság tagjai — a kalapács ütései közben — egy-egy jelmondatot fogalmaztak meg jókívánságként, buzdításul.
Utolsónak Fadrusz János mondta el útravalóját, megnyugodott szívvel és megbékélt lélekkel, tudván, sikerült gondoskodnia érc-gyermeke biztos jövôjérôl: "Isten nevében". Ezek után lehet olyan erô, mely a szobrot, a templomot és a várost elválasztaná?
Mivel a múlt hét végén ismét három élvonalbeli nôi csapatunk kontinentális kupatalálkozón szerepelt, várható volt, hogy a14. fordulója ismét több részletben kerül sorra. A múlt hétfôn azonban a szakszövetség úgy döntött, hogy a teljes fordulót január 23-ra, szerdára halasztja, amellyel azonban a csapatvezetôk nem értettek egyet, ugyanis túl késôn érkezett a hír, miután már megtettek egyes elôkészületeket a találkozók lebonyolítására.
Ilyen szempontból elsônek a Nagybányai Selmont–Zilahi Silcotub mérkôzést említenénk, amelyet már kedden lejátszottak, s vaskos meglepetésre bajnokverésre került sor a máramarosi sportcsarnokban: a Gheorghe Covaciu felkészítette Selmont nagy küzdelem után 19:18 arányban legyôzte Gheorghe Tadici mester BEK csoportmérkôzéseken résztvevô gárdáját! Az elsô 30 perc után kevesen gondoltak nagybányaiak gyôzelmére, ugyanis ezt a játékrészt a zilahi lányok négygólos elônnyel (14–10) zárták. Szünet után 17 percen át (!) gólképtelenek voltak a Silcotub játékosai, a helyiek ezzel szemben öt találatot értek el, s így megfordult a találkozó kimenetele. Ehhez hozzájárult az is, hogy Motognáék két hetest is hibáztak...
Mint fentebb említettük, dacára a hivatalos halasztásnak, szombaton mégis lejátszottak két mérkôzést, amelyek a következô eredménnyel zárultak: Galaci Otelul–Dévai U-Remin 23–22 és Bákói U-MSC–Konstancai Hidrotechnika 27–35. Szerdára csak a Brassó–Râmnicu Vâlcea-i Oltchim és a Szászsebesi Ciserom–Bukaresti Rapid összecsapás maradtak (a Kolozsvári U-Ursus lányai szabadnaposak ebben a fordulóban, a Jászvásár visszalépése miatt). A táblázaton a következô a helyzet:
1. Oltchim 12 11 0 1 383–281 22
2. Silcotub 13 10 0 3 401–315 20
3. Galac 13 8 1 4 325–304 17
4. Déva 12 7 2 3 345–325 16
5. Brassó 11 6 0 5 293–274 12
6. U-Ursus 12 5 2 5 311–307 12
7. Konstanca 13 5 2 6 352–375 12
8. Rapid 12 4 2 6 317–332 10
9. Nagybánya 12 4 2 6 284–300 10
10. Ciserom 12 2 1 9 311–358 5
11. Bákó 13 0 0 13 325–474 0
Legközelebb a 15. fordulóban (január 26-án) a párosítás a következô: Oltchim–U-Ursus, Silcotub–Brassó, Déva–Ciserom, Rapid–Bákó és Konstanca–Nagybánya; a Galaci Otelul szabadnapos.
A Horia Demian Sportcsarnokban a Kolozsvári U számára jobb lábbal kezdôdött a visszavágók sorozata: mindössze 53 perc alatt 3–0 (23, 15, 22) arányban legyôzte a Nagybányai U-t.
A 12. forduló másik mérkôzésén: Dési Szamos–Bukaresti Dinamó 3–0 (15, 26, 21) (!). A táblázaton a két Kolozs megyei csapat kissé elôbbre lépett: az U a 9. (16 pont), a Szamos a 10. (15) helyet foglalja el.
Hét végén befejezôdött a mûkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokság Lausanne-ban.
Egy apróbb pontosítás szükséges: a férfi egyéni verseny végeredményében az 5. és 6. hely felcserélôdött: a francia Frederic Dambier megelôzte a harmadik orosz versenyzôt Ilja Klimkint. A verseny folyamán kezdetben mást írtak ki az eredményjelzôre.
Pénteken a mesés jégtánc küzdelmeit láthattuk — egyesek szerint utoljára, mert a szakszövetség meg akarja szüntetni ezt a versenyszámot. Aranyesélyes ezúttal is a francia és az olasz páros volt, párharcuk már évek óta folyik. Marina Anissina és Gwendal Peizerat lépéselônybe került, nemcsak szerencsés sorsolásuknak köszönhetik (Barbara Fusar Poli és Maurizio Margaglio az utolsó csoport elsô párosaként lépett jégre, és végig kellett izgulniuk a vetélkedôt), hanem valóban ôvék volt a legszebb kûr. Olyannyira, hogy a mostanság ritkán látható tökéletes 6,0 jegy is elôkerült: mûvészi teljesítményükkel ennyire értékelte (joggal) az azeri bírónô. Elôadásuk során természetesen nem hagyták ki az elôször általuk alkalmazott "nôemelte férfi" figurát, de minden megmozdulásuk, emelésük olyan, mint amilyet csak a profiktól látható.
Barbaráék Gloria Gaynor I will survive címû számra adták elô szabadgyakorlatukat, sok eredeti elemmel megtûzdelték, de nem sikerült teljesen meghódítaniuk a bírókat. A tavalyi dobogó megismétlôdött, a harmadik helyet ismét az orosz Irina Lobacseva–Ilja Averbuh kettôs szerezte meg.
A jégtánc végeredménye: 1. Anissina–Peizerat 2,2; 2. Fusar Poli–Margaglio 3,8; 3. Lobacseva–Averbuh 6,0; 4. Margarita Drobiazko–Povilas Vanagas (litvánok) 8,0; 5. Galit Chait–Szergej Sahnovszkij (izraliek) 10,0; 6. Analima Denikova–Makszim Sztavszkij (bolgárok) 12,0 pont.
A magyar duó, Geborai Zita és Visontai András a 20. helyen végzett 41,8 ponttal.
Szombaton a tulajdonképpeni versenyt a nôi egyéni vetélkedô zárta. Ez pedig a tovább tartó orosz hegemóniát szentesítette, hiszen a dobogó mindhárom fokára orosz lány állhatott fel.
A címvédô Irina Szluckája csak a 3. helyrôl vághatott neki a szabadprogramnak, megelôzte ôt a nagy visszatérô Maria Butirszkája és Viktoria Volcskova. A szombati verseny után Szluckája egy helyet tudott elôrelépni.
A két magyar résztvevô nem tudta az utóbbi évek jó teljesítményét megismételni, Sebestyén Júlia (18,2 pont),a 10. , Dorofejev Tamara (39,8) a 23. helyen végzett. A román Roxana Luca (38,4) a 21. helyen zárta a küzdelmeket.
A nôi egyéni végeredménye: 1. Butirszkája 3,0; 2. Szluckája 3,2; 3. Volcskova 5.0; 4. Galina Maniacsenko (ukrán) 7,2; 5. Elina Kettunen (finn) 11,2; 6. Susana Pöykiö (finn) 11,8 pont.
Vasárnap, hagyományos módon, gálamûsorral fejezôdött be a lausanne-i Európa-bajnokság. Errôl holnapi lapszámunkban számolunk be részletesebben.
l Nem volt szerencsés a hét vége a román teniszezôk számára, mindkét férfi versenyzô veszített. Szombaton Andrei Pavel számára bizonyult túl kemény diónak az eddig inkább csak salak pályán jeleskedô spanyol Alberto Costa, 2 óra 5 perces küzdelem után az ibériai 7:6 (4), 6:4, 6:4 arányú gyôzelemmel búcsúztatta a 25. kiemeltet. A vasárnapi nyolcaddöntô nyomán Adrian Voinea is csomagolhatott, két óra 27 perces mérkôzés után: Thomas Johansson (svéd, 16.)–Voinea 6:7, (8), 6:2, 6:0, 6:4.
Szombaton a 8. helyen kiemelt amerikai Pete Sampras 3 óra 50 perces mérkôzésen gyôzött a francia Nicolas Escudé (30.) ellen, s bejutott a legjobb 16 közé.
A férfi egyes 3. fordulójának eredményei: Roger Federer (svájci, 11.)–Rainer Schüttler (német) 7:6 (6), 7:6 (5), 6:4; Nicolas Lapentti (ecuadori, 23.)–Gaston Gaudio (argentin) 4:6, 5:7, 6:4, 6:2, 6:4, Marcelo Rios (chilei)–Alberto Martin (spanyol) 6:4, 6:3, 7:6 (3); Marat Szafin (orosz, 9.)–Mihail Juzsnyij (orosz) 6:4, 6:4, 6:4; Tommy Haas (német), 7.)–Todd Martin (amerikai) 6:7 (8), 6:3, 3:6, 6:4, 6:1; Wayne Ferreira (dél-afrikai)–Ivan Ljubicsics (horvát) 4:6, 4:6, 7:6 (3), 6:3, 7:5 — nem akármilyen találkozó után: Ljubicsics 6:4, 6:4, 5:1 arányú vezetésrôl veszítette el az összecsapást; Pete Sampras (amerikai, 8.)–Nicolas Escudé (francia, 30.) 7:6 (5), 5:7, 6:4, 6:7 (6), 6:3.
Nôi egyes, 3. forduló: Jennifer Capriati (amerikai, 1.)–Elena Danilidu (görög) 6:2, 3:6, 6:1; Kim Clijsters (belga, 4.)–Cindy Watson (ausztrál) 6:1, 6:2; Amelie Mauresmo (francia, 7.)–Tamarine Tanasugarn (thaiföldi, 25.) 7:6 (3), 6:1; Marlene Weingärtner (német)–Meghann Shaughnessy (amerikai, 10.) 6:2, 3:6, 6:3; Justine Henin (belga, 6.)–Nicole Pratt (ausztrál) 6:4, 6:0; Jelena Gyementyijeva (orosz, 12.)–Magui Serna (spanyol, 23.) 6:1, 6:2; Rita Grande (olasz, 20.)–Iroda Tyuljaganova (üzbég, 16.) 6:3, 5:7, 6:4; Janette Husarova (szlovák)–Ai Szugijama (japán, 24.) 6:2, 6:3.
Vasárnap a nyolcaddöntôk elsô felvonásában egyetlen nagyobb meglepetést könyvelhettünk el: kiesett a 6. kiemelt is, Tim Henman menetelésének a svéd, inkább párosspecialista Jonas Björkman vetett véget.
Eredmények:
Férfi egyes: Jonas Björkman (svéd)–Tim Henman (brit, 6.) 6:2, 7:6 (6), 6:4; Stefan Koubek (osztrák)–Fernando Gonzalez (chilei) 7:5, 6:1, 6:7 (3), 6:2; Jiri Novak (cseh, 26.)–Dominik Hrbaty (szlovák) 6:4, 6:2, 5:7, 6:2;
Nôi egyes: Venus Williams (amerikai, 2.)–Magdalena Maleeva (bolgár) 6:0, 6:3; Martina Hingis (svájci, 3.)–Coetzer (dél-afrikai, 15.) 6:1, 6:0; Szeles Mónika (amerikai, 8.)–Garrigues (spanyol) 4:2-nél Garrigues sérülés miatt feladta; Adriana Serra Zanetti (olasz)–Martina Sucha (szlovák) 6:1, 7:5.
A negyeddöntôkben Novak–Koubek és Björkman–Johansson, illetve Hingis–Serra Zanetti és Szeles–Williams mérkôzésekre kerül sor.
Ma a következô mûsorral folytatódnak a nyolcaddöntôk: férfi egyes: Federer–Haas; Szafin–Sampras; Rios–Lapentti és Costa (spanyol)–Ferreira; nôi egyes: Capriati–Grande; Clijsters–Husarova; Gyementyijeva–Henin és Weingärtner–Mauresmo.
A második után a pénteki harmadik parti is döntetlennel ért véget Ruszlan Ponomarjov és Vaszilij Ivancsuk között a Moszkvában zajló, 750 ezer dollár összdíjazású férfi sakk-világbajnoki döntôben.
A két ukrán nagymester az 47. lépést követôen állapodott meg a remiben.
Szombaton a negyedik parti is remi lett Ponomarjov és Ivancsuk ezúttal az 50. lépés után egyezett meg döntetlenben. A nyolc mérkôzésbôl álló párharcban a szombaton sötéttel játszó 18 éves Ponomarjov vezet 2,5–1,5-re.
Ha a fináléban nyolc játszma után döntetlen az állás, a rövidített partik alapján dôl el a világelsôség. A gyôztes félmillió, a vesztes 250 ezer dollár kap.
Csillogó szemek, az izgalomtól el-elfúló hangocskák, szorongó szülôk, biztató tekintetû zsûri — nagyjából így festett a kép, amikor péntek délután beóvakodtam a Báthory 40-es termébe, az I–IV. osztályosok számára meghirdetett népdalversenyre.
A tábla elôtt Fülöp Mária tanító néni szemében büszke fény gyúl ki, valahányszor egy-egy kis tanítvány jól szerepel, tisztán énekli a kötelezôül meghatározott Tavaszi szél vizet áraszt címû klasszikust, vagy a szabadon választott népdalt. A kis versenyzôk fegyelmezetten várnak a sorukra az alkalomhoz illô ünnepi öltözékben, némelyik népviseletben. Egy barna kislány kacéran csípôre tett kézzel fújja a nótáját, egy kis elsôs szöszi pedig, aki olyan aprócska, hogy még a dobogóra felállítva is csak alig látni a feje búbját, izgalmában piros szoknyácskája szélét gyûrögeti. A fiatalemberek most is öntudatosabbak: éneklés közben bátran szembenéznek a szülôk, pajtások hadával.
A zsûri asztala mögött Halmos Katalin zenetanárnô, Kostyák Imre nyugalmazott zenetanár és Csortán Márton bábszínész foglal helyet. Utóbbi azért is tölt be fontos szerepet, mivel a versennyel édesapjára, Csortán Marci tanár bácsira kívánnak emlékezni. A táblán, a tanító néni mögött felirat: "... a nép dala életet hirdet, el nem múló életet." (Kodály Zoltán) Kodály tanár úr most biztosan boldog lenne, ha látná, hogy a sok apróság milyen édesen, tisztán fújja a nép dalát.
Szombaton a bethleni vendéglô a szórvány életében fontos eseménynek szolgált színhelyéül. A megyei RMDSZ és a Bethlen Egyesület közös szervezésében közel hetvenen, Bethlen, a környezô falvak képviselôi, illetve a kolozsvári magyar tévé munkatársai találkozhattak. A jelenlevôk arra keresték a választ, hogy a szórványban élô magyarság identitástudatának erôsítésében milyen szerepe lehet a médiának. "A szórvány csak akkor marad meg, ha a tévé is megmarad." — vélték egyesek. A sajtó azonban legfennebb a helyzet bemutatására, ismertetésére vállalkozhat, és nem a probléma megoldására. És gond azért bôven akad, sôt javító kezdeményezés is, ahogyan az a felszólalt tiszteletes, pedagógusok, politikusok beszédébôl tükrözôdött. Ezt bizonyítják a Kostyák Alpár, Márkus Etelka, Szabó Csaba és Vígh Emese által — Beszterce-Naszód megyei falvakról készített riportfilmek is, amiket a rendezvényen levetítettek.
Köztudott, hogy nem könnyû a közjegyzôi munka, de annál nehezebb a közjegyzôi iroda elôszobájában várakozóknak, akik órákon keresztül kényszerülnek ácsingózni, néha jelentéktelennek tûnô okiratintézés miatt — mondta a hétvégén Fuchsné Zágoni Róza Margit közjegyzô, a római katolikus Caritas szokásos szaktanácselôadásán. A közjegyzôk tevékenységérôl szóló általános tájékoztatójából kiderült: sok szélhámos "amatôr" jogász adódik manapság, ezért nem célszerû például az ingatlanügynökökre bízni az okiratintézést. Néhány tanácsot adott a végrendelkezésrôl, a sírhelyek elidegenítésérôl és átíratásáról, majd a jelenlevôk személyes gondjaikkal fordulhattak az elôadóhoz. A felmerült problémák egyike a magyar anyanyelvû közjegyzôk hiánya. Városunkban csupán két magyar közjegyzô dolgozik a közjegyzôi hivatalnál.
A végszó a zenéjé volt, Ruha István hegedûmûvész Magyari Zita orgonamûvész kíséretében adott elô néhány mûvet.
B. T.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |