 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2002. január 23.
(XIV. évfolyam, 17. szám)
Tovább gyûrûzik az Armaggedon II néven ismertté vált botrány. Múlt hét végén az Interneten Adrian Nãstase kormányfôt vádoló dokumentum jelent meg. Ezt követôen a rendôrség bekísérte Mugur Ciuvicãt és Ovidiu Cristian Ianet. Elôbbit a szóban forgó dokumentum megszerkesztésével, utóbbit pedig ennek Internetre való feltöltésével vádolják.
Az ügy kapcsán Emil Constantinescu volt államfô Ioan Rus belügyminiszter és Tãnase Joita fôügyész azonnali lemondását és Toma Zaharia belügyminisztériumi államtitkár, illetve Alexandru Tuculeanu menesztését kérte. Úgy véli, az ügyészség és a rendôrség jogtalan akcióit politikai parancsra hajtották végre. Constantinescu szerint a rendôrség és az ügyészség eljárása az 1950-es évek során gyakorolt parancsuralmi módszerekre emlékeztet. — Függetlenül attól, hogy az Armaggedon II jelentésben foglaltakról az derül ki, hogy hamisak vagy sem, mindegy, hogy azok, akiket bûnösnek vélnek valóban azok vagy sem, a hatalom visszaélései nem maradhatnak büntetlenül, mivel ezek hatással vannak a kormány és Románia nemzetközi megítélésére — mondta a volt állmafô.
Constantinescu hozzátette: szerinte az Armaggedon II elnevezésû jelentésben foglaltak körül kialakult botrány azt bizonyítja, hogy az állítások valós tényekre alapulnak.
Az Armaggedon II jelentésben foglaltak arra késztették Adrian Nãstase miniszterelnököt, hogy bejelentse: a fôügyész rendelkezésére bocsátja vagyon- és adóbevallási nyilatkozatát. Szerinte a jelentés diverzió, amelyet a Nyugati országok számára gyártottak és amely célja Románia külföldi hitelének lerombolása. Úgy véli, a dokumentum eddig nyilvánosságot látott információk és "szpeciális zónából származó" adatok egyvelege. Adrian Nãstase szinte biztos abban, egy olyan csoport, amely mögött — úgy tûnik — Emil Constantinescu áll, nagyon kemény támadást intézett az állam különbözô intézményei ellen egy olyan pillanatban, amikor az országnak szüksége van a külföld hitelére. — Az akció mindenki kárára válik, mivel senki sem fog szóba állni egy korrupt kormánnyal. Mihelyt nyugatra megyek úgy tekintenek rám mint egy korrupt személyre — nyilatkozta a kormányfô. Hozzátette: egyelôre csak azt lehet biztosan tudni honnan küldték a jelentést és aki az adatokat feltöltötte az nagyon jó barátja Mugur Ciuvicãnak. A vizsgálatnak a polgári jogok tiszteletben tartásával kell történnie — mondotta.
A kormányfô cáfolta a jelentésben foglaltakat. — A jelentésben említést tesznek a tíz éve használt lakására, de senki sem említi, hogy Emil Constantinescu javára lemondtam a Victor Ciorbea volt miniszterelnök által a kormányfôk számára fenntartott rezidenciáról. Mind a mai napig fizetem a lakbért és a közköltséget — magyarázkodott a kormányfô.
A Bukaresti Katonai Fellebbviteli Bíróság kedden megerôsítette a szamosújvári börtön két volt tisztjének ügyében kimondott ítéletet. Floricel Vitan ezredest és Ion Morar ôrnagyot négy, illetve két év szabadságvesztésre ítélték. A kolozsvári Gábor Lajos feljelentése nyomán letartóztatott és korrupcióval vádolt Vitan és Morar fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen.
A január 8.-án lezajlott utolsó tárgyaláson Floricel Vitan ezredes, a Belügyminisztérium Védelmezési és Korrupcióellenes Független Szolgálatának (SIPA) egykori tisztje kijelentette, hogy megrendezett ügy áldozata.
Domnica Carsiuc, Vitan ügyvédje védôbeszédében kijelentette: egyetlen bizonyíték sem támasztja alá, hogy védence pénzt kapott volna a szamosújvári börtönben fogvatartott Gábor Lajos kiszabadításáért. "Ahhoz, hogy megszakíthassák büntetését, Gábor Lajos ügyében végleges ítéletet kellett volna hozni, vagyis léteznie kellett volna egy jogerôs bírósági döntésnek", mutatott rá Carsiuc. Hozzátette: 2000 októberében Gábor Lajost feltételesen szabadlábra helyezték, így nem tartható, hogy Vitan decemberben 4500 dollárt kért kiszabadításáért.
Az ügyész ugyanakkor a két egykori tisztre eredetileg kiszabott büntetés növelését kérte.
Ioan Morar ôrnagy, a szamosújvári fegyház nevelôtisztjét két év szabadságvesztésre ítélte a katonai törvényszék. A vád szerint Morar 950 német márkát és 3,5 millió lejt kapott Gábor Lajostól bizonyos kedvezmények juttatása fejében.
A vádlottak védôügyvédei fellebbezést nyújtanak be a Legfelsôbb Bíróságon a Bukaresti Katonai Fellebbviteli Bíróság keddi ítélete ellen.
Savin Ioan, a Polgárôrség fônöke, Dan Canta alprefektus és Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke kedd délben Dés környékén, a Szamos mentén helyszíni vizsgálatot tartottak, hogy képet alkossanak a hirtelen felmelegedés okozta olvadások esetleges következményeirôl. Ellenôrizték az önkormányzatok szükségállapotra vonatkozó tervét, és szemügyre vették az ilyenkor használatos mentôeszközök, homokzsákok leltárát.
— Megvizsgáltuk a töltést az egész Mikeháza–Dés vonalon — nyilatkozta Savin ezredes a Szabadságnak. Hozzátette: véleménye szerint a hétvégén valós árvízjelenségekre csak akkor lehet számítani, ha a felmelegedéssel párhuzamosan csapadék is fog hullni.
Mivel a meteorológiai intézetek egybehangzóan állítják, hogy a napokban újabb csapadékmennyiség zúdul Erdélyre — egyes hírek szerint négyzetméterenként 15 literes esô várható —, Kolozs, Fehér és Temes megye tanácsai, önkormányzatai tegnaptól riadókészültségben vannak.
A Gyalui havasok lábainál fekvô, számos tanyát is magába foglaló Reketó polgármestere, Ionel Cobãrzan már riadóztatta a község és a tanyavilág lakóit, hiszen a település — földrajzi helyzetébôl adódóan — mindig elsôként "kapja nyakába" a havasokból lezúduló vizet.
Fehér megyében tûzszerészek állnak készenlétben, hogy szükség esetén robbantással segítség a jégzajlást az Aranyoson. A Temes megyei árvízvédelmi hatóságok is aggódva figyelik az idôjárás jelentéseket, hiszen a hirtelen olvadások miatt jégtáblák is érkezhetnek a Bégán.
Január elsejétôl hatályba lépett a 416. számú törvény a garantált minimális jövedelemrôl, amely — amint azt lapunkban már többször megírtuk — új elôírásokat tartalmaz a téli hónapokban eddig nyújtott fûtési támogatásról is. Ezt a pár évvel ezelôtt kormányhatározattal bevezetett és utólag többször módosított támogatást ugyanis ezentúl az említett törvény szabályozza majd, amely elôírja, hogy fûtési pótlék kizárólag azoknak nyújtható egy meghatározott pénzösszegben, akik társadalmi segélyre is jogosultak. Ezáltal természetesen alaposan lecsökkentették a fûtési pótlékra eddig jogosultak számát. A kormány azonban múlt csütörtöki ülésén határozatban módosította a 416. törvényt. Boros János alpolgármester lapunk érdeklôdésére elmondta, hogy az eddigi nem hivatalos adatok szerint (hiszen a kormányhatározat még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben) mindazok, akik a távfûtési rendszerekhez vannak csatolva (általában a tömbházban lakók) a tavalyi novemberi és decemberi eljárás szerint jogosultak, valamint igényelhetik a fûtési segélyt. Ezek esetében továbbra is érvényes a támogatásra feljogosító, már ismert négy jövedelemsáv (900 ezer lejtôl 1 800 000 lejig) és az ezeknek megfelelô pénzösszeg (700 ezer lejtôl 110 000 lejig). Azok pedig, akik földgázzal vagy szilárd tüzelôanyaggal fûtenek, havi egyszeri pótlékra jogosultak, ha már megkapták a szociális segélyt is.
Az elmúlt évben a Kolozs megyei munkaügyi felügyelôség legátfogóbb és egyik legjelentôsebb tevékenysége a cégek ellenôrzése volt, amelynek során megpróbálták kiszûrni a feketemunkát — mondotta Ciplea Marian fôfelügyelô az intézmény tegnapi sajtóértekezletén, amelynek témáját a 2001. év tevékenységének, a felügyelôk munkájának ismertetése képezte.
A feketén dolgozók kiderítése kettôs okból történt: egyrészt a munkaadókat kötelezték, hogy a törvényes alkalmazási forma betartásával törlesszék az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségeiket, másrészt a munkavállaló érdekében próbáltak eljárni azáltal, hogy felvilágosították jogairól és érdekeirôl. A 2000. és 2001. évek adatainak összehasonlításából kitûnik, hogy míg korábban 1258 céget ellenôriztek, az elmúlt évben már jóval több, 3203 munkaadóhoz szálltak ki a felügyelôk. 2000-ben 292 munkáltatót büntettek meg, 334 bírságot róttak ki 1 358 500 000 lej értékben, a tavaly ellenben 758 munkaadónál már1131 büntetést kellett alkalmazni, 3 445 000 000 lej értékben. Ami a feketén dolgozó munkásokat illeti, korábban 100 munkáltató 211 személyt dolgoztatott törvénytelenül, a tavaly ezek száma több mint kétszeresére növekedett: 368 cég 671 személyt alkalmazott úgymond feketén, tehát dolgoztatott anélkül, hogy egyéni vagy szolgáltatási szerzôdést kötöttek volna.
Bár a sajtó képviselôi azt állították, hogy a számok önmaguktól beszélnek, tehát egyértelmûen bizonyítják a helyzet romlását, illetve a munkavállalók kiszolgáltatottságát mindenfajta ellenôrzéstôl és pénzbüntetéstôl függetlenül, a felügyelôség vezetôi nem látták annyira feketén a dolgot. Ciplea Marian szerint országos szinten az alkalmazottak 10%-a dolgozott és dolgozik továbbra is feketén, a kimutatott növekedés pedig matematikailag nagyonis logikus: minél több céget ellenôriznek, annál több szabálytalanságra derül fény. Hangsúlyozták, hogy az intézmény hatásköre korlátozott, emiatt sokszor képtelenek eleget tenni a valóban kiszolgáltatott munkavállalók kérésének, tehát nem tudják megakadályozni egy munkaszerzôdés felbontását. Ilyen esetben viszont a bírósághoz küldik az érintettet.
A megyében tavaly bekövetkezett 216 munkaügyi baleset közül 15 halálos volt. A felügyelôség kimutatása szerint az ilyen jellegû balesetek 30%-a közlekedési baleset. A felügyelôk hatáskörüknél fogva ellenôrzik a munkabiztonsági szabályok betartását mind az alkalmazott, mind pedig a munkaadó által, megállapítják a baleset bekövetkezésének okát, körülményeit, a megszegett szabályokat, és megindokolt esetben kérik a nyomozás megindítását. Bár volt eset, amikor a felügyelôk szerint a munkaadó mulasztása vagy felelôtlensége okozta a balesetet, az ügyészség a vádelejtés mellett döntött.
Kedden késô délután az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai (Napoca) utcai székházában megtartotta soros munkagyûlését az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács. A tanácskozáson — amelynek fô témái a státustörvény közoktatási vonatkozásai, illetve az egyetemi hallgatók résztanulmányi keretének, és a szülôföldi posztgraduális ösztöndíjkeret bôvítési lehetôségei voltak — részt vettek a a magyarországi Oktatási Minisztérium (OM) küldöttei is. A Ríz Ádám (OM HTMF) fôosztályvezetô, Petri Zsolt (OM HTMF) fôosztályvezetô-helyettes illetve Horváth Tamás, a Márton Áron Szakkollégium igazgatója által tartott sajtóértekezleten bemutatták a Magyar igazolvány három sajátos mellékletét, a Magyar diákigazolványt, a Magyar pedagógusigazolványt és az egyetemi oktatók kártyáját (Oktatókártya).
Elmondták: az igénylôlapok már a jövô héten meg fognak érkezni a tájékoztatási irodákhoz, de az igénylési procedúra megkezdésének idôpontja az irodák vezetôire van bízva. Az igazolványokat/kártyát vagy a Magyar igazolvánnyal egyidôben, vagy ennek kiadása után lehet igényelni, ugyanis mindhárom az elôbbi mellékleteit képezi.
A kártyacsaládot egységes igénylôlapon lehet kérvényezni, az adott igazolványtípusnak megfelelô rovatok kitöltésével és a szükséges okiratok csatolásával. Az igénylôlapot a kedvezményeket igénylô személyesen vagy meghatalmazottja útján nyújthatja be. Mindhárom Magyar igazolvány-melléklet esetében sajátos okiratokat kell mellékelni — általában könnyen beszerezhetôek. A diákoknál (e fogalom Magyarországon a közoktatási és egyetemi szintet egyaránt fedi) — többek között — hallgatói jogviszony-igazolásra, a pedagógusoknál — a státustörvény csak a közoktatásbeli oktatókat sorolja ide — fôleg a munkaviszonyra fényt derítô okiratokra van szükség. Az Oktató kártya csak az egyetemeken oktatókra vonatkozik. Ez esetben nem kitétel az, hogy magyarul (is) kell tanítsanak, mint az elôbbi igazolvány esetén.
A sajtóértekezleten elmondták: a Magyar Diák- és Pedagógusigazolvánnyal — akárcsak az Oktatói kártyával — számos utazási, kulturális és kereskedelmi kedvezmény jár.
Az érvényesség minden esetben az igazolvány kiállítása napján kezdôdik. Az érvényesség meghosszabbítását jelzô érvényesítô matricát a magyarországi közigazgatási hivatal ragasztja fel az igazolványokra.
A kártyacsaládot az igénylés során leadott igénylôlapon megjelölt magyar közigazgatási hivatalnál lehet majd átvenni (ezek pontos jegyzéke az információs irodákban tekinthetô meg).
A Román Posta kolozsvári alkalmazottai februárra figyelmeztetô és általános sztrájkot jelentettek be, közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Marcel Giurge szakszervezeti vezetô. Becslése szerint a tiltakozó megmozdulásban a posta összes alkalmazottja részt fog venni. Az országos szakszervezeti vezér, Costel Ovidenie figyelmeztetett: ha nem sikerül a vezetôséggel megegyezni, a Román Posta 35 ezer alkalmazottjából 30 ezer szakszervezeti tag kirobbantja az általános sztrájkot, teljesen megbénítva a postai szolgáltatásokat.
A szakszervezet elsôsorban a béreknek az infláció üteméhez való igazítását követeli, ugyanakkor pedig tiltakozásukat fejezik ki a tervezett személyzetcsökkentés ellen. Tájékoztatásuk szerint fizetésemelésre utoljára 2001-ben került sor, amikor 25 százalékkal növelték a fizetéseket, jóllehet az infáció legalább tíz százalékkal magasabb volt. Eszerint a postai alkalmazottak átlagfizetése 900 ezer lejjel kevesebb, mint az országos átlagjövedelem.
A postaigazgatóság a Mediafax hírügynökségnek elküldött közleményében leszögezi: a sztrájkolók40 %-os bérkövetelésével szemben idén legfennebb 22 %-os fizetésemelést biztosíthatnak, ennyit ír elô a szakminisztérium által jóváhagyott postai költségvetés. A vezetôség azonban bízik a további tárgyalások sikerében, és reményét fejezte ki, hogy elkerülhetô az óriási károkat okozó általános sztrájk.
Kedden Dan Canta alprefektus találkozott Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnökkel. A prefektus-helyettes tisztázni akarta a státustörvény romániai alkalmazásában segítséget nyújtó információs iroda mûködésével kapcsolatos gyakorlati kérdéseket.
Amint arról beszámoltunk, Adrian Nãstase kormányfô kilátásba helyezte, hogy amennyiben Magyarországon a román–magyar megállapodást nem alkalmazzák "jóhiszemûen" a prefektusok ne tegyék lehetôvé a státustörvény alkalmazását elôsegítô irodák létrehozását a megyékben.
Lapuknak adott nyilatkozatában Dan Canta elmondta, építô jellegû megbeszélést folytatott az RMDSZ tisztségviselôjével. — Megegyeztünk abban, hogy az érdekvédelmi szervezet betartja a két kormányfô által decemberben aláírt megállapodásban foglalt elôírásokat. Amit Kónya-Hamar Sándor elmondott, abból világosan kiderült, hogy az iroda tevékenysége nem szegi meg a megállapodást. Tájékoztatott, hogy az RMDSZ Fürdô utcai székházában csupán útba igazítják a kérvényezôket, a kéréseket nem itt tárolják ôket és nem innen küldik tovább az illetékes magyar hatóságoknak. Ami pedig a legfontosabb: nem itt bocsátják ki a magyar igazolványt — mondta az alprefektus. Dan Cantanak tudomása van arról, hogy egyes esetekben az RMDSZ székházában töltik ki a kérvényeket, de ez csupán "idôs, szemüvegüket otthon felejett személyek esetében történik meg". Szerinte Kolozsváron nincs szükség mesterséges feszültségkeltésre még akkor sem, ha a szóban forgó irodában több történik, mint útbaigazítás.
Korunk Galéria
Kondorosi Vilma kolozsvári festômûvész kiállítása 2002. január 25-én, pénteken 13 órakor nyílik meg a Korunk szerkesztôségében (Nagyszamos/Iasilor utca 14. szám). Bevezetôt mond Heim András. Török Katalin színmûvésznô Áprily Lajos-verseket ad elô. A zenei mûsorban mester és tanítványa, Ruha István és Veress Csaba Bartók Béla és G.Fr.Händel-hegedûduókat játszanak.
HIT, VALLÁS, VALLÁSOSSÁG — Az RMDSZ kül- és belmonostori szervezete, valamint Pro Iuventute Alapítvány szervezte elôadásorozat keretében ma, szerdán du. 6 órától a kereszténység elterjedésérôl beszélgetnek a Mócok útja 75. szám alatti székházban. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.
A SZILÁGYSOMLYÓI BORVERSENYRÔL tart vetítettképes elôadást Jablonovszky Elemér A piac — In vino veritas címmel 2002. január 24-én, csütörtökön du. 4 órától az RMDSZ alsóvárosi körzetének Párizs utca 17. szám alatti székházában.
A fenti címen, az I. emelet, 5-ös ajtónál hétfôtôl–péntekig, 10–12 óra között válthatják ki az alsóvárosi RMDSZ körzethez tartozó tagok az információs iroda számára szükséges igazolványokat.
A ROMÁN FEJEDELEMSÉGEK EGYESÜLÉSE alkalmából január 24-én de. 11 órakor megemlékezést tartanak és megkoszorúzzák Alexandru Ioan Cuza mellszobrát. 13 órakor tudományos szimpózium a városháza üvegtermében, 17 órakor kulturális mûsor a diákházban, 20 órakor pedig tûzijáték az Avram Iancu szobornál.
— Milyennek ígérkezett a kolozsvári polgármester által beígért román igazolvány?
— Mint a görögtûz egy török hajón.
— És milyen a magyar igazolvány?
— Mint a törökméz a görög szájban.
A tudós bányamérnökre és költôre emlékeznek születése 200. évfordulója alkalmából 2002. január 25–26-án Kolozsváron. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében sorra kerülô kétnapos rendezvénysorozat január 25-én délelôtt 11 órakor koszorúzással kezdôdik a Házsongárdi temetôben. Január 26-án délelôtt 11 órakor tudományos ülést tartanak a Tamás András/Ion Ghica utca 12. szám alatti EME ház elôadótermében. Debreceni Márton és az EME címmel Benkô Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Debreczeni Márton, a bányamérnök és feltaláló címmel Droppán Béla, az ELTE Történelemtudományi Tanszékének munkatársa és Debreczeni Márton, a költô címmel Szabó Levente, a BBTE Magyar Irodalmi Tanszékének munkatársa tart elôadást.
Hatodik születésnapját ünnepli a kolozsvári CD Rádió ezen a héten. A könnyûzenei téren páratlanul gazdag rendezvénysorozat alatt 31 koncertre kerül sor Kolozsvár hat legismertebb klubjában.
A rendezvényt nyitó sajtótájékoztatóra hétfôn került sor a Diesel Clubban, ahol a falakat Horatiu Nicoarã a rádió történetét bemutató fényképei díszítik. A CD Rádió teljes létszámban jelen volt szerkesztôségét, Marius Marchin mutatta be a sajtó képviselôinek. Mint elmondták, a CD Rádió második születésnapja óta (akkor a Smokie koncertezett a sportcsarnokban) ez a legnagyobb könnyûzenei esemény a városban. Az idén azért döntöttek a kisebb klubok és több együttes mellett, hogy hallgatóik igényeit a lehetô legnagyobb mértékben kielégítsék. Ugyanakkor Marchin azt is mondta, hogy a sportcsarnokot inkább a house- és dance-zenét hallgató fiatalok töltik meg, a CD Rádió viszont nem ezt a réteget célozza meg. Ennek ellenére a Holograf zárókoncertjét a sportcsarnokba tervezték, de a Románia-Izrael kosárlabdamérkôzés miatt errôl a tervrôl le kellett mondaniuk
A megnyitót az elsôsorban zenészként és dalszövegíróként ismert Dinu Olãranu verseskötetének bemutatója és a kolozsvári Hara együttes koncertje zárta.
Tegnap este további nyolc koncertre került sor (El Lako Jimi, Ilie Stepan, Mircea Baniciu, Iris, Mircea Vintilã, Adrian Ivanitchi, Condurache és barátai, Dinu Olãranu), a további program (a koncertek kezdési idôpontja 21 óra):
Szerda: Taxi (Diesel Club), Mircea Baniciu (Club Euphoria), Mircea Vintilã (Sapka Pub), Adrian Ivanitchi (Sapka), Condurache és barátai (Music Pub), Dinu Olãranu (Music Pub), Iris (Irish Pub), Ada Milea (Club Escorial).
Csütörtök: Proconsul (Diesel), Taxi (Euphoria), Sarmalele Reci (Sapka), Desperado (Music Pub), Ada Milea (Irish Pub), La Créme (Escorial).
Péntek: Vama Veche (Diesel), Proconsul (Euphoria), Desperado (Sapka), El Lako Jimi (Music Pub), Sarmalele Reci (Irish Pub).
Szombat: Holograf (19.30-tól a Studházban), Desperado és Proconsul (21 órától a Diesel Clubban).
Hozzátartozói, barátai, ismerôsei és tanítványai valamennyien tudták — súlyos betegséggel küzd. De bizakodtak, reménykedtek a csodában. Hogy ezúttal is gyôztesen kerül ki mint annyi, hol békés, hol viharosabb csatájából. Sajnos, nem sikerült. Vasárnap délelôtt értesített Székesfehérváron élô bátyja, dr. Csulak Levente, a Kolozsvári Református Kollégium Öregdiákjai budapesti társaságának tagja, hogy 73. életévének elején legyengült szervezete nem bírta a mûtéteket és végleg lehunyta a szemét.
Dr. Csulak Ákos gépészmérnök, sok-sok nemzedék oktatója, nevelôje és jeles kutató volt. Református lelkipásztor gyermekeként, az akkor még nem annyira szórvány Hátszegen, Hunyad megye festôi vidékén született. A második világháború után Kolozsvárra költözött. Itt végzett a Magyar Kereskedelmi középiskolában, ahol remek tanulmányi eredményein kívül a sportban, azon belül a labdarúgásban is kitûnt.
Az érettségi után a jászvásári mûszaki egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Rövid resicabányai tervezômérnökösködés után régi vágya valósult meg, amikor Kolozsvárra került, kezdetben a Gépészeti Intézethez, majd az abból Mûegyetemmé vált felsôfokú intézetbe oktatónak. Itt aztán 1953-tól 1990-ig végigjárta a mérnökképzô pedagógusi ranglétra valamennyi fokát, 1991-tôl pedig már doktorándusvezetô is volt. 1971-ben doktorált, s még a 70-es években érdemes tanári címmel tüntették ki.
A helyi és hazai mérnöknemzedék nevelése mellett meghívott, címzetes tanárként 1968–1995 között eredményesen oktatott többek között a budapesti, gödöllôi, drezdai, berlini, müncheni és stuttgarti mérnökképzô egyetemen.
Távozása súlyos vesztesége az erdélyi magyar mérnökképzô társadalomnak.
A Kamera Hungária televíziós mûsorok fesztiválján (Szeged, 2001. december 13–16.) a Duna Telvízió a döntôben is nagyszámú értékes filmmel pályázott a befutó helyekre.
A Televíziós kísérlet és újítás kategóriájában elismerô oklevelet kapott az Egy kastély anatómiája címû dokumentumfilm. A film a MAGYAR VILÁG címû sorozatban készült. Rendezô: Farkas György; szerkesztô-mûsorvezetô: Szigethy Gábor; operatôr: Pap Ferenc; gyártásvezetô: Nagy Katalin; fôgyártásvezetô: Ordódy Judit.
Az eseményrôl Farkas György rendezôt faggattuk:
— Mi is történt a keszthelyi Festetics kastélyban?
— Az ötlet korábban született, mint ennek a filmnek a története. 1999-ben a Balázs Béla Stúdió pályázatot írt ki, "egybeállításos", azaz vágás nélkül készített kisjátékfilmekre. Mi is nekirugaszkodtunk és sikerült egy majdnem tízperces filmet elkészítenünk Gábri Zoltán rendezô barátommal (Vérvonal).
— Hogyan kötôdött mindez a keszthelyi kastélyhoz?
— Izgatott a kihívás, hogy lehetne-e készíteni egy dokumentumfilmet vágás nélkül? Szerencsés véletlen, hogy Szigethy Gábor szerkesztô pont akkortájt javasolta, hogy forgassunk egy ismeretterjesztô-dokumentumfilmet a keszthelyi Festetics kastélyról. A terepszemlén a kastély szobáinak elrendezése lenyûgözött, arra gondoltam, hogy itt a lehetôség arra, hogy megpróbáljuk az egybeállításos dokumentumfilm elkészítését. A szerkesztô, a forgatókönyvíró munkája következett, a megálmodott 3O perc szövegét ô elsô lépésként papírra vetette. A kamera majdnem fél órán keresztül halad a kastélyban, egy tucatnyi színésznövendék idézi a múltat, a kastély lakóinak beszélgetéseit próbálják elôvarázsolni a történelem süllyesztôjébôl és az akkori hétköznapokat próbálják feleleveníteni. Mint látogató száguld végig a kamera a könyvtáron, a színháztermen, az étkezôn, a kávézón, a tárgyalón, a koncerttermen, majd a velencei tükörteremben állapodik meg, s a lépcsôkön le-fel… a kamera nem más mind egy látogató tekintete.
Az ötletettel hitetlen mosolyt csaltam a beszélgetôtársaim arcára, kivitelezhetetlennek minôsítették az elképzelésemet, képtelen kísérletnek!
— De hogy is sikerül a technikát, a színészeket és a stábot tizedmásodperces pontossággal összehangolni kemény fél órán keresztül?
— A kastélyban három napig próbáltunk és végül egy éjszaka állt a rendelkezésünkre, magára a forgatásra. Már negyedszer futottunk neki, amikor pirkadni kezdett: "ez az utolsó lehetôség!’’ — néztünk össze… és sikerült.
A színésznövendékek mai kastélylátogatóként csodálkoznak rá a múltra és álmodoznak a jövôrôl, zenélnek, vidámak, nosztalgiáznak és elképzelnek egy múltra épülô jövendôt.
Számomra "jó mulatság, férfimunka volt"!
Csak a magyarok szúrtak szemet (223 Bákó megyei iskola mûködik az egészségügyi hatóságok engedélye nélkül); A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége felhívást intézett az RMDSZ-hez; Csángó Nap Csíkszeredában; Szubjektív jelentés a november-decemberben Moldvában lezajlott magyar nyelv oktatásával kapcsolatos eseményekrôl; A Bandinus-kódex és a moldvai csángómagyarok ügye a XVII. század derekán; 90 esztendeje született Lakatos Demeter csángó költô (1911–1974); A moldvai csángók eredete; Csángó tábor Csornán.
Ha nem arról volna szó, amirôl van, ha nem arra menne a játék, amire irányítják, akár meg is csodálhatnánk azt a menetrendszerû pontosságot, ahogy idôrôl-idôre fellobban, azaz fellobbantják szolgálatos méregkeverôk a csángókérdést. A cél napnál világosabb: eltemetni ezt a maroknyi magyar népességet, amelyik hosszú idôk óta harcol létjogosultságáért, sokszor puszta létéért. E hôsies harcban sokszor elbukni látszott, de mindannyiszor, akár a fônix madár, segítséggel, de többször anélkül, újjászületett és tovább vívja ádáz harcát az egyszerû ember konok igazságérzetével önazonossága megvédéséért.
Tudjuk, hogy Románia aláírt minden (vagy majdnem) nemzetközi elôírást, chartát, ami egyfelôl kötelez, másfelôl fölöttébb hasznosnak bizonyulna, ha be is tartanák, az Európába történô besorolás szempontjából. Unos-untalan kinyilatkoztatjuk, ahol csak alkalom adódik rá, hogy mioritikus tájainkon a nemzeti kérdés, mint befejezett megvalósítás, maradéktalan és végleges megoldást nyert.
Igen ám, de itt van ez a fránya csángó ügy, amelyik kellemetlenül mindegyre terítékre kerül. Most csárdást akarnak táncolni, magyar vendégeket akarnak fogadni, magyarul akarnak tanulni, magyarul szeretnének misét hallgatni, sôt — horribile dictu! — magyarul akarnak beszélni, most már az utcán is.
Pedighát "neves tudósok" szorgalmasan gyártják halomszámra azokat a bizonyítékokat miszerint a csángók nem magyarok, s azok akiket Moldvában most magyarítani akarnak, azok színtiszta románok. Ez már kommunikációs zavar, t. i. a két vitázó fél közül egyik nem is akar vitába bocsátkozni mert szerinte az ô állítása — sarkigazság! Dumitru Zaharia professzor, miután még azt is kétségbevonja, hogy magyar népesség, sôt Magyarország is egyáltalán létezik, megállapítja, hogy a moldvai csángók — románok. Ennyi! Ôprofesszorsága immár negyven éve tanulmányozza ezt a kérdést, ami tulajdonképpen — nem is létezik. De hát ha nincs is kérdés, mit tanulmányozott annyi temérdek ideig? Bár hosszú volt a stúdium, engedelemmel, ajánlanék egy kis hézagpótló könyvészeti anyagot s, hogy a fordítás ne csorbítson a szöveg értelmén, eredetiben idéznék.
1. "Si spre apus Moldova este în zilele noastre cu mult mai întinsã decât odinioarã, cãci înainte de Stefan cel Mare, muntii care o înconjoarã tineau de Transilvania si tara era mult mai îngustã în partea aceasta." (Dimitrie Cantemir, "Descrierea Moldovei", Editura Minerva Bucuresti, 1973, 13. o.)
2. "Tinutul Bacãului... de sub munti se gãsesc multi moldoveni numiti papistasi (pápisták, azaz római katolikusok. T. Z.) atât dupã neamul cât si dupã credinta lor. (ibidem, 36. o.)
3. "...aceia care locuiesc la hotarul Podoliei vorbesc astãzi leseste (lengyelül, T. Z.) si ruseste. Fiindcã ungurii au rãmas neclintiti în legea lor papistãseascã, si-au pãstrat si limba tãrii lor; dar ei înteleg cu toti si limba moldoveneascã" (Ibidem, 221. o.)
Letagadni vagy éppen semmibe venni Dimitrie Cantemir, kora tudós krónikásának állításait, szembeállítani a történelmi tényeket új, fantázia- (és politika ízû) elméletekkel nem kommunikációs zavar, hanem egyenesen a kommunikáció csôdje.
Sajnos kommunikációs zavar a mindenkori magyar kormányok részérôl is megnyilvánult, elég gyakran, aminek levét nem nehéz kitalálni, hogy kik itták meg. Álljon itt egy példa erre nézve, 2001-es keltezéssel, egy magyar sajtótermékbôl, nem szószerint idézve.
Egy magyar újságíró egy fogadáson francia kulturattaséval beszélgetve szóbahozta az erdélyi magyarság kérdését. Az attasé rosszalóan jegyezte meg, idézem, "Az erdélyi területeken nem lenne semmiféle nemzetiségi probléma, ha a magyarok a II. világháború idején nem üldözték volna el a románokat és nem telepítettek volna a helyükre kétmillió magyart..." E képtelen tiráda hallatára, az illetô újságíró elmagyarázta a tényeket és elküldte az attasénak az ugyancsak francia Yves Daruvar szerzô, francia nyelvû könyvét Trianonról. Legközelebbi találkozójukon a kulturattasé elnézést kért és mentegetôzve közölte, hogy "eddig a nemzetiségi problémák igazi okáról semmiféle információt nem kapott, román részrôl viszont annál többet".
Egyik részrôl alaposan kitervelt stratégia részeként kitûnô kommunikáció, másrészrôl, a dölyfös és naiv "úgyistudjákmivan" politika kommunikációs rendszerének teljes csôdje.
De íme egy még frissebb példa, bár nevezhetném az elôbbi tükörképének is.
Nemrég a bukaresti pápai nuncius, nem jegyeztem fel a nevét, de tudom, hogy francia, (Ejnye!) így nyilatkozott a televíziónak:
"Valóban hallottam beszélni egymásközt az apácákat, nôvéreket csángóul (!), de imádkozni csak románul imádkoztak, sôt a templomban sem kértek soha magyar nyelvû misét... akkor meg minek erôltetni a magyar oktatást?" Köszönjük nuncius Úr! Tökéletes kommunikáció... Most már megértjük a nemzeti kérdés radikális megoldását frankhonban olytéb, hogy az anyanyelvi oktatást egyszerûen kizárták és kötelezôvé tették az iskolákban a francia nyelvet, így elfranciásították a nemzetiségeket. A világon senki sem tiltakozott — nem kommunikáltak — ez ellen, jóllehet az 1850-es években Franciaország lakosságának (és ez nem kis szám!) több mint egyharmada nemzeti kisebbségekbôl tevôdött össze. (elzászi, lotaringiai németek, flamandok, bretonok, baszkok, katalánok, olaszok, stb.). Innen már csak egy lépés az egységes nemzetállam eszméjét szentesítô alkotmányig. Ez ne lenne követendô példa?
A kommunikációs zavarok a magyarok és a magyar csángók között már a reformáció után megkezdôdtek, papok hiánya meg nemtörôdömség miatt. Trianon után az adott szerencsétlen helyzet meg a magyar állam érdektelensége következtében a csángók még jobban leszakadtak s már-már megpecsételôdni látszott sorsuk. Mikor, nagykésôre a Magyar Tudományos Akadémia megfigyelôket küld Moldvába felmérni a csángók helyzetét, már csak arra szorítkoznak, hogy megállapítsák a nagy olvasztótégely mûködését, amelyben egy halálraítélt népcsoportocska agonizált. Talán mégis csodálták odaát az adminisztratív hatalom és az ortodox egyház tökéletes összejátszását ezen a téren.
Szerencsére a jövendôvel történô kommunikáció ébrentartására kirendeltettek Lakatos Andrások, Petrás Józsefek, Duma Andrások, Domokos Pálok, Kallós Zoltánok, Szabó T. Attilák, és még sokan mások, akik a csángókra jellemzô konok kitartással végzett munkásságukkal bizonyították a történelmi tényt, hogy léteztek és léteznek a moldvai magyar csángók, anyanyelvükkel (lásd a két kötetes Csángó nyelvatlaszt), hitvallásukkal, gazdag és színes kultúrájukkal.
És hadd okvetetlenkedjem a mostani ádáz csángóellenes hadjárat stratégáival és vezéreivel. Idéznék a kommunista román állam — ma már érthetetlen bakinak taksált — korabeli pozitív diszkriminációs politikájából. A Kolozsváron megjelent "Világosság" címû napilap írta 1948. január 21-én, (V. évf. 163. sz.)
"Magyar tanító jelentése Csángóföldrôl" (A tanítót Kurkó Gyárfás küldte Csángóföldre) "Mint nyolcadik üttörô érkeztem a moldvai Felsôrekettyés csángó községbe. Amikor elôször vettem részt a szentmisén, a templomból az egész falunépe hazakísért. Sokan sírtak, éljeneztek. Az ifjúság estére táncba hívott.A gyermekek most már szorgalmasan tanulnak anyanyelvükön. Köszönet érte az MNSZ-nek, Czikó Nándor országgyûlési képviselônek, Dogariu- Kádár István lelkes csángó titkárnak és Kemenes József brassói tanfelügyelônek"
1948. január 25. ugyanabban a lapban.
"Újabb magyar tanítókat kérnek Csángóföldre!"
Rácz György a MNSZ kp. vb. tagja könyveket vitt a felállítandó csángóiskolák részére. Lészped és Klézse környékén magyar gyermekek olyan tömegesen iratkoztak be a magyar tannyelvû iskolákba, hogy a kinevezett tanítók máris kevésnek bizonyultak. Bákó megye tanügyi fônöke sürgôsen újabb tanítókat kér!" (Mit is kér a mostani bákói tanfelügyelô?)
1948. április 23. U. o.
"Hazánkban nem szóbeszéd a népek egyenjogusága, hirdeti Duma György, a bákó megyei csángók nemzetgyûlési képviselôje. A múltban a csángómagyarokat kizáratták az Erdélyi Magyar Gazdák Szövetségébôl. Sokat kell majd tanulnunk,az EMG. nagy feladata a csángók szakmai nevelése is."
Ha mindezek a szocialista építés hurráoptimista szakaszában is hangzottak el— elhangzottak, azaz leírattak feketén-fehérre. És ezt a piszkálódók legnagyobb bánatára korrekt kommunikációnak tekintjük.
Aztán, hogy fordult egyet ismét a történelem kereke és elérkezett egy olyan korszak amikor az asszimilációs tégely alatt ugyancsak szították a tüzet, ez valójában a szocialista tábor két "testvéri" országa közötti teljes kommunikáció hiányára vallott. Csakhogy ameddig egyik nem bánta, addig a másik bátran csinálta.
A "nagy fordulat" után is csak lassan oldódtak a görcsök. Egy ideig Duma András csángó költô szavai, miszerint "ugyanúgy vernek, mint régen, de szabad jajgatni" ugyancsak helytállóak voltak.
Hát innen indultunk újra. Volt csángó, nincs csángó? Nem. Volt van és lesz csángó. Magyar csángó. A hadakozáshoz energia, elszántság, és okos politizálás szükséges.
A küzdelem közepette "érdekképviselôink" egy pillanatra sem feledkezzenek meg Németh László 1935-ös Útirajzának egy mélyértelmû megjegyzésérôl, amelyet akár egy hétköznapi, vagy inkább mindennapi figyelmeztetésként is értelmezhetünk:
"Ha mi jóképet vágunk ahhoz amit velünk csinálnak, ôk is jó képet vágnak a mi türelmünkhöz".
A diktatúrának volt egy — eléggé el nem ítélhetô — mérhetetlen károkat okozó gyakorlata: Ami a Pártnak — nálunk személy szerint, az istenített Házaspárnak nem tetszett — arról nem is lehetett szólni. Így (például) az írott és beszélt sajtóból nem alakíthattunk ki képet a hazai bûnözés mértékérôl. Ilyesmi ugyanis, csak imperialista országokra (vagy apróbb szövetségeseikre) lehetett jellemzô, ott fordulhatott elô. Annál nagyobb zajt csaptak (volt) a közkegyelem körül, amellyel a Kárpátok Géniusza kitárta a börtönkapukat, nemcsak tyúktolvajokat-zsebmetszôket és szélhámosokat engedve szabadon, de rablógyilkosokat is — tömegével. Hadd lássa a világ: szocialista országunkban nincs szükség börtönökre! Aztán lett, Adrian Pãunescu költô, jelenleg szenátor úr jóslata ellenére. A nagylelkû államfôi aktus eredményeképpen ugyanis megyénként — egy hónap alatt — mintegy 40 erôszakos tettet, gyilkosságot hajtottak végre. A "fölöslegessé" vált börtönökbôl sürgôsen kiköltöztették az alig beköltöztetett könyvtárakat raktárakat, hogy ezek ismét régi rendeltetésük szerint szolgálják a hazát. Ennek azonban — már nem örvendezett annyira a Diktátor (egy idôben) olyannyira kedves Bárdja. Másik — üdvösnek minôsíthetô — szándék is ugyancsak visszájára fordult: A mûvi terhesség-megszakítást szigorúan tiltó intézkedés következtében — a titokban, nem steril körülmények között és nem orvos által végzett "mûtétek" következtében, fiatal anyák ezrei pusztultak el — kiváltképpen faluhelyen.
Nem folytatom a szigorúan titokban tartott, számos áldozatot követelô jelenségek felsorolását: Immár hagyjuk békében a Diktatúrát. Térjünk vissza napjainkhoz. Súlyos gondokhoz, amelyekrôl — hivatalosan — nem nagyon esik szó, de amelyek manapság már — a szabad sajtó körülményei között — nem maradhatnak titokban.
Tudtam, fiataljaink — hogy "gyermekeink"-et ne mondjunk —, már a diktatúra idején kábítószerezni kezdtek, "szipuzás" formájában, különféle lakkok illatának a szívásával — nájlontasakból. A hatóságok — annak idején — eléggé keményen felléptek a jelenség ellen, sikerült is némiképpen visszaszorítani azt. Késôbb — kivált a rendszerváltás után — úgy tudtam, országunk a kábítószerkereskedelemben inkább "tranzit" semmint "fogyasztó" országnak számít. Minap megdöbbentô híradásra figyeltem fel, valamelyik hazai TV csatornán. Eszerint egyes bukaresti iskolákban mindennapos jelenség a kábítószerfogyasztás. Már nem "szipuzás " formájában. Egész terjesztôi-kereskedôi hálózat alakult ki a bukaresti iskolák körül, amelyik különféle formában-csomagolásban juttatja el az érdeklôdô gyermekekhez-fiatalokhoz a kellemes közérzetet teremtô gyöngébb-erôsebb — végeredményben azonban gyilkos — kábítószereket. Kérdem azonban (tényleg kérdem, mert nem tudom): csak a Fôvárosban van ez így? Mi lehet a helyzet országosan az iskolások-középiskolások-egyetemisták kábítószerfogyasztása terén? Mert ha ez terjedôben van, ha elterjed — akkor tényleg megkérdôjelezhetô az ország, a "nemzet" jövôje! Nem volna-e jó máris intézkedni, akár úgy is, hogy több pénzt áldozni a mennél hathatósabb felvilágosításra a rákfene terjedésének a megelôzésére — és a büntetô jogszabályok súlyos szigorítására a kábítószerterjesztô-kereskedôk irányába?
A kallódó gyermekek tekintetében országunk iránt kezdetben olyannyira szigorú Emma Nicholson bárónô rövid néhány hónap alatt gyökeresen megváltoztatta kezdeti rossz véleményét országunkról ebben a tekintetben.Ennek csak örvendenénk, ha valós oka is lenne ennek a véleményváltoztatásnak — néhány elvi határozaton kívül. Tartok tôle azonban — hogy nincs. Az egyházaink által mûködtetett-szervezett otthonok-iskolák gyönyörûen mûködnek ugyan (kiváltképp Erdélyben), de Bukarestben a csatorna-lakó "szabad életet kedvelô" gyermek-fiatalok között, szinte korlátlanul folyik a kábítószerezés, a város alatti meleg csatornák, megannyi kóbor-gyermek és felnôtt téli menedékhelyei pedig továbbra is gondoskodnak az alvilág "utánpótlásáról".
Azt hiszem, jó lenne ha ezeknek az ország jövôjét igencsak érintô kérdéseknek is legalább akkora figyelmet szentelne Kormányzatunk mint — teszem azt — a magyar kedvezménytörvénynek, egyáltalán a nemzetet fenyegetô "magyar veszedelem"-nek. Nem a magyaroktól kell ugyanis megvédeni az országot (ami igen hálás feladat egyébként, mert a magyarok nem is támadják) — hanem a nyomortól, a zülléstôl, ami már sokkal nehezebb, mert ez valós jelenség. A diktatúra vezette erre az útra esztelen gigantomániájával — és szélsôségesen nacionalista demagógiájával. Ez utóbbi igencsak fülbemászónak bizonyul ma is, némely politikus (és nem is kevés) szájából. Egyesek népszerûségre tehetnek szert általa, nagyobbat, mintha az ország valós gondjait feltárva — orvosolni igyekeznek a bajt. Amíg ez nem következik be, addig hiába is próbálkoznak igen rátermett és ügyes politikusaink olykor nagyotmondások és csúsztatások árán is javítani "nemzetközi megítélésünkön".
A negyeddöntôk elsô mérkôzéseivel folytatodótt az év elsô Grand Slam versenye Melbourne-ben.
A férfiaknál a cseh Jiri Novak (26. kiemelt) és az osztrák Stefan Koubek összecsapása nagyon egyoldalúnak bizonyult: mindössze egy óra és 25 percet tartott és a cseh teniszezô 6:2, 6:3, 6:2 arányú gyôzelmével ért véget.
A svéd párharcban szintén a favorit nyert: Thomas Johansson az eddig meglepetést meglepetésre halmozó Jonas Björkmant búcsúztatta a küzdelmektôl, jó barátját négy játszmában gyûrte le, 6:0, 2:6, 6:3, 6:4 arányban nyert a több mint két és fél órát tartó mérkôzésen. Az elôdöntôben Johansson Novakkal mérkôzik.
Szerdán a másik ágon mérkôznek, a chilei Marcelo Rios a 7. kiemelt német Tommy Haasszal, a dél-afrikai Wayne Ferreira az orosz Marat Szafinnal (9. kiemelt) küzd a legjobb négy közé jutásért.
A nôi egyéni küzdelemben szintén egy sima és egy izgalmas mérkôzésnek lehettünk tanúi. Az elsôn az egykori világelsô, az utóbbi idôben Ausztráliában eléggé peches svájci Martina Hingis 6:2, 6:3-mal söpörte le a pályáról az olasz Adriana Serra Zanettit. A második amerikai küzdelmet hozott, a sérülten kiálló Venus Williams még megnyerte az elsô szettet Szeles Mónika ellen (7:6, a rövidítésben 7:4), de a következô két játszmában nem bírt az újvidéki születésû teniszsztárral (6:2 és 6:3). A mérkôzés közel két órát tartott. A következô körben Hingis és Szeles egymással küzd a döntôbe kerülésért. Szerdán a "felsôház" mérkôzéseit bonyolítják le: a világelsô amerikai Jennifer Capriati (1. kiemelt) a francia Amelie Mauresmóval (7.) játszik, a másik találkozó pedig belga párharc: Kim Clijsters (4.) Justin Heninnel (6.) játszik.
Szombattól Mali Köztársaság ad otthont az Afrikai Nemzetek Kupájának. A csapatok az elsô forduló mérkôzésein jutottak túl, eddig nem túl sok találat született, a nyolc mérkôzésen mindössze ötször rezgett a háló.
Eredmények:
A-csoport: Mali–Libéria 1–1 (gól: Keita — 89. perc, illetve Weah — 45. perc) és Algéria–Nigéria 0–1 (43. perc Aghahowa — 43. perc);
B-csoport: Marokkó–Ghána 0–0 és Dél-afrikai Köztársaság–Burkina Faso 0–0;
C-csoport: Togo–Elefántcsontpart 0–0 és Kamerun–Kongó 1–0 (Mboma — 40. perc);
D-csoport: Zambia–Tunézia 0–0 és Egyiptom–Szenegál 0–1 (Diatta — 82. perc).
(pja)
Hatvan évesen lett újra apa Roger Lemerre, a francia labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. A boldog anya a 30 éves Jeanette Van Den Brand.
A Le Parisien címû napilap beszámolója szerint Laure január 11-én született Fontainebleau-ban.
A világhírû szakembernek már van egy fia.
A múlt hét végén Aranyosgyéresen is megkezdôdtek a küzdelmek a Sodronyipar SE tekepályáin. A 2001–2002-es bajnokság visszavágóinak elsô fordulóját bonyolították le.
Meglepô módon teljes volt a létszám. A tavalyi négy forduló során egyszer sem gyûlt össze a 2. csoport minden tagja (Jászvásárban még a házigazdák sem jelentek meg), ezúttal a négy csapat teljes erôbedobással küzdött, úgy mintha ettôl a fordulótól függött volna a bajnokság végsô kimenetele. Úgy látszik hatott a szakszövetség elôírása, amelynek értelmében minden olyan mérkôzésen, ahol az ifik nem jelennek meg, a felnôtt csapattól levonnak 2–2 pontot.
Íme, a Iuliu Hatieganu játékvezetô, a Kolozs megyei tekeszövetség elnöke szentesítette végeredmény:
1. Aranyosgyéresi CFR-Sodronyipar 4 pont (4114 fa) — Raul Bucur (kadett) 365; Voicu Pârlea (kadett) 386; Marius Codarcea 866; Krizsán Albert és Tudor Vasinca 431 + 397 = 828; Gheorghe Negrea 835; Andrei Bucur 834 fa;
2. Szatmárnémeti Unió 3839 fa — Dudás Norbert (kadett) 379; Dudás Erik (kadett) 350; Balogh Gyula 773; Alin Muresan 768; Florin Han 788; Adrian Osan 781 fa;
3. Marosvásárhelyi Elektromaros 3793 fa — Kocsis István (kadett) 303; György Árpád (kadett) 398; Nagy Zoltán 773; Farkas Béla 733; Balogh Loránd 779; Szép Attila 807 fa;
4. Jászvásári CFR-Olimpia 3708 fa — Radu Pricop (kadett) 318; Paul Pãtrascu (kadett) 326; Dumitru Brumã 667; Silviu Viteaz 779; Dumitru Penciu 799; Mihai Benghiac 819 fa.
Ezután a forduló után a táblázat élén a CFR-Sodronyipar áll 14 ponttal, 2. az Elektromaros 10, 3. az Unió 6, 4. a CFR-Olimpia 1 ponttal.
Szombaton, január 26-án a felnôtt bajnokság is rajtol, a CFR-Sodronyipar a nagy vetélytárs Petrillai Intert fogadja.
A székelyudvarhelyi városi tanács január 11-i ülésén, az idei költségvetésben majdnem felére csökkentette a város kulturális intézményeinek fenntartására szánt összeget. A döntés legsúlyosabban a Székelyudvarhelyi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát (SZINFO) érintette: ôk nulla lej költségvetési támogatást kaptak.
A Magyar Ifjúsági Tanács, mint az országos ifjúsági szervezetek ernyôszervezete, nyilatkozatban tiltakozik a döntés ellen. Jakab István, a szervezet elnöke elmondta: a csökkentett költségvetési támogatás a helyi múzeum, színház és könyvtár számára csupán az alkalmazottak fizetését fedezi, nincs lehetôségük javítások elvégzésére vagy egyéb beruházásokra. A SZINFO számára pedig gyakorlatilag az iroda megszûnését jelenti. A SZINFO irodában önkéntesek dolgoznak, mûködési költségeiket a Megyei Tanács támogatásából fedezik. Munkanélkülieknek munkahelyekrôl, felvételire készülôknek pedig egyetemekrôl nyújtanak felvilágosítást. Szolgáltatásukat eddig mintegy 23 000-en vették igénybe.
Az elnök szerint a döntés nem a helyi érdekeket szolgálja, hanem az RMDSZ által az ifjúsági és civil szféra irányába indított támadás, és egy "bujtatott" kampány része. Az említett kampány célja az, hogy megbontsák az egységet. A helyhatósági választáson alulmaradt RMDSZ ellehetetleníti a helyi mûvelôdési intézmények mûködését, a visszaesést pedig a jelenlegi polgármester számlájára írják majd.
A nyilatkozat kiadásával szeretnék az RMDSZ helyi önkormányzati képviselôit "jobb belátásra bírni", vagyis a költségvetési tételek megváltoztatását kérik, olyan módon, hogy a magyar közösség, és ne a pártpolitikai érdekek kerüljenek elôtérbe. A Szabadság kérdésére Jakab István elmondta: szerinte a támogatás megvonásának igenis köze van a MIT és az RMDSZ között másfél éve fennálló feszült helyzethez. "Ez egy háború kezdete, csak kérdés, hogy mikor ölt országos méreteket. Országos szinten álltuk a sarat, úgy látszik, most helyi szinten támadnak, bár nem mindenhol ilyen az RMDSZ." — mondta az elnök. Udvarhelyen a MIT-nek további három tagszervezete mûködik. Jakab István szerint az IKE és az ODFIE mûködése nagyobb biztonságban van, de fél attól, hogy az Udvarhelyi Fiatal Fórum lesz a következô támadás célpontja.
A Kolozs megyei Vízszolgáltató Vállalat értesíti kolozsvári ügyfeleit, hogy a víz és egyéb szolgáltatások árát 5,5%-al növelték. Az új tarifák szerint a hidegvíz köbmétere 5891 lej, a csatorna használati díja pedig 2259 lej. Ezek az árak az áfát nem tartalmazzák, a júliusi, augusztusi és szeptemberi inflációs ráta növekedését is tükrözik.
Kedden is folytatták sztrájkjukat a szamosújvári Somvetra üveggyár dolgozói. Az ezernél több sztrájkoló mindhiába várt a hétfô délutánra, az Állami Részvények Adminisztrálásáért és Privatizálásáért Ügynökség központi székhelyére tervezett gyûlésre, ahol a szamosújvári gyár 1996-ban megszületett privatizációs szerzôdésének tárgyalására is sor került volna — a gyûlést nem tartották meg. Az üveggyári dolgozók nem ismerik el a szerzôdés törvényességét, s annak semmissé nyilvánítását kérik. Másrészt az említett állami vagyonkezelô ügynökség vezetôsége szerint az üveggyár privatizációját, a szerzôdésben foglaltak megszegése miatt felfüggeszthetik. A gondot az okozza, hogy a szerzôdésben foglalt egyik fél két egymást követô — a 2000. és 2001. évre szóló — részlet kifizetésével elmaradt. A szakszervezeti vezetô, Tiberiu Benta kedden azt nyilatkozta, a munkások visszautasítják a vezetôtanács elnökével való párbeszédet, és az ügynökségtôl kapott elfogadható megoldás megszületéséig folytatják tiltakozó megmozdulásukat. A szakszervezeti vezetô elmondta, az állami hatóságok nem vesznek részt a munkakonfliktus feloldásában, és az ügynökségnek kellene megfizetnie a munkaszünet által okozott kárt. A több mint ezer munkás egy héttel ezelôtt kezdte tiltakozását.
A hét elején lehullt hómennyiség újabb fejfájást okozott a szamosújvári városgazdáknak. A polgármesteri hivatal már hétfô reggel mozgósította a vállalatokat, intézményeket és a lakosságot a hó eltakarítására, azonban nem minden utcában tisztították meg a járdát. Jobb a helyzet az útfelülettel. A Közterület-fenntartó Vállalat három hóekéje egész nap járta a város 104 utcáit. Fôleg a központot szabadították fel a nagy hómennyiségtôl, de kétszer-háromszor megfortdultak a Füzesi és Németi utak környékén is. A város szomszédságában szinte valamennyi út járható, csupán a Buza felé vezetô megyei úton vannak még akadályok. A hét elején az autóbuszok sem tudták megközelíteni a megyeszéli falut, csupán Cegéig jutottak el a tanerôk is. Komoly problémát okoz a közlekedés Szépkenyerûszentmárton környékén, de itt a helyi közigazgatás is többet tett a hótorlaszok megszüntetéséért.
Szamosújvár környékén régóta nem hullt ennyi hó, így a mostani idôjárási viszonyok komoly feladat elé állítják a mezôségi községek önkormányzatát.
A füzesmikolai kolostor képezi a görög katolikus és görögkeleti egyházak közötti nézeteltérések újabb tárgyát. A Sarmisegetuza Kulturális Alapítvány felkérte George Gutiu görög katolikus püspököt, vonja vissza a kolostor visszaszolgáltatására vonatkozó, a kolozsvári bíróságon letett kérelmét. Az alapítvány által megfogalmazott közlemény rámutat, hogy a kolostor megalapítása óta az ortodox egyház tulajdonát képezte. A közlemény megfogalmazói úgy vélik, a kérés visszavonása jó hatással lenne a két hit követôire, kapcsolatukra, ugyanakkor visszaállítaná a történelmi igazságot.
A görög katolikusok kérik templomaik lebontásának beszüntetését, az ortodox templomoknak görög katolikus templomok közvetlen közelében, vagy éppen egyazon telekre történô építésének megakadályozását, a már elkezdettek megállítását, és ugyanakkor azt hogy, a kormány bocsásson ki egy rendeletet, amely ezt a helyzetet rendezné.
A nehéz, szürke felhôk már-már rálógnak a háztetôkre, odakinn zimankós hideg van, nincs kedvünk az ágyból megmozdulni sem, nemhogy felöltözni és nekivágni a napi teendôknek, vagy ne adj’Isten elmenni egy-egy esti rendezvényre. Téli depresszió — ez ennek a lelkiállapotnak az orvosi elnevezése, s valószínû sokak szenvednek ettôl az "úri" betegségtôl, csak nem tudnak róla, amint hogy arról sem, hogy ezek a tünetek minek köszönhetôek. Az alábbiakban Farkas Magda pszichológus segítségével megpróbáltuk, lélektani szempontból, kideríteni az okokat, meghatározni a tüneteket, és némi segítséget nyújtani a betegség leküzdésében, vagy legalábbis enyhítésében.
A pszichológus véleménye szerint tehát, ha valakinél fellép a téli depresszió, az sajnos kitartóan jelen lehet még március, áprilisban is. Az elsô jelei már elkezdôdnek amint a nappalok rövidülnek, s mivel a fény, a meleg, a szín rendkívüli élettani hatással van az emberi természetre, ezek hiánya azonnal kiváltja a tüneteket. A színeknek különösképpen megvan a maguk színdinamikai hatása, amely rendkívül mélyen hat az emberi pszichés összetevôkre. Tanácsos tehát erre az idôszakra a lakásban fényforrást sugalló, meleg színû anyagokból készült diványpárnákat, terítôket, falvédôket elhelyezni. A tünetek felületesebb vagy mélyebb jelenléte alkattól is függ, a vidámabb természetû emberek könnyebben átvészelik ezt az idôszakot. A depresszió felléphet fáradtság következtében is, hiszen, Farkas Magda szerint, ha "rablógazdálkodást" folytatunk szervezetünk ellen, mind pszichikai, mind fizikai szempontból, akkor máris megkönnyítettük a betegség útját. A téli depressziónak leginkább a nôk vannak kitéve, a téli ünnepsorozat ugyanis nagyon igénybe veszi ôket, fôleg a 25–45 év közöttieket, tehát nem véletlen, hogy többen szenvednek e betegség miatt. Az ismert tünetek közül nem feltétlenül van jelen mindenik egyszerre, de rendszerint társulnak, mint a levertség, lehangoltság, kiegyensúlyozatlanság, fokozott alvásigény, általános renyheség, a koncentrálóképesség nagyfokú hiánya. Ugyanakkor fellép az "édesszájúság" is, amely nem tudatos ugyan, de az édességek iránti igényünknek mély gyökerei vannak. A nyugtalanság, az elvégzett munkákkal kapcsolatos indokolatlan kielégítetlenség érzet, az érdeklôdési kör beszûkülése, a felületes légzés miatti vérnyomás-ingadozás, mind-mind a téli depresszió tünetskálájához tartozik. Ezek a jelenségek semmiképpen nem elônyösek a szervezet számára, de esetenként változhat a kiváltó tényezôkkel szembeni hozzáállásunk. A pszichológus szerint viszont vannak olyanok is, akiknek egyszerûen tetszik a beteg-státus, és "ragaszkodnak" a betegségükhöz, amely által a figyelem középpontjába kerülhetnek, az ilyen esetekben eléggé eredménytelen a beavatkozási kísérlet.
Színdinamikai szempontból a szürkeség, amely a téli hónapokat uralja, rendkívül feszült biológiai és lelkiállapotot idéz elô, amely kitermel egy védekezô elzárkozást, közönyt mindennel szemben, ami kilendítene a depresszió állapotából. Az orvosi kezelésen túlmenôen, ami lehet antideprines-pasztillák szedése, vagy napi kétszer 45 perces fényözön elôírása, vannak kisebb kapaszkodók, amelyek segítenek abban, hogy ki-ki aktívan próbálja átvészelni ezt a betegséget, amely még Churchillt sem kerülte el. Ajánlott tehát megélni a téli évszak örömeit, hiszen még a fagy szorításában is jót tehetnek ezek az aktivitások. A szeszélyes idôjárás is bizakodóvá kell tegyen, hiszen a téli napforduló után már reménykedhetünk az éjszakák rövidülésében, és az apró örömök után is érdemes kinyújtani a kezünket. Másrészt a hosszú téli estéknek megvan az az elônye, hogy jobban igyekszünk haza, mint máskor, többet lehet együtt a család, jobban élvezhetjük az összetartozás melegét. Az öltözék-kiegészítôk kiválasztásánál is a meleg színeket részesítsük elônyben. Végül egy különleges pszichológusi lélekmelegítô ajánlat: olvasgassuk, mondogassuk a téli évszakot versbe foglaló költôk mûveit, az általuk megfogalmazott, élménnyé lényegített üzeneteket.
Hamis bombariadót jeleztek tegnap a Beszterce-Naszód megyei Pénzügyigazgatóság székhelyén. A telefonon jelentkezô nôi hang arról tájékoztatott, hogy az épületben elhelyezett bomba délben 12 órakor fog robbanni. A Rendôrség, Csendôrség, a Román Hírszerzô Szolgálat és a terroristatámadásokat elhárító különleges alakulat együttesen kiürítette az épületet. Rendôrkutyák segítségével több órán át keresték a robbanószerkezetet, ám semmit sem találtak. Délben fél egykor hamisnak nyilvánították a bombariadót. A robbanás jelzett idôpontjában a vizsgálatot végzô alakulatok vezetôin kívül csupán az intézmény igazgatója, Gheorghe Sabãu tartózkodott ott. Az alkalmazottak 13 órakor kezdték újra a munkát. A pénzügyigazgatóság tavaly augusztusban költözött új székhelyére, ahol kétszáz alkalmazott dolgozik. Az utóbbi években ez az elsô bombariadó a megyében.
A szerzôi jogvédelmet szabályozó törvény megsértésének vádjával idézik törvény elé a kolozsvári Ovidiu Mariant (34), aki a Mar Transilvania Kft. Internet-kávézó ügyvezetôjeként számítógépes programokat sokszorosított, s ügyfeleinek használatra bocsátott, anélkül, hogy engedéllyel rendelkezett volna a Microsoft Corporation, Sysmantec Corporation és Adobe System Incorporated cégektôl, s így több mint 261 millió lejes kárt okozott.
A Bünetetô törvénykönyv szerint ezt az 1996/8. számú törvény 142. paragrafusának a és b pontja szabályozza, bünetetésként 3 hónaptól 3 évig terjedô börtönbüntetés vagy 700 ezertôl 7 millió lejig terjedô pénzbírság róható ki.
• Egy távirányító, egy liter pálinka és 500 000 lej volt a zsákmánya annak a két személynek, akik január 19-én törtek be a 68 éves Morutan Virginia lakásába Mezôszombattelkén. A betörôk egy paplannal takarták le az idôs asszonyt, majd elkezdtek az értékek után kutatni. A rendôrség 10 óra leforgása alatt kapta el a két gyanúsítottat, Cojocmaru Liviut (22 éves) és Ferenc Petru Radut (24), akiket az ügyészség 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezett.
• Lopott autókkal való kereskedéssel vádolják Szatmari Adrian és Inchelian Florin tordai lakosokat, akik 2001-ben legalább három hamis rendszámtáblájú gépkocsit adtak el. Elôzetes letartóztatásban védekezhetnek a következô vádak ellen: csalás, közokirathamisítás és lopott autók forgalmazása.
• Azonosították Filipas Antont (20 év), aki 2001. november 18-án 45 napon túl gyógyuló sérülést okozott Molnár Zoltán kolozsvári lakosnak, amikor egy verekedés során Filipas egy bottal állkapcson ütötte Molnárt.
• Közlekedési baleset történt hétfô este 23 óra 40 perckor Tordán. A marosvásárhelyi Páll Lajos egy utánfutós jármûvel elgázolta a süketnéma Pavel Liant, aki nem a megfelelô helyen kelt át az úttesten, és nem nézett körül. Liant agyalapi sérülésekkel szállították kórházba.
• Higannyal történô tiltott adás-vétel közben érte tetten tegnap a kolozsvári rendôrség a 22 éves Aurel Lingurart. A férfi bevallotta: a 4 kg higanyt három évvel ezelôtt apja lopta el az Electrometalból, és azóta lakásukban tárolták. Az "örökös" úgy gondolta, eljött az ideje a tiltott áru értékesítésének, és elindult éjszakai mulatóhelyekre, bárokba vevôt keresni. Valaki végülis 16 ezer dollárt kínált a zsákmányért, az ügylet lebonyolításának színhelyén azonban lecsaptak a rendôrök: a vevô elszelelt, a gyanúsítottat pedig ôrizetbe vették. Az ítélethírdetésre gyorsított eljárással kerül sor.
Erôteljes robbanás rázta meg keddre virradólag a Házsongárdi temetô közelében lévô épületeket. A robbanást tûzvész követte, amelyben egy, félszuterénben lévô kétszobás lakás emésztôdött fel. A lakásban tartózkodó két 72 esztendôs személy súlyos égési sebeket szenvedett. A katonai tûzoltóság szóvivôje elmondta, a tüzet meghibásodott kályha okozta, amelyben el nem éget gázak gyûltek fel. A tûzvészt a kemence lángja okozta. A tûz eloltásával elsôként egy roma család próbálkozott. Bár az elsô-, másod- és harmadfokú égéseket szenvedett idôs áldozatok, akiknek légútjai is károsodtak, a kórházba szállításkor eszméletüknél voltak, állapotukról az orvosok nem nyilatkoztak túlságosan reménytkeltôen.
Elôzetes engedélyhez köti a kormány a magyar búza és a liszt behozatalát. Tavaly is több kísérlet történt arra, hogy a magyar termékeket távol tartsák Romániától, ám a nemzetközi szerzôdésekbe ütközô intézkedéseket a román fél végül kénytelen volt visszavonni.
— A román pékeket sem érdekli a lobogó színe, amikor vásárlói igényeket elégítenek ki — jelentette ki Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedôk Szövetsége (Gabonaszövetség) fôtitkára a Népszavának arra a hírre reagálva, hogy Románia elôzetes engedélyhez köti a búza- és lisztimportot.
Romániában tavaly 7,9 millió tonna búzát takarítottak be. Annyit, mint Magyarország búza- és kukoricatermése együttvéve. A hazai agrárpolitika olyan látszatintézkedésekre kényszerült a jó termés miatt, amellyel úgy vélték, leszerelhetik a belföldi termelôk elégedetlenségét az alacsony gabonaárak miatt. Tavaly a hazai hatóságok rendkívül szigorú minôségi elôírásokat vezettek be a magyar búza- és lisztbehozatalra.
Az intézkedés sértette a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodással (CEFTA) kötött nemzetközi megállapodásokat. Románia idén januártól vissza is vonta ezt a döntését, ám kilátásba helyezték védôvámok bevezetését, amelyek szintén ellentétben álltak volna ezekkel a megállapodásokkal. A védôvámok bevezetésére végül is nem kerül sor, ám a búza- és lisztimportot a hatóságok most elôzetes engedélyhez kötötték. Az illetékesek szerint statisztikai okokból volt szükség az intézkedésre, ám azt is hozzátették, a rekordtermés ellenére nagy mennyiségû rossz minôségû búza és liszt érkezett az országba. Bár tételesen nem mondták ki, egyértelmû, hogy a hónapok óta tartó intézkedéssorozattal elsôsorban a magyar termékek kiszorítását akarják elérni és politikai célokat szolgálnak a román lépések. Tavaly összesen 165 ezer tonna búza érkezett Magyarországról, ami ha nem is elhanyagolható mennyiség, de a magyar kivitelnek mindössze néhány százaléka, a hazai gabonatermésnek pedig két százaléka.
Makay szerint a magyar búzát és lisztet a világpiaci árért exportálták, olcsóbb termékrôl szó sincs. A magyar termelôk már exporttámogatáshoz sem juthatnak, így a román fél intézkedései kizárólag a hazai, vagyis a román piac szereplôit kívánják elônyösebb helyzetbe hozni. Az engedélyek beszerzése költséges és nehézkes, hiszen Bukarestbe kell az importôrnek utaznia a beszerzésük miatt.
— A magyar lisztbôl és búzából készülô termékek egy fizetôképesebb vásárlói réteg igényeit elégítik ki. Ha erre a minôségre a piacnak szüksége van, mindenféle hatósági tiltás és versenyellenes intézkedés ellenére a magyar búza és liszt bejut Romániába — mondta Makay a budapesti lapnak.
A londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tavaly jelentôsen növelte befektetéseit Romániában, az országban felgyorsult reformfolyamatnak köszönhetôen — mondta Jean Lemierre, a pénzintézet elnöke.
Az EBRD elnöke, aki háromnapos látogatáson tartózkodik Romániában, elmondta, hogy a bank tavaly a duplájára, 280 millió euróra növelte új befektetéseit. Lemierre arra számít, hogy az idén is hasonlóan alakul a befektetések volumene. Az elnök megállapodást írt alá a Banca Transilvania pénzintézettel 5 millió dolláros hitelrôl a kis- és középvállalkozások támogatására.
Az EBRD eddig 2 milliárd eurót ruházott be Romániában. A bank nemrégiben írt alá egy 60 millió eurós hitel-megállapodást a Pitesti-et elkerülô út megépítéséhez. Decemberben az EBRD 17 millió dollárral egészítette ki a francia Michelin gumiabroncsgyártó befektetését a hazai Tofan csoporttól megvett gumigyártó részlegbe. A bank tôkebefektetése a Michelin Romania tevékenységének fejlesztését szolgálja.
Tavaly az EBRD legfontosabb hazai tranzakciója a Sidex acélmûvek privatizációja volt. A bank 100 millió dollárt ruházott be az LMN acélipari csoport többségi részesedés-vásárlásának támogatásába, így elsô ízben kapcsolódott be egy nagy iparvállalat korszerûsítésébe Romániában. A bank fontolóra vette, hogy privatizációt megelôzô kölcsönt nyújt az SNP Petrom olajipari vállalatnak 2002-ben.
Az EBRD idei közgyûlését Bukarestben tartja, május 19–21 között.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) január 22-i hatállyal, azaz keddtôl 50 bázisponttal, 9,5 százalékról 9 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot — tudatta az MNB a honlapján a Monetáris Tanács hétfôi ülésérôl.
A kamat csökkentésére a magyarországi makrogazdasági helyzet kedvezô alakulása teremtette meg a lehetôséget. Az irányadó kamat, a kéthetes jegybanki betét kamata 9,0 százalékra, az egynapos jegybanki betét kamata 7,50 százalékra, az aktív repó kamata pedig 10,50 százalékra módosul.
Valóságos pénzügyi és szervezési válságot okoz Olaszországban, hogy a bankoknak nincs elegendô kapacitásuk begyûjteni és csomagolva továbbszállítani a befolyt líra-pénzérméket, miközben a kereskedelemben már-már kezelhetetlenné váltak az új európai valuta aprópénzei.
Az olasz bankoknak néhány hét alatt 40 ezer tonnányi líra-fémpénzt kellene beszedniük a lakosságtól. Az átállás elsô hetei amúgy is nagy megterhelést róttak a pénzügyi intézményekre, mivel egyszerre kellett beszedniük a lírát és nagy mennyiségben kellett kiadniuk az eurót. A régi pénz érméit azonban csak jól elôkészítve, címletek szerinti, szabályszerû rolnikban lehet továbbszállítani a központi begyûjtô helyekre, ahonnan beolvasztani viszik tovább az árut. Erre a mûveletre azonban nincs elég idô és ember.
A postahivatalokba befolyt pénzek is a bankokba mennek tovább, de az új pénz apróját, a centeket a postának kell elsôsorban szétosztania a lakosság között. Immár negyedik hetébe lépett a válság a postahivatalokban, még mindig több órát kell várniuk a sorban állóknak, hogy az ablakhoz jussanak. E nagy torlódásban is az új pénz érméi a ludasak.
A kiskereskedelemben továbbra is sok vitára ad alkalmat az aprópénz, egyaránt tévesztenek még a vásárlók és a kereskedôk. A leggyakoribb hiba, hogy összekeverik az öt- és az ötvencentest, a visszaadásnál még szokatlan, ezért meglehetôsen lassú a számolás. Egyre növekszik az a társadalmi igény, hogy rövid távon vonják ki a forgalomból az egy- és kétcenteseket, az ötcentes legyen a legnagyobb érme a fémpénzek között.
Az új pénz megzavarta az embereket a borravaló általános szokásait illetôen is. Raffaele Russo nápolyi plébános komoly nehézségekkel küszködik, mivel az utóbbi hetekben alaposan csökkent az adományok mennyisége. Korábban ugyanis a hívôk legalább ezer lírát tettek a perselybe, mostanában azonban sokan egy-két centet hullajtanak be, egyszerûen csak azért, mert még nem tudatosult bennük, mi mennyit is ér igazán. A plébános levélben volt kénytelen felhívni a hívôk figyelmét, hogy az új fizetôeszközre való átállás miatt ne váljanak szûkmarkúvá.
Január 22., kedd
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
28 500/28 700 |
31 950/32 150 |
115/118 |
Január 23., szerda
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 28 314 lej, 1 USD =32 044 lej, 1 magyar forint = 116 lej.
A kolozsvári törvényszéken tegnap újabb tárgyalásra került sor a Pop Puscas Teodor ezredes, városi rendôrparancsnok versus Gheorghe Funar polgármester rágalmazási- és sértési perben. A tárgyalás során a felek között heves szóváltás robbant ki. Mivel a polgármester badar kérdéseket tett fel a tanúknak, Pop Puscas Teodor több ízben azt kérte a bírótól, utasítsa rendre az elôljárót. Látván, hogy a polgármester nem tesz eleget a bíró utasításának, az ezredes rákiálltott a polgármesterre: — A város rendôrparancsnoka vagyok, legyen szíves és viselkedjen! Válaszként a polgármester emlékeztette a parancsonokot, hogy nem az 1989 elôtti idôket éljük és az ezredes viselkedése egy milicista magatartására emlékeztet. — Alperes úr, jelenleg a valódi rendôrök idejét éljük és nemrég Ön ezt saját bôrén tapasztalhatta — válaszolta Pop Puscas Teodor.
A következô tárgyalásra február 17-én kerül sor.
Váljon a tanulás nemzeti létformává címmel kedden a Magyar Kultúra Napján kerekasztal-beszélgetést rendezett Berettyóújfaluban a Bihari Szabadmûvelôdési és Népfôiskolai Egyesület, valamint a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A fórumon részt vett Halász János, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára és Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
A találkozón Halász János a nemzeti összetartozást erôsítô, már korábban elkezdôdött folyamat jelentôs állomásaként értékelte a kedvezménytörvényt. Méltatta, hogy a törvény elfogadásával visszafordíthatatlan folyamat kezdôdött meg.
Az államtitkár szólt arról, hogy a törvény szellemében kibôvültek azok a pályázati lehetôségek, amelyekkel a határon túl mûködô magyar kulturális szervezetek is támogatáshoz juthatnak.
A civil szervezetekrôl szólva Halász János az önkéntességet és a közösséget nevezte a legfontosabb szervezô erônek. Kiemelte: a kormányzat és az önkormányzatok felelôsek a civil szervezetek mûködésének támogatásáért.
Tájékoztatása szerint 1998. elôtt a központilag támogatott civil szervezetek 80 százaléka fôvárosi volt, ma viszont a mûködési támogatásban részesülô civil szervezôdések 70 százaléka vidéki.
Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte a kedvezménytörvényt, hogy immár nemcsak az írók, a mûvészek, hanem a kultúra fogyasztói is közelebb kerülhetnek az egységes magyar kultúrához.
— A határon túli magyarok immár akadálytalanul hozzáférhetnek Magyarországon is a kulturális értékekhez — hangsúlyozta az elnök.
Markó Béla beszámolt arról, hogy az erdélyi városokban hétfôn zökkenômentesen megkezdôdött a magyar igazolványok kiadásának elôkészítése.
Rendkívül jelentôs lépésnek tartja, hogy a magyar igazolvány az otthon tanuló erdélyi diákoknak is lehetôvé teszi a magyarországi diákkedvezmények igénybevételét.
— Olyannak szeretnénk a kedvezménytörvényt, amely segíti a szülôföldön maradást — mondta Markó Béla.
Az európai integrációval összefüggô kérdés kapcsán az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy "a már csaknem egy évszázada kisebbségben élôk pozitívabban kezelik az egységesülô Európa, az egységesülô világ vízióját, mint az anyaországbeliek".
Markó Béla szerint ugyanakkor éles különbséget kell tenni a globalizáció és az integráció között. Utóbbi, megítélése szerint, a szerves egésszé való összeállást jelenti, az önálló nemzeti arculat megôrzésével.
Kötô József, az Erdélyi Magyar Közmuvelôdési Egyesület elnöke a berettyóújfalui kerekasztal-beszélgetésen közölte: Szôdemetert, Kölcsey Ferenc szülôfaluját új nemzeti zarándokhellyé kívánják tenni. Ennek szellemében augusztus 8-án Kölcsey születésnapján találkozóra várják a magyar nemzetet az erdélyi településre.
A váljon a tanulás nemzeti létformává címû kerekasztal-beszélgetés kedden délután Nagyváradon folytatódott.
A román határoknál kiutazáskor a mai napig kérik az egészségügyi biztosítást, holott Magyarország esetében erre nem lenne szükség. A kialakult helyzetrôl és az elôrelátható következményekrôl kérdeztük Kerekes Károly Maros megyei képviselôt, aki decemberben interpellációt intézett a kormányhoz.
— Mivel december 1-tôl hatályba lépett az a kormányrendelet, amely szerint a Schengen-országokba utazóknak fel kell mutatniuk a román határoknál az egészségügyi biztosítást, interpellációmban elsôként arra kérdeztem rá: miért vonatkozik ez a Magyarországra utazó román állampolgárokra is, hiszen 1961 óta érvényes megállapodás létezik arra vonatkozóan, hogy a két ország utazói a másik államban betegség esetén ellátásban részesülnek. Megkérdeztem továbbá, van-e tudomásuk arról, hogy a Schengen-országokba kiutazók legtöbbször pórul járnak, mivel senki sem veszi figyelembe a biztosításukat, az orvosi ellátást nekik kell kifizetniük, és hazatérve hiába is próbálnák visszaszerezni a pénzüket. A külügyminisztérium részérôl Cristian Nicolescu államtitkár válaszolt. Az elsô felvetésemre azt válaszolta: román állampolgárok, akik csak Magyarországra utaznak, nem kötelesek felmutatni az egészségügyi biztosítást. Ilyenkor felvetôdik bennem a kérdés: hogyan fogják bizonyítani, hogy Magyarországra utaznak? Szerintük ez egyszerû: nyilatkozat alapján, hiszen ha tovább utaznának, mindenképpen beleütköznek az egészségügyi biztosítás sorompójába. A válasz ellenére, információink szerint a határoknál még nem kaptak utasítást a belügyminisztériumtól a biztosítás eltörlésérôl. Ezért ma reggel faxon kérdeztem meg a belügyminisztertôl, hogy milyen újabb intézkedéseket hoztak, hiszen továbbra is kérik a biztosítást. Várom a válaszát. A törvényes út szerint ilyenkor a belügyminiszternek utasítania kell a határátkelôk személyzetét, hogy a Magyarországra utazó román állampolgároktól nem kell számonkérni az egészségügyi biztosítást. Ezenkívül meghatározták a kormány által akkreditált és nyugaton is elfogadott biztosítási társaságok listáját, ezentúl csupán az ezeknél kötött biztosítások az érvényesek.
Lehetôséget látok arra, hogy hamarosan végleg eltörlik az egészségügyi biztosítást, hiszen az nem lehet, hogy egy kormány keretén belül a jobb kéz nem tudja, hogy mit csinál a bal. Remélem, hogy az államtitkártól kapott tájékoztatás nem csak a külügyminisztérium, hanem a kormány véleményét is tükrözi. Ez a kérdést sokakat érint, hiszen nem csak magyarok utaznak Magyarországra.
A Mediafax jelentése szerint rendkívüli ülésre hívnák össze január 29 és 31. között a szenátust. A javaslat a felsôház állandó bizottságának keddi ülésén vetôdött fel. A napirendet az állandó bizottság hivatott megállapítani. A házszabály 77-es szakasza értelmében rendkívüli ülést az államfô, az állandó bizottság vagy a szenátorok legkevesebb egyharmadának a kérésére hívhatnak össze.
A Magyar Gallup Intézet felmérést készített a kedvezménytörvény támogatottságával kapcsolatban a magyarországi választópolgárok körében. Ismeretes, az elmúlt egy hónap során a kormány és az ellenzéki pártok egyaránt a maguk értelmezésének helyességérôl igyekeztek meggyôzni a szavazópolgárokat.
A felmérésbôl kiderül, a véleményt kifejtôk 53%-a helyeselte a kedvezménytörvényt. Ezen belül 15% kifejezetten helyesli és egyetért a határon túl élô magyarok számára nyújtott kedvezményekkel, míg 38%-a inkább csak helyesli és egyetért azokkal. A másik oldalon a megkérdezettek 27%-a ellenzi a státustörvényt, valamint 20% kifejezetten ellenzi, egyáltalán nem ért egyet a támogatásokkal.
A magyar–román miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban a megkérdezettek 18%-a úgy vélte, hogy az Orbán-kormány súlyos hibát követett el, a memorandum aláírása a magyar érdekek elárulását jelentette. A válaszadók 32%-a szerint hibás lépés volt a kormány gesztusa, de ez nem jelent különösebb veszélyt Magyarország érdekeit tekintve. Hozzávetôlegesen ugyanennyien, a megkérdezettek 30%-a úgy vélte, hogy a román–magyar megállapodás ésszerû kompromisszum volt, amely lehetôvé tette a kedvezménytörvény január elsejével kezdôdô életbelépését. Az alanyok 6%-a a megállapodást a magyar külpolitika egyértelmû sikereként értékelte, míg 14%-nak nem volt véleménye.
A közvéleménykutatás részletesen kitér a munkavállalás kérdésére is, amely a megállapodás aláírása óta borzolja a kedélyeket az anyaországi politikai életben. A megkérdezettek 47%-a aggódik amiatt, hogy a külföldiek tömegesen fognak hivatalosan munkához jutni Magyarországon, ezen belül 21% nagyon aggódik a magyar munkapiac elárasztásától. Az alanyok 31%-a különösebben nem tart a kisebbségi magyar munkavállalóktól, és 15%-a egyáltalán nem fél a munkaerôpiacon jelentkezô esetleges versenyhelyzettôl.
Az aggódók aránya pártpreferencia szerint változik. Az MSZP-re vagy az SZDSZ-re szavazók 67%-a mondja, hogy aggódik. A még tanácstalan voksolók 51%-a, a FIDESZ-MDF lista támogatóinak viszont csak 27%-a aggódik a tömeges munkaerô-bevándorlástól.
Hasonló megosztottság mutatható ki a mintán a miniszterelnöki megállapodás megítélése esetében is. Az SZDSZ támogatóinak 37%-a, az MSZP szavazóinak 31%-a súlyos hibának, a magyar érdekek elárulásának tartja az egyetértési nyilatkozatot. A bizonytalanok közül csupán 15%, míg a FIDESZ-MDF támogatóinak 7%-a osztja ezt a nézetet. A kormánytábor fele (49%) és a bizonytalanok 25%-a ésszerû kompromisszumnak tartja a megegyezést. Minden más szavazó-táborban azok vannak relatív többségben, akik úgy ítélik meg, hogy az aláírás hibás lépés, de nem veszélyezteti komolyan Magyarország érdekeit.
A Magyar Gallup Intézet felmérésének a következtetése az, hogy a vélemények egyértelmûen a pártszimpatiák szerint oszlanak meg.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnöke hétfôn találkozót kért Orbán Viktor magyar miniszterelnöktôl és Medgyessy Pétertôl, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltjétôl, akikkel a "magyar–magyar viszony alakításáról és a Magyarok Világszövetsége jövôbeni helyzetérôl kíván tárgyalni".
Az MVSZ messzemenôen érdekelt abban, hogy az országgyûlési választások után egy európai léptékkel mérhetô, hatékony magyar érdekképviseletet megvalósító kormányzat vegye kezébe Magyarország sorsát — jelenti a világszövetség sajtószolgálata.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |