2002. január 24.
(XIV. évfolyam, 18. szám)

Rövid gyûlés színhelye volt tegnap délután a polgármesteri hivatal nagyterme: a város elöljárói új földosztó bizottság megválasztására hívták össze a földet visszaigénylô helyi gazdákat. A gyûlést levezetô Titus Iude titkár a földtörvény alkalmazási metodológiáját kiegészítô új kormányrendelet értelmében háromtagú új földosztó bizottság megválasztását javasolta. A teremben jelen lévô, zömében román földtulajdonosok javaslatára az egykori Egyesülés és a Testvériség termelôszövetkezet területeinek, valamint a monostori földeknek a kimérésére néhány perc alatt megválasztották a háromtagú bizottságot. A hóstátiak által javasolt Vincze Györgyöt a városházi titkár irányításával az egybegyûltek leszavazták, így a kolozsvári földészek továbbra is kimaradnak a helyi földosztásból. Annyit sikerült elérniük, hogy a jelentôsebb határrészenként létrejövô földosztó albizottságokba a polgármesteri hivatal mezôgazdasági osztályának ígérete szerint hóstátiakat is meghívnak. A gazdakör vezetôsége jelezni fogja a prefektusnak az új földosztó bizottság furcsa körülmények közötti megválasztását.

(m.j.)

A Kolozs Megyei Munkaerô Foglalkoztatási Hivatal idei elsô állásbörzéjének sajátossága, hogy március nyolcadikán rendezik meg, kizárólag a nôknek szánt ajándékként, mondotta a hivatal tegnapi sajtótájékoztatóján Remus Lãpusan igazgató. Erre a kivételes állásbörzére ugyanaznap Kolozsváron kívül Tordán, Aranyosgyéresen, Désen, Szamosújváron és Hunyadon is sor kerül, tehát a hivatal területi egységeinél. További terveikrôl szólva az igazgató elmondta, hogy az általános állásbörzét április 27-ére tervezik, május 24-én a fogyatékos személyeknek rendeznek munkaerôvásárt, a végzôs diákoknak pedig szeptember 27-én teremtik meg a lehetôséget az álláskeresésre vagy közvetítésre.

A munkalehetôségekrôl szólva Remus Lãpusan ezúttal is hangsúlyozta, hogy a megyei hivatalnak ebben az évben a tavalyinál is több pénzalap áll a rendelkezésére új munkahelyek létesítésére. A kérdés csak az, hogy kihasználják-e ezt a lehetôséget a munkaadó cégek? Elmúlt évben az állandó ismertetés ellenére, miszerint 17,5%-os kedvezményes hitelben részesülhetnek azok, akik munkanélkülit alkalmaznak, illetve új állást teremtenek, csupán 24 cég kötött szerzôdést ilyen típusú kölcsönre, amelynek teljes összege 12,05 milliárd lej volt. Ezáltal 241 munkahelyet létesítettek, amelyre 123 állástalant alkalmaztak. A hitelt igénylô cégek között volt pékség, varroda, autószerelô mûhely, szépségszalon, malom, vámügyintézô, szállítással foglalkozó.

Marcela Câmpian sajtószóvivô a munkaerô hivatal tegnapi sajtóértekezletén felhívta a figyelmet arra, hogy februártól visszaküldik a postán érkezett nyilatkozatokat a munkanélküliségi járulék kifizetésérôl. Ezeket a nyilatkozatokat ugyanis a cégeknek személyesen kell letenni a hivatal kolozsvári, tordai, aranyosgyéresi, dési, szamosújvári és hunyadi területi egységeinél. Csupán azok vehetik igénybe továbbra is a postai szolgáltatást, akiknek nincs az említett városokban a székhelyük. A sajtószóvivô emlékeztetett arra is, hogy ezeket a nyilatkozatokat a kifizetést követô hónap 20-áig kell benyújtani.

Hétvégén is kiállítják a szociális segélyhez szükséges igazolást
A megyei munkaerô foglalkoztatási hivatal eddig összesen 11 228 igazolást állított ki, amely a szociális segély igényléséhez szükséges, és amelyben feltüntetik, hogy az igénylô nyilvántartott munkanélküli, és nem utasított vissza alaptalanul egy számára felajánlott munkahelyet vagy szakképzési tanfolyamot. A hivatal területi egységei szombaton is dolgoznak, hogy minden aznapi kérésre kiállíthassák az igazolást. A hivatal alkalmazottai hétvégén kiszálltak a város környéki falvakba, hogy az ottlakóknak ne kelljen ezért külön a városba jönniük, mondotta Remus Lãpusan igazgató. Ez az új tevékenység alaposan igénybe veszi a hivatalt, hiszen a napi átlagos 936 igazolás mellett nyilvántartásba is veszik és felvilágosítják az érintetteket. Koloszváron eddig 3800 ilyen bizonylatot állítottak ki, Tordán 1926, Désen 1760, Szamosújváron 1000, Aranyosgyéresen 1610, Hunyadon pedig 1138 igazolást.

(i)

Átadta az elsô pedagógus-, diákigazolványt és oktatói kártyát Pálinkás József oktatási miniszter szerdán Budapesten. Az elsô pedagógusigazolvány birtokosa Hlavács Mária magyar nyelv és irodalom szakos tanár, a kassai Magyar Tannyelvû Középfokú Ipariskola igazgatóhelyettese, az elsô oktatói kártyát Mikuska József, a biológia tudományok doktora, az eszéki Josip Juraj Strossmayer Tudományegyetem Pedagógiai Karának egyetemi tanára vette át. Az elsô diákigazolvány tulajdonosa, Lokodi Csaba, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának másodéves nappali tagozatos hallgatója.

Pálinkás József az átadás után az MTI kérdésére elmondta: a környezô országokban mintegy 240 ezer diákigazolványra jogosult tanuló és mintegy 30 ezer pedagógus él. A minisztérium várakozásai szerint idén több mint százezer diákigazolványt adnak majd ki.

Rámutatott: az okmány hasonlatos az Európában használatos igazolványokhoz, és az az uniós csatlakozás után is megmarad. Amire a magyar diákokat feljogosítja, ugyanazokra a kedvezményekre a határontúliaknak is lehetôséget biztosít majd.

Hlavács Mária úgy fogalmazott: 32 év pedagógiai gyakorlat után megtisztelônek érzi, hogy elsôként veheti át az okmányt. Reményét fejezte ki, hogy Szlovákia annál európaibb ország, hogy bármilyen hátrányt jelentsen az igazolvány.

Mikuska József elmondta: örül az új törvénynek, annak, hogy gondoltak a határon túl élôkre is. Úgy vélte: az oktatói kártyának köszönhetôen olyan levéltárakba, könyvtárakba is lehetôsége nyílik bejutni, ahová eddig nem volt módja.

Lokodi Csaba hosszú távon gondolkodik. Reményének adott hangot, hogy az egyetem elvégzése után lehetôsége lesz majd részt venni magyarországi továbbképzésekben is. Hangsúlyozta: tudását mindenképpen szülôföldjén szeretné majd hasznosítani.

Sajtóértekezletet tartottak tegnap a Kolozs Megyei Közegészségügyi Hivatal székhelyén, ahol ismertették a 2001-es év mérlegét és az idei újításokat. Az egészségügyi mérleg mutatói az elmúlt tizenegy hónap adatai alapján készültek. Ezek szerint a megyében a születési arány a 2000-es évhez képest nem változott, e téren rosszul áll a megye, hiszen jóval az országos átlag alatt van. Viszont csökkent az elhalálozási szint, különösen a városi környezetben. Ugyancsak csökkent a gyermekhalandóság százalékaránya, a 2000-ben jegyzett 14,2 százalékhoz képest tavaly csak 11,3 százalék volt, a városi és falusi környezetet egybevéve. 2001-ben a megyében egyetlen gyermekágyas elhalálozást jegyeztek, ez némileg rontja a statisztikát. Nôtt viszont a terhesség-megszakítás számaránya, különösen a saját kérésre történô vetélés, míg 2000-ben összesen 5593 volt ez a szám, 2001-ben 5850-re emelkedett. A megbetegedések közül az utóbbi kilenc hónapban tíz százalékkal csökkent a tuberkulózisban szenvedôk száma, ugyancsak kevesebb a 0–14 év közötti beteg gyerekek számaránya , viszont nôtt a szexuális úton terjedô megbetegedések száma, a 2000-ben jegyzett 41,9 százalékhoz képest 49,3 százalékra ugrott például a szifiliszes betegek aránya. Sajnos hét százalékkal növekedett a rákos megbetegedések száma is, a 2000-ben jegyzett 1606 esethez képest 2001-ben 1717 rákos beteget vettek nyilvántartásba. A daganatos betegségek között a leggyakoribbak a légzôszervi, a mell és ivarszervi, valamint a bôrrák.

Az elsôdleges orvosi ellátásról is szó esett a tájékoztatón, a mérleg elkészítésénél ugyanis alaposan elemezték a háziorvosok tevékenységét. Az orvosok sok negatív tényre rávilágítottak, többek között a polgármesterekkel való nem éppen kedvezô együttmûködésre. Több beteggondozót megszüntettek, leginkább falvakon, a rendelôkben sok helyen nincs víz, hiányzik a telefon-összeköttetés, valamint a szállítási eszköz. A követelményeknek megfelelô rendelôket csak ott lehet találni, ahol külföldi segítséget vesznek igénybe. A maguk során ugyanakkor panaszoltak a háziorvosra a különbözô helységek polgármesterei is, hiszen az orvosok sok helyen nem tartják be az elôírt rendelési idôpontokat, nem járnak terepre, sôt léteznek olyan falvak, ahova a háziorvosok hónapok, sôt évek óta nem látogattak el. A közegészségügyi igazgatóság szigorú büntetést fog alkalmazni ezekben az esetekben, egészen a szerzôdés megszüntetéséig. Az egészségügyi középkáderek leginkább a fogorvosi rendelôkbôl hiányoznak, itt ötven százalékos az arány.

2002-ben az igazgatóság újraszervezi a szakorvosi járóbeteg-ellátást, valamint a kórházi szakosztályokat. Egy másik fontos célkitûzés: a pszichiátriai hálózat rehabilitálása, felülvizsgálják a kolozsborsai kórház eseteit, az ott ellátott hátrányos helyzetûeket átirányítják a megfelelô felügyelôségre, és megpróbálnak emberi körülményeket teremteni a pszichés-betegségekben szenvedôknek.

Köllô Katalin

Rãzvan Theodorescu mûvelôdési miniszter elfogadta Alexandru Fãrcasnak, a Román Opera igazgatójának a lemondását, ugyanakkor a kolozsvári bíróság által hozott határozat alapján szerdától befagyasztották az intézmény számláit. Dan Lupea szakszervezeti elnök szerint a bíróság kötelezi a Román Operát annak a több mint 18 milliárd lejnek a kifizetésére, amellyel az intézmény 1999–2002 között elmaradt alkalmazottaival szemben. Alexandru Fãrcas lemondása nyomán, a helyzet megoldásáig, Maria Patachi, az intézmény fôkönyvelônôje látja el az opera vezetését. A kedvezô döntések ellenére az opera alkalmazottai folytatják a hét elején kirobbant spontán sztrájkot, mindaddig amíg kézhez nem kapják az elmaradt juttatásokat.

(köllô)

Január 24-én, csütörtökön reggel nyolc órától több városban és municípiumban, köztük Kolozsváron, Tordán, Désen, Szamosújváron, Bánffyhunyadon és Aranyosgyéresen általános sztrájkba lépnek a közigazgatási szakszervezetek tagjai.

Nyolcezer alkalmazott, a 80 szakszervezetbôl 65 sztrájkol. Íme, néhány város a sztrájkolók közül: Krajova, Brassó, Beszterce, Buzãu, Nagybánya, Arad, Galac, Tulcea, Nagyszeben, Marosvásárhely, Zilah, Sepsiszentgyörgy, Segesvár, Kudzsir, Abrudbánya, Csíkszereda, Drobeta Turnu Severin, Maroshévíz és Balázsfalva. Számos más város szakszervezete is támogatja a sztrájkot, de nem szünteti be a munkát.

Az általános sztrájk ideje alatt hét végi órarenddel fognak mûködni a következô osztályok: születések bevezetése, házasság, halálozás, szegények konyhája, természeti katasztrófák. A tárgyalások idején felfüggesztik a sztrájkot.

Értékes díjakkal, meglepetésekkel és a farsangi hangulathoz illô szórakoztató mûsorral várja érdeklôdô olvasóit a Szabadság keddi rendezvényére.

Ekkor sorsoljuk ki a Szabadság évkönyvének több mint 10 millió lej értékû nyereményeit és ugyanakkor gazdára lel az elsô negyedévi elôfizetôket jutalmazó, több mint 5 millió lej értékû, teljes TV-mûholdvevô berendezés is, de nem feledkezünk meg januári rejtvénypályázatunk megfejtôirôl sem.

A nagyszabású nyilvános sorhúzáson a farsangi jó hangulatot — reméljük — csak fokozza a Magyar (színész)igazolvány címû zenés-tréfás, operettbetétekkel tarkított szórakoztató mûsor. "Kérelmezôként" közremûködnek városunk népszerû színmûvészei és operaénekesei: Ádám János, Hary Judit, Jancsó Miklós, Madarász Loránd, Rekita Rozália, Sebesi Karen Attila, Sz. Veress Ildikó, Székely Zsejke. Zenei kíséretrôl Urszuly Kálmán gondoskodik.

Szeretettel várjuk tehát olvasóinkat és minden kedves érdeklôdôt. Rendezvényünk január 29-én, kedden du. fél 6 órakor a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében lesz, amelyre ezúton is szeretettel meghívjuk és elvárjuk érdeklôdô olvasóinkat.

KONDOROSI VILMA kolozsvári festômûvész kiállítása 2002. január 25-én, pénteken 13 órakor nyílik meg a Korunk szerkesztôségében (Nagyszamos/Iasilor utca 14. szám). Bevezetôt mond Heim András. Török Katalin színmûvésznô Áprily Lajos-verseket ad elô. A zenei mûsorban mester és tanítványa, Ruha István és Veress Csaba Bartók Béla és G. Fr.Händel -hegedûduókat játszanak.

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET tisztelettel meghív minden érdeklôdöt Debreczeni Márton tudós bányamérnök, költô születése 200. évfordulója alkalmával rendezett megemlékezésre. A megemlékezés ideje és rendje: 2002. január 25-én, délelôtt 11 órakor koszorúzás a Házsongárdi temetôben. 2002. január 26-án délelôtt 11 órakor tudományos ülés az EME ház elôadótermében, Kolozsvárt Ion Ghica (Tamás András) utca 12 szám. Elôadást tart: Benkô Samu az Erdélyi Múzeum-Egyesület, Debreczeni Droppán Béla az ELTE, Történelemtudományi Tanszék és Szabó Levente a BBTE, Magyar Irodalomtudományi Tanszék részérôl.

AZ EME TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI SZAKOSZTÁLYA felolvasó ülést tart január 25-én, pénteken du. 5 órától, utána pedig du. 6 órától tisztújító közgyûlésre kerül sor. A felolvasó ülésen ifj. dr. Várhelyi Csaba egyetemi tanársegéd A komplexkémia aktuális kérdései címmel tart elôadást. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak az EME-házba (Ion Ghica utca 12.), a tisztújító közgyûlésen pedig — kérik a szakosztály tagjait —, minél nagyobb számban vegyenek részt.

ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER szenátor január 25-én, pénteken du. 2–4 óra között tartja fogadóóráját a megyei RMDSZ Fürdô/Pavlov/Hossu utca 21. szám alatti székházában.

VEKOV KÁROLY képviselô január 25-én, pénteken du. 4–6 óra között fogadja a feleket az RMDSZ Fürdô/Pavlov/Hossu utca 21. szám alatti székházában.

ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELÉT TARTJA az RMDSZ kül- és belmonostori szervezete január 25-én,du. 5 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. Minden korosztályt szeretettel várnak.

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kolozsvári osztálya túravezetô-tanfolyamot hirdet kezdôknek, valamint továbbképzést haladóknak. Bôvebb információ és jelentkezés a közgyûlésen Martonossy Magdánál. A tanfolyamot koordinálja Bagaméri Béla.

Túrajavaslatok

Február 2. (szombat) — Fellegvár — Donát szobor — Hajtás völgy (10 km). Találkozás 10 órakor a Magyar Színház elôtt. Vezeti: Szatmári Béla.

Február 2. (szombat) — Malomszeg — Hodosfalva — Cornu csúcs — Kissebes (vonatos + gyalogos kirándulás 25 km). Kérjük a résztvevôk elôzetes jelentkezését a 435-866 telefonon Vlád Pál túravezetônél. Találkozás 7 órakor az állomáson.

Február 2. — Zöld túra. Találkozás 10 órakor Monostoron (10 km). Vezeti: Bagaméri Tibor.

Február 3. (vasárnap) — Majláth-kút (15 km). Találkozás 10 órakor a Hajnal negyedben. Vezeti: Magyari Péter.

Február 6. (szerda) — Közgyûlés 17 órakor az Apáczai Csere JánosLíceumban.

Február 9. (szombat) — Farsangtemetô álarcosbál.

Február 9. — Mikes tetô (15 km). Találkozás 10 órakor Monostoron. Vezeti: Kolumbán Gyula.

Februrár 10. (vasárnap) — Papok völgye — Monostor (10 km). Indulás 10 órakor a Hajnal negyedbôl. Vezeti: Magyari Péter.

Február 14. (csütörtök) — Kézimunkaklub 16 órától a székházban. Házigazda: Kolumbán Emese.

Február 16. (szombat) — Görbe túra. Találkozás 10 órakor Monostoron (köszöntjük a februárban születetteket). Vezeti: Bagaméri Tibor.

Február 17. (vasárnap) — Keringô a Lôrinc-tetôn (20 km). Találkozás 10 órakor a 2-es autóbusz állomás elôtt. Vezeti: Vlád Pál.

Február 21. (csütörtök) — Túravezetôk tanácskozása 17 órától a székházban.

Február 23. (szombat) — Kisbánya. Autóbuszos kirándulás 7 órakor a Magyar Színház elôl. Túravezetô: Prezensky Tibor (tel. 158-031).

Február 23. — március 2. Téli Retyezát túra. Vezeti: Fazakas Ferenc és Szilágyi András. Jelentkezni lehet a közgyûlésen.

Február 23. Kolozsvár–Szucság-Csigadomb (25 km). Találkozás 8 órakor a rádió-stúdió elôtt. Vezeti: Nagy Lajos I.

Február 24. (vasárnap) — EKE-forrás — hagyományos farsangzáró túra (20 km). Találkozás 9 órakor a Monostoron. Vezeti: Szatmári Béla.

Március 2. (szombat) — Bükki séta. Találkozás 10 órakor a Monostoron (15 km). Vezeti: Sófalvi István.

Március 3. (vasárnap) — Páter-gerinc–Monostor (10 km). Találkozás 10 órakor a Hajnal negyedben. Vezeti: Magyari Péter.

Március 3. (vasárnap) — Aranyos-völgye–Szolcsva–Sipote–Szolcsvai búvópatak víznyelôje és barlang — Kolostor–Szolcsva (idôjárási viszonyok függvényében). Mikrobuszos kirándulás (8 személy). Érdeklôdni lehet a 435-866-os telefonon vagy feliratkozni Vlád Pál túravezetônél a közgyûlésen.

Március 6. (szerda) — Közgyûlés 17 órakor az Apáczai Csere János Líceumban.

A hóviszonyok függvényében szombaton és vasárnap 10 órától sízés a Diósban. Síoktató: Szilágyi András.

Szerda délben a Phoenix Könyvesboltban megnyitották azt a kétnapos képzômûvészeti tárlatot, amelyet az üzlet kirakatában a Világhírnév internetes hetilap munkatársainak (Soó Zöld Margit, Forró Ágnes, Lészai-Bordy Margit, Horváth Gyöngyvér, Orbán István, Essig Klára, Essig József és Jánosi Andrea) alkotásaiból állítottak ki. A 35. megjelenésénél tartó Világhírnév (www.vilaghirnev.ro) fôszerkesztôje, Szabó Csaba, elmondta: fórumul szolgálnak azoknak a tollforgatóknak, képzômûvészeknek, akik mûveiket az egész nagyvilágnak meg kívánják mutatni. A Világhírnevet hetente átlagban százhúsz ember olvassa, legtöbbjük Svédországban és Ausztráliában él.

Németh Júlia mûkritikus premiernek nevezte a kirakat-tárlatot, amely jól ismert mûvészek alkotásai révén a könyv jegyében, eredeti ötletbôl született meg. Manapság az illusztráció, ez a klasszikus értelemben vett sajátos grafika, kezd átlépni eddig ismert határain. Az illusztrálás tárgya egyre inkább az ötletek, a hangulat ábrázolása felé tolódik el, gyakorta a többdimenziós technika alkalmazásával. A Phoenix Könyvesboltban megnyílt tárlat egy apró lépés ebbe az irányba. Csép Sándor MÚRE-elnök a magyar történelembôl elterjedt hagyományosan pesszimista képekkel (Mohács, Nagymajtény, Világos, Trianon stb.) szembeállítva nemzeti hôseinkre (Árpád, Szent István, Mátyás, Bocskai, Széchenyi, Petôfi, Szent-Györgyi Albert, Gábor Dénes stb.) emlékeztetett, akik életmûvének köszönhetôen a magyarság minden legyôzôjét túlélte. Amíg van megfelelô fantáziánk, bátorságunk alkalmazkodni az új élet szabta kihívásokhoz, addig van remény a megmaradásunkra. Ennek egyik aktuális példája a Világhírnév világhálós honlap, melyre további sikerek várnak.

Az egybegyûlteket az Insomnia Kávézó vendégelte meg. Tôkés Sándor koktélmester "alkotásainak" nagy sikere volt. (Az Insomnia Kávézó a közeljövôben rendszeresíteni fogja a koktélkeverést.)

Ö. I. B.

Tudom, hogy napilapot szerkeszteni nem könnyû feladat. Az állandó aggodalom, stressz, hogy begyûl-e az anyag, és az eléggé változatos, színes lesz ahhoz, hogy az olvasótábor elégedett legyen, bizony idegörlô munka. Azt is el tudom képzelni, hogy egy-egy napilap teljes anyaga, csak az utolsó percben készül el, a nyomdába vitel elôtt. Az utóbbi idôben, sajnos, gondolom e napi hajsza miatt is, egyre több hiba kerül a szövegekbe: betûket hagynak ki, vagy toldanak be, néha érthetetlenné vált szövegrészek jelennek meg, amiket utólag nem lenne annyi hely a lapban, hogy a Hibajavítás rovatban állandóan újraírják. Alulírott, nem elôször olvastam egyebet zenetárgyú cikkeimben, mint amit írtam. Ha a javítás hasznos változást eredményezett, köszönet érte. De néha úgy "javítanak" bele a szövegbe, hogy a zeneszerzôk nevét is megmásítják. Így történt utóbbi, január 22-én megjelent Kamarazene az öreg kolostorban címû cikkemben is, ahol a Webern nevét Weber-nek írták, gondolom, ez utóbbi neve ismerôsebben csengett, és a javítás, talán abból a megfontolásból származott, hogy a kéziratban volt helytelenül írva a név. Pedig létezik mind a két zeneszerzô, csak különbözô zenei korszakokban éltek. Carl Maria von Weber (1786–1826) a kezdeti romantika operaszerzôje volt, Anton Webern (1883–1945) a XX. századi schönbergi iskola egyik képviselôje. Régebbi cikkeimben két alkalommal változtatták a Piccini nevét Puccinira. Egy zenelexikon fellapozásával, bárki meggyôzôdhetett volna, hogy nemcsak Giacomo Puccini (1858–1924) volt kiválò operaszerzô a XIX. század végén és a XX. század elején, de Niccoló/Nicola Piccinit is korának elismert operaszerzôjeként említhetjük.

Kulcsár Gabriella

A kompenzált gyógyszerek esetében régi trükk, hogy a bizonyos hónapra recepten elôírt adagot, áruhiányra hivatkozva, csak a következô hónapban adják ki. Ugyanakkor az aktuális hónapi adagot már nem, mivelhogy, úgymond, mit akar az a beteg, hiszen éppen most kapta meg, és különben is ugyanabban a hónapban tilos a duplázás! Ilymódon elhasználtatják azt a kis vésztartalékot, amelyet a dörzsöltebb krónikus beteg éppen azért "kuporgatott" össze, hogy a nálunk nem ritka gyógyszerellátási zökkenôket valahogy túlélhesse.

Lehet, hogy valóban a nyomor szüli ezeket a kényszerhelyzeteket, de az érintettek mindig csak a szándékos átejtésre gyanakodnak. Mert leginkább a saját bôrükön tapasztalják.

Ö. I. B.

A nagy petárda-, és rakétarobbantásokkal megérkezett újesztendô ismét jelentôs árdrágításokkal köszöntött ránk. Valóságos bénító hullám csapta mellbe az ünneplésbôl ébredezô lakosságot, amikor tudomást szerzett a benzin, villanyáram, fûtés, víz és a különbözô szolgáltatásokért járó díjak emelésérôl. Mindezek mellett rám az is bénítólag hatott, hogy a piacon egy tojás már csekély 4000 lejbe kerül, ugyanis a tojás nálunk mindig ármérôként szolgált. A 2001 folyamán elszenvedett rengeteg áremelés után az újesztendô — ahogy mondani szokták — még rátett egy lapáttal. Így a kiváltságokat élvezô állami szolgáltatási ágazatok vezetôi, a kormány jóindulatú rábólintásával (vajon hányadszor?) olyan helyzetet teremtettek, melyet a lakosság java része képtelen elviselni. Az emeléseket azzal indokolják, hogy változik a dollár–lej aránya. Akkor a fizetéseket és nyugdíjakat miért nem ebben az arányban számítják? Hisz tudott dolog, hogy a gyakori nyugdíjkiigazítások (indexelése) ellenére, nemzeti pénzünk elértéktelenedése miatt reáljövedelmünk hónapról hónapra kevesebb és nem fedezi a családok legszükségesebb kiadásait sem. Nyilvánvaló, hogy ennek az áldatlan állapotnak az oka a magánosítási folyamat elodázása, a gazdaság általános hanyatlása, a sok bezárt üzem, a meglévôk gyenge teljesítménye, a parlagon heverô földek számának növekedése, a mûtrágyák és az öntözôberendezések hiánya stb. Mindezekhez hozzájárul az egész gazdaságot átszövô korrupció, ami csillagászati pénzösszegeket von ki a megszokott pénzforgalomból és tovább fokozza a társadalom válságát és az elszegényedést. Eközben az átlagember és a fizetésbôl, nyugdíjból élôk azt latolgatják, hogy mirôl mondjanak le, hogy valahogy túléljék ezt a második világháború utáni helyzetre vészesen hasonlító korszakot. Mert az állam védôszárnyai alá vett szolgáltató vállalatok uralkodnak a népen, s annyit vesznek ki a szerencsétlenek zsebébôl, amennyit éppen akarnak. Hol van még Európában egy olyan ország, ahol a fûtés, víz-, és villanyköltségek felemésztik egy ember egész nyugdíját? Esetleg talán Albániában vagy Ukrajnában!? Kormányunk arra nem gondol, hogy enni és ruházkodni is kell, a kulturális igényekrôl ne is beszéljünk.

A drámai helyzet ecsetelésére nézzük csak a fûtés és a vasúti szállítás árának alakulását. Újabban a legagresszívebb a Distrigaz, amely télvíz idején nyomorba dönti fogyasztóit, de különösen a tömbházlakók millióit. Ôt követi a hôszolgáltató (RADET). Még leírni is nehéz, amit ôk együttesen mûvelnek az ún. gigakalóriával. Lássuk: 2001. július 1-én — tehát a nyár derekán — 1 Gkal hô árát 50 százalékkal emelte a szolgáltató, nyilván már akkor a télre gondolva, amikor a fogyasztás ugrásszerûen megnô. Ez az emelés úgy látszik nem volt elegendô, mert szeptember 1-tôl újból 63 százalékos emelést kértek és kaptak, így 1 Gkal hô ára 350 000 lejrôl felugrott 550 000 lejre. Ez év január 1-tôl már 575 000 lejt kértek érte, de ezt városi tanácsunk felkerekítette 600 000 lejre. Így mindössze 6 hónap alatt (2001. július 1–2002. január 1) a fûtés ára több mint 71 százalékkal növekedett.

Hasonló a helyzet a vasúti jegyekkel; ezeknek árát emelték 2001. március 26-án, július 18-án, november 25-én, 2002. január 1-én és már jelezték, hogy márciusban újabb jelentôs áremelésnek nézünk elébe. Az elôrejelzés szerint márciusban már dupláját fogjuk fizetni a novemberi vasúti jegyáraknak. Mindez csupán 4 hónap leforgása alatt!

2001 folyamán a villanyáram árát ötször emelték, újabban a CONEL minden hónapban 3,6 százalékkal emel. Ezek az áremelések valamint a benzin árának állandó növekedése beépülnek az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek árába is, tehát mindenbe, ami eladható és megvehetô. Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk azon, hogy nem csak a családok, hanem számos kitermelô, és feldolgozó vállalat is csôdbe ment az energia árának indokolatlan emelése miatt. Ezek után már csak mosolyogni tudok a hivatalos statisztika adatain, mely szerint 2001-ben az infláció 34,5 százalékos volt.

Csupán az alapvetô szolgáltatásokat vizsgálva 2001 folyamán 25 áremelést jegyeztem fel, tehát átlag minden hónapra jutott 2,08 növekedés. Így a piacgazdaságra való áttérés (?) 11 éve alatt, az egészséges gazdasági verseny kirekesztése miatt, sikerült a szegénység és a kiszolgáltatottság helyzetébe taszítani a lakosság jelentôs részét. Az élet nap mint nap egyre nehezebb, s közgazdasági ismeretek nélkül is világos, hogy kilátástalan helyzetbe jutottunk. Az állam védôszárnyai alatt gyorsan meggazdagodni akaró szolgáltató vállalatok olyan árakat diktálnak, amelyeket a szûkös és szüntelen elértéktelenedô jövedelmekbôl nem lehet megfizetni. Ilyen körülmények között "a társadalmi béke és egyetértés" vagy maga "a demokrácia" illúzió. Sem egyikrôl, sem a másikról nem lehet beszélni éhezve és fázva. Az idegekre ható, biztonságérzetünket állandóan megzavaró áremelések már rég meghaladták a lakosság többségének tûrôképességét. Az infláció mérséklésérôl, "az erôs lej" megteremtésérôl és a nyugdíjak rendezésérôl rendszerességgel kiszivárogtatott hírek és bátorítások ("döntô év volt 2000 —, láttuk — most döntô év, a fordulat éve lesz 2002"), addig nem lehetnek meggyôzôek, amíg nem érezzük — ha csekély mértékben is — helyzetünk javulását.

Ajtay Ferenc

Mi, udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportja megdöbbenéssel szereztünk tudomást az Udvarhelyi Híradó 2002. január 16-i számában arról, hogy Verestóy Attila szenátor, udvarhelyszéki RMDSZ-elnök nem fogja igényelni a magyar igazolványt, mivel vallomása szerint nem egy ilyen dokumentummal kell igazolja magyarságát. Szerinte az igazolványt igényeljék azok, akiknek erre szükségük van: a diákok, pedagógusok, nyugdíjasok.

A magyar igazolvány kiváltása nem gazdasági rászorultság kérdése, hanem az egész nemzettel való azonosulásé. Az erdélyi magyar szellemi élet elöljárói is kifejezték örömüket a Kedvezménytörvény létrejöttéért, amelyben az egész magyar nemzet egységesítô erejét látjuk.

Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Udvarhelyszéki Felügyelô Testületben olyan szenátor elnököljön, aki a nemzetünkkel való közösséget ilyen értelemben nem vállalja.

Ezért mi, udvarhelyszéki értelmiségiek kérjük az Országos Felügyelô Testületet, hogy a legrövidebb idôn belül szíveskedjék kinevezni erre a tisztségre a Kedvezménytörvény szellemiségéhez méltó, azzal azonosuló és azt felvállaló személyt, aki nemzetünk szolgálatában jó példával jár elöl.

Kérjük azon személyeket és szervezeteket, akik állásfoglalásunkban velünk egyetértenek, nyilvánítsák ki véleményüket a sajtóban.

Aláírják:

Kedei Mózes unitárius lelkész; Hegyi Sándor református lelkipásztor; Albert Sándor református lelkipásztor; Dr. András Zoltán szakorvos; Komoróczy György közíró–nyelvmûvelô; Lôrincz György író; Dr. Farkas Csaba orvos, RMDSZ-elnök; Fülöp Lajos múzeum igazgató, RMDSZ-alelnök; Székely Attila régész–tanár; Balázs Béla, a Petôfi Sándor iskola igazgatója; Dr. Farkas Sándor RMDSZ városi tanácsos; Dr. Sebestyén Gyula orvos; Szombatfalvi József unitárius esperes

Egy este Blanka Cunupián mirtuszológus kezébe vette a Futunk címû lapot, s épp a Hôkô Rózef nevével fémjelzett színikritikára nyitotta. Végre valami, ami smakkol, s belemélyedt a cikk olvasásába. Színielôadásról szólt a cikk, amelyben jó estét köszöntek a nyárnak, meg a szerelemnek s a cikk írója rendkívül elégedetlen volt a rendezôi megvalósítással, színészi teljesítménnyel. A rendezô(k)rôl például így írt: "vajon sikerült-e a nézô számára hozzáférhetô elôadássá formálni a darabot?" (Két rendezôrôl volt szó, egy fô- és egy segédrendezôrôl.) Válasz: Nos, én nem hiszem... akadt (a bemutató elôadáson) olyan nézô is, aki az elsô felvonás után kilátástalannak ítélve a további fejlemények esetleges sikerességét, nem szavazott bizalmat a társulatnak s otthagyta az elôadást. Hozzá kell tenni, némi joggal. Továbbá "a jelenetek nem, vagy alig ízesültek (figyeljük a kritikai élét) s autós nyelven szólva nem pörgették fel a motort." Súlyos ítélet otthagyni egy elôadást, tûnôdött el Cunupián, és hogy jön ide a motor felpörgetés és az autós nyelv ebbe az üzemanyagilag is emberközpontú világba? Elszomorodott! Miért kínlódtak akkor ezek a színészek, s a két rendezô is annyit, ha ez lett az eredmény? Továbbá az elôadás: ... "a legnagyobb mértékben nélkülöz minden rendezôi invenciót és jó színészi teljesítményt", dördült ismét a kritikusi szentencia, s Cunupián már-már le akarta tenni a lapot, amikor lennebb csúszva a sorokon, fordult a kocka: "Ez az egész darab jelenetekben szerkesztôdött, hogy ... új minôség jöjjön létre."

Nocsak, jelenetek, meg új minôség! Ez már pozitívum. De újra csak kritika. A szintézis viszont elmaradt. Cunupián nem tudta mire vélni a dolgot. Két sorral lennebb azonban jött a nagy fordulat "kivéve egy jelenetet, csaknem mindenik telitalálat. Minden egyes csavar kifogástalan, kiválóak a fogaskerekek, príma minôségû a rugó, épp csak az órát nem szerelték össze". (Elôre autósok, órások a sikerig!) Megirigylendô kritikai érvek: csavarok, rugók, fogaskerekek (még rímel is): csak játszani kell gyerekek. Aztán a rendezô is megkapta a kiengesztelô dicséretet: "... a darab kiváló rendezôi kvalitásokról, ötletességrôl árulkodik... mûvészetté tudott válni". (Megint árulkodás, árulás.) Na, és a színészek "... a méltató szó a társulat valamennyi tagját megilleti". "A fôszereplô remek partnerei voltak a lányok, »valaki« a szerep kínálta lehetôségeket messze felülmúlta." Cunupián tanácstalan lett: most valójában jó vagy rossz volt-e az elôadás? Kiment az utcára s este a színház elôtt kérdezgetni kezdte az embereket: milyen ez az elôadás? Napokon át ácsorgott ott, hogy végre véleményt hallhasson, de senki sem válaszolt. Az emberek bambán nézték, mintha nem értették volna kérdését. Aztán mozogtak ide-oda, mint a robotok. Nem volt mit tenni, gondolta megnézi az elôadást. De azt már levették mûsorról, üres lett a színház, jégcsapok csüngtek mindenrôl. Kedvetlenül hazament, s gondolta valahogy átteleli ezt a tanácstalanságot. De mardosta a kérdés: milyen is volt az elôadás, milyenek az elôadásaink? Hol vannak a színészek, rendezôk, élnek egyáltalán? Mirtuszológus lévén, a cikk írójának készített egy mirtuszkoszorút, mert az efféle zsenialitás megkoszorúztatik.

Történt pedig mindez azokban az idôkben, amikor senkinek sem volt véleménye semmirôl.

László György

A politikai önkényuralomnak a Nãstase-kabinet elképzelése szerinti megjelenítése olyan gazdasági önkényeskedésbe lendült, hogy annak ugyanúgy már a fordítottja is igaz, vagyis a gazdaság uralásáért politikai manôvereket hajtanak végre egyetlen cél érdekében — a hatalom teljes elnyeréséért és gyakorlásáért. Mivel Nãstase (vagy ahogyan a központi sajtó már hónapokkal ezelôtt találóan becézte — Nascase) és csapata, az SZDP apraja-nagyja nem válogat a módszerekben, és uralkodásából még a legcsekélyebb modorosságot is lehagyta, emiatt a kormányzásuk mostani idôszaka nagyon, talán túlságosan is mozgalmasra sikeredett.

A hazai lakosság jó ideje hozzászokott ahhoz, hogy egy-egy társadalmi vagy politikai eseményt valami egyéb, hirtelen hozott intézkedéssel illetve elôtérbe helyezett és kihegyezett esettel ellensúlyozzanak vagy feledtessenek. Az elmúlt idôszakban azonban a figyelemelterelô intézkedéseknek valóságos ötlettárát vonultatták fel. Olyannyira gyorsan követték egymást az idôzített és megtervezett események, hogy már lehetetlen eldönteni, melyikkel akarják feledtetni a másikat. Az évvégi ünnepekbe és ünneplésbe belemerülô, feledkezô lakosságot hirtelen taszították a teljes nyomor állapotába a téli hónapokra idôzített és hatalmasra duzzasztott kiadásokkal. Bár rebesgették, hogy elkerülhetetlen és kötelezô a drágítás, az állami szolgáltatásoknak ilyen módszerekkel történô kötelezô eladását a lakosságnak szociális jellegû kegyelemdöfésnek is lehet nevezni. És még talán azok sem túloznak, akik népirtásról beszélnek a kormány szociális politikája kapcsán, hiszen a sajtó beszámolt már olyan esetrôl, amikor idôs emberekkel a gyenge táplálkozás végzett, vagy munkanélküli családapa a halált választotta a kilátástalanság és állandó anyagi nehézség helyett.

Hogyan gondolják az illetékesek — teszik fel gyakran és egyre többen a kérdést —, hogy egy személy havi nyugdíját, keresetét meghaladó kötelezô költségek kifizetése után lehet még, van mibôl élni? Milyen államvezetés juttathat oda évtizedeket ledolgozott embereket, hogy a munkájuk utáni járulékból semmire, de egyáltalán semmire ne jusson, ha kifizeti gázszámláját vagy közköltségét? Hogyan engedheti meg magának egy helyi vezetés, hogy amikor a szociális segély megítélésérôl dönt, tehetôsnek (tehát nem nélkülözônek) tekintsen két rádióval rendelkezôt vagy házában kutyát tartót? Mindezek megoldására pedig azt sem lehet (normálisan) sugalmazni, hogy emiatt — a "kötelezô" kiadások törlesztéséért — élje fel valaki a más meggondolásból összekuporgatott tartalékát (ha van még ilyen), vagy adogassa el (ha van kinek) személyes dolgait, illetve mondjon le minden lemondhatóról — melegrôl, vízrôl, világításról, olvasásról —, ha nem akar éhen halni. Ez az évvégi kábulatbaejtés fokozódott a máris bejelentett újabb drágításokkal, majd a fûtési pótlékhoz kapcsolódó változtatásokkal, újabban visszakozással, amely éppen eléggé elfoglalja a köz figyelmét: akkor lesz-e még fûtési segély vagy sem, és ha igen, milyen formában? Mindezeknek a kellôs közepében hirtelen felütötte a fejét a januártól beindult, és két évig tartó nyugdíjátszámítás, amely minden bizonnyal hosszú ideig szolgál jó témával és sok találgatással. Hiszen a "szakemberek" olyannyira a megfoghatatlanhoz kötötték, hogy az érintett nyugdíjasoknak lehetetlenség ellenôrizni egyrészt a járandóságuk "átpontosítását", vagyis a pontszámmá alakítás helyességét, másrészt az évekig húzódó növelések pontosságát.

Na de mit ér ez a sok aprócska magánügy a december végén elindult és január elején robbant újabb bankbotrány mellett, ráadásul körvonalazódik még egy befektetési alap csôdje. Az eltûntnek nyilvánított dollármilliók hallatán eltörpül saját két-, vagy akár hárommilliós gázszámlánk ténye, még talán szégyelljük is, hogy nekünk csak ennyink van a híradásokban futtatott milliárdos vagyonú bankemberekkel ellentétben, akiket a napokban valamivel sûrûbben idéztek be kihallgatásra. Ha mindez még nem keltette fel vagy vonta el eléggé a figyelmünket, akkor megtette az újabb Armagedon botrány. Ma már mindenki ismeri errôl a kormányfô véleményét, aki szerint azért támadták ôt meg éppen most, éppen ilyen jelentéssel, mert harcot indított a korrupció ellen. De a korrupcióval és a megvesztegetôkkel, megvesztegethetôkkel szembeni leszámolás ezáltal veszélybe is került, jelentette ki sietve a kormányfô. Persze az is világos, hogy a botránnyá nagyított ügyet jóval természetesebben is lehetett volna kezelni, és amennyiben komolyan foglalkoznak vele, és bebizonyosodik az állítások alaptalansága, egy becsületsértési pert ért volna csak meg. De akkor miért kellett ekkora felhajtást teremteni körülötte? Valójában mirôl akarták ezzel is elterelni a figyelmet? És immár az sem egyértelmû, hogy a politikai zûrzavarokról a szociális nehézségeket elôidézô (néha úgy tûnik, szándékosan gerjesztett) inflációval próbálnak feledtetni, vagy éppenséggel a megélhetési gondokról akarják elterelni a figyelmet valós vagy kitalált politikai botrányokkal. Csendesen, szinte halkan természetesen az élet megy tovább, és folytatódik a román részrôl oly nehéz hajsza az uniós és NATO-csatlakozásért. Minderrôl eddig annyit tudattak, hogy a bankbotrányok miatt veszélybe került több feltétel teljesítése, a korrupció felszámolása pedig (amelynek kudarcát tehát Nãstase már megelôlegezte a személyét ért, botránnyá kavart jelentéssel) olyan nagy tét, amelynek külföldi részrôl és megítélésrôl gazdasági ára van. Ha mindez befuccsol — hiszen nem is úgy láttak hozzá, mint amit sikerre szeretnének vinni —, találnak rá okot bôven. Mindég lesz valami, amivel kellôképpen el(át)tereljék a figyelmet.

Nãstaseék ügyesen számoltak azzal, hogy a legjobban mégis a nyomorral fogható meg és szorítható vissza a közvélemény (amelynek a puszta létezésén kívül itt semmilyen szerepe és ereje már régen nincs). Mert miért is érdekelné a nagypolitika a szegény embert, akinek holnapra nincs már kenyérre sem pénze?

Újvári T. Ildikó

A régmúlt idôk nyomait kutatva érkezünk meg Bethlenbe, egy szombat délelôtt. Igazi kisvárosi csend és nyugalom fogad. Kíváncsiak vagyunk, mennyire ôrzi a városka a Bethlen család emlékét. Alighogy a bethleni földre lépünk, már vendéglátónk, Borsos László Károly tanító fogad, aki azonnal útbaigazít. "Arra van a református templom, arra meg a kastély romjai." — int elôre. Nézelôdjenek csak nyugodtan, eltévedni úgy sem lehet.

Szívesen kalauzolna ô maga tovább, de inkább elküld Kerekes Joli nénihez, akitôl bôvebb felvilágosítást kaphatunk. És nem csalódunk. Korántsem lepôdik meg betoppanásunkkor, hanem szívélyesen, a pedagógus kedvességével betessékel a szobába. Megszokta már, hogy a turistákat hozzáirányítják, hiszen ô is, akárcsak állatorvos férje, Kerekes Zoltán sokat tud a város múltjáról, jelenérôl, és amint kiderül a jövôéért is felelôsnek érzik magukat. Elôször a ménesrôl, ménteleprôl kezd mesélni, éppen ott van a férje is, aki név és származás szerint ismeri az állatait, pedig közel háromszáz ló van a telepen. "De minderrôl inkább majd Zolit faggassák. Szeret róla beszélni." — zárja le ezt a témát.

Tôle inkább a bethleni iskola helyzetérôl érdeklôdünk. Létezik ugyan magyar általános iskola, de nagyon kevés a gyerek. Olyan osztály is mûködik, amelyben csak tizenegy diák van. Az itteni fiatalok közül sokan tanulnak Désen, Besztercén, Kolozsváron. Másokat pedig — fôleg a vegyesházasságokból (amelyekbôl azért jócskán akad) született gyerekeket — általában román iskolába adják. Az iskola egy Zalaegerszeg melletti településsel tartja a kapcsolatot immár három éve — többször is meglátogatták már egymást. A bethleniek ilyen alkalmakkor, dalokkal, versikékkel kedveskedtek testvériskolájuknak. Szóba kerül az óvoda is, amit nem is olyan rég újítottak fel.

Közben megérkezik Zoli bácsi is, nagy szeretettel és hozzáértéssel beszél a lovakról. Lassan távozni készülôdünk. Éppen egy lányka áll meg az ajtóban, Kerekes Joli néni volt tanítványa. A Jó palócok c. könyvért jött. "Sokszor jönnek hozzánk könyvekért. Jó, hogy olvasnak magyarul." — jegyzi meg házigazdánk. Régebb még lehetett néhány magyar könyvet kapni a bethleni könyvesboltokban, de manapság már nem.

Látogatásunk során találkozunk a Bethlen Egyesület tagjaival is, ennek az elnöke Borsos László Károly. Úgy tûnik, a szervezet nagyon fontos szerepet játszik a város és környéke mûvelôdési életében és ugyanakkor sokat tesz Bethlen és a környezô falvak magyarjaiért. Az egyesület alapításának ötlete 2000 januárjában fogant, de hivatalosan csak azon év októberében indult be tevékenysége, közel harminc taggal. A helyi RMDSZ is támogatja mûködésüket. Fonókat, pedagógusképzôket, kirándulásokat, nagyobb ünnepélyeket, bálokat, vetélkedôket szerveznek. A jövôbeni terveik között szerepel a helyi Magyar Ház létrehozása. Ennek ötlete már jóval elôbb megszületett, azonban anyagi támogatások hiányában mindeddig nem valósulhatott meg. Kolozsvárra színházlátogatásokat szeretnének szervezni, a magyar–román kapcsolatok ápolását célozza meg az immár harmadik alkalommal megrendezett ífjúsági találkozó.

A református egyház által mûködtetett imaház is fontos összetartó erôt jelent a kisváros életében. "Szépen tudunk énekelni, de szomorúan. Talán még többet kellene vállalnunk lelkipásztorként, tanárként, tanítóként." — fogalmazza meg Szakács János bethleni református lelkész a szórványban élô értelmiség nagy feladatát.

A beszélgetések során kirajzolódó kép, helyzet korántsem kilátástalan. Íme léteznek építô, szépítô, össze- és itthontartó kezdeményezések a szórványban is. Jó példa a bethleni magyar közösség bizakodása, tennivágyása, építkezése.

Mészely Réka

Szövetkezetnek nevezünk minden olyan meghatározatlan és változó tagszámú kereskedelmi társaságot, amelynek célja tagjainak hitelét, keresetét vagy gazdálkodását közös üzletkezelés mellett és a kölcsönösség alapján elômozdítani.

A szövetkezet elônyei

A szövetkezet útján segítôtársakra teszünk szert a gazdasági életben és arra törekszünk, hogy nehéz helyzetünkön ne idegen támogatással, hanem saját kicsi erôink egyesítésével és saját munkánk felhasználásával segítsünk.

A szövetkezés tehát nem más, mint kevésbé tehetôsek gazdasági erejének olyan egyesítése, amely nem annyira az egyéneknek mint a közösségnek a felvirágoztatását tartja szem elôtt.

A szövetkezet fajai

A hitelszövetkezetek a hiteligények kielégítésével foglalkoznak.

Az értékesítô szövetkezetek fôleg a mezôgazdasági termékek összegyûjtésével, osztályozásával, piacra való elôkészítésével és forgalomba hozatalával foglalkoznak: így a termékekért jobb árat érünk el. Ilyenek a pince, gabonaraktár, gyümölcs- és állatértékesítô, valamint a tejszövetkezetek.

A termelôszövetkezetek a nyersanyagok kikészítését és forgalmazását eszközlik. Ilyenek a szeszfôzök, gyümölcsfeldolgozó és a különbözô háziipari szövetkezetek. Emellett vannak még biztosító és munkavállaló szövetkezetek is.

A szövetkezetek szervezete

Belépés üzletrészek jegyzése által történik. Intézô szervek: közgyûlés, igazgatóság és felügyelô-bizottság. A két utóbbira csak rátermett és becsületes egyéneket válasszunk, mivel a szövetkezet sikeres mûködése nagyrészt az ô kezükben van.

Szövetkezetek alakítása körüli tevékenység

E feladat a gazdatanfolyamot végzettek egyik legszebb teendôje. Módja a következô: elôször beszéljük meg az ügyet a falu értelmiségével és a vezetô gazdákkal, csak azután a falu népével. Az elôzetes megbeszélések után mindig legjobb tanácsért fordulni valamelyik szövetkezeti központhoz.

A következô lépés az alaptôke összegyûjtése. Elegendô pénz nélkül ugyanis a szövetkezet nem kezdheti el eredményesen a mûködését. Jegyezzük meg azt is, hogy nem elég egy szövetkezetet jól megszervezni, hanem azt mûködésében a tagoknak lelkesen támogatniuk kell! A tagok tekintsék a magukénak!

Fontosabb ipari növények értékesítése

Az ipari növények (cukorrépa, kender, len stb.) termesztéséhez csak akkor fogjunk, ha a termés értékesítését meghatározott áron elôre biztosítottuk. Ezt termelési szerzôdések kötésével érhetjük el. Tekintettel arra, hogy a gazdák jelentôs része ebben az ügyben nem eléggé jártas, az állam a fontosabb ipari növények termelôit érdekképviseleti szervezetekbe tömöríti. Ilyen például a Magyar Cukorrépa-termelôk Országos Szövetsége. Ezek folytatják le az ipari vállalatokkal a szükséges tárgyalásokat s igyekeznek a gazdák számára a legkedvezôbb feltételeket biztosítani.

Többek között ezeket olvashatjuk a "Gazdasági alapismeretek" címû kézikönyvben, amelyet a téli gazdasági tanfolyamok hallgatói részére adtak ki Budapesten 64 évvel ezelôtt (1938-ban). Íme ez a válasz arra, miért is foglalkozunk immár hónapok óta a szövetkezeti kérdésekkel. Úgy gondolom meggyôztem Önt is, kedves olvasó arról, hogy érdemes sôt szükséges ezt a témát bevinni fôleg a termelôk, de a fogyasztók tudatába is. Várjuk az Önök véleményét is. Vita tárgya lehetne, hasznos véleménycsere is egyben.

Tóth János

Az APADOR-CH és a Pro Europa Liga nemkormányzati szervezetek szerdán jelentést tettek közzé, amelyben kijelentik, hogy meg kell állítani a romániai csángómagyarok asszimilációját, nemzeti kisebbségként való elismerésük pedig "létfontosságú". A két szervezet az elmúlt év decemberében Bákó környékén mérte fel a helyzetet a Moldvai Csángómagyarok Egyesületének panasztételét követôen.

A statisztikákból és a csángó közösség által szolgáltatott adatokból kitûnik: a 240 000 római katolikus moldvai csángó közül csak kevesen vallják magukat magyar eredetûnek, értik a csángó nyelvjárást és foglalkoznak az identitás megôrzésével. Megállapítják: a moldvai római katolikus egyház is részt vesz az "asszimilációs folyamatban".

• Csalás vádjával indítottak törvényszéki eljárást a bukaresti Gelu Impex kft. gondnoka, Stana Ioan (50) ellen, aki 1996 és 1998 között több alkalommal fizetett fedezetlen csekkel a kolozsvári cégektôl beszerzett áruért, s így 65 millió lej kárt okozott.

• Sikkasztásért indult eljárás Groza Felicia (25) kolozsvári lakos ellen, aki 2001 augusztusa és novembere közt 11 számlát állított ki a CABROM kft.-nél, ahol dolgozott. A számlák ellenértékét (több mint 16 millió lej) magáncélra költötte.

• Minôsített lopás miatt indult eljárás Bánffyhunyadon a 16 éves kalotaszentkirályi N. V. I. ellen, aki január 14-én az egeresi Konrád István Elemér zsebébôl ellopott 6 millió lejt és 200 dollárt. A kiskorú gyanúsított szabadlábon védekezhet.

(bpe)

Szánkózó gyermekeket támadott meg egy farkas Sugág községben. A vadállatról kiderítették, hogy veszett, s ezért a szakemberek harmadfokú karantént vezettek be.

A szerdai laboratóriumi eredmények nyomán az Állategészségügyi Igazgatóság több felügyelôje látogatott a helységbe, és tájékoztatták a vezetôséget a szükséges lépésekrôl. Ugyancsak szerdán a vadászok hajtóvadászatot rendeztek a farkasok irtására. A vadászegyesület vezetôsége úgy nyilatkozott, hogy 15, a megyében garázdálkodó ordas kilövésére van engedélyük. 2002 elejétôl 5 községbôl panaszkodtak a farkasok okozta kár miatt.

Múlt héten aranyosgyéresi választóival találkozott Eckstein-Kovács Péter szenátor. Ittlétének két teljesen különbözô hangvitelû része volt. Elôször is 15.00 órai kezdettel a a program elsô részében a szenátor a polgármesteri hivatal zsúfolásig megtelt gyûléstermében a sajtó jelenlétében találkozott a város állami érdekeltségû vállalatainak vezetôivel és számos magánvállalkozóval. Jelen volt Dorel Todea alpolgármester, Böjthe Dániel, RMDSZ megyei tanácsos és Bene András, az RMDSZ aranyosgyéresi szervezetének elnöke. Az alpolgármester ismertette a város jelenlegi gazdasági és szociális helyzetét és azon kérdéskört, amelyek megoldásában-kivitelezésében a szenátor segíthetne az aranyosgyéresieknek. Itt elsôsorban a 15 lakrészes tömbház befejezéséhez szükséges 2,5–2,8 milliárd lejnek az Országos Lakásügynökség által vagy más forrásból való megszerzésérôl volt szó, annak érdekében, hogy már július vagy augusztus folyamán átadhassák a lakásokat a fiataloknak.

Örvendetes, hogy a jelenlevô többségében román vállalatvezetô és magánvállalkozó bizalommal és reménnyel fordult az RMDSZ politikusához, elismervén ezáltal, hogy az RMDSZ a magyarság érdekvédelme mellett az egész ország érdekeit is szem elôtt tartja, mert csak egy gazdaságilag fejlett, szociális problémáktól, etnikumközi ellentétektôl mentes, nyugodt légkörben élhet mindenki jobban.

Számos magánvállakozó, mint például Németi András és Augustin Furdui, a túlméretezett adórendszerre panaszkodott. Sokan sérelmezték a különbözô kedvezmények eltörlését, a beígért fejlesztési programokra nyújtandó EU-s kölcsönök odaítélésének hosszú idôfutamát. Az egyik vállalkozó elpanaszolta, hogy 40–50 munkahelyet biztosító merész befektetési tervet dolgozott ki, de most, hogy a külföldrôl behozandó berendezésekre is áfát fizettetnek, nem valósíthatja meg, mert így biztosan csôdbe jutna.

Eckstein szenátor válaszolt a kérdésekre, megígérve, törvénytisztelô megoldásokat fog szorgalmazni. Javasolta, hogy amint Szamosújváron már sikerrel járt tervének kivitelezésében, Aranyosgyéresen is létesítsenek egy külön irodát, ahol a Kolozsvárról és Tordáról idônként kiszálló pénzügyi szakemberek átvehetik majd a befizetendô illetékeket, hozzájárulásokat és információval is szolgálhatnak.

Marius Bordea mérnök-közgazdász, a Sodronyipari Mûvek vezérigazgatója számos olyan kérdést vetett fel, melyek megoldása kormányszintû intézkedést igényel.

Szó esett arról is, hogy az idén valószínûleg a Sodronyipar Mûvek is magánkézbe jut, és kár lenne, hogy a munkásklub nevet viselô, Aranyosgyéres talán legszebb, legimpozánsabb épülete, valamint a sportterem és a futballpálya (tekepályával), amelyek jelenleg a Sodronyipar tulajdonát képezik, potom áron átmenjenek az új tulajdonos kezébe. Jó volna, ha ezek a létesítmények a közösség tulajdonába kerülnének, de a 211-es törvény szerint ez csak az érték kifizetése és a részvényesek közgyûlésének engedélyével történhet. Lehetôséget kellene teremteni ahhoz, hogy az ilyen létesítmények jelképes árért köztulajdonba kerülhessenek. A kisváros legnagyobb gondját a vízvezeték magánkézbe jutása jelenti, mivel ez is a Sodronyipari Mûvek tulajdonában szerepel. Megtörténhet, hogy azok, akik megvásárolják a Sodronyipari Mûveket, csak óriási pénzösszegért adnak majd a városnak vizet. Ennek elkerüléséért ezt is a város köztulajdonába kellene átadni.

Mindezen magas szintû határozatokat igénylô kérdések megoldására Eckstein szenátor annyit ígérhetett, hogy a parlamentben egy interpelláció során mindezt az illetékesek tudomására hozza és kéri a kedvezô megoldást az aranyosgyéresiek számára.

Böjthe Dániel RMDSZ-es tanácsos is felvetett néhány közérdekû kérdést. Ilyen a Campia Ser magánosítása által kialakult helyzet, amely kérdésessé teszi az Aranyosgyéresen létesítendô ipari park kivitelezését. Úgyszintén szóba hozta az Aranyosegerbegy és Detrehemtelep ivóvízellátását és az Aranyosgerenden a Bánffy-kastélyt veszélyeztetô Aranyos-meder megerôsítését.

Az egy órásra tervezet találkozó végül sokkal hosszabbra sikerült, így az aranyosgyéresi magyarsággal tervezett találkozás a református templomban fél órával késôbb kezdôdött.

Schmidt Jenô

A magyarországi Állami Privatizációs és Vagyonkezelô Részvénytársaság (ÁPV Rt.) 2001-ben kilenc tranzakció keretében 650 millió forint névértékû kárpótlási jegyet vont be — közölte a privatizációs szervezet kommunikációs igazgatósága.

A bevont kárpótlási jegyek túlnyomó részét az Antenna Hungária Rt. zártkörû részvényértékesítési tranzakcióban használták fel a kárpótlási jegy tulajdonosok. Az ÁPV Rt. összesítése szerint a január 21-ig a privatizáció folyamán befogadott kárpótlási jegyek címletértéke eléri a 127 milliárd forintot. Jelenleg nincs folyamatban olyan értékesítés, amely során a kárpótlási jegy tulajdonosoknak lehetôségük lenne jegyeik beváltására. Az ÁPV Rt.-nél az MTI-nek elmondták, hogy a kárpótlási folyamat lezárása, illetve az arra irányuló koncepció kidolgozása nem tartozik a társaság kompetenciájába.

A kárpótlási jegyek forgalomból történô teljes kivonásának lehetôségére és annak jogi, pénzügyi és számviteli következményeire, szabályaira vonatkozó koncepció kidolgozása egy 1999. júliusi magyar kormányhatározat értelmében a Pénzügyminisztérium és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelô Rt. elôzetes vizsgálata alapján az igazságügy-miniszter és a pénzügyminiszter feladata.

A vagyonkezelônél hangsúlyozták, hogy amíg rendelkeznek értékesíthetô állami vagyonnal, a megfelelô döntési fórumokon történô jóváhagyást követôen kerülhet sor kárpótlási jegy ellenében vagyonelemek felajánlására, illetôleg születhet döntés a kárpótlási jegy felhasználási módjáról. Errôl a korábbi gyakorlatnak megfelelôen a sajtó útján kaphatnak tájékoztatást a kárpótlási jegy tulajdonosok.

A kárpótlási törvény alapján az ÁPV Rt.-nek az állami vagyon értékesítése során lehetôsége van kárpótlási jegyet fizetôeszközként elfogadni. A privatizáció során az ÁPV Rt. a kárpótlási jegyeket — valamennyi ajánlattevônek egyenlô feltételek szerint biztosított módon — a konkrét tranzakcióban hozott egyedi döntés alapján piaci vagy névértéken számolja el.

A kárpótlási törvény nem teszi lehetôvé, hogy az ÁPV Rt. készpénz ellenében vásárolja meg a kárpótlási jegyeket. A kárpótlási jegy tulajdonosok készpénzért a Budapesti Értéktôzsdén értékesíthetik kárpótlási jegyeiket. Emlékeztettek arra is, hogy a privatizáción kívül a kárpótlási törvény több más felhasználási lehetôséget is biztosít a kárpótlási jegy tulajdonosoknak, így lehetôség volt, illetve részben van termôföld-tulajdon megszerzésére a kárpótlási árveréseken.

A kárpótlásra jogosult felhasználhatja az ôt megilletô kárpótlási jegyeket fizetôeszközként az állam tulajdonában álló, illetôleg az önkormányzat tulajdonába ingyenesen kerülô lakás értékesítése során. Kárpótlási jegy ellenében a jogosultak kérésére a társadalombiztosítás keretében életjáradék is folyósítható.

A Budapesti Értéktôzsdén a kárpótlási jegy hétfôn 15,58 százalékos emelkedéssel 601 forintos árfolyamon zárt, sôt napközben 624 forinton is forgott annak nyomán, hogy Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár a hétvégén úgy nyilatkozott: hajlandó tárgyalni a kárpótlási jegyek felhasználhatóságáról a jegytulajdonosok szervezetével. A Pénzügyminisztérium megerôsítette, hogy felveszi a kapcsolatot a múlt héten megalakult Kárpótlási Jegytulajdonosok Érdekvédelmi Egyesületével.

Tavaly közel 50 százalékkal estek világszerte a külföldi közvetlen tôkebefektetések és az idén sem várható élénkülés — közölte az UNCTAD, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája.

A külföldi közvetlen tôkebefektetések a 2000. évi 1,3 ezer milliárd dollárról 725 milliárdra csökkentek tavaly, fôként az ipari országokban tevékenykedô cégek határokon átnyúló fúzióinak és felvásárlásainak visszaesése következtében. A határokon átnyúló fúziók és felvásárlások — kevesebb mint 6 ezer ügylet — 600 milliárd dollárra estek a 2000. évi 7900 ügylet és 1,1 ezer milliárd dollárt követôen.

A fejlett országokba irányuló közvetlen külföldi tôkebefektetések 500 milliárd dollárra mérséklôdtek a korábbi több mint ezer milliárdról, míg a fejlôdô országokba 225 milliárd dollár áramlott a 2000. évi 240 milliárd helyett. Afrika volt az egyetlen térség, amely növekedést mutathatott fel a külföldi közvetlen tôkebefektetésekben, bár viszonylag alacsony szintrôl: a 2000. évi 9 milliárd dollár tavaly 11 milliárdra nôtt.

A világon a külföldi közvetlen tôkebefektetésekben a mostani volt az elsô csökkenés a kilencvenes évek eleje óta, s egyben ez volt a legsúlyosabb visszaesés három évtizede. Az UNCTAD az idén sem vár élénkülést a tôkebefektetésekben, de azt igen, hogy a hanyatlási trend véglegesen megfordul, s szeptember 11-e is csak korlátozott hatással jár a cégek befektetései terveire. Az UNCTAD szerint továbbra is a WTO-taggá vált Kína lesz a közvetlen külföldi tôkebefektetések fô iránya.

Január 23., szerda

Január 24., csütörtök

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 28 125lej, 1 USD =31 735 lej, 1 magyar forint = 116 lej

Köszönetet mondok mindazoknak, akik drága édesanyám,

özv. HUSA MÁRIA

szül. KÁLI

temetésén részt vettek és osztoztak fájdalmunkban. GYÁSZOLÓ LEÁNYA, MARIKA. (7633673)

Kolozsvár polgármestere hét önkormányzati képviselô lemondását követeli. Szerinte a tanácsosoknak le kellene mondaniuk, mivel a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó közüzemek vezetôtanácsának tagjai. Funar értelmezése szerint a régi, 69-es számú helyhatósági törvény alapján megválasztott önkormányzati képviselôk esetében is alkalmazni kell az új, tavaly májusban életbe lépett jogszabályt. A 215-ös számú helyhatósági törvény kimondja: a tanácsos nem lehet a fent említett önálló vállalatok vezetôtanácsának tagja.

A leváltásra javasolt tanácsosok többsége a kormánypárt tagja. Funar azt szeretné, hogy Nicolae Ruja és Mircea Cretu egységpárti, Molnos Lajos RMDSZ-es, Teodor Groza, Marian Todoran, Remus Lãpusan és Constantin Corega szociáldemokrata tanácsos megváljon tisztségétôl.

Az érintettek szerint Funar kérése nem felel meg az érvényben levô helyhatósági törvényben foglaltaknak, így semmi okuk lemondani. A hét tanácsos lemondásáról szóló határozat-tervezet szerepel a január 31-én tartandó tanácsülés napirendjén.

Ugyanakkor szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében Gheorghe Funar polgármester arról tájékoztat, a még tavaly november 29-én kiadott, 3213-as számú polgármesteri rendelet alapján megtiltotta, hogy a státustörvény alkalmazásában segédkezô iroda nyíljon Kolozsváron. A közlemény szerint a polgármester felkérte a városi és megyei rendôrparancsnokot, a városi és megyei csendôrség parancsnokát, azonnali hatállyal szerezzenek érvényt a polgármesteri rendeletnek.

Lapunknak adott nyilatkozatában Liviu Borbe ezredes, megyei csendôrparancsnok elmondta: a csendôrség nem a polgármestertôl kap parancsokat. — Nekünk csak a közrend és a közbiztonság veszélyeztetettsége esetén kell közbelépnünk. Nem a mi hatáskörünkbe tartozik megállapítani mi történik valamely intézmény keretén belül. Nem tilthatjuk meg, hogy a polgárok bemehessenek valamely politikai párthoz — tette hozzá az ezredes.

Kiss Olivér

Tegnap az RMDSZ vezetôsége az erdélyi magyar egyházfôkkel találkozott Kolozsváron. Jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Szép Gyula és Nagy Zsolt ügyvezetô alelnök, valamint Eckstein-Kovács Péter és Puskás Bálin Zoltán szenátor. Az egyházfôk részérôl jelen volt: Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kovács Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület fôgondnoka, Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök.

A tárgyaláson a jelenlevôk a közös problémákról, illetve azok megoldásának lehetôségeirôl beszéltek. Továbbá a találkozó napirendjén szerepelt az olyan konkrét kérdések áttekintése is, mint a magyar egyházak ingó és ingatlan tulajdonának helyzete, és az egyházak költségvetési támogatása. Az RMDSZ vezetôsége tájékoztatta az egyházfôket a kormánypárttal folytatott eddigi tárgyalások eredményeirôl, különös tekintettel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kérdésrôl.

Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: 2002-ben törvényes úton rendezni kell az egyházi javak visszaszolgáltatásának ügyét, a kormánynak mielôbb választ kell adnia az RMDSZ által beterjesztett törvénytervezetre.

Cosmin Gusã, az SZDP fôtitkára tegnap kijelentette: az RMDSZ és a kormánypárt képviselôi hét végén Slãnic Moldovában találkoznak, hogy megbeszéljék az együttmûködési megállapodás részleteit. A megbeszélésen mindkét fél részérôl 15–20 képviselô lesz majd jelen.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint múlófélben van az az országos szinten letaglózó, sokkoló hatás, amit néhány politikai erônek a kedvezménytörvény kapcsán kifejtett támadása okozott. A kormányfô szokásos szerda reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy a karácsony idôszakára esô ünnepi készülôdésbe hasított bele az a támadássorozat, amit nem a kormánnyal, hanem az egész országgal, az ország polgáraival szemben indított néhány politikai erô.

Kovács László, az MSZP elnöke a miniszterelnök kijelentésére reagálva elmondta: nem támadták, és nem támadják a jogszabályt, hanem az Orbán–Nãstase paktumot kifogásolják, amely szerintük a parlament háta mögött megváltoztatta a törvényt.

Véleménye szerint nem személyükben, hanem nyugalmukban érte támadás az embereket, ugyanis azt az indokolatlan félelmet ültették el a fejükben, hogy a magyar kormány rossz döntése miatt esetleg elveszíthetik az állásukat, mert a külföldrôl érkezô munkavállalók kiszoríthatják ôket. Orbán Viktor ismételten hangsúlyozta, hogy ebbôl a szempontból semmilyen romlás nem történt a munkaerôpiacon, és senkinek nincs veszélyben a munkahelye. A miniszterelnök kifejtette: Magyarországon senki sem fogja elveszíteni a munkahelyét külföldiek miatt, ugyanis a kormány kezében vannak azok az eszközök, amelyekkel szabályozhatja a magyar munkaerôpiacot.

A kormányfô jelezte: az Országos Munkaügyi Tanács mai ülésére kötött mandátummal küldték a gazdasági minisztert azzal, hogy a Magyarországon egy idôben külföldiek által betöltött álláshelyek száma nem lehet több mint 81 ezer 300. A miniszterelnök elmondta: a Magyar Nemzeti Bank három hét alatt kétszer is csökkentette a jegybanki alapkamatot, ami azt jelenti, hogy az ország mind a munkaerôpiaci, mind pedig a pénzügyi helyzet szempontjából stabil, kiszámítható.

A miniszterelnök bízik abban, hogy a jóérzés kerekedik felül, a polgári és nemzeti értékeket fontosnak tartó emberek visszanyerik a nemzeti egység lehetôségébe, megvalósíthatóságába vetett hitüket. Reményei szerint a határon túli magyarok is néhány hét elteltével úgy fogják érezni, hogy ismét egységesen áll mögöttük és mellettük az anyaország. A miniszterelnök szeretné, ha a magyar politikai erôk mindegyike visszatérne a nemzeti összefogás politikájához. Szavai szerint vissza lehet térni a nemzeti összefogás politikájához akkor is, ha egy politikai erô egy meggondolatlan akcióval több millió embert sértett meg.

— Kikre vonatkoznak a kedvezménytörvényben foglalt diák- és pedagógus kedvezmények?

A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó azon személyekre, akik rendelkeznek Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal (a továbbiakban: Magyar igazolvány), és megfelelnek a kedvezménytörvény által meghatározott egyéb elôírásoknak.

— Hogyan vehetôek igénybe a diák- és pedagógus kedvezmények?

Az egyes kedvezmények igénybevételére a Magyar igazolvány, valamint a Magyar igazolvány mellékletének tekintendô alábbi igazolványok valamelyikének birtokában válik jogosulttá az igénylô:

1. diákigazolvány

2. pedagógusigazolvány

3. oktatói kártya

— Kik jogosultak a diákigazolvány igénylésére?

Azok a kedvezménytörvény hatálya alá tartozó személyek, akik a Magyarországgal szomszédos állam közoktatási intézményében tanulói jogviszonyban állnak és magyar tannyelven tanulnak, vagy bármely felsôoktatási intézményében hallgatói jogviszonyban állnak.

— Kik jogosultak a pedagógusigazolvány igénylésére?

Azok a kedvezménytörvény hatálya alá tartozó személyek, akiket a Magyarországgal szomszédos állam közoktatási intézményében pedagógusként foglalkoztatnak, és az ôket foglalkoztató közoktatási intézményben magyar nyelven tanítanak.

— Kik jogosultak az oktatói kártya igénylésére?

Azok a kedvezménytörvény hatálya alá tartozó személyek, akiket a Magyarországgal szomszédos állam felsôoktatási intézményében oktatóként foglalkoztatnak.

[Mindhárom igénylés csak akkor adható be, ha az igénylô rendelkezik Magyar igazolvánnyal, vagy benyújtotta a Magyar igazolvány kiállítására vonatkozó kérelmet.]

— Hol és hogyan lehet igényelni a kedvezményekre jogosító diákigazolványt, pedagógusigazolványt és oktatói kártyát?

Az igazolványokat egységes igénylôlapon lehet igényelni, az adott igazolványtípusnak megfelelô rovatok kitöltésével és a szükséges okiratok csatolásával. Az igénylôlaphoz az információs irodáknál, illetve a Magyar Köztársaság külképviseleteinél lehet hozzájutni, egyúttal ott lehet kitölteni és leadni.

— Lehet-e a diákigazolványt, pedagógusigazolványt vagy oktatói kártyát a Magyar igazolvánnyal egyidejûleg igényelni?

Lehet, de a diákigazolvány, pedagógusigazolvány és oktatói kártya csak a Magyar igazolvány kiadása után, vagy azzal egyidejûleg kerülhet kiadásra.

— Kik tölthetik ki és adhatják le az igénylôlapot?

Az igénylôlapot a kedvezményeket igénylô személyesen vagy meghatalmazottja útján nyújthatja be. Meghatalmazni az információs irodáknál található meghatalmazó nyomtatvány útján lehet. A 18. életévét be nem töltött igénylô igénylését a nevében eljáró törvényes képviselôje terjeszti elô.

— Milyen okirat szükséges a diákigazolvány igényléséhez?

A diákigazolvány igényléséhez az alábbi okiratok valamelyikét kell benyújtani:

— az oktatási intézmény által kiállított, az adott tanévre szóló tanulói vagy hallgatói jogviszony-igazolás,

— az oktatási intézmény által kiállított, az adott tanévre szóló beiratkozási igazolás,

— csak a felsôoktatási intézmények hallgatói esetében a leckekönyvnek az adott tanév megkezdését igazoló, a felsôoktatási intézmény aláírásával és pecsétjével ellátott oldalának (oldalainak) másolata.

— Milyen okiratok szükségesek a pedagógusigazolvány igényléséhez?

A pedagógusigazolvány igényléséhez be kell nyújtani az alábbi okiratok mindegyikét:

— az adott tanévre vonatkozó, vagy 30 napnál nem régebbi határozatlan idôre szóló munkáltatói igazolás, amely igazolja, hogy az igénylô pedagógus jogviszonyban áll egy közoktatási intézménnyel, és ott magyar tanítási nyelven (is) tanít, a szakképzettséget igazoló oklevél másolata.

— Milyen okiratok szükségesek az oktatói kártya igényléséhez?

Az oktatói kártya igényléséhez be kell nyújtani az alábbi okiratok mindegyikét:

— az adott tanévre vonatkozó, vagy 30 napnál nem régebbi határozatlan idôre szóló munkáltatói igazolás, amely igazolja, hogy az igénylô oktató jogviszonyban áll egy felsôoktatási intézménnyel,

— a szakképzettséget igazoló oklevél másolata.

[Figyelem! A közoktatási intézmények tanulói, illetve a pedagógusok által benyújtott — lehetôleg magyar nyelvû — igazolásból hitelt érdemlôen ki kell derülnie, hogy az igénylô közoktatási intézményben magyar nyelven tanul vagy tanít!]

— Milyen kedvezményekre jogosít a diákigazolvány?

1. Utazási kedvezmények

A nappali és esti tagozatos hallgatókat (a továbbiakban: teljes idôs képzésben résztvevô hallgatók) 67,5 százalékos utazási kedvezmény illeti meg vasúton, helyközi autóbuszon, valamint a helyi tömegközlekedésben (pl. Budapesten a BKV járatain). A menetrend szerinti hajóforgalomban, valamint a Budapestet a környezô településekkel összekötô gyorsvasút-hálózaton (HÉV) 50 százalékos kedvezményû menetjegy váltható. A levelezô tagozatos és távoktatásban résztvevô hallgatók (a továbbiakban: részidôs képzésben résztvevô hallgatók) nem részesülnek utazási kedvezményben.

2. Kulturális kedvezmények

A kulturális kedvezményeket biztosító intézmények (pl. múzeumok) jegyzéke a www.om.hu, vagy a www.eduport.hu Internet-oldalon tekinthetô meg.

3. Kereskedelmi kedvezmények

A kereskedelmi kedvezményeket biztosító üzletek (pl. könyvesboltok) jegyzéke a Diákbónusz Kht. által kiadásra kerülô tájékoztató füzetben tekinthetô meg.

— Milyen kedvezményekre jogosít a pedagógusigazolvány és az oktatói kártya?

1. Utazási kedvezmények

Magyarországi utazás esetén, magyarországi menetjegyváltással 50 százalékos kedvezményû menetjegy a vasúti közlekedésben.

2. Kulturális kedvezmények

A kedvezménytörvényben szabályozott kedvezmények (pl. bizonyos könyvtári szolgáltatások ingyenes igénybevétele).

3. Szakkönyvvásárlási támogatás

A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztere által meghatározott rendben és összegben.

[Figyelem! Az utazási kedvezmények valamennyi esetben csak magyarországi menetjegyváltás esetén, magyarországi utazásra vehetôek igénybe. Nemzetközi utazásnál nem használhatók!]

— Hol lehet átvenni a diákigazolványt, pedagógusigazolványt és oktatói kártyát?

Az igénylés során leadott igénylôlapon megjelölt magyar közigazgatási hivatalnál. Ezek pontos jegyzékét az információs irodákon lehet megtekinteni.

— Meddig érvényes a diákigazolvány, pedagógusigazolvány és oktatói kártya?

— Az érvényesség minden esetben az igazolvány kiállítása napján kezdôdik. Ez a dátum megtalálható az igazolványon. Az érvényesség azon tanévet követô október 31-ig tart, amely tanévre vonatkozóan az igazolásokat kiállították. A pedagógusok és az oktatók minden év július 1-tôl kezdeményezhetik — a megfelelô igazolások bemutatásával — a következô év október 31-ig érvényes igazolvány kiállítását. Az érvényesség mindhárom igazolvány esetében meghosszabbítható új igénylôlap kitöltésével és beadásával, valamint a szükséges okiratok csatolásával. Az érvényesség meghosszabbítását jelzô érvényesítô matricát a magyarországi közigazgatási hivatal ragasztja fel az igazolványokra.

[Fontos, hogy az igazolvány tulajdonosa igazolványának lejárata elôtt, megfelelô idôben kezdeményezze az érvényesség meghosszabbítását eredményezô eljárást!]

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]