2002. január 30.
(XIV. évfolyam, 23. szám)

A képviselôház keddi ülésén a honatyák megvitatták és elfogadták az Állami Földterületekkel Gazdálkodó Ügynökségre vonatkozó 2001/268-as törvényt módosító 2002/1-es sürgôsségi kormányrendeletet. E jogszabály szerint, egyrészt a magánvállalatoknak az ügynökség fele való adósságaik (a ki nem fizetett bérleti díjak) kiegyenlítôdnek az állam által a mezôgazdaság fejlesztésére nyújtandó támogatásokkal, vagyis ezek a vállalatok nem kapnak állami támogatást az adósságaik fejében. Másrészt, az ügynökség keretén belül mûködô, a mezôgazdaság támogatására létrehozott alapot a mezôgazdasági minisztérium költségvetésébôl is támogatják. Kovács Csaba képviselô elmondása szerint nagy szükség volt erre a módosításra, hiszen az ügynökség valóban igen nehezen tudta összegyûjteni a szükséges pénzalapokat, így több esetben is megtörtént, hogy a beígért támogatásokat az érintettek nem tudták igénybe venni. A délután folyamán az ülést a minôsített információk védelmére vonatkozó törvénnyel folytatták.

Romániában nem lehet már az idén kiirtani a korrupciót, de remélhetô, hogy az elszánás máris meggyôzi a NATO-kormányokat a reformszándék komolyságáról — mondta Adrian Nãstase miniszterelnök kedden a Reuters hírügynökségnek.

Romániának feltétlenül komolyan kell vennie a korrupcióellenes küzdelem eddigi sikertelensége miatt hangoztatott amerikai aggodalmakat, ha szeretné, hogy a NATO novemberi, prágai csúcsértekezletén fölvegyék a szervezetbe — mondta Nãstase.

Hozzátette azonban, hogy a realitásérzék megkívánja: Románia csak szerény ígéreteket tegyen, amelyeket viszont nagyrészt be is tud tartani. Emlékeztetett, hogy hivatali idejének elsô évében nôtt az ország szavahihetôsége, és ezt az IMF és az EU már értékelte is.

— Nem hiszem, hogy a prágai csúcsértekezletig minden teljesíthetô, ami a fontossági listán van — mondta, és hozzátette: a korrupcióellenes stratégia eddig nyilvánosságra hozott részletei csak a kezdetet jelentik.

— Politikai szinten az a dolgunk, hogy intézményi és jogi szinten foglalkozzunk a korrupció fô forrásaival, és a programunk világos. Mindezt nem az amerikaiaknak csináljuk, ezt mindenképpen meg kell tennünk.

A nemrég nyilvánosságra hozott tervezet egyszerûsíti, egylépcsôssé teszi a vállalatok bejegyzését és az állami pályázatokat és privatizációkat átláthatóbbá teszi a nyilvánosság számára — emlékeztetett a hírügynökség. Ez azonban nem elég: Nãstasénak meg kell küzdenie a begyökerezett érdekcsoportokkal, ha nem akar ugyanúgy elbukni korrupcióellenes erôfeszítéseivel, mint elôdei — írta a Reuters.

Mint ismeretes, alig néhány nappal azután, hogy elsôrendû feladatának minôsítette a korrupcióellenes harcot, Nãstasét magát is azzal vádolták, hogy részesült a korrupció hasznából. Ô maga tagadja a vádakat, de a NATO-országok diplomatái aggasztó túlzásnak tartják, hogy a Nãstase-ellenes vádak szerzôit — két férfit, akik e-mailben tájékoztatták a külföldi követségeket a vádakról — máris letartóztatták — írta a Reuters. Nãstase a hírügynökségnek nyilatkozva elismerte, hogy az ügyészség alkalmasint túlbuzgó volt, amikor — mint mondta — a névtelen rágalmazókat közellenségnek minôsítette. A vádak ellensúlyozására Nãstase vagyonnyilatkozatot ad ki a hivatalos lapban, és sürgetett másokat is, hogy tegyenek ugyanígy — írta a hírügynökség.

Új választási törvényt is tervbe vettek, módosítani akarják a politikai pártok finanszírozásának szabályait, és külön osztályt alakítanak az ügyészségen a korrupcióellenes küzdelemre az igazságszolgáltatásban és a felduzzadt közigazgatásban, amelyet az EU-ban a reform fô akadályának tartanak. Nãstase azonban nem gyors boszorkányüldözést akar.

— Elsôsorban a korrupcióra lehetôséget adó területeket kell korlátozni — mondta a Reutersnek.

A megvesztegetés leküzdése nem lesz könnyû olyan országban, ahol a havi átlagfizetés 100 dollárnak felel meg, a gazdasági növekedés pedig lassul a tavalyi 4,9 százalékos ütemrôl, miközben az infláció makacsul 30 százalékos — jegyezte meg a hírügynökség.

Nãstase mindenesetre emlékeztetett, hogy a tavalyi gazdasági növekedés, amelyet pontosan 4,9 százalékosra tett, a leggyorsabb volt Kelet- és Közép-Európában, és az export a várt rekordszintre nôtt. Részletes adatokat majd márciusban közöl a román statisztikai hivatal. A 2000-es 1,6 százalékos növekedés után a kormányzati cél 4,1 százalék volt tavalyra, majd ezt az év folyamán feligazították 4,9 százalékra. Idénre hasonló a terv, de elemzôk ennél jóval kevésbé bizakodók: 3 százalékhoz közelebbi többletet valószínûbbnek tartanak — írta a Reuters kedden.

Adrian Nãstase miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt vezetôje és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kedden Bukarestben aláírta a két szervezet közötti, újabb egy évre szóló együttmûködési megállapodást.

Az új megállapodás biztosítja a parlamenti többséget és a kormányzati stabilitást ebben az évben is az SZDP kisebbségi kormányának, mivel az RMDSZ vállalta, hogy a dokumentumban rögzített célok és kötelezettségek teljesülése esetén nem nyújt be, illetve nem támogat a törvényhozásban semmiféle, a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt.

A dokumentum aláírását követô sajtótájékoztatón mindkét szervezet vezetôje azt emelte ki, hogy a kormánypárt és az RMDSZ tavaly kezdett együttmûködése olyan hasznos eredményekkel és tapasztalatokkal járt, amelyek alapot biztosítottak a folytatáshoz.

— Az RMDSZ jó partner volt, és jó partner lesz. Együttmûködésünk hozzájárult a parlamenti és ezen keresztül a belpolitikai stabilitáshoz, aminek komoly része volt Románia tavaly elért gazdasági, kül- és belpolitikai eredményeiben — hangsúlyozta Adrian Nãstase. A miniszterelnök megfogalmazása szerint a két szervezet Románia fejlôdése érdekében létesített partneri viszonyt. Mint mondta, az együttmûködési megállapodás szövege bizonyítja: ez az együttmûködés nem arról szól, hogy az SZDP-nek szigorúan csak a hatalom megôrzése érdekében van szüksége az RMDSZ-re, a szövetség pedig kizárólag az etnikai kérdésekkel foglalkozna.

— Az együttmûködésbôl mindkét szervezetnek haszna van, s ezzel az igazi a nyertes a román társadalom — jelentette ki.

— Nem egyszerû adok-kapok alkut kötöttünk — jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a jelenlegi idôszak nagyon fontos Románia szempontjából, s a romániai magyar közösséget képviselô RMDSZ-nek mindent meg kell tennie, hogy az ország teljesíteni tudja a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit.

Markó külön kitért arra, hogy a nemzetiségi kérdés kezelését illetôen ez a megállapodás pozitív jelzés a román társadalom számára, de szélesebb értelemben is azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy az etnikumközi kapcsolatok rendezését nem a konfrontáció, hanem a politikai párbeszéd szolgálja.

Az RMDSZ elnöke a mostani megállapodás új vonásaként emelte ki, hogy sokkal pontosabban és konkrétabban határozták meg az együttmûködés módozatait. A kölcsönös kötelezettségvállalás nagyobb, mint tavaly volt. Jóval több konkrét, határidôhöz kötött célt fogalmaztak meg.

— Azt hiszem sikerült áttörést elérni olyan lényeges kérdésekben, mint például az egyházi és a közösségi ingatlanok ügye, mivel a megállapodás elôírja, hogy az idén törvény születik errôl a kérdésrôl — mondta.

Markó Béla szerint az RMDSZ konstruktív ellenzéki politikát folytat, de a többi ellenzéki párttól alapvetôen megkülönbözteti az, hogy határozottan kötelezettséget vállalt a kormánypárt támogatására.

Adrian Nãstase leszögezte: nem volt szó arról, hogy az RMDSZ kormányzati szerepet vállaljon, de hangsúlyozta, hogy az együttmûködésnek ez a formája a mostani, adott pillanatnak felel meg.

Harminc napon belül helyi együttmûködési megállapodások
A Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megállapodása részletesen megfogalmazza a két szervezet közötti együttmûködés alapelveit, céljait és formáit.

A kormánypárt és az RMDSZ politikai kapcsolatait illetôen a megállapodás folyamatos együttmûködést irányoz elô a két szervezet központi vezetése között. A politikai együttmûködés részeként megegyezés született arról, hogy mindkét szervezet a kedvezménytörvény végrehajtásáról aláírt román–magyar kormányfôi egyetértési nyilatkozat elôírásának korrekt végrehajtását szorgalmazza. Országos szinten ellenôrzô bizottság alakul, amelyben helyet kapnak az RMDSZ képviselôi is.

Aktív és folyamatos lesz az együttmûködés az SZDP és az RMDSZ parlamenti csoportjai között. A két szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy támogatják a kormányprogram végrehajtását, megteszik a gazdasági reform felgyorsításához szükséges parlamenti és kormányzati lépéseket.

A kormánypárt és az RMDSZ annak érdekében cselekszik, hogy az év végére fô vonalaiban befejezôdjön az erdôk és a termôföldek visszaadásáról szóló törvény végrehajtása. A román kormány április 30-ig törvényt terjeszt elô a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi vagyon visszaszolgáltatásáról. A megállapodás szerint a törvényt a román parlament szeptember 30-ig elfogadja.

Június 30-ig törvény születik azoknak a személyeknek a kárpótlásáról, akik az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény alapján jogosultak lennének, de természetben nem kaphatják vissza ingatlanaikat.

A két szervezet további lépéseket tart szükségesnek a közigazgatás decentralizálása érdekében és különös figyelmet szentel a szociális biztonságnak. Az oktatás terén megegyezés született arról, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelvû karokat és tanszékeket hoznak létre az oktatási törvény elôírásainak megfelelôen.

Megvizsgálják annak lehetôségét, hogy magyar nyelvû oktatás induljon a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerész egyetemen. Ugyancsak megvizsgálják annak lehetôségét, hogy magyar nyelvû oktatási csoportot hozzanak létre a kolozsvári zeneakadémián és agrártudományi egyetemen, valamint a marosvásárhelyi mûszaki egyetemen.

Az oktatási törvény és az Európa Tanács ajánlásainak megfelelôen konkrét és valós kérések alapján biztosítani fogják a magyar nyelv tanulásának lehetôségét az állami iskolai rendszerben. (Ez a megegyezés a szórványban élô magyarság és a csángómagyarok problémájának megoldását szolgálja.)

Az együttmûködési dokumentum kitér arra, hogy román és magyar nyelvû televíziós stúdiót létesítenek Marosvásárhelyen. Megteremtik a magyar nyelvû rádió- és televíziós programok összekapcsolásának mûszaki feltételeit.

A dokumentum szerint intézkedéseket hoznak az egyházak jelentôsebb támogatására. Létrehozzák a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó intézetet.

A parlament június 30-ig megfelelô formában ratifikálni fogja a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját. A román nyelv védelmérôl szóló törvényt olyan formában fogadja el a parlament, hogy azzal együtt biztosítsák a romániai nemzeti kisebbségek nyelvének védelmét is.

Biztosítják a nemzeti kisebbségi kiadók, kiadványok, kulturális események kiegyensúlyozott finanszírozását.

Ugyancsak biztosítani fogják, hogy a nemzeti kisebbségek arányos képviselethez jussanak országos, területi és helyi szinten az intézményekben, beleértve a döntéshozó funkciókat is.

A mostani megállapodás új vonása az, hogy 30 napon belül megyei és helyi szinten is együttmûködési megállapodást kötnek, ahol ezt szükségesnek tartják.

A helyi szintû együttmûködés keretében a két szervezet felkéri a helyi hatóságokat, hogy kezeljék prioritásként a romániai magyar kultúra szempontjából értéket hordozó emlékmûveket.

Brassóban a két szervezet együttmûködik annak érdekében, hogy megfelelô elhelyezést kapjon az Áprily Lajos Gimnázium. Maros megye számára azt a feladatot fogalmazták meg, hogy a Bolyai Farkas Gimnázium ismét magyar nyelvû középiskola legyen.

A román–magyar kormányközi vegyes bizottság jegyzôkönyvének és a két kormányfô által aláírt egyetértési nyilatkozatnak megfelelôen megoldják az aradi Szabadság-emlékmû ügyét.

A dokumentumban rögzített megállapodások betartásának ellenôrzésére közös értékelô bizottságot hoznak létre. Hasonló bizottságok jönnek létre területi szinten is, ahol a helyi szervezetek is együttmûködési megállapodást kötöttek.

Az RMDSZ továbbra is támogatni fogja a Románia NATO- és EU-csatlakozása érdekében tett összes parlamenti és kormányzati lépést.

Az SZDP kötelezettséget vállal arra, hogy a román bel- és külpolitika minden nagy fontosságú kérdésében elôzetes konzultációkat folytat az RMDSZ-szel.

A dokumentumban rögzített megállapodások teljesülése esetén az RMDSZ nem nyújt be, illetve nem támogat semmiféle bizalmatlansági indítványt.

A két szervezet csúcsvezetése háromhavonként értékeli a megállapodás végrehajtását.

Még mindig teljes bizonytalanságban élnek Verespatak lakói, hiszen nem lehet tudni, hogy megakadályozható-e a Fehér megyei település lerombolása és a lakosság kitelepítése. A helyi gazdák érdekvédelmi egyesülete a napokban ismételten tiltakozását fejezte ki a helyi tanács azon döntése ellen, hogy mintegy 400 hektárnyi mezôgazdasági területet és erdôt községi tulajdonból önkényesen átadjanak a helyi aranybánya-vállalatnak, amely a falu felszámolásához és a lakosság elköltöztetéséhez vezetne. A folyamat leállítása érdekében a verespataki családok felszólították Fehér megye prefektusát, Ioan Rust, vizsgálják ki az ügyet, és állapítsák meg, hogy az önkormányzat döntése törvényes-e vagy sem. A református egyház szintén határozott álláspontot fogalmazott meg a verespatakiak helyzetével kapcsolatban, tudtuk meg Vetési László református lelkésztôl, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi elôadójától, aki immár évek óta foglalkozik a kérdéssel.

— Néhány évvel ezelôtt a külföldi Euro Gold cég a helyi állami bányavállalat támogatásával talajvizsgálati kutatásba kezdett, amelynek során kiderült, nagy mennyiségû arany található a földben, és ide érdemes befektetni. Ennek megfelelôen megszületett egy lebontási terv, amely szerint az egész települést el kell költöztetni jelenlegi helyérôl, mivel a hegyekben folyó bányászathoz rakodótérre van szükség. A másik alternatíva az volt, hogy legalább a település központi terét ne rombolják le tekintettel arra, hogy itt néhány jelentôs mûemléképület található, beleértve a három magyar templomot, és kár lenne, ha ezek elvesznének.

— A helyi hivatalosságok kikérték valaha az egyház véleményét?

— A verespataki lelkészek tájékoztatása szerint az egyházakat soha ebben a kérdésben nem keresték meg. Ennek ellenére arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy három alapszempontra építjük fel a Verespatakkal kapcsolatos jövôtervünket. Az egyik az, hogy amennyiben mégsem lehet megakadályozni a falu lerombolását, a református egyház teljes kárpótlást követel az ingatlanjaiért. Volt egy olyan terv is, hogyha megkezdôdik a bontás, legalább Verespatak központi mûemlékrészét próbáljuk valamilyen formában megmenteni. További elképzeléseink arra vonatkoztak, hogy amennyiben a lakosságnak el kell költöznie, azt szervezetten tervezzük meg, a terület magyar vagy volt magyar népességét egy helyre telepítsük át. Azt javasoltam, hogy a verespataki "magyarokat" valamelyik aranyosszéki faluba, konkrétan Várfalvára és Rákosra gondoltam, irányítsuk, ahol a kárpótlás összegébôl telket és házat vásárolnánk számukra. A másik lehetôség az volt, hogy egy közcélt szolgáló épületet építsünk fel a kárpótlás összegébôl Tordán vagy Kolozsváron. Ez Verespatak Otthon nevet viselné, és a település lelkiségét és szellemiségét képviselné.

— Jelenleg körülbelül hány magyar él Verespatakon?

— Néhány évvel ezelôtt egy felmérést akartam végezni Verespatakon. Az elsô kérdés a településen élô magyarok számára vonatkozott. Amikor a kérdést Székely Józsefné Berecki Gabriella nyugdíjas tanítónônek feltettem, akkor azzal a kérdéssel válaszolt, mi az, hogy magyar. Amikor azt kérdeztem, hány magyar gyerek van a faluban, ismét azt kérdezte, mi az, hogy magyar. Amikor afelôl érdeklôdtem, hogy a településen van-e magyar tanítónô, akkor is azt válaszolta, mi az, hogy magyar. Akkor értettem meg, hogy Verespatakon ez a klasszikus fogalom, hogy magyar, teljesen használhatatlan. Az 1992-es népszámlálás szerint Verespatak összlakossága 1556-ra tehetô. Ebbôl 99-en vallják magyarnak magukat. A lakosságból 215-en római katolikusok, 12-en reformátusok és 42-en unitáriusok. Ez összesen 269. Azt hiszem, az adatok maguktól beszélnek. A településen többnyire vegyesházasságban élnek az emberek, a családban inkább románul beszélnek, a magyar iskola megszünt. Székely Józsefné Berecki Gabriella volt az utolsó magyar tanítónô.

— Értesüléseink szerint a településen az istentiszteletek is kétnyelvûek...

— Valóban szakrális alapú kétnyelvûség alakult ki Verespatakon. A prédikációkban megjelenik a román nyelv is. Az unitárius lelkész elsôsorban románul temet, az istentisztelet végén pedig románul is összefoglalja a prédikáció lényegét. A Miatyánk románul is elhangzik. Nagyon érdekes jelenség, hogy jóllehet a közösségben már nem él a magyar nyelv, de azok az emberek, akik egyébként a nyelvet már nem használják, templomi közösségben vágynak egy másik nyelven, az eredet vagy az ôsök nyelvén Istennel beszélni. Amikor istentisztelet után megkérdeztük tôlük, hogy értettek-e valamit a prédikációból, azt mondták, hogy van, amit igen, van amit nem. Többnnyire azonban nem. De azért olyan jól érezték magukat a templomban...

Papp Annamária

A harmadik romániai gyógyszergyártó cégnél, a kolozsvári Terápiánál az elmúlt év utolsó hónapjaiban masszív leépítéseket helyezett kilátásba a vezetôség. Sajnos, a vállalat igazgatóját, Dorin Todorant nem sikerült elérnünk, mivel jelenleg a szabadságát tölti. Csupán Rodica Sasmiresannal, a szakszervezeti vezetôvel tudtunk szóba állni, aki lapunkat arról tájékoztatta, hogy a kizárólag magán tôkével mûködô részvénytársaság egy külföldi cég által végzett átszervezési tervezet alapján 37%-os munkahelyfeleslegnek a megszüntetését kezdeményezte. Az ok: több részleg veszteségesen mûködött.

A vezetôség a termelés nyereségessé tétele érdekében lépett ilyen határozottan. A leépítést részben elbocsátás, részben nyugdíjaztatás útján oldják meg. Az elbocsátottak azonban nem üres marokkal hagyták el a gyárat, hiszen 29 millió lej értékû minimális, illetve 100 millió lejen felüli maximális végkielégítésben részesültek. Sasmirenan szerint, a szakszervezet és a gyár vezetôsége közötti egyeztetések alapján igyekeztek minél igazságosabban elosztani a pénzt, de a fô szempontot a ledolgozott munkaévek és a fizetés nagysága jelentette. Helyenként azért eltekintettek ettôl a kikötéstôl, és az is megtörtént, hogy a kispénzûeknek a járadékát kiegészítették a nagyobb fizetésûek pénzével. Arra a kérdésünkre, hogy zúgolódtak-e a távozásra kényszerültek, a szakszervezeti vezetô azt válaszolta: természetesen senkinek sem esett jól elhagyni a munkahelyét, de az egyeztetések átláthatósága, valamint a végkielégítések meghiúsítottak bármiféle tömeges tiltakozást.

A személyzeti leépítések, valamint a berendezések korszerûsítése során remélik, hogy az idén a munka termelékenysége 45%-os növekedést ér el, amely a hasonló profilú közép-európai gyárakkal való versenyképességet jelentene. A derûs kilátások ellenére még jelenleg is léteznek olyan részlegek, amelyekben elévült technológiával dolgoznak. A kutatás területén sincsenek kiemelkedô eredmények, csupán egy kis méretû részlegen foglalkoznak új gyógyszerek kísérletezésével. A közeljövôben ezt is fejleszteni szeretnék, sikerült egy fiatal kutatógárdát szerzôdtetni, ami új reményeket ébreszt — tájékoztatott Sasmiresan.

Borbély Tamás

Forró hangulatban, népes közönség elôtt zajlott a Szabadság egyik legnagyobb szabású sorshúzása tegnap este a Báthory-líceumban. Aki ott volt, remekül szórakozott. A részletekre holnapi lapszámunkban visszatérünk Gyurka Elôd felvétele

A Kolozs megyei Rendôrfôkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya arra kérte a városi hatóságot, hogy a rendkívüli gyakori Tordai úti balesetek számának csökkentése érdekében szerezzen be egy radarkészülékkel és videokamerával ellátott gépkocsit, amely állandó jelleggel ellenôrizné a gépkocsiforgalmat.

A Kolozs megyében elôállított mezôgazdasági termékek nem fedezik a lakosság egy évi cukor-, liszt- és gyümölcsszükségletét. A többi termékbôl, a statisztikai adatok tanúsága szerint azonban megfelelô és elegendô készlet áll a lakosság rendelkezésére megyei viszonylatban is.

A Kolozs Megyei Mezôgazdasági Igazgatóság szakemberei kiszámították egy felnôtt egy évi minimális élelmiszer-szükségletét. Ilarie Ivan, a megyei Mezôgazdasági Igazgatóság igazgatója szerint egy embernek évente 220 liter tejre vagy ennek megfelelô tejtermékre, 62 kilogramm húsra, 260 tojásra, 135 kilogramm lisztre és 60 kilogramm gyümölcsre van szüksége. Ezen kívül a kolozsváriaknak évente 110 kilogramm zöldséget és zöldségkonzervet, valamint 70 kilogramm tartósított gyümölcsöt és gyümölcskonzervet kellene fogyasztaniuk.

Az átlagos édességipari termék és cukorfogyasztás évi 22 kilogrammra rúgna, a gabonafélékbôl készített termékek, a lisztes készítmények, sütôipari termékek, máléliszt és kenyérfogyasztás évi 133 kilogramm kellene hogy legyen, míg burgonyából 70 kilogramm a szükséges adag.

A megyei Mezôgazdasági Igazgatóság jól képzett szakemberei a reális szükségletet a megtermelt javakkal összehasonlítva arra a következtetésre jutottak, hogy alapélelmiszerekbôl a szükségletnek mindössze egyharmadát tudják fedezni.

Folytatódik a sztrájk a szamosújvári Somvetra Üveggyárban, annak ellenére, hogy a január 16-a óta sztrájkoló munkások fô követelése — a Somvetra 1996-ban aláírt magánosítási szerzôdésének felbontása — teljesült. A Privatizációs és Állami Részvénykezelô Hivatal (PÁRH) már hétfôn semmisnek nyilvánította az Anton Vasilevel kötött privatizációs szerzôdést, sôt, a vezér-, illetve ügyvezetô igazgatók lemondását is elfogadta, de ez nem elégítette ki a munkásokat. Tiberiu Benta szakszervezeti vezetô szerint a baj gyökere ott van, hogy bár a régi vezetôség lemondását elfogadta a gyár vezetôségi tanácsa, de az új, ideiglenes igazgatókat nem nevezték még ki. Teodor Groza, a PÁRH kolozsvári igazgatója elmondta: egyelôre még semmiféle hivatalos értesítést nem kapott a fôvárosi hivataltól a Somvetra ügyében, így hát ô sem tud az ügy további részleteirôl.

Dan Canta alprefektus, a Szociális Egyeztetô Tanács elnöke a Szabadságnak elmondta: a munkásoknak nem kellene tovább keresniük a kákán a csomót.

AZ ANGLIAI PITMAN EXAMINATION INSTITUTE LONDON nemzetközi nyelvvizsga-központ kizárólagos romániai képviselete, a Heltai-Gáspár Könyvtári Alapítvány a következô Pitman Qualifications nyelvvizsga programokat szervezi meg Kolozsváron, angol anyanyelvû és Angliában képzett hazai tanárok elôadásában: Nemzetközi angol nyelvvizsgák minden szinten, Üzleti angol nyelv, Titkársági angol nyelv, Information Processing, Secretarial Administration, Business Studies. Beiratkozni február 15-ig lehet. Cím: Mikó/Clinicilor 18., tel.: 190-096, e-mail heltai@mail.soroscj.ro.

2002 — CARAGIALE ÉV — a román drámaíró születésének 150. évfordulója alkalmából az UNESCO Caragiale évnek nyilvánította 2002-öt. A kolozsvári Román Színház ezt az ünnepségsorozatot az író a D’ale carnavalului háromfelvonásos vígjátékának bemutatójával nyitja meg január 31-én, csütörtökön este 7 órától.

KÖZGYÛLÉST TARTANAK az RMDSZ alsóvárosi körzetének székházában (Párizs utca 17.) január 31-én, csütörtökön du. 4 órától. Napirenden szerepel a februári küldöttgyûlésre a küldöttek megválasztása, valamint az alapszabályzat-módosíó javaslatok megvitatása.

Az információs iroda számára szükséges tagságot igazoló írásokat az érdekeltek hétfôn, szerdán és pénteken, de. 10–12 óra között igényelhetik a fenti címen (I. emelet, 5-ös lakrész).

A MICIMACKÓ címû, a könyv alapján készült videofilmet vetítik január 31-én, csütörtökön du. 4 órától a Heltai Pinceklubban (Mikó/Clinicilor 18. szám).

Még a hetvenedik évét se tölthette be.

Úgy látszik, sietôs volt neki elmennie oda, ahol már annyi szeretett lény várta. Váratlanul ment el január 27-rôl 28-ra virradó éjszakán. A veszteségre, amely szeretteit és barátait érte — nincs vigasztalás. Olvasói is hiába várják lapunkban — de más lapokban és folyóiratokban is újabb, tündérien szellemes, a magyar nyelv minden szépségét megcsillogtató írásait. A halál — immár kerekké tette életmûvét. Ennek az Isten-áldotta tehetségnek, aki Bálint Tibor volt — a hagyatéka pedig mind terjedelmét — mind pedig értékét tekintve igencsak jelentôs: a XX. század egyik legnagyobb magyar prózaírójának az öröksége immár. Több kötetnyi kiváló novellája is külön életmûvel ér fel, akárcsak négy, legjobbnak tartott regénye, az Önkéntes rózsák Szodomában (1967), a Zokogó majom (1969), a Zarándoklás a Panaszfalhoz (1979), valamint a Bábel Toronyháza (1996). Megmaradnak továbbá, remek, gyermekeknek szánt meséi-karcolatai is.

Kolozsvárhoz tartozott- és tartozik immár mindörökre, haláláig hûséges maradt Kincses Városához. Úgy tartozott Erdély Fôvárosához, mint Kuncz Aladár, majd Kós Károly — vagy akár Bajor Andor és Palocsay Zsigmond is. Azzal, hogy életmûvét lekerekítette a halál, kiváltképp szegényebbek lettünk, akik ezt a melegszívû embert személyesen is ismertük.

Hogy esendô volt? Ne feledjük: gerincroppantó idôkben egy pillanatig se ingott meg. Semmiféle közösséget sem vállalt a diktatúrával. Úgy egyébként ... kérem, nyújtsa az ujját, aki nem esendô közülünk.

Fodor Sándor

2002. február 4–8. között immár tizenkettedszer kerül sor az aranyosgyéresi magyarság által igényelt és kedvelt téli népfôiskolai rendezvénysorozatra. A rendezvény fô szervezôje Péter Károly ny. tanító, az aranyosgyéresi RMDSZ tiszteletbeli elnöke, rendezôk: az aranyosgyéresi RMDSZ és az aranyosgyéresi Református Egyházközség, támogatók: az EMKE-Romániai Magyar Népfôiskolai Társaság, az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségének Mûvelôdési és Egyházügyi Fôosztálya, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete.

Az elôadások minden nap du. 6 órától kezdôdnek az aranyosgyéresi református templomban, a következô program szerint:

Február 4-én, hétfôn Dáné Tibor Kálmán EMKE–RMNT titkár nyitja meg a rendezvénysorozatot majd Egyed Ákos akadémikus, az RMNT elnöke tart elôadást Széchenyi István emlékezete címmel. Február 5-én, kedden Szabó Zsolt, a Mûvelôdés fôszerkesztôje Benedek Elek és Aranyosszék címû elôadását hallgatják meg az érdeklôdôk, 6-án, szerdán dr. Kónya-Hamar Zsuzsa orvosnô a cukorbetegségrôl tart elôadását. Február 7-én, csütörtökön Jablonovszky Elemér vetítettképes elôadást nézhetik meg a jelenlévôk, melynek címe: Egyetlen Földünk van. A rendezvénysorozat Parlamenti krónikával zárul, melynek meghívottai: Takács Csaba RMDSZ ügyvezetô elnök, Kónya-Hamar Sándor képviselô, megyei RMDSZ-elnök, Eckstein-Kovács Péter szenátor és Vekov Károly képviselô.

És mindent a kertbôl — mondhatnám Edward Albeet parafrazálvaIoana Antoniu Rádió galériabeli festészeti tárlatáról. Hiszen a mûvész már jó ideje tervezi, alakítja, népesíti be egyedi szín- és formakonstrukcióival megálmodott festôi édenkertjét. Azt a növények uralta-kormányozta világot, amely felülemelkedve a hétköznapok egyhangú szürkeségén, folyamatos ünneppé varázsolja a létet. A sajátos harmoniák, a képzelet játékának valós elemekkel történô benépesítése, a festôi kertépítés egyfajta tisztelgés is a felmagasztosított, istenített természet elôtt.

Ioana Antoniu 1988-ban végezte el a Ioan Andreescu Képzômûvészeti Fôiskola festészeti szakát és jelenleg a Képzômûvészeti és Formatervezôi Egyetem mûvészetpedagógia szakának tanársegéde. A nyilvánosság elôtt gyakran szereplô alkotók közé tartozik, 1987 óta számos egyéni tárlata volt és munkáival rendszeresen jelentkezik neves bel- és külföldi csoportos tárlatokon. 1991-ben, 1992-ben és 1997-ben Hollandiában, 1995-ben Kolozsváron, a Képzômûvészek Szövetsége Szentegyház utcai galériájában, 1998-ban Németországban, 1999-ben pedig Magyarországon mutatkozott be egyéni tárlattal. Nevéhez több szakmai elismerés is fûzôdik: 1984-ben a brassói, 1985-ben a marosvásárhelyi fôiskolás fesztiválon nyer I. díjat. 1990-ben megkapja a hollandiai Gijzentooi Galéria díját, míg 1992-ben a Romániai Képzômûvészek Szövetsége ifjúsági díjára érdemesítik.

A múlt hét végén megnyílt tárlat a mûvész munkásságának csupán egyik szeletét öleli fel, csöppnyi ízelítô abból a korszerû festôi nyelven fogalmazott, de a múltbafordulás nosztalgiájától sem mentes mûvészi attitûdbôl, amelynek eredményeként születtek meg az itt kiállított képek is. A kecsesen egymásbaívelô -hajló formák, a gazdag florális ornamentáció valamelyest a múlt század eleji szecesszió hangulatvilágával rokon.

N. J.

S. bosszankodva tárja szét a karját a sínek túloldalán. A mellény, amit a fülkében felejtett és amiért visszafutott, a jelek szerint új gazdára lelt. Nem csoda, hiszen az ünnepi zsúfoltságban az állomás hemzseg a bizalomgerjesztônek távolról sem nevezhetô alakoktól. S. most az elôbb még tanácstalanul tébláboló két hölggyel beszélget, majd átszól, hogy tolmácsolásra kérték. Kisvártatva két újabb poggyász, no meg a hölgyek kíséretében vonulunk a kijárat felé. És kiderül, hogy vendégeink lesznek karácsony estére. Az angol hölgyek ugyanis, fajukra nem jellemzô rámenôsséggel a szó szoros értelmében meghívatták magukat vacsorára. Mondván, hogy lekésték azt az autóbuszt, amelyben hittársaik utaztak egy marosvásárhelyi árvaháznak szánt segélycsomagjaikkal. A nemzetközi gyors valóban jókora késéssel érkezett és a hölgyeknek a minusz 10 fokhoz képest valóban meglehetôsen lenge öltözékben kellett volna várakozniuk az éjszakai csatlakozásra. Egymásra néztünk és fura helyzetekhez szokott nagyvonalúsággal invitáltuk ködös albion lányait — mint kiderült anyát és nagyra nôtt csemetéjét — meglehetôsen viharvert, több évtizedes múltra visszatekintô Dáciánkba. Útközben még megálltunk és sebtiben vásároltunk valamiket, mert az S.-nek elôkészített és sajátmagunknak is szánt mûzlis, búzadarás joghurtos és gyümölcsös vegetáriánus vacsorára nemigen hívhattunk vendéget.

Míg készül a rögtönzött menû, vendégeink felhívják romániai hittársaikat, akikkel hosszas vitába fúló, legalább félórás szóváltás következik, majd a felszólítás, hogy tisztázzák: pillanatnyilag hol tartózkodnak. Így végül én állok a telefonnál és hallgatom a rám zúduló, közönséges szavakkal fûszerezett szidalomorkánt, amiért merészeltem pimaszul elrabolni és felcipelni a lakásomra két tisztességes úri hölgyet. Közben vacsora, közben telefon, újabb leteremtés, újra vacsora, újabb telefon, melynek eredményeként közmegegyezéssel felpakoljuk az idôközben erôteljesen megszeppent és feszengô hivatlan vendégeket és visszük a legközelebbi szállodába.

Az ô istenük mindent lát, és nem felejtkezik meg rólunk — búcsúznak. S ha így van, talán hittársaikat is lebeszéli arról, hogy galád cselekedetünk miatt tettlegesen is felelôsségre vonjanak és megbüntessenek.

Németh Júlia

a tantusz. Megrendítô volt, ahogyan — a múlt hét elsô felében tartott kormányülésen — Adrian Nãstase miniszterelnök úr beszélt a fôként városlakó állampolgárok túlnyomó többségének a helyzetérôl, azokérôl, akik egyszerûen nem tudnak mit kezdeni, a hôenergia-fogyasztásért, központi fûtésért szétküldött számlákkal. Így — ezeknek az utóbbi években észbontó arányú növekedése miatt — egyszerûen nem fizetnek. Maga a miniszterelnök mondta: miközben a jövedelmek-nyugdíjak megkétszerezôdtek-háromszorozódtak, a hôenergia ára hússzorosára nôtt. A döbbenetes helyzetfeltárásból kitûnt, hogy a kormányfô ismeri az állampolgárok helyzetét. Azokét, akik munkájuk utáni jövedelmükbôl és nyugdíjukból és nem lopásból vagy (mondjuk már ki) politizálásból, az ezzel járó többé-kevésbé törvényes juttatásokból élnek, és jól tájékozódó pénzemberekké — kereskedôkké — vállalkozókká se sikerült válniuk. A mérhetetlenül felduzzasztott hôenergia-árról még azt is hallottuk a kormányelnöki szózatban, hogy ezzel — tulajdonképpen — önmagunkat csapjuk be ("ne furãm cãciula") —, mert hiába a szép jövedelem — és az ezzel együttjáró adó —, ha a polgárok nem tudnak fizetni.

Miniszterelnök úrnak az egyszerû állampolgárokkal rokonszenvezô megállapításával — csak egyetérthetünk. Az általa felkínált és kilátásba helyezett megoldás viszont arra emlékeztet, amikor a vérbajos fekélyt — kenôccsel próbálja gyógyítani valaki: pénzügyi segélyt (újabbat) helyezett kilátásba a rászorultaknak.

Az ilyen ígéretektôl pontosan úgy borsózik a hátam — mint amikor nyugdíjemelést jelentenek be: ha 5 százalékos nyugdíjemelést helyeznek kilátásba, a hírre már legalább 7–8 százalékkal megugranak az árak, hogy mire a felemelt nyugdíjakat hordani kezdi a postás, újabb 7–8 százalékkal emelkedjenek — elvégre az ígért mértékben duzzadtak a nyugdíjak is, egyéb jövedelmekkel együtt. Az újabb "fûtési segélyben" — akárcsak az elsôben is, csak a rászorulók egy része részesül, és aki megkapja, annak se elég a magas számla kiegyenlítésére kapott összeg.

De lenne még valami.

A múlt nyári, drasztikus hôenergia-drágulás híre annak idején senkit se rendített meg, hiszen július–augusztusban, de még szeptemberben se kell fûteni, így a gázszámlákon, a közköltségek számláin alig volt érezhetô az áremelés. Mégis akadtak, akik már akkor szót emeltek: baj lesz. A lakosság zöme nem tud majd fizetni, és félô, ha kikapcsolják központi fûtését-gázát, akkor ahelyett, hogy hazafiasan megfagyna — fellázad. Jómagam — és még bizonyára sok társam — idejében szóvátettük ezt. De ugyan ki hallgat egy magamfajta kopott vénemberre? (Legfennebb, néhány hasonlóképpen kopott vénember-vénasszony, de azok nem számítanak). Ki figyel oda, holmi vészharangot kongató újságírókra, akiknek "soha, semmi se jó" — akik az élô fába is belekötnek, ugye.

Amint azonban szociális elkötelezettségû "egységes nemzeti" kormányunknak szembe kellett néznie a tényekkel, tudomást kellett szereznie a kifizetetlen számlák tömegérôl, a miniszterelnök úrnál is "leesett a tantusz". És nyomban azok élére állt, akik látják a lakosság nagyrészének a nehéz helyzetét, felmérik azt, és tenni kívánnak, hogy megoldják a gondot.

Örvendetes. Csakhogy az a bizonyos "tantusz" — kissé késôn esett le. Mire a bürokrácia útvesztôin, "a hivatalnak packázásain" át a gond valamelyes mértékû tényleges orvoslására sor kerülne — itt lesz a tavasz.

Hiszen tudjuk: azoknak a nemzetközi pénzügyi fórumoknak–pénzintézeteknek (Nemzetközi Valutaalap, Világbank) is kedvébe kellett járni, amelyek szerint valamivel erélyesebb pénzügyi politikával még ki lehetne sajtolni valamit Románia népébôl — hogy aztán elismerésképpen ôk is csörgessenek néhány eurót vagy dollárt kolduskalapunkba, esetleg nagyobb összegekkel is megtámogassanak — természetesen részletekben. Azt hiszem, nem egészen véletlen, hogy egyes volt kommunista államok felmondták az együttmûködést a Nemzetközi Valutaalappal például, amelyik újabb és újabb nyomorgató intézkedést diktált (volna) minden nehéz anyagi helyzetben lévô, rászoruló országnak.

Mi ilyen lépésre — úgy látszik — nem vállalkozhatunk, reá vagyunk utalva az említett nemzetközi pénzügyi szerveknek a negyedévenkénti vállveregetés mellett átnyújtott "jófiú" bizonyítványára és az ezzel járó baksisra.

És — közben — nô az országban a nyomor. Igaz azonban: a nehéz helyzetbe jutottakat — legalábbis papíron — segélyezik. Ezekbôl a segélyekbôl nem minden rászoruló részesül. A letûnt "aranykorszak" egy-egy "árleszállítási" hullámát juttatják eszembe, amikoris felemelték ugyan a tej, a kenyér, a hús árát, de valamennyiünk nagy örömére, hálálkodó ujjongására, olcsóbb lett "az üvegszem kilója" ahogy akkoriban emlegettük.

Fodor Sándor

Négy napon át, január 23–26. között a debreceni sportcsarnok adott otthont a Bocskai István Emlékversenynek. Tizenhét (Olaszország, Ciprus, Törökország, Malajzia, Koreai Köztársaság, Oroszország, Horvátország, Anglia, Szlovákia, Ukrajna, Ausztria, Litvánia, Fehéroroszország, Szlovénia, Hollandia, Románia és természetesen a házigazda Magyarország) ország öklözôi vettek részt a vetélkedôn. Romániát 7 válogatott sportoló képviselte, Vastag Ferenc és Valentin Vrânceanu tanítványai két elsô, egy második és két harmadik helyet szereztek. Marian Velicu (51 kg) és Waldemar Cucereanu (55 kg) gyôzött a súlycsoportjában, utóbbi megkapta a legtechnikásabb öklözônek járó különdíjat is. Claudiu Râsco (88 kg) a fináléra nem tudott kiállni kézsérülése miatt, a harmadik helyet Ion Ionitã és Florin Stan szerezte meg, Stelian Bugheatã és Viorel Simion az elsô fordulóban elvérzett.

A küldöttséget a szakszövetség alelnöke, Rudel Obreja vezette.

A tornán egy kolozsvári öklözô, Mircea Lurci is szerepelt, edzôje, Hercz József kísérte el. A KMSC sportolója a 63 kg-os súlycsoportban jó eredményt ért el, a harmadik helyen végzett.

A férfiak versenyével párhuzamosan nôi vetélkedô is zajlott, a román sportolók itt is kitûnôen szerepeltek: Flori Pãncescu megnyerte a 63 kg-os súlycsoport versenyét, Maraiana Rãducan és Maria Violeta Berechet ezüstérmet szerzett.

Ezen a héten, január 30-tól kezdôdôen a kibôvített (Dorel és Marian Simion, Bogdan Dobrescu és Lucian Bute is tagja a keretnek) olimpiai válogatott belgrádi nemzetközi versenyen szerepel.

Coriolan Iuga

Adósok maradtunk a Portugáliában sorra kerülô 2004-es Európa-bajnokság teljes csoportbeosztásával. A hiányt most pótoljuk, íme:

1. csoport: Franciaország, Szlovénia, Izrael, Ciprus;

2. csoport: Románia, Dánia, Norvégia, Bosznia-Hercegovina, Luxemburg;

3. csoport: Csehország, Hollandia, Ausztria, Fehéroroszország, Moldova;

4. csoport: Svédország, Lengyelország, Magyarország, Lettország, San Marino;

5. csoport: Németország, Skócia, Izland, Litvánia, Feröer-szigetek;

6. csoport: Spanyolország, Ukrajna, Görögoroszág, Észak-Írország, Örményország;

7. csoport: Törökország, Anglia, Szlovákia, Macedónia, Liechtenstein;

8. csoport: Belgium, Horvátország, Bulgária, Észtország, Andorra;

9. csoport: Olaszország, Jugoszlávia, Finnország, Wales, Azerbajdzsán;

10. csoport: Írország, Oroszország, Svájc, Grúzia, Albánia.

A Megyei Atlétikai Szövetség újabb versenyt, a 14–15 éves korosztály vetélkedôjét bonyolította le a hét végén. Sajnos, sok számban hiányos volt a részvétel, csak 1–2 induló nevezett be. Kolozsváron kívül még 6 város "segített be" a létszám növelésébe. Ez jó figyelmeztetés a klubok számára.

A teremverseny után a szabadban is rendeztek pár számot (középtávon), de ezt csak a Távközlési/Telecom Líceum versenyzôi vállalták, az ISK szerdán tartja a távok külön versenyét.

A teremverseny gyôzteseinek névsora mellett viszonyítási alapul zárójelben közöljük a résztvevôk számát is.

Íme: fiúk: 60 m (30 sportoló), 60 m gát (8) és távolugrás (6): Toma Tãtar (Távközlési Líceum, edzôje édesapja, Cãlin Tãtar) — 7,4 mp, 8,8 mp és

5,70 m; magasugrás (2): Mihai Lehaci (Távközlési Líceum) — 1,60 m; súlylökés (8): Bogdan Panciu (Tordai ISK) — 11,94 m;

lányok: 60 m (45): Bányai Krisztina (ISK) — 7,8 mp; 60 m gát (12): Mirela Tusa (ISK)— 9,1 mp; távolugrás (12): Lucia Rus (ISK) 4,40 m; hármasugrás (1): Raluca Cosma (Szatmárnémeti) — 12,28 m, ô versenyen kívül távolugrásban 5,56 m-t ért el; magasugrás (3): Oana Rus (ISK) — 1,50 m; súlylökés (8): Andrea Bal (ISK) — 8,72 m.

Nagy Péter

Az idei elsô horgászversenyt a múlt hét végén rendezték a kisszéki tavon.

A Kolozs Megyei Horgászegegyesület szervezte vetélkedôre 27 pecázó nevezett be, közöttük néhány Fehér megyei horgász is. A kitûnôen megszervezett versenyt a szamosújvári egyesület tagjai uralták, akiknek otthonos volt a tó környéke. Az elsô helyen Niculita Cheteles végzett, a harmadikat Cosmin Hirean szerezte meg. A Fehér megyeiek Eugen Baci révén egy második hellyel tértek haza.

A téli körülmények ellenére jól sikerült a horgászverseny. A szamosújvári horgászok rövidesen helyi jellegû vetélkedôn is találkoznak.

Erkedi Csaba

l Jan. 28. Elkezdôdött a második hét az 1924-es, franciaországi chamonix-i Téli Nemzetközi Sporthét keretében, amelyet késôbb az ötkarikás testület legfelsôbb nemzetközi szervezete az I. téli olimpiai játékokként ismerte el. A jégkorongozók ekkor láttak munkához, de a jégpálya körül helyet foglalók még a gyorskorcsolyázók remek versengését idézték föl. Egyöntetû volt a vélemény, hogy a négy számból álló és az összetett verseny hôse a finn Arnold Clas Robert Thunberg volt, aki valamennyi számban dobogós helyezést ért el. Méghozzá úgy, hogy 3 arany-, további 1–1 ezüst- és bronzérmet szerzett (1500 és 5000 m-en, valamint összetettben gyôzött, 10 000 m-en második, 500 m-en pedig harmadik lett). Az 1893-as születésû északi rokonunk két évvel korábban a norvégiai kristinai összetett vb-n, már 19 évesen letette névjegyét: 1500 m-en a leggyorsabbnak bizonyult, az összetettben bronzérmes lett. m 1956-ban a Cortina d’Ampezzói VII. téli olimpián is zajlott gyorskorcsolya-verseny ezen a napon: 500 m-en a szovjet Jevgenyij Grisin 40,2 mp-ces világcsúccsal gyôzött — de még nem mondta ki az utolsó szót!

l Jan. 29.: Az 1924-es chamonix-i olimpiai jégkorong nyitányon erôteljesen megmutatkozott a tengerentúli csapatok fölénye. Néhány eredmény az állítás igazolására: Kanada–Svédország 22:0 és Egyesült Államok–Nagy-Britannia 19:2. m 1956-ban az olaszországi olimpia alpesi síversenyinek elsô számában bizonyos Anton "Toni" Sailer, mindaddig a nagyvilág számára ismeretlen 21 éves fiatal osztrák gyôzelme jelentette a szenzációt. Sokan véletlennek, "kicsúszott" teljesítménynek vélték sikerét. De Toni két nappal késôbb rácáfolt a tamáskodókra.

l Jan. 30.: 1924-ben a leghosszabb (50 km-es) távú sífutást a norvég Thorleif Haug nyerte, s hogy senki se kételkedjen sikere jogosságában, három nap múlva megnyerte a 18 km-es számot is, majd újabb két nap elteltével, 4-én a síugrásban elért 4. helyezésével az északi összetettben is bebiztosította bajnoki elsôségét.

l Jan. 31.: Nem sokat, mindössze két napot váratott magára Toni Sailer újabb olimpiai bajnoksága az 1956-os Cortina d’Ampezzó-i ötkarikás játékokon. Ezen a napon a mûlesiklás zajlott a Col Druscié lejtôjén, ahol 1700 m-re a tengerszinttôl rajtolt a 89 fôs mezôny és 1450 m-es szintkülönbség után futott be az aljban levô célba. S hogy Sailer mennyire kimagaslott és teljesen különálló klasszist képvislet, mi sem bizonyította jobban: az összesítésben kereken 4 mp-cel elôzte meg a japán Csiharu Igayát. S mellesleg: az óriásmûlesiklásban mögötte végzett 2–5. helyezettek közül ezúttal senki sem ért el ponttal jutalmazott helyezést!

l Febr. 1.: A gyorskorcsolya-számok eredményeitôl és az 500 m után 1500-on is világcsúcsot elért Grisin teljesítményétôl volt hangos az 1956-os téli olimpia. Megtetézve azzal, hogy az utóbbi számban nem egyedül iratkozott fel a világcsúcstartók közé, "magával hozta" honfitársát Jurij Mihajlovot is, aki hozzá hasonlóan 2:08,6 perc alatt siklotta végig a távot! A gyorskorizók utolsó számát, a 10 000 m-t a svéd Sigvard Ericsson nyerte 16:35,9 perces új olimpiai csúccsal.

l Febr. 2.: Az 1924-es olimpián elkezdôdött a hajrá, a négyes bobok elsô felvonása. Az elsô futamokon nyilvánvalóvá vált, hogy az aranyéremért a svájci és a brit szigetországi nehézfiúk külön versenyt vívnak egymással.

l Febr. 3.: Az utolsó futamok napja igazolta a várakozást: Svájc legénysége 5:45,54 perces összidôvel éppen hogy megelôzte az 5:48,83 percet elért briteket, a bronzérmet kivívott belgák már csak több mint 13 mp-cel lemaradva (6:02,29 perc) következtek. Majd a nap alkonyatában véget ért a jégkorong-torna, a várakozásnak megfelelôen Kanadáé lett a babér.

László Ferenc

Országunkban nemcsak a magyar kisebbség, hanem a többségi lakosság gondja is a népszaporulat. Román családokban is egyre kevesebb gyermeket vállalnak. A szegénység, felelôtlenség, kellô tájékozottság hiánya, sok esetben szülôi meg-nem-értés okozza, hogy fiatal anyák, miután titokban hordják ki, születéskor eldobják gyermeküket, legtöbbször annak halálát okozva. Beszterce-Naszód megyében tavaly jelentôsen megnôtt a csecsemôgyilkosságok száma, de a hasonló esetek sajnos, máshol sem számítanak szokatlan jelenségnek. Ezúttal csupán kettôt ragadunk ki közülük.

Kilenc hónapos kislány tetemére bukkantak
Kilenc hónapos kislány tetemére talált egy bethleni szemétlerakatban egy, üres üvegeket keresô asszony. A Beszterce-Naszód megyei bíróság mellett mûködô ügyészség szakembere, Ioan Iosif Muresan ügyész elmondta, a kislány anyjának keresése folyamatban van, léteznek is már bizonyos információk a kilétére vonatkozóan, amelyeket nem volt hajlandó feltárni. A kisbabát takaróba csomagolva, egy mûanyag zacskóban találták meg. Beszterce-Naszód megyében ez az elsô csecsemôgyilkosság ebben az évben, miután a tavaly jelentôsen megnövekedett azok száma az elôzô évekhez képest.

A halál oka: légzési zavar és a hideg
Vécébe dobta újszülött gyermekét egy Maros megyei fiatal anya, akirôl senki sem tudta, hogy áldott állapotban van. A hidegvölgyi lány egy szomszédos faluból való fiatalemberrel folytatott kapcsolatot, amely megszakadt. A lány teherbe esett, ám errôl senkinek sem beszélt. Teljesen egyedül szülte meg gyermekét, akit a nagynénje udvarán lévô árnyékszékbe dobott. Kis idô múlva a lány rosszullétre panaszkodott, emiatt a marosvásárhelyi nôgyógyászati klinikára szállították, ahol az orvosok azonnal rájöttek, hogy a lány nemrég szült, s rokonait a kisbaba keresésére küldték. A kórházi személyzet a rendôrséget riasztotta, a rendôrök megtalálták a mûanyag zacskóba burkolt újszülöttet. A boncolás során az orvosok megállapították, hogy az újszülött élve született, halálát súlyos légzési zavar és a hideg okozta.

Újra beindul a kolozsvári vásáridény. Február 5. és 9. között az Expo Transilvania Rt. tizenegyedik alkalommal rendezi meg az Ambient Instal épületbelsô berendezéseket (hô-, gáz-, villamossági, víz-csatornavezetékeket), felszereléseket és az ezekhez kapcsolódó tervezési tevékenységet bemutató nemzetközi vásárt. Tegnap sajtótájékoztatón ismertették a rendezvény részleteit.

Delia Popa, a kereskedelmi kamara vásárrendezési osztályának igazgatója szerint 105 hazai, magyarországi, németországi, csehországi és ausztriai vállalat állít ki, összesen 2100 négyzetméteren, ami 30%-os túllépése a tavalyinak. Ezt a vásárt az évek során több, mint 40 ezren keresték fel, akiknek 85%-a szakember volt. Az idei vásár idején sem hiányzanak majd a szakmai bemutatók, melyeket a kamaránál rendeznek meg. Ugyanakkor a vásáron sok cég engedményeket alkalmaz, ami érthetô, hiszen a szervezôk több, mint 10 000 látogatóra számítanak.

Ioan Avram, az Expo Transilvania igazgatója, bejelentette: tekintettel a fokozott érdeklôdésre, az egy hét múlva nyíló vásáron, helypótlásul, egy magyarországi cég által profi módon felállított sátor is várja az érdeklôdôket. Intézménye 2002-ben nehéz kihívásoknak tesz eleget: beruházásba kezdenek, melynek nyomán a kiállítási felületük 400 négyzetméterrel növekszik. Ugyanakkor fokozzák az együttmûködést az Észak-Nyugati Területi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, ami más pozitív eredményekkel kecsegtet.

Ö. I. B.

Kétezer munkavállalási kérvényt tettek le eddig ebben az évben a Kolozs Megyei Munkaerô-foglalkoztatási Hivatal dési kirendeltségénél. Jelenleg Désen háromezer munkanélkülit tartanak nyilván. A dési munkaerô-foglalkoztatási hivatal szakemberei szerint a jelenlegi háromezres munkanélküliek száma az év végére sajnos, könnyûszerrel meghaladja majd az ötezret is.

Állásbörzéket szervez Kolozs megyében a megyei munkaerô-foglalkoztatási és átképzô központ. A Kolozs megye városaiban egyidôben megrendezésre kerülô munkaerôvásár a fôként kisvárosainkra fokozott mértékben jellemzô munkanélküliség felszámolását szolgálja, fóruma kíván lenni a kereslet és a kínálat találkozásának. A március 8-ára kitûzött állásbörzét Désen ez alkalommal kizárólag a nôknek szervezik, ugyanis számuk ijesztôen magas a munkanélküliek soraiban.

(léva)

• "Akasztottak erdeje." Január 28-án, hétfôn, egy fenyôfán találták meg a medgyesi születésû Radu Bãiesu (51) holttestét. Halálát a fulladás okozta, felboncolják. Szintén önkezével vetett véget életének a Fehér megyei születésû, de kolozsvári lakos Cristin Crisan (37). A férfi január 25-én kibérelt egy menedékházat a Bükkben, hétfôn villanydróttal a fogasra akasztotta fel magát. A vesebeteg férfi valószínûleg azért lett öngyilkos, mert nem sikerült kórházba utaltatnia magát.

• Osztrák, adócsalással és közokirathamissal vádolt nôt vizsgál a páncélcsehi rendôrôrs. Anamaria Hatl (38) bécsi lakos 1999. február–november között a Peta Import Export Kft. ügyvezetôjeként 18 számlát nem könyvelt el, s így 3,65 millió lejes kárt okozott.

• Országosan körözik a bethleni születésû Gabriel Muresan (37) dési lakost. 2001. július 16-án elôzetes telefonmegbeszélés után jelentkezett az Uniasti Kft-nél, ahonnan 77 ezer mûanyag tasakot vett. A 28 millió lej értékû árut csekkel fizette ki. A bankban azonban kellemetlen meglepetés érte a pénzt felvenni akaró alkalmazottat: a csekk csak belsô használatra, meghatalmazott vagy tulajdonos által érvényesíthetô fizetôeszköz volt (úgynevezett "cec nebarat"). Muresan menekül a felelôsségre vonás alól, a rendôrség szerint más, hasonló ügyekkel is vádolható — aki tud valami érdemlegeset, értesítse a legközelebbi rendôrôrsöt.

(póka)

A Fehér megyei rendôrök ôrizetbe vettek két személyt, akik több tíz céget büntettek meg, a fôvárosi Egészségügyi Rendôrség képviselôinek adva ki magukat. Csalással vádolják a krajovai Ilie Rãdoit (45) és a teleormáni Floreanta Petreacat (28), akik a Fehér megyei Podságán századosként vagy az Egészségügyi Rendôrség képviselôiként léptek fel. Így sikerült nekik hét kereskedelmi egységet megbírságolni 600 ezer lej értékben. Utóbb kiderült, hogy a két csaló több tíz céget bírságolt meg Temesváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Tordán is. Az ügyet továbbra a Kolozs Megyei Rendôrkapitányság vizsgálja.

Szamosújvárott is egyre több a munkanélküli. Nekik igyekszik kereseti lehetôséget biztosítani a Kolozs Megyei Munkaerô-foglalkoztatási Hivatal helyi kirendeltsége. Hónapról hónapra több továbbképzô tanfolyamot szerveznek, amelyekre számos munkanélküli iratkozik fel. Nemrég ért véget a szabászati tanfolyam, amelyet 15 szamosújvári fiatal nô végzett el. Többségük a Meseriasul kisipari szövetkezet mûhelyeiben helyezkedett el, de néhányan magáncégeknél kaptak állást. Tehát hasznosnak bizonyult a hat hónapos képzés. Nemrég cipészeti tanfolyam indult be, amelyet a helyi Szövetkezeti Iskolával közösen szervezett a Munkaerô-foglalkoztatási Hivatal. Összesen harminc fiatal ismerkedik e régi mesterség titkaival. Ha figyelembe vesszük, hogy a Meseriasul kisipari szövetkezet keretében mûködik egy exportra termelô cipészrészleg, érdemes ezt a mesterséget tanulni. A tanfolyam elvégzése után bizonyára munkahelyekhez is jutnak a fiatalok.

Szamosújvárott jelenleg több mint kétezer munkanélkülit tartanak nyilván. Nagyobb részük az elmúlt években végzett középiskolát és állás nélkül maradt. Rájuk is gondolt a Kolozs Megyei Munkaerô-foglalkoztatási Hivatal helyi kirendeltségének vezetôsége, amikor úgy döntött, hogy az idén további két tanfolyamot kezdeményez a város fiataljai számára.

E. Cs.

Véget ért szombaton azon kolozsvári akciócsoport kiképzése, amelynek hat tagja a Harc a Kiskorúak Kizsákmányolása Ellen címû program keretében kész hadat üzenni a kolozsvári gyermekrabszolgaságnak. Az akciócsoport tagjai — Stanca Constantinescu irányító, valamint Vioara Temian, Ioan Pascalau, Maria Vãleanu, Mihaela Gãdãlean, Ana Gorgean tagok — már ki is dolgozták stratégiájukat.

— Elsô dolgunk az lesz, hogy a tanfolyamon hallottakat illetve a gyermekrabszolgasággal, kiskorúak prostitúciójával kapcsolatos információkat "terjeszteni fogjuk" az iskolákban, valamint más közintézményekben — mondta a Szabadságnak Stanca Constantinescu. — Elôször látnunk kell ugyanis, hogyan reagál a társadalom erre a kényes kérdéskörre, amelynek nemcsak iskolai, de munkaerôpiaci vetületei is vannak. Mivel jelenleg a pedagógusoknak van egyedül erôs, és mûködôképes szakszervezete Kolozsváron, természetesen az ô segítségükkel kezdjük el a munkát. Jelenleg terepmunkát végzünk, és elôkészítjük a Kolozs megyei osztályfônökökkel tartandó értekezletet, ahol kiosztjuk a Harc a Kiskorúak Kizsákmányolása Ellen program külön e célra szerkesztett munkafüzetét: ez lesz a jövendôbeli ilyen jellegû osztályfônöki órák "tananyaga".

Sz. Cs.

Az aranyosgyéresi és környékbeli falvak — Aranyosegerbegy, Aranyosgerend, Detrehem — magyarsága számára hosszú idô után ismét lehetôség adódik, hogy a már megszokott magas színvonalú elôadás keretében megtekintsék a Maros Mûvészegyüttes De sok várost, de sok falut bejártam címû új, kétrészes mûsorát.

Január 30-án, 18 órától a Sodronyipari Vállalat munkásklubja ad otthont a produkciónak. Eddig kétszáz jegyet adtak el, az aranyosgyéresi elôadásszervezôk remélik, hogy az elôadásig az eladott jegyek száma tovább gyarapszik. A jegyek ára húszezer lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 15 ezer lej. A jegyeket Szabó Hajnal magyartanárnônél lehet beszerezni, az Avram Iancu (volt 2-es számú) iskolában vagy a Noua utcai lakáson.

Schmidt Jenô

Kellemetlen eset zavarta meg a Szamosújvár környéki erdôk csendjét a hétvégén. Kérô falu határában orvvadászokat csípett el a rendôrség. Két ôzikét lôttek le, ezért felelniük kell a törvény elôtt. Astilean Traian, a Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület szamosújvári fiókja dengelegi csoportjának vezetôje elmondta lapunknak, hogy a vadállatot saját célukra használták fel, és külön bizottság vizsgálja a bûncselekményt. A helyi rendôrség gyors beavatkozásának köszönhetôen kézrekerítették a felelôtlen vadászokat, akik nem fogják megúszni büntetés nélkül.

A szamosújvári vadászegyesület három csoportjának tagjai ezekben a napokban különösen a vaddisznók és rókák ellen szerveznek közös akciókat, de ôzre tilos vadászni. Éppen ezért szigorúan büntetik az orvvadászokat. Szomorú, hogy mindaddig, amíg a környék 150 vadásza ebben az idôszakban a vadállomány etetésére helyezi a fô hangsúlyt, felelôtlen és meggondolatlanul cselekedô orvvadászok kárt tesznek a vadállományban.

Erkedi Csaba

Mocson a környék — Magyarpalatka, Magyarkályán, Magyarszovát, Vajdakamarás és Magyarfráta — polgármestereivel találkozott tegnap Vasile Soporan prefektus. A találkozó célja a régió problémáinak megismerése, és megoldási módozatok találása. Ezen munkalátogatások végsô célja Mocs község várossá nyilvánítása stratégiájának kidolgozása.

A magyar külügyminisztérium elfogadhatatlannak tartja a román kormánynak azt a januári döntését, miszerint a hónap közepétôl, azaz január 17-tôl a búza- és a lisztbevitelre engedélyezési eljárást vezetett be — áll a külügyi tárca által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Eszerint: a külügyminisztérium konzultált a magyar szállítókkal az ügyben, és a magyar cégek véleményét figyelembe véve alakította álláspontját, amely szerint a román lépés lehetetlenné teszi a magyar exportot.

A magyar búza és liszt exportjában érdekelt szállítóknak ugyanis az a véleménye, hogy azok az engedélyek, amelyek a kiadástól számítva csak 14 napig érvényesek, az üzlet tényleges megkötését nem teszik lehetôvé.

Ezért a külügyi tárca szerint a román intézkedés teljes mértékben ellentétes a WTO, azaz a Világkereskedelmi Szervezet engedélyezési megállapodásában foglaltakkal.

Ennek alapján a magyar fél a WTO vitarendezési mechanizmusa alapján azonnali konzultációt kért Romániától a kereskedelmi világszervezetben.

A külügyminisztérium közleménye aláhúzza: a magyar hatóságok értetlenül állnak az újabb román importkorlátozással szemben, mivel gyakorlatilag a múlt év augusztusa óta Románia különbözô intézkedésekkel folyamatosan kizárja a magyar exportôröket a romániai gabona- és lisztpiacról.

Nagyon elôrehaladott állapotban vannak a munkaerô szabad áramlásáról folytatott tárgyalások Magyarországgal — közölte Cristian Diaconescu külügyi államtitkár.

Az államtitkár, aki Adrian Nãstase miniszterelnök személyes megbízottjaként vezette a román–magyar egyetértési nyilatkozat aláírását eredményezô tárgyalásokat, elmondta, hogy a nyilatkozat után a magyar fél megküldte Bukarestnek a kedvezménytörvény végrehajtási utasításait.

— Ezek a végrehajtási utasítások azt bizonyítják, hogy a magyar fél teljes mértékben eleget tesz a megállapodásnak — hangsúlyozta.

Diaconescu szólt arról, hogy a kormány szakértôi bizottságot állított fel annak ellenôrzésére, hogy miként hozták létre a kedvezménytörvényben közremûködô irodákat Romániában.

Az irodák tevékenységét illetôen leszögezte: ezek kizárólag a magyarigazolványok kérelmezéséhez szükséges nyomtatványokat oszthatják ki, valamint felvilágosítással szolgálhatnak arról, hogy mi szükséges a feltételek teljesítéséhez azon esetekben, amikor nincsenek egyértelmû bizonyító dokumentumok. Ezt a felvilágosítást kimondottan a magyar konzulátusok, illetve az igénylô kérésére végezhetik.

— Ez nem csak a román fél értelmezése, hanem a magyar a hatóságoké is, mivel a végrehajtási utasításokban ezek az elôírások szerepelnek — tette hozzá.

Diaconescu szerint a megállapodási nyilatkozat azt is rögzíti, hogy a magyar nyelv ismerete kötelezô feltétel a magyarigazolványhoz.

— Az egyetértési nyilatkozat értelmében — a román fél kérésének megfelelôen — nincs lehetôség arra, hogy a tájékoztatási irodák hálózatát a magyar fél finanszírozza, illetve azoknak logisztikai támogatást nyújtson — hangsúlyozta végül az államtitkár.

Január végén befejezôdik a Kárpát-medencében élô magyar fiatalok életét, társadalmi és gazdasági lehetôségeit felmérô, Mozaik 2001 elnevezésû kutatás során felvett adatok rögzítése — közölte a budapesti Nemzeti Ifjúságkutató Intézet.

A tájékoztatás szerint Jugoszláviában, Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában kérdôíves vizsgálatot, míg Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában interjús adatgyûjtést végeztek 2001. október vége és december 15-e között.

A reprezentatív, úgynevezett nagymintás kutatás során 7.600, 15 és 29 év közötti fiatalt kérdeztek meg a többi közt jövedelmi, munkaerô-piaci helyzetükrôl, értékeikrôl, világképükrôl, sportolási szokásaikról, vallásosságukról, identitásukról, kulturális fogyasztásaikról, a jövôrôl alkotott elképzeléseikrôl, valamint a kedvezménytörvény megítélésérôl.

A megkérdezettek harmada az adott ország többségi nemzetéhez tartozott, így a kutatás adatainak elemzésekor ezek az adatok összevethetôk lesznek majd egymással. A kutatás adatfelvétele lehetôvé teszi az egyes magyarok lakta régiók közötti összehasonlítást is.

A kutatás lebonyolítását és az eredmények feldolgozását az érintett terület kutatómûhelyeinek munkatársai végezték az ott élô fiatalok közremûködésével.

Az ifjúságkutató intézet tájékoztatása szerint a Mozaik 2001 kutatás gyorsjelentését március 23-án hozzák nyilvánosságra, és — korábbi ígéretük szerint — annak valamennyi adata publikus lesz.

A dokumentum szerint a kutatás alapot adhat további elemzésekre és kiindulópontja lehet egy, a Kárpát-medencében élô magyar és nem magyar fiatalok "élethelyzetét mérlegre tévô együttgondolkodásnak".

Szabó László, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára korábban elmondta: a mintegy 71 millió forintos költségvetésû kutatási program szervezésének finanszírozását a tárca a Miniszterelnöki Hivatallal együtt vállalta.

Bauer Béla korábbi tájékoztatása szerint a szomszédos országokban élô 15-29 év közötti magyar fiatalok összlétszámát mintegy öt-hatszáz ezerre becsülik, ez a szám az ottani teljes magyar lakosság mintegy 20 százalékát jelenti.

Január 29., kedd

Január 30., szerda

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 27 772. lej, 1 USD =32 267 lej, 1 magyar forint = 114 lej.

Románia NATO csatlakozása képezte a legfontosabb témáját a Legfelsô Védelmi Tanács keddi összejövetelének. A Cotroceni-palotában tartott gyûlést Ion Iliescu államfô vezette. A tanácskozás elsô három napirendi pontja Románia NATOban való felvételének különbözô vonatkozásait érintette.

Az elnöki hivatal kedden kiadott és a Medifax hírügynökséghez eljuttatott közleménye szerint Adrian Nãstase miniszterelnök, aki egyben a Legfelsô Védelmi Tanács alelnöke is, elôterjesztette a kormánynak a NATO-csatlakozást elôsegítô akciótervét. Mircea Geoanã külügyminiszter ismertette az országos csatlakozási terv eddigi megvalósításait, míg a védelmi miniszter, a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, a tájékoztatási miniszter valamint a Román Hírszerzô Szolgálat és a Külföldi Hírszerzô Szolgálat igazgatói nyilvánosságra hozták azokat a sajátos intézkedéseket, amelyeket a NATO csatlakozás érdekében eszközöltek. Szóba kerültek az eddigi konkrét akciók, valamint azok a tervek, amelyeket a hátralevô idôben még meg kell valósítani.

Ioan Talpes, az államfô nemzetbiztonsági tanácsadója szerint az Armagedon jelentések nagyon károsak Románia külföldi megítélése szempontjából, és azt a látszatot keltik, hogy az ország mély válságban van — jelenti a Mediafax.

— Az Armagedon-jelentések nem tekinthetôk csupán egyes politikai vezetôk elleni támadásnak, hanem az egész román társadalom ellen irányulnak, hiszen azt sugallják, hogy Románia olyan ország, ahol pont azon a téren — a korrupció területén — nem létezik semmilyen fék, amelyet a leginkább kordába kellene tartani, sôt mi több a politikai élet vezetô egyéniségei azok, akik a legtöbb visszaéléssel vádolhatók — jelentette ki Talpes.

A tanácsos szerint a bukaresti hatóságok nem szándékszanak drasztikusan fellépni azon kiadványok ellen, amelyek teret adtak ezeknek a névtelen jelentéseknek. A Legfelsô Védelmi Tanács keddi ülésén az a döntés született, hogy az ilyen jellegû támadásokat hasonló fegyverrel, az Interneten való intenzívebb jelenléttel, a kormány cáfolatainak szórásával lehet hatástalanítani.

Közel tízezren kérvényezték Romániából a magyar igazolványt a kedvezménytörvény végrehajtásában közremuködô irodák megnyitását követo elsô héten — közölte kedden Székely István, a kolozsvári központi tájékoztatási iroda vezetôje az MTI-vel.

Romániában január 21-tôl mûködnek a kérelmezôknek felvilágosítást, segítséget nyújtó közremûködô irodák. A 21 területi irodához további helyi állandó és az igényekhez igazítottan ideiglenesen nyitva tartó irodák, tájékoztatási pontok tartoznak.

A mûszaki feltételek biztosítását még nem sikerült teljes mértékben megoldani. A nyitáskor a 21 területi iroda közül csupán négy rendelkezett az információk továbbításához szükséges ISDN vonalakkal, jelenleg öt iroda vár arra, hogy bekössék ezeket a vonalakat.

Székely elmondta, hogy az igazolványt kérelmezôk számát hetente fogják országos szinten összegezni, s ezeket az adatokat nyilvánosságra hozzák.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]