2002. március 27.
(XIV. évfolyam, 96. szám)

Szakszervezeti karaván a tisztségviselôk villáihoz

(1. old.)

Az Országos Szakszervezeti Tömörülés (OSZT) kolozsvári fiókszervezete május 1–5. között, a Munka Nemzetközi Napja alkalmából karavánt szervez a tisztségviselôk hétvégi házaihoz. A rendezvény célja az építkezések pénzügyi forrásainak tisztázása, annak a gyanúnak az eloszlatása, hogy az állami intézmények magas tisztségeit betöltô személyek törvénytelen úton jutottak ahhoz a pénzhez, amelyekbôl a "paloták" épültek.

A szakszervezet elnöke, Mircea Giurgiu által aláírt és szerkesztôségünkbe eljuttatott nyílt levél felkéri a Kolozs megyei minisztereket, államtitkárokat, parlamenti képviselôket és szenátorokat, a prefektust, alprefektust, a polgármestert, helyi és megyei tanácsosokat, a politikai pártok vezetôit, a rendôrség és az igazságszolgáltatás helyi vezetôit és egyéb, állami hivatalokban dolgozó tisztségviselôket, hogy küldjék el a szakszervezethez lakásaik, hétvégi házaik címét.

A tömörülés szándéka békés, a tervek szerint a szakszervezet néhány helyi vezetôje bejárja a tisztségviselôk tulajdonában lévô épületeket, és a tulajdonostól megérdeklôdik a kivitelezés módját, az építkezés anyagi forrását.

A karaván arra szólítja a tisztségviselôket, hogy legyenek nyitottak volt és jelenlegi választópolgárok elôtti átvilágításra. Giurgiu követendô példaként Alexandru Rus SZDP-s megyei tanácsost említette, aki április 23-án pozitívan viszonyult a sajtón keresztül hozzá intézett kérdésekhez, és meghívta a szakszervezet képviselôit bányahavasi víkendházába.

Egyetlen kötelezô európai törvénykezés
Romániának is adott a lehetôség a felzárkózásra

(1., 8. old.)

Eckstein-Kovács Pétert az "Európa Jövôjéért" Konvenció romániai küldöttségének póttagjává választották. A szenátor nemrég érkezett haza Brüsszelbôl, ahol egy 27 tagból álló Európa jövôjérôl tárgyaltak — hangzott el a tegnapi beszámolón.

Az RMDSZ székházában megtartott sajtóértekezleten Eckstein-Kovács Péter szenátor a nemrég lezajlott magyarországi választásokat kommentálva kifejtette: a szoros eredmény azt jelzi, hogy Magyarországon kétpártrendszer körvonalazódik, hiszen az SZDSZ és az MDF jóval kisebb jelentôséggel bír a parlamentben, mint a másik két nagy párt. Eckstein a választások nagy eredményének a MIÉP-nek a politikai életbôl való kiszorulását tartja.

Ami a két ország kapcsolatát illeti, a szenátor hangsúlyozta: a kapcsolat Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt is jó volt, és minden valószínûség szerint nem fog változni, hiszen mindkét ország az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekszik, tehát a kapcsolatnak csakis jónak szabad lennie, ennek mind Magyarország, mind pedig Románia tudatában van. Másrészt Romániának érdekében áll, hogy Magyarország támogassa, hiszen ez megkönnyítheti a NATO-hoz és EU-hoz való csatlakozásának útját. A szenátor továbbá elmondta: Medgyessy Péter elsô nyilatkozatai szerint nem kívánnak radikális változtatásokat hozni, ami a Magyarország határain túl élô magyarokat illeti.

Az MSZP-nek továbbra is szándékában áll a Sapientia-egyetemet támogatni, és nem akarják megszüntetni a magyar igazolvány létjogosultságát sem, viszont sokkal átláthatóbbá akarják tenni a határon túli magyarság kulturális és egyéb támogatását. Az új kormánynak nem lesz könnyû dolga, hiszen egy jól szervezett ellenzékkel áll majd szembe — fejezte be a téma kommentálását Eckstein-Kovács Péter.

Az értekezlet második témája az "Európa jövôje" nevet viselô Konvencióhoz kapcsolódott, amelynek romániai küldöttségébe a szenátus Eckstein-Kovács Pétert beválasztotta póttagként. A delegáció négy parlamenti tagból és két kormányt képviselô tagból áll. Az "Európa jövôje" Konvenció elnöke Valéry Giscard D’Éstaing. A megbeszélések elsô fázisában a küldöttségek arról értekeztek, hogy Európának milyen küldetései vannak, illetve az Unióban résztvevô államok hogyan látják Európa jövôjét. A 27 tagországból álló Európára gondolunk — mondotta a szenátor —, hiszen a küldöttségek Romániára is úgy tekintenek mint jövendôbeli tagállamra. A delegációk tagjai továbbá arról tárgyaltak, hogy a politikai, valamint a társadalmi-szociális életben melyek azok a területek, ahol majd minden tagország számára egyetlen kötelezô törvénykezés lesz érvényben, hangsúlyozta Eckstein, majd így folytatta: máris megegyezés született, ami a védelmi- és biztonságpolitikát, a kábítószer- és emberkereskedelem ellen való harcot illeti, ezen a téren ugyanis biztosan egyetlen törvénykezés lesz kötelezô a tagállamok számára. Úgy tûnik, hogy a külpolitika terén is körvonalazódik a közös törvénykezés lehetôsége, viszont viták folytak ami a szociális, valamint az egészségügyi szférát illeti, fûzte hozzá a szenátor.

Köllô Katalin

Nãstase: Soha sem hittem, hogy a román tanulóknak el kell hagyniuk a Bolyait

(1. old.)

Pénteki telekonferenciáján Adrian Nãstase miniszterelnök kijelentette, egyetlen pillanatig sem hitte, hogy a román tanulóknak el kell hagyniuk a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumot, ahová felvételiztek. Másfelôl azonban kötelessége belátni, hogy a gimnázium vegyessé változtatása azután, hogy több mint 400 évig magyar tannyelvû iskolaként mûködött, erôltetett volt. Rámutatott azonban: nem hiszi, hogy a kizárólag a kisebbségek nyelvén mûködô iskolák hosszú távon életképesek lennének. Nyilvánvaló tendencia, hogy az iskolák vegyesekké váljanak. A fontos, hogy a többség lehetôvé tegye, hogy a kisebbségek megôrizzék hagyományaikat és vallásukat — fejtette ki. Megjegyezte: az európai úton nagyon sok olyasmit elveszítünk, ami a múlt frusztrációihoz tartozik.

Fenyeget a polgármester: Nem ad pénzt a magyar iskoláknak

(1. old.)

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere tiltakozik a román gyerekek tanintézményekbôl való kiûzetése ellen. A polgármester Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez, Constantin Corega államtitkárhoz és Valentin Cuibus fôtanfelügyelôhöz fordult, és kéri a három kolozsvári magyar tannyelvû középiskolában román osztályok beindítását ôsztôl kezdôdôen. Ellenkezô esetben megtagadja a három intézmény mûködtetéséhez és a tanszemélyzet bérezéséhez szükséges költségek kifizetését.

Boros János alpolgármester lapunknak elmondta: a városháza havi 10-20 millió lejjel száll be az iskolák kurrens költségeinek fedezésére, nyáron pedig a javításokra utal ki 100-200 milliót. Elméletileg a polgármester megteheti, hogy késlelteti ezen összegek kiutalását, a tanács azonban kötelezni fogja a rendes fizetésre.

Az Erdélyi Református Egyházkerület elöljárói aggodalommal figyelik a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium körül kibontakozott áldatlan vitát. "Az egyházkerület változatlanul fenntartja jogos igényét az iskola épületének visszaszolgáltatására, amelyben jelenleg megtûrtként mûködnek a református kollégium osztályai." A református egyházkerület nyilatkozata leszögezi, amennyiben újból birtokba veheti az egyház az épületet, továbbra is tanintézményként szeretné mûködtetni.

Verespatak: Föld alatti aranykitermelés?

(1. old.)

Verespatakon nem felszíni, hanem földalatti aranybányát nyitnak, jelentette ki kormányzati információk alapján Dan Brudascu NRP képviselôo. Elmondta, a projektet különbözô szervezetek panasza nyomán módosították, és "bizonyos információk szerint a kanadai–ausztrál befektetô földalatti kitermelést kezd", ami jelentôsen csökkenti az elköltözni kényszerülô lakosok számát, valamint a környezetszennyezés és a térségbeli történelmi emlékmûvek károsodásának veszélyét. Elmondta: a Világbank magánbefektetôi részlegeként mûködô mintegy 250 millió dollárt különíthet el a verespataki aranybánya finanszírozására. A projektet kezdeményezô Gabriel Resources máris mintegy 50 millió dollárt fektetett a verespataki tervezetbe, és további 100 millió dollárt utalt ki a folytatásra. A projekt összértéke 420 millió dollár.

Szigorúbb közlekedési szabályokat!

(1. old.)

Adrian Nãstase azt kérte a belügyminisztériumtól, alkalmazzon rendkívül szigorú módszereket azok ellen, akik nem tartják be a közlekedési szabályokat, és alkoholt fogyasztanak, mielôtt a kormányhoz ülnének. A hatóság folyamatos figyelmeztetéseit senki nem veszi figyelembe, a felelôsség teljes hiánya mindenkire nézve katasztrofális következményekkel járhat — mondta Nãstase. Emlékeztetett rá, hogy Romániában sokkal nagyobb a közúti balesetek száma, mint Európa más országaiban.

KRÓNIKA

KISHIREK

(2. old.)

ERDÉLYI MAGYAR INTÉZMÉNYEK. MÚLT — JELEN — JÖVÔ címmel kerekasztal megbeszélést tartanak a Korunk áprilisi számának megjelenése alkalmából április 30-án, du. 5 órai kezdettel a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Bevezetôt mond Kovács Kiss Gyöngy.

ANTAL EMMA, Halmágyi naiv mûvész eladással egybekötött festménykiállítása nyílik meg április 29-én, hétfôn du. 6 órakor a Kriza János Néprajzi Társaság székházában (Mikes/Croitorilor utca 15.). A kiállítást Ozsváth Imola IV. éves néprajzszakos hallgató rendezte és Józsa T. István egyetemi adjunktus nyitja meg.

A FÔ(TÉRI) TALÁLKOZÁSOK következô rendezvényére április 30-án, kedden este 7 órakor kerül sor a Bécsi lányok (hajdani Leányvár) vendéglô "népi termében" (Unió/Memorandumului u. 13. sz.). A menü egytál (olcsó) étel, ilyen-olyan nedûk, "nyakonöntve" jókedvvel, humorral, egykori majálisok felelevenítésével, muzsikával, eszem-iszom versengéssel, régi és örökzöld sztorikkal. Szeretettel várjuk a hajdani "alapközönséget", a különleges és egyedi együttléteket kedvelôket. Sebesi Karen Attila és "hangos társai". Asztalfoglalás a 095-507501-es és a 094-536660 mobilszámokon.

A MOLDVAI MAGYAR-CSÁNGÓK VÁLTOZÓ TÁRSADALMA témával rendezi meg a BBTE Magyar Nyelv- és Kultúra Tanszéke, a Kriza János Néprajzi Társaság és a Kallós Alapítvány a Fiatal Néprajzkutatók Konferenciáját április 27-én, szombaton 9–19 óra között a válaszúti Kallós kúriában. Az érdeklôdôket szeretettel várják a szervezôk.

ASZTMAKLUB április 29-én, hétfôn, délután 5 órakor. A bôr és életvitelünk jelképei címmel Fábian Mária tart elôadást.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület túrajavaslatai

(2. old.)

Május 1. (szerda) — Ôzek-völgye (24 km). Találkozás 9 órakor a Hajnal negyedben. Túravezetô: Szatmári Béla. A túra indul a Monostorról is 9 órakor. Túravezetô: Bagaméri Tibor.

Május 4. (szombat) — Teljesítménytúrák:

Jókai–10. Monostor — Árpád-csúcs. Indítás 8–8.30 között a monostori végállomástól. Indít: Szôcs Miklós.

Jókai–30. Kolozsvár — Mikes-gerinc — Tordai-hasadék — Szind.

Jókai–50. Kolozsvár — Mikes-gerinc — Szind — Várfalva — Székelykô — Torcokó.

A két utóbbi túra indul 7–7.30 között a bükki kempingtôl. Indít: Prezensky Tibor és Póka Éva. Érdeklôdni és benevezni a következô címeken lehet: Tóthpál Tamás 191-693, Póka Éva 456-022, Martonossy Magda 441-722. Felelôs szervezô: Tóthpál Tamás.

Május 8. (szerda) — Közgyûlés 17 órától az Apáczai Csere János Líceumban.

Május 8–19. — Csíksomlyói búcsú — gyalogos zarándoklat. Jelentkezni és érdeklôdni lehet Nagy Lajosnál a 186-382 telefonon.

Május 11. (szombat) — Pihenô kialakítása az Árpád-csúcs alatt. Találkozás 8 órakor a bükki kempingnél. Kérjük, hozzatok szerszámokat. Szervezô: Prezensky Tibor és Bagaméri Tibor.

Május 11–12. (szombat–vasárnap) — Gyöngyvirág-túra, kiskocsival. Jelentkezni lehet Vlád Pál túravezetônél a 435-866 telefonon.

Május 12. (vasárnap) — Dregán völgye. Autóbusszal és gyalog (30 km). Ha nincs elég jelentkezô: Majláth-kút. Találkozás 9 órakor a Hajnal negyedben. Az autóbuszos túrára jelentkezés a közgyûlésen Póka Évánál.

Május 12. (vasárnap) — Görbe túra a Bükkben (10 km). Találkozás 9 órakor Monostoron. Túravezetô: Bagaméri Tibor.

Május 15–19. (szerda–vasárnap) — Csíksomlyói búcsú — autóbuszos zarándoklat. Jelentkezni lehet a székházban, vagy Vas Gézánál a 167-200 telefonon.

Május 16. (csütörtök) — Túravezetôk tanácskozása 17 órakor a székházban.

Május 18. (szombat) — Hunyadi Mátyás túrasorozat: Szentgyörgy-hegy — Meleg-völgy — Morgó (632 m) — Tekintô (641 m) — Pokolköz — Kajántó (18 km) szintkülönbség 305 m, közepes nehézségû túra. Indulás 8 órakor az Irisz telepi téglagyártól. Túravezetô: Bagaméri Béla.

Május 17–18–19. — Szindi napok. Kiskocsis kiszállás. Jelentkezni lehet a közgyûlésen. Szervezô: Prezenszky Tibor.

Május 18. (szombat) — Mikes-gerinc (25 km). Találkozás 9 órakor a Monostoron. Túravezetô: Kovács Zsuzsa.

Május 19. (vasárnap) — Tóháti kilátó (25 km). Találkozás 9 órakor a Hajnal-negyedben. Túravezetô: Magyari Péter.

Május 23. (csütörtök) — Kézimunkaklub 16 órától a székházban. Téma: Széki népviselet. Házigazda: Ajtay Éva.

Május 25. (szombat) — Gyûjtôgetô túra a Gorbó-völgyében (16 km). Találkozás 9 órakor monostoron. Túravezetô: Fehér Zsuzsa.

Május 25–26. — Kerékpáros túra: Szentlászló — Borrév — Torockó — Enyed útvonalon (200 km). Túravezetô: Szilágyi András. Jelentkezni lehet a közgyûlésen.

Május 25. (szombat) — Róka-domb. Túra nagyszülôknek-unokáknak (6 km). Találkozás 10 órakor a Hajnal negyedben. Túravezetô: Mádly András.

Május 26. — június 1. — Autóbuszos túra Törökországba. Jelentkezés a székházban Prezensky Tibornál hétfôn 17–18.30 között.

Május 26. (vasárnap) — Bácsi-torok — Csigadomb (20 km). Találkozás 9 órakor a Széchenyi tér 31-es megállóban. Túravezetô: Szôcs Miklós.

Június 1–2. (szombat–vasárnap) — Jelentkezés a 124-304-es telefonon Szakács Évánál.

Június 1. (szombat) — Ôzek-völgye (24 km). Találkozás 9 órakor Monostoron. Túravezetô: Székely Lavotta.

Június 1. (szombat) — Györgyfalvi-erdô. Találkozás a 32-es Alverna végállomásában 9 órakor. Túravezetô: Kolumbán Gyula.

Június 2. (vasárnap) — Árpád-csúcs (25 km). Találkozás 9 órakor a Hajnal negyedben. Túravezetô: Magyari Péter.

Június 2. (vasárnap) — Bükki séta (15 km). Találkozás 9 órakor Monostoron. Túravezetp Szôcs Miklós.

Június 5. (szerda) — Közgyûlés 17 órától az Apácszai Csere János Líceumban.

Június 8 (szombat) — Gyalui-havasok XII: Reketó — Szamosfô (Maguri) — Hidegszamosi tároló kút. Autóbusszal és gyalog (20 km). Vezeti Palczer János és MArtonossy Magda. Jelentkezni lehet a közgyûlésen és a székházban hétfôi napokon 17–18.30 között.

Ismét Vadrózsák

(2. old.)

Kriza János székely népköltési gyûjteménye Faragó József gondozásában, második, kiegészített kiadásában jelent meg a Kriterion Könyvkiadónál. Az új kiadásról tudni kell, hogy nem kívánja sem pótolni, sem helyettesíteni az 1863-as eredeti kiadást, hiszen a szakemberek forrásként ezután is azt, vagy annak reprint kiadását fogják használni. A most megjelent kötet a Vadrózsák népköltészeti, költôi értékeit igyekszik eljuttatni az olvasóhoz. Ezért mellôzték belôle a verses anyag ismeretlen szerzôktôl, illetôleg Íróktól címû részeit, és a rájuk vonatkozó jegyzeteket, a Néhány szó a Székely Nyelvjárásokról címû zárótanulmányt, a Nevezetesebb sajtóhibák jegyzékét. Elmaradtak azok az ejtésváltozatok, amelyek visszaadására a nyelvész Kriza az ábécé betûin túl diakritikus jeleket (mellékjeleket) használt. A kiadvány fô célja a könnyebb olvasás elôsegítése, ennek érdekében a cz, nyny, szsz stb. betûcsoportokat c-, nny-, ssz-re változtatták.

A legfrisebb Vadrózsák szerkesztôi tiszteletben tartották Kriza János két leghivatásosabb tanácsadójának, Gyulai Pálnak és Arany Jánosnak a véleményét, érvényre juttatva a magyar népköltési gyûjtemények nyelvi eszményét. A leegyszerûsített és modernizált most megjelent kötet minden bizonnyal szélesebb körben, könnyebben olvastatja magát.

Ö. I. B.

Mérai Napok a láthatáron

(2. old.)

A kolozsvári székhelyû Diakonia Keresztyén Alapítvány jóvoltából 1998 óta hetente öt napon át családorvosi rendelô mûködik a Kisbács községhez tartozó Mérában — tájékoztatott dr. Sárosi Arthur igazgató. Ennek következtében az alapítvány munkatársai és a falu lakossága között jó viszony alakult ki, az elôbbiek felismerték, hogy a településen sok a szegény ember, sok az iskolázatlan vagy nagyon mostoha életkörülmények között élô gyermek.

A szükséghelyzet közösségépítô szociális programot szült, amelynek második lépéseként elhatározták egy közösségi (tanuló)ház létrehozását. Ebben, tervek szerint, a gyermekek az iskolai tanítás után ebédet, tisztálkodási lehetôséget, ruhát kapnának, délután pedig pedagógusi felügyelettel elkészítenék leckéiket. A program 15 írástudatlan, 9–14 éves gyermeket, és 20 szociálisan rászorult elemistát érint. A gyermekeket tanítójuk ajánlása, illetve életkörülményeik alapján választják ki, de a program közvetve az egész faluközösséget befolyásolja. Méra lakosságának 30%-a roma, de az igazgató szerint ôk nincsenek kitéve hátrányos megkülönböztetésnek, a faluban általános a jó közösségi hangulat. "A méraiak fogékonyak a jó kezdeményezésekre, támogatják a konstruktív ötleteket, vendégszeretôk, befogadók. Más kalotaszegi falvaktól eltérôen itt nem jellemzô az egyke, nem áll fenn az iskolakorúak utánpótlás nélkül maradása" — mondotta dr. Sárosi Arthur. A rászoruló gyermekek felzárkóztatása és közösségi beillesztése, továbbképzése, majd munkahelyek teremtése a közösség újraszervezésének részeként kapcsolódik a Mérát felemelni szolgáló törekvéshez (hasonló programok indultak más erdélyi falvakban is). A településen olyan értelmiségi réteg alakult ki, amely helyben él, tehát magáénak érzi a közösség sorsát, és nem az oda csupán kiingázók szemével tekint a jövôbe.

A közösségépítô projekt harmadik láncszemeként idén május 25–26-án az alapítvány elsô ízben rendezi meg a Mérai Napokat. Ezekkel hagyományt szeretnének megôrizni és egyúttal teremteni, hiszen a helybeli értékek (népviselet, néptáncok, népdalok, kórus, falutörténet, gyöngyfûzés, kézmûves foglalkozások, házikenyér és kürtôskalács sütése, állatkiállítás, gazdaasszonyverseny stb.) seregszemléje és az idegeneket is odacsalogató vásár megszervezésével a cél, hogy megmozduljon a falu, felértékelje önmagát, és új, hasznos kapcsolatok alakuljanak ki más településekkel. A színhely a falu központjában lévô telek, ahová a Tanulóházat fogják felhúzni. "Szeretnénk elérni, hogy idôvel ez a vásár a feketetóival vetekedjék, de annál igényesebbé, színesebbé váljék" — mondotta az alapítványigazgató.

Kolozsvár közelsége, no meg a szervezôk hozzáállása azt sugallják, hogy ez nem elérhetetlen álom.

Ördög I. Béla

Kis muzsikusok országos vetélkedôje

(2. old.)

Az Augustin Bena Zeneiskola, a Sigismund Todutã Zenelíceum, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia szervezésében tegnap délután az Akadémia stúdiótermében megkezdôdött a legfiatalabb elôadómûvészek országos versenye. Az olimpián Kolozsvár, Máramaros, Bihar, Beszterce-Naszód, Szilágy és Szatmár megye 118 III–VIII-os tanulója vesz részt. A vasárnap záruló vetélkedô legjobbjai pénzjutalomban is részesülnek. A legtehetségesebb hegedûs a Zeneakadémia rektorától egy mesterhegedût kap ajándékba.

Magyartanári állások Temesváron

(2. old.)

Temesváron három betöltetlen magyartanári állás várja az érdeklôdô pedagógusokat: egy-egy állás a Bartók Béla Elméleti Líceumban (a megye egyetlen önálló magyar középiskolájában), a Gerhardinum Római Katolikus Líceumban, valamint a 26-os számú I–VIII. osztályos Iskolában.

Az állásokat betöltô szaktanároknak (amennyiben nem rendelkeznek temesvári lakhellyel), a Bartók Béla Alapítvány szolgálati lakást biztosít, többéves használatra.

További információk a Bartók Béla Elméleti Líceum titkárságán (1900 Temesvár, Bd. Gen. Drãgãlina nr. 11A, tel./fax. 056-193031), valamint a 093/334098-as telefonszámon és az rmdsz@mail.dnttm.ro e-posta címen kaphatók.

A Kolozs megyei adóhivatal rendkívüli órarendje

(2. old.)

tekintettel az ortodox húsvét és a összjövedelemadó bevallása határidejének — április 30. — közeledtére: április 27-én, szombaton — 7.30–13.00; április 29-én és 30-án — 7.30–15.30; 17.00–19.00.

VÉLEMÉNY

A polgári eszmények megerôsödése

(3. old.)

Ellenére annak, hogy a magyarországi polgári erôk nem alakíthatnak kormányt, a magyar polgári eszmények megerôsôdve kerültek ki a választási versengésbôl. (Különben az önálló Fidesz-csoportosulás szerezte meg a legtöbb képviselôi helyet, s elvben kormányt is alakíthatna.) Sajátos gyôzelem ez, amely kissé hasonlít az 1956-os vereséghez, amit sohasem tudott elfeledni és figyelmen kívül hagyni senki sem. A legkevésbé a Kádár-rezsim... S végeredményben kiheverni sem... Ha pedig Medgyessyék most ki akarják, akkor nagyon rövid idôn belül föl kell emelkedniük a polgári jobboldallal egyenrangú modern polgári szociáldemokrácia színvonalára. Hiszen csak a "legvidámabb barakk" adósságcsinálásaiba meg az utódok életlehetôségeinek fölélésébe belebutult nyugdíjasok hihetnek még a sehová nem vezetô és végelgyengülésben kimúlt Kádár-féle rezsim megalapozatlan, viszonylagos jólétének feltámadásában... Mert a magától kimúlt Kádár-kórnak a magyar történelemben még sosem tapasztalt gyilkosságsorozatánál is jóval nagyobb bûne, hogy egy sehová se vezetô úton hagyott cserben milliókat. Ezt legkeményeb bírálói sem fogták fel még ma sem... Pedig azt tette az egész európai kommunizmus is. A több tízmilliós, hiábavalóan meggyilkolt európai emberáldozat mindössze kis ráadás ehhez képest. Akiknek halálából mégis, ha legtöbbször pontosan nem is tudva, de mindig sejtve, szerettek volna jobban élni a többiek... (Ebben is megelôzték a Szovjetunióban a fasizmust. Sôt bizonyíthatóan, módszerekben példaképként szolgált neki.) Mindez olyan erkölcsi képtelenség, amely nehezen elviselhetô sokáig. Éppen az erkölcsi rombolás borzalmas méreteit jelzi, hogy márpedig ennek a gondolatát rengetegen el tudták és el tudják viselni. Hát akkor védték volna meg rezsimestôl Kádárukat... Mármint ôk? Ôk csak falni akarnak. Orbán Viktorék 15–20%-os, idôben való nyugdíjemeléssel meg-megvásárolhatták volna ôket. Hiba volt, hogy nem tették? Javasolták nekik... De hát néhány föltétlenül megszabadulásra méltó hiba mellett, annyi megörökítésre méltót is tettek, és olyan Széchenyi, Németh László és Bibó István óta nem látott jövôkép lehetôségét villantották fel, amelynek hatása alól már Medgyessyék sem igen szabadulhatnak. Erre a lehetséges új kormánypártnál erôsebb meg egységesebb ellenzék megléte (is) kezesség.

Gajdos Balogh Attila

Konfliktuskezelés házon kívül és belül

(3. old.)

Április 19-én és 20-án hazai magyar és román politikusok, közéleti személyiségek találkoztak Marosvásárhelyt. A megbeszélések középpontjában a kisebbségi nyelvek használata állt, de a vita az éppen heves indulatokat keltô aktuális helyi (de nem csak helyi jelentôségû) kérdésre, a Bolyai Farkas középiskola visszamagyarosítására is átcsapott.

A szemináriumot a PER (Project on Ethnic Relations) kezdeményezte és támogatta. Mint ismeretes, a PER a legnagyobb amerikai egyesült államokbeli humanitárius alapítvány, a Carnegie Corporation által indított program, amelynek célja a nemzetek-nemzetiségek között fellépô konfliktusok megelôzése és kezelése. Az utóbbi években élénk jószolgálati tevékenységet fejtett ki a balkáni, valamint a közép- és kelet-európai országokban.

A PER a nemkormányzati szervezetek sajátos módszereit alkalmazza. Nem kíván döntôbíró lenni, nem ítél el senkit, nem hoz határozatot. A PER csak annyit tesz, hogy egy asztal mellé ülteti a feleket, ahol azok kifejthetik álláspontjukat, illetve megismerhetik a másik fél szempontjait. A PER szemináriumai nem tárgyalások, a felek nem kötnek megállapodásokat, szerzôdéseket; a haszon csak abban áll, hogy elôkészítik a talajt a felek közötti hivatalos tárgyalásokra, ezúttal a PER részvétele nélkül.

A mostani szeminárium sem hozott — nem is hozhatott — látványos, azonnali eredményeket. Nagy visszhangja sem volt, egyes lapok meg sem említették. Mégis azt kell mondanunk, hogy jobb, ha a felek egy asztal mellett veszekednek, mintsem hogy az utcán verekedjenek. Amíg csak szócsatákat vívnak, van remény a kiegyezésre. Egy vita során az egyik fél ritkán ismeri el, hogy a másiknak is van igaza, de utána még elgondolkodik, és az álláspontok fokozatosan közeledhetnek.

Nem ez volt az elsô szeminárium, amelyet a PER a magyar–román kapcsolatok megjavítása érdekében rendezett. Ez a tevékenység már 1992-ben megkezdôdött, egy Bukarestben és egy Neptunfürdôn szervezett beszélgetéssel. Szintén Neptunfürdôn szervezett a PER román–magyar párbeszédet 1993-ban, erre magyar részrôl Borbély Lászlót, Frunda Györgyöt és Tokay Györgyöt hívták meg. Ekkor sajnálatos dolog történt. Hiúságukban sértett személyek — mivelhogy nem rájuk esett a választás — rágalomhadjáratot indítottak a három "neptunos" ellen, azzal vádolva ôket, hogy "egyezkedtek" a román kormányhatalommal, és elárulták a magyar érdekeket. Ugyanakkor kígyót-békát kiáltottak a PER-re és annak elnökére, Allen H. Kassof professzorra is. Azóta az állandó bukaresti képviselet mellett a PER-nek Marosvásárhelyt is nyílt irodája, a PER által 1995-ben Atlantában rendezett összejövetelen Tôkés László és Csapó György is részt vett, mégis, kilenc év múlva is "neptunoznak" olyanok, akiknek fogalmuk sincs, mirôl is beszélnek, meg azok, akik minden eszközt megengedhetônek tartanak a másként gondolkodó politikai ellenfeleik, vetélytársaik lejáratására.

Nemzetközi közösségünkön belül is szükség volna konfliktuskezelésre, ahogy valaki nagyon találóan nevezte: "politikai pszichoterápiára".

Fey László

Vasárnapi séta a Fellegváron

(3. old.)

Olyan romantikusan hangzik! Gondolom, sokunknak a frissebb levegô, a zöld fû, meg a kanyargó, árnyas sétányok jutnak eszébe, és természetesen a gyönyörû panoráma — amint városunk képe kitárul a szemünk elôtt. Kellemes emlékek bukkannak elô: amint párjukkal összefogózva sétáltak végig az ösvényeken, vagy leültek a széles kôkorlátra, odabújva kedvesükhöz. Vagy nagyobb csoportokban ültek a lépcsôkön, és semmiségekrôl beszélgettek. Ha idegenbôl jött vendég érkezett házukhoz, elsô dolog volt, hogy felvitték a hosszú lépcsôsoron, és felérve — meg sem várva, hogy szegény ember kipihenje magát — büszkén mutatták: íme, Kolozsvár, a városom.

Sajnálatos azonban: a fent említett kellemes emlékek tényleg csak emlékek. Nem ajánlatos már a kedves vendéget felcipelni panorámát nézni — csak szégyenben maradnának. Csupa szemét az egész Fellegvár. Elhajított papír vagy mûanyag tasakok borítják nemcsak a bokrok alját, de szinte minden lépésnél szemétbe botlunk a sétányok aszfaltburkolatán is. A városközpont jól ismert narancssárga szemétkukái itt teljességgel hiányoznak. Csupán egy virít a Fellegvár legmagasabb pontján, a kereszt mellett.

Ki akkor a hibás? A városrendészet vagy az emberek, akik még mindig nem "várostiszták", és úgy viselkednek, mint a kóbor kutyák?

A polgármesteri hivatal múlt szombatra hirdetett zöldövezet takarítási kampányt az iskolásoknak. Úgy tûnik, nem a megfelelô helyet választották e "nemes" célra. Jobb lett volna, ha elôbb a városközpont környékén néznek szét, s csak azután küldik ki a tanulókat a városhatárba szemetet összegyûjteni.

Marad a kérdés: hová vigyem a vendégemet? Honnan mutassam meg neki, hogy milyen szép város Kolozsvár?

Valkai Krisztina

Civil elôzetes

(3. old.)

Május 3-án és 4-én rendezi meg Kolozsváron az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány a IV. Civil Fórumot. A konferencián ismét számba veszik a romániai magyar nemkormányzati szervezetek helyzetét, megvalósításait, kilátásait az önépítkezô intézményfejlesztés terén. Az Erdélybôl, Magyarországról, Svájcból érkezô résztvevôknek alkalmuk nyílik elôadásokat tartani és hallgatni az egyházi, gazdasági, ifjúsági, mûemlékvédelmi, mûvelôdési, oktatási és szociális szekciók keretében, vagy a plénum elôtt vitázni.

Ugyanakkor elsô ízben osztanak ki közösségszervezô-díjakat, az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület és a Civil Fórum szervezôinek ajánlása alapján, olyan személyeknek, akik küldetésnek tekintik ezt az életformát. A hivatalos indoklás szerint "kissebbségi létünk folyamán a talpon maradás és versenyképesség megôrzésének esélyeit kutatók a megoldást az önszervezôdô mozgalmakban látták. Ma is ott van magyar élet, ahol egy-egy kiemelkedô közösségszervezô megteremti azt."

Különösen igaz állítás ez napjainkban, amikor a társadalom fejlôdésének felgyorsulása következtében egész értékrendek borulnak fel, hagyományos erkölcsi-szellemi valóságképek válnak egyik napról a másikra ellentétes elôjelûekké. Azt lehet mondani, a romániai, és azon belül a mi társadalmunk még mindig nincs kellôképpen felkészülve az új megfelelô befogadására, hogy általa képessé váljék a világ fejlettebb része vívmányainak mindennapos alkalmazására. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye, amit a globalizációt megtagadók egyre népesebb tábora is hirdet: az idegen, "angol kóros világkultúra" veszélybe sodorhatja a saját nemzeti örökséget. A Nyugat feltétlen majmolása hatványozott mértékben nehezíti a kis nemzetek és közösségek helyzetét, csökkenti fennmaradási esélyeiket. A meggondolt, mértéktartó arany középút választása vezethet csak hosszú távon eredményre. Vagyis, ha sikerül úgy és olyan mértékben megvalósítanunk az elôttünk haladóktól hiányosságaink pótlását, hogy közben megôrizzük mindazt, amit elôdeinktôl örököltünk, amelyek nélkül csupán színtelen statisztákká vagy gyökértelen tömeghôsökké válhatnánk az emberiség olykor furcsán kanyargó evolúciós forgatagában. De hol van a határ, meddig tart az egészséges tanulás, és hol kezdôdik az önfelszámoló világpolgáriság (mímelése)?... Akad tehát mirôl tanácskozni, véleményt cserélni a IV. Civil Fórumon, hiszen a nemkormányzati szervezetek szerepének, befolyásának felerôsödése épp olyan fejlôdési kritérium, mint bármely más, a társadalmat egyre szélesebben megmozgató tényezô.

Ma már elmondható, hogy Romániában is a mindenkori hatalom számol ezzel az erôvel, és többé nem hangoztatja, hogy "civil, le a pályáról!"

Ördög I. Béla

SPORT

LABDARÚGÁS
Újraválasztották Johanssont

(4. old.)

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) stockholmi kongresszusán négy évre újra elnökké választották Lennart Johanssont.

A posztra ô volt az egyetlen jelölt, így az AFP szerint hivatalos választási procedúrára nem is került sor, a svéd sportdiplomatának közfelkiáltással szavaztak bizalmat.

Johansson 1990 óta áll az UEFA élén.

A kelet-európai régiót az UEFA végrehajtó bizottságában továbbra is az orosz Vjacseszlav Koloszkov képviseli. A 14 tagú testület hét lejárt mandátumára pályázók között volt Bozóky Imre, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke is, de a stockholmi kongresszus küldöttei nem választották meg.

Ugyancsak a vert mezônyben végzett az elôzetesen esélyesnek tartott Michal Listkiewicz lengyel, illetve Vlatko Markovics horvát szövetségi elnök. Bekerült a vb-be még Michel Platini, Angel Maria Vilar spanyol elnök, valamint a török, az izlandi, a luxemburgi, s maradt az orosz és a svájci jelölt.

A kongresszussal egy idôben folyik a 2008-as Európa-bajnoki pályázatok kötelezô prezentációja, amelyen a magyar stand a többiekénél egy hajszállal nagyobb népszerûségnek örvend, talán azért is, mert az MLSZ egyedül kandidált a rendezésre.

A látogatók között volt Lennart Johansson, az UEFA újraválasztott elnöke, és Franz Beckenbauer is.

A 2000–2001-es idényben bruttó 66,5 millió svájci frank nyereséget könyvelhetett el az Európai Labdarúgó-szövetség. Errôl Jeu Sprengers kincstárnok tájékoztatta a tagokat a stockholmi kongresszuson. Csak a kamatokból 24 milliós bevételre tett szert a szervezet.

A holland szakember a mostani szezonra is pozitív mérleget vár, az Egyesült Államokat ért szeptember 11-i terrortámadás következményei ellenére.

A 2002–2003-as idényre az UEFA 123,4 milliós költségvetést és bruttó 33,2 milliós nyereséget tervez.

A Kolozs megyei labdarúgó-csapatok hét végi mûsorából

(4. old.)

(a mérkôzések 11 órakor kezdôdnek)
B-osztály, második csoport

Ion Moina Stadion: Kolozsvári U FC–Extenzív Krajova;

Petrozsény: Zsil–Aranyosgyéresi Sodronyipar.

C-osztály, nyolcadik csoport

Gépész utcai stadion: Kolozsvári CFR–Szamosújvári Olimpia;

Bethlen: Szamos Gáz–Tordai Aranyos FC;

Szatmárnémeti: Szamos–Dési Egyesülés.

A B-osztály 23. fordulójának további mûsora: Pitesti-i International–Nagyváradi Bihar FC, Zalatnai Minaur–Temesvári Politechnika, Marosvásárhelyi HSK–Nagybányai FC, Aradi UTA–Gyulafehérvári Apullum, Târgu Jiu-i Pandúrok–Resicabányai MSC és Medgyesi Gázmetán–Szatmárnémeti Olimpia.

A C-osztály 23. fordulójának többi találkozója: Avasfelsôfalui Avas–Nagysomkúti Liber Humana és Élesdi Körös–Máramarosszigeti Marmatia; Magyarláposi Lápos–Sarmasági Bányász 0–3 és Zilahi Armãtura–Szatmárnémeti Sólymok 3–0 — játék nélkül.

Aranyosgyéresi területi bajnokság

(4. old.)

Az utóbbi fordulók során eggyel "szaporodott" az aranyosgyéresi területi bajnoskágban szereplô csapatok száma, miután benevezett a Mezôszentjakabi Plaiuri, amely már le is játszott négy mérkôzést. A jelenlegi táblázaton a többi csapat már 12–14 mérkôzést tudhat maga mögött.

Az utolsó két forduló eredményei: Mezôcsáni Viitorul–Szopori Viitorul 7–0, Magyarósági Soimii–Detrehemi Leii 1–7, Aranyoslónai Spicul–Aranyosgerendi Tineret FC 7–0, Boldoci Steaua Rosie–Aranyosgerendi Dinamó 2–2, Harasztosi FC–Plaiuri 8–0; Szopor–Boldoc 0–4, Detrehem–Mezôcsán 5–6, Plaiuri–Aranyoslóna 4–2 és Aranyosgerendi Dinamó–Harasztosi FC 4–2. Jelenleg a táblázaton:

1. Dinamó 14 11 1 2 41–13 34

2. Mezôcsán 13 10 0 3 54–27 30

3. Boldoc 14 7 1 6 49–36 22

4. Mezôörke 13 7 1 5 38–28 22

5. Tineret 12 7 0 5 39–27 21

6. Lóna 13 7 0 6 44–32 21

7. Detrehem 12 5 1 6 48–39 16

8. Harasztos 14 3 1 10 29–51 10

9. Magyaróság 12 3 0 9 18–63 9

10. Iacobeni 4 2 0 2 8–17 6

11. Szopor 13 2 0 11 30–65 6

Schmidt Jenô

FORMA–1
A Száguldó Cirkusz híreibôl

(4. old.)

Spanyol nagydíj
Vasárnap a barcelonai pályán kerül sor az 53. Forma–1-es autós gyorsasági világbajnokság ötödik futamára, a Spanyol nagydíjra.

A Circuit de Catalunyán eddig 11 Forma–1-es versenyt rendeztek, a Williams 5, a McLaren-Mercedes (mindig Mika Häkkinen) 3, a Ferrari 2, míg a Benetton 1 gyôzelmet aratott. A mostani mezônybôl a négyszeres világbajnok német Michael Schumacher (1995, 1996, 2001) és a kanadai Jacques Villeneuve (1997) volt már gyôztes.

Spanyolországban 1951-ben rendeztek elôször Forma–1-es GP-t, a 33 versenybôl kettôt az Európai Nagydíjért (1994, 1997) Jerezben bonyolítottak le.

Schumacher nem szokott szavazni
Németország legolvasottabb újságja, a Bild címlapján bírálta Michael Schumachert, amiért a négyszeres Forma–1-es világbajnok nem hajlandó szavazni.

A Ferrari pilótája a Max magazinnak bevallotta, hogy még soha sem ment el választani, szerinte a hatalmon lévôk és az ellenzék közötti viták csak a média számára érdekesek.

"Milliók példaképe, a német sportfenomén egyszerûen bojkottálja a szavazást" — írta legfrissebb számában a Bild.

Häkkinen nem tér vissza
A McLaren-Mercedes cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint még az idén visszatér a Forma–1-be a pihenô kétszeres világbajnok Mika Häkkinen.

— Ez teljesen megalapozatlan állítás, mindkét pilótánkkal elégedettek vagyunk — mondta Norbert Haug sportigazgató.

A hétvégi Spanyol nagydíjra készülô csapatban nem David Coulthardnak és Kimi Räikkönennek, hanem technikai problémáknak tulajdonítják a vártnál gyengébb idénykezdést.

TEKE
Gyengélkedtek az ifik

(4. old.)

Gyengén szerepeltek az aranyosgyéresi ifi tekézôk a Galacon április 22–24. között megtartott csapatbajnoki döntô tornán.

Az elsô hat csapat a következô eredményt érte el: 1. Brassói Rulmentul 4280 fa, 2. Nagytalmácsi Foresta 4274 fa, 3. Vajdahunyadi Siderurgica 4160 fa, 4. Fieni-i Cement 4111 fa, 5. Aranyosgyéresi Sodronyipar-CFR 4086 fa, 6. Sinaiai Carpati Mefin 4021 fa.

A továbbiakban a felnôttcsapat június 12-ig nem játszik, mert az április 27-i fordulóban szabadnapos, a Teleajeni-i Petrol visszalépése miatt, mivel május 4–5-én a román válogatott a németekkel játszik Passauban. Május 19–25. között felnôtt világbajnokság lesz a horvátországi Eszékben, végül pedig szintén Passauban kadétvilágbajnokságra kerül sor június 5–6-án.

(schmidt)

KOSÁRLABDA

(4. old.)

Az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság rájátszásának elsô fordulójában:

Keleti-fôcsoport: Boston Celtics-Philadelphia 76ers 93:85 — az állás: 2–0 a Boston javára;

Nyugati-fôcsoport: Los Angeles Lakers–Portland TrailBlazers 103:96 — az állás: 2–0 a Los Angeles javára.

A párharcok három gyôzelemig tartanak.

JÉGKORONG

(4. old.)

Az észak-amerikai profi jégkorongliga rájátszásának legutóbbi eredményei:

Keleti-fôcsoport: Montreal Canadiens–Boston Bruins 2–5 — az állás: 2–2; Carolina Hurricanes–New Jersey Devils 3–2 — hosszabbítás után, az állás: 3–2 a Carolina javára; Ottawa Senators–Philadelphia Flyers 3–0 — az állás: 3–1 az Ottawa javára; New York Islanders–Toronto Maple Leafs 4–3 — az állás: 2–2;

Nyugati-fôcsoport: Phoenix Coyotes–San Jose Sharks 1–2 — az állás: 3–1 a San Jose javára; St. Louis Blues–Chicago Blackhawks 5–3 — a St. Louis 4–1-re nyerte a párharcot; Detroit Red Wings–Vancouver Canucks 4–0 — az állás: 3–2 a Detroit javára; Colorado Avalanche–Los Angeles Kings 0–1 — az állás: 3–2 a Colorado javára.

A párharcok négy gyôzelemig tartanak.

Ezen a héten

(4. old.)

Április 22–28.
l Ápr. 22.: Három évtizeddel ezelôtt, 1972-ben ezen a napon fejezôdött be a mai cseh (akkoriban csehszlovák) fôvárosban, Prágában a 38. jégkorong világ-, egyben jubileumi, 50. Európa-bajnokság. Ezt megelôzôen, február 5–13. között zajlott a japán Sapporóban, az ázsiai földrészen elôször rendezett XI. téli olimpia. Ott a csehszlovák együttes csalódást okozott híveinek, a Szovjetunió és az Egyesült Államok mögött csak a harmadik helyet tudták megszerezni. Most hazai környezetben, sajátjaik elôtt ugyancsak kárpótolták a nekik szurkolókat. Egyetlen döntetlentôl eltekintve (a csoportküzdelmek során 3–3 az olimpiai bajnok Zbornajával, vagyis a szovjet válogatottal) minden mérkôzésüket megnyerték (a döntôben 3–2-re gyôztek a szovjetekkel szemben), s mind a világ-, mind az Európa-bajnokságot 3–3 pont elônnyel nyerték. A Szovjetunió és Svédország mindkét értékelésben ezüst-, illetve bronzérmes volt. A szovjetek elôzôleg 9 vb-n sorozatban vitték el az aranyérmeket! A csehszlovákok ekkori legismertebb játékosai: Dzurinda, Hlinka, Holecek, Jaroslav Holik, Jiri Holik, Machác, Nedomansky, Pospisil és Stasrny. A szovjetek legjobbjai: Blinov, Harlamov, Jakusev, Mihajlov, Misakov, Ragulin, Sepovalov, Tretyak, Vasziljev és Vikulov.

l Ápr. 23.: Három magyar, két-két svéd és szovjet gyôzelemmel zárult 30 éve, 1972-ben a hollandiai Rotterdamban megrendezett 8. asztalitenisz Európa-bajnokság. Íme, a gyôzetesek: csapatban: férfiak: Svédország (Bengtsson, Bernhardt, Johansson, Persson); nôk: Magyarország (Kisházi Beatrix, Lotaller Henriette, Magos Judit); férfi egyes: Stellan Bengtsson (svéd); nôi egyes: Zója Rudnova (szovjet); férfi páros: Jónyer István–Rózsás Péter (magyar); nôi páros: Lotaller Henriette–Magosi Judit (magyar); vegyes páros: Zója Rudnova–Sztanyiszlav Gomoszkov (szovjet). A román sportolók közül Maria Golopenta-Alexandru a nôi egyesben, valamint a Maria Golopenta-Alexandru–Carmen Crisan kettes a nôi párosban bronzérmet szerzett.

l Ápr. 24.: Szent György-naphoz kapcsolódó emlék, 65 esztendôvel ezelôttrôl, 1937-bôl: még mindig a Ferencvárosnak a hagyományos bécsi Húsvéti Tornán aratott sikerétôl (az FC Austriával szembeni 7:2-tôl, majd másnap a zöld-fehér testvércsapat, a Bécsi Rapid felett aratott 4:2 arányú gyôzelmétôl, illetve a Fradinak mindkét napon Háda — Tátrai, Korányi — Hámori, Polgár, Lázár — Táncos, Kiss, Sárosi dr., Toldi, Kemény összeállításban remeklô együttesének játékától) volt hangos az osztrák sajtó. Az Üllôi útiak 11 gólja közül Sárosi Gyurka egymaga 5-öt lôtt, Kemény, Kiss és Toldi Géza pedig 2–2 góllal járult hozzá a sikerhez. A torna legjobbja címét is Gyurka dr. kapta. Dr. Schönecker, a Rapid igazgatója és elnöke így nyilatkozott a torna után: "A Ferencváros megérdemelte a Húsvéti Serleget. Sárosi dr. mesés volt."

l Ápr. 25.: 35 év telt el az 1967-es isztambuli ökölvívó Balkán-bajnokság óta. A romániai öklözôk 4 aranyérmet szereztek, a súlycsoportok növekvô sorrendjében Nicolae Gâju, Vasile Antoniu, Chivãr-Kôvári György és Vasile Mariutan révén.

l Ápr. 26.: Erdélyi rangadó hat évtizede, 1942-ben az NB I-ben, Kolozsvárott. A Nagyváradi AC 5:2-re legyôzte a vendéglátó Kolozsvári AC-ot. A KAC öltözôjében "keresztelôt" tartanak: Reinhardt magyar nevet kap, ezután Radnainak hívják. Nem árt felidézni az akkori erdélyi gárdákat: NAC: Solymosi (a legendás Schlosser "Slózi" fia) — Kovács II, Domján — Perényi, Juhász, Deményi — Fuszek, Kovács I., Sárvári, Bodola, Tóth III; KAC: Endreffy — Szaniszló II, Vass — Páll, Telegdy, Csákány — Bokor, Szántay, Bonyhádi, Radnai, Brassai. A gólok közül Bodola 3-at, Fuszek és Sárvári 1-1-et, illetve Bonyhádi 2-t lôtt.

l Ápr. 27.: Ezen a napon kezdôdött 55 esztendeje, 1947-ben az 5. férfi kosárlabda Európa-bajnokság Prágában. Ekkor vett részt elôször a vetélkedôn a Szovjetunió csapata, és meg is szerezte földrészünk bajnoki címét. Utána a dobogón: 2. Csehszlovákia, 3. Egyiptom. Az elsôségért folyó döntô találkozón a szovjetek 56:37-re gyôzték le a rendezô ország legjobbjait. A bajnokok legjobbjai Butautasz, Dzsordzsikija, Konyev, Korkija, Mojszejev és Petkiaviciusz voltak.

l Ápr. 28.: A lengyelországi Katowicében zajlott 30 éve, 1972-ben a 19. kötöttfogású (görög–római) birkozó Európa-bajnokság. A magyar sportolók csak tartalékokkal vettek részt, a legjobbak külön készültek a müncheni olimpiára. A román birkozók közül Gheorghe Berceanu aranyérmet szerzett a lepkesúlyban, ezenkívül még 1 ezüst- és 3 bronzérem volt a termés. A magyarok közül Steer Antal a könnyûsúlyban (a 68 kilósoknál) ezüstérmes volt.

László Ferenc

KÖRKÉP

Nincs még magyar igazolvány

(5. old.)

A hét elején választmányi tanácskozást tartott a Fehér megyei RMDSZ, amelyen a Szociáldemokrata Párt és az érdekvédelmi szervezet között kötött megállapodás határozatait és azoknak betartását beszélték meg. A résztvevôk különösen fontosnak tartották a kétnyelvû helységnévtáblák kitételének megsürgetését.

A tanácskozáson kiderült: a magyar igazolvány kiadásával járó tájékoztatás és adattovábbítás gördülékenyen történik; ennek ellenére még nincs magyar igazolvány tulajdonos a megyében. Az igénylôk névsora viszont már a magyar belügyminisztérium birtokában van.

Veszélyben a magyar osztályok

(5. old.)

A Fehér Megyei Tanfelügyelôség a becei és a magyarlapádi magyar nyelvû ötödik-nyolcadik osztályok összevonását tervezi a 2002–2003-as iskolai évre. Az összevont magyar osztályok a lapádi iskolában mûködnének. A tanfelügyelôség a magyar gyerekek alacsony létszámával indokolja az összevonás szükségességét, és buszjárat biztosítását ígéri a becei gyerekek szállításához. Szôcs Ferenc torockói polgármester elmondta, hogy Torockón négy gyerek számára mûködik román nyelvû gimnázium, amit nem terveznek sem megszüntetni, sem elköltöztetni. A becei szülôk szerint a tanoda elköltöztetése a falu további elsorvadásához vezethet.

Mezei Sándor|

Nemzetiszínû labdák iskoláknak

(5. old.)

Trikolór labdákat kaptak 81 kolozsvári iskola tanulói. A tanintézmények igazgatói pénteken piros-sárga-kék futball-, kosár-, gyógy- és kézilabdákat vehettek át a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Az ötlet Gheorghe Funar polgármestertôl származott, megvalósítása egy szászvárosi cég nevéhez fûzôdik. Az ajándékot a magyar iskolák is megkapták a Mediafax szerint az intézmények igazgatói a gesztust szépnek tartották, a labdák színe nem számít, mivel a sport egyetemes foglalatosság, amely nem figyel a részvevôk nemzetiségére. Funar kijelentette, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumnak is küld piros-sárga-kék labdákat.

Magyar polgármesterek találkozója
Nem sietnek a gázbevezetéssel a magyar községekben

(5. old.)

Kolozs megye magyar polgármestereinek és alpolgármestereinek találkozójára került sor tegnap Várfalván. Az utóbbi idôben különbözô okok miatt kissé elhanyagolták a már hagyományos találkozót. Az utolsót tavaly tavasszal szervezte meg Széll Gyula polgármester Harasztoson.

— Várfalván ez immár a harmadik találkozó — mondta a házigazda, Kanyaró Pál polgármester. A megbeszélésen hét polgármester — a tordaszentlászlói, kalotaszentkirályi, körösfôi, harasztosi, széki, várfalvi — illetve a kisbácsi és kolozsi alpolgármester vett részt.

Elhangzottak az önkormányzattal kapcsolatos közös problémák, valamint minden község egyéni gondjai. A legégetôbb kérdés a gázbevezetéssel kapcsolatos — tudtuk meg Tamás Gebe András tordaszentlászlói elöljárótól. Amint azt a Szabadságban már megírtuk, a megye kilenc községe kötött koncesszionálási szerzôdést az olasz Concordia céggel, amely a gázbevezetési munkálatok költségeit állja. A kilenc község közül hatnak megérkezett Bukarestbôl a koncesszionálás jóváhagyása, háromnak viszont még nem. Ez a három Várfalva, Tordaszentlászló és Kolozs, mind sûrûn magyarlakta községek. Mind a várfalvi, mind a tordaszentlászlói polgármester felháborodását fejezte ki a késlekedés miatt.

A részvevôk megtekintették a felújítás alatt álló Jósika-kastélyt. Kanyaró Pál elmondta: a javítási munkálatokat maga a tulajdonos — Bánffy-Jósika Imre — pénzeli. A tervek szerint 2003 augusztusában készen lesz a kastély.

Valkai Krisztina

Tanfolyamok munkanélkülieknek

(5. old.)

Szamosújváron több mint kétezer munkanélkülit tartanak nyilván. Többségük nô, de közöttük találunk fôiskolát végzett fiatalt is. A legutóbbi állásbörzét valósággal megrohanták az elkeseredett ifjak. Az utóbbi idôben a Megyei Munkaerô-foglalkoztatási Hivatal helyi fiókja továbbképzô tanfolyamot szervezett a munkanélküliek számára. Nemrég zárult le egy három hónapos szabászati tanfolyam, amelyet tizenöt fiatal nô végzett el. Nagyobb részük a helyi "Meseriasul" kisipari szövetkezetben kapott állást, de sokan jutottak kenyérkeresési lehetôséghez a nemrég létesült új konfekciógyárban (volt szônyeggyár). Jelenleg asztalosokat képeznek ki a "Lemn-Tex" kft. szervezésében. Erre a tanfolyamra is tizenöten iratkoztak fel, de néhány dolgozót közvetlenül alkalmazott a Hesdáti úton található bútorgyár.

Ugyancsak idén tavasszal a szamosújvári Szakiskola keretében a cipészet mesterségével ismerkedhettek a helybeli fiatalok. A nyár folyamán újabb kiképzési formák szervezését tervezik a Megyei Munkaerô-foglalkoztatási Hivatal fiókjának szakemberei.

Erkedi Csaba

Az idegenforgalom kötelez

(5. old.)

A 2001-es év megvalósításairól tartott beszámolót Antal János polgármester a község legutóbbi tanácsülésén.

— Talán a legfontosabb ezek közül a Körösfô központjában felépített hidacska — mondta az elöljáró —, amely összeköti a Sebes-Körös által kettéosztott falut. A híd a tûzoltóság számára bír nagy jelentôséggel, mivel így kerülô nélkül, sokkal hamarabb juthatnak el az esetleges tûzeset helyére. Természetesen könnyítést jelent a falu minden lakójának, közlekedés szempontjából.

Útjavításra is sor került. Körösfôn több mint 100 méter utat betonoztak le, Nyárszón pedig körülbelül 150 métert. Ezenkívül a községközpontban 150 méter járdát is leraktak. Az útjavítást nagyrészt a különleges útadóból befolyt összegbôl sikerült fedezni, amit maga a polgármester vezetett be az elmúlt év folyamán. A sikeren felbuzdulva az idén is kirótták a különleges útadót, és szintén útjavításra fordítják majd az összeget.

Több iskolát felújítottak 2001-ben. Ezek között volt a oláhnádasi, amelynek a javítása körülbelül 60 millió lejbe került, valamint a körösfôi is. Nádason a kultúrházat is felújították.

Az elöljáró szerint rendkívül fontos a faluközpont arculata, hiszen egész évben nagy az idegenforgalom. Éppen ezért a polgármester a tanácsosokkal együtt nagyon komolyan veszi a faluszépítési programot és annak ellenôrzését. Azokat a lakosokat, akik nem tartják tisztán a házuk elôtti területet és útszakaszt, megbírságolják. A büntetés összege 200 ezertôl 1 millió lejig terjed. A törvény értelmében megbírságolható a polgármester is, amennyiben a programot nem szervezi meg.

— Eddig azonban nem akadt gond. Az emberek hozzáállása kedvezô, ezen a téren szívesen együttmûködnek a polgármesteri hivatallal — mondta Antal János. Hozzátette még: a falubeliek idén is, mint minden évben, lelkesen készülôdnek a május 4-én tartandó hagyományos Riszeg-tetôi ünnepségre, amelyre sok külföldi vendéget is várnak.

V. K.

Szerzetesek az európai gondolkodásmódért

(5. old.)

A Jézus Társasága (Jezsuita rend) kolozsvári új Lelkigyakorlatos-Hitoktatási és Képzési Központjában tartotta soros közgyûlését a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfôbb Elöljáróinak Konferenciája a napokban.

Az összejövetel munkálatain részt vett Ôexcellenciája Mgr. Dr. Jean-Claude Périsset, a római Szentszék apostoli nuncius-érseke, Mgr. Crihãlmeanu Florentin görög katolikus püspök, a Püspöki Konferencia részérôl a megszentelt élet intézményeiért felelôs fôpásztor és Mgr. Sociu Illés, a bukaresti római katolikus fôegyházmegye püspöki helynöke.

Ez alkalommal három szerzetes-elöljáróval bôvült a pápai jogú konferencia, nevezetesen P. Antonio Camelo O. M. I. (a Szeplôtelen Szent Szûz Missziós Oblátusai), P. Annibale Fanelli O. S. I. (Szent Józsefrôl nevezett Oblátusok, azaz szolgák) és P. Tiberio Scorrano O. Carm. (kármelhegyi Boldogságos Mária Testvérei Rendje, közismertebben kármeliták) személyében.

A közgyûlés fô napirendi pontjaként az értekezleten megvitatták, hogyan látják a megszentelt életformát választott személyek hozzájárulását az európai gondolkodásmód tudatosításához a mai Románia körülményei között.

Bevezetô elôadásában Mgr. Dr. Jean-Claude Périsset nuncius hangsúlyozta többek között: "Európa egyedi és ugyanakkor különbözô (többszínû) valóságként jelenik meg; egyedi a régió és földrajza szempontjából, de különbözô történelmi változatosságának összetevôi miatt; egységes nevében, de különbözô a magát »európainak« valló 46 állam által, és amikor a különbözô »népekrôl« beszélünk, de méginkább, amikor a különbözô »nemzetekre« gondolunk ennyi állam keretében. A hívôk a romániai társadalom tagjaiként arra hivatottak, hogy katolikusként — esetünkben papként és/vagy szerzetesként is — hozzájáruljanak az európai »építéshez«."

A közgyûlés elhatározta, hogy a konferencia szervezésében folyó év október 24–25. között kerül sor az évi — immár hagyományos — országos szemináriumra a Verbiták traiani (Neamt megye) Lelkigyakorlatos Házában, melynek témája: "A megszentelt életet élô személyek elkötelezett erôfeszítése Európa újraevangélizálásában".

Ugyanakkor és ugyanott tartják a konferencia következô soros összejövetelét is.

Fodor György, általános titkár

Rendôrségi hírek

(5. old.)

• Feketén alkalmazott munkásokat, nem kötött velük munkaszerzôdést a szamosújvári Mircea Liviu Bocean (51), a Dia Liviu Kft. tulajdonosa. Az anyagi kár mintegy 25 millió lej. Az 1999/130-as (munkavédelmi), az 1994/87-es (adócsalási) és 1991/82-es (könyvelési) törvény elôírásainak megsértésével vádolják, szabadlábon védekezhet.

• Csalásért országosan körözött személyt füleltek le Aranyosgyéresen: a gyanúsított neve Drãgulescu Levente, 31 esztendôs, marosvásárhelyi lakos.

• Ittas kerékpárost gázolt el április 25-én, csütörtökön délután Cristian Vasile Papiu Pop (35) törzsôrmester. A CJ–07–JDC rendszámú Opel Vectra Szamosszentmiklós területén hajtott, amikor az elôtte haladó Ambrozie Pãcurar (77) minden elôzetes jelzés nélkül hirtelen balra kanyarodott. A sofôr nem tudta kikerülni a balesetet. Pãcurart fejsérüléssel kezelik a kórházban.

• Eredményes rendôrségi razzia volt április 25-én, csütörtökön este. A bárokban és más szórakozóhelyeken megejtett ellenôrzés során 68 személyt bírságoltak meg (összesen mintegy 29 millió lej értékû büntetést róttak ki), 17 millió lej értékû anyagi javakat koboztak el. Az akció során négy, fogházbüntetésre ítélt személyt füleltek le, kilenc esetben italmérési szabálytalanságot jegyzôkönyveztek, több személyt bekísértek — ujjlenyomatot vettek tôlük, és lefényképezték. A razzia során a Széchenyi téri és Mócok úti újságosbódék kiskorú fosztogatói is rendôrkézre kerültek. G. M., H. E., S. T. és K. G. közül G. M.-rôl az is kiderült, hogy április 15-én eltulajdonította Lucica Mocian tolószékének távirányítóját (!), s így mintegy kétmillió lejes kárt okozott a rokkantnak.

(póka)

Rangos nemzetközi kézimunkapályázat

(5. old.)

Amint arról újságunkban már hírt adtunk, a Tokaji Galéria és Képzômûvészeti Szalon meghirdette III. Nemzetközi Kézimunka Pályázatát az alábbi témakörökben: népi, polgári hímzések, hímzések történeti textilek mintáival; gobelinek; selyem- és textilfestés; varrott és vertcsipke; kézi kötés; horgolás; gyöngyfûzés; patchwork; viselet, textiljátékok, babák, macik, egyéb. Fôdíj 50 ezer forint, valamint további értékes díjak. A kész munkák beküldésének határideje május 15. A pályázat anyagából rendezett kiállítás helyszíne a tokaji görög- keleti templom kiállítóterme, megtekinthetô június 1-tôl június 30-ig. A pályamunkákat a következô címre kérik: 3910, Tokaj, Rákóczi u. 45. sz., Tokaji Galéria és Képzômûvészeti Szalon.

A legjobb alkotások a kiállítást követôen a Tokaji Galéria Kézimunka és Gobelin Szalonjának állandó tárlatán tekinthetôk meg: 3910, Tokaj, Rákóczi u. 60. sz., 4400, Nyíregyháza, Luther u. 4-6.

Értesüléseink szerint sok erdélyi érdeklôdik részvétel céljából a rendezvény iránt.

További információk: tel.: 06-209-138-618 , 06-20-366-45-86, 06-60-357-871, 47/352-746, tel./fax: 06-42- 444-004, valamint a Tokaji Galéria Szalonjaiban : 3910 Tokaj, Rákóczi u. 45., Rákóczi u. 60., 4400 Nyíregyháza, Luther u. 4-6. E-mail: tokajartgallery@broadband.hu

JOGREND

Törvény a munkanélküliségi biztosítási rendszerrôl és a munkaerô-foglalkoztatás ösztönzésérôl

(6. old.)

Március elsejétôl lépett hatályba a 2002. évi 76. számú új munkanélküliségi törvény (megjelent a február 6-i 103. számú Hivatalos Közlönyben). Március 9-i Jogrend rovatunkban a törvénynek azokat a fejezeteit ismertettük, amelyek a kedvezményezettekrôl szólnak (a segélyben részesülô személyek), a munkanélküliségi biztosítási rendszerrôl (kik lehetnek munkanélküliség ellen biztosítottak, mit ért a törvény kötelezô és fakultatív biztosítás alatt, hány százalék járulékot kell fizetni a munkanélküliségi alapba), és felsoroltuk a munkanélküliségi segélyrôl szóló elôírásokat (a segély összege, hogyan állapítják meg a folyósítás idôtartamát, a hozzájárulási idôszak fontossága és kért idôtartama, a segélyben részesülô személyek jogai és kötelezettségei). Ezúttal ismertetjük a segély megszûnésének és felfüggesztésének eseteit, és felsoroljuk az alkalmazást és foglalkoztatást ösztönzô intézkedéseket.

A munkanélküliségi segélyt havonta fizetik a törvényben elôírt összegben. Hónaptöredék esetén a segély összegét az illetô hónapban fennmaradt naptári napok arányában számítják ki.

A segély folyósításának megszüntetése

A munkanélküliségi segély folyósítását a jogosultaknak a következô esetekben szüntetik meg: a) a törvény szerinti alkalmazás esetén, amennyiben az alkalmazás 12 hónapot meghaladó idôszakra történik; b) attól a dátumtól számítva, amikor engedélyezett tevékenység végzésébôl a munkanélküliségi segélyt meghaladó összegû jövedelmet valósít meg; c) a független tevékenység engedélyének vagy cégbejegyzés kiállításának idôpontjától számított 90 nap elteltével, amennyiben a megvalósított jövedelem meghaladja a munkanélküliségi segély összegét; d) akkortól, amikor a segélyben részesülô indokolatlanul megtagadja a lakhelyétôl egy 50 kilométeres körzeten belül lévô, végzettségének és tanulmányainak megfelelô állás elfogadását; e) akkortól, amikor szintén indokolatlanul nem vesz részt munkaerô-foglalkoztatási és szakképesítési szolgáltatásokon, tanfolyamokon, vagy amikor saját hibájuk miatt ezeket félbeszakítják; f) amennyiben a betegnyugdíjazás idôszaka meghaladja a 12 hónapot; g) a nyugdíjkorhatár betöltésekor, az elôzetes nyugdíjazás kérésekor vagy amikor a betegnyugdíjat végleges idôszakra állapítják meg; h) a 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásra történô elutazás idôpontjától; i) a szabadságmegvonásos büntetés végrehatásának elkezdésétôl, amennyiben a büntetés meghaladja a 12 hónapot; j) a jogosult elhalálozásakor; k) amennyiben a felfüggesztés határidejének lejárta után a törvényes idôben nem kérik újra a segély folyósítását; l) segélyezési határidôk (amely, amint már említettük lehet 6 hónap, 9 hónap és 12 hónap, a segélyezési alaphoz való hozzájárulási idôszak függvényében) lejártakor; m) valamely oktatási formába történô felvétel idôpontjától.

A segély felfüggesztése

A munkanélküliségi segély folyósítását a következô esetekben függesztik fel: a) attól az idôponttól, amikor nem teljesíti törvényes kötelezettségét (nem jelentkezik annál a munkaerô-hivatalnál, ahol nyilvántartásba vették, havonta a megadott idôpontban vagy bármikor, amikor a hivatal igényli); b) a sorkatonai szolgálat idôszakára; c) munkába történô alkalmazáskor, amennyiben az egyéni munkaszerzôdés 12 hónapnál kevesebb idôszakra szól; d) a jogosult külföldre való utazásakor, 3 hónapnál kevesebb idôszakra; e) arra az idôszakra, ameddig elôzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztéses büntetése 12 hónapig terjed; f) betegnyugdíjazásának idôpontjától; g) arra az idôszakra, ameddig táppénzt, szülési és gyermeknevelési járulékot folyósítanak; h) a továbbképzés, szakképesítés miatt és ideje alatt elszenvedett baleset miatt járó betegszabadság idôszakára, ha a betegszabadság nagyobb 3 napnál; i) a törvény szerint járó végkielégítés folyósításának idejére.

Az a) pontban említett esetben, tehát amikor a munkanélküliségi segélyben részesülô elmulasztotta, hogy jelentkezzen a munkaerô-hivatalnál a megadott idôpontban, a jogosultat visszahelyezik jogaiba, tovább folyósítják tehát a segélyt abban az esetben, ha a felfüggesztéstôl számított legtöbb 60 napon belül ezt kérvényezi. Fontos tudni, hogy ez a felfüggesztési idôszak beleszámítódik a segély folyósításának idôszakába, tehát ennyivel kevesebb ideig folyósítják majd a járulékot. Az újrafizetést a kérés iktatásától számítják. A b) esetekben szintén a kérvényezéstôl számítják majd a segélyt, amennyiben a felfüggesztéshez vezetô ok megszûnésétôl számított legtöbb 30 napon belül leteszik a kérvényt. A jogtalanul kifizetett munkanélküliségi segély a kötelezô végrehajtás tárgyát képezi, a törvény értelmében. A jogtalanul segélyként kifizetett összeget behajtják azoktól, akik felvették ezt a pénzösszeget, a hivatal által ezirányban kibocsátott rendelkezés végrehajtó jellegû. Az elhalálozott személytôl be nem hajtható pénzösszegeket nem tartják számon többet.

A munkanélküliségi segélyben részesülô személyek biztosítottnak számítanak mind a társadalombiztosítás, mind pedig az egészségügyi biztosítás területén, és esetükben érvényesek az említett rendszerek jogai és kedvezményei. A társadalombiztosítási és egészségügyi járulékokat a munkanélküliségi alapból fedezik, társadalombiztosítási jogaikat pedig az állami költségvetés vállalja át.

Munkaerô-foglalkoztatási intézkedések

Azok az intézkedések, amelyek a munkaerô foglalkoztatására irányulnak, a következôkre irányulnak: a) az álláskeresô személy foglalkoztatási esélyének növelése; b) a munkaadók ösztönzése, hogy munkanélkülieket alkalmazzanak és új állást teremtsenek. Következésképpen a törvényben szabályozott intézkedések egyaránt vonatkoznak munkaadókra és álláskeresôkre. Bár a jogszabály több olyan szabályozást is tartalmaz ennél a fejezetnél, amely elsôsorban a munkaerô-hivatalokat érinti, ezeknek a hivataloknak kell ilyenformán átszervezniük tevékenységüket, nem árt ismerni, milyen szolgáltatást nyújtanak az álláskeresôknek és munkanélkülieknek. A törvény értelmében a hivatalok szakmai tanácsadással, munkaközvetítéssel, szakképesítéssel foglalkoznak, továbbá tanácsot adnak független tevékenység vagy gazdasági vállalkozás beindításához, az engedélyek megszerzéséhez. A szakmai tanácsadási központokat a hivatalok keretén belül szervezik meg, de más közösségi vagy magánintézmények is foglalkozhatnak ilyen jellegû szolgáltatással, amennyiben megszerzik a szükséges akkreditálást. Az állásközvetítés révén a munkaadókat kapcsolatba hozzák a munkahelyet keresô személyekkel, szolgálati viszony létrehozása érdekében. Ehhez a hivataloknak kötelessége feltérképezni és nyilvántartani az állásajánlatokat. Annak érdekében, hogy a közvetítés érvényes legyen, a hivatalok minden nyilvántartott személy esetében egyéni programot kell hogy kidolgozzanak. Ennek az egyéni programnak a kidolgozása, tartalma az Országos Munkaerô-foglalkoztatási Hivatal elnökének rendelete alapján történik. Minden, segélyben részesülô személyt nyilvántart a hivatal. A segélyben nem részesülô munkanélkülieknek kérniük kell, hogy a hivatal vegye ôket is nyilvántartásba, ezt a kérést pedig, amennyiben nem sikerül állást találniuk, minden 6 hónapban meg kell újítani. Az álláskeresô személyek szakképesítési tanfolyamon vehetnek részt, ezeket a hivatal a törvény feltételei között szervezi meg. Egy tanfolyamon való részvételt szakmai tanácsadás vagy közvetítés elôzi meg.

A munkavállaló keresetének kiegészítése

Azok a személyek, akik a törvényes idôszakban munkanélküliségi segélyben részesülnek, és ez idô alatt rendes munkaprogram szerint alkalmazzák ôket, az alkalmazásuk idôpontjától egészen a munkanélküliségi segély lejártáig egy havi adómentes juttatásban részesülnek, amelynek összege az alkalmazás elôtti hónap munkanélküliségi segélyének 30%-a, és amelyet a munkanélküliségi segélyalapból fizetnek. Ez tehát egy úgynevezett keresetkiegészítés, amellyel jutalmazni szeretnék, hogy a munkanélküli a segély helyett inkább az alkalmazást választotta. Ebben a juttatásban akkor is részesülnek, ha a kezdetben járó segélyezési idôszakban áthelyezkedtek egy másik munkaadóhoz.

Szintén a munkanélkülit szeretnék ösztönözni álláskeresésében azzal az elôírással is, amelynek alapján azok a személyek, akik a segély idôszakában a lakhelyüktôl 50 kilométernél távolabbi munkahelyre szerzôdtek, egy adómentes "alkalmazási díjban" részesülnek, amelynek összege két minimálbérrel egyenlô. Azok pedig, akik ez idô alatt megkötött munkaszerzôdésük révén más helységbe telepednek, tehát lakhelyet is változtatnak, "beilleszkedési" vagy "letelepedési" díjra jogosultak, amelynek összege 7 minimálbérrel egyenlô. Amennyiben a munkavállaló hibájából vagy kezdeményezésébôl megszûnik a munkaviszony az alkalmazástól számított 12 hónapon belül, vissza kell fizetni az említett alkalmazási vagy letelepedési díjakat. Az ilyen értelemben kiállított hivatali döntés végrehajtó jellegû.

A munkaadók ösztönzése munkanélküliek alkalmazására

A törvény értelmében a munkaadókat három intézkedés révén ösztönzik arra, hogy állástalan személyeket alkalmazzanak: a) a munkahelyek támogatása; b) kedvezményes hitelek nyújtása új állások létesítésére; c) egyéb kedvezmények megítélése.

A munkanélküliségi alapból mindenekelôtt helyi közösségi érdekû tevékenység elvégzésére alkalmazott munkanélküliek keresetét lehet fedezni, az ilyen jellegû alkalmazások általában a helyi önkormányzatokra kellene hogy háruljanak, elôzetes programok alapján. A következô típusú munkákat sorolja fel a törvény: az infrastruktúra helyreállítási és karbantartási munkálatai, környezetvédelem, az önkormányzat által engedélyezett cégek által szervezett egyéb karbantartási munkálatok; szociális jellegû tevékenységek (gyermekek, betegek, rokkantak, idôsek felügyelete, gondozása). A keresetet 12 hónapos idôszakra fedezik minden egyes munkakönyvvel alkalmazott munkanélküli után, az országos minimálbér 70%-ának megfelelô összeggel.

Azoknak a munkaadóknak, akik meghatározatlan idôszakra fiatal végzôsöket alkalmaznak, 12 hónapig megtérítik mindegyik végzôs esetében az országos minimálbér összegét. Amennyiben fogyatékos fiatalt alkalmaznának, a megtérítés 18 hónapra szól, és másfél minimálbérre vonatkozik. Valamely oktatási intézmény végzôse alatt azt a fiatalt érti a törvény, aki egy diplomát vagy tanulmányi oklevelet szerzett gimnázium, szakiskola, líceum, líceum utáni oktatási vagy felsôfokú intézmény elvégzésekor, amely lehet állami vagy engedélyezett, akkreditált magánintézmény. A munkaadónak kötelessége 3 évig fenntartani a fiatal végzôssel megkötött munkaszerzôdést. Azok a munkaadók, akik saját kezdeményezésükbôl az említett idôszak elôtt felbontják a szerzôdést vagy megszüntetik a munkaviszonyt, kötelesek visszafizetni a nyújtott támogatást, a megfelelô kamattal együtt. Ezt az elôírást nem alkalmazzák abban az esetben, amikor a szerzôdés felbontásáért az alkalmazott felelôs, vagy ô kéri a munkaviszony megszüntetését. Ilyen típusú kedvezményes alkalmazásban egyszer részesülhetnek a fiatalok, mindegyik oktatási forma elvégzésekor. Ahhoz, hogy megtéríthessék a minimálbérnek megfelelô összeget, a munkaszerzôdést a tanulmányok befejezése után 12 hónapon belül kell megkötni. A 3 éves alkalmazás idôszakában az alkalmazott szakmai továbbképzésen is részt vehet, amelyet a munkaadó szervez, és amelynek költségeit kérésre visszafizetik a munkanélküliségi segélyalapból.

Annak érdekében, hogy ösztönözze a hátrányos helyzetben lévô idôsebb, középkorú munkanélküliek alkalmazását, a törvény elôírja: 12 hónapig megtérítik a minimálbérnek megfelelô pénzösszeget akkor, ha a munkáltató 45 évesnél idôsebb munkanélkülit alkalmaz meghatározatlan idôtartamra, és a munkaviszonyt 2 évig nem szünteti meg. Hasonló kedvezményben részesülnek azok a 100 fônél kevesebb személyzetet foglalkoztató munkaadók is, akik meghatározatlan idôre fogyatékosokat alkalmaznak legkevesebb 2 évre. Amikor az említettek esetében a munkaviszonyt a 2 év letelte elôtt megszüntetik, a munkaadóknak kötelességük teljes egészében visszafizetni a kapott támogatást, a kamatokkal együtt. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az alkalmazott kezdeményezésébôl vagy hibájából bontják fel a munkaszerzôdést.

A kedvezményes hitelek tekintetében a törvény elôírja, hogy a kis és közepes vállalkozások, szövetkezeti egységek, családi társulások és engedélyezett tevékenységet végzô személyek kedvezô feltételek mellett hitelt kaphatnak új munkahelyek létesítésére, amelyek az említett vállalkozások létrehozása és fejlesztése révén történnek. A hitelt a megvalósíthatósági tanulmány alapján és az új munkahelyek arányában ítélik meg, legtöbb 3 évre beruházásra (6 hónap türelmi idôvel ebben az idôszakban), és 1 évre a termelés biztosítására, a kamat pedig a Nemzeti Bank által alkalmazott kamat 50%-a. Az említett feltételek mellett nyújtott hitel igénylôinek a következô feltételeket kell teljesíteniük: legtöbb 250 alkalmazottjuk vagy szövetkezeti tagjuk lehet; alaptevékenységüket termelésben, szolgáltatásban vagy turizmusban fejtsék ki; a létesített új munkahelyek 50%-ára a munkaerô-hivatal nyilvántartásában lévô munkanélkülieket alkalmazzanak; az így alkalmazott személyzetet 3 évig megtartsák; az új munkahelyek ne az elmúlt 12 hónap alatti tömeges elbocsátásokból származó betöltetlen állások legyenek. Azok a munkanélküliek, akik kis vagy közepes vállalkozást, szövetkezeti egységet, családi társulást akarnának létesíteni, vagy független tevékenység végzésére váltanának ki engedélyt, elsôbbségnek örvendenek a hitel megítélésében. Amennyiben a munkaadó a 3 év letelte elôtt elbocsátja a korábban munkanélküli alkalmazottját, 30 napon belül köteles szintén munkanélkülit alkalmazni a szabaddá vált helyre. A hitel idôszakában a munkaadó nem csökkentheti állásait, amelynek függvényében korábban jóváhagyták a hitelt is. Amikor a munkaadó nem teljesíti törvényes vagy szerzôdéses kötelezettségeit, büntetést fizet, amely egyenlô a megítélt hitellel, és amelyhez hozzászámítják a kamatot is.

*

A munkanélküliségi járulék visszatartása az alkalmazottak fizetésébôl és ennek a költségvetésbe történô folyósításának elmaradása 15 napon belül, bûncselekményt képez, és 3 hónaptól 6 hónapig terjedô szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntetik. Kihágást képez továbbá, ha a munkaadó nem közli a munkaerô-hivatallal betöltetlen állásait, a büntetés 15–25 millió lej között változik.

(A 76. számú munkanélküliségi törvény alkalmazásának módszertani szabályozása március 18-án jelent meg a 181. Hivatalos Közlönyben, a 174. számú kormányhatározatban.)

FALUJÁRÁS

Zöldségország reménységei

(7. old.)

Gyönyörû tavaszi idôben kocsikázunk át az aranyosszéki lapályon, az alföldre emlékeztetô rónaság azonban csalóka látvány, hiszen az Erdélyi Szigethegység keleti vonulata szinte karnyújtányira emelkedik a magasba. A Nagyenyed fele tartó országút gyanúsan síma aszfaltja azonban nem késztethet hosszabb merengésre: Bágyon fele, az elsô letérôn már egészen otthonosan érzi magát a terepjáráshoz szokott kocsink, annyi a gödör a kavicsos falusi úton. A községközpontot, Várfalvát a környezô falvakkal összekötô út aszfaltozásának gondolata nálam jóval idôsebb: a régi átkosban az elvtársak mindig meg is ígérték a község elôljáróinak, mígnem hosszú évek múltán pár kilométeres útszakaszt végülis leaszfaltozták, a topánfalvi mûúttól kezdôdô betérôt Várfalva és Aranyosrákos képzeletbeli határáig. A további 7–8 km-es útszakasz a következô ötéves tervekre lett elôirányozva, de rossz nyelvek szerint a párt nyilvántartásában végülis korszerûsített útszakaszként vezették be. A valószínûbb változat szerint a beruházások többnyire román falvakat illettek meg, így a többségében magyar lakosságú község igazából nem is kerülhetett sorra e hosszú listán.

A rendszerváltás után, úgy tûnik, immár a remény is kiveszett a röpke falusi út rendbetételéhez. Pedig Aranyosszék legtehetôsebb falvai terülnek el ezen a néhány ezer hektárnyi rónaságon, ahol a települések a közeli hegyekrôl aláereszkedô dombok hajlataiban gyökereztek meg, a kiváló minôségû termôföldek pedig egy tömbben ott hevernek a gazdák lábainál. Kevés olyan vidéke van Erdélynek, amely ennyi csodálattal tölt el, ahol a hegyvidék és a tágas rónaság ilyen szimbiózisban élne egymással.

Mégis e jobb sorsra érdemes vidék boldogulása egyre nehezebb. A zöldség hazájaként számontartott falvak többségében a télen is rengeteg gyökérzöldség és hagyma rothadt el a vermekben, pincékben: sokan megesküdtek már, hogy soha többet nem vetnek murkot, petrezselyemet vagy hagymát, mert a piacok felvevôképessége tíz év alatt a minimálisra csökkent. A következô tavasszal mégis belelendülnek a gazdák, ezt diktálja az ôsi ösztön, ezt látjuk most is Bágyon, Kövend fele araszolva, a kocsiablakból. Nem lehetett ez másként Balázs Ferenc idejében sem, aki a vidék számára egykoron szövetkezeti összefogást álmodott, aminek alapjait le is tette, az ezt követô kommunista kényszerszövetkezetesítés azonban végérvényesen elvette az emberek kedvét a rendszerváltás utáni közösködéstôl.

Szóval ugyanott állunk mentalításban, mint a múlt század húszas éveiben, Balázs Ferenc Mészkôre érkezése elôtt. A magyar gazdák szélmalomharcára, úgy tûnik, nincs hatásos gyógyír. A közeli Torda iparának teljes csôdje meghiúsította az ingázás lehetôségét, mi több, a román lakosságú többség onnan is menekül, fôleg az aranyosszéki falvakba, ahol némi föddel együtt olcsón lehet tisztes családi házat vásárolni. A néhány évtizeddel ezelôtt még teljesen magyar aranyosszéki falvakban napjainkban számottevô román lakosság él, sôt, az elemi iskolák román tagozatán egy-két éven belül több lesz a gyerek... Ismerôseim közül többen panaszkodtak az utóbbi idôben, hogy a község gazdáinak mihamarabb valamilyen mentôôv kellene, egy nagybani zöldségfelvásárló, aki nagy mennyiségben és egységes minôségben tudná országszerte forgalmazni az aranyosszéki portékát. Az ilyen mentôôv azonban nem hull alá mannaként az égbôl, ennek szerepét jobban megtenné egy dán mintára létrejövô értékesítési szövetkezet. Kérdés, persze, hogy ki legyen a kezdeményezô?

Miközben Aranyosrákos fele zötyögünk — talán ez az egyetlen aranyosszéki falu, amirôl nagyon ritkán írunk — Kövenden áthaladva egy faluszéli kúria láttán eszembe villan a közelmúlt egyik igérete: ismerôsök révén magyarországi játékfilmkészítô stábot vezettem végig a községen, s mint kiderült nem hiába, mert nekik is igen tetszett a környezet. A forgatókönyv szerint egy tehetôs gazda kúriáján játszódott volna a háborút követô évek hangulatát felidézô film. Az aranyosszéki forgatásból mégsem lett semmi, hiszen a modern nyugati kocsikat nem verték szét az erdélyi falusi idill kedvéért. Egyszóval nem csak a magára valamit is adó nyugati befektetô nem jön erre, de az anyaországi magyar is messze elkerüli honi tájainkat, hacsak nincs rá nagyon nyomós érve. A lépten-nyomon fogadó lepusztult környezet, a fejlôdés hiánya jelzi, hogy ezek a nyomos érvek legtöbbször hiányoznak.

A faluba vezetô, kanyargós ereszkedô aljában régi ismerôsömet pillantom meg: látom, hogy feldúlt az arca, valakire, valamire haragszik. Miközben kezet fogunk, ömlik belôle a panasz, szídja a cigányokat, mint a bokrot. Nem sajtósnak, magánembernek panaszkodik, szakítja félbe kérdéseimet, s már állna is tovább, mert a mezôre siet, várja a felesége. Kutyafuttában meséli, hogy ôshonos rákosi, de soha nem volt ennyi baj a helyi cigányokkal. A mai fiatalok szülei munkába megôszült emberek, akik mindig találtak maguknak foglalatosságot, ki a nagyüzemi állattenyésztésben, ki az iparban. Igazából nem panaszkodott rájuk senki: ha nem loptak, és élték a maguk külön világát a többi portától távolabb, a temetô melletti utcában, senki nem rótt fel nekik semmit. Egy idô óta azonban elszabadult a pokol: a rendôrség úgy tesz, mintha semmi nem történne. A tolvajt nem bûntetik meg, így egyre több roma fiatal kap kedvet rá, és félô, hogy egyszer néhány gazda jól megdöngeti ôket. Ha nincs állami igazságszolgáltatás, az emberek maguk szolgáltatnak igazságot... Hasonló helyzetek már szép számmal történtek az országban, a rendôrség és a helyi önkormányzatok azonban ritkán okulnak belôle.

A falu unitárius lelkipásztora, Lôrinczi Károly maga is elismeri, hogy bizony gondok vannak a roma lakossággal. A helyi cigány családok beilleszkedtek a magyar közösségbe: inkább azokkal van baj, akik a rendszerváltás után innen-onnan idetelepedtek, és nem fogadják el a kialakult együttélési szokásokat. A rendôrség azzal fogadja a panasztevôket, hogy hozzák az ôrsre a tettest, ami eléggé abszurd felfogás, hiszen a rendôrt azért fizetik, hogy a tettest kézre kerítse. Egy-egy elrettentô bûntetés a lelkész szerint orvosolhatná a helyzetet.

A környéken legrégebb óta szolgáló Lôrincz Károly maga is úgy ítéli meg, hogy a kisgazdák boldogulása egyre nehezebb. Van ugyan néhány módosabb gazda, akik már rendelkeznek a teljes gépparkkal, a gazdák többsége azonban kisparcellákon egymagukban nehezen tudnak a mezôgazdaságból megélni. Az emberek többségének állandó jövedelemforrása az ipari nyugdíj fôleg tordai üzemekben ledolgozott évek után. Hiányzik az az összefogás, ami a rendszerváltás után megszüntetett termelôszövetkezetet valami formában felválthatta volna. A mai zsákutcából mégis tovább kéne lépni, és ilyen irányba éppen az egyház a kezdeményezô. A földtörvény értelmében remény van arra, hogy a helyi egyház is visszakapja mind a 38 hektár termôföldjét és erdeit. A Csép Gábor féle tanyán az egykori állami gazdaság tulajdonából visszaadnának több száz holdat az aranyosrákosi tulajdonosoknak is. Ebbôl szeretnének egyházi összefogással és alapítványi támogatásokkal nagyobb kiterjedésû termôföld-területet vásárolni, ahol növénytermesztési farmot létesítenének. Egy ilyen mintafarm, ahol korszerû eszközökkel folyna a gazdálkodás, meggyôzhetné a környék embereit, hogy a jövôben ez az út járható. Az aranyosszéki kezdeményezés a tájegység modern gazdálkodásának a letéteményese lehet.

Aranyosrákoson, mint a legtöbb módosabb faluban már van néhány olyan gazda, aki agrárvállalkozóként a földbôl él meg. Szabó Dezsô az egyik közülük, aki fiaival kb. 20 hektár szántót mûvel. Mivel az éjszaka zuhogott az esô, szerencsénk van, és portáján találjuk. Mezôgépeit rendezgeti, hiszen gazdaembernek igazából nincs tavaszi megállás. Elsô mondatai meggyôznek arról, hogy vendéglátóm optimista ember, az igazi gazdalélek, aki jól tudja, hogy a mezôgazdaságban vannak jó és rossz évek, amelyek rendszerint váltják egymást. Akkor van nagy baj, ha több sovány esztendô követi egymást. Szabóéknál a 2000-es év hozama kimagaslóan jó volt, amikor a rengeteg gabonát és zöldséget viszonylag jó áron sikerült eladni. A gabonát nem adta át az állami felvásárlóknak, akik rendszerint késôn és gyengén fizetnek, hanem kocsira, utánfutóra pakolta, és többször is megjárta vele a havasi falvakat: a búza, kukorica jó árban el is kelt. Hasonló szerencséjük volt a zöldséggel is, szóval kijött a gazda számítása. A tavalyi esztendô azonban csapnivalóra sikeredett: igazából semminek nem volt, és nincs ma sem vevôje. Igaz, a gazdának ideje sem volt állandó értékesítési lehetôségek után nézni. Idejüket leköti a mezei munka: mint mondja, az értékesítés külön tudomány, ami egész embert kívánna. Kérdés persze, hogy hármuk közül ki vállalja, ki tudná vállalni? Márpedig az értékesítés a mezei munkáknál sokkal fontosabb, hiszen nem a termelés a legnehezebb, hanem az áru eladása. Ezt vendéglátóm is tudja, viszont azzal is tisztában van, hogy a hazai agrárpiac egyre nyomottabb, évrôl évre jobban kiélezôdik a konkurencia, és ha továbbra is ilyen jelképes az állami támogatás, a következô években egyre nehezebb lesz a földbôl megélni.

A község polgármesterének, Kanyaró Pálnak a rendszerváltás óta volt ideje megismerni a hat falu gondját-baját. Ô az adózás, a roppant csekély költségvetési támogatás szempontjából is tisztában van azzal, hogy önerôbôl nagyon nehéz, szinte lehetetlen aranyosszéki falvainkat talpra állítani. A mai gazdálkodási szerkezet elavult: ebben a rendszerben az emberek nem megélni, csak tútlélni tudnak. Elmondja, hogy ma már a piacolás kálváriává vált, amit egyre kevesebben tudnak vállalni. Napokig, hetekig állnak az emberek portékájuk mellett távoli városokban, emberetlen körülmélnyek között alszanak, hiszen a napi árulásból aligha futná olcsób szállodára is. Kanyaró szerint a vidék felemelkedésének egyetlen esélye az volna, ha befektetôk, vállalkozók fedeznék fel a községet. Velük karöltve lehet csak programokban gondolkodni.

Úgy tûnik, a jég már megtört, hiszen a közelmúltban Kövenden egy tehetôs kolozsvári román cég képviselôi a volt termelôszövetkezet gazdasági épületeit megvásárolták termôfölddel együtt. A polgármester szerint a kolozsvári vállalkozás hamarosan megváltoztathatja az egész Kövend életét. A vállalkozók jelentôs befektetésre készülnek, amihez a Sapard program keretében pályáznak, így a két pénzalap szerencsés ötvözôdésébôl nagyarányú mezôgazdasági termelés lehetôsége körvonalazódik. A tervek szerint a közeljövôben 100 fôs tejelô szarvasmarhaállományt, disznóhízlaldát, vágócsirke- és kacsatenyésztô telepet létesítenének. Az új vállalkozás nagybani zöldségfelvásárlással és feldolgozással is foglalkozna. A polgármester nagy lehetôségeket lát az ilyen és az ehhez hasonló befektetôk munkájában, amit polgármesteri szinten támogatni akar. Mint mondotta, ôt nem foglalkoztatja a vállalkozó nemzetisége, ha egyszer pénzt hoz a községbe.

Úgy tûnik, a sok rossz hír ellenére Aranyosszéken valami mégis beindul. Igaz, a Balázs Ferenc féle szövetkezeti eszmére, a gazdaösszefogásra egyelôre nincs vevô. A gazdák jövôje azonban ettôl is függ.

Makkay József

NAPIRENDEN

Egy nyelven beszélnek a szocialisták?
Nãstase telefonon tárgyalt Medgyessyvel

(8. old.)

Adrian Nãstase miniszterelnök telefonon beszélgetést folytatott Medgyessy Péterrel, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök — jelöltjével — jelentette be egy televíziós politikai vitamûsorban Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke.

Hrebenciuc a beszélgetés tartalmáról nem nyilatkozott, csak annyit mondott, hogy a két politikus román nyelven tárgyalt egymással. Az SZDP alelnöke, aki a román kormánypárt és az MSZP korábbi tárgyalásain a román küldöttséget vezette, derûlátóan nyilatkozott a román–magyar kapcsolatok várható alakulásáról.

Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy nem látja annak értelmét, miért kellene újratárgyalni a kedvezménytörvény végrehajtásáról tavaly decemberben aláírt román–magyar kormányfôi egyetértési nyilatkozatot.

— A nyilatkozat megoldotta a nemzetközi egyezmények szempontjából felmerült problémákat — szögezte le, hozzátéve, hogy a román fél mindenesetre kész a párbeszédre.

Kovács László, az MSZP elnöke a Ziua pénteki számában megjelent interjújában ismételten megerôsítette, hogy a szocialisták kormányra kerülve módosítani kívánják az egyetértési nyilatkozatot. Az MSZP elnöke — akit a külügyminiszteri tárca várományosaként mutatott be a román lap olvasóinak — ennek okát elsôsorban abban jelölte meg, hogy a magyar munkaerô-piac potenciálisan nyitottá vált a román munkavállalók számára, ami veszélyeztetheti közel 900 ezer magyar idénymunkás munkahelyét, fôként az építôiparban és a mezôgazdaságban.

— Ha nagy számban érkezne Magyarországra az olcsóbb román munkaerô, az gondokat okozhat — fogalmazott.

Kovács hangsúlyozta, hogy errôl a problémáról már akkor nagyon nyílt beszélgetést folytattak Adrian Nãstasével, amikor a román miniszterelnök aláírta Budapesten az egyetértési nyilatkozatot. Az MSZP elnöke úgy vélte, hogy egyelôre korai lenne arról beszélni, milyen konkrét módosításokat képzelnek el.

Kovács László ugyanakkor leszögezte, hogy a magyar–román kapcsolatoknak az 1996-ban kötött alapszerzôdésre kell épülniük. Véleménye szerint az alapszerzôdés hasznosnak bizonyult: általában javultak a két ország kapcsolatai és ezen belül javult a romániai magyar közösség helyzete is.

— Az alapszerzôdést nem szükséges módosítani, mivel még nem valósult meg annak minden elôírása. Emellett ez a dokumentum kijelöli a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének vezetô irányait is — mondta.

A nemzeti kisebbségek helyzetét illetôen Kovács azt hangsúlyozta: mivel egy folyamatról van szó "nem mondhatjuk, hogy elégedettek lennénk, de ugyanez érvényes a Magyarországon élô nemzeti kisebbségek helyzetére is".

— A romániai magyar kisebbség helyzete javult. Lépésrôl lépésre kell haladni: az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, vagy a román állam támogatásával mûködô magyar egyetem hozzájárulna a további javuláshoz — hangsúlyozta.

Pozsony és Bukarest egyeztetni készül a kedvezménytörvény ellen?
Szlovákia és Románia a magyar kedvezménytörvény elleni lépések egyeztetésére készül — jelezte pénteken Jaroslav Chlebo. A szlovák külügyi államtitkár Bukarestben járt, ahol román kollégájával, Cristian Diaconescuval a kérdés koordinálásának szándékában állapodott meg.

A szlovák diplomata nyilatkozata szerint Bukarest egyelôre elégedett a magyar jogszabályhoz kapcsolodó egyetértési nyilatkozatban rögzítettekkel, de "a közeli napokban arra kívánják emlékeztetni Magyarországot, hogy Budapest a határon túli magyaroknak kedvezményeket kínáló jogszabály aláírásától számított hat hónapon belüli módosítására kötelezte el magát" — Chlebo meggyôzôdése szerint a magyar–román egyetértési nyilatkozat sietôs megszületésének kedvezett az a körülmény, hogy ígéretesre fordultak Románia NATO-tagságának esélyei. "Politikai szempontból a Románia képviselte irányvonal maradéktalanul megfelel a NATO-tagországok elvárásainak, de hasonló súlya van a térségen belül betöltött és nagyon hangsúlyos román stratégiai pozíciónak is" — fogalmazott Jaroslav Chlebo.

Nem befolyásolták a válaszatások a magyar igazolványok igénylését Erdélyben

(8. old.)

A magyarországi választás kimenetelének alapvetôen nem volt hatása a magyarigazolványok iránti romániai igénylések alakulására — jelentette ki az MTI-nek Székely István, a Kolozsváron mûködô központi tájékoztató iroda vezetôje.

Elmondta, a két magyarországi választási forduló után két — egymást hatásaiban kioltó — tendenciát tapasztaltak. Voltak helyek, ahol néhány százalékkal megnïtt az igénylések száma, mondván, addig kell kérni az igazolványt, amíg nem késï, másutt viszont ugyanilyen arányban kevesebb igénylés érkezett az igazolvány jövïje miatti elbizonytalanodás következtében.

Mostanáig összességében 160 ezer személy kért magyarigazolványt Romániában. A kérvényezïk közül 65 ezer számára már elkészült Magyarországon az igazolvány.

A magyarigazolványok iránti igény alakulását Székely szerint a közeljövôben két újabb tényezô befolyásolja majd. Egyrészt hétfôtôl már Romániában is igényelhetô az oktatási-nevelési támogatás (ezt egy hét alatt 5600-an kérvényezték), másrészt megkezdôdött a fôszezon a mezïgazdaságban.

Mint ismeretes, az Illyés Közalapítványtól pályázat útján azok a szülïk igényelhetnek oktatási-nevelési támogatást, akiknek legalább két kiskorú gyermekük van. A támogatás évi 20 ezer forint minden olyan gyermek után, aki magyar nyelvû óvodába jár, illetve az általános és középiskolában magyar nyelven tanul. Miután a támogatás odaítélésének egyik alapfeltétele a magyarigazolvány, várható, hogy ez az igénylések számának növekedéséhez fog vezetni. Az eddigi 160 ezer igénylésnek csak 15 százaléka volt kiskorú számára kért igazolvány.

Székely szerint elég lesz az idén az az 1,2 milliárd forint, amelyet erre a célra a magyar kormány ebben az évben elkülönített. Távlatokban ennél jóval nagyobb összegre lesz szükség, mivel az elmúlt tanév statisztikai adatai azt mutatják, hogy közel 190 ezer kiskorú részesült magyar tannyelv_ oktatásban Romániában. (Arról egyelïre nincs statisztikai adat, hogy közülük hány az egyetlen gyermek.)

Az év végére várhatóan összesen 1 millió magyarigazolványt igényelnek majd, s az igénylôk fele romániai magyar lesz.

Magyarországon vállalna munkát a határon túli romák zöme

(8. old.)

A kedvezménytörvény hatására a határon túli cigányság közel fele szeretne munkát vállalni Magyarországon. A legtöbben Erdélybôl jönnének, a legkevesebben pedig a Felvidékrôl. A felmérést készítô TÁRKI közvélemény-kutató intézet adataiból kiderül, az erdélyi romák 78 százaléka szeretne magyar igazolványt, ezek közül 68 százaléka munkát is vállalna Magyarországon.

A magyar gazdasági minisztérium és a Soros Alapítvány — Open Society Institute megbízásából felmérést készített a TÁRKI közvélemény-kutató intézet a magyar romák által is igénybe vehetô, kedvezménytörvény nyújtotta munkalehetôségeket. A magyar igazolvány iránt a legkevésbé érdeklôdôknek a felvidéki romák mutatkoznak. A megkérdezettek 60 százaléka váltaná ki az igazolványt, és 40 százaléka az igazolvány által biztosított munkavállalási kedvezményeket is igénybe venné. A legnagyobb érdeklôdés a vajdasági cigányság körében tapasztalható: a megkérdezettek 80 százaléka tervezi az igazolvány kiváltását, és 52 százalék szeretne munkát is vállalni az igazolvány segítségével. A kárpátaljai cigányság esetében többen jelezték (71%), hogy munkát akarnak vállalni, mint ahányan az igazolványt szeretnék kiváltani (67%). Az Erdélyben megkérdezettek 78 százaléka szeretne magyar igazolványt, és 68 százaléka vállalna munkát is az igazolvánnyal.

A Kárpát-medencei cigányság körében mind a rövid, mind a hosszú távú külföldi munkavállalást tervezôk aránya magas. Az erdélyiek 67 százaléka tervezi, hogy külföldön vállal rövid távú, azaz néhány hetes vagy hónapos munkát. Hosszú távon, néhány évig terjedôen 47 százalék vállalna munkát. A kárpátaljaiak 49, illetve 33 százaléka tervez rövid-, illetve hosszú távú külföldi munkavállalást, a Vajdaságban ugyanez az arány 45 és 46 százalék, Felvidéken pedig 39 és 26 százalék. Kivándorlást a Vajdaságon terveznek legtöbben (30%), a legkevesebben pedig Felvidéken (17%).

A határon túli roma kisebbség elsôdlegesen Magyarországon szeretne dolgozni, a második legnépszerûbb ország Németország. Például az erdélyiek 60 százaléka menne Magyarországra rövidebb távú munkát vállalni, 12 százalékuk pedig Németországba. A vajdaságiak 32 százaléka dolgozna Magyarországon rövid távon, 21 százalékuk pedig Németországban.

A munka típusáról a romák közel fele azt mondta: nem számít a munka nehézsége vagy milyensége, csupán munka legyen. Azok körében, akik megnevezték, hogy milyen területen terveznek munkát vállalni, három foglalkozáscsoport szerepel nagyobb (legalább 10 százalékos) arányban. Ezek az építôiparban, szolgáltatásban és a mezôgazdaságban szeretnének elhelyezkedni. A vajdasági cigányság tervezi a leginkább, hogy kereskedelemmel foglalkozna Magyarországon.

A megjelölt, minimálisan elvárt fizetési összegek minden esetben 40 ezer forint felett vannak. 40 ezer forintot, legalacsonyabb minimálisan elvárt bérként a kárpátaljaiak, míg 67 ezer forintot, legmagasabb elvárt fizetést a felvidékiek jelöltek meg.

Marosvásárhelyen ülésezett a TEKT

(8. old.)

Elsôsorban a megyei szintu együttmuködési megállapodásokról, a visszaszolgáltatási folyamat jelenlegi állásáról volt szó az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának pénteki, marosvásárhelyi ülésén.

Politikai beszámolójában Markó Béla szövetségi elnöke mérleget készített a kormánypárttal kialakított együttmuködés három hónapjáról. Hangsúlyozta, az idei protokollum jelentos minoségi változást hozott a két politikai ero viszonyában, a megyei szintu megállapodások révén ugyanis lényegesen szélesebb alapokra helyezték ezt az együttmuködést. Az elmúlt idoszak jelentos eredményének nevezte azt, hogy a napokban lezárult a földtörvény módosítását célzó parlamenti vita, ez pedig kedvezo az erdélyi magyarság számára. Pozitívan értékelte a rendorök jogállásáról szóló törvény elfogadását is. A következo idoszak legfontosabb feladata az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvénytervezet lesz — mutatott rá.

MÛVELÔDÉS

Kis Firenze káprázata

(9. old.)

Talán így a jó, így a szerencsésebb.

Olyan ember írta meg a festô Miklóssy Gábor monográfiáját, aki távol él tôlünk, sok mindent felülrôl lát, de azért mégis jól ismeri Erdély jelenkori mûvészetét. Sümegi György ilyen barátunk Budapesten. Meg aztán egyike ô éppen azoknak a médiumoknak, kiket itt jártukkor késô éjjelekig szegzett a karosszékhez a beszélgetésekre mindig kiéhezett mágus, a magányában élô, paralizált festô.

Miklóssyt lehetett nem szeretni (hiszen nehéz ember volt), de megközelíteni nélküle a 20. század erdélyi képzômûvészetét bizonyosan lehetetlen. Sümegit az emberi kapcsolatok bonyolultsága a legkevésbé érdekelte; tárgyszerûen csak azt jegyezte meg, hogy a festô "életmûve nem kapott kellô hangsúlyt az erdélyi mûvészeti irodalomban". Ugyanakkor látja, hogy a háború utáni mûvészeti oktatásnak nem volt szilárdabb oszlopa, mint ez a bottal járó ember, ki nemzedékeket indított el a pályán, és Rudnay tanítását hasznosítva igyekezett az erdélyi mûvészeti iskola jellegét meghatározni. Diákjai elbeszélései idézik föl, hogyan hatott a Mester a tanítványokra az ô rettegett és mégis izgalommal várt korrektúráin, hogyan láttatta meg velük mindig a lényeget, hogyan beszélt a nagy kolorista mindennél színesebben a színekrôl.

Föltárul a könyv oldalain a háború utáni idôk mindent újrakezdô mûvészetszervezésének története. Látjuk, hogyan lobban föl az új nemzedék lelkesedése, jövôt fürkészô naiv hite. Alighogy átvonul a front a városainkon, Miklóssy és pályatársai már színvonalas mûvészeti iskolát nyitnak Nagyváradon. Tapasztalataikat azután magukkal hozzák Kolozsvárra, a Magyar Mûvészeti Intézet megalakulása idején. "Egy kis erdélyi Firenze mákonyos reménye kecsegtetett bennünket" — olvassuk Miklóssy visszaemlékezéseiben. Ez a lendület töltötte meg élettel az iskolát, szervezte valóban akadémiává. Ez a hozzállás tartotta meg azután is, recsegô eresztékeiben, amikor az 56-os megtorlások, a magyar nyelv visszaszorulása, s a tanári kar fölhígulásával együtt járó színvonalvesztés mért sorozatos csapásokat az intézményre.

Milyen korok, micsoda évek! Amit nem lehet elfelejteni: a Mester botjával verte az asztalt azok elôtt, akik meggyötörték és börtönbe vetették a magyar forradalommal szimpatizáló diákjait. Tette ezt paradox módon az a mûvész, aki nélkül a romániai proletkult története sem írható meg, mert ô a minôséget kutatva festette meg a Grivicai sztrájk óriástablóját is.

Látnia kellett azután, hogyan foszlik szét az álom, s leírta a keserû sorokat. "Az erdélyi Firenzébôl semmi sem lett"; Kolozsvár immár "csak a fôváros szellemi légkörétôl félrecsúszott vidéki város".

Lételeme volt a tanítás, az iskola ügye, a fiatalokkal való foglalkozás. Amikor nyugdíjazták, hatvanhat éves korában, hiába írt tiltakozó beadványokat.

Ezután a végleges bezárkózás jött. Kiállításai nem voltak, a festés mellett olvasmányai, lélektani mûvek és azon túli okkult tudományok érdekelték, mely utóbbiakkal látogatóit hozta zavarba.

Sümegi a pályaívet fölrajzolva így összegez: "Ellentmondások nagy formátumú megtestesítôje... Miklóssy esendô és diadalmas ember".

*

A könyv Marosvásárhelyen, a Mentor kiadónál jelent meg. Jó papíron, szép fölvételekkel. Kiadói koncepció nélkül.

Mert hiába keressük az átgondoltságot, az arányok mérlegelését, melynek a monográfia-kiadásokat jellemeznie kellene. Ha jól számolom, a sorozatszerkesztô standardja: harminc gépelt oldal. Ennyi jut fiatalnak, öregnek, kis vagy nagy tehetségnek. Pedig még egy lexikoni szócikk terjedelmének is jeleznie kell az alkotó súlyát. Az már nem is szempont, hogy az egyszer megírt témához jó ideig bizonyosan hozzányúlni sem lehet. Nem szólva olyan otrombaságokról (éppen a Miklóssy-kötet esetében), amikor a szerkesztô minden egyeztetés nélkül, egyharmadára húzta meg a szöveget. Harminc oldal és slussz...! Így aztán egyforma súlyú és terjedelmû kötetek sorakoznak majd a polcokon. Életükben, halálukban egyforma lesz bennük mindenki.

Murádin Jenô

Bartha János az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének ez évi kitüntetettje

(9. old.)

Talán soha nem vállaltam olyan megtisztelô közéleti szereplést, mint a mostani. Annak indoklása, hogy az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége idei "Nyelvôrzés díjá"-val Bartha Jánost, az erdélyi nyelvmûvelô mozgalom kiemelkedô személyiségét kívánja elismerni, engem örömmel tölt el. Nemcsak azért, mert aligha van körünkben még valaki, akit jobban megilletne ez a díj, aki a nyelvmûvelô mozgalom érdekében annyit tett volna, mint éppen Bartha János, hanem azért is, mert ezzel a szövetség orvosolni próbálja személyével szemben a kolozsvári nyelvészek közösségének évtizedes közönyét.

Életrajzi adatait böngészve, elámulva veszem tudomásul, hogy születési helye a "holt tenger", a Mezôség egyik faluja, a Dés melletti Várkudu, ahol a magyar nyelv éppúgy sorvadóban van, mint Sütô András szülôfalujában, Pusztakamaráson, de úgy tûnik, éppen az elmúlás termeli ki a nyelvismeret mûvészeit.

Régóta ismerem. Bartha János az 50-es évek elején a Bolyai Tudományegyetem már végzôs hallgatójaként a Magyar Nyelvtudományi Tanszéken gyakornok. A Tanszék gazdag könyvtárának anyagát — kollégája, Szabó Zoltán társaságában — este 10-ig böngésztük. Azokat a nyelvi ismereteket szívtuk magunkba, amelyeket az akkori idôk elôadásain — a sztálini nyelvtudományi cikkek fényében — nélkülözni kényszerültünk. A késô esti csendben Bartha Jancsi elôvette tárogatóját, s felejthetetlen dallamok kíséretében fejeztük be a napot.

Bár életünk során többször összejöttünk, soha nem került rá sor — vagy talán mára már elfelejtettem —, hogy beszélgessünk arról, miként került a Tanszékrôl a bukaresti Politikai Könyvkiadóhoz, hogy innen hogyan kanyarodott útja a középiskolai pálya felé, hogyan lett Sepsiszentgyörgyön, Baróton, majd Mikóújfaluban a magyar nyelv tanára, miért, minek következtében kellett helyet, helységet, közösséget változtatnia. Az azonban tény, hogy amikor 1961-ben a marosvásárhelyi Tanári Fôiskolára kerül, visszatér a nyelvtudományi kérdések vizsgálatához. A Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményekben ír az orális stílusról, a román nyelvi elemek szerepérôl Asztalos István mûveiben, és társszerzôje egy önálló, Kis magyar stilisztika címû kiadványnak. Ezután — valamilyen okból valószínûleg megbántódva — nem küld tanulmányokat a NyIrK-nek, bár meggyôzôdéssel állítom: azoknak a tudományos dolgozatoknak, amelyeket a marosvásárhelyi és csíkszeredai ülésszakokon elôterjeszt, szakfolyóiratunkban lett volna a helyük.

De él benne a magyar nyelv szeretete. Nyelvmûvelô, nyelvi ismeretterjesztô cikkeinek sorozata jelenik meg a hazai, fôleg a marosvásárhelyi lapokban. Évek során megjelentetett cikkeinek száma meghaladja a kétezret. A helyi rádió nyelvmûvelô rovatának vezetôje és szerkesztôje. Ez utóbbi vonatkozásban ô megint kivétel: orgánuma nem mezôségi, hanem a dikció, a hanglejtés, a hangsúlyozás, a hangképzés kifogástalan mestere.

Engedje meg, hogy ebben az ünnepélyes pillanatban "rosszallásomat" is kifejezzem. Indokolatlan szerénysége, a "csakazértis" beállítottság hiánya, megfosztotta attól az örömtôl, hogy nyelvmûvelô cikkeinek javát kötetekben lássa. Szinte valamennyi a teljesség igénye nélkül említendô — jobb sorsra érdemes erdélyi nyelmûvelô —, Aradon Brauch Magda, Nagyváradon Dánielisz Endre, Szatmáron Bura László, a csíkszeredai napilapnál Komoróczy György, magam pedig a kincses városban, Kolozsvárott a napilapokban közölt cikkekbôl kötetet, köteteket állított össze. Ez a késztetés Bartha János számára sem késô. Ô tudja a legjobban, nyelvmûvelô kérdésekben, mint a viccekben is, minden újszülöttnek minden új.

A közelgô 75. születésnapja alkalmából kívánok további munkájához erôt, egészséget, a nyelv szépségeiben örömet!*

* Elhangzott a Magyar Nyelv Napján Marosvásárhelyen.

Murádin László

Nyelvmûvelés
Alverna

(9. old.)

Megint kaptam néhány levelet, amelyben írójuk tudni szeretné: Miért nevezik városunk egyik magán- és tömbházsorát Alvernának? Tudjuk és mondjuk, hogy hol van a Györgyfalvi lakótelepnek az "Alverna felé" esô, Alverna negyednek nevezett része, de mit rejt az Alverna név?

Nyelvi, nyelvészeti szempontból lehetne egyszerûen ez a válasz: Alverna (La Verna, Monte Verna) egy hegy neve, "égô hegy" az olaszországi Toscanában. Ám a nyelvtudomány, szûkebb értelemben a névtudomány feladatai közé tartozik annak a megállapítása is, miként vált ez az eredetében toscanai hegy kolozsvári helynévvé. Mi volt a kolozsvári helynévadás indítéka?

Mint ismeretes, egy-egy területrész elnevezésében szerepet játszhat a táj, a térszínforma, a növénytakaró, a tulajdonos neve, de indítékul szolgálhat valamely esemény is, amelynek az eredetét a múló emlékezet — miként esetünkben is — felejti, bár az idôsebb nemzedék még emlékezhet, talán még emlékszik is, hogy mitôl Alverna az Alverna.

Az egyháztörténetbôl közismert, hogy a ferencrend megalapítója, Assisi Szent Ferenc 1213-ban részt vett Montefeltro várában egy lovaggá avatási ünnepségen. Itt Orlando del Cattani gróf, a Cosentino völgybeli várúr így szólt a szôrcsuhás Ferenchez: Atyám, van itt Toscanában egy hegyem. La Verna a neve. Magányos, vadregényes elmélyedésre, imádkozásra alkalmas hely. "Ferenc, az isteni jelenlétet rejtô magányos helyek szerelmese — írja Pap Jánossy Béla dr. az Alverna Erdélyben címû írásában — elfogadta az ajándékot, és ettôl a pillanattól kezdve La Verna hegye, vagy ahogyan általánosan nevezni szokás, Alverna hegye, belépett a világtörténelembe, részese lett Szent Ferenc további csodálatos életének, szellemi kincse, ajándéka az egész nagy franciskánus rendnek — és ma elmélyedés, elgondolkodás, magábavonulás szent szimbóluma az egész világnak..."

Kolozsvár város keleti határában elterülô lankás, dombos részen, a Békásban, 1929-ben jó három holdas kertet vásárolt a kolozsvári Ferenc-rendi kolostor. A vásárlás elsôdleges célja az volt, hogy a Szent Bonaventura nyomdában a szedôszekrények, nyomdagépek mellett ólommal dolgozó szerzetesek idônként a kerti tiszta és szabad levegôn lehessenek. A rendház fônöke késôbb arra gondolt, itt kolostort és templomot is építtet, hogy e területet szorosabb értelemben is Alvernává, a toscanai Alvernához hasonló elmélkedô, búcsújáró hellyé tegye. 1929. november 28-án a rendház fônöke letette a Békásban — a rendház tagjai és a világi meghívottak jelenlétében — Jézus Szent Szívének a tiszteletére épülô templom alapkövét. A megépült templom és a templomot körülvevô kert neve így lett elôbb a ferencesek, majd búcsújáró hívôk és kiránduló kolozsváriak nyelvhasználatában is: Alverna.

A történet további része már ismertebb. A háború után, a kommunista hatalom a szerzetesrendeket feloszlatta, így a ferencesekét is. Az alvernai templom egy ideig még állt, folyt benne a katolikus szertartás, de késôbb bekebelezte a Növényvédelmi Kutatóállomás, az épület fennmaradt mint az Agronómusok Háza, harangjai a Jobbágy utcai templom tornyába kerültek...

Neve — Alverna — egy kolozsvári lakótelep neveként azonban fennmaradt. Fennmaradt, mert a dolgok múlandók ugyan, de a nyelv nem felejt.

Murádin László

MÛVELÔDÉS

Gúnyvers a kolozsvári Státuáról
(80 éve helyezték el a császárlátogatás emlékének alapkövét)

(10. old.)

A régi Kolozsvár jellegzetes mûemlékei között tartjuk számon a Karolina-oszlopot, közismertebb nevén a "Státuát". A tíz méter magas emlékoszlop eredetileg az egykori nagypiac, a Fôtér (ma Piata Unirii) déli felének közepe táján állt, és a Mátyás-szobor felállítását megelôzô térrendezést követôen, vagyis 1898-ban szállították át mostani helyére, az óvári kispiacra, amely azóta viselte a Karolina tér (ma Piata Muzeului) nevet.

1817 augusztusának második felében I. Ferenc császár és felesége, Karolina Auguszta császárné — a Habsburg uralkodók közül elsôként — meglátogatták a kincses várost. A fejedelmi pár kötött napirend szerint töltötte idejét a városban. Az óvári tér névadása is egy elôre meghatározott eseményhez fûzôdik. A ferences zárdával átellenben álló saroképületben, a harmadik rendi nôvérek egykori Szent Erzsébet kolostorában mûködô kórházat is felkeresték. Az egészségügyi intézmények akkor sem bôvelkedtek anyagiakban. A helyzet láttán a császár sójárandóság kiutalásával, a császárné alapítvány-tétellel járult hozzá támogatásához. (A kórházlátogatást az emlékoszlop egyik táblája is megörökítette.) Ebbôl a kis gyógyintézetbôl fejlôdött ki 1820-ra az uralkodó felesége nevét viselô Karolina országos kórház. A Klinikák elkészülte után az épületet lebontották, helyén épült fel az Ipartestület egykori székháza.

A városi tanács még a látogatás évében elhatározta, hogy ezt a jelentôs eseményt emlékmûvel kívánja megörökíteni. A legmagasabb egyetértéssel találkozó elképzelésrôl szóló elsô hiteles irat 1817. október 10-én kelt. Az emlékmû terveinek elkészítésével Nagy Sámuel kolozsvári rajztanárt és Georg Winkler építômestert bízták meg. 1819 augusztusára megvalósításra vártak az elfogadott tervek. 1822. október 25-én került sor az alapkôletételre. Ebben óntáblát helyeztek el, amelyre latinul és magyarul a következô szöveget vésték: "Tudd meg késô világ. Ha valaha ezen fundamentumot kihányod — mert mit nem forgat fel a késô idô, — hogy ez tartotta utazásának emlékoszlopát Elsô Ferenc, felséges Ausztria Császárnak, Magyar–Csehországok királyának és Erdély nagy fejedelmének, ki a keresztény számlálásnak 1817-ik esztendejében ezen Erdélyi kedves Fejedelemségét felséges társával Carolina Augusztával együtt atyai boldog indulattal feljárván e tartományi fôvárosban Kolosvárban, fejedelmi kegyelmességét gyakorolva, augusztus hónapjának 20–28 napjaiban mulatott. E nagy Történet kedves emlékezetének örökítésére a kolozsvári Nemes Tanács és az egész Polgári közönség a maga önkéntes adakozásából Háládatosság emelte az 1822-ik Esztendôben". A gyûjtés útján létesített alap és fôleg Topler Imre városi ügyész — a nemesi cím elérése érdekében hozott — nagy anyagi áldozata tette lehetôvé az emlékoszlop megszületését. Fôdombormûveit Klieber József bécsi szobrász, szobordíszeit Friedrich Hirschfeld kôfaragómester készítette.

Az emlékoszlopot 1831. október 4-én, Ferenc napján avatták fel. A felszentelési és leleplezési ünnepélyen 12 ágyúlövés kíséretében a következôk hangzottak el: "Elérte valahára, sok akadály legyôzésével e szabad kir. város közönsége óhajtott kívánságának célját, hogy ôfelségeik ittjárásának emlékére készített emlékoszlop, mely Topler Imre városi érdemes választott polgár fáradhatatlan közbenjárása és költsége segélyével, a bécsi cs. és kir. akadémiai tanácsos, mûegyetemi igazgató: Klieber József képfaragói mûvészsége által a mai napon, Ôfelsége neve napján tökéletességre vitetett. Mivel az emlékoszlop derekán levô jóttevô génius borostyán koszorúval körítve tartja fenséges úrnônk és asszonyunk jól eltalált mellképét, és azalatt ábrázolva van azon pompás bejövetel, mikor a felséges pár az örvendezô sokaság, számos mágnási lovassereg kíséretében a középkapun bejôve a kormányzó házához szállott, ezzel háttal átellenben ábrázolva van a császárné, amint azon idôbeli éhség miatt egybesereglett öregeket, gyermekeket, személyesen, fôudvarhölgyének, fôkamarásának és a város akkori fôbírójának kísérete mellett meglátogatta, s nekik saját kezével alamizsnát osztogatott. A másik két oldalon van a város címere, annak emlékezetére, hogy azt a városi közönség csináltatta. A negyedik oldalon az örömemlékezetre írt Fölirat. A tanács inti a közönséget, hogy a finom faragású Emlék darabjait, meg ne rongálják, tiszteletben tartsák, stb. Aki e tilalmat megszegi, elfogatik és megbüntettetik. A városi tanácsból okt. 4. 1831. ifj. Török István segédaljegyzô".

Ehhez az eseményhez kapcsolódik egy korabeli gúnyvers, amelyet ismeretlen szerzôje az emlékoszlopról és buzgó mecénásáról írt.

A Kolosvári nagy Piatzon álló Statuáról,
melyet Kolosvári Polgár Topler Imre állíttatott fel

"A milyen az érdem olyan a jutalom!
Tök fejedelemnek otromba kôhalom.
Ön hasznáért áldoz a Toppler
Erszénnye,
Ugyan az Ferentzünk egyetlen egy
fénnye.
Gyenge is országunk mert meg van
koppasztva
Gyapjától s Bôrétôl egészen meg
fosztva.
Harmintz millió közt még is negyven
évre
Talált Fejedelmünk egy gyáva Toplerre,
Ki a Herék közzé hogy bé férkezhessen,
Statusunk terhére hogy Nemess lehessen,
A tökös Cucho-nak oszlopot emele,
Mely által országunk maszkarává leve".

Nem mindenkinek tetszhetett az emlékjel, és lelkes megvalósítójának személye sem — derül ki a vers szövegébôl. Az is kitudódott, hogy a látogatás fô célja, a napóleoni háborúk általános gazdasági nehézségei és azt tetézô rossz termés miatt zúgolódó nép megnyugtatása nem sikerült tökéletesen.

Az emlékoszlop alapkövébe helyezett szöveg elôre látta a jövô kegyeletsértô kezeit. Az óvár egykori piacán végzett régészeti feltárás végül is nem hatolt be az oszlop alá. Az óntáblára írt feliratért szükségtelen is volna, hiszen ismerjük, rendelkezésünkre áll. Az ifjabb Török István segédaljegyzô által közvetített rendszabályok sincsenek már érvényben. A Státua azonban ma is áll, s nemcsak a minden korra jellemzô szervilizmusról, hanem az egykori polgári városról, Kolozsvárról is mesél.

Sas Péter

Palocsay Zsiga Delta-könyve –

(10. old.)

igaz könyv. Szép könyv. Ennél többre íróember nem törekedhet. Kevesebbre meg nem érdemes törekednie. Mégsem sikerül mindenkinek. Mi hiányzik? És mi volt a Palocsay Zsiga titka?

Hiteles ember volt: mert önmaga lenni. Eredetisége nem volt szerep. Önmagát alakította. Énje teljes bedobásával írt, nem tartott távolságot maga és a világ, maga és a mû között; az egész együtt volt, és ô maga jelen volt minden szavában, minden sorában. Hitelesítette ezzel a hiánytalan jelenléttel, ezzel az ôszinteséggel azt a szokatlan módot, ahogyan ô látta és kifejezte a világot.

Városi ember — akinek nem díszlet a természet, aki nem kirándul a természetbe, aki nem kívülrôl szemléli, aki nem kárt tesz benne tudatlanul, vagy bûnös közönnyel, aki nem rajong érte giccsesen, aki nem szaval róla a természetvédôk hasztalan pátoszával, hanem a természetes önvédelem, otthonosság, azonosulás köti hozzá póztalanul, az boldogítja és az kínozza. És ez ihleti utánozhatatlan humorát.

Halászlesen is író, íróasztala mellett természetes ember; és most hadd idézzek egy-két mondatot ebbôl a kettôs könyvbôl, a deltai naplóból: "Ôrizkednem kell a képes képektôl, mert túl használtak. Ezért faragok magamnak képteleneket." Hosszú az út a Palocsay-kerttôl Sulináig és tovább? Talán. De Palocsay Zsiga megteszi ezt az utat türelmetlenül és türelemmel és szeretettel és igazságkeresô mindent látással, észreveszi a korrupt haszonlesôket, a civilizáció barbár világpusztítóit, és a lipován "öreg-halász"-ban meglátja segítô társát a bajban, a vidám barátot a lakomán, s együtt aggódnak valamilyen emberiségnyi közös kincsért, amelyet Kolozsvárra gondolva sirat el könnytelenül, póztalanul, egyszerû szóval: "Fenes körül akadtak a legnagyobb sebes pisztrángok. Nyulászni legjobban a györgyfalvi blokknegyed helyén lehetett!"

Hadd köszönjem meg, mint Palocsay Zsigmond olvasója, barátja és utókora, hogy a Polis, illetve a szerzô barátja s szerkesztôje, Dávid Gyula több mint harminc év után "kihozta a könyvet", amely azóta jobb, szebb, és — ennek talán nem is lehet, csak örülni — igazabb lett; köszönet illeti Unipán Helgát az igényességért, legfôképp pedig Soó Zöld Margitot, aki nem illusztrált, hanem az író munkájával egyenrangú grafikával tette még ünnepibbé ezt a posztumusz ajándékot. Köszönjük!

Elhangzott Kolozsvárott, a Phoenix Könyvesboltban, 2002. április 23-án.

Szilágyi Júlia

SPEKTÁKULUM

Kótsi Patkó János színigazgató esete a névtelen feljelentôkkel

(11. old.)

Mai színházi összeállításunkban érdekes témát járunk körbe, amely reményeink szerint felkelti olvasóink figyelmét. Az 1792-ben megalakult hivatásos erdélyi magyar színjátszó társulat — amelynek vezéregyéniségei közé tartozott Kótsi Patkó János, aki 1793. szeptember 15-tôl magánvállalkozásként vette át a színtársulat vezetését — 1794-ben válságba kerül. Ezt a konfliktust bizonyítja egy 1794. május 17-én keltezett levél, amely az "Ismeretlenek a Magyar Nyelvmívelô Társaságnak" címet viseli, és amelyet a marosvásárhelyi székhelyû társaság június 2-án továbbít gróf Bánffy Györgyhöz, akkori erdélyi gubernátorhoz. A színtársulat megalakulását, a konfliktust kirobbantó helyzetet, valamint a megoldást próbáljuk megvilágítani, a teljesség igénye nélkül.

"Egy magyar játszó színnek felállítását talán legelöl kell vala tennem azok között az eszközök között, melyek anyai nyelvünk gyarapítására és a közönségesítésére szolgálnak. Bizonyos, hogy legfôbb eszköz." E kijelentés a felvilágosodás egyik legnagyobb erdélyi képviselôjétôl, Aranka Györgytôl származik, és 1791. július 20-ára tehetô, amikor "A magyar nyelvnek mívelésére felállítandó társaságnak rajzolatja" címû beadványát eljuttatja az országgyûléshez. A megfogalmazott igény, ami egy erdélyi színtársulat felállítását illeti,végül — mint köztudott — 1792-ben vált valóra Kolozsvárott, amikor az október 1-jén sorra kerülô országgyûlés 22. ülése engedélyt adott a "magyar nézôjáték elôadására egyesült nemes ifjak társulatának" kérvénye alapján, hogy Erdélyben bárhol elôadást tartsanak. A gubernátor csupán morális cenzúra feltételéhez kötötte az engedélyezést, éspedig ahhoz, hogy "... mindenkor elôre megvizsgált játékokat adjanak elé..." Az alapító tagok a következôk voltak: Fejér János ( 1793 áprilisáig a társaság "elöljárója" is), Fejér István, Sáska János, Koncz József, Jancsó Pál, Verestói Mihály, Fejér Rozália (1795-tôl Kótsiné), Kis Terézia, Keszeg Terézia, majd október 24-én a társaság tagjai közé szerzôdtették Kótsi Patkó Jánost. Az elsô kolozsvári hivatásos elôadás idôpontja, Enyedi Sándor kutatásai alapján, 1792. december 17-ére tehetô, a jó ideig fenntartott november 11-i dátummal ellentétben. A játék színhelye a Jókai utcai Rhédei-ház színházterme, amelyet egy évre ingyen bocsátottak a társulat rendelkezésére. A nyitódarab a "Titkos ellenkezés, vagy Köleséri" címet viselte, amely drámával a késôbbiekben nem találkozhatunk a színlapokon. A társulatszervezési és fenntartási nehézségekkel most nem foglalkozunk részletesebben, csupán annyit jegyzünk meg a színháztörténészek megállapításai nyomán, hogy a társulat tagjai nagyjából azonos képzettségûek voltak, szinte egyikük sem volt vagyontalan, és sokan saját pénzükbôl áldoztak az ügy érdekében. Mint már említettük, 1793 áprilisáig Fejér János volt a társulat "elöljárója", amikor is lemondott. Ekkor vette át a színtársulatot magánvállalkozásként a Kótsi család. Mielôtt a részletekre rátérnénk, hadd idézzem Hont Ferencet, aki az 1962-ben Budapesten kiadott Magyar Színháztörténet címû kötetben így ír Kótsi Jánosról: "A Fejér-fivérek mellett, akiket elsôsorban mint alapítókat illet meg az elismerés, 1792 óta tagja volt a társulatnak Kótsi Patkó János, az elsô nagy magyar tragikus színész, és Gidófalvi Jantsó Pál, akinek neve mellé már száz esztendeje hagyományosan illeszkedik a jelzô: az elsô magyar komikus. Kótsi Patkó katonaviselt ember volt, a kollégiumban elsajátított latin mellett tudott tehát németül is. Szigorú, katonás, mint igazgató keménykezû, de lelkiismeretes férfi volt, sokat olvasott, nemcsak drámákat, hanem drámaelméletet, pl. Lessinget is. Wesselényi nagyrabecsülte. Ô volt a Hamlet elsô magyar alakítója." Nos, tehát ez az ember lett 1793 szeptemberétôl a társulat igazgatója, a pénzügyi dolgokat pedig apja, id. Kótsi József intézte, aki legelôször is kifizette a rosszul gazdálkodó Fejér János adósságát, majd sok pénz befektetése után, a Cserei Farkas guberniumi titkár által kezdeményezett mûködési szabályzat alapján új szerzôdést kötött a tagokkal. Id. Kótsi József többek között díszleteket vásárolt, s mivel a Rhédei-ház egy évig tartó ingyenes használati ideje lejárt, kibérelte Pataki Sámuel új fôtéri házának emeleti nagytermét, valamint 6000 forintért jelmezeket vásárolt. A névtelen levél keltezéséig eltelt idôszakban Kótsi Patkó János igazgatóként többször konfliktusba keveredett az egykori elöljáróval, Fejér Jánossal, de szembekerült Ôri Fülöp nevezetû színésszel is, akit a levélírók így jellemeznek: "a közönségnek legnagyobb szeretetét elnyert játékos". Kettejük között volt egyfajta rivalitás is, hiszen egy szerepkörhöz tartoztak. Az ismeretlenek által írt levélben, minekutána a nyelvmûvelô társaság elôtt kifejtik véleményüket a nyelv pallérozására tett erôfeszítések hasznos voltáról, valamint felhívják a figyelmet a leselkedô veszélyekre, rátérnek a helyzet ismertetésére, pontokba szedve. Az elsô pont kifejti Fejér János rossz gazdálkodásának következményeit, amelynek következtében "annyira vitte a játszószín jövedelmeit, hogy (elhallgatván még egynéhány igen veszedelmes, de csakugyan némelyeknek közbenjövésével a társoság elbomlása nélkül lecsendesített változásokat) utoljára a játszó tagok látván mind a játszószín rongyosodását és annak semmiképpen való nem épülhetését, mind pedig fizetéseket nem vehetvén ki, kénteleníttettek (vagyis kénytelenek voltak — szerk. megj.) olyan embert keresni, akinek tehetsége nékiek jobb reménységet nyújtana.

Ez az ok vitte ôket arra, hogy midôn ebbéli nyavalyájokat orvasolni igyekeztek, csak a pénz létét keresvén, minden egyéb következhetô rosszról elfelejtkezve, magokat és játszószíneket idevaló polgár Kótsi Józsefnek (id. Kótsi József-szerk. megj.) általadták. Aki is a társaságot nem a közhaszonra való igyekezetbôl, hanem pénze halmozásának keresetébôl vette kezére; és méltán reménlett jövedelmeit is nem több esztendôktôl, hanem mentôl hamarébb akarja kivenni; eddig való élete módjából ahhoz hozzá lévén szokva, hogy amely pénzt szüretkor borért kiád, azt ugyanazon esztendôben többszörözött summába kivegye. ... Ennél sokkal nagyobb nyavalya, hogy maga az öreg Kótsi az egész játszószín dolgaiban csak a pénzbevételhez értvén, annak és a társoságnak szabados igazgatását a fiának (vagyis Kótsi Patkó Jánosnak — szerk.megj.) engedte által. Egy olyan ifjúnak, akit természet szerént való dölfössége, valamint hogy a maga rolléinak (vagyis szerepeinek — szerk. megj.) játszására dicséretesen alkalmatossá, úgy másfelôl nem egy ilyen társoságnak, de csak egy embernek, sôt állatnak is igazgatására éppen alkalmatlanná tett. Aki minden idejét nem annyira a theatrum boldogítására, mint maga bolondságai újabb-újabb jelei feltanálására fordítja; aki a társaságot is nem úgy mint az ô egy közcélra segíllô társait, hanem mint bérrel fizetett cselédeit, úgy tekintvén, azoktól nemhogy a jobb tanácsokat bévenné, hanem durvasággal, sôt ha egy példából a következendôre is lehet ítélni, elkergetéssel is fizeti." (Hivatkozás Ôri Fülöpnek a társulattól való elbocsátására — szerk. megj.)

A következôkben a levél írói részletesen kifejtik Ôri Fülöp konfliktusát Kótsival, majd hivatkoznak a társaság "éretlen kormányozására, mely amiolta Kótsi alatt vagyon, nemcsak hogy a társoság tagjai között való szûnhetetlen zenebonának és a játszószín abból következhetô romlásának oka volt, hanem maga dölfösségével, mások nemcsak megvetésével, hanem gyakori sértegetésével és bántásával, alacsony és a társoság jövedelmeit pusztító fennhéjázó élete módjával a nézôkben is azt a hazafi buzgóságot, mely szerént a játszószínt gyámolgatni igyekeztek, teljességgel megfojtotta, sôt nagy részét a gyakorlástól is elidegenítette és naponként idegeníti. Érti ugyanis az ifjú Kótsi még igen is jól azt a mesterséget, hogy az atyja tudatlanságát használván, fösvénységét megcsalja, de erre a rugó soha nem a játszószín boldogítása, hanem a maga esze futtatása, bolondsága és fantáziája, melynek újabb-újabb példáiról minden, aki ôtet esméri, fájolva tehet bizonyságat."

Hogy a levél ezen részét érthetôvé tegyük, kicsit elôre haladunk az eseményekben, és elmondjuk, hogy minekutána a névtelen levelet a Nyelvmûvelô Társaság eljuttatta a gubernátorhoz, a beadvány elérte célját, a gubernium ugyanis július 4-én három "theátrális biztost" nevezett ki gr. Teleki Lajos tanácsos, gr. Teleki Domokos és Cserey Farkas titkárok személyében. A bizottság csak mûvészeti vezetôként hagyta meg Kótsit a társulatnál, igazgatót maga nevezett ki, a gubernium tisztviselôi karából: Boér Sándort, Deáki Filep Sámuelt (1795-ben), Kanyó Lászlót (1795 és 1797 között). Ám mivel a guberniumból jött igazgatók nem hivatásszerûen és szakértelemmel végezték dolgukat, a tényleges irányítás továbbra is Kótsi kezében maradt. Boér Sándor és Kótsi Patkó között a konfliktus többek között a mûsorpolitikából adódott, Boér és guberniumi köre ugyanis az irodalmi szempontot tartotta szem elôtt, szemben Kótsival, aki a színházi szempontot tekintette fontosabbnak. Boér már 1793-ban Az óbester, vagyis a hívség jutalma címû Marmontel-dramatizálásában (Boér ugyanis fordított és dramatizált színdarabokat) egy saját maga által a cselekménybe illesztett figura szájába adta a kolozsvári viszonyok bírálatát: "... válogatott játékokat ritkán ád, amelyeket ád is, hol toldván, hol rövidítvén, eldarabolja, és csaknem semmivé teszi — némelykor szánt szándékkal is — elrontja." Ez a bírálat természetesen Kótsiról szól, aki, ezzel a "módszerével" kiváltotta az irodalmi szempontokat fontosabbnak tartó társaság haragját. Színháztörténeti kutatások szerint az 1794-es névtelen beadvány szerzôinek tulajdonképpen Boér Sándort és körét tarthatjuk, akik kísérletet tettek arra, hogy megszerezzék Kótsitól az igazgatást. Visszatérve a levélre, ebben a továbbiakban hangsúlyozzák: "Amint feljebb a társoság csak fôbb változásait Fejér János és a Kótsik alatt leírtuk, látható, hogy egyik alatt is a játszószín kívánatosan és az adakozók buzgóságához méltólag nem gyarapodott, sôt inkább csökkent. Nem lehet pedig azt egyik alatt is a jövedelem csekély voltának tulajdonítani, mely jó gazdasággal, ha ahhoz értôk kezében lett volna, teljességgel elég volt.

Rontották s rontják hát azt elsôben: a Fejér János rossz gazdasága és vesztegetése, másodszor: a Kótsi József fösvénysége, de még inkább a fia atya indulatival ellenkezô vesztegetése és bolond cselekedetei.

Úgy látszik azért, hogy az ezekbôl eredett veszedelmeknek eleje vétetôdnék, és a játszó társoság célját bizonyoson elérné, mihelyt annak igazgatása egy olyan embernek adatnék által, aki azt nemcsak pénzkeresésbôl, hanem a hazának való szolgálat nemes ösztönébôl vállolná magára; aki élelme keresésére nem ezt látná egyedül való útnak; (...) akinek nemcsak a játszószínhez megkívántató látása, értelme és ítélete, hanem ahhoz a pénzt gyûjtésén kívül nemesebb ösztönbôl is hajlandósága lenne; akinek a társoság több tagjai és a közönség elôtt is valami, nemcsak a társoság elôljáróságával (mely ugyan jól folytatva, magára is elég ok), hanem más pontból is tekintete lenne; és aki a mostani elôljáró dölfösségével, fantáziájával és mások sértegetésével a közönséget a társoságtól el nem idegenítené. (...) Úgy reménljük, hogy csak ezek által is a mostani veszedelmes tévelygéseknek eleje vétetvén, a játszószín óhajtott állandóságának bizonyos fundamentuma vettetnék meg. És mi ezeket igen szükségeseknek ítéljük a játszószín sebeibôl való kigyógyíthatására, mindazonáltal mi azt a nemes Magyar Nyelvmívelô Társoság bölcs ítéletére annál nagyobb bizodalommal és kézsséggel engedjük, mivel arról meg vagyunk gyôzôdve, hogy azon nemes Társoság is ennek a játszószínnek fennmaradását, állandóságát, szintén úgy, mint mi, és velünk ugyanazon okokból kívánja, óhajtja. (...) Kik is a nemes Társoság szent igyekezetének dicsôséges elémenetelt kívánván, buzgó hazafi tisztelettel vagyunk a nemes Magyar Nyelvmívelô Társoságnak alázatos szolgái, atyafiai.

Kolozsváron, Pünkösd Havának 17-ik Napján 1794-ben Számos, a magyar nemzet fényességét és a játszószín állandóságát hajtó hazafiak".

Nos, röviden ezeket a dolgokat tartalmazta az a bizonyos levél, amelyet a Nyelvmûvelô Társaság ugyanazon év június 2-án továbbított gr.Bánffy György gubernátorhoz, a következô szöveggel: "Nagyméltóságú gróf Gubernátor Úr! Az a kötelesség, mellyel mindent véghezvinni tartozunk, amit nyelvünknek terjesztésére és elémenetelire szolgálónak találunk, kénszerít, az a meggyôzôdés pedig, mellyel Excellenciádnak ugyanerre törekedô kegyességérôl vagyunk, bátorít, hogy ezen hozzánk ámbár név nélkült érkezett, de mivel nyelvünk terjesztésének egy nevezetes eszközét érdekli, béhunt szemmel nem nézhetô jelentést ide zárván, az abban foglalt panasznak, amennyiben az igaz volna, orvoslását Excellenciádnak alázatosan ajánljuk, mély tisztelettel lévén Excellenciádnak MVásárhelyt, Szent Iván Havának 2-dikán 1794. Esztendôben alázatos szolgái gróf Teleki László a Magyar Nyelvmívelô Társaságnak titoknoka, Ajtai András által."

Mindeme harcok, konfliktusok és személyes ellentétek mára már színháztörténeti adatok maradtak, amelyek nyomára csupán hosszú kutatások után bukkanhatunk, ám Kótsi Patkó János neve örökre az utókor emlékezetébe vésôdött.

Zárszóként Kerényi Ferenc színháztörténészt idézem, aki így ír: "Wesselényi Miklós az irodalmi és színházi szempont ütköztekor, iiletve a társulaton belüli viszályokban mindig Kótsi mellett foglalt állást, megtartotta ôt direktori állásában, s így Kótsi ízlése, törekvései formálták gyakorlatilag tizenöt éven át (1793 és 1808 között) a kolozsvári színtársulat mûsorát."

Az oldalt összeállította

Köllô Katalin

DIÁKLAP

CAMPUS

XIII. évfolyam, 16. szám

(12–13. old.)

- Anyuka, én mérgeskígyó vagyok?
- Igen, kisfiam.
- Akkor baj van, mert a nyelvembe haraptam...

Átszervezések a BBTE-n

(12. old.)

A 2002–2003-as tanévvel kezdôdôen a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) — a Bolognai Nyilatkozat értelmében — nagyszabású tanévszerkezeti módosításokat hajt végre. A Bolognai Nyilatkozat (1999) több mint harminc európai ország konszenzusaként született meg. A nyilatkozat a különbözô országok felsôfokú oktatási rendszerének egybehangolását, az európai egyetemi oktatás nemzetközi versenyképességének fokozását, az egyetemi oktatás szerkezetének átalakítását célozza meg. A 2002–2003-as tanévtôl kezdôdôen az egyetem vezetôsége a következô újításokat valósítja meg:

1. A négyéves alapképzést egyéves mesteri és négyéves doktori képzés követi. Az egyetem — a nyilatkozat értelmében — hároméves alapképzést, kétéves mesteri és négyéves doktori képzést szeretne meghonosítani, ami a tanügyminisztériumi jóváhagyás nélkül egyelôre nem valósulhat meg.

2. A tantárgyak tartalmának hasonlósága alapján kialakított szakok az elsô három év után alapképzést biztosítanak, csupán ezután szakosodhatnak a diákok. A hároméves alapképzésben a gyakorlati képzésre fektetik a hangsúlyt. Remélik, így könnyebben kapnak majd munkahelyet a diákok.

3. A doktoranduszi képzés levelezô tagozatát többnyire nappali tagozattá szeretnék alakítani, ezért a nappali tagozat helyeit növelni fogják. Az oktatóknak tilos mesteri vagy doktori képzés alatt az elôzô évek tananyagát megismételni, a tananyag csupán egyéni tudományos kutatásokra szorítkozhat.

4. A BBTE-n korábban vagy más, a BBTE által elismert felsôfokú intézményben szerzett kreditpontszámokat a BBTE köteles elismerni minden póteljárás nélkül. A BBTE azonos tantárgy esetében elismeri az akár nappali tagozaton, akár fôiskolán, akár távoktatási tagozaton szerzett kreditpontszámokat, azonos tanterv esetén. A BBTE keretén belül második szakot is elvégezni óhajtó diákok 25–50%-os tandíj-kedvezményben részesülnek a második szakot illetôen. Minden diáknak biztosítva lesz a világhálóra való csatlakozás.

Pályázati felhívás

(12. old.)

Az Iskola Alapítvány együttm û k ödve az Országos Magyar Diákszövetséggel a 2001–2002-es tanévre pályázatot hirdet a romániai felsôoktatási intézményekben tanuló hallgatók szociális támogatására.

A támogatás célja a legrászorultabb hallgatók anyagi megsegítése. Támogatásban részesül 200 hallgató:

75 x 4 000 000 lej/hallgató,
70 x 3 500 000 lej/hallgató,
55 x 3 000 000 lej/hallgató.

Az elbírálást az Iskola Alapítvány Ösztöndíjbizottsága végzi. Támogatást nyerhetnek a következô csoportokba sorolható, állami- vagy magán felsôoktatási intézményekben tanuló hallgatók: · árvák; a családban az egy fôre esô jövedelem nagyon alacsony.

Minden pályázónak igazolnia kell, hogy a pályázat leadásakor hallgatói jogviszonyban van valamelyik felsôoktatási intézmény magyar tagozatán.

Nem pályázhatnak azok a hallgatók, akik a 2001–2002-es tanévben Apáczai Hallgatói Ösztöndíjban részesültek.

A pályázati ûrlap, valamint a szükséges iratok jegyzéke megtalálható minden diákszervezet irodájában, és letölthetô az Iskola Alapítvány honlapjáról: www.iskolaalapitvany.org.

A beküldési határidô 2002. május 14., 16 óra, a leadási hely a helyi magyar diákszervezetek irodái, további információk ugyanitt. Az Iskola alapítvány címe: 3400, Kolozsvár, Majális/Republicii 29., 064/192-668, iskola@codec.ro.

Csôrverseny

(12. old.)

Másodszor bontottak szárnyat idén a kolozsvári marabuk. Hogy mi a marabu? Ez manapság már igen illetlen és tapintatlan kérdésnek számít, hiszen a Marabubálnak most már tényleg hagyománya van. Mert ez volt a második, és valljuk be: a kettô közül ez sikerült jobban. Hiába, a tapasztalat sokat számít. Igaz, a diákház színháztermének befogadóképességét egyáltalán nem tette próbára a tömeg, de így legalább családias volt a hangulat. Viszont a tavalyi háromhoz képest idén már öt csapat versengett a marabuság szellemében, és senkinek nem volt tollas a háta. Sôt, inkább mindenki megpróbálta kihozni magából a maximumot, még akkor is, ha a szervezôk ezt némileg megnehezítették, és így a villámkérdésekre csak némi tájfutást követôen lehetett válaszolni. De ez senkinek a kedvét nem vette el.

Egyik próba követte a másikat, egyik ötlet adta a másikat, a szegény végzôsök megtudhatták, milyenek lesznek tíz év múlva, a versenyzôk pedig propaganda-hadjáratot szerveztek mindenféle szakok mellett és ellen.

A megmérettetések között fûszálak lengedeztek a színpadon, vagyis a Fûszál együttes mutatta be megzenésített versekbôl álló repertoárjának egy részét. Mindezek után pedig az elsôévesekbôl álló zsûri is megpróbálta meghozni a maga salamoni döntését, amelynek értelmében a kék színnel fémjelzett csapat vitte el a pálmát. Hadd álljon itt a nevük is, tanulságul, az utókor számára: Balázsi-Pál Elôd, Ilyés István Iván és Rácz Éva bizonyult az est legrátermettebb marabujának, vagyis az ô produkciójuk kápráztatta el leginkább a közönséget (és a legnagyobb drukkergárdájuk is nekik volt!)

A jövô ilyenkor esedékes III. Kolozsvári Marabubálra remélhetôleg már csak nézôsereget kell toborozni, hogy ez az esemény is elérhesse a gólyabál színvonalát. Mert megéri, csak egy cseppel több energiát kellene belefektetniük a szervezôknek ebbe a végzôs gólyabálba is.

Pataky Zsófia

Kötetlen témájú fényképkiállítás

(12. old.)

nyílik a Diákmûvelôdési Házban, a román és olasz diákok kulturális csereprogramjának a keretében. A Diákmûvelôdési Ház és a pratói Fényképkísérletezô Központ közös szervezésében rendezett kiállítás egyben verseny is.

A benevezéshez szükséges munkákként csupán színes vagy fehér-fekete, 18/24-es méretû, hátlapos fényképeket fogadnak el a szervezôk. A hátlapon kötelezô feltüntetni a szerzô nevét, és tartalmaznia kell a fényképét. A munkákkal május 9-ig lehet benevezni a Diákmûvelôdési Ház (Béke tér 1–3.) titkárságán. A kiállítás megnyitóját május 13-án, délután 6 órától tartják. A díjakat a pratói Fényképkísérletezô Központ biztosítja.

BEZZEG!
A dohányzással számolni kell

(12. old.)

Nemrég azt olvashattuk a lapokban, hogy Kolozsvár polgármestere beszüntetné az iskolai dohányzást, súlyos büntetéseket mérne ki a pöfékelô diákokra, sôt a lezserkedô igazgatók, tanárok sem úsznák meg szárazon. Ezen elgondolkozva eszembe jutott, amit az okos emberek szoktak mondani: ne is próbáld meg a rossz oldalát ecsetelni a dohányzásnak, mert az embereket nem érdekli a saját egészségük. Ha tiltani, bírságolni akarod, arra sem reagálnak, sôt, ellenállnak. Talán csak úgy lehet leszoktatni a jónépet a szivarozásról, hogyha az anyagi vonzatait ecseteljük: mert mindennél fontosabb az embernek a… saját pénze.

Ebbôl kiindulva számoljunk egy kicsit: egy átlagos csomag cigi 15 ezer lej. Van, aki kétnaponta szívja el a 20 szálat, van, aki egy nap két dobozzal is elpöfékel. Tehát, ha egy darab ember egy darab napon egy doboz cigarettát változtat füstté, az egy év alatt (ha 365 napja van egy évnek, márpedig annyi van, legutóbb még úgy volt) nem kevesebb, mint öt és fél millió lej. Az tíz év alatt ötvenötmillió, harminc év alatt több, mint százhatvanmillió lej, ha nem számolunk az inflációval. Azaz, hogyha húszévesen (ami aggastyán kor cigizés-viszonylatban) kezdtél el cigizni, ötvenéves korodra lenne egy autód, de nincs. Vagyis ott a sztratoszférában valahol.

Aki esetleg elszomorodotz volna, annak csak annyit, hogy minden-rosszban-van-egy-kis-jó alapon ne csüggedj: nem kell benzinre költened, s még a "zöldek" is szeretni fognak.

Hogyan lehet még elbagózni egy autót? Nem muszáj feltétlenül dohányoznod, elég, ha iszol. Ha hetente megiszol átlagban tíz sört (ez nem olyan sok, mint ahogy hangzik: ha egész héten nem iszol, akkor bepótolod hétvégén; ha egész hónapban nem iszol, akkor pedig hónap végén mocsárrészeggé iszod magad), ugyanott vagy. Azokról nem is szólva, akik elszívnak két csomag cigit naponta, hétvégéken pedig zsibbadtak az alkoholtól: negyvenéves korukra úszott a Merci.

Szorozzunk egy kicsit: Románia felnôttjeinek fele cigarettázik. Ez, hozzávetôlegesen számolva, tízmillió ötvenéves, autónélküli embert jelent. Nem az a baj, hogy nincs autója, mert lehet, hogy éppen van, de nincs egyebe. Harminc év alatt tízmillió autó, egy átlag Daciával számolva: el tudod képzelni? Ugye, hogy nem? Nem is kell elképzelned, inkább gondolkozz azon, hogy Etiópiában, Szenegálban (nem azért, mert lusták vagy buták dolgozni!) nincs mit enni. S addig mi itt csücsülünk a székeinken, nagyképûen, ráérôsen pöfékelünk, szívjuk a kapadohányt hol flegmás, hol rezignált, hol elszánt, még-azért-is-cigizek-mert-demokratikus-jogom-és-nem-érdekel-ha-a-másik-beledöglik-úgy-utálja-a-szagát arccal, és van pofánk sírdogálni, hogy szegény az ország, tönkreteszik a szocialisták, igen, mert a zsidók, igen, mert az amerikaiak, igen, mert… Igen, mert nem dolgozunk, hanem szivarozgatunk.

Azzal a rengeteg energiával, amíg elbaktatunk a trafikig és vissza, veszünk egy csomag cigit, és azt kínos pontossággal meggyújtjuk félóránként, hogy érezzük a jólesô mérget a tüdônkben, megnyálazhatnánk egy borítékot, amiben elküldenénk egy levelet valakinek, akit rég láttunk: szia, még élek. De meddig?

Jakab-Benke Nándor, nandorka@kolozsvar.ro

DIÁKLAP

Újfent húsvét

(13. old.)

Lógok a buszon. Tömeg. Valaki fokhagymát reggelizett. A másik, itt mellettem, valószínûleg görbe arab tôrt rejtett tenyérnyi táskájába, s lassacskán becses oldalamba. A harmadiknál otthon kábé egy éve elvették a vizet, de lehet, hogy az utóbbi idôben ritka csapadék a hibás. Emennél pedig befuccsolt a sampongyár..., vagy szándékosan spórolnak a margarinpénzzel. Valaki éppen a legfrissebb komolyzenei élményét adja át a társának — szegény szakállas hímnek született, mégis a szoprán után hadonászik.

Egyszerûbb engednem a nyomásnak, és teljesen a hátsó ablakhoz tapadnom. Lógok, úgyhogy jobb nem panaszkodnom. Az autóbuszállomás takarító nénije lenyomorodhatott, azért kell ilyen reménytelenül meressze az ember gyermeke fejének csipás kapuit, hogy valami ékeset pillanthasson meg ott kint. Például? Amott zötyög egy párocska, egyik vixosabb, mint a másik, egyik bôrdzsekisebb és festetthajúbb a másiknál. S a frissen szerzett mákos perec ösztönzésére kukkra köpik rágójukat. Egy aktatáskás alak rejtve orrába túr, majd szemügyre veszi az eredményt. Odébb egy koldusasszony s egy utcaseprô veszekszik — biztosan az a szurtos kiskölyök az oka, pedig az csak röhög és sercint nagyokat, mire a citrompofozó még jobban nekidurálja magát...

Lógok... A buszon. A trolin. A Monostoron. Megúszom az ellenôrt. Örvendek. Kolozsvár is örül: ismét húsvétra készül.

Klárika

Nulladik Mediawave fesztivál

(13. old.)

Hétvégén rendezik meg elôször Kolozsváron a Mediawave-fesztivált. A központi események Gyôrött zajlanak, ahol a benevezett filmek közül díjazza a zsûri a legjobb alkotást — mondta el lapunknak Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány elnöke. A magyarországi rendezvény az összmûvészetek szellemében zajlik, ezért a filmen kívül a hagyományosabb mûvészeti ágak is szóhoz jutnak. Gyôrön kívül a magyarországi Kaposváron, Komáromban, Rábapatonán, Véneken és a felvidéki Dunaszerdahelyen szervezik évek óta a fesztivált, most Kolozsvárnak is megadatott a felzárkózási lehetôség. A Tranzit Alapítvány elnöke lapunknak elmondta: a Mediawave-vel szoros kapcsolatokat alakítottak ki, évek óta közös alkotómûhelyeket szerveznek. A kolozsvári közönség az elôzô években is láthatott alkotásokat a Mediawave-fesztiválról, de ezeket csupán utólag vetítették.

— A Tranzit Házban és a Music Pubban ugyanazokat a filmeket vetítik, tekintettel a két helyiség szûkös mivoltára. Mivel a Pubban és a Tranzit Házban is csupán kétszáz-kétszáz ember fér be, úgy gondoltuk, célszerûbb, ha kétszer vetítünk egy filmet. Reméljük, így többen fogják ôket megnézni. A filmek nagyrésze animációs film, ezek esetében nem jelent gondot a fordítás. Mivel nincs anyagi lehetôség minden kis népnek a nyelvérôl románra vagy magyarra fordítani az alkotásokat, ezért ahol szükséges, angol feliratozást használunk. Egyébként a nemzetközi filmfesztiválokon az angol nyelvû feliratozás alapvetô követelmény. A verseny tulajdonképpen Gyôrött zajlik, Kolozsvárott nem osztályozzák a munkákat.

Kiderült, a versenyben résztvevô alkotásokon kívül úgynevezett különleges tömbben is vetítenek filmeket. Roman Polanski, Andrzej Wajda és más hasonló neves rendezôk alkotásaiba is bepillanthat a közönség. Ezek a befutott filmek a Golden Ages (Aranykor) név alatt futnak a rendezvény alatt. A fesztivál idején összesen öt blokkot tekinthetünk meg, négy a klasszikus mûalkotásokból, míg egy tömb a tavalyi díjnyertes filmekbôl áll. Összesen körülbelül 12 órányi filmanyagot láthatnak az érdeklôdôk. A Kolozsváron is levetített filmeket a gyôriek válogatták.

Könczei Csilla hangsúlyozta: a szervezôk arra törekedtek, hogy a gyôri fesztiválhoz hasonlóan minél szélesebb közönségigényt elégítsenek ki, a színházi elôadásoktól a kiállításokon keresztül a koncertekig mindenki saját ízlése szerint csemegézhessen a sûrû programból.

Borbély Tamás

0. Mediawave fesztivál

(13. old.)

Tegnap kezdôdött el a gyôri Mediawave filmfesztivál nulladik kolozsvári bemutatója. A rendezvény keddig tart és két helyszínen zajlik: a Tranzit Házban (a továbbiakban TH), valamint a Music Pubban (MP). A maradék program a következô:

Szombat
TH, 14.30–17.30: Filmvetítés — válogatás a 2002-es gyôri Mediawave programjából

19.30: Színház: Kenyér, vakok és szaxofonok, rendezô: Chris Nedeea

MP, 10.00–14.00: Filmvetítés

22.00: Nightlosers-koncert

Vasárnap
TH, 15.00–18.00: Performanszok — a Képzômûvészeti és Formatervezôi Egyetem fotó-video szaka

19.00: Alergische Platze

20.00: Akosh S. Unit (Franciaország) és Délalföldi Szaxofonegyüttes (Magyarország)-koncertek

MP, 10.00–14.00: Filmvetítés

22.30: Jam Session — Délalföldi Szaxofonegyüttes & Akosh S. Unit & Friends

Hétfô
TH, 10.00–14.00: Filmvetítés

19.00: Színház — HamLESS — Mimodráma (Puck Bábszínház), rendezô: Kovács Ildikó

MP, 14.30–18.30: Filmvetítés

21.00: Gaio Jazz Band-koncert

Kedd
TH, 14.30–18.00: Filmvetítés

19.00: Sistem (Románia)-koncert

20.00: Fra Fra Sound (Hollandia/Suriname)

MP, 10.00–14.00: Filmvetítés

23.00: Jam Session — Fra Fra Sound & Guests

Mediawave filmvetítés-program

(13. old.)

A 2001-es Mediawave díjazottjai

Április 27. Music Pub, 11:00 –14:00, április 27. Tranzit Ház, 14:30 — 17:30.

· Eva SCHWARTZ & Rasmus SIEVERS (Németo.): MR. K. AND THE BUREAUCRACY (6’)

· Natalia BE+REZOVAYA (Oroszo.): IT’S MY LIFE (4’)

· PÖLCZ Róbert & PÖLCZ Boglárka (Magyaro.): SZAFARI (10’)

· Thierry de MEY (Belgium): MUSIQUE DE TABLE (8’)

· Reto CAFFI (Svájc): BUS STOP 99 ( 8’)

· Andrey OSIPOV (Oroszo.): ET CETERA… (24’)

· Phil MULLOY (Nagy-Br.): INTOLERANCE (11’)

· Jos STELLING (Hollandia): THE GAS STATION (28’)

GOLDEN AGES (1)

Április 27. Music Pub, 11:00 — 14:00, április 29. Tranzit Ház, 11:00 –14:00.

· Yuriy TERESCHENKO (Ukrajna): HEAVENLY LOVE (10’)

· V. SEROV, B. TRAVKIN (Oroszo.): SIBERIA ON SCREEN: MYTHS AND REALITY (29’)

· Alexandru SOLOMON (Románia): OMUL CU O MIE DE OCHI (52’)

GOLDEN AGES (2)

Április 27. Tranzit Ház, 14:30 — 17:30, április 29. Music Pub, 14:30 — 17:30.

Polanski és a többiek

· KÉT EMBER SZEKRÉNNYEL. rövidf. — tanulmány, 1959 (15’)

· FOGAS MOSOLY. rövidf., 1957 (1.5’)

· GYILKOSSÁG. rövidf., 1957 (1.5’)

· LÁMPA. rövidf., 1959 (8’)

Lengyel rendezôk

· Andrzej WAJDA: AMIKOR TE ALSZOL. dokf., 1953 (9’)

· Kazimierz Karabasz: MINT’DIG. dokf., 1995 (11’)

· Marek PIWOWSKI & Feridun EROL: KIRK DOUGLAS. dokf., 1966 (11’)

· Krzysztof KIESLOWSKI: A HIVATAL. dokf., 1966 (5’)

· Andrzej BARANSKI: A MUNKA NAPJA. dokf., 1971 (6’)

· Hamid BENSAAID: ZOFIA ÉS LUDMILLA. dokf., 1971 (7’)

RÖVIDFILMEK (1)

Április 28. Music Pub, 11:00 — 14:00, április 30. Tranzit Ház, 14:30 — 17:30.

· Toon AERTS (Belgium): DIALING THE DEVIL (11’)

· David BROOKS (USA): MEMBER (16’)

· Ron DYENS (Franciao.): THE FLAME (3’)

· Christian THEEDE (Németo.): THE BALLAD OF KIM & JOE (10’)

· Rachel TILLOTSON (Nagy-Br.): FUEL (4’)

· Lieven van BAELEN, Jan de COSTER (Belgium): THE THREAD (12’)

· Luis Prieto (Spanyolo.): BAMBOLEHO (14’)

· Harold Chapman (Nagy-Br.): MAESTRO, 14’)

RÖVIDFILMEK (2)

Április 27. Tranzit Ház, 14:30 — 17:30, április 29. Music Pub, 14:30 — 17:30.

· Anja BREIEN (Norvégia): TO SEE A BOAT IN SAIL(11’)

· Jon CARNOY (Franciao.): THE BARBER (9’)

· Anne-Sophie SALLES (Franciao.): MRS. PELOPONNESE (18’)

· Hanna SAWKA (Lengyelo.): THAT SLEEPLESS NIGHT (10’)

· Grant THOBURN (Nagy-Br.): MAMA, LOOK! (13’)

· Javier CODESAL (Spanyolo.): PITHEAD (21’)

KÍSÉRLETI FILMEK

Április 29. Tranzit Ház, 11:00 — 14:00, április 30. Music Pub, 11:00 — 14:00.

· Renaud BEHAR (Franciao.): NE PAS OUVRIR (3’)

· Isabelle TRIPELON (Franciao.): IMAGES AND TIMES (5’)

· Sarah COX (Nagy-Br.): DEAR NELSON (7’)

· Kirsten WINTER (Németo.): ESCAPE (8’)

· Lea REKOW (USA): 911 — MEMORY…SYMBOL…MEMORY (20’)

· Nagaru MIYAKE (Japán): CORROSION TONE (30’)

TÁNCFILMEK

Április 29. Tranzit Ház, 11:00 –14.00, április 30. Music Pub, 11:00-14.00.

· Lisa DRASEN & Neil PANDINGTON (Új-Zéland): LOSING SLEEP (7’)

· Han HOEZEN (Hollandia): TORN(7’)

· Adrian WILLS (Kanada): BALANCING: THE ARTISTS OF THE NATIONAL CIRCUS SCHOOL(5’)

· SZÔLÔSY Gabriel & JANCSÓ Anna (Magyaro.): VASÁRNAPOZÁS (57’)

ANIMÁCIÓS FILMEK

Április 28. Music Pub, 11:00 — 14:00, április 30. Tranzit Ház, 14:30 — 17:30

· Eric LEDUNE (Belgium): BAYAN BAK BANA BAYAN (5’)

· Marcel HOBI, Looping Animation (Svájc): NÉMETO.ANIUM PEACE (5’)

· Igor LAZIN (Magyaro.): HILDA TÖRTÉNETE (10’)

· Priit TENDER (Észtorsz.): VIOLA (12’)

· Bruce WILSON (Kanada): FRIDAY NIGHT IDIOT BOX (3’)

· Phil MULLOY (Nagy-Br.): THE INVASION (15’)

· Sandra DEMAZIERE (Franciao): SANS QUEUE NI TETE (7’)

· Hyekung JUNG (Korea): SOFA (3’)

· Robert BRADBROOK (Nagy-Br.): HOME ROAD MOVIES (13’)

Lovagok a pocsolyában

(13. old.)

Egyik éjszaka arra ébredtem, hogy a kertben az egyik bokron fülemüle csattog. Reggel 5 órakor feketerigó szállt az ablakpárkányra, csípett párat a számára kitett almából, s harsányan fuvolázni kezdett. Amikor kivilágosodott, hátramentem a kertbe, ahol a gyümölcsfákon kis csoportokban bújnak meg a virágok, s barátcinkét riasztottam fel egy ágról. A kertben a pitypangok és fecskefüvek között elbújva apró ibolyák ülnek lila szerénységgel. Az almafa egyik ágán fagyöngy születik, hogy utána nevelôszülôjébôl hálátlanul kiszívja az életnedvet. A meggyfa mohos törzsén hangyák futkosnak erôsen fontoskodva, látszólag minden cél nélkül. A fû között tulipánok ágaskodnak, mint megannyi jelzôlámpa, a nektár felé vezetô utat jelezve a rovaroknak. Április a madarak és a virágok hónapja. Ilyenkor található a legtöbb virág, hallható a legtöbb madár, s ekkor zöldülnek ki a fák, az erdei aljnövényzet mély megrökönyödésére.

A tavacskákban eközben vígan romantikáznak a varangyok. Legyünk most erôsen indiszkrétek, s nézzünk bele egy ilyen udvarlásba á la varangyos béka. Ha a tó partján hosszú pirregést hallunk, akkor ott bizony zöld varangyok lovagja reménykedik hangosan egy kis cicázásban valamilyen szenvedélyes varangyhercegnôvel. Igaz, nagyon minimális eséllyel, mert az arány negyven hímre egy nôstény, így érthetô, ha a férfias varangyok kissé ferde hajlamúvá válnak. A leggyakoribb eset az, amikor a hím béka egy másik hímet néz nôsténynek, ráakaszkodik, mire a sértett fél élénken tiltakozni kezd. Ez abban nyilvánul meg, hogy egy apró károgást ad ki, olyat, mintha egy gyûszûnyi varjú károgna. Erre a másik hím leszáll róla. Van olyan is, amikor négy-öt hím is egymásba kapaszkodik, ilyenkor egyszerre károgják el magukat, mire ahányan vannak, annyifelé úsznak. Ebben az a legmulatságosabb, hogy ezt az egész cirkuszt azzal az ártatlanul vigyorgó, szenvtelen arckifejezésükkel adják elô, ami a békákra annyira jellemzô.

A fák alatt már erôsen zöldellnek a gyöngyvirágok, persze, egyelôre még virág nélkül, eljön viszont a május, amely a cingár szárakra is fehér, illatos csengettyûket növeszt.

Bognár Loránd

A következô Campus csak két hét múlva!

GAZDASÁG

Megnyílt a Sora bevásárlóközpont

(14. old.)

Tegnap délután fél négykor Gheorghe Funar polgármester, Boros János alpolgármester és további meghívottak jelenlétében került sor a Sora Shopping Center hivatalos megnyitójára a Seso Kft. és a Vitrina Advertising rendezésében.

A Seso Kft. olyan ultramodern bevásárlóközponttal ajándékozta meg a kolozsvári lakosokat ortodox húsvét alkalmából, amely több mint negyven kereskedelmi helyiséget, továbbá vendéglôt és italmérést foglal magába. A befektetés értéke 600 ezer dollárra rúg, de év végéig ez az összeg eléri az 1,5 millió dollárt.

A projekt a város kereskedelmi életét hivatott dinamikusabbá tenni széles választékával. Amellett, hogy a fogyasztók mindent egy helyen, a város központjában szerezhetnek be, a Sora bevásárlóközpont további elônye, hogy a vásárlók pénze többet ér a Fidelity-card (hûségkártya) révén, amely az üzlet mellett kitartó vásárlóknak szól különleges ajánlatával.

A Seso Kft. ügyfeleivel szembeni törôdését hazai szinten már elismerték, áprilisban a cég által üzemeltetett Progresiv üzlet megkapta a 2001. év legjobb üzletháza címet.

Miért csoportos vásárlói rendszer? (II.)

(14. old.)

(Folytatás tegnapi lapszámunkból)

— Nincs itt szó valamilyen kompromisszumról, amit a vásárlónak el kell fogadnia?

De igen, kompromisszumot kell kötnie a mai anyagi lehetôségei és a céljai elérésének tervezhetô idôtartama között. Sokan csak azért, mert rögtön szeretnének autóba ülni, lemondanak egy jó autó vásárlásáról, és a rendelkezésre álló pénzüket egy használt autóba fektetik. Ha ez négy-öt éves vagy idôsebb, rengeteg energiát és pénzt emészt fel a karbantartása, és az illetô már nem is gondolhat a cseréjére. Ha viszont kompromisszumot tudunk kötni az idôvel, és be tudjuk tervezni a vásárlást tervezhetô határidôn belül, akkor egy jó autónk lesz, amire nem kell költeni egy ideig. Ez a tervezés még nyilvánvalóbb az ingatlanvásárlásnál, ahol komoly szemléletváltásra van szükség. Az emberek többsége finanszírozási nehézségek vagy döntésképtelenség okán nem azonnal vásárol vagy épít lakást. Így komoly elôrelépést jelent, ha tervezett határidejû vásárlásba kezd, és belátható idôn belül eléri a célját. Itt tehát a kérdés nem úgy hangzik, hogy most vásárolok, vagy csak késôbb, hanem úgy, hogy belátható, tervezhetô idôn belül vásárolok, vagy egyáltalán nem.

— Mivel az utóbbi idôben egyre gazdagabb a kínálat, hogyan lehet mégis eligazodni a jelenleg piacon levô ajánlatok között? Mit kell szem elôtt tartania annak aki biztonságosan akarja a pénzét befektetni?

Néhány pontban összefoglalnám azt, hogy mit kell mérlegelni az ajánlat meghallgatása után. És nem tartom titokban, hogy egy Rio de Janeiróban megjelent cikkbôl inspirálódom. Brazíliában ugyanis több mint 300 (nem tévedés : 300) cég foglalkozik hasonló módon vásárlói renszerek szervezésével, és a 170 milliós országban ezek a cégek naponta több mint 1000 szerzôdést kötnek autóvásárlásra. Az utóbbi idôben pedig ôk is rájöttek, hogy ingatlant is lehet értékesíteni ebben a konstrukcióban. Mire kell tehát nagyon odafigyelni, mielôtt belevágnánk a vásárlásba?

1. Ellenôrizzük, hogy a vásárlói rendszert mûködtetô cég alapszabályzatában meg van-e határozva ez a tevékenységi terület, jogosult-e a cég ezt a tevékenységet folytatni ?

2. A megfelelô ellenôrzô testületeknél (Fogyasztóvédelmi Hivatal, Pénzügyôrség) van-e reklamáció a céggel szemben?

3. Nagyon fontos, hogy ne higgyjenek semmiféle ígérgetésnek, különösen ami az idôbeli elérhetôséget illeti, lehetetlen például az, amikor 60 hónapos futamidô esetén mindenkinek 6 hónap alatt ígérik a finanszírozást. Fontos, hogy létezzen egy szabályos és jól megalkotott szerzôdés, amely biztosítja a vásárló jogait és a megfelelô jogi garanciákat.

4. Gyôzôdjenek meg arról, hogy a rendszer valóban nyílt és átlátható módon, a vásárlók ellenôrzése alatt mûködik, és létezik egy hátrálékot garantáló konstrukció.

5. Ellenôrizzék, hogy az elôlegfizetés idôszakában van-e a vásárlónak szerzôdésbe foglalt joga a részletfizetés szüneteltetéséhez, vagyis lehet-e a szerzôdést idôlegesen szüneteltetni.

6. Gyôzôdjenek meg a szerzôdéses garanciák létérôl, amelyeknek benne kell lenniük az alapszabályban.

7. Ellenôrizzék, hogy a cég valóban a szállítók (dealerek) áraival dolgozik, ingatlanban pedig azt, hogy milyen módon aktualizálja a szerzôdések értékét.

8. Ellenôrizzék, hogy létezik-e átruházási lehetôség, ami lehetôvé teszi a szerzôdés értékesítését, ha valami közbejön.

9.Vigyázzanak a részletek nagyságrendjére, ha lehet, ez ne haladja meg a család jövedelmének 50–70%-át.

10. Ellenôrizzék a cég forgalmi adatait és az esetleges hazai befektetéseit.

11. Gyôzôdjenek meg a cég hazai és nemzetközi terjeszkedésérôl, ez egy biztos jele a mûködôképességének.

12. Gyôzôdjenek meg a cég mûködôképességérôl a rendelkezésre álló adatokból, például abból, hány terméket ad át havonta, hány új szerzôdés születik, és milyen bankokkal dolgozik, esetleg hogy áll a fizetôképesség szempontjából.

— Köszönjük a hasznos tanácsokat, és befejezésképp hadd kérdezzem meg, Önöket hol érhetik el az érdeklôdôk?

A Carion hálózatos értékesítéssel (MLM rendszerben) forgalmazza a termékeit, tehát vásárlóinak felajánlja az együttmûködés lehetôségeit is, és akárcsak eddig, a cég székhelyén a Honvéd/Dorobantilor 3. sz. alatt, a törvényszékkel szemben, ahol az érdeklôdöknek minden pénteken délután öt órakor nyilvános bemutatót tartunk a vásárlói rendszerrôl.

Kalmár Péter

Valutaárfolyamok
Április 26., péntek

(14. old.)

Váltóiroda

Euró (Vétel/Eladás)

Dollár (Vétel/Eladás)

Forint (Vétel/Eladás)

Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.)

29 600/29 800

33 150/33 350

122/124

Április 27., szombat

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 29 924 lej, 1 USD =33 371 lej, 1 magyar forint = 123 lej.

HIRDETÉS

MEGEMLÉKEZÉS

(15. old.)

Kegyelettel és örök hálával emlékezünk

SZARVADY GYULA

tanárunkra, halálának elsô évfordulóján. Nyugodjon békében. KÜLFÖLDI TANÍTVÁNYAI. (6583451)


[Vissza az Szabadság
honlapjához]
[Vissza a HHRF
honlapjához]


A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2001 - All rights reserved -