 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2002. október 15.
(XIV. évfolyam, 238. szám)
Hétfôn a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara zsúfolásig megtelt nagytermében tartották meg, a Temesvári Holland–Román Üzletkötô Központ (DRBC) szervezésében, a Holland Konzulátus Napja elnevezésû rendezvényt, amely a kétoldalú üzleti kapcsolatok elmélyítésének lehetôségeit tekintette át. Mindez elsôsorban az ipar, a mezôgazdaság és a szállítás terén valósulhat meg. A Kapcsolat a hollandokkal elnevezésû szeminárium bemutatta azokat a kihasználható üzletkötési lehetôségeket, amelyek még szabadon állnak a holland és a romániai vállalkozók elôtt. A kolozsvári vállalatokat képviselô megjelent érdeklôdôk konkrét javaslatokat tettek, amelyeket közvetítôi minôségében a DRBC a jövôben igyekszik megvalósíttatni.
Tegnap a Babes–Bolyai Tudományegyetem fôépületének aulájában Andrei Marga rektor az új kar programjának ismertetésével köszöntötte a Környezettudomány és technológia kar hallgatóit.
Az új kar — a huszadik a BBTE keretében — jelenleg háromféle képzést biztosít: a dési környezetfizika kollégium már négy éve mûködik, a tordai környezetfizika kollégium pedig két éve indult. Az újdonság az egyetemi szintû képzés beindítása, környezettudomány szakon, ez a földrajz kar keretében mûködik. A rövidtávú tervek közt szerepel a mesteri és a doktori képzés beindítása.
Mint Andrei Marga beszámolt róla, az új kar a biológia, kémia, fizika és földrajz karok közremûködésével jött létre, és székhelye a Kogãlniceanu utca 4. szám alatt, a fôépülettel szemben lesz. A rektor ismertette a kar célkitûzéseit, többek közt új szakok indítását, a létezô szakok mûködésének pontos kidolgozását, a környezetvédelemben érdekelt intézményekkel és cégekkel való kapcsolatfelvételt, a megfelelô képzettségû tanerôk biztosítását, az európai tanulmányi programokkal való kapcsolatfelvételt és az azokhoz való igazodást említette.
Iustinian Petrescu, a kar dékánja röviden beszélt a környezetvédelem fontosságáról, és ennek fényében az új kar szerepérôl, majd rátért a tanterv ismertetésére. A környezettudomány szak hallgatói két évig az alaptantárgyakon (földrajz, geológia, fizika, kémia, biológia) kívül jogi, politikai és gazdasági ismereteket is kapnak, ezután következik a szakosodás, amely újabb két évet jelent.
Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke és Mátis-Halmágyi Jenô MKT-elnök összehívja 2002. október 19-én 10 órára, a Motilor utca 75. szám alatti RMDSZ-székházba (Pro Iuventute Alapítvány) a Megyei Képviselôk Tanácsát.
Javasolt napirendi pontok:
1. a 2003-as RMDSZ-kongresszussal kapcsolatos kérdések megvitatása,
2. az etikai bizottság álláspontjának ismertetése,
Hosszú éveken át a budapesti Népstadion buszállomásban egy jól mûködô bûnszövetkezet garázdálkodott, amelynek tagjai a túlnyomó részben Kolozsvárra induló mikrobuszokat üzemeltetô cégektôl "védelmi díjat" követeltek. A megfélemlített romániai vállalkozók hosszú idôn át senkinek sem szóltak a magyarországi maffia ténykedésérôl, sôt a 2001. január 15-én letartóztatott Hamza György (közismert nevén Gyurma), Galló Lajos, Oglizán András, Váczi Kristóf, valmint az egy hónappal késôbb rács mögé kerülô Balogh Péter rendôrségi fogvatartása is a legnagyobb csendben történt, sajtónyilvánosság nélkül. Az azóta eltelt több mint egy év sokak számára rettegést jelentett, és jórészt ma sem emlékeznek szívesen a történtekre. A magyar maffiózok pere tegnap Budapesten folytatódott újabb tanúmeghallgatásokkal, amelyre ezúttal sem mentek el az erdélyi károsultak vallomást tenni... A szerkesztôségünk birtokába jutott adatok nevük elhallgatását kérô kolozsvári vállalkozóktól és egy magyar rendôrtiszttôl származnak.
A kolozsvári utasszállító cégek "védelmi díjának" behajtása érdekében a magyar bûnszövetkezet éveken át nem riadt vissza semmilyen "intézkedéstôl". Amelyik cég nem fizetett idejében, mikrobuszát megrongálták, a sofôrt megverték, sôt a vállalkozót azzal is rettegésben tartották, hogy ígéretük szerint Molotov-koktélt dobnak az utasok közé, ha valaki ellenszegülne. "Hosszú az út a határig" emlegették sokatmondóan, és rendszerint mindenki fizetett. Ha mégis megtagadta, több fenyegetés után eltûnt a mikrobusza...
Azok a cégek, akik a Népstadionból indították vissza járataikat, hetente 15 000 forintot kellett kocsinként kifizessenek, ami egy év leforgása alatt a cégek számára átlagban 1 800 000 forint kidobott pénzt jelentett. Ekkora összeget megközelítôleg húsz erdélyi vállalkozó fizetett. A rejtélyes bevételeket a bûnbanda "fekete füzetben" vezette, amely végül is veszte lett, mert a megtalált irat az ügyészi vád legfontosabb tárgyi bizonyítékának számít.
A történet talán hosszú éveken át folytatódik, ha a bûnözôk nem követik el azt a szarvashibát, hogy hivatalos szerzôdésbe foglalják ôrzô-védô ténykedésüket. Igaz, erre a lépésre azért volt szükség, mert a magyarországi bûnüldözô szervek megsejtettek valamit, és nyomozni kezdtek az ügyben. 2000-ben a sarcszedôk a mikrobuszok sofôreivel szerzôdést küldtek el a tulajdonosoknak, amit viszont nem írt alá senki. Miután az elsô négy vádlottat egy másik ügy kapcsán súlyos testi sértés miatt letartóztatta a magyar rendôrség, az akkor még szabadlábon lévô Balogh Péter Kolozsvárra jött, hogy szerzôdést írasson alá akár erôszakkal is a személyszállító cégek tulajdonosaival. A találkát a gyalui OMV benzinkútnál rendezték meg éjszaka. A cégek részérôl mintegy húsz ember érkezett, Balogh Pétert három testôr-maffiózó kísérte. Közben az egyik kolozsvári cég vezetôje értesítette a román rendôrséget, így a szomszédos asztaloknál tíz civilbe öltözött nyomozó várta a fejleményeket. A kolozsvári vállalkozók közül mindössze hárman látták el kézjegyükkel a szerzôdést. Balogh Péter fenyegetôzve bepattant Mercedesszébe, és visszaútazott Pestre. Mivel egy cégvezetô kivételével senki nem tudta, hogy az étteremben rendôrök is ülnek, a vállalkozók veszekedni kezdtek az aláírt szerzôdések miatt. Végül is a rendôrség közbelépett, és a megkárosított felektôl nyilatkozatot vett. A vállalkozók esete így került a kolozsvári rendôrök figyelmébe, akik a nyomozati anyag birtokában értesítették magyarországi kollégáikat. Néhány nappal késôbb a magyar rendôrség a Népstadion állomásban letartóztatta Balogh Pétert, az utolsó pénzbehajtót is.
A magyar rendôrség nyomozati anyaga szerint Hamza György és társai 1995-tôl folyamatosan testi épség elleni súlyos fenyegetéssel arra kényszerítettek több, a Budapest XIV. kerületi Népstadion mögötti parkolóból Romániába induló mikrobusz tulajdonosát, hogy sofôrjeiken keresztül védelmi pénzt fizessenek. A fenyegetés lényege abban állt, hogy amennyiben valaki nem fizet, nem fojtathatja a személyszállítást a Népstadion parkolójából, illetve aki ellenáll, annak mikrobuszát öszzetörik, sofôrjeit megverik. A követelôzéseiknek ellenálló cégek mikrobuszát meghatározott idôre kitiltották a Népstadion állomás területérôl. A folyamatosan növekvô pénzösszeget heti rendszerességgel kellett fizetni, ezért a román cégek, illetve sofôrjeik semmiféle védelmet nem kaptak.
Ha a bíróság bûnösnek találja a vádlottakat, a magyar Btk. szerint öt és tíz év közötti börtönbüntetést kaphatnak.
Hétfôn a kolozsvári Távfûtési Vállalat (RAT) illetékesei arról biztosítottak, hogy a téli idôszakban nem lesz gond a hôenergia-ellátással, illetve a fûtéstámogatás biztosításával. Elhangzott: a költségkiegészítés biztosítására 223 milliárd lejre lenne szükség, a megyei tanács eddig csupán 90 milliárdot folyósított. A Távfûtési Vállalat illetékeseinek meggyôzôdése az, hogy a hátrelevô összeget a közeljövôben átutalják a városháza folyószámlájára.
Megtudtuk: a RAT nem tart a központi hôszolgáltatási rendszerrôl történô leválások miatt. — Az utóbbi idôben sok szó volt arról, mi történik, ha a családi hôközpontok bevezetése általános jelenséggé válik. A Távfûtési Vállalat még akkor sem mond csôdöt, ha a lakosság 15 százaléka lemond a hôenergia szolgáltatásáról — mondta Moldovan Ioan, a RAT gazdasági igazgója.
Az idén elfogadott 121-es sürgôsségi kormányrendelet értelmében a rászorulók fûtéstámogatásban részesülnek. Eszerint amennyiben az egy fôre jutónettó jövedelem 1 053 000 lej alatt van, a támogatás 980 ezer lej. Ha a jövedelem 1 053 000 lej és 1 287 000 lej között van, a támogatás 588 000 lej. Amennyiben a család tagjaira fejenként
1 638 001-tól 2 106 000 lej jövedelem jut, akkor 154 000 lejes támogatásban részesülnek.
Magyar–román védelmi miniszteri találkozót tartanak október 17-én, csütörtökön a romániai Aradon. Ioan Mircea Pascu, a román védelmi tárca vezetôje és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter találkozója során a tervek szerint két megállapodást írnak alá. A NATO követelményeinek megfelelôen módosítják a két ország közötti titokvédelmi egyezmény egyes pontjait, illetve megállapodásban rögzítik a magyar és a román légierô együttmûködésének általános szabályait.
Az idôszerû mezôgazdasági munkálatok menetérôl, a sütôiparnak megfelelô búzaliszt minôségérôl, a különbözô termesztett növények állami támogatásáról és a természeti csapások okozta károk állami megtérítésérôl tájékoztatták többek között tegnap az újságírókat a Kolozs megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Vezérigazgatóság sajtóértekezletén.
Az intézmény szakemberei elmondták: az ôszi betakarítást megzavarta az utóbbi napok esôs idôjárása. A kukorica 61%-át szedték le. Mostanig a hektárhozam 3 439 kg, ami azt jelenti, hogy mintegy 650 kilogrammal több mint a tavalyi. A szôlôt már leszüretelték: a 407 hektárról 4155 kg-ot gyûjtöttek be hektáronként. Az 1619 hektáron termesztett cukorrépa 37%-át takarították be, az átlagtermés 28 820 kilogramm.
A tervezett 25 000 hektárnyi ôszibúzának eddig a 37%-át vetették el, a terület 83%-át szántották fel. Dr. Ilarie Ivan vezérigazgató szerint a megyénkben termesztett Ariesan, Apullum és a Transilvania búzafajták jó minôségûek, kitûnô kenyérgabona nyerhetô mindhárom fajtából. Érdekes módon egyetlen szó sem esett a Magyarországról immár egyre nagyobb tételekben importált Kiskun vagy Martonvásári fajtákról, amelyek hozama messze felülmúlja a helyi fajtákét...
A különbözô termesztett növényeket, ha áruként jelennek meg, az állam bizonyos összegekkel támogatja: egy tonna búzáért 120 000 lejt, egy tonna napraforgóért, tavaszi árpáért és szójáért 50 000 lejt fizetnek a termelônek. Támogatást kap az is, aki tavasszal zöldséget, dohányt vagy cukorrépát vet. A típuskérvényen igényelhetô támogatásokat november 15-ig lehet kérni a községi polgármesteri hivatalokban. Október elsejétôl az árutej után járó állami támogatás összege 20 százalékkal nô, ha a tejfeldolgozó üzemnek adják el: ez literenként 1640 lej, a havasi zónában 2160 lej lesz. Kolozs megye 35,87 milliárd lej értékben kapott értékjegyeket üzemanyag-vásárlásra, amibôl 7,1 milliárd lej értékben már kiosztották a kuponokat.
Kolozs megyében idén nôtt a háziállatok száma. Szarvasmarhából 6,5%-al, sertésbôl 24,5%-al, míg birkából 17,7%-al van több. A legnagyobb számgyarapodás a baromfiak esetében történt, ez 33,9%-os a növekedés. A tehenek átlag tejhozama az eltelt 9 hónapban 2779 liter volt. A szakemberek szerint az állami támogatás célja, hogy jelentôsen növekedjen az állatállomány, és javuljon a tej- és a hústermelô képessége.
Megható ünnepség színhelye volt szombaton a mezôségi Magyarpalatka, ahol a 11 órakor kezdôdött istentisztelet alkalmával felavatták a megújított templomot. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, köszöntôt mondott Bibza István, a Kolozsvár-Külsô Egyházmegye esperese, Sükösd Sándor helybeli lelkész, valamint Bitay Levente a kolozsvári, Kerekes Sándor pedig a Kolozs megyei RMDSZ részérôl.
Ha megkérdeznénk Erdélyben a reformátusokat, mi választja el ôket más vallástól, kevesen tudnának helyesen válaszolni — kezdte igehirdetését Pap Géza püspök. Nem tiszteljük a szenteket — mondanák egyesek, nem böjtölünk — válaszolnának mások. Ez ugyan igaz, de a helyes választ már reformátoraink, hitvalló ôseink megfogalmazták, s ezt kellene ismernie minden magát református keresztyénnek valló embernek. Egyedül Krisztus — vallották a reformátorok. Vagyis nincs más közbenjáró, csak Jézus. Egyedül az Írás, vagyis csak a Biblia, a szent Írás Isten szava. És végül egyedül kegyelembôl, Istenbe vetett hit által igazulunk meg. A felolvasott ige is arról szól, hogy a teljes írás Istentôl ihletett — folytatta a püspök a 2Tim 3,16-ra alapozott igehirdetésében —, amely alkalmas a tanításra, az igazság felfedésére (sokszor a bûn leleplezésére), a vigasztalásra, de reményt tud adni a reménytelenségben és erôt az erôtelenségben is.
Az a gyülekezet, amely nagy áldozatok árán felújítja a templomot, annak fontos Isten háza, fontos Isten kijelentése, szüksége van az igére, a Szentírásra — mondta Pap Géza. — Kívánom, hogy megmaradjatok azon az úton, amelyen most elindultatok, hogy mindig az Ô tanítását tartsátok szem elôtt, és Isten szavát tudjátok cselekedni — fogalmazott.
Az igehirdetés után Bibza István esperes köszöntötte a megjelenteket, majd Sükösd Sándor helybeli lelkész ismertette a templomfelújítás történetét. Mint mondta, csoda történt, mert a svájci HEKS segélyszervezet támogatása mellett a 270 lelkes kis mezôségi közösség, egy maroknyi ember 80 millió lejes adománnyal járult hozzá a munkálatokhoz, és 40 millió lej értékben közmunkázott is. Az ünneplô gyülekezetet köszöntötte Kónya Tibor, volt magyarpalatkai, Tóth Árpád vajdakamarási lelkész, a kolozsvári RMDSZ részérôl Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ részérôl pedig Kerekes Sándor. Az ünnepélyt Juhos Ilona, Juhos Árpád, Menyhárt Margit és Nt. Ady Béláné szavalatai zárták.
Az ünnepség késô délután a helyi kultúrotthonban folytatódott. Az estet a kolozsvári Zurboló Néptáncegyüttes fellépése nyitotta meg, majd a magyarpalatkaiak folytatták. Mûsor közben a helybeli lelkésszel beszélgettem, aki alig másfél éve került Magyarpalatkára. Elmondta, hogy a palatkai csoport idôsebb tagjait még egyik elôde, Kónya Tibor tanította be, a "táncos pap", ahogy a Mezôségen ismerték, az idôsebbek pedig továbbadták a tudást a fiataloknak, így alakult ki a vegyes korosztályú néptáncegyüttes. Sajnos fiatalok kevesen vannak, és a megélhetés miatt már nemcsak városra költöznek, hanem ki is telepednek, Magyarországra vagy a tengeren-túlra. Kilencven évvel ezelôtt még több mint 360 lelkes gyülekezet voltunk, mondja Sükösd, kiszámítható, hogy ha ez így megy tovább, 30 év múlva már nem lesz református Magyarpalatkán.
Közben hallgatom a széki, palatkai és különbözô mezôségi dalokat, nézem az önfeledten muzsikáló cigányzenekart, az egyszerre dobbanó lábakat, a táncra perdülô menyecskéket, a kipirosodott arcokat, a jókedvet, és elgondolom, hogy ezt a hangulatot sem Amerikában, sem Németországban, de még Magyarországon sem tudnánk megteremteni.
A Nádas menti falvak kórustalálkozóját ezúttal Mákófalván szervezték. A házigazda a két évvel korábban alakult mákói vegyes- és leánykar volt. A hétvégét színessé és mozgalmassá tette a már tíz éve rendszeresen Mákóba látogató holland vendégcsoport is, amely jelentôs anyagi támogatással segíti a falu nagyszabású építkezési terveit.
Vasárnap délelôtt enyhe köd ereszkedett a Nádas menti falu dombtetôire. A kellemetlen, hûvös idô és a szemerkélô esô ellenére már a korai órákban elkezdôdött a munka a Református Egyház Kós Károly Népházában, ahol az asszonyok szeretetvendégségre készülôdve serényen kenegették a szendvicseket, míg néhány férfi tûzrakással foglalatoskodott. A Kós Károly által tervezett mûvelôdési ház gondozottsága szorgos és hozzáértô gazdakezekre vall. Nemsokára ki is derül, hogy a mákóiak, miután peres úton visszaszerezték az állam által eltulajdonított épületet, a hollandok anyagi támogatásával és a mákóiak áldozatos munkájával felújították azt, és a Kós Károly-i hagyomány visszanyerte méltóságteljes arculatát.
A tûzrakó férfiak között serénykedett Both Sándor is, aki a helybeli vegyes és leány kamarakórus karnagya, egyben a falu kántora. Lendülete fogyhatatlan tenni akarásról tanúskodik. Both Sándor szívesen beszél kórusáról, amelynek alapítási ötlete két évvel ezelôtt merült fel egy nôszövetségi gyûlésen. Elárulja, diákkori álma volt egy kórusnak a vezetése, már budapesti tanulmányai alatt is többször gondolt a karnagyságra. Mákóban nem merte felhozni az ötletet, mert minden kezdeményezés akkor jó, ha lentrôl jön, ha a közösség kezdeményezéseként fogalmazódik meg az igény — mondja Both.
A Mákóban már másodszorra sorra kerülô Nádas menti kórustalálkozót az idén a reformáció jegyében szervezték. Az évente háromszor megrendezett kórustalálkozónak sorra minden Nádas menti falu házigazdája. A rendezvény ötlete abból a megfontolásból fogalmazódott meg, hogy a Nádas menti falvak lakói nagyon jól ismerik egymást — gyakoriak a rokoni kapcsolatok is — viszont ritkán nyílik alkalmuk a találkozásra.
A hétvégi találkozó létrejöttét megnehezítették az ôszi betakarítási munkálatok, de ennek ellenére Both Sándor komoly terveket szô a jövôt illetôen. A következô mákói kórustalálkozóra meg szeretné hívni az inaktelki, a kerekdombi, az Írisz-telepi kórusokat, de a jegenyeieket is. Utóbbiaknak nagy létszámú kórusuk van, és noha római katolikusok, Both Sándor úgy véli, mégsem kellene ôket kihagyni a Nádas menti kórusok seregszemléjérôl.
Both Sándor szerint ez a rendezvény már gyökeret vert, és jó esélyei vannak arra, hogy hagyománnyá váljon, mert a kórustagok mindig sok munkával és odaadással készülôdnek minden találkozóra. A mákói karnagy szívesen beszél kórusáról, minden szavából kiérezhetô a kórushoz való ragaszkodása.
— Tisztelem és becsülöm azokat az embereket, akik a fáradságos munka után képesek eljönni próbákra rendszeresen, hetente kétszer. Miután a nôszövetségi gyûlésen kiderült, hogy az emberek szeretnék, ha a mákóiaknak is lenne saját kórusuk, nagyon sokan jelentkeztek. Még negyvenen is voltunk az elején, aztán a kezdeti hév alábbhagyott. De tudja, a mennyiségnél mindig fontosabb a minôség — mondja derûlátóan a karnagy.
A kórus egyik tagját sajtreszelés közben zavarom. Kérdezem, miért fontos számára a kórus. Megtudom, a mákóiaknak felüdülést jelent hetente egyszer-kétszer összegyûlni, de azonkívül, hogy a próbák kikapcsolódást jelentenek, a falu összetartási ösztönének az erôsítésében is fontos szerepet töltenek be.
A kórustalálkozóra eljöttek a vistaiak, a bogártelkiek és a türeiek, természetesen a két házigazda kórus is fellépett. A kórusok a kialakult szokást követve három-három egyházi mûvet adtak elô. A népes közönségben külföldi vendégek is tapsolhattak, hiszen a leeuwardeni református közösség tízfôs csoportja többnapos látogatóba érkezett Mákóba.
A hollandoknak már tízéves a kapcsolatuk a faluval, régi ismerôsként és jó barátként szoktak vissza-visszatérni. A magyar–holland ismeretség kezdete 1992-re tehetô, amikor Tóth János lelkész idejében Kelemen Attila professzor vitte el a leeuwardenieket Mákóba. Azóta sok idô telt el és sok minden történt, de igazán 2000-tôl errefelé gyorsultak fel az események. Kelemen János bácsi szerint az utóbbi ötven-hatvan évben nem építettek a faluban annyit, mint 2000-tôl napjainkig. Both György gondnoksága alatt intenzív fejlôdésnek indult az egyházi élet. A már említett, Kós Károlyról elnevezett népház feljavításán kívül holland segítséggel és a mákóiak áldozatos munkájával sikerült teljes mértékben felújítani a parókiát, valamint az épülôfélben levô imaház is komoly erôpróbát, de dicsôséget is jelent a Nádas menti falu lakóinak. Az imaház a téli viszontagságos idôjárástól való védekezés miatt is épül, hiszen az elképzelések szerint a téli hónapokban a falu népe a központi fûtéssel rendelkezô új otthonban fog összegyûlni istentiszteletre. Both György szerint, ha már elkészül az új ház, akkor nagyobb hangsúlyt fektethetnek a diakóniai munkára és jól felszerelt rendelô létrehozása is szóba jöhet.
A holland segítôkészség, amely nagymértékben hozzájárult a mákói építkezések és javítások megvalósításához, még mindig nem apadt ki, mert a vasárnap délelôtti istentiszteleten a vendégek ünnepélyesen bejelentették, hogy az 1906-ban készült orgona javítását is támogatják.
A hétszáz lélekszámú Mákó lakossága rohamosan fogy. Ezelôtt húsz-harminc évvel 1700-an éltek a faluban. Ha nem történik valami, néhány év múlva lakat kerül mind az iskola, mind az óvoda kapujára. Both György gondnok, aki egyben községi tanácsos is, abban reménykedik, hogy a kolozsvári drága élet elôbb-utóbb pozitív hatással lesz Mákó demográfiai mutatóira. — Vannak üres, eladó házak a faluban, ezért minden magyar családot szívesen látunk a településen, mert Mákó élni akar — hangsúlyozza Both.
Isten nem ver bottal! — tartja a szólásmondás. Áldott nagy szívérôl, de fôleg toleranciájáról híres városgazdánk, akinek legfôbb tevékenysége borsot törni a még ezer év eltelte után is barbáron maradt város- és országépítô nép orra alá, most az egyszer kiszúrt saját magával. Az — itt Kolozsváron — magától értetôdik, hogy alig lehet méltósággal, gond nélkül, felhôtlenül megtartani egy ünnepet. Mert a legfôbb városatya minden ilyesmitôl reszket és kifundál valamit, csak hogy megzavarja, ne engedélyezze, elutasítsa. Hát ez történt most is, a híres Fadrusz-szoborcsoport, Kolozsvár jelképének 100. évfordulójára rendezett ünnepség alkalmával. Ugyanott, persze hogy a látszatot tartsa, kicsit korábbi idôpontra ortodox gyászmisét tartatott papjaival. Arról gondoskodott, hogy húzza, halassza a mise kezdését, hadd tevôdjön egymásra a két dolog. De elszámolta magát. Többszörösen is. Rájöhetett, hogy nincs is annyi híve, mint gondolja, és mikor kisebbségben vannak — hál’Istennek — nem is annyira harciasak. És szépen végig kellett hallgatnia — Uram bocsá’ — azon a barbár nyelvezeten az ünnepséget, sôt, zászlók lengetése ide vagy oda, azt a barbár himnuszt is. Hiába, Isten nem ver bottal!
A FÜL SZEREPE A KÍNAI GYÓGYÁSZATBAN — Balázs Annamária elôadássorozatának következô részét kedden du. 4 és szerdán du. 6 órától hallgathatják meg a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. Az RMDSZ külmonostori szervezete szeretettel várja az érdeklôdôket.
OLAJ- ÉS PASZTELLFESTMÉNYEKBÔL NYÍLIK KIÁLLÍTÁS október 16-án, szerdán du. 5 órától a Pro Iuventute Galériában (Mócok útja 75.). A kiállított képzômûvészeti munkák készítôje: Bak Áron. Szeretettel várják az érdeklôdôket.
— Miért vett részt a Fadrusz-napi Mátyás-koszorúzáson a polgármester?
— Mert imádja az intenzív himnusztanulási kurzusokat.
Magyar képzômûvészek alkotásaiból nyílik kiállítás október 17-én, 15 órakor Stockholmban. A Tamás György szervezte tárlaton húsz ismert erdélyi vagy zömében erdélyi gyökerekkel rendelkezô mûvész, Aranyossy György, Bardócz Lajos, Bartos József, Damó István, Dániel Éva, Dudás Gyula, Essig Kacsó Klára, Gaál András, Imecs László, Kovács Éva, Leiter Artúr, Laczkó Aranka, Molnár Bertalan, Paulovics László, Petkes József, Sarkady Antal, Tolnay Tibor, Tompos Opra Ágota, Varduca Azaduhi és Veresspál festményei és grafikái tekinthetôk meg. A megnyitón bevezetôt mond Palotai Mária.
Novemberben ugyanitt kisplasztikákból és szobrokból rendez kiállítást az Egyetemes Magyar Képzômûvészeti Egyesület — Stockholm csoportosulást képviselô Tamás György. Távolabbi tervei közé tartozik egy Szentendrén, erdélyi örmény képzômûvészek munkáiból megrendezendô kiállítás, amelyre elôreláthatólag tavasszal kerülne sor.
A múlt hét végén újból az erdélyi örményekrôl esett szó Budapesten. A XI. kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat szervezésében az örmény katolikus templomban került sor A szamosújvári örmény temetô címû könyv bemutatására. A kiadvány szerzôje Balázs Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Mûvelôdési Alapítvány klubvezetô tanára, de alkotó munkájában értékes segítséget, támogatást kapott a Kis-Szamos menti régi Armenopolia egyik leglelkesebb, legtevékenyebb tagjától, Lengyel Máriától, aki különösen a könyvben található felvételek készítéséhez járult hozzá. A könyvet népes közönség elôtt Szongoth Gábor, a XI. kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat elnöke mutatta be. A könyvismertetô után színvonalas kulturális mûsoron vehettek részt a jelenlévôk (közöttük egy kis erdélyi küldöttség is). Ugyanebbôl az alkalomból Örmény temetôk címmel érdekes kiállítást is szerveztek a helyszínen.
A múlt hét végi rendezvény fôvédnöke ezúttal is a szamosújvári örménymagyar közösséget támogató Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesülete volt, amelynek elnöke, dr. Issekutz Sarolta rendszeresen tartja a kapcsolatot az erdélyi örmény közösségekkel és kulturális, mûvészi megnyilatkozásaival jelentôsen hozzájárul érvényesüléséhez.
Kolozsvár jelképe: Fadrusz Mátyás-szobra címû beszámolónkban a koszorúzók névsorában tévesen jelent meg az, hogy Vekov Károly a Reform Tömörülés nevében koszorúzott volna. A kolozsvári RMDSZ-képviselô elmondotta: a Nemzetépítô Platform elnökeként e szervezet nevében helyezett koszorút az emléktáblához.
2002. szeptember 19-én indult útjára — francia mintára — a Duna Televízió új sorozata, amely szakmai szempontból, ugyanakkor közérthetôen mutatja be a nagyközönségnek a tudomány legfrissebb eredményeit a nagyközönség számára. A sorrendben negyedik elôadást Romsics Ignác történész tartotta, aki többek között Trianon kérdésérôl is kifejtette véleményét.
Romsics professzor szerint — noha minden történésznek megvan a joga saját történetírásához — sikerült bizonyos kérdésekben konszenzust kialakítani, s ezek közé tartozik Trianon megítélése is. A történész kifejtette: bár a békeszerzôdés aláírása óta több mint 80 év telt el, sokaknak még most is megmagyarázhatatlan és feldolgozhatatlan a történelmi Magyarország felbomlása. Errôl tanúskodnak azok a tévhitek és legendák, amelyek a mai napig széles körben hitelre találnak. Az egyik ilyen megalapozatlan feltevés szerint Clemenceau francia miniszterelnök magyargyûlölete okozta a tragédiát, amely viszont magyar menyének a fiával szembeni viselkedésére vezethetô vissza. Még meseszerûbb az a magyarázat, amely a Bukarestbôl Párizsba küldött, és a döntéshozók ágyába fekvô román kéjnôk bájaival hozza összefüggésbe az új határokat.
Romsics szerint a történetírás Trianon okainak elemzésekor a belsô nemzetiségi problémákat éppúgy számba veszi, mint a 19. században kialakult új államok — Szerbia, Románia és Olaszország — Magyarország ellen irányuló irredenta törekvéseit, illetve a gyôztes nagyhatalmak stratégiai céljait — ám ezek közül egyiket sem abszolutizálja. Ugyanakkor, tette hozzá a történész, kétségtelenül figyelembe kell venni a szubjektív tényezôket is, például azt a tényt, hogy Philippe Berthelot, a francia külpolitika egyik legbefolyásosabb személyisége Benes barátja volt, s többek között ezért is gyûlölte a magyarokat. Elôadásában — amelyet a Duna Televízió is közvetített — Romsics felhívta a figyelmet arra, hogy a Trianonról szóló viták során meg kell maradni a racionalitás keretein belül, elhatárolódva a dilettáns vagy éppen manipulatív tudománytalanságoktól.
Szolnokon 2002. október 1–6. között rendezték meg a Nemzetközi Képzômûvészeti Filmszemlét és Vásárt. A fesztiválra 35 országból érkeztek vendégek, akiknek alkotásai három kategóriában szerepeltek. Az animációs, kísérleti és dokumentumfilmeket nemzetközi zsûri bírálta el, és versenybe 10, a Duna Televízió által készített dokumentumfilm került.
Az október 5-én rendezett díjkiosztó gálán a Tálentum címû portrésorozat két filmjét jutalmazták. Pacskovszky József Schéner Mihályról szóló alkotása a kategória fôdíjasa lett (rendezô: Pacskovszky József, szerkesztô: Mucsányi János, vágó: P. Kovács Gyula, operatôr: Czétényi Csilla), az Istállófiú a Pegazuson — Zórád Ernô garafikusmûvész címû portré a harmadik díjat nyerte el (rendezô: Rudas Gábor, szerkesztô: R. Takács Olga, vágó: Kabdebó Katalin, operatôr: Horváth Tamás).
A 78 éves, Kossuth-díjas Schéner Mihály mûvészetének a folklór az egyik tápláló forrása. Festményein, plasztikáiban a népmûvészet mellett jelen van a konstruktivizmus és a szürrealizmus is. Mindig közel állt hozzá a játék, a gyerekek világa. Kis kápolnákat, imádkozó sarkokat tervez, számukra: "…a gyerekek elbújhatnának, hogy az Istennel beszélgessenek. Szólaltassuk meg a gyermekek lelkében a harangokat! Itt kibeszélhetnék magukból a félelmeket és az örömöket. De ehhez meg kell fognunk a gyerekek kezét és bátorítanunk kell ôket ebben a gyilkolós világban. A médiacézárok véres képernyôivel nem vehetjük fel a versenyt, de ezekben a kis oázisokban mutassunk más látványt is a kicsiknek. A szépség igazság. Vegyük körül ôket vele."
A 90. életévét betöltött Zórád Ernô grafikusmûvész neve fogalom a Budapest-rajongók körében: nélküle ugyanis számos régi városrészrôl semmilyen képünk nem lenne. Zórád Ernô megfestette az eltûnt Tabán varázslatos hangulatait, házait, embereit, az errôl készült albuma sokak féltett kincse. Emlékeibôl pompás, eredeti rajzokkal illusztrált naplókat állított össze, montázstechnikája bravúrosan idézi fel az eltûnt évtizedeket, egy nagyváros hajdani fénykorát. Kitûnô mesélô, ma is aktívan dolgozó festô Zórád Ernô, nagy élmény a vele való találkozás. Eddig megélt 90 évében megelevenedik az egész XX. század.
A Romániában egyedüli és a világon is ritkaságszámba menô szászfenesi Vízügyi Múzeum különösen szép környezetben, azon a helyen található, ahol 1898-ban a Kolozsvár ivóvízzel való ellátását szolgáló, elsô föld alatti vízszivattyút üzembe helyezték.
A megalakulásának tizedik évébe érkezett létesítmény olyan egyedi kiállítási tárgyakkal büszkélkedhet, amelyeket az egykori Vízmûvek alkalmazottai megôriztek az utókornak. A rendkívüli ipartörténeti értéknek számító kiállítási tárgyakat szemlélve nyomon követhetjük a kolozsvári vízgazdálkodás több mint százéves történetét. Ugyanakkor írásos dokumentumok, térképek, tervrajzok, nyilvántartások és fényképek árulkodnak a város ivóvízzel való ellátásának fejlôdésérôl. A kiállítási tárgyak egyike-másika, bár az idô rég eljárt fölöttük, még mindig üzemképes, mintegy bizonyítékául annak, hogy hogyan dolgoztak eleink.
A jelenlegi múzeumot 1992-ben hozták létre a szakemberek a rendelkezésükre álló gazdag anyagból. A létesítmény azóta folyamatosan bôvül a Romániában fellelhetô, vagy külföldrôl beszerzett szakanyaggal.
A vendégkönyv tanúsága szerint a múzeumot az érdeklôdôk szívesen látogatják.
Nemrég két írás címe is zavart okozott tudatomban. A Szabadság szeptember 24-i számában Y. Szabó Gyula El a kezekkel Koreáról! írásából kiderül, hogy Korea és a cikk csupán a MASH sorozat által hozható kapcsolatba. A cikkíró elmélkedésében az egyiknek semmi köze a másikhoz. Persze nem csupán a cím — írás összefüggésen lehetne vitatkozni, az eléggé felületesen megírt "pacifista" (lásd: Tisztelt Kórodi úr!, Szabadság, szept. 30.) kiáltványban honnan az indulatosság Amerika iránt, és az elnézô magatartás Szaddam Irakjának irányában. Az olyan kijelentésektôl, miszerint George W. Bush "az olajmágnások lakája", "tehetségtelen elnök", leesett az állam. Ismerek jó néhány baloldali újságírót, elemzôt, de ilyen felületességet soha nem vennének a szájukra. A terrorizmus, tisztelt Szabó Gyula, nem mumus, hanem tény, korunk egyik legveszélyesebb fegyvere. Veszélyesebb, mint az amerikai atombomba, mert ameddig elsülne az elsô, addig több ezer palesztin, arab és egyéb fanatikus ember robbantja föl magát, ártatlan emberek tízezreinek életét oltva ki. Az atomháborúval való ijesztgetésnek amúgy sincs sok alapja, annyira még a tehetségtelen G.W. B sem ütôdött, hogy bevesse ezt az eszközt. Hacsak a nem épeszû Husszein, aki még a saját népét is módszeresen irtja, meg nem elôzi. Nem szabad lebecsülni Irak pusztító erejét, atom- vagy biológiai fegyvereit.
Egy háború kirobbantására semmiféle mentség nem hozható fel. De ne keressünk mentséget a bin ladenek, husszeinok számára se. Az interkontinentális rakéták, a mûholdakról irányítható fegyverek, a szofisztikált és ultraszofisztikált technika korában hagyományos háborúról nem is igen beszélhetünk. Egy nagy tudós egyszer a következôt válaszolta újságírók kérdésére: "Uraim, a negyedik világháborút majd kôbaltákkal vívják." Egy harmadik a civilizáció nyomát is elpusztítaná. Ezért kell a terrorizmust csírájában elfojtani, az emberiség pusztító vadhajtásait levágni. És ehhez — sajnos vagy nem — kell egy olyan világhatalom, mint az Egyesült Államok.
Y. Szabó Gyula írására kissé szokatlan logikával reagált Kórodi Zoltán cikke (El a kezeket Irakról!, Szabadság, szept. 30.), amelyben a cím és az írás tartalma között szintén nincs semmi összefüggés. És, sajnos, ettôl az írástól sem lettünk okosabbak. Ennyi baj legyen, mondhatnánk, csak hát az amerikai elnök és népe iránti felemelô gondolatok sántikálnak. "Ôk készítették el az atombombát, ôk küldtek elsôként embereket a Holdra, ôk építették meg az elsô atomerômûvet, ôk találták fel és tökéletesítették a lézert…" — írja Kórodi úr.
Mondanom sem kell, hogy az Egyesült Államok "népét" több száz nemzetiség képviseli. (Az ôslakosság egyébiránt az indián.) Nos, itt álljunk meg egy pillanatra, és lássuk, a K. Z által említett, valóban korszakalkotó, ill. új korszakot nyitó felfedezések kinek a nevéhez (milyen nemzetiségû emberekhez) kötôdnek.
A második világháború kirobbanásakor éppen folyamatban volt a maghasadás kutatása. Elsôként a dán Niels Bohr veti fel, hogy az urán-235 atommagja az, amelyben legvalószínûbb a láncreakció beindulása. Albert Einstein gyôzte meg Roosevelt elnököt, mennyire szükséges — a németeket megelôzve — az atombomba létrehozása. (Einstein, mint tudjuk, egész életében tiltakozott a bomba bevetése ellen, de létrehozását — elrettentés céljából — támogatta.) Így született meg a Manhattan-terv, melyben a világ szinte összes jelentôs atomfizikusa részt vett, nemzetiségtôl függetlenül. Robert Oppenheimer vezetésével (Teller Ede nagymértékû hozzájárulásával) született meg az elsô atombomba. Szinte ezzel egy idôben a Chicagóban élô olasz fizikus, Enrico Fermi megépíti az elsô atomreaktort. (No, lám, ô sem amerikai!) Embereket a Holdra amerikaiak tán ma sem küldtek volna, ha nem menekül hozzájuk Wernher von Braun, a kiváló német feltaláló. (A V-1 és V-2 rakéták megteremtôje, amivel a németek Londont bombázták. Késôbb ezek tökéletesítése révén építették meg a 111 méteres óriásrakétát, a Saturn-V-t, amely az Apolló-11-et a Hold felé röpítette.) A (rubin) lézert egy bizonyos Theodore Harold Maiman nevû ember fedezte fel 1960-ban. Ô sem ott született. A nagy "amerikai" találmányok között — amelyeket K. Z. meg sem említ — ott található a magyar Neumann János matematikus, a princetoni egyetem professzora által feltalált és tökéletesített számítógép (1946), vagy Teller Ede hidrogénbombája stb.
Az amerikaiak annyiban voltak "okosabbak" a többi népnél, amennyiben a kényszer szülte szürkeállomány-importra hatalmas pénzeket szántak, álomlaboratóriumokat hoztak létre. A XX. század elején hatalmas emberáradat lépett Amerika partjaira, köztük tudósok, feltalálók. Ugyanez történt a II. világégés után, magyar részrôl pedig 1956-ot követôen is.
Ne akarjunk a rablóból pandúrt fabrikálni, még pacifistaként se, de az sem jó, ha egy "népet" egy kalap alá veszünk. Szôröstôl, bôröstôl, elnököstôl, atombombástól, rakétástól.
Szerencsémre Nánó Csaba nem az írógépet ejtette a fejemre, csupán tudatbeli zavarát próbálja cikkemnek tulajdonítani. A véleményhordozó cikk nem esszé, se nem történelmi tanulmány. Másrészt az újságírás jobb- és baloldalúsítása, ami pillanatnyilag Magyarországon dívik, megtévesztô és ugyanakkor tendenciózus, mert ezek a fogalmak, sajnos, régiónkban erkölcsi töltetûek, s erre spekulál az, aki egy újságcikket ebbôl a szempontból besorol. Innen származik aztán a zavar, hogy ugyanaz a személy egyszer balos, máskor jobbos. Az írást lehet jobb- vagy baloldali ideológia alátámasztására felhasználni, de az írás önmagában az objektív valóság tükrözése. Még fokozottabban egy újságcikk. Aki nem állt be senki szolgájának ötven évig, ezután sem fog. Jisquard d’Estain tagadhatatlanul jobboldali, G. Schröder inkább balos, mégsem akar egyik sem háborút. Azonkívül számolja meg azt a több ezer palesztínt, s ha eljutott százig, szóljon. S annak is nézzen utána, kinek vannak olyan szofisztikált fegyverei. Mert bizony a terrorizmus az mumus, az is a célja, csakhogy Bush (akirôl véleményem fenntartom) még annál is nagyobb mumus akar lenni. Kis országnak lehet megszállott vezetôje, nagynak nem?
A tudat zavara tovább tart, amikor többedmagával ("sem lettünk okosabbak" — írja) nem érti a Kórodi Zoltán indulattal bár, de becsületesen megírt ellenvéleményét s bôvebb lére eresztve megismétli ahhoz fûzött magyarázatomat.
Akik a békéért kiálltak, a hatalommal kellett inkább hadakozniuk, nem sorstársaikkal. Sorolhatom: Jean Jaurès, Anatole France vagy akár a magyar Babits Mihály, akit háborúellenes költeménye miatt elhelyeztek tanári állásából.
Megismétlem: a terrorizmus pillanatnyi ürügy, eszköz más célok elérésére. Annak felszámolása más stratégiát és taktikát követel.
PLUSZ. A Szabadság szept. 25-i számában szerepel a "Schola gregoriana Monostorinensis gregorián kórus". Ebben a megnevezésben fölösleges legalábbis a gregorián jelzô. Három lapszámmal errébb szóba jönnek "a Kôkert (Hasdeu) utcai diáklakások". Ezeknek talán csak pár tucat lakója tudja, hogy a Hasdeu név s-e alá nem kell "farkinca". Okt. 2-án olvassuk, hogy valahol "a súlylökés egyik vállfajaként törpéket dobálnak". Ehhez a sporthoz váll is szükséges, és a vállnak vannak "fajai" (erôs, nôi stb.), de a ’fajta, fajon belüli változat’ jelentésû válfaj l-jének a megduplázása legalábbis sajtóhiba. Újabban elég gyakori. Teljesen váratlan sajtóhiba a "Nobblesse oblige" kettôs b-je — október 3-án. Másnap megtudjuk, hogy "Felsôszellôn megkoszorúzták Madách emléktábláját". A helynév második s-e fölös, mert az Alsósztregovától dél-délnyugatra levô Felsôzellô (Nagyzellô) nevének az utótagja nem a szellôjegyzetírónak oly kedves — ótörök eredetû — szélbôl jövô szellô, hanem a szintén ótörök etimonú szölô (szôllô, szellô) gyümölcsnév változata. A fenti módon fölöslegessé vált s-t ajánlatos azonnal hasznosítani, ui. 7 mm-rel fölötte Bussán helyett Busán áll (Bussa délkeletre van Felsôzellôtôl). Az érintett szövegben 6 sorral alább elôforduló Csesztve nevében nincs betûhiány.
MÍNUSZ. Nem jó t nélküli fáradságot helyezni ebbe a mondatba: "Finn lektoraink fáradságot nem ismerve... tartották a fakultatív nyelvórákat" (Helikon, 2002/17). A fáradság ugyanis fáradozás, a fáradtság pedig többnyire ezt követô állapot. (Persze igazából nincs fáradhatatlanság, miképp nincs perpetuum mobile sem. Vö. Piave: La donna è mobile.) A d nemcsak fontos hangjegy, hanem fontos betû is Schlandt nevû orgonamûvészek nevében (vö. Szabadság, okt. 5.). Mivel pedig a d után sok ábécében e következik, itt jelezzük: a Márki Sándortól szerkesztett Mátyás Király Emlékkönyv kiadója az Athenaeum (ejtsd: aténéum), nem az "Atheneum" (vö. RMSZ, szept. 6.).
KONTRA. Gyakori az egyes és a többes szám hibás használata. Ahogy nem helyes azt mondani, hogy valakinek "két kezei vannak", úgy helytelen a többes szám ebben a szövegben: "Molnár János és Szeibert István osztják meg velünk élményeiket" (Szab., 2002. 9. 7.). Még zavaróbb az egyes szám két oldallal elôbb (a tizediken): "A mienk az egyike azon szervezeteknek, amely (!) szervezésileg jól áll." Továbbá: "azon ritka sportriporterek, szerkesztôk közé tartozik, aki (!) aktív sportoló" (uo., szept. 14., 4. old.). Szeptember 28-i számból: "...olyan szilárd elhatározásokat és fogalmakat öntött szavakba, amely (!) a metafitika törvényeit is meghazudtolta volna, hacsak az emberi akaratot kapcsolatba lehetne hozni a fizikának eme (recte: emez) ágával." Illik tudni, hogy a metafizika nem a fizika ága. A fizikát is tanító és Fichtét is fordító Körmöczi János pediglen sose írta a nevét y-nal (cf. RMSZ, szept. 26-i sz., 4. old.). — Komoly baj lehet abból, ha valaki a pénteket csütörtöknek veszi, mert erre biztatja a szept. 27-i Szabadság-szám 5. hasábja. — Egy — véletlenül épp csütörtöki — hetilap szerint Pausztovszkij egyik "kedvelt hollandusának, Andersennek szentelte Az éjszakai delizsánsz címû mûremek novelláját" (A Hét, idei 36. sz.). Nos, nem kell túl dilettáns delektációval szófejteni és — petôfiesen szólva — "diligenter frekventálni" dán vagy nem dán alkotóknak szentelt kurzust annak tisztázásához, hogy mûremek melléknév nincs. A mûremek: választékos stílusban használt fônév. Jelentése: ’kiváló képzômûvészeti, iparmûvészeti vagy (ritkán) ipari alkotás’. Az egyébként iparkodó Könyvkuckó Kiadó részérôl pedig sok minden váratlan. Meglep például az, hogy az év nélkül megjelent, Barta–Farkas–Kis-féle, két szaklektortól is átnézett Irodalmi fogalomtár szerint a memoár "igazi virágzásnak a reneszánszban indult (Richelieu, Mme de Staël, Casanova)". Közülük a legidôsebb is jóval a reneszánsz késôi — "a XVI. század végéig" számítható — szakasza u t á n született. Az idézett fogalomtár La Rochefoucauld nevének a d-jét végig t-vel helyettesíti, Baranyai Decsi Jánost meg átkereszteli, mondván, hogy Erasmus Adagia címû mûvét "magyarra Baranyai Decsi Gáspár fordította".
Itt köszönjük meg kedves kollégáinknak jelen rovatunk alkotó, bakigyártó támogatását, és elnézést kérünk apróbb gikszereik mellôzéséért.
Saját csapdájába esett bele szombaton a Fadrusz-napi Mátyás-koszorúzásnál Kolozsvár fura ura.
Forgatókönyvével (a szobor körüli legyeskedésének idôzítésével, az ortodox papok és lobogós magánkülönítményének jelenlétével) a magyarság méltóságteljes emlékünnepségének megtorpedózását vette célba. És helyette mit kapott? Csupa olyant, amit csak rémálmaiban láthat: ôt és színes kíséretét teljesen mellôzték, beleszürkült abba a templomból kitódult tömegbe, amely valósággal lesöpörte ôt a színrôl, neki nyilvános közegben talán soha ennyi magyar szöveget (különös tekintettel az igazságos király és a hajdani kolozsvári bíró esetére vonatkozó példabeszédre) nem kellett elviselnie, mint akkor, ráadásul mindezt magyar zászlók és magyar kormányküldöttség szomszédságában, a fülébe húzott Himnuszunk hatása alatt. Megszeppent, csendes tábora szánalmasan suta zászlólengetési diverzióval igyekezett a szónokokat eltakarni a hallgatóság elôl, vezére pedig mindhiába várta, hogy végre ôt is mikrofonhoz kéressék.
Egy szó, mint száz, aligha fogja sikeres élményei között megôrizni a szabadtéri sokkterápiát, amelyben 2002. október 12-én részesült. Köztudott, hogy nyilvános színjátékának célpontja az az összmagyar jelkép és kulturális világörökségi kincs volt, amelyet már megpróbált eltüntetni, elköltöztetni, majd pedig feltáblásításával kisajátítani, vagyis a "honfoglalást" Fadrusz János örökérvényû remekmûvére is kiterjeszteni. Szombati fiaskója annál is súlyosabb, mert azt saját kezûleg készítette elô: intézkedett a szobortalapzat megtisztításáról, a környék járdáinak újraaszfaltozásáról, a mûemlék elôtti térségnek kaviccsal való feltöltésérôl, illetve megint ragaszkodott történelemátírói "küldetéséhez".
A másik oldalról kellemes meglepetésként hatott, hogy (legalább ilyen ritka és rangos alkalomkor) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képes a mintaszerû szervezômunkára. A demokrácia jótékony velejárójának (azaz a már beindult belsô választási kampánynak) tudható be, hogy a szövetségi elnök képes volt a helyszínhez igazított tartalmú, egyáltalán nem langyos, megalkuvó beszédet írni, és azt el is merte mondani. Alig néhány lépésnyire a címzettektôl. Az viszont ismételten balkáni diplomáciai ingoványra utal, hogy a bukaresti kormány az utolsó pillanatban lemondott a magyar kormány szintjén való képviseletérôl Kolozsváron. Talán, mert nem mert annyira színt vallani a helyi kiskirály ellen, mint ahogyan az fogja a következô napokban feltüntetni a rá jellemzô módon a "szörnyûséges szociáldemokrata-udémérista románellenes paktum" eme friss példáját.
A kolozsvári élpolgár szombati sokkterápiája, az ô együttmûködésének is köszönhetôen, végrehajtatott. Hogy mégsem sikerült, arról nem a kezelést elvégzôk tehetnek. Mert, sajnos, vannak gyógyíthatatlan esetek, amikor a jótékony sokkból csak a soknak marad nyoma.
l A Bukaresti Dinamónak (férfiak) nem sikerült továbbjutni az EHF-kupában, annak ellenére, hogy Buzãuban hétgólos, 33–26-os sikert aratott a lengyel Slask Wroclaw ellenében: Dinamó–Slask Wroclaw 33–26. A lengyelek az elsô mérkôzésen 29–17 arányban nyertek.
l A Sãvinesti-i Fibrexnylon Belgrádban szenvedett hétgólos vereséget a helyi Partizántól (22–15 a szerbeknek), de ennek ellenére összesítésben 43–41-es aránnyal továbbjutott, s így az elsô hazai férfi kézilabdacsapat, amely bekerült a Bajnokok Ligája csoportmérkôzéseibe. Az elsô mérkôzésen, Bákóban 28–19 volt a végeredmény a moldovaiak javára.
l A Bukaresti Rapid nôi kézilabdázói kettôs gyôzelemmel léptek tovább az EHF-kupában, miután Törökországban is gyôzedelmeskedtek az Isztambuli Uskudar felett, 32–30 arányban. Az elsô mérkôzésen 36–26 volt a végeredmény.
l A Challenge-Cup-ban a Bukaresti Steaua férfi kézilabdázói hazai pályán sem tudtak ellenállni a dán Tvis Holstebro csapatnak, amely, miután Dániában 32–18 arányban nyert, most 26–21-gyel bizonyult jobbnak és búcsúztatta a katonacsapatot.
l Búcsúzott a nôi Bajnokok Ligájától a Râmnicu Vâlcea-i Oltchim. Az együttes ugyan 24–22 arányú gyôzelmet aratott hazai pályán, ám a norvég Oslói Nordstrand 11 gólos elônnyel érkezett (32–21), s a két gólos siker kevés volt a boldogsághoz. Az Oltchim az EHF-kupában folytathatja. Ugyanezen a vetélkedôn indul a Kolozsvári U-Ursus és a Nagybányai Selmont is, ellenfeleik a keddi és szerdai sorshúzás után válnak ismertté.
lHazai vereség után idegenben elért döntetlennel búcsúzott a férfi EHF-kupától az Orosháza a 32 közé jutásért vívott párharcban: Portovik Juzsne (ukrán)–Orosháza 26–26 (14–9), az ukrán együttes 60–52-es összesítéssel jutott tovább.
l Hatgólos gyôzelme ellenére az EHF-kupában folytatja szereplését a Dunaferr nôi csapata, mivel nem tudta ledolgozni az elsô meccsen szerzett 7 gólos hátrányát a spanyol Ferrobus Mislata ellen a Bajnokok Ligája 16 közé jutásért rendezett visszavágó mérkôzésen: Dunaferr–Ferrobus Mislata (spanyol) 31–25 (17–15). A Ferencváros viszont már ott van a BL csoportmérkôzésein.
l A legjobb 32 közé jutott a Debrecen nôi csapata az EHF-kupában, miután hét góllal gyôzött hazai pályán a portugál Madeira ellen: Debrecen–Madeira (portugál) 29–22 (15–12). A Debrecen 57–56-os összesítéssel jutott tovább.
l A C-osztály nyolcadik csoportjának eddig nem közölt eredményei: Kôvárhosszúfalui Plastunion–Tordai Aranyos FC 5–2 (a Kolozs megyeiek góljait Gabi Pop — 11 m, 20. perc és Nicoarã — 77. perc szerezte), Avasfelsôfalui Avas–Dési CF 01 1–0, Érábrányi Petrom–Máramarosszigeti Marmatia 4–1, Kürtösi Frontiera–Nagykárolyi Victoria 2–0 és Szatmárnémeti Szamos–Sarmasági Bányász 1–2; a Bethleni Szamos Gáz szabadnapos volt.
A következô fordulóban (október 19-én, szombaton): Aranyos FC–Egyesülés, Dési CF 01–Olimpia, Marmatia–Bethlen, Armãtura–Petrom, Borosjenô–Plastunion, Victoria–Avas és Sarmaság–Kürtös; a Szamos szabadnapos.
A sorrend:
1. Egyesülés 6 5 1 0 17–4 16 ; 2. Armãtura 7 5 0 2 21–6 15 ; 3. Avas 7 4 1 2 14–10 13 ; 4. Sarmaság 6 4 1 1 9–5 13 ; 5. Borosjenô 7 3 3 1 16–8 12 ; 6. Bethlen 6 3 2 1 15–7 11 ; 7. CF 01 6 3 1 2 9–5 10 ; 8. Victoria 6 2 1 3 10–11 7 ; 9. Kürtös 7 1 4 2 6–9 7 ; 10. Szamos 7 2 0 5 7–20 6 ; 11. Marmatia 7 1 2 4 7–13 5 ; 12. Petrom 6 1 2 3 6–14 5 ; 13. Aranyos 7 1 2 4 5–14 5 ; 14. Plastunion 6 1 2 3 7–20 5 ; 15. Olimpia 7 0 4 3 7–10 4
l Ismét Cornel Dinu a Bukaresti Dinamó edzôje. Egy éven belül harmadszor lett a Dinamó csapatának vezetôedzôje Cornel Dinu. A szakember a klub vezérigazgatói székét hagyta ott a kispadért. A Dinamó 7 forduló után nyolc ponttal csak a nyolcadik helyen áll a bajnokságban, s hátránya tíz pont a listavezetô Rapid mögött. Az eddigi tréner, Florin Marin a múlt héten mondott le a gyenge szereplés miatt. Az együttesnél ez a hetedik edzôváltás január óta.
l A Serie B 7. fordulójának eredményei: Livorno–Ternana 1–2, Messina–Vicenza 3–1, Salernitana–Palermo 3–1, Verona–SSC Nápoly 2–2, Sampdoria–Catania 1–0, Triestina–Cosenza 1–0, Venezia–Genoa 0–1, Ancona–Siena 1–1, Bari–Lecce 1–1, Cagliari–Ascoli 1–0. A táblázat:
1. Sampdoria 5 3 2 0 8–4 11 ; 2. Ternana 5 3 1 1 7–3 10 ; 3. Lecce 5 3 1 1 10–7 10 ; 4. Cagliari 5 3 1 1 5–3 10 ; 5. Bari 5 2 2 1 5–2 8 ; 6. Siena 5 2 2 1 3–2 8 ; 7. Ancona 5 1 4 0 7–5 7 ; 8. Genoa 5 2 1 2 6–4 7 ; 9. Triestina 5 2 1 2 5–6 7 ; 10. Nápoly 5 1 3 1 7–7 6 ; 11. Livorno 5 2 0 3 5–5 6 ; 12. Cosenza 5 2 0 3 5–7 6 ; 13. Palermo 5 2 0 3 6–9 6 ; 14. Salernitana 5 2 0 3 6–10 6 ; 15. Verona 5 1 2 2 5–5 5 ; 16. Catania 5 1 2 2 6–8 5 ; 17. Venezia 5 1 2 2 5–7 5 ; 18. Ascoli 5 1 2 2 2–4 5 ; 19. Messina 5 1 1 3 6–8 4 ; 20. Vicenza 5 0 3 2 4–7 3
Brazília nyerte az Argentínában lezajlott férfi világbajnokságot, miután a döntôben 3–2-re legyôzte Oroszországot.
A dél-amerikai ország most elôször nyerte el a rangos trófeát. Gyôzelme egyúttal visszavágás volt azért a húsz évvel ezelôtti vereségért, amelyet történetének elsô vb-döntôjében szenvedett el a Szovjetuniótól.
Olaszország, amely az elôzô három világbajnokságot megnyerte, csupán az ötödik helyen végzett, miután a helyosztón ugyancsak 3–2 arányban legyôzte a házigazda Argentínát.
A bronzéremért vívott harcban a francia válogatott meglepetésre legyôzte az olimpiai, illetve Európa-bajnok jugoszlávokat.
Eredmények:
döntô: Brazília–Oroszország 3–2 (–23, 25, 20, –23, 13); a 3. helyért:Franciaország–Jugoszlávia 3–0 (23, 23, 16); az 5. helyért: Olaszország–Argentína 3–2 (–27, 17, 22, –22, 22); a 7. helyért: Görögország–Portugália 3–2 (–21, 20, –23, 21, 12).
Az elsô öt fordulóban egyetlen gyôzelemre futotta a férfi A-osztályban szereplô Kolozsvári BU Poli Carbochim erejébôl. Igaz, a bajnokság elsô hat helyén álló csapat közül csak Marosvásárhellyel nem játszott az idény elején az elôdöntôbe kerülést célul kitûzô Carbochim.
Az ötödik forduló eredményei: BU Poli Carbochim–Bukaresti Rompetrol 68:76; Temesvári Petrom Elba–Pitesti-i BCM 75:63; Brassói Romradiatoare–Ploiesti-i CSU 80:90; Jászvásári Poli–Aradi West Pet-rom 86:124; Marosvásárhelyi BC
Muresul–Bukaresti Dinamó-Erbasu 81:86; Fieni-i Cimentul–Bukaresti Rapid Isover 70:62.
A rangsor:
1. Dinamó-Erbasu 5 5 0 477:317 10 ; 2. West Petrom 5 5 0 442:332 10 ; 3. Rompetrol 5 5 0 436-372 10 ; 4. BC Muresul 5 3 2 423:377 8 ; 5. CSU Ploiesti 5 2 3 409:405 7 ; 6. BCM Pitesti 5 2 3 359:387 7 ; 7. Petrom Elba 5 2 3 376:407 7 ; 8. Cimentul 5 2 3 372:409 7 ; 9. Romradiatoare 5 2 3 390:434 7 ; 10. Alexandria 4 2 2 321:310 6 ; 11. Nagyszeben 4 2 2 320:315 6 ; 12. BU Poli C. 5 1 4 324:370 6 ; 13. Jászvásári Poli 5 1 4 359:504 6 ; 14. Rapid Isover 5 0 5 373:442 5
A nôknél még csak három fordulót játszottak le, és a két Kolozs megyei csapat itt is a táblázat második felében foglal helyet. A hétvégi eredmények: Kolozsvári U ACSA Terapia–Dési Tiger Rom-Can 62:50; Govorai CET–Târgovistei Livas Petrom 37:73; Bukaresti Olimpia–Bukaresti Rapid 45:79; Aradi BC ICIM–Bukaresti Sportul Studentesc 68:52. A sorrend:
1. Livas 3 3 0 227:123 6 ; 2. Rapid 3 3 0 218:171 6 ; 3. BC ICIM 3 2 1 190:168 5 ; 4. Sportul 3 2 1 194:191 5 ; 5. U ACSA Ter. 3 1 2 190:185 4 ; 6. Govorai CET 3 1 2 145:196 4 ; 7. Dés 3 0 3 152:206 3 ; 8. Olimpia 3 0 3 122:198 3
l A svájci Roger Federer nyerte a 800 ezer dollár összdíjazású ausztriai férfi tornát, miután a döntôben 2:09 óra alatt, négy játszmában legyôzte a cseh Jiri Novakot.
Végeredmény: Federer (svájci, 6.)–Novak (cseh, 5.) 6:4, 6:1, 3:6, 6:4. Federer negyedszer diadalmaskodott ATP-tornán, mostani sikeréért 120 ezer dollárt kapott.
l Újabb bravúros tornagyôzelmet aratott Paul-Henri Mathieu. A 20 éves francia játékos egy hete Moszkvában diadalmaskodott, most a 800 ezer dollár összdíjazású lyoni viadalon sem talált legyôzôre. Az ATP Race-ben 49., a hagyományos világranglistán 47. Mathieu a fináléban a brazil Gustavo Kuertent múlta felül három szettben. A döntôben: Mathieu (francia)–Kuerten (brazil) 4:6, 6:3, 6:1.
l A belga Kim Clijsters nyerte a 625 ezer dollár összdíjazású németországi nôi tornát, miután a döntôben 1:55 óra alatt legyôzte a szlovák Daniela Hantuchovát. Clijsters, aki a nyolcadik WTA-tornán diadalmaskodott, sikeréért egy 97 ezer dollár értékû Porsche Boxster gépkocsit kapott.
Végeredmény: Clijsters (belga, 6.)–Hantuchova (szlovák, 8.) 4:6, 6:3, 6:4.
A japán nagydíj végeredménye legfeljebb csak az összetettbeli "bronzérmes" helyezésekbe szólhatott bele, mégis a már világbajnok német Michael Schumacher (Ferrari) mindenképpen nyerni akart Szuzukában. Egyrészt azért, hogy világbajnokhoz méltóan zárja 2002-es szereplését, másrészt azért, hogy újabb rekordot állíthasson fel.
A kitûzött célt nem volt nehéz elérni, hisz a tûzpiros lovacskás istálló továbbra sem talál magának ellenfelet. Schumacher rajt–cél gyôzelmet aratott, mögötte csapattársával, a hátvéd brazil Rubens Barrichellóval újabb kettôs gyôzelmet írhat számlájára az olasz csapat.
Ez viszont nem hozott változásokat az élbolyban, amelyben meglepetésre a két McLaren az 5–6. helyre szorította le az erôsebb BMW-Williamset. A brit David Coulthard autója azonban nem sokáig bírta a strapát, már a 7. körben felmondta a szolgálatot, de hasonlóan járt a verseny vége felé a német Ralf Schumacher is, aki szintén a 3. helyrôl kényszerült kiállásra. Így a két csapattárs, a finn Kimi Räikkönen és a kolumbiai Juan-Pablo Montoya futott be a célba a két piros kocsi után. Meglepetésre azonban — és a helyiek nagy örömére — az 5. helyet az eddig pontnélküli japán Takuma Szato (Jordan) szerezte meg. Hatodiknak a brit Jensen Buton (Renault) futott be. A versenyt mindössze 10-en fejezték be.
A Ferrari éve volt
Az idei kiírás kétségkívül a Ferrari éve volt, amely szinte csak akkor nem nyert futamot, ha nem akart. A szenzációs szereplésért minden dicséret megilleti Schumit és Barrichellót, de a technikai stáb és vezetés minden tagját is. Akiknek köszönhetôen sajnos elestünk a látványos, izgalmas versenyektôl, hiszen már az idény elején nagyjából tudtuk, ki lesz a világbajnok, s akiknek köszönhetôen idônként eltûnt a pályáról a sportszerûség, a csapatérdek javára.
A piros autók, mint arról az idény közben szóltunk, rekordot rekordra döntöttek meg, egyenesen halmoztak, talán hosszú is most újra felsorolni az egész sort. A legfontosabb azonban kétségkívül Michael Schumacher 5. vb-címe, hiszen ennyiszer csupán a legendás Juan Manuel Fangio emelhette feje fölé a világbajnoknak járó serleget. Cserében viszont hadd szóljunk a legutóbbi, Szuzukában beállított rekordról.
Schumacher az eddigi egyetlen pilóta, aki egy idény minden versenyén a dobogóra állhatott! Ez sokat elmond a Ferrari technikai felkészültségérôl, de a német pilóta tehetségérôl is. A 17 futam alatt Schumacher 11 gyôzelmet aratott, ötször volt második és egyszer harmadik. A másodhegedûs Barrichello is legjobb idényét zárta, négy futamelsôséggel, ami azt jelenti, hogy a Ferrari összesen 15 futamot nyert meg a 17-bôl! Ez pedig szintén rekordnak számít, korábban a McLaren színeiben versenyzô Alain Prost és Ayrton Senna ért el 7+8, azaz szintén 15 sikert. Az ô idejükben viszont még csak 16 futam volt egy évben.
Ferrari–"Világválogatott" 221–221
Vasárnap Michael Schumacher pályafutása 64. futamgyôzelmét aratta, a Ferrari pedig idei kilencedik, sorozatban ötödik kettôs sikerét ünnepelhette. S még egy apróság: ha alaposan összeszámoljuk a világbajnoki pontokat, rájövünk, hogy a Ferrari ugyanannyi pontot gyûjtött, mint az összes többi csapat összesen. Ez is sok mindent elárul a Ferrari, illetve a két pilóta fölényérôl. A Ferrari és a többiek közötti szakadék jövôig nem hidalható át, legfeljebb a Williams érheti utol és szoríthatja meg valamennyire a jelenlegi legjobb csapatot. A versenyek izgalma, látványossága érdekében talán tényleg szükség lenne valami módosításra. Bernie Ecclestone és Max Mosley elképzeléseit már ismertettük, kérdés azonban, át tudják-e ültetni a valóságba is azokat. Hiszen az erôs(ebb) csapatok érthetôen ellenzik a fura elképzeléseket (mint például, hogy a pilóták ezentúl minden futamon más csapat autójával induljanak), s valahol lehet, hogy igazuk is van. E módosítások, a "nagyhatalmak" visszavágása, a technikai fejlôdéseket háttérbe szorító szabványosítás helyett sokkal hasznosabb lenne például a kis csapatok segítése, felkarolása, hogy azok technikailag utol tudják érni a mostani legjobbakat. Persze, ez sem a legjobb megoldás, hiszen anyagi erôfeszítéssel jár, s a "nagyurak" nem szívesen nyúlnak dollármillióikhoz.
Ilyen körülmények között a következô idényig még nagyon sok minden változhat az autósport elitkategóriájában. Mi azonban nem tehetünk mást, mint hogy gratulálunk az idei nyerteseknek és reménykedünk abban, hogy jövôre a versenyek izgalma, a szebbnél szebb elôzések és a kiélezett harc nem engedi, hogy elbóbiskoljunk a tévé elôtt a versenyek közben.
Az 53. Forma–1-es világbajnokság végeredménye 17 futam után: pilóták: 1. Michael Schumacher 144 pont, 2. Barrichello 77, 3. Montoya 50, 4. Ralf Schumacher 42, 5. Coulthard 41, 6. Räikkönen 24, 7. Button (angol, Renault) 14, 8. Jarno Trulli (olasz, Renault) 9, 9. Eddie Irvine (ír, Jaguar) 8, 10. Nick Heidfeld (német, Sauber-Petronas) 7, 11. Giancarlo Fisichella (olasz, Jordan-Honda) 7, 12. Jacques Villeneuve (kanadai, BAR-Honda) 4, 13. Felipe Massa (brazil, Sauber-Petronas) 4, 14. Olivier Panis (francia, BAR-Honda) 3, 15. Takuma Szato (japán, Jordan-Honda) 2, 16. Mark Webber (ausztrál, Minardi) 2, 17. Mika Salo (finn, Toyota) 2, 18. Heiny-Harald Frentzen (német, Arrows) 2. Nem szerzett pontot: Allen McNish (skót, Toyota), Alex Yoong (malajziai, Minardi), Pedro De la Rosa (spanyol, Jaguar), Enrique Bernoldi (brazil, Arrows).
Konstruktôrök: 1. Ferrari 221 pont, 2. BMW-Williams 92, 3. McLaren-Mercedes 65, 4. Renault 23, 5. Sauber-Petronas 11, 6. Jordan-Honda 9, 7. Jaguar 8, 8. BAR-Honda 7, 9. Minardi 2, 10. Toyota 2, 11. Arrows 2.
• Pénteken este fél 11-kor négy férfi támadta meg a kolozsvári, 29 éves D. M.-et, majd ököllel és egy baseball-ütôvel elverték. Az eset a Padin utcában történt. Miután a civilben levô, de foglalkozása szerint csendôr altiszt a földre esett, a tettesek elvették személyi iratait, munkahelyi igazolványát, óráját és a nála levô 70 dollárt. A rablókat még nem sikerült azonosítani, a rendôrség nyomozást kezdeményezett.
• Magyar állampolgár okozott balesetet vasárnap délután a Tordai úton. Az 50 éves Albert Elemér figyelmetlenül fordult meg az úttesten Opel Vectra személygépkocsijával, a szabályosan közlekedô 63 éves Ádám Jenô Volkswagen gépkocsijával már nem tudta elkerülni az ütközést, amelynek nyomán a gépkocsivezetô melletti ülésen az 58 éves Ádám Anna súlyos sérüléseket szenvedett. Az áldozatot többszöri csonttöréssel szállították be a mentôk az Ortopédiára.
Az olvasó azt gondolhatja, hogy újabb elírás történt, de ezúttal nem errôl van szó. A KEL ugyanis a Katolikus Egyetemi Lelkészség lelkes csapata elnevezésének rövidítése, akik ebben az évben is színvonalas és szórakoztató Gólyabállal örvendeztették meg mindazokat, akik szombaton este nyolctól jelen voltak a Brassai Sámuel Elméleti Líceum dísztermében.
Az idei vetélkedôn öt csapat vett részt: a Brekk-brekk, a Zöld Szívek, a Maffia, Góbék és a Joó. A mûsorvezetônek, Antal Róbertnek (polgári nevén Egér) nem volt könnyû dolga, hisz a keverôpultnál társai több ízben "elvágták" a mikrofont. Annak ellenére, hogy a közönség inkább a Maffia csapatnak drukkolt, pontösszegzést követôen a zsûri a Joó csapatot kiáltotta ki gyôztesnek. Érdekes megjegyezni, hogy a KEL-nél (nem így más helyeken) senki sem kiáltott be, hogy bundázás történt, a verseny civilizált és korrekt módon zajlott.
A Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) Gólyabálját a Szent Mihály plébánia, a Kolozsvári Magyar Színház és Opera, illetve a Dorothy’s virágüzlet támogatta. A szervezôk elmondhatják, hogy a KEL immár kilencedik gólyabálja sikeres volt.
A megmérettetést hajnalig tartó kemény buli követte.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Kolozs megyei szervezete által elképzelt kalotaszentkirályi Gazdanapot a szervezésben részt vállaló megyei mezôgazdasági és élelmezésügyi vezérigazgatóság eredetileg a diktatúra éveiben divatos Termés Napi Ünnepségnek nevezte el, amelyre meghívták a szomszédos községek állattartó gazdáit is. A szombati rendezvény fénypontja a délelôtti állatkiállítás volt, amit fogathajtó verseny, pisztránghorgászat, fejszés favágó verseny és gazdasszony-vetélkedô követett.
A szép számban összegyûlt kalotaszentkirályiakat és a vendégsereget népviseleti parádé is szórakoztatta, de nem feledkeztek meg a gyermekekrôl sem, akik aszfaltrajz-versenyben mérhették össze tudásukat, az iskola udvarán pedig volt rajzkiállítás, kerékpárverseny és labdarúgó mérkôzés is a körösfôi, roskai, székelyjói és a kalotaszentkirályi iskolák csapatainak a részvételével.
Délután a Lakodalmas teremben mintegy ötven meghívott fehér asztalnál folytatta a kötetlen szakmai megbeszélést. Kiváló minôségû ételt-italt szolgáltak fel a vendégszeretetükrôl híres szentkirályiak, akik a helyi elöljárók és a polgármester Póka György hathatós segítségével mindent megtettek, hogy a szombati rendezvény maradandó élményt jelentsen az ide látogatók számára.
A reggeli esôs, hideg idôvel dacolva a gazdák felvonultatták a legszebb szarvasmarhákat, juhokat, sertéseket, baromfikat, sôt szamarat is láttunk a kiállításon. Az állatokat egy szakmai bíráló bizottság minôsítette. A szarvasmarhákat bemutató gazdák közül a legszebb három állat tulajdonosa külön kitüntetésben részesült. Az elsô helyezett a 23 éves bánffyhunyadi Lôrincz Tihamér tenyészállata lett. A fiatal gazda családjával Kiskelecelben 23 tehenet tart, amibôl húsz tejelô. Naponta 200–250 liter tejet ad át a kolozsvári Napolact hunyadi tejfeldolgozó üzemének. Az ifjú gazda elmondta: négy évvel ezelôtt két tehénnel kezdte, és lassan saját tenyészállataival jutott el a mai állományig. Az elsô helyezésért a megyei vezérigazgatóságtól 2 millió lejt kapott, a megyei RMGE elnöke, Farkas Zoltán a Kertész Kft. nevében tápliszttel jutalmazta, Fodor Dorel, a Napolact aligazgatója pedig fejôvedret adományozott a fiatal állattenyésztônek.
A II. helyezett másfél millió lejt, a III. pedig egy millió lejt vehetett át. Ôk is kaptak tápcsomagot és fejéshez szükséges kellékeket.
Az idei kiállításon sajnos csak a szarvasmarha-tenyésztôk kaphattak díjat, amin jövôre mindenképpen változtatni kell. Arra is szükség van, hogy a tehenek feje fölé kifüggesztett táblán jól látható legyen a tulajdonos neve, lakcíme, a tehén életkora, fülszáma (ez ma már EU-s követelmény), a tehén fajtája, a laktációs tejhozam, illetve a tej zsírszázaléka. Ezek azok a minimálisan szükséges adatok, amelyek egy rangos állatkiállítás elengedhetetlen tartozékai.
A kalotaszentkirályi gazdanap kiváló alkalom volt arra, hogy a rendezvényen részt vevô gazdák megosszák tapasztalataikat a vendégekkel és nyilván az újságíróval is. Itt találkoztam a 26 éves kalotaszentkirályi Bálint András biotermelô gazdával, aki szüleivel közösen 5 és fél hektár földön gazdálkodik. Három hektáron vegyszermentes biogazdálkodást folytatnak immár négy esztendeje. Példájukat mások is követik: eddig 5 falubeli család állt át erre a termelési módra. Százötven négyzetméteres fóliaházukban paradicsomot, uborkát, spenótot és más zöldséget termelnek, aminek nagy részét helyben vásárolják fel. A termények egyharmada a bánffyhunyadi piacra kerül. Ott is sajátos vásárlói kör alakult ki, akik rendszeresen megvásárolják a biozöldséget.
A méhészet is sokat ígérô foglalkozás Kalotaszentkirályon. Mihály János helyi református lelkipásztor elmondotta: 122 méhcsaládjuk van. Az apa a tulajdonos, 24 éves fia pedig a profi méhész. 22 évvel ezelôtt két családdal kezdték Vajdakamaráson, idén pedig 2,5 tonna mézet pergettek. Jelentôs jövedelemforrás a virágpor és a méhpempô értékesítése is. A közeljövôben viaszgyertya-készítéssel is szeretnének foglalkozni. Erre már felvásárló is lenne. Elmondták: végre a méhészeket is támogatja a kormány, idén 11 millió lejt kaptak. A méz kilóját 60 000 lejért adják. Évente átlagban 30–35 új család kerül be az állományba, és szerencsére nagymértékû méhpusztulás nem volt. Négy éve minden nyáron részt vesznek a jászberényi vásáron, ott sajátítják el a legújabb méhészeti eljárásokat.
Kalotaszentkirályon mégis a falusi turizmus hozza a legtöbb jövedelmet. Vincze Kecskés István vállalkozó 1996 óta foglalkozik a vidéki vendégfogadással. 1999-ben indította be saját turisztikai vállalkozását. Rendszeresen jár vásárokba, keresi, kutatja az utat, hogyan lehetne minél több turistát idecsalogatni. Ma már 35 család fogad hazai és fôleg külföldi vendégeket, egyszerre 150 férôhely biztosított. Egyre többen korszerûsítik lakásukat, fürdôszobát építenek és alakítanak ki. A szállásért és a vele járó reggeliért, vacsoráért a vendég 2500 forintot fizet.
Kalotaszentkirály újabb rendezvénye, amely a maga nemében Kalotaszeg legsikeresebb gazdanapjának bizonyult, jó tanúbizonysága annak, hogy a helybéliek a helyi lehetôségeket kihasználva, a kevésbé jó minôségû termôföld ellenére is biztos megélhetést tudnak maguknak teremteni.
Szeptemberben 0,6 százalékkal emelkedtek a hazai fogyasztói árak augusztushoz képest, és 19,8 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly szeptemberben — közölte az Országos Statisztikai Hivatal.
Augusztusban 0,8 százalékos volt a havi és 21,3 százalékos a tizenkét havi infláció. Az infláció szeptemberi lassulása a lényegében változatlan élelmiszeráraknak köszönhetô. Szeptemberben az élelmiszerek mindössze 0,1 százalékkal, a szolgáltatások 0,9 százalékkal kerültek többe, mint augusztusban. A kormány az idén 20,8–21 százalékos fogyasztói inflációt vár a tavalyi 30,4 százalék után, 2003-ban pedig 14 százalékra akarja leszorítani a drágulás ütemét.
Az Európai Bizottság javaslatot fogadott el az EU és Románia közötti agrárkereskedelem liberalizálásának újabb szakaszáról.
A múlt hét csütörtökön született kezdeményezés szerint az úgynevezett "kettôs profit" rendszer keretében a jövô év januárjától lépne hatályba a megállapodás, amely további területekre terjesztené ki az unió és Románia közötti mezôgazdasági kereskedelemben nyújtott kedvezményeket. Értékben ezek összesen mintegy 200 millió eurót tennének ki, és egyebek között olyan kölcsönös intézkedéseket jelentenek, mint például a birkahús, a melasz, a zöldség és gyümölcs, valamint a gyümölcslevek kereskedelmének teljes liberalizálása.
A megállapodás részeként emellett több területen bôvítenék a már meglévô kedvezményeket, illetve új vámmentes kvótákat vezetnének be a marhahús és a gabonafélék kereskedelmében.
A bizottság tájékoztatása szerint csökkenteni fogják az unióba irányuló román élôállat-exportra kivetett vámokat, az unió számára pedig vámmentessé válik a rizsexport.
A két fél jelentôs új vámmentes kontingensekrôl állapodott meg a marhahús, a búza, a kukorica és a maláta kereskedelmében, s ezzel párhuzamosan kötelezettséget vállal az adott szektorokban alkalmazott exporttámogatások felszámolására.
A "kettôs profit" rendszere lényegében az EU és a közép- és kelet-európai tagjelöltek közötti agrárkereskedelem liberalizálásának második szakaszát jelenti, amelyrôl Magyarország az elsôk között zárta le a tárgyalásokat, idén tavasszal.
A bizottság még 1999 márciusában kapott megbízást a tagállamoktól, hogy kezdjen tárgyalásokat a közép- és kelet-európai tagjelöltekkel újabb kétoldalú kereskedelmi kedvezmények nyújtásáról. A szabadkereskedelem feltételeire való fokozatos átállás révén kívánják elkerülni azt, hogy a majdani tagoknak egyszerre, egyik napról a másikra kelljen megnyitniuk piacukat a közösségbôl származó mezôgazdasági termékek elôtt.
A liberalizálási folyamat elsô szakaszában, 2000. július 1-tôl az érintett tagjelöltek EU-ba irányuló agrárexportjának csaknem 80 százaléka mentesült a vámkötelezettség alól (a tárgyalások megkezdése elôtt mindössze 37 százalék volt ez az arány). Az ezekbe az országokba irányuló uniós mezôgazdasági kivitelnek pedig 37 százaléka lett vámmentes a korábbi 20 százalékkal szemben.
Románia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött készenléti hitelmegállapodása 5–6 hónappal történô kiterjesztését fogja kérni — közölte a pénzügyminisztérium egyik tisztségviselôje.
A magát megnevezni nem kívánó illetékes szerint jövô július–augusztusig kérik a készenléti megállapodás kiterjesztését. A nyilatkozó a kérés okát nem közölte.
A megállapodást, amely rövidtávú folyómérleg-gondok megoldását célozza, 2001 októberében írták alá és a jövô márciusban járna le.
Ugyanakkor a megállapodás kulcseleme, a legnagyobb román bank, a Banca Comercialã Românã (BCR) privatizációja késik. E hónapban az IMF már jóváhagyta az eladás újraindítását, amelyet a megállapodás értelmében 2003 február végéig kellene befejezni.
A pénzügyminiszter e heti IMF-tárgyalásainak középpontjában a privatizációs folyamat, valamint a hazai ipar és energiaipar szerkezeti átalakítása áll majd, amelyeknek egyaránt fontos a szerepük a valutaalappal folyó alkudozásban.
Az IMF és a Világbank az idén márciusban már szigort mutatott, amikor megakadályozták egy hitelrészlet folyósítását azért, mert a kormány az egészségesebb költségvetés érdekében hozandó fájdalmas intézkedéseket nem volt hajlandó végrehajtani. Augusztusban az IMF minden lelkesedés nélkül engedett útjára egy 109 millió dolláros részletet a 396 millió dolláros múlt októberi készenléti hitelmegállapodásból, ezzel erôsítve a Románia iránti bizalmat, de figyelmeztetve, hogy kemény reformok vannak még hátra.
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
32 150/32 450 |
32 700/33 000 |
130/133 |
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 32 756 lej, 1 USD =33 130 lej, 1 magyar forint = 134 lej.
Az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) a hét végén Kolozsváron rendezte ez évi mûhelytáborát, aminek célja a MIT és tagszervezetei helyzetállapotának értékelése volt. Az értekezleten kidolgozták a szervezet közeljövôre szóló stratégiai tervét. Jakab István, a MIT elnöke felkérte Kovács Pétert, a MIÉRT elnökét, hogy a MIT által javasolt feladatkörök és a MIÉRT javaslatai mentén együtt vitassák meg az együttmûködés lehetôségeit. Ugyanakkor a MIT felszólította az RMDSZ Szabályzat-felügyelô Bizottságát, hogy a másfél évvel ezelôtt beterjesztett SZKT-döntés megóvásának ügyében a hivatalos határozatukat hozzák a MIT tudomására. A másfél évvel ezelôtti SZKT-döntés felülbírálta a MIT által az SZKT-ba delegált emberek nevét tartalmazó listát. E döntés után a MIT kilépett az SZKT-ból.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) nem tud egyetérteni az utazási diákkedvezmények semmilyen módú korlátozásával. Az OMDSZ és a MIÉRT kéri a diákokat megilletô jogosítványok visszaállítását, ugyanakkor felhívja a figyelmet a bevezetendô új rendszer hátrányaira, a visszaélések számának potenciális növekedésére, a rendszer ellenôrizhetôségének csökkenése réven.
A diákkedvezmények visszaállítása elengedhetetlen egy elfogadható kapcsolatrendszer kialakításában, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Elôsegíti az amúgy is nehézkes közlekedési feltételek jó kihasználását.
A MIÉRT és az OMDSZ ezen túlmenôen kéri az utazási kedvezmények kiterjesztését a közutakon közlekedô t ömegközlekedési eszközökre, mivel a XXI. században, egy európai országban elfogadhatatlanok a most fennálló viszonyok.
A Román Kereskedelmi Bank magánosítására felállított bizottság hivatalosan bejelentette, hogy elutasították a szándéknyilatkozatot tett pályázókat és rövid idôn belül új privatizációs tendert írnak ki.
A hivatalos közlemény szerint a legnagyobb román kereskedelmi bank privatizálására a megadott határidôig — szeptember 6-ig — három szándéknyilatkozat érkezett: a Bank Austria Creditanstalt és a magyar OTP bank egy lehetséges konzorcium tagjaiként pályáztak, valamint a francia Eulia pénzintézet jelentkezett.
Tüzetes vizsgálatok után a privatizációs bizottság arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen pályázó sem felel meg az ahhoz szükséges törvényes követelményeknek, hogy az elôválogatásba bekerüljön. Ilyen körülmények között, az illetékesekkel és a nemzetközi pénzintézetekkel folytatott konzultációk után, a bizottság úgy döntött, hogy a lehetô legrövidebb idôn belül ismét meghirdetik a Román Kereskedelmi Bank részvényeinek eladását.
A privatizációs bizottság abban bízik, hogy új szándéknyilatkozatok érkeznek a lehetséges stratégiai befektetôktôl, illetve stratégiai befektetôk konzorciumaitól.
Hétfô délután ülést tartott az RMDSZ szabályfelügyelô bizottsága, a Szabadságnak Markó Attila nyilatkozott arról, hogy mi került napirendre.
Megtudhattuk, hogy két fontos dolgot tárgyaltak meg. A bizottságnak az SZKT leközelebbi együttes ülésén beterjesztésre kerülô beszámolójának a különbözô pontjait beszélték meg. A második lényeges eleme a napirendnek az volt, hogy Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a tagokkal külön-külön is, de az egész bizottsággal együtt rövid megbeszélést tartott, szakmai segítséget kért az alapszabály módosítás különbözô pontjaihoz.
Ezenkívül a bizotság foglalkozott még a területi szervezetek alapszabályzataival és azok módosítási lehetôségeivel, valamint terítékre került Tôkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke beadványa is.
Utóbbi esetben ugyan hozott határozatot a bizottság, ám azt egy korábbi döntésük értelmében nem hajlandó a sajtó nyilvánosságára hozni.
A kolozsvári tanulók kötelezô oltása még el sem kezdôdött, habár a határidô szerint már egy hete be kellett volna fejezôdnie. Ennek a legfôbb oka az, hogy nincs kanyaró és diftéria-tetanusz ellenes oltás.
Liviu Galos, közegészségügyi felügyelô hétfôn azt nyilatkozta, hogy ismét igényelni fogják a szakminisztériumtól ezeket az oltásokat. Amint a szükséges vakcinum megérkezik, azonnal nekikezdenek az oltásnak, bár a legideálisabb oltási idôszak szeptember 22 és október 4. között volt.
Eddig a gyermekkórházban egyetlen tetanuszos beteget utaltak be. A gyerek Fehér megyébôl származik, tavaly elutasította azt, hogy beoltsák.
Orvosi vélemény szerint Kolozs megyében nem túl gyakori az ilyen jellegû megbetegedés, mert a gyerekeket már a születésüket követô elsô napokban beoltják. A tetanusz éppen ezért ritkaság, csak azoknál jelentkezik, akik visszautasítják az oltást.
Ami a kanyarót illeti, ennek a száma is alaposan csökkent, amióta az elsô osztályban megismétlik az oltást.
Az elsôosztályosok kötelezô oltására várva a megyei közegészségügyi igazgatóság elôkészíti B típusú májgyulladás (hepatitã B) elleni oltáskampányt. Ez év ôszén, október–november folyamán, majd pedig fél év múlva három szakaszban a harmadik osztályos tanulókat fogják beoltani a májgyulladás ellen. A szükséges vakcinumadagok már Kolozsvárra érkeztek.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |