 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2003. február 3.
(XV. évfolyam, 25. szám)
Markó Béla szövetségi elnököt választotta nagy többséggel újra elnökévé az RMDSZ VII. Kongresszusa. A régi–új elnöknek nem volt ellenjelöltje: Markó Bélát tizenhat területi szervezetbôl kilenc jelölte erre a tisztségre. A kongresszus több határozattervezetet is elfogadott. A romániai magyarság legfontosabb döntéshozó fóruma szombaton a szervezet program- és alapszabályzatát módosította. Többek között úgy döntött, hogy törli az alapszabályzatból a tiszteletbeli elnöki tisztségre vonatkozó részt, illetve május 31-ig le kell bonyolítani a belsô választásokat.
Régi-új program született a kongresszuson
Régi-új programot szavaztak meg 328 igennel és 2 tartózkodással szombaton délben a küldöttek az RMDSZ hetedik Kongresszusán a szatmárnémeti szakszervezetiek házának nagytermében. A végsô eredményt a szavazatok többszöri, a felemelt kezek soronkénti, aprólékos újraszámolásával sikerült végül megtudni, miután minden jelenlévô küldött rendre visszament a gyûlésterembe. A programban szereplô régi alapelveket és a most belefoglalt új fejezeteket a programmódosító bizottság tagjai foglalták össze a gyûlés utáni sajtótájékoztatón.
A kongresszus egyik legfontosabb feladata a program, nem annyira az emberek a fontosak, hanem egy igazán jó program megléte, hangsúlyozta Tokay György a sajtóértekezleten. Leginkább azt emelte ki, hogy az a különbség a régi és a mostani program között, mint a 93–94-es, és a 2002-es évek Romániája között: a szövetségnek is figyelembe kellett venni és követni kellett az elmúlt évek változásait, a körülményekhez kellett igazítani programját, hiszen minden felelôsségtudó politikai szervezetnek arra kell törekednie, hogy
Tokay György a sajtóértekezleten. Leginkább azt emelte ki, hogy az a különbség a régi és a mostani program között, mint a 93–94-es, és a 2002-es évek Romániája között: a szövetségnek is figyelembe kellett venni és követni kellett az elmúlt évek változásait, a körülményekhez kellett igazítani programját, hiszen minden felelôsségtudó politikai szervezetnek arra kell törekednie, hogy kövesse a változásokat. Nem változtak az értékesnek, maradandónak bizonyuló alapelvek, az európai uniós csatlakozáshoz kapcsolódó elképzelések és viszonyulás, és továbbra is hûségesek, következetesek maradtak, maradnak az emberi jogokkal, jogállamisággal, autonómiával, parlamenti demokráciával, általános átláthatósággal, szakértelemmel kapcsolatos eddigi elképzeléseikhez és elvárásaikhoz. Tudomásul kell azonban venniük azt, hogy "rosszabbul élünk, kevesebben vagyunk, egyre többen kivándorolnak, és erre reagálni kell, de nem tagadással, hanem az okok megoldásával", mondotta Tokay. Ezúttal elôtérbe helyezték az egyént, azt a tényt, hogy a fejlôdés mikor jelenik majd meg képletesen is "a közember zsebében", fogalmazott Tokay. Kiszámították, hogy az uniós csatlakozásig 1460 nap áll rendelkezésre, és ezért közösségünknek meg kell dolgoznia. A továbbiakban a programmódosító bizottság tagjai, a fejezetgazdák ismertették a különbözô szakterületeken elfogadott újításokat.
Mivel 2004 elôreláthatólag választási év lesz, olyan programot kellett kidolgozni, amely megfelel a választásoknak, mondotta a gazdasági fejezetre utaló Lakatos Péter. Újdonságnak számít ezen belül a külön fejezetbe foglalt mezôgazdaság és vidékfejlesztés, továbbá hangsúlyosan jelenik meg a környezetvédelem.
Kötô József a tanügyrôl szólva elmondta, hogy nem változtak az alapvetô elvek, továbbra is fontosnak tartják az anyanyelvi oktatást, az önálló magyar állami egyetem létrehozását, amely elôtt átmeneti fázisként létrehozzák a magyar karokat, ami elômenetelt jelent az állami oktatásban.
Szatmári Tibor a szövetség külpolitikai programjáról szólva elmondta, hogy négy új helyzet megjelenésére kellett tekintettel lenniük, mégpedig az integrációra, a NATO- csatlakozásra, az új típusú veszélyek megjelenésére, mint amilyenek a terrorizmus, kábítószer, kivándorlás, továbbá a román–magyar viszony rendkívüli fejlôdésére az elmúlt idôszakban.
Nem csupán új fejezetként, de emellett kiemelten is foglalkozik a szövetség a családdal, a nôk helyzetével az esélyegyenlôség megteremtésének szempontjából, mondotta Pataky Júlia bizottsági tag. Külön fejezetben kap hangsúlyt a családpolitika, és konkrét kedvezményeket is megfogalmaztak, de tisztában vannak vele, hogy nehéz lesz megtalálni a kivitelezéshez vezetô utat a parlamentben. Az RMDSZ tényleges érdekvédelmi feladatot vállalt, és ehhez próbálják megtalálni a támogatási lehetôségeket, fogalmazott Pataky.
Kerekes Gábor újságírói kérdésre válaszolva kitért a régiók kérdésére, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ ezt elsôsorban gazdaságfejlesztési problémának tekinti. A régióknak nem igazgatási, hanem mindenekelôtt gazdasági funkciót szánnak. Fontos tudomásul venni azt is, hogy az autonómia már nem "sötét mumusként" jelentkezik, mint nem is olyan régen. A "szolgáltató önkormányzat", amelyet elképzeltek, szintén újdonságnak számít a programban.
A szövetség ifjúsági programjával kapcsolatosan elhangzott, hogy az általános ifjúsági problémák mellett elkülönítették a minôségi anyanyelvi oktatást, a gazdasági helyzet javítását. Eddig minden arra mutat, hogy az ifjúsági szervezetek és az RMDSZ viszonya átértékelôdött, és a program megerôsíti, hogy "az ifjúság érték", mondotta Porcsalmi Bálint.
Törölték a tiszteletbeli elnöki tisztséget
Szombaton délután került sor az RMDSZ alapszabályzatának módosítására. Az általános vitában a küldöttek fôképpen a tiszteletbeli elnöki tisztségrôl szóló IX. fejezettel kapcsolatosan fogalmaztak meg javaslatokat, elképzeléseket. Szinte senki nem tette szóvá a korábban rendkívül sokat vitatott belsô választások kérdését, amelyrôl a fórumnak szintén döntenie kellett.
Eckstein-Kovács Péter kérte, hogy a tiszteletbeli elnök hatáskörét, mint szerzett jogot, ne módosítsák.
Ráduly Róbert ahhoz a buszhoz hasonlította a szövetséget, amellyel a székelyföldi küldöttek többsége a fórumra érkezett. Úgy vélte, minden platform elfért rajta, s az ilyen buszon mindenkinek, aki azzal utazni akar, helyet kell biztosítani. Akkor is, ha a jármûvön sokan vannak.
Ráduly buszos példája szinte minden hozzászólót megihletett. Egyesek a sofôr gépkocsivezetôi jogosítványának szükségességét hangsúlyozták, mások azt, hogy egy busznak nem lehet második vezetôje is, aki idônként ide-oda kapkodja a kormányt. Volt olyan, aki szerint a tiszteletbeli elnök a busz fékkábeljét akarta az utóbbi idôben elvágni, de olyan is, aki úgy vélte, a püspök idônként sokat foglalkozik a csomagtartóval.
Tokay György javasolta, hogy töröljék a tiszteletbeli elnöki tisztséget az alapszabályzatból. Tôkés László püspöknek a szövetség elleni támadásaira utalva leszögezte: senki nem sérthetetlen, de a szövetség és az erdélyi magyarság igen.
Székely Ervin is amellett érvelt, hogy a kongresszus szüntesse meg tiszteletbeli elnöki tisztséget. Kónya-Hamar Sándor éppen ellenkezôleg, a tiszteletbeli elnök megtartásának fontosságáról próbálta meggyôzni a küldötteket, s arról, hogy az RMDSZ egysége létfontosságú. Bucur Ildikó a hatáskör megszüntetését, de a tisztség megtartását javasolta.
Frunda György tette szóvá a belsô választásokról szóló pontot, amely szerinte a legfontosabb módosítások egyike. Javasolta, hogy az új SZKT összetételét részben korporatív, részben pedig választások útján döntsék el. A tiszteletbeli elnöki tisztséggel kapcsolatban leszögezte: mindenkire szükség van a szövetségben, de az elfogadhatatlan, hogy Tôkés László a román bírósághoz fordult, és nem a szövetségen belül rendezte vitáit. Frunda is a tisztség törlését ajánlotta.
Ezt kérte egyébként Takács Csaba és Verestóy Attila is. Utóbbi figyelmeztetett: Tôkés László bejelentette, ha már nem lesz tiszteletbeli elnök, akkor is az RMDSZ-ben kíván tevékenykedni. Hozzátette: az RMDSZ a jövôben is meg fogja állni a helyét, s a szövetség legitimitását nem a kongresszussal párhuzamosan ülésezô Tôkés-féle egyházkerületi közgyûlés határozza meg.
Borbély László elmondta: a korábbi idôszak során az alapszabályzat módosítását elôkészítô bizottság sok jó javaslatot kapott. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Platformok Konzultatív Tanácsa megalakításával és az Operatív Tanács kibôvítésével az RMDSZ pluralizmusa növekszik. Úgy vélte, a kongresszuson hozott döntéssel a belsô válsztások ügye is nyugvópontra jut. A tiszteletbeli elnöki tisztséggel kapcsolatosan Borbély rámutatott: Tôkés László az RMDSZ valamennyi eredményét megkérdôjelezte, rendszeresen rágalmazta a szövetség vezetôit, a szövetség ellen kampányolt a választások során, az RMDSZ-t beperelte, felfüggesztette tevékenységét a szervezetben és illegitimnek nevezte a kongresszust. A küldöttekre bízta annak eldöntését, hogy ezek után Tôkés László lehet-e továbbra is a szövetség tiszteletbeli elnöke.
A cikkelyenkénti vitában a küldöttek egyhangúlag szavazták meg a Platformok Konzultatív Tanácsának megalakulásáról szóló módosítást. A kongresszus úgy döntött, hogy a szövetség választott testületeibe kötelezô módon nôket is kell jelölni. Leszavazták azonban azt a javaslatot, amely a képviseleteket legalább 15 százalékban állapította volna meg. Az RMDSZ-ben szerepet vállaló országos ifjúsági szervezetek országos egyeztetô tanácsa dönt viszont a fiataloknak fenntartott 15 százaléknyi SZKT-hely betöltésérôl.
64 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett a kongresszus úgy határozott, hogy az SZKT helyeit majd részben korporatív módon, részben választással töltsék be. A döntés értelmében idén május 31-ig az RMDSZ-ben belsô választásokat kell rendezni. Ezek során választják meg az SZKT tagjainak több mint felét, 85 fôt. Ezek mellett automatikusan a testület tagjai lesznek az RMDSZ parlamenti képviselôi és szenátorai, valamint a területi és megyei szervezetek elnökei, összesen 61 tisztségviselô. A választásokon kizárólag az RMDSZ tagjai vehetnek részt, és a területi szervezetek autonóm joga dönteni arról, hogy közvetlen vagy közvetett szavazást rendeznek-e.
A tiszteletbeli elnökrôl szóló teljes fejezet törlése mellett szavazott a küldöttek döntô többsége, 68-an viszont ellenezték ezt, kilencen pedig tartózkodtak.
A cikkelyenkénti szavazás végén a teljes módosított alpszabályzatot a kongresszus 308 igen és 27 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett fogadta el.
A szavazást követôen tartott sajtótájékoztatón Borbély László hangsúlyozta: a rendkívül nagy többséggel módosított alapszabályzat megfelelô biztosítékot jelent a szövetség normális mûködéséhez az elkövetkezô négy évben. Az ügyvezetô alelnök a legfontosabb módosítások között említette az Operatív Tanács kibôvítését a jelenlegi kilenc tagról tizenegy fôre. A szövetségen belüli ideológiai sokszínûség kifejezésének megerôsítését szolgálja az, hogy létrehozzák a Platformok Konzultatív Tanácsát, amelynek véleményét ezentúl fontos döntések elôtt a szövetségi elnöknek ki kell kérnie. Borbély leszögezte: a tisztséget a kongresszus a tiszteletbeli elnöknek az elmúlt évek során kifejtett tevékenysége alapján törölte. Hozzátette: az RMDSZ kongresszusának bármikor joga van arra, hogy tiszteletbeli elnököt válasszon.
Márton Árpád szerint az új alapszabályzat azért nem tiltja a függetlenek indulását az RMDSZ ellen a választásokon, mert az ilyen megoldások szórványvidékeken esetleg fontosak lehetnek.
Ellenjelölt nélkül a negyedik mandátumért
A szövetségi elnök megválasztása elôtt Markó Béla ismertette programját, rámutatva: elkezdôdött az új évszázad, és nem engedhetjük meg, hogy ennek ismét mi legyünk a vesztesei. "Én hiszek abban, hogy lehetünk nyertesek, hiszek a szülôföld visszaszerzésében és megtartásában, hiszem, hogy esélyt adott nekünk a történelem új alapokat lerakni itt, Erdélyben a magyarság számára. De ez az esély azt jelenti, hogy alapító idôket élünk: amilyen alapokat mi most leteszünk, olyan lesz az a ház is, amelyet utódaink ráépítenek. Aki pedig hisz abban, hogy lehetséges itt ismét tartós otthont építeni, annak nem szabad félreállnia" — fogalmazott az elnökjelölt.
De milyen úton is kell tulajdonképpen tovább haladnunk? — tette fel a kérdést. Folytatni kell a szülôföld visszaszerzését, de nem elég a szülôföldet visszaszerezni, a szülôföldet meg is kell tartani — hangsúlyozta. Mûködôképessé kell tenni ismét a visszaszerzett anyagi és szellemi javakat. Fel kell ismeri az átalakuló gazdaságban rejlô lehetôségeket, és meg kell mozdítani Erdély magyarlakta régióit, miközben a kisebbségben vagy szórványban élô magyarság számára sem csupán kulturális és oktatási, hanem gazdasági programokat is kell készíteni. "Ma már a nemzeti célok mellett egyre többször kell válaszolnunk arra a kérdésre: el tud-e tartani minket a visszaszerzett szülôföld, és mi meg tudjuk-e tartani ôt, vagy elmegyünk innen, és magára hagyjuk? A válaszom: meg tudunk itt maradni, és meg tudjuk tartani, amit visszaszereztünk", fogalmazott az elnökjelölt. "De ehhez kell még valami: a képesség a változásra! — folytatta. — Képesség a modernizációra!" Hozzáfûzte: ehhez nekünk, romániai magyarként ma az európai integrációra kell felkészülnünk. "Meg kell néznünk: mit viszünk az Európai Unióba, és mit nem", mondotta Markó Béla. A szövetségi elnökjelölt hangsúlyozta: a lehetôségbôl csak akkor lesz valóság, ha tudatában vagyunk, hogy Erdélyt és ezen belül a magyarságot modernizálni kell. Ez pedig fájdalmas feladat. Azzal jár, hogy bizonyos értékekrôl le is kell mondani más értékek fejében. "Ez mindennapi dilemmánk lesz, de ha összefogunk, meg tudjuk oldani, ami annyit jelent, hogy be tudjuk vinni saját közösségünket az Európai Unióba, és ott versenyképessé tudjuk tenni. Persze, ez csak úgy lehetséges, ha Romániát is képessé tesszük a csatlakozásra. Másképpen közösségként nem kerülünk az Európai Unión belülre, legfennebb egyénenként", fogalmazott Markó Béla.
Markó Béla kijelentette: meggyôzôdése, hogy már-már kialakult az eszközrendszer, amelynek hatékony használata rajtunk múlik. Mint mondotta, ha a kongresszus továbbra is bizalmat szavaz neki, azon lesz, hogy az RMDSZ növelje befolyását a romániai politikai folyamatokra, Románia és Magyarország viszonyára, az európai emberjogi és kisebbségjogi gyakorlat alakítására. "A mi erônk abban van, hogy demokraták vagyunk, következetesek vagyunk, támogatjuk Románia és a térség politikai stabilitását, keressük az együttmûködést, de nem mondunk le egyetlen célkitûzésünkrôl sem. Ha lehetséges, partnerként együtt dolgozunk a román kormánnyal, a magyar kormánnyal, a magyarországi politikai pártokkal, a nemzetközi fórumokkal, de senkit ki nem szolgálunk", mutatott rá az elnökjelölt.
Milyen RMDSZ-szel valósítható meg mindez? — tette fel a kérdést. Politikailag dinamikus, hatékony, döntôképes RMDSZ-re van szükség, amely ugyanakkor éppoly bonyolult, mégoly hosszadalmas érdekegyeztetésre is képes, ha kell. Markó Béla végül így összegezett: nemcsak a magyar közösséget, hanem magát az RMDSZ-t is modernizálni kell. A következô évek ebben a szövetségben is a modernizáció és a fiatalítás évei kell hogy legyenek. "Az 1989 után felnôtt nemzedéknek egyre nagyobb helyet kell adni a politikában, mert az Európai Unióba remélhetôleg közösen fogunk bemenni, de ott nekik kell megtartani a magyarságot", mondotta Markó Béla.
A program ismertetése után a jelenlévôk kérdéseket tehettek fel Markó Bélának, aki válaszolt azokra. Ezt követôen került sor a szövetségi elnök megválasztására. A kongresszus 326 "mellette", 68 "ellene" szavazattal és 4 tartózkodással Markó Bélát újraválasztotta a szövetség elnökévé.
Határozatok a kiemelt célokért
A régi–új elnök megválasztása után határozattervezeteket fogadott el a testület, többek között a térségek fejlesztésérôl, Románia európai integrációjáról. A kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban megszavazott határozatban leszögezik: az RMDSZ VII. kongresszusa kiáll amellett, hogy az érintett országokkal és az európai intézményekkel folytatott konzultációk eredményeként módosításra kerülô kedvezménytörvény új formájában is ôrizze meg lényegét, minél több lehetôséget és támogatást biztosítson az önazonosság erôsítéséhez — az anyaországban rendelkezésre álló eszközökkel és szülôföldjükön egyaránt — mindazoknak, akik állampolgárságuktól függetlenül magukat magyarnak vallják, és akik közös anyanyelvük és kultúrájuk révén egy nemzetet, közösséget alkotnak.
A kongresszus határozatot fogadott el a romániai magyarság népesedési helyzetének javításáról is. Ebben leszögezik, hogy a magyarságnak az utóbbi tíz évben bekövetkezett, a közösség egészét érintô fogyása szükségessé teszi egy megfelelô népesedési politika kidolgozását. Ennek érdekében a kongresszus megbízta az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségét a kérdéssel foglalkozó munkacsoport létrehozásával, amely szakmai alapot biztosít a romániai magyar közösség népesedési helyzetének javításáért kifejtett politikai és társadalmi tevékenységnek.
Újabb határozatot hagytak jóvá a romániai magyar közösség köztestületeitôl jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény kapcsán. A dokumentumban a parlamenti képviselet kiemelt feladataként jelölik meg a romániai magyar nemzeti közösség köztestületeitôl jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény elfogadtatását, különös tekintettel a csíki magánjavak hajdani tulajdonának visszaszolgáltatására az 1921-es telekkönyvi állapotnak megfelelôen, valamint egyéb ingatlanokra.
Végül pedig, tekintettel a romániai magyarság gazdasági helyzetére, életszínvonalára és jelentôs részének elszegényedésére, illetve ezen rétegek szociális biztonságának és életminôségének javítása érdekében, az RMDSZ-kongresszus új szociálpolitikai irányelveket határozott meg.
Papp Annamária, Tibori Szabó Zoltán, Újvári Ildikó
— A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagja maradok, annál is inkább, mivel a szövetség egyik alapító tagja vagyok — jelentette ki Tôkés László református püspök, miután az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott kongresszusa úgy döntött, hogy törli az alapszabályzatból a tiszteletbeli elnöki funkciót.
Tôkés László 1990 óta volt az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A püspök a szatmárnémeti kongresszus elôestéjén jelentette be, hogy tiltakozásul felfüggeszti tiszteletbeli elnöki tevékenységét a szövetségben.
— Nem én tértem el az RMDSZ irányvonalától, hanem az RMDSZ hivatalos irányvonala tért el attól az értékrendtôl, szellemiségtôl, programtól és célkitûzésektôl, amelyek kezdetben jellemezték. Nem én vonultam ki az RMDSZ-bôl, hanem az RMDSZ szorított ki magából. Nem tehetek róla, ha úgy is értelmezhetô a magatartásom, hogy az utam az RMDSZ-bôl kifelé vezet — fogalmazott.
A püspök szerint az RMDSZ már elérte csúcspontját, innen a hanyatlás következik. Ereje addig tart, amíg a jelenlegi román és magyar kormány fenntartja.
— A román kormánynak valószínûleg nem sokáig lesz szüksége az RMDSZ-re. A magyar kormánynak viszont szüksége van rá, s az RMDSZ-nek is szüksége van magyar kormányra. Ez a kölcsönösségi viszony még felpumpálhatja az RMDSZ-t néhány évig. De annál nagyobb lesz a robaj, amellyel összeomlik — jósolta.
— Olyan új mozgalmat szeretnék kezdeményezi, amely továbbra is az egységes képviselet újraépítéséért kíván harcolni — jelentette ki az MTI-nek Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke.
A Reform Tömörülés tavaly decemberben úgy döntött, hogy nem vesz részt a szövetség kongresszusán, mivel annak összehívását a belsô választások elmaradása miatt törvénytelennek tekinti.
Toró úgy fogalmazott, hogy a Reform Tömörülés új stratégiáját majd csak a platform hamarosan összeülô kongresszusa fogalmazza meg, annyi azonban egyértelmûen megállapítható, hogy egy homogén, központosított pártban igen nehezen találnák meg a helyüket.
Reményei szerint az új mozgalom indításában szövetségesekre talál az RMDSZ különbözô szervezeteiben, az egyházakban és a civil szervezetekben. Mint mondta, már nem lehet gátat vetni annak, hogy a Székelyföldön valami létrejöjjön az RMDSZ-en kívül, akár a Reform Tömörüléstôl is függetlenül.
— A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusának legfontosabb eredménye az, hogy tiszta és világos alapelveket tartalmazó programot fogadott el — mondta vasárnap Szatmárnémetiben Markó Béla, az RMDSZ újraválasztott elnöke az MTI-nek.
A szövetségi elnök szerint egy feszültségekkel terhes, vitázó, megosztott RMDSZ nem lenne képes ezt a programot végrehajtani. Mint mondta, ezért volt nagyon fontos az, hogy az alapszabályzatban az elkövetkezô évekre megoldották a belsô választások sokat vitatott kérdését.
A kongresszus döntésének értelmében a szövetség belsô parlamentjeként mûködô Szövetségi Képviselôk Tanácsát az eddigitôl eltérô módon újítják meg. A testület tagjainak több mint felét a területi szervezetek választják, s a szervezetek joga annak eldönteni, hogy közvetlen vagy közvetett szavazási módszert alkalmaznak.
— Szerintem sok helyen fognak élni a közvetlen választás lehetôségével. Ez kellô alapot ad ahhoz, hogy azt mondjam: egy olyan RMDSZ-t viszünk tovább, amely képes lesz kezelni és megoldani a vitás kérdéseket — fogalmazott.
A tiszteletbeli elnöki funkció eltörlésével kapcsolatosan Markó Béla úgy véli, illúzió azt hinni, hogy egy politikai szervezetben egyetlen személy elláthatja a felülemelkedés és az erkölcsi ítélkezés feladatát úgy, hogy nem keveredik bele a napi politikai csatározásokba. Mint mondta, erre az sem volt képes, aki eddig ezt a tisztséget viselte.
— Valószínûleg más sem lenne képes, mert ezt nem is egyetlen embernek kell ellátni, hanem az egész közösségnek, s ezen belül is a civil társadalomnak. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a funkció megszüntetésekor a személyrôl is szólt a szavazás — hangsúlyozta.
Az eddigi tiszteletbeli elnök nem tudta, nem is akarta azt az utat választani, amelyen haladva a Romániai Magyar Demokrata Szövetség eljutott oda, hogy mára Románia és az egész térség politikai életének fontos szereplôje lett.
— Ô már réges régen nem tudta a szövetség egészét vállalni. A szövetségen belül egy irányzatot vállalt — mondta.
Markó szerint ezzel feloldódott egy ellentmondás. Úgy vélte, nagyon helyes Tôkés László püspöknek az a döntése, hogy az RMDSZ tagja marad, mivel így lehetôsége lesz arra, hogy továbbra is az általa választott irányzatot képviselje.
Az RMDSZ-kongresszussal párhuzamosan zajlott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyûlése a szatmárnémeti református Láncos-templomban. A késô délutánig tartó tanácskozás elsô felében Egyházunk missziója és nemzetpolitikai szolgálata címmel elôadások hangzottak el, majd délután a hozzászólók politikai alternatívákat próbáltak felvillantani.
A közgyûlést Kovács Zoltán fôgondnok nyitotta meg, majd Tôkés László püspök Válaszd az életet címmel tartott elôadást.
Ezt követôen Sipos Miklós esperes, az Esperesek Kollégiumának elnöke az egyházkerület állapotáról az egyházmegyék tükrében, Szilágyi Béla fôgondnok, a Gondnokok Kollégiumának elnöke a szórványhelyzetrôl és szórványoktatásról, Tolnay István elôadótanácsos az egyház az oktatás ügyének szolgálatáról, Csûry István fôjegyzô a missziói szolgálatról, Máthé Edit jogtanácsos pedig az egyházi szolgálat jogi kereteirôl beszélt a több mint ezer résztvevô elôtt.
A politikai alternatívákat dr. Csapó József Az egyházi autonómiától a nemzeti önrendelkezésig címû elôadásában villantotta fel, hangsúlyozva az autonómia, a belsô önrendelkezés megteremtésének fontosságát. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés (RT) elnöke az erdélyi magyar politizálás alternatíváiról tartott elôadást. Kifejtette: a kongresszus a minden magyarnak helyet adó, sokszínû, az egység jelképes és racionális erejét hordozó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni. Az RT elnöke hangsúlyozta, hogy újjáépíthetô a lerombolt közösségi önkormányzat, a pillérek állnak, csak a harmóniát kell megtalálni: van tehát alternatíva, csak az esélyt kell megadni ennek.
A meghívott vendégek közül többek között hozzászólt Németh Zsolt volt magyar külpolitikai államtitkár, Csép Sándor, a MÚRE elnöke, Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) elnöke, Kató Béla fôjegyzô, Vekov Károly, a Nemzetépítô Platform (NÉP) elnöke, Szász Jenô, Székelyudvarhely polgármestere, Kincses Elôd ügyvéd, jogász.
A közgyûlés átiratot fogadott el, amelyet az RMDSZ VII. Kongresszusához intézett. Ebben leszögezik, hogy a közgyûlés a leghatározottabban visszautasítja mindazon törekvéseket, amelyek az RMDSZ hatályos alapszabályzatának módosítása révén megszüntetnék, avagy nagymértékben korlátoznák az RMDSZ tiszteletbeli elnökének jog- és hatáskörét. Követelik a tiszteletbeli elnöki tisztség megtartását, annak teljes súlyával való érvényesítését a szövetség kül- és belpolitikájában. A kongresszushoz eljuttatott óvás felolvasását azonban az ülésvezetôk nem hagyták jóvá, bár az, mint azt utólag sajtótájékoztatón megerôsítették, nem ütközött volna az alapszabályzattal.
Az egyházkerületi közgyûlés több határozattervezetet fogadott el, a tanügyi törvény és Románia alkotmányának módosításáról. Ugyanakkor üzenetet fogalmazott meg az anyaország, Magyarország kormányához és a magyarországi testvéregyházakhoz, amelyben kérik, töretlenül folytassák a határokon átívelô nemzetegyesítés politikai irányvonalát, csorbítatlanul tartsák fenn a státustörvényt, keressék meg a politikai és jogi lehetôségét a külhoni vagy a kettôs állampolgárság bevezetésének, gazdasági téren teremtsék meg a feltételeit a Mikó Imre terv kivitelezésének, tekintsék kiemelt partnereiknek a magyar történelmi egyházakat, az egyházi és a civil szféra képviselôi a romániai politikai képviselethez hasonlóan nyerjenek helyet és szerepet a MÁÉRT-ban.
A közgyûlés üzenetet intézett a román honfitársakhoz, a román kormányhoz és testvéregyházakhoz is. A dokumentumban kérik a romániai magyar közösség számára az autonómia biztosítását, visszautasítják a mesterséges asszimilációs politikát, nem fogadják el a Román Ortodox Egyház "nemzeti egyházként" való privilegizálását, kerüljön sor a lehetô legszélesebb körû román–magyar, illetve az egyházak közti ökumenikus párbeszédre, a kormány állam–egyházközi megállapodásokban rendezze a kisebbségi és más egyházakkal való viszonyát.
Továbbá a testület a Romániai Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzatának létrehozását kezdeményezi. Ennek érdekében indítványozták a kezdeményezô bizottság megalakítását a belsô önrendelkezés jogán létrehozandó önkormányzat törvényes feltételeinek elnyeréséhez szükséges dokumentumok véglegesítésére, az autonómia-statútumok közösségi vitájára, az önkormányzat közképviselettel felruházott testületeinek általános, szabad, közvetlen és titkos szavazással történô megválasztására, valamint Székelyföld autonómiájának törvényerejû statútum általi szavatolását.
A románok 49 százaléka támogatja az Irak elleni katonai fellépést, ezzel második helyen vannak az amerikaiak után (67%) és ugyanazon a szinten a britekkel, derül ki a Gallup International Association által 41 országban készített felmérésbôl, amelyet Romániában a Közvélemény- és Piackutató Központ (CSOP) végzett.
A tanulmány szerint az Irak elleni fegyveres fellépés támogatása tekintetében Romániát követi Németország (48%), Franciaország (34%), Bulgária (33,4%), Oroszország (30%) és Észtország (29%).
Az iraki beavatkozást ellenzôk listavezetôje Észtország (64%), majd következik Franciaország (60%), Oroszország (59%), Bulgária (58%), Németország (50%), Románia (42%), Nagy-Britannia (41%) és az Amerikai Egyesült Államok (21,5%).
A románok 45 százalékkal a második helyen állnak azon személyek számát tekintve is, akik úgy vélik, hogy országuknak támogatniuk kell egy iraki beavatkozást, az elsô helyen az amerikaiak vannak 73,2 százalékkal. A lista harmadik helyét Nagy-Britannia (44%) foglalja el, majd következik Észtország (30%), Franciaország (29%), Németország (24%), Bulgária (21%) és Oroszország (7%).
Az oroszok a legnagyobb arányban (79%) ellenzik országuk részvételét az Irak elleni katonai fellépésben, majd következnek a németek (71%), bolgárok (62%), franciák (61%), észtek (59%), románok és britek (41%), valamint az amerikaiak (17,3%).
Pénzt követelt és kapott egy dési korrupt vámos azért, hogy ne bírságoljon, ám kellemetlen meglepetés érte, amikor a pénz elsô részletét kellett volna megkapnia: rendôrségi akció során lebukott.
Január 30-án Dorel Petre 43 esztendôs vámos egyik kollégájával ellenôrzést végzett egy dési cégnél, és 2000 eurót követelt azért, hogy ne írja meg a jegyzôkönyvet. Február 1-rôl 2-re virradóra az összeg felét, 1000 eurót vett át, amikor rajtaütött a készenlétben lévô egység: a rendôrség gazdasági ügyosztályának nyomozói és az ügyészség képviselôi.
Dorel Petrét 30 napra szóló elôzetes letartóztatásba helyezték, más, hasonló ügyek kapcsán is vizsgálják. A rendôrség folytatja a nyomozást, hogy az ügy minden részletére fény derüljön. Például arra, hogy milyen szerepe volt az egészben az ellenôrzésnél jelen lévô másik vámosnak.
A büntetôtörvénykönyv a megvesztegetés elfogadását 3-tól 15 évig terjedô börtönbüntetéssel sújtja.
AZ ORVOSOK TÉLI TÁRLATÁT 32. alkalommal rendezik meg Kolozsváron. Az ünnepélyes megnyitóra február 8-án déli 12 órakor kerül sor a Fôtér 30. szám alatti Mûvészeti Múzeumban.
GHEORGHE NEAMTIU szobrászati tárlata a múlt héten nyílt meg a Mûvészeti Múzeum mûhely-termeiben. A tárlat hétfô és kedd kivételével naponta 12–19 óra között tekinthetô meg.
AZ ERDÉLYI IFJÚSÁGI KERESZTYÉN EGYESÜLET zene szakosztálya Összhang címen új programot indít. Az Összhang mozgalomba zenei tehetséggel rendelkezô fiatalokat várnak, lehetôséget teremtve számukra az együttmûködésre, illetve tapasztalatcserére. Jelentkezés, illetve bôvebb felvilágosítás az Erdélyi IKE-irodában (telefon: 0264/198050) vagy a zene@ike.roe-mail címen.
A BRIDGE LANGUAGE STUDY HOUSE NYELVISKOLA francia, japán, olasz, spanyol és svéd tanfolyamokat szervez kezdô, közép és haladó szinten. Érdeklôdni: Mikó/Clinicilor utca 18. szám, 3400 Kolozsvár (Cluj). Tel/fax: 0264/190096, 190811. e-mail: bridge@pcnet.ro.
ARANKA GYÖRGY HELYESÍRÁSI VERSENY
A III. osztályosok helyesírási versenyét február 15-én, de. 10 órától tartják az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban. A versenyen osztályonkét három-négy tanuló vehet részt. A verseny anyagát a tanterv anyanyelvi követelményei alapján állítják össze és lesz benne szólások, közmondások értelmezése is. Jelentkezni február 8-ig lehet a líceum tanítóinál.
KISMAMAKLUB
Román Mónika pszichológus a meghívottja január 4-én, kedden du. 6 órakor a Kismamaklubnak. Az Farkas utca 21. szám alatt tartandó összejövetelre sok szeretettel várják a kisgyermekes szülôket, unokáikat nevelô nagymamákat gyerekeikkel, unokáikkal együtt.
SANZON-EST
Német mûvészek elôadásában február 5-én, szerdán este 7 órától sanzon-estre kerül sor a Sigismund Todutã Zenelíceum dísztermében. A németországi vendégek — Elisabeth Arend (ének) és Jürgen Pfeiffer (nem csak zongora) — hangversenyét a Külügyi Kapcsolatok Intézete (Stuttgart) szervezte közösen a kolozsvári zenelíceummal, a Német Kluturális Központtal és a kolozsvári Németek Demokratikus Fórumával. A belépés díjtalan.
A Képzômûvészeti Egyetem három végzôsének, Ferenczi Botondnak, Iuliu Dunának és Sorin Tarának a grafikai tárlata nyílt meg szombat délben a Gy. Szabó Béla Galériában. A jelenlévôket a házigazda, Ferenczy Miklós lelkész köszöntötte és mutatta be a fiatal mûvészeket a különösen nagyszámú közönségnek. Majd a kiállítók, Iuliu Duna és Ferenczy Botond ismertették mûvészi szándékukat, alkotási módszerüket.
Olyan ez a tárlat, amilyen az élet maga. Összetett. S nem csupán azért, mert három, egymástól nagyon is eltérô fiatal mûvész mond véleményt napjaink világáról, környezetünkrôl, emberi és társadalmi viszonyainkról, érzelmi életünk alakulásáról három, egymástól nagyon különbözô stílusban. Hanem azért, mert ezek a fiatalok, minden különbözôségük dacára, így fogják föl és így igyekeznek mûvészileg feldolgozni az ôket ért hatásokat. Összetettségükben. Hiszen az élet se nem jó, se nem rossz, a világ se nem szép, se nem csúnya, hanem egyszerûen van. Éljük és élünk benne. Jól, rosszul, ki-ki a maga módján. Ahogy tud és ahogy lehet. Ezt olvasom ki ebbôl a legkevésbé lírai, de minden objektivitásra való törekvése dacára is nagyon szubjektív képi vallomásból, amely a Gy. Szabó Béla Galériában fogad. Idealizálásnak még akkor sincs itt nyoma, de helye sem, ha a tematika talán a leginkább csábíthatna erre. A tárlat fôszereplôje ugyanis a nô. Az alkotók bevallásuk szerint sem a szép nôt igyekeztek mûvészileg megörökíteni, hanem az igazit. Megint csak a maga összetettségében. Magány, elhagyatottság, fizikai és erkölcsi romlás, emberi és társadalmi viszonyulások, elôítéletek, erôszak s mindaz, ami a gyengébb nemmel összefüggésbe hozható, teret kap és mûvészi formát ölt a színes vagy fekete-fehér munkákon. Kisméretû, míves grafikai lapok váltakoznak a mûvészi meglátást sajátosan markáns formában, erôteljesen figyelemfelkeltô, harsány színekkel a világ elé táró, vagy éppenséggel visszafogottságával tüntetô, olykor patinás keretbe foglalt munkákkal. Ami mindhárom mûvésznél közös, az a világhoz való viszonyulásuk: az egyenes, nyílt, olykor kíméletlennek tûnô, olykor pedig groteszkbe hajló vagy egyszerûen csak karikírozó grafikai beszéd. A tematika átfogó és fantáziadús megközelítése nem mindennapi rajzkészséggel és jó technikai tudással párosul, s eredményezi azt a kiállítást, amelynek sikere vitathatatlan. Várjuk a folytatást!
A Fôtér 23. szám alatti ( hátul az udvarban) tárlat szombat és vasárnap kivételével naponta 9–14 óra között tekinthetô meg.
A napokban megnyílt barlangtani múzeumról a Szabadságban megjelent írás azt állítja, hogy ez "az Óvár egyik felújított reneszánsz épületében" látható. Ez az épület azonban nem más, mint az Óvár délkeleti saroktornya, a Torony, amely, amint az alábbiakból kiderül, nem reneszánsz, annál jóval régebbi.
A Fôtér, a Dózsa György és az óvári Torony (Bocskai, Toplica), valamint a Mátyás király és a Kornis (E. Zola) utca által határolt L alakú háztömb területén áll az Óvár, az egykori várost kerítô fal egyik megmaradt része, falrendszerének délkeleti saroktornya. Különösen Kelemen Lajos és Kiss András levéltári kutatásainak hála, számos, rávonatkozó adat áll rendelkezésünkre.
Föltehetôen a XIII. század elsô felében épült. Amikor a Szent Mihály-templom piactere körül megnövekedett várost a XV. század elejétôl fallal kerítették, védelmi rendeltetése megszûnt. Lehet, hogy már akkoriban tömlöcként kezdték használni. Az erre vonatkozó elsô ismert adat 1497-bôl való. 1550-tôl a legrégebbi városi számadáskönyvek carcer seu turris-ként, ’tömlöc vagy torony’-ként emlegetik. 1550-ben javították, deszkával fedték, és új ajtót készítettek az asszonyok fogdájához. 1588. március 20-án a százférfiak tanácsa megállapította, hogy a bíróknak sok "bút" okoz a foglyok gyakori szökése és a fogház "épületlen és erôtlen" volta. Ezért elhatározták, hogy a fogházat és kerítését kôbôl kell felépíteni.
Ennek alapján 1590. május 11-én kezdték bontani Márton deák sütôházát, s helyébe a szögleterôdítés mellé, északra, ennek felhasználásával, városi fogházat építettek. Ez volt tehát az Óvár délkeleti tornyával — bár több szerzô szerint azonos, valójában — csak részben azonos szomorú és félelmetes Torony, amelyben rabokat tartottak, akik közül sokan innen kerültek a vesztôhelyre. Építtetôje Miklós deák és Diószeghi István volt. Rendeltetését a XIX. század elejéig megôrizte. Fogháznak, Rabok tornyának, Tömlöcnek, Város fogházának, Város tömlöcének, Városi fogdának is mondták. Keleti oldala a Dózsa György utca 5. szám alatt, az udvar végében ma is látható.
Ez a város egyik legódonabb épülete, ajtókerete a román, azaz félköríves ízlés egyetlen helyi maradványa. A XX. század elején néhány évig Városi Múzeumot rendeztek be itt, de nedvessége miatt erre alkalmatlannak bizonyult. A Fôtér 25. szám alatti vendéglô évtizedekig hûtôházként, raktárként használta. Az idô tájt nem volt látogatható, fényképezni alig lehetett, az étterem felelôse és pincérei mindent kiötöltek, hogy ezt megakadályozzák.
1497: turris captiuorum [kaptivorum] ’foglyok tornya’; "in turri captiuorum" ’a foglyok tornyában’; 1563: "ad thurrim civitatis carceream" ’a városi torony börtönének’; 1566: apud turrim captivorum ’a foglyok tornya mellett’; 1574: "Ilona Nehay Zeocz [szôcs] Ferenchne Azt vallia, hogi ment volt Beke Gergeljhez az Toromba"; 1582: "Az torombelÿ lakatoknak harma romlodozot meg"; "Az varos Eorizeoÿ Rengeo Annat es ot Biro vram Az Thoromba Akaria vala vitetnÿ"; 1586: "Kelemen fordula az teómleócz aÿtaiahoz"; 1588: "Towabba az sok fogliok zaladasa miat sok buwok volt az birak vrainknak melj eset az foghaznak Epwletlen es ereotlenseghe miath"; 1590: "Az warosnak owarbani foghazanak Epiletere"; 1597: "Az Coloswari fokhazanak Epwletirol walo keoltseg"; 1615: "az óvári fokház udvarán tisztítattam meg az kutat"; 1616: "Az Toromban csináltattam meg az ásást, melyet ásott volt Walkaj Bálint fokságában"; 1617: "Az óvárbeli Toromban csináltattam poroszlók házája ablakára három ablakra lantornát"; 1622: "1 Julii. [...] az mennykô [...] harmadszor esmég az rabok tornyát üté"; 1627: "8 Junii [...] szörnyû mennydörgés, villámlás lôn, [...] ez Toronyt is megütötte vala"; 1629: "az Torony ajtaja, melyeket csináltattam be egy kômívessel"; 1634: "seot az Varos keozeonseges Teomleoczebeolis, ott Szallott ala halalra Sententiazot fogoly, melliet magunk vduaran fogank megh."; 1668: "Vöttünk az Toronyban való vigyázóknak egy szekér kovácsszenet"; 1699: "6 Novembris. Hozának ide egynéhányat az vásárhelyi tanácsból és a Toronyba vivék."; 1701: "mikoron volnánk említett Kolozs vármegyében Kolozsváratt, az kolozsvári Toronban"; 1716: "az Óvárban a Város tömlöce"; 1734: "az Toromból elbocsáttatott"; 1818: "a város fogházába 18 rabvasok lévén és ezek mind fel lévén verettetve ugyanannyi rabokra"; 1821: "Bálint Márton, Dávid Sámuel és Molnár József toronybéli rabok kérik megengedtetni"; 1837: "az O varban a Város Fogháza mellett (sütô ház)"; 1869: Városi fogda.
Az ablak nélküli egykori tömlöcben, kb. 20x20 cm-es kövön e felirat látható:
IT VOLT FOGVA NAG(y)
BANYAI SAMUEL NYOLTZ
HOLNAPIG A TSASZAR RE(-)
MONDA TSITKOJAERT
AN(n)O 1797
Körülbelül 1788—1789-ben, az akkori szokás szerint, más kolozsvári polgárhoz hasonlóan, Bányai Sámuel két kincstári — katonai — maglovat, korabeli kifejezéssel aerarialis vagy császári kancát vett át, azzal a feltétellel, hogy két esztendô múltán a maglovak helyett két, ún. remonda csikót ad a kincstárnak. A két esztendô után, amint Bányai Sámuel beadványában elmondja, a két kanca megdöglött "az régtôl fogva bennek levô kehe" miatt. A rendelkezések szerint Bányainak ki kellett volna fizetnie a be nem szolgáltatott csikók árát, de ô tanúkkal bizonyította, hogy nem tehet a kancák elpusztulásáról, és kérte a kincstárt, engedje el a csikók ellenértékét.
A kincstár csak évek múlva vette elô az ügyet, és a városi tanács által "megszoríttatta" Bányait, hogy törlessze adósságát. Minthogy Bányainak erre nem volt lehetôsége, 1796. október 30-án a Toronyba zárták. Két beadvány után, 1797. április 10-én a fôkormányszék elrendelte, hogy az "élelme keresése módjától elzárt Bányai Sámuelt elégséges kezesség mellett, mindazonáltal, hogy személye mindenkor, amikor kívántatik, elé fog állíttatni, szabadan bocsássák". Akkoriban kerülhetett a tábla a falra, mert azon csak 1797-beli fogsága van feltüntetve, holott "csitkó ügyben" 1799-ben még visszatért a Toronyba.
A kôboltozatos pinceajtó fölött emléktábla áll:
D. (címer) I.
ÉN KASSAI MIHÁLY 1820ba
TÖMLÖTZ TARTO LETTEM, EBBEN A’ FOGHÁZBA:TI! SZERENTSETLÉNEK, KIK ITTEN SZENVEDTEKA’ BAL SZERENTSÉNEK, PÉLDÁI LETTETEK;
A SORSOTOK FORDULT, OLLYKOR BU BÁNATRAVOLTAM NÉKTEK MÉG IS, VIGASZTALÁSTOKRA
MIDÖN 1821be IRTAK, E’ TÖMLÖTZ S KÔFALAK AKKOR
MEG (záródísz) UJULTAK
A tábla felsô részén Kolozsvár háromtornyos címere látható. Az ettôl jobbra lévô kézírásos betû nem látszik tisztán. I-nek írtuk, de S is lehet.
A tömlöc 1821. évi megújítását több vizsgálat elôzte meg. Ezek során megállapították, hogy a fogházban tarthatatlan állapotok uralkodnak, a raboknak jóformán fekvôhelyük sincs. Ezzel egyidejûleg nem lehetett ôket kellôképpen ôrizni: nem volt elég bilincs, lábvas stb., az épület, a körülötte lévô helyiségek és a megmaradt óvári kôfal nem megfelelô helye miatt a szökések egyre gyakoribbá váltak. Utoljára 1820 júliusában a város fôbírája rendelte el a Torony megjavíttatását. A munkálatok megkezdéséhez a döntô okot az október 13-ra virradóra keletkezett tûz adta meg: a tömlöc "felgyújtatott, s két szobáknak a fedele egészen elégett, s a több fedelek is nagyon megbontattak, hogy a tûz tovább ne harapóddzék". A városnak nem volt pénze, így a munkálatok még 1821 nyarán is folytak, amikor Kassai Mihály porkoláb az emléktáblát a Torony bejárata fölé tétette.
Túlgyôzte magát az RMDSZ a saját hetedik kongresszusán.
Erre utal — legalábbis elsô megközelítésben — egy sereg jel, mind megannyi kitûzött és elért cél. Diadalút. Sikerhadjárat. Felvonult két miniszterelnök, ami annak ellenére egyedülálló teljesítmény, hogy az általuk képviselt román és magyar kormánynak egyaránt nagy szüksége van az RMDSZ-re. Ez utóbbi azonban önmagában is érdem. Továbbá: az illegitimnek kikiabált kongresszus végül is kisebb hiányokkal együtt az erdélyi magyarság szempontjából reprezentatívnak bizonyult, a program- és alapszabályzat-módosító bizottság által beválogatott javaslatokat szinte kivétel nélkül elfogadták. Egyelôre az RMDSZ egysége is megmaradt, mert — legalábbis amikor e sorok íródnak, vasárnap délelôtt — az egyesek által beharangozott szakadás, RMDSZ-bôl való kiválás nem történt meg. A kongresszus elérte fô célját: mindazt, amitôl mûködôképesebbnek remélik a szervezetet, mostantól új, írott szabályok szentesítik.
Még az olyan zavaró tényezôket is, mint az állandóan ellenvéleményt megfogalmazó tiszteletbeli elnök kérdését, huszárvágással sikerült megoldani: a tisztséget megszüntették.
A sikersorozat kétségtelenül az RMDSZ megerôsödését szolgálja majd. Erre utal nemcsak a disszonánsnak kikiáltott elemektôl való megszabadulás, hanem a mûködôképesség gördülékenyebbé tétele, jobban körülhatárolt hatáskörök (ezek között a gyorsabb döntéshozatalt biztosító lépések: a szövetségi elnök vagy az Operatív Tanács jogkörének kibôvítése és a központosítás egyéb jelei), a fegyelem növelése, eddig nem létezett büntetések elôírása.
Egyszóval: igazuk van azoknak, akik eltolódást látnak ebben a pártmodell felé. Nem egy olyan politikai párt példája lebeghetett az új szabályok alkotói elôtt, amely operativitását, eredményességét a pártfegyelemnek is köszönheti. Ezentúl az RMDSZ-ben is: aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére.
Mindezzel szemben a belsô demokrácia megerôsítését célzó intézkedésnek könyvelhetjük el például a Platformok Konzultatív Tanácsának létrejöttét vagy a Szövetségi Képviselôk Tanácsa tagjai egy részének belsô választások útján történô kiválogatását.
Ha az RMDSZ erôsödik is mindezek következtében, kérdés, hogy mennyire erôsödik az RMDSZ vezetôsége és a tagság, a szövetség és az erdélyi magyarság közötti viszony. Az RMDSZ ugyanis nem önmagáért létezik, a lényeget nem szabad szem elôl téveszteni, márpedig a cél csakis a romániai magyar nemzeti közösség boldogulása, érdekérvényesítése lehet.
Azé a közösségé, amelynek jó része nem érti vagy ellenzi saját vezetôinek hatalmi harcát. Ha figyelembe vesszük, hogy Tôkés László még mindig a második legnépszerûbb erdélyi magyar közéleti személyiség a saját közösségén belül, akkor megkérdôjelezendô, hogy mennyire volt bölcs lépés a tiszteletbeli elnökségi tisztséget megszüntetni. Nem tudni, hogy az ezt megszavazók közül hánynak nyugodt a lelkiismerete, illetve hogy mennyire mérték fel, miként fog ez lecsapódni a tagságban, a szavazóbázisban.
Tény, hogy a belsô ellenzék egy része, jelesen maga Tôkés László és a Reform Tömörülés, maga alatt vágta el a fát. Jóllehet elvszerûség és igazságtartalom egyaránt fellelhetô cselekedeteikben — a szövetség beperelése, a kongresszustól való távolmaradás —, félô, hogy az idô bebizonyítja: lépéseiknek több kára lesz, mint haszna, magukra nézve is.
Lehet, hogy minden másként alakult volna, ha a tiszteletbeli elnök széke nem marad üresen a kongresszuson, de az is igaz: keresztényi gesztus és népszerûség-növelô lehetett volna az is, ha az RMDSZ-vezetôk betoppannak a Láncos templomban gyûlésezôkhöz, ha nem másért, istentiszteletre, meghökkentésbôl vagy az ebédszünetben, kíváncsiságból.
Más kérdés, hogy a kongresszus megszüntette a tiszteletbeli elnöki tisztséget az alapszabályzatban, és ezt úgy értelmezték egyes vezetôk, hogy attól a pillanattól kezdve Tôkés László nem tölti be ezt. Az viszont nem teljesen tiszta, hogy ha ôt anélkül választották azzá, hogy az alapszabályzat ezt a tisztséget tartalmazta volna, ezt ezután is megteheti a kongresszus, illetve a megválasztását kimondó kongresszusi határozatot nem vonták vissza, akkor egyesek szerint Tôkés László ma is tiszteletbeli elnök.
Fontosabb ennél, hogy olyan képzetet keltett egyesekben a szatmárnémeti döntések sorozata, hogy személyekben gondolkoztak, ahhoz igazították az elveket, elôször volt a kitûzött cél, és ahhoz keresték a törvénycikkek segítségét megoldásként. Kissé más megközelítést lehetett tapasztalni például a Szabadelvû Körtôl, amelynek képviselôi elvszerûségbôl támogattak demokratikus elképzeléseket. Eckstein-Kovács Péterék kiállása sok fontos kérdésben a következetes ellenzék üde benyomását keltette.
Nincs itt hely elemezni, hogy például kimaradt a szövetségi elnöki beszámolóból a román pártoknak megfogalmazott üzenet, vagy hogy miként viszonyultak egyes RMDSZ-tisztségviselôk a sajtóhoz. De leszögezhetô: Szatmárnémeti után az RMDSZ olajozottabb gépezetet jelent, és amit a belsô harcokban a szembenálló felek esetleg elvesztettek volna ezidáig a réven, visszanyerhetik a vámon — a belsô választásokon.
A jelentôsebb román napilapok szombati számaikban nagy teret szenteltek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Szatmárnémetiben zajló VII. Kongresszusának, amely román–magyar kormányfôi találkozóra is alkalmat teremtett.
A legnagyobb román politikai napilap, az Adevãrul szerint "a szövetségen belüli repedések ellenére az RMDSZ-kongresszus megszilárdította a román–magyar kapcsolatokat". A lap csaknem teljes oldalát kitöltô kongresszusi beszámolójában kiemelte, hogy a kongresszusi küldöttek szerint "tegnap Szatmárnémeti volt a magyarság politikai központja", ahol Adrian Nãstase román és Medgyessy Péter magyar kormányfô állt a figyelem középpontjában. Miután ismertette Markó Béla szövetségi elnök kongresszusi beszámolóját, amelybôl kiemelte, hogy "az RMDSZ arra kérte Budapestet, ne politikai szimpátiáktól tegye függôvé támogatását", az Adevãrul kiadósan ismertette Medgyessy Péter magyar és Adrian Nãstase román miniszterelnök kongresszusi beszédét.
Terjedelmes kongresszusi beszámolójában az Adevãrul hangsúlyozta, hogy "a kongresszus elsô napján nem volt botrány az RMDSZ-en belüli két tábor között".
A Curentul az SZDP és az MSZP közötti együttmûködési megállapodást aláíró két pártelnököt, Adrian Nãstasét és Kovács Lászlót ábrázoló fényképpel illusztrált beszámolójában azt emelte ki, hogy "Nãstase és Medgyessy volt az RMDSZ-kongresszus elsô napjának sztárja", de az sem kerülte el a figyelmét, hogy a két miniszterelnök tegezte egymást.
A Jurnalul National Nãstasét, Medgyessyt és Kovács Lászlót ábrázoló fényképével illusztrált kongresszusi tudósításában felfigyelt Markó Béla elnöki beszámolójának arra a részére, amelyben szóvá tette, hogy "a magyar szakemberek nincsenek jelen a (román) diplomáciában, hadseregben, a titkosszolgálatokban, s nagyon kevesen találhatók az igazságszolgáltatásban".
Valamennyi jelentôs román lap beszámolt az MSZP és az SZDP közötti együttmûködési megállapodásról, de a Curierul National külön tudósítást szentelt az eseménynek, és rövid exkluzív interjút is közölt Kovács László külügyminiszterrel, az MSZP elnökével.
Sürgôsen eladó jutányosan félig befejezett új ház a Hajnal negyedi villanegyedben: földszint + emelet + manzárd. 135 négyzetméter szintenként. Földszin: két garázs plusz egy kétszobás lakás; emelet: 60 négyzetméteres nappali, 40 négyzetméteres konyha, iroda, fürdô, manzárd: három hálószoba, fürdôszoba. Beépített felület: 650 négyzetméter. Telefon: 0740-175127. (0021)
A férfiaknál...
Vasárnap, egy héttel a Nemzeti Liga tavaszi rajtja elôtt Román Kupa mérkôzéseket rendeztek. A 12 Nemzeti Ligás csapat mellett a mezônyt a két elsôosztályú csoport elsô két pozícióját elfoglaló együttes egészítette ki 16-ra. Az elsôosztályú résztvevôk automatikusan otthon játszottak, az egyenrangú ellenfelek pályaválasztói jogát sorshúzás döntötte el. Kivételt a Kolozsvári Armãtura-U-Agronomia–Ploiesti-i Uztel összecsapás jelentette, ugyanis városunk képviselôje megfelelô terem hiányában (mint ismeretes, a Horia Demian Sportcsarnokban tatarozási munkálatok folynak) kénytelen volt feladni rendezôi jogát, s így az elsô perctôl hátrányban voltak az armãturások. Ilyen körülmények között nem jelentett meglepetést a 31–22-es kolozsvári vereség.
A négy elsôosztályú csapat nem tudott boldogulni felsôbb osztályú ellenfeleivel, s mindnyájan simán vesztettek. Kommentár csak a Nagybányára kiírt összecsapáshoz szükséges, ahol a Minaur játék nélkül nyert, ugyanis ellenfelük, a Quartz vezetôsége, mint rendezô, nem tudott játéklehetôséget biztosítani. A helyi 5-ös iskolában kellett volna hogy rendezzék az összecsapást, ám a játékosok nagy megdöbbenésére óriási lakat lógott a terem ajtaján! Mindez azért történt, mert a Quartz SE nem tudta kifizetni felgyülemlett adósságait!
Az eredmények: Quartz–Minaur 0–10 (játék nélkül), Galaci U–Bukaresti Dinamó 21–32, Jászvásári Politechnika–Konstancai KK 28–38, Aradi Safilar–Piatra Neamt-i Fibrexnylon 19–41.
A másik két mérkôzésen a vendéglátók és a vendégek megosztoztak a sikereken: Krajovai U-Petrol–Târgu Jiu-i Lignit 35–21 és Szucsávai Ambro-Bucovina–Temesvári Politechnika-Izometal 22–26. A forduló nyolcadik összecsapását, a Brassói Dinamó–Bukaresti Steaua összecsapást ma délután 5 órára halasztották.
A vetélkedô következô szakaszát, a negyeddöntôket immár oda-vissza alapon rendezik, február 19-én és 23-án.
...és a nôknél
A trófeáért harcba lépô múltheti gyôztesek szombaton ismét játszottak, ezúttal azonban semleges pályán rendezték a találkozókat. Érdekesség, hogy ezután a szakasz után egy elsôosztályú csapat, a Piatra Neamt-i HCF továbbra is versenyben maradt a Posta Câlnãu-i Astral fölött aratott 24–19-es sikere után.
A másik elsôosztályú gárda, a Dévai Cetate már nem tudta folytatni a sorozatot, alulmaradt a Kolozsvári U-Ursus lányaival szemben. A Jurcã-gárda elsô félidei jó játékának tudható be a gyôzelem, az eredmény 29–25 (18–12) volt a kolozsvári lányok javára. A gyôztesek legtöbb találatát Senocico (9) és Sârbu (5) érte el.
A másik két eredmény: Konstancai Tomis–Nagybányai Selmont 25–23 és Brassói Rulmentul–Galaci Otelul 27–21.
A vetékedô legközelebbi fordulója március 9-én lesz, semleges pályán. A sorshúzást február 4-én, kedden bonyolítják le. Ekkor a két urnába a fent említett gyôztesek és a Nemzeti Liga tavalyi évadjának a legjobb négy együttese, vagyis a Râmnicu Vâlcea-i Oltchim, a Zilahi Silcotub, a Dévai U-Remin és a Bukaresti Rapid kerül.
Közel kéthetes küzdelemsorozat után tegnap este legördölt a függöny a férfi világbajnokság után. Kiosztották a legjobbaknak járó érmeket, kiegészítették az athéni olimpiai játékokon induló csapatok létszámát, és megkezdôdött a vetélkedô elemzése, a csapatok teljesítményének országonkénti számbavétele.
Az élen változás történt, a franciák nem tudták megôrizni elsôségüket, de azért tiszteletreméltó helyen végeztek.
Az utolsó két napon a helyosztók véglegesítették az 1–8. helyezettek sorrendjét.
Magyar szempontból elég göröngyös volt ez a vetélkedô, a gyôzelmeket egygólos vereségek váltották. Mindamellett, hogy a Skaliczki László által felkészített válogatott csak a hatodik lett, nem lehet sikertelennek elkönyvelni a szereplést, mert bár nem sikerült elcsípni a dobogó egyetlen fokát sem, a hatodik hely sem lebecsülendô fegyvertény: megtartotta a sportágat a világ élvonalában, s megszerezte az athéni repülôjegyeket!
A szombati talákozók nagyon szoros küzdelmeket hoztak. Kettôben, a magyar–jugoszláv és a horvát–spanyol mérkôzésen két-két hosszabbításra volt szükség.
Íme, az eredmények:
az 5–8. helyért: Magyarország–Jugoszlávia 34–33 (11–12, 25–25, 27–27) és Oroszország–Izland 30–27 (13–12); az elôdöntôkön: Németország–Franciaország 23–22 (11–10) és Horvátország–Spanyolország 39–37 (9–14, 26–26, 31–31).
A vasárnapi helyosztók a következô eredményekkel fejezôdtek be: az 5–6. helyért: Oroszország–Magyarország 30–15 (16–11); a 7–8. helyért: Izland–Jugoszlávia 32–27 (16–13).
A bronzéremért vívott csatában:Franciaország–Spanyolország 27–22 (16–11).
A döntô (Horvátország–Németország) lapzárta után fejezôdött be.
A világbajnokság gólkirálya a magyar Carlos Perez lett 64 találattal.
(radványi)
• Skaliczki László, a magyar férfi válogatott szövetségi kapitánya így értékelt az oroszok elleni, 5. helyért játszott s elvesztett mérkôzés után:
— A jugoszlávok ellen már teljesítettük a kitûzött célt, az olimpiai részvétel kiharcolását. Nehéz volt felkészülni az oroszok ellen, többen sérüléssel küszködtek, s a mérkôzés egy rövid szakaszát kivéve nem tudtuk megoldani a feladatot. Összességében örülök a hatodik helynek, s leginkább annak, hogy jövôre Athénban ott lehetünk az ötkarikás játékokon.
• A férfi kézilabda-válogatott szombat déli gyôzelmével — elsôként a csapatsportokban — a magyar sport negyedik olimpiai kvótáját szerezte meg a sportlövô Igaly Diana és Sidi Péter, valamint a szörfös Gádorfalvi Áron után.
• Fennakadt a doppingvizsgálaton Gohar Gohar, a portugáliai férfi kézilabda-világbajnokságon szereplô egyiptomi válogatott játékosa.
Azt egyelôre nem közölték, hogy milyen tiltott szert fogyasztott. Gohar kétéves eltiltásra számíthat.
A vb-n összesen 100 ellenôrzést tartanak, s az eddig kielemzett 88-ból ez az egy hozott pozitív eredményt.
Magyarország–Jugoszlávia 34–33 (11–12, 25–25, 27–27)
Góldobók: Perez 13/4, Lendvay, Pásztor 6–6, Rosta, Kertész 3–3, Nagy 2, Bendó 1, illetve Skrbic 8, Jovanovic 6/1, Milosavljevics, Perunicsics 4–4, Lapcsevics 3, Sudzum 3/1, Petrics 2, Vojinovics, Maksics, Bojinovics 1–1.
Hétméteresek: 5/4, illetve 2/2; kiállítások: 16, illetve 14 perc.
Oroszország–Magyarország 30–25 (16–11)
Góldobók: Rasztvorcev 9, Tucskin 7, Ivanov, Moszkalenko, I. Lavrov 3–3, Kamanyin 2, Gorpicsin, Kokcsarov, Krivoszlikov 1–1, illetve Nagy, Perez 7–7, Rosta, Gál, Iváncsik, Kertész 2–-2, Laluska, Pásztor, Fazekas (kapus) 1–1.
Hétméteresek: 5/3, illetve 4/1; kiállítások: 10, illetve 10 perc.
• A Budapesti Honvéd vízilabda csapata 3 másodperccel a befejezés elôtt egyenlített 11–11-re a Mladost Zagreb elleni BL-csoportmeccsen, ezzel pontot sikerült mentenie a hihetetlenül izgalmas, változatos víziütközet végén. A Honvéd legközelebb február 15-én játszik, amikor Athénban a címvédô Olimpiakosz Pireusz lesz az ellenfele.
• Az idegenbeli 5–4 után hazai pályán csak 5–5-ös döntetlent játszott a Vasas a vízilabda KEK negyeddöntôjében a jugoszláv Jadran Herceg Novi ellen, de ez is elég volt a továbbjutáshoz.
• A Budapesti Honvéd vízilabda csapata 3 másodperccel a befejezés elôtt egyenlített 11–11-re a Mladost Zagreb elleni BL-csoportmeccsen, ezzel pontot sikerült mentenie a hihetetlenül izgalmas, változatos víziütközet végén. A Honvéd legközelebb február 15-én játszik, amikor Athénban a címvédô Olimpiakosz Pireusz lesz az ellenfele.
• Az idegenbeli 5–4 után hazai pályán csak 5–5-ös döntetlent játszott a Vasas a vízilabda KEK negyeddöntôjében a jugoszláv Jadran Herceg Novi ellen, de ez is elég volt a továbbjutáshoz.
Miután Romániának sikerült megszereznie a kadett (15–16 év közötti) versenyzôk világversenyét, országunk nagy eséllyel pályázik a felnôtt világbajnokság megrendezésére is. A kadettek erôpróbájának június 19–30. között ad otthont a román fôváros, a felnôttek megmérettetését pedig egy hónapra rá, július 12–20. között tervezik.
Néhány nappal ezelôtt Marokkó fôvárosában, Casablancában az AIBA végrehajtó bizottsága tartott gyûlést, amelynek tagjaként Iosif Armas, a román szakszövetség elnöke is részt vett. A legfôbb napirendi pont a felnôtt világbajnokság rendezésének kérdése volt, eredetileg Thaiföld kellett volna legyen a házigazda, ám az ázsiai ország nem tudott biztosítékokat adni, hogy a versenyt biztonságos körülmények között le tudják bonyolítani. Ilyen körülmények között, Iosif Armas elvállalta, hogy Románia rendezi a vb-t. Ezért levelet is intézett a nemzetközi fórum török fôtitkárához, Canner Doganelihez, és külön beszélgetést folytatott az AIBA elnökével, Anwar Cowdryval.
Románia esélyei 70 százalék körül mozognak, tudniillik ellenjelöltje sincs. A biztonság kedvéért Románia a 2007-es világbajnokság rendezésért benyújtotta a pályázatát, de remélhetôleg nem kell négy esztendôt várni a romániai világversenyre.
Az AIBA döntése értelmében 2005-ben a dániai Bröndby városa ad otthon a világ legjobb öklözôinek megmérettetésre.
Február 7–9. között az EABA (az Európai Amatôr Ökölvívó-szövetség) végrehajtó bizottsága a bolgár Emil Jecsev elnökletével Bukarestben ülésezik, s remélhetôleg véglegesítik Románia pályázatát.
A múlt hét végén a kisszéki megfagyott tavon rendezték a harmadik alkalommal kiírt lékhorgászbajnokságot. Összesen 62 horgász vett részt az eseményen, a szamosújváriak és kolozsváriak mellett Fehér, Beszterce-Naszód és Szilágy megye is képviseltette magát. Ötórás "küzdelem" után a jelenleg Amerikában élô, de kolozsvári születésû Illés István végzett az élen. A versenyt támogató Energofish értékes jutalomban részesítette a horgászokat, de a megyei Sporthorgászati és Vadászegyesület is díjazta a legjobbakat.
Január 27–február 2.
• Jan. 27.: Négy évtizede, 1963-ban az Innsbruck melletti iglsi versenypályán befejezôdött a kettes bobok 26. világbajnoksága. Szinte semmilyen különösebb meglepetést sem jelentett, hogy a gyôztes olasz egység vezérpilótája a már akkor legendás Eugenio Monti, a korszak nagy bobos egyénisége volt. Monti, társával, Renzo Alverával az 1956-os ezüstérem után négy éven át minden esztendôben (1957 — St. Moritz, 1958 — Garmisch-Partenkirchen, 1959 — St. Moritz) megszerezte a bajnoki címet. Ezután társat váltott, Alvera helyét Sergio Siorpaes foglalta el. Az új egység 1961-es Lake Placid-i elsôségét többen váratlannak és véletlennek tekintették. Ezt azután 1963-ban az új olasz bajnokpár megcáfolta: csaknem 3 mp-es elônnyel utasította maga mögé a szintén olasz Sergio Zardini–Romano Bonagura párost (hogy azután 1966-ban az olaszországi Cortino d’Ampezzóban ismét ôk legyenek a bajnokok). A történeti hûséghez tartozik, hogy Monti új társa, Siorpaes korábban Zardinivel alkotott kettôst, s szerzett ezüst-, illetve bronzérmet.
• Jan. 28.: Harmincöt esztendeje, 1968-ban Norvégia fôvárosában, Oslóban szoros hazai gyôzelemmel ért véget a 62. férfi gyorskorcsolya Európa-bajnokság. Az összetett versenyben a bronzérem is norvég sportolónak jutott. A gyôzelmi dobogó legmagasabb fokára a két résztávon, az 5000 m-en 7:41,7, a 10 000 m-en pedig 15:20,3 perccel nyertes Fred-Anton Maier állhatott. Az ezüstérmet az 1500 m-en 2:04,5 perccel gyôztes szovjet Eduard Matuszevics vehette át, míg a bronzérem a másik norvégnak, az egyetlen távon sem gyôztes, de végig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtó Magne Thomassennek jutott.
• Jan. 29.: Háromnegyed évszázada, 1928-nak ezen a napján írt a Csíki Lapok a kolozsvári sétatéri jégpályán éppen hogy befejezôdött országos mûkorcsolya bajnokságáról. Ezen a csíkszeredai Domokos Jakabné bronzérmes helyezése kapcsán a szóban forgó újság megírja, hogy "a kolozsvári sajtó elismerése szerint a legkitûnôbb formában versenyzett", s megérdemelten végzett az elôkelô helyen. A szóban forgó 1928-as kolozsvári bajnokságon a nôk versenyét a brassói Papp Mária, a férfiakét a kolozsvári Victor Linul, a párosokét pedig a kolozsvári Bojáki Anna–Beke Lajos kettôs nyerte. A kolozsvári páros 1925–1934 között hétszer hódította el a bajnoki címet!
• Jan. 30.: Világraszóló esemény 55 éve, 1948-ban: 12 év után, a II. világháború okozta megszakítást követôen ismét kigyúlt az olimpiai láng. A svájci St. Moritzban, ahol már 20 évvel azelôtt, 1928-ban is volt olimpia, ünnepélyesen megnyitották az V. havas játékokat (a sorszámozásnál nem veszik figyelembe az elmaradtakat).
• Jan. 31.: Másnap már három számban avattak olimpiai bajnokot: a kettes bobok bajnokságát Svájc II. egysége (Felix Endrich–Friedrich Waller) nyeri. Az 500 m-es férfi gyorskorcsolya gyôztese új olimpiai csúccsal, 43,1 mp-cel a norvég Finn Helgesen, 15 km-es sífutásban a svéd Martin Lundström a nyertes.
• Febr. 1.: Ugyancsak 55 évvel ezelôtti, 1948-as esemény: Anglia fôvárosában, Londonban megkezdôdött a 15. asztalitenisz világbajnokság. Ez már a második volt az 1945-ben befejezôdött II. világégés után.
• Febr. 2.: Miután az elôzô napon a norvég Reidar Liaklev 8:29,4 perccel megnyerte az 5000 m-t, a gyorskorcsolyázók harmadik, utolsó elôtti számában honfitársa, Sverre Farstad 2:17,6 perces olimpiai csúccsal gyôzött 1500 méteren. Így zárult az 1948-as V. téli olimpia elsô négy napja.
László Ferenc
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |