 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2003. február 17.
(XV. évfolyam, 37. szám)
Az Irak ellen tervezett háború elutasításáért, a béke megôrzéséért szombaton tömegtüntetéseket rendeztek szerte a világon. Bolygónk hatszáz városában a szervezôk szerint több mint tízmillió ember tiltakozott az amerikai háborús terv ellen: Londonban egymillió, Olaszországban hárommillió, Spanyolországban négymillió, Berlinben félmillió ember vonult az utcákra. Ázsiában is többezres tüntetéseket tartottak.
Olyan tüntetésrôl, amelyen incidens történt, csak Görögországból érkezett hír. Athénban a rendôrség az amerikai nagykövetség épülete közelében összecsapott a tüntetôkkel, és könnygázt vetett be ellenük. A békésen tüntetôk többezres tömegérôl levált anarchisták több száz fôs csoportja benzines gyújtópalackokkal, kövekkel dobálta meg a rendôröket. A csuklyát, bukósisakot viselô anarchisták a belvárosban betörték több tucat üzlet kirakatát, és gyújtópalackot dobtak egy görög napilap irodájába. A rendôrség négy fiatalembert ôrizetbe vett. Az ország északi részén fekvô Szalonikiben a rendôrök szintén összecsaptak az amerikai konzulátus elôtt tüntetô anarchistákkal.
Az ázsiai városokban tartott tüntetések összemérhetôk azokkal az óriási demonstrációkkal, amelyeket az 1970-es évek elején tartottak a vietnami háború ellen. Calcuttában tízezren, Szöulban kétezren, Bangkokban háromezren, más thaiföldi városokban összesen még kilencezren, Jakartában, Újdelhiben, Kasmírban két-kétszázan tüntettek. Tokióban folytatódott az amerikai nagykövetség elôtt egy hónap óta tartott ülôdemonstráció. Kuala Lumpurban a rendôrségi tiltás ellenére kétezren tüntettek az amerikai nagykövetség elôtt, amelynek épületét kétszáz rohamrendôr és vízágyúk vették körül. Pakisztánnak mintegy húsz városában rendeztek háborúellenes tiltakozást.
Ausztráliában Perth-ben, Hobardban, Canberrában szerveztek tüntetést. Vasárnap Brisbane-ben, Darwinban, Adelaide-ben és Sydney-ben rendeztek hasonló megmozdulást. A legjelentôsebb ausztráliai demonstráció a pénteki melbourne-i volt. A százezres tömeget a legkülönbözôbb korú résztvevôk alkották: anyák gyermekkocsikat tolva, sötét öltönyös üzletemberek csakúgy, mint nyugdíjasok és egyetemisták. A hatóságok szerint a vietnami háború óta ez a legnagyobb háborúellenes megmozdulás Melbourne-ben. A tüntetés John Howard miniszterelnök ellen is irányul, aki a közvélemény hangulatával szembehelyezkedve már korábban 2000 katonát és harci repülôgépeket küldött a Közel-Keletre. (Nagy-Britannia mellett Ausztrália az egyetlen ország, amely katonai erôt küldött az Arab-öbölbe az Irak elleni háborúra készülve.) Az új-zélandi Wellingtonban és Aucklandben hét-hétezren demonstráltak. 750 ezer és kétmillió közé tették a londoni tüntetôk számát. Kétszázötven más brit városból is érkeztek tiltakozók. — A brit parlamenttôl megtagadták azt a demokratikus jogát, hogy szavazással dönthessen a hadsereg háborúba küldésérôl — mondta a tömegnek Charles Kennedy, a londoni alsóház harmadik legnagyobb erejét adó liberális demokraták vezére. Lemondásra szólította fel Tony Blair miniszterelnököt Harold Pinter drámaíró a nagygyûlésen mondott beszédében, amit óriási üdvrivalgással fogadtak.
A szervezôk szerint hárommillió ember vett részt a római tüntetésen. Az ország minden tájáról érkeztek különvonatokkal és külön autóbuszokkal. A csoportok fokozatosan belepték a menet egész útvonalát. Aretha Franklyn, Bruce Springsteen és Marvin Gay zenéje hallatszott a hangszórókon. "Békét, békét, békét!" — skandálta a tömeg, aztán egyperces hallgatással is megemlékeztek minden háború áldozatairól.
Több mint négymillióan tüntettek szombaton Spanyolország-szerte. Madridban a résztvevôk száma meghaladta a kétmilliót. Barcelonában egyes értesülések szerint 1,3 millióan tiltakoztak a háború ellen. A katalán fôvárosban soha nem volt ilyen méretû megmozdulás. A korábbi legnagyobb tömeget vonzó esemény 1976. szeptember 11-én volt, amikor a 40 évi diktatúra után elsô alkalommal emlékeztek meg demokratikus keretek között a katalán nemzeti ünneprôl. Valenciában, a szüntelen esô ellenére több százezren tiltakoztak megbénítva a belváros forgalmát .
Az elmúlt évtizedek legnagyobb tüntetését élte meg Berlin, ahol a rendôrség és a rendezôk adatai szerint a demonstrálók száma megközelítette a félmilliót. Más német városokban is tüntettek a háború ellen. A tüntetésre 40 szervezet mozgósított. Stuttgartban rendôrségi becslés szerint 50 ezer ember vonult az utcára. Több ezren tiltakoztak Heilbronnban, Ravensburgban, Konstanzban és Mainzban is.
Párizsban 250 ezer ember tiltakozott. Párizson kívül további több mint hetven városban és településen tartottak hasonló megmozdulásokat. Lyonban 10-20 ezer, Marseille-ben közel 10 ezer, Rennes-ben, Nantes-ban, Brestben, Tours-ban 4-6000 résztvevôt számoltak. Nizzában, Strasbourgban, Toulouse-ban, Bordeaux-ban, Montpellier-ben 8-12 ezer volt a résztvevôk becsült száma. Incidens nem történt, bár Párizsban egy csoport amerikai zászlót kezdett égetni, ami ellen a többi felvonuló tiltakozott.
Az osztrák fôvárosban a rendôrség szerint 15 ezer, a rendezôk szerint 20-30 ezer ember vonult fel. Elôzôleg már több tartományi székhelyen voltak kisebb tüntetések. Csütörtökön a Greenpeace a Burgtheater épületére függesztett vászonra vetítette George W. Bush amerikai elnök arcképét "Ne háborúzzatok olajért, állítsátok meg az ESSO-t, állítsátok meg Busht!" jelszóval. A szociáldemokrata párt ifjúsági szervezetének szervezésében pedig ugyancsak pénteken — "George W. Bush és Tony Blair brit kormányfô vezetésével az "olajlobbi" mottóval — vonultak végig Bécs belvárosán "Ne adjatok vért olajért!" jelszó alatt.
Brüsszelben több ezres háborúellenes tüntetéseket tartottak. A szakszervezeteken, polgárjogi, pacifista csoportok tagjain kívül láthatók voltak a balközép kormánykoalícióban részt vevô liberális, szocialista és környezetvédô pártok kiemelkedô tagjai, az ellenzékbôl a Demokratikus Humanista Központra átkeresztelt egykori vallon keresztényszocialisták vezetôi is. A holland fôvárosban becslések szerint 25 ezren vonultak fel az Irakot fenyegetô háború ellen.
Johannesburgban négyezren, Fokvárosban ötezren tüntettek. Kairóban csupán ezren, de Damaszkuszban több mint kétszázezren. A Bagdadban és más iraki városokban tartott tüntetéseken több tízezer ember vett részt. Ott volt közöttük az a több tucat külföldi a nyugati országokból, aki az irakiakkal való szolidaritásból utazott az arab országba, és szándéka, hogy háború esetén is ott marad.
Alig kétszáz ember tüntetett Belgrád fôterén, ahol hajdan több százezres tiltakozások zajlottak a Milosevici-uralom ellen. Moszkvában közel ezer ember tüntetett a kommunista párt felhívására. Zágrábban tízezren tüntettek, Szófiában kétezren, Minszkben is kétezren gyûltek össze a tiltakozó akcióra, de néhány tüntetô elmondta, hogy az Alekszandr Lukasenko elnökhatalom kényszerítette ôket a részvételre. Prágában és Ostravában háromszáz ember tüntetett. Kijevben, miként Varsóban is, ezerötszázan mentek ki az utcára, továbbá volt tüntetés Poznanban, Gdanskban és Pozsonyban.
A tömegtüntetések sorából az Egyesült Államok városai sem maradtak ki. A legnagyobb, több tízezer embert mozgósító demonstrációra New Yorkban került sor.
Budapesten két békedemonstráció is volt. A Békelánc elnevezéssel tartott rendezvény résztvevôi a Szabadság-hídon láncot alkotva békeüzeneteket tartalmazó papírhajókat dobtak a Dunába. A hídtól egészen a Kálvin térig folyamatos volt a sor a járdán, ahogy az Erzsébet tér felé vonultak. A Civilek a békéért nevû tömörülés szervezésében az Andrássy úton vonultak végig az emberek, akik annyian voltak, hogy le kellett állítani az autóforgalmat. A Civilek a békéért mozgalom petíciót juttatott el az Országgyûléshez és az amerikai követségre, amelyben elítélték a Bagdad elleni katonai akciót. A tiltakozók mindkét rendezvényen felszólították a kormányt, hogy semmilyen segítséget ne nyújtson az Egyesült Államoknak a háborús készülôdéshez.
Bukarestben néhány tucat ember vett részt a Nemzeti Színház elôtt rendezett tüntetésen. A megmozdulást a Bányászjárások Áldozatainak Egyesülete (AVM) és három bukaresti nôszövetség szervezte. Viorel Ene AVM-elnök kijelentette: az Egyesült Államok nem rendelkezik azzal a legitim fedezettel, amely egy esetleges Öböl-háború kirobbantásához szükséges, s ezt sem a NATO, sem az ENSZ nem támogatja. — Mi általában is ellenezzük a háborút, beleértve ezt az Irak ellenit — mondta. Felszólította a kormányzatot, hogy szervezzen referendumot, s annak során döntse el az ország, hogy részt kíván-e venni a konfliktusban vagy sem. A bukaresti tüntetésen az Új Jobboldal Keresztény Fórum fiataljai a szélsôjobboldali román szervezet háborúellenes álláspontját tartalmazó szórólapokat osztogattak.
Körülbelül százan tüntettek szombat délben Kolozsváron a békéért. A világméretû tüntetéssorozat részeként szervezett megmozdulás békésen és csendesen zajlott.
A Román Opera elôtt "Együtt a békéért", "Kolozsvár nemet mond a háborúra", "A béke ingyenes, a háború pénzbe kerül" feliratokkal állt a néhány tucat fiatal — elsôsorban az eseményt szervezô kolozsvári PATRIR (Románia Békemozgalmi, Képzési és Kutatóintézete) önkéntesei. A polgármester, elôzetes ígérete ellenére, nem jelent meg, és más közéleti személyiségek sem vettek részt a tüntetésen, néhány élvonalbeli helyi rockegyüttes tagjain kívül.
A felszólalók között két idôs úriember is volt, egyikük a béke szellemében írt versét olvasta fel, míg a másik az Egyesült Államok olajéhségében látta a háborús készülôdések okát. A PATRIR részérôl Alexandru Moldovan és Sabin Muresan szólaltak fel. Amint mondták, a tüntetés elsôsorban nem a politikusoknak, hanem a társadalomnak szól, amelynek rá kell ébrednie, hogy módjában áll megakadályozni a háborút. A politikusok ugyanis az ô képviselôik, tehát döntéseikben is az általuk képviselt tömegek véleményét kell hogy szem elôtt tartsák. A szervezet vezetôi szolidaritásukat fejezték ki az iraki néppel, ugyanakkor hangsúlyozták: nem támogatják Szaddam Huszein iraki diktátort és rezsimjét.
Alexandru Moldovan a sajtó kérdésére válaszolva elmondta: szervezetük azon a véleményen van, hogy a háború semmilyen helyzetben nem jelenthet megoldást a problémákra. Meggyôzôdését fejezte ki, hogy a konfliktus megoldásának van békés módja.
A beszédek után a tüntetôk átvonultak a Béke térre, ahol gyertyát gyújtottak a háborúk áldozataiért, és többnyelvû feliratokat (Say no to war, Spune nu rãzboiului, Ne háborúzz), békeszimbólumokat, égô gyertyákat helyeztek el a Diákmûvelôdési Ház lépcsôjén.
Az Európai Néppárt magyar tagpártjai egyetértenek abban, hogy Európa új alkotmányában szerepeltetni kell a kisebbségek ügyét — derült ki pénteken, miután Orbán Viktor volt magyar kormányfô kezdeményezésére a néppárt magyar tagpártjainak vezetôi megbeszélést folytattak Budapesten.
A találkozón a fideszes politikuson kívül részt vett Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
A tanácskozás után Orbán Viktor — aki a néppárt alelnöke — emlékeztetett arra, hogy az európai alkotmányhoz Szájer József parlamenti alelnök — aki a Fidesz képviseletében vesz részt az Európa jövôjével foglalkozó konvent munkájában — adott be módosító javaslatokat, amelyek azt célozzák, hogy az alaptörvény megfelelô súllyal kezelje a magyar kisebbségek ügyét.
A megbeszélésen a résztvevôk egyetértettek abban, hogy a kedvezménytörvény eredeti célját meg kell ôrizni, és fontosak az abban szereplô kedvezmények.
Magyarország európai uniós csatlakozásáról, a határon túli magyarság kérdéseirôl, valamint az MDF-nek az Európai Néppártban való szerepvállalásáról volt szó Dávid Ibolya MDF-elnök és Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke péntek esti budapesti informális megbeszélésén is.
A találkozón részt vett Habsburg György, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hans-Friedrich von Solemacher, a Hans Seidel Alapítvány képviselôje, Klaus Weigelt, a Konrad Adenauer Alapítvány vezetôje, Michael Gahler, az Európai Néppárt képviselôje, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Boross Péter volt magyar miniszterelnök.
Minden hely foglalt volt az egeresi helyi tanács üléstermében: Kolozs megye magyar polgármesterei és alpolgármesterei, megyei hivatalos személyek, szenátoraink, képviselôink találkoztak jellegzetes problémák megvitatása, megoldáskeresés végett. A lakossági, területi érdekek érvényesüléséhez az RMDSZ politikai piramisának különbözô szintjei között elengedhetetlenül szükséges kommunikáció fóruma ez, amelyre kéthavonta kerül sor. A következô helyszín áprilisban: Kolozsvár.
A találkozó kezdetén Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke ismertette a 2003-as megyei költségvetést. Idén valamivel több mint 90 milliárd lejt kell elosztani a megye 81 önkormányzata között. A rendelkezésre álló összeget témakörökre osztották, az önkormányzatoknak pályázniuk kell. Ily módon 7 milliárd lejt fordítanak a helyi tanácsok informatizálására, de ezenkívül a kormány hozzájárulásával videokonferenciákra is alkalmas megyei informatikai hálózatot alakítanak ki. 6,3 milliárd lejt szánnak gyermekvédelemre.
Az iskolabuszokra szánt 2,5 milliárd lejbôl valószínûleg öt buszra futja, a magyar községek közül vélhetôen prioritást élvez majd a mindenféle távolsági buszjáratot nélkülözni kénytelen Magyarszovát. 14,5 milliárd lejt kap a megyei víz- és csatornázási egyesület, amely elsôként a Szamosújvár–Dés útvonalon, illetve Mócs, Magyarszovát, Buza, Vajdakamarás stb. környékén eszközöl befektetéseket.
A megyei tanács alelnöke szerint a rendelkezésre álló összeg igen alacsony, az önkormányzatoknak európai uniós forrásokhoz kell tehát fordulniuk. 12,5 milliárd lejbôl kifizetik a már elkészült földgázszabályozó-állomásokat (pl. Kérôfürdô, Kisbács stb.), ugyanakkor támogatják azokat a településeket, ahol a munkálatok véglegesítéséhez kisebb összegek szükségesek. Oktatási programokra — nagyrészt Lakatos András megyei tanácsosnak köszönhetôen — az eredeti 9 helyett 11 milliárd lej áll rendelkezésre.
Kétmilliárd lejjel támogatják az Országos Lakásügynökség kedvezményes hitelprogramja keretében épülô szászfenesi kétszáz családi ház, illetve kétszáz lakást tömörítô tömbház építését, valamint az Egeres gyártelepi 50 lakrészes tömbháznak a munkálatait.
Az egyházaknak elkülönített 3 milliárd lejt a hívek száma alapján osztják le, Kerekes Sándor a magyar polgármesterek és alpolgármesterek jelzései alapján összeállított felhasználási javaslat kíséretében adja majd át a magyar egyházaknak a nekik jutó összeget.
A diákok sporttevékenységeire 5 milliárd lejt szántak, az egészségügy fejlesztésére 10 milliárdot. Különféle közszolgáltatásokra (szemételhordás, dögkutak ásása stb.) 500 millió lejt különítettek el. A személyi nyilvántartásokra egy, a közvilágításra 2 milliárd lejt osztottak le. Idén az önkormányzatoknak koncesszionálni kellene a közvilágítást, az Electricával nemsokára elkészülô szerzôdésmodell alapján szolgáltatót kell választaniuk, amely a szolgáltatást biztosítja, s ugyanakkor a szükséges javításokat, izzócserét is elvégzi. 4 milliárd lejt használhatnak fel az önkormányzatok kulturális célokra, elsôsorban rendezvények szervezésére, majd kultúrotthonok tatarozására. A megyei, községi utak javítására 5 milliárd lejt különítettek el. Bánffyhunyad fûtési gondjaira 500 millió lejt osztottak le, a kitûnô eredményeket elérô diákok jutalmazására 1,5 milliárd lejt, környezetbarát szeméttelepek kialakítására pedig 2 milliárd lejt.
Pethô Zsigmond, a kataszteri hivatal igazgatójának érdeme, hogy idén egymilliárd lejt sikerült elkülöníttetni a topográfusok fizetésére. Pethô Zsigmond ezt követôen elmondta, azt szeretnék, hogy minden polgármesteri hivatalban részletes térkép legyen a mezôgazdasági területek parcellánkénti helyzetével.
Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke röviden szólt a szövetség szatmárnémeti kongresszusáról, majd bejelentette, hogy hosszas huzavona után Kolozs megkapta az utolsó engedélyt a földgáz bevezetésére, Várfalva és Tordaszentlászló rövidesen szintén megkapja, ám feltételként szabták meg, hogy szeptember végéig égnie kell az elsô gázlángnak ezekben a községekben. Felhívta a figyelmet: vigyázni kell a munkálatok számlázásánál, mert ugyanaz a szolgáltató más-más árakat próbál megállapítani, a lakosság látszólagos képességei alapján. Kónya-Hamar másik fontos problémaként említette az egészségügy helyzetét: a községek, de még a megyei jogú városok is orvoshiánnyal küszködnek, vagy az ingázó orvosok problémáival szembesülnek, képtelenek lakást biztosítani a kiköltözni hajlandó személyzetnek, gyógyszertárak hiánya nehezíti meg a betegek helyzetét stb.
Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy értékelte, politikai hiba volt az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetése, ugyanakkor szinte azonnal kijelentette, hogy a nagypolitikán túl az Egeresen összegyûlt elöljáróknak elsôsorban Kolozs megye magyar érdekeit kell szem elôtt tartaniuk.
Vekov Károly képviselô arra hívta fel a figyelmet, hogy a május 31-ig megszervezésre kerülô belsô választások során olyan embereket kell megválasztani, akik valóban a magyar érdekeket képviselik.
A jelen lévô polgármesterek a mezôgazdasági támogatásként nyújtott mûtrágya problémáját vetették fel. A falubeliek tömegesen igényelték volna a támogatást, amely viszont csak a legalább 2,5 hektáros gazdáknak jár. Igazságtalannak és méltánytalannak értékelték ezt a törvényt az elöljárók, akik szerint szerencsésebb lett volna minden gazdának 2,5 hektár földre való támogatást nyújtani.
Panaszáradat fakadt a földterületek osztályozása, parcellázása kapcsán, a gazdák tulajdonában lévô földterületek bevallását illetô bürokratikus rendszer lehetetlensége, a polgármesterekre nehezedô, egyre súlyosodó felelôsség miatt. Póka György, Kalotaszentkirály polgármestere sarkalatosan fogalmazott: — Országunkban kellene hozni egyetlen törvényt, amely kimondaná minden érvényben lévô törvényes rendelkezés eltörlését, s akkor tiszta lappal lehetne újrakezdeni.
A jelenlévôk közül többen egyetértettek Póka véleményével, miszerint önmagának tesz rosszat az, aki ma polgármesterséget vállal. A községi polgármesterek az utolsó láncszemek a sorban, vélekedett Póka, s végsô soron rajtuk csattan a nép haragja és bosszúsága a rossz törvények, nem megfelelôen átgondolt és elôkészített felelôsségáthárítások miatt.
Többen említették, hogy a falusi gazdák közül igen sokan nyûgnek érzik a földet, amelynek megmunkálására erejük és eszközeik sincsenek, ezért még az újabb nyûgként jelentkezô földadó kirovását megelôzôen szabadulni szeretnének tôle. A földek ilyen elpazarlását megelôzendô, többféle javaslat hangzott el: egyesek úgy vélték, az egyházak bekapcsolódhatnának a földvásárlásba, Eckstein szenátor földalap létrehozását, részvények kiosztását javasolta, ugyanakkor az is elhangzott, talán nem kellene elsietni a föld eladását, hiszen minden jel arra mutat, hogy a föld értéke jelentôsen megugrik a közeljövôben.
Márton Elek, Kisbács alpolgármestere a községtôl 1968-ban Kolozsvár által bekebelezett 48 hektáros, azóta ipari övezetté alakított területet szeretné visszaszerezni immáron több esztendeje. Elmondta, azok a kisbácsiak, akiknek ezen a területen volt földjük, már kiállíttatták a birtokleveleiket az érintett területre, de továbblépni egyszerûen nem tudnak. Boros János, Kolozsvár alpolgármestere úgy véli, kevés annak az esélye, hogy Kolozsvár tanácsi határozatban mondjon le arról a területrôl, ezért vélhetôen bírósági eljárásra lesz szükség.
A kommunikációs rendszer hiányosságait többen nehezményezték. Kovács István, Magyargorbó alpolgármestere elmondta, a polgármesteri hivatalban mindmáig kurblis telefont használnak, Both György mákófalvi tanácsos 265 letett kérvényrôl számolt be, amelyre mindeddig azt a választ kapták, hogy nincs megfelelô kapacitás. Nagyi György alpolgármester az Erdôfelekhez tartozó Györgyfalvára vezetô út javításáért mondott köszönetet a jelen lévô megyei képviselôknek, de nehezményezte, hogy a faluban egyetlen telefon sem létezik.
Elhangzott: Mócs ügyét prioritásként kezeli idén a megyei tanács. A község korszerû sportpályát építtetett az iskola részére, amelyért még 500 millió lejes adósság terheli. A tartozás kifizetésének késése miatt a polgármestert és Horváth Márton alpolgármestert már beidézték a rendôrségre. A hitelezô szerencsére jóindulatú, de a félmilliárd lejes adósságnak legalább egy részét gesztusszerûen mégis törleszteni kellene. Horváth azt is jelezte, hogy holland és német testvérgyülekezetek segítséget ígértek a református templom tatarozásához, ám természetesen ehhez a helyi közösségnek is hozzá kellene járulnia minimális összeggel. A hívek is adományoztak, de — bár a teljes munkálat összege meghaladja a 300 millió lejt — a kérés az, legalább 20 millió lejjel a megyei tanács is járuljon hozzá.
Farkas Ferenc, Magyarkályán alpolgármestere és Domokos László, Magyarszovát polgármestere a helyi rendôrség önkényességét kifogásolta. Farkas meghívta a szenátorokat, képviselôket községébe, ugyanakkor jelezte, Vajdakamarás szeretne kiválni, és önálló községgé alakulni.
Antal János, Körösfô polgármestere a községhez tartozó egyetlen román település, Oláhnádas gondjait ecsetelte, amelyeknek megoldására nagy szükség van annak érdekében is, hogy ne érhesse a részrehajlás és elfogultság vádja a túlnyomó többségében magyar helyi tanácsot. Antal jelezte, és véleményét többen osztották, mennyire méltánytalan és ellenôrizhetetlen a helyi adókból befolyt pénzösszegekbôl visszaszármazó pénzalap mindaddig, amíg azt egy központosított pénzügyi hivatal képviselôje gyûjti be.
Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezetô alelnöke a 2003-as úthálózati terv harmadik, végleges változatát ismertette. Összesen 42 kilométernyi utat készítenek elô és kezelnek Katonában, Buzában félútig, Szépkenyerûszentmártonban, Mãriselen, Csány-Ajtonyban, Várfalván egy kilométert, Szásznyíres–Bálványosváralja között 7 kilométert. Fedôréteggel látják el Szakállas, Szék környékét, Kolozs, Mezôôr, Magyarszovát, Szentmargita, Cege, Katona, Szépkenyerûszentmárton, Várfalva környékén. Különleges alapot helyeznek el a Torda–Magyarlóna útvonalon, Tordától a szindi bánya felé, a Tordai-hasadék mellett is korszerûsítenek. Munkálatokat végeznek még az Alsózsuk–Visa–Szék, valamint a Magyarpalatka–Mezôkeszü–Mócs útvonalakon.
Kónya-Hamar Sándor elmondta:meg kellene honosítani azt a gyakorlatot, hogy a következô találkozón az elôzô tárgyalás alkalmával felmerült problémákat megválaszolják az idôközben azok megoldása érdekében eljáró megyei, országos képviselôk. A soron következô találkozó megszervezését Boros János vállalta. Erre áprilisban, Kolozsváron kerülne sor.
Kolozsváron tartott tanácskozást február 15-én, szombaton délután a Reform Tömörülés (RT) koordinációs tanácsa (KT), amely után sajtótájékoztatóra került sor. Toró T. Tibor képviselô, az RT elnöke elmondta: a Koordinációs Tanács ülésének célja kiértékelni a szatmári kongresszus utáni helyzetet, dönteni az RT következô kongresszusának idôpontjáról, valamint aktuális politikai kérdések megbeszélése.
Az RMDSZ szatmári kongresszusának határozatait elemezve a KT megállapította: a szövetség eddigi nyitott szerkezete, amely lehetôvé tette, hogy bárki, aki magyarnak tartja magát Romániában, helyet kapjon ebben a szervezetben, mára már megváltozott. Az RMDSZ homogén és központosított párttá alakult át, amely csak a párt tagjainak, és nem a teljes közösségnek az érdekeit képviseli.
— Véleményünk szerint a belsô választások problémája lett volna az a kulcsfogalom, amelyet Szatmáron szem elôtt kellett volna tartani. Ennek segítségével lehetett volna véget vetni annak a krízisnek, amellyel a szövetség küzd — jelentette ki az RT elnöke. Egy bölcs határozattal a szatmári kongresszus megoldhatta volna ezt a helyzetet, minél szélesebb és közvetlenebb, általános belsô választást kiírva. Sajnos a döntés nem igazolta ezt az elvárást, egyszerûen csak meghosszabbította és legitimizálta a szövetség eddigi "praktikáit". A küldöttek többsége ugyanis felemás, részben korporatív, részben az egyéni alapon történô választási rendszer mellett foglalt állást — tette hozzá.
Egy másik fontos napirendi pontja a tanácskozásnak a tiszteletbeli elnöki cím megszüntetése volt. Toró T. Tibor kifejtette: megrökönyödtek attól a bölcsességhiánytól, amelyet a legtöbb küldött tanúsított, megszüntetve a tiszteletbeli elnökségi titulust, amely a szövetség szempontjából rendkívüli erkölcsi fontossággal bírt.
Mindazok, akik ezt a határozatot "vezényelték", egyrészt hatalmas politikai baklövést követtek el, másrészt erkölcsi kárt is okoztak, mondotta az RT elnöke, majd hozzáfûzte: gyakorlatilag felgyorsították a szövetség szétesését. — Ami az RT-t illeti, az az értékrendszer, amelyet Tôkés László képvisel fontos számunkra, és ôt továbbra is a magyar közösség tiszteletbeli elnökének tekintjük — szögezte le Toró T. Tibor.
Az elnök továbbá kifejtette: az RT helyzete a szövetségen belül kissé "kényes" lett, ezért a tömörülés hamarosan sorra kerülô kongresszusán megtárgyalják azt a stratégiát, amely lefekteti az alapokat az RT további tevékenységéhez. A Koordinációs Tanács szombati döntése szerint a tömörülés kongresszusára március 8-án kerül sor, helyszíne pedig Marosvásárhely. Ezzel kapcsolatos interjúnkat Toró T. Tiborral szerdai lapszámunkban olvashatják.
A Demokrata Párt (DP) követeli a Román Televízió (RTV) vezérigazgatójának, a Románia 1 csatorna igazgatójának és a közszolgálati televízió szóvivôjének lemondását a Románia–Oroszország futballmeccs és II. Károly király földi maradványai hazaszállítási ceremóniájának szimultán közvetítése miatt, áll a DP tegnapi közleményében.
A demokraták szerint az említett televíziós közvetítés egy ferde ötletbôl született "megdöbbentô kollázs", "a televíziózás történetében elsô ízben közvetítettek egyidejûleg futballmeccset és temetést", áll a közleményben, amelyet Ioan Onisei képviselô, pártalelnök, a Képviselôház kulturális bizottságának tagja írt alá.
A DP helyteleníti az RTV reakcióját is, mivel "a tévénézôktôl való bocsánatkérés és a felelôsök drasztikus megbüntetése helyett egy szánalmas szóvivô támadó hangvételû és páratlanul szemtelen bejelentése következett".
A szimultán közvetítést a Nemzeti Liberális Párt (NLP) is bírálta.
Irina Corbu, az RTV szóvivôje tegnap nem kívánta telefonon kommentálni a demokraták követelését.
KISMAMAKLUB február 18-án, kedden du. 6 órától a Farkas/Kogãlniceanu utca 21. szám alatt. Meghívottjuk dr. Széplaki Attila ortopéd fôorvos, aki a mozgásszervi elváltozásokról beszél a csecsemô- és kisgyermekkorban. Minden érdeklôdô kismamát szeretettel várnak a szervezôk.
KALOTASZEG MÛEMLÉKEI, TERMÉSZETI ÉS NÉPRAJZI SZÉPSÉGEI címmel vetélkedôt hirdet az Erdélyi Kárpát Egyesület. A vetélkedôt az Apáczai Csere János Líceumban tartják március 29-én (szombat) de. 10 órától.
A VALLÁS- ÉS LELKIISMERETI SZABADSÁG 435. ÉVFORDULÓJÁRA a belvárosi unitárius egyházközség által szervezett elôadássorozat keretében ma, február 17-én Máthé Dénes egyetemi adjunktus A XVI. század magyar nyelvû irodalma címû elôadása hangzik el, utána Lászlóffy Réka zongorázik. Kedden, február 18-án dr. Rezi Elek fôjegyzô A tordai vallásszabadság törvényének elôzményeirôl, tényeirôl és utóéletérôl beszél, majd Kósa Krisztián zongorázik. A megemlékezô elôadásokat a szervezô egyházközség Brassai Sámuel utca 6. szám alatti tanácstermében tartják.
Az AGNUS Rádió február 17-i, hétfôi mûsora: 03.00–06.00: Homokóra; 06.00–07.30: Ébresztô — információs magazinmûsor; 07.30–08.00: Credo — a megtartó hit mûsora; 12.00–14.00: Szól a rádió magazinmûsor, benne: Hírpercek, S.O.S.-szociális mûsor, Nebuló- gyermekmûsor; 14.00-15.00: Keresztyén élet — vallási mûsor.
Fokozott érdeklôdés kísérte szombaton a Phoenix könyvesboltban Balogh Béla A végsô valóság címû kötetének bemutatóját.
A szerzô, nyilvános bevallása szerint, félórányi ötletfakadás után hét évnyi munkával alakította ki könyvét, amelyet ô, másokkal ellentétben, nem tart ezotérikus mûnek. Benne az egyetemesség lényegére keres választ oly módon, hogy a misztikum világképével egészíti ki a tudományos kutatás eredményeit és a vallás tanítását. Az útépítô mérnöki munkája mellett telepátiával, meditációval is hosszú ideje foglalkozó Balogh Béla szerint közel állunk a valóság megismeréséhez. Az ember birtokában van minden szükséges tudásnak, csupán azért nem lát tisztán, mert alig beszélhetünk az egymás kiegészítését célzó kommunikációról a tudományt, az erkölcsiséget és a paranormális jelenségeket kutatók között. Konklúziója, hogy az egész Univerzumot a gondolat hatalmas energiája mozgatja, amit nem az emberi agy, egyáltalán nem földi anyag hozza létre. Az Egyetemesség a végtelen bölcsesség és szeretet eredménye, hordozója — hirdeti A végsô valóság.
A bemutató végén a szerzô válaszolt a hallgatóság kérdéseire, majd Sebesi Karen Attila részletet olvasott fel a kötetbôl. Sikeres rendezvény volt, hiszen a misztikumnak emberemlékezet óta ez a sorsa a Földön.
Közismert a szamosújvári örmény közösség hagyományôrzô tevékenysége. A szokásos vasárnapi mise és az utána tartott meghitt baráti találkozó mellett az ôsi Armenopolis lakói rendszeresen megtartják hagyományos ünnepeiket, szokásaikat.
A múlt hét végén jól sikerült farsangi mulatságon vehettünk részt. Az ilyenkor szokásos farsangi jelenetek mellett a mûsorból nem hiányoztak az örmény népszokások és a vidám pillanatok. De nem maradtak el a jól ismert örmény ételkülönlegességek sem, és sajátos jellegzetességgel szólalt a muzsika is.
A szamosújvári Ararat klub szinte hetente szervez kulturális, mûvészeti rendezvényeket. A mûsoros elôadások és dalestek mellett idôközönként képzômûvészeti és fotókiállítás gyönyörködteti az örmény kisváros lakóit, akik mindnyájan magukénak vallják a helyi közösség múltidézô hagyományait.
Az ördög, a mackó, a pillangó, a királykisasszony és két varázsló készülôdött többek között a Kuckó Játszóház szombati farsangi mulatságára.
A Pro Iuventute által a belmonostori RMDSZ támogatásával szervezett mulatság a 11 éves múltra visszatekintô játszóház kiemelkedô eseménye. A Mócok útja 75. szám alatt található Kuckó ezúttal a gyerekek által készített, farsangi hangulatot idézô maszkokkal és rajzokkal volt feldíszítve.
Az esemény szervezôje, Csoltkó Mária a Szabadságnak elmondta: a versenyen minden gyereket díjaznak, és az esemény fénypontja, hogy a gyerekek után a szülôk is beöltöznek. Az ô szereplésüket pedig a csöppségek értékelik, mindenki legnagyobb mulatságára.
A Kuckó Játszóház, amely minden szombaton 16 órától várja a játszani vágyó kicsiket és szüleiket, a kezdetekben csak a monostori gyerekeket célozta meg, de mára kiterjedt a tevékenységük, és mindenkit szeretettel és szórakozással várnak.
Általában a dalirodalom, ezen belül Bartók Béla dalköltészete kevésbé ismert a kolozsvári zeneszeretô közönség körében — értem ezt az élô elôadásban elhangzó mûvekre. Ennek két oka van: egyrészt a kolozsvári énekmûvészek idejét és energiáját lefoglalja az opera, másrészt a magyar nyelven megszólaló dalok elsôsorban magyar elóadómûvészek mûsorán kellene hogy szerepeljenek, de ezzel a mûfajjal a mûvészek adósak maradnak. Ebbôl az adósságból törleszt B. Konrád Erzsébet, akinek egyébként ez a második — az opera stúdiószínpadán elhangzó — Bartók-estje.
Bartók Béla gyermekkorától a német klasszikus és romantikus zene hagyományain nevelkedett. Alkotó periódusának elsô éveiben ez a romantikus szemlélet uralkodik, kényszerû feladatának érzi azt is, hogy zenéjében hangsúlyozza a nemzeti jelleget, ám hamar felismeri, hogy ennek a népies mûdalból és késô romantikából táplálkozó zenei felfogásnak melyek a korlátai. Liszt Ferenc nyomdokain elindulva megtalálja a kibontakozás útját, a népzenét. Ismeretsége és barátsága Kodály Zoltánnal hangsúlyozottan a népzenekutatás felé irányítja, amelynek dallamkincsét és szellemiségét beépíti zenei habitusába. A gyûjtôutak eredményeként születnek dalai is, amelyeket B. Konrád Erzsébet szólaltat meg: Székely népdal (1905), Tíz magyar népdal (a Kodály Zoltánnal együtt kiadott Magyar Népdalok elsô tíz dala, 1906). Elsô népdalfeldolgozásai részben megtalálhatók a Nyolc nagyar népdal-ban, amelyek 1907–1917 között születnek. Bartók szívesen gyûjtött a szomszéd népek zenéjébôl is, ennek gyümölcse a Falun címû ciklus, amely öt tót népdalfeldolgozást tartalmaz. (1924)
A dalest másik megszólaltatott zeneszerzôje Eisikovits Miksa. Örömmel vesszük tudomásul, hogy B. Konrád Erzsébetnek van bátorsága kolozsvári zeneszerzô dalciklusát is mûsorára tûzni. Eisikovits Miksa ritkán megszólaltatott zeneszerzô — mint általában az erdélyi magyar komponisták —, aki egykor mint a kolozsvári Magyar Opera megálmodója és megalapítója, késôbb a Zeneakadémia rektora, majd tanáraként vált ismertté. Gyermekoperája, A kecske meséje közismert. Ezenkívül hangszeres mûvek, dalok, dalciklusok, énekkari mûvek szerzôje. Tudományos munkássága a polifónia tanulmányozását meríti ki a reneszánsztól napjainkig. A máramarosi chaszid folklór gyûjtôje és feldolgozója, amely monográfia formájában Amerikában jelent meg A mártírok dalai címen a nyolcvanas évek elején. A dalesten Rongyszônyeg címû dalciklusa hangzik el, amelyet Weöres Sándor verseire írt.
B. Konrád Erzsébet elôadóestje február 18-án, kedden este fél órakor kezdôdik. Zongorán kísér Kulcsár Szabolcs, a Magyar Opera karigazgatója.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2003-ra pályázatot hirdet a társulatszerûen mûködô kortárs táncmûvészeti alkotók és együtteseik támogatására. Pályázhatnak: a kortárs tánc területén intézményi háttérrel nem rendelkezô, legalább 3 éve folyamatosan mûködô, mûvészi munkájukban magas szakmai igényeket támasztó, évente legalább 20 elôadást bemutató társulatok. A támogatás megítélése egy évre szól. Csak gazdálkodó szervezetek pályázhatnak, magánszemélyek nem. Az elbírálásnál meghatározó szempont a társulattal dolgozó alkotók tevékenységének minôsége.
A pályázaton való részvétel feltétele a pályázati ûrlap, a szakmai adatlap, valamint a nyilatkozatok kitöltése, amelyek a NKÖM ügyfélszolgálati irodáján szerezhetôk be, és megjelennek a minisztérium honlapján (www.nkom.hu). A szakmai adatlap kitöltésével kapcsolatos kérdésekkel a mûvészeti fôosztály referenséhez, Oláh Dórához lehet fordulni (tel.: 484-7231), a pályázati ûrlappal kapcsolatos problémákkal a pályázati igazgatóság munkatársát lehet megkeresni, Kovács Krisztina, tel.: 484-7377. A támogatottak vállalják, hogy 2003-ban legalább 20 elôadást mutatnak be Magyarország különbözô helyszínein.
A pályázat leadásának határideje 2003. február 28. Az iratokat (pályázat, adatlapok, részletes mûvészi elképzelés, eddigi tevékenység, kilenc példányban — 1 eredeti plusz 8 másolat) kizárólag postán keresztül kell benyújtani: 1410 Bp. PF. 219. A borítékra írják rá: Pályázati Igazgatóság — pályázat kortárs táncmûvészeti mûhelyek számára.
Egy, a napokban megkötött szerzôdés értelmében a kolozsvári bôrklinikán megkezdték egy pikkelysömör elleni készítmény tesztelését. A Dr. Michael néven forgalomba kerülô szert Ausztriában, Oroszországban, Lengyelországban és Magyarországon is tesztelték, s ma már jó hatásfokkal használják az eddig gyógyíthatatlannak hitt pszoriázissal, azaz a pikkelysömörrel szemben.
Az eddig használatos kenôcsök többnyire csak enyhítették a pikkelysömör okozta kellemetlenségeket, azonban a Dr. Michael Tirant professzor, a Sydney-i bôrklinika tanára vélhetôen megtalálta a teljes gyógyulást hozó szert. A professzor nevét viselô készítmény, a Dr. Michael, amelynek magyarországi és romániai forgalmazója egyaránt a Rica Hungária Kft., nem csak átmenetileg, hanem véglegesen kigyógyíthatja a fájdalmakkal is járó bôrbetegségükbôl a pszoriázisban szenvedôket.
Kolozsvári provokáció a független Erdélyért címmel közölt tudósítást 2002. december 30-án a Szabadság. A szöveg elolvasása után még mindig nem tudtam, hogy miért is nevezte (bélyegezte?) a tudósító a szórólap osztogatást provokációnak. Naivnak, forrófejûnek, a realitást nem ismerônek igen, de provokátornak még nem neveznék senkit sem csupán e röpcédula megfogalmazása vagy osztogatása miatt, az ismertetett szöveg alapján. Szerintem több százezer ember érzi úgy, és joggal, hogy egy különálló Erdélyben jobb sora lenne. A gazdasági haszon, a gyorsabb társadalmi, gazdasági fejlôdés mellett, számunkra, magyarokra nézve etnikai jogainkat illetôen is jobb volna.
Ha valaki ôszintén kimondja azt, hogy mit érez, akkor az már provokáció? Ha nem méri fel vágyai megvalósításának reális esélyeit, de megpróbál tenni valamit ezek eléréséért, akkor már kígyót-békát rá kell mondani? Emlékszem, a forradalom utáni napokban voltak, akik a Bolyai Egyetem visszaállítását követelték, de akkor is gyorsan akadt néhány értelmiségi, aki (nem lévén beavatva a "tervbe") hamar elhatárolódott, és provokációnak kiáltotta ki e kezdeményezést. Néhány év múlva ugyanazt kérte a magyarság többsége. Most utólag megkockáztatnám a kijelentést, hogy akkor minden bizonnyal több esély lett volna a magyar egyetem jogi kereteinek megteremtésére. Tudok olyan esetekrôl is, amikor magyar rendezvényen, magyar szervezôk tanácsoltak el, netán vertek agyba-fôbe magyarokat a magyar zászló vagy más magyar szimbólumok használata miatt. Nem azért, mintha annyira ellenszenvesek lettek volna a magyar szimbólumok, inkább a "provokátorok" meggátolása, illetve az esetleges felelôsségre vonás elkerülése végett. Azóta már szerencsére megbarátkoztunk a gondolattal, hogy a magyar zászló idônként nyilvános szférában is megjelenhet (lásd a Fadrusz-ünnepségen vagy március 15-én). Nincs érte különösebb felelôsségre vonás, rendôrségi nyomozás. Az idôzítés lett volna a probléma?
Talán az a gond, hogy még nem szoktuk meg az "igazságban élést", hogy ki merjük mondani azt, amit érzünk. Túlságosan erôs volt a kommunista rendszer szocializáló hatása, amikor is azt kellett mutatni, amit elvárt a hatalom. Ez a magatartás volt a múlt rendszer újratermelôdésének egyik fô eszköze. A hatalom által meghúzott határok átlépése ma is kuriózumnak számít.
A régi rendszerben is voltak olyanok, akik igyekeztek nyilvánosan elhatárolódni mindattól, ami merészebb követelésnek tûnt, és a hatóságokat is megszégyenítô "józansággal" ítélték el. Mások a cinkosság gyanúját legbiztosabban elterelô módot választották: feljelentették a másként gondolkodót. A kockázatvállalás elkerülése, a gyanú elterelésének igyekezetében egyre szûkebb lett a követelôk, az elvárható és a vállalható dolgok listája. Ezért lepôdtem meg a megyei RMDSZ elítélô nyilatkozatának vehemenciáján, de a Bulgakov irodalmi kávéház tulajdonosainak kitiltó nyilatkozata is azt az érzést keltette bennem, hogy a régi rendszerhez kezdünk kilyukadni. Miért nem elég a hallgatás vagy egy tagadó kijelentés? A szekusok mai utódait az sem fogja meggyôzni, haítéletünk vehemencia tekintetében a Nagy-Románia Párt nyilatkozatával verseng. Az állambiztonsági szervek szemében úgyis az RMDSZ, a magyarok és a magyarok által látogatott helyek lesznek továbbra is a gyanúsak minden hasonló akció esetén. Ha odafigyelnének az ilyen megnyilvánulásokra, akkor már 1944 óta rájöhettek volna, hogy fölösleges az erdélyi magyarságot megfigyelni, fölösleges politikai szecessziós programtól tartani. Közösségi önkontrollunk elég "egészséges": sok magyar bebizonyította már, hogy éberen vigyázza a román állam egységét. Megbélyegezzük, kiközösítjük a "túlzott" jogot vagy a függetlenséget követelô felforgató elemeket. Úgy megszoktuk a román államot, hogy semmi sem tudna róla levakarni. Igaz, vannak, akik elmennek innen, mert nem fûlik a foguk hozzá, de azok, hivatalos vélemények szerint, csakis gazdasági okok miatt teszik ezt. Azt kellene végre megmagyarázza valaki, hogy miért kimutathatóan kisebb a magyarok elvándorlási szándéka/láza ott, ahol nagyobb a magyarok aránya? Hiszen ott végképp nem magasabb az életszínvonal…
Nemrég egy központi pincehelyiség újonnan nyílt bárjában jártam, ahol a tulajdonosok, a kliensek túlnyomó többsége és az alkalmazottak egy része is magyar. A zenei kínálat többnyire angol és román nyelvû volt, de akadt olasz vagy francia is. Többször is kértük az alkalmazottakat, hogy csendüljön fel magyar zene is. Egy idô után kategorikusan megtagadták a magyar zenét, azt mondták, hogy azt nem lehet. Miért? Mert a magyar tulajdonosok megtiltották. Nyilván nem akarnak provokátornak tûnni. Ez, azt hiszem, érzékelteti a jelenlegi kolozsvári magyar ifjúsági vagy egyéb szubkultúrák érvényesülési lehetôségeit, sok esetben a hétköznapi életben, nyilvánosan vállalt magyar értékeket. Ám e helyzet kialakulásában, fenntartásában ma már a magyarok is önként vállalnak részt.
Utólag megtudtam, hogy a nyilatkozatíró(k) szándéka szerint a megyei RMDSZ szövegében az "uszítás" és a "sovinizmus" nem a szórólap terjesztôire vonatkozott, hanem az erre reagáló Demokrata Párt és Nagy-Románia Párt nyilatkozataira. Nem tudom, hogy az újságban megjelent szöveg milyen módosításokat szenvedett, de a végleges változatból ezt nehezen lehetett kiolvasni.
Markó Béla egy decemberi talk show-ban elmondta, hogy a december elsejei ünnep nem ugyanazt jelenti a magyaroknak, mint a románok számára. Az egyesülés számunkra státusváltást hozott. A mûsorvezetô, aki a témát feldobta, további okfejtésre provokálta: volt-e lakosságcsere, voltak-e egyéb sérelmek, de a szövetségi vezetô ezeket letagadta, és elzárkózott a további válaszadástól. Bosszantott e visszavonuló hallgatás, mert sok minden elmondására lett volna jó ez az alkalom a szélesebb román tömegek elôtt. Az elnök úr nyugodtan elmondhatta volna, hogy igenis volt lakosságcsere (tömeges magyar menekülés, majd román betelepítés), voltak atrocitások, és nemsokára az erdélyi románság jó része is megbánta az egyesülést. Addig Erdély egy fejlett állam olykor elhanyagolt provinciája volt, az egyesülés után pedig egy elmaradott államnak lett az ugyancsak elhanyagolt provinciája, fejôstehene. A nyugati keresztény civilizáció keleti bástyájaként ennek a világnak a gazdasági kapcsolatrendszere felé irányulva, ebbe integrálódott több-kevesebb sikerrel. Az egyesülés után a bizánci világ felé volt kénytelen puhatolózni. Az országrészt elvágták a régi piacaitól. Az új ország vezetôi minden eszközzel arra törekedtek, hogy kiszakítsák abból a fejlettebb gazdasági struktúrából, amelybe ezer éven át tartozott. A Regát gazdasági szintje, fejletlen piaca nem tudott serkentôleg hatni Erdély ipari fejlôdésére, a polgárosodás megrekedt, a román lakosság számára megnyíltak a mobilitás csatornái, és ezzel fordított arányban szûkültek be a kisebbségek felfelé irányuló lehetôségei. Az új közhivatalnokok korruptak voltak, a közintézmények hatékonysága, szervezettsége pedig messze elmaradt a korábbitól. A két világháború közötti Románia a kisebbségek tekintetében rekordidô alatt kitermelte a térség legintoleránsabb rendszerét.
Nos, ezek kifejtése nem történt meg. A sajtóban megjelent RMDSZ-elhatárolódás félreérthetô nyelvezete és a Bulgakov mûködtetôinek a HVIM tagjait kitiltó nyilatkozata után nyugodtan mondhatom, hogy sokkal okosabb lett volna hallgatni. A máskor oly szókimondó, "radikális" Kolozs megyei RMDSZ ezúttal a szövetségi elnök példáját követhette volna, aki inkább hallgatott, de nem tett félreérthetô, durva kijelentéseket. A bulgakovi nyilatkozatot aláíró költô, aki máskor polgárpukkasztó, lázadó, olykor triviális nyelvezetével tüntetôen különc, most nem érte be egy elhatárolódással. Megértem, hogy most sutba vágta nonkonformizmusát, mert ez esetben ez sokba kerülhet. Esetleg azt is, hogy elhatárolódik hasonló vagy bármilyen politikai rendezvénytôl, kitiltja ezeket. Viszont nem értem, miért érezte szükségét annak, hogy ezt megtoldja azzal, hogy a helyes magaviseletet, a román állam iránti lojalitást bizonyítandó, kitiltsa a HVIM-es "hôbörgôket" egyénenként is a Bulgakovból.
Ami pedig azt a változatot illeti, miszerint a Nagy-Románia Párt provokációjáról lenne szó, nem tudok mást kívánni, mint azt, hogy bárcsak minden nap szervezne egy hasonló provokációt. Ennek idôvel bumeráng hatása is lehet. Hadd szokják a polgárok a gondolatot, hogy igenis létezik egy ilyen lehetôség. Tudjanak róla, hogy vannak olyanok, akik ezt így látják.
Barátom panaszkodik, hogy kisgyereke mindegyre azt mondja, hogy esztet, asztat, ôtet, és hiába javítgatja szorgalmasan ki, hogy ezt, azt és ôt, a gyerek állandóan "visszaesik".
Már hajlamos is lennék valami gyermekkori szótagismétlô-elméletet megfogalmazni, amikor barátom emígyen folytatja a történetet: — Amikor tegnap megkérdeztem a pedagógust, hogyan érezte magát a gyerek az elôadáson, azt mondta mosolyogva: errôl ôtet — tehát magát a gyereket — kellene megkérdezni.
A történet ismerôs, furcsa módon a megoldás is, azaz, hogy erre nincs megoldás. Olyan helyzetben vagyunk, hogy lassan már annak is örülnünk kell, hogy vannak egyáltalán olyan intézmények, ahol a magyar kisgyerekekkel magyarul foglalkoznak. A szórványban már egyre több olyan magyar — helyettesítô — pedagógus van, aki — hogy a gyerekek meg is értsék, amit mond — inkább románul beszél tanítványaival ("ha otthon is úgy beszélnek már, akkor minek erôltetni a magyart"). Hallgassunk hát bölcsen — mondom barátomnak, aki nem tud napirendre térni az ügy fölött —, teljesen felesleges megpiszkálni a dolgot, ugyanis ki tudja, milyen bajt hozunk a szegény kis fiatal pedagógus fejére. Olyan, hogy "jelenteni" a dolgot, már rég nincs, hiszen összeomlóban van már az egész magyar társadalom körülöttünk. Kit érdekel manapság az ilyesmi? — próbálom csitítani barátomat, akibe viszont belébújik az ördög, és köti az ebet a karóhoz: ezt nem szabad annyiban hagyni, ha nem is lehet "jelenteni", hát legalább írni kell róla! "Hogy kapjanak már észbe egyszer..."
De hát mit lehet tenni — adom az értetlent, aki most csöppent ide az elit Clausenburgba nagy hirtelenséggel valahonnan Székelyagyaggalambfalváról —, a Kincses Városban minden karon minôségi oktatás folyik, híres tanárok sora jegyzi nevét a szaklapokba... Tucatnyi faluban van már magyar egyetem, minden maturandust — ha egy méter húsz centinél magasabb, és nem üvölt rá a titkárnôre beiratkozáskor —, fel is vesznek a fôiskolára (egy hét múlva már külföldön képzik tovább) —, tehát minden rendben van. Ja, hogy olyan pedagógusok is vannak, akik azt mondják, hogy esztet, asztat, ôtet... Jó az nekünk, elvégre magyarok vagyunk, és ki kell tartsunk, mert hát ha az RMDSZ nem jut be a parlamentbe, akkor jó kis fizetésektôl esnek majd el hivatásos magyarjaink. Ezt pedig nem akarhatjuk, ugye?
Nagy nehezen meggyôztem barátomat, hogy "tussoljuk el" az ügyet. Amikor elment — bevallom — megnyugodva sóhajtottam fel.
Mert rossz, sôt áruló magyar az, aki "esztet" nem szereti.
Elsöprô többséggel ismét Dávid Ibolyát választotta meg az MDF elnökének a párt XVIII. országos gyûlése szombaton Budapesten.
A szavazatszámláló bizottság összesítése szerint 373 leadott szavazatból 351-en voksoltak Dávid Ibolyára, 22 szavazócédula érvénytelen volt. Az immár harmadszor elnökké választott Dávid Ibolya pártelnöki beszámolójában hangsúlyozta: a Magyar Demokrata Fórum, megôrizve nyugalmát, szilárdan áll a politikai paletta jobbközép oldalán. Szavai szerint szövetségi politikájában a fórum "balra zárt, a radikális jobboldallal ugyancsak tartózkodó".
— A demokrata fóruméhoz hasonló értékrendû és törekvésû Fidesszel azonban együttmûködésre kész a párt, mert ma két olyan kormányzóképes erô van: a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum, amely képes leváltani a jelenlegi kormányzatot — jelentette ki Dávid Ibolya.
Hozzátette: az MDF lehet ismét az a társadalmi erô, amely hozzásegíti a magyarságot a polgári fejlôdés folytatásához, "az MDF szellemi, erkölcsi tôkéje, tartalékai óriásiak, akár kormányon, akár ellenzékben van a párt".
Az MDF elnöke a választásokat értékelve hangsúlyozta: a polgári kormány egyik legfôbb erénye és egyben választási kudarcának egyik oka is az volt, hogy a rendszerváltozás óta elôször mert vagy tudott egy kabinet a kormányzati ciklusán túlmutató programokat is elindítani. A választási kudarc okairól szólva aláhúzta: nem volt elég a polgári értékrendet hangoztatni, élni és cselekedni is mindig aszerint kellett volna. Dávid Ibolya szerint a hatalomgyakorlás mindennapi kérdéseiben a kelleténél több volt a probléma. Úgy vélte, hogy a polgári oldal elriasztotta magától a magyarországi közvélemény-formáló értelmiség egy jelentékeny részét, olyanok váltak ellenfeleikké, akik négy évvel korábban mellettük álltak.
— Egyszer szembe kell nézni a hibákkal és a felelôsséggel is, de hangsúlyozom: egyszer, hogy tanuljunk belôlük, és a jövôben ne kövessük el azokat újra — fogalmazott az MDF elnöke.
Dávid Ibolya szólt arról, hogy megváltozott Európa, a világ és a kihívások, miközben mintha "a hazai politika szereplôi errôl nem vennének tudomást, a megszokott szereposztásban néznek egymással farkasszemet, és vitatkoznak, gyakran az embereket kevésbé érintô kérdésekrôl".
— Vagy vált a politika, vagy az emberek átlépnek rajtunk, mint nemkívánatos képzôdményen, amely a szükséges hatékonyságot nem tudja felmutatni — mondta Dávid Ibolya.
Kijelentette: "az unió nem célunk, hanem egy eszköz, keret és terep folyamatos fejlôdésünkhöz".
Az elnök az MDF küldetésének nevezte, hogy "úgy csatlakozzunk Európához, hogy a magyar nemzet, magyar polgárok érdekei tartósan és sikerrel érvényesüljenek".
Szólt arról is, hogy az MDF annyit fog érni a következô választásokon, amennyit saját erejébôl elérhet.
— Kormányképes erôvé úgy válik a párt, ha erôteljesebb a politikusai között a csapatmunka, a kreativitás és a fegyelem — mondta Dávid Ibolya.
Az országos gyûlést külföldi és magyarországi vendégek üdvözölték.
Pokorni Zoltán a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében hangsúlyozta: "értékeinket megvédeni, valóra váltani csak közösen tudjuk", ezért az MDF-nek és a Fidesznek közös a feladata és a hivatása. A politikus szerint a két párt viszonyát sokan versengéssel szeretnék jellemezni.
— A Fidesz és az MDF között nincs és nem is lesz verseny, mert mi nem fogunk versenyezni — jelentette ki Pokorni. Magyarázatul hozzátette, hogy versengés általában ellenfelek között zajlik, hogy eldôljön, ki a jobb. — Mindegy, melyikünk a jobb, mindegy, ha a végén nem tudunk a legjobbak lenni — mondta.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt hangsúlyozta: a szövetség egyenlô közelséget szeretne kialakítani a magyar politikai élettel, mert ez az erdélyi magyarság számára létérdek. Megjegyezte, hogy az MDF számunkra az a párt, amely elsô kormányra kerülése óta nyíltan vállalta a határon túli magyarság ügyét, és létrehozta ennek intézményi alapjait.
Erdély népi zenekincsét, a magyar táncházat vitte el Kalotaszegrôl Belgiumba Fodor Sándor (Neti) és kisegyüttese, amely turnéja során szombaton este nagy sikerrel lépett fel Belgiumban, Ellezelles kisváros kulturális központjában.
A 80. évében járó világhírû népzenész Fodor Sándor (Neti) két hegedû, brácsa, nagybôgô összeállítású kisegyüttese Erdély magyar, román és cigány népmûvészetének tiszta forrásaiból merítô zenéjét mutatja be belgiumi körútján. Ellezelles-ben az együttes Tótszegi András és Tótszegi Tekla táncosok segítségével két napon át tanítgatta az erdélyi, közelebbrôl a kalotaszegi hagyományos táncokra a körzet érdeklôdô fiataljait. A város kulturális központjában ez alkalommal fényképkiállítás mutatta be Kalotaszeg és vidéke jellegzetes magyar és cigány arcait, házait, népviseletét és hagyományait. Este pedig a zsúfolásig megtelt nagyteremben éjfélig szólt Erdély sokszínû népzenéje Fodor Sándor korát meghazudtolóan friss és derûs virtuozitásával és társai hasonlóan magas színvonalán. A közönség a helyszínen megvehette az együttes CD-jét, kazettáját, továbbá kalotaszegi szôttes mellényeket és fafaragásokat.
Az együttest Josué Dusoulier helyi zenetörténész mutatta be a közönségnek. Dusoulier húsz évvel ezelôtt ismerkedett meg az erdélyi népzenével, amikor Nicolae Ceausescu falurombolási terve elleni tiltakozásul Nyugaton mozgalom indult, és számos város vett pártfogásába erdélyi magyar falvakat. Dusoulier kezdeményezésére Ellezelles akkor Széket támogatta — sikerrel.
A szombati fellépés egyben a nemrég létrejött Carpathia kulturális társaság elsô rendezvénye is volt. A Carpathia decemberben alakult belga és magyar személyiségekbôl, s célja a Kárpát-medence kulturális értékeinek megismertetése Belgiumban és Nyugat-Európában.
George Bush amerikai elnök szombaton elmondott heti rádióbeszédében igyekezett megnyugtatni az amerikai lakosságot, hogy az amerikai hatóságok számos intézkedéssel igyekeznek kivédeni az esetleges újabb terrortámadásokat.
A washingtoni kormány a múlt héten az ötfokozatú skálán a második legmagasabb fokozatra emelte a terrorfenyegetettség miatti készültséget az országban. Washington, New York és a többi, nagyobb veszélynek kitett város, illetve létesítmény körül megszigorították a biztonsági intézkedéseket.
A közvéleményben nyugtalanságot keltett az a minap nyilvánosságra hozott hangfelvétel, amely állítólag Oszama bin Laden terroristavezértôl származik, és amelyben az al-Kaida terrorszervezet állítólagosan élô vezetôje felszólította a világ muzulmánjait: vegyék fel a harcot Amerikával, és verjék vissza az Irak elleni esetleges támadást.
— Népünk felkészül több olyan fenyegetés ellen, amelyet reményeink szerint soha nem tudnak valóra váltani. Ezen veszélyek közül sok ismeretlen és tartós. Mégis a legjobban úgy lehet küzdeni ellenük, ha megelôzzük, és elszántan szembeszállunk velük. Az amerikaiaknak gondolniuk kell jövôjükre — jelentette ki az elnök.
Az ENSZ leszerelési fôellenôrei újabb jelentést terjesztenek a Biztonsági Tanács (BT) elé március 1-jén — jelentette be Colin Powell amerikai külügyminiszter a BT zárt ajtók mögött tartott konzultációja után.
— Washington a következô napokban hoz döntést egy esetleges újabb BT-határozat ügyében, miután tanulmányozta az ellenôrök jelentését és a többi BT-tag hozzáállását — közölte a külügyminiszter.
Powell hangsúlyozta, hogy az ellenôrök jelentésében amerikai részrôl nem látnak lényeges elôrelépést Bagdad együttmûködési készségét illetôen, ugyanakkor Washington egyelôre folytatja a vitát az ENSZ-ben Irakról. Powell "nagyon jónak" nevezte a pénteki vitát a BT-ban, és hangoztatta, hogy "a tét Irak leszerelése és az 1441-es határozat betartása". Powell szerint az iraki válság megoldása még "hetek kérdése".
El-Baradei hat hónapot kért
Mohammed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) fôigazgatója szerint az ENSZ fegyverzetellenôreinek hozzávetôleg még hat hónapra van szükségük annak megállapítására, hogy Irak teljesen felszámolta-e nukleáris programját. Az egyiptomi diplomata a BT ülése után a legfontosabbnak azt nevezte, hogy az irakiak elôállnak-e bizonyítékokkal arról, hogy nincsen sem biológiai, sem vegyi fegyverük. Ha ezt dokumentumokkal nem tudják igazolni, akkor az iraki tudósok külföldön, négyszemközt történô kikérdezése az, aminek révén a BT megbizonyosodhat arról, hogy Bagdad leszerelte-e tömegpusztító fegyvereit.
A NAÜ egyelôre nem talált bizonyítékot arra, hogy Irak tiltott nukleáris tevékenységet folytatna — közölte el-Baradei. A NAÜ fôigazgatója a BT elôtt elhangzott jelentésében ugyanakkor megjegyezte, hogy nem tartalmaznak új információt azok az iraki dokumentumok, amelyeket Bagdad a múlt héten adott át a fegyverzetellenôröknek.
Blix jelentése a BT-nek
Nincs bizonyíték arra, hogy az iraki hatóságok elôre tudják, mikor hová, melyik iraki létesítményben készülnek az ENSZ fegyverzetellenôrei tömegpusztító fegyverek után kutatni — jelentette ki Hans Blix, az ENSZ-ellenôrök vezetôje. A Biztonsági Tanács elôtt elhangzott jelentésében Blix hangsúlyozta: az eddigi ellenôrzések új ismeretekhez segítették hozzá a világszervezetet az iraki fegyverzettel kapcsolatban, egyebek között annak ismeretéhez, mi történt az arab országban a korábbi ellenôrcsapat 1998-as távozása óta. Ugyanakkor azt is leszögezte: Irak még mindig nem adott számot egyértelmûen több tiltott fegyverrôl és anyagról. Kertelés nélkül, pontosan számot kell adnia korábbi lépfene- és VX ideggáz készleteinek sorsáról, továbbá rakétáiról — jelentette ki.
Roger Etchegaray bíboros, a pápa személyes küldötte Bagdadban Szaddam Huszein iraki elnökkel folytatott szombati tárgyalásain megpróbált olyan biztosítékokat kapni, amelyek segítségével elkerülhetô a háború.
Ezt a megbeszélések után jelentette ki a francia bíboros, aki II. János Pál pápa üzenetével érkezett Irakba. Roger Etchegaray vatikáni kúriai bíboros újságírók elôtt a döntési helyzetben lévôk közös lelkiismeretére hivatkozva sürgette a háború megakadályozását. Kijelentette: a mintegy két órán át tartó találkozón keresték annak lehetôségét, hogy Irak megtalálja a helyét a nemzetközi közösségben. A bíboros nem bocsátkozott részletekbe a tárgyalásokról, sem pedig arról, hogy Szaddam Huszein miképpen reagált az általa felvetett kérdésekre.
Roger Etchegaray kedden érkezett Irakba, és már tárgyalt Taha Jaszin Ramadan alelnökkel is.
A brit kormányfô szombaton úgy nyilatkozott, hogy Nagy-Britannia továbbra is az ENSZ keretein belül akarja megoldani az iraki válságot, és a világszervezet ellenôreinek van még idejük az igazság kiderítésére, de súlyos ára lenne az olyan békének, amelynek eredményeképpen Szaddam Huszein iraki elnök tömegpusztító fegyvereivel együtt a helyén marad.
Tony Blair a kormányzó Munkáspárt glasgow-i kongresszusán elmondott, a brit kormánykörökben komoly csalódást keltô, elôzô napi Blix-jelentés válaszának szánt beszédében kijelentette: Szaddam Huszeintôl csak az erô felmutatásával lehet engedményeket kicsikarni. — Ezek az engedmények is gyanúsak azonban, miközben a tömegpusztító fegyverek valósak — mondta.
A miniszterelnök szerint a háborúnak kétségkívül lennének ártatlan áldozatai. Ha azonban a fegyveres konfliktus elkerülésének az lesz az eredménye, hogy Szaddam Huszein hatalmon marad, és nem tesz eleget leszerelési kötelezettségeinek, "e döntés árát is vérrel kell megfizetni".
Blair — utalva a szombatra Londonba és más városokba összehívott háborúellenes tüntetésekre — kijelentette: az iraki rezsim áldozatait soha nem mutogatják a tévékben, értük nem vonulnak milliók az utcákra. — A világ megszabadítása Szaddam Husszeintôl emberiességi cselekedet lenne..., az lenne embertelen, ha a helyén hagynánk — fogalmazott a miniszterelnök.
Blair közölte, hogy az ENSZ-ellenôrök február 28-án újabb jelentést tesznek le a Biztonsági Tanács asztalára. A miniszterelnök szerint a hidegháború elmúltával már nem az egykori kelet-európai kommunista országok jelentik a veszélyt a biztonságra, hanem a tömegpusztító fegyverekkel fenyegetôzô lator államok.
Amerikai katonai szakértôk vizsgálják, hogy a Konstanca melletti Mihail Kogãlniceanu katonai repülôtér használható-e egy Irak elleni katonai támadáshoz — közölte tegnap Bukarestben Ion Iliescu államfô szóvivôje.
Corina Cretu szóvivô bejelentése szerint az amerikai hadsereg európai parancsnokságának szakértôi azt követôen érkeztek a katonai repülôtérre, hogy a parlament jóváhagyta az Egyesült Államok Irak elleni katonai fellépésének támogatását.
A szóvivô elmondta, hogy egyelôre nem született döntés a Mihail Kogãlniceanu katonai repülôtér használatáról. Az amerikai katonai szakértôk csak a terepet mérik fel, az amerikai hadsereg európai parancsnoksága határoz majd arról, hogy igénybe is veszik-e a létesítményt.
A parlament a múlt hét közepén hagyta jóvá, hogy Románia támogassa az Egyesült Államok Irak elleni katonai fellépését. A döntés értelmében az amerikai hadsereg igénybe veheti az ország légterét, a támadáshoz szükséges infrastruktúrát. Románia emellett közel 300 fôs katonai alakulatot is kész Irakba küldeni.
A szakadár Dnyeszter menti Moldovai Köztársaság pénteken a szövetségi állam irányába tett elsô lépésként üdvözölte Vladimir Voronin moldovai elnök indítványát, amelyben széles körû autonómiát kínál a korábban elszakadásra törekvô térségnek.
— A moldovai elnök nyilatkozatát Tiraszpol úgy tekinti, mint Moldova szándékának elsô világos megnyilvánulását, hogy a föderalizmuson alapuló közös állam keretében rendezze kapcsolatait a Dnyeszter menti Köztársasággal — mondta Igor Szmirnov, az önkényesen kikiáltott köztársaság elnöke.
Emlékeztetve arra, hogy a Dnyeszter menti Moldovai Köztársaság kedvezôen viszonyul a két tagállam közötti egyenlôség elvén nyugvó szövetségi állam megalakításához, hozzátette: a kisinyovi kezdeményezést kézzelfogható intézkedéseknek kell követniük.
Voronin elnök csütörtökön ismertetett javaslata szerint a zömében oroszok és ukránok lakta szakadár köztársaság tagállamként ismét egyesülne Moldovával, Kisinyov és Tiraszpol között megosztanák a hatalmat, egységes állampolgárságot, vámrendszert vezetnének be, a föderációnak egyetlen hadserege lenne, és 2004. február 1. elôtt népszavazást tartanának a szövetségi alkotmányról, amelyet közösen dolgoznának ki néhány hónapon belül.
Az orosz hivatalos nyelv lesz a föderációban, és a Dnyeszter menti Moldovai Köztársaságnak joga lesz elszakadni Moldovától, ha utóbbi egyesülne Romániával.
A dokumentum az elképzelések megvalósítására közös bizottság létrehozását javasolja közvetítôk — Oroszország, Ukrajna, valamint az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet — részvételével.
Moldova nagy része Romániához tartozott egészen 1940-ig, amikor a Szovjetunió annektálta, miközben a Dnyeszter vidéke csak Oroszországhoz és a Szovjetunióhoz tartozott. A Dnyeszter menti köztársaság 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, a szakadárok és a kormányerôk összecsapásaiban mintegy 1500 ember vesztette életét. A harcok 1992-ben értek véget a Moszkva közvetítésével létrejött fegyverszünettel. Oroszország azóta is nagy létszámú csapatokat és jelentékeny fegyverzetet állomásoztat a Dnyeszter mentén.
Az 1998 májusában a dél-moldovai Gagaúz Autonóm Terület parlamentje által elfogadott "alkotmány" kimondja: a Moldova Köztársaság jelenlegi helyzetét megváltoztató bármilyen döntés a gagaúzokat külsô önrendelkezésre jogosítja. Ezt az "alkotmányt" a kisinyovi parlament is jóváhagyta.
Az ENSZ fô fegyverzetellenôre és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetôje egyaránt elôterjesztette a hét végén várva várt jelentését, amely azonban semmilyen meglepetést nem tartalmazott.
Nemhogy nem közeledett egymáshoz a nyugati országok álláspontja, hanem az ellenkezôjének vagyunk tanúi: az ENSZ Biztonsági Tanács drámainak bizonyult vitáján éppenséggel az derült ki, hogy válság alakult ki a nyugati világon belül.
A jelentéseket követô vita komoly ellentétek létét bizonyította. A külügyminiszterek félretették elôre megírt szövegeiket, és érzelmektôl fûtötten mondták el véleményüket a jelentésekrôl. A francia felszólalás lényege az volt, hogy a világ elemi érdeke a háború elkerülése, és erre most ragyogó lehetôség kínálkozik. Mert lám, a Blix jelentése szerint érdemes fokozni a nyomást, hiszen máris látszanak az ellenôrzés eredményei. Franciaország tehát idôt kíván adni az ellenôrzések folytatására.
Adjunk egy esélyt a békének a háborúval szemben. E zárómondatot abszolút szokatlan módon, az ülésteremben taps fogadta, akárcsak az ugyanezt a szellemet képviselô orosz külügyminiszter felszólalását.
A brit és az amerikai külügyminisztert senki sem tapsolta meg, bár az ô mondanivalójuk is logikusnak tûnt a kívülálló számára. A Biztonsági Tanács tagjainak többsége, közöttük a németek, a kínaiak és a már említett oroszok a francia álláspontot támogatták. Csak a spanyolok és a bolgárok álltak ki egyértelmûen Amerika és Anglia mellett. Az iraki ENSZ- nagyköveten kívül azonban egyetlen felszólaló sem volt, aki azt állította volna, hogy Iraknak nincsenek tömegpusztító fegyverei.
Miután a kínai külügyminiszter a Biztonsági Tanácsban az iraki fegyverzetellenôrzés folytatása és a háború ellen foglalt állást, a hivatalos angol nyelvû kínai lap meglehetôsen egyértelmû elemzésben utasítja el az amerikai-angol álláspontot. Eszerint az Egyesült Államok számára nem arról van szó, hogy Irak együttmûködik-e vagy sem az ellenôrökkel vagy az ENSZ-szel, nem is az a kérdés, hogy az iraki nép vagy a Közel-Kelet jobb helyzetbe kerül-e Szaddam Huszein nélkül, sôt még az sem lényeges, hogy van-e Iraknak vegyi vagy biológiai fegyvere. Az egyetlen tárgyszerû kérdés, hogy Irak ma olyan komoly fenyegetést jelent-e az Egyesült Államok számára, amely jogossá tenné a megelôzô háborút. A háborúpártiaknak épp ezt a fenyegetettséget nem sikerült bebizonyítaniuk. Az egyoldalú háború olyan ország ellen, amely közvetlenül nem provokálta az Egyesült Államokat, rendkívül veszélyes precedenst jelentene jogi és morális szempontból egyaránt — írja a kommentár, és úgy véli, hogy a német-francia javaslat alternatívát jelent a háborúval szemben. A javaslat általános támogatottsága az erôs békevágyat mutatja. Ez a kínai álláspont némileg keményebb, kevésbé visszafogottabb, mint a korábbi, de persze változhat. A cikk azzal a mondattal zárul, hogy minden esetleges katonai akcióról a Biztonsági Tanácsnak kell döntenie, és most nincs ok ilyen döntésre.
A hét végén a tavaszi idény második fordulójának találkozóival folytatódott a küzdelem mind a férfi, mind pedig a nôi élmezônyben, azzal a különbséggel, hogy míg a lányoknál a hét végi kontinentális kupákban való szereplés miatt több részletben került sorra a forduló hat mérkôzése, a fiúknál minden összecsapást vasárnap bonyolítottak le.
Rátérve a részletekre, megemlíthetjük, hogy a nôknél az esélyesek általában bizonyítottak, s így a táblázaton még jobban megnôtt a pontkülönbség az elsô hat, illetve az alsóbb zónában helyet foglaló csapatok között. A kolozsvári U-Ursus képviselôi ebben a fordulóban nem indultak különösebb eséllyel, ugyanis a sokszoros bajnok, az Oltchim otthonába látogattak. Bár az ötgólos oltyán siker normálisnak tûnik, Jurcã edzô elsôsorban a Pavel–State buzãu-i edzôpárost teszi felelôssé csapata vereségéért. Sajnos, az együttes Bulgáriából való hazatérése után megígért írásbeli tiltakozás már semmit sem fog változtatni a helyzeten: esetleg a sípmesterek kapnak párfordulós kényszerpihenôt, a jegyzett eredmény azonban megmarad.
Íme, a forduló részletes eredményei: Oltchim–U-Ursus 32–27, Zilahi Silcotub–Nagyszebeni MSK 35–17, Posta Cãlnâu-i Astral–Bukaresti Rapid 17–37, Konstancai Tomis–Nagybányai Selmont 18–20, Dévai U-Remin–Galaci Otelul 20–16 és Szászsebesi MSK–Brassói Rulmentul 23–23 (az utóbbi három mérkôzést szombaton rendezték). Ezek után a tabellán a helyzet:
1. Rapid 13 11 1 1 402–281 23
2. Déva 13 10 2 1 316–246 22
3. Silcotub 13 10 0 3 369–266 20
4. Oltchim 13 10 0 3 369–318 20
5. U-Ursus 13 9 0 4 369–330 18
6. Selmont 13 8 0 5 345–313 16
7. Rulmentul 13 4 1 8 269–323 9
8. Konstanca 13 4 0 9 310–351 8
9. Szászsebes 13 3 1 9 282–366 7
10. Galac 13 3 0 10 276–325 6
11. Astral 13 2 1 10 286–371 5
12. Nagyszeben 13 1 0 12 258–361 2
A 14. forduló párosítása a következô lesz: U-Ursus–Posta Cãlnâu-i Astral (a találkozó Zilahon kerül sorra, nem kedden, hanem szerdán délután öt órától, a 24 órás halasztást az tette szükségessé, hogy a Kolozsvári együttes is csak vasárnap este játszik Bulgáriában, és nem szombaton, mint ahogy eredetileg kellett volna, s így a Jurcã-lányok csak hétfôn éjjel érkeznek haza); Galac–Silcotub, Selmont–Szászsebes, Rulmentul–Oltchim, Nagyszeben–Konstanca és a forduló rangadója: Rapid–Déva.
Ami a férfi bajnokságot illeti, itt vasárnap óriási meglepetés született, ugyanis a több mint másfél éve veretlen Fibrexnylon kikapott Ploiesti-en (!), méghozzá "simán". Félmeglepetésnek tekinthetô a krajovai csapat sikere a Béga-parti kézilabdák ellen. A kolozsvári gárda Segesváron elég nagy küzdelem után alulmaradt a tengerparti legénységgel szemben; Moldovan edzô rendelkezésére ezúttal is csak tíz játékos állt. A csapatot továbbra is a sorozatos sérülések tizedelik.
Részletes eredmények: Kolozsvári Armatura–U-Agronómia–Konstancai KK 30–33 (13–14) — a vesztes csapat legeredményesebb játékosa a 8 gólos Stef volt —, Nagybányai Minaur–Bukaresti Dinamó 33–27, Krajovai U-Petrol–Temesvári Politechnika-Izometál 32–29, Brassói Dinamó–Steaua 18–26, Suceavai Ambro–Bucovina–Tg. Jiu-i Lignit 28–28 és Ploiesti-i Uztel–Fibrexnylon 26–21 (13–10)!! A sorrend a fenti eredmények után:
1. Fibrexnylon 13 12 0 1 382–286 24
2. Konstanca 13 10 0 3 341–309 20
3. Steaua 13 9 1 3 340–301 19
4. Minaur 13 9 0 4 379–338 18
5. Buk. Dinamó 13 8 1 4 335–319 17
6. Ploiesti 13 8 0 5 300–277 16
7. Termesvár 13 7 0 6 335–332 14
8. Tg. Jiu 13 3 3 7 327–343 9
9. Krajova 13 3 2 8 291–345 8
10. Kolozsvár 13 3 1 9 320–351 7
11. Suceava 13 1 1 11 326–391 3
12. Br. Dinamó 13 1 0 12 252–339 2
A vetélkedôben kéthetes szünet következik, ugyanis február 19-én és 23-án Román Kupa mérkôzések lesznek. Legközelebb, a 14. fordulóban a kolozsváriak Tg. Jiuba látogatnak.
Bár a különbözô Európai-trófeá-kért versenyzô öt román csapat tíz kitûzött találkozója közül egyelôre csak két eredmény ismeretes — még két játék, a Blagojevigrád–U-Ursus elsô-, illetve az Oltchim–Oszijek második összecsapása lapzárta után fejezôdött be — egy csapat, a Rm. Vâlcea-i garnitúra véleményünk szerint már nem szalaszthatja el a továbbjutást, ugyan-is a szombati elsô találkozón 32–24 (17–12) arányban bizonyult jobbnak ellenfelénél, s a visszavágót is otthonában játszotta vasárnap este.
Nyílt azonban a Rapid és a magyar Cornexi Alcoa közötti párharc végsô kimenetele, hiszen a vasutasgárda által szerzett négygólos — 31–27 (17–14) — arányú siker nem lehet megnyugtatás az e hétvégi székesfehérvári visszavágó elôtt. Az említett találkozón az együttesek legjobbjainak a két ország válogatottjaiban is szereplô játékosok bizonyultak, Cristina Vârzaru 8, Cristina Mihai — 9 találatot ért el, illetve Deli Rita nyolcszor, Kulcsár Anita pedig ötször volt eredményes. Az ô szerepléseik a második találkozón nagyban befolyásolhatják az érdekesnek ígérkezô viadal kimenetelét. A találkozó során szinte végig fej-fej mellett haladt a két csapat, a magyarok azonban mindkét félidô hajrájában pontatlanok voltak, ziccereket és hétmétereseket hibáztak.
Ami a további magyar csapatokat illeti, az EHF-kupa nyolcaddöntôinek elsô mérkôzésén a papírformának megfelelôen a világ egyik legerôsebb bajnokságának aranyérmese, a dán Slagelse fölényes gyôzelmet aratott a Debrecen ellen: Slagelse (dán)–Debrecen 38–23. A vasárnap, lapzárta után véget ért második mérkôzés — a debreceniek feladták pályaválasztói jogukat — így már csak formaság volt: a magyar csapat elbúcsúzott a további küzdelmektôl. A szintén az EHF-kupában szereplô Dunaferr biztosan, de a vártnál nehezebben nyert a vendég spanyol Akaba Bera Bera San Sebastian ellen: Dunaferr–San Sebastian (spanyol) 23–18. A jövô vasárnapi, idegenbeli visszavágón tehát nem lesz túl könnyû dolga a magyar csapatnak.
A nôi A osztályú kosárlabda bajnokság 16. fordulójában a Kolozsvári U ACSA-Terapia csapata a Horia Demian Sportcsarnok javítása miatt Marosvásárhelyen fogadta a Bukaresti Sportul Studentesc együttesét. A szoros mérkôzés elején a vendégek játszottak jobban, de a félidôre átvette a vezetést az U. A végeredmény: U ACSA–Sportul 56:54 (13:17; 21:16; 9:7; 13:14). A forduló többi eredménye: Govorai CET–Dési Tiger Somes 81:56 (19:11; 19:15; 22:17; 21:13); Bukaresti Olimpia–Târgovistei Livas Petrom 84:97; Aradi BC ICIM–Rapid CFR 76:60.
A férfiaknál szintén a 16. fordulóra került sor, a Kolozsvári BU Poli Carbochim Ploiesti-en szenvedett vereséget 76:62 arányban (19:11; 19:21; 20:12; 18:18). A forduló eredményei: Alexandria–Rompetrol 70:107; Pitesti-Nagyszeben 81:71; Dinamo–Brassói Romradiatoare 100:72; Rapid–Jászvásári Poli 97:73; Fieni-i Cimentul–Marosvásárhely 66:93. A jászvásári csapat, mivel hazai pályája foglalt volt, vasárnap Bukarestben játszotta le korábbról elhalasztott mérkôzését a Dinamó ellen: Jászvásár–Dinamo: 51:80.
Második aranyérmét szerezte a St. Moritzban zajló alpesisí világbajnokságon Janica Kostelics: a horvátok háromszoros olimpiai bajnoka az összetett után kedvenc számában, a mûlesiklásban végzett az élen.
Kostelics már az elsô futamban is a leggyorsabbnak bizonyult, csütörtökön szerzett vállsérülése ellenére. Rendkívül magabiztosan, gyakorlatilag hiba nélkül teljesítette a pályát, s elônyét a második futamban sem vesztette el. Sikeréhez az is hozzájárult, hogy a címvédô és csütörtökön óriásmûlesiklásban gyôztes svéd Anja Pärson az elsô futam felsô szakaszán hibázott, kénytelen volt nagyot fékezni, s ezzel komoly hátrányba került. Pärson volt egyébként az egyedüli, aki a második futamban meg tudta elôzni Kostelicset, s ennek köszönhetôen a 15.-rôl a 4. helyre lépett elôre. A pályát különben az ô édesapja jelölte ki.
Az ezüst- és a bronzérem két, ki-egyensúlyozott teljesítményt nyújtó osztrák versenyzônek jutott. A magyar Tuss Réka a 44. helyet szerezte meg. A versenyt huszonnégyen nem fejezték be.
Nôi mûlesiklás, világbajnok: 1. Janica Kostelics (horvát) 1:39,55 p (49,32 mp, 50,23), 2. Marlies Schild (osztrák) 1:40,18 (49,72, 50,46), 3. Nicole Hosp (osztrák) 1:40,46 (49,77, 50,69), 4. Anja Pärson (svéd) 1:40,58 (50,92, 49,66).
• Szintén Kostelics, ám ezúttal Ivica Kostelics gyôzött férfi mûlesiklásban a világbajnokságon. A második helyen hatalmas meglepetésre a svájci Silvan Zurbriggen végzett, aki az elsô futamban 25-ös rajtszámmal a hetedik helyet szerezte meg. A folytatásban kitûnôen síelt, az élre állt, s ez annyira megzavarta riválisait, hogy az addig elôtte lévô hat versenyzôbôl csak Kostelics nem hibázott.
A bronzérem — némileg ugyancsak váratlanul — az olasz Giorgio Roccáé lett. A címvédô osztrák Mario Matt még az elsô futamban a pálya középsô szakaszán hibázott, bukott, s így kiesett.
Férfi mûlesiklás, világbajnok: Ivica Kostelics (Horvátország) 1:40,66 perc (50,81 mp, 49,85 mp),2. Silvan Zurbriggen (Svájc) 1:40,99 (51,53, 49,46), 3. Giorgio Rocca (Olaszország) 1:41,02 (51,15, 49,87).
A szigetországi bulvárlap, a The Sun pénteki számában azt írta, hogy a spanyol elitklub kétszeres világbajnoka szívesen futballozna a londoni csapatban.
A lap szerint a kétszeres világbajnok brazil szupersztár a Real Madridnál jobbára csak csereként számításba vett angol játékostársa, Steve McManaman révén szeretett bele a szigetországi futballba, s annak egyik elitklubjába.
— Az Arsenal nagy hagyományokkal rendelkezik, szívesen futballoznék náluk. Roppant vonzónak találom azt a lehetôséget, hogy Angliában folytassam a pályafutásomat — vallott álmáról Ronaldo. Könnyen elképzelhetô, hogy a váratlan "szerelmi vallomás" összefügg azzal a kemény kritikával, amit edzôjétôl, Vicente del Bosque-tól kapott ezen a héten.
— Szinte mindenki a csapat érdekeit tartja szem elôtt, egyetlen játékos kivételével. Ô Ronaldo, aki csak magára figyel. Azt nem mondom, hogy rontana a csapat eredményességén, de eddig nem is javított rajta különösebben — szögezte le a Real Madrid trénere. A Real Madrid szóvivôje szerint viszont Ronaldo nem adott nyilatkozatot a The Sun címû angol bulvárlapnak, ennek megfelelôen szó sincs arról, hogy hamarosan esetleg az Arsenalban folytatná pályafutását.
Barátságos mérkôzést játszott egymással Szamosújváron a két C osztályos csapat, s az edzôk, Pop Mihai, illetve Tãtãran Ioan kihasználták az alkalmat és több ifjúsági játékost is szerepeltettek. A helybeliek 23, míg a vendégek összesen 19 labdarúgót "vonultattak" fel.
Mindkét együttes szorgalmasan készül a tavaszi nyitányra, játékukon meglátszott a kísérletezési szándék. Mindenesetre fizikai erônlét szempontjából jól áll a két együttes, a góllövés tekintetében azonban adósok maradtak: még sok csiszolnivaló van mindkét csapatban.
A múlt napokban különben az Olimpia saját pályán gyôzte le a D osztályos Désaknai Bányászt, míg a CF 01 Bethlenben kapott ki szoros küzdelemben a helyi Szamos Gáztól, 3–2 arányban.
Erkedi Csaba
További barátságos mérkôzéseken: Dicsôszentmártoni Kémia–Kolozsvári U FC 2–1, Kolozsvári U–Zilahi Armãtura 8–5, Aranyosgyéresi Sod-ronyipar–Kolozsvári CFR-Ecomax 3–4, Medgyesi Gázmetán–CFR 1–1, Marosvásárhelyi ASA–Tordai Aranyos 2–0.
Három héttel a Forma–1-es Ausztrál Nagydíj nyitónapja elôtt újabb szabályváltoztatás lehetôségét jelentette be Max Mosley (képünkön): a jövôben a szombati idômérô edzés és a következô napon sorra kerülô futam között nem lehetne üzemanyagot tölteni az autókba, s ez gyakorlatilag a vasárnapi bemelegítô edzés megszûnését is jelentené.
A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) elnöke elmondta, hogy a legfrissebb reformtervek szerint a nagydíjaknak annyi benzinnel kell nekivágniuk a pilótáknak, amennyivel a második mért edzést befejezik.
A rajtsorrendrôl döntô tréningeken eddig csak minimális üzemanyagot tankoltak, hogy a könnyû kocsikkal fontos századokat nyerjenek. A most felvetett ötlet bevezetése gyökeresen megváltoztatná a szokásokat, mert botorság lenne a versenyeknek úgy nekivágni, hogy már néhány kör megtétele után ki kéne állni benzinért.
Az EU lábon lôtte saját magát
— A Forma–1-nek hosszú távon szüksége van a dohányreklámokból származó bevételekre, ezért 2006-tól valószínûleg csak 2–3 Európai Unión belüli futam szerepel majd a világbajnoki programban. Ezt szintén Max Mosley mondta, emlékeztetve arra, hogy az EU-n belül 2005. július 31-tôl tilos a cigaretták hirdetése, s ez természetesen az autóversenyekre is érvényes.
— Jelenleg 2006-ig van szerzôdésünk az érintett cégekkel, az embargó évében még biztosan nem lesznek problémák, mert átalakítjuk a vb-naptárt: július 31. utáni idôpontra tesszük az angliai és a franciaországi versenyt, hiszen ott már most is tiltva vannak az ilyen jellegû reklámok, a többi helyszínen pedig korábban lesznek a futamok — nyilatkozott Mosley.
A FIA elnöke úgy ítéli meg a helyzetet, hogy az EU "lábon lôtte saját magát", hiszen a Forma–1 minden rendezô országnak jelentôs bevételt jelent, amit a tiltó rendelkezéssel kivesznek a saját zsebükbôl.
— 2005-ben már csak hat EU-s helyszín lesz a Forma–1-ben, egy évvel késôbb még néhányat kiveszünk a programból, és máris megoldódik a dohányreklámok körüli probléma — összegzett az autósport elsôszámú irányítója.
Az elnök által jövendölt változások tulajdonképpen már folyamatban vannak: az idei szezontól nem rendezik meg a Belga Nagydíjat, s már az is eldôlt, hogy Ausztria a jövô évtôl marad verseny nélkül. Ezzel szemben Kína és Bahrein 2004-tôl bekapcsolódik a sorozatba, míg Törökország debütálásának csak az idôpontja kérdéses. A FIA-nál több más Európai Unión kívüli ország "aktivizálása" is napirenden van: oroszországi, indiai, egyiptomi, mexikói, sôt Indianapolis mellett egy másik egyesült államokbeli verseny rendezését is komolyan fontolgatják az illetékesek.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |