 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2003. február 18.
(XV. évfolyam, 38. szám)
Riasztó méretekben terjed Kolozs megyében a sertéspestis. Az Állategészségügyi Hivatal tegnap közzétett adatai szerint gócpontot azonosítottak Kolozsváron, Kisbácsban, Szamosszentmiklóson, Désen és Kercsedben. Reketón, Magyarfrátán és Szépkenyerûszentmártonban egyelôre csak a sertéspestis gyanúja áll fenn, az ezt alátámasztó laborvizsgálatok eredményei még nem érkeztek vissza Bukarestbôl.
Ioan Fritea, a Kolozs megyei Állategészségügyi Hivatal igazgatója a Mediafaxnak elmondta: eddig 210 sertés kényszervágását rendelték el, a gazdákat pedig a piaci ár alapján kártalanítják. Az állatorvosok folyamatosan ellenôrzik a betegséggyanús portákat, és ahol erre szükség van, azonnal elrendelik a beteg állatok megsemmisítését.
A hivatal vezetôje szerint Kolozs megyébe más megyék vásáraiból hurcolták be a betegséget, ezért szigorúan megtiltották, hogy a megye határain túlról bárki élô állatot szállítson helyi vágóhidakra, sertéshízlaló kisüzemekhez vagy magángazdákhoz. A megye területén betiltottak minden állatvásárt, és a tiltás az utolsó gócpont felszámolása utáni hatvan napig marad érvényben. A gazdák egészséges állataikat ez idô alatt csak a helyi vágóhidaknak adhatják el, sehová nem vihetik vásárba.
Máté András, helyi RMDSZ-es tanácsos és a Hóstáti Gazdakör vezetôsége tegnap a belterületként kezelt kolozsvári hóstáti földek ügyében kerestek megoldást. A tarthatatlan helyzetrôl a polgármesteri hivatal illetékesei is tudomást szereztek: a város határában több száz földtulajdonos került hasonló helyzetbe.
Kiderült: a 36-os számú sürgôsségi kormányrendelet 12. szakaszának második bekezdése értelmében lehetôség van arra, hogy a város belterületén földjeiket mezôgazdasági területként mûvelô gazdák közjegyzô elôtt tett hivatalos nyilatkozattal megváltoztassák birtokuk adózási besorolását. A belterületekre érvényes négyzetméterenkénti 1000–2000 lejes adó helyett 50–70 lej földadót kell hogy fizessenek, ami hússzor kisebb összeget jelent.
Máté András a gazdákat arról tájékoztatta, hogy birtoklevelükkel, vagy a föld adásvételérôl szóló szerzôdéssel közjegyzô elôtt tegyenek nyilatkozatot a terület mezôgazdasági kihasználásáról, a hivatalos okiratot pedig a városháza mezôgazdasági osztályán mutassák fel. Az innen kapott bizonyítvánnyal kell majd az újra számított földadót kifizetniük. A néhány százezer lejes közjegyzôi díj sokkal kisebb, mint a belterület után fizetendô adó.
A tegnapi tanácskozáson kiderült, hogy a Kolozsvár bel- és külterülete közötti határvonal megváltoztatásához több mint 15, már évekkel ezelôtt elfogadott tanácsi határozatot kellene újratárgyalni, ami az idô rövidsége miatt kivitelezhetetlen. Marad tehát ez a lehetôség, amit a polgármesteri hivatal is elfogad.
Bertalan Miklós, a gazdakör alelnöke arra hívta fel a gazdák figyelmét, hogy ha adófizetéskor valamelyik alkalmazott elutasítaná a gazdák iratait, keressék meg Codis Mihait, a kolozsvári mezôgazdasági területekért felelôs osztályvezetôt, akivel a gazdakör már egyeztetett.
Kolozsvár polgármestere módosított a városi tanács összehívására vonatkozó múlt heti rendeletén. Gheorghe Funar eredetileg arra kérte fel az önkormányzati képviselôket, pénteken jelenjenek meg a polgármesteri hivatal üvegtermében, hétfôn viszont visszatért döntésére, és február 24-én délután három órára hívta össze a tanácsülést.
Mint ismeretes, a közigazgatási bíróság sürgôsségi rendeletben arra kötelezte a városvezetôt, rendes tanácsülés keretén belül terjessze elô az idei költségvetést annak érdekében, hogy a tanárok, illetve a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó közüzemek alkalmazottai megkaphassák bérüket.
A polgármester azzal indokolta a halasztást, hogy hétvégén fontos bukaresti értekezleten vesz részt. Hétfôi sajtóértekezletén elárulta: a Romániai Nagyvárosok Egyesületének fôvárosi találkozóján vesz részt. Ugyanakkor találkozik az Európa Tanács mellett mûködô Helyi és Regionális Hatalmak Kongresszusának képviselôivel is.
Igen sajátos módon átfogó homlokzat-felújítási munkálatokhoz látott a kolozsvári polgármesteri hivatal. A városháza ellenôrzô testülete az újságírók rendelkezésére bocsátotta azt a 2002-ben elfogadott 21-es számú kormányrendeletet, amelynek értelmében a polgárok kötelessége letakarítani és rendben tartani az ingatlanok homlokzatát, levakolni és lefesteni azokat.
Ennek értelmében az elkövetkezô idôszakban a városháza ellenôrzô testületének és városrendészeti osztályának felügyelôi feltérképezik és nyilvántartásba veszik a rossz esztétikai állapotban lévô ingatlanokat, felszólítják a tulajdonosokat a törvényes rendelkezések betartására. Ugyanakkor nyilvános közösségi fórumot szerveznek majd arról, mi lenne a legmegfelelôbb megoldás a kérdés orvoslására.
A városháza elôzetes adatai szerint Kolozsváron mintegy 200 olyan ingatlan található, amely azonnali beavatkozást igényel. Ezek a házak a Petôfi (Avram Iancu) utcában, a Mócok útján, az Unió (Memorandumului), Emil Isac, Szentegyház (Iuliu Maniu), Malom (Baritiu), I.P. Voitesti, Postakert (Cuza Vodã), Nicolae Bãlcescu, Konstanca utcában találhatók. A festésre váró tömbházak többek között az Aurel Vlaicu, a Dâmbovitei, a Clãbucet, a Gârbãu, a Vidraru, a Fântânele, Bãisoara, Dunãrii, Muresului utcában találhatók.
Amennyiben a házak tulajdonosai vagy a tömbházak gondnokai nem tesznek eleget a felszólításnak, 5 milliótól 10 millió lejig terjedô büntetéssel sújthatók.
A városháza megoldásokat keres annak érdekében, hogy a polgármesteri hivatal megelôlegezhesse a munkálatok értékét, a tulajdonosok pedig részletekben fizethessék ki a festést, felújítást.
Pálffy Károly RMDSZ-tanácsos szerint nem a céllal, hanem az eszközökkel vannak gondok. — A komoly gondok ott jelentkeznek, hogy a munkálatokat végzô cégeket nem a tulajdonosok, hanem a polgármesteri hivatal választja majd ki. A házban, tömbházban lakóknak tulajdonképpen semmi beleszólásuk nincs abba, milyen céget bíznak majd meg a homlokzat felújításával, lefestésével. Ezenkívül a megvalósíthatósági tanulmányt is a városházához közel álló vállalatok végzik el. Újabb korrupciós lehetôség ez, amit a városházán ki is használnak — mondja Pálffy.
Vasile Soporan prefektus február 17–19. között Lengyelországba utazik. A kormány helyi képviselôje a krakkói ipari parkot látogatja meg, környezetvédelmi szemináriumon vesz részt, a krakkói kereskedelmi és ipari kamara képviselôivel és helyi vezetôkkel találkozik.
Ioan Rus belügyminiszter, a kormánypárt Kolozs megyei elnöke tegnap kijelentette: az általa vezetett SZDP-szervezetben nincsenek korrupt személyek. Hozzátette: Alexandru Lãpusan üzleti tevékenységet folytat ugyan, de személyesen ellenôrizte, s ô is "tiszta". Közölte: ha esélyesnek látszik, indul kolozsvári polgármesterségért.
Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Mátis-Halmágyi Jenô MKT-elnök február 22-én, szombaton 10 órára, a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute egyesület székházába összehívta a Kolozs Megyei Képviselôk Tanácsát. A napirenden a megyei küldöttgyûlés összehívásáról szóló határozattervezet elfogadása és az RMDSZ VII. Kongresszusáról szóló beszámoló szerepel.
Ritka közlekedési baleset történt vasárnap hajnalban a 150-es jelzésû megyei úton, amelyben egy osztrák állampolgár vesztette életét. Az illetô Aranyosgyéresrôl Aranyosegerbegy irányába haladva vesztette el uralmát a BMW márkájú, külföldi rendszámú személygépkocsi fölött, amely az útról kisodródva, egy fa törzsében állt meg.
Eddig még semmi szokatlan, ám azt is hozzá kell tennünk: az autóvezetô kiskorú volt, tehát nem rendelkezett hajtási jogosítvánnyal. A 17 éves, román származású Stoica M. azonban nemcsak vezetni nem tudott, de ráadásul ittas állapotban ült a kormányhoz. Azonnal szörnyethalt. Az erôsen megrongálódott autó egy ugyancsak román származású osztrák állampolgár tulajdona volt.
Tegnap véletlenszerûen több helyi napilap újságírója egyidôben kereste fel a csendôrséget, hogy adatokat szerezzen egy vasárnapi nagyszabású razzia eredményeirôl. Az intézmény vezetôje és sajtószóvivôje, valamint az újságírók között kötetlen, mondhatni, baráti beszélgetés alakult ki, amelynek során nem csak a kért adatok derültek ki.
Vasárnap este a csendôrség 89-es mozgóegysége teljes létszámmal fésülte át a várost. Az akció este nyolc órakor vette kezdetét, és az éjszakába nyúlt. A mintegy 300 csendôr a város egyes utcáit, tereit, kocsmáit, szórakozóhelyeit fésülte át. Amint azt az egység szóvivôjétôl, Alfred Marian hadnagytól megtudtuk, az akció során összesen 612 személyt igazoltattak, feltartóztattak egy autó feltörésével gyanúsított férfit, és rendbontás miatt 87 személyt részesítettek figyelmeztetésben. Az erre vonatkozó, 1991-ben kiadott 61-es törvény alapján 6 személyt meg is büntettek, összesen 20 millió lejre. További 18 személyt bekísértek a rendôrségre, közülük nyolc prostituált és négy kéregetô volt. A többi hat nem tudta igazolni magát. A prostituáltakat a Tordai útról és az Állomás térrôl szedték össze. "Érdekesség": az egyik prostituált, szolgáltatásai ellenében, 50 ezer lejes ételjegyeket is elfogadott. Ô különben egy közeli faluból jár be Kolozsvárra, közel jár a 40-hez, és hétgyermekes családanya...
A vasárnapi razzián kívül különben az elmúlt héten több kisebb rajtaütésre is sor került az intézmény szervezésében. Ezek során összesen 1597 személyt igazoltattak, 229-et figyelmeztettek, és 75-öt kísértek be a rendôrségre. Két tolvajt értek tetten, és 54 bírságot róttak ki 50 millió lej értékben.
Amint azt Ionel Cimuca parancsnoktól megtudtuk — ôt különben a híresztelések szerint nagy valószínûséggel hamarosan Besztercére fogják áthelyezni —, az egység már az elmúlt hónapban elkezdte a rendszeres razziázást, és a jövôben is folytatni fogja. Elsôsorban azoknak a városrészeknek tulajdonítanak figyelmet, ahol virágzik a bûnözés, ahol prostituáltak, tolvajok és egyéb bandák tevékenykednek. Ezekben a negyedekben rendszeres akciókat szerveznek, nagy létszámú csendôri alakulatok bevetésével, mindaddig, amíg a hatás érzôdni fog. Ugyanilyen razziákra számíthatnak a környezô falvak lakói is, hiszen eddig csak néhányban volt állandó csendôri szolgálat. Sok helyen — például Kisbácsban, Cegén, Járabányán — egyelôre csak nappal tudnak járôregységeket biztosítani. Itt még nincsenek meg a kellô feltételek az állandó ôrs létesítésére, bár a lakosok részérôl lenne rá igény. A parancsnok azt is elmondta, hogy jelenleg Mercedes Vito márkájú kisbuszaikkal nagyon gyorsan és határozottan fel tudnak lépni az egység hatáskörébe tartozó hat északnyugat-erdélyi megyében.
További újdonság, hogy azokon a településeken — például Széken —, ahol jelentôs magyar ajkú lakosság van, úgy állítják össze a szolgálatot teljesítô egységeket, hogy a csendôrök között magyarul beszélôk is legyenek. Hasonlóan kívánják javítani a romák lakta településeken is a lakosság és a csendôrség közötti kommunikációt, hiszen céljuk, hogy minél jobban összedolgozzanak a polgárokkal. E törekvésük nem sikertelen: a csendôrség 956-os telefonszámán egyre többen kérnek segítséget vagy jelentenek be különféle visszaéléseket, rendbontásokat, bûncselekményeket.
A csendôrség egyre népszerûbb, s lassan sokkal nagyobb bizalmat élvez a lakosság részérôl, mint az elmúlt rendszer örökségének tartott rendôrség. Nagy szerepe van ebben annak, hogy a csendôrség sokkal átláthatóbb, nyitottabb, de annak is, hogy a csendôrök szinte mindenhol ott vannak: az iskolákban, de az utcákon is mindegyre belebotlunk járôreibe. Sôt, a razziák tükrében úgy tûnik, mostanában egyre gyakrabban fognak beléjük botlani a rendbontók is.
Röhög a vakbelem. Hát hogyne, amikor már a "felsô tízezer" is kezdi egymást pitiáner módon meglopni. Most még csak egy mobilt, de azt mindenki szeme láttára, azalatt, amíg a tulajdonosa beszédét tartotta a parlamenti mikrofonnál. Na jó, nem akármilyen mobil volt, rengeteg telefonszámot rejtett magában, többek között az amerikai elnökét is. Lehet, hogy ezért is tette zsebre a tolvaj — nyilatkozta a károsult. Képzeljük csak el, enyveskezû atyafink felhívja a B betûhöz betáplált számot, és azt mondja: — Helló, kedves duplavédzsordzsom! Tudod, ez az iraki micsoda.... És öt-tíz perces csevegéssel megbeszélik a világ rendjét. Hát ne röhögjön a vakbelem?
A FOG- ÉS ÍNYGYULLADÁS ÉS A SZÍVBETEGSÉGEK KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉSRÔL beszél dr. Molnár Endre az RMDSZ szervezésében mûködô Életmódklub keretében. Az elôadást február 19-én, szerdán du. 4 órától tartják a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.
A KOLOZSVÁRI NÉPFÔISKOLA keretében Keszegh Vilmos néprajzkutató tart elôadást Az Erdélyi protestáns templomok gömbiratai címmel, február 18-án, kedden du. 5 órától, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban (Majális/Republicii utca 5.).
A XVI. SZÁZAD HITVITÁI címmel Kovács Sándor teológia tanár tartja elôadását február 19-én, szerdán du. 5 órától az unitárius egyházközség által, a vallás és lelkiismereti szabadság 435. évfordulója alkalmából szervezett elôadássorozat keretében, a Brassai Sámuel utca 6. szám alatti tanácsteremben. A szerdai megemlékezést Csortán Márton, Kakassi Zsolt és Ferencz Örs által elôadott zsoltárokkal zárják.
FARSANGI BÁLT SZERVEZ AZ AGAPE VENDÉGLÔ február 22-én, szombaton 19 órai kezdettel, ünnepi vacsora keretében, kiváló mûvészek társaságában. Jelen lesznek: Hary Béla, Veress Sz. Ildikó, Szeibert István, Veress László, valamint Urszuly Kálmán és zenekara. Részvételi díj: 280 000 lej személyenként. Érdeklôdni a Szentegyház utca 6. szám alatt (a vendéglô titkárságán), vagy a 406-526 és 0723/322493-as telefonszámokon lehet.
— Miért csak százan vettek részt a kolozsvári béketüntetésen?
— Mert a többiek háborgók.
Románia európai uniós törekvései az Antonescu-kultusznál is erôsebbnek bizonyultak. Az a magát szociáldemokratának nevezô kormány, amely néhány évvel ezelôtt még egyetértett a háborús bûnös marsall történelmi szerepének átértékelésével, rehabilitálásával, sôt nemzeti hôssé nyilvánításával, most nyugati nyomásra hajlandónak mutatkozik megtépázni Ion Antonescu nimbuszát. S bár a hamu alatt továbbra is ott parázslanak a marsall egységes nemzetállami álmai, fellobbantásuk most éppen nem idôszerû. A Székelyföld januári számának vezéranyaga az Antonescu-per dokumentumait hozza nyilvánosságra. Balogh László a per gyorsírásos dokumentumaiból közöl válogatást. Az anyagot három részre osztotta: Vádirat és kihallgatási jegyzôkönyvek, Tanúkihallgatás és Vádbeszédek. A különleges érdeklôdésre számott tartó dokumentumot Balogh László fordította.
A kulturális folyóirat legújabb számában Szakolczay Lajos Az 1956-os forradalom a magyar irodalomban címmel közöl tanulmányt, Simó Márton Cselényi László filmrendezôvel beszélget kisebbségekrôl, sokoldalúságról és a virtuális somlyói búcsúról, Parászka Boróka az autonómiáról fejti ki gondolatait. Kántor Lajos írásának címe: Reményik Sándor és az ifjúság. A lap szépirodalmi rovatában verset Nagy Gábor és Papp Attila Zsolt, prózát Kudelász Nóbel közöl.
Moldvai Magyarság
Az idei elsô folyóiratszámban, Bilibók Jenô tollából olvashatunk a Pusztinai Általános Iskolában magyarul tanuló diákok beindult ingyenes lapjáról, az Elsô magyaróráról. Márton Attila csángó gyermekek felejthetetlen élményszámba menô háromszéki kirándulásáról tudósít. Mirk Szidónia-Kata Halász Péternek a moldvai magyarok néprajzkötetérôl, a Bokrétába kötögetem vala címû kiadványról közöl ismertetôt. Folytatódik az elôzô lapszámból Halász Péternek Külsôrekecsin külterületi helynevei címû munkája, Demény Lajos pedig a csángó-magyar kérdésnek 1857-ben a moldvai ideiglenes országgyûlésen felvetett történetét írja le. Domokos Péter a 19. századi sematizmusokról közöl adatokat.
Vajon tényleg Árpáddal érkezett az elsô magyar a Kárpát-medencébe? És Attilához tényleg semmi közünk sincsen? Mikor volt az Árpád-féle honfoglalás? 895-ben vagy már 300 évvel korábban? Valóban primitív, "pusztai nomád" barbárok voltak az ôseink? Vallásuk tényleg közönséges pogány többistenhit volt? És kalandozásaik csupán rablóhadjáratok lettek volna? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapunk választ, ha meghallgatjuk Pásztori-Kupán István tanársegéd elôadássorozatának 2. részét február 20-án, csütörtökön du. 3 órakor a Protestáns Teológia Bethlen-termében.
A filharmonikusok február 15-i Mika Eichenholz svéd karmester vezényelte hangversenyen a XIX. század három nagy zeneszerzôjének mûvei csendültek fel.
A mûsor kezdôszáma Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok operájának elôjátéka volt. 1867-ben írta meg Wagner méreteiben is hatalmas egyetlen vígoperáját, amelynek csodálatos elôjátéka magába foglalja az opera legfôbb motívumait. Az opera fôhôse Hans Sachs, az 1494–1576 között élt cipész, költô és mesterdalnok, ô a dalnokverseny "fô rendezôje", amelynek díja Éva, Pogner mester szép lánya, akit végül Walter von Stolzing lovag nyer el. A nyitány tartalmát maga Wagner magyarázta el, fô mondanivalója a lángész gyôzelme — az operában Beckmesser képviselte — a maradi szellem fölött.
Kellôen méltóságteljes, grandiózus volt a nyitány Mika Eichenholz koncepciójában, a zenekar lelkes játékában. A rézfúvók kitettek magukért ezen az estén.
1885-ben, élete utolsó korszakában komponálta César Franck Szimfonikus variációit zongorára és zenekarra, amely csúcsmûvei közé tartozik. E variációkban Franck a fantáziadús tematikus feldolgozást tartja elsôrendû feladatának. A variációk alapanyagát tulajdonképpen egyetlen tétel két témája képezi. A szólista Viniciu Moroianu az ország számos zongoramûvésze között is az élenjárók egyike. Franck mûvének átlagon felüli tolmácsolásával örvendeztette meg ezúttal is a közönséget. Játékából nem hiányzott a nagy technikai tudás és az érzékeny kifejezésmód. Ráadásként Dinu Lipatti Nocturne-ját adta elô.
A mûsor második részét Brahms 1883 decemberében alkotott III. szimfóniája képezte, amelyet általában a "legbrahmsosabbnak" tartanak. Ellentétben az I. tragikus feszültségével, e szimfóniát a férfias alaptónus, öntudatos hang jellemzi. 3/8-as Poco Allegretto tétele, amely a Szereti ön Brahmsot? címû nagysikerû filmen vonult végig, a szerzô egyik legbensôségesebb alkotása. Érdekes módon, a mû befejezése, akárcsak kezdete — eltérôen többi szimfóniájától — a vonósok piano pizzicatójával végzôdik.
A szimfónia második tételében volt ugyan néhány kevésbé szinkronizált fúvós belépés és intonációs bizonytalanság amit azonban kárpótolt a III-ik tétel poétikus elôadása, amelybôl a szépen megoldott kürtszólót emeljük ki. A zenekari teljesítmény egészében meggyôzô volt.
Az évek folyamán, úgy látszik, lekoptak azok a gyakorlatlan, kezdô karmesterek, akik zenekarunkon tanulták meg a mesterséget. Jelenleg a meghívott vendégek legtöbbször megfelelô nívót képviselnek. Mika Eichenholz is egyike ezeknek, jó kezû, jó felkészültségû muzsikus, aki a különbözô korok zenéjében egyaránt otthonos.
a vasfüggöny mögött a Magyar Színházban, zenét kedvelô, értô vagy mûvelô hallgatóság elôtt. Bevallom, kissé szorongva foglalunk helyet, mert Schumann-dalok következnek, a leglíraibb romantikus mûvei közül (Dichterliebe); az ironikus, gunyoros Heine önmagát meghazudtoló érzelmes verseinek szövegére. Mit csinál majd vele az énekes? Mert a nem-német anyanyelvûnek alaposan meg kell majd küzdenie a német szöveggel! És mert — mindezek tetézéseként — az elôadó nem lírai tenor, hanem férfias bariton.
Nos, az elôadás csupa meglepetéssel szolgált.
A dalok — kifogástalan németséggel — úgy peregtek Bancsov Károly elôadásában, mintha Bécsben ülnénk valamelyik kastély kistermében. Meghitt, meleg, barátságos volt a környezet, Lied hallgatáshoz illô. Lászlóffy Zsolt kísérôkénti elôadásából kiderült az is, hogy Schumann elsôsorban zongorista volt, és kedvenc hangszerén mondja el mindazt a kimondhatatlant, ami a szövegbe már nem fért bele. Hatházi András bebizonyította, hogy magyar nyelven új életre kelnek a német szövegben rejlô szépségek, és mesterien határt tudott vonni érzelem és érzelmesség között.
Évekkel ezelôtt már írtam Bancsov hangjáról, és azt találtam mondani, hogy kamaraénekesi (Kammersänger) kvalitásai vannak. Akkoriban Ionel Pantea Schubert-ciklusai hatása alatt voltam, valamint Fischer-Dieskau feltétlen híve. A megjegyzést a legnagyobb bóknak szántam. Bancsov mégis rosszallta, mivel ô — hangsúlyozta — opera-énekes. Mondanám neki, hogy opera elôadásokon a közönség a tenortól a magas C-t várja (és a baritontól valami ehhez hasonlót), hogy aztán lelkesen tapsolhasson. A többi alig számít. A kamaraénekes viszont, kiváltképp egy dalciklusnál, a fregoli (átváltozó mûvész) nehéz szerepkörére kényszerül, mert szinte percenként más és más kell hogy legyen, líra vagy "hôs" bariton, ahogy azt az adott szöveg megkívánja. (A szakemberek nyilván óvást emelnek majd a "hôs" kifejezés ellen, de ha van "hôstenor", miért ne létezne "hôsbariton" is?). Bizonyíték erre a ráadás számban elhangzott Két gránátos (Zwei Grenadiere), ahol Bancsov talán leginkább magára talált a nagyon szép elôadás keretében.
A szórványmegyéket járva gyakran szoktam felhozni Bihar megyét példának arra, hogyan kell a nyugatról érkezô piacgazdasági szeleket vitorlába fogni, hogyan kell turistát csalogatni, és egyáltalán, hogyan kell egy turisztikai látványosságokban többé-kevésbé gazdag régiót kiemelni a szürkeségbôl. Konkrét példát — bevallom — nem adtam, ugyanis az az igazság, hogy az életerôs, határmenti magyarlakta megyét — szórványjáróként — nemigen látogattam az utóbbi években. Van ott erôs sajtó, tévé, rádió, kishatárforgalom, meg minden, mi szem, száj ingere. Egy lépés a határ, két lépés Budapest — minek oda szórványkutató újságíró — gondoltam.
Aztán a hétvégén úgy hozta a sors, hogy a mézgádi barlang denevérkolóniáit neveztem meg érdeklôdésem tárgyául (pontosabban azt a chiropterológiai expedíciót, amely a denevérek romániai hibernálását monitorizálja), és így a híres-nevezetes Bihar megyei véndéglátást kellett igénybe vennem.
Nagyvárad messze van Mézgádtól, így hát országútszéli csárdák és hotelek felségjeleit figyeljük az autóból, merthát enni is, aludni is kell a társaságnak valahol ahhoz, hogy másnap is tudjon dolgozni.
Na, meg is van a csárda. Van elôtte egy sárgára festett szekér — jó turistacsolagató —, mindenféle felirat meg reklám, non stop meg neonétlap — szóval minden, ami kell ahhoz, hogy egy országúton száguldó autó lefékezzen elôtte.
Amikor belépünk — kitör a pánik. — Kliensek, kliensek — terjed az izgatott suttogás, és a két felszolgálólány elfoglalja helyét a bár mögött, mintha hajót kormányoznának. Iszonyatos a hideg benn — bánjuk is, hogy levettük bundáinkat —, az egyetlen hely, ahol melegebb van, az a kandalló, amelynek párkányán két mezítelen lábfej pompázik, odébb tulajdonosaik is, sörösüvegekkel és füsttel körülbástyázva. Reszketve a hidegtôl kérünk egy kávét és egy teát. Mintegy félóra múlva meg is jön a hölgy, leteszi a csészéket, és viccelôdve azt mondja: éppen kifogyott a cukor... Meghökkenve kortyolunk bele a nedûkbe, de hamar elmúlik a meglepetés, és felmegy bennünk a cukor. — Köszönjük a vendéglátást, vissza a pénzt, megyünk tovább, a "konkurenciához" — állunk fel az asztaltól.
Kész a cirkusz. Hogyan képzeljük, ki fogja nekik kifizetni a keserû leveket? Miért vagyunk olyan finnyásak? Kolozsváriak? Látszik... Miféle utasok vagyunk, hogy nincs egy kis cukrunk az autóban? Menjünk be a faluba, és hozzunk cukrot magunknak, sôt neki is, mert kifizeti — próbálja enyhíteni a feszültséget.
A "konkurencia" — ahová nagy mérgesen csak egy óra múlva érkeztünk meg — úgy hatvan kilométerre van Nagyváradtól, tízre Belényestôl. Hotelnek hívják az épületet, van rajta csillag is vagy kettô-három, hát bemegyünk érdeklôdni. Kiderül: minden van itt, lehet enni, inni, aludni, zuhanyozni, tévézni, bározni stb.
Meg is rendelünk gyorsan egy deci vodkát (szánkósat), hogy melegedjünk, és kérdezzük, hol a bár, ahol egy kicsit megmelegdhetnénk "kívül" is. Zavar suhan át a hölgy arcán, de múlandónak tûnik: most éppen felújítják a bárt, de menjünk a szeparéba, ahová hoz ô rögtön egy villanykályhát. Csak arra kér, ne csukjuk be az ajtót, mert csak az egyik felén van kilincs, és hát — ez van. Mire dideregve helyet foglalunk a gyanús tisztaságú fehér asztal körül, már jön is a nedûnk, méghozzá enyhén csorba porceláncsészékben — ahány, annyiféle. Az étellel várni kell, mert izé, valami közbejött... Félóra múlva megunjuk, és körülnézünk a hallban: sehol senki, a konyhában jégverem, a vécé zárva, a folyosó zárva, a bárasztalnál senki... Kimegyünk a hotel elé, mert félünk, hogy még a végén elszöknek a pénzünkkel. Néhány perc múlva csodás jelenség bilincsel le: a három hoteles nô hangosan nyögve cipeli az aragázpalackot. — A maguk kedvéért még a világ végére is elmegyünk — lihegik, majd eltûnnek a konyha-jégverem irányába.
Visszaülünk a "szeparéba" — jön a kicsi nô, hogy nincs több pohara, azaz csészéje, úgyhogy mindenki jól igya ki a magáét, mert egy kis gond van a vízzel, nem lehet kimosni a csészéket, de hát már szóltak is a szerelônek.
Éjféltájt megunom a várakozást — a tasaklevest valahogy lenyeltem, a húsukat viszont mindezek után már nem merem megkóstolni —, és felmegyek zuhanyozni. A folyosó végében nyolc különbözô típusú tévé egymásra dobálva — a szobában is van egy ehhez hasonló. Távirányító nincs, így hát nyomkodom türelmesen a gombokat rajta, elöl, oldalt, hátul. Végre bejön mind a 32 adás, azaz egyetlenegy, a Discovery. Leülök az ágyamra — a lepedôn méternyi szakadás, fejtájékban deszka támasztja a matracot —, és hangosan kacagni kezdek. Édes istenem, hová kerültünk?
Hamar elmegy a kedvem a kacagástól: a "fürdôszobában" nincs se meleg, se hideg víz. Nézem a csöveket: be sincsenek kötve... Nézem a lefolyót: évek óta nem használhatták. Lehúzom a vécét: nem megy.
Rohanok le a többieket riasztani, hogy nagy baj van, de késô a bánat: a bejelentkezés megvolt, nincs mit tenni. A "vízszerelô mindjárt jön", az persze mese: csak része annak a szélhámosságözönnek, amivel becsapják itt az utasokat.
Végre jól besötétedik, így hát kimehetünk az erkélyre kisdolgozni. Kinn néma minden, nincs veszély... Reszketve térünk vissza a jéghideg szobába: mi lesz, ha jön a nagydolog? Azt is az erkélyrôl?
A hölgyek lenn tovább játsszák szerepüket, lehazudják a csillagot is az égbôl. Hogy reggel meglátjuk, milyen jó forró vízben fürdünk majd. És milyen reggelink lesz! Hoznak nekünk másik tévét...
Az ember ugye mindig reménykedik: hátha csak képzelôdünk, hátha vicc az egész.
Reggel aztán besötétedik egészen. Víz — persze — nincs. Fogat egy ujjnyi ásványvizzel mosunk, foszfátos fogkrémmel — gyönyörûen reagál a szánkban. Arcot borszéki vízzel. Vécére nem tudunk menni, az egyik szegény kollégának muszáj volt menni az éjjel. Kisdolog hát valahol a folyosó végében, valamelyik szekrény mögé.
Sötéten megyünk reggelizni.
Kiderül: "félreértettük ôket". Nincs reggeli. Honnan lenne? Pecsét? Az odébb van valakinél, egy másik faluban. Kacagnak is néha: na, miért lógatjuk az orrunkat, nem olyan nagy dolgok ezek! Ha látnánk, mi van odébb, Belényesen túl...
És a végén még el is köszöntek tôlünk: "reméljük, jönnek még hozzánk"...
Valóban: nem igazán nagy dolgok ezek. Én viszont biztos nem fogom többet senki elôtt Bihar megyét turistacsalogató-jópéldaként felemlegetni.
Az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja nevében fordulunk Önökhöz nemzeti közösségünk gondjaira-bajaira orvoslást keresve, az Önök erkölcsi támogatását igényelve.
Tudván, tapasztalván, hogy együtt erôsebbek vagyunk, mint külön-külön, újra, most is, akár az elmúlt évtizedben annyiszor, társadalmi összefogást kezdeményezünk: két igen fontos közügyben szeretnénk az Önök támogató aláírásával is bizonyítható társadalmi összefogással eredményt elérni.
1. Magyar Testvéreink, aláírásaikat kérjük a romániai magyarság vágyott autonómiamodelljének (önkormányzási modelljének) érvényesítéséhez!
Annak az autonómiaformának a támogatását kezdeményezzük, amely az államon belül, szülôföldünkön szavatolná magyarságunk megôrzését, megmaradásunkat. Olyan, a nemzetközi jogi gyakorlattal összhangban lévô, a fejlett demokráciájú európai alkotmányos jogállamokban bevált AUTONÓMIÁT (ÖNKORMÁNYZÁST) AKARUNK ERDÉLYBEN LÉTREHOZNI, amely magába foglalná a Székelyföld, Kalotaszeg és Partium területi autonómiáját is.
Kezdô lépésként a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyûlésén, a szatmárnémeti "Láncos-templom"-ban, 2003. február elsején összegyûlt több mint 1200 résztvevôvel együtt az Erdélyi Magyar Kezdeményezés küldöttsége elfogadta az aláírási íveinkhez mellékelt Indítványt és Határozatot a Romániai Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzatának létrehozására.
Kérjük, hogy folytatásként csatlakozzanak ehhez az Indítványhoz és Határozathoz: aláírásukkal támogassák a romániai magyarság önkormányzatának létrehozását!
2. Közösségi jogsérelem fenyegeti Anyaországunk felôl is a romániai magyar nemzeti közösséget, sôt a Kárpát-medencében a Magyar Köztársaság határain kívül élô magyar nemzettest egészét, ha a KEDVEZMÉNYTÖRVÉNY (státustörvény) érvényességi körét csonkítanák.
Aláírásunkkal bizonyítsuk, hogy nem kívánunk mi, romániai magyarok kevesebbet magunknak, mint érvényesítését a már alkalmazott romániai gyakorlatnak: hiszen mintegy milliónyi határon túli románnak már megadták a Román Köztársaság állampolgárságát, tehát ezek a határokon kívül élô románok már ma kettôs állampolgárságot élveznek!
3. Tisztelt Magyar Testvéreink, eredeti tervünk szerint az 1989 decemberi kézdivásárhelyi milicista-lincselés ürügyén egy magyarellenes pörben igazságtalanul elítélt és 2001. augusztus 4. óta börtönbe zárt REINER ANTAL közkegyelemben részesítése érdekében is szándékoztunk támogató aláírásaikat kérni.
Szándékunk — hála Istennek — idôközben okafogyottá vált: Reiner Antalt február 12-én a Brassói Törvényszék ítéletével feltételesen szabadlábra helyezték!
Van tehát gondjainkra-bajainkra megoldás, ha kezünkbe vesszük sorsunk irányítását, ha következetes és kitartó küzdelmet vállalunk nemes céljaink kivívásáéért!
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés
RMDSZ-platform Elnöksége
Megdöbbentô a román állam igyekezete, amivel hét rend bôrt szeretne lehúzni mindenkirôl, aki jövedelemgyanús. Mivel az összlakossághoz képest viszonylag kevés a fôállású munkavállaló és az egyéni vállalkozó, ezt a szûk réteget terhelik agyon adókkal és illetékekkel, lehetôleg úgy, hogy jövedelmének legalább felét odaadja az államnak.
A román adópolitika kifinomult rablásról árulkodik. Az utóbbi tizenhárom év távlatából még soha nem kopasztották meg ennyire a közembert, mint a magát szocialistának, tehát a kisemberek iránt úgymond érzékenységet mutató mai kormányzat idején. Az ingatlan- és területadók minden eddiginél magasabb szintre emelkedtek, ugyanakkor az államkasszát egyenesben gazdagító szolgáltatások (közjegyzôi illetékek, útlevelek kiváltása, cégbejegyzés, millió engedély kiváltása stb.) a valóságtól teljesen elrugaszkodott tarifákkal fogadják az áldozatot. A román állam közismert és felelôtlen pazarlását, a vezetôréteg Európát elképesztô korrupcióját azonban ezzel együtt sem lehet féken tartani, hiszen napról napra új bevételi forrásokat találnak ki és hajtanak be az embereken. Újabban mobiltelefontól szolgálati kocsiig minden duplán adózik, hogy a munkavállaló még véletlenül se örülhessen a csalétekként bedobott idônkénti adóátszámítási kulcsnak, amely néhány ezer lejjel növelné amúgy is csekélyke fizetését.
Az Európában egyedülálló helyzet, miszerint mioritikus tájainkon egy munkakönyves alkalmazottra 1,3 nyugdíjas jut, társadalmi robbanással fenyeget. A munkában megôszült idôs réteg egykoron befizetett társadalombiztosítása értékben hiába nagyobb a mostani nyugdíjak összegénél, mert ha ez így halad tovább, az egész rendszert a teljes összeomlás fenyegeti. Egyre kevesebb a fiatal munkavállaló, és napról napra több a nyugdíjas. Maholnap egy aktív dolgozóra két nyugdíjas jut. A helyzet tarthatatlanságára már az Európai Unió illetékesei is figyelmeztették Romániát, de mindhiába. A tizenhárom év óta tartó rossz gazdaságpolitika, a gazdaság egészséges szerkezetváltásának elmaradása utólag bosszulja meg magát, és ez napjainkra már bekövetkezett.
A túlméretezett hivatalnokgárdát, az állami intézményeket csak a hivatalos bevételekbôl lehet eltartani. E bevételek növelését a gazdasági fellendülés helyett az adók és illetékek aránytalan megemelésével akarják elérni. A Román Hírszerzô Szolgálat által közzétett, a bruttó nemzeti össztermék 40 százalékos feketepiaci "részesedése" nyilván kiesik mindenféle megadóztatási kísérlet alól, így a fennmaradó 60 százalék kell hogy évi rendszerességgel feltöltse az államkasszát. Ez olyan mérhetetlen teher, ami az elviselhetetlenségbe taszítja az átlagember hétköznapjait. A feketepiac felszámolására még csak kísérlet sem történik. A fináncok például nem azt a mesterembert ellenôrzik, aki vállalkozói engedély nélkül hétszámra hirdet különféle hirdetési újságokban. Számla és nyugta nélkül vállal munkát, és ô diktálja a piaci árakat. Aki tisztességesen, adófizetô polgárként szeretne megélni, döbbenten tapasztalja, hogy nem marad szinte semmivel. Olyan ördögi kör ez, amibôl egyre kevesebben látnak kiutat, így, aki teheti, a külföldi munkavállalást vagy a végleges távozást választja.
A magát ünneplô Nãstase-kabinet adópolitikája egyre inkább a középkori útonálló haramiákhoz hasonlít, de azok rendszerint csak egyszer kopasztották meg ugyanazt az áldozatot. Itt a tettes, az állam minduntalan visszatér ugyanazokhoz.
Sok furcsaságot van alkalmunk hallani, olvasni. Azon az alapon, hogy elégedetlenek vagyunk a kisebbségi helyzetünkkel, egyesek alternatívákat javasolnak az RMDSZ politikájával szemben, de ezek többnyire megvalósíthatatlan, a valóságtól elrugaszkodott elképzelések. Nehéz eldönteni, hogy hirdetôik hisznek-e bennük, vagy csak arra alapoznak, hogy az egyszerû emberek szívesen hitelt adnak minden olyasminek, ami a vágyaiknak megfelel.
Nemrég azt olvashattuk a Szabadságban (febr. 11.) Újvári Ferenc tollából: "Cselekednünk kell: a történelmi magyar egyházak, civil szervezeteink, a romániai magyarság juttasson el tiltakozást Brüsszelbe, Strasbourgba, Bécsbe, New Yorkba, Washingtonba, és kérdezzük meg, nem látnák-e eredményre vezetôbbnek, ha kivonulnánk a román közéletbôl, nem vennénk részt az országgyûlés munkálataiban, nem fizetnénk adókat, gáz-, víz- villanyszámlákat mindaddig, amíg a gyulafehérvári és trianoni ígéretek meg nem valósulnak? Kérdezzük meg, ha a tartozások kifizetésének megtagadása miatt mindentôl megfosztanának, számíthatunk-e arra, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt fûtött és kivilágított lakásokat, intézményeket (óvoda, elemi iskola, parókiák stb.) fog nekünk biztosítani, amíg az említett ígéretek testet nem öltenek?!"
Jellegzetesen radikális gondolkodásmód (bár akár karikatúrának, paródiának is felfogható): párbeszéd helyett konfrontáció, hátat fordítani mindannak, ami román, segítséget, de még csak tanácsot is a kölföldtôl várni. A valósághoz csak annyi köze van, hogy ha ezt tennénk, akkor valóban víz, gáz, villany nélkül maradnánk, vállalatainkat bezárnák, ingó és ingatlan vagyonunkat elárvereznék. Mégpedig teljesen törvényesen. Ennél nagyobb örömet nem is szerezhetnénk Funarnak, C. V. Tudornak.
Bár abszurdum, de tételezzük fel, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt megígérné a fûtött és kivilágított lakásokat stb. De hol? Romániában, valahol a városok szélén, valamilyen magyar gettókban vagy lágerekben? Talán Alaszkában? De politikai menedékjogot nem is adnak olyannak, aki a számlák ki nem fizetése miatt került koldusbotra! Mit gondol Újvári úr, kérdésére milyen választ kapnánk Brüsszelbôl és Strasbourgból, a nemzetközi szervezetektôl, vagy a washingtoni Fehér Házból? Bátorítást legfeljebb Bécsbôl várhat, ha a kérdést a radikális nézeteirôl ismert Eva Maria Barki ügyvédnôhöz intézi, akinek Újvári úr nagy tisztelôje, és aki 1990-ben állítólag azt mondta, hogy az autonómiáért meg kell harcolni; ha el is esik 40–50 ezer emberünk, utódaink büszkék lesznek apáikra. (A boszniai és koszovói tragédiák után azt látjuk, hogy a konfrontáció nyomán még nagyon sokáig nyomor, gyász és gyûlölet marad vissza, utóbbi talán negyedíziglen). Még azt is el tudom képzelni, hogy az ügyvédnô fûtött és kivilágított lakást biztosítana Újvári úrnak, de nem másfél millió magyarnak. Ezért minket, kisembereket, hagyjanak ki az ilyen radikális tervekbôl.
Tegnap délután együttes ülést tartott Kolozsváron az RMDSZ baloldali platformjainak, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE), a Demokratikus Új Baloldalnak (DÚB) és a Szociáldemokrata Platformnak (SZDP) az országos vezetôsége, hogy közösen kiértékeljék a Szatmárnémetiben lezajlott VII. RMDSZ- kongresszus eredményeit.
Neményi József Nándor kifejtette: mindenben támogatják a jelenlegi RMDSZ-vezetôséget, és ezt három okból teszik. Az egyik: ez a vezetôség többet ért el az utóbbi években, mint a legutóbbi választási ciklusban, amikor szerepet vállaltunk az országvezetésben; 2. a jelenlegi vezetôség magáének vallja a közérdeknek számító európai integrációt; 3. a mostani helyzetben egyszerûen nincs jobb, karizmatikusabb alternatíva. Romániában hosszabb ideig jobboldali és liberális pártoknak nincs esélyük a hatalomra kerülésre, márpedig a hatalomhoz, a törvényes kereteken belül, közel kell állnunk, mert így diktálja a közös érdekünk. Mégpedig a közép-bal irányt tartva szem elôtt. "A baloldali érzelmûek a tagság 15–20%-át teszik ki, ami azt jelenti, hogy senkit sem tudunk hatalomra juttatni, de bárkit meg tudunk buktatni" — jelentette ki Neményi József Nándor.
Miklós György és Nagy Károly szerint a Szatmárnémetiben megtartott kongresszust egészen más légkör övezte az országban, mint az azelôttit: két miniszterelnök vett részt rajta, és az egész hangulatot a román fél részérôl a megbékélési szándék jellemezte.
Több kamionsofôr a vasárnapról hétfôre virradó éjszakán megbénította a nagylaki határátkelô forgalmát. A sofôrök elégedetlenségének oka az iratellenôrzés túlságosan hosszú idôtartama volt.
A tiltakozás nyomán mintegy kétszáz kamion több mint két kilométeres sort alkotott. A sofôrök követelték, hogy az illetékesek tegyék hatékonyabbá a két héttel korábban létrehozott egységes ügyintézô és iratellenôrzô hivatal mûködését.
— A határátkelô forgalma mintegy húsz percre megbénult, a problémák az egységes ügyintézô ablaknál merültek föl, mivel néhány sofôr nem rendelkezett a szükséges dokumentumokkal — jelentette ki Robert Iudt, az Arad Megyei Határrendészet szóvivôje.
A belépésre várakozó sofôrök közel tizennégy órát vesztegeltek.
Egy kisbaba születését nagyon sok minden kíséri: izgatottság, idegesség, öröm, boldogság, zavar, félelem, várakozás, beteljesülés, plusz energia és energia elhagyás, fáradtság és megnyugvás, elégedettség... egyszóval sok-sok érzés, de emellett rengeteg hivatali utánajárás. Tudják ezt anyukák, apukák is, akik már végigjárták azt a felnôttként örökösen szidott bürokráciát, amely tulajdonképpen születésünktôl kezdve végigkísér mindnyájunkat. Ez a bürokrácia azonban egy apró hiba és érthetô figyelmetlenség folytán hihetetlen módon és méretekben elágazhat. Errôl szól az alábbi történet, amelynek egyszerû tanulsága az, hogy — figyeljünk jól oda, amikor gyermekünk születik. Nemcsak rá, a babára, hanem a születés bejegyzésével járó hivatalos tennivalókra is.
Jolán kisfia 2001 tavaszán született. Szép, egészséges gyermek, és a szülôk nyugodtan hozzáláttak az ilyenkor szokásos hivatali ügyek intézéséhez. A kórháztól kiadtak minden iratot, helyesen kitöltve a névvel, születési dátummal, a kisbabára vonatkozó adatokkal. Mindezekkel elmentek az anyakönyvi hivatalhoz is. Ott szokás szerint ismét bejegyeztek minden adatot a szülôkrôl meg a babáról, akinek családneve az apa és anya családnevébôl állt (Jolán megtartotta lánykori nevét), a keresztneve talán kissé ritka, és emiatt szokatlan, "nehéz" csengésû volt (mint például az Emôd, ami lehetne ugyan Emôke, de ilyen durva elírást hamar észre lehet venni), a szülôk azonban minden ilyen (el)írást alaposan ellenôriztek, és "nem csúszott hiba a dologba". Közben telt az idô, és tovább kellett intézni a többi hivatali ügyet: igényelni a születésnél járó pénzjuttatást, beadni az anyakönyvi kivonatokat a családi könyv kiállításáért és az állami gyermekpénz igényléséért. Itt adódott az elsô probléma, amely ugyan még nem is feltételezte a szülôk hibáját vagy figyelmetlenségét, csak zavart keltett a biztosnak hitt iratokban. Kiderült, hogy eltévesztették a személyi számot, amelyet már a keresztlevélben is feltüntetnek. Amint a tisztviselôk elmondták, a sorban az utolsó számok "nem álltak összhangban", nem illettek az elsôkkel. Ez még nem sokat mond egy kívülállónak, aki tisztában van azzal, hogy a személyi számban szerepelnek a születési adatok (év, hónap, nap), de nem tudhatja, mit jelentenek az utolsó számok. Miután a hivatal kijavította a tévedést, újabb meglepetés következett. A szülôk idézést kaptak a törvényszékre egy januári tárgyalásra, amelyen alperesként kellett megjelenniük. Az ok: tévesen írták be a gyermek nemét az anyakönyvi hivatal nagy regiszterébe, ahol nem fiúként, hanem lányként tüntették fel. És bár minden egyéb, a hivatal által kiadott vagy kitöltött kivonat, igazoló irat helyesen volt kiállítva nemcsak a név, hanem a nem szempontjából is, nem volt elegendô ezeket feltüntetni. Eleget kellett tenni a törvényes eljárásnak, amely szerint az ilyen jellegû tévedéseket, elírásokat bírósági határozattal lehet csak kijavítani.
Kezdetben a szülôk azt hitték, hogy jelenlétük nélkül is letárgyalják az ügyet, és a hivatal helyrehozza végre a saját tévedését. De újabb meglepetés következett: a gyermeket el kellett vinni a törvényszéki orvoshoz, hogy az állapítsa meg a nemét. Hiába kérdezte Jolán megbotránkozva, hogy ezek szerint a szülészorvos és más szakember inkompetens? Az eljárásnak eleget kellett tenni. A nemigazolás ezzel azonban még nem fejezôdött be. Jövô hónapban újabb tárgyalás következik, ahol várhatóan már meglesz a törvényszéki orvos hivatalos igazolása is, és talán akkor — a hivatali eljárásnak eleget téve — tisztázódik minden. Ha eddig nem volt elég világos.
Kedves anyukák és apukák, örvendezzenek teljes szívbôl gyermekük születésének. De jól figyeljenek, hogy a lány nehogy fiú legyen, vagy fordítva.
A brit közvélemény felsorakozna a kormány mögött, ha az Irak elleni katonai fellépésre újabb ENSZ-határozat adna felhatalmazást — mondta hétfôn a brit külügyminiszter, aki azonban elismerte azt is, hogy a társadalom támogatása nélkül "nagyon nehéz lenne" a fegyveres beavatkozás. Hétfôi brit sajtóértesülés szerint azonban változatlan lendülettel folyik a támadás elôkészítése, bár némi bizonytalanság már érezhetô az óceán két partján.
Jack Straw a BBC rádiónak — a soha nem látott méretû hétvégi londoni tiltakozó megmozdulásra reagálva — hétfôn kijelntette: a jelek szerint a közvélemény többsége támogatná a fellépést, ha azt újabb biztonsági tanácsi határozat elôzné meg.
A külügyminiszter szerint a kormánynak figyelembe kell vennie a közvéleményt. Éppen ezért mondta el Tony Blair kormányfô a Munkáspárt hétvégi glasgow-i kongresszusán beszédét, amellyel párbeszédet kívánt kezdeményezni azokkal, "akik hozzánk hasonlóan, de más mértékben aggódnak a háború miatt" — fogalmazott Straw.
Blair a glasgow-i pártkongresszuson, még a szombati tüntetés elôtt megtartott felszólalásában mindazonáltal meglehetôsen éles kritikával illette a tüntetôket, mondván: ha egymillióan gyûlnek össze a tüntetésen, akkor is kevesebben lesznek, mint ahányan a Huszein által kirobbantott háborúkban meghaltak. Hozzátette: az iraki rezsim áldozatait soha nem mutogatják a televízióban, értük nem vonulnak milliók az utcákra.
A londoni megmozduláson a rendôrség adatai szerint több mint 750 ezren, a szervezôk szerint azonban több mint kétmillióan vettek részt.
A hétfôi The Guardian értesülése szerint a hétvégi tömegdemonstráció sem lassította a katonai beavatkozás elôkészítésének ütemét.
A vezetô baloldali brit napilapnak egy név nélkül idézett diplomáciai forrás elmondta: a tüntetés semmit sem változtat meg, minél hamarabb megtörténik a katonai fellépés, annál jobb. — A legrosszabb az lenne, ha most visszakoznánk; a hitelességünket veszítenénk el, ha Szaddám Huszein iraki elnök a helyén maradna — mondta az illetékes.
A The Guardian szerint azonban mégis vannak jelei az elbizonytalanodásnak. A lap úgy tudja, hogy az új brit–amerikai BT-határozati tervezetet, amelyet eredetileg a hétvégén kezdtek volna terjeszteni a testületen belül, és amely felhatalmazást adott volna a háborúra, egyelôre jégre tették, amíg Washingtonban és Londonban átgondolják a szövegezést és azt, hogy ezen a héten vagy a következôn terjesszék-e be a tervezetet.
Straw hétfôn, rádiónyilatkozata után — már Brüsszelben, az Irak ügyében sebtében összehívott EU-csúcs helyszínén — a BBC tv-nek errôl azt mondta: szükség lehet még bizonyos idôre az ENSZ iraki fegyverellenôrzésének folytatásához, a kritikus kérdés azonban nem az idô, hanem az, hogy Irak tevôlegesen eleget tesz-e a tömegpusztító fegyverek leszerelését elôíró határozatoknak.
— Ha van aktív, tartalmi és eljárásbeli együttmûködés Irak részérôl, az ENSZ-ellenôröknek annyi idejük lehet, amennyit akarnak, de ha nincs együttmûködési készség, azon a több idô sem változtat — mondta a brit külügyminiszter, pontosan megismételve, amit Blair a hétvégi glasgow-i beszédében mondott.
Brüsszelben hétfôn az EU-tagállamok külügyminiszterei soron kívül üléseztek, elôkészítve a késô délután megnyílt rendkívüli EU-csúcstalálkozót.
A soros görög elnökség által összehívott tanácskozások egyetlen témája az iraki válság ügyében követendô uniós politika, célja pedig a tizenötök megrendült egységének helyreállítása.
A találkozó kezdete elôtt néhány órával Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai fôképviselôje úgy nyilatkozott, hogy a fegyveres beavatkozás lehetôségének felvetése elôtt valamennyi diplomáciai eszközt végig kell próbálni. Szerinte azonban "mindenki tudja, hogy szükségesnek bizonyulhat a háború", még ha a fejlemények egyelôre nem is jutottak el ebbe a szakaszba.
Jack Straw brit külügyminiszter a találkozóra érkezve elmondta: a válság rendezésére irányuló törekvéseket az erôszak alkalmazásának fenyegetésével kell alátámasztani. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának Irak lefegyverzésérôl hozott 1441-es határozata már világosan kimondta: Bagdad számára ez az utolsó alkalom a nemzetközi közösség követeléseinek teljesítésére.
Magyarországi egyetemek rektorait és rektorhelyetteseit fogadja február 27–28-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetôsége. A BBTE-vel együttmûködô magyar egyetemek, amelyek jelen lesznek a találkozón: a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, a Gödöllôi Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Tudományegyetem, a Debreceni Tudományegyetem, a Veszprémi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Mûszaki Egyetem.
A találkozó célja a Bolognai Nyilatkozat jegyében történô együttmûködések kibôvítése az egyetemi tanulmányok átrendszerezésével, az oktatás minôségének biztosításával, a licensz, a mesteri és a doktoranduszi képzés kibôvítésével.
A Szabadság februárban is folytatja elôfizetés-gyûjtési akcióját kiskeresetûeknek, és számítunk az emberségbôl példát mutatni tudókra.
Ezennel tisztelettel felkérünk minden céget, intézményt és magánszemélyt, hogy a Szabadság legalább egyhavi elôfizetési árával — 88 000 lejjel (+ kihordási díj — 2000–5275 lej, terjesztôtôl függôen, az egész kevesebb, mint 3 dollár!) — támogassák szerkesztôségünkön keresztül azokat, akik szociális helyzetüknél fogva lemondani kénytelenek a magyar nyelvû napilapról.
Tegnap délig 660 000 lej érkezett dr. Szabó László fogorvostól, egy neve elhallgatását kérô kolozsvári üzletembertôl és egy helyi fiatal mûépítésztôl.
Befizetni lehet: 1.) személyesen szerkesztôségünk emeleti irodáiban, 2.) csekkel a lapunk támogatását célul kitûzött Minerva Mûvelôdési Egyesület címére (Asociatia Culturalã Minerva, Banca Comercialã Românã, Cluj, bankszámlaszám: 2511.1-2537.2/USD), 3.) banki átutalással a fenti bankszámlaszámra, vagy 4.) befizetési szándékukról értesítsék szerkesztôségünket a 196-408-as vagy 196-621-es telefonszámon február 24-ig.
HÍVÁSRA HÁZHOZ MEGYÜNK!
Amerikai olvasóink figyelmébe: az Amerikai Egyesült Államok polgárai csekket küldhetnek a következô címre: HHRF-SZABADSÁG, P. O. Box J, Gracie Station, New York, NY 10028. A Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberjogi Alapítvány) postafordultával adómentesítô elismervényt küld, és biztosítja, hogy az adomány teljes összege a címzetthez jut.
Az adományozók nevét szívesen közöljük az újságban.
Aranyosgyérestôl tizenvalahány kilométerre, kiváló aszfaltos fôúton érkezünk Aranyosgerendre. Az országúttól balra, a Bánffy-kastélyban várnak ránk. Elsô látásra úgy tûnik, romos kastélyt látunk, már-már más kastély után néznénk, amikor eszünkbe ötlik, hogy aligha lehet két ilyen impozáns épület a faluban. A hámló vakolatú kastélytól balra hosszú gazdasági épület, elôtte mozgolódás: ismeretlen vendéglátóinkat pillantjuk meg, az elsô Aranyosgerendi Népfôiskolai Napok ötödik napján.
Görög Ilona és Görög Károly, az RMDSZ aranyosgerendi szervezetének elnöke, valamint egy csapatnyi tenni akaró aranyosgerendi lakos vágta e nagy fába a fejszéjét: a hasonló lélegzetvételû, akár egyetlen mozzanatos kultúrrendezvényt sem látott falu mindennapi, szünet nélküli munkás-gazdaságos életéhez szokott helybelieknek egy egész hetet átfogó rendezvénysorozatot szervezni. A hét meghívottai — a cukorbajról beszélô dr. Vekov Ildikó, mezôgazdasági problémákról tájékoztató Makkay József és Farkas Zoltán, továbbá Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke és Pillich László Kolozsvár városi tanácsos, a Kolozs Megyei RMDSZ kulturális alelnöke, valamint a vetélkedôs kabaréval szórakoztató kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpad tagjai — és a szervezôk egyaránt a népfôiskolai hét mindent elsöprô sikerérôl számoltak be: az uradalmi istállóból a 18. életévüket betöltött árvaházi fiatalok számára kialakított otthon egyik tágasabb helyiségében hevenyészett elôadóterem minden este közel száz érdeklôdôt vonzott a majdnem 30 százalékban magyarok lakta, ám kétnyelvû helységnévtáblával még nem rendelkezô faluból. Az utolsó est könnyedebb, szórakoztató mûfaja természetesen ennél még népesebb nézôsereget vonzott a dugig gyömöszölt terem színtere elé. A megvalósításokról, tervekrôl Görög Ilonát faggatjuk.
— Két alapítvány — a 2002 januárjában beiratott Bánffy Kastély Önkéntes Alapítvány, valamint a szintén tavaly hivatalosított Bánffy István Alapítvány — az itt lakó fiatalok munkájával hozta létre az uradalmi istállóban berendezett otthont. Az itt élô 15 fiatal a Bánffy-kastély alapítvány vezetôjével, az osztrák állampolgár Gerhard Spitzerrel együtt vált ki egy korábbi hasonló nemkormányzati szervezetbôl, és akkor találkozott a "kereslet" és "kínálat": a Kolozsváron élô örökös, Bánffy István árvaházakból kikerült magyar fiatalok részére kívánt otthont nyújtani. Ugyan a jelenleg itt élô lelkes fiatalok között csak nevükben vannak magyarok — ami aligha csoda, hiszen országunkban az árvaházakban nevelkedett fiataloknak nincs választási lehetôségük —, idén nyáron, a kastély körüli örökösödési perek lezárását követôen, német önkéntesek segítségével, rohammunkával a kastélyban rendezünk be szobákat, ahová további, árvaházból kikerült fiatalok érkezhetnek, a tervek szerint a zsoboki gyermekotthonból. Célunk a családban nevelkedett társaiknál jelentôsen önállóbb, de tulajdonképpen felnôttnek még nem nevezhetô 18 esztendôsöket megmenteni az utcára jutástól, szakmá(ka)t adni kezükbe, nekik szóló programokkal tartalmassá, színessé tenni életüket. Az itt élô fiatalok — 13 fiú és két lány meg egy "árva" pár kétéves kisbabája — önkéntes munkát végeznek, tulajdonképpen már ide kerülésük elôtt is ezt tették. A hátuk mögött álló évtizedes önkéntességi munka során az ország legtávolabbi sarkaiba is eljutottak: többek között az aranyosgerendi óvoda és orvosi rendelô felújításán munkálkodtak, a kolozsvári Báthory-líceum belsô udvarának felújítását végezték, az alagsor és az illemhelyek tatarozását, korszerûsítését, Reketón a hegyvidéki diákoknak építettek bentlakást, a havason gyermetábort építettek, Kolozsváron a süketnéma iskolának építettek, Abrudbányán aggmenházat, iskolát az árva gyermekeknek, de kultúrotthonok építésénél-tatarozásánál is dolgoztak, a kolozsvári Tranzit-Ház is az ô kezük nyomait viseli, de az aranyosgyéresi kórházban is ismerik hozzáértésüket. Igen friss, múlt héten támadt ötletünk, hogy magyar nyelvtanfolyamot szervezzünk az otthonban, elsôsorban a magyar nevû fiataloknak, de kellemes meglepetést okozott, amikor a többiek is jelezték, szívesen tanulnának magyarul. A falu lakóit illetôen eltökélt szándékunk felrázni ôket önfeladó szunnyadásukból. Ezért semmiféle belépôt nem kellett fizetniük — hozzá akarjuk szoktatni ôket, hogy ezután ôk maguk igényeljék az ehhez hasonló rendezvényeket. Nyáron háromnapos rendezvényt szeretnénk, az istálló mögötti hatalmas, részben lebetonozott területen. Kórust, néptáncegyüttest, színjátszókat hívnánk meg a falunapokra. Ôszintén bízunk abban, hogy sikerül kilépnünk az árnyékból — összegzett Görög Ilona.
Az otthonban szervezettség uralkodik, mindenkinek megvan a napi dolga, feladata. A fiúk közül az egyik számítógépes adatfeldolgozást végez az otthon ügyeirôl, másikuk raktáros-gondnok, aki irigylésre méltó pontossággal borítékolt képeket mutat munkálataikról, a harmadik, roma fiatal elsôéves a Babes–Bolyai Tudományegyetem szociológia–szociális munkás szak látogatás nélküli tagozatán. Szombaton éppen vizsgázott, elsô szessziója hat vizsgája közül kettônek már tudta az eredményét: egy kilencessel meg egy hetessel büszkélkedett. Este érkezett, de szinte azonnal kötényt húzott, s mosogatásnak látott. Görög Ilona elmeséli, ô az, aki a téli eltevésekkel is foglalkozik: megkóstoltuk a bármely háziasszony által megirigyelhetôen finom savanyú uborkát. Zakuszkát is eltett, s a szakácsnô szabadnapján a fôzés is az ô feladata. Sokáig nem tudta, honnan származik, de hosszú keresgélés után megtalálta édesanyját, aki két héttel találkozásukat követôen meghalt...
Az istálló átalakított épületébe való átköltözést megelôzôen a fiatalok a faluban laktak, bérben. Befogadták ôket, bár még akadnak olyanok is, akiknek szemében szálkát jelentenek. Azóta is vissza-visszajárnak "családjaikhoz". Az egyetemistáknak recepteket diktálnak, zöldséget adnak, megengedik, hogy sütôkemencéjükben süssék ki a maguk kenyerét, mert igen, ôk sütik maguknak a kenyeret. A fotómutogató gondnok mellé az egyelôre csak nevében magyar Zoltán is odahozza fényképalbumjait: tízévesen Hollandiában, a régi alapítvány vezetôjével, strandcsúszdában, fagyizóban, majd itthon, mesterségtanulás közben, látni, ahogyan a vakolókanál titkaira tanítják. Ôszinték, nyitottak, tiszták, és furcsamód bíznak az emberekben. A raktáros-gondnokot kérdezem, mi a szórakozásuk. Elôbb csak rámnéz, mint aki nem érti a kérdést. Kis szünet után megismétlem a kérdést, látom, habozik, nem tudja, mit is akarok. A kérdést harmadszor is makacsul fölteszem, mire a válasz is megérkezik: a munkára gondol?
Lehet, hogy számukra szórakozás a munka? Boldog emberek, ha szeretik, amit dolgoznak, ha érzik munkájuk értelmét, hasznát. De tudom, mert elmondták, hogy a közeli "bufet"-ban a helybeli fiataloknak Bálint-napon mulatságot szerveztek, vetélkedôvel, tombolával, és néha diszkót is szerveznek. Akad, akinek barátnôje van a faluban, de a kellemetlenségek elkerülése érdekében az otthonba csak írásbeli szülôi engedéllyel jöhetnek.
Ha nyáron sikerül a kastélyba átköltözni, akkor az istálló épületében mûhelyeket rendeznek be. Egy asztalosmûhelyre való gépük már van, egyeseket javítani kellene, s valamicske pénz is kell majd a kezdéshez. Ehhez a projekthez, úgy tûnik, végre a Társadalomvédelmi és Munkaügyi Igazgatóságra is számíthatnak.
A szobákban meleg van, kötélen tarka blúzok, meleg pulóverek, vadonatúj farmerek száradnak, a polcokon szôrmeállatok, egy hatalmas rénszarvas, ócska kazettás magnó, kettesben Garceát hallgatják. A ház kisbabája a folyosókon masíroz, egyik ölbôl a másik dédelgetésbe. Nincsenek eszményi állapotok. Zsörtölôdés is van, hangos szó is csattan néha. Élet. Szokatlanul normális.
Egyéves születésnapját ünnepelte a hátrányos gyerekek érdekvédelmével foglalkozó Everychild Közösségi Központ. Az Ilie Mãcelaru utca 4. alatti székhelyû, 6–18 év közötti gyerekekkel foglalkozó központ tevékenységi területébe beletartozik az iskolán kívüli oktatás, felvigyázás és segítségnyújtás a házi feladatok elkészítésében, személyiségfejlesztô tevékenységek, képzômûvészeti és színjátszó kör. Ezenkívül orvosi, jogi és pszichológiai tanácsadást is nyújtanak, és a nehéz anyagi helyzetben lévô szülôk számára is létezik egy csoporttevékenységük.
A FRCCF (Fundatia Românã pentru Copii, Comunitate si Familie — Alapítvány a Gyerekekért, Közösségért és Családért) által mûködtetett Everychild központ nem az egyetlen az országban: az elsôt Aranyosgyéresen hozták létre, de már Nagyváradon és Szatmárnémetiben is mûködnek hasonló központok.
Az anyagi támogatás elsôsorban Nyugatról, a londoni székhelyû Everychild Alapítványtól származik, de az évi 1 milliárdos költségvetés egynegyedét a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium fedezi.
Tegnap tartották a Központ egyeztetô tanácsának elsô ülését, amelyen a vezetôségen kívül a polgármesteri hivatal, a városi tanács, a Munkaügyi Igazgatóság, a Gyermekvédelmi Igazgatóság, a tanfelügyelôség, a rendôrség és nonprofit szervezetek képviselôi is részt vettek. A találkozó célja új anyagi források keresése volt a központ további mûködéséhez, mivel a nyugati támogatások csökkenése várható, de ez, Mihai Rosca igazgató szerint nem jelentheti a tevékenység megszûnését.
Rendôrségi nyomozás indult egy parajdi kiskorú ellen. Az iskolázatlan, 15 éves Ioan S. a vád szerint február 4–14. között Kolozsváron és Désen több bûncselekményt követett el: táskákat és pénztárcákat lopott. Tetteit egészségügyi intézményekben vitte véghez, 15 millió lejes kárt okozva. 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték.
Saját házát gyújtotta fel
Péntek este tûz ütött ki Tordahagymáson, Vasile S. gazdaságában. Mint kiderült, a pszichikai gondokkal küzdô férfi saját maga gyújtotta fel a házat azért, mert felesége és gyereke elhagyta. A tordai tûzoltóknak és a helybélieknek sikerült megakadályozniuk a tûz továbbterjedését, de a ház teljesen leégett. A kár 150 millió lejre tehetô, emberi életben nem esett kár.
Karóráját rabolták el
Vasárnap éjjel két órakor a dési Viorel Titus P. telefonon értesítette a kolozsvári rendôrséget arról, hogy három órával korábban a Dorobantilor utcában megtámadta ôt két fiatal, és erôszakkal elvette a karóráját. A rendôrségnek nemsokára sikerült azonosítania és elfognia a 40 éves férfi kirablóit, az egyaránt 17 éves kolozsvári Pusztai K. és kisbácsi S. Bechici személyében. Kettejüket más bûncselekményekkel is vádolják, elôzetes letartóztatásba kerültek.
Fiát szúrta le
Családi veszekedést követôen egy 60 éves magyarköblösi férfi négy késszúrást mért fiára, miközben az mit sem sejtve az ágyban feküdt. Az áldozatot, M. Frâncut az mentette meg, hogy édesanyja észrevette a dulakodókat, és végül sikerült megfékeznie, majd megkötöznie a támadó férfit. Az áldozatot az 1-es számú sebészetre szállították, apja ellen pedig nyomozás indult: a fián ejtett sebek súlyosságától függôen gyilkossági kísérlettel vagy testi sértéssel vádolhatják.
A magyarországi Megatrend 2000 Rt. közölte, hogy romániai leányvállalata, a Megatrend Romania idén januárban újabb nemzetközi ügyféllel szerzôdött, s így a Kopiernicus Kft. kolozsvári székhelyû kereskedelmi vállalatnál hamarosan megkezdôdik egy integrált vállalatirányítási rendszer román verziójának bevezetése.
A teljes logisztikai tevékenységet támogató rendszer az ország 10 nagyvárosában mûködô cég mindennapi irányítását oldja meg, s a hat hónapos projekt értéke mintegy 80 ezer dollár.
A közlemény szerint a Megatrend a 2003-as évben folytatja regionális terjeszkedését: az elmúlt fél évben folytatott tárgyalások eredményeképpen a következô hónapokban két újabb rendszerbevezetés indul Romániában, ahonnan az év végéig 150 millió forintos bevételt vár a cégcsoport.
A Megatrend felméri a környezô országok piacát is, ahonnan újabb megrendelésekre számít. A magyarországi cég 2002-ben 83 millió forint üzemi eredményre tett szert, ami több mint a kétszerese a 2001. évinek — közölte a társaság. A közlemény szerint a Megatrend az elmúlt évben 1,58 milliárd forint árbevételt ért el, szemben az egy évvel korábbi 1,39 milliárd forinttal.
A nemzeti prioritások közé került az észak-erdélyi autópálya megépítése Romániában, miután a képviselôház a múlt héten elfogadta az RMDSZ erre vonatkozó módosító javaslatát.
A képviselôház az európai és nemzeti érdekeltségû közlekedési és szállítási infrastruktúra 2015-ig történô fejlesztésérôl szóló törvényegyüttes vitája során elfogadta az RMDSZ-nek azt a módosító javaslatát, hogy a IV. európai közlekedési folyosó romániai szakaszának megépítéséhez kapcsolódóan vegyék a nemzeti prioritások közé az észak-erdélyi autópályát és gyorsforgalmi útrendszert is.
Az elfogadott módosítási javaslat alapján már idén megvalósíthatósági tanulmány készül a Bors–Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó nyomvonalon haladó autópálya és gyorsforgalmi út megépítésérôl.
Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelôs ügyvezetô alelnöke kijelentette: Miron Mitrea közlekedési miniszter hamarosan Budapesten tárgyal majd a két országot összekötô autópályák kérdésérôl.
Az Európai Unió illetékes bizottságai által elfogadott IV. európai közlekedési folyosó hazai szakaszán az autópálya Erdély déli részén, a Nagylak–Arad–Temesvár–Lugos–Déva–Nagyszeben–Brassó–Bukarest–Konstanca nyomvonalon halad majd.
Adrian Nãstase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök január végén Szatmárnémetiben állapodott meg arról, hogy a két kormány közösen lép majd fel az Európai Uniónál, támogatást kérve a IV. európai közlekedési folyosó romániai szakaszának mihamarabbi megépítéséhez.
A miniszterelnöki találkozó után elôbb Miron Mitrea azt jelentette be, hogy a IV. európai közlekedési folyosó kiépítése nemzeti prioritást kapott, majd a múlt hét közepén Adrian Nãstase az elkövetkezô két évre szóló kormányzati prioritásokat ismertetô beszédében közölte, hogy a kormány az észak-erdélyi autópálya megépítését is ilyen jelentôségûnek tekinti.
Elkészültek a világ leghosszabb függôhídjának a pénzügyekre is kiterjedô ütemtervei. A Messinai-szorost átívelô, Szicíliát az olasz szárazfölddel összekötô híd leghosszabb fesztáva, vagyis a két pillér közötti alátámasztás nélküli szakasza 3,3 kilométer lesz, ami háromszorosa a San Francisco-i Golden Gate-nek.
A tervek szerint az építkezést 2005-ben kezdenék, és 2010-ig tartana. A tervezet becsült költsége 4,6 milliárd euró. A hídtól Szicília gazdasági fellendülését várják, továbbá új munkahelyek létrejöttét Olaszország gazdaságilag legelmaradottabb részén.
A híd bírálói ugyanakkor a terveket hibásnak és megvalósíthatatlannak tartják. Ezenkívül szerintük a híd már csak méreteibôl kifolyólag sem fogja beváltani a hozzáfûzött reményeket, miközben fenntartása örökös mûszaki nehézségekkel fog járni.
A geológusok azt is megfontolandónak tartják, hogy a híd végpontjait földrengésveszélyes térségekben kell megépíteni. Mint hangsúlyozzák, arra is tekintettel kell lenni, hogy Szicília távolodik a szárazföldtôl.
Február 17., hétfô
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
35 100/35 450 |
32 200/32 550 |
142/146 |
Február 18., kedd
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 35 055 lej, 1 USD =32 728, 1 magyar forint = 143 lej.
Bár még hátravan a szombati visszavágó mérkôzés, a Liviu Jurcã mester által felkészített Kolozsvári U-Ursus nôi együttese vasárnap este a Challenge-kupában a Blagojevgrádi Pirin elleni idegenbeli gyôzelemmel (27–22, szünetben 14–10 volt a vendégek javára) már egy lépéssel közelebb kerültek a trófeához... Anélkül, hogy túlzott derûlátással vádolnának (hiszen hátravan még egy 60 perces küzdelem), úgy gondoljuk, hogy a bolgár bajnokság éllovasának ezek után kevés esélye maradt a továbbjutásra.
Az EHF-kupára térve, amint az várható volt, a Râmnicu Vâlcea-i Oltchim másodszor is legyôzte a horvát Sonic Eszék/Osijek csapatát — vasárnap 22–15 volt a végeredmény —, s így 54–41-es összesítéssel továbbjutott.
Ami a magyar csapatokat illeti: négygólos hátránnyal zárt a KEK-ben induló Gyôri ETO (26–22-re kapott ki a Don Rosztov együttesétôl), másodszor is súlyos vereséget szenvedett Dániában, és kiesett a debreceni gárda (vasárnap 42–29 arányban kaptak ki a Slagelsétôl). A Debrecen 52–80-as összesített eredménnyel zárt, ez híven tükrözi a csapatok közötti tudáskülönbséget. A debreceni lányok veresége egyébként nem meglepetés, az elôzô idényben sem szerepeltek fényesen, korábban zöld asztali döntéssel léptek elôbbre.
Most tehát várjuk a hét végi többfrontos folytatást.
• A nôi elsôosztályban szereplô Szamosújvári SOMVETRA Bukarestben, a Rapid ellen játszott. A válogatottakkal teletûzdelt hazaiak fölényesen gyôztek 3084–2799 fával (egyéniben: 6–0). A bukaresti együttesbôl a legjobbak a felnôtt válogatott alaptagjai: Colenisteanu (539 fa) és Marin (538 fa) voltak, míg a vendégektôl az ifi-válogatott Ioana Vãidãhãzean tûnt ki 529 fával.
A következô fordulóra a válogatott Lengyelország elleni találkozója miatt március 1-jén kerül sor.
Erkedi Csaba
• Vereséget szenvedett Kolozs megye képviselôje, az Aranyosgyéresi CFR-Sodronyipar Vajdahunyadon. Végeredmény: 3353–3192 fa (egyéniben: 5–1) — az egyetlen gyôzelmet Cornel Popa szerezte. A CFR-Sodronyipar egyéni eredményei: Dumitru Bese 552, Popa 585, Kirizsán Albert 531, Ioan Figlea 538, Merza Róbert 481 (!) és Zenkó Alpár 505 fa.
Legközelebb március 1-jén, az aranyosgyéresi tekepályán a Brassói Rapid ellen lép pályára a Kolozs megyei együttes.
A papírformának megfelelôen Ausztria végzett a svájci St. Moritzban rendezett alpesisí-világbajnokság éremtáblázatának élén, igaz, az aranyak tekintetében a horvát Ivica és Janica Kosztelics együtt ugyanannyit szerzett, mint az osztrák válogatott összesen.
Kisebb meglepetésre a norvégok és a házigazdák egyetlen számban sem diadalmaskodtak.
Az alpesisí-világbajnokság éremtáblázata:
arany ezüst bronz
Ausztria 3 5 1
Horvátország 3—–
Egyesült Államok 2 2 2
Kanada 1—1
Svédország 1—–
Svájc —2 2
Norvégia —2 1
Olaszország —1 1
Nôi lesiklásban és férfi szuper-óriás-mûlesiklásban a második helyen holtverseny volt.
San José-i gyôzelmével tovább növelte elônyét az idén még veretlen amerikai Andre Agassi a teniszezôk világbajnoki pontversenyében, míg a hagyományos ranglistán már csak 135 pont a hátránya az élen álló ausztrál Lleyton Hewitt-tal szemben.
Marseille-i sikerével a svájci Roger Federer 10 helyet javított pozícióján.
Az ATP Race élmezônye (zárójelben a legutóbbi helyezés): 1. (1.) Andre Agassi (amerikai) 235 pont, 2. (2.) Rainer Schüttler (német) 163, 3. (3.) Wayne Ferreira (dél-afrikai) 106, 4. (4.) Andy Roddick (amerikai) 93, 5. (15.) Roger Federer (svájci) 78, 6. (5.) Juan Carlos Ferrero (spanyol) és (6.) Junesz el-Ajnaui (marokkói) 74–74, 8. (7.) Stefan Koubek (osztrák) 59, 9. (8.) Mihail Juzsnyij (orosz) 55, 10. (12.) Felix Mantilla (spanyol) 54.
A hagyományos világranglista élén (zárójelben a legutóbbi helyezés): 1. (1.) Lleyton Hewitt (ausztrál) 4630 pont, 2. (2.) Agassi 4495, 3. (3.) Ferrero 3070, 4. (4.) Carlos Moyá (spanyol) 2630, 5. (6.) Federer 2530, 6. (5.) Roddick 2460, 7. (7.) Marat Szafin (orosz) 2235, 8. (8.) Alberto Costa (spanyol) 2015, 9. (9.) David Nalbandian 1955, 10. (10.) Jiri Novak (cseh) 1921.
Minimális változás a nôi rangsorban
Az elmúlt heti tornák nem hoztak nagyobb változást a nôi teniszezôk világranglistáján: továbbra is a Williams-nôvérek, Serena és Venus állnak az élen.
A WTA-ranglista legjobbjai (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Serena Williams (amerikai) 7273 pont, 2. (2.) Venus Williams (amerikai) 5096, 3. (3.) Kim Clijsters (belga) 3958, 4. (4.) Justine Henin-Hardenne (belga) 3283, 5. (5.) Daniela Hantuchová (szlovák) 2897, 6. (7.) Jennifer Capriati (amerikai) 2790, 7. (6.) Amelie Mauresmo (francia) 2698, 8. (8.) Lindsay Davenport (amerikai) 2534, 9. (10.) Jelena Dokics (szerb-montenegrói) 2353, 10. (11.) Ansztaszja Miskina (orosz) 2241, 11. (9.) Szeles Mónika (amerikai) 2202, 12. (12.) Chanda Rubin (amerikai) 2127, 13. (13.) Patty Schnyder (svájci) 1711, 14. (14.) Magdalena Maleeva (bolgár) 1627, 15. (15.) Anna Smashnova-Pistolesi (izraeli) 1536,5.
• Az olasz Serie A 21. fordulójában ismét gólt szerzett a román idegenlégiós Adrian Mutu, aki, ha így folytatja, akár az olasz bajnokság gólkirálya is lehet. Ennek ellenére Mutu csapata hazai pályán kikapott a Juventustól. Szintén vereséget szenvedett az éllovas Internazionale, amely a második helyre csúszott vissza a táblázaton, a Juventus sikere következtében. A nap másik rangadóján a Milan és a Lazio nem bírt egymással, így végül osztoztak a pontokon. Eredmények: AC Párma–Torinói Juventus 1–2 (Mutu a 90. percben volt eredményes, 0–2-es állásnál), Atalanta–Udinese 0–0, Empoli–Perugia 1–1, Piacenza–Bologna 3–1, Reggina–Como 4–1, AC Torinó–Modena 1–1, AS Róma–Brescia 0–0, Chievo–Inter Milan 2–1 és AC Milan–SS Lazio 2–2. A táblázaton:
1. Juventus 21 13 6 2 38–15 45
2. Inter Milan 21 14 3 4 43–22 45
3. AC Milan 21 13 4 4 38–16 43
4. Lazio 21 10 9 2 37–21 39
5. Chievo 21 11 4 6 31–20 37
6. Udinese 21 9 6 6 21–20 33
7. AC Párma 21 8 7 6 36–26 31
8. Perugia 21 8 5 8 26–28 29
9. AS Roma 21 7 7 7 32–29 28
10. Bologna 21 7 7 7 25–25 28
11. Empioli 21 6 6 9 25–29 24
12. Brescia 21 5 9 7 24–28 24
13. Atalanta 21 5 7 9 23–32 22
14. Reggina 21 6 4 11 22–37 22
15. Modena 21 6 4 11 15–30 22
16. Piacenza 21 4 4 13 19–35 16
17. Torino 21 2 7 12 13–36 13
18. Como 21 1 9 11 14–33 12
• A spanyol Primera Division 22. játéknapján ismét kikapott a listavezetô Sociedad, de meglepetésre az ôt üldôzô Real Madrid is a jóval szerényebb képességû, már-már kiesôjelölt Osasunától. A forduló nyertese így a Valencia volt, amely hazai pályán megszerezte mind a három pontot, s beérte pontszámban a királyi gárdát. Az eredmények: Valencia–Malaga 2–0, Espanyol Barcelona–FC Barcelona 0–2, Valladolid–Deportivo La Coruña 0–1, Deportivo Alaves–Villarreal 1–0, Athletic Bilbao–FC Sevilla 2–0, Celta Vigo–Recreativo Huelva 4–1, Osasuna–Real Madrid 1–0, Santander–Rayo Vallecano 2–0, Atletico Madrid–Mallorca 2–1 és Betis Sevilla–Real Sociedad 3–2.
A sorrend:
1. Sociedad 22 12 8 2 38–27 44
2. Real M. 22 11 9 2 46–23 42
3. Valencia 22 12 6 4 36–17 42
4. Deportivo 22 11 6 5 31–25 39
5. Betis 22 10 6 6 35–30 36
6. Celta 21 10 3 8 24–19 33
7. Atletico 22 8 8 6 35–28 32
8. Bilbao 22 8 5 9 34–37 29
9. Mallorca 22 9 2 11 25–36 29
10. Villarreal 22 7 7 8 22–24 28
11. Alavés 22 7 7 8 27–33 28
12. Barcelona 22 7 6 9 31–30 27
13. Malaga 22 6 9 7 28–28 27
14. Osasuna 22 7 6 9 24–27 27
15. Valladolid 22 8 3 11 21–25 27
16. Sevilla 22 6 8 8 17–18 26
17. Santander 22 8 2 12 26–29 26
18. Espanyol 22 6 4 12 24–33 22
19. Rayo 22 6 4 12 22–32 22
20. Huelva 21 3 5 13 16–41 14
• A német Bundesligában a bajnokjelölt Bayern München városi rangadón, "idegenben" iskolázta le a a TSV 1860 Münchent, és továbbra is lóhosszal vezet a tabella élén. A 21. fordulón született eredmények: Hamburger SV–VfL Wolfsburg 2–0, 1860 München–Bayern 0–5, 1. FC Nürnberg–Werder Bremen 1–0, Bayer Leverkusen–Hansa Rostock 1–2, Borussia Dortmund–VfL Bochum 4–1, Arminia Bielefeld–1. FC Kaiserslautern 1–1, Schalke 04 Gelsenkirchen–VfB Stuttgart 2–0, Borussia Mönchengladbach–Hertha Berlin SC 0–2, Energie Cottbus–Hannover SC 3–0 (a második gólt Laurentiu Regenkamf lôtte a 77. percben). Az élcsoport: 1. Bayern München 47 pont, 2. Borussia Dortmund 39, 3. Stuttgart 36, 4. Schalke 04 35, 5. Werder Bremen 34, 6. Hamburg 33.
• A francia bajnokságban mindössze a 21. fordulóból elmaradt FC Nantes–Sochaux mérkôzésre került sor, végeredmény: 0–1. Emellett a kupa nyolcaddöntôit bonyolították le; a továbbjutott csapatok: Lorient (a második osztályban szereplô csapat az élvonalbeli Lille-t gyôzte le), Paris Saint-Germain, Schiltigheim (az amatôr csapat másodosztályú együttest gyôzött le), Rennes, Guingamp (csak 11-esek után bizonyult jobbnak harmadosztályú ellenfelénél), AJ Auxerre, FC Metz.
• Angliában szintén kupatalálkozókat játszottak. Többek között egy akár kupadöntônek is beillô mérkôzés szerepelt a mûsoron: Manchester United–Arsenal. Miután Giggs üres kapura hibázott, a címvédô londoniak Edu és Wiltord góljával gyôztek és jutottak tovább. Szintén a negyeddöntôbe jutott a Leeds United, a Chelsea, Sheffield, Southampton és a Sunderlandot legyôzô másodosztályú Watford. A Fulham–Burnley (másodosztály) 1–1 döntetlennel végzôdött mérkôzést a Burnley otthonában újrajátsszák.
Több mint kéthónapos téli szünet után, mától folytatódnak az európai kontinentális klubviadalok. Elsôként a Bajnokok Ligája mezônye "rajtol" a 2. csoportkör 3. fordulójának mérkôzéseivel, kedden és szerdán. A mûsoron máris szerepel néhány szupermérkôzés, de a rangadóktól eltekintve is nagy küzdelem folyik majd a pályákon, hiszen azok a csapatok, amelyek az elsô két fordulóban gyengén szerepeltek, jó játékkal még életben tarthatják továbbjutási esélyeiket.
A mai mérkôzések közül igazi csemegének ígérkezik a spanyol FC Barcelona és az olasz Internazionale közötti találkozó, hiszen az A-csoport két, csoportelsôségre vadászó favoritja méri össze erejét. Eddig mindkét együttes százszázalékos. Sôt, a Barcelona az elsô csoportkörben sem talált legyôzôre, és újabb siker esetén beállíthatja az Ajax Amsterdam európai kupatalálkozókra vonatkozó abszolút rekordját: a hollandok az 1986–1987-es és az 1987–1988-as szezonban sorozatban 11 összecsapáson diadalmaskodtak, míg a Barca jelenleg 10-nél tart. A spanyol csapat azonban nincs a legjobb "passzban": a bajnokságban továbbra is botladozik, bár a hét végi fordulóban sikerült gyôznie. A bajnoki kudarcsorozat következtében leváltott Louis van Gaal vezetôedzô helyére került Radomir Antics pedig csak most mutatkozik be trénerként nemzetközi mérkôzésen, így kevesen fogadnának a katalán csapatra. Annál is inkább, hogy az olasz bajnokságban a hét végén éllovasságát elvesztô Inter a Barcelona elleni sikerrel akarja kárpótolni Chievo elleni kudarcát, és elszántan utazik a katalán fôvárosba. A Nou Camp stadionban tehát a 3 pontnál sokkal több forog kockán, jó néhány kérdésre adhat választ a végeredmény.
A másik találkozón a német Bayer Leverkusen és az angol Newcastle United méri össze erejét. Eddig mindkét csapat két vereséggel "büszkélkedhet", s amelyikük veszít, az már búcsúzhat is a folytatástól. Ez különösen a németek számára lenne tragédia, hiszen tavaly még döntôsök voltak. Most ráadásul a Bundesligában is csak a bentmaradásért küzdhetnek. A hét végi fordulóban pedig éppen hazai pályán veszítettek, s ennek következtében Klaus Toppmöller edzôt menesztette a klubvezetés. Ideiglenesen Thomas Hörster vette át a klubirányítást, így kedden is ô ül majd a kispadon. Ilyen körülmények között a gyôzelem bravúrnak számítana.
A csoport mai mérkôzései: FC Barcelona–Internazionale és Bayer Leverkusen–Newcastle United. A csoport állása: 1. Internazionale 6 pont (7–3), 2. FC Barcelona 6 (5–2), 3. Bayer Leverkusen 0 (3–5), 4. Newcastle United 0 (2–7).
A B-csoportban is akad slágermérkôzés: Chivuék az angol éllovas Arsenal otthonába látogatnak. A favorit természetesen a tapasztaltabb, ráadásul vendéglátó Arsenal, amely az angol kupa hétvégi nyolcaddöntôjében kiütötte a hazai pálya elônyét is élvezô Manchester Unitedot. A két csapatnak egyébként jelenleg azonos a pontszáma, s egy gyôzelem már szinte a biztos továbbjutással lenne egyenlô.
A másik találkozón inkább születhetnek meglepetések. A két csapat itt is a továbbjutás utolsó fogódzójáért küzd, a vendég spanyol Valencia két döntetlent, míg a hazai pályán szereplô AS Róma eddig két vereséget könyvelt el. Mindkettejük esetében csak a gyôzelem jöhet szóba.
A mai mérkôzések: Arsenal–Ajax Amsterdam és AS Róma–FC Valencia. A csoport állása: 1. Arsenal 4 pont (3–1), 2. Ajax Amsterdam 4 (3–2), 3. Valencia 2, 4. AS Roma 0.
A szerdai mérkôzésekrôl holnapi lapszámunkban közlünk elôzetest.
A múlt héten három elôkészületi mérkôzést vívott az Aranyosgyéresi Sodronyipar. Elôbb Marosvásárhelyen 2–0-ra verte a helyi Gázmetánt, majd 1–0-re legyôzte a Dési Egyesülést. Szombaton a téglagyári pályán a Kolozsvári CFR-Ecomax volt a vendég, a vasutasok végül 4–3 arányban nyertek. A gólokon Tímár, Forró és Claudiu Somfãlean (Sodronyipar), illetve Tilincã 2, Oncicã és Gorga (CFR-Ecomax) osztozott.
(schmidt)
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |