 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2003. február 21.
(XV. évfolyam, 41. szám)
Az új tanügyi törvénytervezet — amelyet májusban bocsátanak a parlament elé — igen szigorú büntetéseket helyez kilátásba azon szülôk esetében, akik szeptember elsejéig iskolakötelessé vált gyereküket vonakodnak iskolába adni. A tervezet szerint a beíratlan, szeptember elsejéig hatodik életévüket betöltött gyerekek szüleit még arra is rákényszeríthetik, hogy súlyos pénzbüntetést fizessenek az államnak.
Corina Pop, a megyei tanfelügyelôség sajtóreferense elmondta: a törvénytervezet valóban súlyos büntetéseket helyez kilátásba, de ebben senkinek nem kell szörnyûséget látnia, ugyanis eddig is büntették azokat, akik iskolaköteles gyereküket otthon tartották. Mivel ôsztôl a hatévesek is iskolakötelesek, természetes dolog, hogy az állam figyelmezteti állampolgárait, hogy a törvényt be kell tartani. A törvénytervezet azon kitételével kapcsolatban, miszerint az engedetlen szülôktôl akár el is vehetik a gyereket, és árvaházba küldhetik, megjegyezte: extrém helyzetek eddig is voltak, de ezek inkább az olyan szülôkre vonatkoznak, akik amúgy sem törôdnek gyerekeikkel. Figyelmeztetett: iskolaévet halasztani csak orvosi bizonylattal lehet, viszont ezt egy erre szakosodott orvosi bizottság állíthatja ki (Comisia Medicalã Judeteanã de Evaluare si Avizare a Amânãrii Scolarizãrii Copiilor în vârstã de 6 ani), ahová a családi orvos, illetve szakorvos ajánlásával lehet elmenni. — Ez a központ — mondta — a régi Gyerekpoliklinikán (Mócok útja 19 szám) mûködik február 24. és március 14. között.
A bizottság programja: hétköznaponként 8–18 óra között, pénteken 8–13 óra között. Érdeklôdni az 199226/224-es telefonszámon.
Csütörtökön délelôtt razziát szervezett a kolozsvári polgármesteri hivatal és a rendôrség a vasútállomás elôtt, a reptéren, illetve a kórházak közelében állomásozó magántaxisok körében. A leggyakoribb kihágások: engedély nélküli személyszállítás, a tarifák ki nem függesztése, koszos gépkocsik. A felügyelôk több millió lejes büntetést róttak ki a városi tanács határozatainak, valamint a taxistörvény be nem tartása miatt. A taxisok szerint lejáratási kampányról, törvénytelen büntetésekrôl van szó. Azt állítják, semmi kifogásolnivalót nem tettek, szó sincs arról, hogy becsaptak volna egyes ügyfeleket. (Részletek az 5. oldalon)
Több mint három éve kezdte el tevékenységét a Házsongárd Alapítvány, amelynek célja a lehetôségekhez mérten minél többet megmenteni és átmenteni egyik fontos kulturális örökségünk, a házsongárdi sírkert még fennmaradt magyar történelmi értékeibôl. Fáradozásuk váltakozó sikerrel jár. Az utóbbi idôben egyre gyakrabban hallani a nagy múltú temetôben eluralkodott lehetetlen állapotokról.
Dr. Gaal György, az alapítvány ügyvezetô elnöke szerint a Házsongárd a senki földjévé vált, benne dzsungeltörvények uralkodnak. Mindennapos a virág, és újabban az emlékmûvekrôl származó színesfémdarabok, kôfaragványok lopása. De a fôleg a sötétség leple alatt büntetlenül garázdálkodó cigánymaffia ténykedése mellett a sírhelyek kibérlése körüli visszaélések, a nyilvántartásbeli pontatlanságok, az új bérlôk közönyös vagy ellenséges viszonyulása a múlt emlékei iránt, és persze a kor és az idôjárás vasfoga okozta károk mind hozzájárulnak a köztemetô méltatlan helyzetéhez.
A Házsongárd Alapítvány felekezetközi jelleggel tevékenykedik, mindennel elszámol. Gyûjtésekbôl igyekszik régi kriptákat, síremlékeket felújítani, három iskola diákcsoportjainak bevonásával tavasszal és ôsszel sírgondozást vállal (akár a környezetvédelemben: az a fiatal, aki részt vett ilyen munkában, biztosan nem válik rongálóvá). Sok fiatalt szeretnének a nyári turistaidényre idegenvezetônek kiképezni, akik térképpel a kezükben elvezetnék csoportjaikat a legjelentôsebb 30-40 sírhoz (a tapasztalat szerint a szervezetlen turizmus sem használ a Házsongárdnak).
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület évtizedek óta foglalkozik a fontosabb itteni, mûemléknek minôsíthetô sírok felleltározásával, és a lista többszázasra duzzadt, de Romániában ma sincs mûemléktörvény, amelyhez csatolni lehetne ezt a jegyzéket. Ha ez megvalósulna, és ha a sírhelybérléskor mûemlék-felügyeleti jóváhagyás lenne érvényben, akkor talán eredményesebbé válna a múlt emlékeinek itteni védelme. Több és jól megfizetett, felfegyverzett temetôôrre lenne szükség, mert a jelenlegiek éjjel inkább bezárkóznak valamelyik épületbe, semhogy testi épségüket kockáztva járôrözzenek. A rendôrség gyakorlatilag tehetetlen. Legutóbb, a Kun Géza sírjáról ellopott bronzdarab kapcsán is csak a vállukat vonogatták. A Bethlen-kriptát ismeretlenek megpróbálták felfeszíteni, és gyakran a koporsókban is kutatnak kincsek után.
— Csepp a tengerben, amit mi tehetünk. A fejétôl bûzlik a hal, minden a polgármesteri hivatal szándékától függ. Ez a tarthatatlan állapot nemcsak magyar szégyen, hanem egész Kolozsváré — mondotta dr. Gaal György.
Hozzáfûzte: aki teheti, hosszabbíttassa meg húsz évre a sírbérlését! Vannak olyan, általában közeli rokonok, akik egy-egy sír újra megváltásáért komolyan harcolnak, még akkor is, ha ez a Nyugatra eltávozottak számára komoly költséggel jár. Ugyanakkor nem kevés azoknak a száma, akik, bár itthon maradtak, közömbösen viselkednek ezzel a kérdéssel kapcsolatban (sajnos ideértendô a történelmi egyházak némelyike is.) A sírkert igazgatósága részérôl jóindulat tapasztalható az emlékmûvek megóvási szándékát illetôen, de ez édeskevés.
— A lopások? Mindennap jönnek hozzánk panaszokkal, de mit lehessen tenni! — tárja szét a karját Dan Mascasiu, az adminisztráció vezetôje. — Oda jutottunk, hogy a sírokon a virágokat fáradt olajjal vagy egyéb bûzös folyadékkal vagyunk kénytelenek leönteni a tolvajok ellen. Azt hittük, a Gilovics-ház felszámolásával az ebben a "szakmában" mûködô romák is eltûnnek, de tévedtünk. Mûtárgyak lopása is elôfordul, de nem olyan mértékben, mint a virágoké.
— Hány ôr alkalmazottuk van, és hányra lenne szükség?
— Ezek a polgármesteri hivatalhoz tartoznak. A fôbejáratnál állandó jelleggel egy, felváltva mûszakokban a temetô területén egy, járôrszolgálatban még két ember teljesít szolgálatot. De nem ez a megoldás, hanem a törvény szigorítása. A nagyszalontai példára hivatkoznék, ahol a helyi csendôrparancsnok megfelelô ügyészt nyert meg magának, aki ezeket a lopásokat síremlékgyalázásnak, a közvagyon megkárosításának, minôsítette. Az elsô három "kliens" így rács mögé kerülhetett, és azóta sincs lopás abban a nagy, de egyetlen személy által sem ôrzött temetôben!
*
A Házsongárd köztemetô, különbözô kultúrák és szokások ütközôpontja.
Ami számunkra múltunk gyökerének egy darabkája, az másoknak semmitmondó ócskaság vagy ingerlô honfoglalási kihívás. Miközben az ottani tényállás valamennyiünk szégyene.
A világ minden részébôl eddig több mint 850 szervezet és jeles személyiség írt alá közös nyilatkozatot a verespataki mûemlékek megmentése érdekében, nyilatkozta tegnap Ioan Piso, az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója. Elmondta: az utóbbi idôben egyre többen intéztek nyílt levelet Iliescu államelnökhöz Verespatak megmentéséért.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség nyomozást indított Dés független polgármestere, Ioan Ungur ellen, akit csúszópénz elfogadásával és munkahelyi visszaéléssel vádolnak. A 65/P/2002-es dossziéban megfogalmazott vádak szerint a polgármester 2000–2001-ben öt olyan lakást adott el törvénytelen körülmények között, amelyekben óvodák mûködtek. Miután az óvodákat kiköltöztette a lakásokból, azokat jelentéktelen összegekért az általa vezetett hivatal alkalmazottai hozzátartozóinak és más személyeknek juttatta, akiktôl állítólag csúszópénzt fogadott el.
A rendellenességre a tanácsosok hívták fel a rendôrség figyelmét. Az ügyészek még nem kívántak nyilatkozni az ügyben, a vádolt polgármester viszont igen. Szerinte az egész megfélemlítési kísérlet. A lakásokkal kapcsolatban elmondta: azokat nem ô, hanem a hivatal szociális bizottsága osztotta ki. Úgy vélekedett, hogy az ügyészek, akik kiszálltak a hivatalhoz, eddig "semmit sem találtak".
Február végén kezdôdnek és 18 hónapig tartanak a zsibói ipari park építési munkálatai. A létesítményt 1,5 millió eurós vissza nem térítendô Phare-támogatásból és állami költségvetési forrásokból finanszírozzák, nyilatkozta a Mediafaxnak Mariana Pop projektvezetô.
"A tervek szerint az idôjárás függvényében február végén elkezdjük a 18 hónapig tartó munkálatokat", mondta.
A projekt tulajdonosa a zsibói helyi tanács, az ipari park a tervek szerint 2004 végén kezdi meg mûködését.
Mariana Pop elmondta, eddig tizenhét, a könnyûiparban, a bôrmûiparban, valamint az élelmiszer-, illetve cellulóz- és papíriparban tevékenykedô romániai cég jelezte beruházási szándékát a park területén.
A 22 hektáron elterülô létesítmény a nem szennyezô ipari termelésnek otthont adó komplexumot is magában foglal majd.
A projekt révén megvalósul a térség magánszférájával összeférô üzleti környezetet lehetôvé tevô infrastrukturális rendszer, amely jelentôs mértékben hozzájárul majd az új beruházásokhoz és az elbocsátott munkaerô foglalkoztatásához. Az ipari park mintegy ezer új munkahelyet teremt.
Csütörtökön az Expo Transilvania Rt. csarnokában megnyílt a XII. Ambient Construct Nemzetközi Építôipari Vásár, amely túltesz a nemrég nagy sikert aratott XII. Ambient Instal expón. Az építôanyagokat, szigetelôanyagokat, asztalosmunkákat, vasmegmunkálási termékeket, belsô díszítéseket, építészettel kapcsolatos gépeket, berendezéseket, munkavédelmi felszereléseket, tervezéseket, szakirodalmat felvonultató rendezvényen hazai, magyarországi, svájci, svéd közvetlen termelôk állítanak ki. 143 cég összesen 2670 négyzetméteren kínálja színes áruit és szolgáltatásait. A pótsátrak is alig enyhítenek a helyszûkén, már az elsô napon hatalmas tumultust okozott a fokozott érdeklôdés.
A megnyitón Vasile Leordean fôigazgató kiemelte a minôségi fejlôdést az elôbbi évek hasonló rendezvényeihez képest, és azt a tényt, hogy hamarosan új kiállítási térbe kénytelenek beruházni. Dan Canta alprefektus az expók piacgazdasági szerepére utalt, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök pedig az építôiparnak a gazdasági fejlôdésben Kolozs megyében "mozdonyszerepet" betöltô funkcióját hangsúlyozta. Mircea Gavrilã alpolgármester az eredményes menedzsment térhódítását dicsérte. A lengyel stand jelenléte kapcsán Thomas Suchwitz nagykövetségi gazdasági tanácsos a három éve felfelé ívelô román–lengyel árucserét említette, amely tavaly elérte a 450 millió dollárt, de a román export még mindig alulmarad a lengyelországi behozatalhoz képest. A lengyel cégek jövôre is szeretnének eljönni a kolozsvári Ambient Constructra.
A vásár február 23-ig naponta 10–18, az utolsó napon, február 24-én 10–14 óra között látogatható.
Számos új programot indít útjára az Erdélyi Történelmi Múzeum, ennek kapcsán tartottak sajtótájékoztatót február 20-án délben, a múzeum Daicoviciu utcai épületében. Dr. Ioan Piso fôigazgató elmondta: a jövôben nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a közönséggel való kapcsolattartásra, ennek érdekében alkalmaztak egy sajtószóvivôt, Carmen Ciongradit, aki németországi doktori tanulmányai befejeztével tért haza.
A szóvivô ismertette a 2003-as elképzeléseket. Elmondása szerint az idei év megtervezésénél a látogatók igényeit vették figyelembe, a szórakoztatva tanítás jegyében szervezve meg a különbözô kiállításokat és egyéb programokat. Az 1859-ben alapított múzeum gyûjteménye mintegy 400 ezer, felbecsülhetetlen értékû darabból áll, mindennek pedig méltó keretet kell teremteni. Jelentôs felújítások következnek, a termekben pedig információs pannókat helyeznek el, el, amelyek idegen nyelveken is összegzik a látottakat. Ugyanakkor kapcsolatba kívánnak lépni a történelemtanárokkal, illetve a tanfelügyelôség munkatársaival is, akik javaslatait szintén figyelembe fogják venni a programok összeállításánál.
Szintén most indul A múzeum érted van elnevezésû akció, amelynek keretén belül idôrôl idôre szakmai elôadásokkal, illetve konferenciák szervezésével kedveskednek az érdeklôdôknek. Az elôadók neves egyetemi tanárok, történészek, különbözô történelmi korok ismerôi és szakértôi. Az elôdásokat havonta egyszer tartják, az elsôn március 29-én dr. Viorica Crisan a dák várakról beszél. A konferenciák sora februártól júniusig tart, a február 22-én sorra kerülô rendezvény arra a kérdésre keresi a választ: kik voltak az ôseink? A konferencia moderátora dr. Alexandru Diaconescu egyetemi tanár. Külön elôadások keretében elemzik a városban zajló ásatások leleteit.
Mindezen rendezvényeket a múzeum termeiben tartják.
Az intézmény vezetôi néhány szóban kitértek a jelenleg megtekinthetô kiállításokra. Az állandó anyag mellett április végéig még megtekinthetô az a gyûjtemény is, amely különbözô, az ókoritól a legmodernebbig terjedô világítóeszközöket vonultat fel. Az állandó kiállítás az 1918-as évvel zárul, a tervek szerint terem függvényében sor kerülhet egy modernkori gyûjtemény összeállítására is.
NAGY SÁNDOR Munkácsy-díjas budapesti szobrászmûvész kiállítása nyílik meg február 22-én, szombaton de. 11 órakor a Romániai Képzômûvészek Szövetsége kolozsvári fiókjának Szentegyház utcai galériájában (I. Maniu u. 2–4. szám). Bevezetôt mond dr. Alexandra Rus mûvészettörténész és Németh Júlia mûkritikus.
A VALLÁS ÉS LELKIISMERETI SZABADSÁG 435. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL a belvárosi unitárius egyházközség által rendezett megemlékezési rendezvénysorozat február 22-én, szombaton befejezôdik. Az elôadásokat megelôzô mindennapi áhítat után a záróelôadást Lönhárt Tamás egyetemi tanársegéd tartja Egyház és társadalom: erdélyi magyar nôegyletek a két világháború között címmel. Az összejövetelt, amelyre délután 5 órától kerül sor a Brassai Sámuel utca 6. szám alatti tanácsteremben, Gyenge Ágnes zongorajátéka zárja.
IFJ. DR. XÁNTUS JÁNOS emlékét felelevenítô találkozót szervez az Erdélyi Kárpát-Egyesület kolozsvári osztálya pénteken, február 21-én du. 6 órai kezdettel az Apáczai Csere János Líceum dísztermében, amelynek során Ajtay Ferenc és Tóthpál Tamás elôadásokat tartanak Xántus János életérôl, munkásságáról, valamint az EKÉ-hez fûzôdô kapcsolatairól. A megemlékezésen Xántus János filmjeibôl készült válogatás levetítésére is sor kerül.
A KOLOZSVÁRI ZURBOLÓ TÁNCEGYÜTTES február 22-én, szombaton elôadást tart délután 18.00 órától az aranyosegerbegyi, este 20.00 órától pedig a várfalvi kultúrotthonban. Mindenkit szeretettel várnak!
Önálló jogi személyként való bejegyzése a múlt év decemberében történt, noha idestova tíz esztendeje létezik. Kezdetben, pontosabban 1992 tavaszától magán kezdeményezésként indult a reneszánsz táncház, majd 1993 februárjában a Dies Mathiae Corvini primo editae — I.Mátyás Napokat még mint nevére frissen rátalált "csecsemô–struktúra" hirdette/rendezte meg.
1995/96–tól névadója lett a kolozsvári magyar operát és színházat támogató CORVINEUM alapítványnak, s a reneszánsz program gazdájaként ennek keretében évekig eredményesen mûködött.
A Társaság fô célkitûzésének tekinti: Mátyás király szellemi örökségének kutatását és felmutatását; népi hagyományaink ápolását (különös tekintettel a csángó folklórra); a gyermekek harmónikus testi-lelki fejlôdését segítô új (alternatív) nevelési módszerek támogatását.
A Társaság ideiglenes székhelye/irodája Kolozsváron, a Buzãu utca 15/12 szám alatt mûködik. Telefon: 00-40-264-185.664. e-mail: an.amaril@mail.dntcj.ro, amaryllis@primlista.hu
Honlap: www.dntcj.ro/amaryllis. Bankszámla: BCR/agentia Unirii Cluj, 2511.1–1036.1/Rol, 2511.1–1036.2/USA, 2511.1–1036.3/EUR.
Végleges székhelyünk — az 1.számú Belvárosi Unitárius Egyházközség jóindulatának köszönhetôen — a Kossuth/1989 December 21 út 18. szám alatt lesz. A mûemlék- pincehelyiség renoválása folyamatban van
A Társaság égisze alatt mûködô együttesek: AMARYLLIS historikus táncegyüttes (szakmai vezetôje Szabó Anikó, Fülöp Csilla és Szilágyi N. Zsuzsa); AMARYLLIS régizene együttes (szakmai irányító Szabó Maresz); MINIUM régizene együttes (cantus magister Maczalik Arnold); ÖRDÖGTÉRGYE folklóregyüttes (vezetôje Both József); PIMPIMPÁRÉ játék-csoport a gyermekekért (szellemi irányító László Bakk Anikó). A Társaság védnökei: gróf Bethlen Anikó, dr. László Ferenc, Csörsz Rument István, Kobzos Kiss Tamás, Kovács Gábor, Sebestyén József. Az alapítók: László Bakk Anikó, Szabó Mária, Ványolós András. A Társaság döntéshozó szerve a KÖZGYÛLÉS, amelyet minden év februárjában, a Mátyás Napok keretében hívunk össze. A tagsági díj rugalmas, minden évben annyi, mint Mátyás király kora (született 1443-ban) minusz 500, az aktív vagy pártoló tag országának pénznemében. A Társaság vezetôsége: tiszteletbeli elnök László Bakk Anikó, elnök Maczalik Arnold, alelnök Fehér Árpád, gazdasági vezetô Orendi István, tagok: Both József, Fülöp Csilla, Kiss Ármánd, Szabó Anikó, Szabó Mária, Szilágyi N. Zsuzsa, Románszki Loránd.
A XI. MÁTYÁS NAPOK mérföldkô a Társaság életében. Fôleg azért, mert ezt önálló jogi személyként rendezzük. A gyermekprogramok közül — amelyek 1996 és 1999 között az Agape Életvédô Alapítvány égisze alatt futottak, majd a dr. Kónya-házaspárral felmerült konfliktus miatt befagytak — a "PIMPIMPÁRÉ, interaktív játékos/zenés kiszállások gyermekekhez" címet viselô részt visszavettük. Ezt ugyanis az amaryllis–fiatalokkal közösen valósítjuk meg.
A 2002 októberében, a Fadrusz Napok alkalmából kapott díjat úgy tekintjük, mint évtizedes közös munkánk elismerését, amelyet barátaink és kolozsvári (polgár)társaink tengernyi jóindulata övez. Mindnyájan tudjuk és érezzük, hogy alapvetô emberi jogainkban vagyunk korlátozva, amikor egy muzeális értékû királyi szülôházba nem léphetünk be szabadon (zavarjuk ugyanis egy felsôfokú tanintézmény belsô rendjét és munkáját...). A most induló XI. Mátyás Napok is mindnyájunk alkotása és ünnepe: védôgyûrû mindazon érték körül, melyet Fadrusz János gyönyörû alkotása képvisel.
ma 11,30 órakor kezdôdô ünnepélyes megnyitóját és a délutáni A reformáció — a szellemtörténet reneszánsz stációja címû zenés körsétát követôen szombaton 16 órakor a Vox turturis kamarakórus hangversenyét hallgathatják meg a kolozsmonostori Kálvária templomban. Vasárnap 11 órakor ünnepi istentisztelet a Protestáns Teológia dísztermében, 17 órától pedig a gyermekeké a fôszerep Mátyás király szülôházában. A részletes programot szerdai lapszámunkban ismertettük.
Február 24-én, hétfôn — DIES HEBRAEUS. 17 órakor a Tranzit Házban a következô elôadások hangzanak el: Kallós Miklós Gondolatok a humanizmusról; Ana Maria Caloianu Zsidók Mátyás király országában; Szilágyi Júlia Ki kapta a Nobel-díjat. Kôbe zárt múlt címmel ismét megtekinthetôk Eli Salamon kolozsvári zsidó épületekrôl készített rajzai. Énekel a Halmos Katalin vezette Talmud Tora kórus, muzsikál a Mazel Tov klezmer zenekar, Vasile Socea vezetésével. Házigazda a Kolozsvári Zsidó Hitközség. Gasztronómia jiddis ízekben.
A Mátyás Napok további programját következô lapszámainkban folyamatosan közöljük.
Több mint száztagú gyermekkar és 50 tagú felnôtt- és gyermekzenekar mûködik közre a Kolozsvári Állami Magyar Színház soron következô,
A vasárnapi iskola, avagy Noé bárkája címet viselô nagytermi elôadásában. A nagyszabású vállalkozás két külön egységre oszlik, az elsô részben a Visky András — Selmeczi György író-zeneszerzôpáros jegyezte A vasárnapi iskola látható — ôsbemutatóként —, amelynek mûfaja zenés misztériumjáték, és összefoglalja az emberiség történetét az elsô gyermek megszületésétôl az elsô gyilkosságon át a város megalakulásáig.
Az elôadás második része Benjamin Britten (1913–1976) kortárs brit zeneszerzô az özönvíz témáját feldolgozó Noé bárkája címû gyermekoperája, amelyet a szerzô egy középkori misztériumjáték alapján írt, megôrizve annak jellegzetességeit: a közösségi erôbôl megszületett és közösségi élményre épülô szerkezetét, gyakran e világi humorát.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata mellett az elôadás közremûködôi között kolozsvári általános és középiskolás diákokat találunk, akik tanáraik vezetésével aktívan kapcsolódhattak be a színpadi szereplés zenei és színházi alkotófolyamatába. Az elôadás szereplôi: Csíky András, Salat Lehel / Bogdán Zsolt, Kali Andrea, Laczkó Vass Róbert, Molnár Levente, Keresztes Attila, Fodor Edina, Vindis Andrea, Kézdi Imola, Albert Júlia, Panek Kati, Gajzágó Zsuzsa, Ambrus Emese. Az elôadás színpadi terét Ferencz István és Nagy Endre, látványvilágát Emmanuel Pastor és Venczel Attila tervezte. Koreográfus Könczei Árpád, a rendezô munkatársa Mányoki László. Az elôadás zenei vezetôje és karmestere Incze G. Katalin, rendezte és a bemutatót vezényli Selmeczi György.
A produkció létrejöttét támogatta a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Promod Kft.
A bemutatóra vasárnap, február 23-án este 7 órai kezdettel kerül sor, az elôadásra érvényes a Kótsi-Patkó János — bemutató bérlet.
Színes, francia-német vígjáték, 106 perc, 2002. Rendezte: Alain Chabat. Szereplôk: Monica Bellucci, Gerard Depardieu, Christian Clavier, Jamel Debbouze, Alain Chabat.
Végre egy könnyed, kedves, kacagtató vígjáték az akciódömping közepette! Aki olvasta a két gall hôs történeteit feldolgozó képregényeket, és látta az elôzô filmeket, az most is biztosra mehet, és nem fog csalódni. De ha véletlenül valaki most hall elôször Asterixrôl és Obelixrôl, az is bátran beülhet a moziba, és garantáltan végigkacagja mind a 106 percet.
A kezdô képkockákon Julius Cézár, minden népek legnagyobb uralkodója épp a bájos uralkodónôt, Kleopátrát froclizza amiatt, hogy az egyiptomi nép nem annyira életrevaló, mint a dicsôséges római. Persze, a királynô ezt zokon veszi, ráadásul nem csak hiúságában, hanem érzelmeiben is megbántva érzi magát, hiszen a nagy Cézár nem csak Egyiptomot igázta le, hanem Kleopátra szívét is. Néhány váza azért összetörik, amíg a királynô kitalálja, mivel is bûvölje el az imperátort. Majd megszületik a nagy terv: palotát épített Cézárnak, olyan pompásat, amilyenhez foghatót még otthon, Rómában sem mondhat magáénak a nagy császár, ráadásul pedig mindezt három hónap leforgása alatt. A könnyelmû ígéretet tettekre váltani nem is olyan egyszerû, hiszen a munkálatok éveket igényelnek. Edifis, a fiatal építész kapja harci feladatul a kivitelezést, és a fenyegetést is, amely szerint krokodileledel válik belôle, ha idôben el nem készül. Itt már csak a csoda segíthet, vagy legalábbis egy kis varázserô. Ilyennel pedig csak néhány gall druida rendelkezik. Asterix, Obelix és Panoramix beszállnak tehát az építkezésbe, miközben hihetetlen kalandokba keverednek. Letörik a szfinx orra, megalakul a munkások szakszervezete, a kalózok önmagukat süllyesztik el, a palota pedig, hála a varázsitalnak, idôre elkészülni látszik.
Persze, addig még le kell gyôzni néhány ellenséget, a fôgonoszokat, a megbizatásból kisemmizett építészt, aki nagyon szeretné a krokodilok állkapcsai között viszontlátni fiatal vetélytársát. Ketten vívják meg a végsô küzdelmet, egy Mátrix-paródiának is beillô helyzetben. Egészében, a film elég sok XXI: századi elemet tartalmaz annak ellenére, hogy Kr. e. 52-ben járunk…
Cserey Erzsi, aki Robert De Nirónak és Woody Allennek is volt már filmbéli partnere, most Szabó Sándorral, a Milka lila tehenének "szülôatyjával", Fischer Istvánnal, az ARD német közszolgálati tévéadó kulturális fômunkatársával, dr. Horváth-Militicsi Szabolccsal, a gaboni Dr. Albert Schweitzer Kórház belgyógyászával és Szôcs Klárival, a torontói Arany János Magyar Iskola igazgatónôjével együtt szerepel a MON, MagyarOnline.net (www.magyaronline.net) külföldön élô látogatóinak, fórumtagjainak társaságában. A honlap szerkesztôi maguk is külföldön élô magyarok. A fiókszerkesztôségek Bostonban, Buenos Airesben, Berlinben, Linzben, Los Angelesben, Majna-Frankfurtban, Montrealban, New Yorkban és Seattle-ben vannak.
A holland Edwin van Schie Budapesten diákként annyira beleszeretett a magyar nyelvbe, hogy vasszorgalommal megtanulta, majd Hollandiában magyar nyelviskolát nyitott, magyar nyelvkönyveket írt, és kétnyelvû magazint is alapított.
A MON kincsestára az ilyen történeteknek.
Catherine Gyarmathy-Amherd, Magyarország müncheni fôkonzuljának felesége is szerelembôl tanult meg magyarul, "Bár Catherine a nevem, nagyon szeretem, ha Katinak, Katinkának, Katókának, Katikának neveznek. Ilyenkor melegséget érzek a szívem táján, mert úgy érzem, szeretnek engem a magyarok. Miként én is szeretem ôket."Ki hitte volna, hogy vannak, akik nem magyarok, mégis egy kicsit azok akarnak lenni!?
Sok millió olyan született magyar él a világban szétszórva, akik mindenáron magyarok akarnak maradni. Hemmer Gizella, akit a szerelem csalt Németországba, elhatározta, hogy Zemlényi Zoltán Hoppárézimi! címû könyve által ismerteti meg a németeket a magyar kultúrával. Lányával együtt nemcsak lefordították a mások által lefordíthatatlannak tartott könyvet, de könyvkiadó vállalatot is alapítottak, hogy a fordítás megjelenhessen.
A MON fölkarolja az olyan kezdeményezéseket, mint a Kazahsztáni Magyarok Kulturális Szövetsége, amely naponta küzd az életben maradásért — támogatás, nyilvánosság hiányában. A Kazahsztánban élô magyarok — jobbára az I. világháborús hadifoglyok leszármazottai — kis diaszpórába tömörülve próbálják életben tartani a magyar nyelvet, és létezésükre felhívni az óhaza figyelmét.
Nem csak az anyagi segítség, illetve Magyarország támogatása hiányzik a magyar azonosság megôrzésére tett erôfeszítések sikeréhez. Hiányzik az olyan átfogó program, amelyhez kapcsolódva a szervezetek tudomást szereznének egymásról és segítenék egymást a fejlôdésben, a magyar szellemiség és kultúra életben tartásában. Az Argentin Magyar Intézmények Szövetsége, a Bosznia-Hercegovinai Magyar Polgári Egyesület, a bostoni Bartók Béla Magyar Iskola vagy a kanadai Magyar Krónika is példái a mintegy ezer, hagyományôrzô kezdeményezésnek. Az ilyen vállalkozások összefogására alakult a MON, az elsô, Kárpát-medencén kívüli internetes fórum.
A MagyarOnline.net munkatársainak írásai magyarokat érintô kérdéseket feszegetnek. A MON Fórumán is megvitatott cikkek nagy visszhangot keltenek, elvégre sokféle véleményt, tapasztalatot képviselnek a hazánk határain kívül élô magyar testvéreink. Magyarországi és külföldi lapok is rendszeresen átvesznek, idéznek, ezekbôl a véleményekbôl.
Természetesen az egyik legvitatottabb kérdés: hogyan maradjunk magyarok? A Hogyan tanítsuk magyarul írni-olvasni gyerekeinket?, a Magyarként külföldön, külföldiként otthon, vagy a Beilleszkedés témákhoz különösen sokan hozzászólnak, elmondják tapasztalataikat nemcsak a Fórum olvasói, hanem nyugati közösségek vezetôi, értelmiségiek is. A Mit jelent magyarnak lenni? pályázatra szép számmal neveztek be, és örvendetesen sok díjat ajánlottak fel a gyôzteseknek.
Legyenek azok New York felhôkarcolói, a San Diegó-i tengerpart, a seattle-i Space Needle, vagy a finn hómezôk, amit az ablakon kinézve lát, a magyar szóra egyaránt felkapja a fejét az, aki évtizedekkel ezelôtt hagyta el szülôföldjét, netán az óhazától távol született, csakúgy, mint az, akit munka, szerelem, netán puszta kalandvágy csalt el otthonról. A magyar azonosság megôrzése életkortól és földrajzi helytôl függetlenül mindannyiuk szívügye.
Persze, más külföldre települt magyarnak lenni, mint kivándorolt magyarok leszármazottjaként élni valahol a világban. Egyik esetben sem könnyû úgy beilleszkedni, élni, hogy közben az ember föl ne adja a saját, vagy szülei nemzeti hagyományait, identitását. Ráadásul az elsô nemzedéki szórványság gondjai újratermelôdnek az újonnan letelepedett magyarokban.
Hárommillió magyar él a Kárpát-medencén kívül hárommillió különbözô okból. Csak Nyugat-Európában negyedmillióan, az Egyesült Államokban majd’ másfél millióra teszik számukat a hivatalos adatok. A Dél-Amerikában élô magyarok száma — helyi becslés szerint — közelít a százezerhez. További magyar diaszpórák léteznek Izraelben, Ausztráliában, Afrikában, ázsiai országokban. Hárommillió oka van tehát annak, amiért a MON önkéntes csapata már majd egy éve lelkesen dolgozik, hogy a fizikai határokat másodlagossá téve, állandó találkozási pontot teremtsen magyar ajkú honfitársainak, az ôket magukba tömörítô közösségeknek.
Már hetven magyar szervezet tagja a MagyarOnline.net-nek. Riportok készültek a szervezetek vezetôivel, rendszeresen beszámol az általuk vezetett közösségek munkájáról. A cikkek a MagyarOnline.net címlapján, archívumában olvashatók, a Szervezeti Ismertetô országok szerint tartalmaz információkat a Finnországi Magyarok Egyesületérôl, a párizsi Magyar Katolikus Misszióról, vagy a Svédországi Magyar Ifjak Társaságáról és a többiekrôl.
Külföldi magyar kezdeményezés a MON Baráti Közösség kéthetente megjelenô hírlevele is, amely e-mail útján tudósít a világ számos pontján történt magyar vonatkozású eseményrôl, felhívásokról, friss hírekrôl. A hírlevélre bárki pillanatok alatt feliratkozhat a http://groups.yahoo.com/group/magyaronlinenet/ oldalon, vagy a MagyarOnline.net szerkesztôségének címén.
Az áprilisban megjelenô MagyarOnline.net évkönyv az elsô esztendô sikereit foglalja össze. Fényképes riportokban tudósít magyar vonatkozású eseményekrôl, négyszáz magyar szervezetrôl, külföldön élô magyarokról. Lesznek még benne színes hírek, válogatás a pályázatokra beérkezett cikkekbôl, továbbá meglepetések.
Olvasókból és íróból beszélgetô társak válnak a MagyarOnline.net-en. A beszélgetésekbôl találkozások, a találkozásokból életre szóló barátságok köttetnek. Sokan azért kapcsolódnak a MON-ra, hogy a környékükön mûködô magyar szervezetet találjanak. Mások a Fórumon, a csevegôszobában a nyelvet gyakorolják, a külföldi honfitársaikról és közösségekrôl szóló cikkeket olvasgatják.
"Elszórtan élünk a világ minden táján, de a több ezer kilométerek eltûntek, mert napi kapcsolatban tudunk lenni egymással — írja egy Los Angeles-i magyar olvasó. — Japántól Kanadáig, Svédországtól Ausztráliáig. Ez több, mint amirôl akár 5–10 évvel ezelôtt is álmodhattunk volna. Emberséges, ôszinte törekvés egymás megértésére, megsegítésére, ez jellemzi leginkább a MagyarOnline.net Fórumát. A jövôben is mindent megteszek, hogy ez így maradjon. Nem véletlen, hogy naponta egyre többen csatlakoznak hozzánk a világ minden tájáról."
Egy kolozsvári befektetôi hivatal vezetôje mesélte a minap, hogy saját maga tapasztalta Japánban: ha a közszállítási vállalat buszának az elôírás szerint 10 óra 3 perckor kell a megállóba érkeznie, akkor mérget lehet rá venni, hogy az 10 óra 3 perckor ott is lesz. De arra is, hogy a sofôr egyetlen másodpercet sem totolyázik a megállóban, nem kezd tereferélni semmilyen ismerôs utassal vagy kollégával. Az is igaz, hogy az utasoknak nem kell tolonganiuk, türelmetlenkedniük, hiszen gyorsan érkezik a következô jármû... Elvárják egymástól a precizitást, és ennek betarthatósága végett idejében értesítenek minden érintettet a változást hozó tudnivalókról. És ez a pontosság érvényes az egész társadalomra. Ha valakivel megbeszéltél egy találkát, és nem vagy ott idôben, az illetô egy perc után pardon nélkül továbbáll. "Pontosabbak, mint a németek, pedig azok aztán a precizitás mintaképei" — mondta emberem.
Rögtön a romániai íratlan, de "kötelezôen" betartott szabályra, a negyedórányi késlekedésre gondoltam, ami nélkül a mioritikus tájakon egyetlen hivatalos rendezvény sem képzelhetô el. És ezt a balkáni lezserkedést amolyan eredeti "valahicummá" léptették elô, még büszkék is rá, hogy vidékünkön mennyi mindenrôl nem lehet lekésni az átlagembernek. Hogy a sok-sok negyedórányi üresjárat, az idôveszteségbôl származó kellemetlenségen túl, mennyire sértô azokra nézve, akik szó szerint értik az idôpontot és tartják magukat hozzá, az a többséget egyszerûen nem érdekli. A dolog szomorúbb része, hogy ebben a tekintetben a romániai magyarok is régóta átvették a stílust, ilyen értelemben a beolvadásunk már beteljesedett.
Pedig roppant egyszerû lenne fellépni a jelenség ellen: ha a különbözô rendezvények szervezôi betartanák a kitûzött idôpontokat, a késôk néhányszori ráfázás után kénytelenek lennének megszokni a pontosságot. Ami közvetve jótékonyan hatna ki az egész társadalomra, beleértve a jogállamiság által megkövetelt játékszabályok gyakorlati betartását is. Pontosságra való törekvés nélkül nincs keresnivalónk a civilizált világban. Az európai uniós, olykor túlzottan részletesnek tûnô elôírások számonkérésének kezdete lesz majd az a keserû pillanat, amikor ez az ország belátja, hogy jobb lett volna idejében hozzászoknia a természeteshez.
Mondhatnánk azt is: nem erôszak a disznótor. Vagy pedig, hogy Dél-Amerikában a pontatlanságot nem negyedórában, hanem órákban mérik, és hogy az ott senkinek sem szúr szemet. Válaszul csupán csak azt kell megnézni, hol tartanak most, a 21. században, e déli népek...
Amikor nálunk is a negyedórányi késés mellôzésével kezdôdik egy kulturális elôadás vagy politikai gyûlés, akkor elmondhatjuk, hogy megvan bennünk a szándék a jó munkavégzésre. Hiszen a pontos rajtolás már a munka részét képezi. Azokban a negyedórákban tükrözôdik életszínvonalbeli lemaradásunk, a haladáshoz való hozzáállásunk. Pedig megszüntetésük még pénzbe sem kerülne...
Végül is, mi szükség van köz- és mindennapi életünkben az úgynevezett civil szférára, civil társadalomra? Ha jól belegondolunk, hát semmi. Legfennebb, esetleg... semmi. Mert, ugyebár, van már nekünk egy társadalmunk: a romániai egységes, oszthatatlan, becsületesen centralizált, kézben tartott s gondosan felügyelt társadalom. S abban mind benne vagyunk. Abba mind beleférünk. Abban mind jól érezzük magunkat. Akkor meg minek még egy, az úgynevezett civil? Na, ugye! Meg aztán mi is ez a civil szféra, civil társadalom? Egy csomó egyesület, alapítvány, társaság, miegymás. S mit csinálnak ezerszám? Szerveznek, önszervezôdnek, rendezvényeket bonyolítanak, tanácskoznak, eszmét cserélnek, kerekasztaloznak és gondolkodnak, rájönnek, kifogásolnak, kezdeményeznek, "alternatíváznak". Túlmenôen azon, hogy minden szervezkedés, minden ennek-annak a szervezése gyanús; s eltekintve attól, hogy aki gondolkodik, azt nem lehet maszlagolni, kellôképpen manipulálni; és, ugyebár, akit nem lehet mindennel beetetni, megnyugtatóan manipulálni, az észreveszi a mindenbôl kilógó és mindenbe belelógó lólábat, következésképpen veszélyessé is válhat, valahol, valamikor, valamiben, bárhol, bármikor — nos, mindezektôl eltekintve, már csak azért is fölösleges a civil szféra, a civil társadalom, a mindenféle "keresgélés", mert van egy országló Vezetésünk, amely mindent tud, mindent megszervez, mindent kigondol és meggondol helyettünk is, mindent irányít, felügyel, kordában tart. És mindezt teszi a sokszínû, sok irányban érdeklôdô, sok mindent másként látó, s akaró "civilekkel" ellentétben, egységesen, határozottan, egyszínûen. Mert egységben az erô. Nincs, egyáltalán nincs hát szükség civil társadalomra is! Persze, ezt nem lehet így kimondani, mert nem "eurokomfort"; márpedig a mi Nagy és Egységesen Egyszínûvé váló igazi, rendes, szervezett társadalmunk s országló Vezetésünk nagyon kényes az eurokomfortosságra. Mint olvasom, az eurokomfortossá, eurokompatibilissá válásunk újabb vívmánya az is, hogy ha van rádióm, ha nincs tévém, a rádió és tévé "adót" fizetnem kell.
Abban a bizonyos Európában, állítólag, ez már így megyen. Jelesül úgy, hogy a polgárnak mindenért adót kell fizetnie, ami neki ugyan nincs, de a Vezetés úgy gondolja hogy kellene legyen. Rádióm nincs, de illene, hogy legyen, hát fizessem az illetéket. (A televíziós készülékkel dettó.) Maholnap helikopter- és jachtadót is fizetnünk kell, mert illene, hogy legyen ez is, az is — eurokompatibilitásos megfontolásból.
A civil egyesületeknek, szervezôdéseknek pedig kimondottan ajánlatos, sôt, kötelezô az eurokomfortosság és kompatibilitás! Ezért kell havonta nyolcszázezer lejeket leperkálni, ha létezni akarnak. Hogy a legtöbbjének se rádiója, se tévéje, s nem fogja futni az évi circa tízmillióra? Kinek fáj. Pártunknak és kormányunknak nem. Hiszen épp ezért hozta ezt a kormányrendeletet. Hogy a sarjadzó civil szférát csírájában eltapossa, euronormákra hivatkozva.
Bügyürke úr, a sarki cipész viszont nagyot nyer a kormányrendeleten. Szintre kerül! Elôször is a legfelsôbb vállalkozói szintre, lévén, hogy ô is ugyanannyit fizet — tízmilliót —, mint, mondjuk, a legnagyobb szeszgyárak vagy a Dacia gépkocsigyár. Tévé- és rádióilleték tekintetében tehát országos jelentôségû "nagyvállalkozás" lett az egyszemélyes cipôjavítója, itt a sarkon, a félszuterénben. Ettôl aztán újabb "szintre" kerül, vagyis a "földszintre", magyarabbul: a padlóra; végleg!
Hogy Bügyürke úr, a sarki "nagyvállalkozó" cipész a félszuterénben az évi tízmilliós tévé- és rádióilletéktôl eurokomfortabb lesz-e, avagy csak a nyomorral válik teljes mértékben kompatibilissá, "összeférhetôvé"? — nem tudom. De azt igen, hogy a román közszolgálati rádió és televízió ezután nyugodtan emelheti alkalmazottai és fôleg igazgatótanácsosai fizetését, lesz amibôl. Ôk biztosan eurokomfortosulnak.
Az Európai Unió bôvítési folyamata nem zárul le mindaddig, amíg Románia nem válik a közösség tagjává, azonban a 2007-es csatlakozási idôpont érvényben maradása attól függ, hogy a kormány képes lesz-e folytatni a belsô reformokat, jelentette ki csütörtökön Günther Verheugen, az EU bôvítési fôbiztosa.
Verheugen rámutatott: a tagjelölt államok felvétele az Európa Tanács helsinki és koppenhágai értekezletén megfogalmazott elvek szerint történik, és minden tagország számára azonos jogokat, illetve kötelezettségeket feltételez.
A fôbiztos szerint az Európai Bizottság jövôre várhatóan elvégzi a csatlakozási feltételek romániai teljesítettségének végsô elemzését, így 2004 decemberében döntés születhet a csatlakozási tárgyalások lezárásáról.
"Ez a legderûlátóbb forgatókönyv. A probléma az, hogy nem tudjuk, mikor jár le az Európai Bizottság jelenlegi mandátuma", mondta Günther Verheugen.
A bôvítési biztos szerint Romániában idén kialakulhat a mûködôképes piacgazdaság, mivel a román gazdaság "feljôdési tendenciája" pozitív.
Adrian Nãstase kormányfô és Günther Verheugen a Victoria Palotában találkoztak, ahol elemezték a román csatlakozási folyamat fejleményeit. Az európai diplomata részt vett a heti kormányülésen is, és tájékozódott a gazdasági és közigazgatási reformok felgyorsítására hozott kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban.
A találkozó végén Nãstase kijelentette: Románia a jövô év folyamán le kívánja zárni a csatlakozási tárgyalásokat. Ugyanakkor utalt Jacques Chirac francia elnök nemrégiben tett kijelentéseire is. Chiracbírálta a leendô EU-tagok amerikabarát álláspontját. Nãstase elmondta, Románia megérti Franciaország csalódását az iraki válság alakulása kapcsán, majd hozzátette, nem hiszi, hogy a francia államfô erre vonatkozó kijelentéseit túl kellene reagálni.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy Románia értékeli az integrációs folyamat során nyújtott francia segítséget, azonban Romániának, mint minden más európai országnak, jogában áll megvédeni saját külpolitkai érdekeit. Megjegyezte: a Párizs és Washington közti kommunikáció mûködése nem az uniós tagjelöltektôl függ.
Az RMDSZ szokásos bukaresti sajtóértekezletén tegnap Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy ma, 15 órai kezdettel, a marosvásárhelyi Szövetségi Elnöki Hivatalban az RMDSZ módosított Alapszabályzatának értelmében a Platformok Konzultatív Tanácsának alakuló ülésére kerül sor, szombat délelôtt pedig a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa ülésezik. A TEKT napirendi pontjai között kiemelt helyet foglalnak el a megyei tisztújításokkal, illetve a belsô választások megrendezésével (május 31-i határidôvel) kapcsolatos teendôk.
Markó részletesen ismertette az SZDP-vel aláírt együttmûködési megállapodás tartalmát, és kitért a megállapodáshoz tartozó két mellékletre is. Hangsúlyozta, hogy a dokumentum összeállításakor nagy hangsúlyt fektettek a romániai magyar kisebbség sajátos problémáira. Ennek értelmében a 2003-as együttmûködés megvalósítandó pontjai között jelentôs helyet foglal el a magyar nemzetiségû szakemberek jelenléte az állami, területi, helyi és kulturálisintézményekben. A 2003–2004-es egyetemi év kezdetétôl két új kar, egy humán-, illetve egy természettudományi kar létrehozása szerepel a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem keretén belül. A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen sor kerül a beiskoláztatási szám meghatározására 2003. április 4-i határidôvel. A protokollumban szerepel továbbá a tulajdonkérdés rendezése, a termôföldek és erdôk visszaszolgáltatásának befejezése, valamint a birtoklevelek kiállítása 2003. december végéig, valamint az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény életbe léptetése. A megállapodás értelmében a kormány támogatja a felekezeti iskolák további mûködését, valamint új egyházi tanintézmények létrehozását is. Ugyanakkor prioritásként határozták meg az Erdélyen áthaladó autópálya és gyorsforgalmi útrendszer megépítését, Bors–Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó nyomvonalán.
A kétoldali megállapodás mellékleteirôl szólva Markó Béla elmondta, hogy ezek az erdélyi megyék infrastrukturális fejlesztésével, valamint olyan szociális kérdésekkel foglalkoznak, mint például a termelôszövetkezeti nyugdíjak ügyének megoldása. Ugyanakkor kifejtette, hogy az olyan problémákban, mint a régiófejlesztés, a termôföldek és erdôk visszaszolgáltatása, közösségi javak, valamint az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény életbe léptetése, vagy az ifjúságpolitika, mindvégig konzultálni fognak a kormánypárttal.
A sajtóértekezlet második felében Kelemen Hunor az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó 2003. évi 30 számú kormányrendelet visszásságairól beszélt.
Adrian Nãstase, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke szerda éjjel kijelentette: a párt helyi területeinek vezetôivel folytatott megbeszélések célja nem az, hogy "vért" mutasson a médiának, a korrupció pedig csak az egyik a felvetett kérdések közül.
A kormánypárt elnöke elmondta, a találkozókon azt vizsgálták, hogy a területi szervezetek mennyire készültek fel a választási kampányra.
Arra a kérdésre, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség tájékoztatta-e a vizsgálat alatt álló pártvezetôkrôl, Nãstase leszögezte: az SZDP és a Korrupcióellenes Ügyészség nem alkot "vegyesvállalatot", az Ügyészségnek pedig nem kötelessége tájékoztatni a pártot egyetlen párttag ellen indított vizsgálatról sem.
Az SZDP vezetése hétfôn újra találkozik a területi szervezetek képviselôivel.
Tôkés László szerint a határon túli magyarság anyaországi támogatását illetôen szerkezeti, szemléleti és nagyságrendbeli változásra lenne szükség. Errôl csütörtökön, Semjén Zsolt országgyûlési képviselôvel (Fidesz), az elôzô kormány egyházügyi helyettes államtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatóján beszélt Budapesten.
Tôkés László hangsúlyozta, hogy a támogatásnak normatív jellegûnek kell lennie, növelni szükséges az elosztás nyilvánosságát, s nem szabad, hogy a politikának közvetlen beleszólása legyen a nemzeti érdekeket szolgáló források elosztásába.
Véleménye szerint a határon túli magyarság tavalyi, összességében 10 milliárd forint körüli támogatása "kerekítési hibaszázaléknak is felfogható" a magyar költségvetés 6300 milliárd forintos kiadási fôösszegéhez képest, s mára kijelenthetô: a kedvezménytörvény végrehajtása megtorpant.
Bocsánatkérésre kötelezte szerdán az illetékes bíróság a Boroskisjenôben megjelenô Informatia Ineului hetilapot, magyarellenes viccek közlése miatt. A lapot az RMDSZ Arad megyei szervezete perelte be. Az RMDSZ a diszkrimináció tilalmáról szóló törvényre hivatkozott, mivel ez kimondja: a romániai sajtóban tilos a nemzeteket gyalázó vagy kigúnyoló írások megjelentetése.
A bíróság ugyanakkor elutasította az RMDSZ azon kérését, hogy az Informatia Ineului kiadójának tulajdonosa fizessen egymilliárd lejes kárpótlást a szövetségnek. Búza Gábor ügyvéd tájékoztatása szerint az RMDSZ megfellebbezi a bírósági határozatot az aradi törvényszéken.
Azt is elmondta, a bocsánatkérés már megtörtént, ugyanis a hetilap két legutóbbi számának elsô oldalán is megjelent egy-egy, a magyarságot megkövetô szöveg.
Amennyiben vasárnap tartanák a választásokat, a jelenlegi Szociáldemokrata Párt szerezné meg a parlamenti többséget, az államfô-jelöltek népszerûségi jegyzékén pedig Adrian Nãstase vezet — derül ki az INSOMAR közvélemény-kutatási intézet csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérésébôl. A megkérdezettek többsége úgy véli, egyes minisztériumokat fel kellene számolni, mintegy fele azt gondolja, hogy életszínvonala jövôre sem változik.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és Adrian Nãstase 51, illetve 35 százalékkal vezeti a választási opciók listáját, derül ki az INSOMAR felmérésébôl. Az SZDP-t a Nemzeti Liberális Párt (NLP) 14 százalékkal, a Demokrata Párt (DP) 13 százalékkal, a Nagy-Románia Párt (NRP) 10 százalékkal, az RMDSZ pedig 5 százalékkal követi. Szavazás esetén a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) a voksok 1 százalékát kapná.
A lehetséges államfô-jelöltek népszerûségi listáját Adrian Nãstase vezeti, 17 százalékkal. Annak ellenére, hogy nem jelöltetheti magát, Ion Iliescura is ugyanennyien szavaznának. További rangsor: Theodor Stolojan (16%), Traian Bãsescu (12%), C.V. Tudor (10%), más politikai személyiség (6%).
A megkérdezettek 54 százaléka nagy és igen nagy mértékben megbízik Ion Iliescuban. Az államfôt Adrian Nãstase (51%), Mircea Geoanã (45%), Traian Bãsescu (37%), Theodor Stolojan (34%), C.V. Tudor (18%), Nicolae Vãcãroiu (13%), Markó Béla (10%), Valer Dorneanu (10%), Dan Voiculescu (9%), Victor Ciorbea (8%) és Varujan Vosganian (8%) követi.
A politikai pártokba vetett bizalom toplistáját az SZDP vezeti 45 százalékkal. A kormánypárt után az NLP és a DP következik 24 százalékkal. Az NRP erdeménye 18 százalék, az RMDSZ 8 százalékot és a Román Humanista Párt (RHP) 7 százalékot kapna.
A január 28–február 2 idôszakban végzett felmérés kimutatta: a lakosság 58 százaléka szerint bizonyos szaktárcákat meg kellene szüntetni. Érdekes megjegyezni, hogy a megkérdezettek 39 százaléka elégedett a kabinet szerkezetével, míg 33 százalék szerint a jelenlegi kormányt teljesen meg kell újítani.
A legnépszerûbb a külügyminisztérium (46%). A Mircea Geoanã vezette tárcát a honvédelmi (12%), a turisztikai (9%), az oktatásügyi (7%), a belügyi (6%), a földmûvelésügyi (3%), az igazságügyi (2%) minisztérium követi a népszerûségi jegyzéken. Ezzel szemben az igazságügy-minisztérium tevékenységével a megkérdezettek 25 százaléka elégedetlen, ezt követi az egészségügyi (21%), a földmûvelésügyi (13%), a belügyi (11%), a pénzügyi (7%), a munkaügyi (5%), az oktatásügyi (5%), az iparügyi (4%) tárca.
A jelenlegi és az elôzô kormányzatok elsô két évét összehasonlítva a megkérdezettek 34 százaléka meglehetôsen elégedett a Nãstase-kabinet tevékenységével. Tíz százalék teljes mértékben elégedetlen a kormány eddigi munkájával.
Az alanyok 41 százaléka úgy gondolja, hogy a jövô évben is a jelenlegi életszínvonalon él majd, 32 százalék pedig jobb életszínvonalat jósol magának, 15 százalék úgy véli, rosszabbul fog élni, csupán 3,3 százalék gondolja, hogy életszínvonala sokkal magasabb lesz, derül ki a felmérésbôl.
Az elôzô év azonos idôszakához viszonyítva 30,3 százalék gondolja úgy, hogy rosszabbul fog élni.
George Bush amerikai elnök telefonon beszélt Tony Blair brit miniszterelnökkel az ENSZ Biztonsági Tanácsának arról a készülô határozatáról, amelyben ultimátumot intéznének Bagdadhoz az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelésével kapcsolatban. Sean McCormack washingtoni fehér házi szóvivô szerda este elmondta, hogy a két vezetô politikus mintegy harminc percen keresztül beszélt, de beszélgetésük tartalmáról nem közölt részleteket.
Közben Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenôreinek vezetôje követeli, hogy Irak számolja fel al-Szamud-2 típusú rakétáit, mivel hatótávolságuk meghaladja az ENSZ Biztonsági Tanácsa által megszabott 150 kilométert. Diplomáciai forrásokból szerdán kiszivárgott, hogy Hans Blix, az ENSZ Felügyeleti, Vizsgálati és Ellenôrzési Bizottságának (UNMOVIC) vezetôje ezt levélben fogja követelni a bagdadi hatóságoktól, miután az ellenôrök befejezik a rakéták ügyében a helyszíni szemléiket.
Az iraki válság jelenlegi szakaszában Oroszország nem támogatna egy Bagdad elleni katonai akcióra felhatalmazást adó biztonsági tanácsi határozatot — mondta csütörtökön Jurij Fedotov orosz külügyminiszter-helyettes. Moszkva ugyanakkor nem zárja ki, hogy megszavazzon egy olyan Irakkal kapcsolatos ENSZ BT-határozatot, amely a fegyverzetellenôrök munkáját támogatja — jelentette ki Fedotov, hozzáfûzve, hogy "eddig senki sem nyújtott be a Biztonsági Tanácshoz újabb határozat-tervezetet Irak ügyében — fûzte hozzá.
Oroszország nem látja szükségét egy újabb határozat elfogadásának a már meglévô két határozaton — az 1441-es és az 1284-es számún — túl.
Ezek a dokumentumok elegendôek ahhoz, hogy a fegyverzetellenôrök hatékonyan tegyenek eleget a számukra biztosított megbízásnak — mondta az orosz politikus.
Csütörtökön délben ünnepélyes keretek között felavatták a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül mûködô Befektetéseket Támogató Központot. Az eseményen a felsôfokú oktatási intézmény képviselôi és helyi hivatalos személyek vettek részt.
A Közgazdaságtani, a Business és az Európai Tanulmányok kar összefogásával létrejött szervezet célja a befektetési lehetôségek elemzése és tanácsadás azok számára, akik vállalkozást szeretnének indítani. Ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy a cégek a központ közbenjárásával képezzék ki szakembereiket. A központ jó kapcsolatot kíván kialakítani a kereskedelmi és iparkamarával. További információk: 405300, valamint sfaff@staff.ubbcluj.ro
Az egyetem szenátusa két hónappal ezelôtt döntött a Befektetéseket Támogató Központ létrehozásáról.
avagy Egészséget az életnek jelszóval tart rendezvényt az egészséges életmódról a Kolozs megyei Egészségügyi Igazgatóság és az Egészség és Mértékletesség Egyesület február 23. és március 2. között a Béke téri Diákmûvelôdési Házban, du. 4 és este 7 óra között. A programok keretében megmérhetik vérnyomásukat, a vércukor- és koleszterinszintet, megtudhatják testük zsírtartalmát, szívük egészségi állapotát, kiállítást tekinthetnek meg és elôadásokat hallgathatnak meg az egészséges életvitelrôl. A belépés díjtalan. Az elôadások naponta 18 órától kezdôdnek a következô program szerint: február 23-án, vasárnap: dr. Szentágotai T. Lóránt: Rozzant étel — rokkant ember; február 24-én, hétfôn: dr. Szentágotai T. Lóránt: Legyen szíve — szívügye; február 25-én, kedden: dr. Rednik Beatrix: Gyôzelem a stressz felett; február 26-án, szerdán: dr. Szentágotai T. Lóránt: Súly(os) gond — Tömegoszlatás; február 27-én, csütörtökön: dr. Szöcs Ottó: Mozogni csak gyalog érdemes; február 28-án, pénteken: dr. Szentágotai T. Lóránt: Függô játszma — igyunk többet; március 1-jén, szombaton: dr. Szentágotai T. Lóránt: Létezésed étkezésed — megszelidíthetô rák, és március 2-án, vasárnap: dr. Szentágotai T. Lóránt: Kortalanság kora.
Szerdán reggel a Széchenyi téri piacon a következô árakat jegyezhettük fel: tojás — 2000 lej/db, paszuly — 30 ezer lej/kg, fokhagyma — 40 ezer lej/kg vagy 3-5000 lej/fej, hagyma — 25 ezer lej/kg, burgonya — 10 ezer lej/kg, alma — 14-15 ezer lej/kg.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület biológusai és a Román Denevérvédô Egyesület tagjai 1995 óta minden télen elindulnak az Erdélyi Szigethegység és a Déli Kárpátok denevérlakta barlangjai felé, hogy képet alkossanak egyetlen repülô emlôsünk telelési körülményeirôl. Az idei expedíciónak kifejezetten nemzetközi jellege volt, már csak azért is, mert a finanszírozási gondokat idén az Angol Környezetvédelmi Minisztérium és a British Petrol Alapítvány vállalta magára.
— Romániában mind a harminc denevérfaj védett — mondja Szántó László biológus-chiropterológus. — A kormány elkötelezte magát aktív védelmi intézkedések életbeléptetésére, amikor 2000. március 23-án ratifikálta az 1991-ben alapított denevérvédelmi egyezményt, és tagja lett az EUROBATS/UNEP szervezetnek, amely 19 európai országot tömörít. Az idei expedíció során 28 barlangot vizsgáltunk át, és 17 fajt sikerült azonosítanunk. Ezek közül 5 fokozottan védett, 7 veszélyeztetett, míg a többi védett státusú faj az IUCN kategóriák szerint. Az expedíció egészében véve sikeresnek mondható. Egyesületünk 10 tagja, valamint magyarországi és lengyelországi szakértôk részvételével azonosítottunk új élôhelyeket, valamint rekordszámú denevérállományt találtunk több barlangban, 1600 egyedet nagypatkós denevérbôl, valamint 10 faj több mint 52 000 egyedét Európa legnagyobb telelôhelyén.
— Mennyire idôszerû a denevérvédelem Romániában?
— A denevérvédelem sajnos nagyon is aktuális probléma napjainkban, mert az emberi beavatkozások olyan mértékben befolyásolták az európai populációkat, hogy hatékony intézkedésekre van szükség, hogy a létezô állományokat a jelenlegi szinten megtartsuk. Ezen intézkedésekre azért van szükség, mert az emberek annyira befolyásolták a környezetüket, szálláshelyeket — barlangok, odvas fák, elhagyatott padlások; táplálkozóterületek: kaszálók, természetközeli erdôk, bokorsávok, valamint vonulóútvonalak —, hogy a XX. század elején jelzett populációknak csak a töredéke maradt fenn napjainkig. Románia az európai denevérállományok jelentôs részének ad szállást, ezért kiemelten fontos ezeknek a védelme, ugyanis fontos szerepük lehet a számukra újra kedvezô feltételeket biztosító területek újrapopulálásában.
A legfontosabb veszélyeztetô tényezôk: az ellenôrizetlen barlangi turizmus, épületfelújítások, valamint az odvas fák kivágása, de drasztikus változásokat okozhat állományaikban már a gyakori zavarás is.
— Hogyan lehet kapcsolatba lépni veletek?
— Kérjük, hogy észrevételeikkel vagy esetleges kolóniák zavarásának észlelésekor lépjenek kapcsolatba egyesületünk tagjaival az EME székhelyén, Napoca 2-4 vagy a szantolaci@yahoo.com vagy a bigze@eme.ro
A taxisok nem számítottak a rajtaütésszerû ellenôrzésre, a rendôrök és csendôrök láttán egyesek gyorsan kereket oldottak. Mások, mielôtt még a felügyelôk a személygépkocsijukhoz értek volna, hirtelenjében felragasztották a kilométerenkénti árat, illetve az állomásozási és indulási árakat feltüntetô öntapadóst. A polgármesteri hivatal ellenôrzô testületének felügyelôi a céges taxisokat nem ellenôrizték, az úgynevezett cápáknál viszont több rendellenességet találtak. Az egyik magántaxis például nem tüntette fel a tarifákat, míg egy másiknál ezek alig látható helyen voltak. Volt közöttük olyan is, aki a hátsó szélvédô sarkában kis méretû árcédulák segítségével tájékoztatta a többnyire városon kívüli ügyfeleit, mennyibe kerül a szolgáltatás: kilométerenként 15 ezer lej, parkolás percenként 10 ezer lej, állás percenként 15 ezer lej. Olyan taxisokat is nyakon csíptek, akik nem a szélvédôn vagy a mûszerfalon megjelenô tarifa szerint fizettették a naiv ügyfeleket. Büntetéseket róttak ki azért is, mert a vállalkozóbb szellemû utasszállítók két külön tarifát alkalmaztak: egyet a befolyásosabbnak tûnô, másikat pedig a hiszékenyebb vidékiek számára, számolt be az újságíróknak Sorin Olteanu városházi felügyelô.
Kiss András, a családnevérôl elnevezett magánvállalkozás vezetôje szerint alkotmányellenes megszabni, melyik a minimális és a maximális viteli ár. — Bírósági határozat van arról, hogy mindenki saját maga szabhatja meg, mennyibe kerül a fuvar. A taxizás nem közszállításnak számít, hanem egyéni vállalkozásnak. Magánvállalkozásról van szó, annyit kérünk, amennyit akarunk. Ha valakinek nem felel meg, ne utazzon velünk! — mondja a felháborodott taxis.
Kollégáját, Bãlãneanu Ioant korábban már megbüntették, most viszont semmi rendellenességet nem találtak nála. — A múltkori büntetés miatt még mindig pereskedem velük. Ezek azt csinálnak, amit akarnak. Nagyon gyengén képzett felügyelôk vannak a polgármesteri hivatalban. Szakember vagyok, hajdanán gazdasági felügyelô voltam, ismerem a törvényeket: bepereltem ôket, és nyertem — meséli Bãlãneanu. Ezzel szemben a polgármesteri hivatal felügyelôje szerint a taxis elvesztette a pereket, több mint 10 milliót kell fizetnie a városházának.
A taxisok amiatt panaszkodtak, hogy a városháza felügyelôi rendszeresen ellenôrzik ôket, bár semmi alapjuk nincs erre. — Folyton zaklatnak. Tisztességes munkát végzünk, mégsem hagynak békén — mondta a vasúti pályaudvar fôépülete elôtt levô egyik taxis.
A Kolozsvárra érkezôk szerint jól jönnek az ellenôrzések a "cápák" ellen. — A vendégek nem ismerik ôket, és beülnek a kocsijukba. Mire észbe kapnak, 100 ezret kérnek tôlük valamelyik kórházig — mondja Aurel Miron apahidai lakos. — Én is megjártam egyszer, de többet nem húznak be a csôbe. Utólag hiába elégedetlenkedtem, a taxisofôr odahívta a kollégáit, és körbevettek. Nem volt mit tennem, oda kellett adnom a 150 ezer lejt — számol be egy bánffyhunyadi férfi.
Az állomásnál, a nemzetközi reptérnél, az onkológiánál, a gyermekkórháznál, illetve a járványkórháznál leselkedô "cápákra" több büntetést rótt ki a városháza ellenôrzô testülete. Összesen 8 kihágási jegyzôkönyvet állítottak ki. A büntetések összértéke eléri a 40 millió lejt. Három taxist a tarifák ki nem függesztése, kettôt a taxióra metrológiai vizsgálatának lejárta miatt büntettek meg. Ugyanakkor egy-egy taxist a koszos autó, illetve a taxióra hiánya miatt büntettek meg. A büntetések 3 milliótól 10 millió lejig terjednek, a kihágást elkövetônek két napja van a jegyzôkönyvben szereplô összeg felének kifizetésére. Amennyiben ezt nem teszi meg, a felügyelô magasabb büntetést szabhat meg. — Azt ajánljuk, senki ne üljön be a magántaxisok kocsijába, amíg le nem ellenôrizte, mennyi a tarifa. Ha valaki úgy érzi, hogy átverték, a polgármesteri hivatal ellenôrzô testületéhez fordulhat. Meg kell jegyeznie viszont a személygépkocsi rendszámát, a szolgáltató cég vagy a magántaxis nevét. Ellenkezô esetben nem segíthetünk — mondta Abrudan.
A rendôrség autólopásokkal foglalkozó ügyosztályának sikerült azonosítania és elfognia a 20 éves, kolozsvári Bogdan Mihai F.-et, aki február 17-én egy 1310-as Daciát lopott el egy parkolóból. Szamosfalván kocsikázva a fiatal a lopott autóval a Bârc utcában karambolozott: a 2-es számú ház kerítésében kötött ki. A baleset színhelyérôl is továbbhajtott, majd a Ion Ionescu de la Brad utcában elhagyta a kocsit. Mint kiderült, a tolvajnak hajtási jogosítványa sem volt. 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték, minôsített lopással, jogosítvány nélküli vezetéssel és baleset színhelyének elhagyásával vádolják. Az általa okozott anyagi kár mintegy 200 millió lejre tehetô.
A tordai rendôrség nyomozást indított a helybéli Constantin Cãlin T. ellen. A 16 éves kiskorút lopással gyanúsítják, a vád szerint február 8-ról 9-re virradóra feltörte az A&A motel egyik szobáját, és onnan egy 9,5 millió lejt érô Philips televízióval távozott. A fiatal szabadlábon védekezik, más ügyekben is vizsgálják.
A mezôcsáni Tudor Laco nevére majdnem két évvel ezelôtt adtak ki országos körözési parancsot, mivel a 34 éves férfi nem jelentkezett 7 éves börtönbüntetésének letöltésére, amit csalás miatt róttak ki rá. A férfit szerdán fogták el a kolozsvári rendôrök; átszállítják Szamosújvárra.
Tegnap hajnali öt órakor egy szászfenesi farm egyik alkalmazottja talált rá a farm öltözôjében éjszakázó két férfira, apára és mostohafiára, akik az eldugult kéményû kályhában égô tûz miatt szénmonoxid mérgezést szenvedtek, és önkívületi állapotban voltak. Az 55 éves férfin a helyszínre érkezô mentôsök már nem tudtak segíteni, míg 24 éves fiát az 1-es számú sebészet sürgôsségi osztályán kezelik, kevés túlélési eséllyel.
Ettôl a héttôl kezdôdôen a rendôrségnél már nem lehet befizetni a rendôrség szolgáltatásainak díjait (mint például az erkölcsi bizonyítvány sürgôsségi díját) — tudtuk meg Adrian Marian rendôr-fôfelügyelôtôl, a kolozsvári rendôrség sajtószóvivôjétôl. Ezeket az illetékeket ezentúl a CEC-egységeknél lehet kiegyenlíteni.
Az OTP továbbra sem mondott le arról, hogy belépjen a romániai piacra: a magyar pénzintézet jelenleg a Banca Româneascã (BR) többségének átvétele iránt érdeklôdik— közölte a Ziarul Financiar címû gazdasági napilap.
Az újság értesülései szerint az OTP a Román-Amerikai Befektetési Alappal (FRAI) tárgyal arról, hogy megveszi az alaptól a Banca Româneascã részvényeinek 70 százalékát. A bank tavalyi eredményeinek auditálása most fejezôdik be, és ennek alapján állapítják majd meg, honnan indulhatnak az ajánlatok.
A Román-Amerikai Befektetési Alap az év elején jelezte, hogy vizsgálja a lehetôséget a román bank részvényeinek idei eladására.
Petru Rares, a Banca Româneascã elnöke korábban szintén úgy nyilatkozott, hogy a FRAI kilépése várható. Az OTP érdeklôdésére vonatkozó értesüléseket üzleti titokra hivatkozva nem kívánta kommentálni a Ziarul Financiarnak.
A román gazdasági lap emlékeztetett arra, hogy az OTP tavaly a német HypoVereinsbankhoz tartozó Bank Austria-Creditanstalttal konzorciumot alkotva indult a legnagyobb román kereskedelmi bank, a BCR végül sikertelennek bizonyult privatizációs pályázatán.
Utána egy ideig olyan hírek tartották magukat román pénzügyi körökben, hogy az OTP a Banca Transilvania megvétele iránt érdeklôdik. A Ziarul Financiar szerint ezek a tárgyalások nem jártak eredménnyel.
"Ha az OTP-nek sikerül megvennie a Banca Româneascát, ez az üzlet referenciát jelentene a román bankvilág számára, mivel a Banca Româneascã egyike a Romániában még eladó közepes méretû bankoknak" — írta a Ziarul Financiar, emlékeztetve arra, hogy már évek óta napirenden szerepel a Banca Tiriac és a Banca Transilvania eladása.
A lap szerint a Banca Româneascã iránt nemrég érdeklôdött a Görög Nemzeti Bank is. Két évvel ezelôtt a Raiffeisen Bank is jelentkezett, de az osztrák pénzintézet végül a Banca Agricolát vette meg.
A Banca Româneascã tavaly 204 milliárd (6 millió dollár) adó elôtti nyereséget jelentett, közel 30 százalékkal többet a 2001-es 129,2 milliárd lejhez (4 millió dollár) képest.
A Banca Româneascának 23 fiókja van Romániában, társasági tôkéje tavaly a kétszeresére nôtt, és jelenleg 345 milliárd lej (10,6 millió dollár).
A Világbank stratégiát dolgoz ki a Petrom Nemzeti Kôolajipari Társaság privatizációjára, amit bemutat majd a kormánynak — közölte Ziad Alahdad, a nemzetközi pénzintézet hazai irodájának vezetôje.
— A kormány stratégiája mellett mi is kidolgozunk egy tervet, amit bemutatunk majd a bukaresti vezetésnek — mondta Alahdad.
A Petrom magánosításának az iparügyi szaktárca által kidolgozott menetrendje szerint a kormány április elejéig jóváhagyja a társaság privatizációs stratégiáját. A magánosítási folyamat tanácsadója, a Credit Suisse First Boston és az ING Barings Ltd. társaságokból álló konzorcium jelentést készít a Petrom privatizációjáról, azt pedig ismerteti a kormánnyal. A jelentés több változatot is tartalmaz majd, a végsô döntést a kormány hozza meg.
A magánosítási szerzôdés aláírása a tervek szerint az év végéig megtörténik. A Világbank PSAL II programjának értelmében a kôolajipari társaságot 2003. december 31.-ig privatizálni kell.
Ziad Alahdad szerint egy rövid ideig tartó iraki fegyveres konfliktus nem befolyásolja a Petrom eladását.
A számítógépeket és más fejlett technológiai berendezéseket gyártó vállalatok lendületes piaci növekedésre számíthatnak a kelet-európai piacokon középtávon, a küszöbön álló EU-csatlakozás és a térségbe áramló tôkebefektetések miatt. Az információs technológiai világpiac két év óta tartó visszaesése közepette Kelet-Európa az egyik ígéretes kivétel.
— Az EU-tagság várományosainak korlátozott a vásárlóerejük, az információs technológia esetében azonban a kiadások növekedési üteme lényegesen meghaladja majd a GDP növekedési ütemét — mondotta Pavel Kalasek, a Hewlett-Packard csehországi igazgatója. — A piaci telítettség felé tartó keresleti görbe jóval meredekebben emelkedik majd, mint a nyugat-európai országokban valaha is — tette hozzá.
A Hewlett-Packard mintegy 10 százalékos piaci részesedéssel vezeti a kelet-európai számítógép eladások értékesítési rangsorát.
Románia 4–5, Csehország és Magyarország 2–5 százalékos gazdasági növekedési ütemet ért el az elmúlt néhány évben a kapacitásnövelô külföldi befektetéseknek és a növekvô keresetek által támasztott magasabb belsô keresletnek köszönhetôen. A gazdasági szerkezet-átalakítás és az egykor állami kézben lévô termelési egységek értékesítése stratégiai befektetôknek, megalapozta a fejlett technológiai beruházások iránti igény növekedését.
— A tulajdoni viszonyok már nagyjából rendezôdtek, a termelô infrastruktúra viszonylag jól mûködik, de informatikai beruházások nélkül nem képes elégséges kapcsolatot teremteni a felvevôpiacokkal — vélte Kalasek. — Számos helyi vállalat lényegesen fejlettebb információs technológiát ruház be, mint amit a nyugati versenytársak nagy része megengedhetne magának — tette hozzá.
Tavaly a személyi számítógépek eladásai Kelet-Európában 16 százalékkal szaporodtak, és elérték az ötmillió egységet, messze meghaladva az amerikai, az uniós és a japán piac bôvülési ütemét. Egyébként a legjelentôsebb piac a kormányzati informatikai infrastruktúra EU-konform kiépítése a térségben.
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár(Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
35 100/35 400 |
32 250/32 550 |
141/145 |
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 35 163 lej, 1 USD =32 652, 1 magyar forint = 143 lej.
Kis híján komoly meglepetések születtek a BL 2. csoportköre 3. fordulójának második napján. A félidei eredmények legalábbis még erre engedtek következtetni, ám a favoritok — egy kivételével — végül behozták a papírformát.
Az egyik legnagyobb érdeklôdéssel várt találkozó a Real Madrid és a Borussia Dortmund közötti volt, elsôsorban azért, mert a spanyol csapat a BL utolsó hat játéknapján nem tudott nyerni. Ezúttal is úgy tûnt, hogy vesztesen hagyja el a — ráadásul saját — pályát, miután a németek a 30. percben vezetést szereztek. A sztárcsapatnak azonban sikerült összeszednie magát, a remek napot kifogó Raúlnak köszönhetôen, aki több jó helyzetet is kidolgozott, és állandó veszélyt jelentett a német kapura, s a 43. percben ki is egyenlített. A második félidô elején Ronaldo a gyôztes gólt is megszerezte, s ennek köszönhetôen a királyi gárda elhagyta a csoport utolsó helyét, amelyet korábban elfoglalt.
A másik találkozón is meglepetés körvonalazódott az elsô félidô végén, a hazai pálya elônyét élvezô AC Milan nem tudott elbánni a papírforma szerint jóval gyengébb moszkvaiakkal. Végül az olaszoknak sikerült a három pontot otthon tartaniuk, ám a gyôzelem nehezen jött össze. Igaz, eddig mindhárom mérkôzésüket egy-egy góllal nyerték.
A jelenlegi állás szerint a milánóiak nagyon közel vannak a továbbjutáshoz, a csoport másik fô esélyesének, a Realnak viszont még alaposan meg kell dolgoznia a nyolcaddöntôbe jutásért.
C-csoport, 3. forduló: Real Madrid (spanyol)–Borussia Dortmund (német) 2–1 (Raúl — 43. és Ronaldo — 56. perc, illetve Koller — 30. perc), AC Milan (olasz)–Lokomotív Moszkva (orosz) 1–0 (Tomasson — 62. perc). A táblázaton:
1. Milan 3 3 0 0 3–0 9
2. Real Madrid 3 1 1 1 4–4 4
3. Borussia 3 1 0 2 3–4 3
4. Lokomotiv 3 0 1 2 3–5 1
A nap slágermérkôzését a Manchester és a Torinói Juventus közötti találkozó jelentette, bár nem volt biztos, hogy egyáltalán sor kerül a mérkôzésre. Az olaszokat sújtó influenza-járvány és egyéb sérülések következtében ugyanis a torinóiak csak 15 játékossal — köztük 3 ifjúságival! — indultak Angliába — Buffon, Di Vaio, Salas, Zambrotta, Birindelli, Del Piero, Tudor és Iuliano játékképtelen volt —, s az út során további három alapember — Ferrara, Thuram és Trezeguet — is megbetegedett. Vezetôedzôjük így sokáig a találkozó elhalasztásán gondolkodott, de végül nem kérte azt a szakszövetségtôl. Az erôsen megtizedelt Juventus nem tudta sakkban tartani a Manchestert, Beckham és társai remek játékára nem tudott megfelelô ellenszert találni. A találkozó ennek ellenére rangadóhoz méltó volt, s bizony könnyen végzôdhetett volna döntetlennel is.
A torinói továbbjutás azonban nincs veszve, köszönhetôen a nap meglepetésének: a baseliek térdre kényszerítették a Deportivo La Coruñát. Mindezt annak ellenére, hogy a háziak rég nem játszottak már tétmérkôzést, hiszen a svájci bajnokság még szünetel. Így a továbbjutásért folyó harc még nagyon nyitott marad, hiszen fél lábbal továbbjutó angolok után még bármely csapat felkapaszkodhat a második helyre.
D-csoport, 3. forduló: Manchester United (angol)–Torinói Juventus (olasz) 2–1 (Brown — 4. és van Nistelrooy — 85. perc, illetve Nedved — 92. perc), FC Basel (svájci)–Deportivo La Coruña (spanyol) 1–0 (H. Yakin 30.). A csoport állása:
1. Manchester 3 3 0 0 7–2 9
2. Juventus 3 1 1 1 7–4 4
3. Basel 3 1 0 2 2–7 3
4. Deportivo 3 0 1 2 2–5 1
A következô fordulóban, február 25-én: Borussia–Real Madrid és Lokomotív–Milan, illetve Juventus–Manchester és Deportivo–Basel.
• A francia bajnokság 22. fordulójának elmaradt mérkôzésén a sereghajtó Troyes hazai pályán magabiztosan gyôzött a 16. helyezett Lille ellen. Eredmény: Troyes–Lille 2–0.
• A német Bundesliga 19. fordulójának elmaradt mérkôzésén a Mönchengladbach hazai pályán legyôzte a VfL Wolfsburgot, így a tavaly BL-döntôs, de ebben a szezonban rendkívül gyengén szereplô Bayer Leverkusen kiesô helyre esett vissza. Eredmény: Mönchengladbach–VfL Wolfsburg 2–0.
• Az angol Premier League-ban hazai pályán nyert a Fulham a kiesés ellen küzdô West Bromwich ellen: Fulham–West Bromwich Albion 3–0.
• A meghatározó játékosok külföldre igazolása miatt egyre kevesebb franciát érdekel a hazai labdarúgó-bajnokság és kupa, valamint a Bajnokok Ligája. Ez derült ki a L’Equipe sportnapilap által készített felmérésbôl. A válaszadók 48 százaléka ugyan naprakész a klubcsatározásokból, azonban a megkérdezettek 52 százalékát nagyon kis mértékben, vagy egyáltalán nem érdekli a futball. Az utóbbiak közül legtöbben úgy indokolták álláspontjukat, hogy mivel a sztárok már nem otthon játszanak, a bajnokság, a Francia és Liga Kupa is veszített vonzerejébôl, ráadásul a klubok már nem szólnak bele a BL végeredményébe. A szurkolók ezzel szemben állítják: továbbra is figyelemmel kísérik az 1998-ban világ-, 2000-ben Európa-bajnok válogatott találkozóit, függetlenül attól, hogy a kedvencek a tavalyi vb-n csúnyán leszerepeltek, címvédôként még a csoportjukból sem jutottak tovább.
Néhány napja felröppent a hír a román sajtóban miszerint a Kolozsvári CFR-Ecomax futballcsapat komoly közigazgatási gondokkal küszködik, mivel a lelátó, a pálya és a gyepszônyeg nincs az együttes tulajdonában, mitöbb, még bérleti szerzôdése sincs a csapatnak a jogos tulajdonosokkal, vagyis a Román Vasúttal és ennek szakszervezetével. Ennek következtében a jövôbeli új CFR csapat a vasút támogatásával immár az Ecomax nélkül szerepelne a D-osztályban. A hír azonban nem fedi teljesen a valóságot, hiszen Iuliu Muresan, a CFR-Ecomax elnöke azt nyilatkozta a Szabadságnak, hogy bérleti szerzôdést nem lehetett kötni eddig, mivel ez egyszerûen törvénytelen lenne, hiszen a stadion nincs még a Román Vasút nevére telekkönyvezve, most pereskednek érte, így amíg nem születik bírósági ítélet az ügyben, nem lehet továbblépni. Továbbá: "biztosításokat kaptam a vasút magasrangú vezetôitôl, hogy nem áll szándékukban kiûzni a CFR-Ecomaxot a Gépész utcából, de ha ez mégis megtörténne, a csapat biztosan kapna magának más helyet ahol játszhatna" — mondta Muresan. Tehát egyelôre nem lesz válás a futballcsapat és a vállalkozás között.
A csapat folytatja felkészülését, számos barátságos mérkôzést játszott le eddig, ezek közül a fontosabbak: Medgyesi Gázmetán–CFR-Ecomax 1–1, illetve 2–0, CFR-Ecomax–Zilahi Armãtura 4–0, CFR-Ecomax–Aranyosgyéresi Sodronyipar 4–3. A nyolcadikán rajtoló bajnokság elôtt még a vasutasgárda vendégül látja szombaton 11 órától az A osztályos Temesvári Poli AEK-t is.
Miután a múlt hét végén Szamosújvárott 0–0-s döntetlennel végzett a Szamosújvári Olimpia és a Dési CF 01 közötti barátságos mérkôzés, a szerdai hasonló összecsapáson ugyancsak nem esett egyetlen találat sem.
Szombaton, február 22-én újabb erôpróba vár a két együttesre: az Olimpia Tordán játszik az Aranyossal, míg a Dési CF 01 saját pályáján fogadja a Bethleni Szamos Gázt.
• Szerdán délután bonyolították le a férfi csapatok számára kiírt kupaküzdelem negyeddöntôinek elsô mérkôzését. Ebben a szakaszban még nyolc Nemzeti Ligás gárda küzd a továbbjutásért. Várható eredmények születtek, kivételt csak a Nagybányai Minaur nagygólarányú veresége jelentene, de miután az olajvárosiak vasárnap meg tudták szakítani a Piatra Neamt-i Fibrexnyoln 45 találkozón át tartó veretlenségét, ez sem különösebb meglepetés. A számszerû eredmények: Bukaresti Steaua–Konstancai KK 31–22, Fibrexnylon–Krajovai U-Petrol 36–17, Poleisti-i Petrol–Nagybányai Minaur 34–21 és Temesvári Politechnika-Izometál–Bukaresti Dinamó 29–33. A visszavágókat február 23-án, vasárnap rendezik.
• Élvonalbeli nôi csapataink hét végi szerepléssorozata már ma elkezdôdik, délután 5 órakor a Zilahi Silcotub a KEK-ben a török Eskishemirben lép pályára az Anadolu University csapata ellen. A visszavágó vasárnap lesz, ugyancsak Törökhonban.
• Ugyancsak idegenben játssza mindkét mérkôzését a Challenge Cup keretén belül a Nagybányai Selmont is. A máramarosiaknál több játékos sérüléssel bajlódik, így Ion Gherhardt edzônek csak tíz csapattag áll a rendelkezésére. A Selmont szombaton és vasárnap az U-Flaga Kornenburg ellen játszik.
• Nehéz mérkôzés vár a Bukaresti Rapidra, amely mindössze négygólos elônnyel utazik a Székesfehérvári Cornexi-Alcoa elleni visszavágóra.
• Megyénk csapata, a Kolozsvári U-Ursus ismét kénytelen Zilahra utazni, ahol szombat délután a bolgár Blagojevgrádi Pirin elleni találkozón, reméljük, érvényesül a papírforma, s az idegenben szerzett ötgólos sikert megôrzik Liviu Jurcã tanítványai.
Befejezôdött a bajnokság alapszakasza. Elmúltak a régi szép idôk, amikor 13 városban létezett szakosztály — ma már csak három város négy együttese érdekelt az alapszakaszban. A mûjégpályák és jégcsarnokok hiánya rányomja a bélyegét a "téli focit" ûzôk gyérülô táborában érdekeltekre.
A múlt században még Kolozsvár is élen járt ebben a sportban. A KKE-n kívül olyan csapatok arattak sikert, mint a KEAC, Tudomány, Dermata, Dinamó, Agronómia, Iskolás Sportklub. Ma viszont? Valamikor úgy mondták: se pénz, se posztó.
Az idei bajnokságban a két fôvárosi gárda, a Steaua és a Dinamó mellett Hargita megye két csapata, a Csíkszeredai SK és Gyergyószentmiklósi Progym-Apikom jelenti a mezônyt (elképzelhetô, hogyan lehet így válogatott csapatot kiállítani). Az alapszakasz végén a Dinamó a gyergyóiak elôtt bebiztosította a harmadik helyet. A bajnoki címért a két régi vetélytárs, az alapszakaszt 56 ponttal záró katonacsapat és az 52 pontig jutott csíki gárda a pénteken, február 21-én kezdôdô rájátszásban dönti el a bajnoki cím sorsát.
Legutóbbi, csíkszeredai kettôs találkozójukon elôbb a csíkszeredaiak gyôztek 4–3-ra, a visszavágót a fôvárosiak nyerték 3–1-re. Amelyik együttes a rájátszásban háromszor gyôz — bajnok! A katonák megvédenék, a Hargita megyeiek 2000. után visszaszereznék a címet. A párharc a pénteki fôvárosi mérkôzéssel kezdôdik, egy hétre rá Szeredában következik két találkozó. Ha szükség lesz rá, a befejezés ismét a fôvárosnak jut.
A sajtó folyamatos támadásai miatt lemondását fontolgatja Octavian Belu, a román tornászválogatott szövetségi kapitánya, és segítôje, Mariana Bitang is.
— Ha ettôl felemelkedik a sportág, és helyreáll a béke, akkor megyünk — mondta utóbbi egy tv-interjú során. — Húsz évig tettük a dolgunkat, úgy látszik, már nincs ránk szükség.
A két szakembert a közelmúltban azzal vádolta meg több válogatott versenyzô, hogy a világversenyeken kiharcolt érmek után járó prémium harminc százalékát le kellett nekik adni. A szövetségi kapitányról az a hír is járta, hogy rendszeresen ütötte-verte tanítványait. Belu és Bitang kedden este benyújtotta lemondását, de a szakszövetség nem fogadta el. A két fél szerdán sem tudott megegyezni, így a tárgyalások csütörtökön is folytatódtak. Belu azt nyilatkozta: nem kívánja megmásítani döntését.
A norvég Bente Skari megszerezte második aranyérmét az olaszországi Val di Fiemmében zajló északi világbajnokságon.
A klasszikus stílusban rendezett 10 km-es sífutószám címvédôje a papírformának megfelelôen magabiztosan gyôzött, már az elsô idô-ellenôrzôpontnál az élre állt. Skari 21 másodperccel elôzte meg legnagyobb riválisát, az észt Kristina Smigunt. A vb eddigi mindhárom versenyén norvég siker született, sôt a kiosztott kilenc érembôl hatot az északi ország képviselôi nyertek.
Eredmények: sífutás, nôk, 10 km: 1. Bente Skari (Norvégia) 25:47,0; 2. Kristina Smigun (Észtország) 21,0 mp hátrány; 3. Hilde Gerg-Pedersen (Norvégia) 29,7 mp h.; 4. Gabriella Paruzzi (Olaszország) 1:06,8 p h.; 5. Olga Szavialova (Oroszország) 1:09,7 p h.; 6. Valentina Sevcsenko (Ukrajna) 1:14,2 p h.
|
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |