2003. május 5.
(XV. évfolyam, 97. szám)

Május 2-án és 3-án a hagyományoknak megfelelôen a Bethlen Kata Diakóniai Központ adott otthont az immár ötödik alkalommal megrendezett országos civil fórumnak. Fô szervezôje ezúttal is az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) volt, amelyet tíz társszervezô és kilenc támogató segített. A kétszáz résztvevô hazai, anyaországi és újvidéki civil szervezeteket, politikai erôket és egyházakat képviselt.

Az Együttmûködés, érdekvédelem és szakmaiság a civil szférában címû rendezvény elsô napja a plenáris üléseké volt. A délelôtti megnyitón Somai József ERMACISZA-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai civil szféra állandóan növekszik. Megvan a remény, hogy közösségünk kilábal hálátlan sorsából, és az önrendelkezés megszerzésével egyenlô esélyûeknek érezhetjük majd magunkat a többségi nemzettel, ez pedig megmaradásunk egyik kulcstényezôje.

Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az önszervezôdés erdélyi hagyományaira emlékeztetett. A magyar kormány partnernek tekinti a civil társadalmat, ideértve a határon túliakat is. Napjainkban Erdélyben körülbelül kétezer magyar szervezet mûködik, de az EU-tagság révén majd kitárulnak az eddigi szûk keretek. A csatlakozás legnagyobb gyôztese a civil társadalom lesz — mondotta.

Dr. Göncz Kinga, a magyar Egészségügy, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint a civil szféra és a politika két külön világ. Fontos, hogy a civil szervezetek úgy kapjanak minél stabilabb támogatást, hogy közben ne kényszerüljenek feladni saját érdekeiket. Szociális téren a határon túli magyarokkal való együttmûködésre két pozitív példát hozott fel: a Segítô Jobb Alapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány esetét.

A köszöntôk után Egyed Ákosnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökének ülésvezetésével elôadások hangzottak el.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a következô témát célozta meg: Mit tehet az erdélyi magyar politikum az erdélyi magyar civil szféráért? Ha elfogadjuk, hogy Romániában kétezer magyar civil szervezet mûködik, továbbá azt, hogy ezerszáz olyan település van, ahol a magyarság részaránya eléri a 20%-ot, és figyelembe vesszük az Illyés Közalapítvány évi 200 millió forintos erdélyi alkuratóriumának költségvetését, kiderül: egy-egy civil szervezet átlagban 100 ezer forinthoz jut hozzá, de jóval több ilyen szervezetnek kellene tevékenykednie. A romániai alkuratórium pályázatokat nem bírál el és nem módosít. Idén a Communitas Alapítvány több mint 10 milliárd lej fölött rendelkezik, és az RMDSZ keretében a Szövetségi Egyeztetô Tanács rendszeresen konzultál a civil szférával. Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Bihar megyében már sok önkormányzat támogat civil szervezeteket. Az EU-s felzárkózás attól is függ, hogy mi mennyire akarunk szabad és minôségi társadalmat építeni — mondta az elnök.

Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke a rendezvényen a saját nevében vett részt és tartott elôadást, Érték és/vagy érdek — Az értékelvûség érvényesítésének lehetôségei a civil szféra és a politikum viszonyában címmel. Miután évekkel ezelôtt aktív munkát végzett a politikában, és otthagyta azt, most civil szemmel mondta el véleményét a politikumról. Mondandójának lényege, hogy a politika a hatalom elosztására minden áron való törekvés, míg a civil szféra szabad társulás alapján sajátos érdekvédelmet jelent. Az ellentétek olyan okokból származnak, mint amilyenek a kommunikációs hiányosságok, a megoldandó problémák lelkiismeret-etikai vagy felelôsség-etikai megközelítése, a társadalom tagoltsága és az autonómiák megsértése. Javaslata szerint a civil szférának és a politikumnak arról kellene beszélnie, miért nem tudnak egymással kommunikálni, a társadalmat a gazdasági uralom helyett a szellemi-kulturális autoritásnak kellene vezetnie. Megoldásul a két fél kölcsönös elfogadását sugallta, bár elismeri, hogy a civil társadalom részérôl ez jóval nehezebb, és azt, hogy saját közösségünkön belül is alkalmazzuk a szubszidiaritás elvét (a politikum ne avatakozzék be a civil szférába, pl. az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki).

Szombaton az V. Civil Fórum a nyolc szekció (egyházi, épített kultúra, gazdasági, ifjúsági, környezetvédelmi, mûvelôdés és média, oktatási, szociális) üléseivel folytatódott, este pedig plénumban értékelték ki a tanácskozás eredményeit.

Ördög I. Béla

A magyar kormány nem kíván beleszólni a határon túl élô magyar közösségek és szervezetek belsô vitáiba — jelentette ki Szabó Vilmos magyar politikai államtitkár.

A politikust a Romániai Magyar Szó kérdezte meg annak kapcsán, hogy Tôkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke bírálta a magyar kormányt, mert szerinte az meg akarta akadályozni az általa kezdeményezett fórummozgalmat.

— Nem kívánunk beleszólni Budapestrôl a határon túli magyar közösségek belsô életébe, szervezeti és egyéb vitáiba, így abba sem, amirôl Tôkés László nyilatkozott — szögezte le Szabó Vilmos. Elmondta, nem tud arról, hogy a magyar kormány bármely felelôs vezetôje hivatalosan véleményt nyilvánított volna a püspök kezdeményezésérôl, vagy akadályozni próbálta volna azt. — Ezt eddig sem tettük, és ezután sem tesszük — tette hozzá.

Szabó Vilmos ugyanakkor emlékeztetett: az elmúlt másfél évtized azt bizonyítja, minden egyes határon túli magyar nemzeti közösség az összefogással és a szolidaritással érte el a legtöbb sikert. — Az anyaország szempontjából az összefogás és a szolidaritás az, ami sikerrel kecsegtet — mondta a politikus.

Szabó Vilmos elmondta: a határon túli magyar diákok új ösztöndíját Budapest már ôsztôl be szeretné vezetni. Az Ady Endrérôl elnevezett ösztöndíjat a tudásalapú társadalom megteremtése keretében a hazájukban tanuló magyar középiskolásoknak és egyetemistáknak folyósítanák.

Az államtitkár szerint az ösztöndíj kérdésérôl — amelyet Medgyessy Péter magyar kormányfô tavalyi javaslata alapján terjesztenek elô — a héten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) oktatási bizottsága is tárgyal, majd napirendre kerül a közeljövôben tartandó magyar–magyar csúcsértekezleten.

A státustörvénnyel kapcsolatban a miniszterelnöki hivatal államtitkára kijelentette: megítélése szerint a határon túli magyar szervezetek többsége egészében véve el tudja fogadni a módosítási tervezetet, de maradtak még kérdések, amelyeket a MÁÉRT-ülésen fognak megvitatni. — Egyeztetések lesznek még ez ügyben a magyar parlamenti pártokkal — mondta Szabó.

A Romániai Magyar Szónak adott nyilatkozatában Bálint-Pataki József HTMH-elnök is azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány sem közvetett, sem közvetlen módon nem avatkozik be egyetlen határon túli magyar közösség, így az erdélyi magyarság belügyeibe sem.

Bálint-Pataki szerint semmilyen alapjuk sincs a Tôkés László által megfogalmazott vádaknak. A HTMH-elnök egyben annak a reményének adott hangot, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület "igaztalan minôsítései" ellenére sem következik be kedvezôtlen fordulat a két fél viszonyában.

Bálint-Pataki hangsúlyozta: azért sem lenne szerencsés a harag, mert a múlt év augusztusában Nagyváradon rendezett Reformátusok Világtalálkozójára ítélt magyar állami támogatás elszámolását "nagyvonalúságok" miatt még nem tudták elvégezni. A rendezvényre a Tôkés László vezette egyházkerület csaknem egymillió dolláros támogatást kapott az Orbán-kormánytól.

— A HTMH egy 2001. decemberi kormánydöntésnek köszönhetôen felelôse a közel negyedmilliárd forintos támogatási összeg rendeltetésszerû felhasználásának, ezért messzemenôen érdekelt abban, hogy a teljes összeg felhasználásáról, és ne csak annak 90 százalékáról kapjon elfogadható tájékoztatást — mondta.

A Medgyessy-kormány "magyartalanítja" a státustörvényt — adta hírül pénteki számában a Cotidianul. A bukaresti napilap úgy tudja, hogy a tervezett módosítás során a jogszabályban kizárólag az oktatási és a kulturális kedvezmények maradnának meg. Ezeket pedig nem csupán a magyar nemzetiségûek, hanem mindazok a románok, szerbek, horvátok, szlovákok és ukránok is megkaphatnák, akik magyar mûvelôdéssel foglalkoznak, illetve gyermekeiket magyar tannyelvû iskolába járatják.

A lap szerint a tervezetbôl kikerültek az egészségügyi ellátással, a gazdasági támogatással és a munkavállalással kapcsolatos kedvezmények, ám pedagógusok és diákok számára megmaradtak az utazási kedvezmények, amelyeket viszont szintén nemzetiségtôl függetlenül lehet majd igénybe venni.

A Cotidianul szerint Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke bejelentette, hogy az elkészült tervezet megvitatása végett májusban Budapesten összeül a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelynek ülésén a magyar parlamenti pártok képviselôin kívül a Magyarországgal szomszédos államok fontosabb magyar szervezeteinek vezetôi is részt vesznek.

A hír szerint a tervezett módosításokat a Fidesz-MPP fenntartásokkal vette tudomásul. Orbán Viktor pártja szerint az eszközölt változtatások tartalmától ürítik ki a jogszabályt. A Fidesz azt is bírálta, hogy a törvénybôl a kormány kihagyná az "egységes magyar nemzet" fogalmát, amely pedig jogi szempontból a státustörvény alapját képezte, s ezzel a magyarigazolvány is elértéktelenedik, egyszerû utazási kedvezmények igénybevételére szolgál majd Magyarország területén. Orbánék szerint Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetje csupán az etnikai megkülönböztetés kiiktatását tartotta szem elôtt, s nem vette figyelembe az EU-tagországokra vonatkozó különleges, pozitív jogalkotását.

A lap úgy tudja, hogy a tervezett kedvezményeket — a jogszabály esetleges módosítását követôen is — csak akkor lehet majd az egyes környezô országokban igénybe venni, ha ezekkel az államokkal Magyarország kétoldalú szerzôdéseket köt. Felmerült az is, hogy a módosítási tervezetet a román kormány éppen azért nem fogadja majd el, mert a kedvezmények a románok egy részét is érintik.

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) viszont még nem alakított ki egységes álláspontot ebben a kérdésben. Octav Cozmâncã közigazgatási miniszter a bukaresti napilapnak elmondta: a kulturális kedvezmények biztosítását Románia támogatja. A magyarul tanuló románok kérdését azonban Bukarestnek elôbb a hátrányok és a gazdasági aspektusok szempontjából is meg kell vizsgálnia — tette hozzá.

Gheorghi Prisãcaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke szerdán bejelentette: az ET parlamenti közgyûlésének politikai bizottsága kedden Berlinben elfogadta a státustörvényrôl készített jelentést, s úgy döntött, hogy a magyar jogszabály kérdését a parlamenti közgyûlés júniusi plenáris ülésének napirendjére tûzik. Elmondta: a jelentés sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország a szomszédos államok megkérdezése nélkül olyan törvényt fogadott el, amelynek elôírásait a magyar állam területén kívül hajtanák végre.

A dokumentum szorgalmazza, hogy Budapest — kölcsönösen elfogadható megoldások kidolgozása érdekében — folytassa a konzultációkat a szomszédos kormányokkal. A jelentés ugyanakkor aggodalommal veszi tudomásul, hogy Magyarország még mindig nem módosította a státustörvényt.

Prisãcaru kezdettôl fogva ellenezte a jogszabályt. Márciusban kijelentette: a törvény területen kívüliséget és a szomszédos államok többségi lakosságát diszkrimináló elôírásokat tartalmaz, ami aggodalmat váltott ki a Magyarország körüli országokban. Hozzátette: a jogszabály nincs összhangban a kisebbségekre vonatkozó európai normákkal.

A magyar és a román külügyminiszter március 15-i marosvásárhelyi találkozóján jóval reménykeltôbb hangot ütött meg. Kovács László és Mircea Geoanã egyaránt úgy vélte, a státustörvény kérdésében április végére sikerül mindenki számára megfelelô megoldást találni, s ezzel a régóta húzódó kérdés lekerülhet a kétoldalú kapcsolatok napirendjérôl.

A szamosújvári Téka Mûvelôdési Alapítvány rendezésében nyolcadik alkalommal került sor nemzetközi ifjúsági néptáncfesztiválra a múlt hét végén Szamosújváron. A háromnapos rendezvényre összesen kilenc táncegyüttes nevezett be, sajnálatos módon azonban két magyarországi együttes az utolsó pillanatban lemondta fellépését. De így is az utóbbi esztendôk egyik legnépesebb részvételét jegyeztük fel. Külön színfoltot adott a mostani rendezvénysorozatnak a litván Lazdynelis Folk Dance Group néptánccsoport színpadra lépése, amely óriási sikert aratott a gálaelôadáson. A 34 tagú együttes öt litván táncot mutatott be a mûvelôdési ház színpadán, de népviseletükkel és sajátos zenefeldolgozásukkal is felhívták magukra a figyelmet. A Rina Zaleckaité, Eugenijus Ciplup és Vitginija Alenskiene által felkészített ifjúsági néptáncegyüttes elsô alkalommal vett részt a Szamos menti fesztiválon, de ezentúl bizonyára szoros kapcsolatot tartanak fenn az idén éppen tízéves fennállását ünneplô helybeli Kaláka csoporttal.

A néptáncfesztiválon részt vett a kolozsvári Szarkaláb és Ördögtérgye, a mezôbándi Komlód (le a kalappal a mezôségi nagyközség ifjai elôtt, fellépésük minden alkalommal eseményt jelent a szamosújvári közönség körében), a dési Aranyesô, a balánbányai Ördögborda, a széki hagyományôrzô csoport és a két helyi csoport, azaz a Kaláka és Kiskaláka. Mindannyian tudásuk legjavát nyújtották, nemzetközi szinten szerepeltek. A mûsoron mezôségi, kalotaszegi, széki, felcsíki, válaszúti, mezôbándi és litván táncok szerepeltek. Idén sem maradt el a már "hagyományos" cigánytánc, a hargitai fiatalok bemutatásában. A balánbányaiak az utolsó percben ugrottak be, de fellépésük annál figyelemreméltóbb volt. Ötletes és dinamikus cigánytáncukat vastapssal jutalmazta a hálás közönség.

Nem hagyhatjuk szó nélkül a benevezett táncegyütteseket kísérô kolozsvári Tarisznyás és a helybeli Sóvirág (kezd beilleszkedni az örmény kisváros zenei életétbe a nemrég alakult zenekar) szerepét a fesztivál sikeres lebonyolításában. A Tarisznyás zenekar már törzsvendégnek számít a tékásoknál, jelenlétük szinte kötelezô. Jólesô érzéssel számolunk be hasonló együttmûködésrôl, hiszen mindez a népzene, a tánc szépségének megôrzését, ápolását jelenti. Mint ahogyan a nyolcadik alkalommal kiírt nemzetközi néptáncfesztivál is a hagyományôrzés méltó ünnepévé vált.

Erkedi Csaba

II. János Pál pápa Schönberger Jenô máramarosszigeti plébánost, máramarosszigeti kerületi esperest nevezte ki a már egy éve üres szatmári püspöki székbe — jelentette be április 30-án a Szatmári Római Katolikus Püspökség.

Az új püspök 1959. június 18-án született. 1985-ben szentelték pappá. Négy évig tanított a gyulafehérvári teológián, 2000-ben Szatmárnémetiben tiszteletbeli fôesperesi címet kapott, majd a Gyulafehérvári Fôegyházmegye szentszéki tanácsosi címmel jutalmazta.

Köztéri holokauszt-emlékmûvet avattak tegnap Marosvásárhelyen. Izsák Márton egy tömbbôl álló, kifejezô alkotása az egykori Kossuth és a Malom utca sarkán lévô szigeten emlékeztet ezentúl az 59 évvel ezelôtti embertelenségre, amikor a németek magyar segédlettel Észak-Erdélybôl több mint 150 ezer zsidót deportáltak Auschwitzba.Az elsô romániai olokauszt-emlékmû felállítását hosszas viták elôzték meg. A szobrot finanszírozó mûvelôdési tárca vezetése ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a szoborcsoport talapzatára írják fel: az áldozatokat a magyar fasiszta kormány deportáltatta. Köztes megoldásként a "Remember Holocaust" angol és héber nyelvû szöveg ajánlkozott, ám végül a Mediafax híre szerint — a helyi zsidó közösség döntése értelmében — a magyarokra utaló szöveg is felkerült a szoborra.

Helyi magyar vélemények szerint Románia úgy kíván saját holokausztjával, a mintegy 270 áldozatot követelô — és a német "végleges megoldás" kidolgozása elôtt véghezvitt — moldvai, besszarábiai és transznisztriai zsidógyilkosságokkal szembenézni, hogy a magyarok elkövette atrocitásokra utal.

A Népújság szerint Rãzvan Theodorescu miniszter ragaszkodott ahhoz, hogy a talapzaton feltüntessék: 1944 ôszén ez a régió egy másik országhoz tartozott. Állítólag ezért javasolta a "magyar fasiszta" szóösszetételt, amely Spielmann Mihály történész tiltakozása szerint nem tesz jót az együttélésnek. Mellesleg valóban tisztességesebb lenne, ha a miniszter elôször a "román fasiszta" szóösszetétellel jeleskedne, s nem Marosvásárhelyen próbálná letudni Európa elôtt a múlttal való szembenézést — mutatott rá a napilap.

A súlyos elôítéletekkel terhes szemléletet követve mondhatnánk, hogy a magyarok "kollektív bûnösségével" a románok "kollektív bûnössége" helyezhetô szembe. Nem tesszük, mert ilyen bûnök nem léteznek, a hiteles történelem ugyanis tetten éri a bûnözôket. Akkor is, ha a mai történelemhamisítók gonosz buzgalommal vetítik ki ránk, ma élôkre a több mint fél évszázaddal ezelôtti tragédia ódiumát. Elfelejtve, hogy ezzel akaratlanul is önmagukra veszik elôdeik minden bûnét — írta a marosvásárhelyi lap.

A holokauszt áldozatainak biztosítási igényeivel foglalkozó nemzetközi bizottság több mint 360 ezer biztosított nevét tette közzé az interneten (www.icheic.org).

Ezáltal a nemzetiszocialista korszak zsidó biztosítottainak eddigi legátfogóbb névgyûjteménye áll rendelkezésre — közölte a bizottság Washingtonban. Az összesen 363 232 nevet tartalmazó összeállítás, amely ausztriai, belgiumi, bulgáriai, csehországi, dániai, finnországi, franciaországi, görögországi, hollandiai, jugoszláviai, lengyelországi, lettországi, líbiai, litvániai, magyarországi, németországi, norvégiai, olaszországi, romániai, spanyolországi, svájci, szlovákiai és ukrajnai biztosítási kötvények kedvezményezetteit sorolja fel, biztosítók, levéltárak és történészek szoros együttmûködése révén született.

Az 1998 októberében alapított bizottság mintegy 79 ezer biztosítási igény kiegyenlítésén fáradozik. Az Emlékezés, Felelôsség és Jövô nevû szövetségi alapítványnak mintegy 280 millió eurónyi összeg áll rendelkezésére e célra. A bizottságban zsidó szervezetek a német Allianz, a francia Axa, a svájci Winterthur, a Zürich-Versicherung és az olasz Generali biztosítótársasággal dolgoznak együtt.

Tévedett Adrian Nãstase kormányfô, amikor a fôügyészt felszólította, hogy a Tôkés László református püspök rendezte székelyudvarhelyi fórum ügyében vizsgálatot indítson — vélekedett múlt szerdai vezércikkében a bukaresti Adevãrul.

A napilap szerint ugyanis ezzel a gesztusával a miniszterelnök apüspököt "a politikai pusztában tevékenykedô igehirdetôbôl politikai üldöztetés áldozatává, a magyar kisebbséget megosztó tényezôbôl a szolidaritás és a kohézió elemévé" léptette elô.

Az Adevãrul úgy vélte, a székelyudvarhelyi fórum nem annyira a román állam, mint inkább az RMDSZ biztonságára nézve jelent fenyegetést. A visszatért tiszteletbeli elnök hívei, akiket — bizalmas felmérés szerint — a romániai magyarság 28 százaléka támogat, Nãstase meggondolatlansága nyomán növelhetik népszerûségüket.

A román sajtó egy része a székelyudvarhelyi fórumot az RMDSZ-SZDP kapcsolat megrontójának vélte. A lapok annak az eseménynek is nagy teret szenteltek, hogy Sepsiszentgyörgyön, a városi tanácsban tíz — három évvel ezelôtt az RMDSZ listáján megválasztott — tanácsos Magyar Polgári Frakció néven külön csoportot alakított.

Tãnase Joita fôügyész a múlt héten bejelentette: egyelôre tájékozódnak és begyûjtik a dokumentumokat, a kormányfô kezdeményezte ügyészségi vizsgálat eredményeit pedig leghamarabb ezen a héten ismertetik. Hozzátette: jelenleg az ügy kivizsgálásával megbízott ügyészek a büntetôjogi eljárást megelôzô nyomozást folytatnak. Az Adevãrulnak jogászok elmondták: szerintük a székelyudvarhelyi fórum a nemzetbiztonságot veszélyeztette.

• az elmúlt héten mintegy 40 hektárnyi erdô vált a lángok áldozatává Aranyosbánya mellett. A tordai tûzoltókat múlt héten szerdán, az esti órákban riasztották. A tûz eloltása a

hegyoldalban több órát vett igénybe. A múlt héten tûzeseteket jelentettek Jegenyérôl, Magyargyerômonostorról és Szkrindfraszinetrôl is. Szintén kigyulladt a kolozsvári közterület-fenntartó gazdálkodás raktárában 20 köbméternyi farönk. Csak ez utóbbi esetben 30 millió lejes kár keletkezett.

• május 6. és 10. között Kolozsváron megnyitja kapuit a X. Agraria nemzetközi mezôgazdasági vásár. A fórum ezúttal az ágazat szerkezeti átalakítására és a befektetések idevonzására koncentrál. A román-német mezôgazdasági együttmûködés külön témája lesz a rendezvénynek.

• a kormány ortodox nagypénteki döntése értelmében kommunista hôsök bukaresti mauzóleumának a helyén építenék fel az új bukaresti ortodox katedrálist. Az ortodox egyház vezetése a tervet holnap vitatja meg. Az 1963-ban vörös gránitból emelt mauzóleumban eltemetett kommunista vezetôk — köztük Gheorghe Gheorghiu-Dej, dr. Petru Groza és dr. I. C. Parhon — maradványait az elmúlt években a családok elszállíttatták, eltemették, s a most lebontásra kijelölt építmény az utóbbi években raktárként szolgált — az elárverezendô Ceausescu-ajándékokat ôrizték itt. Ez a harmadik helyszín, amelyet a kormány az ortodox egyháznak felajánl a katedrális megépítésére, erre a célra legutóbb a fôvárosi Unirii teret jelölték ki.

• ma és holnap Bukarestben tesz látogatást Igor Ivanov orosz külügyminiszter, aki román kollégájával, Mircea Geoanával együtt aláírja a román-orosz alapszerzôdést. A dokumentum végleges aláírására Ion Iliescu államfô júliusi moszkvai látogatásakor kerül majd sor. Cristian Diaconescu külügyi államtitkár elmondta: az alapszerzôdés sem a Ribbentrop-Molotov paktumról, sem pedig az elsô világháború óta az oroszoknál lévô román kincstári vagyonról nem tesz említést. — Ezek olyan kérdések ugyanis, amelyek a történelemre tartoznak, s számunkra sokkal fontosabb az, hogy a jelenre összpontosítsunk — mondta. A kincstár ügyében vegyes bizottság létrehozásában állapodtak meg a felek, amelynek a kérdés történelmi vonatkozásait kell majd tisztáznia.

Vállalkozók, szolgáltatók figyelmébe!
Ha Ön részese kíván lenni egy Erdély-szerte és külföldön (Magyarország, Ausztria, Németország, Kanada stb.) is népszerû, sikeres kiadvány nyújtotta reklámlehetôségnek, ne szalassza el az alkalmat, és forduljon szerkesztôségünkhöz, ahol már készül a 2004-es esztendôre szóló évkönyvünk. Május végéig várjuk mindazok jelentkezését, akik be szeretnének kerülni következô kiadványunkba (megjelenés októberben). Egy fekete-fehér oldal ára (áfástól) 2,5 millió lej. Jelentkezni személyesen, telefonon vagy villanypostán (bela@szabadsag.dntcj.ro) lehet.

KÓS KÁROLY ÉLETMÛVÉRÔL tart elôadást Gábor Dénes, a Mûvelôdés szerkesztôje május 6-án, kedden du. 5 órakor a Református Kollégiumban, a Farkas/Kogãlniceanu utca 16. szám alatt, a földszinten.

PALCZER JÁNOS Bihar–Vlegyásza címû turistakalauza új, bôvített kiadásának bemutatására kerül sor május 8-án, csütörtökön 14 órakor a Röser könyvesboltban. A kötetet a szerzô ismerteti és ajánlja az érdeklôdôk figyelmébe.

DÍSZDOKTORRÁ AVATJÁK Daniel Fueter zeneszerzôt, elôadómûvészt, a zürichi Hochschule für Musik und Theater rektorát május 7-én, szerdán du. 5 órai kezdettel, a Gheorghe Dima Zenemûvészeti Akadémia koncerttermében. A megnyitó beszédet és a laudációt Aurel Marc professzor, a zeneakadémia rektora tartja.

Az immár hagyományos rendezvénysorozatra május 9-én és 10-én Kolozsváron, illetve Szabédon kerül sor.

Pénteken de. 10 órakor az Unitárius Püspökség Dávid Ferenc Dísztermében (Brassai Sámuel Líceum) dr. Szabó Árpád, az Unitárius Egyház püspöke mond köszöntôt, majd Az egyetemes magyar irodalom nyilvánossága címmel elméleti tanácskozás kezdôdik, amelyen a következô elôadások hangzanak el: Kántor Lajos Szabédi László a nyilvánosságért; Cseke Péter Az elsô erdélyi írónemzedék fogadtatása és késôbbi pályája; Pomogáts Béla A határon túli magyar irodalom recepciójának története; Füzi László Nyilvánosság és átláthatatlanság; Elek Tibor Az irodalmi siker természetrajza; Széles Klára Irodalmi siker és irodalmi érték.

13 órakor koszorúzás Szabédi László sírjánál, a Házsongárdi temetôben.

16 órakor a Györkös Mányi Albert Emlékházban Borcsa János Hatás vagy kölcsönhatás és Balázs Imre József Az irodalmi befogadás határterületei címû elôadásokat hallgathatják meg az érdeklôdôk.

17.30 órakor ugyanott az erdélyi magyar civil közgyûjtemények helyzetérôl tartanak kerekasztal beszélgetést. Vitaindítók: Pozsony Ferenc Romániai magyar civil közgyûjtemények helyzete és fejlesztési koncepciója; Ábrahám Iza A Szabédi Emlékház közgyûjtemény fejlesztési koncepciója; Varga Katalin A Petôfi Irodalmi Múzeum támogatási lehetôségei a határon túli magyar közgyûjtemények fejlesztésében.

Május 10-én, szombaton 10 órakor koszorúzás a Szabédi Emlékháznál. 11 órakor indulás Szabédra, ahol folytatódik az ünnepi rendezvénysorozat.

Beethoven, minden idôk egyik legnagyobb zeneköltôje mindössze egyetlen operát írt, a Fideliót. Beethoven a köztudatban úgy él, mint aki munkásságát kizárólag a szimfonikus- és hangszermûvészetnek szentelte, és nem vonzódott különösebben az opera mûfajához. Ez azonban nem így van. Atyja a bonni udvari színház énekese, így a fiatal Beethovennek alkalma nyílik korán megismerkedni a vokális mûfajjal. Valószínûleg ez is hozzájárult azon igényéhez, hogy opera-terveihez megfelelô szövegkönyvet találjon. A megfelelô szövegkönyv hiányában azonban zeneszerzôi tevékenysége a mûfaj területén csupán kísérôzenékre korlátozódik. Így születik meg a Prometheus teremtményei kísérôzenéje Salvatore Vigano pantomimjéhez (Bécs 1801), a Goethe Egmontjához írt zene (1809–1810), vagy a Kotzebue színdarabjaihoz írt alkalmi zenék, az Athén romjai és az István király (mindkettô a Pesti Német Színház 1811-es megnyitójára).

A Fidelio témája, a nôi hûség magasztalása Jean Nicolas Bouilly (1763–1842) színmûíró, ügyvéd, bíró, majd államügyész Vízhordó és Leonore ou l’amour conjugal címû munkáiban bukkan fel, amelyekben rávilágít kora borzalmas börtönviszonyaira is. A téma hatásáról tanúskodnak Pierre Gaveaux (1798), Ferdinando Paër (1804) és Simon Mayr (1805) munkái is. Ez utóbbit fordította le német nyelvre Joseph Sonnleithner, ez lesz az alapja Beethoven operája szövegkönyvének. A Fideliónak több változata készül el, az elsô kettônek nem volt sikere, néhány elôadás után lekerül mûsorról. Az elsô változat három felvonásos, amelyet Stephan v. Breuning átdolgoz és összevon két felvonásra. Az ô kedvéért Beethoven még zeneszámokat is hajlandó volt feláldozni. Végül a harmadik változat hozza meg a sikert, Georg Friedrich Treitschke szövegével. Az író (1776–1842) jól ismerte a színházi világot, 1801-tôl forgott színházi körökben.

A Treitschke-féle változat lett a végleges, amelyet 1814-ben mutattak be Bécsben a Theater an der Wienben, Fidelio oder die eherliche Liebe címen. A kétfelvonásos opera születésérôl rengeteg vázlat tanúskodik. Az operához Beethoven 3+1 nyitányt komponált, azaz elvetve az elsô hármat — minden valószínûség szerint szimfonikus formai gondolkodása következtében — írt egy negyediket, ami az opera tényleges nyitánya, és amely zenei anyagában vajmi kevés rokonságot mutat magával az operával. A másik három nyitány hangversenydobogóra utaltatott.

A Fidelio szerkezetében a német Singspiel típusát követi (prózai szöveg és zárt számok egymásutánja). Hangvételében Cherubini-hatást fedezhetünk fel. Bár stílusjegyei alapján a bécsi klasszikus iskolához tartozik, elôre mutat a romantika irányába, példa erre a börtönkép "realisztikus" ábrázolása. Az énekszólamok megszólaltatása elsôsorban hangtechnikai szempontból dolgoztatja meg az énekeseket, ami kiváltképp az énekhangok hangszerszerû kezelésébôl ered.

Kolozsváron a Fidelio az 1960-as év (február 6-án volt a bemutató) nagy megvalósítása. A Szinberger Sándor rendezte elôadás a Magyar Opera akkori reprezentáns mûvészeit vonultatta fel. A szereposztásban ott találjuk Bretan Endre, Vida Viktor, Ottrok Ferenc (késôbb Szilágyi Ferenc), Albert Annamária, Vancea Erzsébet, Sass László, Szanati József, Trenka Éva, Vonica Lucia és Horváth László nevét. A szólistákat és a Szarvady Gyula által betanított énekkart, a zenekart Demián Vilmos, illetve Hary Béla vezényelte. Egy korabeli kritikus szerint a Fidelio tolmácsolása akkor hiteles, ha zenei tekintetben hiánytalan, és ezt a kolozsvári Magyar Opera egy percre sem tévesztette szem elôl. Szeretnénk remélni, hogy a mostani bemutató, amely ezúttal hangverseny formájában kerül közönség elé, ugyanezt az értékelést fogja kivívni mind a kritika, mind a hallgatóság körében. A Magyar Opera merész és dicséretes vállalkozása tehát eseménynek ígérkezik a város zenei életében. Bár sejtésünk szerint a színpadi megjelenítés hiánya anyagi gondokra utal, a lényeg: maga a zene és az opera eszmei üzenete — talán kiemeltebben érvényesül a koncertváltozatban.

A Hary Béla karmester által betanított szereplôgárda a következô: Kiss Domokos, Molnár János (Florestan), B. Konrád Erzsébet (Leonora), Szilágyi János, Szabó Bálint (Rocco), Bancsov Károly, Sándor Árpád, Naphegyi Béla (Don Pizzaro), Hary Judit, Pataki Enikô, Székely Zsejke (Marzellina), Haraszti Zsombor, Pataki Adorján (Jaquino), Szeibert István, Szilágyi János (Fernando miniszter). Az énekkart Kulcsár Szabolcs készítette fel. A bemutató elôadás 2003. május 6-án, kedden este fél 7 órakor lesz a Magyar Opera színpadán.

Sok sikert kívánunk az elôadóknak, a közönségnek pedig színvonalas szórakozást.

Turánitz J. Lajos

Ezekben az ünnepnap-sorozatokban az Anyák napjára már alig futotta az erônkbôl. Igaz, vidékünkön nem is nagyon helyeznek rá hangsúlyt, esetleg anyaországi hatásra az egyházak rendeznek itt-ott egy-egy anyáknapi ünnepséget május elsô vasárnapján. Errefelé "csak" a nôket ünneplik. Pedig egy nô igazi "hivatása" az anyaság, és élete csak akkor válik teljessé, amikor anyává válik. Amikor szíve alatt hordja magzatát, amikor a vajúdás fájdalmával újabb életet hoz a világra. De van olyan is, aki ugyan nem ismeri meg valamilyen oknál fogva az anyává válás fájdalmait, azért mégis anya lesz, mert megfogja a kezét egy olyan kis lénynek, akit degenerált "szülô" anyja eldobott magától. Ezen a földkerekségen egyedül az anyák azok, akik biztosítják egész létünket, fenn- és megmaradásunkat. Hiszen a tudomány találhat ki akármilyen módszert egy magzat létrehozására, annak a magzatnak egy anyaméhben fel kell nônie, és azt a magzatot egy anyának meg kell szülnie. A megszületett csecsemôt pedig egy anyának, apai segítséggel vagy anélkül, de fel kell nevelnie. Anyára tehát szükség van. Édesanyára vagy nevelôanyára, de mindenképpen Anyára. Anyára, aki ott ül gyermeke betegágyánál, aki éberen figyelni minden mozdulatát, irányítja elsô lépéseit, megtanítja beszélni, viselkedni, irányítja tanácsaival az élet "rejtelmes" útjain. S ez a magasztos feladata az anyáknak csak végleges távozásukkal szûnik meg. Vagy még akkor sem. Mert az anyák nem halnak meg. Bennünk, általunk élnek tovább.

B. É.

A Szabadság és a Transindex internetes újság folytatja közös Transfórum rovatát, amelynek vendége Szilágyi Zsolt Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselô, a feloszlatott Reform Tömörülés nevû volt RMDSZ-platform egykori alelnöke, az idôközben létrejött Reform Mozgalom elnöke.

Válaszait május második felében olvashatják a Szabadságban és a www.transindex.ro-n. A Transfórum korábbi meghívottai Markó Béla, Mircea Baldean, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Patrubány Miklós, Tôkés László, Boros János, Jenei Imre, Alföldi László, Pap Géza, Molnár Gusztáv, Németh Zsolt, Sabin Gherman, Kelemen Hunor, Gáspárik Attila, Szent-Iványi István, Böjte Csaba, "Mátyás király", Pekár István, Nagy Ágnes, valamint a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és a Románia Újjászületéséért Szövetség vezetôi voltak. A kérdéseket a Szabadság címére várjuk, levélben május 10-ével bezárólag (postabélyegzô dátuma), valamint szerkesztôségünk telefonszámain, e-mail címén (szabadsag@mail.dntcj.ro), illetve az ugyelet@transindex.ro címen legkésôbb május 13-án.

A központosított hatalom kiadta a parancsot: nincsenek kiváltságok, helyet kell biztosítani a nôi munkaerônek az ipar minden területén. (Úgy kell nekik, utóvégre ôk harcoltak az egyenjogúságért!)

Óriási szenzáció volt, amikor a mûhelyben megjelent az elsô nô. Igaz, egy kicsit bandzsalított, s profilból nézve alig észrevehetô púp is volt a hátán, de amúgy igazi nô volt. Munka közben volt, akin megpihentessük a szemünket, s a legfrissebb viccünk sikerét is lemérhettük rajta. Persze, ezek nem voltak szalonképes viccek, de egyetlenkénk nem volt az a kényes fajta, csattanóra csattanóval válaszolt, volt, amin röhögjön az egész mûhely.

Egyeduralma azonban nem tartott sokáig. Egy fél év sem telt el, új szerszámgépeket kapott a mûhely, s a hiányzó munkaerôt frissen végzett szakisokkal pótolták. Lányok voltak mindahányan: csinosak, szépek, fiatalok. De nem hiába mondja a közmondás, hogy a jóból is megárt a sok. Kezdett hozzászokni a szemünk, s különben is, a fekete gépzsír mind egyformára pingálta ôket.

Rebeka a munkapadomtól három lépésre dolgozott egy vadonatúj stancoló gépen. Amikor beindították a gépet, egy ideig újdonságnak számított, s valamennyien körülálltuk, megcsodáltuk. Rebekát is. Csinos is volt, szépecske is. Kevés fantáziával kihámozhattuk a lényeget a gépzsíros kezeslábasból. Aztán nemsokára ô is lekerült a napirendrôl, az egyenletes munkafázis, az unos-untalan megismétlôdô mozdulatok kezdtek unalmassá válni. Voltak napok, amikor észre sem vettem az elôttem munkálkodó Rebekát.

Egy nap váltás végén éppen a sorunkat vártuk a fürdôben, amikor Kálmán barátom megbökte az oldalamat:

— Gyere, mert olyat mutatok, amilyet életedben nem láttál!

Kálmánnal együtt végeztük a szakiskolát. Bohém fiú volt, neki köszönhetem az elsô világi élményeimet is. Sejtettem, hogy megint valami bolondságon töri a fejét, de mint szófogadó inas a mesterét, szótlanul követtem egy szál gatyában, törülközôvel a vállamon.

Nem mentünk messzire, az öltözô sarkában egy szekrény mögött, a deszkából összeeszkabált válaszfalon lévô apró repedésre mutatott Kálmán. Miután halálos komolysággal csendre intett, belesett a résen. Mozdulatlanul figyelt egy darabig, majd vigyorgó képpel nekem is helyet szorított.

A látvány minden elképzelést felülmúlt. A szomszéd fürdôben, a vízpárától terhes félhomályban egy karcsú nôi alak körvonalai rajzolódtak ki. Mindenrôl megfeledkezve követtem a mit sem sejtô tünemény mozdulatait, amint éppen szappanozta magát a lezúduló vízsugár alatt. Sajnos nem vagyok költô, hogy a megfelelô szavakkal énekelhessem meg a kecses mozdulatokat, az idomok tökéletességét. Annyit azonban nyugodtan mondhatok, hogy ott minden a helyén volt. Még a szappanhab is!

Már éppen át akartam adni a helyemet a mellettem türelmetlenkedô Kálmánnak, amikor a fürdôzô nôi alak elzárta a csapot, s gyanútlan mozdulattal hátrasimította az arcába hulló gesztenyebarna tincseket.

A legnagyobb meglepetésemre a vízgyöngyöktôl csillogó arcon Rebeka vonásait ismertem föl.

Az elkövetkezô napokban különös módon minden megváltozott körülöttem. Még a hajnali óracsergés sem volt olyan elviselhetetlen, mint máskor. A mûhelyben az unalmas szürke színek kékes árnyalatot kaptak, a gépek zakatolása kellemes muzsikává változott, amihez a ritmust az elôttem kattogó stancológép adta.

De hiába várja az ember tátott szájjal a sült galambot, ha nem tesz semmit az ügy érdekében. Ártatlan bókjaimat az elején Rebeka a nôi nemnek kijáró udvariasság számlájára írta. Csak amikor elszaporodtak az apró figyelmességek, kezdett más szemmel nézni rám. Kitartó munkámnak köszönhetôen, a harmadik nap már komoly sikereket könyvelhettem el. Úgy ment minden, mint a karikacsapás. Alig telt el két hét, már minden fázison túlestünk, csak éppen a pontot nem tettük fel az i-re.

Egy nap már-már úgy látszott, hogy valahogy az is összejön. Üzemi kirándulást szervezett a szakszervezet, amire mindketten feliratkoztunk, remélve, hogy a természet lágy ölén a legszebb a szerelem, s a kíváncsi szemek elôl a kerek erdô rejt el a legjobban.

Minden a legjobb irányba haladt, amikor váratlanul Kálmán barátom zavarta meg a meghitt kettôst. Savanyú ábrázattal tapasztaltam, hogy egy hajóban evezünk, Rebeka sóvárgó pillantásait saját radarhálózatába igyekezett befogni. Hiába a mondás, hogy két dudás egy csárdában nem fér meg, s hiába volt Rebeka vonzalma nyilvánvalóan kedvezô számomra, az ötödik keréktôl sehogysem sikerült megszabadulnunk.

Késô este értem haza a sikertelen kiruccanás után. Otthon órákig idôztem a hidegzuhany alatt, igyekezve kedélyállapotomat egyensúlyba hozni. Nagyon kellemetlenül érintett az eset. S ahogy az lenni szokott, az elszalasztott alkalmaknak bottal ütheted a nyomát. Rebekát nemsokára más részlegre helyezték. A lobogó szalmaláng lassan parázsló tûzzé, majd szürke hamuvá változott.

De talán így volt a legjobb. Ha akkor vágyaink beteljesülnek, most szegényebb lennék egy gyönyörû, szappanhabos álommal.

Versánszky Ernô

— Megszületett végre a hazai Duna tévé — gondoltam magamban, amikor hónapokkal ezelôtt megjött a hír: regionálissá vált a Kolozsvári Televízió, és lényegesen megnôtt adásidejét egész Erdélyben lehet majd fogni földi antennákon. — Vége a Duna tévé hegemóniájának, vége a magyarországi szemüveggel látott Erdélyképnek, a stilizált kisebbségi létnek — ujjongtam. Jön majd a hazai tévések által a hazaiaknak készített riportok sorozata, román felirattal — hogy a híd szerepét is betölthesse–, olyan történetekkel, amelyek nem összmagyar-eladható gyúródeszkán készültek, hanem olyan mifelénk használatosan.

Jómagam már jónéhány éve munkatársa voltam a kolozsvári tévének — a Donát úti saroknak —, amikor beköszöntött a nagy változás, így amikor szóba került egy szórványriportrovat beindításának lehetôsége, torkomba ugrott a szívem: hátha engem kérnek fel ennek gondozására.

Nem én találtam ki a Limes rovatcímet, de azonnal megpróbáltam e szó mögött megtalálni azt az ösvényt, amely elvezethet azokhoz a riportokhoz, amelyek nem dunásak, hanem — erdélyi-szabócsabásak. Emberközeliek — forinttávoliak. Ott van benne a pap, a kutya, a remény, az összedôlt jelen és az anyanyelvét fájdalmasan törô fiatal gazdálkodó, az utolsó mohikán és az elsô fecske. Beszterce-Naszód megyében huszonhárom évvel ezelôtt jártak utoljára vérbeli újságírók. Várkudun, Tacson, Zselyken, Almásmálomban, Magyarnemegyén, Somkeréken Beke György nyomdokaiban jártam. A Búvópatakok megjelenése után (1980) elfeledték ezt a vidéket. A helybéliek szerint a hetvenes években készült utoljára átfogó tévériport Pusztakalánról vagy a Cserna völgyérôl. Mi oda is elmentünk. Huszonhárom évre rá.

A lelkesedés akkor kezdett lanyhulni bennem, amikor Hunyad megyébôl visszajeleztek: nem látták sem a pusztakaláni, sem a rákosdi, sem a lupényi, sem a hátszegi riportot. Hiába váltogatták a csatornákat, a TVR2-n nem Kolozsvár volt... Aztán jött maga a hidegzuhany: nem látták a kôhalmiak, a fogarasiak, a halmágyiak sem a róluk készült, egyenként mintegy húsz perces riportot.

Kiderült: bizony nem mindenki fogadta kitörô örömmel a kolozsvári televízió státuserôsödését. Olyanokat lehetett hallani, hogy a kábeltévés társaságoknak nem kötelezô átvenni a TVR2-t — pontosabban ennek regionális mûsorait —, így van, ahol lehet látni az adást, van, ahol nem. Jött a meleg hang magyar oldalról is: ott a bukaresti magyar adás, ott a Duna, minek ide még egy állami tévéadó magyar adása? És miért pont Kolozsvár? Ha már tévéadó, akkor vagy Budapest vagy Bukarest vagy Marosvásárhely–Székelyföld. Mit akar már megint ez a Funártûrô, megöregedett város? Ô akar újra az lenni, ami volt, Erdély elsô városa? Mit akar a Donát úti sarok?

Aztán nyilvánvalóvá vált: nem akarják magyarodafönn a kolozsvári tévé térhódítását. A magyarországi érdekeltségû, megrendelésre dolgozó magyar tévéstúdióknak nincs szükségük konkurenciára, az RMDSZ számára nehéz/kínos kiállni Kolozsvár mellett — még annyit sem tudtak elérni, hogy ez a munkacsoport visszanyerje szerkesztôségi státusát, és ne a közszolgálati tévé ennedik rovataként mûködjék — a kábeltévés társaságokkal senki nem egyezkedik... Egyértelmû: meg akarják fojtani ezt a szerkesztôséget. El akarják szigetelni, le akarják járatni, olyan konkurenciális helyzetekbe próbálják beszorítani, ahonnan egyetlen kiút van: a fôhajtás, a fehér zászló. Aztán már hivatalosan is ki lehet hirdetni: Kolozsvár minden téren kapitulált, jöhet Budapest, Bukarest, Marosvásárhely, a Székelyföld, mert ott még van erô.

Hacsak nem áll végre sarkára ez a város.

Szabó Csaba

Némán meredt maga elé, hosszú, zsíros hajtincsei közül elôvillant fehér szemöldöke, élénk szemei az alkonyati láthatárt kémlelték. Sült hús illatát hozta a szél, az asszonyok az üstök körül sürögtek-forogtak. Az elôtte ülô gyermekhad türelmesen várt. Végignézett a kócos fejeken, az égô szempárokon, köhintett egyet, majd mesélni kezdett:

— Fent a kilencedik égben lakik a világ ura feleségével és gyermekeivel. Elôször megteremtette a világot és az embereket, majd az utóbbiaknak, hogy legyen gyógyítójuk a betegségben és oltalmazójuk a balszerencsében, táltost adott.

A gyerekek valósággal itták magukba a szavait. Megállt egy pillanatra, nyugalommal vette tudomásul az élénk figyelmet, majd folytatta:

— Amikor a táltost teremtette, az udvaron, az ajtóval szemben nyolcágú fát növesztett, amelynek ágai között fényes emberek — magának a teremtônek a gyermekei — laknak. Ezzel egyidôben a földön is növesztett három fát, és alájuk ülve elkészítette az elsô táltos valamennyi varázseszközét, és megtanította ôt, miként kell cselekednie az ember hasznára, az ellenséges szellemekkel vívott harcban.

Hirtelen távoli kiáltás ütötte meg fülét:

— Terje! Terje!

Tudta, ez neki szól, ôt hívják: lehet, az ô segítségére van most szükség — talán rosszul lett valaki, s meg kell vágni az illetô ereit, gyorsan be kell lovagolnia dobján a szellemek birodalmába, meg kell tudakolnia a segítô szellemektôl a gonosz nevét, majd menekülésre kell bírni a rosszat.

Azonnal az ilyenkor szükséges teendôk villantak át agyán, abbahagyta a mesélést, felrikoltott, majd törékeny, aszott testét szélvészként kezdték vinni a sovány lábak. Nagy igyekezettel törtetett át a cserjésen, a tér felé. A hang egyre közelebbrôl hallatszott, ô meg csak gyorsított az iramon.

Száz lépésnyire a helyszíntôl már tudta: Botond az, a fiú, aki hosszú éveken keresztül tanult mellette, míg végül elhagyta a települést, hogy másutt tanuljon tovább. Botond! Nem létezik, hogy visszatért! Hiszen végleg ment, s ô nem is bánta, sôt, ha jól emlékszik, annak idején ô maga is szinte elzavarta a szôkefejû kölköt.

Néhány lépés után a helyszínen volt, s pár pillanat múlva már szorosan tartotta szíjas karjai közt az ifjúvá lett tanítványt. A falu álmélkodó lakói e pillanatban megszûntek létezni számára. Pedig mindig ôk adtak értelmet az életének, ôk tartották el, etették, vigyáztak rá.

Újra átölelte a hazatérôt, majd az Oszlop melletti tûzhöz vezette. Az emberek visszaszivárogtak odúikba, a két árnyalak pedig egymás mellett szívta magába az esti csendet. Csak a tûz sercegése, a parazsak pattogása hallatszott. Amikor a fiú új gallyakért állt föl, az öreg merev arccal, parancsolóan mormolta:

— Mesélj!

Mert Terje sosem volt bôbeszédû, napokon, sôt heteken át hallgatott — mindig csak akkor szólalt meg, amikor elérkezett az Ô órája. Ilyenkor megváltozott a helybeliek élete, mindenki tudta: valami Új következik — és az emberek aggódni kezdtek, eltöltötte ôket az Újtól való egészséges félelem, amely együtt jár a borzongás gyönyörével... Féltek az Újtól, de szomjazták is, mint a tavaszi rétek az életet továbblendítô záport. Mert az embernek sose jó a Régi. Ilyennek jött a világra.

— A folyótól jövök, a felsô gyepûtôl. Szörnyû dolgokat hallottam, népünk keserves bukása van készülôben. Gyôzött az áruló Vajk, felnégyeltette a Nagyúrt, ô maga idegen nevet vett fel és ismeretlen harcosokat hívott a földünkre, akik mintha forró galuskát fújnának a szájukban — velük öleti saját véreit. Tûzzel-vassal irtanak mindenfelé minket, betiltották a lóáldozatot, Tordát, az öreg táltost kivégezték, bennünket, a többi táltost pedig lázítókká kiáltottak ki, s felszólítottak, hogy térjünk át az új hitre.

— Új hitre... — ismételte gépiesen, gondolataiba mélyedve az öreg.

— Igen, valami szeretet vallásáról beszélnek, minden harmadik szavuk a szeretet, s mégis legyilkolnak mindenkit, aki nem lesz a követôjük. Egy Jézus nevû táltost imádnak Nagyszellemként. Hozzá fohászkodnak, kenyeret és a bort áldoznak: testének és vérének tartják. Fára szegeztette, magát érettük, ôk pedig ettôl a szeretettôl indíttatva akarják meghódítani a népeket...

Az öreg hirtelen felpattant a tûz mellôl, két kezével hadonászni kezdett maga körül, s féktelen ordítással, vad csípômozdulatokkal fura táncba fogott. Két mutatóujjával szarvat formált fejére, s kétségbeesetten kerengett körbe-körbe, dobálta magát ide-oda: tánca a megsebzett vad halálos vergôdését utánozta.

A tömeg apránként köréje gyûlt, az emberek kimerészkedtek odúikból. Elôcsalogatta ôket az öreg szavaiból kisejthetô Új. De hogy mit lehetett most ekként nevezni — ebben a pillanatban senki sem tudta...

Elôbbi élénk mutatványát most már erôtlenedô hörgés kísérte. Lassan a földre rogyott, s habzó száját érthetetlen szavak hagyták el, ajkai kifehéredtek.

Csak az öreg lelke látta az Újat, ami ellen — most már érezte és tudta — kevésnek bizonyult minden varázsigéje, minden bûvölô mozdulata.

Fenyegetôen betolakodó, idegen és számára végzetes világ ellen próbálta felvenni az utolsó harcot — majd csatavesztetten, hamubatiportan, tehetetlenül keserves zokogásban tört ki...

Lassú sötétség szállott a tájra.

Bozótban riadt szarvas menekült.

Alkonyi égben utolsókat csapott egy vijjogó madár...

Murányi Sándor

Irakban véget értek a nagyobb harci cselekmények, amelyekben az Egyesült Államok és szövetségesei kerekedtek felül. A koalíció most Irak biztonságának megteremtésén és újjáépítésén munkálkodik — jelentette ki csütörtökön George Bush amerikai elnök.

Az elnök az Abraham Lincoln repülôgép-hordozó fedélzetén több ezer, a Perzsa-öböl térségébôl hazatérô amerikai katona elôtt mondott beszédet. Bush döntô jelentôségûnek nevezte Irak felszabadítását a terrorizmus elleni háborúban, amely a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrorcselekmények után kezdôdött, és napjainkban is folytatódik.

Bush nem nyilvánította ki sem a gyôzelmet, sem az iraki háború befejezését, ez ugyanis a nemzetközi jog szerint arra kötelezné Washingtont, hogy bocsássa szabadon a hadifoglyokat, és szüntesse be a megbuktatott bagdadi rezsim vezetôi utáni hajszát. A tömegpusztító fegyverek sem kerültek elô, amelyek leszerelésével az elnök az iraki háborút indokolta.

— Nehéz feladatot kell elvégeznünk Irakban. Rendet teremtünk azokban az országrészekben, ahol a veszély még nem szûnt meg. Kézre kerítjük a régi rezsim vezetôit, akiknek számot kell adniuk bûneikrôl. Megkezdtük az elrejtett vegyi és biológiai fegyverek keresését, és helyszínek százairól tudunk, amelyeket át kell kutatnunk — mondta az elnök. Hangsúlyozta: az átmenet a diktatúrából a demokráciába eltart egy ideig, de megéri a fáradságot. A koalíció, mint mondta, addig marad, amíg a munkát el nem végezte, és szabad Irakot hagy majd maga után.

Az elnök közölte, hogy miközben beszél, a 82. légi szállítású hadosztály különleges mûveleti egysége Afganisztánban terroristákat üldöz. A terrorizmus elleni háború folytatódik, Pakisztántól a Fülöp-szigetekig és Afrika szarváig az Al-Kaida gyilkos terroristáinak nyomában vannak, és a terrorhálózat felsô vezetôinek felét elfogták vagy megölték már. A küzdelemben az elnök döntô fontosságúnak nevezte Irak felszabadítását. — Kiiktattuk az Al-Kaida egyik szövetségesét, és elzártuk a terrorizmus egyik pénzügyi forrását. Egyetlen terrorszervezet sem kaphat immár tömegpusztító fegyvert az iraki rezsimtôl, mert a rezsim nincs többé — mondta Bush.

A mutatóujjad körme alatt is libabôrös vagy
A valódi nagy gamerek már (régen) ismerik, de vannak, akik csak most vágnak neki a nácik és a szörnyek irtásának. Tény, hogy a Return to Castle Wolfenstein nevû játék futtatásához eléggé titán masina szükséges. Persze csak akkor, ha játszani, és nem mérgelôdni akarsz. A számítógépes játékok ismerôi szerint a stratégiai játékot egy P166 MMX, 48 MB RAM, Voodoo2-es 3D kártyával rendelkezô géppel is élvezni lehet, de jobb az, ha valaki Duron 1 GHz, 256 MB RAM, 64 MB GeForce2-es videokártyával és 80 GB-os merevlemezzel rendelkezô dobozzal élvezi a játékot.

A játék krekkelt változatát egyszerûen felmásolod az otthoni gépre, alig néhány száz megabájt... Az igazság az, hogy a fent említett, jónak mondható gépen is akadozik a lövöldözés az elején, de az élvezet így sem marad el. Elfelejtettem írni, hogy 1024-es felbontásban. Ennél alább azért nem érdemes adni, szerintem. A hullák ilyen formában pattannak ki igazán élethû (!) formában a koporsóból, kriptából, a földre hulló nácik is így véreznek el meghatóan...

A játék hátterérôl csak annyit: második világháború, az SS Paranormális Csoportjának (SS Paranormal Division) tevékenységét kell ellehetetleníteni. Amennyiben lehet, természetesen, végleg. A játék végén valamelyik I. király is feltámad halottaiból. Locsolás ennek folyamodványaként nincs. A bácsi kinyiffantása jelenti a végsô megmérettetést.

Csak a kezdet nehéz
A gép késsel dob be a játékba. Bekakálok, gondolhatod, ebbôl nagy baj lesz. Ne aggódj, hiszen mihelyt elindulsz, kapod is a P–08-as Luger pisztolyt, amellyel direkt fejbe kell lônöd azt a náci orvost, aki társadon kísérletezik. Ha mégis úgy döntesz, hogy diszkréten megkéseled, akkor az ôr (aki csak úgy megjelenik, mert kíváncsi, és mindig kavar valamit, mint Piszkos Fred) nem tûnik fel a láthatáron.

Innen már nyílegyenesen haladnak a dolgok: finoman és nôiesen leólmozol mindenkit. Csak semmi brutalitás, agresszió! Ez korántsem a nap folyamán felgyûlt stressz levezetésére kitalált játék... Vannak viszont takarós rejtett helyiségek, ahol sok érdekes cuccot szerezhetsz. A feladat egyszerû: meg kell találnod az udvarra nyíló járatot (közben: take no prisoners!), majd a titkos digging site-ot, innen pdig egyenesen visz az út Helgához és az elit csapathoz. De közben a szörnyeket, izé, hulláknak se feledd eszükbe juttatni, hogy az örök vadászmezôkön a helyük. Érdekes, pajzsokat is árulnak a túlvilágon….

Na, de vissza az elejére. A játékban leginkább a hangulat fogott meg: az elsôtôl az utolsó másodpercig izgalom, olyan, mint egy interaktív film, de talán még annál is jobb. A grafika nagyon jó, és a hangok is igen kellemesre sikeredtek. Az ellenfelek intelligenciája is lenyûgözô. Például: benyitok az egyik szobába, ahol egy asztalnál három német áll. Amint meglátnak, felrúgják az asztalt, és mögé guggolva kezdenek lôni rám. Nem mintha egy asztal sokat védene az MP40-essel szemben, és az is tetszett, hogy nem csak egy helyben állnak az ellenfelek, ha nincs dolguk, hanem pakolásznak, rágyújtanak, énekelnek, ésatöbbi.

A második küldetés, hogy a kastélyból kijutva a faluban (ide a felvonóval juthatunk le, ólomzápor kíséretében. Ügyelj, hol indítod el az áramot!) megkeressünk egy partizánt, aki némi infót és fegyvert, plusz egyéb hasznos cuccokat ad. Itt például nagyon tetszett, hogy a borospincében egy részeg katona tántorogva énekelt, mi több, nôért esdekelt, akit sajnos, késôbb ijedtemben kilôttem, mert ellenfélnek néztem szegénykét. Itt véget is ért volna a játék, hacsak F5-tel sûrûn nem mentettem volna. A visszajátszás F6. Tanács: lehetôleg NE azután mentsd el a játékot, miután szegény csajszi kinyiffant. Az igazi izgalom a kriptában következik: hidd el, a mutatóujjad alatt is libabôrös leszel! Van ügyességi próba is, ahol 3 kapcsolót kell aktiválni, de mindegyiket halálos csapda védi.

A végsô megmérettetés: I. Henrik legyôzése.

Sok sikert!

Kulcsár Gábor
levelecske@yahoo.com

@ Intel: beszédértelmezô, szájról olvasó szoftver.

A multinacionális cég újabb meglepetéssel rukkolt elô a napokban: olyan programot dolgoztak ki, amely képes a száj mozgásából "megérteni", mit is mond az ember.

Az Audio Visual Speech Recognition (AVSR) elnevezést kapott alkalmazás tulajdonképpen az arcfelismerô rendszerekhez hasonlóan mûködik — folyamatosan figyeli az ember arcát és száját, illetve ezek mozgását. Ezen adatok szöveggel való kiegészítése lehetôvé teszi a számítógép számára, hogy akár zajos környezetben is képes legyen értelmezni a felhasználó által kiadott szöveges parancsokat. Maga az AVSR program egyébként az OpenCV része, amely olyan nyíltforrású alkalmazások gyûjtôhelye, amelyek a számítógép vizuális adatok értelmezésében játszanak szerepet.

Régen a beszédfelismerés két korlátba is ütközött: egyrészt a számítási teljesítmény elégtelennek bizonyult, másrészt pedig a szoftverek sem voltak hatékonyak. Mára ez megváltozott — az átlagos processzorok órajele 1,5 GHz-es, a csúcskategóriás CPU-k pedig 3 GHz-en ketyegnek, elegendô "lóerôt" biztosítva a számításigényes feladatoknak. Ráadásul az eltelt idôt a kutatók arra fordították, hogy jobb szövegfelismerô szoftvereket hozzanak létre.

A téma fontosságát mutatja, hogy az IBM és az Intel mellett több nagy cég is kísérletezik hangvezérlésû szoftverekkel: a Microsoft például elkészítette a GWindows prototípusát, amely alkalmazás révén file- és ablakmozgatási mûveletek hajthatók végre hangparanccsal és kézmozdulatokkal.

Ezen program egy kamera segítségével képes figyelni a felhasználót, s ha az például egy ablak fölé helyezi az ujját és balra mozgatja, akkor a desktopon hasonló irányban mozdul el az ablak.

Ezt lehet szöveges parancsokkal is kombinálni, tehát például a böngészônek kiadott scroll utasítás automatikusan legörgeti a tartalmat. A mûvelet nem igényel speciális kesztyût.

@ Windows Server 2003 — "kevesebbel többet". A Microsoft vezérigazgatója, Steve Ballmer San Franciscóban hivatalosan útjára bocsátotta az új Windows Server 2003 szerver operációs rendszert, amelyet anyagi problémákkal küszködô cégeknek ajánlott.

A világ több pontján is megrendezett nyitóbulikon több mint 200 ezren vettek részt. A San Francisco-i ünnepélyes indításon Steve Ballmer az új szerverszoftver megbízhatóságát, kezelhetôségét, méretezhetôségét, valamint az információcsere és az együttmûködés lehetôségének lényeges javulását emelte ki beszédében.

A kódot módosították, a termékhez egy új frissítési szolgáltatást indítanak, és a biztonság fokozása érdekében lényegében újjáépítették az IIS webszervert, amely a korábbi Windows szerververziók egyik legsebezhetôbb pontja volt. Ballmer úgy fogalmazott, hogy "a biztonság már beleégett az agyunkba".

Ugyanakkor a vezérigazgató sürgette a Windows NT felhasználókat, frissítsenek, hiszen az új szoftver nyolcadára csökkenti az állásidôt, miközben kétszeres teljesítményt kínál a Windows NT 4-0-hoz képes.

Egy elemzô szerint a Windows Server 2003 "egy nagyságrenddel" megbízhatóbb, mint a Windows Server 2002 volt. A Yankee Group 2003-at a Microsoft és vállalati ügyfelei "nagy évének" tekinti, hiszen számos új termék jelenik meg idén, köztük az Office 2003 is. Csütörtökön került forgalomba a Visual Studio.Net 2003 és a SQL Server adatbázis szoftver "vállalati kiadásának" 64 bites verziója is.

A Windows Server 2003 négy verzióban került piacra: Datacenter Edition, Enterprise Edition, Standard Edition és Web Edition — néhány hónap múlva várható a kisüzleti verzió is. A szoftver egyelôre 13 nyelvet támogat, de egy-két hónapon belül új nyelvekkel bôvül a kínálat.

@ A hálón kutatják az ellopott iraki mûkincseket. Mûvészettörténészek és archeológusok állították össze az "elveszett örökség" oldalt.

Az iraki háború idején Bagdad múzeumaiból ellopott mûkincsek visszaszerzésére online központot hoztak létre archeológusok és mûvészettörténészek. A kutatók Irak — Elveszett Örökség nevû website-jukon (lásd: http://www.iraqlostheritage.org) lajstromba vettek minden általuk ismert, a város múzeumaiból ellopott mûalkotást.

Az Interpol (lásd: http://www.interpol.int) is dolgozik a témán, szorosan együttmûködve az archeológusokkal. Statisztikái szerint a kulturális értéket képviselô javak lopásai megszaporodtak az elmúlt években. Az Interpol minden félévben közzéteszi a legfontosabb ellopott mûalkotások listáját. Az Irak — Elveszett Örökség segítségével megnehezítették az ellopott mûvek kivitelét és eladását. Az internet-alapú tervrôl további információk találhatók a http://www-oi.uchicago.edu/OI/IRAQ/iraq.html oldalon.

@ On-line segítség az adóbevallási ûrlap kitöltéséhez. A pénzügyminisztérium megelégelte a nem megfelelôen kitöltött adóbevallási ûrlapokat. A tárca külön programot fejlesztett ki, amely segítségével sokkal könnyebben kitölthetjük az úgynevezett 200-as ûrlapot.

A szóban forgó dokumentum a következô honlapon érhetô el:

http://www.mfinante.ro/asistenta_contribuabil/programe.htm . Igaz, az állomány majdnem másfél megabyte, de talán még ilyen körülmények között is érdemel letölteni.

Az adóbevallási iratok leadási határideje május 15.

Nagy kô eshetett le a fôvárosi sokszoros bajnok és kupagyôztes, ráadásul az ország legjobb együttese címet csaknem kerek esztendeje is védô labdarúgó-csapatának, a Bukaresti Dinamónak a szívérôl: szombaton este büntetôrúgással bebiztosította elsô tavaszi gyôzelmét saját pályáján. Tamesnek a 2. percben lôtt elsô gólját több mint 80 percen át nem követte másik, és bizony erôsen a levegôben lógott a tengerparti vendégek kiegyenlítô találata. És akkor, mármint az újabb x-es, vagy netán, urambocsá’ 2-es mérkôzést követôen minden bizonnyal attól lett volna hangos a sajtó, hogy lám, már sorrendben a tizedik bajnoki összecsapásból sem tudott gyôztesen kikerülni a bajnok. Bãrcãoan a 83. percben berúgta a tizenegyest, s ezzel rögtön két kérdést is tisztázott. Pro primo: igenis, tudnak, ha nem is gyôzni, de legalábbis nyerni a piros-fehérek, pro secundo: nyugi, a fiúk mégsem hagyják el az élvonalat!

Szombaton 6, vasárnap 2 mérkôzéssel folytatódott az elsô osztályú labdarúgó-bajnokság. A bajnoki címért folyó vetélkedô további alakulását viszont nagy mértékben befolyásolhatja a lapzárta után elkezdôdött fôvárosi mérkôzés. Az addigi találkozók kimenetele és a góllövôk:

Szombaton: • Bákói MFC–Bukaresti National FC 2–2 (Ciobanu — 11 m és Croitoru, illetve Radu és Coman) • Karácsonkôi (Piatra Neamt-i) Csalhó–Brassói FC 2–1 (Burdujan és Puricã, illetve Vasiliu) • Krajovai Universitatea–Bukaresti Sportul Studentesc 2–0 (Badea és Lutu) • Temesvári Politechnika-AEK–Galaci Otelul 0–0 • Ploiesti-i Astra–Aradi UTA 1–1 (Crãciun, illetve Mãrginean) • Bukaresti Dinamó–Konstancai Farul 2–0 (Tames és Bãrcãoan — 11 m).

A vasárnapi Pitesti-i Arges FC–Bukaresti Rapid és a Bukaresti Steaua–Besztercei Glória mérkôzés lapzárta után végzôdött.

A sorrend:
1. Rapid 24 16 2 6 48–21 50
2. Steaua 23 14 6 5 28–19 45
3. National 25 12 5 8 39–27 41
4. Brassó 25 12 5 8 32–27 41
5. Glória 24 10 6 8 26–21 36
6. Csalhó 25 9 8 8 34–28 35
7. Krajova 25 9 8 8 29–30 35
8. Dinamó 25 10 4 11 37–35 34
9. Astra 25 10 3 12 32–35 33
10. Bakó 25 8 8 9 25–25 32
11. Arges 25 9 4 11 29–31 31
12. Farul 25 9 4 12 27–38 31
13. Otelul 25 7 8 10 25–33 29
14. Poli-AEK 25 9 2 14 30–43 29
15. Sportul 25 8 4 13 30–37 28
16. UTA 25 6 5 14 24–41 23

Holnapután, a 26. fordulóban: Glória–Arges, UTA–Bákó, Brassó–Tem. Poli-AEK, Rapid–Csalhó, Farul–Astra, Otelul–Krajova, National–Steaua, Sportul Studentesc–Dinamó.

L. F.

Gépész utcai stadion, 4000 nézô. Vezette: Cristian Constantin (Bukarest).

CFR-Ecomax: Stef — Bãgneanu, Lazãr, Cazan, Rus — Székely, Vãsâi (66. perc Budeanu), Dan Florin, Pasca (83. perc Manean) — Oncicã, Chiorean. Edzô: George Ciorceri.

Sodronyipar: Ceclan — Oroian, Goia, Simon, Miron (28. perc Gatea), Forró — Tímár András, Demian (66. perc Bogdan Timar), Fogarasi — Bratu, Kállai (54. perc Somfãlean).

Gólszerzôk: Oncicã (15. perc), illetve Tímár András (86. perc).

Szögletarány: 7–3 (3–1); lövések 10–8 (kapura: 5–3), sárga lap: Bãgneanu, Cazan, Székely, Pasca, Manea és Chiorean, illetve Bratu és Somfãlean.

Nagyszerû mérkôzést láthattak a nézôk szombaton a két Kolozs megyei csapat között, rengeteg látványos helyzettel és izgalmas pillanattal. Mindkét együttes bizonyítani akart és iszonyú elszántsággal küzdött a három pontért. Az összecsapás egyetlen hibája — mint már annyiszor — a játékvezetô volt, aki nem tendenciózusan, csak egyszerûn rosszul vezette a találkozót, a pályán történô események szemmel láthatóan gyakran meghaladták a tudását. Adok-kapokkal kezdôdôtt a helyi rangadó, hol a CFR-Ecomax kapuja volt veszélyben, hol a vendégeké, aminek aztán Oncicã vetett véget a 16. percben egy ellentámadás után. Ekkor Dan Florint buktatták a tizenhatoson belül, de a labda valahogy eljutott Oncicãhoz, aki tíz méterrôl kilôtte a rövid sarkot. Tíz perccel késôbb jött aztán a mérkôzés minden kétséget kizárva legvitatottabb pillanata: ismét támadt a vasutasgárda, Chiorean kapott jó indítást, de a labda, miközben a játékos át próbálta venni, hozzáért a kezéhez. A játékvezetô természetesen látta a jelenetet, de úgy ítélte meg, hogy a kezezés nem volt szándékos, és a játék folytatását jelezte. Chiorean aztán folytatta is a játékot, annyira, hogy kicselezett néhány védôt, és gólt lôtt. Miközben ez történt, a partjelzô felemelte zászlaját, jelezvén a kezezést, de Cristian Constantin nem vette figyelembe, egészen addig, amíg a labda a hálóba nem került. Nyilvánvaló, hogy ha szabálytalanság történik, a bíró nem a helyzet kimenetelétôl függôen dönti el ennek büntetését vagy sem. Nem szabad azt mondani, hogy jogos góltól fosztották meg a vasutasokat, csak éppen a bíró határozatlansága volt az, ami az egész mérkôzésre rányomta a bélyegét, hiszen azokat a szabálytalanságokat, amelyeket a világ összes futballpályáján kiállítással büntetnek, ô csak sárgalappal vagy szóbeli intéssel büntette, ugyanakkor kiosztott egy csomó teljesen fölösleges lapot is mindkét csapatnak. Ennek következtében aztán az indulatok is egyre inkább elszabadultak, de szerencsére még ilyen körülmények között is kitett magáért a két csapat.

A második félidô Mircea Rus lövésével kezdôdött, ami a kapufán csattant, majd a 65. percben Bratu lövését Stef hárította. Négy perccel a lefújás elôtt érkezett az egyenlítés, miután a CFR-Ecomax védôsora csoportosan hibázott. Három védô fedezte a tizenhatos bal felét, míg a jobb oldalon elhelyezkedô Tímárt senki sem vette észre. Amikor az utóbbi megkapta a labdát, Stef kimozdult kapujából, annak ellenére, hogy az aranyosgyéresi játékos elég kisodort helyzetben volt. Tímár pedig szépen átemelte a játékszert a tehetetlen kapuson, és ezzel beállította a helyi rangadó jogos végeredményét.

Gálffy Attila

Döntetlen a Gépész utcai megyei rangadón, az egyetemisták kétgólos veresége Nagyváradon — így egyetlen Kolozs megyei csapat sem tudott gyôzni a legutóbbi fordulóban. Volt viszont ennek a sorozatnak vaskos meglepetése: az éllovas gyulafehérvári együttes otthonában szenvedett vereséget a Krajovai Extenzívtôl. További eredmények:

• Nagyváradi FC–Kolozsvári U–FC 3–1 (az egyetemisták szépítô gólját Codreanu szerezte) • Medgyesi Gázmetán–Szatmárnémeti Olimpia 2–0 • Nagybányai FC–Zalatnai Minaur 1–2 • Gyulafehérvári Apullum–Krajovai Extenzív 0–1 • Câmpulung Muscel-i ARO–Vajdahunyadi Corvin 1–0, a Tg. Jiu-i Pandúrok 3–0-s eredménnyel játék nélkül, megkapta a Târgu Cãrbunesti-i Gilortullal szemben elmaradt mérkôzése 3 pontját, a Resicabányai MSC szabadnapos volt.

A sorrend:
1. Apullum 22 13 3 3 48–16 51
2. Nagybánya 23 14 4 5 43–20 46
3. Gázmetán 23 14 4 5 34–13 46
4. Olimpia 22 12 4 6 36–24 40
5. Sodronyip. 22 9 10 3 31–18 37
6. Corvin 23 10 6 7 39–36 36
7. CFR-Ec. 22 8 8 6 30–20 32
8. Extenzív 23 9 5 9 29–33 32
9. U FC 22 6 9 7 38–33 32
10. Pandúrok 22 7 5 10 20–23 27
11. ARO 22 7 5 10 18–26 26
12. Nagybánya 23 7 4 12 23–26 25
13. Resicab. 22 6 4 12 21–46 22
14. Minaur 22 5 4 13 18–34 19

Holnapután, szerdán (25. forduló): U FC–CFR-Ecomax, Sodronyipar–Apullum, Resicabánya–Gázmetán, Olimpia–Nagybánya, Minaur–Nagyváradi FC és Extenzív–ARO.

L.F.

A nyolcadik csoport hét végi találkozóinak eredményei: Tordai Aranyos FC–Margittai Petrom 1–3 (a tordai gólt Miszti lôtte a 35. percben), Dési CF 01–Kôvárhosszúfalui Plastunion 4–0 (Budean 2 — 20. és 65. perc, mindkettô 11-esbôl, Sântejudean — 63. perc és Bucur — 11 m, 73. perc), Borosjenôi Tricotaje–Dési Egyesülés 1–0, Nagykárolyi Victoria–Szamosújvári Olimpia 2–1 (a vendégek találata Cristea nevéhez fûzôdik), Zilahi Armãtura–Bethleni Szamos Gáz 7–1, Sarmasági Bányász–Avasfelsôfalui Avas 0–2 és Szatmárnémeti Szamos–Kürtösi Frontiera 1–0.

(pja)

Eredmények:
Az 1–6. helyért: Gyôri ETO–Siófok 1–1 (gól: Bajevszki — 11 m, 82. perc, illetve Szabó — 73. perc) és Debreceni VSC–Ferencvárosi TC 1–1 (Sumudicã — 70. perc, illetve Flavio Pim — öngól, 7. perc); vasárnap lapzárta után végzôdött az MTK Hungária–Újpest FC találkozó. Az állás:

1. FTC 27 18 4 5 48–22 58
2. MTK 26 16 5 5 49–29 53
3. Debrecen 27 11 12 4 49–33 45
4. Újpest 26 12 6 8 46–34 42
5. Siófok 27 10 11 6 36–32 41
6. Gyôr 27 9 8 10 38–40 35

A 7–12. helyért:
Sopron–Székesfehérvári Videoton 0–2 (Pomper — 79. és Tóth Norbert — 91. perc) és Zalaegerszegi TE–Békéscsaba 3–0 (Kenesei — 8., Egressy — 50. és Szabó — 55. perc); korábban, elôrehozott mérkôzésen: Dunaferr–Kispest-Honvéd 1–3.

A sorrend:
7. ZTE 27 12 6 9 49–42 42
8. Videoton 27 11 6 10 40–31 39
9. Sopron 27 7 7 13 40–47 28
10. Kispest 27 6 3 18 35–60 21
11. Békéscsaba 27 6 3 18 34–68 21
12. Dunaferr 27 4 7 16 32–58 19

Az idény végén Fernando Santos váltja Bölöni László vezetôedzôt a Sporting Lisszabon labdarúgócsapatának kispadján.

Románia egykori szövetségi kapitánya — aki játékosként 108-szor lépett pályára a nemzeti együttesben — 2001-ben szerzôdött Lisszabonba. Az elsô szezonban bajnoki címig és kupagyôzelemig vezette csapatát (a Szuperkupát is sikerült megnyerniük), amely azonban a most zajló idényben csalódást keltôen szerepel. A pontvadászatban az éllovas FC Portótól 22, a második Benficától pedig 11 ponttal lemaradva csak a harmadik.

Bölöni László 730 napon át volt a portugál együttesnél, és közel 1,7 millió dollárt keresett.

Santos legutóbb a görög Panathinaikosz Athént irányította, de a gyenge szereplés miatt októberben távozott posztjáról.

A hét közepén barátságos mérkôzések egész sorát és néhány Európa-bajnoki selejtezôt játszottak szerte a világon. Pályára lépett a magyar és a román válogatott is, mindkettô gyôzelmet aratott. Igaz, az ellenfelek nem tartoznak Európa élmezônyébe.

Magyarország–Luxemburg 5–1 (1–1)
A budapesti Megyeri úti mérkôzésen a törpeállam legénysége egy félidôn át tartotta a sarat a házigazdákkal szemben, a válogatottban debütáló Szabics Imre beállása borította fel az egyensúlyt. A szlovén Damir Skomina vezette összecsapáson Gera (18. perc), Szabics 2 (52. és 90. perc), Lisztes (60. perc) és Kenesei (68. perc), illetve Strasser (25. perc) volt eredményes.

Mintegy 2000 nézô elôtt Magyarország a következô összeállításban játszott: Király (46. perc Babos) — Salamon, Dragóner (49. perc Bódog), Juhár — Tokody (46. perc Kabát), Lipcsei, Lisztes (79. perc Zavadszky), Lôw (58. perc Füzi) — Tököli (46. perc Szabics), Gera (46. perc Vasile Miriutã), Kenesei (69. perc Tóth Norbert); szövetségi kapitány: Gellei Imre.

Litvánia–Románia 0–1 (0–0)
Kaunasban, 4000 nézô elôtt a kezdôemberként pályára lépô rapidos Florin Bratu 63. percben szerzett szenzációs találata döntötte el a mérkôzés sorsát. Anghel Iordãnescu szövetségi kapitány a következô játékosoknak szavazott bizalmat: Lobont (46. perc Stelea) — Miu, Chivu, Filipescu — Contra (6. perc Tamas), Rãdoi, Dorinel Munteanu, Rat (90. perc Gigel Coman) — Mutu (69. perc Mihalcea), Rãducanu (46. perc Sânmãrtean), Bratu (78. perc Alin Stoica).

*
További eredmények: Svédország–Horvátország 1–2 (Ibrahimovics — 33. perc, illetve Olics — 6. és Ivkovics — 58. perc), Finnország–Izland 3–0 (Litmanen — 11 m, Forsell — 57. és Johansson — 78. perc), Üzbegisztán–Fehéroroszország 1–2 (Siselov — 43. perc, illetve Sunejko — 15. és Kutuzov — 53. perc; kiállítva: Fehéroroszországtól Romascsenko — 76. perc), Bulgária–Albánia 2–0 (Berbatov 2 — 3. és 34. perc), Csehország–Törökország 4–0 (Rosicky — 2., Koller — 21., Smicer — 27. és Baros — 38. perc), Liechtenstein–Szaúd-Arábia 1–0 (Burgmeier — 22. perc), Szlovákia–Görögország 2–2 (Németh 2 — 14. és 87. perc, illetve Cartasz — 11 m, 13. és Hutosz — 77. perc), Dánia–Ukrajna 1–0 (Gravesen — 37. perc), Líbia–Argentína 1–3 (Taib — 66. perc, illetve Saviola — 22., Riquelme — 67. és Aimar — 89. perc), Belgium–Lengyelország 3–1 (Sonck — 27., Buffel — 55. és Soetars — 85. perc, illetve Krzynowek — 81. perc), Hollandia–Portugália 1–1 (Kluivert — 27. perc, illetve Simao — 78. perc), Németország–Szerbia és Montenegró 1–0 (Kehl — 60. perc), Svájc–Olaszország 1–2 (Frei — 85. perc, illetve Legrottaglie — 10. és C. Zanetti — 75. perc), Írország–Norvégia 1–0 (Duff — 17. perc), Tunézia–Szenegál 1–0 (Braham — 45. perc), Dél-afrikai Köztársaság–Jamaica 0–0, Franciaország–Egyiptom 5–0 (Henry 2 — 25. és 34., Pires — 46., D. Cissé — 62., továbbá Kapo — 79. perc), Skócia–Ausztria 0–2 (Kirchler — 27. és Haas — 33. perc), Spanyolország–Ecuador 4–0 (de Pedro — 15., valamint Morientes 3 — 21., 23. és 63. perc), Mexikó–Brazília 0–0, Chile–Costa Rica 1–0 (Contreras — 61. perc), Venezuela–Trinidad és Tobago 3–0 (Arango 2 — 30. és 38., továbbá Noriega — 75. perc), Honduras–Kolumbia 0–0, Peru–Paraguay 0–1 (Alvarenga — 72. perc), Marokkó–Elefántcsontpart 0–1 (Kalou — 75. perc).

A magyarokkal azonos Európa-bajnoki selejtezôcsoportban szereplô lett válogatott az esélyeknek megfelelôen legyôzte San Marino együttesét, és az élrôl várja a folytatást. Eredmények:

4. csoport: Lettország–San Marino 3–0 (Prohorenkovs 2 — 10. és 75., valamint Bleidelis — 21. perc). Az állás:

1. Lettország 4 3 1 0 5–0 10
2. Lengyelország 4 2 1 1 7–1 7
3. Magyarország 4 1 2 1 5–3 5
4. Svédország 3 1 2 0 3–2 5
5. San Marino 5 0 0 5 0–14 0

1. csoport: Málta–Szlovénia 1–3 (Simeunovics — öngól, 90. perc, illetve Zahovics — 15., továbbá Siljak 2 — 37. és 57. perc) és Izrael–Ciprus 2–0 (Badir — 88. és Holtsman — 95. perc) — a találkozót az olaszországi Palermóban bonyolították le.

Az állás: 1. Franciaország 15 pont/5 mérkôzés, 2. Szlovénia 9/4, 3. Izrael 7/4, 4. Ciprus 4/5, 5. Málta 0/6.

8. csoport: Andorra–Észtország 0–2 (Zelinski 2 — 27. és 75. perc).

Az állás: 1. Bulgária 10 pont/4 mérkôzés, 2. Horvátország 7/4, 3. Belgium 6/4, 4. Észtország 5/4, 5. Andorra 0/4.

10. csoport: Grúzia–Oroszország 1–0 (Aszatiani — 11. perc).

Az állás: 1. Svájc 8 pont/4 mérkôzés, 2. Oroszország 6/4, 3. Albánia 5/4, 4. Írország 4/4 (5–7), 5. Grúzia 4/4 (3–6).

Összeállította: Póka János András

KÉZILABDA
• Két fordulót játszottak le a múlt héten a férfi elsôosztályban szerdán és szombaton. Kolozs megye csapata, a Tordai Potaissa elôbb 38–22 arányú vereséget szenvedett Segesváron a helyi KK-tól, majd játék nélkül, 10–0-s gólaránnyal jutott a pontokhoz a Vajdahunyadi Siderurgica elleni mérkôzésen (a vendégek nem jelentek meg). A táblázaton "helycserés támadás" után ismét az Aradi Safilar vezet 34 ponttal, egyetlen ponttal megelôzve a Nagybányai Quartz együttesét. A Potaissa a 10. helyet foglalja el a 12 csapat között, pontjainak száma: 12. További részletek holnapi lapszámunkban.

• A nôi bajnokság hajrája elôtt a Bukaresti Rapid nagyon közel áll a végsô sikerhez, ugyanis haszonélvezôje annak, hogy a Zilahi Silcotub 33–27 (16–15) arányban legyôzte a Râmnicu Vâlcea-i Oltchimot. A Kolozsvári U-Ursus 26–20 (13–10) arányú vereséget szenvedett a Galaci Otelultól. A bajnokság élmezônye: 1. Rapid 33, 2. Déva 30 (486–392), 3. Silcotub 30 (546–421), 4. Oltchim 30 (550–466), 5. U-Ursus 26 pont.

(radványi)

CSELGÁNCS
Szombat estig három érmet szerzett a Stefan Vodã vezette román küldöttség az örményországi Jerevánban elôször kiírt 23 év alatti korosztálynak szóló Európa-bajnokságon. Mirela Vasilan (70 kg) a második, Cristiana Bãban (63 kg) és Marius Bucse (90 kg) a harmadik helyen fejezte be a küzdelmeket. Mindannyian az U-KMSC tagjai. További részletek holnapi lapszámunkban.

(radványi)

KOSÁRLABDA
A nôi bajnokság rájátszásában a Bukaresti Sportul Studentesc átvette a vezetést a Kolozsvári U ACSA ellen vívott elôdöntôben. Mint ismeretes, a kolozsvári lányok hazai pályán szereztek vezetést, a múlt héten a fôvárosi diáklányok elôbb egyenlítettek, majd a harmadik találkozón 73:63 arányban ismét nyertek, s így összesítésben 2–1-re vezetnek. A következô két találkozónak a hét végén azonban a Horia Demian Sportcsarnok ad otthont, így a kolozsváriaknak van reményük a döntôbe kerülni.

A fináléba 3–0-s összesítéssel már bejutott a Bukaresti Rapidot legyôzô Târgovistei Livas.

(pja)

RÖGBI
A 15. forduló eredményei: Kolozsvári U–Bukaresti Steaua 14–20, Bârladi Rulmentul–Bukaresti Dinamo 16–44, Nagybányai U-Remin–Szucsávai Bucovina 50–20, Konstancai Farul–Petrozsényi Stiinta 52–23, Mangaliai Callatis–Jászvásári Politechnika 21–16.

Vasárnap a déli órákban a fôvárosi Dinamó SK úszómedencéjében befejezôdött a 2002–2003 hazai bajnoki évad. Akárcsak a tavalyi idényben, a sportág legjobb csapatának ismét a Bukaresti Rapid együttese bizonyult, amely újra kiemelkedett a mezônybôl, elsôsorban játékosainak egyenletes teljesítménye, valamint a taktikai fegyelem betartása folytán. Ehhez pedig hozzáadható az a nagyméretû anyai támogatás, amelyet az INTRAROM Kft. nyújt a vasutas vízilabdázóknak. A rapidosok ezúttal sorrendben harmadszorra ölthették magukra a bajnoki mezt.

A Szuperliga bajnokság ezüstérmei egy másik fôvárosi gárda, a Dinamó birtokába jutottak. A csapat és egyben a hazai válogatott edzôjének, Liviu Rãducanunak a tanítványai pontosan a célban érték utol a legjobb vidéki garnitúrát, a Nagyváradi Köröst, amely ugyanannyi pontot gyûjtött, mint a Dinamó, de az egymás elleni eredmények a bukarestiek javára húzták le a mérleg serpenyôjét. Mindenesetre a Körös partiaknak annyi a vigaszuk, hogy másodikok lettek a Román Kupában, s így jövôre azért indulhatnak kontinentális vetélkedôn. Nem szeretnénk a dinamósok érdemeit csökkenteni, de azt azért megjegyezzük, hogy a csütörtöki Rapid–Dinamó játék eredménye (3:4!!) meglepô volt, és erôsen vitatható.

Az Ovidiu Pocol edzô által vezetett Kolozs megyét képviselô KMSC-Poli csapatának be kellett érnie az utolsó, 6. hellyel. Pozitívumnak könyvelhetô el, hogy az együttest fiatal, tehetséges játékosok alkották, de mindez nem jelent sok elônyt a kolozsvári vízilabda sportnak, ugyanis a gárda 75 százaléka a bukaresti együttesek tartalékemberei voltak, s így kolozsvári pénzzel nekik jelentett elônyt fejlôdésük.

Ezek után íme, a bukaresti 3. rájátszási szakasz részletes eredménye: I. forduló: Steaua–KMSC-Poli 9:3; Körös–Sportul 17:3; Rapid–Dinamó 3:4! II. forduló: Körös–KMSC-Poli 10:2; Rapid–Steaua 9:4; Dinamó–Sportul 13:0; III. forduló: Rapid–KMSC-Poli 16:3; Steaua–Sportul 9:4; Körös–Dinamó 6:6; IV. forduló: Dinamó–KMSC-Poli 12:4; Rapid–Sportul 16:3; Körös–Steaua 8:4; V. forduló: Sportul–KMSC-Poli 5:3; Dinamó–Steaua 7:5 (1:4-es vezetés után!), Rapid-Körös 6:4.

A végzô sorrend: a Szuperligában: 1. Rapid 61 p; 2. Dinamó 50 p; 3 Körös 50 p; 4. Steaua 35 p; 5. Sportul Studentesc 12 p; 6. KMSC-Poli 2 p. A Román Kupában (itt csak a három rájátszási szakasz eredményeit vették figyelembe): 1. Rapid 25 p; 2. Nagyváradi Körös 24 p; 3. Dinamó 22p; 4. Steaua 15 p; 5. Sportul 6 p; 6. KMSC-Poli 0 p.

(radványi)

A soknapos kihagyás miatt keddig kell visszamennünk a tamperei világverseny követésében.

Kedden még a csoportmérkôzéseket bonyolították le, a második forduló még nem közölt eredményei: A-csoport: Németország–Ukrajna 3–1, B-csoport: Svájc–Dánia 6–2, C-csoport: Lettország–Fehéroroszország 4–0.

Szerdán a harmadik, zárófordulóé volt a fôszerep, csütörtökön szünnapot tartottak. Eredmények:

A-csoport: Szlovákia–Németország 3–1 és Ukrajna–Japán 5–1. A csoport végeredménye: 1. Szlovákia 6 pont, 2. Németország 4, 3. Ukrajna 2, 4. Japán 0 pont.

B-csoport: Oroszország–Egyesült Államok 3–2. A csoport végeredménye: 1. Oroszország 6, 2. Svájc 4, 3. Dánia 2, 4. Egyesült Államok 0 pont.

C-csoport: Kanada–Svédország 3–1. A csoport végeredménye: 1. Kanada 6, 2. Svédország 4, 3. Lettország 2, 4. Fehéroroszország 0 pont.

D-csoport: Ausztria–Szlovénia 6–2 és Csehország–Finnország 2–1. A csoport végeredménye: 1. Csehország 6, 2. Finnország 4, 3. Ausztria 2, 4. Szlovénia 0 pont.

A csoportokból az elsô három helyezett jutott tovább.

A középdöntô csoportbeosztása (innen folytatták pénteken):

E-csoport: 1. Szlovákia 4 pont (12–4) 2. Csehország 4 (10–2) 3. Finnország 2 (6–3) 4. Németország 2 (4–4) 5. Ukrajna 0 (4–12), 6. Ausztria 0 (2–13).

F-csoport: 1. Oroszország 4 (11–3), 2. Kanada 4 (9–2), 3. Svájc 2 (8–7), 4. Svédország 2 (4–4), 5. Lettország 0 (2–9), 6. Dánia 0 (3–12). A középdöntôbôl a csoportok elsô négy helyezettje jut a negyeddöntôbe, ahol egyenes kieséses rendszerben folytatódik a küzdelem.

Japán, az Egyesült Államok, Fehéroroszország és Szlovénia a kiesés elkerüléséért játszik körmérkôzést.

A címvédô szlovákokat erôsítô Zigmund Palffy lett a Finnországban zajló világbajnokság elsô körének legjobbja. Az NHL-ben szereplô Los Angeles Kings csatára 6 gólt és 4 asszisztot gyûjtött az "alapszakasz" során.

Pénteken és szombaton, a kiesés elkerüléséért:

1. forduló: Egyesült Államok–Szlovénia 7–2 és Fehéroroszország–Japán 3–1.

2. forduló: Japán–Szlovénia 3–3 és Egyesült Államok–Fehéroroszország 4–2

Az állás a záróforduló elôtt: 1. Egyesült Államok 4, 2. Fehéroroszország 2, 3. Japán 1 (4–6), 4. Szlovénia 1 (5–10) — ennek értelmében már eldôlt, hogy Fehéroroszország és Szlovénia búcsúzik az élvonaltól, mivel Japán helyzete speciális: a szigetországi együttesnek a távol-keleti selejtezôn kell kiharcolnia a bennmaradást.

A középdöntôben:

F-csoport, 1. forduló (Turku): Kanada–Dánia 2–2 (1–2, 1–0, 0–0), Svédország–Oroszország 4–2 (1–1, 1–0, 2–1) és Svájc–Lettország 4–2 (1–1, 1–1, 2–0).

2. forduló: Svédország–Dánia 7–1 (2–1, 1–0, 4–0).

Az állás: 1. Svédország 6/4, 2. Kanada 5/3, 3. Oroszország 4/3 (13–7), 4. Svájc 4/3 (12–9), 5. Dánia 1/4, 6. Lettország 0/3.

E-csoport, 1. forduló (Helsinki): Szlovákia–Finnország 5–1 (1–1, 0–0, 4–0), Csehország–Ukrajna 5–2 (0–0, 4–1, 1–1) és Németország–Ausztria 5–1 (2–0, 2–1, 1–0).

2. forduló: Finnország–Ukrajna 9–0 (3–0, 4–0, 2–0).

Az állás: 1. Szlovákia 6 pont/3 mérkôzés (17–5),

2. Csehország 6/3 (15–4), 3. Finnország 4/4 (16–8), 4. Németország 4/3 (9–5), 5. Ausztria 0/3 (3–18), 6. Ukrajna 0/4 (6–26).

*
A korábbi tervekkel ellentétben a Nemzetközi Jégkorong-szövetség csak ôsszel jelöli ki a 2007-es világbajnokság házigazdáját.

Az IIHF eredetileg a Finnországban zajló vb alatt döntött volna. A négy év múlva esedékes seregszemlének Németország, Kanada vagy Svédország ad majd otthont.

Jövôre Csehország, 2005-ben Ausztria, 2006-ban pedig Lettország rendezheti a vb-t.

Összeállította: Póka János András

A második európai futam — a második Ferrari gyôzelem. Ezt hozta vasárnap, Barcelonában a spanyol nagydíj, s a látottak alapján könnyen elképzelhetô, hogy a Ferrari-gyôzelmek száma gombamódra fog szaporodni az elkövetkezô futamokon. Úgy tûnik ugyanis, hogy az idényeleji sikertelenségek után újra felragyogott az olasz istálló csillaga, és akárcsak tavaly, ezúttal sincs, aki felvegye a versenyt az ötszörös világbajnok Michael Schumacherrel. Igaz, a pontversenyt (még) vezetô McLaren ezúttal két öngólt is lôtt, s így ô maga is hozzájárult az ágaskodó lovacskás autók sikeréhez és összetett pontversenybeli felzárkózásához.

Meglehetôsen érdekesre sikeredett a tegnapi futam rajtsorrendje: az elsô rajtvonalat elfoglaló két Ferrari-járgányt a két Renault követte, amire nemigen volt példa az utóbbi években. A francia, egyre jobb eredményeket elérô csapatnak sikerült maga mögé utasítania a hírnevesebb és jóval nagyobb büdzsével rendelkezô Williams- és McLaren autókat, és — fontos megjegyezni — nem úgy érte el a fegyvertényt, hogy kevesebb benzinnel indult volna azokhoz képest (ne feledjük, a Renault idén már összehozott egy pole positiont!). De még a harmadik sorban sem láttuk nyomát egyik fent említett élcsapatnak sem, hiszen a BAR-os Jensen Button (brit) és a Toyota színeiben versenyzô francia Olivier Panis várta onnan a rajtot. Csak ezután következett a német Ralf Schumacher (Williams), a skót David Coulthard (McLaren), a kolumbiai Juan Pablo Montoya (Williams), míg, meglepetés, a vb-pontversenyt vezetô finn Kimi Räikkönen (McLaren) csak az utolsó, 20. helyrôl indult, miután a szombati idômérô edzésen kicsúszott, és végül nem is teljesítette a mért kört, hanem egyenesen a pitbe hajtott.

Ilyen körülmények között izgalmas versenyre volt kilátás, hiszen várható volt, hogy Kimi ôrült iramban tör elôre, miközben Coulthard egymaga próbál elbánni a két Williams-szel. S hogy elôl se legyen unalom, a két Ferrari esetében az volt a kérdés, hogy az új, elsô ízben harcba dobott autó kibírja-e a futam fáradalmait, vagy beadja a kulcsot, illetve hogy a két Renault — és különösen a hazai pályán szereplô Fernando Alonsoé — képes lesz-e megismételni az idômérô során elért bravúrt.

És képes volt rá! A rajt során a kissé lassan induló Michael Schumachert (német, Ferrari) Alonso megelôzte, de szárnyalását megtörte Rubens Barrichello (brazil, Ferrari), aki, mint jó hadnagy, azaz másodhegedûs, feltartotta Alonsót néhány pillanatig, ami éppen elég volt Schuminak arra, hogy melléje érjen, majd az elsô kanyarban mindkettejüket elhagyja. Alonso és csapattársa, Jarno Trulli mindenesetre megmaradt 3-4-nek, miközben a "bomba" hátul robbant: Räikkönen nem vette észre, hogy a tôle két sorral elôbbrôl induló Antonio Pizzonia (Jaguar) lefullasztotta autójának motorját, és teljes erôbôl beleszaladt. Nagy sebessége még nem volt, így nem lettek komoly következmények, de a pontverseny vezetôje a verseny feladására kényszerült, mielôtt még áthaladt volna a rajtvonalon. Néhány pillanat múlva a jól rajtoló Coulthard a második kanyarban Trullit próbálta elôzni a negyedik helyért folytatott harcban, de "összeakadtak". Trulli kiállásra kényszerült, míg Coulthard mehetett a boxutcába, hogy pótolják hiányzó alkatrészeit.

Elôbb azonban berobogott a pályára a Safety Car. Coulthard szerencséjére mérnökei elég gyorsan dolgoztak ahhoz, hogy a biztonsági autó elé érjen ki, és így ne veszítsen egy kört már a futam elején, mindenesetre ekkorra már nagyjából világos volt, hogy a McLaren ezúttal nem áll fel a dobogóra.

A biztonsági autó mögött a következô sorrend alakult ki: Michael Schumacher, Barrichello, Alonso, Ralf Schumacher, Button, Montoya, Christiano da Matta (brazil, Toyota), Jacques Villeneuve (kanadai, BAR). Az ötödik körben aztán ismét a zöld zászlók kezdtek lengedezni, s a "repülôrajt" során Montoya és Villeneuve került egy-egy pozícióval elôbbre. Ez utóbbi, sajnos, nemsokára, utóbbi évekbeli formáját hozva, ki is esett.

Még a 20. körben sem jártak a pilóták, amikor elkezdôdött a kerékcserék izgalma. Az élmezônybôl elôbb Button cserélt "lábbelit" (ezt követôen nem is nagyon hallottunk többet róla a pontszerzôk között), majd Alonso következett. Coulthard már nem érte meg ezt a pillanatot, mert miközben Buttonnal harcolt a mezôny közepén, túl hamar zárt az elôzés után, és az "érintkezésbôl" ô került ki vesztesen: fel kellett adnia a versenyt.

A Ferrari-pilóták elôtt tehát nyitott volt az út ahhoz, hogy ledolgozzák hátrányukat a McLarennel szemben. Ettôl a pillanattól kezdve a verseny kronológiája — az események hiányában — is jóval nagyobb léptekkel halad a fekete-fehér kockás zászló lobogtatása felé. Még csak néhány esemény érdemel említést. Elsôsorban az, hogy az elsô kerékcsere során Alonsónak sikerült befurakodnia — nem túl nagy erôfeszítéssel — Barrichello elé, és ô lett ezután az egyedüli pilóta, aki tudta tartani a lépést Michaellel (!). Késôbb Schumi, második kerékcseréje után, testvére mögé került vissza, akit villámgyorsan faképnél hagyott. Ralfot Alonso is megelôzte — ô szintén második kerékcseréje után került a "kicsi" Schumi mögé, és addig "piszkálta" azt, míg a német, aki ráadásul vele ellentétben még kopott abroncsokkal versenyzett, hibázott: egy kanyarban elment "szántani". Ami pedig Montoyát illeti, neki is sikerült egyenes csatában túltennie Ralfon, ismét bizonyítva, hogy ki az úr Williamséknél. Az utolsó körökben Ralfot már Da Matta is nagyon kerülgette, és szinte hajszálon múlott, hogy nem elôzte meg. Ehelyett azonban, kegyelemdöfésként, Michael és Alonso ment el Ralf mellett, ami bizonyítja, hogy a Ferrari és Williams erôviszonyai között a tavalyinál talán nagyobb ûr tátong, s hogy a Renaultra ezentúl tényleg figyelni kell. Mellesleg érdekes: a Williams volt az egyetlen csapat, amely két kerékcserés stratégiát választott a többi csapat háromjával szemben, de a számításai nem jöttek be, hiszen bár így körülbelül 30 másodpercet spórolt, mégis egy körrel maradt el a gyôztesektôl, többek között attól a Ferraritól, amely megújulva — új autóval — tör ismét a világbajnoki cím felé.

A végsô sorrend: Michael Schumacher, Alonso, Barrichello, Montoya, Ralf Schumacher, da Matta, Mark Webber (ausztrál, Jaguar), Ralph Firman (angol, Jordan).

A Forma-1-es világbajnokság állása az 5. futam után: pilóták: 1. Räikkönen 32 pont, 2. M. Schumacher 28, 3. Alonso 25, 4. Barrichello 20, 5. Coulthard 19, 6. R. Schumacher 17, 7. Montoya 15. Konstruktôrök: 1. McLaren-Mercedes 51 pont, 2. Ferrari 48, 3. Renault 34, 4. Williams-BMW 32, 5. Jordan-Ford 11, 6. Sauber- Petronas 8.

Balázs Bence

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]