2003. május 8.
(XV. évfolyam, 100. szám)

Az április 21-én életbe lépett korrupcióellenes törvénynek helyi szinten is kihatásai vannak. Több városi és megyei tanácsos összeférhetetlenségi helyzetben van, de június 21-ig eldöntheti, megôrzi tisztségét vagy az állami kereskedelmi vállalat, esetleg magáncég keretén belül betöltött vezetô beosztást választja. Hétfôn a prefektusokkal tartott távértekezleten Rodica Stãnoiu igazságügyi miniszter bejelentette: a városi és megyei tanácsosok, prefektusok és helyetteseik, valamint a polgármesterek és alpolgármesterek esetében csakis a jogszabályban megszabott feltételek mellett nem alkalmazzák a törvénynek az összeférhetetlenségekre vonatkozó elôírásait.

Ugyanakkor a miniszter hangsúlyozta: az említett személyek csakis a tudományos kutatás, az oktatás és az irodalom, valamint a mûvészetek terén tevékenykedhetnek.

Eckstein-Kovács Péter szenátor, a felsôház jogi bizottságának tagja a Szabadságot arról tájékoztatta: a törvény az állami és magán kereskedelmi társaságoknál ügyvezetô tisztséget betöltô személyekre vonatkozik. Ilyen például a tulajdonos, illetve a cég adminisztrátora. Ugyanakkor a képviselôknek, szenátoroknak, a kormány tagjainak, a prefektusoknak és helyetteseinek, a polgármestereknek és alpolgármestereknek, a helyi választottaknak és a köztisztviselôknek érdeknyilatkozatot kell leadniuk. Ez viszont nem jár a tisztségrôl vagy beosztásról történô lemondással.

Ilyen vonatkozásban Boros János továbbra is alpolgármester maradhat, hiszen csupán az American Wave Investment cég társtulajdonosa. — A vállalat sajnos már nemigen mûködik, talán fel is számoltuk, nem emlékszem pontosan — magyarázta Gheorghe Funar helyettese. Arról is beszámolt, hogy a részvényeknek körülbelül a 20 százalékát birtokolja egy másik cégnél is, ennek nevére viszont nem emlékezett. Alpolgármesterünk még nem biztos abban, hogy nem kell-e lemondania százalékairól, jelen pillanatban behatóan tanulmányozza a törvényt.

Révész Erzsébet, Máté András, Somogyi Gyula és Pillich László RMDSZ-es városi tanácsosok esetében egyszerû a helyzet: elmondásuk szerint nincs cégük, egyetlen kereskedelmi vállalatnál sincs részesedésük. — Egy százaléknyi tulajdonrészem sincs egyetlen cégben sem, ügyvezetô sem vagyok valamely állami vállalatnál — nyilatkozta Máté András. Hozzátette: az ügyvédi irodán kívül semmilyen kereskedelmi tevékenységet nem folytat az ország területén. Emlékeztetett: a városi tanácsos lehet ügyvéd, a tisztség ebben az esetben nem összeférhetetlen a szakmával. — Az én vagyonom a lét vagyona, esetemben nem kell alkalmazni. Csak a Heltai Alapítvány ügyvezetô elnöke vagyok, ez viszont nem esik a törvény tiltásai közé — nyilatkozta Pillich László.

Pálffy Károly lakonikusan nyilatkozott az ügyben: nincs cégem. Elmondta: két ûrlapot kaptak a polgármesteri hivatalból. Az egyik az esetleges összeférhetetlenségekrôl, a másik pedig a vagyonbevallásról szól. — A városháza titkársága hétfôig várja vissza a kitöltött ûrlapokat. Ez blöff, hiszen a törvény 60 nap haladékot ad a döntés meghozatalára. Amúgy a kérdés engem nem érint — jelentette ki Pálffy.

Pap Emánuel István viszont úgy döntött, lemond mandátumáról. — Inkább az ASA Építkezési vállalat mûszaki igazgatója maradok, hiszen — kevés kivétellel — sajnos nincs kivel dolgozni a városi tanácsban és a polgármesteri hivatalban. Kolozsváron egy éve nem történik semmi, a polgármester azt csinál a város pénzével, amit akar. Reméltem, hogy tapasztalatommal hozzájárulhatok a város fejlesztéséhez, de sajnos a kolozsvári állapotok miatt ez lehetetlenné vált — mondta lapunknak Pap Emánuel István.

Molnos Lajos kijelentette: nincs magánvállalkozása, nem tartozik egyetlen cég tulajdonosai vagy résztulajdonosai közé sem. — A törvény értelmében le kell viszont mondanom a kolozsvári Közszállítási Vállalatnál betöltött vezetôtanácsi tagságomról. Ez egyszerû döntés: emiatt nem adom fel a tanácsosi mandátumot — jelentette ki Molnos.

Mikó Lôricz RMDSZ-es városi tanácsost többszöri próbálkozás ellenére semi sikerült elérnünk.

Dan Canta alprefektus a Szabadságnak azt nyilatkozta, a közigazgatási törvény életbe lépésekor már lemondott a különbözô cégek vezérigazgatói és adminisztrátori tisztségébôl, de amennyiben a törvény alkalmazására vonatkozó elôírások értelmében az alprefektus nem lehet részvényese valamely állami vagy magáncégnek, akkor nem lesz többé Vasile Soporan prefektus helyettese. — Jelen pillanatban sok megválaszolatlan kérdés van a törvénycsomaggal kapcsolatban. Amint ezek tisztázódnak, döntök. De egyetlen épeszû ember sem válna meg az üzleti világtól — vélekedik az alprefektus.

Kiss Olivér

Áttörésnek számított, hogy a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara áprilisi közgyûlésén a tizenhét tagú új vezetôségi tanácsba három magyar üzletembert is beválasztottak. Péter Pál (Energobit Kft.) alelnöke lett, Mezei János (Autoword Kft.) és Tóthfalusi János (Robot Import Export Kft.) pedig tagjaivá váltak ennek a testületnek. Az esetrôl Péter Pál korábban már nyilatkozott lapunknak, ezért most másik két társát szólaltattuk meg.

Mezei János szerint ezután a magyar vállalkozóknak is lesz közvetlen bepillantásuk a kamara tevékenységébe, befolyásuk a megye gazdasági fejlôdésére. A vezetôségben való részvétel nem jelent fizetett tisztséget, de rajta keresztül egyéni és csoportambíciók érvényesülhetnek. "Minden attól függ, hogy mi mit csinálunk" — mondotta. Nézete szerint mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy az anyaországi befektetôk érdeklôdését felkeltsék és fokozzák Kolozs megyében.

Tóthfalusi János úgy látja, hogy a kamaránál Stefan Dumitriu új elnök komoly, kitartó ember, aki meg fogja oldani az ott felmerült problémákat.

— El vagyok ragadtatva a munkájától! Bejárta az egész világot, minden kereskedelmi kamarát ismer. Ugyanakkor tudni kell, hogy a vezetôségbe beválasztottak mind becsületesek, s nem pénzért vállalták a megbízatást, hanem azért, mert tenni akarnak valamit ezért a városért, megyéért. Én bizakodó vagyok.

Hozzá kell még tenni, hogy a tizenhét üzletember nagyon szerteágazó tevékenységet folytat, és nagyon precíz idôbeosztással él, dolgozik, utazik. Olyannyira, hogy megválasztásuk óta még nem sikerült összeülniük. De amikor közös kérdésekben kell dönteni, biztosan szakítanak maguknak idôt tanácskozásra és jó határozatok meghozatalára.

Ördög I. Béla

A majd hét évtizeddel ezelôtt lebontott aradi Szabadság emlékmû helyreállítására létrehozott alapítvány mutatkozott be hivatalosan a nagyközönségnek szerdán Aradon. Az alapítványt az RMDSZ helyi szervezetének kezdeményezésére hozták létre azzal a céllal, hogy megnyerje az emlékmû ügyéhez a romániai, a határon túli és az anyaországi magyarság anyagi támogatását.

Az aradi városi tanács már döntést hozott arról, hogy a szoborcsoportot az eredeti alapzaton Arad belvárosában, a Tûzoltó téren állítják fel ismét. Szakértôi számítások szerint a restauráláshoz és a helyreállításhoz mintegy 300 ezer eurónak megfelelô összegre van szükség, amit a városi tanács nem tud biztosítani.

Legújabb terveirôl számolt be tegnap déli sajtótájékoztatóján a kolozsvári Rotary Club. A sétatéri Kioszkban tartott értekezlet alkalmából Vasile Leordean klubelnök az újságíróknak elmondta: szándékukban áll támogatni a kolozsvári Öregek Otthonát.

A terv kivitelezésére bált hirdettek péntek estére, szintén a Kioszkban, amely eseményre mintegy 150 személyt hívtak meg. A meghívottak listája olyan emberekbôl áll, akik képesek adakozni jótékony célokra. A szervezôk milliárdos bevételre számítanak, hiszen, mint azt elmondták, a Rotary Club világszerte azzal a céllal mûködik, hogy üzletemberek, befolyásos személyek részvételével támogassa az arra rászorulókat. Az elnök elmondta: a klubot 1905-ben alapította Chicagóban négy amerikai, azóta világszerte több száz tagszervezet létezik, összesen mintegy 1 millió taggal. Romániában összesen 60 klub mûködik, ebbôl három Kolozsváron. További terveik között szerepel gyerektáborok szervezése, illetve ösztöndíjak kiutalása olyan szegénysorsú, de tehetséges gyermekeknek, akiknek nincs módjuk tanulásra.

Egy világhálós forrás a következôképpen értékeli a klubot: a Rotary világszerte olyan üzletemberek, szakemberek szervezete, akik hisznek az emberbaráti segítség fontosságában, akik minden szakmában magas etikai normákat állítanak, támogatják világszerte a békére való törekvést és a nemzetek közötti jó viszonyt. Különbözô nemzetiségû, hitvallású és politikai meggyôzôdésû embereket egyesít az együttmûködés baráti légkörében. Ebben a szellemben tevékenykednek a kolozsvári klubok is.

(sbá)

A határon túli magyarság anyaországi támogatása szempontjából különös jelentôsége van annak, hogy az Illyés Közalapítvány (IKA) háza táján több hónapos holtidô után rendezôdtek a dolgok, és Pomogáts Béla vezetésével az alapítvány április 23-án, Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában tartott soron következô kuratóriumi ülésén idén elkezdhette a pályázatok elbírálását.

Amint arról az áprilisi kuratóriumi ülést követô sajtótértekezlet után már beszámoltunk: a budapesti tanácskozáson részt vettek a határon túli magyar alkuratóriumok vezetôi is, egy-két olyan kivételtôl eltekintve, ahol az alkuratóriumok összetételérôl további viták folynak.

Az Illyés Közalapítvány "újraindulását" a határon túli magyar szervezetek mellett leginkább az az ötvenezer oktatási-nevelési pályázatot benyújtó magyar szülô várta, akik a gyerekenkénti évi húszezer forintos támogatást igényelték, a kedvezménytörvény elôírásainak alapján. Az IKA budapesti ülését követôen kiderült, hogy elkezdték a tavaly megítélt támogatások kifizetését: 310 pályázatra 12 millió forintot hagytak jóvá. 2002-ben mintegy ötvenzer pályázatot nyújtottak be. A kifizetések aránya elsô hallásra lesújtó, hiszen a mostani munkamenetet tekintve akár évekig elhúzódhat a régi és az új pályázatok folyamatos elbírálása. Pomogáts Bélától, az IKA elnökétôl és Szabó Vilmos államtitkártól is megkérdeztem, hogy mire számíthatnak a határon túli magyar szülôk, akik továbbra is szeretnék igényelni az itteni körülményeink között jelentôsnek mondható támogatást? Lesz-e pénz a régi és az új pályázatokra, illetve idejében el tudják-e bírálni a folyamatosan beérkezô új pályázatokat?

Szabó Vilmos államtitkártól is megkérdeztem, hogy mire számíthatnak a határon túli magyar szülôk, akik továbbra is szeretnék igényelni az itteni körülményeink között jelentôsnek mondható támogatást. Lesz-e pénz a régi és az új pályázatokra, illetve idejében el tudják-e bírálni a folyamatosan beérkezô új pályázatokat?

Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelôs államtitkára kérdésemre elmondta, hogy hosszú szünet után kezdôdött meg a tavaly megítélt oktatási-nevelési támogatások kifizetése, és ezzel egyidejûleg elkezdték a tavaly benyújtott mintegy ötvenezer pályázat elbírálását. Az államtitkár megnyugtatta az érdeklôdôket, hogy nincsenek pénzügyi akadályai a támogatások folyósításának, a benyújtott pályázatokra lesz pénz, ugyanakkor a 2003-as oktatási-nevelési pályázatok elôkészítése is megkezdôdött, tehát az eddigi akadályok elhárultak.

Pomogáts Béla a lassú pályázatelbírálásra úgy reagált, hogy az alapítvány több mint öthónapos kényszerpihenôje minden területen, így az oktatási-nevelési támogatások elbírálásában is meglátszik. Az elnök elmondta: jelenleg 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre erre a támogatási formára, és a következô hetekben a megítélések több száz millió forintos nagyságrendet fognak elérni, tehát rövid idô alatt a legtöbb jogosult szülô, aki pályázott, megkapja a pénzt.

Az IKA kulturális támogatási kerete megegyezik a tavalyi összeggel, tehát 1 milliárd forint, ami az elnök szerint is kevés, hiszen ennél lényegesen nagyobb összegre lenne szükség. Egyértelmûen kevés lesz az 1,2 milliárd forint oktatási-nevelési támogatás is, hiszen ha a magyar igazolvánnyal rendelkezô szülôk zöme igényli a gyerekenkénti 20 ezer forintos támogatást, az már több mint 1,8 milliárd forint. A pályázatok elbírálásának függvényében, ha a mostani 1,2 milliárd forintos keretet meghaladják, az elnök szerint azt ki kell majd egészíteni, hiszen törvény szabályozta kifizetésekrôl van szó.

Az államtitkár ugyanakkor megerôsítette, hogy a törvényesen járó oktatási-nevelési támogatásokra folyamatosan lesz pénz.

Makkay József

Kedden vette kezdetét Kolozsváron a Re:Location nevû projekt negyedik szakasza, amelynek keretében hét európai város mûvészeinek és mûvészetének cseréje zajlik.

Kedden Enrico Lunghi, a rendezvény kezdeményezôje, a Casino Luxemburg kortárs mûvészeti központ vezetôje tartott sajtótájékoztatót, szerdán pedig két megnyitó is zajlott: 16 órakor a Nemzeti Mûvészeti Múzeumban videoprojekció kiállítás nyílt, 18 órakor a Tranzit Ház homlokzattervét mutatták be.

Két képzômûvész vett részt aRe:Location negyedik szakaszában. Romániai tárlatukat Luxemburgban dolgozták ki, és most itt van megszületôben a júliusi luxemburgi kiállítás anyaga.

Az építés, változtatás és az út allegóriáival dolgozó installációk megnyitóján Enrico Lunghi kifejtette: a projekt célja egy kétoldalú együttmûködés, illetve a mûvészek "cseréje" az európai szabadság jegyében.

(bpe)

Nagy fába vágta fejszéjét a 2001-ben alakult brassais színjátszó csapat. Mivel szeretnek énekelni, elhatározták: zenés darabot fognak elôadni. Az elhatározást tett követte, és Iszlay Enikô tanári-, valamint Székely Zsejke énekesnô szakirányításával elkezdôdtek a próbák. Hogyan és mennyire sikerült Szirmai Albert operettjét színre vinniük a vállalkozó kedvû diákoknak, azt bárki megtudhatja, ha ma, május 8-án, csütörtökön du. 6 órától a Brassai-líceum dísztermében megnézi az elôadást.

A Kolozsvári Unitárius Kollégium, a Phoenix Könyvesbolt, a Koós Ferenc Alapítvány, az anyaországi Unikornis Könyv- és Lapterjesztô Kft. támogatásával, a Magyarok Világszövetsége védnöksége alatt, idén május 9–11. között rendezi meg IX–X. és XI–XII. osztályos diákok részvételével Az Atlantisz harangoz országos versmondó vetélkedôt. Tematikája: erdélyi magyar versirodalom a XX. századtól napjainkig. A rendezvény hivatalos megnyitójára pénteken délután 6 órakor az unitárius kollégium dísztermében kerül sor. A versenyt szombaton reggeltôl délutánig tartják

ÉVI KÖZGYÛLÉSÉT TARTJA A ROMÁNIAI MAGYAR PEDAGÓGUSOK SZÖVETSÉGÉNEK KOLOZS MEGYEI SZERVEZETE május 10-én, szombaton de. 10 órától az Apáczai-líceum dísztermében. Napirendi pontok: beszámoló, pénzügyi jelentés, a nyári továbbképzés programja (Bonya 2003), a megyei RMDSZ Alapszabályzatára vonatkozó módosítások ismertetése, körzetszervezési problémák tárgyalás stb. Szeretettel várják a tagokat és minden érdeklôdôt.

A VARÁZSECSET címû iskolák közötti gyermekrajz tárlat megnyitójára 2003. május 9-én, pénteken 17 órakor kerül sor a Király/Brãtianu utca 26. szám alatti Apáczai Galériában. Bevezetôt mond Németh Júlia.

A IV. REMÉNYIK SÁNDOR VERSMONDÓ VERSENYT rendezi meg május 10-én, szombaton de. 10 órától a Reményik Sándor Jótékonysági és Mûvelôdési Egyesület és a Donát Alapítvány. Az Onisifor Ghibu (volt Természetrajz) líceumban sorra kerülô versenyre még lehet jelentkezni a verseny kezdete elôtt. Szeretettel várják a hallgatóságot is.

ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELT TART batyus alapon az RMDSZ kül- és belmonostori szervezete május 9-én, pénteken du. 6 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. Mindenkit szeretettel fogadnak.

AZ ERDÉLYI RIPORT friss számának címlapján egy fiatal kolozsvári színésznô, Kézdi Imola szerepel, aki UNITER-díjban részesült. Lengyel László 5–5 kérdést fogalmaz meg arról, amit szerinte nem ért Orbán Viktor, illetve Medgyessy Péter. Vezércikkében Szûcs László a román kormányfô ügyészséghez fordulásának lehetséges következményeit elemzi. Visky István az egyházak EU-n belüli helyzetérôl értekezik.

Megvásárolható az újságárusoknál, elôfizethetô az APEX AB COM kft. kézbesítôinél, akik kérésre házhoz mennek. Telefon: 439-120.

2003. április 28-án, este került sor a kolozsvári Puck Bábszíház termében Méhes György: Földi istenek, avagy bizánci capriccio címû darabjának bemutatójára. A produkció dramaturgja és rendezôje Kovács István, szereplôk Veress Ildikó és Szeibert István operaénekesek, illetve Csergô Tibor. Az elôadásokat az Excalibur Project Kulturális Egyesület szervezi a Charta cég és az Erdélyi Híradó Kiadó támogatásával. Zeneszerzô: Venczel Péter. Látványtervezô: Venczel Attila. Az ékszereket Gergely Zoltán készítette. Az elôadás mûhelytitkairól Kovács István rendezôt kérdeztem.

— A darab cselekménye a Kelet-római Birodalomban játszódik Justinianusz császár idejében, de a soha senkiben sem bízhatsz állapot, a visszaélések kísértetiesen emlékeztetnek a rendszerváltás elôtti romániai politikai helyzetre. Miért választottátok a Kossuth-díjas Méhes Györgynek ezt az 1989-ben íródott darabját?

— Körülbelül 25 évvel ezelôtt "találkoztam" elôször Méhes Györggyel. Akkor kerültek a kezembe a finom humorral fûszerezett ifjúsági regényei: a Tatárok a tengeren, a Leleplezem a családomat, a Micsoda társaság, illetve a Kilenc vesszôparipa. Így ismerkedtem meg a szerzôvel, családjával, a vérszomjas Öcsivel, a szende Krisztinkával és barátaival, a hírhedt feltaláló hírében álló Vilmos atyával és a természetbolond Quintus doktorral… Késôbb már valósággal vadásztam az újabb Méhes-köteteket. A Kolozsvári milliomosok és az önéletrajzi regénynek számító Bizalmas vallomás egy fiatalemberrôl Méhesnek egy új arcát tárta fel elôttem. Ezek után "a találkozás elkerülhetetlen" — mondaná Orbán János Dénes költô-barátom, akinek az a ragyogó ötlete támadt, hogy megszerkessze és kiadja a Méhes-életmû eddig kevésbé ismert köteteit. Ô volt az, aki felhívta a figyelmemet a Földi istenek címû színpadi mûre, majd hamarosan felkért az elôadás megrendezésére.

Elsô olvasásra a darab, amelyben az erôvonalak és a szereplôk közötti státusok percenként átrendezôdnek, a véresen komolynak tûnô harc a hatalomért, amely a végén játékká szublimálódik, számomra egy sakkjátszmát idézett fel. Ezért is helyeztem a színpadi játékot egy stilizált sakktábla-szeletre. A szereplôk nagyon erôs jellemek és ugyanakkor Janus-arcúak. Nem kell maszkot viselniük, mert állandóan átfaragják tulajdon arcukat olyanná, amilyenné a pillanatnyi helyzet követeli. Talán a kígyónyelvû Prokopios fogalmazza meg legtalálóbban a jellemüket: "Hogy milyen is vagyok? Nem tudom… Nem tudom? Meg sem próbálom kideríteni…Nem próbálom? Nem merem…"

— A mû szövege a dramaturgiai igazítások után egyszerûbb s egyszersmind szókimondóbb, keresetlenebb lett.

— Ez a közvetlenség, sôt az obszcenitás határait súroló stílus jellemzi a kortárs irodalmat is. A nyers szöveget nagyon nehéz volt megvágni, mivel jellegzetesen méhesi nyelvezeten íródott. Sajnáltam minden replikát, amit ki kellett hagynom. Ellenben ez elkerülhetetlen volt, mert nézetem szerint a jelenkori színháznak a nyelvezetével is közelítenie kell a nézôhöz. A pátoszt, a deklamációt már csak mint groteszk vagy mint elidegenítô elemet lehet használni. Ezért építettem a szövegbe néhány, Prokopios-tól és Mureinaosztól származó antik verstöredéket is. A színmû szerkezete koherens, és át-átszövik a "dramaturgiai csûr-csavarok".

— A darab szövege élvezetes olvasmány, de azzal a buktatóval járhat, hogy szövegszínházzá változtatja az elôadást, mivel a szó párbajra összpontosít, egyazon színtéren játszódik, tulajdonképpen a három alapvetô figura közti párbeszédre épül a mû.

— A színpadi világ egy felfokozott, dinamikus léttér, ahol a narrációnak helye nincs. Ebbôl a megfontolásból Prokopios játékmesteri státust kapott. Ô az, akinek szabad mozgása van a nézô- és játéktérben, mintegy állandó élô kapcsolatot tartva e két világ között.

— Mennyiben gazdagítja az elôadást, hogy a két fôhôst operaénekes alakítja?

— Kezdetben úgy gondoltam, hogy mindenképpen hasznosítani kell énekesi adottságaikat, ám hamarosan rájöttem, hogy fölösleges stílustörés lenne.

— Mit lehet megtudni az elôadás utóéletérôl? Terveztek-e turnékat, neveztek-e be fesztiválokra?

— Kolozsváron összesen 10 elôadást fogunk játszani. Szeretném, ha ezek az elôadások más-más helyszínen zajlanának, gondolok itt a Tranzit Házra, a bábszínházra, a Diákmûvelôdési Házra, a Konzervatóriumra stb. Kíváncsi vagyok, miként tudunk alkalmazkodni a különbözô terek adottságaihoz. Elôadásunkkal meghívtak már Egerbe, és jó volna jelen lenni a Kisvárdai, illetve a Pécsi Nemzetközi Színházfesztiválon.

Vajda Anna Noémi

Hatvankét évi várakozás után kerül méltó helyre, a nagyváradi Petôfi-parkba Kós András szobrászmûvész 1941-ben, a magyar mûvelôdési tárca megbízásából készített Bethlen Gábor-szobra. A szoborterv annak idején a lehetô legjobb minôsítést kapta, és alkotóját megbízták a kivitelezésével, a háború azonban közbeszólt, és megakadályozta a megvalósítást. Kolozsvár ezáltal egy különösen értékes mûalkotástól esett el.

A Varadinum kezdônapján, 2003. május 11-én, a délelôtti istentiszteleti ünnepségek után, fél egykor a Petôfi parkban (volt Schlau-kert) kerül sor a Magyar Kormány támogatásával elkészült szobor ünnepélyes felavatására.

Május 5–9. között a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia a Modern Kolozsvár 2003 nemzetközi kortárszenei fesztivál színhelye.

A nyitóünnepségen Aurel Marc, a Zeneakadémia rektora néhány szóban megpróbálta megfogalmazni a már hagyomány értékû modernzenei fesztivál lényegét: mint minden korszak zenéje,a kortárs zene is, örömforrásként a konfliktusokkal telt mindennapjainkban, a lelki egyensúlyt szolgálja. Cornel Tãranu, a fesztivál mûvészeti igazgatója hangsúlyozta, hogy a zeneileg mûvelt embernek minden korszak zenéje, így a kortárs zene iránt is nyitottnak kell lennie.

A május 5-én, hétfôn este megtartott nyitó hangversenyen a Zeneakadémia Ütôs-együttese (vezetô Pop Grigore), valamint meghívott vendégeik: Lavinia Chereches (szoprán), Dan Dediu (zongora), Flaviu Trif (mesélô), Marius Pop (korrepetitor) és Szegô Péter (karmester) hét kortárs mûvet szólaltattak meg, amelyek közül hat ôsbemutató volt.

Az 1976-ben létesült, jelentôs nemzetközi elismerésnek örvendô Ütôs-együttes, kiemelt figyelemmel kíséri a kortárs zene fejlôdését. Mûsorukat Valentin Timaru Musik für Molly Bloom címû szóló ütôhangszerekre komponált mûvével kezdték. Grigore Pop a tôle megszokott mûvészi igényességgel tolmácsolta a mûben rejlô álom és valóság világát. A nyugodtság és feszültség érzelmi hullámzásai páratlanul gazdag ritmuskombinációkban "öltöttek testet". Márta István Babaházi történet címû mûve nem elôször hangzott el az együttes elôadásában. A mû mesei címével ellentétben sokkoló drámai feszültséget hordoz, "a hol volt, hol nem volt ... igaz sem volt" keretes megoldás, elképzelésem szerint, talán a babaház ólomkatonáinak harcát igyekezett elviselhetôbbé varázsolni. Vasile Herman Hestia címû szimfóniája premierként hangzott el. Az öt ütôshangszer-csoportra írt mû meglepetés-központú, amelyben zajos mindennapjaink természetben elôforduló hangjait utánozták. Radu Bacalu Six moments (sur) tempérés pour claviers de percussion címû mûve szintén bemutató volt. A könnyedébb hangulatú, dallamosabb "párpercesek" ötletes játékossága modern párbeszédet rejtett. Nicolae Brândus Madrigals & Drums címû mûve (bemutató) erôs román népi erezetû, modern alkotás. Constantin Rîpã több mûvet is ajánlott már az Ütôs-együttesnek, ezúttal Structuri II. címû mûvét mutatták be. Ennek alappillére a három hangos, többszörösen ismétlôdô, vissza-visszatérô motívum, amely tavaszi fuvallatként hatott a "zajosabb" mûvek társaságában. Dan Dediu zongorára és ütôsökre komponált Versenymûvében újabbnál-újabb, érdekesebbnél-érdekesebb hangforrásokat használt, a dzsesszes alaptónusú, a szerzô által megszólaltatott zongoraszólam kíséretéhez.

Az idôben hosszúra sikerült koncert elôadói mindvégig a maximumot nyújtották, mûvészetükrôl csakis szuperlatívuszokban szólhatunk. A közönség türelmét és befogadó képességét figyelembe véve azonban ajánlatosabb lett volna két külön koncerten bemutatni a hét mûvet, amelyek közül hat ôsbemutató volt.

Kulcsár Gabriella

Érdekes jelenségnek lehettek tanúi mindazok, akik az elmúlt hét végén részt vettek az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (rövidítve — a kissé pajkosnak hangzó — ERMACISZA) által immár ötödik alkalommal megrendezett Civil Fórumon. A konferencia címe, Együttmûködés, érdekvédelem és szakmaiság a civil szférában, már elôrevetítette azt a fajta "bombasztikus" találkozást, amelyre már sokan vártak: mikor ülnek le egymás mellé a politikai szféra képviselôi és a civil társadalom, annak is többnyire az a része, amely a politikum látószögén túl esik; az említett szféra mikor hajlandó "észrevenni", hogy a civil élet képviselôi vészharangokat kongatnak, amelynek hangjai, állítólag a politikai szektor "jóvoltából", nem éppen csilingelôen, hanem igenis messzehangzóan zúgnak, kondulnak. Nos, ha a politikai szféra egyelôre még nem is ült le — vagy ha leült, akkor ezt nagyon is féloldalasan, feszengve tette — elmélyülten tárgyalni a civil szférával, mégis megtörtént egyfajta közeledés: Markó Béla szövetségi elnök és néhány RMDSZ-es képviselô eleget tettek az ERMACISZA meghívásának, és megjelentek a fórumon. Azért neveztem "érdekes jelenségnek" a jelenlétet, mert nagy elôrelépésnek tartom a politikai osztály "érdeklôdését" a civil fórum iránt. A tavalyi rendezvényen ugyanis még tüntetôen, egyéb elfoglaltságra hivatkozva, távol maradt a szövetségi elnök, s néhány román sajtószervnek köszönhetôen született is emiatt egy kisebbfajta botrány. Persze, a mostani "legfelsôbb szintû" ittlét többnyire az elôadás megtartásában merült ki, s mire a délutánra tervezett A politikai és a civil szektor kapcsolata kisebbségi társadalmunkban címû vitafórumra sor került, már fellépett az "egyéb elfoglaltság" szindróma, így egyedül Kelemen Hunor képviselô "tartotta a frontot". Becsületére legyen mondva: válaszokat is megfogalmazott, persze RMDSZ-es szûrôvel megszûrve, de mégiscsak válaszok voltak. Akik viszont az ezt megelôzô, péntek délelôtti plenáris ülést végigülték, érdekes dolgokra figyelhettek fel. A programtervezet szerint Markó Béla Mit tehet az erdélyi magyar politikum az erdélyi magyar civil szféráért? címû elôadása után Kolumbán Gábor beszéde következett Érték és/vagy érdek — Az értékelvûség érvényesítésének lehetôségei a civil szféra és a politikum viszonyában címmel. Izgalmas társítás, nem? A szövetségi elnök, külön-külön elemezve a két szférát, elmondta, hogy a romániai magyar politikai szféra számára elsôsorban az RMDSZ-t jelenti, és mindazokat, akik ezen belül vagy által különbözô tisztségeket foglalnak el a társadalmi hierarchiában. Véleménye szerint tehát ma már artikulált az, amit romániai magyar politikának nevezünk (az RMDSZ parlamenti frakciói, az önkormányzatok, a helyi és megyei képviseletek, az államinak nevezett hierarchiában helyet foglaló tisztségviselôk). Ami a civil szférát illeti, az elnök szerint "el kell fogadnunk, hogy a civil társadalom az, ami nem egyenruhás, nem katonai, nem politikai, nem hierarchikus, és ennek következtében alapvetôen különbözik attól, ami párt (vagyis a civil társadalom nem párt), attól, ami politikai szövetség (a c.t. nem politikai szövetség), még csak nem is egyház. Akkor mi? A civil társadalom, szemben a politikával, szemben nemcsak a politikai pártokkal, hanem egy politikai szövetséggel is (kiemelések tôlem), a szabadság szférája." Markó Béla ajánlata szerint a két szférának együtt kell mûködnie, "beszéljünk együttmûködésrôl, partnerségrôl, és ne kiszolgáltatottságról, mert nekünk nem a kiszolgáltatottság állapotát kell megteremteni, vagy ha van ilyen, akkor meg kell szabadulnunk tôle". Ehhez képest, rögtön a szövetségi elnök beszéde után következô Kolumbán Gábor, aki politikai múltja után mára már csak a civil szféra képviselôje, elôadásában azt állítja, hogy az RMDSZ igenis megpróbál szigorú ellenôrzést gyakorolni a civil társadalomra, és a politikusok, valamint a civilek között nincs kommunikáció. Kolumbán véleménye szerint sok civil szervezet inkább nem pályázik a különbözô alapítványoknál, mert — tapasztalat alapján — tudják, hogy nem kapják meg a kért összeget. A két, merôben ellentétes véleményt összevetve, megnéztem a PONT.lap címû kiadvány különszámát, amelynek megjelenését az Illyés Közalapítvány (IKA) támogatta. Az IKA romániai alkuratóriumának hét tagja között mindössze két, úgymond, "civil" van, a többi öt, a funkciókat mellôzve, a következô: Markó Béla, Frunda György, Kelemen Hunor, Kovács Péter, Takács Csaba. A szaktestületekben három-négy, de legalább egy képviselô, illetve szenátor neve mindenképpen felbukkan. A Communitas Alapítványról, gondolom, nem kell külön értekeznem. A megítélést, hogy ellenôrzi-e, illetve befolyásolja-e a politikai osztály a civil társadalmat, a kedves olvasóra bízom.

Még egy nagyon fontos dolog fogalmazódott meg a nyilvánosság elôtt az V. Civil Fórum alkalmával, amit szintén Kolumbán Gábor mondott ki: "nemzeti közösségünk a legjobb úton halad, hogy politikai képviseletét kivonja a parlamentbôl, ezáltal kiszolgáltatva magát a román állami beavatkozásnak". (Nem akarom saját magamat reklámozni, de fellapoztam napilapunk március 10-i számát, amelyben, ugyanezen a helyen, a következôket írtam a Reform Tömörülésnek Mozgalommá átváltozó gyûlése után: …könnyen meglehet, hogy a nemzetmentôk és a nemzetveszejtôk magukra maradnak, s az oly buzgón szolgált erdélyi magyar közösség máshová fordul. Vagy, ami még rosszabb, elmegy. S aztán az az egy szál, hivatalból odarendelt kisebbségi parlamenti képviselô büszkén képviselheti érdekeinket.) Nos, ha ezek a figyelmeztetések már a nyilvánosság elôtt is elhangzanak, s nemcsak a "négy-öt magyar összehajol" jelenség jóvoltából terjednek, akkor érthetô a politikai osztály "közeledése" a civil társadalomhoz. Úgy tûnik, ennek a fórumnak sikerült megtörnie a jeget, s folytatásként Kolumbán Gábor megoldási javaslatát ajánlanám: egymás kölcsönös elfogadása. Ehhez viszont a politikai osztálynak kell lépéseket tennie, a civil társadalom ugyanis, úgy tûnik, halad a maga útján, mert rájött, hogy — Max Webert idézve — "aki politizál, az hatalomra törekszik". Mindezeket összevetve tehát "ôrzôk, vigyázzatok a strázsán", mert azok a bizonyos kongó vészharangok könnyen lélekharanggá változhatnak.

Köllô Katalin

Az Alkotmánybíróság, illetve a Törvényhozó Tanács (TT) véleményezéseit megtárgyalva kedden befejezte munkálatait az alkotmánymódosító bizottság. Ennek nyomán a törvénytervezet az Állandó Bizottság elé kerül, ahová 10 napon belül lehet benyújtani a módosító javaslatokat. Az ezekrôl szóló jelentés után az alkotmánymódosító törvénytervezet a plénum elé kerül. Valer Dorneanu, a Képviselôház elnökének véleménye szerint a tervezet szeptember elején kerülhet végleges szavazás alá, majd 30 napon belül meg lehet szervezni a referendumot. Az alkotmánymódosító bizottság keddi ülésérôl Eckstein-Kovács Péter szenátor, a bizottság tagja nyilatkozott lapunknak:

— Az Alkotmánybíróság, illetve a TT véleményezéseit kötelezô módon meg kellett vizsgálni, — mondotta a szenátor. Az Alkotmánybíróság két dolgot tartott szem elôtt: betartották-e a formai követelményeket, ami az alkotmánymódosítás eddigi folyamatát illeti, illetve hogy a 148-as szakaszban megfogalmazott tiltásokat a bizottság betartotta-e. A másik testület technikai jellegû észrevételeket fogalmazott meg. Eckstein-Kovács hangsúlyozta: számukra nagyon fontos, hogy bár az Alkotmánybíróság javaslata szerint az oktatást szabályozó 32-es szakasznál különbséget kellene tenni az egyházi és a világi, illetve az állami és a magán oktatási intézmények között, végül is a bizottság nem fogadta el ezt a felosztást. Ennek ugyanis meg lett volna az a buktatója, hogy ezáltal a felekezeti oktatást, amelyet az RMDSZ szorgalmazott, nem ismerték volna el az állami és a magán mellett harmadik oktatási formaként. A szenátor továbbá felhívta a figyelmet egy másik érdekességre is: az Alkotmánybíróság javaslata szerint "az azonos etnikumhoz tartozó személyeknek, akik egy közigazgatási területen belül lényeges létszámot alkotnak, joguk van képviseltetni magukat a helyi önkormányzatokban, a vonatkozó törvény értelmében". Eckstein-Kovács véleménye szerint ezt a javaslatot tulajdonképpen a Hargita és Kovászna megyében élô románok érdekében tették meg. Az ülésen a szenátor felhívta a bizottság figyelmét: az ezelôtti szakaszban, amely szabályozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát a közigazgatásban, ugyanaz a "lényeges létszám" megfogalmazás áll, ez pedig a kisebbségek esetében húsz százalékot jelent, a törvény szerint. Az alkotmánybíróság fenti javaslata szerint viszont a helyhatóságokban való etnikai alapú képviseletnél a "lényeges létszám" kevesebbet jelentene, mint húsz százalék, fejtette ki a szenátor. A megbeszélés ezután vett komikus fordulatot, mondotta Eckstein-Kovács Péter, a helyzet feloldására ugyanis az örmény képviselô javaslatát fogadták el, amely szerint a következôképpen módosították a javaslatot: "az azonos etnikumhoz tartozó személyeknek, akik egy közigazgatási területen belül nem alkotnak lényeges létszámot, joguk van képviseltetni magukat a helyi önkormányzatokban". Eszerint tehát, fejezte be a szenátor a nyilatkozatot, ha például Kolozsváron megjelenik egy kurd, vagy egy dán és két orosz, mondván, hogy elhanyagolható létszámú etnikumhoz tartoznak, joguk van képviseltetni magukat a tanácsban. Eckstein-Kovács véleménye szerint a bizottság meggondolatlan döntést tett, és reméli, hogy a plénum felülbírálja majd.

Köllô Katalin

Bemutatkozó körutat szervezett a bukaresti turisztikai tárca magyarországi újságíróknak. A túra során a vendégek — akik a jelentôs magyarországi napilapokat, rádió— és tévéadókat, internetes portálokat képviselnek — a Partiumot, Közép-Erdélyt, a Székelyföldet, Dél-Bukovinát és Máramarost is felkeresik.

A csoport kedden haladt át Kolozsváron. A Continental szálló éttermében Bíró Gáspár, a kolozsvári magyar turisztikai kirendeltség vezetôje, illetve Lucia és Radu Morariu, az Eximtur cég vezetôi fogadták ôket.

Románia ilyen módon is ismertetni kívánja turisztikai kínálatát. Az ötlet dicséretre méltó. Csak remélni lehet, hogy a Bánffyhunyad–Kolozsvár útszakaszt az egyhetes út során szerzett jó benyomások feledtetik majd a vendégekkel, s hogy a magyarországi sajtóban a tanulmányútnak jó visszhangja lesz. Annak nyomán pedig növekedik az idelátogató magyar turisták száma is, akik az eltelt években az erdélyi és a romániai kínálatot nemigen vették figyelembe.

A Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) ugyanakkor május elsejével kampányt indított a magyarországi belföldi turizmus népszerûsítésére. Ennek keretében július elsejéig az ország 400 pontján óriásplakátot helyzetek el a magyarországi nyaralásokról.

Magyarország ezzel párhuzamosan balatoni, de általában véve magyarországi üdülésre csalogatná a romániai turistákat.

A hazai magyar kiadók számára is nagyszerû bemutatkozási alkalom a közszolgálati rádió által elsô ízben Marosvásárhelyen is megszervezett Gaudeamus könyvvásár.

A kedden nyílt marosvásárhelyi Gaudeamus vásáron 33 kiállító vesz részt, köztük hat romániai magyar kiadó, amelyeknek részvételi díját a bukaresti tájékoztatási minisztérium fedezi.

Marosvásárhelyen már van hagyománya a könyvvásároknak: nyolcadik éve minden ôsszel itt rendezik meg a Romániai Magyar Könyves Céh szervezésében az erdélyi magyarság legnagyobb könyvvásárát.

Idén — három év után elsô alkalommal — nem fizet osztalékot részvényei után az állami tulajdonban lévô Petrom olajtársaság.

A társaság tavaly 69 millió dollár adózás utáni nyereséget ért el — 26 százalékkal alacsonyabbat az egy évvel korábbinál —, ebbôl több mint 60 millió dollárt a nemzetközi könyvvitelre való áttérésbôl származó veszteségek fedezésére kell fordítania.

Az osztalékok elmaradásának legnagyobb vesztese a román ipari minisztérium, amely a Petrom részvényei 92,9 százalékának birtokosaként tavaly 35 millió dollár bevételhez jutott.

A Petrom részvényeit 2002 júniusában kezdték forgalmazni a bukaresti tôzsdén. Az ezer lej névértékû részvények jegyzési ára 1100 lej volt. Az azóta eltelt idôszakban a legalacsonyabb árfolyam 770 lej, a legmagasabb 1480 lej volt. Jelenleg 1180 lejt ér egy Petrom-részvény.

Tegnap a Képviselôház és a Szenátus együttes ülésén megszavazták Románia részvételét 2003 májusa és 2004 júliusa között az új afgán hadsereg megalakítási folyamatában.

A továbbiakban a képviselôk és szenátorok titkos szavazással (290 igenlô és 63 ellene szavazattal) jóváhagyták az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) egy tagjának (Teodor Radu) és egy póttagjának (Jugãnaru Anne Rosemarie) kinevezését.

Hasonlóképpen titkos szavazással (322 igenlô, 31 ellenszavazat) került sor a Legfelsô Igazságszolgáltatási Tanács 17 tagjának megválasztására.

Tovább bonyolódik a helyzet az utóbbi idôben oly sok port kavaró szamosújvári új ökológiai szeméttelep körül. A legutóbbi tanácsülésen eldöntötték, hogy ezentúl a városvégi létesítmény nem a municípium magánterülete, hanem a Közterület-fenntartó Vállalaté. A 13 028 négyzetméter területû ökológiai szeméttelep új tulajdonosa eddig is rendelkezett a város ilyen irányú szolgáltatása felett, de "hivatalosan" csak most döntöttek a tavaly ôsszel nagy pompával felavatott korszerû tároló tulajdonjogáról. Ezentúl tehát végleg a helyi Közterület-fenntartó Vállalat uralja a helyzetet ezen a téren. Ezzel még mindig nem oldódott meg a Power Pack cég körüli vita, de szamosújvári viszonylatban egyelôre úgy tûnik, minden a legnagyobb rendben. A gépek jól mûködnek, és a szeméttárolás szempontjából sincs fennakadás. Sôt, a környék tömbházlakói is nyugodtak, többet nem zavarja ôket a már szinte elviselhetetlen "bûz".

Erkedi Csaba

Merész vállalkozásba kezdtek öt esztendôvel ezelôtt a szamosújvárnémeti községgazdák. Többéves huzavona után végre hozzáláttak a földgáz bevezetéséhez, ami komoly feladat elé állította a falvak lakóit. Mindenekelôtt a pénz elôteremtése okozott gondot, de úgy tûnik, rövidesen ez a kérdés is megoldódik. A Kolozs Megyei Tanács jóvoltából az elmúlt napokban jelentôs összeghez jutott a Szamosújvárnémeti Polgármesteri Hivatal. A helyi költségvetés kiigazítása folytán több pénz birtokába jutottak a Szamos menti községgazdák. Az így szerzett pénzalappal folytathatják a gáz bevezetését a község öt falujában. Egyelôre az utcai vezeték befejezésén fáradoznak a beruházás kivitelezôi, de még a nyár folyamán hozzálátnak a belsô munkálatokhoz. A polgármesteri hivatal titkára szerint ôsz elején valószínûleg kigyullad a gázláng Szamosújvárnémeti község lakásaiban is.

Szamosújvár környékén még Ördöngösfüzes és Nagyiklód községekben végeznek földgázbevezetési munkálatokat.

E. Cs.

Szerda reggel a Széchenyi téri piacon a következô árakat lehetett feljegyezni: burgonya — 9–10 ezer lej/kg, zöldpaszuly — 60 ezer lej/kg, hónapos retek — 5–7 ezer lej/kötés, zöldhagyma — 3–4 ezer lej/kötés, fokhagyma — 30 ezer lej/kg, murok — 18 ezer lej/kg, saláta — 7–12 ezer lej/fej, spenót — 32 ezer lej/kg, alma — 18–32 ezer lej/kg, tojás — 1700–1800 lej/db.

275 éves a Mérai Általános Iskola. Ez alkalommal ünnepi rendezvénysorozatot szerveznek május 10-én, szombaton. Délelôtt 10–12 óra között a Mérai Iskola tanulóinak ünnepi mûsorára kerül sor a Jagamas János Mûvelôdési Házban, 12 órától kezdôdik az emléktábla leleplezési ünnepsége, amit a kerek évforduló tiszteletére rendezett kiállítás követ a Mérai Általános Iskolában. Az ünnepi ebédet követôen 14 órától találkozás a volt tanárokkal, tanítványokkal. 15 órától helytörténeti, környezetvédelmi, ügyességi és sportvetélkedôk az iskolában, 18 órától vacsora, séta, majd este fél nyolctól a Jagamas János Mûvelôdési Házban George Orwell Állatfarm címû kisregényébôl készült zenés játékot adnak elô a Mérai iskola diákjai.

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége — a Communitas Alapítvány támogatásával — 2003. május 16–18. között harmadik alkalommal szervezi meg Besztercén szórványszervezeteinek évi fórumát, a szórványtalálkozót.

A találkozón több mint 50 diák vesz részt Románia szórványvidékeirôl, Beszterce-Naszód, Kolozs, Szilágy, Fehér, Hunyad, Szeben, Arad, Temes, Brassó, Szatmár és Máramaros megyébôl. Ugyanakkor olyan diáktanácsok jelentkezését is várják, amelyek nem állnak kapcsolatban a MAKOSZ-szal. Diáktanácsonként két személy jelentkezését várják a makosz@go.ro elektronikus címen, vagy a 0788/357-153-as (Zoltáni Eszter, szórványügyi alelnök), valamint a 0788/357-152-es maroktelefonszámon (Debreczeni Sándor, ügyvezetô elnök). E rendezvény lehetôséget teremt a szórványban élô magyar diáksereg találkozására, problémáiknak feltárására és egymás tapasztalataira támaszkodva az ezekre való közös megoldáskeresésre.

A szervezôk úgy vélik, az elmúlt évek tapasztalata egyértelmûen igazolja a szórványtalálkozó szükségességét. A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége tagszervezeteinek szinte fele szórványban mûködik, így jellegzetes gondokkal, nehézségekkel küszködik. Már attól a pillanattól kezdve, hogy a középiskolás diákok szervezôdési, egységes céllal rendelkezô csoportba tömörülési szándékukat elkezdték kinyilvánítani, láthatóvá vált, hogy a szórványban is van élet, van mozgolódás és tenniakarás, tehát érdemes munkát és energiát áldozni megsegítésükre, annál is inkább, mivel a jövôt jelentô diákokról, fiatalokról van szó.

A két elôzô szórványtalálkozó elsôdleges célja a kapcsolatteremtés, kapcsolatfejlesztés, problémafeltárás, és ezekre való megoldáskeresés volt. Figyelembe véve, hogy ezen célokat sikerült elérni, úgy érzik, itt az ideje az újabb lépéseknek. Jó volna immár felfigyelni arra, hogy a szórványban végzetesen fenyegetô méreteket öltött a nemzeti identitástudat-vesztés, valamint az asszimiláció problémája. Emiatt a III. MAKOSZ Szórványtalálkozó legújabb célkitûzése egy olyan projekt kidolgozása, amely elsôsorban kulturális, továbbá szabadidôs rendezvényeket, illetve kommunikációs tréningeket tartalmazna, amelyek a szórványbanmûködô diákszervezeteket érintik, és lehetôséget nyújtanak a középiskolásoknak más kontextusban is találkozni. Így kapcsolataikat is elmélyítve, és felfigyelve most már a hagyományôrzésre, a nemzeti identitástudat megôrzésére, a kommunikációra (hiszen ez is nagy gondot jelent napjainkban, hogy sok esetben a diákok nem merik véleményüket nyilvánossá tenni és kiállni, érvelni mellette), és ilyen formában az asszimiláció meggátolására is. Ez az oka annak, hogy a III. MAKOSZ Szórványtalálkozó mottója: Szórványban is magyar!

A rendezvény gazdája, hasonlóan az elmúlt két esztendôhöz, a Besztercei Magyar Diáktanács. A fórum, valamint a projekt kidolgozása és a különbözô megbeszélések a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ székházában, a Magyar Házban zajlanak. Remélhetôleg a hatékony munka meghozza az eredményt is.

Május 9–11. között az Európa Napok rendezvénysorozat miatt a közúti gépkocsiforgalom szünetel a következô utakon és tereken:

— május 8-án, csütörtökön du. 6 órától a Deák Ferenc/Hôsök útja északi sávján;

— május 9-én reggel 8 órától, május11-én, vasárnap este 10 óráig a Deák Ferenc/Hôsök útján, a Bocskai/Avram Iancu tér déli oldalán és a Stefan cel Mare tér nyugati oldalán, a prefektúra és a Kirány/I. C. Brãtianu utca közti szakaszon;

— a fenti idôszakban a Fôtér északi felén, kivéve az ottlakóknak.

A közszállítás is ennek megfelelôen módosul, amit a lakosság tudomására hoznak.

A tordai rendôrség gyilkossági kísérlet alapos gyanúja miatt országosan körözött férfit fogott el május 6-án reggel fél nyolckor. A férfi, a 28 éves Augustin R. április 4-én egy tordai mulatóban szóváltásba keveredett a 48 esztendôs Dionisie R. pusztaszentkirályi (Crãiesti) illetôségû férfival. A vita elfajult, Augustin kést rántott, és nyakon szúrta áldozatát, akit a tordai kórházba kellett szállítani. A tettesnek nyoma veszett, mint kiderült, pusztaszentmártoni (Mãrtinesti) rokonainál és környékbeli juhaklokban bujkált, kedden reggel is a rokonaihoz készült Aranyosegerbegyre (Viisoara).

Nem a kijelölt helyen, figyelmetlenül kelt át az úttesten az a 35 év körüli férfi, akit május 6-án, kedden éjjel fél tizenkettôkor gázolt el Viorel B. (28) 1300-as Dacia típusú autójával. Az áldozatot sokkos és öntudatlan állapotban vitték kórházba, igazoló irat nem volt nála. A többrendbéli törést és nyaki sérülést szenvedett férfi kómába esett, majd mintegy öt órával a baleset után kiszenvedett. A rendôrség nyomozást folytat az áldozat személyazonosságának és a baleset körülményeinek kiderítéséért.

Éppen balesetet akart elkerülni a szentbenedeki (Mãnãstirea) illetôségû Ioan M. (54), amikor május 6-án, kedden éjjel Apahida térségében egy úttesten haladó személy miatt félrerántotta a szállítójármûvének kormányát, átsodródott, és elgázolta a szabályosan közlekedô Cornel D. (53) helyi lakost. Az áldozatot mellkasi sérüléssel, agyrázkódással és lábtöréssel szállították a sebészetre.

Figyelmetlenül vezette 1305-ös Daciáját a kolozsvári Daniel M. (22), átsodródott, és elôbb nekiütközött a vranceai Andrei M. (40) vezette Iveco szállítójármûnek, majd a marosvásárhelyi V. Zoltán (32) vezette Volvónak. A kedd délutáni baleset áldozatát a tûzoltóság gépkocsibontójának kellett kiszabadítania az autóroncsból, az "ámokfutó" sofôrt súlyos állapotban szállították be a bánffyhunyadi kórházba, majd a kolozsvári idegsebészetre: agyrázkódást és többrendbéli törést (valószínûleg agyalapi törést is) szenvedett, sokkos állapotban van.

(póka)|

Keresem SZABÓ ANNÁT, aki 1990. április 25-én távozott Magyarországra, hagyatéki tárgyalás miatt. Édesanyja, özv. PÉNTEK ANNA. Telefon: 0264/170-748. (0018)

A keddi Nagybányai Selmont–Dévai U-Remin — eredmény: 27–27 (18–13) — nyitómérkôzés után a forduló többi összacsapására szerdán került sor. Bár a forduló rangadójának a nagybányai, valamint a kolozsvári találkozó ígérkezett, a bombameglepetés Buzãuból érkezett, ahol a Posta Câlnãu-i Astral kiesés ellen küzdô lányai (miután néhány nappal korábban pontot szereztek Nagybányán is!) kitûnô hajrával óriási meglepetésre az éremesélyes, sôt, bajnoki címért harcoló Zilahi Silcotubot 30–29 (15–16) arányban legyôzték, miután a Tadici-gárda 25–20-ra, sôt 29–26-ra (!) is vezetett.

Ami a fentebb említett Selmont–Déva játékot illeti, ez elég békés küzdelemnek bizonyult, pontosztozkodással fejezôdött be, amellyel mindkét csapat elégedett volt. Említésre méltó, hogy a vendégek három másodperccel a végsô sípszó elôtt egyenlítettek ki hétméteres büntetôdobásból, valamint az, hogy a sípot két szlovák bíró, a Podlucki–Rudinski páros fújta, ugyanazok, akik tegnap Kolozsvárott is közremûködtek az U-Ursus–Bukaresti Rapid viadalon.

A forduló további eredményei: U-Ursus–Rapid 28–28 (17–13) — a lapzártakor véget ért mérkôzésrôl bôvebben holnapi lapszámunkban —, Brassói Rulmentul–Galaci Otelul 22–19, Szászsebesi MSC–Nagyszebeni MSC 33–27 és Râmnicu Vâlcea-i Oltchim–Konstancai Tomis 24–22.

A fenti eredmények után a táblázaton a helyzet a következôképpen alakult:

1. Rapid 20 16 2 2 613–462 34
2. Oltchim 20 16 0 4 574–488 32
3. Déva 20 14 3 3 513–419 31
4. Silcotub 20 15 0 5 575–451 30
5. U-Ursus 20 13 1 6 587–516 27
6. Selmont 20 10 2 8 541–494 22
7. Rulmentul 20 7 2 11 442–505 16
8. Galac 20 7 0 13 443–485 14
9. Konstanca 20 5 1 14 486–546 11
10. Szászsebes 20 4 2 14 456–495 10
11. Astral 20 3 3 14 476–607 9
12. Nagyszeben 20 2 0 18 423–561 4

A vetélkedô 21., utolsó elôtti fordulóját május 11-re, vasárnapra tûzték ki. A párosítás: Rapid–Brassó, Galac–Szászsebes, Nagyszeben–Oltchim, Konstanca–Astral és Zilah–Déva. Az U-Ursus–Selmont találkozót a nagybányai csapat Challenge-Cup vasárnapi döntôje miatt május 14-re halasztották.

(radványi)

A Viktóriavárosi Viromet Sportklub és az országos szakszövetség rendezésében került sor a hét végén a város környéki erdôkben az országos bajnokságra. A résztvevôk szerint gyenge térkép és gyenge szervezés jellemezte a versenyt. Kolozsvárról a Transilva Sportklub tájfutói indultak a vetélkedôn.

A verseny nehézsége miatt elég sokan feladásra kényszerültek.

A pályák hossza 10–17 km között változott kategóriánként, 385–620 m szintkülönbséggel, és 21–27 ellenôrzô ponttal.

A kolozsváriak eredményei: férfiak: aranyérmesek: Pavel Gligor (35 év), Fey Sándor (45) és David Cãpras (60), ezüstérmesek: Bogya Tamás (18), Constantin Rusu (60); nôk: aranyérmesek: Tôkés Tímea (12) és Fey Klára (55).

Májai Ferenc

Ion Moina Stadion, 7500 nézô. Vezette: Gabriel Mocean (Aranyosgyéres).

U FC: Pâglisan — Damian, Abrudan, Muscã, Szilágyi — Harmath, Cocis, Astilean (16. perc Giurgiu), Florescu (45. perc Dolha) — Codrean, Pãcurar (47. perc Purcar). Edzô Dan Anca.

CFR-Ecomax: Stef — Cozma, Bãgnean, Cazan (34. perc Dobrãu), Rus — Vãsâie, Székely, Dan Florin, Pasca (82. perc Gorga), Személy — Oncicã (57. percTilincã). Edzô George Ciorceri.

Gólszerzô: Cocis (56. perc), illetve Gorga (90. perc).

Szögletarány 8–4 (4–1); lövések: 12–7 (kapura: 7–3), sárga lap: Florescu és Codreanu,illetve Cozma, Dobrãu és Dan Florin.

A Gépész utcai döntetlen után mindkét csapat nagyon szeretett volna gyôzni, és ha ezúttal nem is elôzték meg sajtóbotrányok a városi rangadót, a feszültség érezhetô volt mindkét fél játékán. A CFR-Ecomax vezetôsége felvásárolt 1000 jegyet, amelyet ingyen osztottak ki szurkolóiknak. A diákcsapat szurkolótábora ismét kitett magáért, a találkozó kilencven percén keresztül végig buzdította kedvenc csapatát.

Pontosan a mérkôzés kezdetekor — véletlenül, vagy sem — a Fellegvárról felszálló sûrû fekete füst megadta a hangot a diákcsapat szurkolóinak, akik aztán akkora tüzet szítottak a lelátón, hogy a tûzoltóság kellett hogy közbelépjen. Ez volt a 48. alkalom, hogy Kolozsvár két "nagy" csapata csapott össze egy olyan mérkôzésen, amelyen a tét a büszkeség volt. A diákcsapat irányította a játékot elejétôl végéig, de egyetlen hiba elég volt ahhoz, hogy terveik füstbe menjenek. Az elsô félidô látványos és izgalmas volt, még akkor is, ha egyik csapatnak sem sikerült megszereznie a vezetést . A második félidô elején Cocisnak sikerült vezetéshez juttatnia csapatát, miután szögletbôl fejelte be a labdát a rövid sarokba. Ezt követôen úgy tûnt, hogy a CFR-nek nincs meg a kellô ereje az egyenlítésre, de büszkeségük és Ciorceri edzô újabb zseniális húzása megtette a magáét. Miután Gorga a 82. percben pályára lépett, lefújás elôtt két perccel egy ellentámadás során egyenlített, amikor az U FC védôi meglehetôsen lemaradtak, ô pedig egyetlen lehetôségét értékesítette. Ezek szerint csak a következô idényben fog eldôlni, melyik az értékesebb kolozsvári csapat.

Gálffy Attila

A vendégek eljutottak az A-osztály küszöbéhez, a szerda délután látottak alapján viszont nem érdemlik meg a feljutást. A két együttes kevés veszélyes helyezetet dolgozott ki, az Apullum például egyetlen egyet (az is inkább öngólveszély volt Simon részérôl). A félidôk vége hozta a legsûrûbb eseményeket, az elsô játékrész végén például a vendégkapus kiszaladva vállal mentett, Tímár megpróbált átívelni fölötte de csak a felsôlécet kapta el. A 88. percben dôlt el a találkozó: Forró a jobb szélrôl, a 16-ossal egymagasságban ívelte be a labdát, Mâtiu háttal a kapunak valószínûleg tarkóval beleért a lövésbe, s a labda bal felsô sarokban kötött ki. Ezután kitört a botrány, számos berohanó gyulafehérvári szurkolót kellett megfékezniük a rendôröknek. A vége azonban megérdemelt gyéresi gyôzelem lett.

Andrei Ionitã fôvárosi játékvezetô sípjelére a következô csapatok léptek a pályára: Sodronyipar: Ceclan — Oroian, Goia, Simon, Miron — Forró, Tímár, Demian (82. perc Gatea), Fogarasi — Bratu, Somfãlean (37. perc Kállai, 80. perc Mâtiu); Apullum: Turcas — Himinschi, Macovei, Popescu — Jercãlãu, Peleacu (67. perc Chivescu), Gãldean, Iurisniti, Bar — Ghiuchici (87. perc Lupascu), Moldovan (46. perc Kovács).

Schmidt Jenô

*
A B-osztály második csoportjának többi mérkôzésén: Resicabányai MSC–Medgyesi Gázmetán 0–2, Szatmárnémeti Olimpia–Nagybányai FC 2–1, Zalatnai Minaur–Nagyváradi FC 2–1, Krajovai Extenzív–Câmpulung Muscel-i ARO 0–0 és Vajdahunyadi Corvinul–Târgu Jiu-i Pandúrok 2–1.

L. F.

Az A-osztály 26. fordulójának eredményei: Galaci Otelul–Krajovai Universitatea 0–1, Bukaresti Sportul Studentesc–Bukaresti Dinamó 5–6!, Bukaresti National–Bukaresti Steaua 0–0, Aradi UTA–Bákói MFC 3–1, Bukaresti Rapid–Karácsonkôi (Piatra Neamt-i) Csalhó 1–0, Konstancai Farul–Ploiesti-i Astra 1–4, Brassói FC–Temesvári Politechnika-AEK 2–0 és Besztercei Glória–Pitesti-i Arges FC 1–0. További részletek holnapi lapszámunkban.

L. F.

Kedden a BL-elôdöntôk elsô felvonására került sor, amelyben a Real Madrid a Torinói Juventust fogadta. Favoritként természetesen az elôbbi indult, miután korábban parádés játékkal és hat lôtt góllal jutott túl a Juventust a klubvilágranglistán megelôzô Manchester Uniteden. A labda azonban kerek, meglepetések mindig lehetnek, ezt bizonyítja az is, hogy a Real a legutóbbi spanyol bajnoki fordulóban hazai pályán 5–1 arányú vereséget szenvedett a középmezônyhöz tartozó Mallorcától.

Ezúttal azonban már nem botlott a csapat, mondhatni, némileg ki is javította a becsületén esett csorbát, bár túlzott örömre nincs okuk a madridiaknak. Az elôdöntô elsô mékôzésén ugyanis csak minimális elônyt szerzett, sôt, ha figyelembe vesszük, hogy a torinóiaknak sikerült idegenben gólt szerezniük, akkor ôk azok, akik kedvezôbb helyzetbôl várják a visszavágót.

A 75 ezer nézô elôtt viszonylag hamar vezetést szereztek a házigazdák: a 23. percben Morientes remek indításával (Iuliano hibájának is köszönhetôen) Ronaldo tört be a 16-osra, s a bal alsó sarokba küldött lövésével "kivégezte" a tehetetlen Buffont.

Az elsô félidôben különben szinte végig a madridiak irányítottak, támadtak, számos gólhelyzetet összehoztak, de csak a fentit tudták értékesíteni. S mint ahogy a fociban lenni szokott, a kihagyott helyzetek megbosszulták magukat: alig néhány másodperccel a félidô végét jelzô sípszó elôtt az olaszok fenegyereke, Del Piero kezdett cselezgetni a büntetôfelületen belül, majd kapura lôtt. A Salgadóról visszapattanó labda Trezeguet elé került, aki nem sokat teketóriázott: a bal alsó sarokba helyezett.

A második félidôben kiegyensúlyozottabbá vált a játék, mindkét együttes többször is megszerezhette volna a vezetést. Ez végül a házigazdáknak sikerült, a 73. percben Roberto Carlos nagy erejû, 20 méteres lövése csapódott be a bal alsó sarokba. A hajrában ismét a Real került fölénybe, nagy iramban játszott, egymás után dolgozta ki a helyzeteket, de a némi "nyugodalmat" jelentô harmadik találatot nem tudta megszerezni. Maradt tehát a 2–1, amelynek tükrében a torinói visszavágón minden megtörténhet. Kérdés, mi történt volna akkor, ha Ronaldo nem sérül meg a második félidô elején, hanem végigjátszhatta volna a 90 percet. Mellesleg a Juventus öt sárga lapot gyûjtött be, míg a Real egyet sem.

A visszavágót jövô szerdán rendezik.

Elôdöntô, elsô mérkôzés: Real Madrid (spanyol)–Torinói Juventus (olasz) 2–1 (Ronaldo — 23. és Roberto Carlos — 73., illetve Trezeguet — 45.).

(balázs)

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]