 |
 |
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2003. május 9.
(XV. évfolyam, 101. szám)
A taxisok tevékenységét szabályozó törvény, a 2003/38-as január 28-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és három hónap múlva, április 28-án lépett életbe. Mint a legtöbb romániai jogszabály, ez is elsô pillanattól kiváltotta az érintett szakma ellenszenvét, hiszen elôírásainak fô célja újabb pénzekhez juttatni az államkasszát. A törvény megjelenése óta azonban alig történtek lépések az új elôírások betartásáért, sôt sok taxisofôr ma sincs tisztában az új szabályozással.
Az új jogszabály szerint a taxikat tulajdonosaik ezentúl kötelesek kasszagéppel ellátni. A sofôrök három hónapos kötelezô szaktanfolyamot kell hogy elvégezzenek, amelynek végén vizsgáznak. A taxisok társulva vagy külön-külön céget kell bejegyezzenek, és a bevételeket, illetve a kiadásokat könyvelésben kell hogy vezessék. Ezek az új taxistörvény fôbb elôírásai.
Emil Marc, a Pritax aligazgatója és a Hivatásos Gépkocsivezetôk Szakszervezetének kolozsvári elnöke a Szabadságnak elmondta: — Nyilvánvaló, hogy ezt a törvényt nem az "átlag" taxisnak találták ki, ennek ellenére szükség volt rá. Szerintem a költségek, amelyekre a törvény kötelez, nem haladják majd meg a 350-400 amerikai dollárt, tehát
a sófôrök félelme nem helytálló, hiszen ôk sokkal többre számítanak. Szerintem a törvény idôvel mindannyiunk javára fog válni.
Az "átlag" taxisok véleménye azonban homlokegyenest eltér a szakszervezeti vezetô véleményétôl. Több taxissal is elbeszélgettem, akik egyáltalán nem örültek az újabb pénzkiadásnak. Székely Sándor például 33 éve vezet taxit Kolozsváron, és attól tart, hogy az új jogszabály munka nélkül fogja hagyni.
— Nincs pénzem, tehát ki kell állnom a sorból. Valamilyen tanfolyam elvégzésére is köteleznek. 33 évnyi állandó taxizás után vajon milyen tanfolyamra volna még szükségem? — panaszolja. C.L. ugyancsak régóta koptatja Kolozsvár utcáit taxijával. Ô is elkeseredetten kifakad:
— Engem ez a törvény teljesen elkeserít, tönkretesz. Nem tudom, mibôl fogok ezután megélni.
Boros János alpolgármester, a közlekedési bizottság elnöke szerint is szükség volt egy törvényre, amely rendezi a taxisok mûködését. Még akkor is, ha alkalmazása nehézkes, hiszen még nem érkezett meg az alkalmazási útmutató. Az alpolgármester szerint nem fog drasztikusan csökkenni a taxik száma.
— Jelenleg 2530 taxi mûködik Kolozsváron, és elôreláthatóan továbbra is 2000-nél több engedélyt fogunk kiadni. A taxisok nem keresnek annyit, mint ahogy azt sokan gondolják. Ahhoz elég a jövedelmük, hogy családjukat fenntartsák, de arra már nem, hogy az átlagban három évente tönkremenô kocsikat újakra cseréljék ki. Szerintem valamivel több mint ezer dollárt, vagyis harmincöt millió lej körüli összeget kell majd kiadniuk ahhoz, hogy megkapják az új mûködési engedélyt. Ugyanakkor a viteldíj sem fog látványosan megnôni, hiszen ezt jórészt a piac már szabályozta, és a polgármesteri hivatal rögzíti, hogy milyen keretek között változhatnak az árak — fogalmazott Boros János.
Annak ellenére (vagy éppen azért), hogy már csak egy hét van hátra a 2002. évre szóló adóbevallások benyújtására — 15-én jár le a határidô —, még mindig igen nagy a forgalom a kitöltött ûrlapokat regisztráló irodák ablakai elôtt. A magyarázat a következô: a Román Posta által menedzselt ûrlappostázás nem kifejezetten nyugat-európai szinten folyik.
Tegnap délelôtt tucatjával álltak sorban az érdeklôdôk a Pénzügyi Hivatal jövedelembevallásra szakosodott ablakainál, hogy meggyôzôdjenek: az általuk ajánlva, és minden más óvintézkedést megtéve postázott, kitöltött ûrlapok megérkeztek-e vagy elkallódtak, ugyanis semmi visszajelzés nem érkezett hozzájuk ez ügyben.
A válaszok egyértelmûek voltak: mivel már maga az ûrlappostázás döcög — meglepôen sok még mindig a különbözô okok miatt célba nem jutott boríték a postán és a Pénzügyi Hivatalban is —, arra minimális az esély, hogy júliusig bárki is meggyôzôdhessen arról: az utcai postaládába dobott, vagy a lehetô legkörültekintôbben a Román Postára bízott boríték visszajutott-e a hivatalba.
Az érdeklôdôk döbbenettel hallgatták a türelmes pénzügyi szakemberek magyarázatát, miszerint — legalábbis a hivatalos adatok szerint — a borítékok érkezését jelzô értesítôk eljutottak az érintettek postaládáiba, de mivel a címzettek nem jelentkeztek, az ûrlapos borítékok egy darabig a postán porosodtak, majd onnan visszakerültek a Pénzügyi Hivatalba. Mivel nem mindig sikerül a hivatalban sem átvenni a posta által visszaküldött ûrlapos borítékokat, a jövedelembevallással érintett adófizetôknek idejében ki kell kérniük a megfelelô típusnyomtatványt, és miután kitöltötték, vagy tértivevénnyel postázzák (hogy majd igazolhassák, hogy idejében megtették adófizetôi kötelezettségüket), vagy személyesen nyújtják be a pénzügyi hivatalnál. Ez utóbbi megoldás annyiban jobb — az esetleges hosszabb-rövidebb sorbanállás ellenére —, hogy tisztázatlan dolgokban felvilágosítást is lehet kérni.
A pénzügyi hivatal ezzel az új módszerrel, a postai értesítéssel próbálta az érintettek tudomására hozni jövedelembevallási kötelezettségüket, hogy elkerüljék a kezdet kezdetén még tudatlanságból, tájékozatlanságból származó kellemetlenségeket, amelyeket a pénzbírsággal sújtott adófizetôk éreztek meg leginkább. Ez a módszer azonban kissé nehézkesnek bizonyult. Hiszen a kolozsvári hivatalnak fel kellett küldeni a fôvárosba azoknak a jegyzékét, akiknek a törvény értelmében jövedelembevallási kötelezettségük van, majd onnan postázták a borítékokat a szükséges ûrlapokkal. Sok esetben azonban a hivatal nyilvántartásában téves vagy már idôszerûtlen adatok, lakcímek szerepelnek, emiatt sem jutottak sokan hozzá a borítékokhoz. Mások késôn jelentkeztek, amikor a posta már visszaküldte az iratokat a hivatalnak. A módszer azonban sokaknak bevált, és már régen túltették magukat ezen a gondon.
A tájékozatlanságot néha az érdektelenség okozza, de hozzájárul a jogszabályok állandó módosítása is. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy május 15-én lejár tehát a határideje az elmúlt évben megvalósított összjövedelmeik bevallásának. Aki ez után a határidô után iktatja a szükséges iratokat, a késés függvényében késedelmi kamattal büntetik. A jövedelemadóról szóló legújabb jogszabály, a 7. számú kormányrendelet 2001 augusztusában jelent meg, és 2002 januárjától lépett hatályba, egyes elôírásai kivételével. A kormányrendelet értelmében adóköteles jövedelmek a következôk: a független tevékenységbôl, keresetbôl és javak használatának átengedésébôl származó jövedelmek, amelyeket összesítenek, és ezután állapítják meg az évi összjövedelmi adót (mindazoknak, akiknek ilyen természetû jövedelmük van, a kifizetést intézô cégtôl meg kellett kapniuk a jövedelem- és adókimutatást tartalmazó iratot /fisa fiscala/, amelyet csatolni kell az ûrlaphoz); az osztalékból, kamatból és mezôgazdasági tevékenységbôl származó jövedelmek, továbbá az egyéb jövedelemkategória alá esô jövedelmek adója végleges, és a forrásnál, tehát a megvalósításnál adózódik; a nyugdíj is adóköteles jövedelem, de csak az 5 millió lejt meghaladó pénzösszegre számítják ki és vonják le az adót, anélkül, hogy összesítenék a többi, más kategóriájú jövedelemmel.
Csütörtökön Kolozsváron járt Zeljko Kupresak, Horvátország bukaresti nagykövete, és a kereskedelmi kamaránál bemutatkozó elôadást tartott hazája gazdasági helyzetérôl, valamint az itteni vállalatokkal való együttmûködés lehetôségeirôl.
A két ország közötti államközi kapcsolatok nagyon jók, mindketten azonos integrációs célokat, azonos stratégiát követnek. A horvátok a román tapasztalatokat fel kívánják használni az integrációs törekvéseikben. A két állam között csupán a termékcserék kiegyensúlyozása jelent gondot. 2003. március 1-jétôl életbe lépett a szabad árucsere-egyezmény, ami 2007-tôl minden termékre ki fog terjedni.
Horvátországnak a legutóbbi népszámlálás alapján 4 437 460 lakosa volt. A bruttó nemzeti össztermék 22 milliárd dollárt tett ki, a munkanélküliségi ráta 22,3%-ot, az árubehozatal pedig 4385 millió USD-vel haladta meg az exportot, és ezt a különbséget a turizmusból pótolják. Az ország rendkívüli földrajzi pozíciót élvez, bár Zágráb Bécsnél nyugatabbra fekszik, mégis balkáni és mediterrán állam, amelyben az inflációs ráta 4,9%, az ipari fejlôdés pedig 6%. A nettó átlagbér 430 USD, de ehhez hozzáadódik még a sok fekete munkából származó bevétel. A gazdaság legfôbb célja a privatizáció: eddig a kis- és középvállalatok 60%-át sikerült magántulajdonba juttatni. A külföldi beruházók sorrendjét Ausztria vezeti, majd Németország, Amerikai Egyesült Államok, Luxemburg, Hollandia, Szlovénia stb. következik. 2001-ben minden horvát állampolgárra 2 turista jutott (összesen 7 860 000, ebbôl külföldi 6 544 000), tavaly Romániából nagyon kevesen, mindössze 20 ezren keresték fel a dalmát tengerpartot. Ezen és a kétoldalú árucsereforgalom román túlsúlyán a jövôben javítani kell.
Kolozsvár, az itteni kereskedelmi kamarája révén, keresi a kapcsolatfelvételt valamelyik hasonló vidéki intézménnyel, hogy minél gyorsabban eredményessé váljék a máris érdeklôdô itteni idegenforgami cégek és más vállalatok horvátországi beruházási törekvése, illetve az ottaniak üzleti tevékenységének kiterjesztése egész Kolozs megyére — mondotta Zeljko Kupresak nagykövet.
Csütörtökön a franciaországi gyógyszerészeti egyetemek dékánjai munkalátogatásra érkeztek Kolozsvárra. A vendégeket Marius Bojitã, a Iuliu Hatieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, illetve a felsôfokú oktatási intézmény dékánjai fogadták. Újságíróknak a rektor bejelentette: mihelyt Románia tagja lesz az Európai Uniónak, a kolozsvári egyetemen kibocsátott okleveleket az egész kontinensen elismerik.
A franciaországi és kolozsvári egyetemi professzorok értekezleten vettek részt, amelyen elfogadták a Frankofón Országok Gyógyszerészeti Karok Dékánjai Nemzetközi Konferenciájának alapszabályzatát. Ugyanakkor részletes megbeszélést folytattak a romániai és a franciaországi orvosi és gyógyszerészeti képzésrôl. A résztvevôk megegyeztek abban: a kolozsvári orvosi felsôfokú oktatási intézmény által kibocsátott oklevelek európai uniós elismerése érdekében szükség van a felvételi rendszer és egyetemi curriculum lényeges módosítására. Ugyanakkor a felsôbb évesek számára külön elôadásokat, szemináriumokat és gyakorlati mûhelyeket vezetnek be annak érdekében, hogy az általuk kapott diplomákkal is dolgozhassanak valamely európai országba. Természetesen erre csakis akkor kerülhet sor, amikor már Románia is az Európai Unió teljes jogú tagjává válik.
Marius Bojitã bejelentette: hasonló intézkedéseket hoznak az ország 8 más gyógyszerészeti egyetemén vagy karán: Roger Manière, a Frankofón Egyetemi Ügynökség kelet-közép-európai igazgatója arról számolt be, hogy Franciaországban a gyógyszerészeti képzés 6 év alatt zajlik, Romániában viszont csak 5 év. — Itt mindent túlságosan összesûrítenek. Ezenkívül nálunk a szelekciót az elsô év befejezése után végezzük, a román kollégáknál ez az egyetemre való bejutás elôtt történik. Ezen változtatni kell — mondta Manière.
A kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti egyetem rektora bejelentette: ôsztôl az általa vezetett felsôfokú oktatási intézménynél is európai szintû curriculumot alkalmaznak. Ennek kihatása lesz a felvételi rendszerre is. Ugyanakkor átneveznek bizonyos karokat, és újakat hoznak létre. Nem feledkeznek meg azokról sem, akik már befejezték az orvosi egyetemet: számukra egyetem utáni tanfolyamokat szerveznek. Így a végleges vizsgák sikere esetén Románia EU-s csatlakozásakor elméletileg ôk is nyithatnak fogorvosi rendelôt például Spanyolországban.
A vendégek nyíltan kijelentették: az európai uniós, elsôsorban a francia orvosok is igen érdekeltek abban, hogy Romániában dolgozhassanak.
Ma reggel 10 órakor nyílik meg és este hatig tart a VOLUNTEXPO második kiadása a Fôtéren. A rendezvényt az Önkéntesek Országos Napja keretén belül szervezik. A kiállításon mintegy 25 nemkormányzati szervezet mutatja be tevékenységét. Ugyanakkor a szervezôk abban reménykednek, hogy sikerül tettrekész, derûlátó fiatalokat bevonni a különbözô szervezetekbe, ahol késôbb akár munkahelyet is találhatnak.
Ugyanakkor 18 órakor sor kerül az Önkéntesek Estjére, ahová meglepetésekkel várják a mások érdekében, önzetlenül, anyagi ellenszolgáltatás nélkül dolgozókat.
További információ a www.voluntariat.ro honlapon.
Kiválóan szerepeltek a kolozsvári középiskolások a tantárgyolimpiák országos szakaszán, ahonnan 42 elsô, 29 második és 14 harmadik hellyel tértek vissza. Jól szerepeltek a Mikes Kelemenrôl elnevezett magyar nyelv és irodalom olimpia Kolozs megyei részvevôi is.
A megyei tanfelügyelôség soros csütörtöki sajtóértekezletén közzétették azoknak a diákoknak a névsorát, akik elsô, második és harmadik díjjal, illetve különbözô dicséretekkel tértek haza az ország különbözô városaiban megrendezett tantárgyolimpiák országos szakaszairól. A legtöbb "aranyérmet" — elsô díjat — idén is a zeneiskolások hozták, szám szerint 36-ot. A zongora- és hegedûszakos kisdiákok valósággal taroltak: 14 elsô díjat hoztak.
A magyar nyelv és irodalom olimpiának is van aranyérmese Varga Borbála személyében, aki a Római Katolikus Líceum XI.-es diákja (felkészítôje Gáspár Mária). Második lett a nyolcadikos Simon Vivien (felkészítôje Varga Ildi), a Dési 4-es Iskola diákja, dicséretet kapott Jancsó Noémi (kilencedikes, Római Katolikus Líceum — felkészítô tanár Székely Katalin), Visky Ábel (kilencedikes, Apáczai Csere János Elméleti Líceum — Tôkés Erika), Visky Éva (kilencedikes, Apáczai Csere János Elméleti Líceum — Farmati Anna), Széman Emese (tizenegyedikes, ApáczaiCsere János Elméleti Líceum — Misztrik Jolán), Egei Csilla Andrea (tizenegyedikes, Tordai M. Viteazul Líceum — Fodor Dóra), Zsizsman Erika (tizenkettedikes, Báthory István Elméleti Líceum — Nagy Magdolna). Magas pontszámot ért el a magyar olimpián Kulcsár Árpád (kilencedikes, Református Kollégium — Rácz Melinda), Tárkány Andrea (tizenkettedikes, Báthory István Elméleti Líceum), Imecs Levente (tizedikes, Apáczai Csere János Elméleti Líceum — Farmati Anna), Darvasi Márta (hetedikes, Báthory István Elméleti Líceum — Tulogdi Mónika), Kelemen Attila Csongor (tizedikes, Apáczai Csere János Elméleti Líceum — Misztrik Jolán), Serestely Noémi (hetedikes, Brassai Sámuel Elméleti Líceum — Iszlai Enikô), valamint Adorjáni Anna (tizenkettedikes, Apáczai Csere János Elméleti Líceum — Tôkés Erika) is.
Sajnos, a kiváló eredmények ellenére Kolozs megye elvesztette a magyar olimpia terén megszerzett elsô helyét, és 80.74 pontjával (tavaly 85 volt) Temes és Kovászna megye mögé szorult vissza.
Centurion Társaság név alatt új magyar civil szervezet jött létre Kolozsváron, amelynek legfontosabb "felségterülete" a minôségi oktatás támogatása, ösztöndíjak létrehozása, az Európai Unió által megkövetelt oktatáspolitika hazai térhódításának elôsegítése. Elnöke Csomafáy Ferenc újságíró, tanár, vezetôségében pedig jeles hazai és külföldi tanárok is részt vesznek.
Az új szervezet célkitûzéseirôl Csomafáy Ferenccel beszélgettem, aki elöljáróban a szervezet létrehozásának indokairól szólt:
— Az Európai Uniónak meghatározott elvárásai vannak a leendô tagország embereinek tudásával, viselkedésével, viszonyulásával szemben, amelyeket, ha nem teljesítenek, akkor az ország egyszerûen nem lesz eurokompatibilis. Ezek a kívánalmak nagymértékben összefüggenek az oktatás színvonalával. Statisztikai adatok alapján, ahhoz, hogy az életben megtalálhassák számításaikat, sok embernek kétszer-háromszor vagy éppenséggel ötször kell pályamódosításokon átesnie. Nálunk sokan nem részesülnek kellô idôben olyan oktatásban, vagy képzésben, ami felkészíthetné ôket ezekre az elvárásokra. Éppen a Szabadságban írtam meg hónapokkal ezelôtt azt a cikket, amelynek az volt a címe, hogy Nem ilyen egyetemet akartam: ezt megelôzôen több hónapon át rengeteg diákkal beszélgettem a Babes–Bolyai Tudományegyetemen folyó oktatásról.
Meggyôzôdhettem arról, hogy az egyetemi oktatásban is komoly hiányosságok vannak. Az a szomorú helyzet, hogy rengeteg tehetséges gyermekünk van, akik ha nem figyelünk oda, nem ügyelünk rájuk, elvesznek, elsikkadnak. Itt elsôsorban a szórványra, a kistelepülésekre, a falvakra gondolok. Menjünk utánuk, és kutassuk fel az itteni tehetségeket. Ebben az összefüggésben az is fontos, hogy milyen az oktatás színvonala. Megfelel-e az Európai Unió elvárásainak? Fontos lenne, ha az oktatásban olyan értékek jutnának el a diákokhoz, amelyek az Európai Unióban már régóta léteznek. Minderre fel kell készülni, de tapasztalataim szerint erre nem fordít kellô gondot az állami oktatás.
Ilyen elôzmények után, magam is tanárember lévén, és sok tanárral tartva a kapcsolatot, közösen létrehoztuk a Centurion Társaságot, amelynek kinyilatkoztatott célja anyagilag és morálisan támogatni a diákokat minden szinten, segíteni az oktatási intézményeket az európai normák bevezetésére, a fiatalokat kiszolgáló tudományos, kulturális és oktatási információs hálózatok létrehozása. Hazai és külföldi szervezetekkel együttmûködve ösztöndíjakat szeretnénk létesíteni középiskolai és egyetemi hallgatók számára. Az ösztöndíjakat és más anyagi juttatásokat, illetve ezek odaítélési feltételeit és módját a szervezet igazgatótanácsa által jóváhagyott alapszabályzat határozza meg. Szintén a társaság hatáskörébe tartozna különféle kulturális és tudományos programok megszervezése és lebonyolítása. Tájékoztatni szeretnénk az egyetemi hallgatókat az EU-tagországok, illetve más országok tudományos, kulturális és oktatási programjairól. Íme, néhány a legfontosabb célkitûzéseinkbôl. Ebben a témában többek között Benedek Dezsôvel, a Columbiai Egyetem professzorával beszélgettem, aki számos európai és észak-amerikai tudományos szervezet tagja. Számos kolozsvári tanáremberrel is egyeztettünk, olyanokkal, akik az ügy mellé állhatnak. Hosszú beszélgetések, számos egyeztetés elôzte meg ennek a társaságnak a létrejöttét.
— Melyek a következô lépések?
— A romániai magyar felsôoktatás jeles személyiségeivel tervezünk egy kerekasztal-beszélgetést, hogy közösen döntsük el, mi legyen a továbbiakban a teendô. Minden olyan személyre számítunk, akik épkézláb ötlettel elôre tudják mozdítani közös céljainkat. Nem az a fontos, hogy ernyôszervezetté váljunk, hanem az a lényeg, hogy a Centurion olyan szervezet legyen, amely a leendô fiatalok számára tényleg hasznossá válik. Az anyagi alapok megteremtése nyilván nem könnyû, de pályázással, megfelelô utánajárással jó esélyeink vannak. Valójában nem Magyarországra gondolunk, hanem kissé odébb, az Európai Unióra.
Második alkalommal rendezik meg május 23–31. között Kolozsváron a Transzszilvánia Nemzetközi Filmfesztivált. A 130 ezer dollár költségvetésû rendezvény idén tovább bôvül, immár három filmszínházban (Köztársaság, Mûvész, Gyôzelem) vetítik a több mint hatvan alkotást.
A már tavaly is nagy sikernek örvendô fesztivál idén is remek programot nyújt a mozikedvelôknek: nemzetközi fesztiválsikerekkel büszkélkedô alkotások, kísérleti filmek, horror, skandináv filmek és századeleji szexfilmek is szerepelnek a mûsorban.
Tudor Giurgiu, a fesztivál fôszervezôje tegnapi sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy idéntôl a rendezvény keretében román filmnapokra is sor kerül május 29–31 között, amelyen tíz, idén készült román filmet mutatnak be a nemzetközi sajtónak, több filmfesztivál képviselôinek és a nagyközönségnek. Ugyanekkor szemináriumokra és beszélgetésekre is sor kerül nemzetközi együttmûködési és forgatókönyvírói kérdésekkel kapcsolatban, amelyeken a román filmmûvészet krémje mellett jelen lesz többek között Barry Gifford amerikai forgatókönyvíró is, aki David Lynch két filmjének forgatókönyvét jegyzi. A Palm Springs Fesztivál mûvészeti igazgatója, Alissa Simon, a Les
Inrockuptibles újságírója, Olivier Nicklaus és Alex Leo Serban filmkritikus mellett Gifford is tagja a zsûrinek.
Tudor Giurgiu külön kiemelte a programból a Hukkle címû magyar alkotást, Pálfi György jelentôs fesztiválsikereket elért elsô filmjét, amely szerinte a rendezvény egyik csúcspontját fogja jelenteni. Mundruczó Kornél Szép napok címû filmje a versenyfilmek közt szerepel, és szintén magyar vonatkozású Janovics Jenô 1920-ban, Kolozsváron készült némafilmje, amelynek vetítéséhez két lemezlovas állít össze DJ-szettet.
Egy vetítésre 45 ezer lej a belépô, de 600 ezer lejért lehet TIFF kártyát vásárolni, amely 30 film megtekintésére, illetve a fesztivál partijaira való belépésre is feljogosítja tulajdonosát.
TÍZÉVES A CIVITAS ALAPÍTVÁNY. Jubileumát a szervezet négynapos konferenciával ünnepli, amelyet Szováta-fürdôn, a Szováta szállodában tartanak. Az ünnepélyes megnyitóra tegnap este került sor. Ma Civil társadalom Közép- és Kelet-Európában, Régiók Európája, valamint Tudományos együttmûködés a regionális fejlesztésben címmel tartanak megbeszéléseket. A konferencia munkálatai május 11-én érnek véget.
KÖNYVKULTÚRA címmel rendez kiállítást a Gál Kelemen Oktatási Központ és a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány május 10-én, szombaton de.10 órakor az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. Közremûködnek a líceum könyvtárszakos tanulói. A könyvborítókat, illusztrációkat az Apáczai, a Báthory és a Brassai líceumok tanulói készítették. Irányító tanárok: Deák Árpád, Székely Géza, Orbán István, Kocsis Ildikó.
A IX. NEMZETKÖZI GÉPÉSZ TALÁLKOZÓRA május 10-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban kerül sor. A megnyitót reggel 9 órakor tartják, ezt követôen rangos hazai és külföldi szakemberek elôadásait hallgathatják meg az érdeklôdôk. Szervezô az EMT Gépészeti Szakosztálya.
JENS HAUSER német újságíró, elméleti szakember a "mûvészet-biotechnika" irányzatról tart elôadást május 10-én, szombaton de. 11 órakor a Mátyás-házban. A rendezvényt a Babes–Bolyai Tudományegyetem Filozófia Kara és a Frankofón Kutatások és Humán Tudományok Romániai Egyesülete szervezi.
KUTYAKIÁLLÍTÁS lesz május 10-én, szombaton 10 órakor az Expo Transilvania kiállítási csarnok elôtti téren.
cseng fülünkbe sokszor ismételt köszönése, és magunk elôtt látjuk cserkészköszönésre emelt kezét. Megilletôdve próbálunk búcsúzni Nemere bától, és rádöbbenünk, hogy nem tudunk róla és cserkésztevékenységérôl írni, ôt csak idézni lehet:
"Közönyös emberek kérdezik tôlem, nincs jobb dolgom, mint a napi tanítás, iskolairányítói kötelezettség, az önként vállalt többlettanulás, könyvírás mellett hetente, havonta órákat, napokat szánni a cserkészetre legyen az kirándulás, cserkészbuli vagy egyszerûen csak néhány szó váltása valakivel? Hallgatom ôket, behunyom egy pillanatra a szememet, magam elé képzelek több tucat arcot, szempárt, képzeletben meghallok néhány hangot, aztán legyintek, és válasz nélkül továbbmegyek. Hogyan értethetném meg egy idegennel, hogy milyen volt 1990 februárja, amikor elôször láttam ezeket a szempárokat, amikor elôször hallottam ezeket a hangokat, hogyan tudnám megosztani a kérdezôvel mindazt az örömöt, bosszúságot, sikert és kudarcot, ami közös munkánk során bennük és bennem felhalmozódott?" (KN, Cserkészliliom, 32. sz.)
1990 februárjában Kovács Nemere megalapította az Apáczai Csere János cserkészcsapat elsô próbaôrsét. Alapító tagja a Romániai Magyar Cserkészszövetségnek, amelynek nevelési alelnöke volt 1990–92 és 1994–98 között. Ô maga az ausztriai Eibisberg-ben lett cserkésztiszt 1990-ben. Munkájának elismeréseként a gr. Teleki Pál emlékéremben részesült.
De számára nem ez volt a fontos, hanem maga a "játék", amelynek során olyan embereket nevelt, akik gondolkodók, felelôsségteljesek, munkálkodók, és nem azért, mert ezt egy külsô hatalom rájuk erôszakolja, hanem mert így akarják ôk maguk. 1999-ben betegsége miatt le kellett mondania a csapatvezetôi tisztségrôl, de munkáját tovább folytatta.
Köszönjük, Nemere bá, hogy az Apáczai csapat "nem cserkészesdit játszó felnôttek játékszere", hanem tudatos fiatal felnôttek, felnôttesen gondolkodó tizenévesek közössége, akik emlékedet kegyelettel ôrzik.
Eredeti cím: The Pianist. Színes francia-német-lengyel filmdráma, 2002; 148 perc. Rendezte: Roman Polanski; Wladyslaw Szpilman könyve alapján a forgatókönyvet írta: Ronald Harwood; szereplôk: Adrien Brody, Thomas Kretschmann, Frank Finlay, Maureen Lipman, Emilia Fox.
A zongorista az idei Oscar-gála legnagyobb meglepetését szolgáltatta, hiszen nem elég, hogy a félismeretlen Adrien Brody kapta a legjobb férfi fôszereplônek járó díjat, hanem a legjobb rendezônek járó elismerés az Amerikában 25 éve körözött Roman Polanskinak jutott. És nem ez volt az egyetlen elismerés, amelyet a film szerzett: a Cesar és a BAFTA díjkiosztóin is hasonlóan szerepelt, és Cannesban Aranypálmát nyert.
A második világháborús zsidótörténet megtörtént eseményeket dolgoz fel, Wladyszlaw Szpilman lengyel zongoramûvész visszaemlékezéseire alapoz.
Polanski vitathatatlanul a legnagyobb filmes személyiségek közé tartozik, és erre újabb bizonyíték A zongorista mesterien és költôien elmesélt története. Polanski nem fél. Nem fél megmutatni a szörnyûségeket, a gonosz által megtört szellemeket, de nem fél megmutatni azt sem, hogy a jók közt nem mindenki jó, ahogyan a rosszak közt sem mindenki rossz. A meggyötört, éhezô és fázó Szpilmanon egy kultúrát tisztelô német tiszt segít, míg egykori munkatársa kihasználja Szpilman ismertségét, hogy pénzhez jusson.
A kiváló színpadi- és filmszínész Adrien Brody alakításával végre kivívta az ôt megilletô szakmai elismerést és közönségsikert. A magyar származású fiatalember tehetsége átütô, személyisége karizmatikus, minden bizonnyal elônytelen külseje az oka annak, hogynem lett belôle már évekkel ezelôtt ünnepelt sztár.
Bár a zsidólágerekben szenvedôkrôl rengeteg film készült már, A zongoristát mindenképpen érdemes megnézni, hiszen jellemábrázolásban olyan mélyre hatol, hogy egy teljesen új, sokkal személyesebb élményben lehet részünk.
Május 6-án, a Zeneakadémia Stúdiótermében az Antifonia hangversenyével folytatódott az egy nappal hamarabb elkezdôdött V. Kortárszene fesztivál.
Az Antifonia vezetôje, Constantin Rîpã 1969-ben alapította az akadémistákból álló énekkart, amely örökifjú marad, tagjai ugyanis állandóan cserélôdnek. A régi diákok ugyan vissza-visszajárnak segíteni, de az új tagok mindig felfrissítik az együttest. Az Antifonia színvonalas hangversenyei mindig vonzották a közönséget, mert a fiatal, énekelni szeretô diákok nem ismernek technikai korlátokat, akármilyen nehézségû modern mûvet könnyûszerrel énekelnek, és nem is akárhogyan, hanem a költôi szövegek diktálta mûvészi tolmácsolásban. Az Antifonia-koncertek azért is vonzóak, mert mindig újat produkálnak, olyan zenét énekelnek, amely mindig éberen tartja a hallgató figyelmét. "Elôadásuk érett, és úgy érzik a zenét, mintha az a sajátjuk lenne, mintha a lélek mélyérôl fakadna" — írja róluk a Vers l’Avenir 1984. július 28-án, egy belga turné alkalmával.
Kedd esti hangversenyükön nyolc mû hangzott el kortárs hazai zeneszerzôktôl: Dan Buciu 8 Game (Nyolc hangsor) címû mûve játékra utal, amely a hangok modern hangtömbökké szervezôdésével valósul meg. Ch. A. Petrescu Transfigurazione címû, Giuseppe Ungarese versére írt mûvének feltörô szenvedélyei modern harmóniákban oldódtak fel. Zaharia Popescu Nichita Stãnescu versére írt, Eu te privesc címû mûvében a szerelem költôisége szelídebb modernséggel csillant fel. C. Rîpã Missajának néhány részlete drámaiságával lepett meg. D. Popovici Madrigálja a "megbékélt ember" lelki nyugalmának harmóniáit hordozta.
C. Tãranu Modra Rijeka címû mûvét Mak Dizdar szerb költô versére írta, és Oláh Tibor zeneszerzô barátja emlékének dedikálta. Alin Vãcean a fiatalabb nemzedéket képviselte, tôle egy követelôzôbb hangnemû Miatyánkot (Tatãl nostru) hallottunk. Irina Ogãdescu Cântarea pãtimirii noastre (O. Goga versére), zenében és költészetben megfogalmazott Isten elôtti alázat.
A zene és poézis találkozása az Antifonia à capella estjén ez alkalommal is maradandó élményt nyújtott.
A Szociológia Nyílt Estek rendezvénysorozat tizenkettedik összejövetelét hirdette meg szerdán délután a Györkös Mányi Albert Emlékházba. A szép számban összegyûlt érdeklôdôket házigazdaként Pásztor Gyöngyi és Magyari Tivadar köszöntötte, elôadóként pedig ezúttal Balla Bálint németországi szociológus volt jelen.
Az elôadó oppnense, Roth Endre professzor mutatta be a vendéget, elmondva, hogy Balla Bálint, a nyugati magyar emigráció jeles személyisége, a berlini Mûegyetemen tanít, több szociológiai mû szerzôje, jelenleg is megjelenés elôtt áll néhány szakkönyve, és elôször, de a remények szerint nem utoljára tart elôadást Kolozsváron. Szociológia és szocalizmus címû értekezésében az elôadó meghatározta a két fogalmat, majd azok egymáshoz való viszonyát vázolta fel. A szociológus szerint ennek a viszonynak öt szakasza különíthetô el. A szocializmus korai fázisában lenézte a szociológiát, igyekezett tudomást sem venni errôl a tudományágról. Ezt követte az a szakasz, amelynek során a szocializmus ellenségnek tekintette a polgári szociológiát, ekkor bontakozott ki a tudományág radikális, baloldali ága, a marxista szociológia. Az orosz forradalmak, illetve a szovjet uralom évtizede alatta a két irányzat egymás küzdôtársává vált, szoros együttmûködést alakítva ki. Majd a sztálini szocializmus idôszaka következett, amikor a szociológiát burzsoá áltudományként emlegették. Az ötödik fázis a szocializmus megreformálása, az elengedhetetlen valóság megismerése, illetve a marxista szocializmus újjászületésének idôszaka. Társadalomtudomány és politikai irányzat tehát egymástól szinte elválaszthatatlan egységet alkotott az idôk folyamán.
A Szociológia Nyílt Estek következô elôadására a jövô héten kerül sor, amikor egy mexikói antropológusnôt látnak vendégül a szociológusok.
A Szabadság és a Transindex internetes újság folytatja közös Transfórum rovatát, amelynek vendége Szilágyi Zsolt Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselô, a feloszlatott Reform Tömörülés nevû volt RMDSZ-platform egykori alelnöke, az idôközben létrejött Reform Mozgalom elnöke.
Válaszait május második felében olvashatják a Szabadságban és a www.transindex.ro-n. A Transfórum korábbi meghívottai Markó Béla, Mircea Baldean, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Patrubány Miklós, Tôkés László, Boros János, Jenei Imre, Alföldi László, Pap Géza, Molnár Gusztáv, Németh Zsolt, Sabin Gherman, Kelemen Hunor, Gáspárik Attila, Szent-Iványi István, Böjte Csaba, "Mátyás király", Pekár István, Nagy Ágnes, valamint a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és a Románia Újjászületéséért Szövetség vezetôi voltak. A kérdéseket a Szabadság címére várjuk, levélben május 10-ével bezárólag (postabélyegzô dátuma), valamint szerkesztôségünk telefonszámain, e-mail címén (szabadsag@mail.dntcj.ro), illetve az ugyelet@transindex.ro címen legkésôbb május 13-ig.
Az Udvarhelyi Fórummal lépett egyet nemzeti közösségünk. Elôre, a romániai magyarság önkormányzatának megteremtése felé. Hogy mennyire rögös az út, amelynek a peremén vagyunk, nem tudni. Csak sejtjük, hogy nagy küzdelem vár ránk. Nehéz harc, nehéz küzdelem. Ha csak elgondoljuk, hogy 13 év — Úristen! Tizenhárom eltékozolt esztendô! — van mögöttünk, és már csak négy elôttünk, hiszen Románia európai uniós csatlakozásáig kell közösségünknek mindent elvégeznie, amit nem végzett el háromszor annyi idô alatt, el is keseredhetnénk. De nem szabad keseregni, hanem cselekedni kell. Nem kis lépésekben, hanem nagyokban, ugyancsak Nagy Lépésekben.
Hogy ezzel nincs egyetértés a hatalom részérôl, az is természetes. Eddig Európa egyetlen országában sem az aktuális hatalom kezdeményezte a területén élô kisebb nemzeti közösségeknek az önrendelkezést. Sôt — talán az egyetlen Finnországot leszámítva — inkább ellenállást fejtett ki. Így volt ez Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban, így Makedóniában, sôt, még a Moldvai Köztársaságban is. Aztán: gyôzött a belátás. Gyôzött a józanság. Mert igaz ugyan, hogy az önrendelkezés megadása bizonyos hatalommegosztást követel, hogy a többségi hatalom átruházza a kisebbségi közösség választott szerveire saját ügyeinek intézését, ám ez "megtérül" a demokrácia fenségének megtestesülésében, az ország stabilitásának megerôsödésében.
Kezdetben éppen fordítva igyekeztek ezt megmagyarázni a hatalom korifeusai. Hogy a "kisebbségi önkormányzatok" gyengítik a központi hatalmat, ám az európai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez nincs így. Virágzó együttmûködési formák alakultak ki ott, ahol a hatalom nem elnyomni akart tovább, hanem együtt kormányozni. S ezzel az együtt kormányzással visszaadta ama kis népeknek, népcsoportoknak a nemzeti-emberi méltóságát. Ahol lemondott arról, hogy magát felsôbbrendûnek nyilvánítsa.
Mi mások lehetnének, ha nem eme "felsôbbrendûségi hit" megnyilatkozásai az olyan kijelentések, mint Adrian Nãstase úré az RMDSZ-kongresszuson, amelyben "extremistának" minôsítette az önkormányzatiság elvét hangoztatókat. Vagy a Solcanu úré (szenátusi frakcióvezetô), aki szerint: "az SZDP semmilyen körülmények között nem fogadja el az enklavizálási törekvéseket", és felszólít arra: mindent meg kell tenni azért, hogy a magyar többségû megyék szoros kapcsolatokat hozzanak létre a román többségû szomszéd megyékkel. Adrian Vlad Cãsuneanu, Háromszék megye kormánypárti képviselôje meg is nevezte az óhajtott régiós társat Prahova megyében. S hogy nehogy valaki félreértse a jelenlegi román kormány álláspontját e kérdéskörben, Adrian Nãstase máris a fôügyészhez fordult, hogy a Magyar Nemzeti Tanács ügyét haladéktalanul vizsgálja ki. Mert a leendô Nemzeti Tanács "célja a Romániában élô magyarok kulturális és területi autonómiája." Tehát a pillanatnyi ellenállás valós tény.
Kolozsvárott, az 5. Magyar Civil Fórumon "másik oldalról" is érték bírálatok a Székelyudvarhelyi Fórumot. Somai József úr, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke szerint a magyar civil társadalom nincs felkészülve az önkormányzatiságra. Valóban nincs. Ezért kell elkezdeni a felkészülést. Abban is igaza van, hogy "Az autonómia önrendelkezést, öngazdálkodást jelent, ezek pedig csak akkor mûködhetnek, ha létezik erre vonatkozó törvényes keret. Az önkormányzat csak akkor mûködhet, ha a hatalom jóváhagyja." Nos, éppen ennek a "törvényi keretnek" a kicsikarásáért indította el a Székelyudvarhelyi Fórum határozataival a küzdelmet.
Hogy Markó Béla az RMDSZ felsôbbrendûségét többre tartja a létrehozni remélt Nemzeti Tanácsnál, amely szerinte nem képes alternatívát képviselni a szövetséggel szemben, ez az ô dolga. Szerintem olyan kijelentés ez, amelyet a dolgok alakulása folytán lehet revideálni. Mert bár a vezetés messze eltávolodott attól a közösségtôl, amelyet képviselnie kellene és illene, ez még mindig nem jelenti azt, hogy e felfogásban — épp a lent nyomására — ne állhatnának be változások. S a romániai magyarságban kell hogy legyen erô arra is, hogy a képviseletére alkalmatlan vezetôséget lemondásra kényszerítse, s odavaló embereket válasszon helyükbe. Ám a harc része lesz ez is. A harcé, amelyet el kell indítani, s amelyet meg kell vívni.
*
Románia uniós csatlakozás elôtt áll. A tárgyalásokat — ha 2007-ben tagja óhajt lenni az európai közösségnek — az elkövetkezô két évben be kell fejezni. Ezért optimális a helyzet a romániai magyarság önrendelkezési törekvéseinek megvalósítására. Az Európai Uniónak nincs szüksége belsô feszültségektôl terhelt, saját népei belsô önrendelkezési harcát-kérelmétsemmibe vevô tagokra. S e feszültségek csak úgy oldhatók fel, ha az ország visszaadja annak a nemzeti közösségnek a méltóságát, amelytôl ez 85 évvel ezelôtt fosztatott meg. Amikor 1918. december 1-jén Erdély románsága az önrendelkezés mellett döntött, önrendelkezést ígért a vele sok évszázad óta együtt élô magyarságnak is. Csak eme ígéretek betartásával lehet Románia méltó tagja a szabad népek közösségének.
Mindössze tizenegyen ülünk a Budapestre tartó autóbuszon. Nyugodtan érkezünk a borsi vámhoz, nincs félnivalónk. Zsebünkben ott lapul a szükséges 250 euró, a mágikus erejû vörös könyvecske, némelyikünknél a magyar igazolvány is. Mindezek feljogosítanak a békés, nyugodt határátlépésre. Aztán kezdôdik az elôadás. Fellép a vámos. Szakértô pillantással felméri a terepet, és belekezd a pergô szavú, regáti hanglejtésû monológba. Az elsô széken ülô lánynak udvarolni kezd, aki kényszeredetten hallgatja. A bárányok hallgatnak, a Hannibált alakító vámos pedig élvezi, hogy karámon belül van. Majd minden átmenet nélkül az érmelléki anyuka kisfiához fordul. Barátkozni akar. Az édesanya kényszeredetten, sôt bûntudatos mosollyal közli: a gyermek szégyenlôs, és a román nyelvet sem igen bírja a lelkem. Itt elpattan a húr. Megfagy a levegô. Decemberi fagy költözik a tavaszi napsütésbe. A vámos számára a néni válasza valami olyan törvény-, természet- és nemzetellenes dolog, mintha azt állította volna, hogy nincs gravitáció, vagy mégsem mozog a föld, vagy nem a 2060-valahányadik évet írnánk a dák idôszámítás szerint.
Vámosunk felfuvalkodik, és amikor eléggé megnövekszik a mérete, támadásba lendül. Vészjóslóan végigpásztázza a tizenegy feszülten figyelô utast, és felteszi a kérdést: "Van itt még valaki, aki nem tud románul?" Csend. Egyenként vöröslenek fel az arcok. Szégyentôl, dühtôl, megaláztatástól. Aztán újra a határ korlátolt tudatú ura szól, mint a többségi nemzet lelkiismerete. Kiélvezte a helyzetet, és most utunkra bocsát: "Aki nem beszéli az állam nyelvét, az legközelebb nem lépheti át a határt!" Punktum… A monológ véget ért, a vámos lelép a színrôl. Mi maradunk kábult, tompa aggyal. Aztán mindenki egyszerre csattan fel, kitör a visszafojtott indulat. Úgy ég az arcunk, mintha pofon csaptak volna. Percek múltán átlépjük a határt, és attól kezdve valami titokzatos, kéjes és megkönnyebbedett örömérzettel beszéljük és beszéljük az édes anyanyelvet…
Románia és Szerbia kormánya növelni kívánja a két ország kereskedelmi forgalmát, ennek érdekében szabad-áruforgalmi egyezményt írnak alá a következô hónapokban, jelentette ki csütörtökön a Victoria palotában Zoran Zivkovic szerb kormányfô.
A miniszterelnök rámutatott, hogy a két ország évi kereskedelmi forgalma 30 millió dollárra rúg, ami sokkal kevesebb a gazdasági lehetôségekhez mérten.
Zoran Zivkovic kormányfôi beiktatása után, elsô külföldi látogatása keretében csütörtökön reggel érkezett Romániába, hogy megbeszélést folytasson Adrian Nãstase kormányfôvel a két ország kereskedelmi kapcsolatainak fellendítésérôl.
A két miniszterelnök az energetika, a közúti és légi szállítás, a földgázszállítás, kommunikáció terén körvonalazódó együttmûködési projekteket tekintette át, emellett megvizsgálták, miként vehetnek részt a két ország kereskedelmi társaságai a romániai és szerbiai privatizációban.
Adrian Nãstase kijelentette, hogy az elkövetkezô idôszakban megvalósítandó projektek egyike a Temesvárt Belgráddal összekötô autópálya megépítése lenne, valamint a Bukarest és Belgrád közötti közvetlen légijárat beindítása.
A két kormányfô rámutatott, hogy a két ország közötti szabad-áruforgalmi egyezmény — amelyet idén ôsszel írnának alá Belgrádban — jogi keretet biztosítana a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. "Mi azonban nem vagyunk fölérendeltségi viszonyban a cégekkel, ezért a társaságoknak sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a két ország közötti üzleti lehetôségekre" — jelentette ki Nãstase.
A román kormányfô rámutatott, hogy Románia továbbra is támogatja Szerbia és Montenegró euro-atlanti integrációs törekvéseit.
Súlyos tömegszerencsétlenség történt egy vasúti átkelôben Siófok közelében csütörtök reggel, amikor egy német turistabusz összeütközött egy vonattal; a halottak számáról ellentmondók az információk, egyes jelentések szerint harmincan, mások szerint 31-en, illetve 32-en vesztették életüket.
A katasztrófavédelmi fôigazgatóság tájékoztatása szerint huszonnyolcan a helyszínen, ketten a kórházba szállítás során hunytak el.
A MÁV azt közölte, hogy nem végleges adatok szerint az autóbusz utasai közül 31-en meghaltak.
Az MTI úgy tudja, a katasztrófa nyomán azonnal meghaltak huszonkilencen, késôbb a sérültek közül még hárman.
A szerelvény reggel 8 óra 40 perckor a Balatonszabadi-Sóstónál a vasúti átjáróban kettészakította az utasokkal teli buszt, egyik felét mintegy 200 méteren át maga elôtt tolta.
A buszon egyetlen magyar állampolgár volt, az idegenvezetô, akit súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba.
A MÁV tájékoztatása szerint a német turistabusz a fénysorompó tiltó jelzésének ellenére hajtott a sínekre.
A vezetô kizuhant a buszból, és szörnyethalt.
Az ütközés következtében a mozdony kisiklott, a mozdonyvezetô megsérült, a vonat utasai közül — nem végleges információk szerint — nem sérült meg senki.
A kormányfô, a kormány több tagja, valamint a budapesti német nagykövet a helyszínen tartózkodik.
A siófoki önkormányzat épületében információs központot hoztak létre, és szállást biztosítanak az áldozatok Németországból érkezô hozzátartozóinak.
A budapesti német nagykövetség krízisközpontot létesített, amely elsôsorban a hivatalos szervekkel és az áldozatok hozzátartozóival tartja a kapcsolatot. A budapesti német nagykövet és munkatársai a helyszínre utaztak.
Siófok és Szabadi-Sóstó között vonatpótló autóbuszok szállítják az utasokat, a nemzetközi vonatokat elterelik.
Ugyanennél a vasúti átjárónál 1979-ben is történt hasonló tömegszerencsétlenség, akkor 21-en veszítették életüket.
Tizenhét ország köztársasági elnökének részvételével május 22–23-án Salzburgban tartják a közép-európai köztársasági elnökök 10. találkozóját.
A találkozón az osztrák, ukrán, lengyel, olasz, szlovák, német, macedón, horvát, magyar, román, moldovai, bolgár, albán, szlovén, cseh, szerbia-montenegrói, valamint a bosznia-hercegovinai elnök vesz részt.
A tervezett program szerint május 22-én, csütörtökön a köztársasági elnökök plenáris megbeszélést tartanak, és találkoznak a sajtó képviselôivel, majd kétoldalú megbeszéléseket folytatnak.
Thomas Klestil és felesége díszvacsorát ad a közép-európai köztársasági elnökök tiszteletére a salzburgi rezidencián.
A május 23-i, pénteki program az elnökök kétoldalú megbeszéléseivel kezdôdik, s ezen a napon tartják a második plenáris megbeszélést is.
A Kolozs megyei roma nemzetiségû lakosoknak szervez munkaerôvásárt a megyei munkaerô-foglalkoztatási hivatal. A rendezvényre pénteken kerül sor a megye három településén, Kolozsváron, Tordán és Aranyosgyéresen. Tegnapig nyolc cég jelezte részvételi szándékát a munkaerôbörzén, összesen mintegy kilencven állást kínálva. A Kolozs Megyei Munkaerô-foglalkoztatási Ügynökség szerint a felkínált állások zöme szakképzetlen munkanélkülieknek szól, ezeket is fôként mezôgazdaságban és építkezésen kínálják. Akadnak viszont más jellegû állásajánlatok is: néhányan festô-mázolókat, illetve ácsokat alkalmaznának.
Románia az elmúlt három év alatt megkétszerezte borkivitelének mennyiségét, jelentette ki csütörtökön a Kolozsváron szervezett Délkelet-Európai Mezôgazdasági Fórumon Valeriu Steriu, a Mezôgazdasági Minisztérium államtitkára. Valeriu Steriu ugyanakkor elmondta, hogy a Románia által ebben az évben megvalósított borkivitel értéke 40 millió euróra rúg, és a legtöbb megrendelés Németországból és Nagy-Britanniából érkezik.
A kolozsvári fórum szervezôi úgy értékelték, hogy a borkivitel — a borcímkéknek köszönhetôen — egyben Románia nevének külföldi ismertetését-népszerûsítését is szolgálja.
A XII. Határtalan tantárgyversenyt 2003. április 27–május 1. között rendezték a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceumban. Ezen a versenyen a Kárpát-medence magyar anyanyelvû V–VIII. osztályos tanulói vettek részt. A Kolozs megyét képviselô 6 diák közül a következôket díjazták: Nagy Zsolt István (V. osztály, Apáczai-líceum) I. díj matematikából, Tárkányi Ildikó (VI. osztály, Báthory-líceum) I. díj matematikából és I. díj szövegalkotásból, Dobribán Edgár (VII. osztály, Báthory-líceum) I. díj matematikából, Barna Tibor Szilárd (VIII. osztály, Báthory-líceum) I. díj fizikából.
Köszönjük a Camp Counselors USA, az Eurosoft International Kft., a Kriterion Könyvkiadó, a Tinivár Kiadó és az RMPSZ Kolozs megyei szervezetének a verseny díjazásához nyújtott támogatását.
Ötfordulós gazdaversenyünkre a megfejtések beküldési határideje április 30. volt. Összesen 43 levél érkezett a megye különbözô részeibôl, és 36 gazda megfejtése volt hibátlan. Ezek között sorsoltuk ki támogatóink ötmillió lejt érô adományait: hibridkukorica-vetômagot, különféle zöldség- és virágvetômagvakat, növényvédô szereket. A válaszúti Kallós Alapítvány támogatása révén 5 feketelaki gazda egyhónapos Szabadság-elôfizetéshez jutott.
A szerkesztôségünkben tegnap megejtett nyereménysorsolás eredménye: 1. díj — Bertalan Júlia, Kolozsvár, Carcalache u. 9 sz. (50 árra elegendô Kiskun hibridkukorica-vetômag, zöldség- és virágvetômag-csomag) ll. díj — László Árpád, Aranyosegerbegy 595 sz. (25 árra elegendô Kiskun hibridkukorica-vetômag, zöldség- és virágvetômag-csomag), lll. díj — Butyka Rozália, Kolozsvár, Plevnei u. 24 (1 kg lucerna vetômag, illetve zöldségvetômag-csomag), lV. díj — Szatmári Elek, Magyarlóna 397 sz. (uborkatermesztére használható növényvédôszer- csomag és zöldségvetômag-csomag), V. díj — Jakab József, Bodonkút 56 sz. (növényvédôszer- és zöldségvetômagcsomag). A Szabadság-elôfizetést nyert 5 feketelaki gazda névsora: Balla Ferenc 147 sz., Füstös Sándor 69 sz., Kiss Imre 181 sz., Gáll Imre 83 sz. és Sallak Tibor 106 szám.
A Gazdaverseny támogatói: Tomagra Kft, Kolozsvár, Madách u. 65 sz., tel: 0723/625-610 (a magyarországi Kiskun vetômagvak forgalmazója), Gotwald Kft, Kolozsvár, Aurel Vlaicu u. 234 (zöldség- és virágmagvak forgalmazója) Kertész Kft, Kolozsvár, Hétvezér tér (zöldség-, virágvetômagvak, virágok, kerti szerszámok, mezôgazdasági kisgépek és növényvédô szerek boltja), Dan Magdun Kft, Kolozsvár, Széchenyi téri piac (zöldség- és virágvetômagvak, fóliák, kerti szerszámok, növényvédô szerek stb.), Poliam Kft, Heltai u. 6 sz. (növényvédô szerek szakboltja), valamint a Válaszúton székelô Kallós Alapítvány, amely többek között a szórvány-vidéken élô magyar gazdákat támogatja.
A versenyben részt vevô valamennyi olvasónknak és támogatóinknak megköszönjük a részvételt, illetve önzentlen segítségüket. Külön köszönet illeti Bányai József kolozsvári olvasónkat, aki a helyes megfejtések mellé kedves sorokat is írt szerkesztôségünknek. Reményeink szerint jövôre is megrendezzük az immár évek óta hagyományossá vált dr. Pap István gazdaversenyt.
A világ 179 országában május 8-án ünneplik a Vöröskereszt világnapját. Azért éppen május 8-án, mert ezen a napon született Henri Dunant svájci író, a vöröskeresztes mozgalom alapítója.
Henri Dunant 1859-ben szemtanúja volt a solferinói ütközetben megsebesültek tragikus pusztulásának. Ez ébresztette fel benne azt a gondolatot, hogy egy nemzetközi segélyszervezetet hozzon létre. 1863-ban Genfben megalapította a nemzetközi vöröskeresztet, amelyet egy évvel késôbb jóváhagyott a Genfi Egyezmény. A mozgalom azóta óriási méreteket öltött, a vörösfélholddal együtt ma is fontos szerepe van az egészségügyi gondok megoldásában, valamint a háborúk és katasztrófák áldozatainak segítésében.
Henri Dunant tevékenységéért 1901-ben béke Nobel-díjat kapott, míg a nemzetközi vöröskereszt háromszor (1917, 1944, 1963) részesült ebben az elismerésben. A Vöröskereszt Kolozs Megyei Szervezete ma AIDS-információs standot mûködtet a Fôtéren, ugyanakkor felmérik a lakosságnak a betegséggel kapcsolatos tájékozottsági szintjét is. A szervezet AIDS-felvilágosító kampányában megyeszerte összesen negyven önkéntes vesz részt.
A Vöröskereszt világnapja kiváló alkalmat kínál arra, hogy felhívják a lakosság figyelmét és felkeltsék érdeklôdését az 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezmény, a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom Alapelvei ismeretének és tiszteletben tartásának szükségességére.
Szamosújváron a meleg idô beálltával ismét napirendre került a vízprobléma. Az utóbbi napokban jelentôsen csökkent a víznyomás, ami nagy elégedetlenséget váltott ki a lakosság körében. Különösen a tömbházak felsôbb emeletein lakó családok panaszkodnak a kialakult helyzet miatt. Mivel a lakóknak több mint fele saját hôközponttal rendelkezik, a gyenge víznyomás miatt ezek nem mûködnek, tehát meleg víz nélkül maradnak egész nyáron. Csak késô este, a fogyasztás csökkenése után van remény némi meleg vízre. Ez nem újkeletû probléma, már évek óta tart a rendellenesség. A kilencvenes évek elején a Kis-Szamos völgyi községeket egyre-másra kötötték be az eredetileg csak Szamosújvár lakossága számára létesített ivóvízhálózatba. Nem csoda, ha napról napra csökken a víznyomás. Egyelôre viszont még csak a meleg idôszak elejénél tartunk, de mi lesz majd júliusban?
Azért némi jó hírünk is van ezen a téren: a Lakás- és Közgazdálkodási vállalat idei tervében 16,4 kilométeres hosszúságú csôvezeték kicserélése is szerepel, ami hozzájárulhat a víznyomás javulásához a város területén.
A mai, modern ember számára az utazás olyan szükséglet, mint a kultúra, élelem, egészség; a J’Info Tours ügyfeleinek az utazás a kiegyensúlyozottság eszköze, erôforrás, egészség és megvalósulás — olvasható az említett utazási iroda sajtóközleményében, amelyet kiegészített egy gazdag, változatos, színes, áttekinthetô katalógus az idei év vakációzási ajánlatairól. A J’Info Tours tegnapi sajtótájékoztatóján elmondták, hogy a romániai lakosság is egyre inkább meg akarja ismerni Európát, és a vízumkényszer megszûnése megkönnyítette az utazást. A J’Info Tours minden igényt kielégítôen csoportosította ajánlatait: európai körutazás, európai fôvárosok, Európa mindenkinek, a csodálatos európai tavak; újdonságként jelent meg ajánlatuk az északi országok meglátogatásáról; az elkövetkezôkben is szerveznek görögországi valamint horvátországi kirándulásokat, amelyeket a legtöbben igényeltek az elmúlt években; emellett az idei ajánlat egyik fôszereplôjének Spanyolországot szánják, de a világ szinte bármelyik részébe el lehet jutni az utazási irodával. (Honlapjuk: www.jinfotours.ro)
Négytagú gyalogos csoportot gázolt el a szerdai kissebesi (Poieni) baleset során a sepsiszentgyörgyi 63 esztendôs N. F. S. A Ford Mondeo sofôre adott pillanatban letért az országútról, és telibe találta Marius M.-t (45), a dési férfi belehalt a sérülésbe. A baleset során megsérült még Adrian M. (38), Felician C. (32) és Bianca I. (12).
Minôsített lopás alapos gyanújával indítanak vizsgálatot a magyarköblösi (Cublesu-Somesan) Alexandru Bobi K. (29) és a kolozsvári Florin K. (15) ellen. Az a vád ellenük, hogy április 5-rôl 6-ra virradóra feltörték Fejérden (Feiurdeni) a vegyesboltot és mintegy 2 millió lej értéket vittek el. A kár megtérült, szabadlábon védekezhetnek a vádak ellen.
Magyargorbó (Gârbou) környékén ellenôrizték a Viorel C. (48) vezette tehergépkocsit, a raktérben 6 buldózer- és markológép-alkatrészt találtak. Kiderült, hogy a több mint 100 millió lej értékû felszerelést a sofôr a középlaki (Cuzaplac, Szilágy megye) Dorel Marin L. (45) segítségével tulajdonította el a kapusi bányakitermeléstôl. Minôsített lopás alapos gyanújával indítottak eljárást ellenük.
A rendôrség a lakosság segítségét kéri egy férfi azonosításához. 1997. október 12-én 50–60 év körüli, erôsen oszlásnak indult férfi holttestét fedezték fel. A rendôrségi nyomozás szerint neve Pop/Pap/Papp Ioan vagy valami hasonló, egykoron valószínûleg bányász volt Járabányán (Bãisoara), halála elôtt a gyerekénél lakott Kolozsvárott a Hajnal/Monostor negyedben. Személyazonossági igazolványa segítségével valaki felveszi a nyugdíját. Nyugdíjazása után kilakoltatták. Ha valaki valamilyen felvilágosítást tud nyújtani, értesítse a rendôrséget.
Az informatika által létrejött új területeken való szorosabb magyar–román együttmûködés lehetôségeirôl tárgyalt szerdán Bukarestben Kovács Kálmán magyar informatikai és távközlési miniszter román kollégájával, Dan Nica informatikai miniszterrel.
A találkozón szó volt arról, hogy magyar és román vállalatok közösen pályázzanak az Európai Unió informatikai, kutatási és fejlesztési programjaira, kölcsönösen megkönnyítsék a magyar és a román informatikai, számítástechnikai vállalkozások számára a másik országban való üzleti lehetôségek kihasználását, partnerek keresését.
A két miniszter megállapodott abban, hogy üzletemberi fórumot szerveznek az informatikai kis és közepes vállalkozások részére. A távlati elképzelés szerint ez a fórum állandó szervezeti keretet is biztosít majd az érintett vállalkozások együttmûködéséhez. A magyar és a román minisztérium közös, magyar és román nyelvû internetes portált indít. Ebben — akárcsak az üzletemberek fórumának létrehozásában — nagy mértékben számítanak a romániai magyar, illetve a magyarországi román közösségeket képviselô szervezetek közremûködésére.
Áttekintették azt is, hogy az új technológiák nyújtotta lehetôségek kihasználásához, például a határon túli távmunkához, milyen jogi szabályozás szükséges. Ugyancsak megfelelô jogi keretek kellenek ahhoz, hogy a határon túli magyar oktatási intézmények zavartalanul kapcsolódhassanak a Sulinet Expressz programhoz, a határon túli magyar szervezetek, intézmények is részt vehessenek az Európai Unió által erôsen szorgalmazott nemzeti digitális adattár megteremtésére kiírt magyarországi pályázatokon.
A találkozón megegyeztek abban, hogy hamarosan közös nyilatkozat formájában erôsítik meg az együttmûködési szándékot.
— Az internet egyfelôl nagy szabadságot biztosít, de pontosan ez a terület az, ahol a politikai nyilatkozatokon túl a politikusoknak nagy felelôségük van a tényleges együttmûködés lehetôségeinek megteremtésében. Ez volt az elsô hivatalos tárgyalás a két fiatal minisztérium között: a lényeg az volt, hogy megerôsítsük az együttmûködésre való kölcsönös szándékot — hangsúlyozta az MTI-nek a magyar miniszter.
Kovács Kálmán bukaresti tárgyalásán leszögezte: Magyarország kiemelt kérdésnek tekinti, hogy a határon túli magyar közösségek is mihamarabb az informatikai társadalom részesei legyenek, az informatika lehetôségei is segítsenek abban, hogy a határon túli magyarok szülôföldjükön megmaradva találják meg boldogulásukat.
A fôvárosban Kovács Kálmán találkozott a bukaresti Ady-líceum vezetôivel, akiknek átadta a magyar minisztérium jelképes ajándékát, egy számítógépet.
Romániai látogatása során a magyar informatikai miniszter együttmûködési megállapodást ír alá az RMDSZ vezetôivel, felkeres több magyar intézményt, köztük a Sapientia magánegyetem csíkszeredai és marosvásárhelyi oktatóhelyeit. A látogatás utolsó állomása Kolozsvár lesz, ahová ma várják Kovács Kálmánt.
Megtartotta alakuló ülését a Hajdú-Bihar–Bihor Eurorégió; a határon átnyúló regionális együttmûködésrôl szóló megállapodást szerdán Debrecenben, a megyeházán írta alá Juhászné Lévai Katalin, a hajdú-bihari önkormányzat elnöke és Stefan Seremi, a Bihar megyei tanács elnöke.
Az aláírást követô sajtótájékoztatón bejelentették: egyenrangú félként csatlakozott az eurorégióhoz a két megyeszékhely, Debrecen és Nagyvárad. Mindkét megyei elnök az Európai Unió felé vezetô jelentôs lépésként értékelte az eurorégió megalakítását. Fontos célként jelölték meg, hogy az ausztriai Burgenland mintájára szeretnék fejlett gazdasági övezetté tenni a határ menti két megyét, s várják további határ menti régiók bekapcsolódását is az eurorégióba.
Juhászné Lévai Katalin bejelentette: döntöttek arról, hogy az eurorégió munkáját az elnökökbôl és a polgármesterekbôl álló tanács, valamint egy kibôvített elnökség és Nagyváradon, illetve Debrecenben székelô 2-2 tagú titkárság irányítja.
— A tanács és az elnökség június elején Nagyváradon tart ülést, ahol már konkrét projektekrôl is határoznak — tette hozzá.
Beszámolt arról is, hogy elfogadták az idei év prioritásait.
Juhászné Lévai Katalin ezek közül az eurorégió közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiájának kidolgozását, illetve az elérhetôség javítása érdekében a közlekedési infrastruktúra fejlesztését jelölte meg.
— Utóbbi keretében szeretnék helyreállítani a Debrecen–Nagyvárad közötti vasúti összeköttetést, amelyhez európai uniós forrásokat is igénybe kívánnak venni.
Stefan Seremi reményét fejezte ki, hogy a két megye és a két megyeszékhely szoros együttmûködésének gyakorlati eredményei lesznek, és életképes projekteket dolgoznak majd ki.
Kérdésre válaszolva közölte: Románia külügyminisztériuma hozzájárult Bihar megyének a Hajdú-Bihar–Bihor Eurorégióban való részvételéhez.
Petru Filip, Nagyvárad polgármestere emlékeztetett rá, hogy 1992-ben alakítottak ki testvérvárosi kapcsolatot Debrecennel, amely szerinte "az elsô lépés volt ahhoz, ami ma megvalósult".
Reményét fejezte ki, hogy az együttmûködés a gazdasági kapcsolatok erôsödéséhez és az életszínvonal emelkedéséhez vezet a határ mindkét oldalán, s az eurorégió segíti Románia európai uniós csatlakozását.
Turi Gábor, Debrecen alpolgármestere annak a meggyôzôdésének adott hangot, hogy az eurorégió elônyeit nemcsak a térségben élôk érzik majd, hanem az a két nép közötti megértést is szolgálni fogja.
Május végére újabb tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba a román–magyar határon a hazai sertéstenyésztôk, akik a szerintük túl alacsony sertéshúsvám miatt elégedetlenek.
Sorin Sabãu, az Arad megyei sertéstenyésztôk egyesületének elnöke szerdai sajtótájékoztatóján közölte, hogy a hazai sertéstenyésztôk május végén minden Arad megyei vámhivatalnál blokádot emelnek a román–magyar határon, ha a kormány "nem vet véget annak, hogy az alacsony vámmal csôdbe juttatja a hazai tenyésztôket".
A sertéstenyésztôk már hónapok óta követelik, hogy a kormány jelentôsen emelje meg a sertéshús behozatali vámját. Egy hónappal ezelôtt volt már egy rövid tiltakozó akciójuk a nagylaki vámhivatalnál.
A tenyésztôk eddig 60 százalékos vám kivetését követelték. Most közölték, hogy készek az állami szubvencióról is lemondani, ha a kormány 85,5 százalékos vámot vezet be.
A korábbi tiltakozások után a külkereskedelemért felelôs államtitkár bejelentette, hogy május elsejétôl ismét 45 százalékra — a CEFTA-államok esetében 25 százalékra — emelik az idén január elsejétôl fél évre bevezetett 20 százalékos kedvezményes vámot.
Május elsején azonban a mezôgazdasági minisztérium közölte, hogy továbbra is a kedvezményes vám marad életben, mivel a piaci helyzet semmivel nem indokolja a változtatást.
Sorin Sabãu szerint a tenyésztôk két héten belül ismét tárgyalnak a kormány képviselôivel. Mint mondta, ezek a tárgyalások jelentik majd a "végsô figyelmeztetést", és ha a követeléseikre nem kapnak megfelelô választ, a tiltakozó akciók mellett a hágai nemzetközi bíróságon is beperelik a kormányt.
Gazdasági civil parlamentet hozott létre húsz hazai magyar gazdasági civil szervezet a Kolozsváron rendezett 5. Civil Fórumon.
Somai József, a múlt hét végi kolozsvári tanácskozást szervezô Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) elnöke kijelentette: a most létrehozott testületet nem jegyzik be jogi személyként, a parlament az érdeklôdô civil szervezetek szolidaritáson alapuló tevékenységének kíván szervezeti keretet biztosítani.
A gazdasági civil parlament tevékenységét elsôként a Romániai Magyar Közgazdász Társaság fogja össze. A tervek szerint az elsô "parlamenti ülést" szeptember 25-én tartják majd Marosvásárhelyen, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének rendezésében.
Somai József elmondta, hogy jelenleg több mint száz magyar gazdasági civil szervezet tevékenykedik Romániában. Az elképzelések szerint információcserével, szakbizottságok létrehozásával, a gazdasági tevékenység feletti civil kontroll összehangolásával segíti majd a parlament a csatlakozó szervezetek munkáját.
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
37 200/37 450 |
32 650/32 950 |
148/151 |
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 37 515 lej, 1 USD = 33 040 magyar forint = 153 lej.
Ezzel a címmel kezdôdött tegnap kétnapos nemzetközi világítástechnikai konferencia az Electrica képzôbázisán. Szervezôi a Nemzetközi Közvilágítási Bizottság (CIE), a Román Országos Közvilágítási Bizottság (CNRI), a Kolozsvári Mûegyetem, az Elektromos Energiaelosztó Vállalat Észak-Erdélyi Fiókja és az Energobit Schréder Lighting Kft.
Az elôször tavalyelôtt és most nálunk másodszorra megtartott tanácskozás témája a közvilágítás energetikai hatékonysága. A hazai és külföldi szakemberek a következô szekciókban cserélnek véleményt: Látvány és szín; Belsô környezet és világításvetítés; Külsô világítás; A közvilágítás általánosságai; Más gyakorlati kérdések.
Mint az a Florin Pop CNRI-elnök által elnökölt megnyitón kiderült, a konferencia témája élénk érdeklôdésre tart számot a nagyvilágban. Az elektromos energiafogyasztásnak csupán 2,5-3%-át kitevô, külsô megvilágításra szolgáló áram egyre fontosabb szerepet játszik az esztétikai élmények nyújtásában, a mûemlékek megfelelô érvényesítésében. Kolozsváron kivételesen sok ilyen jellegû feladat vár megoldásra. Boros János polgármester-helyettes az önkormányzat együttmûködési készségét továbbította a résztvevôknek. Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök arra figyelmeztetett, hogy tenni kell a falu közvilágításának fejlesztéséért, és erre a célra külön program van életben, amely koncessziós alapon hirdeti meg a feladatokat. Axel Stockmar (Németország) hangsúlyozta, hogy Románia ilyen vonatkozásban is Európa részévé válik. Péter Pál (Energobit) szintén a tanácskozás sikerébe vetett hitének adott hangot. Felolvasták Wout van Bommel CIE-elnöknek a konferenciához intézett siker-kívánságait.
A csütörtök reggeli megnyitót plenáris ülés követte.
Az újvidéki székhelyû Citizen’s Pact két kolozsvári tagszervezete aláírásgyûjtést szervez ma az egyes európai országokban még mindig fennálló vízumkötelezettség eltörléséért. A nemzetközi vízumeltörlési kampány alkalmából a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Diákszervezete (OSUBB) a BBTE fôépületében, a KMDSZ székhelyén és a bentlakásoknál állít fel standokat, de a petíciót interneten is alá lehet írni, a következô címeken: www.kmdsz.ro; www.citizenspact.org.yu.
A Bajnokok Ligája második, szerdai elôdöntôjén egyetlen gól sem született, a két csapat teljességgel a visszavágó mérkôzésre halasztotta a továbbjutás eldöntésének kérdését. A pályán meglehetôsen egyhangú játék folyt, egyik csapat játékán sem látszott meg, hogy gyôzni akar. Alig két-három gólhelyzet említhetô, az is csak a második félidôbôl. A házigazda AC Milan állt közelebb a gyôzelemhez, meddô második félidei támadásai azonban nem tudták hálóba juttatni a labdát, így végül maradt a "fehér" eredmény.
Különben, ami a házigazdát illeti, e fogalom lényegében csak elméleti volt tegnap este, hiszen mindkét csapatnak otthoni környezetet jelent a Giuseppe Meazza Stadion — a Milan és az Inter is ebben a létesítményben fogadja ellenfeleit. A mérkôzés különben a 255. városi rangadó volt a két csapat között, de az elsô, amelyen európai kupatalálkozón mérték össze erejüket.
A jövô keddi visszavágón a két, egyenlô ütôerôt képezô csapat nagyjából 50–50%-os eséllyel indul. Bár, talán a mostani házigazdának, vagyis a Milannak van egy hajszálnyi elônye, hiszen az Internek mindenképpen gyôznie kell, míg a Milannak elegendô egy (nem 0–0-s) döntetlen is a boldogsághoz: az AC Milan a visszavágón is "otthon" lesz — bár csak 9000 Milan-szurkoló tekintheti meg, hiszen ezúttal az Inter-szurkolóké az elsôbbség —, de ha gólt szerez, az mégis idegenben lôtt találatnak számít majd, ami adott esetben döntônek bizonyulhat.
Egyébként mindkét csapat számára csúcsfontosságú a BL-sorozat: jelenleg az olasz bajnokságban a 2–3. helyen szerepelnek (az Inter egy ponttal elôzi meg a Milant), mindketten lemondtak már a bajnoki címrôl, de az Olasz Kupából is kiestek, így egyetlen lehetôségük maradt arra, hogy megmentsék az évet: a Bajnokok Ligájának megnyerése.
BL-elôdöntô, elsô mérkôzés: AC Milan (olasz)–Milánói Internazionale (olasz) 0–0.
A második csoport eredményeit tegnap ismertettük.
Az állás a 25. forduló után:
1. Apullum 23 10 3 4 48–17 51
2. Gázmetán 24 15 4 5 36–13 49
3. Nagyvárad 24 14 4 6 44–22 46
4. Olimpia 23 13 4 6 38–25 43
5. Sodronyip. 23 10 10 3 32–18 40
6. Corvin 24 11 6 7 41–37 39
7. Kv. CFR-Ecomax 23 8 9 6 31–21 33
8. Extenzív 24 9 6 9 29–33 33
9. Kv. U FC 23 6 10 7 39–35 28
10. ARO 23 7 6 10 18–26 27
11. Pandúrok 23 7 5 11 21–25 26
12. Nagybánya 24 7 4 13 24–29 25
13. Resicab. 23 6 4 13 21–48 22
14. Minaur 23 6 4 13 20–35 22
Holnap, a 26. fordulóban (a mérkôzések 11 órakor kezdôdnek): Kolozsvári CFR-Ecomax–Zalatnai Minaur, Gyulafehérvári Apullum–Kolozsvári U FC, Câmpulung Muscel-i ARO–Aranyosgyéresi Sodronyipar, Nagybányai FC–Resicabányai MSC, Nagyváradi FC–Szatmárnémeti Olimpia és Târgu Jiu-i Pandúrok–Krajovai Extenzív.
A Ferencváros labdarúgócsapatának szurkolói kövekkel dobálták meg a Magyar Kupa döntôjére érkezô debreceni drukkerek buszait a Puskás Ferenc-stadion közelében, a jármûvek ablakai közül több is betört.
Kedd este a Puskás Ferenc-stadionban került sor a labdarúgó Magyar Kupa fináléjára, amelyben a Debrecen és a Ferencváros csapott össze. A kupát a Ferencváros nyerte, a zöld-fehérek történetük 19. kupasikerét aratták. Utoljára 1995-ben tarthatták kezükben a kupát.
Labdarúgó Magyar Kupa döntô: Ferencvárosi TC–Debreceni VSC 2–1 (Tököli 2 — 68. és 78. perc, illetve Szûcs — öngól, 43. perc).
A gyôztes csapat: Szûcs — Vukmir, Dragóner, Balog Z., Keller — Kriston, Kapic (49. perc Zováth), Lipcsei, Leandro — Gera (91. perc Penksa), Tököli (93. perc Jovic).
Debreceni tiltakozás
A Debrecen labdarúgócsapatát mûködtetô részvénytársaság elégedetlenségét fejezi ki a döntô rendezési hiányosságai, valamint a szurkolókat ért erkölcsi és anyagi károk miatt.
A klub vezetôsége már hetekkel a mérkôzés elôtt tiltakozott, mert az MLSZ a Puskás Ferenc-stadiont jelölte ki helyszínnek, s ez a hajdúságiak szerint egyértelmûen a zöld-fehéreknek kedvezett. A szövetség azzal indokolta az erre vonatkozó döntést, hogy ebben az arénában lehet a legbiztonságosabban megrendezni a találkozót, és elkülöníteni a két szurkolótábort.
Szerdán az országos elsôosztályú bajnokság nyolc mérkôzését négy különféle idôpontban kezdték el, így ha valaki a rádió és tévéközvetítések alapján élôben akarta követni a fordulót, délután 1 és este 8 óra között röpke hét órát ücsöröghetett készülékei mellett.
Délután 6 órától öt mérkôzés jelentette a forduló dandárját. Ezt megelôzôen azonban a két fôvárosi helyi rangadó egyikén, a forduló gólokban leggazdagabb mérkôzésén a Sportul Studentesc és a Dinamó összecsapásán 11 találatot jegyezhettünk. Ámbár a 6–5-ös végeredmény inkább vízilabda mérkôzésre emlékeztetett. Vagy hogy mégis a focinál maradjunk, azokra az idôkre, amikor Dudu Georgescunak, majd Rodion Cãmãtarunak a nemzetközi Aranycipôért vívott nemes vetélkedôjében minél jobb szereplésükért felülrôl jött utasítások nyomán már-már nem is meglepô, hanem egyenesen meghökkentô eredmények születtek (hogy a scornicesti-ek feljebb jutásához elengedhetetlenül szükséges 18–0-s sikerrôl ne is beszéljünk).
A szerdai mérkôzések eredményei (zárójelben a góllövôk): • Galaci Otelul–Krajovai Universitatea 0–1 (Papurã) • Bukaresti Sportul Studentesc–Bukaresti Dinamó 5–6 (Mazilu 2, Bucur, Dinitã és Chihaia, illetve Dãnciulescu 3, Bãrcãoan 2 és Grigorie) • Bukaresti National FC–Bukaresti Steaua 0–0 • Besztercei Glória–Pitesti-i Arges FC 1–0 (Negrean) • Aradi UTA–Bákói MFC 3–1 (Manta, Ianu és Mioc, illetve Petcu) • Brassói FC–Temesvári Politechnika-AEK 1–4 (Bãltoi, illetve Crãciun, Dãscãlescu, Costescu és Orlando) • Bukaresti Rapid–Piatra Neamt-i Csalhó 1–0 (Bratu). A sorrend:
1. Rapid 26 18 2 6 51–21 56
2. Steaua 26 14 7 5 31–19 49
3. Brassó 26 13 5 8 34–27 44
4. National 26 12 6 8 39–27 42
5. Glória 26 11 6 9 27–24 39
6. Krajova 26 10 8 8 30–30 38
7. Dinamó 26 11 4 11 43–40 37
8. Astra 26 11 3 12 36–36 36
9. Csalhó 26 9 8 9 34–29 32
10. Bákó 26 8 8 10 26–28 32
11. Arges 26 9 4 13 29–34 31
12. Farul 26 9 4 13 28–42 31
13. Otelul 26 7 8 11 21–34 29
14. Poli-AEK 26 9 2 15 30–45 29
15. Sportul 26 8 4 14 35–43 28
16. UTA 26 7 5 14 27–42 26
Holnap, május 10-én, a 27. fordulóban: Rapid–Glória, Steaua–UTA, Csalhó–Poli-AEK, Krajova–Brassó, Arges–National, Astra–Sportul, Bákó–Farul és Dinamó–Otelul.
A nyolcadik csoport hétközi fordulójának eredményei: • Dési Egyesülés–Dési CF 01 0–2 (gól: Rosa — 16. és Bucur — 11 m, 70. perc) • Szamosújvári Olimpia–Sarmasági Bányász 3–0 (Gáspár — 21., Bocos — 52. és Marchis — 88. perc) • Bethleni Szamos Gáz–Tordai Aranyos FC (Farkas — 9. és Ghira — 22. perc, illetve D. Bãlan — 23., Pestesan — 44. és Felner — 45. perc) • Margittai Petrom–Borosjenôi Tricotaje 0–1 • Kôvárhosszúfalui Plastunion–Nagykárolyi Victoria 0–3 • Avasfelsôfalui Avas–Szatmárnémeti Szamos 2–0 • Máramarossziget Marmatia–Zilahi Armãtura 0–3 (játék nélkül):
Az állás:
1. Armãtura 24 19 2 3 75–13 59
2. Borosjenô 24 17 5 2 50–18 56
3. Avas 24 17 3 4 45–20 54
4. CF 01 23 13 3 7 34–21 42
5. Egyesülés 23 12 4 7 40–22 40
6. Bethlen 23 11 4 8 42–30 37
7. Sarmaság 23 12 1 10 36–33 37
8. Aranyos 24 9 3 12 31–38 30
9. Victoria 23 9 3 11 26–33 30
10. Kürtös 23 8 5 10 26–36 29
11. Szamos 23 9 0 14 26–41 27
12. Olimpia 24 5 7 12 25–32 22
13. Petrom 23 5 6 12 27–42 21
14. Plastunion 23 2 4 17 17–70 10
15. Marmatia 23 1 2 20 11–62 5
*
Holnap, május 10-én, szombaton a következô, 26. fordulóban (a mérkôzések 11 órakor kezdôdnek): Aranyos–Marmatia 3–0 (játék nélkül), CF 01–Petrom, Victoria–Egyesülés, Szamos–Olimpia, Kürtös–Avas, Borosjenô–Bethlen és Sarmaság Plastunion; az Armãtura szabadnapos.
Korábbról elmaradt mérkôzésen az Arsenal Robert Pires és Jermaine Pennant 3–3 góljával kiütötte a Southamptont, bár a bajnoki cím szemszögébôl ez már nem sokat jelent. Eredmény: Arsenal–Southampton 6–1. Érdekesség, hogy a két csapat néhány nap múlva az F. A. Kupa döntôjében találkozik.
Horia Demian Sportcsarnok, 1000 nézô. Vezette: Jan Rudinsky–Ladislav Podluski (Szlovákia).
U-Ursus: Grecu — Sârbu (4), Rogoz (3), Senocico (6), Pop (10), Urcan, Ariton (4); csere: Vârtic (1). Edzô: Liviu Jurcã.
Rapid: Cucuian-Dogaru — Busuioceanu (7), Vãrzaru (2), Brãdeanu (4), Dobrin (3), Mihai (6), Goran; csere: Gras — Tutunaru, Panã (6). Edzô: Gheorghe Covaciu.
Hétméteresek: 10/8, illetve 9/8; kiállítások 6, illetve 12 perc.
Eredményalakulás: 4. perc: 2–1, 6. perc: 2–3, 8. perc: 4–4, 13. perc: 6–4, 15. perc: 6–6, 17. perc: 7–7, 17. perc: 11–7, 23. perc: 13–10, 26. perc: 15–13, 33. perc: 18–13, 36. perc: 20–10, 39. perc: 21–20, 44. perc: 24–20, 49. perc: 26–23, 50. perc: 27–24, 56. perc: 27–27, 59. perc: 28–27.
Szerda délután a kolozsvári lányok ujjai között csorgott ki a gyôzelem. A drámai jellegû finálé a vendégeknek kedvezett, akik pontok szereztek egy olyan mérkôzésen, amelyen 45 percen át az ellenfélnek volt 2–4 gólos elônye. Ehhez hozzájárult a helybeliek fáradtsága (a meccset szinte végig a kezdôhetessel játszották, s ez meglátszott az utolsó tízpercbeli szereplésen, amikor is csak egyetlen találatot értek el, azt is büntetôbôl). A rapidosoknak szerencséjük is volt, ugyanis utolsó góljukat két másodperccel a befejezés elôtt dobták: a válogatott Cristina Mihai 12 méterrôl küldött kétségbeesett dobása a jelenlévôk ámulatára utat talált a kolozsvári kapuba.
De mi is történt addig? Kiegyensúlyozott kezdeti negyedóra után a félidô második felében a Sârbu–Senocico–Ariton hármas akcióiból szerzett gólokkal, valamint Pop biztos kézzel értékesített büntetôdobásaival átvették a kezdeményezést, s az 56. percig elônyben voltak. Úgy tûnt nyerni fognak a Jurcã tanítványok, az utolsó percekben 28–27-es elônyük volt, kettôs emberelônybe is kerültek (a kapus Cucuian-Dogarut és Dobrint állították ki), de utolsó három támadásukat nem tudták értékesíteni.
Így a vendégek váratlan pontot szereztek Kolozsvárott, ahol a 2–4. helyezettek simán kaptak ki az idei bajnokságban.
A Covaciu-gárda az elért ponttal bajnoki címet szerzett. Játékuk azonban messze elmarad a nemzetközi követelményektôl, hiába adja a csapat a legtöbb válogatottat (Vãrzaru, Dobrin, Brãdeanu és Goran) ilyen teljesítménnyel nincs mit keresniük a Bajnokok Ligájában.
***
Szerdán a férfi Nemzeti Ligában is lebonyolítottak egy találkozót. Piatra Neamt-on a biztos bajnok Fibrexnylon 32–26 arányban legyôzte a második helyezettet, a Konstancai KK-t.
• A Finnországban zajló jégkorong-világbajnokság gyôztese 600 ezer eurót kap, és még a negyeddöntôs csapatok is 350 ezret vehetnek át. Az ezüstérem mellé 565 ezer, míg a bronzhoz 545 ezer euró jár, a negyedik helyet pedig 543 ezerrel jutalmazzák.
A negyeddöntôktôl idén új szabályok lépnek életbe: ha a 60 perc elteltével döntetlen az állás, az eddigi 10 helyett 20 perces "hirtelen halál" következik, majd szükség esetén büntetôkkel dôl el a mérkôzés. A ráadásban az NHL-hez hasonlóan csapatonként csak 4 mezônyjátékos lehet a jégen.
A lett jégkorong-válogatott legyôzte az újonc dán együttest a középdöntôben, s ez azt jelentette volna, hogy ha a svájciak pontot szereztek volna a svédek ellen, a tavaly ezüstérmes oroszok nem jutottak volna a legjobb nyolc közé. A svéd válogatott azonban a harmadik harmadban nyújtott remek teljesítményének köszönhetôen legyôzte Svájcot, így az oroszok bejutottak a negyeddöntôbe.
A másik összecsapáson a negyeddöntôrôl egyaránt lemaradt osztrákok és ukránok csatája elôbbiek sikerét hozta, míg a németek és a finnek nem bírtak egymással.
Eredmények, középdöntô:
E-csoport: Ausztria–Ukrajna 5–2 (0–0, 3–0, 2–2), Finnország- Németország 2–2 (2–1, 0–1, 0–0), A végeredmény: 1. Szlovákia 9 pont (27–9), 2. Csehország 9 (22–7), 3. Finnország 5 (18–10), 4. Németország 5 (11–11), 5. Ausztria 2, 6. Ukrajna 0.
F-csoport: Lettország–Dánia 4–2 (0–0, 2–2, 2–0), Svédország–Svájc 5–2 (1–2, 1–0, 3–0). A végeredmény: 1. Kanada 9 pont, 2. Svédország 8, 3. Oroszország 4, 4. Svájc 4, 5. Lettország 4, 6. Dánia 1.
Azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmények döntöttek (orosz–svájci 5–2, lett–orosz 2–1, svájci–lett 4–2)
A negyeddöntôk párosításai: Kanada–Németország, Szlovákia–Svájc, Csehország–Oroszország, Svédország–Finnország.
• Elsôként Kanada jutott a legjobb négy közé a finnországi jégkorong-világbajnokságon, miután szoros mérkôzésen, hosszabbításban legyôzte Németországot. Az új hosszabbítás-rendszer debütálása mindössze 37 másodpercig tartott, Eric Brewer — aki tagja volt az olimpiai bajnok gárdának is — ugyanis emberelônyben betalált. Kanada után pedig a címvédô Szlovákia is bejutott a legjobb négy közé, majd Csehország következett, miután a H-betûs csatárok (Hlavac, Hejduk, Hlinka) vezérletével legyôzte a negyeddöntôbe szerencsével bekerült orosz válogatottat. A nap legszebb mérkôzésén a svéd válogatott 5–1-es hátrányból fordított a házigazda finnek ellen, és így szintén bejutott a legjobb négy közé.
Eredmények: Kanada–Németország 3–2 (1–0, 1–0, 0–2, 1–0), hosszabbítás után, Szlovákia–Svájc 3–1 (0–1, 2–0, 1–0), Csehország–Oroszország 3–0 (1–0, 2–0, 0–0) Svédország–Finnország 6–5 (1–3, 3–2, 2–0).
Az elôdöntôk párosítása: Kanada–Csehország, Szlovákia–Svédország.
Nagyon nehéz csoportba került a magyar jégkorong-válogatott a jövô évi divízió I-es világbajnokságon.
Az olimpiai negyedik, az idei A-csoportos vb-rôl búcsúzó fehérorosz, valamint a norvég, a brit, a holland és a divízió II-bôl felkerült belga együttes lesz az ellenfél. A gyôztes szerepelhet a világ élvonalában, az utolsó kiesik.
Az még nem dôlt el, hogy hol rendezik a tornát, Norvégia és Fehéroroszország a két esélyes.
A másik ágon Szlovénia, Lengyelország, Észtország, Olaszország, Románia és a Koreai Köztársaság csapata játszik.
|
|
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |