2003. május 15.
(XV. évfolyam, 106. szám)

Tegnap Zaharia Toma államtitkár, Ioan Rus belügyminiszter helyettese vezetésével találkoztak a belügyminisztérium képviselôi Kolozs, Bihar, Szilágy és Fehér megye hozzájuk tartozó intézményeinek képviselôivel.

A négy megye rendôrségének, csendôrségének, határôrségének és tûzoltóságának vezetôi a minisztérium beindította kilenc nagyszabású programról kaptak tájékoztatást. A találkozót követôen Zaharia Toma, Stefan Mitroi, a belügyminiszter közönségkapcsolatokkal foglalkozó tanácsadója, Teodor Pop-Puscas, a Kolozs megyei rendôrség fôfelügyelôje és Stefan Iancu, a Román Rendôrfelügyelôség képviselôje sajtótájékoztatón számoltak be a megbeszélésrôl.

Zaharia Toma röviden ismertette a kilenc programot, amelyeknek költségeit 8000 milliárd lejre saccolják. Ennek 40 százaléka költségvetési pénzekbôl már biztosított. A belügyminisztérium komoly átszervezéseket tervez: újabb munkaerôket akarnak alkalmazni, a körzeti rendôrök ("szektoristák") helyett körzeti központokat létesítenek, amelyeknek emberhiány esetén a csendôrök is besegítenek.

A belügyminisztériumi képviselô kifejtette: a programok célja egyrészt a közbiztonság növelése, a bûnözés visszaszorítása, másrészt a lakosság bizalmának elnyerése. A rendôrség jelenleg a felmérések szerint Románia lakossága 52 százalékának bizalmát élvezi, ez jelentôs elôrelépés az elmúlt évekhez képest.

A programok, amelyek a belügyminisztérium 2003-as prioritásai között szerepelnek, hangzatos nevekre hallgatnak, ezzel is mutatják a rendôrség népszerûsítési szándékát: Csendes utcák — biztonságos város; Iskolák és parkok biztonságban; Biztonságosabb közlekedés; A fehér halál ellen; A csalás és korrupció ellen; Biztonságos határok — európai határok; A közösségért — együtt a lakossággal; Arculat a tettekben.

bpe

Valószínûleg az egykori Kôkertbôl származik az a 16. századvégi sírfelirat, amely az egykori Bethlen (ma Baba Novac) utca 15. szám alatti ház falából került ki tegnap délelôtt az ingatlan felújítása során. A kôtáblán az évszám 1585, a felirat pedig: IT FEK3IK PECHI/IHOL NOS LEANIA/KATAADIS. A feltételezések szerint a felirat vagy eredeti helyén, azaz a belsô várfal belsô oldalán található, vagy utóbb helyezték át ide a közelbôl. Más vélemények szerint egy, a múlt század végén azonosított, azaz leírt tábláról van szó, aminek késôbb "nyoma veszett", és most — a véletlen folytán — újra elôkerült. Az ingatlan gazdája a Szabadságnak elmondta: a táblát nem fogja levenni, hanem rendbetéteti.

Szabó Csaba, Rohonyi D. Iván

Egy korábbi kormányhatározatra hivatkozva nagy port kavart az a hír, miszerint az egyéni hôközponttal rendelkezô lakások esetében is hozzá kell járulni a távfûtés költségeihez. Egy ideje nyilvánvaló a kormány arra irányuló próbálkozása, hogy megmentse a sok helyen már mûködésképtelen, teljes csôd szélén álló távfûtési vállalatokat, amelyek elavult rendszereken mûködnek, és veszteségeiket ügyfeleiken próbálják megtéríteni. Az elterjedt hírt azonban a kormány cáfolta, egy határozati elôírás félreértelmezésének nevezte, és elbocsátották állásából Corneliu Stelniceanut, a Közigazgatási Minisztérium tanácsosát, aki állítólag elszólta magát.

A kormány határozottan cáfolta azt az értesülést, amely szerint azok a lakók, akik lekapcsolódtak a távfûtési rendszerrôl, és egyéni hôközponttal rendelkeznek, hozzá kellene hogy járuljanak a közös fûtési költségek egy részéhez. A kormányhatározat, amelyre a hír kapcsán hivatkoztak, a lakótársulások mûködési szabályozását tartalmazza, és ilyen elôírása nincs, közölte hírügynökségekkel a kormány. Az említett jogszabály révén rendezni kívánják a fûtési költségek kiszámítási módját, és ennek érdekében 2003. szeptember elsejéig össze kell számolni a lakásokban vagy más helyiségekben található fûtôtestek alkotóelemeit, és ez képezi majd a költségelosztás alapját. Az egyéni hôközponttal rendelkezôk csak a közös helyiségek — mint például a lépcsôház, szárító, elôcsarnok — fûtéséhez kell hogy hozzájáruljanak. Az új rendszerben történô fizetés akkor kezdôdik el 2003–2004 telén, ha meglesznek a szükséges mûszaki feltételek.

Hasonló közleményt hozott nyilvánosságra a Közigazgatási Minisztérium is. A 2002/73. Kormányrendelet értelmében, azoknak a lakóknak, akik egyéni hôközpontot szereltetnének fel, meg kell szerezniük a hôszolgáltató vállalat és a lakótársulás jóváhagyását, ez a kötelezettség azonban semmiképpen nem visszamenôleges hatályú. A minisztérium azt is elmondta, hogy körülbelül 350 millió eurós külföldi kölcsönt szeretnének felvenni a távfûtési vállalatok korszerûsítésére és a veszteségek csökkentésére.

Boros János, Kolozsvár alpolgármestere helyesli és támogatja a prefektúra keddi operatív ülésén hozott döntést, amelynek értelmében a hét végétôl lezárják a Bánffyhunyad-Kolozsvár közötti mûutat.

A Szabadság már beszámolt arról, hogy csütörtöktôl elôreláthatóan augusztusig vagy szeptemberig lezárják a személygépkocsi és a teherforgalom számára az E60-as mûútnak a Kolozsvár–Bánffyhunyad közötti részét. Az intézkedést a javítással megbízott cég kérésére hozták. Az olaszok arra panaszkodtak, hogy a sûrû forgalom miatt képtelenek megfelelô munkát végezni, és határidôre befejezni az út javítását.

Boros János szerint radikális megoldásra volt szükség annak érdekében, hogy a több éve húzódó útjavításnak a végére járjanak. — Úgy tûnik, szabotáltak bennünket. Valakinek az az érdeke, hogy Kolozsvárnak ne legyen megfelelô összekötô útvonala a Nyugattal. Tudom, hogy furcsán hangzik, amit mondok, de a jelenlegi körülmények között nemigen találok más magyarázatot arra, hogy a javítás több éve húzódik — magyarázta az alpolgármester.

Boros arról is beszámolt lapunknak, hogy a prefektúra keddi operatív ülésén javasolta: az olasz cég hetente tegyen jelentést a munkálatok menetérôl. — Jelen pillanatban is el vannak maradva. Ezután egyetlen nap haladékot sem fogadunk el. Drágán fizetnek majd a késésért — jelentette ki felháborodottan Boros. Ennek ellenére kételkedik abban, hogy a munkálatok októberig véget érnek. — Megkérdeztem tôlük, hogy ha Németországban dolgoznának, akkor is megengednék-e maguknak ezeket a késéseket. Valamennyien a mennyezetet nézték — tette hozzá Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere.

Ugyanakkor az operatív bizottság tagjai azt kérték Teodor Pop Puscas megyei rendôrparancsnoktól, hogy a jegenyei, a magyarkiskapusi és az egeresbányai útelágazásnál járôr ügyeljen arra, hogy illetéktelenek ne hajtsanak be a lezárt útszakaszra. Boros hangsúlyozta: csak a környéken lakók, illetve a halaszthatatlan ügyben valamely közbeesô településre igyekvô autósok hajthatnak be az útra.

Mától Kolozsvár a következô útvonalon közelíthetô meg: Bánffyhunyad — Magyarzsombor (Zimbru — Szilágy megye) — Magyarszentpál (Sînpaul) — Kisbács (Baciu).

Kiss Olivér

A szövetségnek 18 megyében összesen 22 területi szervezete mûködik, a számbeli eltérés az egy megyén belüli több területi szervezet létrehozásából adódik. Így például Hargita megyében három területi szervezet fejti ki tevékenységét: Csík, Udvarhelyszék és Gyergyó, Kovászna megyében két szervezet: Háromszék és Felsôháromszék, Máramaros megyében szintén két területi szervezet képviseli a magyar közösség érdekeit: Nagybánya és a történelmi Máramaros.

Az RMDSZ 7. Kongresszusán elfogadott, a Szövetségi Képviselôk Tanácsának (SZKT) megválasztásáról szóló szabályzat értelmében az új SZKT 146 tagból áll. Ez a tagság a választott tisztségükbôl fakadóan már SZKT-tagokból (61 személy) — parlamenti képviselôk, szenátorok, területi elnökök —, illetve a belsô választások során megválasztott 85 személybôl tevôdik össze. A belsô választások lebonyolítási módozata tekintetében az RMDSZ 7. Kongresszusa két változatot fogadott el: a közvetlen, illetve közvetett módszert, a területi szervezetek hatáskörébe utalva annak eldöntését, hogy milyen módon kívánják kijelölni az SZKT-képviselôket. A belsô választások megszervezésének határideje május 31., ezt követôen áll össze az új SZKT.

Az eddig közvetlen, illetve közvetett módszerrel lebonyolított belsô választások az alábbi helyzetképet nyújtják.

A Brassó megyei RMDSZ-szervezet a március 22-én megtartott küldöttgyûlés keretében tett eleget az RMDSZ 7. Kongresszusa által elfogadott Alapszabályzatban elôírt kötelezettségének, az RMDSZ döntéshozó testülete, az SZKT tagjai megválasztásának. A közvetett választáson részt vevô 344 küldött Szakál Andrást, Bálint Lászlót és Magdó Leventét választotta az SZKT tagjává.

Április 4-én a Szilágy megyei RMDSZ közvetett módon szervezte meg a belsô választásokat, amelynek során kijelölték azokat a személyeket, akik képviselni fogják a megyét a romániai magyar közösség döntéshozó testületében, az SZKT-ban. A több mint 200 küldött által megválasztott képviselôk: Fekete Szabó András, Fodor István, Keresztes Zoltán és Deák László.

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-szervezet szintén közvetett módon szervezte meg a belsô választásokat, az április 12-én megtartott, 126 küldöttet számláló küldöttgyûlés keretében. A szavazás eredményeként Szántó Árpád lesz az SZKT tagja.

Április 26-án mind a Bihar, mind pedig a Maros megyei RMDSZ-szervezet közvetett módszerrel, azaz küldöttgyûlés keretében jelölte ki az SZKT tagjait. Bihar megyében 268 küldött jelenlétében választották meg az SZKT-küldötteket. A szavazás eredményeként a következô személyek nyertek mandátumot a megye képviseletére az RMDSZ döntéshozó testületében: Bíró Rozália, Kiss Sándor, Kiss Imre, Szíjjártó Zoltán, Pásztor Sándor, Kürti László és Szabó Ödön.

Maros megyében 170 küldött vett részt az SZKT tagjait megválasztó küldöttgyûlésen. A leadott szavazatok következtében az SZKT tagjává vált Balogh József, Benedek Imre, Csegzi Sándor, Dáné Károly, Dávid Csaba, Gáll Ernô, Illés Kálmán, Iszlai Árpád, Kakassy Sándor, Kelemen Kálmán, Náznán Jenô és Péter Ferenc.

A Szatmár megye SZKT-képviselôit megválasztó május 9-i küldöttgyûlésen a 179 küldött által leadott szavazatok eredményeként az SZKT tagjává vált Bekô Tamás, Riedl Rudolf, Kovács Máté, Kereskényi Gábor, Kabai István és Szabó István.

A Fehér megyei RMDSZ-szervezet ugyancsak küldöttgyûlés keretében jelölte ki választott SZKT-tagját, Köble Csaba személyében.

Jelentôs nap volt május 11-e a csíki, felsôháromszéki és háromszéki RMDSZ-szervezet életében, hiszen közel 10 000 RMDSZ-tag fejezte ki választási akaratát, megjelölve a területet a szövetség döntéshozó testületében képviselô személyeket.

Csík területén a négy választókerületben összesen 4098 RMDSZ-tag járult urnához, ezáltal minden egyes választókerületben biztosítva a szavazás érvényességét. A választás eredményeként Hajdú Áron, Nagy Benedek, Márton István, Zsombori Vilmos és Rafain Zoltán vált az SZKT tagjává.

Az RMDSZ felsôháromszéki területi szervezete 31 településen, 34 szavazókörzetben bonyolította le a belsô választásokat, amely eseményen 3261 RMDSZ-tag, azaz a választásra jogosult személyek 40,66 százaléka vett részt, így a választás érvényes. A május 11-én leadott szavazatok alapján tehát SZKT-tagságot nyert Bakk Dávid László, Dombi Mónika és Molnár Endre.

Háromszék területén 2389 RMDSZ-tag vett részt a belsô választásokon, a részvétel így 11,93 százalékos volt. Az RMDSZ 7. Kongresszusa által elfogadott, az SZKT megválasztásáról szóló szabályzat 13. cikke szerint "a közvetlen választás érvényes, amennyiben a szavazási részvétel eléri a nyilvántartásban szereplô tagság területi összlétszámának 30 százalékát", a szavazás tehát érvénytelen volt. A háromszéki szervezet SZKT-tagjainak megválasztására küldöttgyûlés keretében kerül sor, amelynek javasolt idôpontja május 25.

Az RMDSZ további területi szervezetei közvetett módszerrel, azaz küldöttgyûlés keretében választják meg a Szövetségi Képviselôk Tanácsának tagjait. A belsô választások naptári terve szerint Udvarhelyszék, Gyergyó területen és Temes megyében május 17-én, Szeben megyében május 22-én, Hunyad megyében és Nagybánya központú területen május 23-án, Arad, Kolozs és Krassó-Szörény megyében május 24-én, Történelmi Máramarosszigeten pedig május 31-én jelölik ki a megyét, illetve területi szervezetet a szövetség döntéshozó testületében képviselô személyeket.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményezô Testületének célkitûzései között szerepel a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájáról szóló jogszabály és a regionális autonómia törvényének kidolgozása, közölte Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselô szerdán, sajtótájékoztatón. Toró szerint a két kerettörvény egy éven belül születik meg, tekintettel az EMNT létrehozási folyamatának idôtartamára. A kerettörvények és kiegészítô dokumentumaik az EU-alapelvek, az Európai Bizottság ajánlatai, az európai országokban mûködô modellek és a hatályos törvények alapján szabályozzák a kulturális és regionális autonómiát. A képviselô elmondta: a törvények politikai támogatása érdekében az EMNT párbeszédet kezdeményez a politikai pártokkal, és reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ vezetése is támogatni fogja a kezdeményezést. "Addig hirdetjük ezeket a tervezeteket, amíg támogató partnereket nem találunk", szögezte le Toró.

A BÁTHORY ISTVÁN ANYANYELVI KÖNYVTÁR 5. SZÜLETÉSNAPJÁRÓL emlékeznek meg május 16-án, du. 5 órakor Szilágysomlyón, a Református Gyülekezeti Teremben. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnökének megnyitója után ex libris kiállítás nyílik Gábor Dénes gyûjteményébôl. Majd a Mûvelôdés folyóiratot Szabó Zsolt fôszerkesztô, a Hepehupát pedig Fejér László fôszerkesztô mutatja be. Lászlóffy Csaba — Varga Domokossal közösen írt — A Magyarság rövid története címû kötetbôl olvas fel részleteket, valamint Európa történelmének egyik sarkalatos kérdésérôl értekezik Heribert Illig A kitalált középkor — Ki állította át az órát? címû könyve kapcsán. A rendezvény záróakkordjaként Pocsveiler Ilona Madách mûve nyomán írott paródiáját adják elô.

ÉS KI AZ A PÁL? címû monodrámát adja elô a Csokonai-díjas Debreczeni Tibor május 16-án, pénteken este 8 órától és szombaton de. 10 órától a Báthory-líceum kisépületében. Az elôadómûvész szombaton este 7 órától, ugyanitt szakmai bemutatót tart, amelyen egyszemélyes szerkesztett játékát, a Különbéke avagy Vári Béla (3) est(é)jét adja elô. A rendezvényt az RMPSZ Gál Kelemen Területi Oktatási Központja szervezi.

AZ AGYKONTROLLKLUB május 16-án, pénteken du. 5 órától tartja összejövetelét a Mikó/Clinicilor utca 5–7. szám alatti Állattanfiziológiai amfiteátrumban (szemben az Állatani Múzeummal).

ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELÉT tartja az RMDSZ kül- és belmonostori kerülete május 16-án, pénteken du. 6 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. Mindenkit szeretettel várnak.

AZ RMDSZ HIDELVI KERÜLETÉBEN minden hét csütörtökén du. 5–6 óra között adják ki az iratot a magyar igazolvány beszerzéséhez. Ugyanakkor tagdíjat is lehet fizetni. Cím: Horea út 53., a református templom tanácsterme.

A Brassai Sámuel Elméleti Líceum a 2003–2004-es tanévben is két V. osztályt indít, amelyben az angol nyelvet intenzíven tanítják. Képességfelmérô vizsgára június 23-án és 24-én kerül sor. Május 17-tôl kezdôdôen, minden szombaton reggel 9 órától felkészítôt tartanak az iskola angoltanárai. Érdeklôdni az iskola titkárságán lehet 11–13 óra között (tel.: 196-159).

ÖRMÉNY MÛVÉSZET ÉS KULTÚRA SZAMOSÚJVÁROTT címmel nyílik kiállítás május 17-én 12 órakor a kolozsvári Mûvészeti Múzeumban. A Romániai Örmények Egyesülete kolozsvári és szamosújvári fiókja szervezésében létrejött kiállítás három évi gyûjtômunka eredménye. A tárlat a XVI. századtól napjainkig terjedô anyagot foglal magába. Házigazda a Mûvészeti Múzeum, társszervezôk a Szamosújvári Örmény Katolikus Parókia, az Erdélyi Történelmi Múzeum, a Nemzeti Levéltár Kolozs Megyei Fiókja és a Kolozs Megyei Tanács. Ez alkalomma kerül sor az Örmény mûvészet és kultúra Szamosújváron címû, román, magyar, angol és örmény nyelvû könyv bemutatójára is. Aram Hacsaturián örmény zeneszerzô születésének 100. évfordulója alakalmából Réman Tibor (klarinét), Márkos Albert (hegedû) és Nemes Márta (zongora) elôadja a Trió klarinétre, hegedûre és zongorára címû mûvet.

Különleges mûvészi eseménynek ígérkezik az 1985 óta Németországban élô kolozsvári képzômûvész május 16-i, Korunk galériabeli bemutatkozása. Tóth László olyan egyéni hangot ütött meg, olyan sajátos színt vitt be a múlt század hatvanas, hetvenes éveinek kolozsvári mûvészeti életébe — de nem csak —, amely az újszerûség erejével hatott. A kitûnô rajzkészséggel, szín- és formaérzékkel rendelkezô mûvész szürrealisztikus víziói, a valóság és a képzelet, a realitás és a metafizika sajátos vegyületébôl született apokaliptikus látomásai a formai bravúron túl rendkívüli mélységükkel is hatottak. A látvány és a látványmögöttiség egysége vezetett el abba a világba, amelyben a mûvésznek élni adatott, s amelyet kompozícióin annyira érzékletesen, annyira kifejezôen jelenített meg. A gondolat és az érzelem, a filozofikus mélység és a pillanatnyi benyomások keverékébôl született alkotásai rendvüli hatást gyakoroltak a tárlatlátogatóra.

Természetes tehát, hogy a majd húsz éve távol élô, 70 éves mûvész közelgô kiállítását rendkívüli érdeklôdés elôzze meg azok részérôl, akik ismerték munkásságát, de azok részérôl is, akik koruknál fogva csupán most találkozhatnak szemtôl szembe Tóth László alkotásaival. A mûvész idôs emberekrôl készített portrésorozatát hozta el Kolozsvárra. A sorozattal nemrég Budapesten aratott sikert.

A tárlat megnyitójára pénteken 13 órakor kerül sor, a Korunk Nagy-Szamos/Iasilor utca 14. szám alatti szerkesztôségében. Bevezetôt mond: Banner Zoltán és Kántor Lajos. Vitályos Ildikó színmûvész Szabó Lôrincz-verseket olvas fel. A zenei mûsorban fellép a Concordia vonósnégyes (Márkos Albert, Botár Gerô, Olimpiu Moldovan, Török Béla). A kiállítás munkanapokon délelôtt 10–14 óra között tekinthetô meg.

Németh Júlia

Az 1933. május 18-án született Páskándi Gézáról 1998 óta minden év májusának közepén megemlékeznek szûkebb pátriájában, Szatmárhegyen. Akkor került emléktábla a szülôház helyén álló épületre, akkor kapta az utca is az ô nevét és ekkor tartották, halálának 5. évfordulóján, második alkalommal az úgynevezett Páskándi Napokat, Mi nekem az igazság? címmel. Idén május 16–17-én újra Páskándi Napok lesznek Szatmárnémetiben, és ennek keretében szoboravatás Szatmárhegyen.

Milyen programmal készül az EMKE és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör az évfordulóra? — kérdezem az ünnepség szervezôjét, Muzsnay Árpádot.

"Célunk az, hogy az alkotón kívül az embert is bemutassuk, A költô látmodellje címmel irodalmi tanácskozást szervezünk, amely immár harmadik a sorban. Az elôadók között két olyan vendégünk is van, aki annak idején Páskándi Gézával együtt raboskodott Szamosújváron és a brãilai munkatáborban: Dávid Gyula irodalomtörténész és a ma már Magyarországon élô Takács Ferenc László. Erre a tanácskozásra és szoboravatásra jobbára olyanokat hívtunk meg, akik személyesen ismerték a költôt. Szatmárnémetibe várjuk Láng Gusztávot, Székelyhidi Ágostont, Márkus Bélát, Cs. Nagy Ibolyát, Bertha Zoltánt, Szakolczay Lajost, Csapody Miklóst, Duray Miklóst. Az elôadók névsorában szerepel Gálfalvi Zsolt, Demény Péter, Szász László irodalomkritikus, illetve irodalomtörténész. A család részérôl vissza-visszatérô vendégünk Páskándi özvegye és lánya, egykor ôk ajándékoztak egy mellszobrot Páskándi Géza egykori iskolájának, a Kölcsey Ferenc fôgimnáziumnak. A mostani szoboravatás színhelye Szatmárhegyen a Fôút melletti park. A szobor Erdei István képzômûvész alkotása. Természetesen nem hiányzik az ünnepségekrôl a Páskándi Géza Baráti Társaság sem, amelynek elnöke, Bauer Béla orvos emlékezik a volt osztálytársra.

Lejegyezte: S. Muzsnay Magda

A Gh. Dima Zeneakadémia Stúdiótermében az Ars Nova együttes hangversenye zárta a közel egyhetes, V. Kortárszene Fesztivált.

Az Ars Nova együttes 1968-ban alakult Cornel Tãranu zeneszerzô kezdeményezésére, s amint azt a neve is elárulja, a mindig új utakat keresô kortárs zene megismertetését és népszerûsítését szolgálja immár több évtizede. Tagjai a Gh. Dima Zeneakadémia tanárai, vagy a Transilvania Filharmónia tagjai: Gavril Costea (fuvola), Ioan Goilã (klarinét), Ninuca Pop (zongora), Grigore Pop (ütôs), Botár Gerô (hegedû), Olimpiu Moldovan (brácsa), Török Béla (cselló), Adrian Filipescu (nagybôgô). A hangverseny meghívott szólistái Ramona Eremia (szoprán) és Dorina Mangra (hegedû) voltak. Az Ars Nova vezetôje és karmestere, Cornel Tãranu az itthoni premierként vagy ôsbemutatóként felhangzó mûveket a közérthetôség kedvéért röviden méltatta.

Mihai Mitrea Celarianu idén hunyt el Párizsban, hosszas betegség után. Az Ars Nova több darabját is bemutatta az elmúlt évek során, ezen az estén a II. Trió hangzott el fuvolára, vibrafonra és hegedûre. A Costea–Pop–Botár triónak sikerült a mû éteri hangulatát megteremteni. Az állandóan ismétlôdô motívumok egyfajta tehetetlenséget, vergôdést érzékeltettek, amit egy kalitkába zárt madár kitörni, szabadulni vágyó szárnycsattogtatásához hasonlíthatunk.

Irányi Gábor Kolozsváron végzett, jelenleg Berlinben él. Due rime di Michelangelo címû mûvét az Ars Novának ajánlotta. A mû a berlini bemutatón nagy sikernek örvendett. Michelangelo szerelmes szonettjeinek drámaiságát — amelyben csak a csillogó, ragyogó szemek nyújtanak lelki balzsamot, a halál árnyékát pedig csak a szerelmes verssorok varázsa ûzheti el — Ramona Eremia erôteljes, nemes csengésû szopránja nagy kifejezô erôvel tolmácsolta.

Luciano Berio olasz zeneszerzô, a XX. század "nagy ásza", Boulez-, Stockhausen-, Ligeti-kortárs, Sequenza VIII címû, szólóhegedûre írt mûvét Dorina Mangra szólaltatta meg. A mûben rejlô bánat, siralom, sikoly, segítségért esdeklés hangulatát a mûvésznô mély átéléssel adta elô. Cornel Tãranu Epitaphe pour Jorge címû mûvét klarinétra és vonósötösre komponálta, de eredeti változata szaxofonra és elektronikus hangokra íródott, egy portugál zeneszerzô emlékére, innen a mû sok miért kérdéssel és jaj-motívumokkal tûzdelt sirató jellege. Érdekességként említendô a mû elején még csak sejtelmesen, a végén viszont a nagybôgô által tisztán intonált B.A.C.H.-motívum.

Ana Maria Avram bukaresti zeneszerzô Apokatastasis címû mûve elektronikus hangok és ütôs hangszerek segítségével szólalt meg. A mûvet a fiatalabb nemzedék merészebb hangulatú útkeresése jellemzi. Lucian Metianu kolozsvári zeneszerzô, jelenleg Lausanneban él. Increast címû mûvét Ion Barbu versére komponálta. A mû a C-hang felhangjainak játékából építkezik. Ramona Eremia mûvésznô szép szopránja a modern zenében is csillogott. A 2002-ben elhunyt Oláh Tibor Invocatie címû darabja európai színtû sikerdarab, amely a Modern Kolozsvár Fesztivál záródarabjaként, itthon is sikernek örvendett.

Epilógus a fesztiválhoz

Kolozsváron már a XIX. század elején jól megalapozott zenei képzés folyt. Zenei társaságok, zeneiskola, zenekonzervatórium biztosították a zenészutódok képzését, és döntô szerepet játszottak a közönség zenei ízlésének nevelésében. Kolozsvár minden korban modern volt, mindig igyekezett a zenei újdonságokat minél hamarabb megismertetni a nagyérdemûvel. A kolozsvári közönség így átörökölhette elôdeitôl a zene szeretetét, s talán ezzel is magyarázható, hogy a kortárszenét is jobban elfogadja, mint más hazai közönség.

Kulcsár Gabriella

Napjainkban a széles médiában sokszor olvassuk, hogy jeles személyiségek sikerrel elevenítik fel az elmúlt évszázad eseményeit, és kegyelettel emlékeznek a kor ismertebb alakjaira. A közzétett epizódok és azok szereplôi így újra felbukkannak a köztudatban, és nem merülnek el a feledés homályában.

A lejegyzett és megörökített események és egyéniségek emléke megsárgult papíron, rozsdaszínûvé öregedett feljegyzésekben él tovább. Érdemes ôket néha újraolvasni és másokkal is megismertetni, hiszen igaz az a mondás, miszerint "akirôl sokáig nem beszélnek, meghal az utódok számára". Tekintsünk hát vissza a száz évvel ezelôtti Kolozsvár életére. Gondjaira és örömeire egyaránt...

Van olyan ember, aki nem egyéniség: egyszerûen egy a sok közül. Vannak városok, amelyeknek nincs egyénisége: ezekbôl hiányzik az a légkör, amely odaköti lakóit, és megejti az odalátogatót. Való igaz, hogy minél régebbi egy város, annál kifejezôbben adja vissza polgárainak jellemét, törekvéseit, vágyait és gondosan ápolt múltját. És igaz az is, hogy az igazi kultúra a tradíciókkal halad a maga útján.

Megszámlálhatatlanul sok magyar látogató lépkedett már a fôtéri katedrális, a Farkas utcai templom, a Hunyadiak, a Bánffyak, Apafiak, Bocskayak és Báthoriak épületeinek, várbástyáinak árnyékában, de képzett és jóhiszemû vezetô nélkül mit sem tudnak azok igazi történetérôl, torzítás nélküli múltjáról. Mert — ne tagadjuk — a történelemhamisítás vagy a múlt konok elhallgatása napjaink hivatalosan támogatott gyakorlata. Ennek célját felesleges taglalni, módszere arra alapul, hogy "amirôl nem beszélünk, az nincs"! A város múltjáról lassacskán csak a (még) patinás Házsongárdi temetô sírfeliratai beszélnek, de az elhanyagolt sírokra már ott is új nyelvû, új nevû feliratokkal valóságos betonerôdök épülnek. Brassai, Szenczi Molnár, Szentgyörgyi, Dsida és Kós sírja körül új történelem épül. Szabad-e a régit elfelejtenünk?

A száz év elôtti emlékeket rozsdaszínû betûk ôrzik, itthon és másutt. Idézzük ôket, mielôtt teljesen megfakulnának.

A gyors fejlôdésnek indult század eleji Kolozsvár jellegzetes képét adja a fôtéri korzózás, amely hétköznapokon is, már délelôtt tíz óra tájban kezdôdött. Az egyetemi diákság találkozóhelye volt ez. Különös varázsa volt, nem csak azért, mert beszélgetve-udvarolva az ember körüljárhatta a szépülô teret, de azért is, mert a déli és az esti korzón megfordult Kolozsvár színe-java. Professzorok, mûvészek, közírók és a közélet ismert személyiségei egyaránt. Itt sétált Barcsay Domokos, a "fejedelem", aki mellôl soha nem hiányzott Kún Laci, akibôl késôbb fenesi plébános lett, de továbbra is "a szép káplán" maradt; akárcsak a tudomány helyi nagyjai, Hoory Károly, Csengery János, Márki Sándor, Szádeczky Gyula, Fabinyi Rudolf, Kôváry László, Óváry Kelemen és Lechner Károly.

Nem hiányoztak a korzóról a kolozsvári színpad akkori hôsei sem: Kassai Károly, Tárai Ferenc, Nagy Adorján, Gálossy Zoltán, Kardos Géza, vagy az ünnepelt színésznôk: Hettyei Aranka, Laczkó Aranka, Berky Lili, Simon Marcsa, Fáy Flóra, Károlyi Leona, Étsy Emília és Tóvölgyi Margit... A Nemzeti Színház nagy alakja, Szentgyörgyi István azonban soha nem jött ki a korzóra. Minden szabad idejét Donát úti szôlôjében, saját termésû bora mellett csendesen pipázgatva töltötte.

A fel-alá sétáló közönséget a fényes Kikakker-kávéház ablakai mögül egyenruhás tiszturak és jó pénzû családok fiai, az "ôsjogászok" szemlélték. Nagy Gábor vendéglôjének teraszán az újságírók találkoztak. Itt üldögélt Szász Bandi, a fürge tollú publicista, Stettner Zádor Tamás, Kass Bandi, aki mindenfajta mûvészettel kacérkodott, és kellemes hatású tájképeket festett. Megszokott vendég volt itt Perédi György, Tóth Sándor, Boros Laci, Barna Jenô, Benkô Sándor, Longhy István és Szokol Pali, aki vizsgadíjából indított színházi lapot..., és szóljunk Laskayról, a hórihorgas paplanosról, aki a lehetô legmulatságosabb napilapot szerkesztette. Ebbe ugyanis minden nap belelopott egy-egy olyan "elírást", amin az egész város nevetett. Kezdô újságírók dolgoztak nála..., és kezdetnek ez is jó volt.

Az Ellenzéknél, az Újságnál meg a Kolozsvári Hírlapnál kiforrott, kitûnô újságírógárda volt, itt kezdte Abonyi Árpád, Hunyady Sándor, Zuboly és Bernolák Nándor.

Az Európa-kávéház volt a lókereskedôk és fiákeresek tanyája. Ez volt a város éjszakai kávéháza, ahová mások csak késô éjjel, kapatosan tértek be — leöblíteni az esti muri keserû ízeit.

A New York, amit csak ’Nyehó’ néven ismert mindenki, úri körök és a szellemi arisztokrácia székhelye volt. A kényelmes, ódivatú kávézóteremben a délutáni feketénél jöttek össze az írók, a poéták, a tudósok. Rendszeres vendég volt itt Kovács Dezsô, Sebessy Samu és Gyalui Farkas, gr. Vass György népdalköltô, Jékey Aladár, Tanács József eposzíró, Kiss Ernô és Jánossy Béla, akik nem az írásból, hanem az írásért éltek. A járni nem tudó Felszeghy Dezsôt nap mint nap tolókocsin hozták ide, ahol nagy vitái voltak Nagy Mórral, a tanácsnok-költôvel...

A "Nyehó" étterme a nagyvilági közönség találkozóhelye volt, abban az idôben Csikay Gyuri prímás-zseni zenekara játszott itt, híre messze földre eljutott, maga Farkas Ödön, a zenekonzervatórium igazgatója is a tisztelôi közé tartozott. Székelyhídi Ferenc talán ebben az idôben szerepelt elôször nyilvánosan, amikor Csikay kíséretével elénekelt néhány dalt, és a jelenlévôk állva tapsolták meg.

A valamirevaló jogászhallgató — bár sok pénze nem volt — Nagy Gábor vendéglôjében mulatott, a neves Pongrácz Laji muzsikája mellett, de a diákok sûrûn látogattak el Ácshoz, Ráczhoz, avagy a Kispipába, esetleg a Csizmadia-színbe, ahol az iparosok iddogáltak, de nem nézték ki a kispénzû egyetemistát.

A szombat esti mulatozás utolsó állomása Szabó bácsi virslis sátra volt a hajnali órákban, majd néhány óra alvás után "kinn kellett lenni" a korzón. Az egyetemi hallgatók lelkiismeretesen jártak órákra, bár ez nem volt kötelezô. Íratlan szabály volt, hogy a Kolozsváron lakóknak ott kellett lenniük az elôadásokon!

Sokan jöttek vizsgázni a Székelyföldrôl, Pestrôl vagy akár a Dunántúlról, mert tudták, hogy melyik tanárhoz kerülnek. Másutt egy tantárgyból több tanár vizsgáztatott, és megtörtént, hogy a vizsgáztató tanár elôadási jegyzetét a vizsgázó soha nem látta... Egyébként olyan professzorok elôadásait látogathatták, akiket élvezet volt hallgatni. A romantikus eleganciájú Kolozsvári Bálint óráira éppúgy csalogatták egymást, mint a Redoutban rendezett virágkiállításokra, vagy a Bányai-fogadóba, ahol Óváry Elemér tiszti fôügyész színes tréfákkal és pompás ugratásokkal mulattatta asztaltársaságát. Az ô asztalánál majdnem az "egy cigány, egy király" elv uralkodott. Mágnások és iparosok, színészek és dzsentrik, magas hivatalokat viselôk és tisztes boltosok kaptak helyet egymás mellett. A megkopott, rôt betûk arra is emlékeztetnek, hogy ezen a tájon a rang a tudás és a tisztesség volt, a tehetség és a becsületesség felért a grófi címmel, csakúgy, mint évszázadokkal azelôtt.

Divatban voltak a zsúrok, és nagyon kopottnak, félszegnek kellett lennie annak a diáknak, akinek vasárnap délután uzsonnagondjai támadtak. A legirigyeltebbek közé azok tartoztak, akiket a professzorok zsúrjaira hívtak, márpedig, csodálatosképpen majdnem minden tanárnak volt egy-két lánya... A szép Hoory Babával vagy Csengery Ilonkával táncolni nagyobb megtiszteltetés volt, mint egy kontesszel keringôzni.

A feljegyzések nemhiába emlékeznek a kolozsvári vasárnap délutánokra, a vidám szalonnasütésekre a Donát úti szôlôkben, vagy éppen a Hója erdôben. Az akkor még Ligetként ismert Sétatéren a tóparti Kioszk olyan haboskávét és mazsolás kalácsot kínált, amilyenhez fogható nem volt még a Monarchiában. A nagy városkertben a Tanács sûrûn rendezett zsákbanfutással, tûzijátékkal, tombolával és lepényevéssel tarkított népünnepélyeket, ahonnan a diákság soha nem hiányzott, akárcsak a Redoutban rendezett cselédbálokról, ahol illett megtáncoltatni a szobalányt, aki egy nappal azelôtt a zsúron kiszolgált.

A Színház vasárnap rendszerint valamilyen klasszikus mûvet mutatott be, félárú helyekkel. A nézôtér megtelt diákokkal, iparosokkal, mesterlegényekkel és kék ünneplôbe öltözött ’hóstáti’ gazdákkal, fiatalokkal. Bocskay hajdúinak bicskás unokái igencsak kedvelték a színielôadásokat, és általában fürtökben lógtak a karzaton, különösen, ha a Bánk bán vagy a Tragédia volt mûsoron.

A diákváros fiatalsága szívesen látogatta az Erdélyi Irodalmi Társaság felolvasó üléseit, amelyeken Dózsa Endre alispán elnökölt. A felolvasók között Benedek Elek, Gaál Mózes és sok más neves literátor nevét említik a feljegyzések. Kiss Menyhért nem felolvasta, hanem elszavalta verseit, a béna Felszeghy pedig... végigköhögte. Cs. Pap József itt mutatta be elôször Dante-fordításait. Amikor kirobbant a Szabolcska–Ady háború, és a Társaság Szabolcska Mihály mellett foglalt állást, a diákság nem ment el a felolvasó ülésekre, a Kolozsváron sûrûn megforduló Ady Endrét pedig nagy lelkesedéssel fogadta.

Hétvégére — télen is — mindig jutott valamilyen rendezvény, nyilvános, vagy házi bál, és a megszokott zsúrok, ahol sokszor életreszóló szerelmek szövôdtek. Ács Ferenc, Benjámin Hermann, Merész Ferenc, Nagy István, Csermely János, Fáy Sándor és Nagy Zsigmond képkiállításai, Szeszák Ferenc szobrait bemutató kiállítás, hangverseny a Zenedében, vagy a Redoutban. Idônként egy-egy budapesti vendégszereplés a színházban tette mozgalmassá a dolgos kolozsváriak megszokott életét. Nem hiányzott holmi politikai tüntetés — akár egy kis fejbeveréssel körítve — vagy apró, lovagias ügyek elintézése a Burgya-kertben, no, meg Janovics Jenô filmfelvételei (a hazai filmgyártás elsô halottja a szép Imre Erzsike volt, aki a Sárga csikó felvételei közben a Szamosba fulladt).

A diáktársadalom véleményét az Egyetemi Kör tette közzé. Innen indultak a jogászbálok tervei, itt születtek a kulturális törekvések, a lapok megalapítását célzó tervek, vagy az irodalmi körök szervezése. A Kör mindenkori elnöke jómódú fiú kellett hogy legyen, elsôsorban azért, mert az esetleges deficit az ô zsebét terhelte, de ô vitte a szót, a bálokon az övé volt a bálkirálynô elsô táncfordulója, ô szavalt március 15-én, és minden akciót ô kezdeményezett. Mozgalmas idôszakhoz kapcsolódik Ditróy Nándor, Juhász Péter vagy Lóm Károly elnöksége, Köpösdy Dezsô nevéhez fûzôdik az ún. keresztmozgalom, amely Pestrôl indult ki, és Kolozsváron is kiharcolta, hogy az iskolák falára felkerüljön a kereszt...

A feljegyzésekben nem találunk utalást felekezeti vagy nemzetiségi súrlódásokra. A viszonylag kis létszámú szász diákság óvatosan különválva, kis csoportokat alkotott, a román fiatalok is így tettek, de szívesen vették a magyar hallgatók barátságát. Szûk körben viszont alkalmat találtak a tervezgetésre, a határon túlról jövô tervek ápolására. Nem derül ki viszont, hogy hittek is a külföldi ígéreteknek, de hát tanulmányaik költségeit román bankok és ismeretlen ’komiték’ fedezték.

A diákság fontos eleme volt Kolozsvár társadalmának. Az általános rokonszenv mellett a diákokból élt a színház, a kávéház, a vendéglô, a zenész, a vívóterem és — a zálogház. De belôlük éltek a kertészek, a szabók, a cipészek, a fiákeresek, vagyis mindazok, akikkel valamilyen kapcsolatban lehettek.

A New Yorkba fôleg a medikusok jártak, a Kikakkerbe a biliárdozók, sakkozók és a kártyások, az Európába a valódi lumpok. A Thália felé azok vonzódtak, akik a színházért — vagy csak annak nônemû tagjaiért — lelkesedtek. A neves prímások muzsikája mellett sokan itt szórták el havi pénzüket, vagy éppen az egész szülôi örökséget. Itt említjük Szabó György, Köpösdy Dezsô, Stark Lajos vagy annak a Lévay Józsefnek a nevét, aki mint kész orvos vette el Szentgyörgyi István lányát. Ismert nevûek voltak a Sárpy-fiúk, a Mikó testvérek, Repeczky Andor, Dániel Lajos, Gyárfás Elemér, az amatôr fényképész Északi Ödön, Jäger Károly — számos párbaj szereplôje, és a gáláns Benczédy Bandi, akit csak "unitárius mágnás" néven emlegettek, és kalandkeresô életét a idegenlégió tisztjeként fejezte be — idô elôtt. Nagyon tudott mulatni Gyergyay Árpád, vagy a sportmozgalom irányítója, Somodi Bandi, népszerû volt Hintz Gyurka, Mózsa József, Bittera Károly, a Fabinyi-fiúk, Benedek László — a késôbbi idôk ismert ideggyógyásza —, vagy István János, Kovács Zoltán, Csengery Pista és sokan mások.

(Folytatjuk)

Bulbuk Jenô

Május 15 –16-án Brassó Pojánán kerül sor az RMDSZ, valamint az SZDP területi elnökeinek, illetve az országos monitorizáló bizottság tagjainak találkozójára. A tárgyalások célja mindazon kérdések megvitatása, amelyek a megyei szintû protokollumok kidolgozásakor felmerültek. Minden érintett megyében elkezdôdtek a protokollum megkötését elôkészítô tárgyalások, egyes megyékben már sor került a megyei szintû megállapodás aláírására — közölte a sajtó képviselôivel Borbély László, az RMDSZ ügyvezetô elnökhelyettese.

A belsô választásokkal kapcsolatban Borbély László elmondta, hogy a szövetség legtöbb megyei szervezete eleget tett az RMDSZ 7. Kongresszusa által elfogadott Alapszabályzatban elôírt kötelezettségének: azaz az RMDSZ döntéshozó testülete, a Szövetségi Képviselôk Tanácsa tagjai megválasztásának, közvetett vagy közvetlen szavazás útján. A belsô választások megszervezésének határideje május 31., addig minden területi szervezetnél lezajlanak a belsô választások, és ezt követôen áll össze az új SZKT.

Az anyanyelvi oktatás problémáiról szólva Borbély László elmondta, hogy e kérdésrôl az RMDSZ képviselôi több ízben tárgyaltak Ecaterina Andronescu tanügyminiszterrel, így a felekezeti osztályok számáról is. Sajnos a jelenlegi tanügyi törvény 9. cikkelye alapján többféleképpen értelmezhetô, hogy milyen feltételekhez kötött a felekezeti osztályok mûködtetése — mutatott rá az RMDSZ képviselôje. Az Alkotmány módosítását követôen várhatóan világosabbá válik e kérdés kezelése, ennek értelmében három oktatási forma létezik majd Romániában: állami, magán, illetve felekezeti.

Varga Attila, a Képviselôház Emberjogi Bizottságának alelnöke ismertette a sajtó képviselôivel az RMDSZ álláspontját az Alkotmány módosításával kapcsolatosan. A szövetség képviselôje elmondta, hogy a 6-os cikkely esetében az RMDSZ fenntartja a következô módosító javaslatokat:

— az állam a nemzeti kisebbségeket álllamalkotó nemzeti közösségként ismerje el

— vezesse be az esélyegyenlôség és a diszkriminációellenesség fogalmát, amely korábban nem létezett a román alkotmányban.

— ugyanakkor az RMDSZ megfogalmazta a személyi elvû kulturális autonómia igényét, amelynek értelmében a nemzeti közösségek etnikai, nyelvi, kulturális, vallási identitásának megôrzése, fejlesztése és kifejezése céljából létrehozott intézmények az autonómia és a szubszidiaritás elvei alapján szervezôdnek.

A fórummozgalom üzenetérôl, a magyar autonómia kérdésérôl tájékoztatta a román média képviselôit Tôkés László református püspök, Toró T. Tibor képviselô, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményezô Testülete ügyvivô bizottságának elnöke és Szilágyi Zsolt képviselô, a testület tagja, a Reform Mozgalom elnöke tegnapi bukaresti sajtóértekezletén.

Amint azt Tôkés László lapunknak elmondta, a sajtótájékoztatón összefoglalták a fórummozgalom lényegét, és szót ejtettek további terveikrôl. Nagyon fontosnak tartják a román sajtóval való kommunikációt, ugyanakkor tervezik az összes román párt megkeresését a párbeszéd kialakítása érdekében.

A Mediafax szerint Toró T. Tibor úgy véli, hogy a helyhatósági választásokat megelôzô idôszakban új politikai szervezetek jelennek meg a magyar közösségben, és részt vesznek a választásokon. Meggyôzôdése, hogy a parlamenti választásokon a magyarságot egyetlen szervezet képviseli majd.

Az új politikai szervezetekkel kapcsolatos újságírói kérdésre a képviselô elmondta: a Székelyföldön több "jel" mutat ebbe az irányba. Toró T .Tibor hangsúlyozta: sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, sem a 31 tagú Kezdeményezô Testület nem kíván az RMDSZ alternatívájaként fellépni.

Ugyancsak Tôkés László és Toró T. Tibor ma Budapesten is sajtótájékoztatót tartanak, amelynek a témája a státustörvény kérdése lesz, ugyanis jövô héten kerül sor a Magyar Állandó Értekezletre (MÁÉRT).

Tôkés László a Szabadságnak elmondta: úgy érzik, hogy a MÁÉRT nagyon "elegyszínûsödött", a politikai pluralizmus veszélybe került, a kedvezménytörvény felôrlése és magyartalanítása folyamatban van. Ezért szükségesnek tartják az önkormányzati kezdeményezô testület nevében a MÁÉRT-hoz fordulni.

P. A. M.

Tegnap délben az Egyetemi Könyvesboltban ünnepélyes keretek között mutatták be Sabin Gherman új könyvét, amely a Regionalizarea — raport despre starea natiunii címet viseli. Mariana Enache, a Kolozsvári Mûvelôdési Pólus menedzsere méltató beszédében a fiatal politikus sokszínûségét ecsetelte, kiemelve Gherman irodalmi munkásságát, elsô verseinek sajátos hangvételét, eredeti mondanivalóját. — Költôként kezdte, tévésként lett ismert, a regionalizmus harcosaként került be a köztudatba. Ki tudja, milyen meglepetéseket tartogat még számunkra Sabin Gherman — mondta Enache.

Sz. Cs.

Balesetszerû ammóniumszennyezôdés történt Besztercén, nyilatkozta kedden Adrian Muresan, a Beszterce-Naszód Megyei Környezetvédelmi Felügyelôség fôfelügyelôje.

A környezetvédelmi felügyelôk vizsgálatot végeztek a besztercei Bere Malt sörgyár környékén, s az ellenôrzések során az ammóniumvegyületbôl a megengedett mennyiségnél többet találtak. A gyár vezetôsége szerint nemrég másfél tonna ammóniumot adtak el egy Piatra Neamt-i cégnek, s azt követôen a sörgyár által használt ammóniumalapú hûtôberendezésekbôl nagyobb mennyiségû ammónium került a levegôbe.

Adrian Muresan fôfelügyelô elmondta: a gyár berendezései elavultak, régiek, s a sörgyár aránylag régóta nem is használta ôket, ugyanis a gyárban éppen csôdeljárás folyik. Az ammónium az utóbbi napok magas hômérséklete miatt jutott a levegôbe. A gyárat egyelôre nem büntették meg, ugyanis a környezetvédelmi felügyelôk szerint a szennyezôdést véletlen baleset okozta. A Környezetvédelmi Felügyelôség vizsgálata folytatódik.

A városok fejlesztése a kis- és középvállalatok tevékenységének ösztönzése által címmel állami támogatást élvezô programot kezdeményez az Északnyugati Fejlesztési Ügynökség, a Kolozs Megyei Prefektúra és a Kolozs Megyei Tanács. A 2003/322-es kormányhatározattal jóváhagyott programot tegnap mutatták be a Bánffyhunyadi Polgármesteri Hivatalban. A program célja a kis- és középvállalatok tevékenységének fejlesztése révén hozzájárulni a városok gazdasági fejlôdéséhez. Ennek érdekében az Északnyugati Fejlesztési Ügynökség tájékoztató ülésszakokat szervez majd.

A programban részt vesz a Szilágy megyei Szilágysomlyó, Szilágycseh, a Bihar megyei Margitta és Érmihályfalva, a Kolozs megyei Bánffyhunyad, valamint a Szatmár megyei Tasnád. 2003-ban a régióknak 98 milliárd lej áll rendelkezésükre. Támogatást a kis- és középvállalatok kérhetnek, gépkocsik kivételével gépek, felszerelések vásárlását célzó befektetésekre, valamint a termelési folyamat, illetve a szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges épületkorszerûsítésre. Egy projekt 350 millió és 3,5 milliárd lej közötti, vissza nem térítendô támogatásra számíthat. A támogatás összege nem haladhatja meg a projekt megvalósításához szükséges teljes pénzösszeg 50 százalékát.

A Tordai Polgármesteri Hivatal ellenôrei elkezdték az ellenôrzést a helyi tanács által megszavazott Tisztaság hónapja nevû kampány keretében. A felügyelôk elôször a Mikro negyedekben indultak ellenôrzô körútra, majd Újtordával folytatják. A következô két hétben az ellenôrzéseket ki szeretnék terjeszteni egész Torda területére. A vizsgálódások eredményeként eddig hét büntetést róttak ki magánszemélyeknek és lakóközösségeknek. A vizsgálatok eredményeit a kampány befejeztével teszik közzé.

R. T. T.Ð

Áprilisban és májusban Torda öt középiskolájának kilencedikes és tizedikes tanulói az alakulóban lévô Ifjúsági Tanács jelöltjeire szavazhattak, akik a Tordai Ifjúsági Helyi Tanácsba kerülnek. A 24, jelöltlistára került személy közül a 694 szavazó 16-ot juttatott a tanácsba. Elsô ülésén a tanács arról tárgyal majd: a fiataloknak mennyiben adatik meg a lehetôség, hogy befolyásolhassák az ôket érintô döntéseket. A közeljövôben az Ifjúsági Tanácsban elnöki, alelnöki és tanácsosi választások lesznek, minden érdeklôdô bevonásával. A 13 és 16 év közötti fiataloknak szóló tervezetet a Peace Corps America finanszírozza, és a Pal-Tin a bukaresti Master Forum Egyesülettel együtt irányítja. A fiataloknak így megvan a véleményük kifejtéséhez való joguk, lehetôségük, és a helyi hatóságok segítségét kérhetik ifjúsági politikai projektek kezdeményezéséhez, megvalósításához.

R. T. T.

A tordai roma nemzetiségû asszonyoknál rákszûrô ellenôrzést végeznek a rákos méhkürti daganatok idôbeni felderítésére. A roma nemzetiségû asszonyok egészségügyi gondjainak megelôzése elnevezésû kampány tavaly október 18-án indult, a kolozsvári Rákkutató Intézet, a Roma nôk emancipálódásáért, a Ion Chiricuta Rákkutató Intézet és a Sebészeti Rákkutató Intézet kezdeményezésére. A rákszûrô kampányt idén augusztusban fejezik be. Ennek keretében 16 és 65 év közötti nôket vizsgálnak ingyenesen. Az ellenôrzések során a nyakcsigolya-daganatokat is vizsgálják.

R. T. T.

Nem tolakodnak a pénzügyi hivatalnál a jövedelmüket bevallani köteles Fehér megyeiek, bár a jövedelembevallási nyilatkozatok leadási határideje ma jár le.

A legutolsó, keddi összesítés szerint Fehér megyében csupán 32 099 személy tette le jövedelembevallási nyilatkozatát, s ez az erre köteleseknek csupán 57 százalékát jelenti. A megyeszékhelyen, Gyulafehérváron ugyanakkor csupán 7815-en, azaz a nyilatkozni köteles személyeknek alig 38 százaléka tett eleget kötelezettségének.

Fehér megyében összesen 56 378 adófizetôtôl várnak jövedelembevallási nyilatkozatot, tájékoztatott Iulia Mirestean, a Fehér Megyei Közpénzügyi Vezérigazgatóság közönségszolgálati irodavezetôje. A helyzetre való tekintettel a hivatal három órával meghosszabbította közönségszolgálati irodájának órarendjét. Azok az adófizetôk, akik a mai nappal bezárólag nem adják le jövedelembevallási nyilatkozataikat, 100 ezer és 500 ezer lej közötti pénzbírságot kockáztatnak.

A Gyurka Elôd felvételén látható MAN típusú jármû a mintapéldánya a román piacon 2001 óta az Automobile Bavaria Kft. jóvoltából jelen lévô tehergépkocsiknak. A német cég májusban hivatalosan is városunkba érkezett: több mint 500 ezer eurót fektet a MAN-központba. Így 20 új munkahely is létesült. A központ szerdai ünnepi megnyitóján jelen volt

Michael Schmidt, az Automobile Bavaria vezérigazgatója és Helmuth Ostarhild, a MAN München területi menedzsere

A rendôrség a Héja utca egyik nyaralójában azonosította és ôrizetbe vette az 53 esztendôs I. M.-t, akit március 13. óta köröztek. A férfi megkezdte 45 napos fogházbüntetését.

Három férfi ellen minôsített lopás alapos gyanújával indítottak vizsgálatot. A tordai B. G. (29) és Z. I. (25), valamint a 16 éves I. R. április–május során kifosztotta az ElectroceramicaRt.-t, összesen mintegy 30 millió lej értékû bitumenlemezt vittek el. A kár háromnegyed része megtérült. Szabadlábon védekezhetnek a vád ellen.

Adócsalás vádjával indítanak eljárást a 44 éves M. R. ellen, aki a Constructorul Rt. ügyvezetôjeként 2001–2002-ben az alkalmazottaktól visszatartotta a nyugdíj- és munkanélküliségi alaphoz járó jutalékot, ám azt nem fizette be. Így mintegy 46 millió lejes kárt okozott az államkasszának.

(pja)

Az utóbbi idôben sokat javult a szeméttárolás Szamosújváron. Az új ökológiai telep átadása után a szemétszállítás terén sincs panasz a Szamos menti kisvárosban. A Közterület-fenntartó Vállalat alkalmazottai idejében kiszállnak a város utcáira, lakónegyedeibe, és az elôre megszabott program szerint szállítják el a felgyûlt hulladékot és szemetet. A város 106 utcáját napokra és órákra osztották be, méghozzá úgy, hogy hetente legalább egy alkalommal felkeresse azokat a szakvállalat szállítóeszköze.

A tartós meleg miatt a Közterület-fenntartó Vállalat vezetôsége úgy döntött, hogy ezentúl reggel 6 órakor indulnak útnak a szemétszállító kocsik. Ez azt jelenti, hogy ezután egy órával korábban kell hogy kitegyék a szemetet a város lakói, intézményei és kereskedelmi társaságai. A kezdeményezés hasznosnak bizonyult, hiszen a forróság miatt sok panasz volt az utcákon elterjedt kellemetlen bûz okán, amit a közegészségügyi szervek sem néztek jó szemmel.

Szamosújváron kora reggel öntözôkocsival hûsítik a város legforgalmasabb utcáinak aszfaltburkolatát és a park sétányait is.

Erkedi Csaba

A Kis-Szamos völgyében évek óta nem volt ilyen nagy meleg májusban. Különösen a mezôgazdaságban sínylik meg a hosszan tartó szárazságot. Szamosújvár környékén a tavaszi vetés is késlekedik emiatt, de az állatok legeltetése sem zökkenômentes. A városhoz tartozó három faluban javában zajlik a kukorica vetése. Nem kevesebb, mint 350 hektáron vetnek kukoricát idén a gazdák, de emellett 127 hektáron zöldségfélét is ültetnek. A tavaszi árpával már végeztek a tervezett 20 hektáron, és a burgonyaföldeken (90 hektár) is minden a legnagyobb rendben halad. A szamosújvári földtulajdonosoknak nagy elônyük és szerencséjük, hogy a szántást még tavaly ôsszel elvégezték, különben most a szárazság miatt nem tudnák megszántani a talajt. Néhány gazda a múlt napokban is kínlódott e fontos munkával, de a kôkemény föld miatt alig tudott boldogulni. Ugyancsak a meleg miatt a zöldségfélék kiültetése is akadozik, néhol még a gyökérzöldség magvát sem vetették el.

Szamosújvár határában alig húsz százalékát öntözik a bevetett vagy beültetett területeknek, a növényápolást is inkább kézi erôvel végzik.

(erkedi)

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 37 502 lej, 1 USD = 32 622 lej, 1 magyar forint = 153 lej.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]