 |
 |
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2003. május 30.
(XV. évfolyam, 119. szám)
"Igen! Irány Európa" jelszóval indította útnak a Félsziget Ifjúsági és Diákfesztivált a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT). A Marosvásárhelyen július 19–23. között zajló rendezvény a szervezôk reményei szerint Erdély legnagyobb ilyen jellegû tábora lesz, mintegy kétezer fô állandó részvételével, az esti koncerteken pedig akár tízezer jelenlévôvel is számolnak. Mindez azonban egybeesik a július 20–27. között sorra kerülô XIV. Bálványosi (Tusnádfürdôi) Nyári Szabadegyetem és Diáktábor idôpontjával, ezért többek szerint a marosvásárhelyi esemény az elôbbi "ellenrendezvényének" tekinthetô.
A Marosvásárhelyen tegnap megtartott sajtótájékoztatót követôen Lokodi Csaba, a KMDSZ elnöke a Szabadságnak elmondta: a tábor célja az, hogy a romániai magyar ifjúság találkozzon, és jól érezze magát. Erre teremtenek lehetôséget a koncertek: olyan együttesek lépnek majd fel, mint például a Republic, Bikini vagy a Vama Veche. Lesznek sportrendezvények is, ugyanakkor egy értekezletre is sor kerül, amelyen közéleti személyiségek tartanak elôadást az európai integrációs törekvésekrôl, a csatlakozás elôkészületeirôl, az eddigi tapasztalatokról.
Illyés Szabolcs, a Tusnádfürdôi Nyári Szabadegyetem koordinátora, a KMDSZ volt alelnöke örvendetesnek találta a csak szórakozásra összpontosító tábor megszervezését. Szerinte az egyetlen gond csupán az, hogy a marosvásárhelyi rendezvény egybeesik a tusnádfürdôi nyári szabadegyetemmel, jóllehet a Félsziget szervezôi tudták: immár évek óta július utolsó hetében rendezik meg a szabadegyetemet, s mindezt nem tartották szem elôtt, megosztva ezáltal a fiatalokat. Elmondta: sajnálatos, hogy a sokévi együttmûködés után a KMDSZ-nek az a kifogása, hogy alapszabályzata nem teszi lehetôvé politikai rendezvények szervezését, márpedig a tusnádfürdôi szerintük az, így idén távol maradt ettôl. Hozzáfûzte: a KMDSZ eddig is csak az események kulturális részét szervezte. Úgy véli, az, hogy a két idôpont fedi egymást, politikai döntés eredménye. Mindezek ellenére Illyés Szabolcs szerint a tusnádfürdôi szabadegyetem résztvevôinek létszáma nem fog csökkenni.
A kérdésre reagálva Lokodi Csaba hangsúlyozta: a külsô körülmények kényszerítették ôket arra, hogy részben fedje egymást a két tábor. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke úgy véli: Erdélyben van hely és érdeklôdés a két rendezvényre, reményei szerint mindkettô sikeres lesz. Rámutatott: Illyés Szabolcs kijelentése, miszerint politikai megfontolásból történt volna az idôpontválasztás, nem igaz.
Egeres község önkormányzati vezetôi, Fekete P. P. János polgármester és a helyi tanácsosok tegnap a magyarországi Fejér megye 14 önkormányzati képviselôjét fogadták. A magyar vendégek két napot töltenek a kalotaszegi falvakban: Egeresen, Jegenyén, Mákófalván és Egeresi-gyártelepen.
Egeres polgármestere beszámolt a megválasztása óta eltelt idôszak gazdasági, kulturális és adminisztrációs tevékenységérôl, a község szociális problémáiról egyaránt. A polgármester részletesen kitért a megvalósításokra s a jövendôbeli feladatokra is. Elmondta azt is, hogy a tanügyi intézmények közül csupán egyetlen rendelkezik egészségügyi mûködési engedéllyel, ami jól jelzi hazai viszonyainkat. Úgy vélte, hogy ha rövidesen sikerül partneri kapcsolatot kötni egy Fejér megyei községi önkormányzattal, az mindkét fél számára hasznos lenne.
A vendégek több idôt töltöttek Mákófalván, ahol megtekintették a nemrég épült református gyülekezeti házat, és a vidék hagyományait ápoló kalotaszegi szobát.
Egeresi-gyártelepen meglátogatták az iskolát, ahol egy ideje már 26 modern számítógéppel felszerelt szakkabinet is a diákok rendelkezésére áll.
Both György mákófalvi tanácsos elmondta: a polgármesterrel közösen mindent megtettek azért hogy létrejöjjön ez a találkozó. Both szerint jó kapcsolat alakulhat ki a falusi turizmus terén, mert erre kiváló lehetôségek vannak mákófalván is. A testvértelepülésekrôl folyamatosan kisebb-nagyobb csoportok látogathatnának el egymáshoz. De minden bizonnyal más területen is együttmûködhetnek, ha erre igény mutatkozik.
A tapasztalatcsere jellegû megbeszéléseken felmerült a közös pályázatok összeállításának lehetôsége is, amellyel könyebben lehetne EU-s pénzekért folyamodni. Egyezség született arról is, hogy Egeres községbôl népes csapat fog Fejér megyei településekre utazni, ahol közös programokat, tapasztalatcsere jellegû találkozókat szerveznek majd számukra.
Többen is megfogalmazták, hogy manapság a fô téma nálunk is és Magyarországon is az EU-hoz történô csatlakozás kérdése. A magyarországi tapasztalatok átvétele idôszerû feladat lenne az erdélyi falvak számára is, hiszen rövidesen nálunk is jelentkezni fognak a mai magyarországi gondok, amelyek esetében a már bevált magyar megoldások sokat segíthetnek. Ezért is tartották fontosnak a mostani találkozót, amely a szorosabb kapcsolattartás újabb, igen jelentôs állomásának bizonyult.
Tegnap tartották a megyei tanács, valamint több település polgármestere kontra Gheorghe Funar polgármester per elsô tárgyalását. Választottaink sértônek és rágalmazónak ítélték az elöljárónak a PowerPack hulladékcsomagoló berendezés kapcsán tett kijelentéseit. Több ízben azt állította ugyanis, hogy az ügylet során többen csúszópénzt fogadtak el a berendezést szállító osztrák cégtôl.
A bíró megállapította a tényállást, és június 26-ra újabb tárgyalást tûzött ki.
Csütörtökön Vasile Soporan prefektus beszámolóra hívta mindazokat, akik érintettek a Kolozsvár–Bánffyhunyad (E60-as) útszakasz javításában. Jelen voltak többek között a Consorzio Pontello Tirrena Scavi SA építô cég, a közlekedésrendészet, az Országos Útügyi Igazgatóság, valamint a megyei tanács képviselôi.
A találkozón a kormány helyi képviselôje elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy szombati és vasárnapi terepszemléjén senkit sem látott dolgozni. Az olasz cég képviselôi elmagyarázták: a munkások bizonyára ebédszüneten lehettek vagy el voltak foglalva a tehergépkocsik javításával. Ugyanakkor beszámoltak arról, hogy a kivitelezési tervet 1994-ben végezték, az ebben javasolt megoldások pedig ma már nem alkalmazhatók. Mi több, a Consorzio Pontello Tirrena Scavi SA képviselôi szerint Szászfenesre vonatkozóan még mindig nem készült el a megvalósíthatósági terv. — Ilyen körülmények között nem dolgozhatunk. Ezenkívül a tervben az szerepelt, hogy csupán 5 kilométer csatorna és telefonhálózat húzódik a mûút alatt. Alaposan meglepôdtünk, amikor kiderült, hogy ezek hossza eléri az 52 kilométert — mondta a Consorzio Pontello Tirrena Scavi SA egyik munkatársa.
A cég képviselôi azt ígérték, augusztus elsején ismét igénybe vehetô a Kolozsvár–Bánffyhunyad közötti útszakasz. Figyelmeztettek viszont, hogy Szászfenestôl Kolozsvárig csupán kétsávos utat ír elô az Országos Útügyi Ügynökség (AND) által jóváhagyott finanszírozási terv. Soporan szerint a helyi közigazgatás képviselôi semmilyen körülmények között nem fogadják el ezt a megoldást. — Elképzelhetetlen, hogy a fô célpontot, Kolozsvárt csupán kétsávos út kösse össze a következô tepelüléssel! — mondta fennhangon Liviu Medrea, a megyei tanács alelnöke is.
A résztvevôk végül abban egyeztek meg, hogy a cég pontos tervet mutat be a munkálatok befejezésérôl.
Csütörtökön az Expo Transilvania Rt. kiállítási csarnokában megnyitották a Vakáció elnevezésû, ötödízben megrendezett, turisztikai szolgáltatásokra szakosodott vásárt, valamint premierszámba menôen a Hotel & Catering szalont, amely szállodák, éttermek, bárhelyiségek, klubok belsô felszerelését, berendezését és szolgáltatásait kínálja.
Amint azt a megnyitón a szervezôk közönségi kapcsolatokért felelôs megbízottja, Adina Scaringi elmondta, a látványos seregszemlén 55 hazai, magyarországi és török cég összesen 793 négyzetméteren állítja ki termékeit, mutatja be szolgáltatásainak skáláját. A kiállítás támogatói az Idegenforgalmi Minisztérium és a Romániai Faluturizmus Egyesület. Agatha Neamþu, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezetô igazgatója, a nálunk újdonságnak számító szakszalon fontosságát emelte ki, ahol a közönség a vendéglátóipar sajátos belsô bútorzatát, ágynemûjét, konyhai és más felszerelését, teraszok és úszómedencék berendezéseit, takarítótechnikát stb. vehet szemügyre.
A prefektúra részérôl Olimpiu Pescaru felolvasta Vasile Soporan prefektus üzenetét, amely szerint egy ilyen rendezvény már jelzi, hogy az átmeneti idôszakból lassan a piacgazdaságra lépünk át. Mircea Gavrilã alpolgármester véleménye, hogy a nyári vakáció immár beköszöntött, és mindenkinek látnia kell az idei pihenési kínálatot.
A vásáron valóban sok a látnivaló. Az egyik rangos kolozsvári vállalat, a Jolly Contor Impex Kft. tulajdonosa, Koós Ferenc lapunknak bevallotta, hogy minden vásáron jelen voltak, sôt idén országszerte már hat másik kiállításon vettek részt. "Számunkra télen van vakáció, és ilyenkor, nyáron dolgozunk" — summázta a sokat eláruló tényeket.
Ma 11 órakor a vásár konferenciatermében a kulturális turizmus elôsegítésérôl tartanak tanácskozást. Az ötödik Vakáció és elsô Hotel&Catering kiállítás június 1-ig 10 és 18 óra között várja látogatóit.
Milliárdos egészségbiztosítási járulék-befizetések, még több milliárd adósság a biztosítópénztár felé, ártérített gyógyszerek kiváltása közötti különbség áprilisban és májusban, az adós nagyvállalatok nyilvánosságra hozása — ezeket a fôbb témákat részletezte tegnapi sajtóértekezletén Daniel Horvath, a Kolozs Megyei Egészségügyi Biztosítópénztár sajtószóvivôje.
Márciushoz viszonyítva valamivel jobb hónapot "zárt" áprilisban a megyei egészségügyi pénztár, ugyanis a biztosítási alaphoz való hozzájárulás 5,59%-kal nôtt. Míg márciusban 140,33 milliárd lejt fizettek be az említett alapba, áprilisban ez az összeg meghaladta a 148,17 milliárd lejt. De szintén növekedés jellemezte az adósságokat is, amelyek összege április végén elérte a 648,65 milliárd lejt, a március végi 623,65 milliárdhoz viszonyítva. Jelenleg 62 vállalat adóssága haladja meg az 1 milliárdot, és 18 379 járulékfizetônek van 1 milliárd lej alatti tartozása a biztosítóval szemben, mondta Daniel Horvath.
Az országos biztosító 264,41 milliárd lejt utalt át az áprilisi kifizetésekre, amelyek tartalmazták a gyógyszerek, az egészségügyi programok, a kórházak utáni körbetartozás bizonyos összegû részletét is. A szolgáltatókkal kötött szerzôdések és kiegészítô iratok szerint a biztosítónak például 2003-ban 102,02 milliárd lejt kell kifizetnie a háziorvosoknak, az összegbôl április végéig 29,8 milliárdot törlesztett, a májusra esedékes részlet pedig 6,96 milliárd lej. A pénztár kimutatásából kiderül, hogy ingyenes és árkedvezményes gyógyszerekre 227,33 milliárd lejt szánnak ebben az évben, a májusra tartozott összeg meghaladja az 58,85 milliárd lejt. A pénztár szintén táblázatban érzékeltette, mennyire megnôtt a gyógyszerkiváltás az elmúlt hónappal szemben. Míg áprilisban 10 072 vényt állítottak ki 8 839 biztosítottnak, május elsô felében ez a szám 25 703 volt, 22 783 biztosított személy számára. Áprilisban a felírt orvosságok értéke 5,72 milliárd lej volt, május elsô felében pedig 11,04 milliárd lej. Daniel Horvath elmondta: nem tudják megoldani azt az igényt, hogy elôre közöljék az ingyenes és ártérített orvosságot kiadó gyógyszertárak jegyzékét. Tudomásuk szerint a hónap elsô két hetében mintegy 100 gyógyszertárhoz fordulhattak az érintettek.
Mivel egy ideje a különbözô minisztériumok nyilvánosságra hozták az állami költségvetésnek és egyéb kötelezô alapoknak hatalmas összegekkel tartozó vállalatok jegyzékét, ezt a lépést az országos biztosítópénztár is megtette. Sajtóközleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a pénztár (CNAS) honlapján megtalálhatók a nagy adós vállalatok, és ezáltal a munkavállalók is ellenôrizhetik, milyen mértékben fizeti utánuk munkaadójuk a kötelezô egészségbiztosítást. A járulékbefizetés fontosságát szintén sajtóközleményben közölte az országos biztosító, arra figyelmeztetve, hogy az elmaradt járulék az orvosi szolgáltatások csökkenését vonja maga után.
Kolozs megyében az egészségbiztosító pénztár legnagyobb adósai a következô vállalatok: sodronyipari vállalat (tartozása meghaladja a 117,75 milliárd lejt, befizette azonban az alkalmazottak fizetésébôl levont járulékot); nehézgépgyár (48,77 milliárd, és nem törlesztette a munkavállalók keresetébôl levont járulékot sem); Unirea vállalat (16,92 milliárd), Mininvest (27,18 milliárd), Armãtura (1,53 milliárd, de kifizette az alkalmazottak keresetébôl visszatartott járulékot és ennek kamatát).
címmel végzett tanulmány eredményeit mutatták be csütörtökön délben a kolozsvári Európa Házban. A sajtóértekezletet követôen a dokumentum bemutatására került sor, amelyen helyi hivatalos személyek és médiaintézmények vezetôi vettek részt. (Részletek a 4. oldalon)
Tegnap 18 órakor az Ifjúsági Házban felavatták a Reménység Hangja Rádió kolozsvári fiókját. Az ünnepségen számos román közéleti személyiség volt jelen. Az Audiovizuális Tanácsot Ion Coroiu területi felügyelô képviselte.
Az Adventista Világrádió részét képezô Reménység Hangja Rádió 1994-ben indult, és jelenleg több mint húsz városban sugároz. Konstancán, Brassóban, Temesváron és most már Kolozsváron is saját frekvenciával rendelkezik. A rádió igazgatója Daniel Thomas, területi igazgatója pedig Szentgyörgyi Ibolya. A rádió már május 26-a óta sugároz Kolozsváron a 88,3 MHz frekvencián, naponta 15–17, illetve 21–3 óra között. A magyar nyelvû adások — 16–17, illetve 22–23 óra között — gerincét tematikus és élô mûsorok fogják alkotni (egészségügy, család, kereszténységtörténet stb.)
Százhúsz évvel ezelôtt több bukovinai faluból indultak útnak székely családok, hogy Magyarország legdélibb csücskébe, az Al-Duna mentén telepedjenek le. Itt három faluban, Székelykevén, Hertelendyfalván és Sándoregyházán találtak otthonra, a jobb életlehetôségek reményében. A két emberöltô távlatából az egykori kivándorlók ôsei az évfordulót a mai Kárpát-medence három országán áthaladó kerékpártúrával szeretnék emlékezetessé tenni, hangzott el tegnap délelôtt azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Heltai Alapítvány vendégeiként Rancz Károly, a Pancsovai Petôfi Kulturális Egyesület elnöke, illetve Dani Ernô és Dani Zoltán, a TINET ifjúsági klub vezetôi tartottak.
A vajdasági vendégek magukat al-dunai, bukovinai székely magyarként határozták meg, akik ma is hûséggel ôrzik elôdeik hagyományait és hitét. Azt is elmondták, hogy Székelykevén mûködik a Vajdaság talán egyetlen színmagyar oktatási intézménye, ahol nyolcadik osztályig folyik magyar nyelvû oktatás.
Az 1400 km-nyi biciklitúra törzsgárdáját a 10–15 fônyi vajdasági székely fiatal jelentené, akik busszal utaznak majd Mádéfalvára, a kerékpártúra indulási helyére. Innen a Békási szoroson át öt bukovinai falut látogatnának meg, majd Erdélybe visszakanyarodva, Szatmárnémeti érintésével átlépnek Magyarországra, és onnan déli irányba, hazafelé haladnának. Pilich László a Heltai Alapítvány részérôl elmondta, hogy folynak az egyeztetések a bukovinai fogadtatásról azokban a falvakban, ahol ma már csak románok laknak.
A július 24-én induló csapat soraiba várja mindazokat, akik rövidebb-hosszabb idôre részt vennének a rendezvényen. A végcélt, Székelykevét augusztus 10-én érnék el. További információk a dania@ptt.yu e-mail címen.
Idén a magyarországi testvériskolával együtt ünnepelaz Apáczai Csere János Líceum.
A bajai Eötvös József Fôiskola Gyakorlógimnáziuma mintegy kilencven fôs küldöttsége érkezett Kolozsvárra.
Gyurka Elôd felvétele.
(A rendezvény programját a 2. oldalon közöljük)
NÉVTANI ÉS NYELVTÖRTÉNETI KONFERENCIÁT szerveznek a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem nyelvészeti doktori iskolái május 30–31-én a Bölcsésztudományi Kar (Horea út 21.) Popovici termében. Pénteken du. 4 órától a két egyetem oktatói a debreceni és a kolozsvári nyelvészeti kutatásokról tartanak elôadást, szombaton reggel 9 órai kezdettel névtani, délután fél 4 órától pedig nyelvtörténeti elôadásokat hallgathatnak az érdeklôdôk.
ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELÉT TARTJA az RMDSZ kül- és belmonostori szervezete május 30-án, pénteken du. 6 órától, a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.
JÁTSZÓHÁZAT SZERVEZ gyermeknapra a monostori unitárius egyházközség május 31-én, szombaton de 10 órától, a Kossuth Lajos utca 18. szám alatti gyülekezeti termében. Lesz bábszínház, és közös foglalkozás várja az 5–14 év közötti gyermekeket.
GYERMEKEK A GYERMEKEKÉRT címmel a Mozgássérültek Védô és Segítô Egyesülete (székhely: Farkas/Kogãlniceanu utca 8.) május 31-én, szombaton de. 10 órától gyermeknapi ünnepséget rendez az Ortodox Püspökség dísztermében (Avram Iancu tér 18.), a kolozsvári gyermekpalota kis mûvészeinek részvételével. Tombola és sok-sok meglepetés várja a kis mozgássérült gyerekeket.
TOMPOS OPRA ÁGOTA festészeti kiállítása nyílik meg május 31-én, szombaton de. 11 órakor a Kolozsvár- Külsô református Egyházközség Gy. Szabó Béla Galériájában (Fôtér 23.).
GYERMEKNAPRA, június 1-jén ünnepséget rendez az Expo Transilvania Rövidnadrágos csillagok címmel 4–12 év közötti, nehéz, hátrányos családi környezetben élô gyerekeknek, kiállító komplexumának elôterében. Az ünnepség de. 11 órától kezdôdik, és sportrendezvények, elôadások, diszkó, szabadtéri hangverseny szerepel mûsoron a Corifeum cirkusz és az O-Zone együttes részvételével.
A péntek délutáni rendezvények 4 órakor kezdôdnek a díszteremben, a XI. A osztályos tanulók Curat Caragiale! Parol! címmel román nyelvû mûsort mutatnak be (irányító tanár: Munteanu Maria); Vers vagy te is címmel a magyar katedra tanárnôi szavalóversenyt szerveztek a IX–XIII. osztályosoknak (28-as terem), az iskola tanítói pedig ugyanezzel a címmel az V–VIII. osztályosoknak (34-es terem), ami szintén du. 4 órakor kezdôdik. Az Info-teremben bemutatják a multimédiás pályázati munkákat, a tornateremben gombfoci-bajnokság zajlik majd (Tôkés Szondi Edit és Mihály Béla tanárok vezetésével). Az udvaron megkezdik a X. C osztály szervezte Túra-tortúra akadályversenyt az alsó tagozatosoknak és a Molnár Zsolt, Poszet Szilárd, Sós Sándor szervezte akadályversenyt az V–XII. osztályosoknak. Délután 5 órától labdarúgó és kosárlabda mérkôzések zajlanak. A díszteremben du. 5 órától Samuel Beckett Emberi vágyak és Jövés-menés címû mûveinek feldolgozásából készült színi elôadást mutatják be a IX. A, X. A, B és XI. C osztályosok, Salat Zakariás Csaga rendezésében. Ugyanitt este fél 7 órától a bajai Eötvös József Fôiskola gyakorló iskolájának mûsorát tekinthetik meg a nézôk. Este fél 8 órától az udvaron Al-Kassas Izabella és Báthori Gabriella irányításával modern táncot mutat be a IV. és VIII. osztályosok tánccsoportja. Este 8 órától buli a VIII–XIII. osztályoknak és véndiákoknak.
Szombaton reggel 9 órakor Deák Árpád történelemtanár vezetésével megkoszorúzzák a Házsongárdi temetôben Apáczai Csere János sírját. A 44-es teremben a sakkbajnokság döntôjét játszák majd, az udvaron pedig ugyanebben az órában a Kóréh Barna elhunyt tornatanár emlékére kiírt labdarúgó-kupa döntôje zajlik, a belsô udvaron pedig a tanár-diák röplabda és tanár-diák kosárlabda mérkôzésre kerül sor fél 10, illetve 10 órától. Délután 4 órakor kerül sor az Apáczai Napok záróünnepségére, amit áhítattal kezdenek, utána pedig kiosztják az iskola különbözô díjait. Közremûködik az iskola énekkara, Balog Annamária karvezetô tanár irányításával. A BUHU színjátszókör Paul Pürtner: Bárki úr címû színjátékát adja elô, Kötô Áron rendezésében (irányító tanár: Tôkés Erika).
A városnegyedi iskolák némelyike — a belvárosi iskolák példájára — elhatározta: meghonosítja az iskolájukban zajló tevékenységeket bemutató iskolai napokat. Így a David Prodan Iskola (volt 28-as) magyar tagozata május 31— június 1-jén A barátság jegyében hétvégén mottóval megrendezi iskolájuk napját, amire a Ion Agârbiceanu Iskola (volt 5-ös) magyar tagozatát is meghívta. Szombaton reggel 9 órától kezdôdik a rendezvény, az ünnepélyes megnyitó után a gyerekek táncokat, jeleneteket mutatnak be, kórusuk énekkel szórakoztatja a jelenlévôket. A sportrendezvényeken a fiúk fociznak, a lányok különbözô labdajátékokon vesznek részt. Ezzel párhuzamosan zajlanak majd a vetélkedôk: Ki mit tud? verseny, sakkverseny, számítógépes játék-vetélkedô, rajzverseny, mesemondó verseny, a kisebbeknek Játszóházat rendeznek, benne ügyességi játékokkal. A délelôtti rendezvények teaházzal végzôdnek, majd délután 2 órától a versenyek ünnepélyes eredményhirdetése után bulit tartanak. Ekkor mutatják be a III. D és IV. D osztályos tanulók szerkesztette iskola lapnak, A mi világunk-nak a 2. számát is. A hét végi rendezvény június 1-jén, szombaton reggel 9 órakor induló gyalogtúrával ér véget. Ezt kár volna kihagynod! — vallják a szervezô tanárok, tanítók és iskolások egyaránt.
XI. ORSZÁGOS FÚVÓSTÁBORÁT szervezi július 27. és augusztus 10. között a rétyi Pro Musica Zenei Alapítvány, fúvós hangszeren játszó tanulók és ifjak számára. A táborban fuvola, oboa, klarinét, fagott, szoprán, alt és tenor szaxofon, alt és vadászkürt, toló és billentyûs harsona, trombita, szárnykürt, tenor és bariton kürt, F és B tuba, ütôhangszerek és külön csoportban furulya oktatás folyik, szaktanárok irányításával. A szervezôk június 15-ig kérik a jelentkezôk számának közlését külön hangszerenként feltüntetve, a következô címre: Pro Musica Zenei Alapítvány, Réty 4040, Iskola utca 433, Kovászna megye. Telefon: 0267/373-814, délután: 0267/373-728.
*
Az EMT idén is megszervezi hagyományos Számítástechnikai Táborát középiskolás diákok számára. A tábor helyszíne: Kolozsvár, idôpontja augusztus 25–30. Témakörök: adatbázis programozás, internet programozás, sokszínû grafika Pascalban, feladatmegoldó mûhely, honlap szerkesztés. A diákok jelentkezését június 30-ig várják. Telefon: 0264/190-825, 0264/194-042, e-mail: emt@emt.ro, programszervezô: Kovács Enikô, eniko@emt.ro.
Szerda délután a Római Katolikus Nôszövetség zsúfolásig megtelt Szentegyház utcai székházában a Szent Raffael Kör szervezésében megnyílt Fodor Sándorné Nagy Éva akvarell kiállítása.
Az eseményen Németh Júlia mûkritikus elemzését Lészai Bordy Margit olvasta fel. Ebbôl kiderült, hogy Fodor Éva képein a tájak, virágok, emberek, a Székelyföld és Kalotaszeg színei egyetlen szándékot, a harmónia keresését szolgálják, és mellôznek minden zavaró tényezôt. A mûvésznô, annak ellenére, hogy tisztában van a zord valósággal, azzal, hogy manapság nem divatos a szépség, mégsem hajlandó lemondani errôl. Finom színözönével létünk negatív velejárói ellen harcol, festményeibe drámaiságot olykor csupán a Hargita színei kölcsönöznek.
A tárlatnyitáson, amelyet megtisztelte jelenlétével Ludányi-Horváth Attila magyar konzul, az ide illô hangulatot erôsítette a Guttman Mihály által irányított zenelíceumi együttes (Sinkó Ilka, Kovács Emese, Molnár Róbert, Zágoni Elôd) fellépése, és a Hertz Péter által elôadott operaária (zongorán kísérte Magyari Zita).
A közgazdasági brassais diáklap legfrissebb száma meglepô vezércikkel indul, amelynek címe: Kell-e még magyar nyelvû közgazdasági osztály?
Ebbôl kiderül, három évnyi fennállás után most veszélybe került a közgazdasági jellegû oktatás, miután "az igazgatóság és a tantestület úgy döntött, hogy jövôre nem indít közgazdasági osztályt a Brassaiban. Helyette egy humán osztályt szándékoznak indítani, hasonlót ahhoz, amelyet nemrég szüntettek meg". Az okokat csak találgatni lehet, de a káros következmények már elôre láthatók: szinte csírájában tapossák el azt a kevéske anyanyelvû gazdasági oktatást, amelynek egyre nagyobb létjogosultsága van mai világunkban.
A diáklap alaptémája a jövôkép, errôl több rendben is cikkeznek a fiatalok. De akadnak más témák is: a munkaerôpiac, a befektetési alapok, a faipar privatizációja, az Unitárius Egyházi Gyûjtôlevéltár története, a bizalom szerepe a gazdaságban, reklám és jövôkép, kis- és középvállalatok perspektívái, a fotózás, sikeremberek stb. Többek között riport készült az Ötödik kolozsvári autóvásárról, interjú Roska Tamással (budapesti számítástechnikai kutató és tanár), Somai Józseffel (az Iskola Alapítvány ügyvezetô igazgatójával).
A Brassai-hét záróeseményei közé tartozott a múlt héten az iskola legújabb évkönyvének bemutatása is. A 127 lapos kis kötet a tanintézet 2001/2002-es munkájának tükre. Az iskola történetének többnyelvû (magyar, román, angol) bemutatása után három nagyobb tömbbe illeszkedik közölt anyaga.
A Dolgozatok fejezetcím alatt öt tanár tudományos jellegû értekezését olvashatjuk. Dr. Fazakas István a Norma Regia (1781) címû tanügyi törvény elôírásait mutatja be, Simon Gábor az iskola fizikai szertárának történetét vázolja fel, dr. Málnási Ferenc pedig az egykori Unitárius Kollégium és utódintézményei magyartanárait veszi számba, közel 40 oktató munkásságát jellemzi néhány sorban. A legnagyobb visszhangra talán Zsemlyei Borbála írása számíthat: 56 pontos kérdôív alapján elemzi a Brassai diákjainak magyar nyelvi kompetenciáját, vagyis azt, hogy mennyire beszélnek helyesen a fiatalok. Eredményei megdöbbentôek. Újvárosi Tamás készülô disszertációjából nyújt ízelítôt: a Keleti-Kárpátok faiparának kialakulását követi nyomon.
Az elmúlt tanév eseménynaptárát beszámolók követik: Iszlai Enikô, Kiss Anna, Nagy Emese Mária, Kocsis Ildikó, Kováts Ildikó, Gaal György tanárok adnak hírt a sikeresebb köri tevékenységekrôl, tanulmányi kirándulásokról, pályázatokról, valamint a vizsgaeredményekrôl. Kósa Mária igazgató két tanévzáró beszédét közli.
Az évkönyv legfontosabb része az Adattár. Ez adja a lényegét e kiadványnak: megôrzi a tanárok és diákok névsorát az utókor részére, sôt a diákok tanulmányi eredményét is. A Brassainak a múlt tanévben 36 nappali és 19 estis osztálya volt, az utóbbiakból 14 román, 5 magyar tannyelvû. Az I–IV. elemi osztályokban 201-en, az V–VIII-ban 295-en, a IX–XII. líceumi osztályokban 369-en, tehát a nappali tagozaton összesen 865-en tanultak. Az 505 estisbôl 119-en jártak magyar osztályokba. Úgyhogy az iskola teljes diáklétszáma 1370 fôt tett ki. E diákok oktatásán 96 tanár és tanító munkálkodott, közülük 32-en megszerezték az I. fokozati besorolást. A nem oktató alkalmazottak száma 25. Zsizsmann Anna Mária könyvtárosi jelentésébôl kiderül, hogy az iskolai könyvtárnak 2001 januárjában 27 849 kötet volt az állománya, s ez egy év alatt mindössze 499 kötettel gyarapodott. S csak 43 megvásárlására jutott pénz, a többi 456 kötet adományként került a polcokra. A beiratkozott 830 diákolvasó a tanév folyamán 8728 kötetet kölcsönzött ki.
Az évkönyvet az iskola életét tükrözô nyolc színes fénykép zárja. Megjelentetését a Secpral Pro Instalaþii cég támogatta.
Gergely Gyula
Az 1557-ben alapított kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve a 2001–2002-es tanévre. Szerkesztette: dr. Gaal György. Kolozsvár, 2003.
A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Anyanyelvi Konferencia kéthavi folyóiratának legújabb számában Komlós Attila tanulmányát olvashatjuk a kisebbségi lét mindennapi küzdelmeirôl. Gortvay Erzsébet szellemi honfoglalásról ír Kárpátalján, Pomogáts Béla pedig a Magyar Kultúra Napján a Himnusz megalkotását méltatja. Más írások: Egy kísérlet elé (Komlós Attila), Vízumköteles irodalom? (Gergely Tamás), Lehetünk-e egyenlôk? (Kántor Lajos), "...ezerszer jaj a nyelvehagyottnak"? (Beregszászi Anikó), Zsephoki (Cséka György), A kisebbségi nyelvváltozatok esete a hivatásos nemzetôrökkel (Csernicskó István), Riszálás megy irodalmi focipályán (Fekete J. József), Egy helyettes irodalom felé (Kovács Imre Attila), Létezik-e Kárpátaljai Irodalom, és ha nem, akkor miért van mégis? (Lengyel Tamás), Irodalom, a magasban (Málnóczi Márk), A mostohagyerek vacsorája (Simándi Ágnes), Ismeretlen ismeretlenek (Szénási Miklós), Vissza Csokonaihoz (Szunyogh Szabolcs).
Emlékeim bugyrában lapul egy régi, nem mindennapi történet egy furán viselkedô farkasról, amilyennel az erdôt járó erdész, vadász csak ritkán találkozik. A farkas majd’mindenki által ismert ragadozó, nép- és gyermekmesék negatív hôse (Piroska és a farkas, A farkas és a bárány stb.). Távol áll tôlem a szándék, hogy részletes monográfiát adjak az általam egyébként kedvelt, a kutyával rokon farkasról, csupán a történet követeli, hogy viselkedésérôl olyan tulajdonságokat említsek meg, amelyeket kevesen ismernek. Erdészként sokszor találkoztam farkasokkal: kölyökfarkasokkal, "akiket" anyjuk cserben hagyott, mérgezett farkassal, csapdába esett farkassal, magányos és falkában kószáló farkassal, de történetem hôséhez hasonlóan viselkedô farkast soha nem láttam. A farkas lusta állat: ha a vadcsapáson keresztbe tett farönköt úgy helyezem el, hogy a talaj és a rönk között csak annyi rés maradjon, hogy a farkas hason csúszva átkúszhat — oda állítom fel a csapdát —, a farkas soha nem veszi magának a fáradságot, hogy átugorja a farönköt. Ha odujában a kölykeit szoptató farkast felriasztjuk, gyáván elszalad, cserben hagyva kölykeit. Ám kíváncsi lény, a számára szokatlan erdei épület vagy színes lobogó, a csapdának kitett juh egy labirintusszerû sövényépítményben mind olyan eszköz lehet, amivel a farkas könnyen rászedhetô. Számos más bizarr viselkedését is említhetném, de történetemhez ezekre a továbbiakban nincs szükség.
A nyolcvanas évek elején, jó borsos áron, sikerült szert tennem egy ôzbak elejtéséhez szükséges engedélyre, hogy részben enyhítsem az aranykorszak ínséges, fôleg hústalan, hosszú hónapjainak gondjait. A vadászengedélyben feltüntetett erdôtér Sárd, Egeres és Szentpál térségében volt, ahol majdnem négyezer hektárnyi, fôleg tölgy- és vegyes állományú, különbözô korú, összefüggô erdôk kínáltak ideális létteret ôznek, vaddisznónak, nyúlnak, rókának, más számos, kisebb emlôsfélének — és természetesen a farkasnak is.
Szentpál térségében akkoriban az erdôkerülô Horvát Vazul, egy nyugdíjazáshoz közeledô, fürge, apró, nyápic emberke volt. Kitûnô ismerôje fának, vadnak egyaránt. Megkértem, figyelje erdôjáráskor az ôzek által kedvelt és gyakran látogatott tisztásokat, hogy alkalomadtán egy jó nagy testû bakot lôhessek, és mindezekrôl telefonon vagy személyesen értesítsen.
Az erdôkerület júliusi értekezletén aztán Horvát bizalmasan közölte, hogy a sárdi völggyel határos erdôtérben, az egyik nehezen megközelíthetô tisztáson, délutánonként többször is látott egy nagytestû bakot, amit csali ôzsíppal könnyen becserkészhetnénk, és lelôhetnénk. Megegyeztünk, hogy már másnap találkozunk a helyszínen, a Kistölgyesi forrásnál, ahonnan már csak egy kôdobásnyira van a szóban forgó tisztás. Motorkerékpárommal délután 3-kor érkeztem a forráshoz, Horvát már várt rám. A kerékpárt elrejtettük egy bokros részen, és gyalog tettük meg a kilométernyi utat a tisztásig. A nyár derekán voltunk, utunk egy ányas szálerdôn vezetett át, a puha avaron könnyû volt a járás. Közben megbeszéltük a teendôket: Horvát a tisztás keleti sarkában az erdôszélen helyezkedik el, és ha észlel valamit, akkor szarkát utánzó cserregéssel jelez, hogy figyeljek rá, és ô majd néma jelekkel figyelmeztet a helyszínre érkezô ôzre. Én a tisztás közepén egy kivágott terebélyes tölgy tuskójából újrahajtott sarjak alkotta bokorban helyezkedtem el. Jobb leshelyet, takarást el sem képzelhettem volna, leültem háromlábú vadászszékemre, és messzelátóztam a térséget. Délután öt óra volt, a tisztást körülölelô tölgyfák árnyai már hosszúra nôttek, a Nap fénye is halványodott, sugarai még ontották a meleget, de a délutáni enyhe szél jelezte, hogy közeleg az alkony. Én a bokor takarásában idônként meg-megfújtam az ôzsípot, amit egy német vadásztól kaptam egy sikeres ôz lelövése örömére. Ez a síp hûen utánozta az ôzsuta kéjes, szerelmes hangját, amivel nászra hívja párzás idején a bakot.
Egyszer csak hallom Horvát szarkát utánzó cserregését. Óvatosan felállok ültömbôl, lassan megfordulok, hát, mit látnak szemeim: tôlem alig méternyire, még a halvány mimikri-sávokat viselô, sötétebb apró foltokkal a hátán, apró aganccsal a buksiján, nagy fényes szemekkel, nedves, fekete orral, szimatoló fejtartással egy bakocska kémleli bokromat, ahonnan a suta hangját vélte hallani. Lenyûgözô volt a látvány, testközelben lenni egy bájos, tapasztalatlan, kíváncsi állattal! Hogy ne zavarja köreimet, halkan köhintettem, mire mintha áramütés érte volna, nagyot szökkenve északnak vette útját, hetykén mutogatva farának apró fehér tükrét. Néhány perccel ezután, még állva, ösztönösen nyugatra pillantottam. Tôlem mintegy háromszáz méterre látom, hogy valami világosbarna, kutyához hasonló, nagytestû állat vágtat felém a gyorsvonat sebességével. Hirtelen vállhoz emeltem puskámat, és célba vettem a közeledô ismeretlen lényt.
Úgy tíz méternyire lehetett, amikor kiléptem a takarásból. A farkas — mert az volt, "akit" a sípommal magamhoz csaltam — abban a pillanatban, amikor meglátott, ijedtében olyan nagyot fékezett, hogy mellsô lábaival nyomot hagyott a füvön. Néhány métert még csúszva, szemében a döbbenet, a kétségbeesés, az ádáz ellenségétôl, az embertôl való szörnyû félelem tükrözôdött. Megpróbált villámgyorsan megfordulni és elmenekülni, amikor én meghúztam a ravaszt. Nagyot bukfencezve, kétségbeesett, artikulálatlan hangot adva rogyott össze a füvön. Látva, hogy mozdulatlan, odamentem hozzá. Fakó bundája vedlett volt, és kócos szôrcsomók éktelenkedtek hatalmas testén. Dermedt szemének ködös tükrében és a közeledô naplemente visszaverôdô fényében a tisztást övezô erdô fáinak sötétzöld koronáit láttam, mint egy tragédia néma tanúit, amikor a mindenható ember elpusztít egy valójában ártatlan teremtményt.
Sípom hangja, a remélt ôzsuta vélt hangja csapta be farkasomat, tévedéséért azonban nagy árat fizetett. Számtalan vadászkalandom közül ez a történet még ma is kísért, és ha visszagondolok rá, attól félek, hogy egyszer majd lakolni fogok tetteimért!
A hatalom által tudatosan erôltetett, nem anyanyelven tanított földrajz "eredményeit" — minthogy a fiatal nemzedékek az erdélyi magyar helyneveknek, földrajzi neveknek csak egy részét ismerik — gyakran "élvezhetjük" a hazai magyar sajtóban, rádióban, tévében. Ennek egyik "gyöngyszeme" a Szabadságban május 22-én felbukkant, a magyar nyelvben nem létezô Sziméria (Vita a Gyár utcai…, 5. old.). E település magyar neve ugyanis Piski. Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza címû munkájának harmadik kötetébôl megtudhatjuk, hogy 1276-ban, nevének elsô ismert említése Pyspuki ("terrarum episcopalium […] in Comitatu Hunod Pyspuki […] iuxta Strig" ’a [Marosba torkolló] Sztrigy melletti Pispüki püspöki föld, birtok Hunyad megyében’. 1341-ben Pispiky ("villas episcopales […] Pispiky" ’püspöki falvak’). Az erdélyi püspök birtoka volt, amelyet tulajdonosa 1276-ban a káptalannak adott cserébe. 1341 elôtt Tamás erdélyi vajda elpusztította. 1342–82-ben Pyski. A mai név a ’püspöke’ jelentésû, kezdeti Pispiky vagy Pispüki helynévbôl egyszerejtéssel alakult.
A mai püspök a korabeli névvel egybevetve az ómagyar korban bekövetkezett hangfejlôdést is tükrözi. Láthatjuk — az egyéb változatoktól eltekintve —, hogy a hangképzés helyének eltolódása, a labializáció elôtt az ü elôzménye az i volt. Az egykori ü pedig egy fokkal nyíltabbá válva, ö lett. Magyarországon az elsô püspökök többsége német volt, így a szó valószínûleg a németbôl került a magyarba. A kezdeti magyar szó piskup lehetett. Ebbôl hangátvetéssel és hangrendi kiegyenlítôdéssel pispükpispëk, majd püspök lett.
Piski egyébként a szabadságharc egyik csatájáról nevezetes. 1849. február 9-én a Sztrigy fölötti piski hídnál Bem apó serege fényes gyôzelmet aratott a Puchner tábornok által vezetett császáriakon. Az itt állított emlékoszlopot 1919-ben a "nagy mûveltségû" megszállók lerombolták. E híddal kapcsolatban a Piski név Kolozsvárt is elôfordult. Az idôsek még emlékeznek a Pata és a Heltai utca, valamint a Györgyfalvi út találkozásánál folyó Cigánypatak fölött a XIX. század végéig, a patak csatornába bújtatásáig létezô Piski hídra. A három utca sarkán az idô tájt három kocsma volt, ahonnét a kijövô hetvenkedô, hôsködô részegek, környékbeli fiatalok gyakran összeverekedtek. Jómagam az 1940-es, de az 1950-es években is nem egyszer hallottam apámtól, az ô barátaitól, ismerôseitôl az akkoriban kisebb nézeteltérések esetén gyakran elhangzó tréfás mondást: "Találkozunk a piski hídnál!", "Majd a piski hídnál!", amihez kimondatlanul hozzáértették, hogy ott rendezik a vitás kérdést. Szabó T. Attila szerint e név nyilvánvalóan Bem apó 1849. évi gyôztes piski csatájára utaló tréfás névadás eredménye volt. Ugyanô lejegyezte, hogy 1957-ben is az autóbusz jegykezelôi Piski hidat, románul Podul Piskit kiáltottak a Pata utca elején lévô megállónál.
A román Simeria a magyar Szent Máriából való. Föltehetôen Szûz Mária volt az egykori falu védôszentje.
Hallom, hogy zaklatják a ferencesrendi Böjthe Csaba atyát, aki háromszáznál több kallódó gyermeknek teremtett iskolát, elfogadható otthont Déván és Szászvárosban, no meg lehetôséget arra, hogy a társadalomnak hasznos tagjává válhassanak. Viszont azt tapasztalom, hogy azokat az államvallású atyákat, akik a fülük botját sem mozgatják, hogy a rászoruló gyermekek a segítségére siessenek, vagy azokat az atyákat, akik az utcára, a közszállítás jármûveire küldik koldulni gyermekeiket, nem háborgatja senki. Sôt, azt is tapasztalom, hogy a szocialista beállítottságúnak mondott kormány sem tépi szét nagy igyekezetében a láncot, hogy legalább azt, annyit megtegyen ezekért a gyermekekért, amennyit Böjthe atya megtesz. Igaz, a kormányt még Emma Nicholson bárónô sem kérdezi meg, például, hogy miért egyetlen ferencesrendi atyának meg kiváló és önfeláldozó segítôtársainak kell megtenniük azt, ami erre szakosodott és államilag támogatott intézmények dolga lenne. Mint ahogy azt sem kérdezi senki, hogy az államilag túltámogatott egyház szolgái vajon miért nem követik Böjthe atya csodálatos példáját. Mert ez így van, fölmerül a gyanú: vajon nem innen fúj a szél? Vagyis afelôl, hogy a Böjthe atya teremtette ritka szép példa árnyékot vethet az államilag olyannyira támogatott egyházra és egészen mással elfoglalt atyáira...? Mert mitôl serkentek föl most egyszerre a különben jól szundikáló ellenôrök, akik még véletlenül sem buzgólkodnak az állami intézmények környékén? És vajon miért találják úgy — nagy-nagy buzgóságukban és gondosságukban —, hogy Böjthe Csaba szeretetotthonában és iskolájában zsúfoltság van! Vagy talán az államilag fönntartott intézményekben netán a kelleténél több fölös hely támadt volna ettôl, mert a "konkurencia" — vagyis Böjthe atya — elcsábította tôlük a klienseket? Akkor vajon mitôl van mégis az, hogy például Kolozsvár utcái tele vannak koszos-rongyos, kallódó gyermekekkel, nem lehet fölszállni közszállítási jármûre, hogy ne jelenjen meg fél percen belül egy-egy veszettül éneklô, anyátlan-apátlan árva? Óhatatlanul fölvetôdik a kérdés: vajon az arra illetékesek megtettek mindent, ami amúgy is feladatuk lenne, hogy az utcára került nyomorgó és kallódó gyermekeknek — még ha kicsit zsúfolt is — emberhez méltó otthont biztosítsanak? Mert ha igen, akkor talán jogosan kutakodhatnak még ott is, ahol az égvilágon semmit sem tettek!
Igaz, a kolozsvári tanács mindig "megteszi" a magáét: majdnem minden évben rendeletben tiltja meg a koldulást a város területén! A jelek szerint ezzel az ügyet el is boronálta. De ettôl még, ahogy kitavaszodik, a város utcáin, közszállítási jármûvein meg mindenütt hemzsegnek az — enyhén szólva — maszatos gyermekek, de többnyire olyanok is, akiknek markába már beleférne a szerszám is, aztán egyre több a moldvai tájszólásban szónokló ember is, aki beteg gyermekeinek gyûjt támogatást (abban az országban, amelyben — állítólag — minden állampolgárnak, mert biztosított, ingyenes gyógykezelésre van joga)... Ám ezek a többnyire import-koldusok nem olvassák a tanács rendeleteit. Viszont énekelni, azt tudnak, méghozzá meglehetôsen cifrán és rámenôsen. Éppencsak mûködési területükre nem jut egyetlen ellenôr sem — bizonyára azért, mert éppen Böjthe atya szeretetotthonát ellenôrzik...
Azért ellenôreink derék munkájából is csak elôbújik mindig a lényeg! A zsúfoltság és bizonyos engedélyek hiánya mellett, mintegy mellékesen, kiderül a Böjthe atya intézményét illetô valódi ok is: elmagyarosítja az egész vagy félig román gyermekeket! (S ebben az a legnagyobb és legsúlyosabb bûn, ha "visszamagyarosítja" ôket!) Érthetô, ugye? Az ellenôröknek, de fôképpen megbízóiknak az a nagyon fontos: csak ne mentse meg ôket Böjthe atya, ha elvesznek románnak!
Lám, legalább ezen az úton beismerik, amit mi, kisebbségek a bôrünkön éreztünk, olyannyiszor elmondtunk, milyen jelentôsége van, lehet az iskolának az anyanyelv megtartásában! Amit eddig — ha nem is tagadtak —, de az állam nyelve ismerete követelményének fontosságával takartak el, meg azzal a farizeus kisebbség-féltéssel, hogy az állam hivatalos nyelvének hiánya elbarikádozhatja elôlünk a karriereket...
Nos, a leckét tehát tudjuk!
Mi másért tiltanák olyan veszettül — például a csángóknál meg mindenütt máshol a szórványban — az anyanyelvû oktatás visszaállítását, újraindítását, de még a vallásuk gyakorlását is, ha nem attól félnének, hogy az elrománosítás folyamata szenved vele csorbát?
Mi másért nyitnának egy-két román gyermekért is — fôképpen nemzeti kisebbségi területeken — román iskolát, ha nem a folytatás szándékával, az eltervezett bôvítés reményében? És mi másért fogadják be olyan szívesen a megszüntetett magyar osztályok tanulóit még akkor is örömmel, ha túlzsúfoltak a román osztályok.
Azok, akik Böjthe atya szeretetotthonára küldik szaglászó ellenôreiket, bizonyára el sem tudják képzelni — minthogy önmagukból indulnak ki —, hogy az atyát és a hozzá hasonlókat más célok és eszmék is fûthetik! Mint amilyen például a vállalt szolgálat!
Azt viszont tudják — de nagyon jól! —, vedd el az iskolájukat, és... csak idô és türelem dolga, hogy az állandó szálkaként meglévô nemzeti kérdés önmagától végérvényesen és kedvükre megoldódhasson. És végre megvalósulhasson az alkotmányba is belefoglalt, hamis és minden realitást nélkülözô tiszta nemzetállam vágyálma...
A sajtóértekezleten a kutatócsoport nevében felszólaló Mihaela Luþas projekt koordinátor kifejtette: egyelôre csak találgatni lehet, hogy Kolozsvárra milyen hatással lesz az integráció. — Az Európai Unió hallatán jelen pillanatban szinte mindenkinek csak a pénz jut eszébe. Szerintem nem csak az anyagi javak, a különbözô segélyek és vissza nem térítendô kölcsönök szempontjából kell tekinteni a különbözô európai intézményekre — fejtette ki Mihaela Luþas. Úgy véli: az európai integráció a napi szokások, a gondolkodásmód megváltozását is eredményezi a polgárok számára. — Mára már olyan dolgok a természetesek, amelyek tizenhárom évvel ezelôtt elképzelhetetlennek tûntek. Észre sem vesszük, és felzárkózunk az EU tagországaiban élô polgárok szokásaihoz — tette hozzá a kutatócsoport képviselôje.
Ugyanakkor bemutatták Dan Luca EU-szakértô Románia Brüsszelbôl nézve címû, a helyi sajtóban megjelent cikkeket felsorakoztató könyvét. Luca egyben a kolozsvári Európa Ház elnöke is, és több évet töltött a kontinens fôvárosának tartott Brüsszelben.
Luca beszámolt arról, hogy szeptembertôl jövô év tavaszáig az EU-t, illetve intézményeinek tevékenységét népszerûsítô kommunikációs kampányt indítanak a helyi választottak számára. — Azt szeretnénk elérni, hogy az önkormányzati képviselôk és a polgármester-jelöltek felfigyeljenek olyan fontos kérdésekre, amelyek az európai integráció elôtt és után egyaránt kihatnak a polgárok életére.
Az eseményen jelen volt Nicolae Pãun is, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Európa tanulmányok karának dékánja is, aki szerint Kolozsvárnak olyan polgármesterre van szüksége, aki a kontinens többi elöljárójának szintjére emelkedik. A dékán nem tért ki arra, hogy a jelenlegi polgármester megfelel-e ennek az elvárásnak. — Az Európa Ház a polgármester-jelöltek monitorizálását tervezi annak érdekében, hogy megállapítsuk: melyik a legeurópaibb közülük — mondta Pãun.
Csütörtökön a Nemzeli Liberális Párt (NLP) és a Jobboldali Erôk Szövetsége (JESZ) helyi vezetôi bejelentették: egyesült a két politikai alakulat.
Horea Uioreanu, az NLP kolozsvári szervezetének elnöke arról számolt be, hogy az errôl szóló protokollumot május 27-én írta alá Marius Nicoarã, a szabadelvûek Kolozs megyei elnöke, a JESZ részérôl pedig Gheorghe Bicher. A dokumentum kimondja: a Varujan Vosganian vezette párt beolvad a liberális pártba, cserébe pedig egy-egy vezetôi tisztséghez jutnak az NLP megyei és városi szervezetében.
Az egyesülés révén Adrian Popa személyében az NLP városi tanácsi frakciója kibôvül.
Az NLP vezetôsége ez alkalommal helyi kérdésekre is kitért. Horea Uioreanu elfogadhatatlannak tartja, hogy Gheorghe Funar polgármester a Máramaros utcában és a Széchenyi téren végzett munkálatok beszüntetésével újabb okot talált a helyi döntéshozó szerv zsarolására. — Egyetértünk a városi költségvetés kiigazításával, de az errôl szóló tanácsi határozat-tervezetet csakis a polgármester terjesztheti elô. Könnyebb zsarolni az önkormányzati képviselôket a munkálatok teljes leállításával, mint reális finanszírozási megoldásokat találni a befektetés megvalósítására — nyilatkozta Uioreanu.
Szerinte Kolozsváron a polgármester által kirobbantott közigazgatási válság a jövô évi helyhatósági választásokig nem oldódik meg.
Mint ismeretes, kedden a polgármester bejelentette: amennyiben a városi tanács (amit egyébként még mindig nem hajlandó elismerni) nem határoz a költségvetés kiigazításáról és városi kötvények kibocsátásáról, leállítják a javítási munkálatokat a Máramaros utcában és a Széchenyi téren. Funar azzal érvel, hogy jelen pillanatban nincs pénz a finanszírozásra.
Az NLP vezetôsége arról is tájékoztatta az újságírókat: átfogó közvélemény-kutatást rendelt meg annak érdekében, hogy felmérjék a politikai alakulat és az esetleges polgármester-jelöltek népszerûségét. Az adatokat az elkövetkezô idôszakban hozzák nyilvánosságra. Bejelentették többek közt azt is, hogy a párt központi vezetôsége elôírta: jövôre a NLP-nek 20 százalékos választási eredményt kell elérnie. — Tudomásunk szerint Kolozs megyében nem lesz nehéz elérni ezt az arányt — véli Horea Uioreanu.
A szenátus plénuma csütörtökön elfogadta a tanügyi törvényt módosító jogszabály tervezetét, amely többek között a hatodik életévtôl kötelezô iskolakezdést, tízosztályos kötelezô oktatást és az érettségi vizsga opcionális jellegét rögzíti.
A képviselôházban azonos formában megszavazott tervezet szerint az érettségi vizsga csak azok számára kötelezô, akik felsôfokú oktatási rendszerben kívánják folytatni tanulmányaikat.
A szenátus egyhangúlag, 114 támogató szavazattal fogadta el a jogszabályt.
A szenátus plénuma csütörtökön jóváhagyta az elkobzott ingatlanok jogi helyzetére vonatkozó bizonyító iratok benyújtási határidejének meghosszabbítását 2003. július elsejéig.
A felsôház ezáltal módosította a 2003/10-es sürgôsségi kormányrendeletet, amely június 14-t jelölte ki a dokumentumok benyújtási határidejének.
A módosító jogszabályt a képviselôház is elfogadta, a következôkben beindul a közvetítési procedúra.
Bûnvádi panasszal fordult a marosvásárhelyi bírósághoz Kincses Elôd ügyvéd, amelynek nyomán egylejes erkölcsi kártérítést követel Mircea Geoanã külügyminisztertôl, annak március 15-én tett kijelentése miatt, amikor Kovács László magyar külügyminiszter társaságában tartott sajtóértekezletén "javíthatatlan revizionistáknak" nevezte a március 14-i kolozsvári fórum résztvevôit.
— Saját nevemben, mint a fórum egyik résztvevôje és szónoka, pereltem be Mircea Geoanã külügyminisztert, hiszen nem lehet megsérteni egy egész fórumot, mondotta Kincses Elôd marosvásárhelyi ügyvéd a Szabadság kérdésére. Tulajdonképpen a fórum valamennyi résztvevôje beperelhette volna ezért a rágalmazásért a külügyminisztert, akkor pedig 1500 ember bûnvádi tárgyalására kellene járnia Geoanã úrnak, így egy jó ideig nem is tudná ellátni külügyminiszteri teendôit. Én tehát mint sértett pereltem be a tárcavezetôt a marosvásárhelyi bíróságon, az alperes ugyanis itt követte el a cselekményt —, folytatta Kincses Elôd.
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a külügyminiszter reagálásáról, amely szerint — a Mediafaxnak adott nyilatkozatából idézve — "egyes magyar etnikumú román állampolgárok nem vesznek tudomást az utóbbi három év változásairól, így 2003-ban használni történelmi ellentmondású kifejezéseket (hivatkozás az Erdélyi Magyar Önkormányzati Tanács létrehozására, szerk.megj.) azt jelenti, hogy az illetôk nem veszik figyelembe az európai valóságot, sem a román–magyar kapcsolatok új légkörét, valamint az SZDP–RMDSZ dialógust", Kincses elmondta:
— A külügyminiszter tehát nem tagadja, hogy ezt a kifejezést használta. A válasz maga a mellébeszélés tipikus példája, hiszen korábban Geoanã azt a nyilatkozatot tette, nem ismerhette az elôzô délután a kolozsvári Farkas utcai templomban magyarul elhangzott beszédek szövegét. A külügyminiszter úgy gondolja, hogy aki másként gondolkodik, mint az SZDP–RMDSZ paktum, az feltétlenül revizionista kell hogy legyen — összegezte Kincses Elôd.
Idén, legkésôbb jövôre liberalizálni kell a benzin árát — jelentették ki egy szakmai tanácskozáson a két legnagyobb olajtársaság, az állami Petrom és a magánkézben lévô Rompetrol vezetôi.
Gheorghe Constantinescu, a Petrom közelmúltban kinevezett új vezérigazgatója szerint az üzemanyag árának Romániában is el kell érnie az Európa többi államában ma jellemzô literenkénti egy eurós átlagárat. Jelenleg átlag 61 eurócentet kell fizetni egy liter üzemanyagért.
A Petrom vezérigazgatója azt is hangsúlyozta, hogy az üzemanyag forgalmazásából származó bevételek 25–30 százalékát a hazai finomítói kapacitás korszerûsítésére, fejlesztésére kellene fordítani.
A Petrom vezetôjének véleményével teljesen egyetértett Dinu Patriciu, az állami társaság jelenlegi legnagyobb vetélytársa, a Rompetrol társaság elnöke. Patriciu szerint az üzemanyag literenkénti árából legkevesebb 15 eurócenttel kellene támogatni a hazai kôolaj-feldolgozókat.
Patriciu emlékeztetett arra, hogy jelenleg egy tonna ólommentes benzin ára a belföldi piacon 837 euró. Ebbôl 500 eurót tesznek ki az adók és az illetékek, a költség és az ár közötti tiszta árrés pedig 146 euró. Ugyanez az árrés Ausztriában 336 euró, Görögországban pedig 366 euró.
A Rompetrol elnöke szerint a hazai kôolaj-finomítói kapacitásba az elkövetkezô két évben legalább 800 millió dollárt kellene beruházni ahhoz, hogy az ágazat vonzó legyen a külföldi befektetôk számára, illetve tevékenysége megfeleljen az Európai Unió elvárásainak.
Gheorghe Constantinescu ugyanakkor bejelentette, hogy júniustól a Petrom emelheti árait, de ez az áremelés nem a termelôk által követelt liberalizáció része lesz, hanem abból adódik, hogy az elmúlt idôszakban az euró rendkívül megerôsödött a lejhez képest, és az állami költségvetésbe fizetett adókat, illetékeket az euró/lej árfolyam alapján számítják ki.
Ezzel szemben kormányzati körök szerint az üzemanyag ára leghamarabb június második felében emelkedhet.
Alig ötven személy jelent meg azon a tiltakozáson, amelyet a Román Humanista Párt (RHP) rendezett csütörtökön Aradon, a Szabadság-emlékmû felállítása ellen, noha a szervezôk legalább ötszáz résztvevôre számítottak.
A humanisták az aradi városi tanács egyik határozata ellen tiltakoztak, amelyben az önkormányzat mintegy kétmilliárd lejt utalt ki egy park létrehozására, ahol a Szabadság-szobrot helyezik el. "Úgy gondoljuk, hogy a szoborcsoportnak az aradi várban van a helye, ahol évtizedeken át állt, nem pedig egy központi parkban. Nem értünk egyet azzal, hogy a polgármesteri hivatal finanszírozza a park kialakítását, míg az 1918-as egyesülés emlékmûvének felállítása érdekében egyetlen lépés sem született", nyilatkozta a Mediafaxnak Lia Ardelean, az aradi RHP elnöke.
A Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezete nemrég Tordára látogatott. Az 1995 augusztusában megalakult magyarországi szövetség célja a Kárpát-medencei magyarsággal való szorosabb kapcsolattartás, a közösségek közötti baráti viszony kialakulása és ápolása, a nemzeti kultúra és a hagyományok ápolása.
A magyarországi vendégek meglátogatták a római katolikus, az unitárius és az ótordai református templomot, majd koszorúkat helyeztek el a magyar honvéd katonák sírjainál. A felállított kopjafa elôtt emlékeztek a Magyar Hôsök Napjára.
Érdeklôdésünkre Pataki József, a Tordai Honvéd Hagyományôrzô Bizottság elnöke elmondta, hogy hálával tartoznak az ötven fôs magyar vendégcsoportnak, akik jelentôs segítséget nyújtottak a sírkert kiépítéséhez és gondozásához. Jövô év októberében, a tordai ütközet 60. évfordulóján a tordai hagyományôrzô szervezet fel szeretné avatni a sírkertet, és ebbôl az alkalomból visszavárják a jeles magyarországi vendégeket.
Az aranyosgyéresi tömbházak gondnokainak munkáját a közeljövôben a helyi tanácsülés által elfogadott bizottság fogja felülvizsgálni. A jelentkezôk sorsáról a hétfôi tanácsülésen döntenek majd. Az új bizottság összeállítása megnyugtathat több lakóközösséget, amelyek fenntartással viszonyultak a gondnokok munkájához.
Andrei Vintilã tanácsos elmondta, hogy az új bizottság tagjainak könyvelôi végzettséggel kell rendelkezniük, ugyanakkor alaposan ismerniük kell a munkatörvénykönyvet. A megalakuló bizottság kidolgozza majd mûködési szabályzatát, amely alapján ellenôriz minden tömbházgondnokot Aranyosgyéresen.
A Tordai Helyi Tanács eheti ülésén többek között a jövô esztendôre vonatkozó adókról és illetékekrôl, a sérült, valamint a látászavarokkal küzdô személyek pénzügyi támogatásáról, az élsportolók pénzbeli kitüntetésérôl, a taxisok tevékenységérôl, a közterületek eladásáról, illetve bérbe adásáról és a szociális tömbházakban élôk tartozásainak rendezésérôl esett szó.
A tanácsosok hosszú vita után eldöntötték, hogy több mint 100, szociális lakásban élô családot lakoltatnak ki, ha továbbra is megtagadják hatalmas adósságaik kifizetését. Didinel Presecan szerint több hónapja nem fizetnek semmiféle közköltséget a Rapsodiei u. 55 szám alatti, az Electroceramica tömbház, valamint az L 105-ös blokk lakói. A Közterületfenntartó Vállalat illetékese a tarthatatlan helyzetrôl folyamatosan tájékoztatta a polgármestert és az alpolgármestert, azonban eddig nem találtak az ügy megoldást kezelésére. A H tömház esetében a vállalatnak sikerült elérnie a lakók kiköltöztetését, hogy a teljesen tönkrement épületet felújítsák. A polgármesteri hivatal a felújított tömbházba csak azok számára biztosít majd lakhelyet, akikkel eddig is volt szerzôdése, illetve akik rendesen fizették a közköltséget. A szociális tömbházak eddigi tartozása 1,7 milliárd lej.
Könnyebb sérülést szenvedett a szerdai Mócok útjai baleset során Emil Gubãu kolozsvári lakos. A 26 éves férfi szerdán délelôtt 11 órakor nem a gyalogosoknak kijelölt helyen, figyelmetlenül ment át az úttesten, s a 28 esztendôs Ovidiu Crãciun vezette Volkswagen elgázolta.
Közel tizenkétmillió lejes kár
Az államkasszának okozott 11,7 millió lej kárt Maria Cãtinas, a Mariane Rt., élelmiszer és nem élelmiszer forgalmazó cég ügyvezetôje. A 48 éves nô 1998 márciusa és 2003 februárja között nem a kijelölt célra használta fel az alkalmazottaktól levont illetéket. Szabadlábon védekezhet, a vád ellene: adócsalás.
A "kábelbarát"
A RomTelecomot károsította meg a 35 éves egeresi Septimiu Cojocaru. A férfi több méter kábelt tulajdonított el, és mintegy 24 millió lejes kárt okozott a telefonvállalatnak. Az egeresi rendôrség szerdán azonosította és vette ôrizetbe a "kábelbarátot", minôsített lopás alapos gyanúja miatt indítanak vizsgálatot ellene.
A kolozsvári Attitude! nevû LGBT (azaz leszbikusok, homoszexuálisok, biszexuálisok és transz-szexuálisok érdekvédelmi szervezete) tegnap sajtótájékoztatót hívott össze az utóbbi idôben a sajtóban megjelent írásokkal kapcsolatban. A szervezet elnöke, Cristian Branea egyetemi elôadótanár szerint több kolozsvári napilapban is olyan cikkek jelentek meg, amelyek sértik a homoszexuálisok jogait, hátrányos színben tüntetik fel a szexuális másságot. A szervezet a Gazeta de Clujban megjelent két cikk miatt panaszt tett az újság és az egyik cikk írója ellen az Országos Diszkrimináció-ellenes Bizottságnál.
A Gazeta de Cluj egyik újságírója a közelmúltban fényképeket készített egy zártkörû gay partin a Harly Davidson klubban. Mivel a szórakozóhelyen tilos felvételeket készíteni, a szervezôk elvették és összetörték a fényképezôgépét. Ez az eset váltotta ki mind az újság, mind a homoszexuálisok felháborodását.
Cristian Branea a politikai körökben uralkodó ellenséges hangulatra is felhívta a figyelmet — a Demokrata Párt fiataljainak kezdeményezése egy gay csoport létrehozására ugyanis maga után vonta néhány politikus kirohanását.
A Városi Közszállítási Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy aszfaltozási munkálatok miatt május 30-án, pénteken és május 31-én, szombaton a 30-as autóbusz útvonala mindkét irányban módosul: Cosbuc utca–Splaiul Independenþei–Garibaldi utca. Az Uzinei Electrice utcában lévô megállók helyett ideiglenesen a Garibaldi utcában (a híd közelében) fognak megállni a buszok.
Több hazai biztosítási társaság felülvizsgálja a Magyarországról érkezett gépkocsi kártérítési igényeket, mert kiderült, hogy az egyik román biztosítót mintegy 20 millió forinttal károsítottak meg hamis magyarországi kárigényekkel.
A Grup AS bukaresti társaságnál feltûnt: másfél éve megszaporodtak az egymáshoz gyanúsan hasonlító budapesti autós ütközések, amelyekben az egyik kárt szenvedett autós román állampolgár volt. A gyanússá vált ügyek felülvizsgálatakor azonnal kiderült, hogy valamennyi baleset Budapesten, az Erzsébet híd közelében történt. Minden esetben ugyanannak a magyar rendôrnek az aláírása szerepelt a baleseti jegyzôkönyvön, és a Magyar Biztosítók Szövetségétôl (Mabisz) ugyanaz az illetékes küldte Romániába a kártérítési igények igazolását.
A balesetekben rendszerint tízévesnél idôsebb román Dacia gépkocsik ütköztek vadonatúj magyar rendszámú Mercedes, BMW és Audi gépkocsikkal, amelyekben több millió forintos kár keletkezett.
A biztosító ezek után a román rendôrséghez fordult, amely gyorsan kiderítette, hogy néhány nagyváradi taxisofôr 5-20 ezer forint fejében hajlandó volt arra, hogy nevét, valamint a gépkocsijára kiállított érvényes zöldkártyát, az autó papírjait kölcsönözze a soha meg nem történt balesetekhez.
A román biztosító a 20 millió forintos kárigénynek csak egy részét fizette ki, mert idôközben csôdbe ment. A Grup AS kárán okulva az Atlassib biztosító is felülvizsgálta a magyarországi kárigényeket, s három csalásra bukkantak az ellenôrök. Ezek után a Metropol és az Asirag biztosító társaságnál is sürgôsen elôvették az elmúlt év magyarországi aktáit.
A Délkelet-európai Együttmûködés Kezdeményezés (SECI) célkitûzéseirôl, a térség gazdasági helyzetérôl, a gazdasági együttmûködési lehetôségekrôl rendeztek nemzetközi konferenciát szerdán Szegeden.
A tanácskozás feladatául vállalta elôsegíteni Magyarország és a délkelet-európai régió gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, a térség gazdasági integrációját.
A konferencia sajtótájékoztatóján Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkára elmondta: Magyarországnak a közvetlen közelében lévô hat délkelet-európai országba irányuló exportja 1,6 milliárd euró, az import pedig 660 millió euró.
A kétoldalú forgalomban meglévô csaknem egymilliárd euró többletrôl a fôtitkár kifejtette: azt Magyarországnak figyelembe kell vennie, mert gátja lehet az export további fejlôdésének.
Dunai Péter kitért rá, hogy az érintett országok közötti kereskedelmet befolyásolni fogja Magyarország európai uniós tagsága.
Mint fogalmazott: az érvényben lévô kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások és a CEFTA-egyezmény éveken keresztül jótékonyan hatott a kétoldalú forgalmak növekedésére.
A jövô év május 1-jétôl azonban az ezekben biztosított vámkedvezmények megszûnnek, és Magyarországnak az érintett országokkal való kapcsolatában automatikusan az uniós szabályok lépnek életbe.
Dunai Péter tájékoztatása szerint tömeges a kis- és középvállalkozások érdeklôdése a délkelet-európai országok iránt. Példaként Romániát említette, ahol — mint mondta — 3800 magyar tulajdonrésszel mûködô vegyesvállalat van.
Egyes magyarországi nagyvállalkozások — mint a Mol, a Matáv, az OTP — pedig megpróbálnak regionálissá fejlôdni a térségben — tette hozzá.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a SECI az Amerikai Egyesült Államok kezdeményezésére 1996-ban alakult azzal a céllal, hogy támogassa a délkelet-európai országok közötti regionális együttmûködést és stabilitást, elôsegítve a térség európai integrációját.
Tizenkét ország — köztük Magyarország — döntött úgy, hogy részt vesz ebben a kezdeményezésben.
A SECI vállalkozássegítô, koordináló szervezetként mûködô irodát alakított Thesszalonikiben, Udinében, Isztambulban, Bécsben és Szegeden.
Az öt iroda közös internet oldala információs pont mindazok számára, akik a délkelet-európai régió gazdasági lehetôségeirôl szeretnének informálódni — hangzott el a konferencián.
Nagy az esély arra, hogy az illetékesek július elseje után is változatlanul hagyják az importhús jelenlegi kedvezményes 20 százalékos vámját. Ilie Sîrbu mezôgazdasági miniszter kijelentette: a szaktárca a kisujját sem fogja mozdítani a vámemelés ügyében, ha az a hazai húsárak növekedését váltaná ki.
Jelenleg egységesen kedvezményes 20 százalékos vámot vetnek ki a hús importjára. Az év elején életbe léptetett intézkedés hat hónapra szól, korábbi bejelentések szerint július elseje után 45 százalék — a CEFTA tagállamok esetében 25 százalék — lesz a behozatali vám.
A miniszter elmondta azt is, hogy az illetékesek kizárólag Lengyelország esetében gondolkodnak védôvám bevezetésén. Mint mondta, a Magyarországról érkezô sertéshús már nem jelent veszélyt a hazai tenyésztôk számára, mivel a magyar mezôgazdasági minisztérium a közelmúltban hivatalosan tájékoztatta a román kormányt, hogy beszüntetik a hús kivitelének jelentôs szubvencióját.
— Lengyelország ezt még nem tette meg, és ha fennmarad a lengyel sertéshús kivitelének masszív támogatása, Románia 45 százalékra, esetleg többre is emelheti a lengyel sertéshús behozatali vámját — szögezte le Ilie Sîrbu.
Az elmúlt hónapokban heves vita robbant ki a hazai sertéstenyésztôk és a húsfeldolgozók között. A sertéstenyésztôk arra panaszkodnak, hogy az állami támogatás hiánya, a drága takarmány, valamint az alacsony behozatali vám menthetetlenül tönkreteszi ôket. Azt követelték, hogy a kormány azonnal legkevesebb 60 százalékra emelje fel a sertéshús behozatali vámját.
A húsfeldolgozók viszont arra figyelmeztettek, hogy a vámok emelése azonnal a hazai árak növekedésével járna. Véleményük szerint a védôvámok emellett elodáznák azt is, hogy a sertéstenyésztôk tevékenységük javítására, hatékonyságuk növelésére kényszerüljenek.
A gazdasági sajtó szerint a hazai húsipar jelenleg a felhasznált nyersanyag 70 százalékát külföldrôl szerzi be, és csak 30 százalékát vásárolja hazai állattenyésztôktôl.
Az osztrák CA Immobilien Anlagen AG (CA Immo) erôsíti jelenlétét Romániában. A 30 millió eurós Opera Center immár a második nagy beruházása Bukarestben.
Az elsô negyedévben a cég bérletidíj-bevétele 17 százalékkal 6,38 millió euróra emelkedett a tavalyi elsô negyedévi 5,44 millióról. Az adó elôtti nyereség 57 százalékkal 3,3 millió euróra nôtt, a mûködési eredmény (EBIT) 2,84 millió euró lett, nem sokat változott az egy évvel korábbi 2,82 millióhoz képest.
A Bukarest központjában, az Opera közelében lévô hétemeletes Opera Center 11 ezer négyzetméter nettó hasznos alapterülettel és 120 autó befogadására alkalmas parkolóval rendelkezik. Az irodaház elrendezését elsôsorban a nagy irodai alapterületre igényt tartó bérlôk számára alakították ki.
A CA Immo május 26-i közgyûlése december 31-ig visszamenô hatállyal elfogadta a fúziót az Immotrust AG-val. A hazai beruházással és az egyesüléssel a CA Immo ingatlanjainak száma 52-re emelkedett. A bérbe adható alapterület így 340 ezer négyzetméterre bôvült 253 ezerrôl.
Május 29., csütörtök
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
37 600/37 800 |
31 700/32 000 |
151/154 |
Május 30., péntek
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 37 787 lej, 1 USD = 32 270 lej, magyar forint = 151 lej.
A hamarosan beköszönô holtidény elôtt sajtótájékoztatót tartott a Kolozs Megyei Ifjúsági- és Sportigazgatóság. Dorel Pojar igazgató ismertette a nemrég kormányhatározatban meghirdetett Mozgás az egészségért mozgalom e havi akcióit. Ennek keretében május 12-én ért véget a kosárlabdát, kézilabdát, röplabdát, sakkot, lábteniszt felölelô Verd el a port, de porok nélkül kábítószerellenes sportkampány vetélkedôi. Szintén a Mozgás az egészségért jegyében zajlottak a május 22-én véget ért kolozsvári diákhónap sporteseményei.
Legközelebb a gyermeknapi rendezvények során az Expo Transilvania kiállítótermében, valamint a Sétatéren lesznek versenyek.
A megyei igazgató kitért a nyári felújítási tervekre is, amelyek nagy része a Horia Demian Sportcsarnokot érinti. Az asztalitenisz-teremnél befejezik a munkálatokat, a csatornázást el kell hogy tereljék, a sportcsarnok mennyezetét leszigetelik. A legfontosabb befektetés viszont a csarnok külsejét érinti: a nyári idôszakban fognak neki tatarozni a helyi tanács ígérte félmilliárd lejbôl, és új külsôt kap Kolozsvár egyik legnagyobb sportlétesítménye.
A Román Olimpiai Akadémia kolozsvári fiókja a testnevelési fôiskolával, valamint a megyei tanfelügyelôséggel karöltve, pénteken, május 30-án délután 6 órai kezdettel a Sétatér sétányain, a Kioszk vendéglô és az Állami Magyar Színház közötti útvonalon nagyszabású futóversenyt rendez minden korosztály számára (gyermekektôl veteránokig).
Benevezni délután 5 órai kezdettel a Kioszk vendélô melletti, térzenekarok részére épített pavilonban, a verseny titkárságának fôhadiszállásán lehet.
A legjobbakat oklevéllel, sportmezekkel és más díjakkal jutalmazzák.
ASZTALITENISZ
Szombaton 10 órától a Horia Demian Sportcsarnok asztalitenisz-termében.
ATLÉTIKA
Pénteken 18 órától a Sétatéren — Mozgás az egészségért mozgalom.
Szombaton 9.30-tól és 16 órától a Ion Moina Stadionban: országos gyerekbajnokság, zónadöntô.
CSELGÁNCS
Szombaton 10 órától a Horia Demian Sportcsarnok cselgáncstermében: Június 1. gyerekverseny.
SÚLYEMELÉS
Szombaton 10 órától a Ion Moina Stadion súlyemelôtermében: Június 1. gyerekverseny.
TÁJFUTÁS
Szombaton 10 órától a 6. Számú Általános Iskolában — Mozgás az egészségért mozgalom.
TORNA
Pénteken 12 órától és szombaton 10 órától az Arges utcai tornateremben.
A Kolozs megyeiek óvása ellenére, az egyik résztvevô otthonában, Galacon május 27–28-án bonyolították le a férfi bajnokság rájátszásának döntô tornáját.
Az alapszakaszban elért elsô hely miatt az Aranyosgyéresi Sodornyipar-CFR 2 ponttal rajtolt, a többi résztvevô is helyezésének megfelelôen arányosan kapta az induló pontszámokat (Vajdahunadi Siderurgica — 1,5, Galaci ICMRS — 1, Fieni-i Cimentul –0,5 pont).
A két nap alatt két tornát bonyolítottak le, amelyek végén az elsô helyezettnek 4, a másodiknak 3, a harmadiknak 2, az utolsónak pedig 1 ponttal növekedett a gyûjteménye.
Eredmények:
I. nap: 1. Siderurgica 3383, 2. Fieni 3303, 3. Galac 3290, 4. Sodronyipar-CFR 3250 fa.
II. nap: 1. Siderurgica 3361, 2. Sodronyipar-CFR 3291, 3. Galac 3180, 4. Fieni 3179 fa.
Összesítésben: 1. Siderurgica 9,5, 2. Sodronyipar-CFR 6, 3. Galac 5, 4. Fieni 4,5 pont.
A kolozsvári csapat legjobb eredményét Cornel Popa (549 és 596 fa) érte el, a két torna legjobbja a vajdahunyadi Claudiu Boantã (608 és 591 fa) volt.
Ôsszel a második helynek köszönhetôen a Dumitru Bese játékos-edzô és Mihãilã Curta edzette Kolozs megyeiek a Horvátországban rendezett Európa Kupa-tornán vesznek részt.
B-osztály, 29. forduló
Nagyszebenben: Aranyosgyéresi Sodronyipar–Vajdahunyadi Corvin (a gyéresi pályát felfüggesztették);
Medgyesen: Gázmetán–Kolozsvári CFR-Ecomax.
C-osztály, 29. forduló
Tordán: Aranyos FC–Borosjenôi Tricotaje;
Dés: Egyesülés–Kürtösi Frontiera;
Zilahon: Armãtura–Dési CF 01;
A B-osztály második csoportjának további mérkôzései: Nagybányai FC–Nagyváradi FC, Resicabányai MSC–Gyulafehérvári Apullum (utóbbi már elsôosztályúnak érezheti magát), Szatmárnémeti Olimpia–Câmpulung Muscel-i ARO és Zalatnai Minaur–Târgu Jiu-i Pandúrok; a Kolozsvári U FC és a Krajovai Extenzív szabadnapos.
A C-osztály nyolcadik csoportjának többi összecsapása: Bethleni Szamos Gáz–Sarmasági Bányász, Margittai Petrom–Szatmárnémeti Szamos, Kôvárhosszúfalui Plastunion–Avasfelsôfalui Avas és Máramarosszigeti Marmaþia–Nagykárolyi Victoria 0–3 (játék nélkül); a Szamosújvári Olimpia szabadnapos.
Szerdán lapzárta után fejezôdtek be az országos elsô osztályú bajnokság zárófordulójának mérkôzései. Néhány különös és váratlan eredmény rekesztette be a tavaly nyár végén elkezdett pontgyûjtést. Az már korábban eldôlt, hogy bajnok a fôvárosi Rapid, az UEFA-kupában szerepelhet a Bukaresti Steaua és a holnapi kupadöntô nyertese, kiesett a Bukaresti Sportul Studenþesc és az Aradi UTA. Az utolsó forduló arra kérdésre adott választ, hogy melyik két együttes vehet részt a június 8-án befejezôdô másodosztályú vetélkedô csoportmásodikjaival a bentmaradási-kiesési, illetve feljutási rájátszásban. A két csapat: a Galaci Oþelul, amely otthoni döntetlenjével elkótyavetyélte a közvetlen vetélytárs Bákó MFC otthonában szerzett pontokat, valamint a Temesvári Politechnika-AEK. A június 14-i és 18-i rájátszás másodosztályú résztvevôi közül az elsô csoportból a Buzãui Glória ismert, a második csoportból pedig a nagyváradiak és a medgyesiek távolsági párharcának gyôztese közül kerül ki.
Az utolsó forduló eredményei (zárójelben a góllövôk): • UTA–Besztercei Glória 6–0 (Ianu 3, N’jock, Fritea és Stefãligã) • Brassói FC–Bákói MFC 0–1 (Ciocoiu) • Temesvári politechnika-AEK–Ploiesti-i Astra 2–1 (Mihai Nicolae és Prodan, illetve Todorran — 11 m) • Bukaresti National FC–Karácsonkôi (Piatra Neamt-i) Csalhó 1–3 (Pena, illetve Neamtu, Axinia és Tiberiu Serban) • Konstancai Farul–Bukaresti Rapid 2–1 (Zicu és Bãltoi, illetve Perjã) • Galaci Otelul–Bukaresti Steaua 1–1 (Iordache, illetve Paraschiv) • Bukaresti Sportul Studentesc–Pitesti-i Arges FC 4–2 (Chihaia, Irimia, Bãlan és Dinitã, illetve Adrian Iordache és Tãnasã) • Krajovai Universitatea–Bukaresti Dinamó 3–1 (McBreen, Sava és Savu, illetve Marica).
A végsô sorrend:
1. Rapid 30 20 3 6 59–25 63
2. Steaua 30 16 8 6 42–27 56
3. Glória 30 13 6 11 32–33 45
4. Brassó 30 13 6 11 37–33 45
5. Csalhó 30 12 8 10 43–33 44
6. Dinamó 30 13 5 12 49–46 44
7. Krajova 30 12 8 10 36–37 44
8. National 30 12 7 11 41–36 43
9. Astra 30 13 3 14 42–42 42
10. Farul 30 12 4 14 35–47 40
11. Arges 30 11 5 14 37–41 38
12. Bákó 30 10 8 12 31–31 38
13. Galac 30 9 9 12 25–37 36
14. Poli-AEK 30 11 2 17 37–52 35
15. Sportul 30 9 4 17 44–55 31
16. UTA 30 8 6 16 37–52 30
A National–Dinamó Román Kupa döntôt holnap, szombaton játsszák a fôvárosi Cotroceni-stadionban.
Manchester, 62 295 nézô, vezette: Markus Merk (német).
AC Milan: Dida — Alessandro Costacurta (65. perc Roque Junior), Alessandro Nesta, Paolo Maldini, Kaha Kaladze — Ivan Gennaro Gattuso, Andrea Pirlo (71. perc Serginho), Clarence Seedorf — Rui Costa (87. perc Massimo Ambrosini) — Andrij Sevcsenko, Filippo Inzaghi.
Juventus: Gianluigi Buffon — Lilian Thuram, Ciro Ferrara, Igor Tudor (42. perc Alessandro Birindelli), Paolo Montero — Mauro Camoranesi (45. perc Antonio Conte), Edgar Davids (65. perc Marcelo Zalayeta), Alessio Tacchinardi, Gianluca Zambrotta — Alessandro Del Piero, David Trezeguet.
Az a tény, hogy a Bajnokok Ligája fináléjában két olasz együttes mérkôzik egymással, nem hozta lázba Európa focirajongóit. Egyedül az olasz szurkolók örvendtek — ami, mondjuk, nem meglepô —, mások viszont attól féltek, hogy a két, egymást nagyon jól ismerô csapat focigyilkos játékkal, inkább a védelemre, rombolásra összpontosítva próbálja megszerezni a hôn óhajtott trófeát.
Nos, volt ebben valami — emlékezzünk csak az Inter–Milan két döntetlent hozó párharcára —, hiszen mint utólag kiderült, a két olasz csapat egyedi eredményt ér el. És itt nem a 0–0 értendô, hanem az, hogy az idei sorozatban elsô alkalommal került sor 11-es párbajra.
Igaz, azt is hozzá kell tennünk, hogy a helyzet nem volt éppen annyira vészes, mint ahogy a fentiek sejtetik. A két együttes — különösen az elsô félidôben — ugyanis a döntô elvárásaihoz mért, általában véve szép, jó iramú, fordulatos játékkal rukkolt elô. Különösen a Milant illeti a dicséret, amely valamelyest magához ragadta az irányítást, s a 9. percben egy gólt is összehozott — amit, sokak véleménye szerint tévesen, a német bíró nem adott meg: Sevcsenko találatát azért érvénytelenítette, mert egy másik Milan-játékos lesen állt, s zavarta Buffont. Aki mellesleg a 17. percben elképesztô bravúrral mentette Inzaghi fejesét, Seedorf beadásából.
Közben — a Juve részérôl — a 10. percben Thuram jobb oldali beadását Trezeguet fejelte a kapu mellé, majd a 28. percben Del Piero 20 m-rôl próbálkozott, de a technikás lövés után a labda a felsôléc fölött hagyta el a játékteret. Ezt követôen ismét a Milanon volt a sor: a 38. percben egy gyors milánói támadás során Pirlo az üresen futó Rui Costa elé passzolt, a portugál középpályás 18 m-es lövése alig ment el a kapu mellett, Buffon földbegyökerezett szemlézése közepette. Aztán ismét Del Pierón volt a sor, hogy próbára tegye Didát, de az bravúrral hárított. A hosszabbításpercekben pedig Kaladze 20 m-es lövését védte Buffon.
A második félidôben a csereként beállt Conte volt a legveszélyesebb Dida kapujára: rögtön a 46. percben kapufát fejelt. Válaszként a 60. percben Pirlo jobb oldali szabadrúgását Maldini nagy erôvel fejelte kapura, de célt tévesztett, majd a 76. percben Serginho remek bal oldali beadását a bevetôdô Inzaghi fejelte a keresztléc fölé. A csapatok (különösen a Juventus) ekkor már — azaz a második félidô közepétôl — egyre visszahúzódóbban játszottak, nem az volt a lényeg, hogy gólt szerezzenek, hanem az, hogy ne kapjanak találatot.
Az óvatoskodás folytatódott a két hosszabbításfélidôben is, amelyben Conte 101. percbeli, pontatlan lövése volt a legnagyobb — és szinte egyedüli gólhelyzet. Pedig a torinóiak szinte emberelônyben játszottak, hiszen Roque Junior combhúzódása miatt (már nem volt lehetôség cserére!) a brazil a két hosszabbításfélidôt inkább csak szemlézte, mint végigjátszotta.
Következett hát az "orosz rulett", azaz a 11-esek, amelyek a kapusokat helyezték rivaldafénybe. Dida elôbb Trezeguet gyenge lövését hárította, s ez már valamelyest mintha rányomta volna bélyegét a párbaj végsô kimenetelére, hiszen Serginho "válasza" védhetetlenül csapódott be Buffon hálójába. Birindelli kiegyenlített, majd Buffonon volt a sor: Seedorf lövését védte. 1–1-et követôen ismét Dida került a középpontba: elôbb Zalayeta, majd Montero lövését hárította, miközben Buffon Kaladze ellenében ért el hasonló bravúrt.
Ezután már nem jutottak szóhoz a hálóôrök: Nesta és Del Piero változtatta 2–2-re az eredményt, majd Sevcsenkóra irányult minden szempár, hiszen az utolsó büntetô elôtt állt, szemtôl szembe Buffonnal.
Az ukrán higgadtan a kapu bal oldalába gurított, ami azt jelentette: a Milan a bajnok. Megérdemelten nyert, hiszen a milanói volt az a csapat, amely inkább a látványos futballt választotta — lehet, hogy a Juve is másképp szerepelt volna, ha sárga lapok miatt nem kényszerül klasszisa, Pavel Nedved mellôzésére, illetve Tudor és Davids nem sérül meg idejekorán. Mindent összevetve, a játék képét nézve, mondhatni, igazság született. Így a Juventus Olaszország bajnoka, az AC Milan Európáé (és mellesleg még megnyerheti az Olasz Kupát is).
S ami még az érdekességekhez tartozik: Clarence Seedorf — bár ellôtte 11-esét — történelmet írt: ô lett az elsô olyan labdarúgó, aki három csapattal nyert Bajnokok Ligáját (1995-ben az Ajax Amsterdammal, míg 1998-ban a Real Madriddal nyert BL-t). Marcello Lippi, a Juventus vezetôedzôje harmadszor bukott el BL-döntôben: 1997-ben a Borussia Dortmund, 1998-ban a Real Madrid múlta felül a torinóiakat. Carlo Ancelotti — aki 1999 és 2001 között éppen a Juventust edzette — ellenben a negyedik, aki játékosként (1989, 1990) és edzôként is megnyerte a legrangosabb európai kupasorozatot.
A hagyományos világranglistán 141. Sávolt Attila 4 óra 19 perc alatt legyôzte a 27. helyen kiemelt orosz Mihail Juzsnyijt, s bejutott a legjobb 32 közé, azaz a 3. fordulóba a francia nyílt teniszbajnokságon. A két fél felváltva vezetett és kezdeményezett, az utolsó, 5. játszmában 5:4-es állásnál Sávolt 2 mérkôzéslabdát elvesztett, a harmadikat azonban már megnyerte. A magyar játékos annak ellenére nyert, hogy 112 önhibát vétett, ellenfele 92-t, a nyerô ütések aránya 45–41 volt, s az összes megnyert pontot tekintve is a 27. helyen kiemelt versenyzô volt a jobb, 167–162-re. Sávolt három évvel ezelôtt már bejutott a 3. fordulóba a Roland Garroson, akkor az ausztrál Lleyton Hewitt búcsúztatta.
A nagy bravúrt elérô magyar teniszezô következô ellenfele az argentin, 7. helyen kiemelt Guillermo Coria lesz, aki Nicholas Kiefert (német) búcsúztatta.
Victor Hãnescunak az örmény Szargisz Szargszjan sem jelentett akadályt, második ellenfele ellen négyjátszmás mérkôzésen nyert.
Szintén jól szerepelt a hagyományos világranglistán 75. Mandula Petra, aki 1 óra 8 perc alatt legyôzte a 11. helyen kiemelt orosz Anasztaszja Miskinát. A mérkôzés olykor meglehetôsen szoros volt, de szinte végig a magyar teniszezô vezetett. Mandula ellenfele a nyolcaddöntôbe jutásért az olasz Flavia Pennetta (65.) lesz.
Érdekesebb eredmények:
Nôi egyes, 2. forduló (a 32 közé jutásért): Mandula–Miskina (orosz, 11.) 6:3, 6:4, S. Williams (amerikai, 1.)–Mikaelian (svájci) 6:3, 6:2, Henin-Hardenne (belga, 4.)–Kostanic (horvát) 6:2, 6:2, Mauresmo (francia, 5.)–Krasznoruckaja (orosz) 6:1, 6:2, Rubin (amerikai, 8.)–Black (zimbabwei) 7:6, 6:3, Pennetta (olasz)–Raymond (amerikai, 21.) 6:3, 7:6.
Férfi egyes, 2. forduló (a 32 közé jutásért):
Sávolt–Juzsnyij (orosz, 27.) 3:6, 6:4, 5:7, 6:2, 6:4, Agassi (amerikai, 2.)–Ancsics (horvát) 5:7, 1:6, 6:4, 6:2, 7:5, Moyá (spanyol, 4.)–Philippoussis (ausztrál) 6:2, 6:4, 7:6, Coria (argentin, 7.)–Kiefer (német) 6:3, 5:7, 6:3, 6:1, Saretta (brazil)–Kafelnyikov (orosz, 17.) 6:4, 3:6, 6:0, 6:7, 6:4, Hãnescu–Szargszjan (örmény) 6:3, 7:5, 3:6, 6:2.
(balázs)
|
|
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |