2003. október 2.
(XV. évfolyam, 225. szám)

A kolozsvári egyetemek többsége tegnap délelôtt tartotta a 2003–2004-es tanév hivatalos megnyitóját. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ünnepségén részt vett Mircea Beurean egészségügyi miniszter. A Mûegyetemen, a Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumban, illetve a Mezôgazdasági Tudományok és az Állatorvosi Egyetemen a helyi hivatalos személyek részvételével nyílt meg az új tanév. Valamennyi egyetem közös vonása, hogy idéntôl jelentôsen növekedett a diáklétszám.

A Mezôgazdasági Tudományok és az Állatorvosi Egyetem rektora, Liviu Mãrgitas professzor az egyetem aulájában tartott tanévnyitó beszédében az oktatási intézmény felfelé ívelô pályájáról szólt. Az egyetemnek immár ötezer diákja van, amibôl 1250 diákot tudnak bentlakásokban elszállásolni. Az elôzô évekhez képest idén nagyobb hangsúlyt fektettek a távoktatásra, ami az állatorvosi szakon kívül a legtöbb fakultáson beindult, és növekvô népszersûségnek örvend. A rektor azt is elmondta, hogy az utóbbi két-három évben történt a legnagyobb befektetés az egyetemen: immár 50 modern laboratórium, hatalmas akvárium és több mintafarm várja a korszerû mezôgazdasági ismereteket elsajátítani akaró diákságot. Az egyetem a világ több mint 80, hasonló felsôfokú oktatási intézményével tart fenn szoros kapcsolatot, ami lehetôvé teszi többek között azt is, hogy számos európai és amerikai országba jussanak ki a kolozsvári Agronómia diákjai, több hónapos nyári gyakorlatra.

A megnyitó ünnepség keretében érdemoklevelet osztottak ki az egyetem immár nyugdíjas, de zömében ma is aktív, kiemelkedô szakmai karriert befutott tanárainak, közöttük Nagy Zoltánnak is, aki egyetlen magyar oktatóként szerepelt a listán. Az oklevél átadásakor a rektor hangsúlyozta, hogy Nagy Zoltán hosszabb ideig az egyetem rektorhelyetteseként dolgozott. Nem hivatalos forrásból sikerült megtudnunk, hogy az egyetem diákjainak egyharmada magyar, ennek ellenére ezen az egyetemen van a legkevesebb magyar oktató. Liviu Mãrghitas egyik legutóbbi sajtóértekezletén elmondta, hogy az egyetem legjobb diákjai gyakran a magyarok soraiból kerülnek ki, amit a tegnapi díjazások is alátámasztottak. Az Agronómián azonban továbbra sem körvonalazódik a magyar oktatásnak semmilyen formája.

Példátlanul magas diáklétszámmal kezdte meg az idei tanévet a Gheorghe Dima Konzervatórium is. Tegnap az egyetem stúdiótermében tartott megnyitón Aurel Marc rektor elmondta: 1400-ra nôtt a diákok létszáma, emiatt pedig oktatóhiány merült fel. Jelenleg a diákok oktatását 225 szakember látja el, akik közül csupán 122 rendelkezik végleges kinevezéssel.

A magas diáklétszám ellenére az országban egyik legelismertebb kolozsvári zeneegyetemen is érzékelhetô a gomba módra szaporodó magánegyetemek hatása, amelyek a rektor szerint jelentôs számú diákot csábítanak el. Ennek következtében az elmúlt évekhez képest idén csökkent a szakokon lévô konkurencia, átlagban 1,33 személy jutott egy helyre. Az egyik legnépszerûbb tagozatnak az énekszak bizonyult, ahol 2,5-szeres volt a túljelentkezés. Aurel Marc közölte, hogy a szenátus legutóbbi ülésén megtárgyalták a diákok számának csökkenését, és azon meggyôzôdését fejezte ki, hogy az elkövetkezô idôszakban megfelelô megoldások születnek a gond orvoslására.

Az egyetem vezetôsége elégedetlen az oktatási minisztériumtól érkezett támogatással, amelyet méltánytalanul alacsonynak tart az egyetem hírnevéhez képest. A konzervatórium épületgondokkal küszködik, a Király utcában lévô jelenlegi ingatlan ugyanis restitúció tárgyát képezi. Új épületet terveznek építeni az egyetem számára, azonban a munkálatok a megfelelô terület megtalálása híján késlekednek. A tanintézmény a többi kolozsvári felsôfokú oktatási intézményhez képest jól áll bentlakások szempontjából, a diákok kérvényeinek mintegy 80 százalékát pozitívan bírálták el ebben az évben.

— Kolozsvárnak mintegy 90 ezer diákja van idén — jelentette ki a megnyitón Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, aki meghívottként szólalt fel a megnyitón, felszólalása pedig szinte kizárólag a helyi tanácsosok ostorozására szorítkozott. A jelentôs számú magyar diákot nevelô konzervatórium ünnepélyes megnyitóján egyetlen magyar szó sem hangzott el.

A Kolozsvári Mûegyetem bemutatásával kezdte tanévnyitó beszédét Gheorghe Lazea, a felsôfokú oktatási intézmény rektora. Elmondta: az egyetem nyolc karán jelenleg 12 500 egyetemi hallgató tanul, és mintegy 700 tanár oktat. A professzor a folyamatos munka fontosságára is felhívta a jelenlévôk figyelmét: az egyetemen csak azoknak sikerül eredményeket elérni, akik keményen dolgoznak, hangsúlyozta. Az egyetemi munka mellett a rektor a Kolozsvár nyújtotta lehetôségekre is kitért: a városban rengeteg kulturális intézmény mûködik, a diákokon múlik, mennyire tudják kihasználni ezt, mondta. Ugyanakkor a gazdasági vállalatokkal való kapcsolatokra is felhívta a hallgatók figyelmét kijelentve: szakemberként tudásukat már most a társadalom javára fordíthatják. A gazdasági és társadalmi körökkel fenntartott kapcsolatról szólva, a rektor elmondta: a diákoknak úgy kell ragaszkodniuk az egyetemhez, mint egy híres márkanévhez, hiszen ez biztosítja számukra az elhelyezkedést a globalizálodó világ munkaerôpiacán.

Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus, az intézmény tanára kijelentette: október elsejét Kolozsvár napjává kellene nyilvánítani, hiszen ekkor kezdôdik az egyetemi év, a város legnagyobb büszkeségét pedig az egyetemek és az abban tanuló hallgatók jelentik. Kolozsváron 70 ezer egyetemi hallgató tanul, az egyetemi városok közül a Kincses Várost akár Románia Heidelbergjének is nevezhetnénk — mondta Soporan. A prefektus Adrian Nãstase kormányfô levelét is felolvasta, amelyben a miniszterelnök leszögezi: meg van gyôzôdve arról, hogy a román társadalom fejlôdése az egyetemek fejlôdésétôl függ, hiszen az egyetemisták készítik fel a társadalmakat a jövô átalakítására.

Radu Monteanu, az Elektrotechnikai Kar dékánja a mérnöki hivatás szépségérôl beszélt. Elmondta: a mérnök feladata, hogy élettel ruházza fel a tudomány csontvázát. Azáltal, hogy a jövônek épít, hisz abban, hogy van jövô.

A tanévnyitón az egyetemi hallgatókat képviselô diákszervezetek is bemutatkoztak. Marius Sãlcutean egyetemi hallgató a mûegyetem tavasszal megalakult diákszervezetérôl beszélt, Alexandru Aleman pedig a 69 országban mûködô BEST diákszervezet kolozsvári fiókját ismertette. Elmondta: a szervezet révén a diákok több külföldi szakmai gyakorlaton vettek részt, az általuk szervezett állásbörzén pedig sok mûszaki végzettségû diák talált munkahelyet.

*

A plágium esete lezárult, jelentette ki tegnap újságírói kérdésre válaszolva Mircea Beuran egészségügyi miniszter. Az egyetemi szakbizottságok valamint a bíróság határozata után kiderül végre, hogy "mi fehér és mi fekete", fogalmazott a miniszter, hangsúlyozva ezúttal is, hogy mindennek ellenére sem adja be a felmondását.

Borbély Tamás, Makkay József , Pap Melinda

Markó Béla szerdán sajtóértekezleten kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párton (SZDP) belül és kívül bizonyos köröknek érdekében áll feszültté tenni a kormánypárt és az RMDSZ kapcsolatát az aradi Szabadság-szobor körül kialakult konfliktus révén. Az RMDSZ elnöke szerint ebben a helyzetben a kormányfônek is meg van a felelôssége.

"A kormányfôt is felelôsség terheli, és hiba volt az aradi önkormányzat döntésébe beavatkozni, amely jóváhagyta a szobor felállítását", mondta Markó.

Az RMDSZ elnöke szerint a Szabadság-emlékmû felállítása a normalitás jele lett volna, és hangsúlyozta, az aradi önkormányzat döntése semmiféle feszültséget nem keltett.

Markó kifejtette, a szobor kapcsán keltett konfliktus célja a román–magyar kapcsolatok feszültté tétele és a nacionalista retorika felélesztése a 2004-es választási kampány perspektívájában.

Az RMDSZ egyelôre nem akar más szövetséget, noha elégedetlen a kormánypárttal
Markó Béla szerdán kijelentette, az RMDSZ egyelôre nem kíván más politikai szövetséget kötni, és rámutatott: az NLP-nek és a DP-nek fel kellene hagynia az utóbbi években alkalmazott "nacionalista retorikával".

Elmondta: az RMDSZ jelenleg az SZDP-vel áll szövetségben, noha jelenleg "nem túlságosan örül" az aradi Szabadság-szobor kapcsán kialakult helyzetnek, és egyelôre nem gondol más szövetségre.

Az RMDSZ elnöke leszögezte, a szövetség elutasít bármilyen együttmûködést a Nagy-Románia Párttal.

A szövetség támogatja az egységes adókulcs bevezetését
Az RMDSZ támogatja az egységes adókulcs bevezetését a bérek esetében, nyilatkozta szerdán Winkler Gyula parlamenti képviselô.

Winkler szerint a bizonyos leírhatósági kedvezményekkel kísért egységes adókulcs bevezetése pozitív hatással lehet Románia jelenlegi gazdasági helyzetére.

A kormány három héttel korábban elfogadta a 23 százalékos egységes adókulcs bevezetését a fizikai személyek jövedelme esetében, az elôírás a 2004 elején életbe lépô Adótörvénykönyv tervezetében szerepelne.

Ion Iliescu elnök konzultációkat tartott szükségesnek a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal. A szakszervezetek véleménye megoszlott a kezdeményezés tekintetében, a munkáltatók azonban támogatják azt, bizonyos kiegészítésekkel.

Adrian Nãstase kormányfô utólag kijelentette, a kormány nem vezeti be az egységes adókulcsot, ha a lakosság elutasítja azt.

Októbert az egészségügyi szervezetek világszinten a mellrák elleni harcnak dedikálják. A Mellrák Megelôzéséért és Leküzdéséért elnevezésû program célja, hogy felhívja a nôk figyelmét a betegség megelôzésének fontosságára, valamint a szûrôvizsgálatok szükségességére, derült ki a program szervezôinek tegnapi sajtótájékoztatóján.

Az egyhónapos program szervezésében és lebonyolításában az Egészségügyi Minisztérium szakemberei, a Román Rákellenes Társaság, a Rákkutató Intézet, az Országos Egészségügyi Biztosító Pénztár és nemkormányzati szervezetek vesznek részt. A mellrák elleni kampány tegnap kezdôdött, a szervezôk anyagokat osztogató konvojt indítottak, amely a Rákkutató Intézettôl indulva végégjárta Kolozsvár negyedeit és felvilágosítással szolgált az érdeklôdôknek. Ezt követte este 7 órától a Nemzeti Színház épületének rózsaszín fénnyel való megvilágítása, mely szín világszerte a mellrák elleni küzdelmet jelképezi. A program keretében ingyenes szûrôvizsgálatokat biztosítanak az érdeklôdôk számára, ugyanakkor pénzgyûjtési akciót is szerveznek, a begyûlt összegeket pedig a betegségben szenvedô nôk gyógyszerellátására és kezelésére fordítják.

A romániai nôk a mellrák veszélyének vannak a legjobban kitéve: az utóbbi tíz évben kétszeresére nôtt a betegségben szenvedô nôk száma, az elmúlt húsz évben pedig megháromszorozódott az elhalálozási arány, mondta Nicolae Florian, a kolozsvári Rákkutató Intézet fôorvosa. A szakember hozzátette: az utóbbi idôben ötezer új esetet sikerült felfedezni, ezeknek több mint felét a kolozsvári intézetben kezelik. Ugyanakkor elmondta: a romániai nôket fel kell világosítani a betegség megelôzési módjáról, hiszen ez lehet a leghatékonyabb védekezési módszer. A mellrák kialakulását több tényezô is elôsegítheti, ezek között szerepel a rákkeltô hatásukról ismert zsíros ételek, a szeszes italok fogyasztása, a cigarettázás és a stresszes életvitel. Bár a legveszélyeztetettebbek a negyven év körüli nôk, a fiatalabbaknak is tudatában kell lenniük a betegség veszélyeivel és legalább kétévente ajánlatos alávetniük magukat a szûrôvizsgálatnak.

Luminita Chirilã Brustu, az Egészségügyi Biztosító Pénztár képviselôje elmondta: az egészségügyi biztosítással rendelkezô nôk számára ingyenes a vizsgálat, viszont amennyiben valakinél felfedezik a betegséget, a személy akkor is ingyen részesülhet a kezelésben, ha nem rendelkezik biztosítással. A legfontosabb, hogy a nôk tudjanak a betegség veszélyeirôl és még idôben alávessék magukat a szûrôvizsgálatnak, mondták el a különbözô szervezetek képviselôi. Ehhez azonban a sajtó képviselôinek a segítségére is szükség van, ezért arra kérték a jelenlévô újságírókat: kapcsolódjanak be a kampányba, hiszen ezzel emberi életeket menthetnek meg. A szakemberek ugyanakkor hozzátették: a program lebonyolításában a nemkormányzati szervezetek is nagy segítséget nyújtanak. Rájuk hárul a lakosság tájékoztatásának, az információs anyagok szétosztásának a feladata.

Ugyanakkor a háziorvosok segítségére is számítanak, mivel ôk közvetlen kapcsolatban állnak a lakossággal, rávehetik a nôket a mellrákos megbetegedést kimutató szûrôvizsgálatok elvégzésére. Az ô közremûködésükre fôleg vidéken van szükség, mivel falusi környezetben a nôk kevésbé tájékozottak, ezért a betegség náluk elôrehaladottabb szakaszokat is elérhet. A szervezôk elmondták: egy szûrôvizsgálat ára 150 és 300 ezer lej között alakulhat, a Rákkutató Intézetben 150 ezer lejért végzik a szûrést, az intézmény szakemberei mintegy 500 vizsgálatot végeznek el havonta. Ilyen vizsgálatokat a magánklinikákban is végeznek, ôk egyénileg szabják meg a szûrés árát, ezért ez akár 300 ezer lejbe is kerülhet.

Pap Melinda

Tüntetést szerveznek ma 14 órától a prefektúra épülete elôtt az Alfa Kartell, az Országos Szakszervezeti Tömb és a Román Demokratikus Szakszervezetek Szövetésége Kolozs megyei kirendeltségeinek vezetôi. A tiltakozási akción mintegy 400 személyre számítanak a szervezôk, így várhatóan a Kossuth Lajos utcán nem bénul meg a forgalom.

A szakszervezetiek elégedetlenek Marian Sârbu tárca nélküli miniszter kedden tartott kolozsvári látogatásával, mivel a politilkus nem mutatott fel konkrét megoldásokat az általuk felvetett problémákra. A munkavállalók érdekeit képviselô vezetôk elsôsorban a közszolgáltatások rohamos drágulását kifogásolják. A kormány által javasolt egységes adózási rendszer sem nyerte el a szakszervezetiek tetszését, akik igazságtalannak tartják azt, és továbbra is ragaszkodnak a progresszív adózáshoz, mi több, a kis és közepes fizetésûek esetében a 14 százalékos adókulcsot tartják elfogadhatónak.

A szakszervezetek a bérek árakkal arányos emelését is követelik, ezen belül a minimálbér 100 euróra való emelését. Úgy vélik, a kormány, szavát szegi, ha a minimális fizetések értékét január 1-jétôl nem emeli 100 euróra. A követelések között a minimálbér további fokozatos emelése is szerepel. A szakszervezetek elképzelése szerint 2007-ig a minimálbérnek el kell érnie a 330 eurót, azt követôen, hogy 2005-ben 150, 2006-ban 225 euróra emelik.

A követelések listáján a nyugdíjkorhatár csökkentése is szerepel. A szakszervezetek azt szeretnék, hogy ezentúl a dolgozók a jelenlegi törvények szerint legalább két évvel hamarabb mehessenek nyugdíjba.

Stanca Maria Constantinescu, a Román Demokratikus Szakszervezetek Szövetségének elnöke élesen bírálta az egykoron szakszervezetben tevékenykedô Marian Sârbut, aki a hatalom szemszögébôl kevésbé érzékeny a dolgozók gondjai iránt. Constantinescu megismételte, hogy a

tanügyben dolgozók azért utasították el a korábban javasolt, a költségvetésbôl fizetettek egységes bérezési rendszerét bevezetô törvénytervezetet, mert az a kezdô tanároknak gyalázatosan alacsony, 2,2 millió lej értékû fizetést biztosított volna, emellett a pótlékokat az alapfizetésbe számították bele, ami késôbb nem tehette volna lehetôvé az alapbér majdani emelését.

(borbély)

Egyhetes ellenôrzô tevékenységükrôl számoltak be a Kolozs Megyei Munkaügyi Felügyelôség ellenôrei tegnapi sajtóértekezletükön. Az országos szintû kampány a feketemunka kiszûrésére szeptember elsô felében az építkezéssel foglalkozó vállalatokat érintette, szeptember utolsó hetében pedig a fafeldolgozással, fakitermeléssel, asztalos munkával foglalkozó cégeket, munkaadókat ellenôrizték egyrészt a munkaviszonyok, másrészt a munkabiztonság, munkaegészségügy területén létezô jogszabályok betartása tekintetében.

Szeptember 22–27. között a kolozsvári felügyelôség összesen 83 céget, munkaadót ellenôrzött, akik

2263 személyt foglalkoztattak. A munkaviszony tekintetében csupán

8 munkáltató mûködött törvénytelenül, és 18 munkavállalónak nem voltak rendben az iratai. Ellenôrzésük során a felügyelôk 138 rendellenességet találtak és 39 céget büntettek meg valamilyen formában. A kirótt pénzbírság összege 190 millió lej. A talált, tapasztalt hiányosságok általában a már megszokottak a munkaviszonyok esetében: hiányzik a belsô szabályzat, nem töltötték ki a jelenléti lapokat, nem iktatták a felügyelôségen a munkaviszony megszûnését és nem tették le a munkakönyveket, hiányzik a pihenôszabadságok megtervezési jegyzéke, nem kötötték meg a kollektív munkaszerzôdést és elmulasztották idejében iktatni a fizetési listákat.

A felügyelôk szerint nem mondható nagynak a szabálytalanságot

elkövetô cégek száma. Figyelemreméltó és egyben örvendetes, hogy az alkalmazottak szinte mind ismerték az új munkatörvénykönyv lényegesebb, rájuk vonatkozó elôírásait, tisztában voltak a jogaikkal, és azt meg is követelték. Voltak esetek viszont, amikor a munkások az erdôbe szaladtak a munkaügyi felügyelôk érkezésekor, hogy elkerüljék az ellenôrzést. Ami a munkaegészségügyi és -biztonsági elôírások betartását illeti, itt 370 hiányosságot találtak, és 49 céget büntettek meg 305 millió lej értékben.

A korábbi, az építkezésben tartott ellenôrzési kampány során az a tévhit alakult ki sok esetben, hogy ilyen jellegû felülvizsgálást elvétve és pár napig tart csak az intézmény. A felügyelôk azonban figyelmeztettek, hogy a munkaviszonyok és munkaegészségügyi elôírások ellenôrzése egy folyamatos és állandó tevékenységük, és az elrendelt intézkedéseiknek a betartását is nyomon követik.

(i)

Megoszlik a véleményformáló személyiségek álláspontja a kormány által kezdeményezett televíziós kampány tekintetében, amelynek célja olyan sztárok segítségével meggyôzni a lakosságot a népszavazáson való részvétel fontosságáról, mint Andreea Marin, Ilie Nãstase, Adrian

Mutu vagy Nicolae Furdui Iancu. Míg Mircea Toma vagy Ralu Filip szerint a kampány különbözô okokból sikeres lesz, Mircea Dinescu úgy véli, az október 19-i népszavazáson legtöbb 30 százalékos lesz a részvétel. A kormány képviselôje különben tegnap a sajtóval közölte: a kabinet 223 milliárd lejt hagyott jóvá a népszavazás lebonyolítására.

Mircea Toma, Sajtófigyelô Ügynökség: "Kérdezzék meg Andreea Marint, hogy az alkotmánymódosítás kérdése szerepelni fog-e a Surprize, surprize címû mûsorban, vagy hogy ismeri-e az alaptörvény módosításának legalább egy elemét. De mivel Romániában a Caritas típusú játékok sikeresek voltak, ennek a kampánynak is nagy sikere lesz. Azt hiszem, a honatyák fele nem ismeri az alkotmányban eszközölt módosításokat. Biztos vagyok azonban benne, hogy a románok, könnyes szemekkel mennek majd szavazni. Ez a voks a Surprize, surprize kategóriába tartozik."

Ralu Filip, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke: "A kampányt korrektnek és szükségesnek tartom, mivel az alkotmányról, az ország alaptörvényérôl van szó. Nem tudom, milyen hatása lesz, mert nem én kezdeményeztem. A kampány csak akkor lesz hatásos, ha a lakosság elmegy szavazni. Mi intézményként minden támogatást megadtunk."

Mircea Dinescu: "Nem hiszem, hogy akár halvány sikere is lesz. Ez egyféle Megéneklünk, Románia, csakhogy most az SZDP megéneklésérôl van szó. A kormánypárt illúziókat gyárt, az emberek azonban már nem hisznek az ilyesmiben. Egyfelôl drágítják a gázolajat, másfelôl Andreea Marint mutogatják. Azt hiszem, a választópolgároknak még 30 százaléka sem jelenik meg az urnáknál."

Theodor Stolojan, az NLP elnöke: "A kormánynak kötelessége mindent megtenni, hogy a lakosság részt vegyen a népszavazáson és megszavazza az alkotmánymódosítást. Ha a kormány úgy gondolja, hogy bizonyos népszerû személyek bevonása hozzájárul a kampány sikeréhez, akkor a kezdeményezés üdvözlendô, de kérjük, a sztárok imidzsét ne csatolják az SZDP-vezetôkével, mert ez túlkapásnak minôsül. "

A KOLOZSVÁRI GLORIA KIADÓ gondozásában jelent meg Murádin Jenô Az aradi Szabadság-szobor címû könyve. A kötetet a szerzô mutatta be október elsején Budapesten, a Vármegye Szalonban. A kolozsvári bemutatóra október 3-án 17 órakor kerül sor a Phoenix Könyvesboltban. A könyvet Vekov Károly ismerteti. A kötet aradi bemutatóját október 5–6-án tartják.

AZ ARADI VÉRTANÚK EMLÉKÉRE ökumenikus istentiszteletet tartanak október 5-én, vasárnap du. 5 órától a Horea úti református templomban. Az istentisztelet után ünnepi mûsorral emlékeznek az óktóber 6-i eseményre, dr. Egyed Ákos akadémikus és Rekita Rózália színmûvésznô közremûködésével. A rendezvényre az RMDSZ hidelvei szervezete sok szeretettel várja a kolozsváriakat.

AUTÓBUSZT INDÍT ARADRA, a békés megemlékezésre, október 5-én, vasárnap az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete. Fiatalok jelentkezését várják az erdelyert@yahoo.com e-mail címen vagy a 0724-271529-es mobilszámon. Részleteket a www.erdely.tk honlapon találhatnak az érdeklôdôk.

LISIEUXI KIS SZENT TERÉZ halálának 130. évfordulójára emlékeznek vasárnap de. 10.30 órakor a Jobbágy/Ariesului utca 67. szám alatti Mária Szíve plébánia-templomban. Elôadást tart Geréd Vilmos, a gyulafehérvári Kis Szeminárium és Teológia zenetanára. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

Ugyanitt október 4-tôl elkezdôdnek a plébániai hittanórák minden szombaton, a következô sorrendben: 9–10 óra — I–IV. osztály, 10–11 óra — V–VIII. osztály.

A SZABÓ DEZSÔ EGYESÜLET évi közgyûlését tartja október 3-án, pénteken du. 5 órától a Református Kollégium (Farkas/Kogãlniceanu utca 16.) I. emeleti tantermében. Napirendjükön a beszámoló és az új vezetôségi tagok megválasztása mellett az alapszabályzat módosítása is szerepel. A igazgatótanács kéri a tagok szíves megjelenését.

"Ez a könyv úgy kerül nyomdába — megjelenését a fölavatásra idôzítve —, hogy a restaurálás munkája befejezôdött, a téren alapoznak, egykori köveibôl és bronzalakjaiból Arad Szabadság-szobra újraépül" — olvasom a kolozsvári Gloria Kiadónál megjelent, Az aradi Szabadság-szobor címû, igényes kivitelezésû, tetszetôs kötet záró mondatát. A szerzô, Murádin Jenô akkor még nem tudhatta, hogy a Huszár Adolf tervei nyomán, Zala György átfogalmazásában és kivitelezésében 1890-ben felállított, hányatott sorsú Szabadság-szobor több évtizedes számûzetése — kormányközi megállapodások és ígéretek dacára — 2003-ban, az Európa felé vezetô út záró szakaszában sem ér véget. Így aztán, szoboravatás helyett csupán a magyar Szabadság kálváriájának újabb stációját jelezheti a mû. Fájdalmas mementóként mindarra, ami volt és — eredeti szándékától függetlenül is — figyelmeztetôként arra, ami a jelenben történik s amire a jövôben számíthatunk.

Murádin Jenô a rá jellemzô alapossággal járja körül a témát. Helytörténeti ismeretek birtokában, a történelmi háttér alapos elemzésével, a fellelhetô dokumentumok számbavételével fest átfogó képet a szoborállítást megelôzô állapotokról. A polgárosodó Arad lakosságának szabadságvágya, a vértanúk kultusza, a "legyôzöttségben is újraéledô remény" már az 1860-as években erôteljes mozgalommá alakult. Ennek eredményeképpen, javarészt közadakozásból született meg a szobor. A szerzô, a dokumentumok fényében arra is utal, hogy a románok érzékenységét az évtizedek folyamán és állítólag ma is sértô mûalkotás létrejöttét az erdélyi románság közéleti és értelmiségi rétege annak idején anyagilag is jelentôs mértékben támogatta. Majd a történésztôl a mûvészettörténész veszi át a szót és elemzi részletesen, eredeti képi dokumentumok közreadásával a kor jelentôs mûalkotásának számító szobrot.

A könyv utolsó fejezetének címe: Föltámadásra várva.

Vajon lesz-e egyáltalán a szoborhoz méltó föltámadás?

Németh Júlia

Az immár hagyományos rendezvénysorozat október 2-án, du. 16 órakor Cristian Opris Atas galériabeli kiállításával kezdôdik, majd 17 órakor a fôtéri kisgalériában Wolfgang Brenner németországi mûvész tárlata nyílik meg.

A 4. Nemzetközi Kisgrafikai

Biennálé megnyitójára október 3-án 13 órakor kerül sor a Mûvészeti Múzeumban. Ugyanitt Haász Ágnes (Magyarország) egyéni tárlata, az Electrografia Társaság (Magyarország) kiállítása és a Breakfast with Dracula címû Mail Art kiállítás is megnyílik.

Európaszerte minden ôsszel a madarak szokásainak tanulmányozásával és védelmével foglalkozó nemzetközi szervezet, a Bird Life International a helyi ornitológiai szervezetekkel közösen madárles-napot szervez. Ennek lényege, hogy minél szélesebb körben tekinthessenek be közelebbrôl a madarak életébe, szokásaiba azok, akik betonfalak közé szorítva, távol élnek a természettôl. Nálunk, itt Kolozsváron a Romániai Ornitológiai Egyesület helyi fiókja ezt a napot október 4-én, szombaton rendezi meg a Hója erdôben. Az érdeklôdôk reggel 9 órakor a szabadtéri Falumúzeum elôtt találkoznak az egyesület kirendelt embereivel és az önkéntesekkel, akik elvezetik ôket a megfigyelési helyre és elmagyarázzák a látottakat. Bármilyen más információért hívhatják a 438-086-os telefonszámot.

Pénteken, október 3-én este 7 órai kezdettel a Kolozsvári Állami Magyar Színház bemutatja Tom Stoppard két egyfelvonásosát, Bulldog hadnagy Magritte nyomán címmel, rendezô David Zinder, a díszlet- és jelmezterveket Dobre-Kóthay Judit készítette.

Az elôadás elsô részében a Magritte nyomán címû mûvet láthatjuk. Láb fôfelügyelô (Salat Lehel) és Holmes rendôr-járôr (Sinkó Ferenc), a délutáni órákban elkövetett bûntény után nyomoz, és a szálak parkolási büntetôcédula nyomán Harris (Hatházi András) és Thelma (Kali Andrea) házához vezetnek. A rendôrök éppen a pár esti táncversenyre való készülôdését szakítják félbe kérdéseikkel, melyek illegálisan végzett operáció, illetve igen furcsa rablás részleteit próbálják megfejteni. Harris, Thelma, de még a Mama (M. Kántor Melinda) sem ért semmit az egészbôl, de ne aggódjanak, végül a szerzô gondoskodik arról, hogy mindenre fény derüljön, igaz, a sötétség leple alatt… "Kispolgári bohózat és szürreális rögtönzés, némiképp megspékelve a jóféle angol sztereotípiák kifordításával." — írja a Magritte nyománról Upor László.

Az igazi Bulldog hadnagy címû, az elôadás második részeként játszott egyfelvonásos komédia színházba invitál bennünket. Belepillanthatunk egy, a ’30-as évek rádiójátékait és a krimi mûfaját egyszerre parodizáló elôadásba (szereplôi: Kali Andrea, Kézdi Imola, M. Kántor Melinda, Sinkó Ferenc, Nagy Dezsô, Galló Ernô f.h.), pontosabban együtt nézzük az elôadást a befutott és a feltörekvô kritikussal (Hatházi András, illetve Keresztes Attila). A történet akkor bonyolódik el igazán, és válik lélegzetelállítóan érdekfeszítôvé, amikor az egyik ítész színpadra lép…

A Magritte nyomán-t 1971-es megírása óta hagyományszerûen egy este keretében játsszák Az igazi Bulldog hadnagy címû egyfelvonásossal. David Zinder rendezô nyilatkozata szerint a mûvek "egymást tökéletesen kiegészítik, és együtt teremtik meg azt az egységes és kifinomult színház élményt, amely — örömmel tapasztaltam — ugyanolyan jól mûködik magyar nyelven is, mint az eredeti, hangsúlyozottan angol miliôben."

További elôadások október hónapban: 5-én, vasárnap este 7 órakor, és 19-én, vasárnap este 7 órakor. Tekintettel az elôadás stúdiójellegére, kérjük, idejében vásárolják meg jegyüket a bemutatóra vagy valamelyik ezt követô elôadásra.

Kelemen Kinga

Az emlékezet útvonalai címmel nyílt fényképkiállítás a kolozsvári Német Kulturális Központ szervezésében, szerda délben a történelmi múzeumban. Célja bemutatni az 1933 és 1949 közötti korszak egyes, akkor még gyermekéveit élt tanúinak életrajzi adatai alapján, az akkori Németország, Európa és a világ történelmét. Két világkatasztrófa, a fasizmus és a kommunizmus miatt sokat szenvedett romániai németeknek, szászoknak állít emléket ez a kiállítás, akik koncentrációs vagy munkatáborokban sínylôdtek Hitler és Sztálin birodalmaiban, valamint Antonescu marsall Romániájában, csupán származásuk következtében. Ôket a leginkább csak a reményben vetett hitük tartotta életben.

A kiállítás megnyitóján Ion Piso igazgató utalt sir Bernard Shaw kijelentésére, mely szerint az ember sosem tanul a múltból. A házigazda véleménye, hogy a valóságot csak akkor lehetne jobban érzékeltetni, ha több tízmillió ilyen felvételt tudnának a közönség elô vinni. Most Shaw nézetére kíván rácáfolni a német és román nyelven közzétett dokumentáció és a korabeli képek hangulata. A rendezvényre a Nemzetközi Goethe Intézet kezdeményezésére kerülhetett sor. Elôkészítésébe besegítettek a George Cosbuc Kollégium német szakos diákjai, akik az adatokat összegyûjtötték a megpróbáltatások túlélôitôl. A kiállítás október 24-ig tart nyitva.

Ö. I. B.

Kidében szerveznek falunapokat a hét végén. Szombaton délelôtt 11 órától ünnepi istentiszteletre kerül sor a református templomban, igét hirdet dr. Szabó Árpád unitárius püspök. A 13 aradi vértanú emlékére címmel fiatalok versmûsora hangzik el. 16 órától lovasmenet, azt követôen felavatják a kidei tájházat. Este nyolc órától szüreti bált szerveznek, közremûködik Jónás Gábor és zenekara.

"Magyarországon miért nem állítanak Mihai Viteazulnak szobrot?" — tette fel a kérdést a kedd esti Tuca-show egyik nézôje. Ez a kérdés azt hiszem mindent elmondott és megmagyarázott a román nép történelemtudatáról, történelemismeretérôl. Annak a népnek a történelemismeretérôl, amelyikkel nekünk, a történelem fordulásának következtében itt maradt magyarságnak együtt kell élnünk. És ennek a népnek próbáljuk mi megmagyarázni, hogy az aradi Szabadság-szobor mit jelent nekünk, mit jelképez és miért ragaszkodunk oly nagyon a felállításához. Magyarázzuk meg annak a népnek, melynek vezetô egyéniségei sem tudják a történelmi eseményeket a megfelelô történelmi korba belehelyezni. Kiragadnak belôle egy darabkát és a mostani, 2003-as szemlélettel magyarázzák. Úgy általában a politikusokat nem szoktam semmiért sem sajnálni, hiszen mindenik maga választotta pályáját, de kedden este nagyon megesett a szívem Tokay Györgyön. Mivel én állandóan képekben gondolkodom, úgy képzeltem, hogy ott áll, mint szentté avatott druszája a sárkány elôtt, egy szál karddal. Csakhogy ennek a sárkánynak négy feje volt. S aztán még a kardját is állandóan csorbítani akarták. Arról nem is beszélve, hogy az egyik fej kivételesen pimasz nagy lángokat fújt, természetesen övön alul. Most kérdem én: eljön-e valaha is az az idô, amikor ezzel a néppel meg tudjuk majd értetni, hogy minden éremnek két oldala van, hogy nekünk is lennének megbocsátani valóink; hogy mi nem ellenségek vagyunk, csupáncsak a történelem áldozatai. És tisztában vagyunk azzal, hogy nekünk velük együtt kell élnünk, békességben, mert ez a mi érdekünk is. Csakhogy emelt fôvel, és nem alázatosan, másodrendû polgárokként. Úgy, ahogy az egy társnemzetet megillet.

B. É.

Pezseg az élet a romániai magyar sajtó körül.

A szeptember amúgy is a nyári kikapcsolódások során kipihent olvasói igények megújulásának, és ezzel párhuzamosan az egész média feléledésének az idôszaka évrôl évre, de az idei szeptember csak úgy ontotta magából a sajtós eseményeket.

Lapkiadók egyesületének a bemutatkozása, Médiatalálkozó, MÚRE-közgyûlés, Médiahajó a legfontosabb állomásai ennek a nyarat élesen lezáró hónapnak.

A romániai magyar média — tehát az írott sajtón kívül a rádió és televízió is — intézményesedése egy viszonylagos megállapodott korszak után a kilencvenes évek végétôl új erôvel folytatódott, amint azt alulírott bôvebben is kifejtette a 2002-es Romániai Magyar Évkönyvben. Ez a folyamat egyáltalán nem állt le 2003-ban sem, és a most elmúlt hónapban látszott meg ennek néhány gyümölcse.

A helyi és regionális magyar napilapok, a köztük évek óta létezô együttmûködés eredményességén felbuzdulva, kezükbe vették a több sikertelen próbálkozást megért romániai magyar lapkiadók egyesületének a bejegyzését, és szeptember 5-én hivatalosan is bemutatkozott az új szervezet Kolozsváron. Mindenütt a világon létezik hasonló szövetség, nálunk is elérkezett az idô, hogy az újságírók egyesülete mellett, amelyben az egyének találhatják meg szakmai, társadalmi stb. kérdéseikre a választ, létrejöjjön a lapokat mûködtetô kiadók érdekvédelmi szervezete is, amely most már cégeket, jogi személyeket képvisel. Nem kizárt, hogy — szintén más országok mintájára — késôbb megalakul még a reklámozók vagy mások szövetsége is. De a lapkiadók közös fellépése nemcsak ezért kezdet, hanem azért is, mert várhatóan csak ezután fedezi fel magának, és lép be a többi, most még nem tag munkáltató is, aki ma magyar lapkiadással foglalkozik ebben az országban.

Az intézményesülést jól jelzi a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) idei gyergyószárhegyi közgyûlése is. A szeptember 19–21. között rendezett összejövetel érdeme, többek között, hogy elfogadta a MÚRE etikai kódexét. Ez a MÚRE Becsületbírósága által elég körültekintôen kidolgozott szabálygyûjtemény végre biztosabb alapot nyújt ahhoz, hogy az újságírók vagy médiumok kapcsán felmerült erkölcsi kérdéseket olyan kis belsô törvénykönyv alapján lehessen megítélni és rendezni, amely a létezô hazai és külföldi szabályozások messzemenô figyelembevételével, de az itthoni sajátosságokból is kiinduló egységes kodifikálással készült.

A Médiatalálkozó és a Médiahajó — mindkettô budapesti esemény — már az anyaország és a szomszéd államok magyar sajtója között intézményesült, és nem utolsósorban a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) köszönhetô kapcsolatrendszernek a fokjelzôi.

Szeptember 8-án elôször rendezett magyar Médiatalálkozót a Hungexpo Vásár és Reklám Rt. az ôszi Budapesti Nemzetközi Vásárban. Az itt tartott Magyar Világ kiállításon szintén elôször került sor a Kárpát-medencei Napokra, az ezt nyitó Médiatalálkozón pedig mintegy száz nem magyarországi magyar sajtós hányhatta-vethette meg közös problémáit. Ha Szabó Vilmos és Bársony András politikai államtitkár, no meg a velük vitatkozók fôleg a kettôs állampolgárság igencsak idôszerû kérdéseivel foglalkoztak, a Bálint-Pataki József HTMH-elnök vezette beszélgetésen már a magyarországi sajtótámogatás méltányosságát és kilátásait firtatta a szakma. Remélhetôleg jövôre súlyukhoz méltóan jelen lesznek a magyarországi sajtó képviselôi is, hogy az új találkozó valóban összmagyar legyen.

Szeptember 25-én már a Médiahajó gyûjtônéven összekötött Táncsics, Budapest és Rákóczi hajókra sütött fel a nap az újpesti rakparton, hogy aztán egész nap úgy is tartsa, igazi vénasszonyok nyarát idézô napsütésben a Budapesttôl Visegrádig és onnan visszahajózókat rajta. Az ENAMIKÉ Kft. több éve szervezett vízi kirándulásának éppen a háromórás hajóút a lényege: azon összezártan utazik újságíró, politikus, üzletember, mindenféle szakértô és sztár — olyan nem létezik, hogy a több óra alatt egymásba ne akadjanak, ne ismerkedjenek, vagy éppen ne tárgyalhassák meg végre azt, ami hétközben az örökös futás és elfoglaltság mellett szinte lehetetlen. Idén újdonságot jelentett, hogy a határon túliaknak fenntartott helyek egy részére sajtófelhívás alapján mindenki jelölhetett közmegbecsülésnek örvendô személyeket, és a meghívottakat ezeknek az ajánlásoknak az alapján is válogatták.

Megfordult három miniszter — a pénzügy-, a közlekedési és az igazságügy- —, sok más jeles politikus, személyiség is felvonult, csak a magyarországi ellenzék nem kényeztette el jelenlétével a mai magyar kormánykörökhöz közelálló nézeteket vallónak betudottak kedvelte Médiahajót. Bársony András politikai államtitkár kettôs állampolgárságról tartott elôadásáról már beszámoltunk. Itt még annyit lehetne megemlíteni, hogy a számos aktuál- és állampolitikai témájú kerekasztal-beszélgetés meg elôadás mellett kettô érintett még közelebbrôl minket. A Magyar Rádió szerkesztôje, Gecse Géza vezette egyik beszélgetésen a hit és vállalkozás szabadságát járta körül több, gazdasági vállalkozásba is fogott lelkipásztor. Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetôsége nevében megjelenô, a sepsiillyefalvi központról híressé vált Kató Béla és a Csibész Alapítványt vezetô Gergely István csíksomlyói római katolikus esperes egyaránt úgy tartotta, hogy a gazdasági vállalkozás szükséges, sokszor elengedhetetlen az egyház számára, és akkor jó, ha szeretetszolgálatra épül. A Tolcsvay-klub Tolcsvay Béla zenéjével fûszerezett elôadása után a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tagjai közül többen is felszólaltak az Otthoni Magyarok szintén Gecse Géza irányította közös fórumán. Ezen például Markó Béla RMDSZ-elnök érveket hozott fel amellett, hogy több veszíteni valója van a romániai magyarságnak akkor, ha felrúgja az együttmûködést a román kormánypárttal, mint ha további engedményeket csikar ki belôle a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén.

Ha a két utóbbi találkozóra rá is nyomta természetesen bélyegét a politikum, szakmai szempontból is jelentôs volt hozadékuk. A Médiahajón például további konkrét együttmûködést lehetett kialakítani magyarországi sajtószervekkel.

A keretek megújultak, bôvültek, most már a szakmán a sor bizonyítani, és azokat hasznos tartalommal feltölteni.

Balló Áron

Ioan Mircea Pascu szerdán elmondta, hogy a Honvédelmi Minisztérium mintegy 160 — katonai és civil — alkalmazottja lesz tagja a NATO-struktúráknak, miután Románia a szövetség teljes jogú tagállamává válik. A Honvédelmi Minisztérium és a Hadsereg Vezérkara támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyeknek célja a légibalesetek megelôzésére szolgáló módszerek kidolgozása, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a balesetek okai ne ismétlôdjenek meg, de vannak elôreláthatatlan problémák is.

A személyzet egy részét a román állam "nevezi ki", mások, fôként a civilek versenyvizsgát tesznek a NATO-posztok elfoglalására. Egyelôre nem tudni, hányan jelentkeznek és hányan vizsgáznak sikeresen, mondta a miniszter.

Ioan Mircea Pascu szerdán találkozott Girts Kristovskis lett honvédelmi miniszterrel, akivel többek között az észak-atlanti csatlakozásról, a közelgô isztambuli csúcsértekezletrôl, a kétoldalú együttmûködés fejlesztésérôl folytatott megbeszélést.

A honvédelmi miniszter szerdán sajtótájékoztatón közölte, hogy folyamatban van a vizsgálat az Aranyosgyéres közelében lezuhant MiG-21 Lancer esetében, errôl mûszaki adatokat csak Gheorghe Catrina altábornagy, a légierô vezérkari fônöke, a vizsgálóbizottság vezetôje szolgáltathat. "A vizsgálat lezárulta és az okok meghatározása után világosabban láthatjuk majd, mi történt, és megtehetjük a szükséges intézkedéseket", mondta Pascu.

Ion Magdalena altábornagy, a légierô vezérkari fônökének helyettese szerdán elmondta: a MiG-21 Lancer típusú vadászgépek esetében felszállási tilalmat rendeltek el, a gépeken ellenôrzéseket végeznek a vizsgálat befejezéséig. Kivételt képez az a 6-8 repülôgép, amely a napokban Temes megyében hajt végre gyakorlórepüléseket francia repülôsökkel közösen.

A pilóták morálja kitûnô, és tiszteletet ébreszt bennük az a tény, hogy Sorin Popa megpróbálta megmenteni gépét a pusztulástól, mondta Magdalena. Hozzátette: a múlt héten lezuhant gép pilótáját várhatóan post mortem kitüntetésben részesítik.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 38 463 lej, 1 USD = 32 946 lej, 1 magyar forint = 151 lej.

Krasznai Napokat szervez október 4–5 között a Szilágykrasznai Polgármesteri Hivatal a Cserey Farkas Társaság, a krasznai egyházközösségek, kis- és középvállalkozók, a helyi iskola, az RMDSZ valamint a Szilágy megyei RMGE hozzájárulásával. A hatodik alkalommal megszervezett esemény gazdag programmal várja az érdeklôdôket.

Október 4-én, szombaton délelôtt 10 órától ökumenikus istentiszteletet tartanak a római katolikus templomban. 12 órakor kerül sor a polgármesteri hivatal elôtt a köszöntô beszédekre, illetve a testvértelepülési kapcsolat felvételére a magyarországi Imrehegy községgel. 13 órakor kezdôdik a népi és modern táncegyütesek, valamint a fogatok felvonulása, a kiállítások megnyitása. Ebédszünet után, 16 órakor motoros sárkányrepülôk bemutatójára kerül sor, 17 órakor pedig elkezdôdik a néptánctalálkozó, valamint a társasági és sporttáncbemutató. A nap rockkoncerttel zárul. A "Zöld Kereszt" magyarországi együttes este nyolc órakor lép fel.

Vasárnap már kora reggel kezdôdik a program: 9 órától fogathajtó versenyen, lovasbemutatón, díjugratáson vehetnek részt az érdeklôdôk. 13 órakor veszi kezdetét a szüreti hívogató — a fogatosok végigjárják a községet és szüreti bálba invitálják a lakosságot.

Este 19 órakor kezdôdik a megakoncert — Mc Hawer Tekknô, Kaczor, Rony, Luiz és Fekete Gyöngyszemek együttesek részvételével. 22 órától tûzijáték, majd szabadtéri diszkó zárja a rendezvényeket.

Ötödik alkalommal szerveznek gyermek néptánctalálkozót Szamos-újváron. Pénteken este 7 órától táncházmegnyitó a Téka-házban. Szombaton, október 4-én du. 4 órától gála mûsor a Mûvelôdési Házban. Este 8 órától táncház a Transilvania étteremben. Az V. Nemzetközi Gyerek-Néptánctalálkozón erdélyi és külföldi — magyarországi, macedóniai — együttesek lépnek fel. A rendezvény támogatói az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány.

Október 7–11. között rendezi meg az Expo Transilvania Rt., a Romániai Bútorgyártók Egyesülete és a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az V. Conmob országos bútoripari vásárt. Ezen lakások, irodák és közterületek legkülönfélébb bútorzatai kerülnek szemlére és kínálatra. Összesen 1750 négyzetméterre 70 cég jelezte részvételét (a tavalyi és a tavalyelôtti kiadásokon 67–67 vállalat állított ki).

106 millió lejt fordítanak a 416-os törvény értelmében járó garantált minimális jövedelemben részesülô személyekre Szilágysámsonban. A költségvetés-kiegészítésbôl származott összegek egy részét — 106 millió lejt — a községben lévô félig-meddig megépített artézi kút munkálatainak befejezésére szeretnék fordítani, amennyiben a becslések szerint elegendônek bizonyul a rendelkezésre álló összeg. A kút esetében arra volna szükség, hogy mintegy 30 méterrel mélyebbre fúrjanak. Amennyiben az artézi kút befejezésére nem elég a rendelkezésre álló összeg, akkor a pénzbôl út- és hídjavítást végeznek, tájékoztatott Korda Tibor Lajos, a Szilágysámsoni Polgármesteri Hivatal titkára. 92 millió lejt fordítanak a mintegy 30 diák ingázási költségeinek fedezésére.

A tûzesetek megelôzése, elsôsegélynyújtás az újonnan megalakult helyi önkéntes tûzoltó-alakulat elsôdleges feladata. Professzionális tûzoltó-alakulat mûködtetésére nincs anyagi keret, ezért sok más településhez hasonlóan Szilágysámsonban is önkéntes alapon szervezik az alakulatot. Korda Tibor Lajos szerint a községben igen kezdetleges pumpával rendelkeznek. Tûzesetben amúgy nemcsak a két évvel ezelôtt felbomlott, s most 15-20 taggal újjáalakult tûzoltócsoport, hanem az egész falu részt vesz az oltásnál.

(ke)

A felsôtöki református szórványgyülekezet temploma ad otthont az idei szórványtalálkozónak, amelynek keretén belül sor kerül a Czelder Márton és Földes Károly szórványdíjak átadási ünnepségére, szombaton, október 4-én, 11 órától. Istentiszteleten a díjazott, Bíró Sándor gyergyószentmiklósi lelkipásztor szolgál, ezt követôen kerül sor a díjátadásra. Jenei Tamás belmissziói elôadó, a Diaszpóra Alapítvány alelnöke ismerteti az esemény célját és röviden bemutatja a díjakat, Vetési László, az alapítvány elnöke köszönti és bemutatja a díjazottakat. Ezt követôen Bíró Sándornak átnyújtják a Czelder Márton Díjat, illetve Czinege Sándor agrármérnöknek, felsôtöki gondnoknak átnyújtják a Földes Károly Díjat. A díjazottak szólnak az ünneplô sereghez, további köszöntôk hangzanak el a házigazdák, vendégek részérôl, fellép a kolozsvári Református Kollégium énekkara. A szervezôk — Erdélyi Református Egyházkerület, Esztényi Református Missziói Egyházközség, Református Szórványgondozó Szolgálat, Diaszpóra Alapítvány — szeretettel meghívják a Kis-Szamos mente valamennyi református szórványközösségének gondnokait, képviselôit, valamint az esztényi missziói gyülekezet összes tagját, a gyülekezet volt lelkipásztorait.

Tisztújító gyûlést tartott vasárnap az RMDSZ aranyosgerendi szervezete. Az elnöki beszámoló szerint az utóbbi két évben a tagság létszáma 192 tagra emelkedett (427 magyar lakosból). A 2001. évi választás után új vezetôség vette kézbe a helyi szervezetet. Elsô lépésként létrehozták saját mûvelôdési egyletüket, amely már meg is hozta elsô eredményeit. Pályázatokat tettek le és nyertek meg, bekapcsolódtak a népfôiskolai mozgalomba, és a Szent István-napi rendezvényekbe. A helyi szervezet és az egyház között nagyon jó a kapcsolat.

Székely István helyi tanácsos beszámolójából kitûnt: A kétnyelvû táblákat felszerelték a helység bejárataihoz, de mivel a kivitelezô nem tartotta be a törvényes elôírásokat, másnap a táblákat le kellett szerelni. Azóta keresik a vétkest a polgármesteri hivatalban, és ahogy ez lenni szokott, nem találják. Addig pedig marad minden a régiben. Balla György tanácsos hiányzott a gyûlésrôl. A jelentésekhez hozzászólók a mindennapi gondok felsorolásával folytatták: a rendôrök nem végzik kötelességüket, gondok vannak a legeltetéssel stb.

A gyûlés második felében a jelenlévôk megválasztották az új vezetôséget a következô összetétellel: Görög Károly elnök, Barta György és Német Sándor alelnökök, Gudor Péter, a pénzügyi ellenôrzô bizottság elnöke. A választmány létszáma a vezetôséggel együtt 9 személy. Az ellenôrzô bizottságnak 4 tagja van.

A gyûlésen a Kolozs megyei szervezet részérôl jelen volt Bitay Levente, a Kolozs megyei szervezet ügyvezetô elnöke és Pillich László mûvelôdési és oktatási alelnök.

A Magyar Nagylexikon eddig megjelent tizenhat kötetét kapta meg négy kolozsvári oktatási, illetve mûvelôdési intézmény, a Duna Televízió ajándékaként. Városunkból a karaván tovább halad: Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Marosvásárhelyre visznek könyveket.

A Heltai-alapítvány pincetermében meghitt hangulatú találkozó keretében vehették át az intézmények a Duna TV képviselôitôl a könyvajándékot. Merenger Csilla PR-felelôs, Balogh Júlia szerkesztô-rendezô, illetve Szeles Pál kereskedelmi igazgató Pekár István elnök üdvözlô szavait tolmácsolta az egybegyûlteknek, kiemelve: a Duna TV már tizenegy esztendeje fontos feladatának tartja, hogy könyvekkel segítse a Kárpát-medencében magyar nyelven tanuló diákok szellemi fejlôdését. Tevékenységük nyomán rengeteg felajánlást kaptak, magánszemélyek is gyakran hagyományozzák rájuk könyvtárukat, amelyet ôk osztanak szét a magyar nyelvterületen. Az Erdélyi Múzeum Egyesület képviseletében dr. Egyed Ákos elnök vette át a lexikon-sorozatot, a Sapientia-EMTE nevében dr. Mócsy Ildikó, a Protestáns Teológiai Intézet képviseletében Kurta József könyvtáros, míg az eseménynek otthont adó Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány nevében az elnök, Pillich László köszönte meg az adományt. A lexikon további három, megjelenés elôtt álló kötetét szintén elküldik majd az intézmények számára.

Szeles Pál kiemelte: a magyar kultúra megôrzésének fontos eszköze az írott szó, amely segít megôrizni mind-azt a szellemi kincset, amelyet a magyarság évezredek alatt öszegyûjtött.

Sándor Boglárka Ágnes

A Petrom kôolajipari társaság szerdán 300 lejjel csökkentette az euro-dízel gázolaj referenciaárát, miután október elsejétôl Romániában többé nem lehet 0,2 százalékos kéntartalmú gázolajat forgalmazni. "A döntés kompenzáló jellegû, mivel mától csak Euro 3 típusú gázolajat lehet árusítani, amely drágább, mint az Euro 2-es, és ez elégedetlenséget szül a lakosság körében", nyilatkozták Petrombeli források. A kôolajipari társaság nem módosította a töbi termék árát, noha az idézett források szerint a lej–euró árfolyam utóbbi három hónapban regisztrált alakulása 140-150 lejes benzináremelést tett volna szükségessé. A megállapított referenciaárhoz képest a Petrom-képviseletek +/- 5 százalékkal módosíthatják a benzin és a gázolaj árát. A Petrom utoljára július elsején, literenként 200-400 lejjel drágította az üzemanyagokat.

Szerdán délelôtt nagyon kevés háziállat és vásárló volt a kolozsvári piacon. Úgy tûnik, a földmûveseket lefoglalja az ôszi betakarítás, szántás-vetés.

Meglepetésként hatott a búza hiánya. A reggeli órákban érkezett egy teherautó kenyérgabonával, de hamar túladott az árun, zsákostól árulta, 8000 lejbe számolva kilogrammját. A kukorica 6500 lejbe, az árpa és a zab pedig 7000-be került. Új takarmányliszt is piacra került: csöves kukoricát ôröltek össze lucerna szénával, 7500 lejért árulták. A napraforgómagért 10 000 lejt kértek, a korpáért pedig 6000 lejt. Öt tehenet, 14 szopós borjút és három 250–300 kilogrammos, hízlalásra fogott bikát is láttunk a vásárban.

Ajtony faluból Liviu gazda egy szép, kövér, alig egyhónapos borjút hozott. Van két tehene, s azért szeretne szabadulni a borjútól, hogy ne fogyassza a tejet, többet vihet ezután a községi csarnokba. 3,5 milliót kért érte.

A nevét elhallgató gazda Mezôszentjakab (Iacobeni) faluból elpanaszolta, hogy az egyik juhász nyájával több mint 3,5 millió lejes kárt okozott a kukoricaföldjén. A községi vezetôség megállapította a kár összegét, de a vétkes nem akar fizetni. Más faluban is elôfordultak hasonló esetek, de ilyen tetemes kárról még nem hallottak. A gazda pert fontolgat, de attól tart, ha meg is nyeri, a tárgyalást követôen bizonytalan, hogy mikor kapja meg a megítélt kártérítést.

Folytatódik a Timis utcai lakosok kálváriája, olyan nagy a por szerdán és szombaton, hogy az szinte már elviselhetetlen. Eddig még senki sem tett semmit azért, hogy legalább hetente kétszer locsolják a rövid kis utcát.

Barazsuly Emil

Olvasóink kérésére közöljük a hagyományos feketetói vásár közelgô idôpontját: október 10–12.

Szerdán reggel a Széchenyi téri piacon a következô árakat lehetett feljegyezni: burgonya — 7–10 ezer lej/kg, zöldpaszuly — 20–25 ezer lej/kg, fôzôhagyma — 18 ezer lej/kg, fokhagyma — 45 ezer lej/kg, uborka — 12–15 ezer lej/kg, padlizsán — 12–20 ezer lej/kg, zöldpaprika — 7–15 ezer lej/kg, paradicsompaprika — 8–15 ezer lej/kg, káposzta — 8 ezer lej/kg, paradicsom — 7–20 ezer lej/kg, murok — 15–20 ezer lej/kg, alma — 12–15 ezer lej/kg, körte — 18 ezer lej/kg, szôlô — 20–45 ezer lej/kg, szilva — 15 ezer lej/kg, ôszibarack — 45–65 ezer lej/kg, tojás — 2000–2500 lej/db.

Esküvôre zenét csak D. J. Zsolttal! Telefon: 0744-179905. (0022)

Középiskolai tanár matematikából felkészít 5–8. osztályos diákokat. Telefon: 581-509 (délután). (0017)

Két egyetemet végzett lány matekbôl és földrajzból felkészítek képességvizsgázókat. Telefon: 458-962. (0005)

A labdarúgó Bajnokok Ligája A-csoportjában a Bayern München csak 1–1-es döntetlent ért el a belga Anderlecht otthonában. Igaz, a németek Pizarro kiállítását követôen már az elsô félidô végétôl emberhátrányban játszottak.

A csoport másik mérkôzésén a skót Celtic magabiztosan nyert a francia Olympique Lyon ellen.

A B-csoportban az Arsenal csupán gólnélküli döntetlenre volt képes a Lokomotív Moszkva vendégeként (így a londoniak két fordulót követôen még nyeretlenek a BL-ben), míg az elsô fordulóban parádézó Internazionale Christian Vieri utolsó percben szerzett góljával legyôzte a Dinamo Kijevet.

A C-csoportban a Monaco és a Deportivo La Coruña is magabiztosan gyôzött hazai pályán. A francia csapat az újabb sikerrel a maximális hat ponttal vezeti a kvartettet.

A D jelû négyesben a legutóbbi kiírás döntôse, a Juventus idegenben gyôzte le a cseh Pavel Nedved góljaival a görög Olümpiakoszt, s így százszázalékos teljesítménnyel áll a csoportban csakúgy, mint a Real Sociedad. A spanyol együttes a török Galatasaray otthonából távozott három ponttal.

Eredmények: csoportmérkôzések, 2. forduló:

A-csoport

Celtic Glasgow (skót)–Olympique Lyon (francia) 2–0 (gól: Miller — 70. és Sutton — 78. perc), RSC Anderlecht (belga)–Bayern München (német) 1–1 (Mornar — 53. perc, illetve Santa Cruz — 74. perc; piros lap: Pizarro — Bayern, 35. perc).

A csoport állása: 1. Bayern München 4 pont, 2. Celtic 3 (3–2), 3. Olympique Lyon 3 (1–2), 4. Anderlecht 1.

B-csoport

Lokomotív Moszkva (orosz)–Arsenal (angol) 0–0, Milánói Internazonale (olasz)–Dinamó Kijev (ukrán) 2–1 (Adani — 23. és Vieri — 90. perc, illetve Fjodorov — 34. perc).

A csoport állása: 1. Inter 6 pont, 2. Dinamó Kijev 3, 3. Lokomotív 1 (0–2), 4. Arsenal 1 (0–3).

C-csoport

AS Monaco (francia)–AEK Athén (görög) 4–0 (Giuly — 23., Morientes 2 — 27. és 57., valamint Prso — 86. perc), Deportivo La Coruña (spanyol)–PSV Eindhoven (holland) 2–0 (Sergio — 20. és Pandiani — 11 m, 51. perc).

A csoport állása: 1. Monaco 6 pont, 2. Deportivo 4, 3. AEK 1, 4. PSV 0.

D-csoport

Olümpiakosz Püreusz (görög)–Torinói Juventus (olasz) 1–2 (Sztoltidisz — 11. perc, illetve Nedved 2 — 21. és 79. perc), Galatasaray Isztambul (török)–Real Sociedad (spanyol) 1–2 (Hakan Sükür — 60. perc, illetve Kovacsevics — 3. és Xabi Alonso — 73. perc; kiállítva: a török Hasan Sas — 83. perc).

A csoport állása: 1. Juventus 6 pont (4–2), 2. Real Sociedad 6 (3–1), 3. Galatasaray 0 (2–4), 4. Olimpiakosz 0 (1–3).

Egy nappal a pályázatok leadásának határideje elôtt Nigéria visszalépett a 2010-es labdarúgó-világbajnokság rendezési szándékától.

Segun Odegegebami, a pályázati bizottság elnöke elmondta, azért döntöttek így, mert a lakosság nem támogatta a kezdeményezést.

A nigériai vezetôk jelezték, hogy ezentúl a rendelkezésükre álló eszközökkel a dél-afrikaiak sikeréért küzdenek.

A 2010-es labdarúgó-világbajnokságra a Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom és Marokkó önállóan, míg Líbia és Tunézia közösen jelentkezik. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) korábbi döntése értelmében mindenképpen Afrikában kerül sor a vb-re.

A pályázatokat szeptember 30-ig lehetett eljuttatni a FIFA-hoz, amely májusban dönt a helyszínrôl.

Az Olasz Labdarúgóliga az Avellino csapatának ítélte oda a 3 bajnoki pontot miután az együttes az SSC Nápoly elleni hazai bajnoki mérkôzését a vendégdrukkerek rendbontása miatt nem tudták elkezdeni.

A liga már múlt szerdán úgy határozott, hogy a nápolyiak soron következô öt hazai találkozójukat semleges pályán, zárt kapuk mögött kötelesek megrendezni.

Az összecsapás kezdete elôtt a jegy nélkül maradt vendégszurkolók benyomtak egy kaput, majd a felsô lelátóra özönlöttek. A tömeg nyomásától egy egyensúlyát vesztô szurkoló, Sergio Ercolano lezuhant a 20 méteres magasságból, s kómás állapotban szállították kórházba, ahol a leggondosabb kezelés ellenére sem tudták megmenteni az életét.

A rendbontó szurkolókat megfékezni igyekvô rendôrök közül harmincan megsebesültek.

Az esetnek politikai visszhangja is lett, Giuseppe Pisanu belügyminiszter sürgôs lépéseket követelt a szövetségtôl.

Az ausztrálok füves pályán fogadják a spanyolokat a tenisz Davis-kupa november 28–30-i, melbourne-i fináléjában.

"A két csapat valódi pázsiton játszhat majd a Rod Laver arénában" — tartalmazza az Ausztrál Tenisz Szövetség ismertetôje.

A Davis-kupa szabályai szerint a házigazda joga megválasztani a pályaborítást és az ausztrálok a mostani döntéssel is próbálnak visszavágni a 2000-ben Barcelonában elszenvedett vereségért.

Három éve a spanyolok a számukra kedvezôbb salakon fogadták, és gyôzték le az ötödik kontinens legjobbjait.

Igaz, az ausztrálok 2001-ben a franciáktól füvön szenvedtek vereséget, de most az akkorinál sokkal jobb játékban is bíznak.

Baumgartner Zsolt jövôre már a Forma–1-es világbajnokság állandó résztvevôje lehet, ugyanis konkrét szerzôdési ajánlatot kapott Eddie Jordantôl.

Ezt Frank Tamás, a versenyzô menedzsere mondta az MTI-nek.

A magyar versenyzô a Sauber-Petronashoz távozó Giancarlo Fisichella helyére kerülne az ír istállóban.

A 22 éves magyar tehetség a múlt héten a Jordan-Ford meghívásának megfelelôen Indianapolisban tartózkodott az amerikai nagydíjon, s két fontos megkeresés is "befutott" hozzá. A pályafutását már régóta élénk figyelemmel kísérô, s számára már számos lehetôséget biztosító Eddie Jordan korábban többször kijelentette, hogy alkalmasnak találja Baumgartner Zsoltot a Forma–1-es szereplésre, s ennek újabb jelét adta a tengerentúlon. A megállapodáshoz már "csak" a szponzorok megfelelô támogatására lesz szükség.

Egy másik út is nyitva áll elôtte, ugyanis a Cart-sorozatba jövôre bekapcsolódó csapattól szintén ajánlatot kapott.

Roman Abramovics, a nagyhírû angol labdarúgóklub, a Chelsea tulajdonosa, nem biztos, hogy a tizenhatosról betalálna az üres kapuba. Ettôl még biztos a helye a Forbes magazinban, a világ leggazdagabb embereinek listáján. Líbia teljhatalmú vezetôjének a fia, Szaadi Kadhafi, az olasz elsô osztályú Perugia idén igazolt játékosaként már gólokat is szerzett klubjának. Az elôbbi 37 évesen, az utóbbi 30 esztendôs korában jutott a XXI. századi, sajátos sportsiker csúcsára. Egyikük a pénz, a másik a politikai tréning szempontjai szerint játszik.

Hogyan és miért lett a szaratovi árva gyerekbôl, Abramovicsból — négyéves korától a nagybátyja nevelte — a futball-iparág irigyelt mágnása? Új családjában minden az olaj körül forgott, hiszen a nagybácsi a szovjet olajipar egyik irányítója volt. Így adódott, hogy Roman Abramovics 25 esztendôs korában már olajjal üzletelt. Ám valószínû fontosabb utalás, hogy ekkor indították ellene az elsô vizsgálatot 55 tartály nyersolaj eltulajdonításáért, amivel állítólag megalapozta a vagyonát. Az ügy feledhetô, mint ahogy a cége elleni késôbbi perek is elhaltak. Úgy vélik, ez lesz a sorsa a moszkvai ügyészség mostani vizsgálatának is, cégje gyanús számlái után kutatva. "Az arc nélküli ember", ahogy írták róla, 1992-ben, az olaj- és alumíniumipar privatizálásakor kapcsolatot létesített a leghatalmasabb orosz üzleti oli- garchával, Borisz Berezovszkijjal. A Szibneft néven jegyzett társaságról hosszú idôn át úgy tudták, hogy Berezovszkij jegyzi, késôbb vált ismertté az igazi tulajdonos, a moszkvai direktor, Roman Abramovics.

Olyan jól irányította a céget, hogy a politika sem nélkülözhette a kapcsolatait, ki is nevezték a szibériai Csukotka félsziget legfôbb elöljárójává. Az isten háta mögötti hely a fekete arany és a nemesfémek kifogyhatatlan bányája. A csukotkai kormányzó sem akkor, sem a késôbbiekben nem távolodott el politikai támogatóitól. Elôbb gáláns módon fizette a Jelcin család svájci és olaszországi utazásait és késôbb, a londoni iroda is pénzelte európai kalandozásaikat. Cégjét ugyanis a minden szempontból biztonságosabb brit fôvárosba helyezte át. Vagyona az említett Forbes magazin tömör jegyzése szerint 5,5–6 milliárd euró lehet. A világ 49., Európa 19. leggazdagabb embere a Milhouse Capital holding révén ellenôrzi az ötödik legnagyobb orosz olajtársaságot, 50 százalékban az övé a Ruszal, az orosz alumíniummonopólium és 26 százalékban tulajdonosa az elsôszámú orosz légitársaságnak. A futball-befektetés tehát megalapozott volt, a 140 millió font a Chelseáért — és ezt már ki is mondják a tanácsadói — "alaposan megfontolt üzleti stratégia része, hiszen elôtte jó néhány klubot megvizsgáltunk". Játékosokat vett, legutóbb pedig elnököt is vásárolt a klub élére. A Chelsea történetében elkezdôdött az Abramovics-éra.

A Perugia sztárjátékosa kissé bonyolultan kezdte az itáliai tréningeket. Eltökélten tanulja az olasz nyelvet, személyes tolmács is segíti, hogy pontosan értse a mester taktikai utasításait. Az edzés végén azonban az elegáns Bufalini hotelbe tér pihenni, ahol 11 szobát foglaltak le számára és a testôreinek. A repülôtéren készenlétben áll a helikoptere, a helyváltoztatás tehát nem gond. Egyébiránt az edzésre két testôr kíséri Mercedesében. Ideális játékos, nem lázadozik, hogy többnyire csak a kispadról nézi a meccseket, írják róla és azt is tudni vélik, hogy a kétéves szerzôdésért járó gázsiját — ez csupán 300 euró — jótékony célra ajánlotta fel. A technikája? Minôsíthetné a kiszivárogtatott múlt: 1999-tôl titokban készült a futballal való igazi találkozásra, elsô tanítójaként Maradonát szerzôdtették, 5 millió dollárért. Az egykori "isteni Diego" trükkökre tanította, a futást, az erônléti edzéseket a doppingügyei miatt eltiltott hajdani világrekorder sprinter, a kanadai Ben Johnson irányította.

Az ifjabb Kadhafi azonban sajátos taktika szerint játssza a focit. Perugiában edz, de a Juventus részvényeinek 7 és fél százalékát birtokolja. Magánemberként szereti azt a játékot, ami az olasz pályákon zajlik, de a papa nem emiatt küldte fiát, a Líbiai Labdarúgó-szövetség elnökét, a nemzeti válogatott kapitányát, a fôvárosi Al Ittihad vezetôjét Itáliába. A perugiai szerzôdés mögött jól megfontolt üzleti-politikai szempontok húzódnak meg. Muammar Kadhafi stratégiájának fontos része, hogy a 2010-ben esedékes labdarúgó világbajnokságot Líbia rendezze.

Nagy focit, minden áron.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]