 |
 |
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2003. október 6.
(XV. évfolyam, 229. szám)
Több ezer romániai magyar vonult néma tüntetésre vasárnap a fel nem állított aradi Szabadság-szobor talapzatához, hogy ott elhelyezze virágját. Délben az emberek a katolikus misékrôl és a református istentiszteletekrôl egyenesen az aradi Tûzoltó térre vonultak, hogy ott az üres talapzatnál róják le tiszteletüket az aradi vértanúk emléke elôtt. Mindebben a hirtelen eleredt zuhogó esô, valamint a tér feltúrt állapota sem zavarta meg ôket. A nagyváradi építészeti felügyelôség ugyanis hetekkel ezelôtt leállíttatta a Szabadság-szobor felállításának elôkészítô munkálatait, ezért a tér ugyanabban az állapotban maradt, mint ahogy a munkálatok befejezéséig volt. A téren nagy árkok tátonganak, betoncsövek hevernek szanaszét.
Az RMDSZ által szervezett központi ünnepségre csak október 6-án, hétfôn kerül sor. A téren vasárnap nemcsak az RMDSZ által szervezett program résztvevôi voltak jelen, de a magyarok e politikai szervezetének irányvonalától elkülönülô Királyhágómelléki Református Egyházkerület, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvivôi testülete által szervezett külön emlékezésre érkezettek is. Ez utóbbiak a néma tüntetés után elindultak a vértanúk egykori vesztôhelyén álló obeliszkhez, hogy délután megtartsák külön megemlékezésüket. (Részletek a 4. oldalon)
Tizenegyedik alkalommal szervezték meg a szórványdíjak átadását a hét végén a Kis-Szamos mente Tôki völgyében, a felsôtôki református szórványgyülekezet templomában. A domb tetején álló omladozó kis templom talán évtizedek óta nem fogadott magába akkora sokadalmat, mint szombat délelôtt az ünnepi istentiszteleten, amelyen Bíró Sándor gyergyószentmiklósi lelkipásztor hirdetett igét.
Az istentisztelet után adták át a Czelder Márton- és a Földes Károly-díjat. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke röviden ismertette a díjakat. Mint mondotta, tíz évvel ezelôtt alapította a Diaszpóra Alapítvány a két díjat, hogy kitüntethessék azokat, akik a maguk közösségében mindent megtesznek az anyanyelv és a hit megmaradásáért, gyarapodásáért. Czelder Márton, a díj névadója, havasalföldi és regáti misszionárius volt a tizenkilencedik század második felében. Ô volt az, aki a Kárpátokon túli területeken elôször szervezett református gyülekezeteket. Földes Károly mezôségi tanító és igehirdetô volt, aki egész életében vállalta a megmaradásért való harcot.
A díjak idei kitüntetettjei Bíró Sándor tiszteletes és Czinege Sándor agrármérnök, felsôtôki egyházgondnok volt. Bíró Sándor az Esztényi Református Missziói Egyházközségben kezdte el lelkészi pályafutását, amelyhez a felsôtôki gyülekezet is tartozik. Az esztényi szolgálat után a gyergyószentmiklósi gyülekezethez került, amely szintén szórványgyülekezetnek számít Székelyföld katolikus vidékén. Szórványban való tevékenységéért, odaadó szolgálatáért Czelder Márton-díjjal tüntették ki.
Czinege Sándor kicsiny egyházközségének — ma már csupán tizenhét lelkes — gondozásáért, önfeláldozó munkájáért kapta meg a Földes Károly-díjat. Jenei Tamás a Diaszpóra Alapítvány alelnöke, a díjak egyik alapítója hangsúlyozta: azokat tüntetik ki e nagy értékû díjakkal, akik részt vesznek az otthonteremtésben, s maguk is otthonteremtôkké válnak, összekovácsolják a többieket is.
Az ünnepi eseményt a kolozsvári Református Kollégium énekkarának rövid mûsora zárta. Az istentisztelet után szeretetvendégségre várták az ünneplôket.
Vetési László a Szabadságnak nyilatkozva elmondta: — Az idei díjkiosztási ünnepség rendhagyó volt. Elsô alkalommal választottunk kis gyülekezetet a díjátadás helyszínéül, és ugyancsak elôször történik meg, hogy egy gondnokot saját gyülekezetében tüntessenek ki a Földes Károly díjjal. Ugyanakkor megtiszteltük az ünnepséggel a tizenötödik századi kis templomot és kicsiny gyülekezetét. Nagy élmény volt számomra is, hogy itt a szórványvidéken ennyi ember gyûlt össze. Eljöttek a gyülekezet volt lelkipásztorai, de jelen voltak a Kis-Szamos mente szórványközösségeinek képviselôi is — fogalmazott Vetési László.
Ötödik alkalommal rendezték meg Szamosújváron a Nemzetközi Gyerek-néptáncfesztivált a hét végén. A kétnapos rendezvényt a Téka Alapítvány és a Kaláka Néptáncegyüttes szervezte meg. Idén kilenc tánccsoport vett részt a fesztiválon, ezek Erdélybôl és Magyarországról érkeztek.
Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta: idén nagyon gördülékenyen és fennakadás nélkül folyt a szervezés. A munka nagy részét a Kaláka tagjai vállalták magukra: az esemény támogatói a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány valamint a Communitas Alapítvány voltak, a polgármesteri hivatal pedig engedélyezte a kultúrotthon bérmentes használatát. Balázs-Bécsi Attila szerint a gyermekfesztivál ugyanolyan színvonalas rendezvénnyé nôtte ki magát, mint a tavaszonként megrendezett ifjúsági néptáncfesztivál. Elmagyarázta: a rendkívüli nagy érdeklôdés és a túljelentkezés miatt öt évvel ezelôtt választották szét az ifjúsági és a gyermekfesztivált. Ma mindkettô nagy népszerûségnek örvend. Sajnálkozva közölte, hogy a meghívott macedóniai csoport nem vehetett részt a fesztiválon, mivel nem kapta meg a beutazási vizumot Romániába.
— Minden évben igyekszünk új határon túli csoportokat meghívni a rendezvényre, sajnálatos tehát, hogy az idén ez kimaradt. Két magyarországi csoport érkezett ellenben: a Fejér megyei Abából és Enyingrôl. Nekik külön programot szerveztünk: kirándultak a Tordai hasadékhoz, a sóbányához, valamint Székre. Összesen száznyolcvan gyermek vett részt az idei fesztiválon — számolt be az alapítvány elnöke.
A szombat délutáni gálaelôadáson fellépô csoportok — hat és tizennégy év közötti gyermekek — mindenike remekelt a színpadon. Akadt olyan csoport is, amelyik elsô ízben szerepelt ilyen nagy kaliberû rendezvényen.
Felléptek: a Kis Kaláka Szamosújvárról, a kolozsvári Bogáncs, Kis Bogáncs illetve Apró Bogáncs, a szentlászlói Zajongók, a bánffyhunyadi Suhanc együttes, a dési Kis Aranyesô, az abai Sárvíz és az enyingi néptánccsoport. A közönség különbözô vidékek táncaiban gyönyöködhetett: voltak szatmári, mezôségi, széki, felcsíki, udvarhelyszéki, kalotaszegi, valamint dunántúli táncok.
Az európai csatlakozás szellemében kezdôdtek idén a hagyományos Krasznai Napok. A polgármesteri hivatal elôtti parkban az ország és a testvértelepülések országainak a himnuszát mindenki, még a prefektus is megilletôdve hallgatta. A román himnusz után elhangzott a magyar, a svájci és az EU himnusza is.
Pop Imre polgármester megnyitó beszédében jelezte, hogy idén nem remélt távlatok nyíltak a község számára. Nem csak az alkotmánymódosítás, de a Kraszna határában elhaladó új észak-erdélyi autópálya is nem remélt fellendülést jelenthet a község számára. A nem is olyan távoli jövôben Európa a krasznai nép hagyományôrzésével, kitartásával és összetartásával, kezdeményezôkészségével gyarapodhat.
A közeledést újabb testvértelepülési kapcsolat jelezte: most írták alá és ünnepélyesen kicserélték a magyarországi Imrehegy községgel kötött együttmûködési szerzôdést is. Imrehegy polgármestere, Takács Ilona köszöntô beszédében jelezte: már most itthon érzi magát Krasznán, és remélhetôleg 2007-ben végleg eltûnnek a most még elválasztó határok. A községet ismertetô füzetben is négy nyelven népszerûsítik magukat a krasznaiak: magyarul, románul, németül és angolul.
Az ünnepséget és az összegyûlt közönséget Vida Gyula képviselô is köszöntötte, aki nem felejtette el felhívni a figyelmet a tizenhárom aradi vértanú emlékszobrának jelenlegi kálváriájára is, egyperces néma fôhajtással adózva a szabadségharc hôseinek emléke elôtt.
A hatodik esztendeje minden év októberében megszervezett Krasznai Napok a polgármesteri hivatal elôtt megtartott ünnepélyes megnyitó után hagyományosan a templomban folytatódott. Ezúttal a római katolikus templomban Schekk László zilahi esperes misézett, majd Kádár György református lelkipásztor igével köszöntötte az ünnepséget. Utána a szokásos felvonulás megtekintésére a falu népe a fôutcára csôdült. Felvonult a székelyhídi modern tánc-együttes, a zilahi Terbete, a krasznai és a krasznahorváti néptánc együttes, majd a vasárnapi fogathajtó verseny résztvevôinek parádéja következett.
A hagyományos terménybemutató, valamint iparmûvészeti és néprajzi kiállítások megnyitása után a rátoni réten különleges csemege várta a helyieket. A temesvári és a békéscsabai motoros sárkányrepülô klub bemutatót tartott a falu népe számára. Nem csak repültek, de röpítettek is, mert a kétüléses kis gépeken egyre másra a falubelieknek is megmutatták, hogyan néz ki a község a magasból.
A sárkányrepülôsök bemutatójával egyidôben a Mûvelôdési Házban a táncosok seregszemléje zajlott, majd a szabadtéri koncert után tûzijáték szórakoztatta a falu apraját-nagyját és az ez alkalomra idelátogató közönséget.
Szombaton este a fiatalság a Zöld Kereszt magyarországi együttes rockkoncertjén csemegézhetett.
Vasárnap a fogathajtó verseny zajlott, délben kezdôdött a szüreti hívogató, majd "Megakoncert" következett több sztárvendéggel.
Érvényteleníteni tervezi a kormány a 2001-ben elfogadott 215-ös számú helyhatósági törvényt, amely helyett a központosítás csökkentését és a korrupció felszámolását hatékonyabban kezelô jogszabály születik. Ez derült ki Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter szombaton tartott kolozsvári sajtótájékoztatóján, amelyen egyebek között a vízummentesség kérdésérôl, az egészségügyminiszter elkövette plágiumról is szó esett.
Az elôkészületben lévô, decentralizációról szóló törvénytervezet révén a kormány helyi szinten az erôforrások és a felelôsségek jobb összehangolására törekszik. A közigazgatásban az anyanyelv használatát lehetôvé tevô jogszabály érvénytelenítése kapcsán Rus elmondta: a jelenlegi 215-ös törvénybôl átvennék az eddig megfelelônek bizonyuló elemeket, amelyek az új tervezetben is helyet kapnak majd. Az új törvény célja potenciális korrupciótényezôk felszámolása és a jelenlegi törvény egyes, rosszul alkalmazott elôírásainak módosítása. A kormány ez ügyben a Világbank képviselôivel, valamint Jonathan Scheelevel, az Európa Bizottság romániai küldöttségének vezetôjével is egyeztetett. Rus szerint Románia az intézmények és a törvények szempontjából jól áll, azonban gondok merülnek fel a törvények és közpolitikák alkalmazásakor, ami a helyhatóságokban mutatkozó igazgatási hiányosságokra vezethetô vissza.
A miniszter az utóbbi idôben a nyugati határtól jelentôs számban visszatérített román állampolgárok okozta gondokról is beszélt. Arról biztosított, hogy nem áll fenn a vízumkötelezettség visszaállításának veszélye, mivel a szomszédos országok belügyminisztereivel folyamatosan tárgyalnak a törvénytelenségeket elkövetô románok helyzetérôl. Az utóbbi idôben az osztrák hatóságok röppentették fel vízumkényszer bevezetésének a hírét a román állampolgárokkal szemben, akik az osztrák hatóságoknak egyre több gondot okoznak.
A miniszter szerint a román állampolgárokkal kapcsolatos negatív visszajelzéseket a környezô országok belpolitikája, valamint a román sajtó által túlzott mediatizálása váltotta ki. Példaként említette a szélsôséges nézeteirôl hírhedtté vált Jörg Heider osztrák politikust, aki, ha a románokkal szembeni vízumkényszer bevezetése mellett foglal állást, a többi párt is kötelezve érezte magát hasonló álláspont kialakítására. A belügyminiszter által közölt statisztika szerint az Ausztriában külföldiek által elkövetett gyilkosságoknak mindössze 1,5–1,6 százalékát követték el román állampolgárok. Az idei év elsô nyolc hónapjában összesen 15 millió személy jött be, illetve távozott Romániából, a határôrök ebbôl közel 8 millió román állampolgárt regisztráltak.
A miniszter közölte: országos ellenôrzési akciót indítanak, amelynek során az összes romániai személyszállító cég mûködési engedéléyét megvizsgálják. Az ellenôrzés célja a törvénytelen utazás felszámolása. Rus szerint számos vállalat szállít a nyugat-európai országokba utasokat anélkül, hogy törvényes engedéllyel rendelkezne, mi több, a szükséges iratokkal nem rendelkezô személyeknek megkönnyítik a schengeni térségbe való kijutását.
A szellemi eltulajdonítással megvádolt Mircea Beuran egészségügyminiszter helyzetérôl Ioan Rus elmondta: nem kíván beleavatkozni a bukaresti Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti egyetem szenátusának döntésébe, amely a miniszter szerzôdésének felbontásáról határozott. Úgy vélte azonban: ennek a döntésnek semmi köze a tisztességhez és az etikához, mivel a szenátus 7–8 évvel korábban, a francia nyelvrôl románra fordított könyvek megjelenésekor is kirúghatta volna Beurant. Rus szerint bebizonyult, hogy a tisztesség és az etika csak eszköz azon érdekcsoportok számára, amelyeket a miniszter tevékenysége érzékenyen érintett.
A nemzeti közösség belsô önrendelkezési igényének megvalósítása, az európai polgári és keresztény értékrend képviselete a fô célja az erdélyi magyar polgári erôknek, amelyek hétvégi aradi ülésükön úgy döntöttek: összefognak a magyar autonómia megvalósításáért. A mozgalom keretében a nemzeti-polgári erôk egyesítik és összehangolják konkrét cselekvésüket az EMNT létrehozására.
Ugyanakkor nyilatkozatot fogadtak el az aradi Szabadság-szobor ügyében, elítélendônek tartják azt a kultúra- és mûvészetellenes intézkedést, amely 1925-ben elrendelte a szoborcsoport lebontását. Szerintük elfogadhatatlan, hogy a jóvátétel még mindig várat magára. A szeptemberi Szilágysági Fórum határozatának értelmében követelik a jogtalanul és indokolatlanul eltávolított mûemlékeink, emléktábláink és szobraink helyreállítását. Felkérik a magyar nemzeti közösség illetékes szervezeteit, hogy kutassák fel valamennyi lebontott és eltávolított múltbeli emlékünket és saját településeiken vállalják el azok helyreállításának ügyét.
AZ OKTÓBER 6-I MEGEMLÉKEZÉSEK ÉS KEGYELETTEVÉSEK az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének rendezésében a következô idôpontokban és helyeken történnek:
— október 6-án 15 órakor megemlékezés a Házsongárdban, Tamás András emlékmûvénél;
— október 6-án 17 órakor megemlékezés a szamosfalvi emlékmûnél;
— október 6-án 18.30 órakor kegyelettevô szentmise a Szentpéteri templomban.
Az ünnepségekre mindenkit szeretettel várnak, elvárnak.
Ferencz Zsuzsanna Kik és Mik címû kisprózakötetét Egyed Emese mutatja be kedden, október 7-én, 16 órakor a Filológia Karon (Horea út 31., Popovici terem) a szerzô jelenlétében. A könyv az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg Aradon, szerkesztôje Bodor Pál.
AMERIKAI ZENEFESZTI-VÁLra kerül sor október 8–10. között Kolozsváron a megyei tanács és a Transilvania Állami Filharmónia rendezésében. A délkelet európai térségben egyedülálló háromnapos rendezvényen az érdeklôdôk a nemzetközi zenei színpad híres képviselôit ismerhetik meg: Rachel Worby karmester és a fesztivál mûvészeti igazgatója, Jeffrey Berstein a kórus irányítója, Deborah Van Renterghem szoprán, Matt Haimovitz brácsa,Jamos Lavino zeneszerzô.
A kolozsvári polgármesteri hivatal felhívja a kolozsváriak — magán és jogi személyek — figyelmét arra, hogy október 6-tól, hétfôtôl megkezdik a patkányirtást a város közterületein. A helyi tanács 1995/56 határozatára és a 2001/87 rendeletre hivatkozva a hivatal emlékeztet arra, hogy minden, ingatlannal rendelkezô személynek kötelessége évente hasonló tisztítást, pat-kányirtást végezni, lehetôleg a városháza által kezdeményezett idôszakban.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem Tanártovábbképzô Fôosztálya 2003 október–december idôszakban posztgraduális képzést indít záróvizsgával rendelkezô tanárok számára. A beiratkozási feltételeket a fôosztály www.dppd.ubbcluj.ro honlap magyar tagozat linkjén lehet elérni, vagy telefonon: 0264-597000.
Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) Energetika-elektrotechnika Szakosztálya október 4-én, szombaton a Bethlen Kata Diakóniai Központban tartotta idei ENELKO-konferenciáját. A rendezvény tematikáját az energia termelése és felhasználása terén mutatkozó újdonságok és tendenciák képezték.
A tanácskozás társszervezôi az anyaországi Magyar Elektrotechnikai Egyesület, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és a Miskolci Egyetem voltak. Amint arra a megnyitón dr. Bíró Károly EMT- és szakosztályelnök is hivatkozott, örvendetes, hogy ezen a területen vannak érdeklôdô szakemberek (viszonylag sok fiatal arcot lehetett látni a teremben), valamint az a tény, hogy Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad és Krajova mellett négy magyarországi egyetem is képviseltette magát.
Délelôtt a plenáris elôadások hangzottak el, délután pedig a konferencia három szekcióülésben (energetika; elektrotechnika; automatika és oktatás) folytatta munkáját.
Vasárnap — Katolikus Hetilap
A legújabb lapszám tartalmából:
• Isten segítségével, önerôbôl — Szeptember 27–28-án hármas ünnepet ültek a kalotaszegi Árpád-kori katolikus településen, Jegenyén: a falu 740. "születésnapját", Szent Mihály fôangyal tiszteletére szentelt temploma búcsúünnepét (28-án) és a felújított istenháza megáldását. A többnapos rendezvénysorozatról Schuller Mária tollából olvasható tudósítás.
•Törekvô értelmiségiek az egyházban címmel a szeptember 25–28 között a kolozsvári Manréza jezsuita lelkigyakorlatos házban tartott Pax Romana tanulmányi hétvégérôl Antal Ildikó közöl beszámolót
•Nevük bevésôdött a magyarság szívébe a címe annak az írásnak, amelyikben Fodor György az október 6-i nemzeti gyásznapról, annak áldozatairól, az aradi minoriták lélekgondozó tevékenységérôl emlékezik meg. Írásában a Szabadság-szoborcsoport felállítása körüli bonyodalmakról is szó esik.
Hétfôtôl, október 6-tól megkezdik a Gruia út (az Erzsébet út folytatása) korszerûsítési munkálatait, amelyet két szakaszban végeznek el: az év hátramaradt részében a Nagybánya utcáig tartó szakaszt javítják ki, illetve átcserélik a jelenlegi gránitköveket, 2004-ben pedig folytatják az út korszerûsítését, a Nagybánya és a Vânãtorului utca közötti szakaszon. A városháza mûszaki igazgatósága keretében mûködô városi utak osztályának közleménye szerint, amennyiben problémák merülnek fel a munkálatok során, az említett osztályon lehet panaszt vagy észrevételt tenni.
Mûsor, amelyet a határon túli stúdiók készítenek, nem csak a határon túliak számára. A mûsor célja, hogy minél hitelesebben bemutassa a határon túli életet, a határon túliak szemszögébôl. Ezért a Duna Tv felkérte a következô stúdiókat, hogy készítsék el hetente fél órában a saját magazinjukat, amelyben feldolgozzák a vonzáskörzetüket leginkább foglalkoztató témákat, legyen az politika, kultúra vagy oktatás. Az adás sorrendjében minden hétköznap 16,30-tól fél órán át: Marosvásárhely, Pozsony, Székelyudvarhely, Szabadka, felváltva Ungvárral, és Kolozsvár.
A magántulajdon fogalmának jelentésbeli elhomályosulása kellemetlen meglepetéseket tartogat a földtulajdonosok számára. A zöldség- és gyümölcslopásról jobbnál jobb sztorik forognak közszájon. Egy kis falucskában a helyi rendôrfônök termését vámolták meg. A tolvajok elôre kidolgozott stratégia alapján az ellopott murok zöldjét egyenként visszadugdosták a földbe. El tudom képzelni, milyen ábrázatot öltött a pórul járt gazda, mikor észrevételezte, hogy újabban gyökér nélkül nô a sárgarépalevél.
A tulajdonosok sem hagyják magukat. Valóságos hadjárat indul a tolvajok ellen. A veszedelmesebbje medvefogásra alkalmatos vascsapdát állít fel, vagy a lopás tárgyát képezô szénaboglyában rejtôzik el egy fejsze társaságában. Az ügy általában a rendôrségen, illetve a sürgösségi ügyeleten végzôdik.
A szelídebb gazdák a tolvajlást próbálják megelôzni, azt a látszatot keltve, hogy a termést már betakarították, letörik a gyökérzöldségek leveleit, a káposztát, hagymát pedig kóró alá rejtik.
Péntek délután a Phoenix könyvesbolt adott otthont Murádin Jenô Az aradi Szabadság-szobor címû kötete bemutásának.
A zsúfolásig megtelt teremben elôbb Hoch Sándor, a kiadványt igényesen kivitelezô Gloria Nyomda igazgatója emlékeztetett arra, hogy a mai feszült politikai és más nehéz viszonyok ellenére nekünk most nem mártírokra, hanem a múlt hagyatékainak restaurálására van szükségünk. Ez a könyv ilyen célt szolgál, és bár méreteiben kicsi, méltó a témához, a szerzôhöz. Vekov Károly RMDSZ-képviselô, aradi származású kolozsvári lakosként, büszkeségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a méltánytalanul már sokak szerint leírt város, Kolozsvár, most ismét kiállt az össznemzeti szolidaritást érdekében. Ezt a szolidaritás kell tovább sugároznunk, egyeseknek a kizárólagosságra, emlékeink eltüntetésére, megsemmisítésére irányuló törekvéseivel szemben. Erdélyben közöttünk is meglehetôsen hiányosak az ismeretek errôl a remekmûrôl, amely a magyar összefogás jelképeként annak idején kizárólag közadakozásból születhetett meg. A mai román kormány nem tartotta be a szobor visszaállításával kapcsolatos ígéretét, de az mégis identitástudatunk része maradt, és nem vagyunk hajlandók lemondani róla. Mi nem érthetünk egyet semmiféle "könyvégetô" politikával, és hasznos elégtételként könyvelnénk el, ha megszületne ennek a most kiadott könyvnek a román fordítása is, amelybôl bárki világos képet kaphatna arról, hogy a szobor az 1849-ben utolsóként levert forradalom magyarok és nem magyarok szabadságért folytatott harcának hôseire emlékeztet. Mert az egyetemes szabadság ügyéért magyarokon kívül osztrákok, olaszok, lengyelek áldozták életüket.
Murádin Jenô, az alaposan dokumentált szerzô, az aradi emlékmûvet a legmonumentálisabb szabadságszobornak, esztétikailag páratlan mûalkotásnak nevezte, amelynek üzenete fontosságára jellemzô, hogy megalkotásának ötlete már egy héttel az 1867-es kiegyezés után felmerült, de anyagi okokból csak 1890. október 6-án avathatták fel az akkoriban ismeretlen, alig huszonnyolc éves Zala György mûvét. Az, hogy hányatott sorsa után végre kikerült az aradi várból, és most biztonságos helyen tárolják, elôrelépés. De az eltitkolt fekély nyílt sebbé változott, ami megoldást sürget.
Az ünnepi hangulatot Szilágyi Ferenc nyugdíjas operaénekes emelkedett hangulatú elôadása zárta, aki Bartók és Kodály dalokat énekelt, valamint Erkel Bánk bánjának közismert Hazám, hazám címû dalának eredeti szöveggel való elôadásával remekelt.
Az alábbiakban korabeli helyesírással egy cikket közlünk a Budapesten 1891-ben kiadott, Fekete József és Hevesi József szerkesztette Magyar Salon képes havi folyóirat XIV. kötetébôl. Az írás átvétel az aradi Szabadság-szobor leleplezésekor napvilágot látott Vértanuk albuma címû kiadványból. Az írást a kolozsvári Koós Ferenc Alapítvány bocsátotta rendelkezésünkre.
Világosnál meghalt a mi ügyünk, Sarkadon ki volt terítve, azután Gyuláról megindult a világ legnagyobb gyászmenete és itt Aradon megtörtént a temetkezés.
A Világos-Szôllôsnél lefegyverzett sereg orosz kíséret mellett Sarkadnak tartott és híre volt, hogy ott legalább egy hétig idôznek, míg a futár a Varsóban tartozkodó czár határozásával megérkezik arra nézve, hogy mi történjék a foglyokkal.
Sarkad Almássy Dénes gróf birtoka, ki bôven gondoskodott minden szükségesrôl, az oroszok is humánosan bántak a mindent vesztett sereggel, a tisztek is megtartották fegyvereiket, lovaikat és egyéb holmijokat;mindamellett még is igen szomorú helylyé vált Sarkad. Negyednapra kitört az epemirigy a sereg között, a juhaklokig minden födött helyiség kórházzá, halottak házává változott és igy vesztegeltek álló hétig az egészségesek a betegek és a halottak között. E közben Görgey szavára Damjanich is föltétel nélkül föladta az aradi várat az oroszoknak. Óriási hiba volt e mindennel bôven ellátott várat, hol milliókra menô vagyon volt biztosításra letéve, föladni: megtartása sok nemes életet biztosíthatott volna a hazának, mint azt Komáron, sôt Pétervárad is bizonyítja.
Nyolczadnapra megérkezvén a czári parancs, fölkerekedett a fogoly tábor és Gyulára ment. Itt tudta meg mindenki, hogy az orosz kiszolgáltatta ôket az osztrákoknak. Az osztrákok át is vették a lefegyverzett tábort, már délután lefegyverezték a honvédtiszteket is és ezzel megkezdôdött a kínszenvedés útja.
Egész hadtest fedezete alatt, gúny, szitok és durvaság között indít-atott Gyuláról Arad felé a lefegyverzett sereg, de mégis még mindenki vihette lovát, holmiját, még mindaz tulajdona volt. Szomorú, végtelenül szomorú, megalázó volt e menetelés, de hogy oda vezet, a hová csakugyan vezetett: azt talán senki sem sejtette.
Aradra érve, a letáborozás után megkezdôdött a kiválogatás. Elôször a tábornokokat szállították be kocsin fedezet alatt a várba, a hová hozták csakhamar a többit is, kik másutt tették le a fegyvert vagy kiket — mint Damjanichot például — elôbb Nagy-Váradra vittek volt. Azután kiválogatták a törzstiszteket, majd az oly tiszteket, kik elôbb az osztrák seregbe szolgáltak és ezeket is fedezet alatt, de gyalog, bevitték a várba. Azután fegyver között a többi tisztet kisérték be a városba és hamarosan három helyen elszállásolták ôket egészségeset-beteget össze-vissza. A mint a tiszteket így szállították a táborból, megkezdôdött a gyôzôktôl módjával a lófoglalás, kótya-vetye lett minden, mivel senki sem vihetett ki a táborból semmit. Csak az maradt meg a tulajdonosnak, a mit a jó aradiak potom áron megvásároltak, hogy aztán visszaadják nekik.
Haynau ugyan — írja egy fogoly tiszt — végig vizsgálva a következô napokban sorainkat, mindenkit azzal biztatott, hogy szép akasztófavirág lesz belôle — ez azonban még sem történt. Elénk állott egy kövér ezredes és értésünkre adta, hogy kegyelembôl besoroztatunk, sôt ha jól viseljük magunkat, az altisztség minden fokozataira is eljuthatunk, egyúttal pedig azonnal kézfeltartásra és esküre szólított fel bennünket. A kezünket föltartottuk, hanem az esküt — bár kétszer is fölolvasták — senki sem mondta utána. Erre a mi tisztünk kijelentette, hogy utasítása van az ellenszegülôket megbotoztatni — most lett eskü, mire aztán elszállíttattunk ki erre, ki arra ezredéhez. Lett a tisztekbôl, még az ôrnagyokból is gemeiner, közkatona.
A tábornokok mögött pedig becsukódott a vár kapuja, hogy részök elôtt soha, mások elôtt pedig csak egyszer nyiljék meg, — azon a rettenetes napon.
Az aradi vár a várostól keletre a Maros bal partján terül el és szinte három oldalon a folyó kanyarulata övezi. Még Mária Terézia kezdte azt gróf Starsch javaslata szerint építeni, utóda, II. József pedig Vauban rendszere szerint befejezte. Az akkoriban és még sokáig Dél-Magyarország e legerôsebb vára ma azonban már hadászati jelentôséggel nem bir és bár vár jellege annyira-mennyire még fönáll, voltaképen ma kaszárnyánál és katonai szertárnál nem egyéb. E várnak déli oldalon levô kazamatáiba helyeztetett el a százakra menô sok fogoly, csaknem mind a katonai osztályból és sokan ott is töltötték ki elitéltetésök után fogságukat. A 13 tábornok azonban nem a kazamatákba került, hanem a vár közepén emelkedô nagy négyszögü emeletes épületbe, melyet akkor fôôrháznégyszögnek neveztek. Az épülettel szemben áll a hozzája szinte teljesen hasonló vár- és térparancsnokság helyisége; éjszaknyugatnak pedig mintegy ötven lépésnyire tôle a templom. E három épület övezi a várnak ugynevezett díszterét és pedig úgy, hogy a térparancsnokság épületének frontja a térnek nyugati, a templomé a térnek az éjszaki, a tábornokok börtön-épületének frontja pedig a tér keleti szélét övezi.
Nyugati oldalán volt a fôôrállomás, déli és éjszaki oldalán szintén kapuval bir.
A fô vagyis nyugati oldalra szolgáló 2., 4. és 5. számú szobában a haditörvényszék tartá üléseit; éjszak, dél és kelet felé esô s vasrostélyzatú ablakokkal ellátott szobái pedig a tizenhárom hôs börtöneivé lettek átalakítva.
Majd mindegyiknek közülük két szobája volt, az elsô elôszobául szolgálván, melyben minden tábornoknál két ôr, töltött fegyverrel volt felállítva.
A hat lépésnyi hosszú deszka padolatú szobák mindegyikében tábori ágy, egy szék, egy fiókos asztal, melyen enni szoktak, egy kis asztal, melyen mosdótál s egy kancsó víz állott s egy tükör volt.
A fehérnemû tisztántartására egy várbeli mosónô volt rendelve, egyéb szolgálatra öt megbízható közlegény volt utasítva, kiknek szigorú kötelességükké tétetett mindenrôl, mit tábornokok nekik mondtak, a fôporkolábnál naponta jelentést tenni.
Minden tábornok egy pengô forint napidíjat kapott, mely összegért a fôporkoláb nejétôl meglehetôs élelmezésben részesültek.
Elhelyezve pedig a következôképen voltak:
A 101. És 102. számú helyiségben: Kiss Ernô, azután gróf Vécsey Károly (94–95. sz.), Pöltemberg Ernô (84–58. sz.), Schweidel József (79–80. sz.), Damjanich János (106–107. sz.), gróf Leiningen-Westerburg Károly (79–80. sz.), Lahner György (74–75. sz.), Aulich Lajos (72. sz.), Török Ignácz (63–64. sz.), Lázár Vilmos (67–68. sz.), Dessewffy Aristid (56–57. sz.), Knézich Károly (50. sz.) és Nagy-Sándor József az 51. szám alatt. Ugyanott volt elzárva a boldogtalan Lenkey tábornok, ki sorsa alatt megtébolyodott.
Szeptember 21. és 26-án lettek a tábornokok a hadbiróság elé kihallgatásra idézve. Elég udvariasan bántak velük s nem voltak akadályozva, hogy negyedórával a kihallgatás elôtt egy elôteremben egymással fesztelenül társaloghassanak.
Mindnyájan rövid idô múlva szabadulást reméltek, csak a fiatal Leiningen nem hitt e reményben, holott éppen ô angol királyi családhoz való rokonságánál fogva némi kiméletet is jósolhatot volna magának.
Mikor a tábornokok a kihallgatásra összegyülekeztek, oda kihallagatásra össsegyülekeztek, oda fordult hozzájuk s két kezét czélzásra emelve, mint a ki lô, azt mondá németül:
«Wir werden Alle…»
A kihallgatás alkalmával a tábornokok komoly méltósággal viselték magukat: lehetôleg szótlanok voltak s legfölebb olynemû mentegetôdzéseket használtak, melyek elôtt a hadbírák kérdezôsködései folyán lehetetlen volt kitérniök.
A kihallgatás végén Ernst hadbírósági elnök szemükre lobbantotta, hogy hûtlenek voltak császárjukhoz s a zászlóhoz, melynek hûséget esküdtek, s azért a hadi törvény legszigorúbb büntetésére tették magukat érdemessé.
A tábornokok egyike sem szólt egy árva szót sem, katonásan köszöntek s magánbörtöneikbe visszakisértettek. A mondott napokon meghozatott az itélet is; Kisst golyóra, Vécseyt akasztófára itélték; 26-án a többi fölött itéltek és pedig Schweidel kivételével valamennyit akasztófára. Az itéletek ugyszólván mind egyfomák, csakis a személyes vonatkozások variálják. Mindannyi mint felségsértô itéltetik el, mivel megszegte azon esküjét, mit a hadseregbe lépésekor tett, vagy — mint pl. Lázárnál — a mit a hadseregbôl való kilépésekor Reversben adott, — hogy t. i. sohasem fog a felséges császári ház ellen fegyvert ragadni. — A Haynauhoz fölterjesztett itéleteken visszaérkeztükkor csak annyi változtatás esett, hogy Dessewffy és Lázár szintén golyóra «kegyelmeztetett».
Kerestem, s megtaláltam a helyet.
Már égre nem törtek nagy vonalak,
Csak áldozati illat lebegett.
Körül vasrács, és belül puszta gyep,
De a gyep közt gyöngyvirág-levelek.
A levelek közt egy-egy karcsú szár,
Hogy mennyit nôt t: én nem számláltam meg,
Csak hittel hiszem: éppen tizenhárom,
S tizenhárom gyöngy minden karcsú száron.
Hát ez maradt: túl szobron és idôn,
Ércen, márványon, merev méltóságon,
Új viharon, új vértanuhalálon:
Tizenhárom gyöngy tizenhárom száron.
A megbékélés parkja. Az ötlet a ’89 utáni megannyi diverzió egyike. Mégis, ad absurdum eljátszom a gondolattal: Mi is lehetne ebben a parkban az aradi Szabadság-szobor mellett? Egyéb híján a meglévô nemzetállamos szobortermést sorjázom, de menten elvetem a gondolatot, hogy például a kolozsvári Avram Iancut, esetleg Vitéz Mihályt vagy az országban szerteszét felállított társaikat képzeljem oda. A feltevés azért is képtelenség, mert lebontásuk és áthelyezésük a nemzetállammal szembeni blaszfémiának minôsülne! Természetesen új alkotások is szóba jöhetnének, feltéve ha kivitelezésük nem terhelné a kultúrára egyébként is keveset költô államkasszát. "Ha a magyaroknak szoborpark kell (!?) ám nyúljanak a zsebükbe és teremtsék meg a reávalót! Hogy hogyan? Hát... ugyanúgy, ahogyan a Szabadság-szobor restaurálásakor tették" — hallom az elképzelhetô replikát.
Nem sokkal olcsóbb a példaként felsorolt "mûalkotások" másolatainak kivitelezése sem. De ha mégis, képzelje el a kedves olvasó a fent említett kolozsvári torzszüleményeket a Szabadság-szobor szomszédságában! Minden mûvészi értéket mellôzô ízléstelenségükkel nem hordozói, hanem egyenesen megcsúfolói az eszmének, amelyet kifejezni szándékoznak. Jó hecc lenne ezeket egy szoborparkban az aradi remekmû mellett mutogatni (feltéve, ha a kultuszminiszter vagy hasonszôrû társai egyáltalán "esztétikailag" elfogadhatónak tartanák a szimbiózist).
Így aztán, bárhogyan is csûröm-csavarom, a fentnevezett szoborpark ötlete eleve képtelenség. Kitalálói sem hitték egy pillanatig sem másnak, mint a szoborállítás körüli végeláthatatlan huzavona eszközének. A megbékélés parkja mellett még a hajdani Petôfi–Schiller egyetem diverziója is eltörpül. Ami pedig a legszomorúbb az egészben, hogy felelôs államférfiak és — mint annak idején egyetemügyben — saját politikusaink is a csapdájába estek. Talán a "multikulturalitás" mellett a "megbékélés" minôsült olyan varázsszónak, amelynek hallatára csak helyeslôen bólogatni, csak igent mondani lehet. De, már megbocsásson a világ, ha valaki felvállalja a szobor visszaállításának ügyét, legyen annyi józansága legalább, hogy mérlegelje az esetleges ellenjavaslatok realitását. Nem kell ahhoz mûvészeti szakértônek lennie, hogy belássa: az ötlet esztétikailag is merô képtelenség.
A javaslattevôk cinizmusából egyébként kitelnék, hogy amolyan szoborparknak nevezett szobortemetôben gondolkozzanak, ahol — miért ne? — az eddig különbözô korokban eltávolított szabadtéri szobrokat, Lenint, Sztálint, Hitlert, Ceausescut (de persze Antonescut azért mégsem, hisz ô minden tiltakozás ellenére, úgymond, igazi jó román volt) gyûjtenék csokorba "ha megbékélés, ám legyen megbékélés" jeligével. A gondolat ugyan hajmeresztô, de sajnos az egyetlen, amelynek napjainkban reális perspektívája lehet.
Ami pedig a megbékélést illeti: szerintem nem park kell hozzá, hanem ôszinte szándék.
Emlékmûsorral kezdôdött szombaton este Aradon a megemlékezések sorozata az egykori vértanúk kivégzésének 154. évfordulója alkalmából, amely az RMDSZ helyi szervezetének égisze alatt zajlik.
Az Aradi Kultúrpalotában a Debreceni Baptista Gyülekezet kórusának elôadásában Halmos László, Kodály Zoltán és Bárdos Lajos zenemûvei hangzottak el Török Sándor és Baloghné Kovács Magdolna vezényletével. Ezután a marosvásárhelyi Tamacisza Társulat adott elô verses összeállítást Farkas Árpád, Vásárhelyi Géza, Hervay Gizella, Szilágyi Domokos, Magyari Lajos, Egyed Emese, Kovács András Ferenc, Lendvai Éva, Dan Éva, Kányádi Sándor és Szôcs Kálmán mûveibôl. Az Aradi Állami Filharmónia Zenekara megszólaltatta Kodály Zoltán Háry János címû zenés játékának egy részletét, illetve Liszt Ferenc Lés Préludes-jét Dorin Frandes vezényletével.
Az 1912-ben épült kultúrpalota nagytermében 600-650 aradi és Arad megyei magyar, illetve Magyarországról érkezett vendég gyûlt össze. A csaknem kétórás mûsort követôen az RMDSZ helyi szervezete fogadást adott. Ezen a rendezvényen ott volt Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, az Országgyûlés alelnöke, képviseltette magát a vértanúk leszármazottjainak egyesülete. Jelen volt Király András, a Szabadság-szobor Egyesület és az Arad megyei RMDSZ elnöke és több helyi vezetôje.
Vasárnap a megemlékezôk néma tüntetésen vettek részt és virágokat helyeztek el a fel nem állított Szabadság-szobor üres talapzatánál. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselôje az MTI-nek Aradon elmondta: sajnos nem sikerült a tervezett idôpontra, október 5-re visszaállítani a tizenhárom vértanú emlékét idézô emlékmûvet.
Utalt arra, hogy a nagyváradi építési felügyelôség néhány héttel ezelôtt leállíttatta a szobor elhelyezésének elôkészítô munkálatait, tette ezt azután, hogy az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) korábban megállapodásban rögzítette a szobor köztérre helyezésének kötelezettségét. Ezt a román többségû aradi önkormányzat is megszavazta. Azokat, akik megakadályozták az emlékmû felállítását, Tokay György "táliboknak", "szûkkeblû fundamentalista nacionalistáknak" nevezte. A vasárnapi néma tüntetés a talapzatnál jelezni kívánja: a romániai magyarság nem mondott le az emlékmû felállításáról — fûzte hozzá a képviselô, hangsúlyozva, hogy a fô megemlékezési ünnepség a hagyományoknak megfelelôen a tábornokok mártírhalálának évfordulóján, október 6-án, hétfôn lesz a vértanúk vesztôhelyén, az aradi obeliszknél.
Az RMDSZ irányvonalától elkülönülôk "rászerveztek" az RMDSZ programjára. A Tôkés László püspök által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Ügyvivô Testülete, illetve az Aradi és a Nagyváradi Magyar Polgári Egyesület ugyancsak a szobor talapzatához hívta a magyarokat, de a korábbi hagyományokkal szakítva már október 5-re, vasárnapra megemlékezést szervezett az obeliszknél. Ezen beszédet mondott Németh Zsolt, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség külügyi kabinetjének vezetôje. E program szervezôi — mint korábban megfogalmazták — azért döntöttek a különálló ünneplésrôl, mert úgy vélik, hogy az RMDSZ engedékeny politikája vezette zsákutcába a szobor-ügyet.
Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelôs ügyvezetô alelnöke az aradi ünnepségek elôtt az MTI érdeklôdésére megerôsítette: a RMDSZ megtett mindent annak érdekében, hogy a Szabadság-szobrot felállítsák, és nem mondott le e tervének megvalósításáról. A politikus szerint fontos, hogy a megemlékezés az egység jegyében történjék, semmi sem indokolja, hogy a magyarok párhuzamos rendezvényeket szervezzenek. Borbély szerint nem volna szabad begyûrûztetni a magyar belpolitikára néhány év óta jellemzô, káros szokást, hogy ugyanazokról a nemzeti évfordulókról a pártok külön-külön tartanak megemlékezést.
Gyanús jelenet zajlott le tegnap délelôtt a kolozsvári polgármesteri hivatalban a város fôjegyzôjének irodájában. Mircea Jorj ideiglenes fôjegyzô vasárnap délelôtt 10 óra körül irodájában találta Vasile Ghermant, a polgármesteri hivatal anyakönyvi hivatalának vezetôjét, aki egy páncélszekrénybôl vett ki iratokat. A fôjegyzô Vasile Soporan prefektust is értesítette az ügyrôl, amelyrôl a prefektúra sajtóosztályának a szerkesztôségünkbe eljuttatott közleménye számol be.
A júliustól tisztségében lévô Jorjnak mindeddig nem volt kulcsa a széfhez, annak ellenére, hogy a nyugdíjba vonuló Titus Jude korábbi jegyzô minden kulcsot átadott Gheorghe Funar polgármesternek. A városháza szolgálatos tisztjének jelenlétében jegyzôkönyv készült az esetrôl, amelyet a rendôrség is vizsgál.
Mint ismeretes, a kolozsvári polgármester nem hajlandó elismerni az ideiglenesen kinevezett fôjegyzôt, mivel szerinte ezt a tisztséget az általa megszervezett — törvénytelennek tartott — versenyvizsgát megnyerô, Funar emberének tartott Vasile Ghermannak kellene betöltenie.
Az eset azt a helyi tanácsosok és megyei vezetôk által többször hangoztatott vádat látszik megerôsíteni, miszerint a kolozsvári polgármesteri hivatal bizonyos irataihoz csak a városháza alkalmazottainak szûk köre férhet hozzá.
Szombaton tartották a hagyományos szüreti bált a kolozsvári Sportcsarnokban. A Magyarörmények Romániai Szövetsége, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Pro Kisbács Egyesület által szervezett rendezvényen az elôzô évekhez képest sokkal kevesebb kolozsvári vett részt.
Sebesi Karen Attila, a rendezvény házigazdája, a Magyarörmények Romániai Szövetségének elnöke elmondta: az immár tizenhárom éve megrendezett hagyományos szüreti bál annyiban alakult át, hogy jótékonysági rendezvény lett belôle, idén a kisbácsi magyar ifjúsági ház számára folyt gyûjtés.
A bálon idén is színvonalas elôadásokkal szórakoztatták a közönséget: fellépett a Kisbácsi Hagyományôrzô Tánccsoport, a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes, M. Kovács Lenke operaénekes, a marosvásárhelyi Gruppen Hecc humortársulat pedig zenés-politikai kabaréval nevettette meg a jelenlévôket. Mivel a húzónevek idén sem maradtak el, Sebesi Karen Attila szerint a kis számú részvétel csak azzal magyarázható, hogy valamilyen gond van a kolozsvári magyarsággal, ha már mulatni sem szeret.
A rendezvényt a szervezôk arra is felhasználták, hogy az alkotmánymódosítási népszavazáson való részvételre szólítsák fel a jelenlevôket, a bálon szórólapokat osztottak, Eckstein-Kovács Péter szenátor pedig rövid beszédében arra kérte a kolozsvári magyarságot, hogy szavazzon igennel az új alkotmányra. A szenátor kérdésünkre elmondta: mivel hagyományos RMDSZ-rendezvényrôl van szó, a szervezet a hangulathoz illô hangnemben megpróbálja a jelenlevôket bizonyos állásfoglalásra buzdítani.
Szombaton, október 4-én Bánffyhunyadon hivatalosan is felavatták a gyermekklub új épületét. Az eseményen a helyi polgármester és tanácsosok mellett a Kolozs Megyei Tanács, illetve a Kolozs Megyei Tanfelügyelôség képviselôi is tiszteletüket tették.
A bánffyhunyadi gyermekklub október 4-én vehette át a felújított épületet, ahol immár korszerûbb, tágasabb környezetben folytathatják tevékenységüket.
Mirela Muntean, az intézmény igazgatója, Nicolae Chis helyi polgármester, Constantin Corega Kolozs megyei fôtanfelügyelô és Valentin Cuibus Kolozs megyei alprefektus avatták fel az új épületet. Az ünnepi pillanatokat Mirela Muntean igazgatónô köszöntô beszéde követte, amelyben elmondta, hogy a gyermekklub 1983-tól az általános iskola falai között mûködött Bánffyhunyadon. Kezdetben csak három szakkört tudtak indítani, ezek száma évrôl évre nôtt, míg mára az új épületben a gyermekek a számítástechnika, dzsúdó, hagszer, népzenei, faragászati körök közötttudnak választani, szabadidejüket pedig kisautózgatással is eltölthetik.
Ezen iskolán kívüli szabadidôs tevékenységek közösek, amelyeken bármilyen anyanyelvû gyermek részt vehet. Ugyancsak ünnepi hangon szólt az egybegyûltekhez Valentin Cuibus alprefektus, illetve Nicolae Chis polgármester. A rendezvényt számos képviselô, szenátor, megyei tanácsos, tanfelügyelô a dzsúdó szövetség, valamint a helyi kulturális élet képviselôi is megtisztelték jelenlétükkel, továbbá hozzájárultak ahhoz, hogy a gyermekklub megfelelô körülmények között mûködhessen.
Végül a helybéli egyházak képviselôi felszentelték az intézmény új falait, majd a jelenlevôk dzsúdóbemutatót kísérhettek figyelemmel. Az avató ünnepséget a bánffyhunyadi "Nepotii Iancului" együttes elôadása zárta.
Besztercei Ôsznek nevezték a szervezôk az október 5-én a Beszterce-Naszód megyei Besenyôben megrendezett vásárt, amelyre 15 helyi önkormányzat jelentkezett a megye területérôl különbözô terményeivel, áruikkal. Mezôségrôl kenderrel, dohánnyal és cukorrépával jelentkeztek a termelôk,a hegyvidékrôl pedig kézmûvességi tárgyakkal. A standokon tej- és hústermékeket, zöldséget, gyümölcsöt állítottak ki.
Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke lapunknak elmondta: — Nagy fontosságot tulajdonítottunk a mezôgazdasági gépek kiállításának és erre a megye legnagyobb cégeit is meghívtuk, például a Prisma céget. Kiállításra hívtuk azokat az állattenyésztôket is, akiknek 2003–2004-ben aranyérmes szarvasmarháik voltak. A szarvasmarhákon kívül a gazdák bemutattak tenyésznyulakat, galambokat, kutyákat és egyéb háziállatot is. Megyénkben struccfarm is létezik, a struccokat azonban nem sikerült elhoznunk, mivel a szállításuk nehézségekbe ütközik — mondotta.
Ez az elsô ilyen nagyméretû mezôgazdasági kiállítás Beszterce-Naszód megyében, amelyet a Beszterce-Naszód Megyei Tanács, a Beszetrce-Naszód Megyei Prefektúra és a Beszterce Városi Önkormányzat szervezett. A nagyméretû rendezvény szervezôi Szántó Árpád a megyei tanács, Bacsiu Octavian, a prefektúra részérôl és Botis Ioan, Beszterce alpolgármestere voltak. A nap folyamán a résztvevôk láthattak lovasbemutatót, hagyományos juhesztenát, ahol meg is kóstolhatták a frissen készült bálmost. A kiállításra érkezô önkormányzatok futballcsapatai 10 millió lejes nagydíjért mérkôztek meg a nap folyamán, a vásártér melletti futballpályán a szünetben csicsógyörgyfalvi és négerfalvi csapatok hagyományos mérkôzést mutattak be.
A vásártér udvarán a Beszterce-Naszód Megyei Népi Kulturális Központ hagyományôrzô csoportjai tánccal és népzenével szórakoztatták a vásárlókat. A megye magyar települései közül, egyedinek számított a tacsiak gyékénystandja, de ott voltak a magyarnemegyeiek zöldségfélékkel, a várkuduiak almával és a felôriek is különbözô kiskerti terményekkel.A rendezvényen részt vett Szilágyi János az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei elnöke, Kocsis András megyei tanácsos és számos megyei elöljáró. Kocsis András megyei tanácsos szerint jövôre magyar standot is fel kellene állítani. Ugyanis sok kistermelô és mezôgazdász van a megyében, akik közül idén elég sokan eljöttek.
A helyhatósági választásokon is a közös listán való indulást javasolta a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) Kolozs megyei szervezeteinek Theodor Melescanu, az NLP alelnöke, szombaton tartott kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Theodor Melescanu, a NLP–DP szövetség Országos Vezetôtanácsának tagja szerint Kolozs megye egyike azon megyéknek, ahol a két párt közötti eddig is nagyon jó kapcsolat volt. Ezért a liberális vezetô szerint megvan a lehetôség arra, hogy közös jelölt indításával reális ellenfelet állítsanak Gheorghe Funar jelenlegi polgármesterrel szemben. Melescanu szerint az Kolozs megyei NLP–DP tagok közös listán való indulása egy, a parlamenti választások elôtti teszt lenne, amely révén fel lehetne mérni, mennyire mûködik a két párt közötti szövetség.
Marius Nicoarã, az NLP Kolozs megyei szervezetének elnöke csütörtökön a Mediafaxnak azt nyilatkozta: javasolni fogja Emil Boc elnöknek a közös listán való indulást a megyei tanácsosi, helyi tanácsosi helyekért, valamint a polgármesteri tisztért. Ebben a kérdésben az NLP–DP szövetség Megyei Egyeztetô Bizottságának következô ülésén döntenek.
Egyik nagykaliberû potenciális jelöltjét vesztette el a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szervezete, mivel Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora a szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében kifejtette: nem indul kolozsvári polgármester-jelöltként a jövô évi helyhatósági választásokon.
Marga leszögezte: soha sem érdekelte igazán ez a tisztség, így egy percig sem állt szándékában valaha jelöltetni magát polgármesterként Kolozsváron. Úgy vélte, egyesek manipulálási szándékból hangoztatják nevét a potenciális jelöltek között. A rektor azonban döntésétôl függetlenül támogatásáról biztosította azt a jelöltet, aki képes lesz modernizálni a várost, ismét európai színvonalra emelni gazdasági és kulturális téren egyaránt.
A Szabadság és a Transindex internetes újság folytatja közös Transfórum rovatát, amelynek vendégei a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) film- és fotómûvészeti, valamint média szakának a létrehozói, stratégái és leendô oktatói, Pethô Ágnes és Xantus Gábor. Pethô Ágnes jelenleg a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének adjunktusa, filmtudománnyal kapcsolatos tantárgyakat tanít, valamint tanulmányokat közöl e témában. Xantus Gábor a Román Televízió munkatársa, gyakorló filmes, több száz televíziós alkotás szerzôje, társszerzôje, fô alkotási területe a dokumentumfilm és mûvészfilm, nemzetközi fesztiválok díjazottja, a BBTE- audiovizuális kommunikációt oktat.
A Transfórum korábbi meghívottai Markó Béla, Mircea Baldean, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Patrubány Miklós, Tôkés László, Boros János, Jenei Imre, Alföldi László, Pap Géza, Molnár Gusztáv, Németh Zsolt, Sabin Gherman, Kelemen Hunor, Gáspárik Attila, Szent-Iványi István, Böjte Csaba, "Mátyás király", Pekár István, Nagy Ágnes, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin, valamint a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és a Románia Újjászületéséért Szövetség vezetôi voltak.
(Folytatás október 4-i lapszámunkból)
Tisza, Bihar
Én azt hiszem, mindenki megérdemli, hogy bejusson oda, ahova be akar jutni. Egy rádiósból meg még minden lehet, s az sem érdektelen, hogy látja meg hanghullámait az éterben! És ha egyszer le kell filmezni a hangok terjedését, mint napi szenzációt? Gondolkodtatok már azon felebarátaim, a disputában mit fed a "mondva csinált" jelzô?
Felvetése érdekes. Az illatos film gondolatától sem áll távol.
kaszako, USA+HUN
Clevelandben, azt hiszem 1988-ban, Ádám Erzsébet mûvésznô bemutatott egy filmet egy kalotaszegi esküvôrôl (talán Kalotaszentkirály), nagyon szép film, akkor ez sokat jelentett nekünk, annak ellenére, hogy a forgatókönyvet az ellentmondásos hírû Hajdú Gyôzô írta. A Xantus úr munkája tette mestermûvé azt a munkát. Abban az idôben még nálunk sem volt bárkinek videója. Azt kérdezném Xantus úrtól, hogy mi történt a fiatal párral, találkozott-e még velük, van-e gyerek, és valóban Ádám Erzsébet mûvésznô a keresztanyjuk. Gratulálunk a kinevezéséhez, és sok sikert kívánok!
Ha a fentebb erkölcsi kárhozatra ítélt filmet Clevelandban is láthatták, s arra másfél évtized után is emlékezik levélírónk, úgy a magam részérôl munkámat nem tekintem hiábavalónak. A kalotaszegi menyegzôn látott ifjú pár gyermekeinek tudomásom szerint nem Ádám Erzsébet a keresztanyja.
Jókívánságát köszönöm.
Saman, Erdély
A fotó-média szak befejezésével egy erdélyi fiatalnak itthon milyen kilátása van munkahelyre? Milyen felszereléssel rendelkeznek?
Az EMTE hallgatói tájékoztatója szerint a szak filmkritikusokat, szerkesztôket (?), mûsorigazgatókat valamint a médiával, filmmûvészettel kapcsolatos tudományos kutatásba is bekapcsolódni tudó szakembereket képez. Azt remélem, hogy nem csak olyanokat, akik a szakma alapos ismerete és mûvelése híján diplomás fôítészként törnek pálcát a "dolgozók" (értsd: alkotók) fölött. A leendô gyakorló filmeseknek, tévéseknek minden bizonnyal nagyobb lesz az ázsiója, mint pl. a mûsorigazgatónak. Egyszerûen azért, mert a szakmában ez a hiányterület.
CtrlAltDelete, itt a piros, hol a piros
Egy kérdésem lenne a felvételi bizottsághoz. Mit kellett volna, hogy írjon az ember a felvételi dolgozatban, ahhoz, hogy bejusson? Mert hogy nem azt, amit kértek az biztos. Sajnos nagyon sok felvételizôt gyámoltalanul hagytak azzal, hogy egyáltalán nem azt értékeltek, amit kértek. Uraim, ha ilyen alapon megy a felvételi, akkor hagyjuk a fenébe az egészet, és maradjunk azzal, hogy a média szak csak egy szép elképzelés volt. Ameddig kompetens embereket találnak a szak beindítására.
Vélhetôen ön is felvételizett. Egyébként: no comment.
P. s. Elgondolkodtató, hogy a disputázók disputája mennyire telített negatív töltéssel.
(Tisztelet a kivételnek) Egy majdani, intrikamentes, érdemi disputa reményében
Tisztelettel: Xantus Gábor
Pethô Ágnes válasza a disputázók kérdéseire
A kérdezôk kérdéseiket név nélkül fogalmazták meg, annak ellenére, hogy akikhez intézték azokat, bemutatkoztak, és vállalták a személyes tájékoztatást egy olyan kérdésrôl, amely érthetôen sokakat érdekel. A sokféle véleménynyilvánításba szôtt anonim kérdésekre ekképpen megpróbálok olyan közös választ fogalmazni, ami vélhetôen tartalmazza azokat az információkat, amelyekre valószínûleg nemcsak a kérdezôk, hanem még sokan mások is kíváncsiak.
Az érdeklôdôk számára tehát a következôképpen lehet röviden összefoglalni a Kolozsváron most induló Fotómûvészet, filmmûvészet, media szakkal kapcsolatos alapvetô tudnivalókat. A komplex elnevezésû szak sokszínû felsôoktatási intézmény, a 2001-es tanévvel kezdôdôen több helyszínen is szakokat mûködtetô, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem része, s mint ilyen céljai alapvetôen didaktikai jellegûek, a napi médiaügyekbe nem kíván beleavatkozni. A szak hallgatója lehet bárki, anyanyelvétôl függetlenül, az oktatás nyelve azonban magyar.
A szak célja a választott szakiránynak (audiovizuális kommunikáció) megfelelôen egy minél szélesebb spektrumú képzés megvalósítása, amelynek alapján a szak végzettjei az audiovizuális média területén minél változatosabb feladatok elvégzésére legyenek képesek. E tekintetben több vonatkozásban is hiánypótló szerepet tölt be, jelenleg ugyanis ez az egyetlen olyan magyar nyelvû egyetemi képzés Erdélyben, amely programszerûen felvállalja mind a mozgóképkultúra és média kérdéseire vonatkozó elméleti oktatást, mind pedig a gyakorlati jellegû szakoktatást a filmkészítés és a multimédia bizonyos területein.
Az elméleti jellegû oktatás során a hallgatók átfogó ismereteket szerezhetnek a filmtörténet korszakairól, a filmelemzés korszerû módszereirôl és a filmelmélet kérdéseirôl. A gyakorlati jellegû képzés nagy hangsúlyt fektet a mozgóképi kommunikáció formáinak megismerésére és a kreatív jellegû foglalkozásokra. A hallgatók kiscsoportos mûhelygyakorlatok meg egyéni foglalkoztatások során megismerik a fotográfia és a filmkészítés technikáit, a klasszikusnak számító eljárásoktól a digitális képszerkesztésig, betekintést nyernek a forgatókönyvírás, a dokumentumfilm-készítés és a televíziós mûsorszerkesztés fortélyaiba.
Mindezeket a multimédia néhány technikájának és felhasználási módozatának elsajátítása, valamint az audiovizuális kommunikáció területére vonatkozó jogi és menedzseri alapismeretek egészítik ki. A hallgatók a harmad- és negyedéven érdeklôdésüknek és képességeiknek megfelelôen, az opcionális tárgyak megválasztása révén szakképzésüket a következô területeken mélyíthetik el: filmmûvészet és televízió, mozgóképelmélet és kritikaírás vagy multimédia.
A most kiépülôben levô tanszék ugyanakkor alapvetô feladatának tekinti azt is, hogy a képi kommunikációra, a filmmûvészetre és a multimédia területeire vonatkozóan tudományosan megalapozott szakkutatásokat végezzen. A tanszék a kitûzött célok elérésének érdekében fontosnak tartja a szakmai kapcsolatok elmélyítését a hasonló szakirányokat követô hazai és külföldi egyetemi tanszékekkel, alkotói és kutatói mûhelyekkel, a szakmai gyakorlatok megszervezése révén lehetôvé teszi a diákok bevezetését az audiovizuális média terén való sokrétû alkotómunkába, illetve szorgalmazza a hallgatók bevonását a képkultúrára vonatkozó ismeretterjesztésbe és a tanszék által kezdeményezett csoportos kutatásokba.
Ami a szak tanárait illeti: egyrészt általános alapelv a Sapientia egyetemen, hogy az állásokat hivatalosan kiírt (a tanügyi törvények elôírásait teljesítô) versenyvizsgával lehet elfoglalni, másrészt a szakindításhoz való engedély megszerzésének is egyik alapvetô követelménye volt az, hogy legyenek olyan, a kívánt területeken megfelelôen képzett szakemberek (doktorátussal rendelkezô egyetemi oktatók vagy olyan tehetséges fiatal doktoranduszok, akik néhány éven belül megszerzik majd a doktori címet, és akik szakmai publikációikkal már szintén bizonyítottak), akik jelentkezni tudjanak a versenyvizsgákra. Ezekbôl fog majd fokozatosan összeállni az évfolyamok elôrehaladtával a szak tanári kara. A helybeli oktatók mellett pedig kisebb arányban vendégtanárok is fognak tanítani.
A szak iránt bôvebben is érdeklôdôk figyelmébe ajánlom az egyetem honlapját, amely a jelen pillanatban még kevés információt tartalmaz, a következô néhány hónapban azonban számos hasznos tudnivalót megjelenít majd a szakon folyó különbözô tevékenységekrôl, az ott tevékenykedô oktatókról valamint a szak által szervezett nyilvános rendezvényekrôl, amelyekre minden érdeklôdôt szeretettel várunk.
Tanítónô házi tanítást vállal délelôtt, angol nyelvbôl is. Telefon: 0744-159622, Kovács. (0020)
Pénteken délután kellemes, sem napos, sem esôs igazi labdarúgó idô fogadta a dési rangadóra kilátogató 300 nézôt.
A kolozsvári Mihai Prodan bíráskodása mellett lezajlott összecsapásra rányomta bélyegét, hogy a vendég játékosok zöme ifi korosztályú. A házigazdák uralták a mérkôzést, Târnovan (20. perc), Zaiati (32. perc) és Doru Pop (80. perc — 11 m) révén kényelmes háromgólos elônyre tett szert, s a végére még megengedhették maguknak azt is, hogy a vendégek Sântejudean révén a 88. percben szépítsenek.
A két csapat a következô felállításban játszott:
EGYESÜLÉS: Bãdan — Bovinã, Zaiati, Paraschiv, Kilin — Covaci, Ardelean (77. perc Bud), Târnovan — Doru Pop, Kozma (69. perc Bitis), Cotut (55. perc Claudiu Bãlan); edzô: Gheorghe Barbu és Constantin Olariu; CF 01: Mare — Ernest (79. perc Sigheti), Groza (55. perc Kelemen), Muresan, Gál, Neamtu — Fedor, Bucur, Budean — Precup, Sântejudean; edzô: Ioan Tãtãran.
A szatmárnémeti kisiklás után kezd formába lendülni az Olimpia. A kürtösiek ellen akár nagyobb arányú gyôzelem is elképzelhetô lett volna, habár a vendégek két nagy helyzetet kihagytak, mindkettôt büntetôbôl! A 40. percben Militaru, a 77. percben Ciba hagyta ki a 11-est, az elsô büntetôt még 0–0-s állásnál ítélte meg a nagyváradi Romulus Pop játékvezetô. Akkor az aradi csatár a kapusba lôtte a labdát, a második 11-esnél viszont a kapufán csattant a lövés.
A kihagyott helyzetek "hagyományos" módon bosszulták meg magukat: mindjárt az elsô lehetôség után a hazaiak Giurgiu révén megszerezték a vezetést, a második félidôben pedig Hirit révén növelték elônyüket. Emellett Suler és Hodis két tiszta gólhelyzetet hagyott ki.
A találkozót végig a Szamos-partiak uralták és gyôzelmük teljesen megérdemelt. Most látszott meg az együttes játékán Ilie Lazãr kolozsvári edzô munkája — az Olimpia teljesen más stílusban játszik, mint az elôzô idényben. A jó labdakezelés mellett taktikailag is óriásit javult a hazaiak csapata, lassan, de biztosan kezd jó formába lendülni a jobb kort megért gárda.
A 300 nézô a következô összeállítású együttesnek tapsolhatott a mérkôzés után: Moldovan — Serban, Susman, Muscã, Borsan — Hirit, Suler, Lonca (60. perc Hodis) — Fericean (55. perc Igna), Rosa, Giurgiu. Figyelemre méltó a tehetséges, de az utóbbi idôben kissé bohém viselkedésû Fericean visszatérése a csapatba.
Erkedi Csaba
A nyolcadik csoport többi eredménye: Szatmárnémeti Szamos–Aradi West Petrom 0–1, Szilágysomlyói Bútor–Sarmasági Bányász 2–2, Vaskohsziklási Bányász–Nagykárolyi Victoria 2–1, Turci Bányász–Nagybányai Gloria Renel 4–0, Aradi Telecom–Világosi Siriana 5–0.
A táblázatot Vaskohsziklás vezeti 13 ponttal (11–3-as gólaránnyal) a szintén 13 pontos Egyesülés (8–2) elôtt. Az Olimpia 7 ponttal a 6. , a CF 01 pedig 2 ponttal 16., sereghajtó helyen áll.
(pja)
A 9. csoport eredményei: Alsójárai Bányász–Szovátai Bútor 2–0 (gól: Dan — 10. és Perde — 40. perc), Tordai Aranyos FC–Szászrégeni Lendület Silva 3–0 (Filip — 60., Bean — 11 m, 65. és Chiorean — 70. perc), Székelyudvarhelyi Budvár–Nyárádtôi Egyesülés 1–0, Balánbányai Bányász–Nagyszebeni AMSO 0–3, Marosvásárhelyi HSK–Bethleni Szamos Gáz 3–1 és Nagyszebeni SOPO–Marosvásárhelyi Gázmetán 1–4. A táblázaton Torda a 2. (10 ponttal), Alsójára a 7. (6 ponttal).
A férfi röplabdabajnokság szombat délelôtti mérkôzésen a Vasile Geleriu teremben: Kolozsvári U–Bukaresti Steaua 0–3 (–23, –20, –23). A mérkôzés 64 percet tartott.
Az Európa-bajnoki bronzérmes francia nôi kézilabda-válogatott barátságos mérkôzésen tízgólos gyôzelmet aratott Románia felett Nantes-ban.
Eredmény: Franciaország–Románia 32–22 (18–9).
Kapros Anikó bejutott a Tokióban zajló tenisztorna fináléjába, miután a legjobb négy között magabiztosan nyert a spanyol Arantxa Parra ellen.
A magyar kitûnôség — aki mindössze három játékot engedélyezett riválisának — a döntôben a nála három évvel fiatalabb, ötödikként rangsorolt orosz Marija Sarapovával találkozott.
Kapros a fináléban óriási csatában, a döntô játszmában rövidítésben kikapott. Az elsô szettben a 19 éves magyar tehetség remekelt (6:2), majd a nála három esztendôvel fiatalabb rivális ugyanilyen arányban hozta a következô felvonást. A záró játszmában fej-fej mellett haladt a két tini, és a rövidítésben Kapros 5:2-re elhúzott. Azonban Sarapova nem adta fel, és sorozatban öt poént elérve megnyerte élete elsô WTA-versenyét.
Sarapova párosban is diadalmaskodott, mégpedig a thaiföldi Tamarine Tanasugarn oldalán.
Eredmények:
Nôk (170 ezer dollár összdíjazás), egyes, elôdöntô: Kapros–Parra 6:1, 6:2, Sarapova (orosz, 5.)–Cseng Csie (kínai) 6:3, 7:5;
döntô: Sarapova–Kapros Anikó 2:6, 6:2, 7:6 (5).
Páros: Sarapova, Tanasugarn (orosz, thaiföldi)–Cargill, Harkleroad (amerikai) 7:6 (1), 6:0.
Két havasalföldi csapat rangadója vezette be pénteken az elsô osztályú labdarúgó-bajnokság fordulóját. Hajdan a Ploiesti-i Petrol és a Krajovai Universitatea jogelôdjei, a kôolajipari központból a Prahova, az oltyán fôvárosból a hajdani Futball Klub négy fôvárosi együttessel együtt képviselte az ókirályságot nyolc erdélyi csapat társaságában a második világháború utáni elsô, 1946–1947-es idényben. Annak idején az Aradi ITA nyerte a bajnokságot, a tartományi rangadó két résztvevôje akkor utolsóként és utolsóelôttiként esett ki az élvonalból. Mostani utódjaik helyzete sem rózsásabb: a pontosztozkodással végzôdött összecsapást követôen a Petrol az utolsó elôtti helyen áll, az oltyán csapat kettôvel több ponttal a tizenegyedik.
A 8. forduló lapzártáig befejezôdött mérkôzései: • Ploiesti-i Petrol–Krajovai Universitatea 1–1 (Ghindaru, illetve Papurã) • Karácsonkôi (Piatra Neamt-i) Csalhó–Bukaresti National 1–4 (Nemteanu, illetve Savu 2, Chihaia és Coman) • Besztercei Glória–Nagyváradi FC 2–1 (Coroianu — 11 m és Minteuan, illetve Vrãjitoarea) • Gyulafehérvári Apullum–Galaci Otelul 2–1 (Miclea és Vacskó, illetve Iacob) • Temesvári Politechnika-AEK–Bákói MFC 1–1 (Silvãsan, illetve Cristea) • Bukaresti Dinamó–Konstancai Farul 3–2 (Claudiu Niculescu, Zicu és Grigorie, illetve Negru 2) • Pitesti-i Arges FC–Bukaresti Steaua 0–0.
A Bukaresti Rapid–Brassói FC mérkôzést lapzárta után játszották. Addig a sorrend:
1. Steaua 8 4 4 0 11–2 16
2. Dinamó 8 5 1 2 17–9 16
3. Apullum 8 4 2 2 9–12 14
4. Glória 8 4 1 3 12–12 13
5. Rapid 7 3 3 1 11–6 12
6. Brassó 7 3 3 2 14–11 11
7. Arges 8 3 2 3 13–10 11
8. Galac 8 3 2 3 9–8 11
9. National 8 3 1 4 12–15 10
10. Bákó 8 2 4 2 14–19 10
11. Krajova 8 2 3 3 8–10 9
12. Nagyvárad 8 2 2 4 10–11 8
13. Poli-AEK 8 1 5 2 5–9 8
14. Csalhó 8 2 1 5 11–15 7
15. Petrol 8 1 4 3 7–11 7
16. Farul 8 1 3 4 12–15 6
A 9. fordulóban (október 17–18— 19-én): Glória–Rapid, Brassó–Dinamó, Steaua–Nagyvárad, Krajova–Poli-AEK, Bákó–Apullum, Farul–Petrol, Galac–Csalhó és National–Arges FC.
Eredmények (és gólszerzôk): MTK FC–Békéscsabai Elôre FC 2–0 (gól: Torghelle — 45. és Halmai — 53. perc) Zalaegerszegi TE–Lombard FC Haladás 4–0 (Egressy 2 — 28. és 42., Ljubojevics — 45., valamint Vincze — 48. perc) Pécsi MFC–Gyôri ETO FC 1–0 (Dienes — 63. perc) Matáv-Sopron–Balaton FC 2–1 (Balaskó — 39. és Tóth — 90. perc, illetve Kuttor — 42. perc), Újpest FC–Székesfehérvári Videoton FCF 1–2 (Szanyó — 81. perc), illetve Hercegfalvi — 26. és Medved — 75. perc), Debreceni VSC-MegaForce–Ferencvárosi TC 5–0 (Dombi — 11., Halmosi — 37., Szekeres — 43. Madar — 67 és Sumudicã — 72. perc). Az állás:
1. MTK 9 5 2 2 16–9 17
2. DVSC 9 5 1 3 16–7 16
3. Videoton 9 4 4 1 14–11 16
4. Sopron 9 4 2 3 13–10 14
5. Balaton 9 4 2 3 9–6 14
6. Pécs 9 4 2 3 10–10 14
7. Gyôr 9 3 2 4 8–13 11
8. FTC* 9 4 4 1 13–11 10
9. Újpest 9 2 4 3 9–9 10
10. Lombard 9 2 4 3 8–12 10
11. Békéscsaba 9 1 3 5 8–15 6
12. ZTE 9 1 0 8 11–22 3
* A Ferencvárostól 6 pontot levontak.
Gépész utcai stadion, 5000 nézô. Vezette: Constantin Fãnitã (Temesvár).
CFR-Ecomax: Pâglisan — Bãcneanu, Cosma, Toma — Oncicã (75. perc Gorga), Ghiorma, Dan Florin (76. perc Tuturas), Bozdog, Vãsie — Anca, Turcu (60. perc Stanciu). Edzô: George Ciorceri.
Zalatnai Minaur: Mincã — Crisan, Ciobanu, Straton, Oanciu, Rotaru (55. perc Mohanu) — Constantin (52. perc Negurã), Vlad, Motoc, Mitrofan — Duditã. Edzô: Vasile Florea.
Gólszerzôk: Turcu 2 (2. és 27. perc), Anca 2 (14. és 21. perc), Stanciu 3 (61., 82. és 93. perc), Vãsie (84. perc), valamint Bozdog 2 (85. és 87. perc).
Szögletarány: 6–0 (5–0); lövések: 24–7 (kapura: 16–4); sárga lap: Duditã.
Rég nem látott a kolozsvári nézôközönség ilyen kegyetlen csapatot, mint a Ciorceri-gárda, nem kímélték, nem sajnálták a kínlódó ellenfelet egyetlen perc erejéig sem, és annak ellenére, hogy már az elsô percekben eldôlt a mérkôzés, a hosszabbítás utolsó másodpercéig hajszolták az atomraira szétszedett zalatnai csapatot.
Ezzel a zsáknyi góllal, a zalatnai csapat megelôzte a kapott gólok terén a nagybányai ifiket is, akik a hét forduló alatt csak 24-szer szedték ki a labdát a hálójukból, míg a szombati vendégek már a 29. bekapott gólt is elkönyvelhették. Tény, hogy a Minaur nem tartozik az ország "elit" csapataihoz, de hát ezt a fajta tehetetlenséget még tôlük sem vártuk volna el. Ha viszont a CFR-Ecomax szemszögébôl nézzük a dolgokat, megállíthatatlan, felszabadult és kiéhezett együttes nyilvános edzése volt ez, olyan ellenféllel, amely messze nem az ô súlycsoportjába tartozik.
A második perc elején már sikerült összehozni egy ellentámadást, amelynek végén Turcu fejelte be a labdát a hosszúsarokba. A 15. percben a CFR huszonnégykarátos támadósora, Anca, Turcu és Oncicã dolgozott ki ismét nagyszerû ellentámadást, miután jól megjáratták a labdát egymás között, Anca küldte a labdát 10 méterrôl a hálóba. Öt perc múlva Turcu küzdött az elveszettnek tûnt labdáért, majd buktatták a tizenhatoson belül. A büntetôt Anca értékesítette, és már nem fért kétség a mérkôzés sorsához. Pár perc mulva ismét Turcu betalált a hálóba, majd nyugodtan mehettek pihenni a játékosok.
A második félidô elsô negyedórája eseménytelenül telt el, de aztán újrakezdôdött a vihar. Alig egy percre rá, hogy pályára lépett, Stanciu az elsô labda érintésénél gólt szerzett, majd a 64. percben Vãsie lôtt hatalmas szabadrúgásgólt. Újabb negyedóra nyugalom, majd végsô ostromot indították a vasutasok a vendégek, no meg az eredményjelzô tábla ellen. A 82. percben ismét Stanciu fejelt gólt, két perc múlva Vãsie cselezett ki négy védôt, majd lôtt gólt. A 83. percben Bozdog cselezett ki újabb négy védôt, és szerzett gólt, majd két perccel késôbb szabadrúgásból szerzett ismét gólt. Stanciu fejezte be a 93. percben a mérkôzést újabb góllal, igaz ennek a találatnak már a eredményjelzô is áldozatul esett, hiszen a két számjegyet már nem tudta megérteni.
Örömfoci volt ez, amire már annyira ki vagyunk éhezve Kolozsváron.
Aranyosgyéres, Sodronyipar Stadion, 600 nézô. Vezette: Orlando Tandru (Temesvár).
Sodronyipar: Pârvu — Manea, Buglea, Simon, Gatea (79. perc Tímár), Kis — Kállai, Forró, Bratu, Miron (62. perc Homos) — Mâtiu. Edzô: Adrian Vãsâie, Mihai Cuc, Lelian Rus.
Olimpia: Suciu — Rãileanu, Csík, Bãlãu, Dragomir — Negrea, Teger, Zaharia, Sãlãgean (77. perc Rus) — Rosszel, Ciolãnel. Edzô: Mircea Bolba.
Gólszerzôk: Mâtiu (85. perc), illetve Negrea (76. perc)
Szögletarány: 3–4 (2–3), lövések: 16–10 (kapura: 11–6); sárga lap: Mâtiu és Simon, illetve Zaharia és Rãileanu.
Kitûnô fociidôben bonyolították le szombaton délelôtt a gyéresi mérkôzést, ám a csapatok nem hálálták meg jó játékkal a körülményeket: szinte végig kínszenvedés volt a mérkôzés. Rengeteg eredménytelen aranyosgyéresi támadás pörgött az ellenfél kapujára, gólt mégis elôbb az ellenfél rúgott: Ciolãnel ellentámadás során meglódult a bal szélen, beadta a labdát a 6-os jobb sarkánál álló Negreához, aki nem hibázott.
Elúszni látszott a mérkôzés, de Mâtiunak végül csak sikerült megmentenie: Bratu cselezgetett, hátraadását Homos beemelte a Sodronyipar csatárához, aki befejelte az egyenlítô gólt. Mâtiu egymaga eldönthette volna a találkozó sorsát, mert az utolsó pillanatokban ismét helyzetbe került, ám ezúttal alig három méterre a kaputól fejjel célt tévesztett.
Schmidt Jenô
Kolozs megye harmadik másodosztályú csapata, a Kolozsvári U FC Déván a helyi Sportklub ellen vendégszerepelt, 2–0-ra vezetett, ám végül be kellett érnie egyetlen ponttal az újonc ellenében. Végeredmény: Déva–U FC 2–2 (0–2) — gólszerzôk: Emil Popa (62. perc) és Ganea (82. perc — 11 m), illetve Codreanu (7. perc) és Székely (43. perc). Mircea Cojocaru kolozsvári edzô a következô csapatot szerepeltette: Oltean — Ciurar, Szilágyi, Vãtavu, Târlea — Damian, Giurgiu (84. perc Costea), Abrudan, Székely (70. perc Sancira) — Florescu (90. perc Bondar), Codreanu.
A B-osztály harmadik csoportjának további eredményei: • Aradi UTA–Resicabányai MSC 1–0 • Vajdahunyadi Corvin–Aradi EAK 1–0 • Borosjenôi Tricotaje–Avasfelsôfalui Avas 2–1 • Zilahi Armãtura–Petrozsényi Zsil 2–2. A Nagybányai FC–Medgyesi Gázmetán találkozót a pálya használhatatlansága miatt vasárnap délelôtt játszották le, lapzártáig nem kaptunk jelentést róla.
A 8. forduló (október 11.) mûsora: U FC–UTA, Aradi EAK–CFR-Ecomax, Gázmetán–Sodronyipar, Resicabánya–Nagybánya, Zalatna–Déva, Avas–Corvin, Zsil–Borosjenô és Olimpia–Armãtura. Az állás:
1. CFR-Ecomax 7 6 1 0 32–2 19
2. Olimpia 7 5 1 1 10–3 16
3. UTA 7 5 1 1 9–5 16
4. Zsil 7 4 1 3 21–6 13
5. Borosjenô 7 4 1 1 15–8 13
6. Avas 7 4 0 3 12–15 12
7. Medgyes 6 3 2 1 8–4 11
8. Corvin 7 3 1 3 12–10 10
9. Sodronyipar 7 3 1 3 7–11 10
10. Resciabánya 7 3 0 4 11–19 9
11. Zilah 7 2 2 3 11–10 8
12. U FC 6 2 2 2 8–8 8
13. Aradi EAK 7 1 2 4 4–7 5
14. Déva 7 1 1 5 7–12 4
15. Nagybánya 6 0 0 6 5–24 0
16. Zalatna 7 0 0 7 2–29 0
Pénteken a kolozsvári találkozóval vette kezdetét az élvonal második fordulójának mûsora. A három szerb idegenlégióssal — Medvedj, Dukovcsics, Bujics — és a már ismert "öregekkel" — Sebestyén, Popa — fellépô vendéglátók jóformán az elsô perctôl az utolsóig vezették a találkozót, és nemigen fért kétség ahhoz, hogy kit gazdagítanak majd a bajnoki pontok. Az exkolozsvári Cornel Sãftescut is felvonultató vendégekben nem volt annyi akarat, hogy igazán sarokba szorítsák a jóval esélyesebb — és tapasztaltabb játékosokra építô — kolozsvári együttest, amely úgy nyerte meg a találkozót, hogy nem is igazán erôltette meg magát, mindössze az elsô és utolsó negyedben taposott a gázpedálra. A szép, jó iramú, olykor túl sok hibával tarkított mérkôzésen mindenesetre senki sem izzadt meg igazán. Másfelôl pedig látszott, hogy az "új" kolozsvári együttes még nem forrt eléggé össze, hiszen nem is annyira a csapatjáték, mint a remek egyéni teljesítmények döntötték el a találkozó sorsát. Lehet, hogy ha a vendégeknél is játszott volna egy-két szerb, akkor egészen másképp alakultak volna a dolgok...
Mindent összegezve a bajnoki dobogós helyezésre pályázó diákcsapat második mérkôzését is megnyerte, s így 100%-os teljesítménnyel várja a folytatást (a következô fordulóban a Temesvári Elbához látogat). Addig azonban még van néhány nap arra, hogy Horia Rotaru edzô tovább csiszolja a csapatot, hiszen olyan tehetségek játszanak benne (az említettekhez hozzátehetjük még például Feleki Zsolt nevét is, aki Marosvásárhelyrôl érkezett a diákcsapatba), akik, ha összeszoknak és önmaguk legjavát nyújtják, a most látottnál sokkal többre képesek.
A pénteki pontszerzôk: Dukovcsics 22 (4 x 3), Sebestyén 16 (1), Medvedj 12 (1), Bujics 12, Silvãsan 10, Crãciun 4, Feleki 2, illetve Cãprãrescu 20 (2 x 3), Runceanu 12, Sãftescu 12, Stroescu 9 (1), Andronescu 8 (2), Dornescu 4, Dobã 2.
(balázs)
A 2. forduló többi eredménye: Buk. Dinamó Erbasu–Buk. Rapid Isover 89:48, Buk. Rompetrol–Jászvásári Universitatea 64:56, Aradi West Petrom–Alexandriai Safecar 96:84, Ploiesti-i CSU–Brassói Romradiatoare 103:40, Nagyszebeni Bere Trei Stejari–Temesvári Elba 75:59.
Nôk, 2. forduló: Kv. U ACSA Terapia–Dési Szamos 104:42 (mint már közöltük), Buk. Sportul Studentesc Omnilogic–Govorai CET 69:44, Buk. Rapid–Aradi BC ICIM 60:65, Nagyváradi CSU–Nagyszebeni Magic 63:55, Târgovistei Livas–Olimpia 78:44.
|
|
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |