 |
 |
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2003. október 10.
(XV. évfolyam, 233. szám)
Romániában nyugatról keleti irányba szerelik fel a vasútállomások épületeinek homlokzatára a többnyelvû helységnévtáblákat azokon a településeken, ahol a kisebbségek arányszáma jelentôs. Az elsô magyar feliratok a nagyváradi, nagykárolyi és szatmárnémeti állomás homlokzatára kerültek fel.
A rendelet értelmében Beszterce-Naszód megyében a somkeréki (Sintereag), várkudui (Coldãu), cegôtelki (Tigãu), magyarnemegyei (Nimigea), bethleni (Beclean) és sófalvai (Sãrata), Fehér megyében a miriszlói (Mirislãu), marosdécsei (Decea), felvinci (Unirea), bethlenszentmiklósi (Sânmiclãus), Szilágy megyében a szilágysomlyói (Simleul Silvaniei), zoványi (Zãuan), szilágynagyfalui (Nusfalãu), sarmasági (Sãrmãsag), szilágyballai (Borla), goroszlói (Guruslãu), szilágygörcsönyi (Gârceiu) és Zilah Északi pu. vasútállomások homlokzatára függesztik ki a közeljövôben a kétnyelvû településjelzôket.
Ugyanakkor — legalábbis a szállításügyi minisztériumi források szerint — felkerül Kolozsvár mindkét vasútállomására is a magyar felirat: Kolozsvár (Cluj-Napoca), Kolozsvár Keleti pu. (Cluj Napoca Est). Kolozs megyében Kisbács (Baciu), Méra (Mera), Szucság (Suceagu), Mákófalva (Macãu), Nádasdaróc (Doroltiu), Egeres Gyártelep (Aghires Fabrici), Sztána (Stana), Zsobok (Jebucu), Bánffyhunyad (Huedin), Bonchida (Bontida), Kolozs (Cojocna) és Harasztos (Cãlãrasi Turda) élhet a lehetôséggel.
Kónya-Hamar Sándor képviselô, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a Szabadságnak elmondta: a vasútállomásokon a két, illetve esetenként háromnyelvû településtáblák elhelyezése nem kifejezetten a 215-ös számú, a 20 százalékos kisebbségi arányküszöböt reflektorfénybe állító közigazgatási törvény elôírásai alapján történik, hanem az RMDSZ és a kormánypárt közti egyezség szerint, de — tette hozzá a képviselô — figyelembe veszi egyben a hagyományos erdélyi többnyelvûséget és az európai uniós ajánlásokat is.
Egyre összehangoltabbá válik a drogellenes küzdelem Kolozsváron és környékén — tûnt ki a megyei tanfelügyelôség csütörtöki sajtóértekezletén, amelyen az Országos Kábítószer-ellenes Igazgatóság kvesztora, Popa Vasile bejelentette: Kolozsváron fogják létrehozni Románia elsô drogelvonó utókezelési terápiaközpontját.
A sajtóértekezleten — ahol a Kolozs megyei drogellenes küzdelemben részt vevô intézmények, civil szervezetek képviselôi is jelen voltak — számba vették a 2002-es évre meghirdetett közös kábítószer-ellenes ifjúsági kampány eredményeit, és megállapították: nem volt hiába a munka, ugyanis az iskolákban létrehozott önkéntes drogellenes csoportok, a tematikus versenyek, a felvilágosító akciók hatására lényegesen felvilágosultabbá váltak Kolozsvár pedagógusai, diákjai.
Boe Eugen, a Megyei Kábítószer-ellenes Központ igazgatója elmondta: a közös kampány folytatásaként mintegy 5000 darab 50 x 70 cm nagyságú drogellenes plakátot fognak a megye községeiben kiragasztani. Rövidesen megkezdôdik a fiatal szülôket mozgósító drogellenes program is, amelynek során kérdôivek által próbálnak képet alkotni a szakértôk arról, hogyan látják ezek a családok a kábítószerek, az alkohol, a dohányzás és a társadalom viszonyát.
Popa Vasile, az Országos Kábítószer-ellenes Igazgatóság kvesztora bejelentette: mivel Kolozsvár olyan nagyváros, ahol — Románia más városaival ellentétben — reális érdeklôdés mutatkozik a drog-gondok iránt, itt — pontosabban a város szélén — fog mûködni az ország elsô drogelvonó utókezelési központja.
Rangos nemzetközi konferencia kezdôdött tegnap a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) dísztermében, ahol helyi és külföldi professzorok a globalizáció romániai vallásokra gyakorolt hatását vizsgálják. A konferencia fôszervezôje a Pro Oriente ökumenikus alapítvány, amely a vallások és a nemzetek közötti párbeszéd kereteinek megteremtésére hivatott.
A szombatig tartó konferencia elsô napján elhangzott elôadásokban a szakemberek a vallások, valamint a nemzeti nyelvek globalizációban betöltött hangsúlyos szerepét emelték ki.
A rendezvényen részt vesznek a BBTE teológiai karainak professzorai, az ortodox egyház, a gyulafehérvári, római katolikus teológia képviselôi, valamint a Pro Oriente alapítvány vezetôi is.
Pénteken reggel kilenc órakor kezdôdnek az elôadások a BBTE dísztermében, ahol délután 5 órakor a résztvevôk a konferencián elhangzottakat értékelik ki.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Tanügyi Bizottsága 2003. október 9-i ülésén elemezte Románia Alkotmányának a felekezeti oktatásra vonatkozó módosító paragrafusát, amelynek elfogadásáról október 19-én népszavazás dönt — derül ki a szerkesztôségünkbe eljuttatott állásfoglalásból.
A Tanügyi Bizottság kétségtelen elôrelépésként értékeli az Alkotmány 32.§.5. bekezdésének módosító javaslatát, amely — az állami és magán oktatási szféra mellett — megjeleníti a felekezeti oktatást is. Ezt az eredményt viszont negatívan ellensúlyozza ugyanazon §.4. bekezdése, mely csupán az állami oktatás ingyenességérôl tesz említést.
Értelemszerûnek tûnik, hogy e két bekezdés csak látszólag teremti meg a három (állami–magán–felekezeti) oktatási forma esélyegyenlôségét, mivel kizárólag az állami oktatás finanszírozását tekinti állami feladatnak. A Tanügyi Bizottság ezért a felekezeti oktatás létjogosultságának e formában való alkotmányba iktatását elégtelennek tartja, és továbbra sem látja biztosítottnak a felekezeti oktatás kérdésének megnyugtató rendezését — szögezik le az állásfoglalásban.
A németországi egyik legnagyobb alapítvány, a Robert Bosch Alapítvány kezdeményezte és szervezte azt a programot, amelynek keretében jelentôsebb vidéki lapok, újságok vezetôi munkalátogatást tettek október 3–10. között Romániában, Bukarestben, Nagyszebenben és Kolozsváron töltve több idôt — számolt be a látogatásról tegnapi sajtóértekezletén dr. Ulrich Burger, a kolozsvári Német Kulturális Központ igazgatója.
A Robert Bosch Alapítvány részérôl érkezett felelôs, Dr. Maria Pflüger elmondta, hogy az alapítvány három fô területen igyekszik megvalósítani céljait: az egészség, az oktatás és a népek közötti együttmûködés elôsegítése terén. Az alapítvány Romániában a kilencvenes évek elejétôl vállalt szerepet, és az azóta eltelt idôszakban 1,5 millió euró értékû összeget fordított körülbelül 130 programra, pályázatra. A németországi újságírók már több kelet-európai országot meglátogattak, és ide is azzal a szándékkal érkeztek, hogy jobban megismerjék azt az országot, amely európai uniós tagságra pályázik. Dr. Maria Pflüger elismerte, hogy sokszor elítélô, elmarasztaló cikkek jelennek meg Romániáról, ennek egyik oka a helyzetismeret hiánya. Ezt a hiányt próbálták pótolni ezzel a látogatással, amelynek során politikusokkal, közintézmények vezetôivel, újságírókkal, köztük lapunk vezetôivel találkoztak.
Miközben sajnálatos módon meghiúsult az aradi Szabadság-szobor felállításának terve, újabb hôsök emlékét ôrzô "mûalkotással" gazdagodik Kolozsvár. Várhatóan október 17-én leplezik le az 1989-es forradalom áldozatainak emlékére állított emlékmûvet a Jókai/Napoca utca és a Fôtér sarkán — tájékoztatta a Szabadságot Mihai Muresan, a városrendezési hivatal mûszaki igazgatóságának vezetôje.
A hét oszlopból álló alkotás leleplezését tavalyra tervezték a város vezetôi, azonban a terv a bronzba öntés elhúzódásával mindmáig elhalasztódott. A hét oszlop stilizált, golyók áldozatává vált emberalakokat ábrázol. A mártírok emlékét ôrzô mûvészi alkotás felállítására tanácsi határozat is létezik, így minden bizonnyal október 17-én újabb köztéri szoborral gazdagodik a város központja.
Az alkotás összesen 1 milliárd 600 millió lejbe került, ebbôl 1 milliárd 100 millió lejjel a polgármesteri hivatal, míg 500 millió lejjel a megyei tanács járult hozzá.
A Legfelsôbb Bíróság határozata szerint Romániában a polgármesterek nem támadhatják meg a helyi tanácsok határozatait, mivel a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény elôírása ezt nem teszi lehetôvé. Ez azt jelenti, hogy Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a helyi közigazgatás mûködésének akadályozására alkalmas eszköz nélkül maradt.
A 215-ös számú közigazgatási törvény 63. szakaszának elsô bekezdése nem tisztázta egyértelmûen, hogy helyi szinten melyik hatósági szerv támadhatja meg a helyi tanács határozatait, ezért a törvényszékek országszerte különféleképpen alkalmazták a törvényt. A jogszabály egységes alkalmazása érdekében Tãnase Joita, Románia volt fôügyésze fellebbezést nyújtott be a Legfelsôbb Bírósághoz az ügyben, amely úgy döntött, hogy ezentúl országszerte csak a prefektus támadhatja meg a közigazgatási bíróságon a helyi tanács határozatát. A Legfelsôbb Bíróság határozatát a közigazgatási törvény egységes alkalmazásával magyarázta, mivel eddig egyes törvényszékek úgy vélték, hogy a polgármesternek joga van bíróságon megtámadni a tanácsi határozatokat, más törvényszékek pedig a városvezetôk eme jogát nem ismerték el.
A Legfelsôbb Bíróság határozata Kolozsváron rendkívül nagy fontossággal bír, mivel Gheorghe Funar kolozsvári polgármester rendszeresen megtámadta a közigazgatási bíróságokon a tanácsi határozatokat, amivel megbénította a helyi közigazgatás mûködését. 2002. májusa óta, amikor az elöljáró önkényesen feloszlatta a 2000-ben megválasztott tanácsot, minden tanácsi határozatot megtámadott a közigazgatási bíróságon. Romániában a törvényes elôírások szerint, a közigazgatásban sem lehet alkalmazni olyan döntéseket, amelyek jogerôs ítélet elôtt álló per tárgyát képezik.
A Legfelsôbb Bíróság határozata értelmében Funarnak ezentúl az egyik legnagyobb ellenfelét, Vasile Soporan prefektust kell értesítenie a vélt vagy valós törvénytelenségekrôl, majd ôt kell kérnie a közigazgatási bíróságon való eljárás elindítására. Ez azt jelenti, hogy Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a helyi közigazgatás mûködésének akadályozására alkalmas eszköz nélkül maradt.
Csütörtökön a prefektúra nagytermében megkezdôdött az a kétnapos munkamûhely, amelyet a Kolozs Megyei Tanács, a Romániai Közigazgatásban Dolgozó Informatikusok Országos Egyesülete (ANIAP), a budapesti Hungis Magyarországi Térinformatikáért Alapítvány és a kolozsvári Gábor Dénes Alapítvány közösen tart itteni szakemberek számára.
A 8. alkalommal megrendezett ilyen jellegû konferencián a négy fél öt évre szóló (és újabb öt évre meghosszabbítható) együttmûködési megállapodást írt alá, amelynek értelmében Románia (különös tekintettel az északnyugati régió) és Magyarország között a térbeli földrajzi adatoknak és tematikus informatikai alkalmazásoknak a felhasználására, valamint információcserére és a szakmai tapasztalatok átadására kötelezik magukat.
A jelenlegi kolozsvári találkozó témája a földrajzi informatikai rendszerek használata a városrendezésben és a területrendezésben. A Kerekes Sándor megyei alelnök vezetésével magyar és román nyelven lezajlott megnyitón elôbb Liviu Medrea megyei alelnök köszöntötte a részvevôket, kiemelve, hogy az együttmûködési megállapodásból, közvetett módon, fôként az egyszerû állampolgárok húznak hasznot. Dr. Berencei Rezsô, a Hungis ügyvezetô igazgatója emlékeztetett arra, hogy nyolc éve megkezdett hagyományteremtô munkáról van szó, és az elsô konferencia óta örvendetesen nôtt a reszvevôk száma. Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke szintén a tanácskozás iránti fokozatos érdeklôdésnövekedést hangoztatta. A térinformatika ma már nemzetközileg elismert szakma és tudomány, amelynek elônyeit a romániai város- és területrendezési tevékenység is igényli. Az ismereteket viszont menedzselni kell, és ezt szolgálja ez a konferencia. Gábor Miklós Pál, az ANIAP vezetôtanács tagja az összefogás szükségességére hívta fel a figyelmet.
A protokollum aláírása után különbözô szakelôadások hangzottak el. A Szabadságnak dr. Selinger Sándor azt nyilatkozta, hogy nyolcéves harcnak ért a végére, amelynek eredményeképpen a megyei önkormányzat is ráébredt a térinformatika gyakorlati jelentôségére, és most bekapcsolódott a közös munkába. A hazai szemléletváltás azért is üdvözletes, mert ezt a szakmát ma már az Európai Unióban általánosan elismerik.
A tanácskozás ma a Victoria szállóban folytatódik.
Lesz vagy nem lesz intézményesítve? Ez itt a kérdés. Mert prostitúció volt–van–lesz. De helyezzék-e törvényes keretek közé vagy sem? Ezt boncolgatják most honatyáink. És nem tudnak meg-egyezni. — A tízparancsolatban is az áll: Ne paráználkodj! Akkor hogyan engedjük meg? — mondják a radikálisabbak meg a klerikálisabbak. — Igen, de mennyivel jobb lenne, ha ellenôrzés alatt folyna ez a "tevékenység" — vallják a reálisabban gondolkodók. — Amíg kereslete van ennek az "üzletnek", addig nyilván, hogy üzemel. Márpedig kereslete van, s ezt a férfiak tudják a legjobban. Akkor pedig nyilván intézményesítve, ellenôrizve sokkal egészségesebb lenne — tette fel az i-re a pontot a sok férfi között egy nô képviselô. Látszik, hogy ôk jobban ráéreznek ennek a jelentôségére. Hiszen a prostituáltak is nôk, s végeredményben az ô bôrükre megy ki játék.
KABÁN JÓZSEF kolozsvári fotómûvész munkáiból nyílik kiállítás október 10-én, pénteken 13 órakor a Korunk szerkesztôségében (Nagy-Szamos / Iasilor u. 14.). Bevezetôt mond Kántor Lajos és Heim András. Márai Sándor versei-bôl Albert Júlia színmûvész olvas fel. Közremûködik a Concordia vonósnégyes (Márkos Albert, Botár Gerô, Olimpiu Moldovan és Török Béla).
SZÜRETI MULATSÁG az RMDSZ kül- és belmonostori körzetében október 11-én, szombaton du. 6 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.
GYERTEK A KUCKÓBA!
Nem bánja meg az a 7–14 év közötti gyermek, aki elmegy a Kuckó játszóházba szombatonként délután 3 órától. Színjátszás, népdal, néptánc, rajz, kézmûves foglalkozás várja az érdeklôdôket. Vetélkedôket is rendeznek, amelyeken mindenki "bemutathatja" erôsebb oldalát. Lám, ez más, mint a suli! Tehát várnak titeket október 11-én délután 3 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban tanyázó KUCKÓba!
VENDÉGSÉGGEL EGYBE-KÖTÖTT TAGSÁGI ÖSSZEJÖ-VETELT SZERVEZ a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulata október 11-én, szombaton déli 1 órakor a Szent Kamill Otthon dísztermében (Erdô/Pãdurii utca 11.). Sok szeretettel várják a társulat tagságát. Azokat, akik rokkantságuk miatt nem tudnak személyesen részt venni az összejövetelen, valamelyik hozzátartozójuk — tagsági igazolványukkal — képviselheti.
A Madách Irodalmi Társaság szeptember 26-án és 27-én tartotta ti-zenegyedik szimpóziumát. Rendezésében és szervezésében a váci Madách-kör is részt vett. 26-án a Balassagyarmat melletti Szügy mûvelôdési házában Andor Csaba elnök nyitotta meg a rendezvényt.
Az elnök beszámolt a Társaság éves tevékenységérôl, és közölte, az idén elsô ízben nem kaptak kormánytámogatást. A tagság a beszámolót elfogadta, és egyetértett azzal, hogy évi összejövetelét szeptember ama hetének végén tartsa, amelynek egyik napja szeptember 21-e, a magyar dráma, Az ember tragédiája elsô bemutatójának napja, valamint azzal, hogy a Társaság az Ipoly Eurorégió Szabadegyetem tagja legyen.
Ezután Andor Csaba megemlékezett Zólyomi Józsefrôl, alulírott elemezte Neuschloss Károly Marcel, a chilei egyetem tanára által föltehetôen az 1940-es, 1950-es években spanyolra ültetett Tragédia-változatot, Árpás Károly Egy Madách-beszéd elemzése. Madách szûzbeszédének hatásvizsgálata, Bárdos József Az ember tragédiája mint színdarab (elsô rész), Tarjányi Eszter Madách Aladár prózai mûveirôl, Andor Csaba Egy elfelejtett életrajzi forrás: Harsányi Zsolt, Németh Péter Mikola Az öt géniusz hatása színrôl színre Az ember tragédiájában címû dolgozatát ismertette.
Délután a tanácskozás elôadói és meghívottai Balassagyarmaton részt vettek a helyi önkormányzat, több Nógrád megyei mûvelôdési intézmény, a Madách Irodalmi Társaság és a Madách-kör képviselôi által a költô szobránál tartott koszorúzási ünnepségen. Többen megütköztek azon, hogy a helyi volt Fráter Erzsébet, most Szalézi leánykollégium bejárata elôl, a tavaly, tavalyelôtt elhangzott ígéretek ellenére, eltüntették az egykori névadó, Fráter Erzsébet szobrát. Ezután az épület csarnokában Madácsy Piroska Francia kritikai "fellángolások" a tragédia kapcsán, Krizsán László Rokonelemek Madách Imre és Borisz Paszternak történelem- és társadalomszemléletében, Cserjés Katalin "Álom a történelemrôl" — Madách-nyomok Krasznahorkai László Háború és háborújában, Varga Emôke Madách és Kass Mózese, Kozma Dezsô (Kolozsvár) A Madách-kultusz kezdetei Erdélyben, Bene Zoltán Madách Gáspár — egy XVII. századi verselô, Máté Zsuzsanna A luciferi logikáról (elsô rész), Tomschey Ottó Madách, a moralista, T. Pataki László Madách két Évája címû elôadása hangzott el.
Szeptember 27-én reggel a szimpózium résztvevôi a felvidéki Alsósztregovára utaztak és megtekintették a Madách Imre szülôházában berendezett emlékmúzeumot. A szimpózium munkálatai az épület tánctermében, Madách Tanulmányi Nap címen folytatódtak. Németh Péter Mikola Alsósztregova, az "északi géniusz" határán, Bárdos József Az ember tragédiája mint színdarab (befejezô rész), Magony Imre A Tragédia székesfehérvári ôsbemutatója, Bíró Béla (Sepsiszentgyörgy) Gnosztikus gondolatok a Tragédiában, Bodnár Zsuzsanna Gondolatok Lucifer és Éva szerepérôl, Bene Kálmán "Ismé- red-é, Ádám?" (Töprengések Éváról), Máté Zsuzsanna A luciferi logikáról (befejezô rész), Bene Kálmán Madách összes mûvei kiadásáról címû elôadása hangzott el, Varga Magdolna Cikluskompozíciós törekvések a XIX. század elsô felében (Madách és Petôfi ciklusairól) címû dolgozatát Árpás Károly, Schéda Mária Madách: Szélhárfa címû dolgozatát Andor Csaba olvasta föl. Az épület Madách-emléktáblája elôtt Németh Péter Mikola "…az eszme folyton fejlôdik, s gyôz, nemesedik" emlékbeszéde hangzott el, majd megkoszorúzták az emléktáblát. A részvevôket a közeli tó partján bográcsgulyással várták. Ebéd után fölkeresték a Madách-kastély melletti evangélikus templomot, a Madách-emlék- és sírhelyeket, a Madách-emlékfákat.
Mestersége és hivatása volt a fájdalmak enyhítése. Rövidre szabott életében tonnányi gyógyszert, de még annál is több lelki vigaszt osztott. Mindenkinek segített, mindenkihez volt egy-két kedves szava, bátorító mosolya. Mintha egyenesen arra termett volna, hogy átvállalja másoktól a szenvedést, hogy elsimítson egy-egy ráncot a homlokokról. Olyan, mint egy mesebeli jó tündér — mondogattuk róla, s ô még külsejével is igyekezett megfelelni a minôsítésnek. Saját tervezésû, egyéniségét kiemelô, a fehér megannyi változatában tündöklô ruhakölteményei egyben mûvésszé is avatták. És múzsává. Festômûvész férje egyetlen és örök múzsájává. Saját szabályai szerint élt, talán inkább másoknak, mint önmagának. De ô éppen ettôl volt boldog. Márpedig boldog volt, hiszen másoknak csak az tud boldogságot osztani, aki maga is dúskál benne. Sipos Pünkösti Ibolya, Ibikénk jelen volt és továbbra is jelen lesz életünkben. Úgy ment el mint a csillagok: fénye itt maradt.
Az ágy másik oldala
Eredeti cím: El otro lado de la cama. Színes spanyol romantikus vígjáték, 2002., 114 perc. Rendezte: Emilio Martínez Lázaro. Szereplôk: Ernesto Alterio, Paz Vega, Natalia Verbeke, Alberto San Juan.
A Mûvész mozi elhatározta: ebben a negyedévben, vagyis az év végéig az európai filmeket fogja pártolni, ellensúlyozandó a hollywoodi álomgyár által futószalagon gyártott szuperprodukciók dömpingjét.
A múlt héten visszatáncolt a vászonra Björk, láthattuk Almodovar legújabb opuszát, és a honi filmtermékek közül is elôszedtek egyet. A heti premier egy szerelmes vígjáték, amelybôl kiderül, ki is van tulajdonképpen az ágy túloldalán. Vajon mindent tudunk arról az emberrôl, akivel ágyunkat megosztjuk? Vagy mindenki tartogat és ôrizget titkokat?
A Szövetség
Eredeti cím: The League of Extraordinary Gentlemen. Színes amerikai-német akcióthriller, 2003., 110 perc. Rendezte: Stephen Norrington. Szereplôk: Sean Connery, Stuart Towsend, Peta Wilson.
Ennyi képregényhôst egy filmben még nem láthattunk. Pedig akár népmesének is minôsíthetnénk ezt az új produkciót, hiszen nagyjából arról szól a dolog, hogy mindenféle mesehôsök és egyéb figurák meggátolják a világ birtoklásának vágyával küszködô megalomán fôgonoszt. Úgy tûnik, a jövô filmtermésében minden hétre akad valami hasonló…
A szálak ezúttal Allan Quatermain, a nagy afrikai vadász kezében futnak össze, ô fogja össze azt a mindenre elszánt és szövetségre lépett csapatot, amelynek tagjai elsôsorban egymással kell hogy megbékéljenek ahhoz, hogy aztán hatékonyan vegyék fel a kesztyût a világ megmentése érdekében. A látványos képregényelemekkel és ennek ellentmondó vi-lágirodalmi motívumokkal teletûzdelt mozi semmivel sem mond többet, mint mondjuk a múltheti Lara Croft-sztori. Aki mégis megnézi, az valószínûleg a 007-es szerepébôl kiöregedett, de akcióhôsként azért még egészen jól mûködô Sean Connery miatt is teszi.
Történhetett volna úgy is, hogy október 5-én állt a tizenhárom aradi vértanú szobra egy aradi téren, és mindenki él "békében", külön "megbékélési park" nélkül. Nem úgy történt, az egyszerû helyett a legképtelenebb… kavarás folyik hetek óta, és legújabban a hazai televíziózás egyik reggeli hírmûsorának futó hírszalagján azt kapta el a szemem — s egy idô után agyam is felfogta —, hogy egy liberális (PNL) politikus, Puiu Hasotti véleménye szerint "a 13 tábornok aradi szobrának Magyarországon a helye…" Nyomban elkezdtem követni a gondolatmenetet: a sztálingrádi gyôzelem emlékmûvét költöztessék el a Brandenburgi Kapuhoz (ott is gyôzött a Vörös Hadsereg), a román hadsereg Mãrãsesti-nél vívott csatájának emlékmûvét hozzák át a Kárpátokon a szülôfalumba, melynek román neve Meresti (oda is eljutott a csatázó román hadsereg nem is egyszer 1916 óta), Petôfi Sándor csatatéri elveszésének fehéregyházi emlékkövét "kopácsolják tova" Fehérgyarmatra, a Szamos magyarországi rónaságos szakaszára (ha már maguk a budapesti rádiósok is egyszer, a másfél százados jubileum "minapi" évében órákon át Fehérgyarmatot emlegették a költô elesési helyeként), és ha a tizenhárom szabadságharcos tábornokot Aradon végeztette ki a "bresciai hiéna" Haynau, a szabadságtipró hóhér, minek gyászemlékére — a "történelmi hûség kedvéért" — Aradon emeltek késôbb szobrot az utódok, akkor azt is tova kell "takarítani" Aradról "valahova" olyan magyarországi helyre, ahol nem lôtték-akasztották a tábornokokat, de "cserében" Magyarországból lehet még találni "valamit" abból a "Nagyból", amely annak idején Aradot is városai közé számlálta a Szabadság-szobrával együtt. Ezen a "vezérszálon" egyébként el lehetne kissé gondolkozni, hogy mi mindent "kellene" tovavinni Erdély egész területérôl mindabból, ami a hajdani "Nagyra" emlékeztet (csak itt Kolozsváron például a román Nemzeti Színház épületét, a Babes-Bolyai Egyetem épületét, az Egyetemi Könyvár épülét, a Klinikák épületétnek sorát, Mátyás király születési házát és fôtéri szobrát, a Farkas utcából Sárkányölô Szent György szobrát s ugyanonnan mindjárt a református templomot stb.), de végül is az én eszem azon állapodik meg, hogy a történelmi hûséget bizonyos "határon" túllépni mégsem lehet: akármennyi változás között vannak elmozdíthatatlan és rendíthetetlen dolgok. Így tehát, ha immár 154 éve az a történelmi valóság, hogy a tizenhárom tábornokot Aradon gyilkolták le valószínûleg a kultúrminiszterünk tudomása szerint is, akkor a történelmi ténynek megfelelôen az emlékmûvet valahogy csak Aradon kellene "helyben tartani", s lehetôleg "mûvészi szétszedés" nélkül. De ha közben — sok "szavazócédulázás közben" — mégis "muszáj" lenne Magyarországra tenni át a "helyét" a szobormûnek, végsô soron az is megoldható egy "egyszerû" határkiigazítással: átcsatolják Párizsban, a csatolások "szokott helyén" Aradot Magyarországhoz, és azzal a "szokványos tollvonással" az idôközben felállított Szabadság-szobor "készen" ott lesz Magyarországon. Gyanítom, hogy ezt Puiu Hasotti is valahogy így képzelte el "titkos bensejében", hisz másképp egy ilyen "ötlet" a képtelenségek "határán" jár.
1980. február 10., vasárnap
Csütörtökön belémcsapott a villám. Olyannyira, hogy ma keltem föl elôször. Ma reggel ugyanis nem volt lázam. Csütörtökön reggel sem volt semmi bajom, csak a kedvem volt harapósabb. Évike, aki mint minden reggel, most is elkésett, nagyon fölgyorsult. Került mint a tüzet. Viszont hetek óta égett gázszag érzôdött a folyosón, ekkor végre megjöttek a kéményseprôk, s pillanatok alatt porba borították az egész szerkesztôséget. Halványan éreztem a koromszagot, de nem különösebben. Egyszer kimentem a szobámból és alaposan beleszagoltam, azonnal elnehezedett a légzésem. Villámgyorsan visszairamodtam a helyemre, nagyot szellôztettem, s gondoltam egyhamar nem kísérletezem. Aztán, hogy a kéményseprôk befejezték a munkát, csend lett, rendre leülepedett a por meg a korom, kimerészkedtem beleszólni. Murádin éppen lelépett, átvettem a helyét. Másodikat vagy harmadikat játszottam Nagy úrral, amikor minden átmenet nélkül fájni kezdett a fejem. Aztán jött a hányinger is. Migrén, mondtam, mert mi más lehetne. Az idô is még barátságtalanul váltakozó. Közben azért készült a lap is, csakhogy egy idô után engem a hideg ráz. Abbahagyja, ha ráun — gondoltam —, de kezdte elölrôl. No, ennek fele sem tréfa. Délutánra vissza kellett volna mennem. Az utolsó kéziratot már Dózsára hagytam, s elpucoltam haza. Estére 39,3 volt a-lázam. Fodoreánut még bent kaptuk, mondta, hogy mi kellene — ha volna — és jót röhögött a korom mesémen. A vicces az, hogy Júlia is alig állt a lábán, de rendíthetetlenül jött-ment, intézkedett, hordta a gyógyszereket. Most már, velemmel együtt, ô is kezd talpraállni. Ma reggel gyönyörûen sütött a nap, csodás kék ég, mire föl azt mondja: hát nem jobb volt a múlt vasárnap?
1980. február 11., hétfô
Ez a nem egészen nyílegyenes dátum-aláhúzás bizonyára megfelelô szakértônek mondhatna valamit fizikai állapotomról. Hát ez nem fényes. Enyhe szédelgés, kóválygás, s halvány belsô remegés. Gyenge vagyok, szóval. Azért már levetettem a beteg egyenruhát, s civilbe öltöztem. Ezzel a kóválygó fejemmel együtt nagyon érdekes esszét olvastam Szabó Magdától, a Merániai fiú címmel. A Merániai fiú IV. Béla király, aki a Bánk bán Gertrúdjának a fia. Éppen az az érdekes, ahogy megpróbál kievickélni a Katona-féle Gertrúd beállítás béklyójából, ahogy emberi, anyai oldalról közelíti meg a témát. Ilyenkor derül ki, hogy nem is olyan egyszerû a történelmi személyek cselekedeteinek megítélése. A Gertrúdé, de a IV. Béláé sem. Legfeljebb a történelmi párhuzamok válnak nyilvánvalóvá — olyan értelemben, hogy egyik összeomlástól a másikig elfelejtjük mindig az elôzô tanulságait. Tökéletesen. Vagy másképpen: képtelenek vagyunk saját kárunkból tanulni. Mindig, minden idôkben a kis pecsenyesütések foglaltak le, amikor nagy összefüggésekben kellett volna gondolkozni, s félretenni minden mást. IV. Béla ugyan tisztán látta a veszedelmet, és nyugat felé küldözgette segélykéréseit, de Nyugat meg (már akkor is!) tojt ránk — valójában önmagára. Ilyen szorongatott helyzetben, nyilván, az lett volna az "okos", átállni a másik oldalra. De! Minden másban nem, de ebben a kérdésben nagyon adtunk a becsületre. Meg is hálálták mindig! Minden idôkben. Pedig csak annyit kellett volna: kaput nyitni, menjetek isten hírével tovább, s adjatok leckét a golyvás Nyugatnak is! Talán máskor jobban megbecsültek volna, talán segélykéréseinknek lett volna foganatja...
Míg ezeken rángattam a tollat, szólt a telefon. A Scînteia kolozsvári tudósítója keresett: írjak választási jegyzetet nekik! Kereken nem utasítottam vissza, de igent sem mondtam. Azzal etettem, hogy zúg és forog az agyam a gyógyszerektôl, egyelôre egyetlen gondolatom sincs. Azért azt mondta, néhány nap múlva újra fölkeres. Hát ennek igazán nem örvendek! Nem nekem való. Ki-ki maradjon a saját mûfajával...
Ettôl függetlenül, a szerkezet azonnal dolgozni kezdett, s lehetséges változatokat komponáltam. De mindenik ötlet végén ott a lemondó legyintés: ne törd a fejed, mert azok mindent a világon átírnak, mégpedig pontosan úgy, ahogy én nem szeretném, s aztán csak vakarózhatnék, mi mindent össze nem firkáltam! Aligha volna helyénvaló olyan dolgokat jegyezni, amiket idôvel — ahogyan azt sokan tették — meg kellene tagadni! Az ember írjon úgy és olyanokat, amelyeket bármely idôkben vállalni lehet!
És akkor mi lesz a IV. Béla–Gertrúd példázat végére biggyesztett "okos" ajánlattal? Kaput nyitni a 20. században is lehet!...
1980. február 18., hétfô
Dolgozás. De most már Gyula beteg. Az este film közben hívott föl, hogy ôt is elérte a grippa. Így egyedül hôsködöm. Elég gyengén adjuk elô.
Újra volt egy lelkigyakorlatom K. Gazsival. Most már nem tudom, mit higgyek. Az arca kisimult, szemében valami értelemforma, de fantasztikusan panaszkodik. Valamit akar, de azt hiszem nem tudja, mit. Egy biztos: elkerülni a levelezéstôl. Hogy hová? Ezt már nem tudja. Így abban maradtunk: várjuk meg Gyulát, lássuk ô mit szól. S különben is, nemsokára visszajön Pista. Ez annyiból jó, hogy legalább szünetet kap.
(Folytatjuk)
Pályatársammal találkoztam minap, és — hirtelen jött gondolat által vezérelve — túlmentem a rituális szervusz-szervuszon, és megállítottam. Kértem tôle valamit. Nevezetesen azt, hogy egy cikk erejéig szálljon be az egyik szórványakciómba, mert hát a magunkfajta azt csak kirázza kisujjából. — Soha nem kértem tôled semmit, most sem magamnak kérek — udvaroltam neki —, hanem a köz érdekében. Mert hát tudod hogy van ez: mi régiek — valakinek kell csinálni alapon — be-besegítünk közmagyar ügyekben egymásnak.
A pályatárs válasza izgalmas volt (ennél jobb szót nem találok most erre): azt mondta, hogy ôt nem érdekli semmi szórvány, semmi közmagyar ügy, azaz csak akkor érdekli, ha azért megfizetik. De nem akárhogy, hanem "nincs neked ahhoz pénzed, hogy megfizess". Egy darabig álltam egyik lábamról a másikra — mert hát mit mondjál erre —, aztán csak annyit mondtam: igazad van, ha mindenki ezt mondaná mint te, akkor talán megnône a kisebbségi közösségszervezés/építés ázsiója Erdélyben, és talán fizetést kapnának azok, akik jó néhány éve-évtizede "önzetlenül" szolgálják a közösséget, és eszükbe sem jut ezért juttatást kérni valakitôl.
Ezzel váltunk el pályatársamtól — vége, ennyi volt. Bennem viszont folytatódott a történet. Azon kaptam magam, hogy dühös vagyok. Hogy haragszom rettenetesen pályatársamra. No nem azért, mert ô anyagias(abb), hanem a gondolkodásmódján, pontosabban azon, ami e mögött húzódik meg. Ugyanis ha mindnyájan azt mondanánk, hogy közmagyar ügyekben nem dolgozunk ingyen, akkor bizony nemigen futna utánunk senki, hogy jaj, de bizony dolgozzon csak, mert havi 500 eurót biztosítunk magának — és így szép csendesen leépülne az a fél-földalatti szórványmentô hálózat, amelynek léte jó néhány kistérség számára (egyelôre csak) lélegeztetô gépet jelent, de az is valami (ahonnan ugyanis fizikailag kihal a magyar nyelv, ott már csak nosztalgiázni lehet).
Az is igaz viszont, hogy ezt a fél-földalatti hálózatot el kellene tudja tartania a társadalomuak. Azokat, akik bizonyított módon tevékenykednek nem középiskolás szinten a szórvány, vagy a közésségépítés, kapcsolatfejlesztés terén, azoknak ösztöndíjat kellene hogy biztosítson az erdélyi magyar vállalkozói réteg. Azért írom azt, hogy ösztöndíjat, mert általában végvári katonákról van szó, akiket olyannyira megkeményített a harc, hogy már el sem képzelik azt, valaki értékelje — anyagilag is — munkájukat, és gyanakodva figyelnek mindenféle pályázatot, és "szerzôdést" ("eddig is magam voltam, jobb nekem egyedül, ha én meghalok, úgyis minden összeomlik utánam").
Ha ez az ösztöndíjrendszer megvalósulna/beindulna, akkor talán nem fogyna ily látványosan az eddig "önzetlenül" tevékenykedô közösségépítôk sora. Mert hát pályatársamnak — akire most, hogy kiadtam a mérgem, már nem is haragszom annyira — többszörösen is igaza van, hiszen miféle értéke van annak a munkának, amit ingyen kell végezni egy olyan világban, ahol a piacgazdaság törvényei már egészen mélyre gyökereztek? Itt nálunk nem a kereslet és kínálat alapján szervezôdik a gazdasági élet? Vagy itt Erdélyben megint valami eredetit próbálunk meghonosítani: ha létezik mioritikus román piacgazdaság, akkor nekünk ki kell alakítanunk kötelezô módon — netán szolidaritásból — ennek turul-változatát?
Markó Béla csütörtökön kijelentette, hogy a Szövetségi Képviselôk Tanácsának (SZKT) hétvégi ülésén nem fogja javasolni az SZDP-vel kötött együttmûködési megállapodás felbontását, noha az RMDSZ képviselôi sérelmezik, hogy a Szabadság-szoborral kapcsolatos kérdés rendezetlen maradt. Az elnök ugyanakkor Adrian Pãunescut bírálta nacionalista retorikája miatt.
"Én nem fogom javasolni a protokollum felbontását. Lesznek bírálatok, elégedetlenségek, de egyelôre nem hiszem, hogy ilyen döntés helyénvaló lenne", fogalmazott Markó a sajtótájékoztatón.
A szövetségi elnök kijelentette, az aradi Szabadság-szobor kérdése továbbra is "sérti" az RMDSZ és az SZDP kapcsolatait, hangsúlyozva: a kérdésre megoldást kell találni.
Ugyanakkor Markó Béla Adrian Pãunescut bírálta, mondván, hogy az SZDP-szenátor retorikája veszélyezteti a kormánypárt és az RMDSZ, valamint a románság és a magyar közösség kapcsolatát.
Az RMDSZ elnöke szerint Pãunescu "megsértette" a magyar közösséget az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos kommentárjaival, és mivel "gyilkosoknak" nevezte a magyar hôsöket.
"Elutasítjuk, hogy Adrian Pãunescu adjon leckét nekünk és ô döntse el, mi a jó és a rossz. Elfogadhatatlan, hogy a kormánypárt kultúrpolitikáját Adrian Pãunescu úr irányítsa, aki folyamatosan támad bennünket és uszít ellenünk", fogalmazott Markó.
Az RMDSZ elnöke elmondta, a kérdést felvetette az SZDP képviselôivel tartott megbeszéléseken, és Adrian Nãstase kormányfôvel is tárgyalt errôl.
"Azt mondták, hogy a Nagy-Románia Párt retorikájának tompítására és semlegesítésére van szükségük erre a retorikára", tette hozzá Markó.
Lengyelország támogatja Románia erôfeszítéseit a NATO-integráció, valamint az EU-hoz való 2007-es csatlakozás érdekében, jelentette ki Aleksander Kwasniewski lengyel államfô csütörtökön, a bukaresti parlament plénuma elôtt mondott beszédében.
A NATO-hoz való csatlakozás változásokat feltételez a gazdaság és a beruházások területén, megköveteli a haderôreformot és a hadsereg civil ellenôrzésének biztosítását, mondta Kwasniewski. Hangsúlyozta, mindezek jelentôs mértékû finanszírozást követelnek.
A lengyel államfô kifejtette, a NATO tagállamainak saját határaikon túl is meg kell védeniük a biztonságot és a stabilitást. Kwasniewski üdvözölte, hogy Románia csapatokat küldött Irakba, és leszögezte, az iraki helyzettôl függ a Közép-Kelet és az egész világ stabilitása.
Romániának és Lengyelországnak támogatnia kell Ukrajna NATO-hoz való csatlakozását, tekintettel arra, hogy az Észak-Atlanti Szövetség bôvítésének nem kell lezárulnia 2004-ben, mondta a lengyel államfô.
Kwasniewski azt is hangsúlyozta, hogy Románia és Bulgária 2007-ben az Európai Unió tagja kell hogy legyen, a teljes jogú tagságot 2004-ben elnyerô Lengyelország pedig hajlandó megosztani ez irányú tapasztalatait.
A parlament csütörtöki együttes ülésén jóváhagyta Ion Iliescu levelét, amelyben az államfô kérte, hogy az Irakban szolgálatot teljesítô román katonai kontingenshez 56 katona és civil csatlakozzék.
A döntés szerint a csoportot 30 vezérkari tiszt és altiszt, 6 civil szakértô és 20 egészségügyi szakember alkotja.
A katonák és civilek lengyel parancsnokság alatt tevékenykednek majd a nemzetközi erôk kötelékében, amelyben Románia egy tûzszerész-osztaggal és hírszerzô alegységekkel vesz részt.
A személyzet felkészítésének és részvételének finanszírozását kormányhatározat szabályozza majd.
Egy csendôrjárôr ôrizetbe vette csütörtökön Fodor Imrét, Marosvásárhely alpolgármesterét, aki a Székelyfölddel kapcsolatos plakátokat osztogatott Erdôszentgyörgyön.
Miután nyilatkozatot tett, Fodor Imrét szabadon engedték, aki tiltakozott az ôrizetbe vétel ellen, mondván, hogy akciója nem törvénybe ütközô. Az alpolgármestert az alkotmányos rend megsértésével vádolhatják.
"Az új Büntetôtörvénykönyv szerint az ilyen tettek esetén csak akkor indítható bûnvádi eljárás, ha az akciót erôszakos eszközökkel követik el", közölte Dan Petru, a marosvásárhelyi Feljebbviteli Bíróság fôügyésze.
Petru hozzátette: a vizsgálat folytatódik, mivel úgy tûnik, hogy noha a bejelentés erdôszentgyörgyi plakátosztogatásról szólt, Fodor Imre Szovátára szállította a plakátokat, ahol átadta volna egy személynek. Az ügyész elmondta, a vizsgálatok eredményét átadják a Legfelsôbb Ügyészségnek.
Ovidiu Natea Maros megyei prefektus elmondta: az illetékes hatóságokra bízza az ügy megoldását, Dorin Florea polgármester pedig úgy fogalmazott, hogy Fodor Imre problémáját csak nyugtatószerekkel lehet megoldani.
Szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében az Erdélyi Nemzeti Tanács Ügyvivô Testülete nevében Szilágyi Zsolt soros elnök aggasztónak tartja azokat a jeleket, amelyek a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának elôestéjén a román hatalmi körökbôl és az RMDSZ csúcsvezetôsége részérôl érkeznek. A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unióba igyekvô Romániában súlyosan megsértik az emberi jogokat és a gyülekezés szabadságát. Azok, akik részt vesznek a Nemzeti Tanács helyi szervezeteinek megalakításában, nem tesznek mást, mint alkotmányos, demokratikus jogaikat gyakorolják. A testület tiltakozik a megfélemlítés minden formája ellen, áll a közleményben.
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4.) |
38 300/38 500 |
32 500/32 750 |
148/152 |
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 38 701 lej, 1 USD = 32 721 lej, 1 magyar forint = 153 lej.
A Zilahi Református Egyházmegye idén másodízben hirdeti meg egyházmegyei napját, melyre meghívja a kebelébe tartozó egyházközségek hívô népét, lelkipásztorait, gondnokait és presbitereit.
Október 11-én, szombaton délelôtt 10 órakor a Zilah-belvárosi református templomban istentisztelettel kezdôdô, majd a Calvineumban folytatódó Egyházmegyei Nap eseménysorozata két fontos évforduló köré csoportosul.
Szabadságharcának 300. évfordulóján az istenes lelkületû II. Rákóczi Ferenc emlékét idézik, a hazáért és a szabadságért, Isten nevével az ajkukon hadba szálló kurucok szellemében: Cum Deo Pro Patria et Libertate.
A Zilahi Református Wesselényi Kollégium új épületét éppen 100 évvel ezelôtt nyitották meg. Kincs Gyula igazgató akkori évnyitó beszédének szavai a jelenlegi helyzetre is érvényesek: "a szabadságtipró önkénnyel" szemben az iskola egykori lobogójának jeligéje ma is fennen hirdesse: "Istennel a hazáért és a tudományért!"
A Jubileumi Rákóczi Évek (2003–2011) egyetemes jelentôségére való tekintettel, másfelôl a volt kommunista hatalom által elorozott és mindmáig jogtalanul elidegenítve tartott zilahi iskolaépület, valamint a saját épületétôl megfosztott Kollégium jelenlegi mostoha sorsát szem elôtt tartva az egyházkerület, az egyházmegye, valamint a zilahi egyházközségek egyaránt szívügyüknek tartják a II. Zilahi Egyházmegyei Nap megrendezését.
Ünnepélyesen felavatták Aranyosgyéres felújított könyvtárát, amely továbbra is a Sodronyipar Vállalat tavaszi magánosításakor átvett munkásklubban várja az olvasni vágyókat.
Könyvkiállítással vette kezdetét kedden a könyvtár megnyitója. Az Aranyosgyéresi Helyi Tanács 25 millió lejt költött a könyvtár felújítására, a pénzbôl egy számítógépet is vásároltak. A könyvtárban 33 600 kötet áll a látogatók rendelkezésére, ehhez további száz kötetet adományozott a kolozsvári Octavian Goga Könyvtár, s a tanács 20 millió lejt ajánlott fel a könyvállomány bôvítésére. A könyvtár váltakozva délelôtt és délután is nyitva tart majd annak érdekében, hogy a különbözô idôbeosztású látogatókat megfelelôen kiszolgálhassa.
Rendkívüli esküvôi menettel találkozhattak az aranyosgyéresiek kedden, amikor Ioan Vasinca polgármester személyesen adta össze az anyakönyvvezetô elôtt megjelenô tíz roma párt.
A kezdeményezés lényege legalitásba helyezni a száznál több tagú roma közösséget, amelynek tagjai úgynevezett vadházasságban élnek, gyermekeiknek sok esetben még születési bizonyítványuk sincs, ôk maguk nem rendelkeznek személyi igazolvánnyal. Az aranyosgyéresi Gyermekekért, Közösségért és Családért Alapítvány a kolozsvári Német Fórummal együtt azzal a céllal indította útjára a kezdeményezést, hogy a roma közösség hivatalos iratainak biztosítása által ezek az állampolgárok is részesülhessenek az állami juttatásokban (szociális segély, gyermekpénz stb.). A projekt elsô részeként tíz roma pár kötött házasságot, a közeljövôben további 25 pár lép az anyakönyvvezetô elé. A házasságkötésre jelentkezô pároknak már legalább öt éve együtt kellett élniük, és legalább egy közös gyermekük kellett hogy legyen. Amint azt Schmidt Jenô aranyosgyéresi tudósítónk elmondta, a 22–46 éves párok nemritkán hat gyermeket nevelnek, sokuknak már unokájuk is van. A házasságkötéshez szükséges iratok költségeit a Német Fórum fedezte, amely eddig hatmillió lejt költött e célra. A friss házasoknak lakodalmat is tartottak, a ceremónián megjelenô hivatalosságokkal — prefektúra, Aranyosgyéresi Polgármesteri Hivatal, a kezdeményezô szervezetek képviselôi — együtt a Gyermekelhelyezô Központ étkezdéjében közösen ebédeltek.
Az aranyosgyéresi konzultatív tanács javasolta a Kolozs Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatalnak (OPC), hogy felügyelôt nevezzen ki Torda és Aranyosgyéres vidékének lefedezésére. A kezdeményezés a tordai vámképviselettôl származik, amely azt a rendellenességet közvetítette, miszerint sok Tordán vámkezelt áruimportôr cég emberének kell a megyeszékhelyre utaznia csupán egy OPC-aláírás és pecsét megszerzése miatt, hogy után ismét sorba álljon ügye rendezéséért. Ioan Vasinca aranyosgyéresi polgármester ingyenes helyiséget ajánlott fel a kinevezett területi felügyelô munkahelyéül. A konzultatív tanács hasonló célból küldött kéréseket a Kolozs Megyei Egészségügyi Igazgatósághoz, a Kolozs Megyei Állategészségügyi Igazgatósághoz és a Kolozs Megyei Pénzügyôrséghez.
A dési rendôrôrsöt az ügyeletes orvos értesítette október 8-án, szerdán este, hogy egy katona altiszt véget vetett életének. A helyszínelôcsoport megállapította, hogy Szabó Róbert egy zsinór segítségével az ajtókilincsre akasztotta fel magát. A 28 éves altiszt holttestét felesége fedezte fel este fél hétkor.
A katonaság közleménye szerint az öngyilkos a dési UM 01511-es egység ôrmestere volt. Szabó Róbert 2001-ben végezte el az altiszti iskolát, a tragédia idején szabadságát töltötte.
A katonai egység vezérkari fônöke vezette bizottsága és a dési rendôrség nyomozást indított az ügy további részleteinek kiderítése végett. A katonai kivizsgálásról felvilágosítást nem adtak, így például nem lehet tudni, mi okból vetett véget életének a dési tiszthelyettes.
A Xerox Románia Start to Finish elnevezésû kampánya városunkba is elérkezett, a legújabb termékeket szerdán délután mutatták be a Transilvania Hotelben. Az irodai termékeket és szolgáltatásokat nyolc romániai városban és Moldova Köztársaságban népszerûsítik.
A termékek skálája a CopyCentre-t (másológépek), a WorkCentre-t és WorkCentre Pro-t (hálózati másolás) foglalja magába.
Potyautasok a vonaton
A vasúti rendôrség nagyszabású akciója során október 8-án, szerdán Kisbácson (Baciu Triaj) megállították a 3628. számú személyvonatot, és az ellenôrzés során 86 utasról derült ki, hogy jegy vagy bérlet nélkül közlekedik. A potyautasokat összesen mintegy 5,5 millió lejre büntették. Az akcióban két csendôr és 10 szakfelügyelô vett részt.
Halál Virágosvölgyön
A Kolozsvár–Tövis (Teius, Fehér megye) útvonalon közlekedô 3082. számú személyvonat október 8-án, szerdán reggel fél hétkor ért Virágosvölgyre (Halta Valea Florilor). Az 51 éves I. Sabãu helyi lakos a vonat elé került és súlyos sérülést szenvedett. Az áldozat a tordai kórházba érés elôtt kiszenvedett.
Gázolás a zebrán
Súlyos balesetet szenvedett október 8-án, szerdán este a 66 éves Maria G. Az idôs hölgy az egyik monostori gyalogátkelôhelyen ment át, amikor elgázolta egy autó. Az áldozatot a sebészetre szállították. A balesetet okozó B–33–MNO rendszámú Dacia sofôrérôl, a 24 esztendôs Rares Cuibusról ráadásul kiderült, hogy hajtási jogosítványát korábban ittas vezetés miatt bevonták.
Betonoszlopnak hajtott
A zuhogó esôben túl gyorsan hajtott és betonoszlopnak ütközött Tordán a 25 éves Serban C. vezette Dacia. A szerdai baleset a Victoriei út 136. számú épülete elôtt történt, a sofôr könnyebben megsérült, 18 éves utasát, Anamaria Cosminát viszont kórházba szállították.
Ökölcsapások az éjszakában
Súlyos testi sértés alapos gyanúja miatt indít vizsgálatot a tordai rendôrség a 18 éves B. D. ellen. A büntetlen elôéletû, nôtlen, foglalkozás nélküli fiatalember ellen az a vád, hogy szeptember 4-én a tordai Lianelor utcában több ökölcsapást mért a 26 esztendôs M. J. L.-re. Az áldozat 120–150 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, a kórházban van.
Hat tehén és egy ló esett áldozatul
Október 8-án, szerdán reggel 8 órakor a járabányai (Bãisoara) rendôrôrsöt Rodica C. értesítette, hogy három órával korábban leégett édesapja R. Cireaba istállója. A nyomozócsoport megállapította, hogy a hegyen a háztól 500 m-re található istálló porig égett, áldozatul esett öt tehén, egy ló és a környéken lévô hét szénaboglya, a kár mintegy 220 millió lej.
I. szakasz. — Románia Alkotmánya, amely megjelent a Románia Hivatalos Közlönyének 1991. november 21-i 233. számában, és amelyet az 1991. december 8-i országos népszavazással hagytak jóvá, módosul és kiegészül a következôk szerint:
1. Az 1. szakasz szövege módosul és kiegészül a következôk szerint:
A (3) bekezdés módosul és szövege a következô lesz:
"(3) Románia demokratikus és társadalmi jogállam, amelyben az emberi méltóság, az állampolgári jogok és szabadságjogok, az emberi személyiség szabad fejlôdése, az igazságosság és a politikai pluralizmus a legfelsôbb értékeket képviseli a román nép demokratikus hagyományainak és az 1989 decemberi forradalom eszméinek szellemében, és garantálva van.
A (3) bekezdés után beiktatandó a következô szövegû (4) és (5) bekezdés:
"(4) Az Állam a törvényhozói, végrehajtó és bírósági hatalom elválasztásának és egyensúlyának elvén szervezendô meg, az alkotmányos keretében.
(5) Romániában az Alkotmány, az Alkotmány elsôrendûsége és a törvények tiszteletben tartása kötelezô."
2. A 2. szakasz (1) bekezdése módosul és szövege a következô lesz:
"(1) A nemzeti szuverenitás a román nép sajátja, amely azt a szabad, idôszakos és korrekt választások útján létrehozott reprezentatív szervein és népszavazásokon keresztül gyakorolja."
3. A 4. szakasz (1) bekezdése módosul és szövege a következô lesz:
"(1) Az állam alapja a román nép egysége és állampolgárainak szolidaritása.
4. A 9. szakasz a következôk szerint módosul:
A szakasz címe a következô lesz: " A szakszervezetek, a munkaadói szervezetek és a szakmai egyesületek"
A szakasz szövege a következô lesz:
"9. szakasz
A szakszervezetek, a munkaadói szervezetek és a szakmai egyesületek alapszabályaik szerint alakulnak meg és tevékenykednek, a törvény feltételei között. Ezek hozzájárulnak tagjaik jogainak megvédéséhez és szakmai, gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítéséhez."
5. A 11. szakaszba beiktatandó a következô szövegû (3) bekezdés:
"(3) Abban az esetben, ha valamely szerzôdés, amelyben Románia részes féllé válik, az Alkotmánnyal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz, a ratifikálására csak az Alkotmány módosítása után kerülhet sor."
6. A 15. szakasz (2) bekezdése módosul és szövege a következô lesz:
"(2) A törvény csakis a jövô tekintetében rendelkezhet, kivéve a kedvezôbb büntetô- és kihágási törvényt."
7. A 16. szakasz módosul és kiegészül a következôk szerint:
A (3) bekezdés módosul és szövege a következô lesz:
"(3) A polgári vagy katonai köztisztségeket vagy méltóságokat a törvény feltételei között csakis a román állampolgársággal és az országban lakhellyel rendelkezô személyek tölthetik be. A román állam garantálja a nôk és férfiak esélyegyenlôségét e tisztségek és méltóságok betöltésében."
A (3) bekezdés után beiktatandó a következô szövegû (4) bekezdés:
"(4) Románia európai uniós csatlakozásának feltételei között azon uniós állampolgároknak, akik teljesítik az alaptörvény követelményeit, joguk van választani és ahhoz, hogy megválasszák ôket a helyi közigazgatási hatóságokba."
8. A 19. szakasz (1) bekezdése után beiktatandó a következô szövegû (11) bekezdés:
"(11) Az (1) bekezdés elôírásai alóli kivételezéssel a román állampolgárok kiadathatók a Románia által részes félként aláírt nemzetközi megállapodások alapján, a törvény feltételei között és kölcsönösségi alapon."
9. A 20. szakasz (2) bekezdése módosul és szövege a következô lesz:
"(2) A Románia által az alapvetô emberi jogokra vonatkozóan részes félként aláírt paktumok és szerzôdések és a belföldi törvények közötti eltérések fennállása esetén a nemzetközi szabályozásokat kell elsôbbségben részesíteni, kivéve azt az esetet, amelyben az Alkotmány vagy a belsô törvények kedvezôbb rendelkezéseket tartalmaznak."
10. A 21. szakaszba beiktatandó a következô szövegû (3) és (4) bekezdés:
"(3) A feleknek joguk van méltányos perhez és az ügyek méltányos idôben való megoldásához."
(4) A speciális közigazgatási jogszolgáltatás fakultatív és ingyenes."
11. A 23. szakasz módosul és kiegészül a következôk szerint:
A (4) bekezdés módosul és szövege a következô lesz:
"(4) Az elôzetes letartóztatást a bíró rendeli el és csakis a büntetôper folyamán."
A (4) bekezdés után beiktatandó a következô szövegû (41), (42) és (43) bekezdés:
"(41) A bûnüldözés folyamán a megelôzô letartóztatás legfeljebb 30 napra rendelhetô el, amely 30 napos idôszakokkal meghosszabbítható anélkül, hogy a teljes idôszak meghaladna egy méltányos, 180 napnál nem hosszabb idôtartamot.
(42) A tárgyalási fázisban a bírói hatóság a törvény feltételei között köteles idôszakosan, de 60 napnál nem késôbb, ellenôrizni az elôzetes letartóztatás törvényességét és alapozottságát, és azonnal elrendelni a vádlott szabadlábra helyezését, ha az elôzetes letartóztatást kiváltó okok megszûntek, vagy ha bírói hatóság megállapítja, hogy nincsenek újabb okok, amelyek igazolnák a szabadságvesztés fenntartását.
(43) Az elôzetes letartóztatásra vonatkozó bírói végzés a törvényben elôírt jogorvoslatnak van alávetve."
A (6) bekezdés módosul és szövege a következô lesz:
"(6) A fogvatartott vagy a letartóztatott szabadlábra helyezése kötelezô, ha az említett intézkedések okai megszûntek, valamint a törvényben elôírt más esetekben."
A (9) bekezdés után beiktatandó a következô (91) bekezdés:
"(91) A szabadságvesztéses büntetés csakis büntetô jellegû lehet."
12. A 27. szakasz a következôk szerint módosul:
A (2) bekezdés szövege a következô lesz:
"(2) Az (1) bekezdés elôírásaitól törvénnyel el lehet térni a következô helyzetekben:
a) valamely letartóztatási parancs vagy bírósági határozat végrehajtásáért;
b) valamely személy életét, testi épségét vagy javait fenyegetô veszély elhárításáért;
c) a nemzetbiztonság vagy a közrend megvédéséért;
d) valamely járvány elterjedésének megelôzéséért."
A (3) bekezdés szövege a következô lesz:
"(3) A házkutatásokat a bíró rendeli el, s azokat csakis a törvény által elôírt feltételek között és formákban lehet végrehajtani."
A (4) bekezdés szövege a következô lesz:
"(4) Tilos házkutatást tartani éjszaka idején, a tettenéréses bûncselekmények kivételével."
13. A 31. szakasz (3) bekezdésének szövege a következô lesz:
"(3) A tájékoztatáshoz való jog nem sértheti a fiatalok védelmét célzó intézkedéseket vagy a nemzetbiztonságot."
14. A 32. szakasz a következôk szerint módosul:
A (4) bekezdés szövege a következô lesz:
"(4) Az állami oktatás ingyenes, a törvénynek megfelelôen. Az állam szociális tanulmányi ösztöndíjban részesíti a hátrányos helyzetû családokból származó és az intézményesített gyermekeket és fiatalokat, a törvény feltételei között."
A (5) bekezdés szövege a következô lesz:
"(5) A oktatás minden fokon állami, magán és konfesszionális egységekben bonyolódik le, a törvény feltételei között."
15. A 32. szakasz után beiktatandó a következô szövegû 321. szakasz:
A szakasz címe a következô lesz: "A kultúrához való hozzáférés"
A szakasz szövege a következô lesz:
"321. szakasz
(1) A kultúrához való hozzáférés garantált, a törvény feltételei között.
(2) A személy szabadsága szellemiségének fejlesztéséhez és hozzáférése a nemzeti és egyetemes kultúra értékeihez nem gátolható meg.
(3) Az államnak biztosítania kell a szellemi identitás megôrzését, a nemzeti kultúra támogatását, a mûvészetek ösztönzését, a kulturális örökség oltalmazását és konzerválását, a kontemporáns kreativitás fejlesztését, Románia kulturális és mûvészi értékeinek elômozdítását a világban."
16. A 33. szakasz után beiktatandó a következô szövegû 331. szakasz:
A szakasz címe a következô lesz: "Az egészséges környezethez való jog"
A szakasz szövege a következô lesz:
"331. szakasz
(1) Az állam elismeri bármely személy jogát az egészséges és ökológiai szempontból egyensúlyozott környezethez.
(2) Az állam biztosítja a törvényalkotási keretet e jog gyakorlásához.
(3) A természetes és jogi személyek kötelessége a környezetet védeni és javítani."
17. A 35. szakasz (2) bekezdésének szövege a következô lesz:
"(2) A jelölteknek, ahhoz, hogy a Képviselôházba vagy a helyi közigazgatási szervekbe megválasszák ôket, a választások napjáig, ezt is beleértve, be kell tölteniük legalább a 23 éves életkort és a legalább 33 éves életkort ahhoz, hogy megválasszák ôket a Szenátusba, illetve 35 éves életkort, hogy megválasszák ôket a Románia elnöke tisztségbe."
18. A 35. szakasz után beiktatandó a következô szövegû 351. szakasz:
A szakasz címe a következô lesz: "Az Európai Parlamentbe való megválasztás joga"
A szakasz szövege a következô lesz:
"351. szakasz
Romániának az Európai Unióhoz valós csatlakozása feltételei között a román állampolgároknak joguk van választani és jelöltként indulni az európai parlamenti választásokon."
19. A 37. szakasz (1) bekezdésének szövege a következô lesz:
"(1) Az állampolgárok szabadon egyesülhetnek politikai pártokba, szakszervezetekbe, munkaadói szervezetekbe és más egyesülési formákba."
20. A 38. szakasz (1) és (2) bekezdésének szövege a következô lesz:
"(1) A munkához való jog nem korlátozható. A szakma, a mesterség vagy a foglalkozás, valamint a munkahely szabadon választható meg.
(2) Az alkalmazottaknak joguk van szociális védôintézkedésekhez. A védôintézkedések az alkalmazottak biztonságára és egészségére, a nôk és az ifjak munkarendszerére, az összgazdasági viszonylatban bevezetett minimális bruttó bérre, a heti pihenésre, a fizetett pihenôszabadságra, a nehéz vagy speciális körülmények között végzett munkára, szakképzésre, valamint a törvénnyel megállapított más sajátos helyzetekre vonatkoznak."
21. A 39. szakasz (2) bekezdése a) pontjának szövege a következô lesz:
"a) a katonai kötelezettségek teljesítésére kifejtett tevékenység, valamint a kötelezô katonai szolgálatot a törvény szerint vallási okokból nem teljesítôk által e szolgálat helyett kifejtett tevékenység;"
22. A 41. szakasz módosul és kiegészül a következôképpen:
A szakasz címe a következô lesz: "A magántulajdonjog"
A (2) bekezdés módosul és szövege a következô lesz:
"(2) A magántulajdont a tulajdonostól függetlenül a törvény egyenlôen garantálja és oltalmazza. Az idegen állampolgárok és a hontalanok csak a Románia európai uniós csatlakozásából és a Románia által részes félként aláírt más nemzetközi szerzôdésekbôl eredô feltételek között szerezhetnek tulajdonjogot földterületek felett, kölcsönösségi alapon, alapszabályban elôírt feltételek között, valamint törvényes öröklés útján."
A (3) bekezdés után beiktatandó a következô szövegû (31) bekezdés:
"(31) Tilos a javak államosítása vagy azok köztulajdonba helyezése bármilyen kényszerintézkedéssel a tulajdonosok társadalmi, nemzetiségi, vallási, politikai hovatartozása vagy más természetû megkülönböztetése alapján."
23. A 41. szakasz után beiktatandó a következô szövegû 411. szakasz:
A szakasz címe a követ- kezô lesz: "A gazdasági szabadság"
A szakasz szövege a következô lesz:
"411. szakasz
Valamely személy gazdasági tevékenységekhez való szabad hozzáférése, az azokkal kapcsolatos kezdeményezési szabadsága és azok törvény feltételei közötti gyakorlása garantált."
24. A 43. szakasz (2) bekezdésének szövege a következô lesz:
"(2) Az állampolgárok nyugdíjra, fizetett szülési szabadságra, az állami egészségügyi egységek által nyújtott orvosi ellátásra, munkanélküli segélyre és a törvény által elôírt más formájú közületi vagy magán társadalombiztosításra jogosultak. Az állampolgároknak a törvény szerint joguk van szociális gondozási intézkedésekre."
25. A 45. szakasz (2) bekezdése módosul és szövege a következô lesz:
"(2) Az állam a gyermekek számára családi pótlékot nyújt és segélyeket a beteg vagy a fogyatékosságban szenvedô gyermekek gondozására. A gyermekek és az ifjak szociális oltalmazásának egyéb formáit törvénnyel kell megállapítani."
26. A 46. szakasz módosul és szövege a következô lesz:
A szakasz címe a következô lesz: "A fogyatékkal élô személyek oltalmazása".
A szakasz szövege a következô lesz:
"46. szakasz
A fogyatékkal élô személyek különleges oltalmazást élveznek. Az állam biztosítja az esélyegyenlôség-biztosítási, fogyatékosság-megelôzési és kezelési országos politika alkalmazását a fogyatékkal élô személyeknek a közösség életében való tényleges részvétele érdekében, tiszteletben tartva a szülôkre és a gyámokra háruló jogokat és kötelességeket."
27. A 48. szakasz a következôképpen módosul:
Az (1) bekezdés szövege a következô lesz:
"(1) A valamely jogában vagy törvényes érdekében a közhatóság által adminisztratív irattal vagy a kérelme törvényes határidôre való megoldásának elmulasztásával sértett személy jogosult az igényelt jog vagy törvényes érdek elismerésének, az aktus semmissé nyilvánításának elnyerésére és a neki okozott kár megtérítésére."
A (3) bekezdés szövege a következô lesz:
"(3) Az állam vagyonjogilag felel az igazságszolgáltatási tévedésekkel okozott károkért. Az állam felelôssége a törvény feltételei között állapítandó meg és nem hárítja el azon magisztrátusok felelôsségét, akik tisztségüket rosszhiszemûen vagy súlyos gondatlansággal teljesítették."
28. A 49. szakasz módosul és szövege a következô lesz:
"49. szakasz
(1) Egyes jogok vagy szabadságok gyakorlása csakis a törvénnyel korlátozható s csakis ha ezt, az esetnek megfelelôen, megköveteli a nemzetbiztonságnak, a közrendnek, -egészségnek vagy -erkölcsnek, az állampolgárok jogainak és szabadságainak a megvédése; a bûnügyi eljárás lebonyolítása; valamely természeti csapás, valamely katasztrófa vagy valamely rendkívül súlyos szerencsétlenség következményeinek megelôzése.
(2) A korlátozást csak akkor lehet elrendelni, ha az egy demokratikus társadalomban szükséges. Az intézkedésnek arányosnak kell lennie az azt kiváltó helyzettel, megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni és nem érintheti a jog vagy a szabadság fennállását."
Diplomás építômérnök, tervezésbe bedolgoznék. Telefon: 0745-809341. (0022)
Kertészmérnök munkát keres. Telefon: 0745-111327. (0022)
Esküvôre zenét csak D. J. Zsolttal. Telefon: 0744-179905. (0012)
Két egyetemista lány (testvérek) részben bútorozott garzont bérelne. Telefon: 0744-821965, 0740-131570. (0008)
A havannai vívó-világbajnokság egyéni versenyeinek utolsó napján elôször a magyar válogatottból a férfi tôrözôk léptek pástra.
Arra a korábbi eredmények alapján számítani lehetett, hogy tôrben nem a magyarok játsszák majd a fôszerepet, ezzel együtt váratlan volt, hogy már az elsô fordulóban valamennyien befejezték szereplésüket. Igaz, a selejtezôben remeklô, öt gyôzelmet arató Juhász Bencének, valamint névrokonának, Juhász Attilának csak egy hajszálon múlt a továbbjutása. Sokkal kevesebb esélye volt viszont a folytatás kiharcolására Marsi Márknak.
A férfi tôrözôk után a magyar nôi kardozóknak sem sikerült éremszerzés közelébe kerülniük. Az egyéni verseny 64-es tábláján már az elsô körben hárman (Nagy Orsolya, Csaba Edina és Nagy Annamária) búcsúztak, majd a következô fordulóban az utolsó magyar — Varga Dóra — is befejezte szereplését.
Meglepetésre Dorina Mihai nyerte a nôi kardozók egyéni versenyét a havannai vívó-világbajnokságon. Ebben a fegyvernemben is "trónfosztás" történt, ugyanis Mihai a döntôben a címvédô, kínai Hszüe Tant gyôzte le. Sikerébôl kivette a részét a férfi kardozók között egy nappal korábban ezüstérmes, Sydneyben olimpiai bajnok Mihai Covaliu is, aki a sajtótribünrôl elôbb karjelzésekkel, majd hangos bekiabálásokkal segítette. Amint az eredmény bizonyítja jó instrukciókat adott, igaz, Mihai gyôzelméhez 14–14-es állásnál szerencse is kellett.
Dorina Mihai a negyeddöntôben a kubai Ana Faex Mielint (15–5), az elôdöntôben pedig az olasz Gioia Marzoccát (15–10) verte, a döntôben 15–14 arányban nyert.
Eredmények:
Férfi tôr egyéni: 1. Peter Joppich (német), 2. Simone Vanni (olasz), 3. Brice Guyart és Andrea Cassara, ..., 37. Juhász Bence, ..., 42. Marsi Márk, 43. Juhász Attila, ..., 73. Vizler Ádám.
Nôi kard egyéni: 1. Dorina Mihai, 2. Hszüe Tan, 3. Aleksandra Socha és Gioia Marzocca, ..., 32. Varga Dóra, ..., 34. Csaba Edina, ..., 46. Nagy Annamária, ..., 53. Nagy Orsolya.
KÉZILABDA
Szombaton 13 órától a tordai Kémiai Líceum pályáján: Tordai Potaissa–Élesdi HC — férfi elsô osztály.
Vasárnap 11 órától a Jövô-ISK pályáján: Kolozsvári Jövô-ISK–Zilahi ISK — ifi I., lányok.
LABDARÚGÁS
Pénteken 15 órától a CMC-pályán: Dési CF 01–Szovátai Bútor — C-osztály, 8. csoport, 6. forduló.
Szombaton 11 órakor a Ion Moina Stadionban: Kolozsvári U FC–Aradi UTA — B-osztály, 3. csoport, 8. forduló.
TÁJFUTÁS
Vasárnap 10 órától a Iuliu Hatieganu (Egyetemi) Sportparkban: Tájfutás mindenkinek.
Ezúttal sem tagadta meg önmagát Dumitru Cioban pályakitûzô, versenyrendezô, a Szászfenesi Dudu Tájfutó Klub elnöke. Kiváló pályák, példás rendezés fogadta a versenyzôket, ráadásul a szép idô is besegített a múlt hét végi vetélkedôn — a 47 tájfutó és azok családtagjai elégedetten távozhattak a díjkiosztás után a verseny színhelyérôl, a szászfenesi erdôbôl.
Eredmények: Nôk:
veteránok: 1. Simon Krisztina (Compass); felnôttek: 1. Gáll Enikô (Compass), 2. Simon Tünde (Transilva), 3. Zsigmond Erika (Compass); ifik: 1. Váradi Júlia (Compass); gyerekek: 1. Kalló Edina, 2. Andrada Dervestean, 3. Czakó Andrea (mindhárman Transilva); nyílt kategória: 1. Gergely Kata, 2. Zsoldos Andrea (mindkettô Compass), 3. Szabó Zsuzsa (Pro Orientare).
Férfiak: veteránok: 1. Kiss János (Pro Orientare), 2. David Cãpras, 3. Enyedi András (mindkettô Transilva); felnôtt A: 1. Kiss Attila (Compass), 2. Fey Sándor (Transilva), 3. Zsigmond István (Compass); felnôtt B: 1. Puskás Ferenc (Transilva), 2. Nagy Dezsô (Compass), 3. László András (Compass); ifik: 1. Fejér Mihály (Transilva), 2. Müller Vilmos (Compass), 3. Kiss Lehel (Transilva); gyerekek: 1. Kassai Ákos (Transilva), 2. László Róbert (Compass).
Köszönet a kitûnô versenyért.
A Pro Orientare Társaság és megyei sportigazgatóság tájfutó bemutatót rendez október 12-én, vasárnap a Iuliu Hatieganu (Egyetemi) Sportparkban.
A versenyen bárki részt vehet, aki meg akar ismerkedni ezzel az izgalmas, szellemi és fizikai erôkifejtést igénylô sportággal. A pályákon elôzetes tájfutó ismeretek nélkül is végig lehet menni, a résztvevôk a helyszínen részletes eligazítást kapnak.
A vetélkedôt négy korcsoportban rendezik: III–IV., V–VI., VII–VIII., valamint IX–XII. osztályosok és egyetemisták részére, külön értékelve a fiúkat és a lányokat. A rendezôk szívesen vennék, ha beneveznének tanárok és szülôk is, hiszen ez a sport bármilyen korosztály számára érdekes!
Díjazás: a verseny helyszínén. Jelentkezés: október 12-én, vasárnap a park fôbejáratánál délelôtt 10 órakor.
Sok sikert kívánunk!
|
|
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |