 |
 |
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2003. október 14.
(XV. évfolyam, 236. szám)
Még az év elején jelent meg az a két, a rádió- és televízióilletéket szabályozó kormányhatározat, amely felháborította a lakosság nagy részét: egyrészt a fizetés kötelezôvé tételével, másrészt a díjak összegének növélésével. Mivel az elégedetlenség sok szempontból megalapozott volt, a kormány rövidesen visszatért erre a korábbi határozatra, és pár hónap múlva, augusztus végén újabb, módosított jogszabály jelent meg a Hivatalos Közlönyben a rádió- és tévéilletékrôl. Sokan azonban továbbra is tájékozatlanok ebben az ügyben.
Mivel legtöbben két-három havonta fizetik villanyszámláikat, olyankor tûnik fel mindegyre a százezer lejt meghaladó illeték, amely most már kötelezôen követi és kellemetlenül megtoldja a villanyfogyasztást. Legtöbben arra kíváncsiak, ki és milyen esetben kérheti a fizetés alóli mentességet, de furcsább, a kormányhatározatban nem szabályozott esetek is elôfordulnak. Ezért állandó az érdeklôdés a villamosmûveknél, mondta a Szabadság érdeklôdésére Celina Frîncu, az Electrica társaság kolozsvári irodájának közönségszolgálati felelôse és sajtószóvivôje. A kormány korábbi, 185. és 186. határozataival szemben az újabb, 977. és 978. határozatok újdonsága az, hogy a rádió- és televíziókészülékkel nem rendelkezôk saját felelôsségükre kérhetik, hogy mentesüljenek az illetékfizetés alól. A villamosmûvek kolozsvári székhelyén, a pénztáraknál lehet beszerezni az ehhez szükséges típuskérvényt, és ugyanitt kifüggesztették a mentességben részesülôk jegyzékét is, tájékoztatott Celina Frîncu. Nem fizetnek ugyanis illetéket a szociális segélyben részesülô családok és egyedülálló személyek, a nonprofit egyesületek és alapítványok, a nagykövetségek és ezek tagjai, aggmenházak, állami egészségügyi intézmények, katonai egységek, állami oktatási intézmények, gyermekotthonok, a mezôgazdasági nyugdíjasok, a rádió- és tévétársaság alkalmazottai és nyugdíjasai, a Romániában hivatalosan elismert vallási felekezetek és más, a külön törvényekben elôírt kategóriák. Jó tudni, hogy akik még november elsejéig benyújtják a mentességi kérésüket, ebben visszamenôleg részesülnek, ez után a dátum után már csak a kérést követô hónaptól alkalmazzák az illeték alóli felmentést, tájékoztatott az Electrica sajtószóvivôje.
A havi illetéket egyedülálló személyenként valamint családonként fizetik, családon pedig a határozat a házastársakat, a gyermekeket és azokat a személyeket érti, akik együtt laknak és gazdálkodnak. A rádióilleték a magánszemélyek esetében 25 000 lej havonta, a televízió illetéke pedig 40 000 lej. Adott esetben a késedelmi kamatot a villanyszámla határidôn túli kifizetésénél alkalmazott módszer szerint számolják. Amennyiben valaki hamis vallomást tesz, és a nyilatkozata ellenére rendelkezik tévével és rádiókészülékkel, 500 ezer és egymillió lej közötti pénzbírságra számíthat, amelyhez még az évi illetékek kétszeresét jelentô összegû kártérítést is fizetnie kell.
Nehezebb, pontosabban "kötelezôbb" helyzetben vannak a jogi személyek, cégek és magánvállalkozások. Esetükben semmilyen felmentô helyzetrôl nem rendelkezik a kormányhatározat, és az illetékek nem fizetéséért nagyobb a büntetés is: 1 és 5 millió lej között, hozzáadva az évi illetékek kétszeresét kitevô polgári kártérítést is. A romániai székhelyû jogi személyek területi kirendeltségeik, fókjaik után is tartoznak rádió- és tévéilletékkel. Az alkalmazottakat nem foglalkoztató jogi személyek a magánszemélyekhez hasonló illetéket fizetnek (25 valamint 40 ezer lejt); a mikrovállalkozások 100 ezer lej rádió- és 150 ezer lej tévéilletékkel tartoznak; az összes többi jogi személy 300 lej rádió- és 500 ezer lej tévéilletéket fizet. A turisztikai társaságok szobánként fizetnek 77 ezer lej tévéilletéket havonta, függetlenül a lefoglalt szobák számától, és csupán az idénytevékenységet kifejtô egységek fizetnek a mûködési idôtartamuk szerint. Azok a jogi személyként nyilvántartott kisiparosok, akik mûködési engedély alapján tevékenykednek, a magánszemélyekhez hasonló illetéket fizetnek, mondta Celina Frîncu. Amennyiben valamely jogi személy és a villamosmûvek között nincs érvényes szerzôdés, az illetéket egyenesen a Román Rádió és Tévé Társaságnak fizetik.
A polgármesteri hivatal pályázat révén a TCI Contractor General Rt.-t bízta meg a Fôtér és a Jókai utca sarkán az 1989 decemberi forradalom áldozatainak emlékére felállítandó emlékmû kivitelezésére. A munkálat értéke 2 483 896 000 lej, a szoborcsoport darabjait ezekben a napokban helyezik el az elôkészített talapzaton. Az avatás október 17-én 12 órakor lesz.
A Szövetségi Képviselôk Tanácsa (SZKT) hétvégi marosvásárhelyi ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyben leszögezik: nem támogatják a székely vagy magyar nemzeti tanácsok megalakulását, továbbá az RMDSZ helyi, területi és országos tisztségviselôi nem vehetnek részt ezekben a testületekben, s azok létrejöttét semmilyen formában sem támogathatják. Arról, hogy miképpen vélekedik az SZKT döntésérôl az RMDSZ belsô ellenzéke, Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselôt kérdeztük. (Részletek a 4. oldalon.)
Nem indulnak a választásokon
— Az SZKT szombati döntését az RMDSZ történetének egyik legszégyenteljesebb határozatának tartom. Ugyanis az autonómiáért folyó küzdelem olyan nemzetpolitikai cél, amelynek minden magyart össze kellene kötnie. Nem tekintem tehát nemzetpolitikai szempontból hasznos döntésnek, sôt, kifejezetten károsnak tartom, mivel a román karhatalom megfélemlítô akciója mellett most már az RMDSZ vezetôsége által kierôszakolt döntés is meg kívánja félemlíteni azokat, akik az autonómiáért tenni is kívánnak valamit. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) éppen azt az autonómia-elképzelést vállalja fel, amely már 1990-tôl szerepel az RMDSZ programjában is. Hogy a szövetség miért nem lépett fel kellôképpen az autonómia ügyében, arról sokat mond az RMDSZ és a kormánypárt közti kapcsolat. Nem tartom egyébként kizártnak annak a lehetôségét sem, hogy a szóban forgó döntést valamilyen kormánypárti sugallatra hozták volna. Nincsenek konkrét információim, de az utóbbi idôszakban megszületett RMDSZ-döntések azt mutatják, hogy a csúcsvezetés túlságosan közel került az Adrian Nãstase vezette kormánypárthoz, s ez meglátszik a határozatok tartalmán és vezetési stílusán is.
— Az utóbbi idôben különbözô hírek terjedtek el azzal kapcsolatban, hogy a megalakulandó EMNT, illetve annak szerves részét képezô Székely Nemzeti Tanács (SZNT) indul a választásokon. Igaz-e?
— Az EMNT és az SZNT nem fog indulni a választásokon, mint azt elmondtam az SZKT-n is. A tanács azért jön létre, hogy az erdélyi magyarok autonómiaigényét megjelenítse. Már kezdettôl fogva sok jó szándékú RMDSZ-es helyi vagy országos vezetô jelen volt a Kezdeményezô Testület (KT) megalakításánál, de olyanok is eljöttek, akik hallani sem akarnak az RMDSZ-rôl vagy nem akarnak a szövetségbe belépni. Éppen ezért az összefogás megjelenítôje a tanács. Hogy megpróbálják üldözni, megfélemlíteni és kizárni azokat, akik részt vesznek az EMNT és az SZNT munkájában, az erdélyi magyar politikai elit megosztottságát bizonyítja. Vannak akik úgy gondolják, hogy a nyelvi jogok biztosításával, s az aktuálpolitikai harcokkal hosszú távon rendezhetô a magyarság helyzete. Mi tudjuk azt, hogy ez ilyen alapon nem mûködik, s 1990 óta az önálló intézményrendszert, az autonómiát tartjuk megvalósítandónak.
— Többen mégis azt állítják, hogy a látszat ellenére szeretnének az RMDSZ-szel szemben alternatív szervezetet létrehozni. A különbözô polgári egyesületek és szervezetek viszont részt vennének a választásokon…
— A polgári egyesületek és szövetségek saját jogi bejegyzéssel rendelkeznek. A szándék az, hogy egyesek összekeverjék a polgári egyesületeket, szövetségeket, illetve a Reform Mozgalmat (RM) az EMNT-vel. Ezeknek annyi kapcsolatuk van egymással, hogy az egyesületek, a szövetségek és az RM képviselôi segítik az autonómia megvalósításáért küzdô nemzeti tanácsok megalakítását. Az EMNT végül is összefogó ernyôje kell hogy legyen az erdélyi magyar autonómiát támogató politikusoknak.
— A gyakorlatban milyen eszközökkel szeretné elérni az EMNT és az SZNT a különbözô autonómiaformák megvalósítását?
— Elsô lépésként mindenképpen az autonómia megvalósítására vonatkozó törvénytervezetet kell kidolgoznunk és benyújtanunk a román parlamenthez. Ugyanakkor értelmes párbeszédet szeretnénk indítani mindazokkal, akik az ország európai modernizációjában és az Európához való közeledésben látják a fejlôdés útját. Úgy tûnik, az RMDSZ csúcsvezetôségének politikája hozzájárult ahhoz, hogy az autonómia kérdése tabu legyen, mert azt a képet próbálják kelteni a román politikusok között: vannak jó és rossz magyarok, és azok, akik az autonómiáért harcolnak, azok a rossz magyarok. Ennél károsabb magatartást alig lehet elképzelni. Tudatában kell lennünk viszont annak, hogy az erdélyi magyarság autonómiaigényét nemcsak Bukarestben, hanem Európa fontos kancelláriáin, de Washingtonban is meg kell jelenítenünk. A külpolitikának azt a feladását, amely az RMDSZ kormányzati szerepvállalása óta jellemzô, újra kell értékelni, s olyan eszközöket kell találnunk, amelyek az autonómia megvalósulásához közelebb visznek.
— Mi lesz a feladata a megalakult tanácsoknak?
— Amikor a helyi tanácsok összeülnek és létrehozzák az SZNT-t, majd október végén az EMNT-t, akkor dolgozzák ki a mûködési statútumot. A KT azt vállalta fel, hogy elvi keretet szabjon a mûködésnek, és az elsô lépéseket megtegye. Nem dönthet tehát egy késôbb megválasztott testület helyett.
— A hétvégén a rendôrség több olyan személyt vett ôrizetbe, illetve igazoltatott, akik a települési székely nemzeti tanácsok megalakulására toborzó szórólapokat osztogattak. Hogyan értelmezi a történéseket?
— Mindenféle megfélemlítések és SZKT-döntés ellenére sikeresnek érzem a székely nemzeti tanácsok megalakítására szervezett fórumokat. A totalitárius államra jellemzô eszközökkel figyelik és próbálják megfélemíteni azokat az embereket, magyarokat, akik az RMDSZ hivatalos csúcsvezetésének politikájától eltérôen az autonómiáért akarnak tenni is valamit. A székelyudvarhelyi fórum alkalmával maga Adrian Nãstase miniszterelnök fenyegetett meg fôügyészi eljárással, de végül is ez nem következett be. Ugyanis mind a székelyudvarhelyi fórum résztvevôi, mind pedig az elmúlt napokban az ügyészség és rendôrség által zaklatott emberek is demokratikus jogállamra jellemzô jogaikat gyakorolták, a gyülekezési és szólásszabadság jogán. Ha Románia valóban Európa felé igyekszik, akkor jó lenne, ha az alapvetô emberi jogokat tiszteletben tartanák.
— Mi az álláspontja az EMNT-nek az alkotmánymódosítással kapcsolatban? El kell vagy nem menni szavazni a hétvégén?
— Az EMNT a szilágysági fórumon felhívást fogadott el az alkotmánymódosítással kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a nemzetállami megfogalmazás nem került ki az alkotmányból, az új alaptörvény az erdélyi magyarokat nem ismeri el államalkotó tényezônek, továbbá nem ismeri el az autonómiához való jogunkat és a regionalizmust, mint szervezô elvet, ezért a felhívásban azt tanácsoljuk:a magyarok menjenek el és szavazzanak az alkotmánymódosítás ellen. Kétségkívül vannak pozitív módosítások, de ebben a történelmi helyzetben világosan állást kell foglalni az autonómia mellett. Olyan alkotmány lenne számunkra elfogadható, amelyben garantálják a romániai magyarok autonómiájához való jogát.
A Kolozsvár Társaság (KT) egyházügyi szakcsoportja rendezésben ökumenikus lelkésztalálkozóra került sor tegnap délelôtt a Római Katolikus Nôszövetség Szentegyház utcai székházában. Az ismerkedést, valamint az együttcselekvés útjainak feltérképezését szolgáló találkozón mintegy húsz lelkész, azaz "igehirdetô polgár" vett részt.
Bevezetô beszédében Jakab Gábor kerekdombi plébános, a KT elnökségének tagja bemutatta a Társaság alakulásának körülményeit, valamint célkitûzéseit. Az egyházi szakcsoport által kezdeményezett értekezlet fontosságát a plébános egy Kertész Imre idézettel tette képszerûvé: "Mindent csupán gazdasági problémának látni, minden problémát csupán gazdaságilag megoldhatónak vélni — gyilkos szemlélet, szellemi neutronbomba, amely épen hagyja a testeket, csupán a lelket öli meg."
Vetési László, a KT elnöke vitaindítójában hangsúlyozta: a magyar történelmi egyházaknak Kolozsváron nemcsak szakrális küldetésükre kell koncentrálniuk, hanem szerepet kell vállalniuk a város "romlása" megállítását célzó, közös tevékenységek sorában is. Vetési rámutatott: az egyházak közötti kapcsolatokat szorosabbra kell fûzni, "a rég elengedett kezeket közelíteni kell".
A talákozó elsô része az ismerkedést szolgálta: a jelenlévôk bemutatták gyülekezetüket (plébániájukat), felvázolták sikereiket, gondjaikat, és megpróbálták meghúzni az általuk szolgált magyar közösségek jövôképének kontûrjét. Kitûnt: Kolozsvár magyar gyülekezeti-profilja meglepôen "egyenetlen". Vannak olyanok, ahol a pesszimizmus uralkodik, de olyanok is, ahol már valóságos komplexumokat tudhatnak maguk mögött a lelkészek. Az egymással ismerkedô kolozsvári papok nagy érdeklôdéssel hallgatták egymás gondjait, amelyek nagyon sok esetben rokongyökerûek voltak: szétszórt gyülekezet, templomhiány-"templomfölösleg", nyugatról hazakiránduló keresztelendôk, román reformátusok, gyászolóhoz-halotthoz egyaránt méltatlan temetési feltételek, karbantartási gondok, jogi hercehurca, stb. Megfogalmazódtak az elsô tennivalók is: a temetô-kápolnák rendbetétele, az árvaházak magyar gyerekeinek felkutatása, a hóstáti földek elpallásának monitorizálása, stb.
A mintegy három és fél órás értekezleten egyértelmûen megfogalmazódott az igény arra, hogy negyedévenként találkozzanak a kolozsvári lelkészek, és fokozatosan építsenek ki olyan stratégiát, amely az ökuméné szellemében szolgálja a kolozsvári magyarságot, illetve a várost.
A Kolozs megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Vezérigazgatóság tegnapi sajtóértekezletén részletesen tájékoztatták az újságírókat az idôszerû mezôgazdasági munkálatok menetérôl és a gazdálkodók évi kétmilliós támogatásáról. Továbbá szakmai tanácsok is elhangzottak a zöldségek és gyümölcsök téli tárolásáról, a szôlô ôszi munkálatairól, valamint a hegyvidéki települések fejlesztésérôl.
A kukorica betakarítása nagyjából már befejezôdött, a szemeskukorica hektárhozama 1886 kg, a szintén betakarított burgonya hektárhozama pedig 15 652 kg. A múlt héten hozzáláttak a cukorrépa ásásához is Torda, Aranyosgyéres, Egerbegy, Várfalva és Aranyosszentmihály községekben. Eddig az összterület 15%-ról került betakarításra a termés. Az eddigi hektárhozam 28 272 kg, ami az idei, száraz idôjárásban jónak mondható. Befejezôdött a szôlôszüret: a 407 hektárnyi területrôl átlagban 1726 tonna termést takarítottak be a gazdák. A végéhez közeledik az almaszedés is: az átlaghozam közel 10 ezer kg.
A tervezett vetésterület 66 százalékán került eddig földbe az ôszi búza, összesen 16 432 hektáron. Ôszi árpát idén összesen 2012 hektáron vetettek a megyében.
Megtudtuk, hogy a leszállított tej után járó állami ártámogatást nemrég a júliusi hónappal bezárólag fizették ki. Még hátravan az augusztusi és a szeptemberi összegek folyósítása. Azt is elmondták, hogy a sertéstartó gazdáknak is folyósították az átadott disznóhúsért járó állami szubvenciót. A megye gazdái 24 milliárd lejre nyújtottak be kérést a hektáronkénti kétmillió lejes támogatás értelmében. Ebbôl eddig 15 milliárd lej érkezett meg Bukarestbôl.
Október 9-én Havasnagyfaluban a hegyvidéki települések fejlesztésérôl tanácskoztak Meregyó, Reketó, Kalotaszentkirály, Magyarkapus és Gyalu község polgármesterei, agrárszakemberei. Jelen voltak Liviu Medrea, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke és dr. Ilarie Ivan megyei mezôgazdasági vezérigazgató.
Befejezésül néhány szaktanács a zöldségek és gyümölcsök tárolásáról.
A tároló helységek (pincék) fertôtlenítése, kimeszelése az egyik legfontosabb feladat, és ha van egér, gondoskodni kell az irtásukról. Az optimális, állandó hômérsékletnek 2–4 C fok kell lennie. A normális nedvességet úgy érhetjük el, ha idônként a pince padlóját locsoljuk. A száraz hagymát és a káposztát egyfokos pincében tárolhatjuk hosszabb ideig.
Kolozsvár polgármestere és a Nagy-Románia Párt (NRP) fôtitkára tegnap tudatta a sajtóval, hogy minden fronton kampányol a hét végi népszavazás ellen. Pártja értesítette a Legfelsôbb Bíróságot, hogy a referendum idôpontjának az eredeti október 19-e mellett október 18-ra való kiterjesztése törvényellenes cselekedet. Tiltakoznak amiatt is, hogy pártjuk képviselôi számára nincs szereplési lehetôség a közszolgálati televízióban és rádióban, ahol kifejthetnék a népszavazásban rejlô "veszélyeket".
A kolozsvári rendôrség által lefoglalt röpcédulákról, amelyek részletesen riasztgatják a közvéleményt a referendum nemzetellenességével, s az új alkotmányban rejlô magyarveszéllyel, Funar kijelentette: személyesen is részt vett azok terjesztésében. Mint elmondta, több tízezer röplapot osztanak ki a város polgárai között, abban a reményben, hogy azoknak legalább 80%-a nem megy el szavazni.
Teodor Pop Puscas rendôr-fôbiztos, a Kolozs megyei rendôrség fônöke korábban kijelentette: vizsgálatot indítottak a röpcédulák ügyében. A propaganda ugyan nem törvényellenes cselekedet, ám a polgármester aláírásával ellátott röplapoknak uszító, etnikai konfliktuskeltô hangvétele van, amely feszültséget kelt és esetleg tettlegességhez vezethet a polgárok körében. Mint elmondta, a népszavazás bojkottálására szólító, de durvább szövegû, aláírás nélküli röpcédulákat szórtak Désen is.
A mellesleg kétoldalas "cetlikben" — amelyekbôl az utóbbi két napon mintegy 300 jutott el a rendôrséghez — a kormánypártot és az RMDSZ-t maffiózóknak, rablóknak nevezik, a kettejük közötti szövetséget pedig kriminálisnak titulálják a szerzôk, akik úgy tartják, hogy az igennel szavazók Erdély ellopásához járulnak hozzá. A felhívás egyébként az évezredes Dácia lakosainak címzett, és a fentiekhez hasonló jelzôk és nacionalista rémisztgetések sorát tartalmazzák.
A röpcédulákat templomok bejáratánál (!), valamint idôs személyek segítségével éjszaka terjesztik, postaládákba dobva, autók szélvédôjére téve ôket. Eddig három terjesztôt azonosítottak és hallgattak ki: az 53 éves Pandrea Claudiát, a polgármesteri hivatal felügyelôjét, az 57 éves Iulia Fodort, az NRP kolozsvári nôszövetségének tagját, valamint a dési Ioan Banea nyugdíjast. Pop Puscas ugyanakkor elmondta, hogy az elkövetkezô napokban Kolozsvár polgármesterét is behívják kihallgatásra, annak kiderítése érdekében, hogy valóban ô írta-e alá a kolozsvári röpcédulákat, vagy a szerzôk lemásolták aláírását. Ha rosszhiszemûségre derül fény, úgy ô és röpcédula-osztogató társai pénzbüntetésben részesülhetnek, de akár nyomozás is indulhat ellenük.
Teodor Pop Puscas rendôr-fôbiztos, Kolozs megye rendôrfônöke tegnap sajtótájékoztató keretében ismertette megyénk bûnözési mutatóit. Mint kiderült, Kolozs megye a bûnözés tekintetében országos viszonylatban a 37. helyet foglalja el, 772 bûncselekménnyel százezer lakosra, ami jóval kevesebb, mint az országos átlag, 1030/100 000.
Az utóbbi kilenc hónapban megyénk területén 7 gyilkosságot és 13 gyilkossági kísérletet jegyeztek, mindegyik esetben azonosították a tetteseket. Bár a számok nagyobbak 2002 hasonló periódusához képest, mindez nem jelent különösebb veszélyt az utca emberére nézve, hiszen általában családban kirobbant spontán konfliktusok és kocsmai alkoholfogyasztás során kialakult nézeteltéréseket követôen történtek.
A testi sértések tekintetében a mutatók állandóknak mondhatók, kisebb növekedés tapasztalható viszont a gazdasági bûncselekmények terén, ami annak köszönhetô, hogy (103-mal) több adócsalást fedeztek fel a rend ôrei, illetve 163-mal növekedett a szerzôi jogokra vonatkozó törvény ellen vétkezôk száma (törvénytelen audio-videokazettás kereskedelem). A korrupció és a befolyással való visszaélés viszont csökkent, miközben a csúszópénzadás- és elfogadás továbbra is a tavalyihoz hasonló méreteket mutat (összesen 98 eset).
További érdekes következtetések vonhatók le az ismeretlen tettesek kategóriájába sorolt bûncselekményekbôl. Ezek nagyrészt lakás-, cég-, és autófeltörések, kisebb lopások, amelyekbôl kilenc hónap alatt megyénkben összesen 3037 történt. Utólag 2059 esetben (kb. 60%) sikerült a tettes azonosítása. Örvendetesebb hír viszont, hogy az ezen kategóriába sorolt bûncselemények száma is csökkent 167-tel, vagyis nem túl látványosan. Mindez talán azért, mert egyre több rendôr van az utcákon, ami elijeszti a tolvajokat — véli a rendôrfônök.
A CIVITAS Alapítvány nyerte a legjobb romániai éves jelentés díjat.
A versenyt a Romániai Adományozók Szövetsége szervezi éves rendszerességgel.
A díjátadásra október 7-én Bukarestben került sor, az EU romániai delegációjának vezetôje által adott fogadáson. Az fôdíjat Jonathan Sheele úr, az EU nagykövete adta át a Civitas színeiben jelenlévô Hajdó Csaba igazgatónak és Kolumbán Gábor elnöknek. A rendezvényen a fôbb romániai adományozó szervezetek mellett, számos nemkormányzati szervezet képviselôje vett részt.
A CIVITAS éves jelentés PDF formátumban elérhetô a www.civitas.ro oldal Rólunk / Éves Jelentés alkönyvtárban.
KESZEG ÁGNES egyetemi hallgató egyéni kiállítása nyílik meg 2003. október 16-án, csütörtökön 18 órakor az Apáczai Galériában. Bevezetôt mond Kudor István. Házigazda Székely Géza.
LENYOMATOK 2. FIATAL KUTATÓK A NÉPI KULTÚRÁRÓL címû kötetet mutatja be Keszeg Vilmos október 14-én, kedden este 7 órakor a Malom/Baritiu utcai Tranzit Házban, a Zurboló Táncház keretében. A könyvbemutatót a Kriza János Néprajzi Társaság és a Tranzit Alapítvány szervezi.
HAHOTA KLUBTALÁLKOZÓ október 14-én, kedden du. 6 órától a Rapsodiei utca 4. szám alatt (Hajnal negyed, a Profi üzletháztól balra). Minden érdeklôdôt, aki hoz magával szabadidô ruhát, szeretettel várnak az ingyenes klubtalálkozóra.
BULÁNYI GYÖRGY piarista tanár Budapestrôl, elôadást tart Mi fán terem az Isten országa címmel, október 14-én, kedden délután 6 órától a Német Demokrata Fórum, Memorandumului/Unió utca 8. sz. elsô emeleti székházában. Az elôadást szabad vita követi.
Kolozsváron a Transylvania Trust Alapítványnál bemutatták azt a kertfelújítási tanulmányt, amelyet a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatósági Egyetem Tájépítészeti kara a bonchidai Bánffy-kastélyra vonatkozólag készített el.
Amint azt Hegedûs Csilla programfelelôs lapunknak elmondta, az útkeresés erdélyi, magyarországi és angliai szakemberek bevonásával történik. A hajdan Erdély Versailles-ának nevezett kastély kertjének felújítása merész kihívás a tájépítészek számára, hiszen figyelembe kell venni annak kiterjedt méreteit, történelmi múltját és az egész mûemlékegyüttes megváltozott funkcióját. A dr. Fekete Albert, a Budapesti Közgazdasági és Közigazgatási Egyetem Tájépítészeti Kara tanársegédje által vezetett diákcsoport tavasszal kezd hozzá a kastély közvetlen közelében három hektárnyi területen a munkálatokhoz, a facsemeték ültetéséhez, amelyhez európai pályázatok segítségét várják.
A festômûvész Brósz Irma 1939-tôl nyugdíjazásáig rajztanárként mûködött Kolozsváron. Neve, személyisége ma is elevenen él mind a képzômûvészek, mind tanártársai, mind tanítványai emlékezetében.
Mûvészként — a festészet hagyományos vizein követett egy ôszintén hitt és hittel vallott szépségeszményt — állapítja meg a mûvészettörténész, Murádin Jenô.
Tanárként nem tudott apja, Brósz Emil tanáregyéniségének nyomdokain haladni. Tanítványai ugyancsak "lazítottak" azokon a rajzórákon, amelyeknek zsibongó zaja rég tovatünt. Azonban él és átsugárzik a mába olajfestményeinek, pasztelljeinek tobzódó színpompája, tájainak ragyogása.
A mûvészi szép iránt érzékenyek Brósz Irma több festményét is megtekinthetik október 15-én, szerdán 17 órakor a Római Katolikus Nôszövetség székházában (Szentegyház/ I. Maniu utca 2. szám, I. emelet), ahol Székely Sebestyén György mûvészettörténész méltatja a munkákat. A mûvészi mûsorral egybekapcsolt rendezvényre — verset mond Rekita Rozália színmûvész, hegedül Tekeres Sándor — mindenkit szeretettel vár a
Római Katolikus Nôszövetség Szent Raffael Köre
Rachael Worby karmesterasszony, aki a kolozsvári közönség kedvencei közé tartozik, néhány tehetséges fiatal egyesült államokbeli muzsikussal karöltve, nem kisebb feladatra vállalkozott mint az amerikai zene népszerûsítésére városunkban. Ennek fô oka nyilván az, hogy Rachael Worby is szívébe zárta Kolozsvár publikumát és filharmonikusainkat.
Az elsô hangversenyen Jeffrey Bernstein vezényelte a Transilvania Filharmónia kórusát, a másodikon Matt Haimovitz szólóesten kápráztatta el csellójátékával a közönséget, az elôadtott amerikai kompozíciókban felvonultatva hangszere összes lehetôségeit, de tartalmas kantilénáját is.
Az október 10-i záróesten R. Worby vezényelte a Transilvania Filharmónia zenekarát. Mûsora összeállítására bátran írhatjuk a "rendkívüli" jelzôt, ugyanis az ismert szerzôket mellôzve minden egyes szám bemutatóként hangzott el.
Peter Boyer jelenleg mindössze 33 éves, de már 15 éves kora óta komponál. Több díjat nyert, a Hartfordi Egyetem zenei doktora. A most hallott mû New Beginnings (Új kezdetek) ragyogóan hangszerelô-szerzô, aki dallamépítése mellett ki tudja használni a nagy szimfonikus zenekar lehetôségeit. E mû bárhol: biztos siker!
Samuel Barber (1910–1981) az amerikai zene élvonalába tartozik. 1945-ben írt Csellóversenye három tételével a klasszikus formához igazodik, a szólóhangszer elôadójától maximális mesterségbeli tudást igényel, különösen elsô két tétele a csellóirodalom négy alkotási mellé sorolható. Matt Haimovitz mindvégig magas mûvészi színvonalon uralta a mûvet, könnyedén hidalva át annak rendkívüli követelményeit. A zenekar nagyban hozzájárult a bemutató sikeréhez.
James Lavino fiatal amerikai zeneszerzô, aki maga is jelen volt a hangversenyen, a fesztivál számára írta The Valley of Unrest (A nyugtalanság völgye) címû énekhang és vonószenekarra írt mûvét, amelyet Deborah van Renterghem tiszta intonálással, fényes szopránhangon adott elô. Lavino mûve melodikus, zenekari szólama részben Schönbergre emlékeztet.
Bernhard Hermann (sz. 1911) nagy tudású komponista szerezte zenéjét A madarak, a Psycho és a Taxi driver világhírû filmeknek. A Vertigo címû film részleteibôl összeállított Suite pregnáns ritmus képleteivel igazi "thriller" zene, a harmadik tételben a hegedûk érzelmes — nagyon szépen elôadott — kantilénáját a többi hangszer belépése fokozza fel a himnikus befejezésig.
Befejezésül John Williams "E. T." (Az ûrmanó) Steven Spielberg filmjéhez készült zenébôl összeállított Suitet adott elô a R. Worby által vezényelt vezényelt zenekar, olyan sikerrel, hogy a befejezô részt megismételtette a közönség. A karmester lement a nézôtérre, onnan hallgatva az így is hibátlanul játszó zenekart.
Minden dicséret megilleti Rachael Worbyt odaadó munkájáért, a fesztivál megszervezéséért, de a filharmónia zenekarát is, amely sikeresen oldotta meg négy ismeretlen mû bemutatóját.
A múlt hét végén Szamosújváron a Történelmi Múzeumban felavatták a Hagyományok és mesterségek címû idôszakos kiállítást, amelyen több mint 150 tárgy és dokumentum nyújt hû tükörképet Erdély e tájegységének néprajzi és népviseleti hagyományaiból. A kiállítás hosszú távú akció láncszemét képezi. Eddig a környék tudományos és technikai munkaeszközeivel és az örmény mûvészettel ismerkedhettek meg a látogatók, most pedig az öltözet, különféle mesterségek és népi kézmûvesség jellegzetes darabjait csodálhatják meg a nézôk. Bôven van látnivaló, hiszen az örmény kisváros múzeumának gazdag és változatos a gyûjteménye. Nem kevesebb mint 18 ezer tárgy és érték található e fontos kultúrintézmény raktárában, pincéjében, illetve az eddig megnyílt kiállítótermekben. Ebbôl csak másfél száz népmûvészeti munkaeszközt és különbözô korszakra emlékeztetô tárgyat mutatnak be a közönségnek, amely megtöltötte a patinás épület földszinti termét.
A kiállítás jelentôségét és nevelô értékét Mihai Mester, a szamosújvári múzeum igazgatója és Rodica Pintea múzeográfus méltatták. Az eseményt megtisztelték a város elöljárói is, akik rendszeresen támogatják a municípium kulturális és mûvészeti rendezvényeit.
(Folytatás az október 13-i lapszámunkból)
Odébb ezt olvashatjuk: "... És milyen ház volt az! Sziklába vájt barlang odú, alig kilenc négyzetméter. Egyike azoknak a sárga homokkô üregeknek, amelyeket elôször talán az ôsember kezdhetett lakhatóvá öblösíteni.
Születésem évében, 1904-ben még új üreget is vájtak... A barlangház külsô peremén egy akkora vályogfalú kis vityilló függött, amiben egy ágy éppen elfért... ingott annak még az udvara is, mert félig az is a levegôben lógott a cserfa talpfákon..."
Tragédiák a Sáncoldalon
Akik még emlékeznek ezekre az összevissza tákolt viskókra, labilis állapotukra, azok tudják, mások elképzelhetik, hogy milyen következményekkel jártak a sorozatos és gyakori földmozgások. A talajcsúszás, omlás sok szerencsétlenséget és tragédiát okozott. Az említett regényben a szerzô élethûen számol be az 1918. évi sziklaomlás tragédiájáról:
"Éppen a Sétatér felázott lucskos sétányain haladtam a fellegvári úton ívelô gyaloghíd felé... A föld is megrendült a lábam alatt. A villanylámpák kialudtak. A Sáncoldalban sikoltozás, jajveszékelés tört ki... A fellegvári oldalt vaksötétség burkolta... az utat, egész szélességében, a Szamos-parti vaskorlátig valami — a sötétebbnél is sötétebb — hegytömeg torlaszolta el. Rögtön láttam, hogy nem a mennybolt, hanem a fellegvári tetôrôl leszakadt óriási sziklatömb... A tetôtôl a Szamos partjáig csupa romhalmaz minden... Hogy a sötétségbe mosódó Középoldalból, vagy a Felsôköz házaiból és lakóiból mi maradt épen, ki maradt életben, azt egyelôre vak rémület fedte. Segítségkiáltásokkal, a távolabbi sikárorokból eléözönlô nôkkel, síró gyerekeket kézenfogó nagyanyák sivalkodásával telt meg a környék."
És a sok halottat, sebesültet követelô tragédiák az elkövetkezô években is folytatódtak. Ilyen drámai események láttán a hatóságok gyökeres intézkedései után, a Fellegvárt megtisztították a viskóktól, lakóit kitelepítették, az odúkat befalazták, az oldalt megerôsítették.
Megújhodás
Közben a Szépítô egylet már a XIX. század végén sok apró házat, kalyibát megvásárolt és a városvezetéssel karöltve hozzálátott az Erzsébet-sétaút kialakításához és az oldal általános rendezéséhez. Errôl a nagyméretû munkáról a korabeli sajtó rendszeresen beszámol. Bartha Miklós lapja, az Ellenzék 1901. március 26. számában írja: "A Szépítô egylet gyûlést tartott dr. Haller Károly miniszteri tanácsos vezetésével, amelyen 14 pontban jelölte meg az Erzsébet-sétaút és a Fellegvár rendezési feladatait, majd így folytatódik a beszámoló:
"Az Erzsébet sétány: tiszta levegôjénél fogva a legkellemesebb üdülôpontja lesz az úri közönségnek. Egy ’sweizi’ típusú ôrházat fognak építeni.Ebben ásványvizet és tavasszal savót fognak kiszolgálni az egészségi szempontból itt sétáló közönségnek.Sajnos az új padok már össze vannak faragva, nevek bevésve. Ezentúl ez szigorúan tilos! Hogy azonban a halhatatlanságra törekvôk óhajtásai is teljesüljenek, az egylet jegyzôje most egy arany könyvet készített, amely az ôrnél fog állni. Ennek merített lapjaira mindenki felírhatja a nevét, sôt, bizonyos feltételek mellett, alkalmi versek és emléksorok is írathatnak a könyvbe".
Két nap elteltével ugyanaz a lap adja hírül, hogy: a Közgyûlés elhatározta, hogy a Fellegvári útra vezetô szerpentin utat Erzsébet útnak kereszteli. Késôbb errôl elfeledkezett és az utcák tömeges elnevezésénél, megint csináltak egy Erzsébet utat, mely eddig a Kômáli út (Bácsi út) nevet viselte és amely a Herczegovina nyári mulatóhely felé vezetett. Javasolták, hogy a szerpentin utat Erzsébet-sétaútnak nevezzék, s egyben azt is, hogy a Fellegvár párkányát kiszélesítsék, így a Sétatértôl, a poros utcák érintése nélkül eljuthatnak a Herczegovinához.
Könyvek lapjain a Fellegvár
Az említett nyári mulató neve, a Herczegovina, elôször 1902-bôl való térképen az Erzsébet út tetején, ezen út és a Fellegvárra vezetô út közötti területet jelölte. Itt épült egy nyárikert azonos elnevezéssel. A szôlôk és gyümölcsösök között megbúvó mulató 1908-ban még létezett. Itt tartották a tanárok számára rendezett régészeti tanfolyam búcsúvacsoráját. Bár a mulató csak nyáron volt nyitva, jó hírnévnek örvendett. Dr. Riegler Gusztáv "Vezetô Kolozsvár városában" címû ismertetôjében, a nyári mulatóhelyek között, a Sétatéri kioszk, az Erzsébet-sétatúti vendéglô ("gyönyörû kilátás, jó konyha") mellett a Herczegovinát is ajánlja, ahol kitûnô "szenen-sültet" lehet fogyasztani.
Persze, napjainkban hiába keresnénk a Herczegovinát, rég bezárt és feledésbe merült. Kevesen tudnak valamikori létezésérôl, így hát ki is beszélne róla. Említésére legutóbb, talán a neves kolozsvári tollforgató, a néhai Bálint Tibor írásában került sor. Kövi Pál Erdélyi lakoma címû könyvének a "Fejér lótól a Zokogó majomig" címû múltidézôjében így ír: Aki enni és inni óhajt, annak rendelkezésére áll az Úri Kaszinó, a Központi, az Iparosok háza, a Pilseni Ôsforrás, a Kispipa, a Herczegovina, a Sétatéri Kioszk és a Csizmadia szín.
A dr. Riegler említette Erzsébet-sétatúti vendéglô úgyszintén nevezetes és igen látogatott hely volt. Elôbb, a sétatút végén, a hegyoldal sziklás talajába vájt, kis fennsíkra épült nyári vendéglôt "Béka" néven emlegették. Ezt a nevet onnan nyerte el, hogy tulajdonosa cégjelzésül egy hatalmas, legalább két méter nagyságú, papíranyagból készült békát alkalmazott. Késôbb a mulató a nem kevésbé hangulatos "Kikiriki" nevet vette fel. Érdekes megemlítenem a 82 éves Menegotti János, lupsai lakossal folytatott beszélgetést, melynek folytán említést tesz egy "Fa" elnevezésû vendéglôrôl, amely szerinte az Erzsébet-szobortól fennebb, a sétaút utolsó kanyarulatában fungált. A harmincas években leégett, maradványait egy omlás tüntette el.
Közben a Fellegvár rendezési munkálatainak menetét tovább követhetjük a helyi sajtóban. 1902. III. 8-án a Városi Mérnöki Hivatal megállapodott a Schick Vasgyárral az Erzsébet-(gyalog)híd vasszerkezetének legyártásáról. Ugyanakkor hírül adja a szenzációt, miszerint: "A Magyar automata R.T. egy hatalmas automata teleszkópot ad az Egylet rendelkezésére. Ezen közel látható lesz a fél város és a környék, a Gyalui havasokig. E teleszkóp számára a vendéglôi helyiségen felül egy bástyaszerû teraszt építenének..."
(Folytatjuk)
Nagy port kavart az elmúlt héten a romániai sajtóban Florin Cioabã roma király lányának az esküvôje. Az újságcikkek eleinte arról számoltak be, hogy a hercegnô megpróbált elmenekülni a lakodalomról, késôbb arra is fény derült, hogy a nászéjszakán "nemi erôszak áldozata lett". A kérdés már annyira mediatizálttá vált, hogy Emma Nicholson bárónô, az Európai Unió romániai jelentéstevôje sem hagyhatta szó nélkül. Az EU-raportôr felszólította a román hatóságokat: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy eltávolítsák Cioabã lányát az újdonsült férj mellôl.
A cigányproblémára oly érzékeny román kormány pedig fogékonynak bizonyult a felhívás iránt, bár a nemzetközi visszhang jelentkezése elôtt nem tulajdonítottak nagy fontosságot az esetnek, ennek hatására ôk is munkába léptek. Hiszen a hazánk külföld elôtti arculatára oly nagy gondot fordító hatóságok nem engedhetik meg, hogy megismétlôdjön a bécsi hattyúevés esete, vagy a nemzetközi sajtó újra a romániai cigányság "szívszaggató" helyzetérôl számoljon be.
A jelek szerint Florin Cioabã lánya nemi erôszak áldozata lett. A kérdés csupán a következô: akkor is ilyen szívesen foglalkozna az esettel a romániai és európai sajtó, a hazai és nemzetközi hatóságok, ha a romániai cigányok hercegnôje helyett egy hétköznapi cigánylányról lenne szó? A válasz: nem. Ezt a nemzetközi szervezetek azzal bizonyították, hogy eddig nem léptek az ügyben. A kiskorúak összeházasítása a roma kultúra szerves részét képezi, a cigány hagyományok szerint minél korábban adják össze gyermekeiket, annál nagyobb dicsôség éri a családot és a közösséget. A korai egybekeléssel pedig együtt jár a nemi élet elkezdése is, hiszen nem véletlen, hogy alig tizenhat éves cigányasszonyokat nap mint nap látni a romániai nagyvárosok utcáin, amint két-három kisgyerek társaságában kéregetnek.
A nagykorúság elôtti szexuális élet azonban nemcsak a roma közösségre jellemzô, az európai hatóságoknak elôbb saját házuk táján kellene körbenézniük, hiszen bizonyított tény, hogy a nyugat-európai tinédzserek már 14–15 éves korukban elkezdenek nemi életet élni.
Az európai hatóságok a roma hercegnô frigyének a megkérdôjelezése révén saját maguknak mondanak ellent, mivel több európai uniós és Európa tanácsi határozat is kimondja: a roma kultúra az európai kultúra részét képezi. Josephine Verspaget holland képviselô 1993-as, az európai cigányságról szóló jelentésében leszögezi: "a cigányság több mint öt évszázada része az európai kulturális hagyománynak. Kultúrájukat és nyelvüket úgy kell tiszteletben részesíteni és támogatni, mint ami több az egyszerû folklórnál". Erre hívta fel Emma Nicholson figyelmét Florin Cioabã roma király is a hozzá intézett nyílt levelében: a korai házasság a roma hagyományok részét képezi.
Az európai és hazai hatóságoknak csupán egy dolgot kellene eldönteniük: a roma kultúra fennmaradása mellett vagy az ellen harcolnak?
Bevallom: sokat töprengtem, elmenjek-e a szombat-vasárnapi népszavazásra, vagy hagyjam, döntsenek azok, akiknek kedvük van hozzá — az új alkotmány elfogadásáról. "Igen"-t mondjak arra az alkotmányra, amelyik "nemzetállamnak" minôsíti Romániát, jóllehet a lakosság több mint tíz százaléka nem vallja magát román nemzethez tartozónak, hanem ukrán, német vagy magyar, hogy a számbelileg még mindig pontosan fel nem mért romákról (cigány polgártársainkról) se feledkezzünk meg, akiket a román nemzet (népszámláláskor) keblére ölelve szívesen magáénak mond, de különben (kivált ha egyes — mindegy, melyik nemzeti közösséghez tartozó polgártársaink külföldi "kalandozásairól" van szó) undorodva "lecigányoz", jelezve, hogy nekik valójában semmi közük a "nemzethez". Ha — sajnos — azt kell mondanunk, hogy az országnak mi, akik magyaroknak, ukránoknak stb. valljuk magunkat, valójában másodosztályú állampolgárai vagyunk, úgy ôk — a romák — csak harmadosztályúaknak tudhatják magukat, bár ezt senki így nyíltan ki nem mondja.
Nos, országunk, Románia, európai uniós csatlakozásához szükség van az alkotmánymódosításra, ami — valljuk be — a polgárok nagy részét (nemzeti hovatartozástól függetlenül) nem nagyon érdekli. Van olyan párt is, amelyik egyhangúlag mond "nem"-et erre, éppen mert az új alkotmányban az országban élô nemzeti kisebbségeknek (mihelyt elérnek bizonyos százalékos küszöböt) jogot biztosít arra, hogy a bíróságokon, hivatalos helyeken is használják anyanyelvüket. Ez a Nagy-Románia Párt, élén Corneliu Vadim Tudor szenátor úrral és Kolozsvár Fura Urával.
A Nagy-Románia Párt tagjai vezetôik javaslatára — minden bizonnyal elmennek szavazni, hogy "nem"-et mondjanak az alkotmánymódosításra. Számukra talán nem is létkérdés az EU-csatlakozás.
Ugyanakkor az egyre erôsödô román politikai ellenzék, a Liberális-Demokrata Szövetség, élén Theodor Stolojan és Traian Bãsescu urakkal, akik egyébként élesen szemben állnak Adrian Nãstase miniszterelnök úr szocialista kormányával, egyértelmûen "igen"-nel való szavazásra biztatják híveiket. Mint minden józanul gondolkodó román állampolgár — ôk is az Európához való felzárkózásban látják az ország jövendôjét.
Azt hiszem, nekünk sincs más — járható — utunk, ha magyarokként akarunk megmaradni Romániában. Annak ellenére, hogy az ország valamennyi politikai pártja (az RMDSZ kivételével) egyemberként "nemzetállamnak" minôsíti az országot — a kisebbségi nyelvhasználat tekintetében engedtek a "nemzetállamiságból". Amikor eldöntöttem, hogy a népszavazáson részt veszek, és ott "igen"-nel voksolok, tudom: két rossz között választottam. Ha a "nemzetállam" alkotmánya nem is mindenben az enyém, ha Romániát továbbá se mondom-írom "hazám"-nak, mindössze "országom"-nak, amely iránt állampolgári kötelességeimet teljesítem, amelynek törvényeit megtartom — nos, az új alkotmány mindenképpen lépést jelent a régivel szemben, mégpedig jó irányban. Távollétemmel, esetleges "nem" szavazatommal éppen azt a politikai pártot erôsíteném, amelyik nyíltan beolvasztásunkra — vagy szülôföldünkrôl való elûzésünkre törekszik.
Úgy egyébként az RMDSZ politikájáról, kutyahûségérôl az önmagát keresztül-kasul kompromittáló, népszerûségét veszítô Nãstase-kormányhoz — még lesz egy-két szavam. Az alkotmánymódosítás tekintetében azonban — azt hiszem — létérdekünk, hogy szavazzunk, hogy "igen"-t mondjunk reá. Ha ugyanis meg szeretnénk maradni szülôföldünkön — elsôsorban csak magunkra számíthatunk. A Nagyvilág — amint ezt már jó néhányszor bebizonyította — fütyöl ránk. Magyarország pedig — nem nagyhatalom. Okosan kell politizálnunk.
— Minden politikai pártnak, szövetségnek van egy alapszabályzata, így az RMDSZ-nek is — nyilatkozta Borbély László képviselô, ügyvezetô alelnök a Szabadságnak az SZKT által elfogadott állásfoglalás kapcsán. — Többek között, ez világosan kimondja, hogy az SZKT határozataitól nem határolhatják el magukat az RMDSZ tagjai, amely azonban még nem jelenti a véleményszabadság megtiltását. Továbbá az alapszabályzat azt is leszögezi, hogy aki az RMDSZ ellen indul a helyhatósági és parlamenti választásokon, ez gyakorlatilag összeegyeztethetetlen a szövetségen belüli tisztségével. Ezeket a kérdéseket nem nekünk kellene tisztáznunk, hanem azok az urak és hölgyek, akik ilyen-olyan tanácsokat alapítanak.
Egyelôre szó sincs arról, hogy valakit kizárnánk a szövetségbôl, vagy boszorkányüldözés indulna. Elôször is tudnunk kellene, hogy a szóban fogó személyek mit akarnak a hangzatos nyilatkozatokon és állásfoglalásokon túl. Miután a képviselôházi és szenátusi frakció egyöntetûen megszavazta az alkotmánymódosítást, ezek a tanácsok felhívásokban arra szólítják fel a magyarságot, hogy ne szavazzon az alkotmánymódosításra, ugyanazt hirdetvén, mint a Nagy-Románia Párt. Mindenesetre az SZKT-állásfoglalás figyelmeztetés mindazoknak, akik felelôtlenül csak nagyokat nyilatkoznak anélkül, hogy valamilyen konkrét javaslatuk lenne. A további események függvényében, majd meglátjuk, hogy mi a teendô. Egyelôre nincs szó kizárásról.
Ma kezdôdnek a munkálatok az Ifjúsági úti sportcsarnoknál. Az építkezést a Napoca vállalat végzi. A létesítmény legkésôbb 2005 végére készül el.
Ezer férôhelyes lesz Tordán a sportcsarnok, amely több sportolási lehetôséget kínál majd a helybelieknek. A munkálatok elvégzési jogának odaítélésére szeptemberre versenytárgyalást írtak ki. A nyolc jelentkezô cégbôl végül a Napoca vállalat ajánlatát választották. A befektetés értéke mintegy 67 milliárd lejre tehetô, a munkálatokat legtöbb két éven belül be kell fejezni. Az épületet késôbb a Nemzeti Befektetési Vállalat veszi át.
Egyházmegyei napot szerveztek szombaton Zilahon a Zilahi Esperesi Hivatal és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részvételével. A rendezvény keretében emlékeztek meg a zilahi református Wesselényi Kollégium száz évvel ezelôtti kapunyitásáról, a kollégium elsô igazgatójáról, Kincs Gyuláról, valamint a Rákóczi szabadságharc háromszáz éves évfrodulójáról.
A nyolcezer református lelket számláló zilahi gyülekezetekbôl részt vevô viszonylag kis létszámú ünneplô közösség elôtt Tôkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett igét. A püspök többek között a közösségi rendezvényeink iránti érdektelenségre is kitért, jelezve, hogy tizenhárom évvel a rendszerváltás után szomorú megtapasztalni az emberek elfásultságát, érdektelenségét, amely egyenes összefüggésbe hozható az RMDSZ rossz politizálásával. Az istentiszteletet követôen Tôkés László szólt a készülô népszavazásról is, amely, mint mondotta, rafinált módon egy számunkra látszólag elônyös köntösben próbálja bemutatni a román alkotmányt.
Molnár Kálmán szilácscsehi esperes meleg szavakkal üdvözölte a résztvevôket, majd az ünneplô gyülekezet átvonult a továbbra is román líceumként mûködô egykori Wesselényi kollégium épületéhez, amit sok más ingatlanhoz hasonlóan nem kapott vissza az egyházkerület. A a patinás multú iskola udvarán Püsök Sándor Csaba zilah-belvárosi lelkész szólt az egybegyûltekhez, majd megkoszorúzták Ady márvány mellszobrát.
Az ünnepség a Kálvineumban folytatódott, amelyet Bogdán Zsolt fenyvesi lelkipásztor vezett. Györffy-Villám András, a Hagyományörzô Húszáregyesületek erópai uniós alelnöke a Rákóczi szabadságharcról tartott kimerítô történelmi elôadást, amelyben a kuruc-labanc ellenállás mai tanulságaira is kitért, jelezve, hogy napjaink erdélyi magyar megosztottsága sokban hasonlít a háromszáz évvel ezelôtti állapotokra. Molnár Kálmán Képek a kollégium múltjáról címû elôadásában elsôsorban Kincs Gyula egykori munkásságáról és Adyhoz fûzôdô kapcsolatairól szólt. Nem véletlen, mondotta, hogy Ady a schola igazgatóját legnagyobb tanítómesterének tartotta.
Szilágyi Zoltán, a mai Zilahi Református Wesselényi Kollégium lelkésze az iskolán belüli áldatlan állapotokról szólt. Mint mondotta, nem oldódtak meg az egyházkerület elvárásai: az egyház által el nem ismert igazgatóasszonyt továbbra sem lehet elmozdítani beosztásából. Az egyház és az iskola vezetôsége közötti súlyos ellentétekre vall az is, hogy noha a kollégiumban számos meghívót osztottak ki, a diákokat mégsem engedték el a szombati rendezvényre.
A továbbra is komoly egyházi-tanügyi ellentétek szomorú hangulatát Gali Teréz nagyszalontai óvónô, elôadómûvésznô próbálta oldani Templom és iskola címû zenés-verses összeállításával. A nagy sikernek örvendô megzenésített versei méltó zárását jelentették az egyházmegyei napnak.
Tetszetôs külsejû irodát nyitottak meg vasárnap a Dési Polgármesteri Hivatal emeletén: pályázati menedzselést irányító központot az észak-erdélyi X régió számára. A Ionel Dincu vezetése alatt álló központ célja a kis- és középvállalkozók, valamint közigazgatási hivatalok európai uniós pályázatokhoz való juttatásának elôsegítése, a pályázó felkészítése és tanácsadás. Ebben az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Kolozs Megyei Prefektúra, valamint a Menedzsment-fejlesztési Központ van segítségükre.
Az avatóünnepségen jelen volt Sorin Bota államtitkár, Grigore Zanc szenátor, Alexandru Lãpusan képviselô, Vasile Suciu képviselô, Valentin Cuibus alprefektus, Ioan Ungur polgármester.
Az avatószalag elvágása után Ioan Ungur, Dés polgármestere bemutatta a számítógépekkel felszerelt irodát, gyûléstermet, ahol pontokba szedve vetítettképes ismertetést tartott a 2004-re szóló "Dés — európai városért" európai uniós pályázatról. A polgármester az alábbi projekteket említette: Dés és az érintett községek ivóvízellátása a Tarnica–Szamosújvár hálózat meghosszabbításával 19 millió eurós pályázat; Dést kikerülô körgyûrû megépítése, amelyre igen nagy szükség van, hiszen a várost átszelô két út a megnövekedett teherforgalmat már nem bírja el, az egyetlen híd, amely északkelet felé összeköti a várost, nem elégséges (6 millió eurós pályázat); Dés infrastruktúrájára — földgáz, csatornázás, vízhálózat kibôvítése-felújítása (400 ezer euró).
A polgármester úgy nyilatkozott, Désakna "szégyenletesen" elfelejtett igen szép kerülete Désnek (3 km-re). A sóbánya vezetôsége is segítségére lesz a polgármesteri hivatalnak abban, hogy a várostól 3 kilométerre fekvô Désakna turisztikai-balneológiai övezetté váljon. Most került sor a fôutak mentén az ivóvízhálózat kialakítására, következik a csatornahálózat kiépítése és útjavítás.
Ipari park létesítése engedélyezett, külföldi tôke és közpénz társulásával. Megoldandó még a területek kijelölése, sajnálatos módon Dés határának "meghúzásával" kifelejtették a városnak szánt földterületet — igen kevés jutott Désnek.
Ioan Ungur polgármester beszámolt a városháza urbanisztikai irodájának felmérésérôl, amely szerint feltérképezték a város történelmi nevezetességeit — ezeket a jövôben megvilágítják.
Phare-programból 150 ezer eurós beruházással vállalkozásinkubátort hoznak létre.
A Dés — a kultúra városa elnevezésû program keretében a most már használhatatlan állapotú kultúrház helyére, már elkészített tervek alapján új kultúrközpontot létesítenének, a mellette lévô monumentális épület adna otthont a városi könyvtárnak. Erre 8 milliárd lejes befektetésre van szükség. A felsorolt célok megvalósításához a polgármester a jelenlévôk segítségét is kérte.
A vasárnapi rendezvényen bejelentették: márciusig hat alkalommal ingyenes felkészítést tartanak kis- és középvállalkozóknak, két alkalommal a regionális közigazgatási hatóságok részére. A "training" keretén belül a résztvevôket arra tanítják meg, hogyan kell üzleti tervet összeállítani, ugyanakkor az EU-s pályázatokra hogyan kell összeállítani a szükséges iratcsomagot. Helyszín a Dési Polgármesteri Hivatal, telefonszám 214-742.
A Hajdúszováti Önkormányzat meghívására Domokos László magyarszováti polgármester és Balázs Tamás unitárius lelkész az elôzô évek gyakorlatához híven képviselték Magyarszovátot a testvértelepülés falunapjain, október elején.
A péntek esti ünnepélyes megnyitó, a kórusok kiváló szereplése és a "Tiszta, virágos Hajdúszovátért" mozgalom kiértékelése után alkalom nyílt a közös gondok és célkitûzések megbeszélésére, tájékoztatott Balázs Tamás.
Szombaton kora reggel Hajdúszoboszló nevezetességeit tekinthették meg Máthé Zoltán falugazdász jóvoltából, majd együtt tapsolhattak a földesi hagyományôrzô együttes szinte minden magyar tájegységet megjelenítô néptáncbemutatójának a falu fôterén.
Az immár tizedik alkalommal rendezett lovas és fogatos szüreti felvonulás során tapasztalhatták a sok-sok építés-javítás jeleit, s szinte mindenütt az udvar mellett, az erkélyeken és ablakokban szebbnél szebb virágok pompáztak.
A felvonulás legszebb epizódja a hortobágyi betyárok káprázatos lovasbemutatója volt, melyhez hasonlót a filmekben sem lehet látni, tudniillik olyan összhangot lovas és gazdája között. Megcsodálták a majdnem kész, impozáns öregek otthonát, mely a helybéli református lelkész áldásos szolgálatát dicséri.
Délben a fôzésverseny keltette fel több száz érdeklôdô figyelmét a mûvelôdési otthonban és az iskola udvarán.
A felújításra szoruló óvoda megsegítésére rendezett jótékonysági bálon meleg hangon üdvözölte a megjelenteket és szebb jövendôt kívánt, fôleg a nagy számban megjelent fiataloknak Domokos László, tolmácsolva minden magyarszováti jókívánságát, tudtuk meg Balázs Tamástól.
Vasárnap az ünnepi istentisztelet után a forradalmárok emlékmûvénél Balázs Tamás méltatta az aradi hôs tábornokokat, akik Jézus szellemében vallották és vállalták, hogy "nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mint aki életét adja az ô barátaiért." Ôk "jól szolgáltak, tehát szép tisztességet szereztek maguknak". Reményét fejezte ki, hogy "a világ legszebb Szabadságszobra" hamarosan méltó helyére kerül. Végül megköszönte, hogy a hajdúszovátiak egy évtizede nemcsak otthonukba, de szívükbe is befogadták a hasonlóképpen érzô magyarszovátiakat.
S bár a Balázs Tamás által "felfedezett" Bágyogszováttal nem sikerült a személyes kapcsolatteremtés, Hadházi László — Hajdúszovát polgármestere — megígérte, hogy a három Szovát kapcsolatfelvétele legkésôbb jövô év tavaszáig megvalósul.
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4.) |
38 200/38 400 |
32 400/32 650 |
148/152 |
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 38 850 lej, 1 USD = 33 248 lej, 1 magyar forint = 151 lej.
Kolozsvárott minden ôsszel el lehet mondani: újra itt az ôsz és a város megtelik egyetemi hallgatókkal. Mit is ad ez a város a diákoknak, hogy minden évben összegyûlnek immár sok-sok évtizede? Véleményem szerint a legfontosabb, néhány év alatt a legtöbb diák rájön, annyit kap, amennyit ráfordít és leginkább magára számíthat. Ez így azt hiszem korrekt is, viszont említést szeretnék tenni a közösség erejérôl, az összefogás nem elhanyagolható eredményességérôl.
Létezik ugyanis Kolozsváron egy magyar diákszövetség, talán már sokan hallottatok is róla, a KMDSZ-rôl van szó. A KMDSZ tevékenységének eredményességét mindig is a különbözô generációk ügyessége határozta meg. Mint régi KMDSZ-es, mindig furcsáltam azokat, akik tiltakozóan távol tartották magukat a diákszövetségtôl. Nem hiszem, hogyha valaki vagy valakik, akiknek ötleteik vannak, a diákszövetség laza keretein belül ezeket az ötleteket ne tudnák megvalósítani vagy legalábbis megpróbálnák megvalósítani. Ennél sokkal jobban furcsálom, hogy az utóbbi idôben a KMDSZ-ben, de azon kívül sem, nem mûködik számítástechnikus, informatikus diákok szakmai csoportosulása, még virtuális sem. Pedig az elmúlt évtizedben létezett ilyen és nagyon erôs is volt. Tudom, most sokan azt mondják, hogy az akkori SZISZ (Számítástechnikai és Informatikai Szakosztály) elsôsorban jól mûködô és hiánypótló számítógép-klub köré épült és ahogy a hiány megszûnt, a közösség is felbomlott. Úgy érzem nem sikerült idôben más, talán szellemibb összefogó erôt találni. Hisz a többi szakosztálynak, csoportosulásnak nem volt ilyen jellegû összetartó ereje, mégis fontosnak találták kis közösségeket alkotni.
Az egyéni lehetôségek, fôleg ebben a szorványközegben, amely egyre hangsúlyosabban jelentkezik Kolozsváron, viszonylag korlátozottak. A közösségi összefogás sok mindenben tud segíteni, szakmai kapcsolatok létrejöttében, egymás jobb megismerésében, az egyéni látókör kiszélesítésében. Nagyon várom már a pillanatot, amikor a mûszakis számítástechnikus és bolyais informatikus diákok újra alakítják a szép múltú SZISZ-t, természetesen valamilyen új tartalommal, hisz annyi mindent lehet közösen tenni. Az elején kis lépésekkel is el lehet kezdeni és fokozatosan növelni a közösségfejlesztési iramot. Lehet virtuális közösséget létrehozni, viszont egy idô után nem árt kilépni a virtualitás nyújtotta kényelembôl.
Munkám folytán az elmúlt évek során volt alkalmam megismerni Kolozsvár informatikus diákjainak elég nagy hányadát és el kell mondjam, hogy mindegyiknek nagyon jót tett volna kis közösségi munka. Annyi mindent ki lehet találni, aminek köze van a szakmához, amit az egyetem nem nyújt, mert nem erre volt kitalálva. Ha valakit vagy valakiket érdekel, szívesen segítek ötletekkel. Próbálkozzatok, mert megéri!
A napokban két érdekes anyag került a kezembe. Az egyik egy kicsit régebbi, a magyar Miniszterelnöki Hivatal téziseinek kiadása az információs társadalomról, 2000-es kiadás, a másik friss, a magyar kormány által még nem elfogadott, új Magyar Információs Társadalom Stratégiája.
A két anyagot böngészve két dolog tûnt fel nekem nagyon hamar. Egy, hogy az anyaországunkbeli hatóságok, szakemberek milyen alaposan foglalkoznak az információs társadalom problémáival, kettô, az erdélyi — határontúli — stratégiák teljességgel hiányoznak ezekbôl az anyagokból, amelyek végül is eldöntötték és eldöntik jelenünk, illetve a jövô évek taktikai lépéseit.
Az elsô anyag már túlhaladott, fôleg mivel politikailag az elmúlt kormány terméke, viszont olvasása sok kérdésre ad választ, az elmúlt évek döntéseivel vagy azok hiányával kapcsolatban. Véleményem szerint nagyon tanulságos.
Az új Magyar Információs Társadalom Stratégiát jelen pillanatban az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottsága elfogadta és a kormánynak elfogadásra javasolja. Ez a második Magyar Információs Társadalom Stratégia, amelyben nem említik a határontúli magyarsággal kapcsolatos stratégiákat.
Könnyû lenne a vizes ruhát egybôl a magyarországi hatóságokra húzni. Megint kifelejtettek bennünket, megint kimaradunk a jogos jussból! Pedig, ha jobban belegondolunk, mi erdélyi szakembereknek, politikai döntéshozóknak kellene végre a sarkunkra állnunk és egy komoly erdélyi stratégiát letegyünk a magyar kormányfelelôsök asztalára, amelyet illeszteni lennük a Magyar Információs Társadalom Stratégiához. Mert nekünk mindezidáig semmiféle stratégiánk sincsen ezen a téren, pedig a magyar állam talán joggal el is várhatná, hogy ezt a stratégiát mi dolgozzuk ki és aztán az illesztésérôl egyeztessünk.
Tudom, most sokan felkapják a fejüket. Minek nekünk Információs Társadalom Stratégia, hisz nem vagyunk teljes nemzet, sok kérdésben nincs miért stratégiáznunk, mivel a dolgok folyása nem elsôsorban tôlünk függ. A válasz egyszerû, a kultúra és oktatás, de még az önkormányzatok területén is, igenis lehetne információs technológiai stratégiákban gondolkozni, meg lehetne vizsgálni, hogy az információs technológia ontotta új technológiák segítségével milyen pozitív változásokat lehetne az erdélyi magyar társadalomba bevinni, hisz köztudott, hogy ezek az új hi-tech technológiák jelentôs változásokat képesek elôidézni. És akkor nem beszéltünk még az olyan területekrôl, amelyek csak a határon túl fordulnak elô, mint például a szórvány társadalom kérdése, ahol az új technológiák még csodákra is képesek lehetnek.
Ha lenne erdélyi magyar Információs Társadalom Stratégiánk talán sokkal könyebben tudnánk a magyarországi programokhoz kapcsolódni, hisz ez az egyik leggyakrabban elhangzott panasz az erdélyi magyar civil szervezeti élet — mondhatnám közélet berkeiben.
Igenis mi is tehetünk, hogy sok mindenben mellôznek minket. Hisz nézzük meg a szakma szervezôdését! Jelen pillanatban egyik szakmai szervezetünk sem képes hatékonyan összefogni és eredményes szakmai szinergiát kitermelni. Pedig erre nagy szükség van és elsôsorban nekünk szakmabelieknek van nagy szükségünk, hisz különben kikerülünk még a magyar nemzet vérkeringésébôl is. Úgy érzem itt az idô lépni, többet tenni, talán még nem késô.
1988-ban alapították az Egyesült Államokban, neve: Business Software Alliance (BSA). A legnagyobb szoftverkészítô társaságok (Adobe System., Autodesk, Avid, Bentley Systems, Lotus Development, Microsoft, Novell, Macromedia, The Santa Cruz Operation, Symantec, Trend Micro stb.) képviselôje. Az utóbbi években Romániában számos ellenôrzést hajtottak végre szoftver felhasználók és forgalmazók körében, így próbálják meg a kalózprogramokat leleplezni.
A számítógép programok felhasználását törvény szabályozza, az esetek a bíróság elé kerülnek. A tendencia növekvô: 2002-ben 600 ellenôrzés nyomán 400 iratcsomót állítottak össze, az idén ez a szám már elérte a 350-es értéket.
További felvilágosítás megtalálható a www.bsa.org/romania honlapon.
A Napster fájlcserélô romjait megvásárló Roxio Inc. csütörtökön újból diadalútjára indítja a zenét kínáló szolgáltatást. Az egyelôre Amerikában elérhetô szolgáltatás segítségével havi elôfizetésért cserében zenét lehet majd letölteni, a felhasználók félmillió dal közül válogathatnak.
@ Irakban kihirdették az elsô mobiltender eredményét. Irak tegnap kiosztotta az elsô országos mobiltelefon hálózati licenceket az egyiptomi Orascom, a döntôen kuwaiti kézben lévô Atheer Tel és Asia Cell cégeknek, amelyek várhatóan a hónap végén elindítják az országban a rég várt GSM szolgáltatást. A cégek a múlt hónap végén azt ígérték, hogy a szolgáltatás heteken belül elindulhat. Az országban a ’90-es években az ENSZ által elrendelt kereskedelmi szankciók miatt nem lehetett mobilhálózatot kiépíteni.
@ Tovább csökken a DVD újraírók ára. Az elmúlt 3–4 hónapban mintegy 30–40 százalékkal csökkentették a DVD újraíró meghajtók árát a tajvani szerzôdéses gyártók, ezzel egyidôben pedig megjelentek a piacon az új, nyolcszoros sebességû modellek. Az év utolsó negyedében további 10 százalékkal fog csökkenni a DVD+R/RW, illetve DVD–R/RW meghajtók ára, miközben az egyre népszerûbb DVD–Dual megoldások is olcsóbbak lesznek. A társaságokhoz közeli hírforrások szerint a tajvani gyártók jelenleg 100–110 dollárt kérnek a négyszeres sebességû DVD+RW meghajtók darabjáért szerzôdéses partnereiktôl, a 4-szeres írási sebességû DVD–Dual változatok pedig 120–130 dollárba kerülnek. Az árcsökkenés a szakértôk szerint elsôsorban az egyre jobban kiélezôdô konkurenciaharcnak, illetve az új, nyolcszoros sebességû változatok megjelenésének tudható be.
@ A PlayStation videojáték és nem számítógép. A Sony PlayStation 2 konzolja videojáték és nem számítógép, mondta ki az Európai Bíróság eldöntve a japán cég és az Európai Bizottság között támadt vámtarifa vitát.A bíróság szerint az EU jogosan sorolta a konzolt a játék kategóriába, mégsem mondhatja magát a bizottság nyertesnek, mert a bíróság bizonyos eljárási hibák miatt elmarasztalta, ezért a teljes perköltséget ráterhelte. A bizottság még 2000 márciusában minôsítette a PlayStation 2-t játéknak, vagyis vámköteles terméknek. A Sony ezt 2001 júliusában megfellebbezte, arra hivatkozva, hogy terméke számítógép, ami az uniós szabályok szerint vámmentesen vihetô be az EU területére. A bíróság helyben hagyta a bizottság besorolását, viszont kimondta, hogy a bizottság helytelenül értelmezte jogszabályt, melynek alapján a tarifa mértékét megszabta.
@ Nagyobb fényerejû képernyôk kézi eszközökhöz. A japán Omron cég új technológiát fejlesztett, amely a kézi eszközökhöz nagyobb fényerejû és kontrasztosabb képernyôk elôállítását teszi lehetôvé, alacsonyabb energia-felvétel mellett.
Az Omron kutató laboratóriuma által fejlesztett új technika — hybrid-integrált technológia — nagyon kisméretû, vagy "nano" prizmatömböket használ, amely a hagyományos front-megvilágítású módszernél háromszor nagyobb kontraszt hányadost biztosít. A "nano prizmatömb" visszaveri a szükségtelen fényt és ezzel tiszta, világos képet produkál. A konstrukció lehetôvé teszi a LED-ek (light-emitting diodes = fénykibocsátó dióda) számának csökkentését, aminek eredménye az alacsony energia-igény. Az új technológián alapuló nagy fényerejû képernyôk hordozható PC-kbe is használhatók lesznek.
@ Biometrikus adatok az EU-útlevelekben. Az európai bizottság bejelentette, hogy még az év vége elôtt szeretne megállapodást elérni a digitális fotók és ujjlenyomatok alkalmazásáról elôször az EU vízumain, majd fokozatosan az EU polgárainak útleveleiben.
Ezeket a személyes adatokat országonként kezelt uniós adatbázisokban fogják tárolni, amelyet Visa Information System (VIS) névre kereszteltek el. A terv ellenzôi szerint így több tízezer állami alkalmazott férhet majd hozzá az azonosítókhoz. A rendszer bevezetését azonban sietteti az USA bejelentése, miszerint 2004. október 26-tól külön vízumot fognak kérni azoktól az EU-állampolgároktól, akiknek útlevelében nincsen biometrikus azonosító. Az amerikai tervek szerint ez a modern rendszer nem felváltaná, csak kiegészítené a jelenlegi ellenôrzô- és megfigyelôrendszereket. Antonio Vitorino, az EU igazságügyi és belügyi kérdésekért felelôs bizottsági tagja szerint ettôl függetlenül az új azonosítók bevezetése elsôsorban az EU okmányainak biztonsági szintjét hivatott növelni.
@ Immár digitális földi tévéadást is vehet a mobiltelefon. A Sony olyan tunerrel rukkolt elô, amely hihetetlenül kis méretei és fogyasztása révén mobileszközben is alkalmas a földi sugárzású digitális tévéadás vételére.
Ezzel a szabvánnyal 2005-tôl fognak sugározni Japánban, és támogatja a mozgásban lévô eszközök tévévételét is. A lapocska mérete 20 x 16 mm, 2 mm vastagság mellett. Fogyasztása 150 mW, ami alighanem világrekord. Az eszköz 7 csatornát fog a VHF sávban és a 13-62 csatornákat veszi UHF-en. Ajánlott felhasználási területe: mobiltelefonok és PDA-k. Ez év decembertôl kezdve szállítják.
Esküvôre zenét csak D. J. Zsolttal. Telefon: 0744-179905. (0012)
Web design és számítógép szerviz jutányosan. Telefon: 412-313, 0744-157328.
Két egyetemista lány takarítást vállal családoknál és cégeknél. Telefon: 0264/447334, 0723-936399. (0015)
Központban kiadó szoba két nem dohányzó diáklánynak. Telefon: 532-256, 20–22 óra között. (0002)
Három egyetemet végzett fiatal, bérelne két- vagy háromszobás lakást. Telefon: 0745-908232, 0721-911628. (0012)
Frankfurtban elkészítették a 2004-es portugáliai labdarúgó Európa-bajnokság pótselejtezôinek párosítását (november 15–16. és 18–19.) párosítása:
Lettország–Törökország, Skócia–Hollandia, Spanyolország–Norvégia, Horvátország–Szlovénia és Oroszország–Wales.
A hét végén megkezdôdtek a 2006-os németországi labdarúgó-világbajnokság afrikai selejtezôi.
Eredmények, elôselejtezô, 1. mérkôzések (a visszavágókra novemberben kerül sor): Tanzánia–Kenya 0–0, Gambia–Libéria 2–0, Szudán–Eritrea 3–0, Uganda–Mauritius 3–0, Madagaszkár–Benin 1–1, Egyenlítôi Guinea–Togo 1–0, Csád–Angola 3–1, Seychelles-szigetek–Zambia 0–4, Bissau-Guinea–Mali 1–2, Guinea–Mozambik 1–0, Etiópia–Malawi 1–3, Sao Tomé és Príncipe–Líbia 0–1, Botswana–Lesotho 4–1, Niger–Algéria 0–1, Burundi–Gabon 0–0, Szváziföld–Zöldfoki-szigetek 1–1, Ruanda–Namíbia 3–1, Kongó–Sierra Leone 1–0 és Zimbabwe–Mauritánia 3–0.
A Szomália–Ghána találkozót csütörtökön játsszák, Burkina Faso válogatottja a Közép-afrikai Köztársaság visszalépése miatt már továbbjutó.
A két mérkôzésbôl álló párharcok gyôztesei csatlakoznak a 9 kiemelthez, Kamerunhoz, Nigériához, Dél-afrikai Köztársasághoz, Szenegálhoz, Tunéziához, Marokkóhoz, Egyiptomhoz, Elefántcsontparthoz és a Kongói Demokratikus Köztársasághoz.
A 30 válogatottat öt hatcsapatos csoportba sorsolják december 5-én, Frankfurtban.
Tegnapi lapszámunkban már ismertettünk néhány eredményt a múlt hét végi találkozók közül, ma újabb eredményekkel egészíthetjük ki az európai kupakörképet.
A román férfi csapatokról szólva, a két lejátszott mérkôzésen váltakozó sikerrel szerepeltek az együttesek. Értékes gyôzelmet aratott a Konstancai KK gárdája Ukrajnában a Challenge Cup mérkôzésen, a tengerpartiak a Politehnik Olcom Donyeck ellen nyertek 24–23 (14–12) arányban. Ugyancsak idegenben lépett pályára a Bukaresti Steaua együttese, a katonacsapat ellenfele a finn Dennis Turku kézilabdázói voltak. A játékot a vendéglátók nyerték 32–28-ra, említésre méltó azonban az, hogy a szünetben még a bukarestiek vezettek 16–15-re.
A fenti eredmények után mindkét romániai csapatnak van továbbjutási esélye az e hét végi itthoni visszavágókon. Ugyancsak optimisták lehetnek a Bukaresti Dinamó fiai és a Râmnicu Vâlcea-i Oltchim lányai, akik e hét végén ugyancsak otthonukban fogadják a moldovai Olimpus 85 Kisinyovot, illetve a bosnyák Zomoki Mostart. Ezeket a mérkôzéseket az EHF-kupa keretében bonyolítják le.
A magyarországi csapatok közül elôször a Ferencváros nôi együttesét említjük, amely a Bukaresti Rapidhoz hasonlóan a Bajnokok Ligája csoportmérkôzésein való részvételért harcol. És valószínûleg el is éri. A fradis lányok vasárnap fölényes gyôzelmet arattak a görög Anagenniszi Artasz fölött, a számszerû eredmény: 38–24 (18–11) a ferencvárosi lányok javára. Ehhez nem szükséges további kommentár. A tizennégygólos elôny úgy tûnik elégséges lesz az október 18-i görögországi visszavágóra.
Mint ismeretes a férfi BL-ben Magyarországot két csapat képviseli. A szegediekrôl a tegnap szóltunk (Pick Szeged–Filipposz Veriasz 31–26), ehhez most a Fotex KC Veszprém bosznia-hercegovinai sikerét tehetjük hozzá: a textilesek 36–24 (18–9) arányban bizonyultak jobbnak a Bosna Szarajevónál. A G-csoport másik talákozóján: Vive Kielce (lengyel)–Skjern (dán) 25–25 (11–12). Legközelebb a Fotex a Kielcét fogadja.
Az E-csoport másik mérkôzésén:RK Zagreb (horvát)–Sandefjord (norvég) 22–15 (10–5), a Pick Szeged október 18-án a Sandefjord otthonában lép pályára.
Végezetül nôi KEK-mérkôzésen: Váci NK–Triamvosz Ormi Patrasz (görög) 38–27 (20–12). A visszavágót ugyancsak Vácott játsszák, ma, kedden délután.
Tíz kilométerre Debrecentôl, Hajdúsámsonban, az 1936-os berlini olimpiai bajnok szülôvárosában immár negyedik alkalommal rendezték a Harangi Imre Emlékversenyt. A vetélkedô nemzetközi részvétellel zajlott, Ukrajnából Beregszász (12 ökölvívó) és Munkács (6) küldte el képviselôit, Romániából pedig a kolozsvári Akarat/Vointa Sportklub (5) vett részt. Ezenkívül a 9 magyarországi helységbôl 63 anyaországi bokszoló lépett a Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Mûvészeti Iskola aulájában lévô szorítóba.
A múlt hét végi versenyt Hajdusámson polgármesteri hivatala (Pistai János alpolgármester jóvoltából) és a városi ökölvívó bizottság (elnök: Tóth János) rendezte.
A vetélkedôt megtisztelte jelenlétével a debreceni alprefektus, a magyarországi szakminisztérium képviselôje, Márkus László, valamint az olimpiai bajnok fia.
A kolozsvári küldöttség mindegyik tagja éremmel tért haza a hajdúsági városkából. Sergiu Marinca (57 kg) és Rares Pop (69 kg) nyert súlycsoportjában, Mihai Zelujec (38 kg) és Flaviu Tãrãu (60 kg) csak a döntôben kapott ki, Rãzvan Fizesan (60 kg) pedig bronzéremmel térhetett haza. A csapatot Dumitru Negrea edzô és Coriolan Iuga bíró, a sportklub elnöke Gheorghe Cãpraru, a támogatók részérôl pedig a kiszállást pénzelô Artex Kisiparos Szövetség képviselôje, Pásztor Csaba kísérte el.
Az érmeken kívül a gyôzteseket szép kupával díjazták. A kolozsvári egyesületet jövôre is visszavárják.
• A belga világelsô Kim Clijsters legyôzte honfitársát, Justin Henin-Hardenne-t a 650 ezer dollár összdíjazású filderstadti nôi torna döntôjében. Clijsters három játszmában 5:7, 6:4, 6:2 arányban diadalmaskodott, így megôrizte helyét a világranglistán.
• Az elsô helyen kiemelt német Rainer Schüttler nyerte a 775 ezer euró összdíjazású lyoni férfi tornát, miután a döntôben két játszmában 7:5, 6:3 arányban legyôzte a francia Arnaud Clement-t.
Nem történt jelentôs változás a férfi teniszezôk világranglistáinak élmezônyében, így az idei eredményeket összegzô ATP Race-t továbbra is az amerikai Andy Roddick, míg a hagyományos rangsort a spanyol Juan Carlos Ferrero vezeti.
Az ATP Race élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Andy Roddick (amerikai) 807 pont, 2. (2.) Juan Carlos Ferrero (spanyol) 726, 3. (3.) Roger Federer (svájci) 655, 4. (4.) Andre Agassi (amerikai) 605, 5. (5.) Guillermo Coria (argentin) 589, 6. (6.) Rainer Schüttler (német) 568, 7. (7.) Carlos Moyá (spanyol) 421, 8. (8.) David Nalbandian (argentin) 358, 9. (9.) Mark Philippoussis (ausztrál) 321, 10. (10.) Lleyton Hewitt (ausztrál) 290.
A hagyományos világranglista élmezônye (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Ferrero 4195 pont, 2. (2.) Roddick 4165, 3. (3.) Federer 3825, 4. (4.) Agassi 3670, 5. (5.) Coria 2990, 6. (6.) Schüttler 2850, 7. (7.) Moyá 2705, 8. (8.) Hewitt 2465, 9. (9.) Nalbandian 2145, 10. (10.) Sebastian Grosjean (francia) 1970.
Nôi világranglista
Nem történt jelentôsebb változás a nôi teniszezôk világranglistájának élmezônyében, így — filderstadi diadalának köszönhetôen — továbbra is a belga Clijsters vezet honfitársa, Henin-Hardenne és az amerikai Serena Williams elôtt.
Az elsô 100-ban található három magyar közül Mandula Petra egy helyet javítva a 42., Czink Melinda a 81., míg a múlt héten 35 helyet elôrelépô Kapros Anikó maradt a 93.
A WTA-világranglista legjobbjai (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1) Kim Clijsters (belga) 6584 pont, 2. (2.) Justine Henin-Hardenne (belga) 6433, 3. (3.) Serena Williams (amerikai) 4400, 4. (4.) Lindsay Davenport (amerikai) 3365, 5. (5.) Jennifer Capriati (amerikai) 2809, 6. (6.) Venus Williams (amerikai) 2507, 7. (7.) Amelie Mauresmo (francia) 2439, 8. (8.) Jelena Gyementyijeva (orosz) 2348, 9. (9.) Anasztaszija Miskina (orosz) 2326, 10. (10.) Chanda Rubin (amerikai) 2213, ..., 42. (43.) Mandula Petra 791,50, ..., 81. (82.) Czink Melinda 455,50, ..., 93. (93.) Kapros Anikó 384,75.
• Okt. 6.: Túl voltak az atléták a hat évtizeddel ezelôtti, 1933-as szabadtéri versenyévadon, s bár egyes helyeken még hátra volt néhány jelentôsebb viadal, a szakemberek máris elégedetten vélekedtek a sportok királynôjének nevezett versenyág fejlôdését bizonyító világcsúcs esôrôl. Távirati stílusban a zárás elôtt álló idény néhány legjobb eredménye: • az amerikai Walter Marty 205 cm-re javította a magasugrás rekordját • másik amerikai Jack Keller beállította a 110 m-es gátfutás 14,1 mp-ces világcsúcsát • a finn Matti Järvinen hatodik világcsúcsjavítása a gerelyhajításban — a legutóbbi: 74,28 m • a 18 éves Jesse Owens elsô felnôtt világcsúcsa: 100 yardon (91,40 méteren) 9,4 mp-cet fut • az új-zélandi Jack Lovelock 1 mérföldön (1609 m) 4:07,6 perces idejénél szintén nincs jobb • a német Hans-Heinrich Sievert az 1920-as értékelés szerint 8467,62 pontra javította a tízpróba csúcsát.
• Okt. 7.: 60 esztendeje, 1943-ban a budapesti Sporthírlap — a Nemzeti Sport szerda–szombati kiadása — 75. száma a kolozsvári Dermata gyár sportegyesülete, a Bástya asztalitenisz-versenyérôl számolt be. "Az igen szép számú közönség elôtt lezajlott verseny" nagy meglepetése volt, hogy a férfi egyes döntôjében Bálint legyôzte Vladone Viktort, Kolozsvár legjobb asztaliteniszezôjét, a többszörös román, majd magyar válogatottat. A harmadik helyen Komoróczy Ödön és Brendusa Viszarion Sebestyén végzett. A nôk tornáján a késôbbi világbajnok Kolozsvári Sári gyôzött, ôt Deákné Móni Ida, majd Harayné Enyedi Magda követte. A vegyes párost a Harayné–Bekô András kettôs nyerte, a döntôben a Kolozsváry–Vajda párost gyôzte le.
• Okt. 8.: Hét évtizeddel ezelôtt, 1933-ban történt: az elôzô évben bevezetett, úgynevezett diviziós labdarúgó-bajnokság második fordulójában a Kolozsvári U a fôvárosban 7:3-ra (!) legyôzte az 1931–1932-es kiírás bajnokát, a Bukaresti Venust, amely egyébként késôbb ezt a bajnokságot is megnyerte! Ez volt a két csapat: U: Sepsy — Sepi III., Sfera — Gain, Dobosan, David — Sârbu, Ploesteanu, Sepi I., Stefãnescu, Surlasu; Venus: Lãpusneanu — Stanciu, Strucka — Tãnãsescu, Actis, Eisenbeisser (többszörös mûkorcsolya-bajnok) — Motoroi, P. Vâlcov, C. Vâlcov, T. Vâlcov, Demtrescu.
• Okt. 9.: Franciaországi portyája második mérkôzésén, a Nancyval szemben 6:2 arányú siker után második gyôzelmét aratta 35 évvel ezelôtt 1968-ban a Ferencváros labdarúgó-csapata: Katona Sándor, az 1964-es tokiói olimpiai bajnokcsapat balszélsôjének góljával 1:0-re nyert a Korzika sziget székhelye, Bastia együttese elleni találkozóját. Az akkori Fradi: Géczi — Horváth, Bálint, Havasi — Megyesi, Fenyvesi — Szôke, Branikovits, Albert, Rákosi, Katona.
• Okt. 10.: Nem kerek évforduló , de a sport, azon beül az olimpiai játékok történetének nevezetes mozzanata fûzôdik ehhez a naphoz, 1964-bôl: ekkor nyitották meg ünnepélyesen Tokióban a XVIII. nyári ötkarikás játékokat.
• Okt. 11.: 40 éve, 1963-ban az Adria menti Szplitben, a hajdani Spalatóban rendezték a 2. nôi sakkolimpiát. Ennek befejeztével a dobogón: 1. Szovjetunió 25, 2. Jugoszlávia 24,5, 3. NDK 21 ponttal. Magyarország csapata 17 ponttal a 6. volt.
• Okt. 12.: 35 esztendeje, 1968-ban ekkor nyitották meg Mexikóvárosban a XIX. nyári olimpiát. 115 ország 5531 versenyzôje, köztük 781 nô gyûlt össze az Aztékok Földjén, az elsô olyan olimpián, amelyet Amerikába de nem az Egyesült Államokban rendeztek.
László Ferenc
|
|
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |