2003. október 16
(XV évfolyam, 238. szám)

Kivétel- és végnélkülinek tûnik Romániában a korrupció: errôl tanúskodik a Transparency International által készített világszintû kimutatás és rangsorolás az országokban tapasztalt korrupcióról, amelyben Románia a táblázat második felébe süllyed a 83. helyre, Bulgária (54. hely) mögé és Albánia (92. hely) elé. (Ezt a listát egyébként Finnország vezeti, és Bangladesh zárja a 133. helyezéssel.) És ezt, a vég nélküli korrupciót támasztja alá a Hildegard Puwak és Mircea Beuran miniszterek ügyét követô újabb kormányszintû korrupciós ügy, amely a kormány fôtitkárának, Serban Mihãilescu miniszternek a tanácsosához, Virgil Teodorescuhoz és más, kormánypárti és állami tisztséget viselôkhöz kapcsolódik.

Újabb botrányízû és -szintû korrupciós esetet kavart a hét elején benyújtott feljelentés az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez, amelyben egy korábban Svájcba emigrált román labdarúgó, Octavian Ionescu azt állította, hogy eddig körülbelül 95000 dollárral kellett megvesztegetnie tíz közhivatalnokot. Emellett ajándékokat osztogatott és svájci kirándulásokat szervezett annak érdekében, hogy a közhivatalnokok elvégezzék munkahelyi feladataikat, és megvalósulhasson külföldi befektetôk által kezdeményezett program turisztikai övezet létesítésére. A program során társulási szerzôdést kellett volna kötni a svájci cégek és az illetékes prahovai önkormányzatok között, a programot pedig a külföldi befektetôk saját alapjaikból, uniós alapokból valamint a kormány által garantált kölcsönbôl finanszírozták volna. Ellenben a kölcsönért és a program lefolyásáért cserébe 2 millió dolláros csúszópénzt kértek a közhivatalnokok, állítja feljelentésében Octavian Ionescu, aki nyugtával igazolta, hogy több tízmillió lejt fizetett Teodorescu villájának a padlózásáért, ami szintén ajándékozásnak kellett hogy minôsüljön a cél, tehát a program megvalósulásáért.

A napokban sem Serban Mihãilescu minisztert, sem tanácsosát, Virgil Teodorescut nem lehetett elérni, kormányzati szóvivôk szerint egyik pihenôszabadságát tölti, másik pedig betegszabadságon van. Egyelôre még egyetlen hivatalos személy sem nyilatkozott vagy foglalt állást az ügyben, várják az ügyészségi kivizsgálás eredményét. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség meg is indította az eljárást, amelyet valószínûleg kiterjesztenek a feljelentô újabb vádjai alapján, amelyek már Phare pénzek törvénytelen felhasználásáról is szólnak.

Míg a párttársak továbbra is kitartóan kiállnak Hildegard Puwak és Mircea Beuran mellett, Ion Iliescu államfô már elismerte a sajtónak adott nyilatkozatában, hogy a miniszterek esete szégyenbe hozza az országot, rontja imázsát. Adrian Nãstase miniszterelnök csupán tegnapi konferencián szólt általában a romániai korrupcióról: szerinte a tulajdon világos meghatározásának hiánya valamint a privatizálás megoldására tett kísérlet kedvezett és teremtett lehetôséget a korrupt személyeknek, akik a helyzet kihasználásával igyekeztek egyéni hasznot húzni maguknak. A kormányfô éppen ezért a korrupció eltûnését a privatizálás megoldásában és a tulajdon pontos szabályozásában látja.

Nem nézik azonban jó szemmel sem Nãstaset, sem pártját a külföldi románok. Az interneten SZDP (PSD)-ellenes honlap jelent meg, amely tartalmazta az "amerikai román közösség" által felállított 15 legkorruptabb kormánypárti politikus listáját, és amelyet rövid idôn belül letöröltek: Nemet a Szociáldemokrata Pártnak! Nem akarunk helyi hatalmasságokat, lopást és korrupciót — volt olvasható az interneten. A magukat amerikai román közösségnek nevezôk szerint az SZDP csupán fékez és akadályoz bármilyen kezdeményezést, magánosítást. Aki nem SZDP-tag vagy nem fizet csúszópénzt a pártnak, semmire sem megy, sôt, a kormánypártiak elosztják egymás között a költségvetés, Phare és uniós alapok pénzeit — olvashatták azok, akik még megtalálták a honlapot, amelyet a szolgáltató le is törölt pár órán belül a cím megjelenése után (anti-psd.home.ro). A honlapot máshová elmentôk szerint "még mindig mûködik a cenzúra és virágzik a maffiapárttól való félelem". A honlapon az amerikai románok szerint a legkorruptabbak a következôk: Adrian Nãstase, Matei Aghaton, Hildegard Puwak, Miron Mitrea, Serban Mihãilescu, Corneliu Iacobov, Iosif Armas, Dumitru Sechelariu, Culita Tarata, Lucian Lobonea és Nicu Badina, Nicolae Mischie, Constantin Bebe Ivanovici, Gheorghe Savu, Marian Oprisan, Constantin Simirad.

(i)

A Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara idei tevékenységét egy szerkezetváltás nyomán kialakult stabilizálódás jellemzi, így summázható az a kiértékelô sajtótájékoztató, melyet Agatha Neamtu ügyvezetô igazgató és Dumitrescu Erzsébet külkapcsolatokért felelôs irodafônök tartott a tegnap.

Az intézmény önfenntartó cégként mûködik. (Európában kétféle kereskedemi kamara ismeretes: az ún. kontinentális rendszerben mûködô közintézmények és az angol típusú vállalkozások. A Kolozs megyei kamara az ország legnagyobbja, tagjainak száma meghaladja az ezret (a bukarestié 900, a temesvárié 7-800 körül mozog). A megyei tagok közül 30 üzleti forgalma meghaladja az évi 10 millió dollárt. A legtöbb cég vegyes tôkével rendelkezik, az iparban és a szolgáltatásokban dolgozik. Megyénkben 44 000 bejegyzett vállalatot tartanak számon, amibôl csupán 18 800 nyújtotta be tavalyi mérlegét a többiek szüneteltették tevékenységüket). A 2002-es toplisták összeállításánál az idén csak a kamarai tagokat veszik számításba, az ünnepélyes díjkiosztásra rövidesen az Expo Transilvania Rt. csarnokában kerül sor. Az idén a kamara bezárta dési, tordai és bánffyhunyadi kirendeltségeit, ahova azonban idôszakosan kijárnak az intézmény tanácsosai, hogy megkönnyítsék a jelentkezô új tagok toborzását.

Ami az Expo Transilvania Rt. új kiállítási csarnokának tervét illeti, az ötletet elhalasztották arra az idôre, amikor a közvéleményben már kellôképpen tudatosodik, hogy Kolozsvár az ország második legfontosabb vásárvárosa.

A kamara tovább folytatta export-szorgalmazó tevékenységét, sok partnerségi napot szervezett Kolozsváron, és külföldi tanulmányutakat az érdeklôdô tagság számára. Éppen a tegnap zajlott le a román–német partnerségi nap, amelyen kilenc Rheinland-Pfalz landbeli cég érdeklôdôtt itteni készruhaipari, fafeldolgozási, villamosfelszerelési, vasöntési és szállodaipari együttmûködés iránt. A négyórás rendezvény sok helybeli vállalkozót vonzott.

Neamtu igazgató még elmondta: az EU alkotmánya nem szabályozza a kereskedelmi kamarák státusát, hatáskörét, pedig jól fogna egy ilyen intézkedést.

Ö. I. B.

Az RMDSZ Kolozsváron mind a 139 választási irodában rendelkezik képviselôvel, emellett a szövetség a megyében 97 településen jelölt ki magyarokat, akik felügyelik majd a népszavazás törvényességét. Tegnap a prefektus a parlamenti pártok képviselôivel tárgyalta meg a hét végén tartandó népszavazás elôtti teendôket. A találkozón részt vett Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke is, aki lapunknak elmondta: a megbeszélésen egyebek között felvetette azoknak a településeknek a helyzetét, ahol a parlamenti pártok közül csak az RMDSZ létezik. Széken és Körösfôn a törvényes elôírások szerint csak két személy alkotja a helyi választási bizottságot a szükséges négy helyett. A szövetség megyei elnöke ígéretet kapott, hogy a jelentôs magyar többségû településekre más helységekbôl érkezô személyek egészítik ki a bizottságot.

A törvényes elôírások szerint az urnák és a helyiségek bejáratának lepecsételése után a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a rendôrség ôrzi majd a választási irodákat.

Megkerült az a Toyota Carina márkájú személygépkocsi, melyet, mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, hétfôn Tordáról lopott el egy ismeretlen személy, miközben a jogos tulajdonossal éppen a kocsi adásvételi szerzôdését töltötte ki, s összebarátkozva vele, megszerezte a pótkulcsokat. A 6000 eurót érô 1992-es gyártású autót 24 óra elteltével a Fehér megyei Topánfalván látták, ezt követôen pedig a rend ôrei a szintén a szomszédos megyéhez tartozó Nagylupsán elállták a személygépkocsi útját, megállásra kényszerítve.

A leleményes lopás elkövetôje visszaesôként számontartott, 28 éves, jászvásári, Pietreanu I-nek hívják, és... nem rendelkezik hajtási jogosítvánnyal. A kocsi tulajdonosának jászvásári újságíróként mutatkozott be, a "Cuvânt si suflet" címû kiadványtól. Minôsített lopás és jogosítvány nélküli közúti vezetés vádjával indult nyomozás ellene, háromnapos elôzetes letartóztatásba került.

(balázs)

2003. október 16-án, csütörtökön 19 órakor, a Tánc hete rendezvénysorozat keretében a Kolozsvári Magyar Opera színpadán Tokió egyik legnépszerûbb balettegyüttese, a Grazia Balettstúdió mûvészei lépnek fel. A stúdió vezetôje, Mamiko Komatsubara balettes és koreográfus 14 éves korában már a Tokiói Balett szólótáncosaként lépett színpadra. 23 évesen Olaszországban, híres orosz balettmesterektôl tanult tovább, szólistaként pedig a Trieszti Operaház színpadán táncolt. A nyolcvanas évek elején Mamiko Komatsubara több alkalommal járt Oroszországban, ahol a Vaganova Balettiskola módszerének elsajátítása érdekében több ismert balettmûvész irányításával tanult. 1982-ben hazatért Japánba és megalapította a Vagavona módszer alapján mûködô Grazia Balettstúdiót, ahol a japán balettesek mellett számtalan más nemzetiségû táncos (köztük román) is tanul.

Kolozsvári elôadásuk a klasszikus balettirodalom fontos pillanatait rögzíti: Csajkovszkij Hattyúk tavának pas de deux-je és pas de trois-ja mellett részleteket láthatunk. A. Adam Kalóz címû balettjébôl, A. Hacsaturján Spartacusából és L. Minkus Don Quijote-jából. A mûsoron szerepel néhány ritkábban játszott, Komatsubara koreográfiájában készült darab is, ilyen például a Virágünnep Genzanóban, a Gopak vagy a La Fantasia címû, Japánban máig is nagy sikerrel táncolt összeállítás.

A Grazia Balettstúdió igényes, látványos és részleteiben is precízen kidolgozott mozgásvilága minden bizonnyal maradandó élményt nyújt majd a klasszikus balettet kedvelô nézôknek.

Csûrös Réka

A Cartographia Kiadó megkezdte egyik legsikeresebb ismeretterjesztô kiadványa, az olvasók körében igen népszerû Földrajzi Világatlasz határokon túli, idegen nyelvû változatainak kiadását. Elsôként a román Világatlasz jelent meg a napokban ötezer példányban. A 250 oldalas kötetben a gazdag földrajzi és politikai térképállományt számos csillagászati adat és ûrfelvétel egészíti ki. Az illusztris kiadványt a Cartographia sepsiszentgyörgyi székhelyû, román leányvállalata terjeszti, amely több mint ötéves fennállása alatt már számos oktatási és idegenforgalmi atlaszt jutatott el Románia szerte.

A KULTIKUS TÉR SZERVEZÔDÉSE A KERESZTÉNYSÉGBEN címmel Földváry Miklós (Budapest) tart elôadást október 16-án, csütörtökön este 7 órától a BBTE Római Katolikus Fakultásának dísztermében (Szentegyház utca 5., II. emelet), a Liturgikus Szabadegyetem keretében.

A MAGYAR IFJÚSÁGI TANÁCS szakértôk meghívásával ifjúsági fórumot szervez az alkotmánymódosítás kapcsán feltevôdô kérdések tisztázására. Meghívottak: Mátis Jenô és Székely István. A tanácskozásra október 17-én, pénteken este 7 órakor kerül sor a Protestáns Teológiai Intézet Bethlen-termében (Bocskai tér 13.).

Hogy a posztkommunista tömb országaiban az egypártrendszerrôl a többpártrendszerre való "visszatérés" mennyire volt problematikus — ez a kérdéskör, meggyôzôdésem szerint, az eljövendô politológusnemzedékek egész sorának munkát fog biztosítani. Nem véletlen, hogy Losoncz Alpár Szerbiáról írván Hannah Arendtnek a kezdetteremtésrôl szóló gondolatait idézi. Mint írja, "a szimbolikussá formált kezdetteremtés nemcsak kronológiai idôleágazás, hanem egy új, emberek közötti tér alapítása". Ráadásul hozzáteszi (és ezt jómagam térségünkre általános érvényûnek tekintem), hogy "a kezdet helyére a prepolitikai múlt maradványai nehezülnek".

Lapszámötletünk apropóját tulajdonképpen ez a "kolonc" adta. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen értékek, ideológiák mentén határozzák meg magukat Kelet- és Közép-Európa pártjai? Ugyanazt jelenti-e a "baloldal" a moldovaiaknak, mint, teszem azt, a románoknak? (Csak emlékeztetnék a nagyon leegyszerûsítô jobb és bal szembeállításra, amely magyar nyelvterületen dívik különösképpen. Számunkra, magyarok számára, legalábbis a kihüvelyezhetô logika szerint, aki baloldali, az kommunista, aki jobboldali, az minimum fasiszta.)

Természetesen "térképünk" nagyon hiányos. Nem is lehet más: a "fehér foltok" vagy technikai akadályok miatt adódtak (példának okáért az adott párt honlapján nem teszik közzé programjukat valamely világnyelven, a nyolcvanhat megkeresett párt közül viszont csak négy volt hajlandó válaszolni levelünkre), vagy pedig a közzétett program semmitmondó tételei nem igazán bírtak eligazító érvénnyel. Ugyanakkor ez a "térkép" szubjektív is: szelektált a fordító, a szerkesztô, szelektív a világhálón szörfözô "látásmód". De hát nem is "brosúrát" akartunk készíteni — inkább a természetes kíváncsiság vezérelt bennünket.

D. Sz.

Szépen megformált, visszatekintô és jelent leltározó kötetet adott ki a "szürke nôvérek" romániai kerülete. Születésnapjuk nem centenárium ugyan, e kötetke már most illô és méltó emlékgyûjtemény, hiszen a szabad újrarendezôdés tizennegyedik évében nagyonis vannak reményt tápláló eredmények — mint ahogy vannak megoldásra váró gondok is.

Elöljáró írásában Lehner Anna, a társaság nemrég leköszönt elöljárója az identitás és hivatás kettôsének sajátos követelményeit idézi fel, utalva a szociális testvérek múltjának talán legjellemzôbb, általános erényére, a hûségre, amely szükség esetén akár a vértanúság árát is megkérte (Salkaházi Sára például mártírja lett a sötét évtizedeknek; a szociális testvérek "lebukásukig" és egyes tagjaik bebörtönzéséig vállaltak titkos összekötô szerepet a püspökök és a nunciatúra között a negyneves-ötvenes évek fordulóján stb.).

A szociális testvérek céljai a rendalapítástól máig töretlenül fennállnak ugyan, az arculatot mégis újra kell fogalmazniuk. Ezt pedig természetesen a társadalom folyamatos és egyre gyorsuló ütemû, pluralitásra törô változásai indokolják. A könyv elsô terjedelmesebb anyagában Dãnescu Teodora, Farmati Anna és Hegedûs Enikô a szociális testvérek lelkiségének pilléreit határozzák meg (kiemelendô talán ebbôl, hogy a bencések szabálykönyvének, regulájának követôi; a nevükben is hordozott szociális szó pedig nem szûkítendô le a megélhetésükben sanyargók és hátrányos helyzetûek értelmére, hanem "társadalmit" jelent, a testvérek tehát a közjó irányába ható, mindenkori szociális reform mentén fejtik ki tevékenységüket).

Walter Ilona a kötetben körképet ad a társaság romániai kerületének múltbeli mûködésérôl. Írását tiszteletreméltó tárgyszerûség jellemzi. A szociális testvérek jelenléte — mint munkájából kiderül — igen sokrétû volt: vasúti misszió, szociális képzô mûködtetése, bukaresti (és budapesti) leányvédelem, népegészségügyi munka, öregotthon és árvaház mûködtetése, szálloda fenntartása (az evangélikus templommal szembeni Központi Szálló volt az övék).

A kötet szerkesztôi, Gábor Csilla és Farmati Anna a romániai kerület testvéreitôl vallomásokat gyûjtöttek egybe az újraindulás utáni évekrôl: ebbôl nem csupán a kortárs örömök és gondok lajtstroma rajzolódik ki, hanem egyfajta "galériát" is eredményez. A kötetet néhány fénykép-dokumentum egészíti ki a távolabbi és közelmúltból.

A Sabãu-Trifu Cristina készítette vitrók részletei — a teljes munka a szociális testvérek Tordai-úti házának kápolnájában láthatók — otthonos harmóniát kölcsönöznek a kötetnek, amelyenek bemutatójára október 14-én, kedden került sor a BBTE Római Katolikus Hittudományi Fakultásának Szentegyház utcai dísztermében.

Jakabffy Tamás

Még két nap, amíg érdemes vitatkozni róla, aztán mindenkinek döntenie kell: részt vesz-e az alkotmánymódosítást célzó népszavazáson, s ha igen, lépni kell: elfogadni, vagy elutasítani azt.

Politikusok és közéleti személyiségek közül sokan abban a hitben ringatják magukat, hogy most mindenki egyébbel sem foglalkozik, mint naphosszat a népszavazás árnyalati kérdéseit boncolgatja. Erre utalnak bizonyos jelek, és abban mindenképpen igazuk van, hogy gondolkozó hazai lény számára ez manapság beszéd-, sôt olykor parázs vitatéma. De van egy olyan széles néptömeg, amely nem érti még mindig, hogy mirôl van szó. Nem föltétlenül mûveletlen — legfeljebb politikai kultúrája hiányos —, de nem érdekli a politika, megcsömörlött mindentôl, ami kormányhoz, politikához köt, s úgy védekezik, hogy az ilyen témákat távol tartja magától. Mivel érzi, hogy ez, mint akármilyen más mûveletlenség, nem éppen dicséretes képet alakíthat ki róla, megideologizálja. "Úgysem érdemes." "Úgysem ér semmit az én szavazatom." "Velem vagy nélkülem, úgysem számít." Már-már hülyének nézi azt, aki foglalkozik a politikával, s igyekszik is azt annak feltüntetni, hogy annál kevésbé derüljön fény az ô tudatlanságára, felelôtlenségére.

Minél egyszerûbb az ilyen ember, minél kevésbé alakult ki egyfajta polgári öntudata, annál gyakrabban találkozunk a fenti jelenséggel. Nagyon jól tudja ezt a Nagy-Románia Párt, ezért hegyezte ki a népszavazással kapcsolatos propagandáját nemcsak a magyarellenességre, hanem a megmérettetés bojkottálására, ezért fáj nekik a két napon keresztüli voksolás. Bizonyos fokú érdektelenséget tapasztalnak a kérdés iránt, és erre próbálnak rájátszani, mert rájöttek: érdemes. Hátha több mint ötven százalék nem megy el szavazni, s akkor az egész alkotmánymódosítás érvénytelen marad. Már csak ezért is érdemes nekünk elmenni szavazni. A politikai tudatosság hiányával, az emberi butasággal szemben mutassuk fel a mi fegyverünket. Az öntudatét, a számbeli erônkét, amely még mindig jelentôs.

Nem vagyok az alkotmánymódosítás jelen formájának feltétlen híve. Sokkal vegytisztább politizálást vártam volna el ezzel kapcsolatban és általában is az RMDSZ-tôl, amely abba a hibába esik, hogy túl a hatalmon belülrôl szemléli már a dolgokat, a valószínûleg tényleg kemény harcok árán kivívott, számunkra tett engedményeket túlértékeli, azokat — vagy azok be nem tartását — már csak presztízsokokból is védelmezi, miközben feltehetôleg azért nem üt meg következetesebb, határozottabb hangot, mert a radikalizmusból a belsô — vagy most már egyre inkább: magyarságon belüli, de RMDSZ-hez képest külsô — ellenzéke kevés játékteret hagy szabadon neki. Különben az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetésével szembehelyezkedô ellentábor is olykor csak azért radikális, mert kiszorítottságában ezzel tud borsot törni a csúcsvezetés orra alá.

Pedig az országos RMDSZ is jobban járna, ha nem a rosszat próbálná meg szép köntösben feltüntetni, és nem a róla készült képet sikálni, mosni, s a fényképészre haragudni, hanem a szavazótábora felé az alapvetô kérdésektôl való tántoríthatatlanságát megfelelô üzenetként közvetíteni. Nemcsak az ellentábor századik bírálata után megjegyezni, hogy nekik is fontos és "nem dilemmatikus" az autonómia, meg sosem mondtak le az egyetemrôl, hanem ezeket a kérdéseket hangsúlyosabban szinten tartani, meggyôzôbben beszélni róluk. Mert mit tanulhatott volna az RMDSZ a 2000-ben a romániai magyarság körében végzett felmérésébôl, ha nem azt, hogy ennek a közösségnek a nemzeti önazonosságtudata megôrzéséhez kapcsolódó gyakorlati és jelképes erejû kérdések és a megélhetési problémák egyaránt fontosak? Ehhez képest a szavazóbázishoz intézett üzenet nem elég hatékony, s a kormánypártokkal kötött paktumokba foglalt írott vagy íratlan tabutémák, jegelt kérdések miatt akkor is neheztelnek, ha más hozakodik elô velük. Például a sajtó. Ahelyett, hogy természetes lenne: mi, exponált politikusok, errôl nem beszélünk (annyit, akkor, ott és úgy), akkor legalább mondjátok ti ki, s mi meg nem haragszunk rátok. Mindenki jobban járna tôle.

Visszatérve az alkotmánymódosítás kérdéséhez: a minap az RMDSZ belsô ellenzékéhez tartozó egyik mérvadó személyiség beismerte: közösségünknek csakis az lehet a jó, ha a módosított alkotmányt elfogadják. De nekik kötelességük a hivatalos RMDSZ-politikával szembeszállni éppen a fent említett "ha ti nem mondjátok ki az árnyoldalát, akkor majd mi" alapon. Vagyis a hatalmi harc színterén olykor egyik sem jobb a Deákné vásznánál.

Pedig az alkotmánymódosítást végre egyszer már politikai játékoktól és komplexusoktól mentesen kéne megközelíteni. Elvszerûen, de gyakorlatiasan. Ezt az alkotmányt különbözô okokból már a parlament a jelenlegi formájában módosította. A viták ideje lejárt, nem világos, hogy mikor lehet a kérdést újból elôvenni ebbôl a szempontból. Most csak a kész csomagot lehet elfogadni, vagy elvetni. Nem nyilváníthatjuk ki a véleményünket közvetett módon a nemzetállami ôsmaradványt tartalmazó elsô cikkelyrôl. Mert a kutya sem kérdez meg minket róla. Nem a módosított alkotmányról szavazunk most szombaton és vasárnap, benne az elsô szakasszal, mint 1991 decemberében, hanem csak a módosításokat, szövegváltoztatásokat, kiegészítéseket tartalmazó törvénytervezetrôl. Amiben nincs benne az elsô cikkely, mert nem módosították. Ördögien kitalált lenne? Lehet, de ezen a hét végén ezen nem változtathatunk. Mi csak a népszavazás nyújtotta hatalomgyakorlási történelmi pillanatunkkal élhetünk. Ha nem megyünk el szavazni, vagy nemmel szavazunk, akkor marad a régi alkotmány, közigazgatási, igazságszolgáltatási, helyi állami intézményi kisebbségi nyelvhasználat nélkül, kötelezô sorkatonasággal, nem biztosított magánvagyonnal és így tovább. Nem biztos, hogy ha az új Alkotmányt elvetik, belátható idôn belül még jobb születik. Az azonban nagyon valószínû, hogy ha ezt most megszavazzuk, az európai uniós jogharmonizáció miatt ennél még kedvezôbb módosításokat is ejtenek rajta. Kezdetnek például a nemzetállami meghatározás módosítását tiltó 148-as szakasz eltörlését.

A mi lelkünkön is múlik, hogy ezt a kevés jót, ami ma biztos lehet, magunkhoz ragadjuk, vagy mindent elutasítunk egy ki tudja mikori, kommunista átkokat-nyomokat és trianoni sebeket egybôl begyógyító, európai csúcsokon lengô nemzeti álmokat egycsapásra beváltó csodára.

A baj az, hogy már túl sokat vártam rá, hogy majd egyszer a jövôben jobb lesz. Viszonylag fiatal vagyok, és én még ma szeretnék élni. Jobban. Ha egybôl jól nem lehet, akkor lehetôleg minél gyorsabban jobban. Ezért ma a kedvezôtlen változatok közül kénytelen vagyok a legkisebb rosszat választani. Megszavazom az Alkotmányt.

Holnap szeretnék már jó változatok között válogatni.

Balló Áron

Igazságtalanok lennénk, ha a Fellegvárral kapcsolatos temérdek emlék és feljegyzés közül csupán a régiekrôl szólnánk. Kevés olyan helye van Kolozsvárnak, amelyrôl annyit és annyian írtak mûveikben, mint a Fellegvár és környéke. Idézzünk néhányat ezek közül, távol a teljesség igényétôl.

Szabó Dezsô A bölcsôtôl Budapestig címû veretes életrajzi regénye befejezô részében írja:

"Átkutattam a Hója erdôt. Legurultam a Törökvágáson, mint gyermekkoromban annyiszor — akaratom ellenére. Felmásztam a Donát-szoborhoz, mely mikor hallja ütni az éjfélt, leszáll a Szamoshoz és iszik belôle… A Sétatéren óriás hegedû lettem s a mély zúgású faóriások voltak húrjaim…" Kell-e, lehet-e ennél szerelmesebb vallomást tenni Kolozsvár eme déli napfényben fürdôzô részének, amely közvetlen szomszédsága a Fellegvárnak?

Nemcsak az idôsebb Grandpierre, hanem a fia, Emil sem tud — s nem is akar — kikerülni a Kányamál és környékének vonzásából és bûvkörébôl. Így vall errôl az örök mátkaságról az Emberi környezet címû családregényében:

"Kányamál, így hívták a környéket, még abban az idôben is elképzelhetetlenül vad volt, amikor gyermekkoromban elsô ízben látogattam oda, már akkor megfogott a hely varázsa… Ekkoriban mindennek megvolt a maga neve: Nagyomlás, Kisomlás, Nagyforgó, Kisforgó. Valamivel az után, hogy lefordultunk a Donát útról, a Burgya vendéglô várta a kirándulókat…"

Az ihletésnek nincs határa!
De jöjjünk közelebb idôben napjainkhoz. George Zbârcea zeneszerzô, karmester, a város nagy imádója, Claude Romano álnév alatt zenésítette meg Imrédi Géza színmûvész költeményét, és indította el (magyar) világhódító útjára A Donát úti nyíló orgonák címû slágert. A városnak címzett, vallomásnak is beillô Szép város Kolozsvár címû könyve elsô oldalán írja:

"Mintha most is hallanám Solymosán Magda hangját: a Szibil levelét énekli, s a kis Petrovnak szóló üzenet lomhán száll a Fellegvár felé…"

De a Fellegvár nemcsak utazókat, írókat, költôket ihletett meg. Gy. Szabó Béla 1959-ben festi a Rálátás a Szamosra címû pasztellképét. Lehetetlen nem kapcsolatot teremteni a kékesen kanyargó Szamos és azon magaslat — talán a Fellegvár elôtt, valahol a Borjúmáli tetô között, ahonnan a mûvész "rálátott" a kék és mégis szôke Szamosra.

A pasztellképet csodálva, szinte spontánul asszociálom a témát Reményik Sándor Benéz a havas címû költeményével. Hiszen, ha

"Benéz a havas kéken Kolozsvárra,

Öreg fején már megmozdul a hó,

Tövében vadul árad a Szamos…", akkor a havasnak látnia kell a szelíd, de mégis dacos, a kopott, ámde mégis büszke Fellegvárat is, amelynek aljában duzzadva, áradva tombol a Szamos.

S végezetül, de nem utolsósorban, ki ne gyönyörködne Balázs Péter színpompás olajfestményén, Az öreg malom címûn? A Szamos, árját lassító "lépcsôivel", a malom zubogó zsilipkamrájával, a Fellegvár délkeleti oldala aprócska házaival — egy fejezet a történelembôl, egy csillogó gyöngyszem a múlt kalárisából. Másik remeke, a Rálátás Kolozsvárra magától értetôdôen sejteti, hogy a pillantás a kincses eme hangulatos történelmi részére, ugyancsak a Fellegvárról, az Erzsébet- sétaút egyik-valamelyik nyugati kanyarulatából történik.

Se vége, se hossza a Fellegvárról szóló emlékeknek, írásoknak, mûveknek, említettem írásom elején. És így igaz. A sort ebben a témában hosszan folytathatnánk, aligha tudná más is visszafogni magát.

Befejezésül egy a Fellegvárral kapcsolatos, meglehetôsen friss és fura emlék. A városból elszármazott vendégekkel sétáltunk a kilátón. A páratlan szépségû panoráma újra- és újrapásztázása után megtekintettük a — mi tagadás, kissé rideg — "inox" keresztet. Figyelmünket a talapzat északi oldalára, fekete szórófestékkel írt graffiti ragadta meg: "Te iubesc, Funar", Attila (!)

És még nekünk mondják, hogy nem vagyunk toleránsak!

(Vége)

Tatár Zoltán

Szegény polgármesterünk állandóan emészti magát nemzetéért. Itt van mindjárt ez a népszavazás, ami szerinte nem más, mint a nemzetáruló kormánypárt és az udéméré csapdája. Hiszen az alkotmánymódosítást nem kéri tôlünk sem az Európai Unió, sem a NATO — írja a szórócédulán, amin honfitársai tudomására hozza ellenvetéseit, és arra buzdítja a 70–80 százalékot kitevô szegénységben élôket, hogy ne menjenek szavazni. Igen ám, de nem csak a szegény románokat hívják a szavazóurnák elé, hanem a többit is, a gazdagokat, no meg a polgármesterünk által még számításba se vett udémérés magyarokat, sôt, a nem udémérés magyarokat is. Továbbá azt olvasom a cédulán, hogy ha a sok szegény román elmegy szavazni, akkor törvényesítik az 1989 után meggazdagodottak törvénytelen vagyonát. Mert ugye az úgynevezett forradalom után csak a más pártosok gazdagodtak meg. A pérémések, az igazi románok mind-mind "templom egerei" maradtak. Szakad meg a szívem! Na, nézd csak, itt meg azt írja a röplap, hogy ha da-val vagy "igen"-nel (így, szépen, helyesen, most ugye érti, mit jelent!) szavazunk, azaz a nagynemzet fiai ha így szavaznak, akkor vége az országnak, vége a nemzetállamnak, vége a román nyelvnek. És állni fog Aradon a Hungaria szobor (értsd: Szabadság), a 13 "terrorista" generálissal. És lesz autonóm Székely Ország.

Örvendek, hogy ez a kis szórólap a kezembe került. Eddig ugyanis nagyon vacilláltam, menjek-e szavazni vagy sem, igennel szavazzak vagy sem. Merthogy az alkotmányon történt változtatásokkal nem voltam egészen megbékélve. Hogy hány honfitársát tudta lebeszélni a szavazásról a nagyromániás városatya, nem tudom, de egyet biztosan meggyôzött, hogy igen-nel szavazzon.

B. É.

Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházba az RMDSZ Mûvelôdési Fôosztálya tanácskozásra hívta tegnap a területi szervezetek kulturális alelnökeit. A tanácskozáson leszögezték a jövô évi eseménynaptár összeállításának és népszerûsítésének forgatókönyvét, a hatékony információáramlás érdekében. A legfontosabb események jegyzékét a szakfôosztály még idén az Ügyvezetô Elnökség elé terjeszti prioritáslista formájában, amely irányadóként fog szolgálni a területi fôosztályok részére.

Kötô József alelnök a Fehér folt program folytatásának fontosságát hangsúlyozta, amely a magyarlakta településeken alakuló jogi személyek bejegyzésére vonatkozik. A hálózatnak két éven belül mûködôképessé kell válnia: ezek lesznek azok a szervezetek, amelyek majd a közösség életét fogják szervezni, és fel fogják vállalni a jellegzetes problémákat — mondta Kötô József.

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ szórvány- és szociális problémákért felelôs alelnöke a Magyar Házak maximális kihasználtságának fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy a fôosztály egyik fô célkitûzése olyan egyszerû információs rendszer kialakítása, amely összekötné a szövetség szakosztályait és az érdekelt szervezeteket.

A tanácskozás második részében a jelenlévôk megtárgyalták az alkotmánymódosítással kapcsolatos információs kampány hátramaradt tennivalóit.

A nôi lakosság népszavazás iránti figyelmének a felkeltése és a nôi szavazópolgárok mozgósítása volt a célja a Szociáldemokrata Párt Országos Nôszövetsége által szervezett tegnapi nyílt vitának.

Az egyórás beszélgetést nem politikai jellegûnek szánták, más politikai pártok képviselôit is meghívták rá, ezek viszont nem jelentek meg. A fórumon nem arra fektették a hangsúlyt, hogy kielemezzék az alkotmánymódosító törvény összes cikkelyét, inkább azt szerették volna kiemelni: mennyire fontos a nôk jelenléte a referendumon.

A vezetôk kijelentették: ôk nem akarják senkinek elôírni, hogy igennel szavazzon a hétvégén, ezt mindenkinek a lelkiismeretére bízzák, viszont felkérik a tagokat arra, hogy jelenjenek meg a népszavazáson.

P. M.

Sajnos elég sok a fogyatékkal élô, hátrányos helyzetû gyermek mifelénk. Ezeknek a gyerekeknek külön foglalkoztatásra, nevelésre lenne szükségük azért, hogy be tudjanak illeszkedni a közösségi életbe, az általános nevelési rendszerbe. Egy független, keresztyén, nemkormányzati, nonprofit szervezet, a BETHÁNIA ALAPÍTVÁNY ezt a célt tûzte maga elé. Az alapítvány óvodája speciális nevelést nyújt csoportfoglalkoztatással és multidiszciplináris egyéni terápiával 60 testi, lelki, mozgásbeli, értelmi vagy pszichoszociális fejlôdési problémákkal küzdô gyermeknek.

Az oktatás a gyermekek anyanyelvén folyik, 3 román és 3 magyar csoport mûködik az óvodában. A csoportban történô foglalkozások mellett, a gyermek szükségleteinek megfelelôen orvosi ellátást, gyógytornát, logopédiai, gyógypedagógiai és pszichoterápiás foglalkozásokat is biztosítanak. Emellett napi két fô étkezés, két uzsonna, déli pihenô és az udvaron való játék teszi teljessé a reggel 8 órától délután 3 óriág tartó programot.

A gyermekek, akik ebbe az óvodába járnak ugyanolyan vidám, kíváncsi, szeretetet (talán a szokásosnál is többet) igénylô kis emberkék, mint bármelyik más gyermek. Csak van köztük olyan, aki egy kicsit nehezebben beszél, vagy kevesebbet ért meg a világból, lassabban szaladgál, esetleg egyáltalán nem tud szaladgálni. Tehát valamilyen fogyatékossággal, betegséggel küzd. Ezeknek a gyerekeknek a családja — legtöbb esetben — anyagilag is hátrányos helyzetû, szociális problémákkal szembesül. A gyermek gyógyszeres kezelése, fejlesztése többletkiadást jelent, az édesanya pedig legtöbb esetben a gyermek gondozása, felügyelete miatt kénytelen kimaradni a munkából.

Az alapítvány tizenegy éve mûködik. Ezalatt a román állam egyszer sem segített a gyermekek ellátási költségeinek fedezésében. Egyetlen gyermek költsége havi 30 euróra rúg. Ekkora összeget nyilván a szülôk nagy része nem tud fizetni. Ezért az alapítvány segítségért fordul azokhoz, akik vállalni tudnák egy vagy több gyermek óvodadíjának rendszeres támogatását, esélyt adva ezzel egy vagy több Bethániába járó gyermeknek, hogy pótolódjon az a hátránya, amit a fogyatékossága jelent. A rendszeres támogató figyelemmel követheti az illetô gyermek fejlôdését, félévente fényképes tájékoztatót kap a gyermekrôl.

Az óvoda részleges támogatást is szívesen fogad, mert a szülôknek minden segítségre szükségük van ahhoz, hogy naponta meg tudjanak küzdeni ezzel a helyzettel.

Címük: Fundatia Bethania si Centrul Medical de Terapie Zilnicã, RO-3400 Cluj, str. Alverna nr. 12–14; tel/fax: 0040-64-443407; e-mail: bethania@codec.ro.

(béva)

A Bács-Kiskun megyei Érsekhalmáról harminc fôs küldöttség érkezik ma Györgyfalvára, a két település baráti kapcsolatának ötödik évfordulója alkalmából. A hivatalos ünnepségre szombaton kerül sor.

A magyarországi küldöttség tagja Takács Mária tanítónô, ének-zene szakos tanárnô, aki immár 17 éve vezeti az érsekhalmi népdalkört.

— Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik az elmúlt öt évben munkámban segítettek. Nélkülük nem tudott volna a két falu közötti barátság megvalósulni, még akkor sem, ha a kezdeti lépéseket az Érsekhalmi Népdalkör és jómagam tettük meg. Induláskor nagy segítségemre volt Pillich László, a Heltai-alapítvány vezetôje, Kóka Rozália, aki 1998- ban a Magyar Mûvelôdési Intézet fômunkatársa volt, dr. Tabajdi Csaba, valamint az IFHERD Alapítvány. — mondta Takács Mária. — Egy Vass Lajos versenyre mentünk ki Györgyfalvára 1998-ban a népdalkörömmel. Mi vendégszereplôkként vettünk részt a versenyen. Azóta minden évben találkoztunk vagy Györgyfalván vagy Érsekhalmán. A barátság kiterjedt már az ifjabb generációra, az iskolások is már háromszor találkoztak. Nagyon sok szép napot sikerült megszerveznem az elmúlt öt évben. A Keleti-Kárpátok szent bérceit is megláttuk egypárszor az elmúlt években, de még Moldvába is eljutottunk a györgyfalvi kollégák segítségével. Szép barátságok szövôdtek, barátsági szerzôdést írtunk alá a két falu között. A Millenniumokat közösen ünnepeltük nálunk és az erdélyi Györgyfalván. Köszönet illeti meg a györgyfalvi Georgikon Alapítványt, annak vezetôit (Antal Árpád és felesége, Tünde); Antal József nyugalmazott esperest és feleségét, Antal Csaba lelkészt és feleségét, Nagyi György alpolgármestert, Kiss Sándor volt iskolaigazgatót, Kozman Csillát, jelenlegi iskolaigazgatót és az egész györgyfalvi tantestületet, Bodor Ilona nyugalmazott tanárnôt, aki a kezdetektôl lelkes segítônk volt, ugyanakkor köszönet Györgyfalva népének nyitott szívükért.A kapcsolat kialakításában szintén oroszlánrészt vállalt az Érsekhalmi Népdalkör, a mindenkori képviselôtestület tagjai, Boromisza Tibor polgármester vezetésével, Deli Ferenc és Palástiné Varga Erzsébet volt iskolaigazgatók, Szauterné Lévai Klára jelenlegi igazgató és az érsekhalmi iskola tantestülete, valamint sok helyi vállalkozó, aki az anyagi terheket vette át tôlünk — mondta a népdalkör vezetôje.

— A háromnapos látogatás ezúttal a személyes kapcsolatok elmélyítését célozza — tájékoztatott Antal Tünde, a Georgikon Alapítvány egyik vezetôje —, így a megérkezés napját és a pénteki napot a vendégek a vendéglátó családokkal együtt töltik el. Szombaton délután 3 órakor rövid istentisztelettel kezdôdik a hivatalos ünnepség, ezt a templom és a Bethlen-ház között elhelyezett millenniumi emlékmû koszorúzása követi, majd a Bethlen-házban ünnepi mûsor lesz. Este díszvacsora a meghívottaknak.

(ke)

A népszavazás miatt nem most, hanem a jövô hét végén tartják a Beszterce-Naszód megyei Vicében a hagyományos észak-mezôségi néptáncfesztivált. A nyolcadik alkalommal kiírt fesztiválra tehát október 25-én kerül sor.

Lábon szúrta élettársát
Kedden este 11 órakor egy szamosújvári utcán megsebesítette élettársát egy 28 éves nô. Az ormányi Rozalia R. és a 31 éves, szamosújvári Aievoaiei C. ismeretlen okból veszett össze hazafelé tartva, majd a nô, aki korábban alkoholt fogyasztott, egy késsel lábon szúrta párját. Az áldozatot a kolozsvári 3-as számú sebészetre szállították, majd a törvényszéki orvoshoz küldték, annak megállapítása érdekében, hogy hány napos orvosi kezelés szükséges a gyógyulásához. A tettest ütés és más (a testi sértésnél "kisebb" súlyú) erôszak vádjával szabadlábon vizsgálják.

Mozgásképtelen vesztette életét tûzvészben
Kedden este 10 órakor egy felsôzsuki fabarakk kapott lángra. A 105. szám alatti barakk egy felülvigyázatlanul hagyott kályhától kapott lángra. A tûzvészben a paralizált, így ágyhoz kötött 84 éves Lidia I. vesztette életét, aki bentégett. Gyilkosság gyanúja nem merült fel. Az anyagi kár 50 millió lej.

(balázs)

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 38 779 lej, 1 USD = 33 161 lej, 1 magyar forint = 151 lej.

Eladó emeletes lakóház, alagsor+földszint+emelet+manzárd, 100 négyzetméter szintenként, 900 négyzetméteres telek, összkomfort, garázs, egyedül az udvarban. Ideális lakásnak vagy cégnek. Telefon: 0744-226689, 0744-798536. (0010)

Hipnoterápiában és pszichoszexológiában képzett pszichológus szaktanácsadást folytat. Telefon: 0722-281865.

Esküvôre zenét csak D. J. Zsolttal. Telefon. 0744-179905. (0012)

Középiskolai tanár matematikából felkészít 5–8. osztályos diákokat. Telefon: 581-509 (délután). (0021)

Ion Moina Stadion, 1000 nézô. Vezette: Orlando Trandu (Temesvár).

U FC: Oltean — Ciurar (85. perc Bondar), Abrudan, Szilágyi, Târlea — Costea (80. perc Turcu), Giurgiu, Pãcurar, Cocis — Codreanu, Székely. Edzô: Mircea Cojocaru.

Tricotaje: Irimia — Seceleanu, Jurca, Porumboiu, Mititi — R. Nagy, Iambor (76. perc Laza), Veresi (83. perc Mangu), Georgiu — C. Balaci. Edzô: Sorin Cigan.

Gólszerzôk: Pãcurar (17. perc — 11 m) és Cocis (23. perc).

Szögletarány: 3–3 (2–3); lövések: 19–4 ( kapura: 9–1); sárga lap: Georgiu.

Szerdán délután pótolták be a 4. fordulóból, szeptember 13-ról elhalasztott B-osztályú bajnoki mérkôzést a Ion Moina Stadionban.

Egyik csapat sem volt jó formában a délutáni mérkôzésen, a vendégek pedig annak ellenére, hogy egyetlen szurkolójuk torka szakadtából biztatta ôket a játékidô elejétôl a végéig, kifejezetten magatehetetlennek bizonyultak a kolozsvári tizeneggyel szemben: kilencven perc alatt egyetlenegyszer tudták eltalálni a kapu felületét. Érdemleges helyzetre részükrôl egészen a 82. percig kényszerültünk várni, amikor Porumboiu kapott nagyszerû labdát, de 6 méterrôl küldött fejese a kapu felett zúgott el. A diákok ennél sokkal szorgalmasabban "gyártották" a gólszerzési helyzeteket, annyira, hogy a 13. percben Georgiu csak szabálytalanság árán tudta Cocis akcióját megállítani, és mivel mindez a büntetô területen belül történt, jogos tizenegyest érvényesített az U csapatkapitánya, Pãcurar.

A vendégek képtelenek voltak a bekapott gólra reagálni, továbbra is csak a védekezéssel törôdtek, de még az a tény sem állította meg a Pãcurar–Cocis párost, hogy 11 emberrel védekezett a borosjenôi csapat. A 27. percben Pãcurar tört be a vedégek tizenhatosába, majd leadta a labdát Cocisnak, aki fordulásból talált hálóba. Még a két gólos hátrány sem tudta játékra ösztönözni a vendégeket, akik továbbra is megelégedtek a harmatgyenge védekezéssel, és az egy szál támadóval, akinek még esélye sem volt változtatni az eredményjelzôn.

A szünet után csakis az U FC akarata érvényesült a pályán, de sem Giurgiunak, sem Codreanunak nem sikerült ziccerbôl gólt rúgni Irimiának. A 79. percben jegyezhettük fel a találkozó leglátványosabb jelenetét, amikor Codreanu betört a vendégek kapuja elé, lövését viszont hárította a kapus, a visszapattanó labdát a támadó még egyszer kapura küldte, ezúttal fejjel, Irimiának nem sikerült idôközben feltápászkodnia a földrôl, de egy védô a kapu vonaláról még tudott hárítani.

Megérdemelten nyert az U FC, immár másodjára az utolsó öt napban, igaz olyan ellenféllel szemben, amely nem táplált nagy reményeket a találkozó megnyerése iránt. Mindezek ellenére a három pont jól jön.

Gálffy Attila

A siker eredményeként a diákcsapat helyet cserélt legyôzöttjével a táblázaton. Az állás:

1. CFR-Ecomax 8 6 2 0 33–3 20
2. Olimpia 8 6 1 1 15–4 19
3. Medgyes 8 5 2 1 15–6 17
4. Zsil 8 5 1 2 15–6 17
5. UTA 8 5 1 2 9–8 16
6. Avas 8 5 0 3 14–15 15
7. U FC 8 4 2 2 13–8 14
8. Borosjenô 8 4 1 3 15–13 13
9. Corvin 8 3 1 4 12–12 10
10. Sodronyip. 8 3 1 4 8–15 10
11. Resicab. 8 3 1 4 14–22 10
12. Zilah 8 2 2 4 12–15 18
13. Déva 8 2 1 5 11–13 7
14. Aradi EAK 8 1 3 4 5–8 6
15. Nagybánya 8 0 1 7 9–31 1
16. Zalatna 8 0 0 8 3–33 0

Legközelebb, szombaton: Kolozsvári CFR-Ecomax–Avasfelsôfalui Avas, Nagybányai FC–U FC, Aranyosgyéresi Sodronyipar–Resicabányai MSC, Szatmárnémeti Olimpia–Medgyesi Gázmetán, Aradi UTA–Zalatnai Minaur, Dévai SK–Aradi EAK, Vajdahunyadi Corvin–Petrozsényi Zsil, Borosjenô–Zilahi Armãtura.

Az Arany Ászok Liga és a romániai A-osztály gyôztese a labdarúgó Bajnokok Ligája következô szezonjában már a selejtezô 1. fordulójában pályára lép, legalábbis a most nyilvánosságra hozott lista szerint.

Románia ugyanis a 26., Magyarország pedig a 27. helyen áll az UEFA rangsorában, eggyel, illetve kettôvel marad el a nyitó kör kihagyására jogosító pozíciótól. A második számú sorozatban, az UEFA-kupában a kupagyôztes és a bajnoki ezüstérmes szintén a kvalifikáció nyitányán lép pályára.

Egy évvel ezelôtt Magyarország szintén 27. volt a rangsorban, s eredetileg a pontvadászatot megnyerô MTK-nak már a selejtezô 1. fordulójában be kellett volna kapcsolódnia. Azonban az AC Milan BL-diadala miatt — a milánóiak a hazai pontvadászatban a 3. helyen végeztek, így eredetileg a selejtezôben indultak volna a BL-ben — kissé átrendezôdött a besorolás. Az AC Milan a döntôben 11-esekkel gyôzött a Juventus ellen.

A Bajnokok Ligájában a dobogós helyen álló Spanyolország, Olaszország és Anglia 4–4 csapatot (2-t egyenesen a csoportokba, 2-t a selejtezôk harmadik fordulójába), Németország, Franciaország és Görögország 3–3 együttest (2 + 1), Portugália, Hollandia és Skócia pedig 2–2 klubot (1 + 1) kvalifikál.

Csaknem három évtizede, 1974 nyarán rekkenô augusztusi hôségben az országos elsô osztályú bajnokság nyitófordulójában sorra került Kolozsvári U–Krajovai Egyetem mérkôzés elôtt a Sétatéri Stadion város felôli lelátója alatti folyosón a két diákcsapat melegíteni kivonuló játékosait kísértük figyelemmel. Sepsy Bandi bácsival, a vendéglátóknak az utánpótlás együttesét irányító mesterével, a nagy gárda vezetôi közül az akkori szakosztályvezetô, hajdani csupaszív játékos, dr. Mircea Lucával, valamint az az idô tájt edzôsködô egykori refkollégiumi iskolatársammal Ávrám Szilveszterrel és famulusával, Vasile Bãlutiuval értékeltük a játékosokat. Az említett vezetôk a vendégek nem éppen hórihorgas, inkább alacsony, már a javarészt tornagyakorlatokból, majd a labdás mozgásokból álló ráhangolás során eleven, sôt, inkább láthatóan virgonc játékosára hívták fel a figyelmet.

— Krizsán Zoltánnak hívják, Nagyváradon született, édesapja az ottani élvonalbeli együttesben játszott. De fia sokkal többre fogja vinni. Jegyezd csak meg a nevét, sokat fogsz még hallani róla — mondták a végül 1:1-re végzôdött mérkôzés elôtt.

Valóban az idôk folyamán gyakran hallhattunk róla. Láthattam ôt személyesen és a tévé jóvoltából. De már az akkori élvonalbeli bemutatkozó mérkôzésén, amikor nem egészen 19 évesen az oltyánok akkori leghíresebb, egyben legfényesebben csillogó egyénisége, Ilie Balaci helyére állott be, néhány perc alatti villongása arról tett tanúbizonyságot, nem mindennapi tehetséget igazoltak Krajovába, az elôzô idényekben még a Nagybányai Bányász színeiben játszó fiatalember személyében. És az elsô benyomások mind egyesületi, mind válogatott szinten sorra beigazolódtak az évek folyamán. Klubcsapatából fokozatosan kiszorította helyébôl 10 évvel idôsebb elôdjét, a válogatott Teodor Ion Tarãlungãt. Egész rövid idôn belül, 1975-tôl már a válogatottban is helyet kapott, s összesen 46 mérkôzést játszott az ország legjobbjai között. Gyors, jól cselezô, sziporkázó, de mind a pályán, mind a magánéletben bohémként vált százezrek kedvencévé. Klubcsapatával 2 országos bajnoki címet és 4 kupát szerzett. 273 bajnoki mérkôzésen volt csapata legjobbja, 40 góllal járult hozzá a diákegyüttes sikereihez.

Túlságosan korán távozott véglegesen. Esete mindenkit megrázott. De egyben intô példa is lehet. Sáfárkodjunk jobban képességeinkkel, vigyázzunk jobban egymásra — magunkra.

Zoli — nyugodjál békében!

László Ferenc

A Vác NK nôi kézilabdacsapata kettôs gyôzelemmel jutott a KEK nyolcaddöntôjébe, miután a visszavágón magabiztos játékkal, 12 góllal múlta felül a görög Triamvosz Ormi Patrasz együttesét. A vasárnapi elsô találkozón a váciak 38–27-re nyertek.

Végeredmény: a 16 közé jutásért, visszavágó: Váci NK–Triamvosz Ormi Patrasz (görög) 33–21 (17–10) — továbbjutott a Váci NK, kettôs gyôzelemmel.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]