2003. október 20.
(XV. évfolyam, 241. szám)

Teljes mozgósító erejét latba vetette a hét végén a kormánypárt az alkotmánymódosító népszavazás érvényessége érdekében. A szigorú törvényes elôírás szerint Romániában a referendum csak abban az esetben érvényes, amennyiben a szavazati joggal rendelkezô személyek legalább 50 százaléka (50 százalék plusz egy szavazat) leadja voksát az illetô kérdésben. A kormányon lévô Szociáldemokrata Párt (SZDP) noha tudatában volt annak, hogy az alkotmánymódosítás legnagyobb ellenfele az érdektelenség lesz, sikerült részben az urnák elé csalogatni az embereket.

Az SZDP a mozgosító eszközök legszélesebb skáláját vetette be. Bihar megyében Florin Serac prefektus parancsára népzene-elôadásokat szervezett vasárnap a kormánypárt megyei szervezete, azt remélve, hogy elôadásra menet az emberek az urnák elé járulnak. Ezenkívül kis csoportok is járták a falvakat, azzal a céllal, hogy személyesen gyôzzék meg az embereket a népszavazás fontosságáról. Az Arad és a Szeben megyei SZDP is bevetette aktivistáit, akik házról házra, tömbházról tömbházra járva gyôzködték az embereket. Az SZDP Hunyad megyében is hangsúlyt fektetett az emberek direkt megszólítására, itt azonban a párt aktivistái a házaláson kívül a technikához is folyamodtak: több mint ezer SMS-t küldtek szét a referendumon való részvételre buzdítva a választókat. Az erôteljes népszerûsítési kampányba a Zsil völgyi bányászszakszervezetek vezetôit is bevonták. Kolozsvárhoz hasonlóan Bákó utcáit is a hét végén hangosbemondókkal felszerelt gépkocsik szelték keresztül-kasul, arra buzdítva az embereket, hogy szavazzák meg az új alkotmányt. A moldvai város kormánypárti polgármestere Dumitru Sechelariu azonban ennél hatékonyabb taktikát alkalmazott, és a bákói szavazókörzetekben a szavazócédulákkal együtt tombolajegyeket is osztogattak. Hasonlóképpen járt el a Neamt megyei Podoleni községben egy magáncég is. A Demokrata Párt közölte, hogy mindkét esetet jelentette az ügyészségen. A Központi Választási Iroda döntése szerint a bákói tombolajegyek ügyét a helybeli ügyészséghez továbbították.

A diákság buzdítására a kormánypárt ifjúsági szervezteit is bevonta. Temesváron például az ifjú párttagok a bentlakásokat is felkeresték, ahol tájékoztató anyagokat osztottak szét. A brassóiak sem lelkesedtek a hét végi referendumért. A téli sportok paradicsomaként ismert Pojana Brassóban azonban a helyzetet némiképp a turisták mentették meg, akik közül többen járultak az urnák elé, mint a helybeliek.

Kolozsváron a Közterületfenntartó Vállalat hangosbemondóval felszerelt autóin kívül a családorvosok is az utcára vonultak, akik ezúttal nem az egészségügyisek alacsony bérezése miatt tüntettek, hanem az alkotmánymódosító törvényjavaslat hasznosságáról gyôzködték az embereket. A Fehér megyei Horea község polgármestere prímásokkal és disznóvágással fûszerezett népünnepélyt szervezett a helyi lakosságnak, aminek köszönhetôen a 15 kilométer távolságra lévô falvakból is eljöttek az emberek szavazni. Szombatról vasárnapra virradó éjszaka Szatmár megyében az alacsony részvételû települések polgármesterei fejmosást kaptak Gheorghe Ciocan prefektustól, aki szemükre vetette a referendumon elért gyenge eredményeket. Az RMDSZ színeit képviselô Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke is részt vett az ülésen, és azt ígérte az elöljáróknak, hogy az elsô három legnagyobb részvételi arányt elérô település egymilliárd lejt kap a megye költségvetésébôl, amelyet saját belátásuk szerint költhetnek el. A prefektus kínai kirándulást helyezett kilátásba a hasonló eredményt elérô településvezetôknek.

A teljes mozgósítás szükségességét az indokolta, hogy az utólag kétnaposra hosszabbított referendum elsô napja után rendkívül alacsony, országos szinten alig több mint 8 százalékos volt a részvétel. Nem sokkal az urnák zárása elôtt a csaknem 17 millió szavazásra jogosult állampolgárnak mindössze 8,19 százaléka járult az urnákhoz. A fôvárosban még ennél is rosszabb, 7,5 százalék volt az arány. Az átlagnál valamivel magasabb, 11–14 százalékos volt a megjelenés Olt, Teleorman, Vrancea, Dolj és Mehedinti megyében. A legalacsonyabb részvételt Beszterce-Naszód, Bihar, Botosani, Iasi, és Máramaros megyében jegyezték. A vidéki lakosság mintegy két százalékkal nagyobb hányada vett részt a voksoláson, mint a városok lakói. Szombaton este Kolozs megyében az emberek 7,3 százaléka, míg Kolozsváron 7,4 százaléka járult az urnák elé.

A kormánypárt elszántságát jelzi az is, hogy vasárnap reggel az SZDP távértekezletet tartott, amelyen a megyei szervezetek pontos utasításokat kaptak a népszerûsítési kampány felerôsítése érdekében. Octav Cozmâncã, a kormánypárt ügyvezetô elnöke a házalást javasolta a területi szervezeteknek. A Mediafax hírügynökség szerint a kormánypárt területi szervezeteinek azt javasolták: a papokat is kérjék fel a referendum népszerûsítésére. A Nagy-Románia párt a nap folyamán többször tiltakozott az országos és a helyi választási irodáknál, csalásra, visszaélésekre hivatkozva. Lapzártakor a Kolozs megyei Választási Irodától kapott adatok szerint 18 órakor a szavazásra jogosultak 45,5 %-a járult az urnák elé Kolozs megye az országos átlag alatt 39,76%-kal szerepel. (A legnagyobb értéket Bánffyhunyadon jegyezték: 81%, a legkisebbet Désen: 26,7%.) Legkevesebben Bukarestben szavaztak, 30,83%, legtöbben pedig Vrancea megyében, 61,73%.

Érdektelenség a vidéki városokban is
Tordán október 18-a reggel a szavazókörzetek tagjai már 7 óra elôtt az iskolák folyosóin várakoztak. Voltak, akik már reggel hét elôtt jöttek, de kiábrándulva távoztak, amikor megtudták, hogy szavazni csak 8 órai kezdettel lehet.

Szombaton a reggeli órákban inkább a nyugdíjasok jöttek el szavazni. Reggel 10 órakor kevés szavazókörzet büszkélkedhetett húsz szavazónál többel. Például 11-kor a 185-ös szavazókörzethez tartozó 977 személy közül csupán 36 személy, azaz mintegy 3% járult a szavazóládákhoz. Az aranyospolyániak azonban meglepôen nagy számban jöttek el szavazni.

A kora délutáni órákban Virgil Blasiu polgármester végiglátogatta a szavazókörzeteket, miközben arra buzdította az állampolgárokat, hogy menjenek el szavazni.

Szamosújvár 12 szavazókörzetében 19 265 személy szerepelt a listákon. Lapzártáig ebbôl alig 20 százaléka adta le a voksát. Különösen a vasárnap délelôtti misék és istentiszteletek után voltak népesebbek a szavazóhelyiségek. A legpontosabbak ezúttal is a Nyugdíjasok Otthona idôs lakói voltak, akik együtt vonultak a mozgóurna elé. Összesen hatvan harmadik korosztályú polgár mondott igent vagy nemet a módosított alkotmányra. Ugyancsak a Kis Szamos menti városban négy házasságkötést jegyeztek fel a múlt hét végén. A menet a polgármesteri hivatal székházából egyenesen a szavazókörzet felé indult, ahol eleget tettek állampolgári kötelezettségeiknek.

A helyi börtön el nem ítélt foglyai a kolozsvári részlegen szavaztak, ott is minden a legnagyobb rendben zajlott le.

Bánffyhunyadon vasárnap délután 3 órakor a város keleti részét magába foglaló 215-ös szavazókörzetben, Lazãr Ioan elnök szerint, a részvételi arány 25,6%-ot ért el. Az északi, 217-es számúban (elnök Bara Andrei) 30,1%, a déli, 218-asban 22,8% (Pop Liviu), a nyugati, 216-osban (Brândus Ioan) 33,5% volt a részvételi arány — tudtuk meg Péntek László tudósításából.

E. Cs., L. E. M, P. L. Borbély Tamás

A kormánypárt a nagyromániás kampány megfékezésére használt szórólapokkal a Kolozs megyei magyar többségû vidékeken éppen ellenkezô hatást váltott ki — jelentette ki Kónya-Hamar Sándor képviselô, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, aki az Eckstein-Kovács Péter szenátorral közösen tartott szombati sajtótájékoztatón a Kolozs megyei szervezet alkotmánymódosítási törvénytervezetének a népszerûsítésérôl számolt be.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a 30 napos kampány alatt összesen 10 500 szórólapot osztott

szét a magyarlakta vidékeken, emellett több mint 5 ezer falragasz által tájékoztatták a lakosságot az alkotmánymódosító törvényjavaslat tartalmáról. A törvényhozók személyes látogatásokkal is ráerôsítettek a kampányra, így mintegy 15 magyarlakta települést kerestek fel, ahol az alkotmány legfontosabb módosításait magyarázták el az embereknek.

Kónya-Hamar Sándor figyelemre méltónak tartotta a középiskolák végzôsei részérôl tapasztalt érdeklôdést, akiket külön találkozó keretében tájékoztatott a módosításokról.

Eckstein-Kovács Péter szenátor a Nagy-Románia Párt (NRP) által terjesztett, a magyarveszélytôl riogató szórólapokra utalva elmondta: az idei alkotmánymódosítás nem a magyarok, hanem Európa alaptörvényeként fog az ország történelmébe vonulni. Eckstein-Kovács arcátlan hazugságnak nevezte a nagyromániások, beleértve Gheorghe Funar kolozsvári polgármester osztogatta szórólapok tartalmát, amelyek, egyebek között, azzal riogatták a románságot, ha megszavazzák az alkotmányt, Románia elveszíti Erdélyt, vagy aki az alaptörvényre igennel voksol, az az aradi Szabadság-szobor visszaállítására szavaz. A szövetség megyei szervezetének elnöke a kormánypárttal szemben is kritikát fogalmazott meg, mivel olyan szórólapokat terjesztettek a magyarlakta településeken, amelyeken az alaptörvény módosulatlan, a nemzetállamra és az ország hivatalos nyelvére vonatkozó elôírásai szerepeltek. — Egyértelmû, hogy a kormánypárt az NRP kampányát igyekezett ellensúlyozni, ezzel azonban a magyarokat megzavarták, és a szövetség népszerûsítô munkáját megnehezítették — mondotta Kónya-Hamar.

A kritikából Rodica Stãnoiu igazságügy miniszternek, Mircea Pascu hadügyminiszternek, illetve Theodor Stolojan liberális pártvezérnek is kijutott. Kónya-Hamar elítélte az igazságügyi tárca vezetôjének televízióban tett kijelentését, miszerint Romániában románok, külföldiek és kisebbségek élnek. A megyei elnök szerint ez ismét azt bizonyítja, hogy a romániai magyarokat másodrangú állampolgárként kezelik a román hatóságok. A hadügyminiszter szintén a televízióban jelentette ki azt, hogy a csendôrséget az alkotmánymódosítás után is a fiatalok közül toborozzák majd azok beleegyezése nélkül.

Theodor Stolojant a hasonlóan liberális elveket valló Eckstein-Kovács Péter feddte meg, mivel a liberális pártvezér a székely nemzeti tanácsok képviselôi ellen rendôri fellépést és az igazságszolgáltatás közbelépését sürgette. A Kolozs megyei szenátor szerint Stolojan "átesett a liberális ló másik oldalára", mivel a tanácsok mûködését alkotmányos jog garantálja. Eckstein-Kovács véleményéhez Kónya-Hamar is csatlakozott, aki szerint a hatóságoknak a referendumtól való távolmaradásra buzdító szórólapokat osztogató nagyromániások ellen sem kellett volna fellépniük.

(borbély)

A mûhelymunkálatok kiértékelésével és a következtetések levonásával zárult szombaton Kolozsváron az Európai Találkozások nevet viselô háromnapos nemzetközi konferencia. A Francia Kulturális Központ által immár ötödik alkalommal szervezett fórum témája idén A civil társadalom szerepe Romániában az Európai Uniós integráció küszöbén volt.

Szombaton délelôtt tovább folytatódtak a mûhelybeszélgetések, a civil szervezetek képviselôi négy mûhely — Románia jelenlegi helyzete, a kultúra, a média és a területi fejlesztés mûhely — keretében mondhatták el gondjaikat, fejthették ki véleményüket. Délután három órától újra plenáris vita következett, a záróünnepség keretében elôbb a mûhelymunkálatok kiértékelésére, majd a szakemberek elôadásaira került sor.

A Románia jelenlegi helyzete mûhely képviselôi a civil társadalom és a politikai hatalom közötti kapcsolatra hívták fel a jelenlévôk figyelmét, kijelentve: a mindenkori politikai hatalom nem tesz meg mindent a civil társadalom érdekében és nem segíti eléggé a nem kormányzati szervezetek munkáját. A civil szervezetek mûködését értékelve a jelenlévôk elmondták: bár ezek sokkal jobban mûködnek, mint a hatalom szervei, még mindig sok tennivaló van ezen a területen. Legfontosabb feladatként az állampolgárok bevonását határozták meg, kijelentve: Románia lakossága a nagyarányú szegénység miatt teljesen kiábrándult a közéletbôl. A civil szervezeteknek lenne a feladata, hogy bevonják munkájukba a polgárokat és ráébresszék ôket: felelôsek azért, ami hazánkban történik.

Következô problémaként a civil szervezetek és a közigazgatási szervek közötti kommunikációhiányt határozták meg. Elmondták: a hatalmi szervek esetében hiányzik az átláthatóság és a nyitottság a társadalom felé, a nem kormányzati szerveket azonban ez a két dolog kell hogy jellemezze. Utolsó célkitûzésként a jogi környezet átalakítását határozták meg, amelyre azért lenne szükség, mivel a jelenlegi normák nem teremtik meg a feltételeket a civil szervezetek megfelelô mûködéséhez.

A Kultúra mûhely raportôrei a lakosság közmûvelôdés iránti érdektelenségére hívták fel a jelenlévôk figyelmét. Ugyanakkor elmondták: Romániában jelenleg nincs megfelelô minôségû kultúrpolitikai stratégia. A mûvelôdési alapítványok legfôbb célkitûzései között a polgárok tevékenységükbe való bevonása szerepelt, továbbá szó esett a hátrányos helyzetû vidékeken zajló kulturális tevékenység fokozásáról is.

A sajtószabadság és az újságírók társadalmi szerepe voltak a fô témái a Média mûhely tevékenységének. A munkálatok során francia és román újságírók és médiaszakemberek elemezték a jelenlegi sajtó fô gondjait. Elmondták: a két ország sajtószervei hasonló nehézségekkel küszködnek, ezek között szerepel a politikum sajtóra gyakorolt befolyása, valamint a szólásszabadság és az információhoz való jog korlátozása. Ugyanakkor elmondták: hazánkban a helyi sajtóból szinte teljes mértékben hiányoznak a tényfeltáró írások, Kolozsváron pedig a politikum sajtóra gyakorolt hatása sokkal erôsebb, mint az ország más nagyvárosaiban. A mûhelymunka során szó esett az újságíróképzésrôl is, a szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a leendô tollforgatóknak gyakorló, a szakmában hírnévnek örvendô újságíróktól kellene tanulniuk, képzésüket pedig már a középiskolában el kellene kezdeni.

A Területi fejlesztés mûhely résztvevôi a közigazgatási szervek és civil szervezetek közötti kommunikációhiányra hívták fel a figyelmet. Hozzátették: az állam pénzalapok biztosításával kell hogy hozzájáruljon a fejlôdéshez, az alapítványoknak pedig a lakosság megfelelô tájékoztatása érdekében kell tevékenykedniük.

A mûhelymunkálatok bemutatása után a konferencia záróünnepsége három szakértô elôadásával folytatódott. Alain Cannone, a délkelet-európai civil szervezetek felelôse, a francia külügyminisztérium képviselôje feltette a kérdést: lehetséges-e, hogy politikai pártok finanszírozzák a nem kormányzati szervezeteket? Ugyanakkor elmondta: az alapítványok közötti szolidaritás európai szintû kell hogy legyen, Romániának "tárgyalnia kell" Európával.

Eckstein-Kovács Péter szenátor, az Európa Fejlesztéséért Egyezmény tagja kijelentette: Romániában jelenleg a nem kormányzati szervezetek és a sajtó jelenti az ellenzéket, mivel a politikai ellenzék nagyon gyenge. A szenátor a Gallup kutatóintézet legutóbbi jelentésére is kitért, mondván: olyan környezetben élünk, ahol a nacionalista pártoknak több mint 20%-os támogatottsága van és a lakosság nagy része nem tolerálja a kisebbségeket.

Ion Olteanu, a CENTRAS, nem kormányzati szervezetekért felelôs központ vezetôje úgy fogalmazott: az európai integráció azt jelenti, hogy értékeljük az állampolgárokat, a népszavazásra mozgósító kampány során azonban a hatalom ennek az ellenkezôjét tette. Rámutatott: a civil társadalom autonómiája életbevágó követelmény, mivel az egyenlô a demokráciával és az önrendelkezés jogával.

Pap Melinda

A Bács-Kiskun megyei Érsekhalmáról 30 fôs küldöttség érkezett Györgyfalvára, hogy megünnepelhessék baráti kapcsolatuk 5. évfordulóját. Ebbôl az alkalomból szombaton délután rövid ünnepséget tartottak a templomban és a Bethlen-ház termében, megkoszorúzták a millenniumi emlékmûvet.

Öt éve vendégszerepelt elôször az Érsekhalmi Népdalkör a Kolozs megyei faluban. A látogatás olyan jól sikerült, hogy azóta minden évben találkoznak. 2000-ben hivatalosan megkötötték Érsekhalmán a barátsági szerzôdést, 2001-ben felállították a millenniumi emlékmûvet, és átadták a millenniumi zászlót. A györgyfalvi emberek szeretettel fogadják az érsekhalmi vendégeket és fordítva is így van ez, mondotta Nagyi György alpolgármester. Az ünnepség a református templomban megtartott istentisztelettel kezdôdött. Antal Csaba lelkész a szeretetrôl beszélt, "a kis szikráról, mely mégis nagy tüzeket gyújt és meleget áraszt". Az istentiszteletet a helyi kórus éneke zárta, majd az egybegyûltek a magyar és a székely himnusz kíséretében megkoszorúzták a milleniumi emlékmûvet.

A találkozó a Bethlen-ház nagytermében folytatódott, ahol a magyarországi kórus népdalcsokraiból adtak elô néhányat. Ünnepi beszédet mondott Antal József nyugalmazott esperes, aki a két falu közötti barátság jelentôségérôl, a magyar történelem és kultúra ápolásáról beszélt. Boromissza Tibor, Érsekhalma polgármestere Érsekhalmára hívta meg a vendégeket a 6. évforduló megünneplésére, majd ünnepélyesen átadta a falu lobogóját. Ezt követôen györgyfalvi gyermekek néptánccsoportja szórakoztatta a közönséget.

Takács Mária ének-zene szakos tanárnô, a testvérfalu küldöttségének tagja a több éve tartó barátság legemlékezetesebb pillanatait tartalmazó gyûjteményt adott át a györgyfalviaknak. Takács Mária a 17 éve létezô Érsekhalmi Népdalkör alapítótagja, vezetôje. Annyira megragadta "az emberek nagy szeretete, akik a szívüket is odateszik az asztalra", hogy a testvérkapcsolat kezdeményezôje lett. "Erdély nagy kincs, s én patrióta vagyok", tárta fel érzelmeit. E barátságban arra a legbüszkébb, hogy segíthetett a helyi iskolának, könyveket adományoztak a gyerekek számára. Emlékezetes kirándulásokon vettek részt Székelyföldtôl Moldváig. Könnybelábadt szemmel, elérzékenyülve tartotta kezében a györgyfalviaktól kapott emléklapot.

Az érsekhalmi polgármester a testvérkapcsolat kialakulásáról érdeklôdésemre elmondta: "Az önkormányzat programjai között szerepelt a külföldi testvérkapcsolat kialakítása. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnökének segítségével kerültünk kapcsolatba. A testvérkapcsolat fô célja az elszakadt területeken élô magyarság barátságának keresése volt. Györgyfalva mellett jelenleg a vajdasági Ludassal tartjuk a testvéri kapcsolatot, az érsekhalmi lakosság örömmel támogatja, szurkol a kapcsolat eredményességéhez".

Az ünnepséget közös díszvacsora zárta.

Berszán Blanka

Elhalaszthatják a Marosvásárhelyen áthaladó Nagyvárad–Bukarest autópálya munkálatait, mivel a nemzetközi pénzügyi intézetek nem értenek egyet azzal, hogy Romániában egyszere két sztrádát finanszírozzanak — jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján Miron Mitrea szállításügyi miniszter.

A miniszter szerint a Nagyvárad–Bukarest autópályán csak abban az esetben kezdôdnek meg a munkálatok, ha meg tudják gyôzni a nemzetközi pénzügyi intézményeket arról, hogy Románia képes a két projekten egyszere dolgozni.

Az autópálya Nagyvárad–Brassó és Brassó–Bukarest szakaszain 2004 utolsó harmadában kellene elkezdeni a munkálatokat, amelyek 2009-ben fejezôdnének be. A befektetés megvalósításához a szaktárca az amerikai Bechtel céggel tárgyal. A szállításügyi minisztérium számításai szerint a sztráda felépítéséhez mintegy 2,5 milliárd euros finanszírozásra van szükség. A tervezési munkálatokat a szaktárca az Iptana SA és a Search Corporation vállalatokra bízta, az utóbbi a brassói városi és megyei szervekhez fordult, felkérve: rendezzék azoknak a területeknek a helyzetét, amelyeken az autópálya áthaladna.

A román hatóságok másik közlekedési projektjét a Bukarest–Konstanca autópálya képezi, amelynek munkálatait most három éve kezdték el, és 2006-ban kellene befejezniük.

Miron Mitrea rámutatott: a befektetéseket a külföldi kölcsönökre kiszabott tételek és a költségvetéshiány szabályozza. A bukaresti hatóságok kijelentették, az infrastruktúra finanszírozása érdekében jövôre 3%-ról 3,7%-ra szeretnék emelni a költségvetéshiányt, ezt azonban a Nemzetközi Valutaalapnak is el kell fogadia. Mitrea szerint Románia elsô látásra értékesebb autópálya-programot kíván megvalósítani, mint amire képes.

Barátságos megoldást javasol a Kormányzati Ügynökség a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé vitt államosított ingatlanok esetében. Eddig 82 esetben fordultak a nemzetközi bírósághoz a romániai tulajdonosok, a román államot képviselô Kormányzati Ügynökség 20 esetében kérte, hogy hazánkban rendezhessék az ügyet.

A Kormányzati Ügynökség szerint egyre csökken az államosított ingatlanok esetében Románia ellen benyújtott panaszok száma, ami azzal magyarázható, hogy 1998-ban megváltozott a Legfelsôbb Bíróság gyakorlata. A Nemzetközi Emberjogi Bíróság eddig mintegy három millió euró pénzbírság kifizetésére kötelezte Romániát.

A román állampolgárokat a hazai belsô jog és az Emberi Jogok és Alapvetô Szabadságok Védelmének Egyezménye közötti összeférhetetlenség, valamint ennek figyelmen kívül hagyása a romániai joggyakorlatban késztette arra, hogy a nemzetközi bírósághoz forduljanak.

A Kormányzati Ügynökség intézménye ez év júliusában az Igazságügyi Minisztérium keretébôl a Külügyminisztérium fennhatósága alá került.

A KOLOZSVÁRI BRETTER GYÖRGY IRODALMI KÖR meghívottja Farkas Zsolt (Nyíregyháza), vers, próza. Vitaindítók: Orbán János Dénes és Márkus András. Helyszín: Bulgakov Irodalmi Kávéház (Inocentiu Micu Klein/Búza u. nr. 17, a Napoca/Jókai) utcával párhuzamosan). Idôpont: október 20, hétfô, 20 óra. Minden érdeklôdôt szeretettel várunk!

SZENVEDÉLYBETEGEKNEK SZERVEZ SEGÍTÔTÁBORT az Erdélyi Református Egyházkerület keretében mûködô Református Mentô Misszió és a Bonus Pastor Alapítvány november 24 — december 5. között Marosvásárhelyen, a Szabadi úti egyházközség gyülekezeti házában (Voinicenilor u. 47.). Mivel a szenvedélybetegség legtöbb esetben a családra is kihat, javasoljuk, hogy lehetôség szerint egy családtag is vegyen részt (férj, feleség vagy szülô). Jelentkezni, bôvebb információt kérni november 15-ig lehet a következô címen: Fundatia Bonus Pastor, 540600 Târgu Mures, CP 48, Of. p. nr. 1. Telefonon hétfôtôl péntekig, délelôtt: 0265/216-317; délután vagy hétvégén: 0265/316-632 (Adorján Kálmán).

A 70 ÉVES SZEGÔ KATALIN GONDOLATUTAK CÍMÛ ESSZÉKÖTETÉT mutatják be október 21-én, kedden du. 6 órakor a Sapientia — EMTE székhelyén, a Mátyás király utca 4. szám alatt. A jeles filozófusnak, tanáregyéniségnek a Pro Philosophia Kiadó gondozásában megjelent kötetét dr. Egyed Péter és Demeter Szilárd ismerteti. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

LÁSZLÓFFY CSABA: VALAMI MÁS címû prózakötetét mutatják be október 21-én, kedden du. 6 órakor a Phoenix könyvesboltban. A budapesti Napkút Kiadó gondozásában megjelent írásokat Bréda Ferenc és Tibori Szabó Zoltán méltatja. Hegedû duó: Béres Melinda és Márkos Albert.

AZ OEDIPUS QUARTETT FILMKLUB hétfônként (a Sapientia–EMTE pinceklubjában) valamint péntekenként (az Apáczai-líceum fizikumában) vetítést rendez. Menjetek, jó lesz!

— Hogyan hangzik közismert népi mondásunk ôszi változata?

— A pénz számolva, a fehérnép és a diófa verve jó.

(öbé)

Mesebeli vidék ez a Gyalui-havasok, illetve a Nagyhavas délkeleti vége, ahonnan az Aranyos felé futnak le a gyorsvizû patakok. Érdemes a térképen ujjunkkal is végigfutni és megszámolni az egymás után sorakozó völgyeket. Borrévnél a Jára, majd a Kisaklos, az Aklos és azután a Posága vize jut le az Aranyosba.

Akik bíznak erejükben, azok a Bélavárhoz vezetô több gyalogút között választva, Kisbánya magaslatáról vágnak neki céljuknak. Többórás gyaloglás után érkeznek a Bélavár 1370 méteres sziklafennsíkjára, ahonnan szembenézhetnek az Aranyoson túl emelkedô Torockói-hegység magasba szökô vonulatával, az Ordaskô és a Bedellô fûrészfogas sziklagerincével.

Az EKE kolozsvári csoportjánál már szinte hagyományos az ôszi bélavári kirándulás, amikor már színesedni kezd az erdô. Emlékszem 1995 októberére, amikor Balázs Arnold, a sorainkból közben égi mezôkre távozott lelkes túravezetô irányításával láthattam meg elôször ezt a fehéren tündöklô sziklabirodalmat. Habár a térképek Bélavára névvel jelölik, mégis Bélavár a helyes, mert nem Béla királynak volt itt vára, hanem a szláv bielo — (fehér) miatt kapta a táj ezt az elnevezést.

Én most nem többet, csupán e sziklavilág ôszi képét akarom idevetíteni. Elmondani, miért érdemes túlhajtott gyaloglás nélkül az Aranyos felôl megközelíteni ezt a helyet. Így a Bélavár összképlátványa életre szóló képként marad meg az emlékezetben.

Az autó visz a sziklás patakmeder szabta hosszan elnyúló település, Alsó- és Felsôposága házai között. Oly szûk a völgy, hogy a jól aszfaltozott kocsiúton gondot okozhat két nagyobb jármû találkozása. A sziklaszorosban új keletû kolostor, fatemplom, a zúgó patak felett lengôhíd és a sziklafal tövében idôszakos gyógyító "csodaforrás". Egy percre kiszállunk itt, és azután már két-három kilométert autózva Felsôposága házai között hagyjuk a jármûvet. Kiskocsik talán még be is hajthatnak egy darabig abba a völgybe, ahol mi a kis patak mentén gyalog megyünk tovább. Vízimenta szárainak sûrûjében oson a kis erecske. Pázsitos rétek tárulnak elénk és teraszosan szélesednek. Könnyû emelkedéssel közeledünk célunkhoz. A Bélavár mészkôszirtjeinek látványa bûvös erôvel vonzza tekintetünket. Menni, csak menni, elérni ezt a szépséget! A kiszélesedett, még teljében zöldellô réteken, mint óriás színpadon állnak elôttünk 3–4 kilométeres szélességben a 100–150 méter magasba feltörô sziklafalak. A természet építészeti remekmûvei. Ott háromszögû kôhomlokzat, mint a Farkas-utcai templom homlokzatának többszörös nagyítású mása. Amott barlangnyílás elérhetetlen meredélyen. Balra gótikus katedrális sudáran égbe szökô hegyes tornya. Lombhullató erdô övezi a tájat és az október már meghozta a színeket. Rozsdabarna és sárga, vörös és zöld keveredése a lombokon. A sziklaoldalak egyik kiugró teraszán és a hasadékok növénydús benyílóiban somfákra lelünk. Micsoda nagyra nôtt szemek! Más híján karomon lógó pulóverem göccsel elkötött ujjába gyûjtöm a szemeket. Bár nem vagyok mindent begyûjteni akaró természetjáró, de most téli zserbósütésre gondolok, amelyben majd a somlekvár megidézi e hely emlékét.

Weöres Sándor soraival pillantok körül: "Ti rengeteg fényben remegô vidékek, / ti hallgatag erdôk, hintái az égnek, / ti párolgó rétek, / kedvemet kék labdaként magasba vigyétek!"

Nagy Irén

Családias hangulatban zajlott péntek este a Korunk szerkesztôségében a veszprémi Új Horizont kulturális folyóirat bemutatkozása. Az író–olvasó találkozó keretén belül mutatta be Juhász László író-történész Mátyás király Bécsben címû kötetét.

Az Új Horizontot a fôszerkesztô Raffai Pál és Tál Gizella, a folyóirat fômunkatársa képviselte. Elmondták: irodalmi igénnyel jelentet meg nemcsak irodalmi jellegû írásokat; a történelmen, néprajzon, szociológián, környezetvédelmen át számtalan más témakörbôl találhatunk színvonalas írásokat. A tartalmi gazdagság mellett igényes kivitelezés jellemzi a folyóiratot. Kéthavonta jelenik meg, 128 oldalon, 300 szerzôt foglalkoztat, elsôsorban olyanokat, akik a Balatonfelvidék tág vonzáskörébe tartoznak, így Marosvásárhelytôl Chicagoig a világ minden tájáról érkeznek értékes írások.

A Korunkkal rokonítható jellegében, szellemében azonban a találkozónak csak másodlagos célja a szakmai kapcsolatok elmélyítése, hangsúlyosabb az érzelmi töltet, a bizonysága annak, hogy a magyar irodalom határokkal szét nem szabdalható.

Juhász Lászlótól a "nem formális könyvbemutatón" megtudtuk a Mátyás király Bécsben c. kötet születésének körülményeit. A szerzô a Szabad Európa Rádió bécsi tudósítójaként dolgozott 1974-ig, ahol feladatkörébe tartozott a magyar vonatkozások felkutatása a város múltjában, így figyelt fel a Mátyás királlyal kapcsolatos nagyszámú emlékre. A bécsi levéltárban és a nemzeti könyvtárban lévô anyagokból áll össze a kötet: a Bécs ostromától Mátyás rejtélyes haláláig tartó öt évet öleli fel. (1485–1490)

A könyvbôl megtudhatjuk, Mátyás a bécsiek körében idegen elnyomóhoz "méltatlan" népszerûségnek örvendett: lovagias hadvezérnek tartották, irgalmassága, nagyvonalúsága ellenkezett a kor szellemével. Így ír róla egy ismeretlen korabeli költô: "...mindig gyôzni szokott, dúlni pedig sohasem".

Halálának rejtélyes körülményeit megörökítô dokumentumok tanúsága szerint a haldokló király tünetei jóval nagyobb valószínûséggel utalnak mérgezésre, mint az állítólagos agyvérzésre.A bécsiek iránta való tiszteletének bizonyítéka az a Mátyás-szobor, melyet halála után a város készíttetett, és mintegy 300 éven át állt Bécs egyik templomában.

Farkas Imola

A Szabó Dezsô nevét viselô egyesület szervezésében hallhattak az érdeklôdôk elôadásokat Szabó Dezsô íróról a Református Kollégium dísztermében, péntek délután. Az elôadók: dr. Kozma Dezsô professzor és Kolozsvári József mérnök Szabó Dezsô, az író és Szabó Dezsô hagyatéka címmel mutatták be tanulmányaikat. Az estet a Református Kollégium énekkara (Székely Árpád vezényletével) és a kollégium diákjainak szavalatai tették ünnepélyesebbé.

Szabó Dezsô lázadó, sokféleképpen értelmezhetô és sokféleképpen értelmezett író. Valószínûleg nem fogadná el ezt a címet, író, hiszen ô több akart lenni: vátesz, megváltó. Az irodalom fogalmát is mélyebb, szinte profetikus értelemben használja. A nagy generációból való: Ady, Krúdy, Móricz, Kodály kortársa volt, "író a történelem sodrában", kinek egyéni életét nem lehet szétválasztani a mûtôl. Ellentétekbôl ember, magányos, aki ugyanakkor szerette, igényelte a hallgatóságot; lakása bejáratánál a következô felirat fogadta az érkezôket: "Kérem barátaimat és ismerôseimet, akik látogatóba jönnek, hogy távozzanak, mielôtt becsengetnének."

Mûveit mûfajok szerint skatulyázni nem lehet, nem kötötték szigorúan a mûfaji szabályok. Átok és áhítat egyszerre élt benne: kíméletlen, semmit sem tisztelô kritika jellemezte írásait. Németh László írta róla: "évente berugtam tôle és évente kijózanodtam". Sajátos történelemlátás jellemzi, vidéki származása rányomja bélyegét problematikájára, témaválasztására. A "kisiklott" társadalom gyógyulásának útját, az új lehetôséget a magyar paraszti lét ôsi életformájában látja. Legjelentôsebb mûvei: Az elsodort falu, a Segítség és a háromkötetes Életeim. 1945. január 13-án halt meg, halála után hosszú ideig tartó pereskedés, huzavona kezdôdik a hagyaték sorsáról. Kéziratait, mûveinek szerzôi jogát, mintegy 8000 kötetet számláló könyvtárát, 110 000 pengônyi készpénzét a szeretett Kolozsvár Református Kollégiumának szánja, ennek a kívánságnak többször hangot ad, lapokban is megjelenteti (pl. a Nemzetôrségben). A jogi eljárás azonban ennél bonyolultabb, a hagyaték a mai napig nem került a Kollégium tulajdonába.

Írásai nagymértékben hatottak a két világháború közötti idôszak szellemi életére, azonban szubjektív emberi töltete máig nem hagyta elavulni életmûvét.

Farkas Imola

Már a római jogászok kimondták, hogy az "ignorantia iuris" azaz a jog nem ismerése nem mentesít a felelôsség alól, az elv pedig, különbözô megfogalmazásokban ugyan, a modern jogrendszerekben is érvényesül. Tehát az a törvényes vélelem, hogy a jogot mindenki ismeri, ami a jogismeret kötelezô jellegeként is felfogható. Az általános jogismerés azon a politikai jellegû viszonyon alapszik, ami az állampolgár és az állam között fennáll.Ennek az általános viszonynak egyik eleme az állampolgárok kötelessége, hogy megtartsák a törvényt, ahhoz pedig, hogy megtartsák, nyilván ismerniük kell ezt. A viszony másik oldalát jelenti az államnak az a joga, hogy polgáraitól megkövetelheti a jogkövetést, a jogszabályok betartását. Ugyanakkor az államnak kötelessége gondoskodni a törvény megfelelô megismerhetôségérôl, másként mondva, az államnak biztosítani kell a jogismeret lehetôségét, feltételeit. Minden realitást nélkülözne tehát egy olyan jogismereti kötelezettség kimondása, illetve gyakorlati alkalmazása, amelynek nem biztosítottak a feltételei.

Ahhoz, hogy a törvényeket betartsák és betartassák, ezeket közzé kell tenni a Hivatalos Közlönyben, és közzétételükkor vagy az utána meghatározott idôben (általában 30–90 nap) lépnek hatályba. Ez idáig világos, de ... Utópia azt képzelni, hogy a Hivatalos Közlönyt ugyanazon a napon vehetik kézbe a fôvárosban és mondjuk egy Iasi megyei községben. Még kevésbé képzelhetô el, hogy a hivatalos román nyelvû lap és annak magyar fordítása egy napon jelenik meg. Túl az elképzeléseken: a kórháztörvény például románul június 20-án jelent meg, magyar fordítása pedig 40 (azaz negyven) nappal késôbb, július 30-án. (Forrás: Szabadság 2003. szept. 20.) Az eset nem egyedülálló, hanem általános, ami azt bizonyítja, hogy nem ritkán bizonyos rendelkezéseket betartani, illetve alkalmazni kell, még mielôtt azok megismerhetôk lennének.

A tág értelemben vett törvény ismertetése azonban nem szorítkozhat csak a Hivatalos Közlönyre, azt napilapokban, folyóiratokban, televízióban, rádióban is népszerûsíteni kell, ha arra törekszünk, hogy a jogismeret ne legyen jámbor óhaj, hanem legalább valamivel közelebb kerüljön a valósághoz. A tévedés veszélye nélkül állíthatjuk, hogy a jogismereti kötelezettség teljesítésének elengedhetetlen feltétele a jog megismerhetôsége. Nem elhanyagolható tényezô, hogy az általános mûveltség terjedésével megnövekedett a jogismerés is, annak ellenére, hogy jogi alapfogalmakat még középiskolában sem oktatnak. Egyebek mellett ez a körülmény is hozzájárul ahhoz, hogy "teljes" jogismerést egyetlen állam sem követelhet meg polgáraitól, de ez nem is szükséges.

Folytatva a gondolatmenetet, el kell ismernünk, hogy a "teljes" jogismeret igénye objektív feltételek miatt lehetetlen. Romániában például jelenleg több tízezer jogszabály van érvényben, tehát szakemberektôl sem lehet megkövetelni, hogy mindegyiket ismerjék. (Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy miért lépnénk fel ilyen igénnyel a jogászokkal szemben, amikor senki nem várja el például egy szemorvostól, hogy gipszbe tegye a törött lábat, vagy egy gépészmérnöktôl, hogy elkészítse egy városnegyed vagy "kacsalábon forgó kastély" építési tervét.)

Magától adódik tehát a kérdés, vajon valós-e a jogismeret követelménye, illetve, pontosabban, mennyi jogszabályt kell ismernie az állampolgárnak, hogy teljesítse az alkotmányban is elôírt kötelességét? Találóan fogalmazta meg egyik jogtudósunk, hogy a jogismeret kötelessége tulajdonképpen csak logikai feltételezés, amelynek valóságvoltával szemben a jogrendszer nem enged bizonyítást.

Bonyolítja a kérdést, hogy a pozítiv jog (a konkrét jogszabályok) ismerete csak egyik tartalmi eleme a tulajdonképpeni jogismeretnek, mert a minél több norma ismerete nem mindig és nem mindenkinél jelenti a jogismeret magasabb szintjét, és még kevésbé a teljesebb jogkövetést. A jog önkéntes és tudatos követése csak akkor remélhetô, ha az ismert és megértett motiváció a társadalom minden (vagy legalább a többség) számára elfogadható; ezen a ponton válik a jogismeret jogtudattá.

Megállapíthatjuk tehát, hogy általában, és különösen a modern társadalmi viszonyok között a jogszabályok népszerûsítése (esetleg elfogadásuk elôtt, még tervezet formájában) meghatározó eleme a széles értelemben vett jogismeretnek, forrása a jogtudatnak.

Jogkövetésnek általában az állampolgároknak a jogi elôírásokkal megegyezô magatartását értjük; ezt a jelenséget felfoghatjuk a jog egészének társadalmi érvényesüléseként, az egyénnek a jogrendszerrel egyezô magatartásaként, de ugyanakkor az egyes jogi normák elôírásainak tiszteletben tartásaként is. A jog követése tehát ennek érvényesülését jelenti, a jog azonban a jogalkalmazás során is megvalósul.

Egy demokratikus társadalomban a jogot nem egyszerûen népszerûsíteni kell, hanem fel kell tárni, hogy egy adott szabályozás helyes, szükséges és idôszerû, követése pedig egyaránt közösségi és egyéni érdek. Ez a munka beilleszkedik a társadalmat átfogó közmûvelôdési, illetve közmûvelési folyamatba. A jogkövetés indítéka tehát nemcsak a jogszabályok ismerete, hanem gyökereit a jogot illetô általános nézetekben kell keresni, ezek a nézetek azonban nem alakulnak ki önmaguktól, és nem jönnek létre légüres térben.

Jól meghatározott gyakorlati jelentôsége van annak az elméleti megállapításnak, hogy a jogtudatnak racionális és akarati elemei vannak, és összetevôinek megfelelôen a jogtudat hármas funkciót tölt be:

• A fôleg racionális elem segítségével megvalósuló ismereti funkció hozzájárul a társadalmi valóság megismeréséhez. Ebbôl a szempontból kiemelkedô jelentôsége van a népszerûsítésnek, a jó értelemben vett jog-propagandának.

— Az értékelô funkció: egyes jelenségeknek és emberi cselekedeteknek bizonyos jelentôséget tulajdonítunk. Ennek keretében dôl el, hogy milyen társadalmi viszonyokat kell jogi normákkal szabályozni, illetve szankciónálni, és milyen legyen a szabályozás — parancsoló, tiltó vagy megengedô (errôl részletesebben más alkalommal). A jogszabályok betartása vagy megszegése a jog pozitív vagy negatív értékelésétôl függ.

• A jogtudatszabályzó funkció meghatározza a jogszerû magatartást. Ennek érvényesülésében a jogtudat minden eleme szerephez jut, de legfôképpen az akarati elem emelkedik ki.

A jogtudatnak rendkívül gazdag, történelmileg meghatározott tartalma van, melynek központjában az igazságeszme, az érvényben levô és a jövôbeni szabályokról kialakult érzelmek, vélemények és magatartások állnak. Ugyancsak a jogtudat tartalmához tartozik annak megítélése, hogy melyek azok az értékek, amelyeket jogi eszközökkel is védeni kell.

A szûk értelemben vett jogismerettôl a jogtudatig tehát hosszú út vezet, amelyet minden egyénnek meg kell tennie. Az út kanyargós, helyenként göröngyös, de végig kell járni. Ez nemcsak állampolgári, hanem mindenekelôtt emberi kötelességünk.

Dr. Balogh András

Van már zöld, sárga, lila hajzat, a bôr egyelôre marad alapszínben, csak némi smink, esetleg tetoválás. Ez utóbbit megejti egy képzômûvész, ha kell rápingálja a Pisai-tornyot, amely nem is lesz olyan ferde. Hisztik, bolondériák korát éljük. drót az orrban, bizsu a fülben, bôr a fej, s az fénylik, de a pornós analógia egy szervre vonatkoztatja. A bolondériás kavalkádban részt veszek a fogaimmal. Ilyen fekete foga soknak van, de mindenki lapít vele. Mikor épp kirukkolnék, jut eszembe, hogy ilyenféle foga már Sztálinnak is volt, de azok végzetes rosszallást vontak maguk után. Kiderült ugyanis, hogy a fog anyagát Nyugatról szerezték. Ennek természetes következménye az lett volna, hogy az idegen anyagot a generálissimus máglyán égettesse mint osztály- és birodalomidegen anyagot. Nem ez történt: kiváló munkájáért az orvos egy kosár szôlôt kap ajándékba télvíz idején, az ôt Moszkvába kísérô biztosok pedig utasítást: tûnjön el nyomtalanul a professzor — a feketemunkát mindig büntették.

A kezdet kezdetén, mikor a fogfájás jelentkezett, egy lópatkoló kovács vette kezelésbe a lyukas zápom. Letörte a koronát, mert az volt inkább használatban. Ne részletezzem: protézis lett a fogaim sírján. Tudtam, ilyesmi sírkerítése vontatottan halad, a sürgôsségi szolgálatot vettem igénybe. A sebességért még a vonaton is különbözetet kell fizetni, nemhogy a rendelôben. Mint kiderült, nem ezért kellett a vártnál mélyebben zsebbe nyúlni. A foghúzás díjtalanul zajlott, bár az ingyenes szolgáltatás füstbe ment, a húzó privatizálta a mûveletet. Ebben a privatizációs-államis ingoványban szerencsém volt, mert igényeltem az össznépi gyurmát protézisül. Ma egy ilyen protézisért el kellene adnom a nadrágom egyik szárát is, hogy megfelelô pénzem legyen.

Nyugdíjas ismerôsöm önkívületi állapotban került kés alá. Addig nem mûtötték az agyán lévô vérfoltot, míg a száz eurót is le nem pengették. Hiába: érvényét vesztette a ’89 elôtti biztosítás, mintha nem is lett volna. Már én se az összeget furcsállom: nem marad semmilyen cédulás, nyugtás áruló nyoma ebben a privatizációs ingoványban. Miért nem pingálják a herélés díját az ajtóra, beleértve a köszönés fogadásának a díját is?

Közben sztrájk készül az egészségügyben, Magyarországon is, hogy egyesüljenek a világ proletárjai. Már csak a betegek sztrájkja hiányzik. De már öregapám megmondta volt: aki beteg, haljon meg!

Cserés Ferenc

Jelentésekben a tények eltorzulnak és kiismerhetetlenné válik a valóság. Legalábbis, ha a romániai módszereket figyeljük, és levonjuk a tanulságot a külföldi következtetésekbôl. Számunkra, akik benne élünk az adott körülményekben, megérezzük és megtapasztaljuk a helyzet minden oldalát, rosszat és jót, kényszerût és megköveteltet, sikerest és sikertelent, emiatt tehát sokunk számára meglepôen hatottak azok a szép megítélések és az ezek alapján készített elégedett jelentések, amelyeket külföldi intézmények, európai vagy világszintû szervezetek hoztak össze, és amelyekrôl mindig nagyon hamar tudomást lehetett szerezni. Felülnézetbôl, a tényektôl elvonatkoztatva, az elmélet és az elmesélô tájékoztatás/tájékozódás körülményei között valószínûleg úgy festett minden, ahogyan láttatni akarták: az elvárásokat intézményi és társadalmi szinten egyaránt teljesítették, a változások a megkövetelt irányba tartanak, és lám, mindezt igazolják az elméleti valóságot feltérképezô statisztikák is. Egy idô után, a teljesülésvágytól hajtva, talán már a jelentéskészítôk és jelentéstevôk is azt látták, amit mutattak, és nem azt, amit ezen túlmenôen észrevettek vagy tapasztaltak. Innen adódhat az utóbbi idôben egyre gyakoribb ellentmondásos helyzet, amelyet egyidôben kiadott értékelô és elítélô, dícsérô és elmarasztaló jelentések váltanak ki. Hogyan lehet egy országot, annak a társadalmi élet különbözô területén véghezvitt teljesítményeit egyidôben dicsérni és bírálni? Egyesek szerint a pozitív megítélés oka, hogy egy teljesítésre váró feladat, kötelezettség esetében már az elôkészületeket is felülvizsgálják, és ha a feladathoz szükséges keretet sikeresen megteremtették, máris nyilvános elismerés következik. A feladatteljesítés nyomon követése, a gyakorlatba ültetés megtapasztalása sokszor késik vagy éppenséggel elmarad, de ha mégis megtörténik, akkor nyilvánosságra kerülnek olyan jelentések, mint a héten Brüsszelben, az Európa Bizottság munkaerô-foglalkoztatási és szociális politikai fôosztályának tájékoztatóján. Odile Quintin, az említett európai bizottsági fôosztály igazgatója elismeréssel szólt a munkaviszonyok, a diszkrimináció megszüntetése, a munkaegészségügy és munkabiztonság területén elfogadott, teljes mértékben haladó szellemû jogszabályokról, csakhogy... És itt következett — végre egyszer, valahol — a valóság ismertetése, a gyakorlatban tapasztalt tények számon kérése. Az Odile Quintin által ismertetett adatok a hazai munkaviszonyokról jóval eltértek a vizsgált terület szerint illetékes román hatóságok által készített adatoktól. Romániában a munkaerô foglalkoztatása 56 százalék, míg az európai átlagfoglalkoztatás 64 százalék. Ahhoz, hogy az unióhoz csatlakozhassék, Romániának 2007-ig el kell érnie legalább a 70 százalékos foglalkoztatási arányt. Problémát jelent továbbá, hogy a többi európai országgal szemben nálunk legalább kétszer több személyt foglalkoztatnak a mezôgazdaságban, és kétszer kevesebbet a szolgáltatásokban. A lakosság 29 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, elképesztôen alacsonyak a nyugdíjak, fôleg a mezôgazdasági járandóságok, ezen a helyzeten pedig csak az alkalmazottak számának növelése, következésképpen újabb munkahelyteremtés változtathatna. Odile Quintin a kormány 2004–2006 közöttre tervezett országos fejlesztési programját sem tartotta rózsaszín jövôképnek: egyrészt túlságosan kevés összeget szánnak a munkaerôforrás fejlesztésre, másrészt nagyon alacsony szintû a szakképesítésre fordított beruházás. Az európai bizottsági fôigazgatóság értékelése szerint a románoknak 25 százaléka dolgozik feketén, a munkaügyi minisztérium pedig jelentôs mértékben alulértékeli hivatalos jelentéseiben a munkanélküliek számát. Quintin szerint a feketemunkát csak az adózási szintek olyan arányú csökkentésével lehet visszaszorítani, amely mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára valamelyest vonzó legyen.

Romániára nézve a következtetés tehát egyértelmû: rosszul alkalmazzák a munakügyi törvényeket, nem vallják be, nem tüntetik fel pontosan a munkanélküliséget, nagy arányú a feketemunka, alacsony összegûek a nyugdíjak, megkülönböztetést alkalmaznak a romákkal szemben. Ezek Románia szociális politikájának legszembetûnöbb hiányosságai, ezeket emelte ki Odile Quintin. És emellé még nagyon sok hiányosságot fel tudnánk sorakoztatni mi is, a felülrôl elemzett körülmények valóságát napi rendszerességgel átélôk. Ilyen és ehhez hasonló jelentések még elhangzanak, majd úgy tûnik, idônként elfelejtik ôket, és nem kérik számon vagy újabb haladékot adnak a javulásra. Közben újabb elismerések, újabb felzárkózások születnek. Így kell ügyesen politizálni. Románia, úgy tûnik, megtalálta a legjobban kijátszható kártyát — az érdeket. Az érdek szintjén már nem számít a teljesítmény, átértékelôdnek az elvárások, és suttogóra fogják az elmarasztaló jelentéseket is. Mert ez jobb körökben is így szokás.

Újvári T. Ildikó

Orbán Viktor szerint Magyarországon ma összefogásra van szükség annak érdekében, hogy meg lehessen állítani a "sodródást", s "ne tudjanak többet visszaélni az emberek bizalmával"; a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség elnöke errôl a Magyar Rádió Vasárnapi Újság címû mûsorában beszélt vasárnap.

"Határozott kormányzati intézkedéseket kell kikövetelni annak érdekében, hogy a következô esztendôben ne legyen nehezebb az élet Magyarországon, tehát úgy érzem, hogy ma a párbeszéd ideje következett el" — tette hozzá.

Orbán Viktor szerint a problémák és gondok közösek, "az árak mindenkinek emelkednek, a munkahelyek elvesztése miatti bizonytalanság minden családot gyötör, függetlenül attól, hogy milyen politikai értékeket vall magáénak".

Az ellenzéki párt elnöke utalt arra, hogy a jobboldali erôk egyedül ma még nem elég erôsek ahhoz, hogy ezt kikényszerítsék. Megjegyezte azonban, hogy a jobboldalra és a polgári körökre az a jellemzô, hogy nem valami ellen, hanem valamiért lépnek fel.

"Ennek a szellemnek kellene áthatnia a közéletet" — hangsúlyozta Orbán Viktor.

Kérdésre válaszolva a Fidesz elnöke kitért a Deák Ferenc söjtöri emlékházának felavatásakor szombaton történt eseményekre, amikor MIÉP-hívek megakadályozták, hogy Medgyessy Péter kormányfô elmondja avatóbeszédét.

Orbán Viktor megítélése szerint a szólásszabadság mindenkire, így a miniszterelnökre is vonatkozik.

"Magyarországon ma demokrácia van, a demokráciának talán a szíve közepe a szólásszabadság; ha a miniszterelnök úr mondani akar valamit az embereknek, akkor az a helyes, ha elmondhatja — mert szólásszabadság van, s az a miniszterelnökre is vonatkozik" — mutatott rá a Fidesz-elnök.

Hozzátette: az embereknek is joga van elmondani a véleményüket, "s a miniszterelnök helyesen teszi, ha meghallgatja azt, amit neki szánnak". "Az a fontos, hogy ez ne egyszerre történjék, hanem egymás után."

"Ha nem vágunk egymás szavába, akkor nem állnak elô ilyen méltatlan helyzetek" — összegezte álláspontját Orbán Viktor. A Fidesz — Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a "magyar közélet jelentôs változás elôtt áll, összeomlott a célok helyébe az ellenségképet helyezô politika", s a jólétet nem ellenségekkel, hanem közös célokkal lehet megteremteni. Hozzátette: ezek megvalósításához határozott kormányzati lépésekre van szükség.

Ma Magyarországon "megnyúzzák az önkormányzatokat", a kormány nem tudja teljesíteni korábbi ígéreteit, s a feladatokat áthárítja az önkormányzatokra — vélte az ellenzéki politikus, aki úgy tudja: az önkormányzatok adóssága az utóbbi másfél évben 60 milliárdról 120 milliárd forintra nôtt, s 208 milliárd forint értékben adták el vagyonukat az önkormányzatok.

A Fidesz elnöke szerint nem zárható ki, hogy az október 23-i megemlékezések során provokációkra kerülhet sor. "Semmiképpen ne üljünk fel ezeknek mi, akik nem valami ellen, hanem valamiért szoktunk összejönni; ha lesz is provokáció, azt viseljük bölcsen, higgadtan és kellô emberi méltósággal" — hangsúlyozta Orbán Viktor.

Rámutatott: 1956 "arra is jó, hogy magunkba nézzünk". Megítélése szerint az 1956-os ünnepségek "szellemi megújítására" van szükség, meg kell tudni fogalmazni, hogy mit jelent 1956 az azután születetteknek.

Több száz tartalékost hívtak be vasárnap Izraelben, hogy megerôsítsék a megszállt Ciszjordániában és a Gázai-övezetben lévô haderôket az erôszakos cselekmények megszaporodása miatt.

Izraeli katonai források szerint öt zászlóaljnyi tartalékost hívtak be, hogy megerôsítsék a sorállományú egységeket, amelyeknek létszámát a védelmi kiadások csökkentésével korlátozták — jelentette a Reuters.

Mint a hadsereg szóvivôje az izraeli állami rádiónak elmondta, újabb terrorhullámmal kell szembenézni, ezért kellett a tartalékos állomány mozgósításához folyamodni.

Izraeli katonák négy palesztint öltek meg szombaton Ciszjordániában és a Gázai-övezetben, köztük a Hamász radikális palesztin szervezet egyik tagját. A Hamász bosszút esküdött emiatt.

Tegnap parlamenti választásokat tartottak Svájcban. A 4,7 millió szavazásra jogosult közép-európai idô szerint délig adhatja le voksát a törvényhozás két háza, a 200 fôs Nemzeti Tanács, és a kantonokat képviselô, 46 fôs Államok Tanácsa megújítására. A szavazás, amely decentralizált módon történik, több kantonban már napokkal ezelôtt elkezdôdött, sokan levélben küldik el szavazatukat. Végleges eredmény hétfôn délelôtt várható.

A felmérések szerint a populista, Európa-ellenes, idegengyûlölô tendenciájú Svájci Néppárt (UDC) további elôretörése várható — jelentette az AFP francia hírügynökség. A pártnak 25,3 százalékot jósolnak, amivel megelôzné a Szociáldemokrata Pártot, míg a jobbközéphez tartozó Svájci Radikális-Demokrata Párt és a Svájci Kereszténydemokrata Néppárt valószínûleg visszaesik.

Az UDC, amely a kormányban a védelmi tárcát birtokolja, az 1999-es parlamenti választásokon nagy meglepetést okozott 22,54 százalékos szavazatarányával, amellyel az ország legnagyobb szavazóbázisú pártjává vált.

Kissé fáradtnak, de lelkesnek és szellemileg teljesen frissnek tûnt Teréz anya boldoggá avatási szertartásán vasárnap II. János Pál pápa.

A 83 éves, megrendült egészségû katolikus egyházfô — aki Parkinson-kórban szenved, s bélpanaszok, ízületi gyulladások is kínozzák az ellene több mint húsz éve végrehajtott merényletben szerzett sebei mellett — vasárnap is komoly artikulációs nehézségekkel küszködött, gyenge hangon olvasta fel azeléje tartott szöveget, kerekes karosszékébôl méltatva Teréz anya szamaritánus érdemeit.

Most elôször történt meg, hogy az agg egyházfô még részleteket sem olvasott fel a homíliából — az ünnepi miséken szokásos szent-írási szakasz csak súlyos okokból maradhat el —, és azt helyette Leonardi Sandri érsek és Ivan Dias bíboros olvasta fel.(Az utóbbi hetekben az egyházfô azért kivette a részét a felolvasásból, de — hogy ne fáradjon ki — általában csak az elsô és az utolsó szakaszt olvasta fel.)

II. János Pál szeptember 5-ét, az albán származású Teréz anya "mennybemenetelének napját" ajánlotta az új boldoggal kapcsolatos megemlékezések és ünnepségek napjának. A boldoggá avatást követôen az egyházfô ereklyét vett át, és hindu asszonyoknak a pápa elôtt lejtett tánca is az ünnepség része volt.

Teréz anya boldoggá avatását követôen — ennek kinyilvánítását több percig tartó taps fogadta a negyedmillió zarándok részérôl, a zászlóerdôben több magyar lobogót is látni lehetett — a pápa fehér terepjáróra feltett trónjával körutat tett a Szent Péter téren összesereglett több százezernyi zarándok között. (A gépjármûre való felszállás-felszállítás pillanatait ugyanakkor nem mutatta az egyenes közvetítés, amelyet a vatikáni tv-csatorna szervezett.)

A katolikus egyház történetében a hat éve, 87 évesen elhunyt, macedóniai albán származású Teréz anyát avatták boldoggá a legrövidebb idô alatt. A egyházi eljárás idejét tekintve csak Szent Ferenc elôzi meg, aki halála után alig két esztendôvel lett a katolikus egyház szentje.

A vasárnapi ceremóniával együtt immár 1319-re emelkedett a Karol Wojtyla pápaságának 25 esztendeje alatt boldoggá avatottak száma.

Középiskolai tanár matematikából felkészít 5–8. osztályos diákokat. Telefon: 581-509 (délután).

A nôi élvonal 4. fordulójában pénteken a Govorai CET látogatott a kolozsvári diáklányok otthonába, a Horia Demian sportcsarnokba, ahol alig 100–200 nézô volt kíváncsi a mérkôzés elejére. Talán ezért nem is lendültek nagyon hamar játékba a lányok, a folyamatosan érkezô késôkásákra várva a sziporkázással. Így történt, hogy az elsô negyedben az eredményjelzô táblára nézve sokszor azt hihette az ember, hogy nem kosár-, hanem kézilabda-mérkôzésen van. A vendégek hébe-hóba elért találataira az elsô kolozsvári kétpontos csak a 4. percben érkezett, meglehetôsen sok volt a hiba, pontatlanság a játékban, mindkét fél részérôl.

A félidô második negyedére beerôsített a fiatal hazai gárda, elsôsorban a jó perceket kifogó Bianca Vescan és a játékirányító Laura Bocosnak köszönhetôen fordított az ötpontos hátrányból és átvette a vezetést (20:19), majd 10 pontos elônyre tett szert. Ezt a harmadik negyedben ügyesen tartotta, sôt növelte (55:35), s úgy tûnt, hogy különösebb izgalmak nélkül itthon maradnak a bajnoki pontok, még akkor is, ha a vendégek legjobbjai olykor sziporkázva dobták a 3 pontos sorozatokat. Az utolsó negyed viszont az elsônek volt a tükörképe: a lányok ismét nem találták a gyûrût — hat perc alatt mindössze három pontot szereztek —, így a vendégek lassan kezdtek felzárkózni, s a negyed eleji 11 pontos hátrány mindössze négy pontra csökkent. A hátralévô bô három percben így akár fordulhatott volna az eredmény, ám a beállós Ondreicovici (aki mellesleg az egyetlen játékos volt, aki 7 méterrôl kétszer egymásután, azaz büntetôdobásból 100%-osan betalált a kosárba) jókor jött kétpontosa kihúzta a kátyúból a csapatot. A hat pontos elônyt pedig már nem engedte ki kezébôl a diákegyüttes, így alakult ki a 73:67-es végeredmény.

A pontszerzôk: Vescan 20 (1 x 3), Musat 10 (1), Stasselko 10, Bocos 9, Nicolaescu 8 (2), Ondreicovici 6, Urse 4, Ardelean 4 (1), Chis 2, illetve Nitulescu 21 (5 x 3), Volha 20 (5), Mészáros 12, Duma 5 (1), Voina 5 (1), Lazãr 2, Georgescu 2. A találkozót a nagyváradi Alin Rosu és a brassói Sorin Grugãu bírópáros hibátlanul vezette.

Akárcsak eddig, a továbbiakban is több változás lesz a csapat programjában, ami a bajnoki menetrendet illeti. Így például a két hét múlva esedékes újabb hazai találkozó a "hivatalos" szombatról vasárnapra csúszik, majd a 7. fordulóban a nagyváradiak elleni mérkôzés november 8-ról 3-ra kerül át. Mindez azért, mert az elkövetkezô idôszakban Európa-kupa találkozók várnak a csapatra. Az elsô nemzetközi mérkôzésre most csütörtökön kerül sor, délután fél hattól (az U-ACSA hazai kupamérkôzései mind ebben az idôpontban kezdôdnek, mivel a román televízió élôben közvetíti azokat). A klub vezetése olcsó jegyárakról döntött ezekre a találkozókra, és szeretnék, ha a kolozsváriak tömegesen jönnének ki csapatuk biztatására. A klubvezetôség ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a fiatal gárdának sok esetben csak a tisztes helytállás lehet a célja, nemcsak fiatalságuk — s így tapasztalatlanságuk — hanem a romániai kosárlabdának a nemzetközihez viszonyított gyengébb színvonala miatt is. Mindezek ellenére a csapatot beíratták az európai kupákba, ugyanis ezeken az összecsapásokon olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amiket a következô bajnoki idényben értékesíthetnek, amikoris a cél már nem csak a dobogós helyezés, hanem egyenesen a bajnoki cím lesz.

A kolozsváriak csütörtöki mérkôzésérôl szerdai kupa-elôzetesünkben jelentkezünk részletesebb tudnivalókkal.

Balázs Bence

Azt hiszem, nem túlzás azt állítani: még egy-két ilyen mérkôzés, és a sportcsarnok zsúfolásig fog megtelni nézôkkel a BU Poli Carbochim mérkôzésein. Hiszen az, amit a két örök rivális, Kolozsvár és Nagyszeben kosárlabdacsapata pénteken "lerendezett" ott, azt egyenesen parádénak titulálhatjuk. Korántsem mondhatni, hogy a két — sajnos, legjobb esetben is csak dobogós helyekért, és nem a bajnoki címért küzdô — együttes hibátlanul játszott, de olyan élvezetes, szemnek tetszô és fordulatos játékot mutatott be mindkettô, amely a jelen lévô mintegy 1000–1200 nézôt egyszerûen elragadtatta. Mindenbôl volt egy-egy kicsi: zsákolások, sziporkázó átadások, gyors ellentámadások, távoli hárompontosok... Ezek után már csak hab volt a tortán, hogy a helyiek kedvencei nyertek. Az izgalmakról és a fordulatokról pedig elég csak annyit mondani, hogy a csapatok felváltva, szinte percenként cserélgetve vezettek, de szinte sohasem volt nagyobb a különbség 3–4 pontnál. A mérkôzés vége pedig mindezt még jobban felfokozta, az egész csarnok forrt, miközben az edzôk percenként, sôt, szinte 20 másodpercenként idôt kértek, az éppen következô támadás taktikai megbeszélésére.

Negyedekre bontva a mérkôzést, az elsôben a házigazdák kezdtek jobban, két kétpontossal, ezután azonban a szebeniek néhány percre szinte lemosták a pályáról a kolozsváriakat, s 16:11-es vezetéssel vághattak neki a félidô második felének. Ebben fej-fej mellett haladt a két csapat, de a szebeniek nemigen engedték ki kezükbôl a vezetést.

A játék a harmadik negyedben kezdett igazán felpörögni, szünet után ugyanis 30:34-rôl 37:36-ra fordított a kolozsvári együttes. Ettôl a perctôl kezdve az a csapat vezetett, amely éppen kosarat dobott (38:41, 42:41, 46:45, 48:50). Az utolsó negyed nagyjából ugyanígy folytatódott, bár a kolozsváriak egyre magabiztosabbak voltak, újból fordítottak 56:53-ra, és innen már szinte végig tartották 1–2 pontos elônyüket. Nagy szerepe volt ebben a csapat már-már hatodik emberének számító közönségnek is, amelynek frenetikus szurkolása mellett a vendégcsapat pszichikailag nem bírta az utolsó perceket. 62:62-nél még egyenlô volt az állás, majd 64:62, 65:62, 66:62, 66:63, 67:63, 69:63, 69:64 következett, szinte ugyanennyi személyi hibát követôen megítélt büntetôbôl, amely során a kolozsváriak — közülük is kiemelkedett Cenean végjátéka — nyújtottak jobb dobószázalékot. Ekkor már csak mintegy fél perc volt hátra, amely alatt 6 pontot ledolgozni már nehezen lehetett, ámbár a vendégek egy hármast azért még beszórtak. Cserében kolozsvári kétpontos érkezett, s ez végleg eldöntötte a találkozót.

Érdekes megemlíteni, hogy a kolozsvári csapatban szinte alig szerepeltek román játékosok, hiszen a két "román", nem volt más, mint a Marosvásárhelyrôl igazolt, és már jól beilleszkedett, a kolozsváriak közül a legtöbb pontot szerzô Feleki Zsolt (15 pont, ebbôl két tripla), valamint a "veterán" kolozsvári, Sebestyén Tibor (13). Kettejük mellett a szerb idegenlégiósok, Miljan Medvedj (8, 1 tripla), Dejan Dukovcsics (12, 2 tripla) és Vajna Vujics (9) szerepeltek a kezdôcsapatban és vitték el a mérkôzés nehezét, miközben Cenean (8, 1 x 3), Crãciun (2) és Pintea (4) alig néhány percig volt a pályán csereként. Ami a legfontosabb azonban, az az, hogy igazi csapatmunkáról számolhatunk be, ami abból látszik a legjobban, hogy nem volt egyetlen kimagasló pontszerzô sem, hanem mindenki nagyrészt egyformán hozzájárult a sikerhez. A másik félnél ezzel szemben messze kimagaslott Plotnikov, 31 pontjával (3 x 3), ôt Crãciun követte 14 ponttal, Spânu 8-cal (2 x 3). További érdekesség, hogy, miután két héttel korábban a vendégcsapatban az ex-kolozsvári Cornel Sãftescut láthattuk viszont, most ismét szerepelt egy "ex" a vendégeknél. Ezúttal Grünwald Györgyrôl van szó, aki 7 pontot (ebbôl 1 tripla) szerzett egykori csapata ellen. Anghel 4 pontot, Kovács pedig 1 triplát ért el, Popa és az alapember Alecu viszont egyetlen kosarat sem dobott a vendégektôl.

Mindent összevetve, a BU Poli Carbochim értékes gyôzelmet aratott, s úgy tûnik, kialakulóban van egy nagy csapat, amelynek további szereplését érdemes fokozott figyelemmel követni.

(balázs)

A 4. forduló további eredményei: férfiak: Cernavodai Axiopolis–Alexandria 63:60, Bukaresti Dinamó Erbasu–Jászvásári Politechnika 78:63, Aradi West Petrom–Brassói Romradiatoare 86:75, Bukaresti Rompetrol–Pitesti-i BCM 87:75, Ploiesti-i Asesoft–Temesvári Elba 104:84. Nôk: Bukaresti Rapid-CFR–Bukaresti Sportul Studentesc 48:59, Târgovistei Livas-Petrom–Aradi ICIM 84:76, Nagyszebeni Magic–Dési Szamos-Tiger 47:51, Naqyváradi U–Bukaresti Progresul 36:81.

A következô fordulóban, október 25-én: BU Poli-Carbochim–Krajovai U, illetve Sportul Studentesc–U ACSA-Terapia és Dési Szamos–Bukaresti Progresul.

Szombaton és vasárnap a kétvízközi Horia Demian Sportcsarnokban rendezték meg az idei felnôtt férfi és nôi egyéni szabadfogású birkózóbajnokságot. A vetélkedô a sportág képviselôinek számbavételét és erôviszony-felmérését jelentette kb. 300 nappal a 2004-es Athéni Olimpiai Játékok elôtt. Fontos állomásnak tekinthetô a verseny azért is, mert ezek után véglegesítik azokat a súlycsoportokat, amelyekben válogatottunk tagjainak lehetôséget biztosítanak a 2004-es esztendô február elsô napjaiban, valamint ugyanannak a hónapnak a közepén megrendezendô olimpiai kvalifikációs vetélkedôkön való részvételre, amelyeknek színhelye Pozsony, illetve Szófia vagy Várna lesz. Mindez azért is fontos, mert jelen pillanatban mindössze egyetlen román birkozó szerzett olimpiai kvótát a New Yorkban szeptemberben lezajlott vb-n — éspedig a 84 kg-os súlycsoportban a veteránnak tekinthetô 36 éves Nicolae Ghitã (Bukaresti Rapid), aki már kivívta részvételi jogát az athéni versenyre. Érdekes hozzátenni, hogy Ghitának Athénban a negyedik olimpiai szereplése lesz.

Az elmúlt hétvégi kolozsvári versenysorozat után a 96 kg-os bajnok kivételével a többi elsô helyezettet indítja a szakszövetség a kvótaversenyeken. Örvendetes, hogy ebben a mezônyben két kolozsvári birkozó nevével is találkozunk: a 66 kg-os László Szabolcs, valamint a 120 kg-os Rares Chinteoan még benne vannak a szakszövetség "olimpiai kártyáiban" és csak rajtuk fog múlni, hogy 2004 nyarára elnyerik-e az athéni repülôjegyeket. Az említett egyesült államokbeli világbajnokságon már 10–10 sportoló kivívta az indulási jogot. A továbbiakban még öt kiadó hely lesz Pozsonyban és négy-négy Bulgáriában. Figyelembe véve a két kolozsvári fiú eddigi eredményeit — László negyedik volt 2001-ben a vb-n, míg Chinteoan 2002-ben ugyancsak negyedik lett a kontinensbajnokságon, az idén pedig ezüstérmet szerzett az ifi vb-n, míg a New York-i felnôtt világvetélkedôn a 13. lett —, reméljük, hogy sikerülni fog kiharcolniuk az Olimpiai Játékokon való indulás jogát.

Rátérve a kolozsvári bajnokságra elmondhatjuk, hogy László és Chinteoan is fölényesen nyerte meg mérkôzéseit, általában erôfölénnyel vagy kétvállra fektetéssel, idô elôtt.

Ha a színvonal általában jó volt, különösen a fiúk mezônyében, meglepô volt, hogy a 7–7. kategóriában összesen alig 90 fiú, valamint 40 leány küzdött az elsôségért. Régen egy területi döntôn, azaz zónavetélkedôn is többen indultak. Mindez a klubok, egyesületek anyagi szegénységét bizonyítja, ami pedig nem éppen kecsegtetô a jövôre nézve.

A továbbiakban ismertetjük a 2003-as esztendô országos bajnokait, valamint az elsô hat helyen végzett kolozsvári versenyzôket (akik a KMSC-Jövô ISK szakosztályának tagjai és akik Aurel Suteau, Vasile Visan és Aurel Poputã edzôk vezetésével készültek):

Férfiak: 55 kg: Mihai Vrânceanu (Brassói Dinamo), ..., 4. Adrian Roman (Kolozsvári Akarat); 60 kg: Petru Toacã (Steaua); 66 kg: László Szabolcs (KMSC-Jövô ISK), 74 kg: Eugen Preda (Brassói Dinamó), ..., 6. Marcel Groza; 84 kg: Nicolae Ghitã (Bukaresti Rapid); 96 kg.: Mihai Stroia (Steaua); 120 kg: Rares Chinteoan (KMSC-Jövô ISK) — ez utóbbi szerepléséhez hozzátehetjük, hogy legnehezebb ellenfelét, a tavalyi országos bajnokot, Rãzvan Pârcãlabut (Steaua) az elsô találkozóján gyôzte le 5–0 arányban. Nôk: 48 kg: Diana Cioineag (Sepsiszentgyörgyi MSC); 51 kg: Cristina Croitoru (Rapid), ..., 4. Roxana Crisan; 5. Simona Mocanu; 55 kg: Georgeta Paic (Târgovistei ISK), ... 5. Viorica Onofrei; 59 kg: Anamaria Miu, ..., 4. Alina Caspreac; 63 kg: Alexandra Vasile (Temesvári Banatul), ..., 5. Ioana Mãnãsturean; 67 kg: Andrea Cuc (Resicabányai MSC), ..., 4. Iuliana Florian; 72 kg: Luciana Palade (Galaci Dunãea).

Radványi Pál

Amint pénteki lapszámunkban jeleztük, az elmúlt hétvégén megkezdôdött a 2003–2004-es évi elsôosztályú vízilabda-bajnokság. A nyitány a Politechnika úszóközpontban helyi rangadóval kezdôdött, amelyen a KMSC-Poli csapata a SAR Transilvania anyagi segítségével újraalakult Akaratot fogadta. Mivel a szövetkezeti együttesnek nem volt elég játékosa (mint arról beszámoltunk, a KMSC nem adott "zöldkártyát 4 puccsot szervezô játékosának — Sabãu, Ghetie, Câmpean, Trif), a garnitúrát a szakszövetség által küldött 1987-es ifi válogatott tagjai egészítették ki.

A nagy érdeklôdéssel várt kettôs összecsapást a KMSC-Poli játékosai nyerték meg, szombaton könnyebben (szép, látványos küzdelem után), vasárnap pedig nehezebben — ekkor Ovidiu Pocol tanítványai több ziccert is kihagytak. Ezen az utóbbi találkozón már többször is szóhoz jutott a játékvezetô páros — Radu Nechitã és Mircea Mischian (mindkettô Kolozsvár) — akiknek ítéletei nyomán a gólok általában emberfölénybôl születtek. Hozzátehetjük, hogy mindkét oldalnak a sebezhetô pontjai a kapusok voltak, akik nem nagyon álltak helyzetük magaslatán. S az sem hagyható figyelmen kívül, hogy vasárnap a gyôztesek gyengébb szerepléssel ruccantak ki, mint egy nappal korábban, valamint az is, hogy a szövetkezeti gárda taktikailag jobban szervezte meg játékát, mint a nyitó találkozón.

Mindent összegezve, a KMSC-Poli gyôzelmei megérdemeltek, még akkor is, ha vasárnap a sikert jelentô találat 22 másodperccel ma befejezés elôtt született.

Ezek után íme a két számszerû eredmény: KMSC-Poli–Akarat-Ifjúsági vegyescsapat 13–8 (3–1, 4–3, 2–2, 4–2), illetve 9–8 (3–3, 1–0, 1–3, 4–2). A két összecsapás gólszerzôi: László 4 + 1, Mazilu 3 + 1, Parfenie 2 + 1, Dragomir 1 + 2, Alexandrescu 0 + 2, Sucuturdean 1 + 1, Vincze 1 + 1, Farãu 1 + 1, illetve Goantã 0 + 4, Negrean 1 + 2, Gebefügi 2 + 0, Dobre 1 + 0, Stanciu 1 + 0, Georgescu 1 + 0, Iordan 3 + 1.

Az elsôosztályú bajnokság nyitófordulójának többi találkozóin a következô eredmények születtek: Dinamo–Steaua 6–5 és 1–2, Rapid–Sportul Studentesc 18–0 és 14–5, Nagyváradi MSC (volt Körös)–Aradi Astra 25–6 és 27–3.

A folytatás e hétvégén a következô párosítással: Dinamo–KMSC- Poli, Steaua–Akarat, Astra–Rapid és Nagyváradi MSC–Sportul Studentesc.

(radványi)

Hét mérkôzés fejezôdött be tegnapi lapzártánkig az elsôosztályú labdarúgó-bajnokság 9. fordulójában. Addig csak egyetlen vendéglátó, a Konstancai Farul tudta érvényesíteni 100%-ban a hazai pálya biztosította elônyöket. Négy összecsapás pontosztozkodással, kettô a vendégek gyôzelmével végzôdött — közülük a nagy meglepetést a gyulafehérváriak bákói gyôzelme jelentette, amellyel csak két napra ugyan, de a tabella élére ugrottak. Így méltán nevezhetô a játéknap a vendégek fordulójának.

Eredmények (zárójelben a góllövôk): • Bákói MFC–Gyulafehérvári Apullum 0–1 (Ovidiu Maier) • Krajovai Egyetem–Temesvári Poli-AEK 0–0 • Besztercei Glória–Bukaresti Rapid 2–2 (Mândrean, Coroian, illetve Sabin Ilie és Illyés Róbert) • Bukaresti National–Pitesti-i Arges FC 1–1 (Caramarin — 11 m, illetve Marincãu) • Konstancai Farul–Ploiesti-i Petrolul 1–0 (Cristocea) • Brassói FC–Bukaresti Dinamó 3–4 (Baicu 2, Stere, illetve Claudiu Niculescu 2, Dãnciulescu 2 — az utolsót 11-esbôl) • Galaci Otelul–Karácsonkôi Csalhó 1–1 (Iacob, illetve Domsa). A Bukaresti Steaua–Nagyváradi FC mérkôzés lapzárta után ért véget. A sorrend:

1. Dinamó 9 6 1 2 21–12 19
2. Apullum 9 5 2 2 10–12 17
3. Steaua 8 4 4 0 11–2 16
4. Rapid 9 4 4 1 14–8 16
5. Glória 9 4 2 3 14–14 14
6. Arges 9 3 3 3 14–11 12
7. Galac 9 3 3 3 10–9 12
8. Brassó 9 3 2 4 17–16 11
9. National 9 3 2 4 13–16 11
10. Krajova 9 2 4 3 8–10 10
11. Bákó 9 2 4 3 14–20 10
12. Farul 9 2 3 4 13–16 9
13. Tem. Poli 9 1 6 2 5–9 9
14. Nagyvárad 8 2 2 4 10–11 8
15. Csalhó 9 2 2 5 12–16 8
16. Petrol 9 1 4 4 7–12 7

L. F.

VIII. csoport
Eredmények: Aradi West Petrom–Kürtösi Frontiera 1–4, Szatmárnémeti Szamos–Sarmasági Bányász 1–2, Szamosújvári Olimpia–Dési CF 01 0–2, Szilágysomlyói Mobila–Nagykárolyi Victoria 0–1, Dési Egyesülés–Nagybányai Gloria 2–0, Vaskohsziklási Bányász–Világosi Siriana 3–0, Turci Bányász–Aradi Telecom 2–0. A sorrend: 1. Nagykároly 18 pont, 2. Vaskohsziklás 16 (16–6), 3. Dési Egyesülés 16 (10–5), 4. sarmaság 14, 5. West Petrom 14, 6. Kürtös 11, 7. Turc 8 (8–9), 8. CF Dés 8 (8–9), 9. Világos 7 (10–14), 10. Szamosújvár 7 (8–12), 11. Telecom 6 (14–16), 12. Szamos 6 (7–13), 13. Nagybánya 6 (5–22), 14. Szilágysomlyó 4 pont.

IX. csoport
Eredmények: Nyárádtôi Unirea–Szászrégeni Avântul 1–0, Székelyudvarhelyi Budvár–Nagyszebeni FC 0–0, Tordai Aranyos–Bethleni Szamos-Gáz 3–2, Balánbányai Bányász–Marosvásárhelyi Gázmetán 3–1, Marosvásárhelyi ASA–Dicsôszentmártoni Kémia 2–0, Nagyszebeni SOPO–Szovátai Mobila 1–2, Besztercei Glória II.–Alsójárai Bányász 0–1. A sorrend: 1. Nagyszebeni FC 19 pont, 2. Nyárádtô 14, 3. Tordai Aranyos 13 (14–7), 4. Gázmetán 13 (13–7), 5. Budvár 11 (8–6), 6. Balánbánya 11 (6–8), 7. Bethlen 10, 8. Alsójára 9 (6–6), 9. ASA 9 (11–12), 10. Szászrégen 9 (5–11), 11. Szováta 8, 12. SOPO 6, 13. Dicsôszentmárton 5, 14. Besztercei Glória II. 3 pont.

Gépész utcai stadion, 3500 nézô, vezette Nicoara Codrut — Râsna.

CFR-Ecomax: Pâglisan — Bãcneanu, Goia, Toma, Vãsîe — Rus, Ghenti, Bozdog (53. perc Oncicã), Ghiorma (82. perc Tilincã) — Anca (60. perc Dan Florin), Turcu. Edzô: George Ciorceri.

Avas: Solomajer — Roman, Calos, Stan (76. perc Buciuman), Mãrincean, Mihovici — Pasca, Munteanu (80. perc Mamorosan), Ileta — Tiplea (93. perc Mohan). Edzô: Ritli Zoltán.

Gólszerzôk: Turcu (15. perc), illetve Roman (75. perc)

Szögletarány: 4–1, lövések: 9–5( kapura: 4–1). Sárgalap: Toma, Rus, Dan Florin illetve Mãrincean, Munteanu és Pasca.

Biztos járt már úgy a kedves olvasó, hogy leült meccset nézni, aztán az elsô negyed óra elteltével felsóhajtott: na, már kezdôdhetne az igazi foci is. A szombaton a Gépész utcai stadionba kilátogató néhány ezer nézônek ez a sóhajtás jó hosszúra nyúlt, mivel valahol a nyolcvanadik perc táján kezdett úgy igazán játszani a CFR-Ecomax. Csakhát már késô volt. Az Avas a mérkôzés elejétôl a végéig megmutatta a nézôknek, hogy mirôl nem szól a foci, vagyis a teljesen bezárkózott védelemrôl, a kegyetlen belépésekrôl, a sportszerûtlen idôhúzásról és a nezôk sértegetésérôl.

Ezeket a "szépséghibákat" leszámítva nagyszerûen játszották a vendégek az esélytelenek kártyáját, várakoztak annak ellenére, hogy már a 15. percben hátrányba kerültek, miután Turcu jól értékesített egy szabadrúgást, egészen addig, míg sikerült egyetlen összefüggô ellentámadást felépíteniük és az egyetlen, kapu felületére tartó rugásukból egyenlíteniük Roman révén.

Nem derült ki viszont, miért erôltette a CFR a támadást, még a 75. percben is, amikor már kezükben volt a három pont, és ha már támadtak, miért hagytak olyan nagy szabad területeket térfelükön. Hiszen az már az elsô perctôl kezdve világos volt, hogy nem lehet ismét tíz golt rúgni, hiszen az idô legnagyobb részében 11 emberrel védekeztek a vendégek, tizenhatosukban. Mindezek ellenére azt sem lehet mondani, hogy rosszul játszottak a vasutasok. A gól mellett Vãsîe a 79. percben hatalmas bombázott Solomajer kapujára, de a lövés a felsô kapufáról lepattant — nem lehet tudni, gólvonal elé vagy mögé, az viszont biztos, hogy a bírók nem ítéltek gólt.

Minden összejött tehát, ami egy értékes csapatnál negatív elemként összejöhet egy gyenge ellenféllel szemben. A szerencse teljesen hiányzott, és nem is azt a formát láthattuk, ami a táblázat élére küldte a vasutasokat. Hiába játszott a CFR hosszú perceken át üres kapuval — mivel Pâgli- san is támadni ment —, nem lehetett áttörni a vendégek védelmét.

Lehet viszont, hogy hosszú távon kifejezetten jól jön ez a pontvesztés, mivel ráébreszti a játékosokat arra, hogy még nincs megnyerve a bajnokság, sôt küzdeni kell, ha egyáltalán versenyben akarnak maradni az elsô helyért folyó küzdelemben. Az is lehet, hogy jobban megy majd a játék, ha üldözni kell az Olimpiát és nem a szatmárnémetiek üldözik a vasutasokat a táblázaton. Az eredmény a gyenge játék ellenére igazságtalan. Viszont kezd izgalmas lenni az idény...

Gálffy Attila

Sodronyipar Stadion, 500 nézô. Vezette: Vasile Bratu (Amara).

Sodronyipar: Vartolomei — Gatea (76. perc Miron), Buglea, Oroian, Simon — Manea (85. perc Homos), Fogarasi, Bratu, Kiss — Mâtiu, Zeicu (62. perc Preda). Edzô: Dan Mãnãilã, Mihai Cuc, Lelian Rus, Kômûves Imre.

Resicabánya: Budescu — Bãdãlutã, Cãprariu, Feleagã, Stancu — Ciucur, Partenie, Dãdãnae (85. perc Bucur), Oprea (62. perc Iordache) — Pãuna (88. perc Scutaru), Szíjj. Edzô: Ioan Sdrobis, Nicolae Negrilã.

Gólszerzô: Feleagã (26. perc).

Szögletarány: 8–3 (2–3); lövések: 11–4 (kapura: 4–1); sárga lap: Manea, Kiss és Budlea, illetve Stancu, Dãdãnae és Szíjj.

Több mint egy év telt el azóta, hogy a gyéresiek hazai pályán szenvedtek vereséget (legutóbb a zalatnaiak ellen fordult ez elô), ez történt most szombaton délelôtt a szurkolók keserûségére. Tény, hogy Forró és Kállai nélkül, új edzôvel a kispadon a Sodronyipar nem tudott mit kezdeni a jó csapatjátékot mutató resicaiakkal.

A vendégek védekezésben jelesre vizsgáztak, hatékonyságuk pedig 100%-os volt: egyetlen veszélyes helyzetüket gólra váltották. A 26. percben két szögletet is végezhettek az MSC játékosai, a második, jobb oldali sarokrúgást Ciucur ívelte be, a 6-os sarkán álló Feleagã pedig befejelte a vendégek gyôzelmet jelentô találatát.

Az elsô játékrészben a Sodronyipar nem jutott igazi gólhelyzethez, a második félidôben is csak három ilyen alkalmat jegyezhettünk. Elôbb Kiss próbálkozott meg 20 m-es bombával az 57. percben, majd Mâtiu próbált két ízben is vetôdve fejelni. A 62. percben 6 m-rôl mellé fejelt, 20 perccel késôbb pedig 2–3 m-re állt a kaputól, de a labda elcsúszott a feje mellett.

A vendégek megérdemelték a gyôzelmet, mert nagyon könnyen tudták hárítani a Sodronyipar vérszegény kísérleteit.

Schmidt Jenô

***
Veretlensége megôrzése mellett, remélhetôleg csak átmenetileg átadta a csoportelsôséget a kolozsvári vasutascsapat, s egyelôre az egyébként valóban figyelemreméltó teljesítményt nyújtó szatmárnémeti együttes vette át a vezetést. Mindenesetre figyelmeztetô lehet az avasfelsôfalusiakkal szembeni itthoni pontvesztés, mint ahogy az is, hogy az eddigi nyeretlen, mindössze egyetlen döntetlennel büszkélkedhetô nagybányaiak éppen a másik kolozsvári csapat ellen aratták idénybeli elsô sikerét. Ugyanúgy kellemetlen meglepetést jelent a gyéresi "drótosok" otthoni kisiklása a resicabányaiakkal szemben: mindent összevetve rossz hétvégét zártak megyénk csapatai.

További eredmények: Nagybányai FC–Kolozsvári U FC 2–0, Szatmárnémeti Olimpia–Medgyesi Gázmetán 1–0, Aradi UTA–Zalatnai Minaur 2–0, Dévai SC–Aradi EAC 5–0, Vajdahunyadi Corvin–Petrozsényi Zsil 1–2, Borosjenôi Tricotaje–Zilahi Armãtura 1–2. A sorrend:

1. Olimpia 9 7 1 1 16–4 22
2. CFR 9 6 3 0 34–4 21
3. Zsil 9 6 1 2 26–7 19
4. UTA 9 6 1 2 11–8 19
5. Medgyes 9 5 2 2 15–7 17
6. Avas 9 5 1 3 15–16 16
7. Kv. U FC 9 4 2 3 13–10 14
8. Borosjenô 9 4 1 4 16–15 13
9. RMSC 9 4 1 4 15–22 13
10. Zilah 9 3 2 4 14–16 11
11. Déva 9 3 1 5 16–13 10
12. Corvin 9 3 1 5 13–14 10
13. Sodronyip. 9 3 1 5 8–16 10
14. Aradi EAC 9 1 3 5 8–16 10
15. Nagybánya 9 1 1 7 11–31 4
16. Zalatna 9 0 0 9 3–35 0

Legközelebb, október 25-én: U FC–Sodronyipar, Zsil–CFR-Ecomax, RMSC–Medgyes, Zalatna–Nagybánya, Aradi EAC–UTA, Avas–Déva, Zilah–Corvin, Borosjenô–Olimpia.

L. F.

Az elmúlt hétvégén a sportág berkeiben az Európa-kupa mérkôzések jelentették a slágert. Ami a román csapatokat illeti, általában jó eredményekkel zárták a küzdelmeket.

A férfi EHF-kupában a Bukaresti Dinamó mindkét mérkôzését itthon játszotta (a dinamósoknak az "itthon" a buzãu-i sportcsarnok jelentette) és kettôs sikert aratott a moldovai Kisinyovi Olimpus ’85 ellen, 35–25 illetve 41–27 arányban.

A Challenge-Cupán a Konstancai KK valójában otthonában lépett pályára és nyert — akárcsak egy héttel korábban — az ukrán Politechnik Donyeck ellen, 26–24 arányban (az elsô mérkôzésen 24–23 volt a végeredmény a románoknak).

Ledolgozták négygólos hátrányukat a Steaua játékosai is, akik vasárnap 31–21 arányban bizonyultak jobbnak a finn Turku Dennisnél a Kupagyôztesek kupájában.

A magyar csapatokról szólva örvendetes hír: a Ferencváros lányai 63–54-es összesített eredménnyel bejutottak a Bajnokok Ligájának csoportküzdelmeibe, miután ötgólos vereséget szenvedtek idegenben (30–25, szünetben 12–15), de egy héttel ezelôtt 16 gólos elônyre tettek szert a görög Anagenniszi Artasz ellen.

Ezzel szemben nem sikerült a 32 közé jutnia az EHF-kupában a Székesfehérvári Cornexi Alcoa együttesének, amely bár 31–26 (18–11) arányban visszavágott az osztrák McDonald’s Wiener Neustadtnak, összetettben 54–53-as vereséget szenvedett.

A férfiak részére kiírt Bajnokok Ligájában a csoportküzdelmek második fordulójára került sor; a magyar együtteseknél egy gyôzelem és egy vereség a mérleg. A G-csoportban: Veszprémi Fotex–Vive Kielce (lengyel) 31–24 (21–12) és Skjern (dán)–Boszna Szarajevo (Bosznia-Hercegovina) 30–20 (18–11); a csoportsorrend: 1. Veszprém 4 pont, 2. Skjern 3, 3. Vive 1, 4. Szarajevo 0 pont. Az E-csoportban: Sandefjord (norvég)–Pick Szeged 26–24 (14–16) és Filliposz (görög)–RZ Zagreb (horvát) 28–27 (15–10). A csoportban mind a négy résztvevônek két-két pontja van.

A férfi KEK-bôl kiestek a Csömör kézilabdázói, bár egy hete idegenbôl csak négygólos vereséggel tértek haza, de a visszavágót is elvesztették, 19–18 (11–11) arányban az ukrán Portovik Juzsnyij ellen.

S végül egy utolsó eredmény a férfi EHF-kupából (a legjobb 32 közé jutásért, elsô mérkôzésen): Gyôri ETO–Akademikas Kaunas (litván) 25–18 (11–14).

A vasárnap délután lebonyolított mérkôzések eredményével holnap jelentkezünk.

R. P.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]