 |
 |
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2003. október 23.
(XV. évfolyam, 244. szám)
Visszahívták a parlament európai integrációs bizottságából Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselôt, míg Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselôt az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójából (FUEV) hívta vissza az RMDSZ.
Az RMDSZ parlamenti frakciója tegnapi ülésén 20 mellette és 8 ellenszavazattal úgy döntött, hogy visszahívja Szilágyi Zsolt képviselôt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményezô Testülete tagját a parlament európai integrációs bizottságából. Mint azt a politikus a Szabadság kérdésére elmondta: a vádat Márton Árpád képviselôtársa terjesztette elô, aki szerint Szilágyi nem vállalta fel a Szövetségi Képviselôk Tanácsa (SZKT) legutóbbi ülésén elfogadott alkotmánymódosítással kapcsolatos álláspontot, ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg, következésképpen politikailag megbízhatatlannak tekinthetô.
A döntésrôl Szilágyi úgy vélekedett: az erdélyi magyar pártok között létezô elvi ellentéteket hiba fegyelmi kérdéssé süllyeszteni. Az ilyen problémákat nem lehet így megoldani, inkább párbeszédet kellene folytatni. A képviselô megerôsítette: az RMDSZ-bôl való kizárásáról még nem esett szó.
Pécsi Ferenc esetében Markó Béla szövetségi elnök közölte, hogy politikai bizalmatlanságból kifolyólag visszahívták a FUEV-bôl. Az esetrôl Pécsi azt nyilatkozta: a történteknek köze van ahhoz, hogy Szatmárnémetiben megszervezte a Magyar Polgári Egyesületet. Szerinte megindult egy folyamat, amelynek célja megfélemlíteni és elbátortalanítani a belsô ellenzéket s kiszorítani ôket a különbözô tisztségekbôl.
Tegnap Beszterce-Naszód megyébe látogatott Jonathan Scheele, az Európai Bizottság küldöttségének vezetôje. A politikus önkormányzati vezetôkkel találkozott és tájékozódott a megye európai úniós támogatást nyert projektjeinek életbeültetése felôl.
Délelôtt Jonathan Scheele Viorel Pupãzã prefektussal, Gheorghe Marinescuval, a Beszterce-Naszód megyei tanács elnökével valamint Vasile Moldovannal, Beszterce polgármesterével tárgyalt a régió gondjairól, felzárkózási lehetôségeirôl. Az europrojektek alapján fejlôdô gazdasági intézmények közül Scheele betekintést nyert a Pan Aroma, VRG, a Bilcop kereskedelmi társaságok fejlôdési fázisaiba. A három társaság összesen 141 ezer eurós PHARE támogatásban részesült; a politikus elégedettnek mutatkozott a látottakkal, és azon reményének adott hangot, hogy Beszterce-Naszód megye PHARE-politikája továbbra is dinamikus marad, annak ellenére, hogy a PHARE-pályázatok életbe ültetése — mint azt ô maga is elismerte — országszerte nehézkes.
A politikus a megye oktatási "eurósikereit" is számba vette: részt vett az EUROPAtru diákjainak szánt oklevelek kiosztási ünnepségén. Scheele nagy elégtétellel vette tudomásul, hogy az Andrei Muresanu Kollégium azon negyedik osztálya, amely részt vesz az EUROPAtru programban, egészen jól téjékozódik az öreg kontinens térképén. A magasrangú vendég puzzle-lal ajándékozta meg a legügyesebbeket.
A sajtóértekezleten a politikus elmondta: sajnálja Hildegard Puwak lemondását, viszont megjegyezte: a döntés "szükséges lépés" volt.
Jonathan Scheele Beszterce-Naszód megyei látogatása EU-információs kerekasztallal ért véget.
A megyei tanácsnak sikerült eladnia a kolozsvári Mezôgazdasági Bank befejezetlen állapotban lévô, Postakert/Cuza Vodã utcai volt székhelyét. A 950 ezer dollárt meghaladó liciten két cég, a SC Metalo-Chimice Rt és a Target Investments vett részt. A két jelentkezô közül végül a Target Investments nyert, amelyet 2001-ben hoztak létre, és üzleti tanácsadásra szakosodott.
Radu Taica nem közölt részleteket az ingatlan további rendeltetésérôl, csupán annyit mondott, hogy a két részbôl álló épület egy részét valószínûleg székhelyként használják majd, míg a másikat bérbe adják. Taica az ingatlan befejezési munkálataihoz szükséges pénzösszeg nagyságáról sem nyilatkozott.
Az elsô kiírást szeptember 8-án tartották, amelyen egyik jelentkezô sem óhajtotta kifizetni a megyei tanács által kért árat. Az épület eladásába Gheorghe Funar kolozsvári polgármester is beavatkozott, azzal vádolva a kiírás résztvevôit, hogy törvénytelen kapcsolatban állnak a Szociáldemokrata Párt (SZDP) megyei szervezetével és a megyei tanács képviselôivel. A városvezetô szerint a Target Investments a kormánypárt megyei elnökének, Stefan Dumitriu tulajdonában lévô Napoca Constructiival szerzôdési viszonyban van, amelynek értelmében az építkezési vállalat szállodát épít a tanácsadói cégnek. A vádakat késôbb mind Dimitriu, mind Liviu Medrea, a megyei tanács alelnöke megcáfolta. Az épülethez tartozó 784 négyzetméternyi területet 49 évig szintén a vásárló koncesszionálhatja.
Ünnepi fogadás keretében emlékezett meg tegnap a Magyar Köztársaság Fôkonzulátusa 1956. október 23-ra. A nemzeti ünnep alkalmával a Continental szállodában szervezett fogadáson neves magyar közéleti személyiségek tették tiszteletüket, de jelen volt Kolozs megye prefektusa, Vasile Soporan is.
A jelenlévôket dr. Cseh Áron fôkonzul — Alföldi László volt kolozsvári magyar fôkonzul utódja — kétnyelven köszöntötte, aki az eddigi hagyományoktól eltérôen az esemény jelentôségét méltató beszédet mondott. A fôkonzul ezt az alkalmat ragadta meg, hogy bejelentse: november 1-jétôl Szentpéteri István tölti be a konzuli tisztséget.
Az ünnepi hangulatot Márkos Albert vezette vonosnégyes elôadása tette emelkedettebbé.
(1956. október 23-i összeállításunk a 3. oldalon)
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök a referendum sikere kapcsán külön kiemelte a magyar szavazatok jelentôségét: Hargita, Szatmár és Szilágy megyékben például, a magyar szavazók részvételi aránya meghaladta az országos részvételi arányt, továbbá a népszavazáson résztvevô magyarok 95 százaléka szavazott igennel, míg az igen szavazatok országos aránya 89,7 százalék volt.
— A referendumot a magyarság szavazatai nélkül nem lehetett volna sikerre vinni: a romániai magyarság felismerte a népszavazás történelmi fontosságát, és egyértelmûen az alkotmánymódosítás mellett tette le a voksát az RMDSZ kérésére válaszolva, annak ellenére, hogy a magyarok között is volt, aki a nemmel való szavazásra buzdított — szögezte le Markó Béla.
Mostantól jogi garancia biztosítja például az anyanyelvhasználatot a köz-igazgatásban, a dekoncentrált intézményekkel való kapcsolattartásban, és az igazságszolgáltatásban, hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Annak köszönhetôen, hogy Románia polgárai megszavazták az alkotmánymódosító törvényt, alapvetôen jobbá válik az ország Alaptörvénye, különösen ami az emberi jogokat, a kisebbségek jogait és az EU integrációs elvárásokat illeti.
A népszavazás sikeressége ugyan-akkor nagyon erôs politikai üzenet, amely azt jelzi, hogy a kisebbségekre vonatkozó törvények megváltoztatására nemcsak a politikai fórumokon van hajlandóság, hanem a szavazópolgárok körében is. A szövetségi elnök továbbá kitért a népszavazás feltételeinek megváltoztatására: úgy vélte, a részvételi arányokra vonatkozó szigorú szabályokat enyhíteni kell, a nyugati országok példáját követve, és ennek érdekében az RMDSZ javasolni fogja majd a témakör megvitatását.
Borbély László képviselô, a Képviselôház titkára, felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy holnaptól, 2003. október 23-tól érvénybe lép az az egyezmény, amelyet a magyar és a román kormány írt alá folyó év áprilisában. Az egyezmény értelmében holnaptól a román állampolgárok 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül Magyarország területén (a korábbi 30 nap helyett). Az RMDSZ politikusa beszámolt továbbá az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelô Kormánybizottság döntésérôl, amelynek nyomán újabb 35 ingatlan kerül visszaszolgáltatásra, közülük 25 a magyar történelmi egyházak tulajdonába. Ezáltal 96-ra emelkedett a magyar történelmi egyházakhoz visszakerülô ingatlanok száma — hangsúlyozta Borbély László.
Winkler Gyula RMDSZ képviselô, a költségvetési, pénz- és bankügyi bizottság tagja, beszámolt az RMDSZ szenátusi és képviselôházi frakciójának Mihai Tãnãsescu pénzügyminiszterrel és Gheorghe Gherghina államtitkárral folytatott tegnapi tanácskozásáról, amelynek során a pénzügyminiszter bemutatta a költségvetési törvénytervezet fôbb elemeit, a kulcsszámokat, amelyekre a törvénytervezet épül, valamint a 2004-es évi várható pénzügypolitikai és költségvetéspolitikai prioritásokat. A bemutatást követôen az RMDSZ-frakció tagjai észrevételeket, javaslatokat tettek a gazdasági reform menetére, a körbetartozás és a veszteséges állami társaságok felszámolására, valamint a szociális kérdésekhez fûzôdô kérdésekre vonatkozóan. Az erdélyi önkormányzatok, valamint az egyes erdélyi infra-strukturális beruházások nagyobb mértékû finanszírozására vonatkozó RMDSZ-javaslatokat már az elôkészítési fázisban elfogadták — hangsúlyozta az RMDSZ képviselôje. Továbbá megfogalmazódtak az inflációra (9 %) és gazdasági növekedésre (5,5 %) vonatkozó célkitûzések is. Winkler Gyula a PHARE, a SAPARD és az IPSO általi finanszírozásban való 2004-es évi részesülés lehetôségeirôl kért aprólékos tájékoztatást, külön figyelmet szentelve a támogatáshoz szükséges önrészre vonatkozó feltételeknek.
Kettôs rendezvényt tartottak tegnap Kolozsváron az Expo Transilvania vásárcsarnokban. Immár 11. alkalommal nyitotta meg kapuit az inkább szakmabelieknek szóló, orvosi felszereléseket gyártó cégeket felvonultató Medica vásár, illetve ötödször rendezték meg a diákságot érintô, romániai és külföldi egyetemeket bemutató Universitaria vásárt.
A kolozsvári vásárcsarnok egyik legrégebbi vendége az egészségügyben szakosodott és orvosi felszereléseket gyártó cégek nemzetközi vására, amelyen idén 34 jelentkezô vesz részt. A rendezvény fôvédnöke a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem. A cégek többsége helyi, de szép számban jelentkeztek bukaresti vállalatok is. A szombatig tartó bemutató keretében workshopokat, valamint tudományos ülésszakokat is tartanak. A kiállításon elsô ízben a megyei tanács hatáskörébe tartozó kábítószer-megelôzô és tanácsadó szakembercsoport is részt vesz.
A vásáron számos hazai és külföldi egyetemet bemutató standra is lehet bukkanni, hiszen egyúttal megnyitotta kapuit az Universitaria is, amelyen idén 49 intézmény mutatja be kínálatát. A fôként felsôoktatási intézményeket, de kiadókat, tanfelügyelôségeket és médiaorgánumokat is felvonultató vásáron magyarországi, moldáv és egyesült államokbeli résztvevôk jelentkeztek. A kiállításon jelen van a Budapesti Politikatudományi és Állam-igazgatási Egyetem, a gödöllôi Szent István és a pécsi egyetem, valamint a Nyíregyházi Fôiskola. Takács Gábor, a nyíregyházi fôiskola gazdasági igazgatója a Szabadságnak elmondta, hogy a vásár négy napja alatt fôként a diákok jelenlétére számítanak, akik megismerhetik majd a Kelet-Magyarország legnagyobb fôiskolája által biztosított lehetôségeket.
A pécsi egyetem képviselôi is hasonló céllal érkeztek a kincses városba, ahol immár ötödik alkalommal vesznek részt a vásáron. Az intézmény a tudomány majdnem összes területét lefedi kínálatával, képzésében összesen 150 határon túli diák — többnyire Erdélybôl — vesz részt. Czéh Gábor, az egyetem kétoldalú kapcsolatokért felelôs referense azt tanácsolta az erdélyi magyar diákoknak: Magyarországon tervezett tanulás esetében vegyék igénybe a különféleösztöndíjakat, hiszen anélkül, a törvényes elôírások szerint, idegen állampolgárként kezelik majd ôket az anyaországban.
A Szilágy megyét több mint nyolcvan kilométer hosszúságban átszelô majdani autópálya megépítésében érdekelt és érintett intézményeket, jogi és magánszemélyeket hívja nyilvános vitára a Szilágy Megyei Tanács, az Országos Útrendészet Kht. és általános tervezôi minôségében az IPTANA Rt.
A kezdeményezés célja a hatalmas projekt részleteirôl tájékoztatni a közönséget és az érintetteket annak érdekében, hogy részt vehessenek az autópálya társadalmi, gazdasági és környezeti hatástanulmányának elkészítésében. A Szilágy Megyei Tanács közönségszolgálati irodáján megtekinthetôk a Munkálatok bemutatásának dokumentációi és az Egyéni megjegyzések naplója. Az egyéni megjegyzések lapját bármely jogi vagy magánszemély kitöltheti saját észrevételeivel, javaslataival vagy ellenvetéseivel. Az Országos Útrendészet Kht. a szaktervezôkkel, a helyi hatóságokkal együtt figyelembe veszik a beérkezett megjegyzéseket és javaslatokat — amennyiben azok megfelelnek a terv követelményeinek és a törvényes kereteknek —, a tervezés folyamatában való hasznosítás céljából.
Szilágy megye területén az autópálya nyomvonala Pusztatopánál (Topa Micã) kezdôdik és Topaszentkirály mellett, a DN 1F útvonalától délebbre (kb. 150 m-rel) halad el. Topaszentkirály (Sâncraiu Almasului) és Zutor között áthalad a DN 1G országúton, elhalad Almásszentmária (Sânta Maria) és Bercse között Vaskaputól kb. 0,5 km-rel nyugatabbra a DN 1F országúthoz közelít, Csömörlô (Ciumãrna) és Ördögkút (Treznea) között folytatódik, majd átvágja a 108R jelzésû megyei utat (kb. 2,5 km-rel délebbre a Popasul Romanilor háztól), átkel a Meszes hegységen és a DJ 191C jelzésû út körzetébe érkezik Zilahtól kissé délnyugatra. Gurzófalva (Fetrindia) mellett Egrespatak határától fél kilométerre halad el, majd észak felôl megkerüli Magyarkecelt (1 km-re lesz a falutól). Szintén észak felé halad el Krasznától, áthalad Rátonon és Hoszaszón (átvágja a DJ 191C jelzésû utat), majd Szilágybagostól északra és Szilágynagyfalutól délkeletre halad tovább (itt lesz a DN 1H közúti csomópont). A Szilágynagyfalu–Porc közötti vasútvonaltól délre folytatódik Bihar megye határáig.
Az autópálya Szilágy megyét 82 km hosszan szeli át, 3 020 000 négyzetméternyi területet (302,8 hektár) foglal el, és négy ingatlant érint (kettôt Zutor, kettôt Almászentmária falu határában).
November 4-én 10,00 órától a Szilágy Megyei Tanács székhelyén tartják a tervezet nyilvános vitáját, amelyre meghívják az érdekelt magánszemélyeket, a kormány- és nemkormányzati szervezeteket, a földtulajdonosokat, illetve a helyi közigazgatási hatóságok képviselôit, a szállítási és közlekedésbiztonsági illetékeseket.
ÉVI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKÁT tartja az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztálya október 25-én, szombaton de. fél 10 órától az Apáczai-líceumban (Király/Brãtianu 16.). Szeretettel várják az érdeklôdôket.
LEVÉLTÁRI SZAKKONFERENCIÁT RENDEZ az Erdélyi Múzeum-Egyesület, melyen az elôadók a magyar leváltári kutatás gyakorlati és szemléleti kérdéseit taglalják és helyezik tudományközi perspektívába a szakterület épp aktuális kérdéseit. A kétnapos konferencia október 24-én, pénteken de. 11 órakor kezdôdik az EME Jókai/Napoca utca 2. szám alatti székházának elôadótermében.
LÁTVÁNYFILMEK MARATONJA október 24–25-én a Malom/Baritiu utca 16. szám alatti Tranzit Házban. A Napos Oldal által bemutatott 24 óra folyamatos mozi pénteken du. 6 órakor kezdôdik és négy blokkban zajlik.
OKTÓBERI HANGVERSENYT tartanak a Jobbágy/Ariesului utca 67. szám alatti Jézus szíve plébániatemplomban október 24-én, pénteken 17 órakor. Közremûködik Barabás Kásler Magda (ének), Krejcsik Ágnes (ének), Kostyák Imre (ének), Péter Ernô (hegedû), Kolcsár Péter (orgona), Zágoni Elôd (gordonka), Kostyák Levente (blockflöte), Gidró Tünde és Kréher Éva (szavalat).
TORDA A TOLERANCIA BÖLCSÔJE címmel szervez nemzetközi gyermekrajz kiállítást a tordai Petôfi Társaság. A rendezvény, amellyel a házigazdák és meghívottaik arra a jeles napra emlékeznek, amikor 1568-ban a tordai országgyûlés elôször foglalta törvénybe a hit és a lelkiismeret szabadságát, az ótordai református templomban kezdôdik 2003. október 25-én, de. 11 órakor és a Petôfi Társaság galériájában folytatódik. A mûvészi mûsorban fellép Boér Ferenc színmûvész, hegedûn közremûködik Béres Melinda és Márkos András.
JÁTSZÓHÁZ VEZETÔI TANFOLYAMOT indít pedagógusok részére a Kallós Zoltán Alapítvány, amelyre a 0264/598-813-as telefonszámon lehet jelentkezni.
ECKSTEIN–KOVÁCS PÉTER szenátor fogadóórát tart október 24-én, pénteken 13–15 óra között a Malom/Baritiu utca 16. szám alatti szenátori irodában.
A Transilvania Filharmónia kórusa és zenekara Beat Spörri svájci karmester vezényelte hangversenyén a szokásostól eltérô mûsort adott elô: négy vokál-szimfonikus mûvet.
Brahms: Schicksalslied (A sors dala) bevezetôszámként szerencsés megoldásnak bizonyult. A rendkívüli módon három Adagio tételbôl álló mûvet Brahms, Hölderlin szövegére, közvetlenül a Német Rekviem után komponálta. A sors dala, minden percében inspirált, bensôséges muzsika. Rendhagyó módon zenekari szólórésszel fejezôdik be, így egészíti ki Brahms a költô mondanivalóját. A filharmónia kórusának (karigazgató Cornel Groza produkciója kifogástalan volt.
Goethe Ódáját zenésítette meg Brahms Alt-rapszódiájában. A szerzôt szerelmi csalódása késztette e mû megírására, ugyanis fiatal szerelmét olasz gróf vette feleségül. Ana Rusu énekelte a rapszódia szóló-szólamát a férfikórus kíséretével, megbízható, muzikális énekesnô, aki mindenkor megállja helyét a pódiumon.
Bemutatóként hangzott el Karol Szymanowski (1882–1937), a lengyel zene huszadik századi kimagasló egyéniség 1926-ban komponált hat részbôl álló Stabat Matere. Sajnos csak ritkán van alkalmunk e jelentôs zeneszerzô mûveivel megismerkedni. A Stabat Materben a gregorián ihletésû fohász és a XX. század disszonanciája, heterofóniája egyaránt jelen van.
A mû Rosmarie Hofmann svájci énekesnô hiteles elôadásában hangzott el. Tisztán intonáló, szép hangú basszus Randal Turner. Az amerikai származású mûvész operaénekesként Hamburg, New Jersey, Monte-Carlo, Bécs és más zenei centrumokban lépett fel, jelenleg a zürich-i opera keretében mûködô Nemzetközi Studió tagja. Nem feledkezhetünk meg Márkos Albert szépen megoldott hegedûszólójáról.
Antonin DvoŸak Te Deumja zárta a hangverseny mûsorát. A mûvet 1892-ben, közvetlenül amerikába utazása elôtt komponálta Dvo Ÿ ak a New-Yorki bemutatót is ô maga vezényelte. A Te Deum négy tétele magába foglalja Dvo Ÿ ak zeneszerzôi zsenialitását: kórus és zenekar hangzásának nagyszerû kihasználását, dallaminvencióját, ugyanakkor hazája folklórjának beépítését a klasszikus szonáta-formába. Már a kezdô üstdob ütések megteremtik a mû egyedi hangulatát. Akárcsak Brahms Sorsdalában a Stabat Mater is zenekari szólórésszel fejezôdik be. Úgy érzem, bár Dvo Ÿ ak minden mûfajban értékeset alkotott, szerelme, fô kifejezési eszköze mégis csak a zenekar volt.
Szólisták, a filharmonikusok ének- és zenekara ezúttal is sikerre vitték Dvo Ÿ ak Te Deumát.
A hangverseny karmestere, Beat Spörri inkább kórusvezetô vezénylésére a megbízható jelzô illik a legjobban.
A Romániai Könyvvizsgálók és Mérlegképes Könyvelôk Testülete (CECCAR) november és december folyamán a következô szakképzési tanfolyamokat szervezi tagjainak és kívülállóknak: nemzetközi könyvelési szabványok; kis és közepes vállalatok könyvelése; gazdasági kiértékelés; készletkönyvelés és önköltség számítás; könyvelési jelentések és azok kiértékelése; pénzügyi és könyvelési könyvvizsgálat; adórendszer.
Egy tanfolyam idôtartama 40 óra. Pénteken délután, szombaton egész nap, vasárnap pedig délelôtt tartják azokat. Feliratkozni: október végéig, a testület (CECCAR) székhelyén (Hôsök útja 2. szám).
Valami más ez, mint amit eddig megszokhattunk Lászlóffy Csabától, akinek Valami más címû prózakötetét október 21-én délután mutatták be a Phoenix könyvesházban.
A házigazda szerepét is magára vállaló Tibori Szabó Zoltán általános derültséget kiváltó megállapítással kezdte az író méltatását, mondván: valahol azt olvasta, hogy az erdélyi irodalom fô stációi az avantgárd, a transz-avantgárd és a Házsongárd, Lászlóffy Csaba mûvei azonban túlélik a végállomást. "Lászlóffy mindig másról beszél, de ugyanazt mondja, nála nem volt rendszerváltás, ’89 elôtt is ugyanazt írta, mint utána" — szögezte le a méltató. A korábbi munkákról szólva Tibori elmondta: az író gyakran a történelem ködébe veszett alakok sorsán mereng, a maga sajátos eszközeivel reinkarnálva ôket. Írói és általános emberi magatartását értékelve Tibori úgy ítélte meg: Lászlóffy Csaba soha nem tett elvtelen engedményeket, nem dörgölôzött a hatalomhoz, megmaradt igaz és talpig becsületes embernek, gondolkodónak.
Hasonlóképpen személyes hangot ütött meg méltatásában Bréda Ferenc, aki bevallotta az "igazi irodalom igazi barátainak", hogy gyerekkorában Lászlóffy könyvei indították el az irodalom útján, és mindig mesterének tekintette ôt. Bréda idézett néhány kritikai megjegyzést Szentmihályi Szabó Pétertôl és Szilágyi Júliától, kiegészítve saját meglátásával, amely szerint Lászlóffy most megjelent kötete megújítja a prózát a transzhistorikus randevú, szellemi találkozások mûfajával, amelyet nem lehet besorolni az ismert irodalmi kategóriákba, mivel kicsit több is, mint irodalom. Ezt követôen Bréda felolvasta A genézis énjei címmel papírra vetett gondolatait, amelyben kifejti: az általa csodált szerzô géniusz, illetve médium, aki nemz, szül, táplál és szív vissza magába minden pszichét, minden mûve "opera magna", egyfajta bölcsek köve.
A szerzô jogán Lászlóffy Csaba úgy ítélte meg: a mûfaji határokat igen-is le szabad, sôt le is kell bontani. Az általa felovasott részletet tökéletesen kiegészítette a zenei rész: Béres Melinda és Márkos Albert Prokofjev Szonáta két hegedûre címû darabját adta elô.
A külsejében is figyelemfelkeltô kötet (borítója Egon Schiele: Az ölelés címû munkájának felhasználásával készült) meghökkentô, férfi és nô kapcsolatáról szóló erotikus történetek tárháza.
Kedd este a Sapientia Tudományegyetem épületének alagsorában mutatták be Szegô Katalin filozófiatörténeti és filozófiai írásainak Gondolatutak címû gyûjteményét.
Nemcsak a szellem lángja fûtötte be a Bocskay-ház boltíves pincéjét, hanem a számos érdeklôdô és a Szegô Katalin születésnapját ünneplô barát, tanítvány, kolléga halmozódott testmelege is. A Pro Philosophia Kiadó e reprezentatív kötettel köszöntötte a tanárnôt. Az új könyvrôl tárgyszerûen, mintegy számbavevôleg beszélni, miközben a tanítványiság és a szeretet terhétôl pillanatra sem tekinthetünk el: e két kívánalom összejátszásának felemás "termésérôl" szólt bevezetôjében megragadó szellemességgel Tonk Márton, majd a zsoltárok egyikét idézve (az ember élete hetven, legfeljebb nyolcvan esztendô, s ennek jórészét hiábavaló fáradozás tölti ki) a tanári és alkotói létmód hasznosságát, önértékét deklarálta.
A Gondolatutakat továbbá Egyed Péter mutatta be. "Boldog lettem volna a hetvenes években — mondta —, ha a könyvespolcomon egymás mellett állt volna a felvilágosodás és a reneszánsz gondolkodóinak antológiája, illetve azok a tanulmányok, amelyek e gondolkodókat már az antológia függelékeként bemutatták, s most a Gondolatutakban is elôttünk állnak." E tekintetben a mai generáció lényegesen jobb helyzetben van, hiszen kiváló filozófiatörténeti kézikönyvet használhat. Igaz, ez a munka nem a szó legszorosabb értelmében vett filozófiatörténeti írások summája, hiszen a szövegekben világosan felismerhetôk az etikai vonzatok, minthogy a szerzô épp az etika oktatója a BBTE-n. "Analitikus élesség, finomság, hajlékonyság" jellemzi ezeket az írásokat, amelyek mögött másfelôl az olvasottság széles hátországa húzódik meg. Nehéz is elkülöníteni egymástól a filozófiatörténetet és azt, "amit Szegô Katalin gondol". Egyed a kötet elsô részének darabjai közül a Machiavellirôl és az ôt értelmezô Spinozáról szóló tanulmányokat emelte ki példa gyanánt, mint a törvény fogalmát megalapozó, azt máig ható érvénnyel megközelítô filozófusokról készített portrékat.
A Gondolatutak második része Szegô Katalint, az alanyi írót-gondolkodót mutatja az olvasó elôtt, aki az újszövetségi iratok — elsôsorban a páli levelek — és a racionalista bölcselet örökségének szellemi feldolgozója és továbbvivôje. Ugyanennek a résznek a kiemelkedô szövege — mondta Egyed Péter — Az óriásplakátokról feminista szemmel címen közölt tanulmány, amely elsô megjelenése óta mértékadónak számított e téma nálunk kevéssé "megmunkált" irodalmában.
Demeter Szilárd, a kötet további méltatója arra a kifogásra reflektált (Szilágyi Júlia támasztotta e kifogást), mely szerint a szerkesztôk a kötetbôl kirekesztettek volna olyan szövegeket, amelyeknek gondolati alapjában megmutatkozik a materialista filozófiai elemek jelenléte. Demeter a szerkesztésfolyamatot ismertetve cáfolta e feltételezést: egyes szövegek valóban kikerültek az eredeti koncepcióból, de alkalomról alkalomra másféle "összeférhetetlenség" okán, és korántsem valamely "cenzoriális" megfontolásból.
A születésnapi jókívánságok sorát köszönve Szegô Katalin félreérthetetlen hitvallást tett pedagógusi elkötelezettsége mellett: "Ha újra kellene kezdenem — Isten ôrizz! — az életemet, ismét tanár lennék."
KOLOZSVÁR
KÖZTÁRSASÁG — Már megint a rossz fiúk — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel naponta 23-tól és hétfôn egész nap.
GYÔZELEM — Halálosabb iramban — amerikai. — Vetítések idôpontja: 13.30, 16, 18.30, 21; szerdán egész nap kedvezménnyel.
MÛVÉSZ — Az európai filmek felfedezése: okt. 17–23.: Rue des plaisirs — francia bemutató. — Vetítések idôpontja: 12.30, 15, 17.30; kedden: 12.30, 15, 17.30, 20, 22 — egész nap kedvezménnyel; okt. 17–18.: Farkasok szövetsége — francia (20, 22.30); okt- 19–20.: Csajok a csúcson — német (20, 22); okt. 22–23.: Más világ — spanyol–francia (20, 22).
MÛVÉSZ — Francia filmtéka: La chambre des Officiers — okt. 20-án, hétfôn 17 órakor.
FAVORIT — A fenegyerek — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; csütörtökön kedvezménnyel.
DÉS
MÛVÉSZ — Dr. Szöszi 2 — amerikai (15, 17, 19; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22-tôl, hétfôn egész nap).
TORDA
FOX — Az igazság órája — amerikai (15, 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21; kedvezménnyel naponta 15-tôl, szerdán egész nap).
SZAMOSÚJVÁR
BÉKE — Több a sokknál — amerikai (17, 19; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 21 órakor; csütörtökön zárva).
MAGYAR SZÍNHÁZ
Ma, október 23-án, csütörtökön este 7 órakor a Magyar Opera színpadán: Pierre Carle de Chamblain Marivaux: Két nô közt — a marosvásárhelyi színház vendégjátéka. Rendezô: Alexandru Colpacci m. v.
Október 26-án, vasárnap de. 11 órakor: Együgyû Misó — stúdióelôadás. Színpadra alkalmazta és rendezte: Szabó Attila m. v.
ROMÁN SZÍNHÁZ
Ma, október 23-án, csütörtökön este 7 órakor: Kreisler: Astã searã: Lola Blau — a Temesvári Német Színház vendégjátéka.
Október 25-én, szombaton este 7 órakor: Goldoni: Két úr szolgája. Rendezô: Mona Chirilã.
DIÁKMÛVELÔDÉSI HÁZ
Ma, október 23-án, csütörtökön: Collodi: Pinocchio — a temesvári Német Színház vendégjátéka.
MAGYAR OPERA
Október 26-án, vasárnap du. 5 órakor: Kálmán Imre: A bajadér. Vezényel: Incze G. Katalin. Rendezô: Gy. Tatár Éva.
ROMÁN OPERA
Október 24-én, pénteken este 7 órakor: Verdi: Traviata.
DIÁKMÛVELÔDÉSI HÁZ
Október 24-én, pénteken este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának és kórusának hangversenye. Vezényel: Mathias Mauer (Ausztria). Közremûködik: Gabriel Croitoru. Mûsoron: Mozart: Varázsfuvola-nyitány; Beethoven: Hegedûverseny; Csajkovszkij: 4. Szimfónia. — Érvényes a bérlet 8-as szelvénye.
AGNUS RÁDIÓ
Pénteken, október 24-án, 13–14 óra között: Erdélyi sajtóklub (Újságírói kerekasztal). Meghívottak: Makkay József (Szabadság), Csomafáy Ferenc (Romániai Magyar Szó) és Lukács János (Krónika). Téma: aktuális politikai kérdések.
Megtiszteltetés számomra, hogy a Magyar Köztársaságnak és az egész világ magyarságának közös nemzeti ünnepén ma itt köszönthetem Önöket.
Október 23-a, az 56-os forradalom és szabadságharc emléknapja, az a nagy magyar ünnep, amely nemcsak nekünk, de a 20. század világtörténetében minden nép közös ünnepe. Mert ez a nap a terror és az elnyomás elleni hôsi küzdelemre, a szabadság szeretetére emlékeztet valamennyiünket. Az 1956-os magyar forradalom nélkül ma Európa sem lenne az a szellemi, gazdasági és politikai közösség, amelyben nemzeteinknek helye van.
Ezt a küzdelmet idézik fel a kortársnak, Albert Camus-nek híressé vált sorai: "A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt 20 esztendôben. Ahhoz, hogy ezt a leckét megértse a fülét betömô, a szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia — s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok az életüket adták, és soha, sehol — még közvetve sem — igazoljuk a gyilkosokat. Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra."
Az 56-os elôdeink, a forradalom bukása után kivégzettek, meghurcoltak és elüldözöttek százezrei, az erdélyi magyarok ezrei a velük szenvedô románokkal együtt kerültek a börtönbe vagy a bitófa alá. Ôk voltak azok, akik az aradi vértanúk áldozatához közösen tették hozzá a magukét. Mert ôk sem hôsnek születtek, csak reménytelenül szabadnak, akikre a hôsi napok múltával lesbôl csapott le a szabadságtól rettegô hatalom.
A nagy nyugati nemzetek gyôztes forradalmakra, régi hódításokra és új, világtörténelmi gyôzelmekre emlékeznek. Mi, magyarok október hónapban két, világra szóló és a leveretésben is gyôztes forradalmunkra emlékezünk. Az 1848-as forradalomra, szabadságharcra és az 1956-os forradalomra.
Arad után Budapestre, melyrôl Örkény István ezt írta: "A kerek világon, minden térképen és glóbuszon ma átírják a nevedet Budapest. Ez a szó már nem egy várost jelöl. Budapest ma annyit tesz, mint hôsiesség. Budapest minden nyelvén a világnak azt jelenti: hûség, önfeláldozás, nemzeti becsület. Kívánom én is: légy mindörökké olyan, amilyen ma vagy Budapest. Büszke és bátor emberek tanyája, magyarok jó útra vezérlôje, az emberi fajta csillagfénye."
És amikor az 56-os Budapestre és az egész Magyarországra gondolunk, akkor Kolozsvárra, Temesvárra és Erdélyre is gondolnunk kell, kegyelettel hajtva meg fejünket az áldozatok emléke elôtt.
Mert a magyar forradalmat itt is ezrek és ezrek éltették, hogy aztán megbüntesse ôket is a hatalom megfélemlítô ereje. Emlékezzünk azokra is, akik november 1-jén Halottak Napján a Házsongárdi temetôben rótták le kegyeletüket az elhunytak elôtt, és akik közül ezért többen hat év börtönnel fizettek. És gondoljunk azokra is, akiket csak késôbb vettek ôrizetbe, s ítéltek el 18, 15, 10 év kényszermunkára, magyar és román parasztokat, munkásokat, egyetemi hallgatókat, fôpapokat és írókat.
Az épségben megmaradt 48-as honvédzászlók nemcsak múzeumi kincseink, hanem az egész nemzet öröksége. Az az 56-os lyukas zászló pedig, amely ma Strasbourgban az Európa Tanács székhelyét ékesíti, már régen a közös Európa egyik szép jelképe. Aminthogy talán az sem véletlen, hogy akik ’89-ben Romániában valóban forradalmat csináltak, ugyancsak a maguk lyukas lobogói alatt haltak hôsi halált.
Nagy örömömre szolgál, hogy bár az elmúlt évek során már személyesen is megismerkedhettem a jelenlévôk legtöbbjével, a mai ünnepi alkalomból a Magyar Köztársaság kolozsvári fôkonzuljaként mutatkozhatom be Önöknek.
Különös megtiszteltetés és a Gondviselés adománya számomra, hogy ebben a minôségben éppen magyar nemzeti ünnepünkön köszönthetem Önöket elôször.
(Elhangzott Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából tegnap, a Kolozsváron tartott állófogadáson)
Sok más családhoz hasonlón, 1956-ban számunkra is — értve ezalatt a családot — a rádió volt az a tömegtájékoztatási eszköz, amelyikbôl közvetlenül értesülhettünk a világ eseményeirôl. Így a magyarországiakról is. Tudtuk, hogy baj van Rákosi rendszerével. Amikor Gerô Ernô beszédét hallgattuk, apám megemlítette párizsi élményét. Egy elôadáson vett részt, ahol ez az ember is felszólalt. Ennek hatására teljesen kiábrándult a kommunisták elképzeléseibôl. A rádió elôtt csak annyit mondott, hogy semmi jó nem várható.
Azon az ôszön jutottam be az egyetemre. Alig telt el három hét a tanévkezdet után, a rádióból megdöbbentô hírek zúdultak ránk. Persze hamar kiderült, hogy az ún. ellenforradalmi elemek diákok, munkások voltak, nem külföldi ügynökök közremûködésével robbant ki a fegyveres fölkelés. Hetekkel azelôtt a poznani események tartottak lázban mindannyiunkat, most a láng átcsapott a magyar fôvárosra is. Félelmetes volt hallani a rádióban a budapesti utcákon visszhangzó lövöldözést, a felszólítást, hogy rádióját mindenki tegye az ablakba, majd Nagy Imre felhívását, hogy a népköztársaságra törôk tegyék le a fegyvert.
Évfolyamtársaimmal egyébrôl sem beszéltünk az elôadások közti szünetekben. Talán én voltam a leghangosabb. Diáktársaim ezt, úgy tûnt, el is várták tôlem. Talán azért, mert elôzôleg politikai fogolyként rácson belül is alkalmam volt megismerni a kommunizmus elnyomó gépezetét, és így néhány évvel idôsebb voltam, mint ôk.
Tanáraink szót sem szóltak. A politikai gazdaságtan szeminárium vezetôje viszont, idôszerû kérdésként erre terelte a szót. Csak ez hiányzott. Elszabadult a pokol. Többen kemény szavakkal ítéltük el a szovjet hadsereg beavatkozását, a fegyvertelen és a fegyveres polgári személyek halomra lövését. Vérlázítónak neveztem azt, ahogyan az állig fölfegyverzett szovjet katonák térdig gázolnak a vérben. Nagyon kiborultam. A tanár csillapítgatott bennünket. Föl sem merült bennünk, hogy csak néhány szavába kerülne és máris kitörne a nyakunk. Dicséretére legyen mondva, nem tette meg. Ma is mélységes hálával gondolok rá. De diáktársaim között sem akadt egy sem, aki effélére adta volna a fejét.
Amikor hazaérve beszámoltam az egyetemen történtekrôl, szüleim elszörnyülködtek. Apám kétségbeesetten mondta, "vigyázz, most már nagykorú vagy, nem úsznád meg néhány évvel". Még aznap a szomszédban lakó román diák elújságolta, hogy este, az eseményekkel kapcsolatban diákgyûlés lesz Mátyás király szülôházában. A szeku, a gyûjtôfogház, Szamosújvár celláira gondolva, nehezen, de ellenálltam. Másnap már szájról szájra járt a hír, hogy az ott felszólalókat az összejövetel után letartóztatták.
Maradt a rádió, a családi, a szûk baráti körben való lázas beszélgetések. A moziban vetített híradóban a budapesti utcai harcok részleteit, a forradalom gyôzelmét láttuk. Nagy volt az öröm. Ugyanakkor világos jelei mutatkoztak annak, hogy a román hatalom tud a lakosság rokonszenvérôl és tart a hasonló hazai eseményektôl. A délutáni elôadásról a Bolyai egyetem Arany János utcai épületébôl hazafelé tartva, a Monostori út elején, az egykori vármegyeháza elôtt, a félhomályban veszteglô, fegyveres katonákkal tömött teherkocsikat lehetett látni. Elszorult az ember torka.
De a forradalom gyôzelme, a szovjet hadsereg kivonulása valósággal szárnyat adott mindannyiunknak. Öröm volt hallani az immár magát szabadnak mondó Kossuth rádióból, hogy az egypártit többpártrendszer váltja fel, hogy máris alakulnak a pártok, hogy ismét létrejött a cserkészszövetség. A miskolci, a pécsi rádióból, hogy ott is jól halad a forradalom…
November 3-án este, amikor Mindszenty bíboros beszédét az erôs zavarás miatt már alig lehetett hallani, gyanítani lehetett, hogy valami nincs rendben. És másnap reggel a rádióból már csak a szovjet haderô bevonulásáról hallhattunk, Nagy Imrének az ENSZ tagállamaihoz intézett segélykiáltását hallhattuk. Azután a rádió elhallgatott. Most is elérzékenyedem, amint eszembe jut: addig ültünk apámmal a rádió elôtt, amíg a készülék varázsszeme összecsukódott, mert kikapcsolták a lakihegyi adót.
Az egy-két nap múltán Szolnokról megszólaló Kádár Jánost jó apám, francia nyelvtudása alapján "kádávr"-nak, hullának nevezte.
Az Alkotmány módosítását immár megszavaztuk. A magyarság igennel szavazó túlnyomó része nem utolsósorban a kisebbségi nyelvhasználat kiteljesítéséért, a felekezeti oktatásért, a kötelezô sorkatonaság eltörléséért, ki miért.
A népszavazást megelôzô, már a parlamenti vitát is övezô viták arra utaltak, hogy felemás Alkotmánnyal állunk szemben. Olyan alaptörvénnyel, amely mindenbôl tartalmaz egy kicsit, de nem billen el egyik oldalra sem. Az európai uniós jogharmonizációnak is tesz engedményeket, de ebben a formában mégsem lesz elég Románia EU-csatlakozásához. Kisebbségi jogokból is többet tartalmaz a réginél, de elvárásainknak még mindig nem felel meg. Ennek következtében a fogadtatása is langyosnak bizonyult. Az ellenzéki érzelmûeket esetleg visszatartotta a kormánypárt túlzott kampányolása, a maradiakat a további demokratizálódás felé tett további nyitás, a nacionalistákat a kisebbségbarát cikkelyek, a kisebbségieket utóbbiak elégtelen volta. Egyszóval kevesen érezhették igazán magukénak az egész új Alkotmányt. Mindenki találhatott viszont számára benne jót és rosszat egyaránt.
Ezt tükrözte egyébként az 55 százalékos részvétel is. Még mielôtt valaki azt gondolná, hogy a tanulság ebbôl egyértelmûen negatív, megjegyzendô, hogy az 50-60 százalék közötti részvétel egy népszavazáson elég jó helyezést jelent európai viszonylatban hasonló esetekben. Másrészt pedig meg kell szoknunk, hogy egyre kevésbé lesznek egyértelmûen tiszta politikai döntéseink ennyire szerteágazó kérdésben, mint egy alkotmány. Egy-egy konkrét részkérdésben továbbra is számíthatunk egyirányú, világos határozatokra, de minél több szempontot kell figyelembe venni, minél több szakasza van egy jogszabálynak, és minél szélesebb tömeggel kell elfogadtatni, minél eltérôbb érdekeknek megfeleltetni, annál inkább várható a kompromisszum szülte "felemás" szövegváltozat. Ami mindenkinek egy kicsit jó is, de nem egészen.
Ezért igaza van a kormánypártnak, amikor azt hangoztatja — mint ahogy azt tette Adrian Nãstase kormányfô is —, hogy ez az Alkotmány nem a Szociáldemokrata Párté, hanem mindenkié. Óva inteni kellene azonban a kormányerôt attól, hogy diadalt üljön fölötte, vagy hogy kisajátítsa Önnön sikeréül. Várható ugyanis, hogy most mindenki azt magyaráz bele ebbe a népszavazás-eredménybe, amit akar. Akik akarták a módosítást, azok saját érdemüknek tudják be (s ha tudják, hogy nem is teljesen igaz, akkor is azt állítják, hogy az). Akik nem akarták, mint a Nagy-Románia Párt, az sikertelen részvételrôl, választási csalásról beszél. Akik akarták is, de szembehelyezkednek a kormánnyal, mint a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt, azok tapsolnak is neki, de nem mulasztják el a kormány lemondását követelni a lebonyolítás körüli szabálytalanságokért. Siker és kudarc egyben az alkotmánymódosítás attól függôen, honnan nézzük. Felemás tehát a visszhangja is.
Sok bírálat érte az új mosópor piacra dobásához méltó kemény reklámkampányt a népszavazást megelôzôen. Marketing-fogások helyett értelmesebb beszéd, egyszerûbb, lényegretörô magyarázat kellett volna. Ezeken a hasábokon is jelezte alulírott még a szavazás elôtt, hogy sokan a legalapvetôbb szinten sincsenek tisztában a kérdéssel, de hát ez máshonnan is kiderült. Emil Constantinescu ezért a reális témákról valós párbeszédet látott volna értelmesebbnek a választási hadjárat során. Petre Roman azt kifogásolta, hogy senki nem szállt szembe szakszerûen olyan híresztelésekkel, hogy szentesítik a törvénytelen tulajdonszerzéseket, vagy hogy most hivatalosítják a magyar nyelvet.
Ám a kampánynak a fentieket alátámasztó, ennél sokkal alapvetôbb hiányossága is volt. Az egész hadjárat arra épült, hogy az Alkotmányra és Európára egyaránt szavazunk, ezért minden sárga csillagos kék mezôben úszott, s a gyerekek is tudták, hogy "Igen Európára" — csak azt nem nagyon tudták, hogy miért. Alig esett szó viszont a NATO-ról. Senki nem foglalkozott azzal szakszerûen, hogy elmagyarázza annak a népnek, amely 80-90%-ban támogatja Románia EU- és NATO-tagságát, hogy ezzel a szavazatukkal most nyilvánítanak véleményt Románia NATO- tagságáról. Vagy annak a népnek, amely hallja a hírekbôl mindenhonnan, hogy a tagjelölt országok egyre-másra népszavazáson döntik el csatlakozásukat, miután már az EU elkezdte velük a csatlakozási tárgyalásokat, hogy mi fordítva csináljuk. Mi most elôre szavazunk a csatlakozásról, és erre alkalom késôbb nem adatik meg nekünk! Mert ami mindenhol a fentebb leírt normális módon zajlik, az Romániában valamilyen felsôbb meggondolásból így fest: az alkotmánymódosításokkal együtt megszavazzuk azt is, hogy az EU-csatlakozást, majd ha esedékes lesz, a parlament fogadja el kétharmados többséggel, újabb népszavazás nélkül. Nos, aki nem fektetett kellô hangsúlyt ezen alapvetô, mindenki támogatására számító dolgok kiemelésére a kampányban, annak jogosan szûkülhetett össze a szûkülnivalója akkor, amikor a részvétel 50 százalék fölé kúszásáért esdekelt. A fentiekrôl persze a sajtó — a Szabadság is — rendszeresen tájékoztatott annak idején. De aki nyerni akar, az nem elégszik meg a kampány mennyiségével — ami meg kell adni, most már kielégítô volt —, hanem odafigyel annak tartalmára is.
Magyar szempontból talán az tûnik a legtanulságosabbnak, ami sokunknak dilemmája volt: vajon a mi szavazataink döntötték el a népszavazást, vagy sem? Nos, mivel egészen megbízható adatot arról nyerni nem lehet, hogy az 55,7 százaléknyi részvevôbôl hány volt magyar, de feltételezhetjük, hogy a magyarság az országos mintegy 7 százalékos lakosságbeli részarányának megfelelôen ment el szavazni, illetve maradt otthon, akkor könnyen kiszámíthatjuk, hogy az 55,7-bôl valamivel kevesebb mint 4 százalék lehetett magyar. Azaz nélkülünk 51,7 százalék körüli lehetett volna a részvétel. Mivel ez nem szakszerû számítás, csak logikus következtetés, ennek figyelembevételével értékelendô a következô tanulság is: majdnem érvénytelen lehetett volna nélkülünk, azaz éppen, hogy érvényes lett volna. Megintcsak felemás, minden fél számára hasznosítható következtetés.
Valószínûleg számított a történelmi egyházaink hozzáállása is. Valamivel többen mentek el szavazni a fôleg katolikusok lakta övezetekben (Csík, Szatmár), ahol az egyházfôk igennel szavazásra buzdítottak.
Ami végül polgármesterünk szerepét illeti, valós az értékelés, hogy ez volt az eddigi legcsúfosabb veresége. Hiszen nemcsak az a jóslata nem vált be, hogy a kolozsváriak 80 százaléka nem járul a választóurnákhoz, mert tudjuk, hogy csupán 55,55 százalék maradt otthon, de a mindössze 10,81 százaléknyi "nem" szavazat is elenyészô támogatására utal már. Hiába próbálja majd azt magyarázni, hogy a bojkottálók valószínûleg mind nemmel szavaztak volna, más azt mondhatja, hogy igennel, és a szakemberek tudják, hogy az otthon maradók között a választási preferenciák majdnem mindig ugyanazok, mint a szavazók körében.
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelô Kormánybizottság 2003. október 21-i ülésén újabb 35 ingatlan visszaadásáról hozott elvi döntést, közülük 25 kerül vissza a magyar történelmi egyházakhoz — tájékoztatott Markó Attila, a Kormánybizottság alelnöke. Ezáltal 96-ra nôtt a magyar történelmi egyházakhoz visszakerülô ingatlanok száma. A tegnapi elvi döntés során a temesvári Római Katolikus Püspökség 9, az Erdélyi Református Egyházkerület 12, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 4 ingatlant kap majd vissza.
Jelenleg az elvi döntések szintjén, az összesítés püspökségenként a következô: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség: 23 ingatlan, Nagyváradi Római Katolikus Püspökség: 11 ingatlan, Temesvári Római Katolikus Püspökség: 13 ingatlan, Erdélyi Református Egyházkerület: 24 ingatlan, Királyhágómelléki Református Egyházkerület: 10 ingatlan, Unitárius Püspökség: 10 ingatlan, Kolozsvári Evangélikus Püspökség: 5 ingatlan.
Az elvi döntések meghozatalát követôen a Kormánybizottság szakértôi titkársága írásban is rögzíti a Határozatot, amelynek kézbesítését követôen az ingatlanok telekkönyvezhetôk. A magyar történelmi egyházak eddig 30 Határozatot kaptak kézhez, tehát az elvi döntések közel egyharmadára vonatkozóan.
Markó Attila jelezte, hogy a Határozatok elôkészítése és kézbesítése folyamatban van, az esetleges késedelem legtöbbször az adott iratcsomóhoz kapcsolódó apró pontosítások, kiegészítések utólagos beszerzése miatt lehetséges. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek az apró kiegészítések csak ténybeli elemeket érintenek, semmiképpen nem befolyásolják a tulajdonhoz való jogot.
A visszaszolgáltatásra váró ingatlanok között szerepel például, a pankotai líceum épülete (temesvári Katolikus Püspökség), egy kézdivásárhelyi óvodaépület, illetve több vidéki kultúrház is, mind az alsócsernátoni, amelyek az Erdély Református Egyházkerület tulajdonába kerülnek vissza. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület birtokába kerülne vissza a nagyváradi Hunyadi Mátyás utca 15 szám alatti iskolaépület.
Az alkotmánymódosítás kapcsán rendezett népszavazáson az igenek aránya 89,7 százalék volt — derült ki a hét végi népszavazás szerdán közzétett összesített eredményébôl.
Az ország 42 választókerületébôl beérkezett adatok összesítésébôl kiderült, hogy a választásra jogosult több mint 17,8 millió választópolgár 55,7 százaléka (több mint 9,9 millió személy) vett részt az alkotmányt módosító törvényrôl megtartott referendumon. Közülük több mint 8,9 millió választó (89,7 százalék) igennel szavazott. Az urnákhoz járulók 8,81 százaléka, több mint 875 ezer választópolgár nemmel voksolt, mintegy 142 ezer szavazócédulát (az összesnek csaknem másfél százalékát) semmisnek nyilvánítottak.
A BEC összesítô dokumentumát fenntartás nélkül aláírta a legfelsôbb törvényszéknek a választási irodába kinevezett hét bírája, továbbá a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ képviselôi. Fenntartásokat megfogalmazó megjegyzésekkel írta alá az összesítô jegyzôkönyvet a Román Humanista Párt (RHP) képviselôje.
Az ellenzékben levô Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Demokrata Párt (DP) és a Nagy-Románia Párt (NRP) képviselôi nem írták alá a jegyzôkönyvet, mert pártjaik az SZDP által elkövetett csalásokra és súlyos szabálytalanságokra hivatkozva megkérdôjelezték a népszavazás eredményeit. Az NRP jelezte, hogy fellebbezéssel fordul az alkotmánybírósághoz és kéri a népszavazás semmissé nyilvánítását.
Adrian Nãstase miniszterelnök szerdán kijelentette: lehetséges, hogy szükség esetén újabb kormányátalakításra kerül sor.
"Egy kormány nem lehet örök életû. Ezért természetes, hogy összetétele módosuljon, akárcsak a sportcsapatok esetében. A játékosok némelyike a kispadra ül tartalékosként. Talán más játékosokat is be kell vonnunk a csapatba", fogalmazott Nãstase.
A kormányfô elmondta, felkérte a minisztereket, vizsgálják meg az általuk vezetett intézmények mûködését, és döntsék el, mit és hogyan kellene módosítani a lakosság elégedetlenségét és a "külsô jelzéseket" kiváltó problémák megszüntetésére.
A szociális programokra szánták a legtöbb pénzt, mintegy ötmilliárd eurót, a 2004-es állami költségvetés elfogadásakor — jelentette ki tegnap Elena Dumitrescu munkaügyi miniszter. A rendszerváltás óta ez a legnagyobb szociális segítségre kiutalt pénzalap, amihez a bruttó nemzeti össztermék 10,8 százaléka is hozzájárul.
A 2004-re elfogadott 53,46 milliárd eurós állami költségvetésbôl ötmilliárd eurót a szociális programokra szántak, a munkaügyi miniszter szerint a társadalmi célokra fordított pénzalap növelését a gazdasági növekedés tette lehetôvé. A kiutalt pénzt a szociális problémák minden típusának orvoslására fogják fordítani, a szociális juttatásoktól az egész-ségügy és oktatás fejlesztéséig — hangsúlyozta a miniszter. Ugyanakkor prioritásként szerepel a nyugdíjak növelése, a szociális segélyek, valamint a távfûtési pótlék folyósítása.
A munkaügyi miniszter elmondta: mintegy ötezer milliárd lejt a nyugdíj-kvóta emelésére szánnak, hatezer milliárdból pedig megduplázzák a mezôgazdasági dolgozók nyugdíjait. Ugyanakkor több mint 1,1 millió gazdasági gondokkal küszködô család részesül majd kétféle szociális segélyben. Emellett mintegy négyezer milliárd lejbôl kétmillió személy távfûtési költségeit tudják kiegészíteni.
Kukoricát csak két tehergépkocsival hoztak, 6500 lejt kértek érte, búza és árpa egyáltalán nem volt. Zabot egy helyen árultak, 150 000 lejért vékáját, 5600-be került a korpa és a kukoricaliszt.
Ismét sok malacot és hízott sertést hoztak. Az ár továbra is alacsony: akár 200 000 lejért is lehetett malacot venni. 26 000–28 000 lej a hízott sertés kilója, élôsúlyban számolva. Kilenc kisborjút is ugyanannyi tehenet számoltunk meg. Egy öreg berbécsért másfél millió lejt kértek. Volt egy kecske és egy idei gidó is. A kecskéért 900 000 lejt, a gidóért 700 000 lejt kért az idôs gazdaasszony.
Nem csupán a Timis utcában, hanem a vásár terültén is nagy a sár. Ezért az APO (a piacok és a vásártér adminisztrációja) a felelôs, mert a belépéskor kifizetett összeg egy részt fordíthatnák karbantartásra is, hogy a gazdálkodók és a vevôk ne ússzanak a sárban.
Többször említettük már lapunkban a vásártér melletti utca kálváriáját: nyáron a vastag porfelhô nehezítette meg az itt lakók életét, most pedig a gyakori esôzések miatt hatalmas víztócsák akadályozzák a jármûvek és a gyalogosok közlekedését. Nyáron ez ügyben felkerestük a környezetvédelmi hivatalt és a polgármesteri hivatal illetékeseit. Ígéreteik ellenére egyetlenegyszer sem küldtek oda kocsit, hogy szerdán és szombaton, amikor a vásár és az ószer miatt nagy a forgalom, öntözzék az utcát. Ha nincs pénz a szennyvízelvezetô csatornahálózat kiépítésére, s így aszfaltozni sem érdemes, néhány teherkocsi sóderrel betömhetnék az egyre mélyülô gödröket.
Figyelmetlen gyalogost gázoltak
Kedden reggel fél kilenckor az Alexandru Vlahuta utcában történt könnyû kimenetelû baleset. A 30 éves Varga R. B–47–SLN rendszámú 1310-es Daciáját vezetve gázolta el a helyi, 57 éves B. Mária Ilonát, aki figyelmetlenül, nem a kijelölt helyen akart átkelni. Az áldozat nem szenvedett súlyos sérüléseket.
16 évesen vezetett — forgalomba be nem írt autót
Augusztus 25-én közúti ellenôrzés során Kolozsvár egyik utcáján állították le a rendôrök a (mint az igazoltatás során kiderült), mindössze 16 éves Ionut Adrian M.-et. A tinédzser természetesen hajtási engedély nélkül vezetett, majd az is kiderült, hogy a személygépkocsi, amelynek kormányánál ült, nem volt beíratva a forgalomba. Adrian ellen így kettôs váddal indult nyomozás.
11 millióra loptak terményt
Tordán lopás vádjával indult nyomozás a helyi, 53 éves Grigore T. és a 34 éves Dorel N. ellen. A két, egyformán visszaesôként számontartott és munkanélküli férfi a szentmihályi Carol L. gazdaságát "látogatta meg" korábban, ahonnan 11 millió lej értékben lopott el mezôgazdasági terményeket. Szabadlábon vannak.
Két banda csapott össze Tordán
Az elmúlt hétvégén, pontosabban szombaton este két banda csapott össze Torda központjában. A rendôrökkel gyakran kapcsolatba kerülô bandák egy korábbi, márciusi "összeröffenést" folytattak, miután akkor a 36 éves Budai I. hagyta helyben a rivális banda egyik tagját. Ezúttal viszont éppen Budai I. volt az áldozat, akit baseball-ütôkkel alaposan elvertek: 100–120 napos orvosi kezelésre van szüksége. A tett elkövetôit nem sikerült elfogni, általános körözési parancsot adtak ki ellenük.
Törvénytelen kereskedôket büntettek
Désen az elmúlt napokban a Csendes utcák, biztonságos város program keretében tartottak ellenôrzést a helyi rendôrök. Az akció során 46 pénzbírságot róttak ki, mintegy 50 millió lej értékben. A szabálysértések többsége a kereskedelmet szabályozó törvényt érintette.
Esküvôre zenét csak DJ Zsolttal! Telefon: 0744-179905. (0014)
Egyetemista lány angol nyelvet tanít Kolozsváron I–IV. osztályos gyerekeknek, jutányosan. Telefon: 0264/412356, 0745-653098. (0013)
Egyetemista fiú szobatársat keres. Telefon: 538-767. (0003)
• A Lokomotiv Moszkva meglepôen simán, 3–0-ra legyôzte az olasz Internazionalét a Bajnokok Ligája csoportküzdelmeinek harmadik fordulójában. Az oroszok Loszkov révén már a második percben megszerezték a vezetést, majd szünet után további két góllal terhelték meg Toldo hálóját. Az Inter — amelynek vezetôedzôjét, Hector Cúpert a hét végén menesztették — csak erôlködött, és a Vieri–Recoba páros néhány kósza lövésén kívül nem tudott komoly helyzetet kialakítani.
• Oliver Kahn, a Bayern München kapusa az utolsó percekben bemutatott parádés védésével pontot mentett 100. európai kupamérkôzésén. A válogatott klasszis az Olympique Lyon elleni Bajnokok Ligája csoportmérkôzésen segítette döntetlenhez a münchenieket.
• Az angol bajnokságban kiemelkedô teljesítményt nyújtó Arsenalnak továbbra sem megy a BL-ben: Arsene Wenger együttese ezúttal az ukrán Dinamo Kijev otthonában szenvedett vereséget.
• Két vereség után a harmadik csoportmérkôzésen megszerezte elsô gyôzelmét a holland PSV Eindhoven a C-csoportban. Guus Hiddink legénysége a görög AEK Athén otthonából hozta el a három pontot.
• A Juventus továbbra is pontveszteség nélkül áll a D-csoport élén, miután hazai pályán legyôzte a Real Sociedadot. A Juve hét perc alatt 2–0-ra vezetett, majd elônye 4–0-ra nôtt. Az olaszok ötödik gólja sajnos már öngól volt, így ezen felbátorodva a Sociedad végül megszerezte az "igazi" becsületgólt.
• A holland Anderlecht úgy aratott egygólos sikert a Celtic Glasgow ellen, hogy a hazai pálya elônyét élvezve több mint egy órán át emberhátrányban szerepelt, s ekkor érte el a gyôztes találatot is.
• A Galatasaray már a mérkôzés elején bebiztosította gyôzelmét a görög Olümpiakosz ellen, a 8. percben lôtt találat egyben a végeredményt is beállította.
• A Deportivo La Coruña csak nehezen bánt el a francia bajnokság jelenlegi éllovasával, az AS Monacóval, az egyetlen gól az utolsó negyedórában esett.
Csoportmérkôzések, 3. forduló:
A-csoport: RSC Anderlecht (belga)–Celtic Glasgow (skót) 1–0 (gól: Dindane — 72. perc, piros lap: De Boeck — 26. perc, Anderlecht), Olympique Lyon (francia)–Bayern München (német) 1–1 (Luyindula — 88. perc, illetve Makaay — 25. perc).
A csoport állása: 1. Bayern 5 pont, 2. Anderlecht 4 (2–2), 3. Lyon 4 (2–3), 4. Celtic 3.
B-csoport: Lokomotív Moszkva (orosz)–Milánói Internazionale (olasz) 3–0 (Loszkov — 2., Asvetija — 50. és Hohlov — 57. perc), Dinamó Kijev (ukrán)–Arsenal (angol) 2–1 (Satszkih — 27. és Belkevics — 63. perc, illetve — Henry 80. perc).
A csoport állása: 1. Dinamó Kijev 6 pont (5–3), 2. Inter 6 (5–4), 3. Lokomotív 4, 4. Arsenal 1.
C-csoport: Deportivo La Coruña (spanyol)–AS Monaco (francia) 1–0 (Tristan — 83. perc), AEK Athén (görög)–PSV Eindhoven (holland) 0–1 (Lucius — 36. perc; piros lap: Amponsah — 65. perc, AEK Athén).
A csoport állása: 1. Deportivo 7 pont , 2. AS Monaco 6 , 3. PSV 3, 4. AEK 1.
D-csoport: Galatasaray Isztambul (török)–Olümpiakosz Püreusz (görög) 1–0 (Haspolatli — 8. perc), Torinói Juventus (olasz)–Real Sociedad (spanyol) 4–2 (Trezeguet 2 — 3. és 63., valamint Di Vaio 2 — 7. és 46. perc, illetve Tudor — öngól, 67. és De Pedro — 80. perc).
A csoport állása: 1. Juventus 9 pont, 2. Real Sociedad 6, 3. Galatasaray 3, 4. Olümpiakosz 0.
A Premier League 9. fordulójának zárómérkôzésén a Newcastle United a Fulham otthonából hozta el a három pontot úgy, hogy a hazaiak a 8. percben már 2–0-a vezettek. Végeredmény: Fulham–Newcastle United 2–3.
A sorrend: 1. Arsenal 23 pont, ..., 6. Fulham 15, 10. Newcastle 12.
Kedden este a Román Kupa nyolcaddöntôinek elsô párbaján a fôvárosi National stadionban a Bukaresti Rapid 1–0 arányban legyôzte a Nagyváradi FC-t, Ilyés 13. percbeli góljával.
A további szerdai eredmények (a gyôztes továbbjutott): Aradon: Borosjenôi Tricotaje (B-osztály)–Temesvári Politechnika-AEK 2–11, Pitesti: Ploiesti-i Petrol–Buk. Steaua 2–1 — aranygóllal, Déva: Gyulafehérvári Apullum–Petrozsényi Zsil (B-osztály) 3–2, Ploiesti: Pitesti-i Arges FC–Moinesti-i Petrolul (B-osztály) 1–0, Nagyszeben: Besztercei Glória–Konstancai Electrica (B-osztály) 3–1, Bukarest: Buk. Dinamó–Otopeni-i SK (C-osztály) 5–1 és Buzãu: Buk. National FC–Galaci Otelul 2–3.
Magyarország az egy hónappal korábbi pozíciójához képest tizenöt helyet zuhanva a 67., Románia egyhellyet rontva 21. a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) legfrissebb világranglistáján. Az élen változatlanul Brazília áll.
A FIFA-világranglista élén (zárójelben az egy hónappal ezelôtti helyezés): 1. (1.) Brazília 854 pont, 2. (2.) Franciaország 827, 3. (3.) Spanyolország 777, 4. (4.) Argentína 747, 5. (7.) Hollandia 746, 6. (6.) Anglia 745, 7. (9.) Németország 744, 8. (8.) Törökország, (5.) Mexikó és (12.) Olaszország 742–742, ..., 21. (20.) Románia 657, ..., 67. (52.) Magyarország 525.
Bécsben, az Európai Kézilabda-szövetség székhelyén megejtették a férfi és nôi csapatok részére kiírt kontinentális kupák legközelebbi fordulója párosításának sorsolását. A vetélkedôk jelenleg különbözô fázisban vannak: a BL-ben most készítették el a csoportbeosztást, a többiben pedig a nyolcaddöntôbe való jutásért játszanak. A sorsolás után egyesek örülhetnek, mert gyengébb játékerôt képviselô együttessel mérkôzhetnek, de ez nem a román és a magyar csapatok esete.
A nôknél a Bajnokok Ligájában csak Magyarországnak vannak képviselôi, méghozzá kettô (a Bukaresti Dinamó nem tudta ledolgozni hátrányát a Valenciával szemben). A magyar együttesek csoportbeosztása: I. Dunaferr, Toljatti (orosz), L’Elian Valencia (spanyol), Trier; II. Ferencváros, Elda Prestigio (spanyol), Larvik (norvég), Montex Lublin (lengyel). A mérkôzéseket 2004. január 3–4-én, 10–11-én, és 17–18-én, illetve február 7–8-én, 14–15-én és 21–22-én bonyolítják le. A csoportokból az elsô két helyezett jut tovább, a harmadik helyezett a KEK negyeddöntôjében folytatja.
Az EHF-kupában: Bécsújhelyi/Wiener Neustadt-i McDonald’s (osztrák)–Bukaresti Rapid és Râmnicu Vâlcea-i Oltchim–Gyôri Graboplast ETO.
A Kupagyôztesek Kupájában a Zilahi Silcotub német ellenfelet, a Frankfurter HC-t kapta. Nehéz dolguk lesz a Vác képviselôinek is, akik a norvég Byasennel játszanak a nyolc közé jutásért.
A Challenge Cupban a Kolozsvári U-Jolidon együttes reméljük nem botlik meg a ciprusi Latsia Nicosia elleni kettôs összecsapáson.
A találkozókat 2004. január 10–11-én, illetve 17–18-án rendezik.
Áttérve a férfi mezônyre, itt Fortuna istenasszony csak a Dunaferrel volt kegyesebb, a többi magyar és román csapat helyzete nem irigylésre méltó. Érdekesség, hogy a közelmúlti Sahtar Donyeck–Bukaresti Dinamó labdarúgó kupatalálkozó a kézilabda EHF-kupában "ismétlôdik" meg.
A további párosítás: EHF-kupa: Dunaferr–College (ciprusi) és Gyôri ETO–Meskov Breszt (fehérorosz); KEK: Tussem Essen (német)–Bukaresti Steaua; Challenge Cup: SKAF Minszk (fehérorosz)–Nagybányai Minaur és Konstancai KK–Sporting Club Horta (portugál).
A fenti mérkôzésekre november 8–9-én, valamint 15–16-án kerül sor.
A múlt hét végén a horvátországi Eszék/Osijek adott otthont az Európa-serleggel díjazott tornának, amelyen 14 ország (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Németország, Olaszország, Szerbia és Montenegro, Románia, Szlovákia, Szlovénia) férfi csapatbajnokságának a második helyezettje vett részt.
Az elsô nap után a csapatok 6–6 játékosának 120 dobása után a következô sorrend alakult ki az élen: 1. Horvátország 3544 fa, 2. Németország 3515, 3. Magyarország 3430, 4. Szerbia és Montenegro 3415, 5. Románia 3409, 6. Szlovénia 3340.
Romániát Kolozs megye képviselôje, az Aranyosgyéresi CFR-Sodronyipar képviselte, s mindössze 6 fa hiányzott ahhoz, hogy a gárda bejusson a rájátszásba.
Az egyéni eredmények: Cornel Popa 553 fa, Kirizsán Albert 551, Grigore Blaga 568, Ioan Figlea 588, Dumitru Bese 581, Zenkó Alpár 568.
• Okt. 13.: Az ünnepélyes megnyitót követô napon elkezdôdtek az atlétikai versenyek. Teljes afrikai fölény az elsô férfi futószámban: a kenyai Naftali Temu izgalmas hajrá után 29:27,4 perccel szerezte meg az aranyérmet az etiópiai Demisse "Mamo" Wolde elôtt, aki 29:28,0 perc alatt tette meg a távot. A bronzérem a 29:34,2 perc alatt célba érô marokkói Mohamed Gammoudié lett. A játékok elôtt sokat emlegetett magasság, mármint a az azték fôváros tengerszint feletti magassága éreztette hatását az idôeredményeken: 1964-ben, Tokióban az amerikai William Mills több mint egy perccel jobb, 28:24,4 perces olimpiai csúccsal gyôzött.
Az ugyanakkor elkezdôdött súlyemelô versenyek keretében a legalsó súlycsoportban, légsúlyban ketten is világcsúcsot értek el az akkor még három fogásnemben zajló küzdelemben. Az új világcsúcs 367,5 kiló. Ám az aranyérem a könnyebb testsúlyú iráni Mohammad S. Nassirié, a magyar Földi Imrének, aki már Tokióban is ezüstérmes volt, ismét be kellett érnie a második hellyel.
• Okt. 14.: Egy-egy román és magyar aranyérem az Azték-stadionban. Mindkettôt nôk szerzik. A korábban befejezett távolugrást Viorica Viscopoleanu 682 cm-es világcsúccsal, a késôbbig elhúzodó gerelyhajítást a mezôny egyetlen 60 m-en felüli dobásával Németh Angéla 60,36 m-rel nyeri. A 100 m-es férfi síkfutásban megszületik az ötkarikás játékok elsô 10 mp-en belüli ideje. A "tettes" az egyesült államokbeli James "Jim" Hines.
• Okt. 15.: Élete negyedik olimpiáján lépett dobókörbe az amerikai Alfred A. Oerter junior diszkoszvetô, és ha már az elôzô három esetben gyôzedelmeskedett, ezúttal sem adta alább: a földkerekség atlétái közül elsôként sorrendben egymásután negyedszer hajította a legmesszebbre a dobószert az olimpiai mezônyben! És ami szintén nem elhanyagolható: mindannyiszor olimpiai csúccsal érdemli ki az aranyérmet. Mexikóvárosban, kihasználva a magaslati légköri viszonyokat 64,76 m-es olimpiai csúcsával jó másfél méterrel elôzte meg az ezüstérmes keletnémet Lothar Mildét, aki 63,08 m-t dobott.
• Okt. 16.: Román tôrvívó siker Mexikóvárosban. Az egyéni viadal után a temesvári születésû, de a Steauához igazolt Ionel Drâmbã hagyja el gyôztesen a vívócsarnok pástját! Ez a román vívósport elsô olimpiai aranyérme, az addigi legfényesebb érem a kolozsvári Orbán Olgáé (a késôbbi Szabó Sándornéé) volt: ô ezüsttel tért haza Melbourne-bôl.
• Okt. 17.: A magyar Zsivótzky Gyula a kalapácsvetés esélyese volt 1960-ban és 1964-ben. Rómában a szovjet Vaszilij Rugyenkov 67,10 m-es olimpiai csúccsal elôzte meg a 65,69 m-t elért magyart, hogy Tokióban a másik szovjet, Romuald Kim 69,74 m-es olimpiai csúcsa 65 cm-rel legyen nagyobb, mint Zsivótzky újabb ezüstérmet "termett" dobása. És most, 1968-ban, Mexikóban Gyula csak nem adta meg magát, 73,36 m-es dobása mindössze 8 cm-rel volt nagyobb, mint a tokiói bajnok Kimé, de ez is elég volt az aranyéremhez. Két ezüst után megvolt a bajnoki cím! Az akarat diadala!
• Okt. 18.: Ezen a napon még egy elôzô napi magyar elsôségrôl számolt be a sajtó: öttusában aranyérmes a Balczó András, Móna István, Török Ferenc dr. összeállítású csapat, egyéniben Balczó ezüstérmes a svéd Björn Perm mögött. Vívásban eggyel több nyert csörte, pisztolylövésben egyetlen jobb kör hiányzott az elsôséghez. Nem baj, majd 1972-ben!
• Okt. 19.: Elkezdôdött a tôrvívónôk egyéni viadala, már az elsô csörtéken látszott, hogy a magyar Rejtô Ildikó kirobbanó formában vívott. A 20-i döntô esélyese. A nagy stadionban a KMSC-s középtávfutónô, Silay Ilona ezüstérmes lett 800 m-es síkfutásban! Dr. Somodi István (1908) és Orbán Olga (1956) után a harmadik kolozsvári olimpiai ezüstérem!
László Ferenc
|
|
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |