2003. november 4.
(XI. évfolyam, 37. szám)

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sajtóirodája A félretájékoztatástól a valóságig címmel közleményt juttatott el szerkesztôségünkbe, amelyben az egyetem válaszol "az egyes politikai vezetôk által a BBTE multikulturalitásának megváltoztatására gyakorolt nyomására".

A szöveg kapcsán Kása Zoltán, a rektor helyettese nacionalizmust, Markó Béla RMSZ-elnök durva támadást emleget. A közlemény kilenc pontban foglalja össze a "problémára" adott választ, "a BBTE sajtóirodája" megnevezéssel aláírva a nyilatkozatot, amely többek között nehezményezi, hogy "a tanügyminiszter nem vállalta a felelôsséget a 14 kar etnikai-nyelvi elkülönítésének anyagi és jogi következményeiért". A nyilatkozat, amely folyamatosan nyelvi-etnikai elkülönítéssel vádolja a magyar karok létrehozását szorgalmazókat, leszögezi: az egyetemen belül a magyar nyelvû felsôoktatás bôvítése nem képez problémát, hiszen azt nem akadályozza senki. Majd hozzáfûzi: amit a meghamisított szavak mögé rejtve, zavaros módon kérnek egy politikai tranzakció alapján, az nem egyéb, mint tizennégy — román, magyar és német nyelven oktató — karnak a felszámolása és nyelvi-etnikai megosztása. — A tanárok elsöprô többsége — románok, magyarok és németek — visszautasította a létezô karok felszámolását, figyelembe véve, hogy óriási anyagi erôfeszítésbe kerülne, ugyanakkor sem a románoknak, sem a magyaroknak nem hoz hasznot, és fölöslegesen szembeállítja az embereket — áll a közlemény 3.pontjában. A továbbiakban a sajtóiroda nehezményezi, hogy sehol Európában nem került sor a karok nyelvi-etnikai szempontból való szétválasztására, majd leszögezi: a romániai, a magyarországi és más országbeli hozzáértô emberek állásfoglalása a BBTE jelenlegi multikulturális szerkezete mellett szól. A nyilatkozat felhívja a figyelmet, hogy 1993 óta az egyetemen nem iktattak be egyetlen, etnikai diszkriminációra utaló panaszt sem, a mostani struktúra szerint a tagozatoknak teljes körû autonómiájuk van a személyzet alkalmazásában, a külföldi tanárok meghívásában, új lehetôségek keresésében, az anyanyelv korlátlan használatában stb. A közlemény határozottan kijelenti: egyetlen egyetemi szenátus, így a BBTE Szenátusa sem vállalhatja a karok felszámolásáért a felelôsséget a pillanatnyi érdekek nevében. — Semmilyen más romániai intézmény nem tett többet a román–magyar egyetértés, valamint a románok és magyarok közötti kulturális kapcsolat érdekében, mint a BBTE. Elfogadhatatlan, hogy egy mûködô intézményben dilettánsok — legyenek azok mulandó politikai vezérek is — befolyásolják az egyetemi szervezést, szögezi le végül a sajtóiroda nyilatkozata.

A fentiekkel kapcsolatban megkérdeztük dr. Kása Zoltánt, a BBTE prorektorát, valamint Markó Bélát, az RMDSZ elnökét.

Kása Zoltán a Szabadságtól szerzett tudomást a sajtóközleményrôl, hiszen — mint mondta: a tegnap reggeli rektori tanácsi ülésen errôl szó sem esett. — Kifogásolom, hogy ilyen szöveg megjelent anélkül, hogy a rektori tanácsnak tudomása lett volna errôl. Ebben a közleményben nagyon sok valótlan információ van — mondotta a rektorhelyettes: nem igaz, hogy a tanárok nagy része, románok, németek és magyarok, elutasítják a magyar karok létrehozását. — Legutóbb szeptember 4-én tanácskoztam a magyar tagozat vezetôivel, senki sem állította sem szóban, sem írásban, hogy a karok létrehozása ellen lennének. Ha valaki ezt képviselné, akkor már leváltották volna — fûzte hozzá Kása. A prorektor elmondta: az az érzése, hogy megkezdôdött a választási kampány, ezért történnek ezek az állásfoglalások, hiszen szükség van a választókra. Sajnos azonban a nyilatkozatok eltolódnak a nacionalizmus felé, összegezett Kása Zoltán.

Markó Béla lapunknak kijelentette: nagyon reméli, ennek az állásfoglalásnak nem az az indoka, hogy az egyetem éppen másik politikai párthoz tartozik és nem a kormánypárthoz. A szövetségi elnök szavai szerint ez a nyilatkozat a politikai állásfoglalásokra emlékeztet, és sokkal kevésbé szakmai jellegû vélemény, annak ellenére, hogy a szöveg folyamatosan ilyen szempontokra hivatkozik. — Érdekes, hogy amíg nem került sor az európai rektorok találkozójára, addig Marga rektor úr valamennyire tompította a megnyilatkozásait, most pedig egyszer csak szembe találjuk magunkat durva támadással — mondotta Markó Béla. Az elnök veszélyesnek tartja, hogy a rektor próbálja egybemosni a saját, illetve néhány román kollégájának a véleményét az egyetem teljes tanári karának a véleményével, belerántva a magyar és német oktatókat is. Az RMDSZ-elnök reméli, hogy a magyar oktatók is reagálnak majd a mostani nyilatkozatra, hiszen a közlemény megfogalmazója megpróbálja bebizonyítani, hogy tulajdonképpen senki nem akarja a két magyar kart, maguk az oktatók sem, csupán politikai megfontolásból döntenek egyesek így. — Tucatjával jöttek létre az elmúlt években új karok ezen az egyetemen, és tudomásom szerint ezek sem pénzügyi, sem adminisztratív nehézséget nem jelentettek, és föl sem borították az egyetem egyensúlyát. A két önálló magyar kar létrehozása miatt sem kell tehát rémképeket vázolni — szögezte le Markó. Az elnök furcsállja ezt a nyilatkozatot, hiszen az elmúlt években Andrei Marga egyet is értett, sôt támogatott számos olyan megoldást, amelynek nyomán sok szakon van magyar oktatás. — Több mint csúztatás azt mondani, hogy tizennégy kart akarunk felszámolni. Ezekbôl esetleg kivonjuk a magyar csoportokat és oktatókat, akikbôl aztán létrejönne a két kar, ettôl viszont nem szûnne meg ez a tizennégy. Igazi politikusi mesterfogás ezt állítani, hangsúlyozta Markó Béla, majd hozzáfûzte: a tanügyminiszter egyértelmûen vállalta a felelôsséget a minisztérium és a kormány nevében a keletkezô adminisztratív problémákért, és fôleg a finanszírozás tekintetében.

Köllô Katalin

Hétfôn délelôtt a Kolozs Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságon megtartott sajtóértekezleten többek között szóba került a hektáronkénti kétmillió lejes állami támogatás helyzete, a tél beállta elôtt a gyümölcsösökben idôszerû munkálatok, hasznos tudnivalók a SAPARD-programról, valamint a falusi gazdálkodók vizsgáztatása. Röviden ismertették a zöldségtermesztési és értékesítési törvényt is, végezetül pedig közöltek néhány adatot a szántásról és vetésrôl is.

Megyénkben 99 020 hektár területre igényeltek állami támogatást (kétmillió lejt hektáronként), ebbôl 24 594 hektárt búzavetésekre, 1 816 hektárt árpára, míg egyéb termesztett növényre 55 hektárnyi területre nyújtottak be kérelmet megyénk földmûvesei. A tavasszal bevetendô terület 72 555 hektár, erre is igényeltek támogatást a gazdák.

Elhangzott: november 15-ig a községi szakemberek ellenôrzik az ôszi vetéseket, és errôl jegyzôkönyvet állítanak össze. Megyénkben a búza és árpa vetését befejezték a tervezett területen, búzából 10%-kal többet vetettek. Az ôszi mélyszántási programból eddig 29-et sikerült megvalósítani.

A gyümölcsösöket mostanában permetezhetik, amennyiben a hômérséklet nem süllyed 6–8 fok alá. 2%-os Bordói lével, 1%-os Turdacuprallal vagy 1,5%-os Oleoecalux-szal végezhetjük a kezelést. Hektáronként 1000 liter permetlevet számítanak, évente 6–7 vegyszeres védekezést kell végezni. November 4–7. között Bukarestben a Phare Ro programról tartanak kiképzést a technikai személyzetnek, az elôadások témája Románia vidékfejlesztési politikája.

Megyénkben tovább tart a gazdálkodók vizsgáztatása: eddig 10 334 gazda kapott bizonylatot, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy megkapják a különbözô termékek értékesítése után járó állami támogatást. Kolozsvárról 650 gazdálkodó, Apahidáról 615, Magyarkályánból 626, Alsódetrehembôl 668, Borsaújfaluból 804, Magyarnagykapusról 380, Frátáról 369, Tordaszentlászlóról 314, Nagycsánból 258, Aranyoslónáról 256 és Roska községbôl 298 gazda vette át az igazolványt.

Sokkal vontatottabb ez a folyamat Aranyosgyéresen, ahol csupán 25-en vizsgáztak eddig, Csucsán 20-an, Gyaluban 23-an Körösfeketetón 2-en, Várfalván 20-an, Kissebes községben pedig csupán 21 gazda jelent meg, míg Páncélcsehben 20-an vizsgáztak.

A Hivatalos Közlönyben megjelent az 537-es számú törvény, amely a zöldségfélék termesztésével és értékesítésével foglalkozik. Ennek ismertetésére a közeljövôben visszatérünk.

Barazsuly Emil

Városszerte ellenôrzéseket végez a Distrigaz Nord. A cég alkalmazottai kétévente ellenôrzik az ingatlanok gázszereléseit. 7580 lakásban találtak rendelleneségeket, a városi hálózatban pedig 180 meghibásodást javítottak ki. Mivel Kolozsvár csôhálózata jóval túllépte a 25 éves élettartamot, a hibák egyre gyakoribbak — nyilatkozta lapunknak a kolozsvári kirendeltség igazgatója, Viorel Timoce.

Azokban az ingatlanokban, ahol engedély nélkül beépített szerelések vannak, azonnal lezárják a földgáz szolgáltatását addig, amíg a tulajdonos be nem szerzi az engedélyeket, vagy ki nem javítatja az elôírásoknak meg nem felelô beszereléseket. Az

ellenôrzésért a vállalat 50 000 lejt kér az ingatlan tulajdonosától. Az ellenôrzésekkel párhuzamosan azonban megkezdôdött a csalók aktivitása is: különféle személyek kopogtatnak be a lakásokba, ellenôrzéseket végzô gázszerelônek adva ki magukat, több esetben 200 000 lejt vágtak zsebre a mit sem sejtô tulajdonosoktól. A gázmûvek felhívták az olvasók figyelmét arra, hogy csak azokat engedjék be lakásukba, akik a munka elvégzésére szóló rendelettel rendelkeznek, valamint a Distrigaz Nord által kibocsátott igazolással. Az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy hôközpont beszerelését végzô cégek esetében meg kell gyôzôdni, van-e engedélye a cégnek a munkálat elvégzésére. Mielôtt a munkáknak nekilátnak, szerzôdést kell aláírnia a két félnek. A kolozsvári Távfûtési Vállalat adatai szerint a létezô 84 000 tömbházlakásból eddig 15 500-an szereltettek be hôközpontot, vagyis az ingatlanok 18,5 százalékába.

G. A.

A Játékszíni Társaság Életmû-díját vehette át a budapesti Thália Színház színpadán Senkálszky Endre érdemes mûvész, október 28-án. A Kárpát-medencei magyar színházak szövetsége, a Játékszíni Társaság elsô ízben nyújtja át az Életmû-díjat. A Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagjának Gálaest keretében adták át a kitüntetést, laudációt mondott dr. Kötô József színháztörténész, az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület elnöke. Kötô József beszédében elmondta:

"66 évvel ezelôtt lépett színpadra hivatásos színészként az Aradon játszó Szabadkay társulatban a kolozsvári Hetényi-féle színiiskola frissen végzett növendéke, Senkálszky Endre, Shaw Szent Johannájának Warwick szerepében. Ezt a 66 évet átélni, egyszerû polgárként is, szinte teljesíthetetlen feladat, hiszen egész nemzeti történelmünk összesûrûsödik ebben az idôszakban, a hazanyerésektôl a hazavesztésekig, a totalitarizmustól a népfelkelésig, a szabadságnyerés illuziójától a kiábrándulásig, — hát még alkotó mûvészként a kor falára vésni a történelem üzeneteit, megélni a kor gyötrelmeit. Márpedig Senkálszky Endre sorsa ez volt:mindenkoron riogatnia kellett. A magunk megôrzését mindenkor biztosító erdélyi szellem megnyilvánulásának nagy példájaként emlegetett kolozsvári Thália színházban Kemény János, Bánffy Miklós, Tóth Elek, Fényes Alice, Tamási Áron társaként vállalta a helytállást kisebbségi sorsban.

(…) Amikor helyben maradva kénytelen volt hazát váltani, s a mûvészetet ideológiák szolgálójává akarták zülleszteni, ô megmaradt annak, aki volt: riogatónak. Janovics Jenô oldalán az új korszakot Bánk bán megformálásával kezdi, bátran vállalva, hogy ne csak magánéleti sérelmeket toroljon meg a nagy úr, hanem a nemzetét is. (…) Amikor a totalitarizmus legnehezebb korszakát éltük, már csak gúzsba kötve lehetett táncolni, az alkotás ellehetetlenülésének korszakát éltük, elôadtuk Kolozsvárt a Hamletet.

Ô játszotta a Színészkirályt Shakespeare-maszkban. Egy adott pillanatban keresztre feszítik, s mártír pózban zajlott a jelenete. Számunkra ô vált meghurcoltatásunk jelképévé.

(…) A színész sors — Fônix madár sorsa, mindig feltámadt. Már háromnegyed évszázadot élt meg, mikor elérkezett a rendszerváltás kora. Ô ekkor is a korról legizgalmasabb látleletet, a legkorszerûbb formanyelven közvetítô mûvészek munkatársa maradt: Vlad Mugur, Tompa Gábor nem egy fontos üzenetet hordozó szereplôjének megtestesítôje ô lett. Ebben a korban játssza el Vlad Mugur rendezésében a Cseresznyéskert Firszét. (…) Senkálszky Endre színjátszásunk Firsze. Ôrzi, óvja mindazt, ami örökérvényû ebben az értéket oly könnyelmûen elherdáló korban. Mûvészetünk alapértékeinek ôrzéséért vállalnunk kell akár az ablakok, ajtók ránkszegzését is.

Errôl szól Senkálszky Endre életmûve. Ezért méltó arra, hogy itt, a Thália színház színpadán ô vegye át elsôként a Játékszín életmûdíját."

Az Életmû-díj átadására szervezett Gálaesten, amelynek bevételét a Kárpát-medencei színészek megsegítésére fordítják, Barkó Judit és Fodor Tamás konferált, fellépett többek között Avar István, Pitti Katalin, Hûvösvölgyi Ildikó, a Honvéd Együttes, Maczkó Mária és sokan mások.

(köllô)

A kolozsvári Képzômûvészeti Egyetem Ôszi Akadémiája kezdôdött múlt csütörtökön, Europa Artium elnevezéssel. Az egyhetes rendezvénysorozat Európa híres mûvészeti fôiskoláinak részvételével zajlik. Meghívottak érkeztek Strasbourgból, Hamburgból, Düsseldorfból, Krakkóból, Schwäbisch Hallból — tanárok, diákok, mûkritikusok, akiknek aktív részvételével folynak a különbözô foglalkozások. Az elôadások, beszélgetések, workshopok célja az elméleti és gyakorlati tapasztalatcsere, bepillantás egymás munkamódszerébe.

Hétfôn délelôtt a Hamburgi Mûvészeti Fôiskola két tanára, Martin Koettering rektor és Hartmut Frank rektorhelyettes tartott elôadást Egyetem vagy mûvészeti akadémia címmel, a Mátyás-ház nagytermében, telt ház elôtt. (Délután workshop, a Strasbourgból érkezettekkel közösen, majd éjszakába nyúló video-est következett.) A beszélgetés moderátora, Radu Pulbere egyetemi tanár szerint Martin Koettering rendkívül modern, avantgárd nézeteket vall a mûvészetrôl, elmondta, hogy a két nap alatt, amióta Kolozsváron van, sokat beszélgetett az itteni kollégákkal a mûvészet tanításának elveirôl, módszereirôl.

Hartmut Frank személyes élménybôl kiindulva kezdte elôadását: jó kiállítás is eredményezhet kellemetlen élményeket, amikor kritikusok elemzéseit olvassuk utólag arról, amit már láttunk. Ilyenkor általában az, amit elôzôleg belelátott, beleértett a munkákba a befogadó, nem egyezik a kritikusok véleményével. Ez az elsô szabály, amit el lehet mondani: a mûelemzés tudománya objektív igazságokat akar megfogalmazni a mûvészetrôl, holott az alapvetôen szubjektív dolog.

A probléma a XIX. században gyökerezik, amikor két nagy áramlat különül el, és megszületik a mûvészet mellett a mûvészettörténet, az elméleti vonulat-a mûvészet otthona az akadémia, a mûvészettörténeté pedig az egyetem lesz. A XVI. században a rajzot, a szobrászatot, a festészetet még mesterségként tartották számon, az alkotók mûhelyekben tanultak, a reneszánsz korai akadémiái az elsô helyek, ahol a mûvészet elméleti vonatkozásait tárgyalják.

Kérdés, lehet-e a mûvészetet iskolában tanulni, tanítani? Mindenesetre Koettering azt javasolta a diákoknak, tanuljanak meg felejteni: a technikák elsajátítása nem lehet cél, sôt a kreativitás kárára is válhat. A legfontosabb, hogy jó beleérzôképességgel, empátiával rendelkezzék az alkotó, nyitott szemmel és szívvel járjon a világban.

Fontos, hogy kísérletezzenek technikákkal, eszközökkel, hogy végül kiforrhasson saját, egyéni nyelvezetük.

Pierre Mercier neves mûkritikus hozzátette, a mûvészet tanítása hasonló a mûalkotáshoz: soha nem befejezett, nem végleges, megmásíthatatlan eredmény, sokkal inkább lehetséges út, a keresés egyik eredménye.

Farkas Imola

A Képviselôház Állandó Bizottsága hétfôn elutasította a Szilágyi Zsolt parlamenti mandátumának megvonásával kapcsolatos kérelmet, amelyet a Nagy-Románia Párt (NRP) nyújtott be azzal az indoklással, hogy az RMDSZ-képviselô részt vett a Székely Nemzeti Tanács létrehozásában.

Az NRP képviselôházi frakciója kérte, hogy az alsóház vezetése zárja ki a parlamentbôl Szilágyi Zsolt képviselôt, aki szerintük megszegte a 2002 februárjában letett hûségesküt, amelyben vállalta, hogy védelmezi "Románia szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi integritását".

Tudor Mohora (SZDP), a Képviselôház fôjegyzôje közölte, az Állandó Bizottságban csak az NRP képviselôi támogatták a kérést, az SZDP, az RMDSZ és az NLP ellene szavazott, a DP tartózkodott.

"Úgy döntöttünk, hogy megvárjuk az SZNT megalakulási körülményeinek kivizsgálására felkért intézmények álláspontját", szögezte le Mohora.

Minden Kolozs megyei falusi iskolának biztosított a megfelelô tûzifa-készlete télire — állítják a megyei tanfelügyelôség képviselôi.

Az intézet szóvivôje szerint Solyómkôn (Soimeni), Kolozskovácsin (Fãureni), Virágosvölgyön (Valea Florilor) és Palackoson (Ploscos) rendellenességeket tapasztaltak, de megoldották a problémát. Más esetekben, mint például Tordatúron (Tureni), Pusztaszentmártonon (Mãrtinesti) és Komjátszegen (Comsesti) felvették a kapcsolatot a helyi polgármesterekkel, valamint a prefektúrával és a megyei tanáccsal.

Fôszerepet szenteltek az ökológiai vécék témájának tegnap a városházán, a polgármester által tartott szokásos heti sajtótájékoztatón. A már szinte reklámízû részletes ismertetés során bemutatkozott az illemhelyeket a város rendelkezésére bocsátó és azokat ügyintézô cég, a Top Services. Ennek vezetôje, Panos Papanastasiou bemutatta a Vizavi üzleteket (szabad fordításban Átellenben boltok), amelyek lényege, hogy egy fedél alatt lenne kis, apróságokat (élelmiszert, kozmetikumot, háztartási cikket) árusító bolt, meg az úgynevezett ökológiai vécé. A külföldi befektetô viszonylag hamar és könnyen felismerte az egyik romániai problémát: az illemhelyek hiányát a közterületeken, ezért országos viszonylatban több tízmillió euró értékû beruházásba kezdett. Eddig csak Pitesti kötött társulási szerzôdést a céggel, amely a továbbiakban Ploiesti, Kolozsvár, Cãlãrasi, Temesvár, Arad, Jászvásár, Szucsáva, Nagybánya és Bukarest tanácsaival szándékszik társulni az ökovécék közterületeken való felállításáért. A polgármesteri hivatalok díjmentesen bocsátanák a befektetô rendelkezésére a szükséges területeket, ezekért cserébe pedig a lakosság ingyen használhatná az illemhelyeket, a bódé másik felén pedig — elôtte vagy utána — be is vásárolhatna. A helyiségek tisztántartását másik német cég, a Toi-Toi Dixie Kft. végezné. A polgármester szerint a társulási szerzôdést azért nem szavazta még meg a — szerinte továbbra is feloszlatott — városi tanács, mert a tanácsosoknak "nincs hascsikarásuk". Arra az újságírói kérdésre, hogy miért várja a szerinte nem is létezô tanács döntését, a polgármester elmondta, ô csupán a törvényesség betartását kéri.

Kolozsváron 50 ilyen típusú illemhelyet létesítenének, a társulási szerzôdés öt évre szólna. A városi tanácsosok korábbi ülésükön nem szavazták meg a társulást, és részletesebb tájékoztatást kértek. Kifogásolták, hogy az illemhely és az üzlet egy helyen lenne, és a korábbi tapasztalatból kiindulva, amikor többek között a Fôteret rondította hónapokon keresztül egy ökodobozos vécé, egyelôre kétséges a helyiségek tisztántartásának kérdése. A városrendészeti bizottság mai ülésén egyébként részt vesz Gheorghe Funar polgármester is, valószínûleg, hogy fenntartsa a város közszükségleteit megoldó ökovécék ügyét.

(i)

Korunk Galéria
Gergely István kolozsvári szobrászmûvész munkáiból nyílik kiállítás november 5-én, 13.30 órakor a Korunk szerkesztôségében (Nagy-Szamos/Iasilor utca 14.) Bevezetôt mond Márton Árpád festômûvész.

A tárlatmegnyitó után könyvbemutatóra kerül sor: Gergely István (Elôszó: Banner Zoltán) Mûterem-sorozat, 10.; Dávid Gyula Irók, mûvek, mûhelyek Erdélyben (Tanulmányok); Egyed Péter A szabadság a filozófiában (Filozófiatörténet); Fazakas István Vallás- és neveléspolitika Erdélyben a felvilágosult abszolutizmus korában (Történettudomány); Magyari András Rákóczi és az erdélyi kurucmozgalom (Történettudomány). A szerzôket Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó fôszerkesztôje mutatja be.

A HÉT szerkesztôivel találkozhatnak az olvasók november 5-én, szerdán este 7 órától a Bulgakov Kávéházban.

KORUNK BEMUTATÓ lesz november 6-án, csütörtökön du. 6 órától a szerzôk és szerkesztôk jelenlétében a Kriza János Néprajzi Társaság Mikes/Croitorilor utca 14. szám alatti székházában.

GEOFIZIKAI ELÔADÁSOKAT tart dr. Wesztergom Viktor, a soproni MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetének tudományos fômunkatársa és a MTA Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma vezetôje. Az elôadások témája: A Föld mint bolygó, A Föld belsô szerkezete és folyamatai. A Sapientia Alapítvány–Kutatási programok Intézete vendégtanári programjának keretében szervezett elôadás-sorozatra november 5-én, szerdán és 6-án, csütörtökön kerül sor 8–12 és 14–20 óra között a BBTE Ásványtan Tanszékének elôadótermeiben (Farkas/Kogãlniceanu utca 1.).

JAKAB LAJOSRA, az Állami Magyar Opera egykori mûvészére emlékeznek november 6-án, csütörtökön de. 11 órakor a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Jakab Éva és Mátyás Jenô szeretettel várja mindazokat, akik ismerték, szerették, tisztelték a mûvészt.

Az Erdélyi Mûvészet legújabb számában Sümegi György budapesti mûvészettörténész közzéteszi Wolfner Józsefnek a Széchenyi Könyvtár Kézirattárában ôrzött, Nagy István festômûvészhez 1920-ban írott levelét, valamint azt az interjút, amelyet a mûvész fiával 1999-ben készített. Ifj. Nagy István édesapjára emlékezve saját sorsának alakulásáról is szól. Színházépület-sorozatgyártás címmel Ordasi Zsuzsa budapesti mûvészettörténész Fellner&Helmer színházépületeirôl ír. A bécsi, illetve hamburgi származású építész-páros az 1800-as évek végétôl valósággal teleszórta az Osztrák-Magyar Monarchia városait "egységes osztrák neobarokk" stílusú, mára ugyancsak beérett, impozáns épületekkel. Romániában a temesvári és az 1906-ban elkészült, jelenleg a Román Színház otthonául szolgáló kolozsvári épület viseli a bécsi építésziroda munkatársainak kezenyomát. A cikkíró, egy budapesti kiállítás kapcsán ezen épületek nyomába ered és világít rá sajátosságaikra. Dranik Réka Európai festészet — Távol-keleti festészet címmel közöl gazdag könyvészeti anyagra támaszkodó, problémafelvetô összehasonlító tanulmányt. Murádin Jenô a kései nagybányai festészet vonulatához tartozó Olejnik Janka (1887–1954) festômûvészt mutatja be, Kolozsi Tibor sepsiszentgyörgyi kiállítását pedig Vargha Mihály méltatja. A szokásos Kiállításfigyelô — kolozsvári vonatkozásai meglehetôsen szubjektívek, s nem éppen relevánsak — valamint Vásárhelyi Ziegler Emil Mûvészetében élô Kolozsvár címû tanulmányának újabb fejezete egészíti ki a Veres Péter fôszerkesztésében megjelenô, hiánypótló és szerény külseje ellenére igényes kiadványt.

(-th)

Csomagolni kell, címkézni is kell. A zöldséget, a gombát, a paprikát, a paradicsomot és még csomó minden más piaci árut. Így szól a legújabb mezôgazdasági törvény, mese nincs, így kell tenni. Másképpen jön a büntetés. Tehát zacskózni fognak az ôstermelôk. Már látom is magam elôtt Pista bácsit, a kis öreg hóstátit a szomszédból, amint válogatja a murkokat egyforma száljára, mert az is feltétel, így kéri az Unió, na, szóval Pista bácsi berak öt-hat szál egyforma murkot a zacskóba, leragasztja, majd az elôre megrendelt és kinyomtatott címkéket ráragasztja. És aztán így tesz a petrezselyemmel, meg a kelkáposztával is. Lesznek majd egyfejes meg kétfejes zacskók. S a címkén rajta áll: 5 szál, itt és itt frissen termelt sárgarépa. Persze mindez ékes román nyelven, ha már itt élünk, hadd értse a szomszéd is, mit vásárol Pista bácsitól. Ugyanezt teszi majd Ancuta anyó is innen né, Ciuriláról, zacskózza a hagymafejeit szépen, csinosan, aztán ô is ráragasztja a címkét, hogy "Cinci cepe proaspete". Csak nehogy véletlenül hat hagyma kerüljön az öthagymás címkét viselô zacskóba. Aztán amikor minden szépen megvan, fel a szekérre vagy a gépkocsira, s irány a piac. Hát nem szebb lesz így, nem jobb lesz? Csak aztán kisöregéknek, akik termelik az árut, a csomagolás meg a címkézés után maradjon még kedvük kapálni is.

B. É.

A Transilvania Filharmónia október 31-i holland mûvészek közremûködésével megtartott Brahms-estjének ünnepi hangulatát nagyban emelte, hogy színhelye hosszabb szünet után ismét az Egyetemi Ház szépen felújított koncertterme volt.

Mûsoron Brahms Hegedûversenye és II. szimfóniája szerepelt.

A hegedûverseny jellegzetes brahmsi muzsika, mely formailag igazodik a klasszikus versenymû elôírásaihoz: nagyvonalú szonátaformában felépített elsô tétel, líraian éneklô középsô rész, majd kirobbanó hatású magyar folklór jellegû záró rondó.

Az 1971-es születésû Ursula Schoch holland hegedûmûvésznô, a versenymû szólistája, több ifjúsági verseny I. díjának elnyerése után a nagyvilág négy kontinensén hangversenyezett. Tíz éven át — négyéves kora óta hegedül — a Berlini Filharmonikusok tagja volt, három éve az Amszterdami Concertgebouw zenekarának egyik koncertmestere.

Ursula Schoch igazi klasszikus Brahms Hegedûversenyt valósított meg. Hegedûjének hangereje férfi mûvésznek is becsületére válna, a hangminôség egyenletes minden regiszterben, ugyanakkor az imponálóan felépített elsô tétel mellett a középsô tétel líráját is sok finomsággal oldotta meg. A Theo Wolters által vezényelt zenekar, bár kifogástalanul alkalmazkodott a mûvésznô játékához, egyes részleteknél túl hangosnak bizonyult. Véleményem szerint ennek konkrét oka az, hogy a zenekar megszokta a Diákmûvelôdési Ház kevésbé szerencsés akusztikája által megkívánt nagyobb hangerôt. Egy-két jelentéktelen hibától eltekintve sikerült, színvonalas volt a II. szimfónia elôadása. Theo Wolters lendületesen, érzékenyen valósítja meg a Brahms-muzsikát, ki tudja hozni a csúcspontokat. A holland karmester eddigi hangversenyeivel már elnyerte a közönség szimpátiáját, örömmel számolhatunk be "fô-vendégkarmesteri" kinevezésérôl.

Élményt jelentett számomra hosszabb idô után ismét a szépen felújított Diákház termében ülni, különösen, hogy azon kevesek közé tartozom koromnál fogva, aki közvetlenül gimnáziumi éveim után, jelen lehettem a terem 1939 évi elsô szimfonikus hangversenyén, amelyet Mihail Jora zeneszerzô vezényelt, és a Chopin zongoraverseny szólistája a fiatalon elhunyt világhírû Dinu Lipatti volt, akinek (tudtommal) ez volt egyetlen kolozsvári hangversenye.

Sajnos örömömhöz üröm is vegyül: a következô koncert színhelye ismét a Diákmûvelôdési Ház terme, úgy látszik az egyetem vezetôségének nem szívügye, hogy Kolozsvár kitûnô zenekara méltó helyiségben szerepeljen, ha már a kincses város nem rendelkezik önálló koncertteremmel!

Morvay István

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — Pokolba a szerelemmel — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától, hétfôn egész nap.

MÛVÉSZ-EURIMAGES — Frida — amerikai. — Vetítések idôpontja: 12.30, 15, 17.30, 20; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától, kedden egész nap.

GYÔZELEM — Kate és Leopold — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13.30, 16, 18.30, 21; kedvezménnyel: szerdán egész nap.

FAVORIT — Álmomban már láttalak — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel: csütörtökön egész nap.

DÉS

MÛVÉSZ — Hollywoodi ôrjárat — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától, hétfôn egész nap.

TORDA

FOX — Halálosabb iramban — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától; kedvezménnyel: naponta 15 órától, szerdán egész nap.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE — Csaó, Lizzie! — amerikai. — Vetítések idôpontja: 17, 19; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától; csütörtökön zárva.

MAGYAR SZÍNHÁZ

November 7-én, pénteken este fél 8 órakor: Tom Soppard: Bulldog hadnagy Magritte nyomán — stúdióelôadás. Rendezô: David Zinder m. v. (Izrael).

November 8-án, szombaton du. 3 órakor: Együgyû Misó — stúdióelôadás gyermekeknek. Rendezte: Szabó Attila m. v.

ROMÁN OPERA

November 6-án, csütörtökön este fél 7 órakor: Vajda János: Leonce és Léna — bemutató bérlet. Rendezô és vezényel: Selmeczi György m. v.

November 9-én, vasárnap du. 5 órakor: Vajda János: Leonce és Léna — myugdíjas bérlet. Vezényel: Kulcsár Szabolcs (debüt), Rendezô: Selmeczi György m. v.

ROMÁN OPERA

November 6-án, csütörtökön este fél 7 órakor: Vajda János: Leonce és Léna — bemutató bérlet. Rendezô és vezényel: Selmeczi György m. v.

November 9-én, vasárnap du. 5 órakor: Vajda János: Leonce és Léna — myugdíjas bérlet. Vezényel: Kulcsár Szabolcs (debüt), Rendezô: Selmeczi György m. v.

Ð

DIÁKMÛVELÔDÉSI HÁZ

November 7-én, pénteken este 8 órakor: A Transilvania Filharmonia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Juan de Udaeta (Spanyolország). Közremûködik: Constantin Sandu (Portugália). Mûsoron: Beethoven: Prométheusz teremtményei — nyitány; 5. Zongoraverseny; VII. Szimfónia.

KOLOZSVÁRI MAGYAR ADÁS

November 5-én, szerdán 15.05 órától (TVR2): Parnasszus — kulturális mûsor. Témája: ötvenéves a temesvári Északi Színház. Meghívott: Lôrincz Ágnes színházigazgató. 15 órától (TVR2): Törzsasztal — stúdióbeszélgetés.

Szüleim harminc esztendôvel ezelôtt vásárolták meg a Mikó utcai lakásomat. Sok érv szólt mellette: csendes, zöldövezetbe ékelôdô, a szerkesztôség a szülôi háztól alig tíz percnyire van. Útba esik a nyugatról érkezô látogatóknak, értünk aggódó, cselekvô magyar író barátoknak. Ezek az érvek beigazolódtak. Otthonom események, történetek ôrzôje. Itt folytattunk könyvbe kívánkozó vitákat, beszélgetéseket még a legnehezebb idôkben is. Ez az otthonom, váram. Szomszédaimmal többnyire konfrontáció nélkül megértettük egymást, különösen a velem szembeni lakás felszabadulása után, amikor hirtelen ötlettel és némi csellel egyik szerkesztô kollégát költöztethettük be.

Nem sokáig. Ô is ráébredt, hogy reménytelen a jövô, gyermekeire nem tekint biztos megélhetés. Egyik érvük: alföldi születésük folytán a határ túloldalán otthonosabban fogják érezni magukat, mint Kolozsváron. A várakozás nehéz hónapjai után csomagoltak, s mielôtt elbúcsúztak volna, lépcsômre helyeztek egy gumi lábtörlôt: "ezt nem visszük magunkkal, és errôl naponta eszedbe jutunk" — humorizált szomszédasszonyom. Igaza volt. Azóta is — bár kopottan — jól szolgál a lábtörlô. Gondolok is rájuk, ha nem is lábtörlés közben. A kolléga egyre gyakrabban tér vissza Erdélybe, jobbára elôadásokat tart, könyvbemutatón vesz részt. Bevezetô vallomásaiból nem hiányzik a sajgató honvágy említése, az a gondolat, hogy az ember bárhova megy, hajszálgyökereit nem tudja elvágni. Mi, itthoniak még ezekbôl a gyökerekbôl táplálkozunk változatlanul. Így van — mondanám hangosan, és hirtelen nem tudom: most irigyelnek, vagy nekem kell sajnálkoznom amiatt, hogy nem vállaltam az anyagilag jobb körülményeket biztosító kitelepedést.

A lábtörlô a megmondhatója, hogy hány cipôtalp dürücölte, koptatta a Mikó utcában. Lakásom csak a gazemberek elôtt csukott, habár visszatekintve, az ellenkezôje sem volt kizárható. Nem készítettem emlékkönyvet, falra sem írattam fel neveket, hogy híres emberekkel dicsekedjem. Gyanakodtam, hogy a felrótt nevek közé olyan is bekerül, amelyet arcpirulás nélkül nem hagyhatnék a falon.

Nemrég robbanásszerûen bejelentették az emeleti szomszédok: végleg kitelepednek Budapestre a leányukhoz. A kapura hirdetést tûztek: eladó négy szoba összkomfort. Ettôl kezdve kitartó stresszben éltünk a hozzám hasonlóan halálig itthon maradó gyermekgyógyász szomszédommal. Azt tudtuk, hogy ekkora összeget értelmiségi nem tud kifizetni. Hát világ csodájára megjelent egy hangos, gyors beszédû olasz úr, aki ha nem is örömházban, de valami számunkra gyanús "intézményben" gondolkodott. Aztán jött a "valaminek" a tulajdonosa, aki mûhelyt, internetet, klubot rendezett volna be a lakásban. Ehhez, törvény szerint, a mi beleegyezésünkre van szükség. A vásár megkötése biztos reményében szomszédaim átszaladtak Budapestre, hogy maguknak megfelelô otthont keressenek. És találtak. A belvárosi lakás ablakaiból a parlament kupolájában gyönyörködhetnek... Örömmámorban megtérve, beleegyezô aláírásra kértek fel, hogy az új vevô beköltözhessen. Ezt a professzor asszonnyal együtt megtagadtuk. Elég nekünk a világ s régi békés utcánk zajos vásárisága. Legalább a zárt kapuval rekesszük ki, ne engedjük be ezt az undorító változást. "Hát ezért bosszút állok rajtad" — villogtatta szemefehérjét a már fôvárosivá avanzsálódó, és "hülyeségem" fölött igen bátran pálcát tört. Elítélte nevetséges erdélyi fanatizmusomat. Elborultságommal nem akarom észrevenni, hogy Erdély színe-java elment, játszom a "maradó hôs szerepét", amikor nekem volna legkönnyebb a kitelepedés — vágta arcomba. Szó nélkül figyeltem, és felmértem, hogy az a tizenötezer plusz euró nagyon sokat jelentett. Ennyivel kapott volna többet a lakásáért, ha mi beleegyezünk. Csoda folytán két külön családtag rendelkezett ennyi pénzzel, és elfoglalhatta az emeletet. Ennek örömére — immár másodszor — örököltem egy házi szôttes falvédôbôl degradált lábtörlôt. (Népi származásom és vonzódásom szem elôtt tartva, azóta az ismeretlen ajtoni parasztasszonyt juttatja eszembe, aki azzal építette önmagában tovább a világot, hogy megfonta, szôtte valamikor a falvédôt.)

Nemrég meglátogatott a már évek óta kitelepedett tanár ismerôsöm. Ô "csak" arra kért: az általa összetoborzott budapesti kitelepedôkkel megalakított erdélyi szövetséget népszerûsíteném a Transsylvániában. Errôl tudni kéne a világ összes magyarjának, és ha lehet, természetesen segítséget is nyújthatnak, mivel a mindenkori magyar kormány — ellentétben a többi magyarországi nemzetiségi tömörüléssel (horvát, román, cigány) — ôket nemigen támogatja anyagilag. "Képtelenek megérteni, hogy az erdélyiek nem úgy magyarok, ahogy az anyaországiak". Ô ennek a megértetésére mindent elkövet, magyarázkodik, veszekszik. Hol mit viselnek el, és munkájának értékeléseképp a tagság biztosítja a havi minimális jövedelmét. — Jöjjön haza, itthon bizonyára találunk katedrát, taníthat — sietek segítségére. Szembekacagott. Úgy tûnt, ô is hülyének tart. Ki is fejtette, hogy rossz az alapállásom, mert másokhoz hasonlóan áttelepedhetnék, és a nyugdíjam megtízszerezôdne, s végül is többnyire itthon végezhetném továbbra munkámat. Mint ahogy teszik az eszesebbek... Elnézôen összecsomagoltam néhány folyóiratot, és amikor kikísértem, vártam az ajándékot, a lábtörlôt...

Budapest, Fôutca. Szôke lány ugrik a nyakamba, sûrûn beszél. Ha nem emlékeztetne, hogy hol találkoztunk, akkor is felismerem háromszéki tájnyelvérôl. A kérdezôsködés panaszkodássá fajul. Otthon tanítóképzôt végzett, itt a koreai vendéglô mosogatója. — Otthon tanítóhiány van — kiáltok fel. Haza kell jönni. Na nem... Azért a csepp fizetésért csak nem ingázik Nyujtódra vagy Papolcra — érkezik a válasz, holott itt sem üti nagyobb összeg a markát, ha költségeit tekintjük. "Tetszik tudni, a valamire való fiatalok másképp gondolkodnak, ez az élet érdekesebb. A magukra adók el akarnak jönni a kisvárosból. Unalmas" — ölel át elnézôen, mert tudja, hogy a maradók közé tartozom.

Halálos fáradtság vesz erôt rajtam, mire felérek a Szabó Ilonka utcába, Czine Mihály lakása elé, melynek falára helyezték Miska emléktábláját. Szembenézek egykori drága barátommal, s ô, mint életünkben mindig, figyelmeztetôen, vigasztalva tekint rám. Míg róla elmélkedem, ismert gondolatok tolakodnak elé, a Kiáltó Szó dübörög bennem. Kós Károly, a népek autonóm hazájának megálmodója ráz fel: nem szabad elcsüggedni a kitelepedés miatt. Kós Károly már a trianoni szétszakítás kezdetén nem tétovázik kimondani: aki el akar menni, menjen. Akik a züllesztésben és nem sorsunk közös jobbításában tüsténkednek, nem a határon túli zuhanásunkból való felépülésben tevékenykednek, hanem egyéni sorsuk könnyítésén munkálkodnak: távozzanak Erdélybôl. Az életnek tovább kell mennie. Az életnek tudomásul kell vennie: akik maradunk, harcolni és szenvedni fogunk. Erdélynek élni kell, mert történelmi szükség.

Mintha nem volna hátunk mögött nyolcvanhárom év, úgy él és érvényes Kós Károly egykori kiáltványa. Mekkora szükségünk van (volna) a hozzá hasonló morális egyéniségekre, hogy Erdély csökkenô magyarsága rájuk vethesse tekintetét, hogy lenne fogodzója. Erkölcsi tettre van szükség, mert a percemberkék nem hordoznak mély gondolatokat, s erkölcsük a pitypangvirághoz hasonló. Elfújja a szél! Most szólaljanak meg a tiszták a sors végzéseibôl. A hiúság betegségétôl mentesek álljanak elé, a külsô bizonytalanság és a belsô ellenségeskedés legyôzésével cselekedjenek. Szóljanak, hogy ami most még lehetetlen, majd megvalósulhasson. Adjanak hitet újra kicsi országunk megzavarodott embereinek, hogy a kevésbé kibírhatóból ne tántorodjanak a kibírhatatlanba, hol a kishitûség és a megalázás égboltja alatt veszhetnek el.

Horváth Arany

Nehezen elhihetô közvélemény-kutatási eredmények szerint a napi korrupciós botrányoktól megviselt román kormánypárt ázsiója nem csökken: továbbra is a megkérdezettek közel fele kedveli a szociáldemokratákat, így rájuk is szavazna. Minden hájjal megkent, politikus körökben is bennfentes, nagy példányszámú bukaresti lapnál dolgozó román újságírókolléga értetlenségemre mosolyog: én még hiszek a román közvélemény-kutatási adatokban? Ha pénzem van, azt rendelhetek, amit akarok. Valószínûleg ugyanez érvényes a kormánypártra is, amely a Nagy-Románia Párt komoly elôretörését ilyen adatokkal próbálja leplezni. Sokan nem véletlenül Vadimék hatalomra kerülésére esküsznek. A mindenbôl kiábrándult román többség a politikai paletta teljes választékát kipróbálta már, kevés sikerrel.

A nagy-romániások térnyerésének az is kedvez, hogy a bukaresti tv- és rádióadók, a sajtószabadság elôírásaira fittyet hányva, évek óta hírzárlatot tartanak fenn a jelenleg legnagyobb román ellenzéki párttal szemben. Nyilván, minderre lehet elegáns választ, ellenérvet találni, azonban ez a lényegen nem változtat. Ha a román választóknak az egynegyede rájuk voksolt, joga van érdemben tájékozódni pártjuk politikai tevékenységérôl. Ezt megakadályozni, arra hivatkozva, hogy a Nagy-Románia szélsôséges, eléggé badarság. Kapásból tudnék tíz olyan politikus nevet mondani a kormánypárt, a demokraták vagy a liberálisok körébôl, akik kisebbségi kérdéskörrôl szóló véleménynyilvánításukkal vetekszenek a nagy-romániásokkal, mégis állandóan képernyôn látni ôket. Arról nem is szólva, hogy az SZDP és a Nagy-Románia Párt között széles körû átjárhatóság van. A kormánypárt úgynevezett Iliescu-féle "frakciója", a keményvonalas kommunisták messzemenôen osztják Corneliu Vadim Tudor szélsôbaloldali eszméit, de eddig sikerült ôket háttérbe szorítani. Kérdés, persze, hogy a választások közeledtével a Nãstase-szárny fenn tudja-e tartani a látszólag Európa-barát pártpolitikát, vagy ismét a bekeményítés idôszaka következik, amikor a nyílt nacionalizmus tárházából kijátszanak minden eszközt az újabb hatalomra jutás reményében.

Nehéz megjósolni a jövô évi választások eredményeit, hiszen a lakosság többségének az elégedetlenségére már rég nem lehet kézzel fogható gazdasági javulással válaszolni. A gazdasági növekedésrôl és a csökkenô inflációról szóló hírek az átlagember számára nem jelentenek semmit. Ô csak azt látja, hogy szinte havi rendszerességgel drágul a tej, a kenyér, a benzin, miközben fizetését legjobb esetben is a beharangozott jövô évi inflációs rátával akarják kiegészíteni. A tizenvalahány százalékos fizetésemelés vajon mikor fogja jóvá tenni az elmúlt évek hatalmas jövedelembeli lemaradását?

A kommunizmus idejét egyféle jóléti társadalomnak tekintô románság jelentôs része joggal érzi azt, hogy az elmúlt tizenhárom évben minden hatalmon levô kormány politikusai és az ide tartozó holdudvar minden mozdíthatót ellopott, szûk körben elprivatizált, egyszóval zsebre tette az ország még létezô vagyonát. És akkor jön a Nãstase-kabinet, és alkotmánymódosításban szavatolja a nem éppen ortodox módszerekkel összegyûjtögetett hatalmas magánvagyonokat. Ráadásul megszünteti a kötelezô katonai szolgálatot is, ami a legtöbb román ember életében még mindig olyan fontos szerepet tölt be, mind például az ortodox vallása.

A nagy-romániások mindezt jó húzással kihasználták, hatalmas politikai tôkét kovácsolva belôle. Az országnak a politikából kiábrándult fele, amelyik nem ment el szavazni sem igennel, sem nemmel, profi módon kitalált nagy-romániás mozgósítással még könnyen az urnák elé csalogatható. Fôleg, ha olyasmit ígérnek nekik, amit a csodára váró többség szívesen hallana. Például a nagy csalók, sikkasztók karóba húzásától a kisebbségek nélküli nagy-román álmok megvalósításáig. Ebben Corneliu Vadim Tudor, a Szekuritáté és a kommunista párt egykori alapembere ásznak számít. És különben is, akárcsak Funarról, róla is kiderült, hogy megannyi peres ügyben ártatlan, ellenük szóló komolyabb elmarasztaló ítélet soha nem születik. Kell-e ennél tökéletesebb bizonyíték nemzeti elkötelezettségükre?

Európa ide vagy oda, a Dâmbovita partján más szelek fújnak. Talán nem is kellene félnünk, hiszen igazából rosszabb már nem lehet.

Makkay József

Helyszín: Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Esemény: Mádl Ferenc köztársasági elnök sajtótájékoztatója.

Kíváncsian ülök le az egyik székre. Milyen lehet a magyar államfô magánlátogatása alkalmával egy sajtótájékoztató? Kezdenek szállingózni a sajtó képviselôi, de több közéleti személyiség is helyet foglal a sorokban. Többen halkan beszélgetnek egymással. Lassan megtelik a terem, kezdôdhet a tájékoztató. A zaj azonban nem csitul, hanem erôsödik. Jelen vannak már a román média képviselôi is, akik ugye nem értik a magyar nyelvet. Tehát nyugodtan beszélgethetnek egymással, másokat — többek között az államfôt is — zavarva. Mádl Ferenc beszéde után rögtön szóvá teszik, kérdés formájában, miért nem fordítják a magyarul elhangzott szöveget románra.

Nincs idô — hangzik a felelet, de akkor már kezdôdik a szervezkedés. A román média egyes képviselôi összesúgnak: ki milyen kérdést tegyen fel. Érkeznek is folyamatosan: mit szól az államelnök a Székely Nemzeti Tanács megalakulásához? Aztán az örökzöld téma: támogatja-e Mádl Ferenc a Babes–Bolyai Egyetemen a magyar karok létrehozását? Tizennégy év után még mindig itt tartunk — dohogok magamban. Körülöttem legutolsó divat szerint öltözött, nagyon fiatal, csinos újságíró hölgyek. Valamelyik román nemzeti adó munkatársai. Azon tanakodnak, hogyan kérdezzék meg még egyszer a székely autonómiáról az államfôt (ámbár az erre a kérdésre korábban adott válasz egyértelmû volt: az államfô egyrészt magánlátogatáson van, másrészt elnökként otthon is a politikai csatározások fölött áll, harmadrészt nem szeretne beavatkozni a romániai politikai életbe, még kevésbé a magyar közösség útkereséseibe).

Azon kezdek gondolkodni, hogy e fiatal hölgyek 1. valóban annyira korlátoltak lennének, hogy csak ez jut eszükbe, vagy esetleg 2. ki van adva parancsba, hogy csak ilyen jellegû kérdéseket kell feltenni, vagy 3. egyszerûen provokálni akarnak? Bármelyik is lenne, annyi biztos, írásaikkal valószínûleg nem a történelmi igazságot szeretnék bemutatni, a többségiek véleményének formálásában messzemenôen egyoldalúak, így hozzáállásukkal egyik oldalon az ellenszenvet, másik oldalon a megnemértést munkálják. Semmi esetre sem a megbékélést.

Somogyi Botond

Nyílt levelet intézett a Demokrata Párt–Nemzeti Liberális Párt szövetség kovásznai vezetôsége Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez és Albert Álmoshoz, az RMDSZ kovásznai fiókjának elnökéhez. Az irat azt javasolja, hogy a szövetség vonja vissza politikai támogatását azoktól a tagjaitól, akik a székely székek létrehozásánál szerepet vállaltak.

A demokrata-liberális szövetség szóvivôje, Petre Strãchinaru szerint ezek az RMDSZ-tagok destabilizáló akció részesei, az ország területének felbontását, részekre szedését akarják. A levélben kinyilvánítottak értelmében helyesnek tartják az RMDSZ mérsékelt vonalának eddigi hozzáállását.

Petre Strãchinaru, aki egyébként megyei tanácsos is, kérni fogja a Kovásznai Megyei Tanácstól, hogy döntést hozzanak azok ellen a helyi választottak ellen, akik szerinte így összeegyeztethetetlen helyzetbe kerültek jelenleg betöltött funkciójukkal.

A Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt kolozsvári fiókja egyelôre nem tudott megegyezni a polgármesteri választáson indítandó közös jelöltet illetôen. A liberálisok egy része, mint például Valentin Naumescu és Horea Uioreanu, a kolozsvári fiók alelnöke és elnöke a közös listákon történô szereplést Emil Boc, a DP ügyvezetô elnöke polgármester-jelöléséhez kötötte. A képviselô azonban egyelôre nem kíván végsô döntést hozni ebben az ügyben, elôbb szeretné látni a közvélemény-kutatásokat a különbözô jelöltek esélyeirôl.

Egyes vélemények szerint van rá esély, hogy Boc meggondolja magát.

Az EU-tagországok állampolgárainak több mint a kétharmada úgy véli: indokolatlan volt az Irak elleni katonai beavatkozás — derül ki az Európai Bizottság által hétfôn közzétett Eurobarométer-felmérésbôl.

Az októberben 7500 fôs mintán végzett telefonos közvélemény-kutatás központi témája Irak újjáépítése volt, de készítôi a közel-keleti konfliktussal és általában a világbékét fenyegetô veszélyekkel kapcsolatban is tettek fel kérdéseket.

Az eredmények szerint az Irak elleni katonai beavatkozást a megkérdezettek 68 százaléka indokolatlannak tartotta; ezen belül 41 százalék úgy vélekedett, hogy az intervenció "egyáltalán nem volt indokolt". Ellentétes álláspontot mindössze 29 százalék képviselt, s közülük is csak 7 százalék mondta azt, hogy teljesen meg van gyôzôdve véleménye helyességérôl.

A brüsszeli bizottság már a múlt hétfôn közzétette a felmérés eredményeit összegzô elsô gyorsjelentést, amellyel kapcsolatban nyomban vita is támadt. Az El País címû madridi napilap ugyanis egyik kommentárjában azt sugallta, hogy az elôzetes változatból politikai megfontolások miatt maradtak ki egyes adatok és megállapítások. A lap megemlítette például, hogy a megkérdezettek 59 százaléka úgy vélte: jelenleg Izrael jelenti a legnagyobb fenyegetést a világbékére nézve. Továbbá az európaiak szerint Afganisztán, Észak-Korea, Irak és Irán mellett az Egyesült Államok fenyegeti a legnagyobb mértékben a nemzetközi politikai stabilitást. E megállapítások azonban nem szerepeltek az elôzetes összefoglalóban.

A bizottság illetékesei hétfôn, a közvélemény-kutatás teljes és részletes eredményeinek nyilvánosságra hozatalakor ismételten cáfolták, hogy a múlt heti gyorsjelentés összeállítása mögött bármilyen manipulatív szándék húzódott volna meg. Magyarázatuk szerint az abban közölt eredmények összeválogatásának kizárólag technikai okai voltak.

A világbékét fenyegetô országok sorában Izrael mögött a megkérdezettek azonos hányada, 53 százaléka említette Észak-Koreát, Iránt és az Egyesült Államokat. Mögöttük egy százalékponttal lemaradva következik Irak.

A Los Angeles-i Simon Wiesenthal központ már a múlt héten erélyesen tiltakozott a felmérés miatt, amelyet "megdöbbentônek" és "antiszemitának" minôsített. Szóvivôje szerint az eredmények "ellentmondanak a józan észnek, és rasszista fantázia termékei".

A bizottság illetékeseinek tudomása szerint azonban hivatalosan eddig egyetlen érintett ország kormánya sem lépett érintkezésbe Brüsszellel ez ügyben.

Az SS észtországi és lettországi állítólagos hivatalos rehabilitálása ellen tiltakozott Berl Lazar orosz fôrabbi.

"A mi szemünkben nemzeti hôsöket és az ifjú nemzedék számára példaképeket akarnak csinálni náci bûnözôkbôl" — mondta. A fôrabbi fôként amiatt fejezte ki megütközését, hogy Észtországban emlékmûvet állítottak minden "szabadságharcos" emlékére. Alekszandr Brod, az egykori Szovjetunió emberi jogi ügyeivel foglalkozó iroda igazgatója a nyugat-európai országok szemére vetette, hogy "olyan országok EU- és NATO-csatlakozásához járultak hozzá, amelyek megkísérlik elfeledni a második világháború legfontosabb tanulságait és a holokausztot".

Brod nyilatkozatát Ariel Saron izraeli miniszterelnök oroszországi látogatása alkalmából tették közzé.

Új elnököt választott a palesztin parlament hétfôn, újabb jeleként annak, hogy a korábbi elnök, Ahmed Korei ügyvezetô kormányfô közel jár végleges kabinetjének megalakításához.

A Palesztin Törvényhozó Tanács Rafík an-Natsét választotta meg parlamenti elnöknek Korei helyére, aki 1996-tól ez év október elejéig töltötte be a tisztséget, amikor Jasszer Arafat palesztin elnök ügyvezetô miniszterelnökké nevezte ki ôt. "Ahmed Korei kabinetje várhatóan 48 órán belül megalakul" — mondta a Reuters hírügynökségnek Nabíl Abu Rudeina, Arafat tanácsadója, s késôbb maga Korei is bejelentette, hogy kormánya "igen hamarosan" létrejön. Az ügyvezetô kormány 30 napos hivatali ideje ma éjjel jár le.

Az új parlamenti elnök, a keményvonalasként ismert, hetvenedik évében járó an-Natse 1979 és 1991 között Szaúd-Arábiában képviselte a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet, késôbb munkaügyi, majd mezôgazdasági miniszter volt. A hétfôi voksoláson a hetven képviselô közül 53-nak a szavazatát kapta meg.

Megválasztása után mondott beszédében hangoztatta, hogy támogatja a békefolyamatot, ugyanakkor az intifáda, a palesztin felkelés "minden eszközzel való folytatásával" fenyegetôzött arra az esetre, ha a folyamat zsákutcába jut. An-Natse annak a szószólója, hogy a palesztinoknak nem szabad lemondaniuk a Jeruzsálem arab részével mint fôvárossal létrejövô palesztin államról és a palesztin menekültek jogáról ahhoz, hogy visszatérhessenek Izraelbe.

Megfigyelôk rámutatnak: a palesztin parlament elnökének posztja azért fontos tisztség, mert a törvény szerint Arafat lemondása vagy halála esetén a parlamenti elnök veszi át ügyvezetô jelleggel a Palesztin Hatóság vezetését.

Közel 20 százalékkal drágított a Közszállítási Vállalat Tordán. A városi járaton egy utazás ára az eddigi 6 ezer lej helyett 7 ezerre emelkedik. A hétköznapokra (hétfôtôl péntekig) érvényes havi bérlet ára 185 ezerrôl 194 ezer lejre emelkedik, míg az egész hónapos (hétfôtôl vasárnapig érvényes) bérlet ára az eddigi 235 ezer helyett 246 ezer lej lesz. Háromezer lejjel drágul az egyhetes bérlet ára: 63 ezer lej lesz. Az 50 százalékos árkedvezményt élvezô lakossági rétegek esetében is drágulás lesz: a véradók az eddigi 117 500 lej helyett 123 ezer lejt fizetnek egyhavi bérletre. A diákok és a nyugdíjasok továbbra is a régi árakon szerezhetik be bérleteiket.

R. T. T.

Újabb testvértelepüléssel és sok-sok baráti, illetve hivatalos kapcsolattal gazdagszik a közeljövôben Szilágykraszna közössége. Miután az október eleji nagysikerû Krasznai Napok alkalmával aláírták a testvértelepülési szerzôdést a magyarországi Imrehegy községgel, a napokban a helyi tanács úgy döntött: elfogadja Akasztó község önkormányzati testületének határozatát, és hozzájárul a testvértelepülési kapcsolat kialakításához. Pop Imre polgármester elmondta: Imrehegy településsel Sarmaság révén kerültek közelebbi kapcsolatba.

— A Kraszna közelében lévô Sarmaság község polgármesterével fennálló baráti kapcsolat révén jutottunk el Imrehegyre, amely Sarmaság testvértelepülésének, Soltvadkertnek a szomszédságában található — mondta a polgármester. — Imreheggyel október elején már alá is írtuk a testvértelepülési szerzôdést, akkor a Krasznai Napokra Akasztóról is eljött egy küldöttség, viszonozva az augusztus elején tett látogatásunkat. Az akasztóiak akkor jártak elôször Krasznán, de úgy tûnik, nagyon megtetszett nekik itt, ugyanis hazatérésüket követôen határozatot fogadtak el a testvérkapcsolat létrehozásáról. A döntést mi is meghoztuk, s egy legközelebbi "sátoros" ünnep alkalmával megejtjük a szerzôdés aláírását is — tájékoztatott Pop Imre.

Szilágykrasznán jövôtôl átlagosan mintegy 15 százalékkal emelkednek a helyi adók és illetékek. A drágítás az infláció mértékét követi, a helyi önkormányzat ódzkodik attól, hogy plusz terheket rójon a lakosságra.

November végén, december elején ismét Szilágykrasznára várják a svájci küldöttséget, amely már évek óta a téli ünnepek elôtt látogat el a községbe. Soha nem érkeznek üres kézzel: a svájci barátok és a helyi önkormányzat összefogásával idén is mintegy 300–400 család jut karácsonyi ajándékcsomaghoz, amely többek között élelmiszereket (cukrot, olajat, édességet stb.) tartalmaz. Pop Imre elmondta, idén mintegy 100 millió lej értékben tudnak ajándékozni, az összeg tetemesebb részét a svájciak hozzák, de az év végi költségvetési helyzet függvényében a helyi tanács is hozzájárul, a tervek szerint leg-alább 20 millió lejt kívánnak áldozni erre a célra.

(ke)

A szamosújvári önkormányzat több intézkedést hozott az elmúlt idôszakban a közlekedés javítására. A város utcáin annyira megnôtt a forgalom, hogy egyszerûen nincs hol parkoljanak a személyautók. Egyes felelôtlen gépkocsitulajdonosok a zöld-övezeteken és a járdákon tartják autóikat, a városatyák azonban úgy döntöttek: megbüntetik a törvényt megszegô autósokat. A polgármesteri hivatal határozatának értelmében mind-azok, akik tiltott helyeken parkolják gépkocsijukat, 4–15 millió lejes büntetésben részesülnek. Eddig is létezett hasonló intézkedés, de nem alkalmazták. A Kétvízközt lakónegyedben a játszóterek is tele vannak autókkal, sôt traktorokat és utánfutókat is látni a környéken. Ennek akarnak véget vetni az elöljárók, akik szigorú lépéseket tesznek a törvényeket megszegô állampolgárok megbüntetésének érdekében.

A helyi rendôrség is közbelépett: Szamosújváron csak a kijelölt helyeken lehet parkolni, az utóbbi években alig létesítettek parkolókat az örmény kisváros területén.

Erkedi Csaba

Immár hagyománnyá vált, hogy a Szamosújvárral testvérvárosi kapcsolatban álló németországi Forcheim küldöttsége minden évben november elején felkeresi a kisvárost. Így volt ez idén is, amikor ismét az örmény településen vendégeskedtek a német barátok. Ezúttal sem érkeztek üres kézzel: mint azt tizenkét éve teszik, most is értékes anyagi támogatásban részesítették a kisváros szegényebb lakosait, de bôven jutott szeretetcsomag a helybeli nyugdíjasok otthona lakóinak is. A Gerhard Käding vezette népes küldöttség felkereste a szociális étkezdét, amelyet éppen a forcheimi vöröskereszt anyagi segítségével létesítettek ezelôtt nyolc esztendôvel. A németországiak koszorút helyeztek el az örmény katolikus temetôben található német emléksírnál, ahol Halottak napja alkalmából gyertyát gyújtottak az itt elesettek emlékére.

Forcheim testvérváros önkormányzata az elmúlt tizenkét évben értékes segítséget nyújtott Szamosújvár szociális intézményeinek. Többek között rendbetették a fôtéri árvaházat, és felújították a nyugdíjasok otthonának fürdôhelyiségeit. Ugyanitt új hôközpontot létesítettek a német vöröskereszt képviselôi.

(erkedi)

Romániában ötvenszer több szifiliszes beteget tartanak nyilván, mint a többi európai államban: az utóbbi tizenhárom évben megháromszorozódott az esetek száma, ami 2002-ben megközelítette a 13 ezret. A betegek többsége 20–29 éves, városon élô férfi.

Az Egészségügyi Világszervezet tanulmánya szerint a legtöbb, nemi úton terjedô betegségben szenvedô személy a nagyvárosokban (Bukarest, Konstanca) él. Itt "a szexet az életminôség javítására használják, de ennek paradox módon egyetlen eredménye a nemi betegségek terjedése", közölte Alexandru Rafila, az Egészségügyi Minisztérium fôosztályvezetôje szombaton, a nemi úton terjedô fertôzések visszaszorítását és meg-elôzését célzó országos stratégia beindítása alkalmával.

Rafila elmondta: a nemi betegségek szempontjából Románia legfôbb problémája az ilyen jellegû megbetegedések, fôként a szifilisz- és gonorrhea-esetek nagy száma. A szombaton beindult stratégia célja, hogy megkönnyítse az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést minden páciens számára attól függetlenül, hogy rendelkeznek-e egészségbiztosítással, vagy sem.

Aranypénzek a temetôben
39 aranypénzt talált három férfi a Házsongárdi temetôben, és a"zsákámányt" nem szolgáltatta be a múzeumnak. A pénzérmék nagy része romániai, de 14 francia is van közöttük, 1920–1940 közötti idôszakból származnak. Két kolozsi napszámos, a 22 éves A. Arman és a 7 esztendôvel idôsebb C. Stoica, valamint G. Puscas 49 éves restaurátor elosztotta a zsákmányt, 15 érmét késôbb sikerült értékesíteniük. Az aranypénzek numizmatikai értéke 1000–1400 euró között van, ha a múzeumnak adományozták volna, ennek 30–45%-át kapják meg. Így viszont bûnvádi eljárást indítanak ellenük talált dolog eltulajdonításának alapos gyanújával. Szabadlábon védekezhetnek, a büntetôtörvénykönyv szerint 1–3 hónapig terjedô fogházbüntetést vagy bírságot kaphatnak.

Önvédelmi szúrás
Szótelkei (Sãrata) roma verekedés sérültjei kerültek vasárnap a sebészetre, a 23 éves Ovidiu Almast vállon szúrt sebbel, a 36 esztendôs Codrean Almast fejsérüléssel kezelik. Codrean lakásán a tulajdonos és unokaöccse, a 16 éves Mihai Almas régebbi konfliktusok és alkoholfogyasztás miatt összeveszett, a jelen lévô szomszédok, Vasile Almas és fiai, Ovidiu és Ciprian megpróbálták szétválasztani ôket. Ez azonban még nagyobb dulakodást eredményezett, amelynek következtében Ovidiu megütötte Codreant, mire az kést rántott és megszúrta. Szabadlábon vizsgálják, mivel tekintetbe vették, hogy önvédelembôl cselekedett.

Kádba fulladt
Tragédia történt november 1-jén a Dézsma (Somesului) utcában, kiskorú gyermek halt meg. Az áldozat a kilencéves O. B., a kisfiú fürdés közben a kádban vízbefulladt.

Súlyos testi sértés
Az almásnyíresi (Mesteacãn, Szilágy megye) illetôségû I. Pasca-lãu ellen eljárást indítanak súlyos testi sértés alapos gyanújával. A 29 éves férfi 2003. június 2-án megütötte a 18 esztendôs Duma C-t, aki 62 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.

Gázolás a zebrán
A Kossuth Lajos (1989. December 21.) utcán haladt pénteken, október 31-én a CJ–50–SPS rendszámú 1300-as Daciával a 24 éves C. Man, s elgázolta I. G-t. Az áldozat a gyalogátkelôhelyen, szabályosan közlekedett, az 53 esztendôs férfit kórházba szállították.

Figyelmetlen gyalogos
Szabálytalanul közlekedô gyalogost ütött el a Kajántói úton a 42 éves I. R. A pénteki baleset során a B, C és E kategóriás hajtási jogosítvánnyal rendelkezô férfi Ford Mondeot vezetett, s adott pillanatban nem tudta kikerülni a szemben jövô ARO terepjáró mögül elôbukkanó lányt. A 18 éves N. O. könnyebb sérülést szenvedett.

(póka)

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 39 405 lej, 1 USD = 33 986 lej, 1 magyar forint = 150 lej.

Nyolcvan éve, 1923. november 4-én született Amszterdamban Alfred Henry Heineken holland sörgyáros, aki világmárkává fejlesztette vállalatát.

A családi sörbirodalmat Gerard Adriaan Heineken alapította meg, amikor 1863. december 16-án megvásárolta Amszterdamban a város legnagyobb, még a 16. században alapított sörfôzdéjét, és azt azon nyomban Heineken és Co. névre keresztelte át. A nagypapa szorgosan tanulmányozta a szakma híreit, így az 1860-as években az elsôk között tért át a sör felsô erjesztésérôl a fenékerjesztésre, vezetett be minôségellenôrzést, és dolgozta ki egyedi sörélesztôjének receptjét. Az egyre terjeszkedô vállalat az 1910-es években a konkurencia miatt elôbb árat csökkentett, majd nagy pénzeket fordított hazai pozícióinak erôsítésére. A családi vállalat vezetését 1914-ben Henry Pierre Heineken vette át, az ô irányításával kezdôdött meg a nagyszabású export és a külföldi gyárak építése. Az elsôt 1931-ben az akkor még holland gyarmat Indonéziában adták át, majd 1936-ban jött létre a malájföldi sörfôzde, amely ma APB néven ismert. A Heineken már három nappal az amerikai szesztilalom feloldása után kirakta a tengerentúlon elsô sörszállítmányát, talán ennek is köszönhetô, hogy az Egyesült Államokban ma is a Heineken a legkedveltebb import sör.

Alfred Henry Heineken 1923. november 4-én született Amszterdamban. Természetesen a családi vállalkozás élére szánták, a cégnél 19 éves kora óta, 1942-tôl dolgozott. 1946-tól két és fél évig az amerikai értékesítési osztályon volt alkalmazásban, s ez alapjában megváltoztatta életét. Itt találkozott élete két nagy szenvedélyével: a reklámmal és egy Lucille Cummins nevû fiatal lánnyal, akit nem sokkal késôbb feleségül is vett. Alfred észrevette, hogy a vevôkre mind nagyobb hatással vannak a reklámok, ezért hazatérése után ajtajára egy táblát tett ki "reklámrészleg" felirattal. "Ha nem lettem volna sörfôzô, minden bizonnyal hirdetôügynöknek állok." — mondta késôbb.

Alfred teljes egészében újraformálta a márka arculatát: az ô találmánya volt a mosolygó "e" betû a Heineken névben, ô döntött a zöld szín mellett, és ô a mára már világszerte ismert logó (a csillag, a zászló és komlóinda kombinációja) kitalálója. Messze megelôzte korát, már akkor ösztönösen alkalmazta a marketing fogásait, amikor maga a fogalom még ismeretlen volt. Jelszava volt: "Nem sört árulok, hanem jó kedélyt". Meggyôzôdéssel hirdette, hogy a sör képes utazni, sôt a márka is képes utazni, ezért egyre-másra kötötte a licencszerzôdéseket külföldi sörfôzdékkel.

Bár apja 1942-ben elvesztette a család meghatározó részvénytöbbségét, Alfred 1954-ben visszaszerezte azt, s családi alapítványa révén élete végéig megtartotta. 1971-tôl 1989-ig a vállalat igazgatótanácsának, 1995-ig a felügyelô bizottságnak volt az elnöke, végül a Heineken sörgyárat 50,005 százalékban tulajdonló Heineken Holding családi alap elnöke és ugyancsak 50,005 százalékos tulajdonosa volt. Vezetése alatt a Heineken a világ második legnagyobb söripari vállalkozásává, s legnagyobb sörexportôrévé nôtt. A vállalat évente 26 millió gallont állít elô a nemes nedûbôl.

Alfred Heineken életében utoljára 1983-ban szerepelt hosszabb ideig a hírekben, nem önszántából. 1983. november 9-én, nem sokkal hatvanadik születésnapja után elrabolták, és csak három hét után, november 30-án szabadult 35 millió guldenes váltságdíj ellenében. A nagyiparos ezután már csak ritkán jelent meg a nyilvánosság elôtt. 2001 áprilisában szélütés érte, egészségi állapota megromlott, s 2002. január 3-án meghalt noordwijki házában.

Alfred Heineken vagyonából szívesen áldozott társadalmi és kulturális célokra. Apja emlékére hozta létre a H. P. Heineken alapítványt, amely a biokémia és biofizika kutatóit támogatja, egy másik alapítványa a tudományt és a mûvészeteket pártfogolja. Heineken számos magas kitüntetés birtokosa volt. Megkapta egyebek között a francia Becsületrendet is, hazájában 1999-ben az Évszázad Hirdetôjének, a Heinekent pedig az Évszázad Márkájának választották.

Vladár Tamás, MTI Sajtóadatbank

Drága ÉVA, fogadd ôszinte részvétünket a messzi távolból, nagybátyánk,

SALAMON LÁSZLÓ

korai halála okozta fájdalmadban. Emberségét, jóságát, szeretetét soha nem felejtjük el. ENIKÔ, STEVE, ÉVIKE az Egyesült Államokból. (0008)

Kolozsvári U-ACSA-Terapia–Nagyváradi U 83:35 (21:13, 30:26, 56:33)
Két nap alatt már második bajnoki mérkôzését játszotta a kolozsvári diákegyüttes, s ahogy mondani szokás: gyakorlat teszi a mestert, ez a találkozó már sokkal jobban ment Jerebie-Páll Magda tanítványainak. Igaz, a mérkôzés elején még javarészt a vasárnap délelôtti felemás játékot folytatták, amelyet gyengébb, visszafogottabb, hibákkal tarkított szereplés jellemzett. Így a nagyváradi lányokkal egy ideig fej fej mellett haladtak a házigazdák, hol egyik, hol másik csapat vezetett. 8:11 után azonban megemberelték magukat a hazaiak, s lassan átvették az irányítást, s 21:13-mal zárták a negyedet.

A második negyedet viszont jobb lesz mihamarabb elfelejteni: a sokkal tapasztalatlanabb és a kolozsvárinál jóval gyengébb játékerôt képviselô nagyváradiak felére dolgozták le hátrányukat, négy ponttal nyerve a negyedet, amelyben alig 9 (!) hazai pont született. A kolozsváriak közül jóformán senki sem találta helyét a pályán, s a játék képe alapján nagy esély volt arra, hogy a fiatal nagyváradiak a második félidôben átvegyék az irányítást, s akár kellemetlen meglepetést okozzanak a bajnoki címért küzdô gárdának.

Szerencsére azonban — a szigorú edzôi utasításoknak is köszönhetôen — a csapat "felébredt", és mondhatni két álomszép negyedet hozott össze, amelyben egyszerûen lemosta ellenfelét a pályáról. A nagyváradiak sokszor még a félpályáig sem jutottak, s már szerelték is ôket a hazaiak, dobáslehetôséget pedig alig tudtak kialakítani az agresszív, szoros kolozsvári védelem gyûrûjétôl feszélyezve. Ehhez társult az is, hogy a kolozsvári dobószázalék feljavult, ráadásul pedig sokkal gyakrabban jutottak a nagyváradi palánk alá. 30:26-ról elôbb még viszonylag kiegyensúlyozottan váltott az eredményjelzô 40:31-re, utána, a 3. negyed közepétôl azonban már csak egy csapat létezett a pályán. Így a vendégek a mérkôzés utolsó 15 percében mindössze két kétpontos kosarat szereztek (csupán két pontot az utolsó negyedben!), miközben különösen Vescan, Bocos és Musat csak úgy szórták a kosarakat — utóbbi egy félpályás hárompontossal hívta fel magára a figyelmet. S ahogy az eredmény gyarapodott, s a dobások mindinkább betaláltak a kosárba, a csapat önbizalma is szemmel láthatóan nôtt. Ami mindenképpen ígéretes a november 6-i és 11-i törökországi Európa-kupa találkozó elôtt. S az is biztos: ha így játszanak az Erglei Erdemisport és az Isztambuli Fenerbahce ellen, mint a tegnap az utolsó negyedórában, minden bizonnyal képesek a meglepetésre.

A tegnapi mérkôzés pontszerzôi: Vescan 20, Musat 12 (1 x 3), Bocos 12, Sztasszelko 10, Urse 9, Chis 7, Ondreicovici 6, Csender 3, Nicolaescu 2, Muresan 2, illetve Oros 13 (1 x 3), Fãrcas 11, Mirne 5 (1), Meres 2, Erdei 2, Curpas 2. Játszottak még: Mãrginean és Moldoveanu, illetve Buga, Singur, Sala és Cabai. A mérkôzést a kolozsvári Bertalan István és a medgyesi Cosmin Priscã vezette.

Balázs Bence

• A francia bajnokságban a címvédô Olympique Lyon gólzáporos mérkôzésen aratott fölényes gyôzelmet, miközben az éllovas AS Monaco is magabiztosan tartotta otthon a három pontot. A forduló elôtt második helyezett Olympique Marseille egygólos vereséget szenvedett Bordeaux-ban, míg ugyancsak meglepetésre a Paris Saint-Germain hazai pályán egygólos vereséget szenvedett a Lens-tôl. Bölöni László csapata, a Rennes hazai pályán döntetlent ért el.

Eredmények: Olympique Lyon–Nice 5–0, Girondins Bordeaux–Olympique Marseille 1–0, Bastia–Ajaccio 1–1, Lille–Guingamp 1–3, Metz–Sochaux 0–1, Monaco–Le Mans 4–2, Montpellier–Nantes 4–1, Rennes— Strasbourg 1–1, Toulouse–AJ Auxerre 0–3, Paris Saint-Germain–RC Lens 0–1.

Az élcsoport: 1. AS Monaco 27 pont, 2. Olympique Lyon 24 (23–8), 3. Olympique Marseille 24 (19–10), 4. Paris Saint-Germain 20, 5. Nantes 19 (13–11), 6. RC Lens 19 (9–15).

• A német Bundesligában Szabics Imre együttese, a VfB Stuttgart sokáig keményen harcolt a Freiburggal, amely az 58. percben emberhátrányban maradt, s ezt kihasználva a hazaiak hat perc múlva már 3 góllal vezettek. Ezzel a Stuttgart az élre ugrott, kihasználva, hogy az eddigi éllovas Bayer Leverkusen csak gól nélküli döntetlenre volt képes a Kaiserslautern vendégeként. A Schalke 04 2–0–ra legyôzte a Bayern Münchent.

A 11. forduló eredményei: Schalke 04 Gelsenkirchen–Bayern München 2–0, Werder Bremen–Eintracht Frankfurt 3–1, VfL Wolfsburg–Hertha Berlin SC 3–0, Borussia Mönchengladbach–Hansa Rostock 1–1, VfB Stuttgart–SC Freiburg 4–1, 1. FC Köln–Hannover 1–2, TSV 1860 München–VfL Bochum 3–1, 1. FC Kaiserslautern–Bayer Leverkusen 0–0 és Borussia Dortmund–Hamburger SV 3–2.

Az élcsoport: 1. VfB Stuttgart 27 pont, 2. Bayer Leverkusen 26, 3. Werder Bremen 25, 4. Borussia Dortmund 22, 5. Bayern München 21, 6. VfL Bochum 18.

• Döntetlennel ért véget az olasz Serie A 8. fordulójának szuperrangadója, így a Juventus nem tudott visszavágni a hazai pályán játszó AC Milannak a Bajnokok Ligája idei döntôjében elszenvedett vereségért. A piros-feketéknél Andrij Sevcsenko ugyan betalált Gianluigi Buffon kapujába, de a bíró les miatt nem adta meg a gólt, míg a "zebráknál" Marco Di Vaio csak a kapufát találta el. Húsz perc elteltével viszont Jon Dahl Tomasson már nem hibázott. A hátralévô idôben a BL-címvédô csak az eredmény tartására koncentrált, s ezt sokáig sikerrel tette, köszönhetôen Dida kapus elképesztô bravúrjainak, ám Di Vaio bombája ellen már a brazil hálóôr is tehetetlennek bizonyult, így végül igazságos döntetlen született.

Az AS Róma a vártnál jobban megszenvedett hazai pályán, az Internazionale viszont idegenben könnyedén gyôzte le az elsô félidô derekán emberhátrányban maradt Chievót. A milánói elitalakulat Alberto Zaccheroni vezetôedzôvel elsô gyôzelmét aratta.

Eredmények: Chievo–Milánói Internazionale 0–2, Ancona–Siena 0–0, AS Róma–Reggina 2–0, Bologna–Sampdoria 0–1, Brescia–AC Párma 2–3, Lecce— Empoli 2–1, Modena–Perugia 1–0, AC Milan–Torinói Juventus 1–1 és Udinese–SS Lazio 1–2.

Az állás:

1. AC Milan 8 6 2 0 16–4 20
2. Juventus 8 6 2 0 19–8 20
3. AS Róma 8 5 3 0 16–3 18
4. AC Parma 8 5 2 1 16–9 17
5. Lazio 8 5 1 2 15–10 16
6. Inter 8 3 4 1 8–5 13
7. Modena 8 4 1 3 9–7 13
8. Udinese 8 3 2 3 11–9 11
9. Chievo 8 3 2 3 10–9 11
10. Siena 8 2 4 2 10–7 10
11. Sampdoria 8 2 3 3 7–10 9
12. Reggina 8 1 5 2 9–12 8
13. Brescia 8 1 3 4 14–20 6
14. Lecce 8 2 0 6 9–19 6
15. Bologna 8 1 2 5 9–13 5
16. Perugia 8 1 5 3 9–16 5
17. Ancona 8 0 3 5 4–15 3
18. Empoli 8 0 2 6 5–20 2
• A Serie B 12. fordulójában: Albinoleffe–Vicenza 2–1, Avellino–Treviso 2–3, Cagliari–SSC Nápoly 1–1, Fiorentina–Como 1–0, Genoa–Catania 1–3, Livorno–Ternana 1–0, Messina–Pescara 2–2, Palermo–Atalanta 0–0, Piacenza–Triestina 1–0, Salernitana–Verona 1–1, Torino–Ascoli 3–1 és Venezia–Bari 3–2.
A táblázaton:
1. Atalanta 12 7 5 0 18–7 26
2. Ternana 12 7 2 3 18–11 23
3. Palermo 12 6 5 1 14–8 23
4. Livorno 12 6 4 2 16–11 22
5. Catania 12 6 3 3 21–14 21
6. Torino 12 6 2 4 19–13 20
7. Piacenza 12 5 4 3 11–11 19
8. Cagliari 12 5 3 4 23–14 18
9. Fiorentina 12 4 5 3 9–8 17
10. Treviso 12 4 5 3 12–12 17
11. Triestina 12 4 4 4 17–19 16
12. Messina 12 3 6 3 14–16 15
13. Albinoleffe 12 4 3 5 14–18 15
14. Ascoli 12 4 3 5 12–16 15
15. Verona 12 3 5 4 17–17 14
16. Pescara 12 3 5 4 12–15 14
17. Salernitana 12 3 4 5 9–13 13
18. Vicenza 12 2 6 4 11–12 12
19. Nápoly 12 1 9 2 9–12 12
20. Venezia 12 2 6 4 11–15 12
21. Genoa 12 3 3 6 11–17 12
22. Bari 12 2 4 6 16–19 10
23. Como 12 2 2 8 7–18 8
24. Avellino 12 1 4 7 12–17 7
• A spanyol Primera Division 10. fordulójában a Deportivo La Coruña nem tudott gyôzni a Murcia otthonában, míg a Real Madrid magabiztosan verte az Athletic Bilbaót és átvette a vezetést. Ezt követôen viszont a Valencia idegenben fölényes gyôzelmet aratott — miután a hazaiak az elsô perctôl emberhátrányba kerültek —, s jobb gólarányának köszönhetôen a forduló zárultával az élre került. A forduló rangadóján a Real Sociedad változatos mérkôzésen döntetlent játszott San Sebastianban az FC Barcelona ellen.
Eredmények: Real Mallorca–FC Valencia 0–5, Real Sociedad–FC Barcelona 3–3, Espanyol–Real Zaragoza 0–2, Málaga–Sevilla 2–0, Real Betis–Atlético Madrid 1–2, Valladolid–Albacete 2–0, Villarreal–Osasuna 1–0, Celta Vigo–Racing Santander 0–1, Real Murcia–Deportivo La Coruña 0–0 és Real Madrid–Athletic Bilbao 3–0.
Az állás:
1. Valencia 10 7 2 1 21–5 23
2. Real Madrid 10 7 2 1 23–9 23
3. Deportivo 10 7 1 2 19–8 22
4. Osasuna 10 5 2 3 12–8 17
5. Barcelona 10 4 4 2 14–10 16
6. Atl. Madrid 10 5 1 4 13–13 16
7. Santander 10 4 2 4 13–11 14
8. Bilbao 10 4 2 4 12–12 14
9. Villarreal 10 3 5 2 11–11 14
10. Valladolid 10 4 2 4 14–18 14
11. Betis 10 3 4 3 13–13 13
12. Málaga 10 4 1 5 12–14 13
Sociedad 10 3 4 3 12–14 13
14. Sevilla 10 2 6 2 12–13 12
15. Zaragoza 10 3 2 5 8–10 11
16. Celta Vigo 10 2 4 4 13–14 10
17. Albacete 10 3 0 7 10–15 9
18. Mallorca 10 2 2 6 9–20 8
19. Murcia 10 1 4 5 7–16 7
20. Espanyol 10 1 2 7 8–22 5
• Mindhárom dobogós helyen álló csapat gyôzött az angol labdarúgó Premier League 11. fordulójában, így továbbra is az Arsenal vezeti a tabellát, második a Chelsea és harmadik a Manchester United. A Chelsea idegenbeli gyôztes találatát Adrian Mutu lôtte, aki így már az 5. szigetországi találatát szerezte.

Eredmények: Everton–Chelsea 0–1 (Mutu — 49. perc), Leeds United–Arsenal 1–4, Manchester United–Portsmouth 3–0, Middlesbrough–Wolverhampton Wanderers 2–0, Newcastle United–Aston Villa 1–1, Southampton–Manchester City 0–2, Tottenham Hotspur–Bolton Wanderers 0–1, Fulham–FC Liverpool 1–2, Leicester City–Blackburn Rovers 2–0. A Birmingham City–Charlton Athletic mérkôzés lapzárta után kezdôdött.

Az élcsoport: 1. FC Arsenal 27, 2. FC Chelsea 26, 3. Manchester United 25, 4. Birmingham City 19/10 mérkôzés, 5. Manchester City 18 (22–12), 6. FC Fulham 18 (21–15).

(balázs)

Vasárnap Budapesten megejtették a férfi klubcsapatok kontinentális vetélkedô nyolcaddöntôinek a sorsolását, és elkészítették az Euróliga négyes csoportjainak összeállítását.

Az Euróligában a versenyben lévô 16 együttes nyolc országból van. Élen járnak a sportág nagyhatalmai (Magyarország, Horvátország, Szerbia és Montenegró) 3–3 résztvevôvel, 2–2 csapata van Oroszországnak és Spanyolországnak, 1–1 indulóval képviselteti magát a görög, a német és a francia vízilabdasport. Meglepetésre a mezônyben nem találunk egyetlen olasz gárdát sem, amely részben tükrözi, hogy hivatalos nemzetközi megmérettetéseken Olaszország az utóbbi idôben mérsékeltebb eredménnyel szerepel.

A négy csoport összetétele:

A-csoport: Vasas Plaket Eurolising (magyar), Barcelona (spanyol), Olümpiakosz Püreusz (görög), Partizán Belgrád (szerb-montenegrói);

B-csoport: Spandau 04 (német), Sabadell (spanyol), Primors Rijeka (horvát), Sturm Csehov (orosz);

C-csoport: BVSC-Brendon (magyar), Mladost Zagreb (horvát), Olympique Nizza (francia), Primorac Kotor (szerb-montenegrói);

D-csoport: Domino-BHSE (magyar), Jadran Herceg Novi (szerb-montenegói), Szpartak Volgograd (orosz), Jug Dubrovnik (horvát).

A LEN-kupában a sorsolás szeszélye folytán a még versenyben lévô két magyar pólócsapat, az FTC és a Szeged egymás elleni kettôs mérkôzés után kénytelen eldönteni, hogy melyikük folytatja a legjobb nyolc között. Az elsô mérkôzésen november 22–23-án a budapestieknek van rendezési joguk, míg két hét múlva a visszavágóra a Tisza menti városban kerül sor.

(radványi)

A múlt hét végén, vasárnap a második forduló összecsapásaival folytatódott a férfi elsôosztályú csapatbajnokság. A Nyugati-csoportban a hat résztvevô egyike a Mihai Bledea által felkészített KMSC fiú csapata.

Az elsô forduló még szoros küzdelmeket eredményezett (KMSC–Medgyesi Romgaz 9–8, Szatmárnémeti Sportlíceum–Aradi MSC 8–9 és Bukaresti Proautosport III–Temesvári CICLOP 8–9), a második játéknapon a vendéglátó csapatok simán nyertek.

A kolozsvári együttes Aradon szerepelt, és súlyosnak tûnô kilencpontos vereséget szenvedett. Ha alaposabban megvizsgáljuk az egyéni eredményeket, akkor viszont sokkal kiegyensúlyozottabbnak minôsíthetjük a mérkôzést, ugyanis a KMSC-s Traian Rus három játékát is 3–2 arányban vesztette el, úgy, hogy mindegyikben 2–1-re vezetett. Ez nyilvánvalóan befolyásolta a csapateredményt: a Maros mentiek egy kör után 4–0, kettô után pedig 7–1-re vezettek. Az egyéni sikerek Radu Munteanu (4), Patritiu Munteanu (3), Silviu Burza (3), Cristian Dodean (2), valamint a Munteanu testvérek által alkotott páros (1), illetve Dragos Termure (3) és Traian Rus (1) nevéhez fûzôdik.

A forduló másik két összecsapásán: Temesvár–Medgyes 12–5 és Bukarest–Szatmárnémeti 11–6.

Két forduló után a táblázaton a sorrend: 1. Arad 2 gyôzelem (22–12 mérkôzésarány), 2. Temesvár 2 (21–13), 3. Bukarest 1 (19–15), 4. KMSC 1 (13–21), 5. Szatmárnémeti 0 (14–20), 6. Medgyes 0 (13–21).

A harmadik fordulót november 30-án rendezik a következô párosítás szerint:

KMSC–Bukarest, Szatmárnémeti–Temesvár és Medgyes–Arad.

(radványi)

Nem akármilyen fegyvertényt hajtott végre a Kolozs megyét képviselô Aranyosgyéresi Sodronyipar-CFR: a férfi bajnokság legutóbbi fordulójában a címvédô, s a Bajnokok Ligájában Csehországban nemrég a második helyen végzett Vajdahunyadi Siderurgicát verte meg. Méghozzá alaposan "elpáholta", ugyanis a végeredmény 3387–3132 fa (egyéniben: 5–1) volt.

Részeredmények: Grigore Blaga–Nicolae Chitulean 544–508 fa, Dumitru Bese–Ilie Pârjol 605–504, Kirizsán Albert–Iulian Gheorghe 588–529, Cornel Popa–Manea Mãnel 545–544, Zenkó Alpár–Fehér Zoltán 573–507.

A találkozót a nagyváradi Petre Miclea vezette.

A bajnokság ismét rövid ideig szünetel, mivel Marosvásárhelyen az egyéni és páros elôdöntô mérkôzéseit bonyolítják le. A Sodronyipar-CFR további bajnoki mûsora: november 19-én Szinaján játszik a Carpati MEFIN ellenében, 22-én pedig a Marosvásárhelyi Elektromarost fogadja.

(schmidt)

*
Az elsôosztályú bajnokság hatodik fordulójában a Szamosújvári SOMVETRA kemény ellenfelet, a tavalyi ezüstérmes Brassói Metromot fogadta. A papírformát sikerült felborítani, a SOMVETRA 3160–3003 fa (egyéniben: 4–2) arányban gyôzött. Nagy József tanítványai jó úton haladnak az elsô hely felé. A szamosújváriak legjobbja Adina Muresan volt 564 fával, ôt két lánya Mirabela (538 fa) és Romina (528 fa) követte. A Cenk alatti együttesbôl Selãvârlea nevét említhetjük, ô 541 fát vert le.

Kéthetes szünet következik a bajnokságban a válogatott nemzetközi szereplése miatt.

(erkedi)

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]