2003. november 14.
(XV. évfolyam, 263. szám)

Gheorghe Funar kolozsvári polgármesternek csak részben sikerült megmagyaráznia a Nemzeti Liberális Párt (NLP) által tegnapelôtt nyilvánosságra hozott számvevôszéki jelentésben megállapított 10 milliárd lej nagyságú hiányt a város kasszájából. Az elöljáró azt állította, hogy a városháza alkalmazottai több ízben is tévedtek a hivatalnak járó illetékek kiszámításakor. Ezzel szemben a polgármester érvek nélkül maradt, amikor a sajtó az illetéktelenül felvett járulékok ügyére kérdezett rá. Nem is csoda, hiszen a polgármester 10 ezer eurót zsebelt be a saját magának megítélt illetékek, juttatások és prémiumok révén.

Az NLP Kolozs megyei szervezetének szerdai sajtótájékoztatóján Horia Uioreanu helyi tanácsos nyilvánosságra hozta a Kolozs megyei Számvevôszék jelentésének egy részét, amely szerint a pénzügyi törvénytelenségek miatt 10 milliárd lejjel károsult a város költségvetése. A jelentés szerint a hivatal nem határozta meg, és nem minden esetben hajtotta be az építkezési engedélyek kibocsátásáért, az utcai reklámokért járó illetékeket és késedelmi kamatokat. Emellett elhanyagolták a a különbözô cégekkel kötött társulási szerzôdésekben meghatározott anyagi kötelezettségek érvényesítését, nem hajtották be a garázsokért, parkolókért, illetve kereskedelmi helyiségekért járó béreket.

A jelentés azt is megállapította, hogy a polgármester törvénytelen módon juttatott járulékokat és ebédjegyeket a hivatal alkalmazottainak. A városvezetô saját magának és a két alpolgármesternek összesen 1 milliárd 75 millió lejt ítélt meg törvénytelenül, amit az elöljárók prémiumok, járulékok és pótlékok révén vettek fel. Boros János alpolgármester a Szabadság kérdésére elmondta, hogy az összeg 70–80 százalékát a polgármester saját magának ítélte, mivel ô három év alatt körülbelül 100 millió lejt kapott a fizetésén kívül.

Egyszerû számításból kiderül, hogy míg az alpolgármesterek körülbelül 200 millió lejt kaptak, Gheorghe Funar egy év alatt hozzávetôlegesen 400 millió lejjel — 10 ezer euróval — gazdagodott. Boros kijelentette, hogy ebben az ügyben utolsó szava a bíróságnak lesz, hiszen a hivatal és a Számvevôszék között zajló per jelenleg a Legfelsôbb Bíróság asztalán van. Kijelentette: amennyiben a bíróság úgy véli, hogy nem jár neki a 100 millió lej, minden további nélkül visszaadja a pénzt. Ugyanakkor a számvevôszéki jelentés kapcsán elmondta, hogy a pénzügyi ellenôrzô hivatal helyesen járt el, és ezt a vizsgálatot már jó néhány évvel ezelôtt el kellett volna végeznie. Ezt tükrözi az is, hogy az ellenôrök 5-6 évvel ezelôtti iratokat vizsgáltak meg.

Boros megerôsítette a tegnapi sajtótájékoztatón a Gheorghe Funar által mondottakat, miszerint a városházi alkalmazottak tévedése miatt tûnt úgy, hogy a hivatal törvénytelenül járt el az építkezési engedélyek kibocsátásából származó illetékek behajtása után, valamint hogy tévesen számították ki különbözô helyiségek bérbeadása után a városházát megilletô pénzösszeget. A polgármester érvei azonban így is csak a kár egy részét fedezik, ezt is bizonyítja, hogy a pénzügyi ellenôrzés alatt a hivatal alkalmazottait a polgármester elektronikus körlevélben szólította fel: kövessenek el mindent a kinnlevôségek behajtása érdekében.

Gheorghe Funar egyik leggyakrabban használt kijelentése, hogy a Városháza ügyei átláthatók. A polgármester ennek ellenére csak negyedórás vita után volt hajlandó elmondani a sajtó képviselônek, mennyi a fizetése. Saját bevallása szerint a havi fizetése 55 millió lej, ami évente egyszer közel 14 millió lejjel egészül ki az ünnepi prémiumok és az érdemfizetés után.

Borbély Tamás

Az Arad Megyei Törvényszék közigazgatási bírósága kedden — háromszori halasztás és egy tárgyalás után — jogosnak minôsítette a Nagyváradi Területi Építészeti Felügyelôség határozatát, amelynek értelmében leállították a Szabadság-szobor visszaállítási munkálatait.

Az elsôfokú ítélet ellen egyedül az alperes aradi polgármesteri hivatal nyújthat be fellebbezést. A nagyváradi szakhatóság azt kérte az igazságszolgáltatástól, hogy érvénytelenítse a helyi önkormányzat által állítólag törvénytelenül kibocsátott építési engedélyt, amelyre a Szabadság-emlékmû visszaállításához volt szükség.

A bírák azonban nem csupán az építési engedélyt, hanem az emlékmû helyéül kijelölt Tûzoltó tér parkosításához elengedhetetlen városrendezési jóváhagyást is törölték.

Ez azt jelenti, hogy sem a szobor visszaállításával, sem a térrendezéssel kapcsolatos munkálatok nem folytatódhatnak. Bognár Levente aradi alpolgármester szerint: a bíróság ítélete csupán megerôsíti a fentrôl jövô utasításokat.

Az ünnepek közeledtével ismét idôszerûvé válik a fogyasztók által vásárolt különbözô élelmiszerek — fôleg tejtermékek és hentesárú — minôsége. Csütörtökön ennek kapcsán, illetve a minôség világnapja alkalmából a helyi hivatalos személyek és élelmiszeripari cégek képviselôinek részvételével tartott szemináriumot a Fogyasztóvédelmi Hivatal Kolozs megyei vezetôsége. Lenuta Suteu, a közintézmény vezetôje többek között beszámolt az Országos Fogyasztóvédelmi Hivatal és az Egészségügyi Minisztérium helyi képviselete által néhány hónappal ezelôtt, Az élelmiszerek biztonsága címmel indított tájékoztatási kampány eredményérôl. Ugyanakkor tudatták az Európai Bizottság Romániáról írt éves jelentésének a fogyasztók védelmére és az egészségügy helyzetére vonatkozó részeit.

A szemináriumon részt vevô Valentin Cuibus alprefektus úgy ítélte meg, a fogyasztóvédelmet illetôen Romániában megfelelô a törvényes keret, de bizonyos kereskedôk mentalitásán változtatni kell. — Feltétlenül szükséges, hogy a gondolkodásmódot máraz iskolában átalakítsuk. Ezért különbözô oktatási intézményekben indított felvilágosító és tájékoztató elôadások feltétlenül szükségesek — ítélte meg.

A Szabadság kérdésére Lenuta Suteu kifejtette: az elmúlt idôszakban érezhetôen csökkent a fogyasztóvédelmi hivatalhoz érkezett panaszok száma. Szerinte ez elsôsorban az Országos Fogyasztóvédelmi Hivatal és az Egészségügyi Minisztérium indította tájékoztatási kampánynak köszönhetô. Ugyanakkor Suteu úgy vélekedik, az élelmiszertermelôk sokkal felelôsségteljesebben viszonyulnak munkájukhoz. — Nagyobb gondot az élemiszereket raktározó és forgalmazó cégek jelentenek. Elôfordul, hogy a szavatossági idô lejárta után hoznak forgalomba bizonyos termékeket, vagy fôleg a nyári idôszkaban nem megfelelô módon tárolják azokat — jegyezte meg az igazgató.

Az elmúlt idôszakban végzett ellenôrzések is hozzájárultak ahhoz, hogy a fogyasztók kevesebb panasszal fordultak a hivatalhoz. Ezen kívül — Lenuta Suteu szerint — a csökkenés a bevásárlócsarnokok megjelenésének is tulajdonítható. — Azt javasoljuk, az élelmiszereket inkább az ilyen jellegû üzletekbôl vásárolják a kolozsváriak. Itt többnyire elôre becsomagolt, minôségi szempontból ellen-ôrzött termékek találhatók. A reklámot elkerülendô nem mondok neveket, de mindenki tudja, mire gondolok — tette hozzá az igazgató. Szerinte a legnagyobb veszélyt az utcán vásárolt élelmiszerek jelentik, ugyanis ezeket szinte egyetlen alkalommal sem ellenôrizték az erre felhatalmazott közegészségügyi intézmények. Ilyenek a tejtermékek, a tojás és egyebek.

Január–szeptember idôszakban a fogyasztóvédelmi hivatal közel 3 000 ellenôrzést végzett elsôsorban az élelmiszeripari cégeknél. Az akciók során 1290 jegyzôkönyvet készítettek, átlagban 4 millió lejes büntetéseket róttak ki. Ugyanebben az idôszakban több mint 1200 panaszos kereste meg telefonon a fogyasztóvédelmi hiavatalt. Lenuta Suteu bátorítja a termékekkel elégedetlen polgárokat, panaszaikkal keressék meg a hivatalt a 431-367-es telefonszámon. Ugyanakkor figyelmezteti ôket, panasztevéskor a termék számláját is fel kell mutatni. További információk a 0800-080-999-es zöld számon és a www.siguranta-alimentara.ro honlapon.

Kiss Olivér

Több ezer tanügyi dolgozó gyûlt össze tegnap Bukarestben a Forradalom téren, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) által rendezett tiltakozó akción. Az oktatók a tanügy számára kiutalt költségvetés emelését kérik, és aláírásokat gyûjtenek a 2004-es költségvetési törvény módosítása érdekében.

Az ország mintegy 36 megyéjébôl érkezett tanügyi dolgozók tegnap 11 óra körül gyülekeztek a bukaresti Forradalom téren, ahol a szervezôk felolvasták követeléseiket. A lista minden egyes pontjának ismertetése füttyöt és ovációt váltott ki a tiltakozókból a hatalom tanügynek szánt költségvetés-tervezetével szemben.

Az oktatók kérik, hogy a 2004-es költségvetési törvény értelmében az oktatás kapja meg a bruttó nemzeti össztermék megfelelô, az Európai Unióhoz csatlakozni vágyó államokéhoz közel álló százalékát. Ugyanakkor kérik a "szakmai betegségek" jegyzékének összeállítását az oktatásban dolgozók számára, orvosi szempontból azon betegségeknek a megállapítását, amelyek összeférhetetlenek az oktatói tevékenységgel, valamint a helyi tanácsok által kiutalandó költségvetés-kiegészítô pénzalapok százalékának a megállapítását (legalább 30%-a a helyi költségvetésnek).

A tanárok aláírásokat is gyûjtenek továbbá a 2004-es költségvetési törvény módosítása érdekében, az akció célja, hogy megduplázzák az oktatás számára szánt pénzösszegeket — jelentették ki a tüntetés szervezôi.

Aurel Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke elmondta: — Az oktatásban elsô alkalommal elkezdôdik egy, a költségvetési törvény módosítását célzó, aláírásgyûjtési kampány, amelynek célja, hogy a tanügy kapja meg a bruttó nemzeti össztermék 7 százalékát, s ezáltal Románia is csatlakozzék a szomszédos országokhoz. A szakszervezeti elnök elmondta: jelenleg Romániában elôzmény nélküli helyzet tapasztalható, hiszen több Buzãu megyei iskolaigazgató akarja benyújtani lemondását, arra hivatkozva, hogy nincs mibôl kifizetnie iskolája adósságait, és emiatt fennáll a tanintézmények bezárásának veszélye is.

Cornea szerint amíg a tanügynek szánt pénzalap hivatalosan a költségvetés 4%-át teszi ki, a gyakorlatban az oktatás csak 3,3%-ban részesül. Emellett Európa-szinten a romániai tanároknak van a legkisebb fizetésük, még a havi száz dollárt sem éri el. A tanárok elégedetlenek a jelenlegi helyzettel, és eltökélt szándékuk, hogy addig folytatják a tiltakozást, amíg a kormány nem teljesíti kéréseiket.

A Forradalom térrôl a tiltakozó tanárok a képviselôház székhelye elé vonultak, ahol a tanügyminiszter és a kormány lemondására felszólító szlogeneket skandáltak. A több ezer emberbôl álló menet miatt a rendôrök kénytelenek voltak leállítani a forgalmat. Az ország 36 megyéjébôl érkezett tanárok nagy része, mintegy 3700-an a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) tagjai, s bár a sztrájkot ez a szakszervezet rendezte, a tiltakozó akción más képviseletekhez tartozó oktatók is részt vettek.

P. M.

A verespataki Gold Corporation Társaság (RMGC) meglepôdve és értetlenséggel vette tudomásul a Román Ortodox Egyház Szent Szinódusának álláspontját a bányavállalattal kapcsolatos terveket illetôen — jelenti a Mediafax. A hírügynökség emlékeztet: szerdán Bartolomeu Anania, a Rév-kolostor, Felek és Kolozs érseke elítélôen nyiltakozott a kanadai vállalat terveivel kapcsolatban, véleménye szerint az RMGC mind környezetvédelmi, mind pedig emberi vonatkozásban megsemmisítené Verespatakot.

A kanadaiak értetlensége abból fakad, hogy Verespatak-ügyben korábban már egyeztettek a legmagasabb román egyházi méltósággal, Teoctist pártriárkával, aki arról biztosította a Gold Corporation képviselôit, hogy a Szent Szinódus nem kívánja tárgyalni az ügyet, a kérdéssel kapcsolatban a helyi egyházi vezetôk illetékesek. A Teoctist pátriárkával folytatott megbeszélésbôl az derült ki: az egyháznak nincs kifogása a tervek ellen, amennyiben az gazdaságilag életképes, és a helyi közösség javát szolgálja. Szerdán azonban Anania érsek úgy nyilatkozott: a Román Akadémia negatív véleményezését figyelembe véve a román ortodox egyház vezetôsége igenis napirenden tartja Verespatak kérdését, és aggodalommal követi a település sorsát.

Az ortodox egyház megváltoztatott álláspontjára reagáló kanadaiak szerint a Román Akadémia tanulmánya tele van pontatlanságokkal. A vállalat terveiben ugyanis nem szerepelnek templomok, sírok megsemmisítése, csupán elköltöztetése, ezek ellen pedig az ortodox egyház mindeddig semmilyen kifogást nem támasztott — nyilatkozta a RMGC szóvivôje. Elmondta: a verespataki projekt — a román törvények és az Európai Unió ajánlásainak tiszteletben tartásával — folytatódik.

Ismeretes, a kulturális örökségnek minôsülô egyik legrégebbi aranykitermelô bánya még legalább 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst tartalékot rejt. A verespataki Gold Corporation kanadai–román vegyesvállalat, amelynek 80 százaléka a kanadai Gabriel Resources, 19,3 százaléka pedig a dévai Minvest állami vállalaté. A verespataki befektetések az eredeti tervek szerint megközelítenék a 295 millió dollárt. A tiltakozások következtében kialakult bizonytalan helyzet miatt ez év júniusában a Gabriel Resources kénytelen volt elhalasztani 20,5 millió dollár értékû részvény kibocsátását.

Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök a hét vége fontosabb eseményeirôl tájékoztatta a sajtó képviselôit.

Ennek értelmében felhívta az újságírók figyelmét a november 13-án és 14-én Nagyváradon, az RMDSZ, valamint a magyar információs minisztérium társszervezésében zajló, Magyarság az információs társadalomban konferencia eseményeire. Ugyanakkor elmondta: szombaton, november 15-én Kolozsváron, a Szövetség Ügyvezetô Elnökségének szervezésében Alkotmánymódosítás után címû szakmai konferenciára kerül sor.

A továbbiakban, a 2004-es évi állami költségvetésrôl szólva az RMDSZ elnöke kifejtette: nagyjából lezárultak a szakbizottságokban a 2004-es évi költségvetéssel kapcsolatos viták, ezek során a szövetség több javaslatát is elfogadták.

A választási törvény módosítását illetôen Markó Béla ismertette a sajtó képviselôivel az RMDSZ álláspontját, mondván, hogy a szövetség egyetért a kormánypárt által javasolt választási idôpontokkal. Ugyanakkor továbbra is támogatja azt az RMDSZ által is javasolt módosítóindítványt, hogy a helyhatósági választások keretén belül a polgármesteri választások egyfordulósak legyenek. Egyetértenek azzal is, hogy a parlamenti, illetve az elnökválasztást egy idôben tartsák, ez a jövôben, a módosított alkotmány értelmében úgyis megváltozik, hiszen a jelenlegi 4 éves elnöki mandátum 5 évesre módosul. Az egyéni választókerületes rendszer bevezetésével továbbra sem ért egyet az RMDSZ, jelentette ki Markó Béla. Elmondta: a név szerinti szavazás bevezetése esetén a szövetség elvesztené politikai erejét, ez a választási rendszer tulajdonképpen a kormánypártnak kedvezne, hiszen a szavazatok mintegy 80 százalékát szerezné meg, így azonban egypártrendszer lenne Romániában.

Kerekes Károly, a képviselôház munkaügyi és társadalomvédelmi bizottságának a tagja elmondta: az RMDSZ kezdeményezésére bekerült a kormánypárttal aláírt protokollumba a szövetség azon kezdeményezése, mely a 2003/105 kormányrendeletben nyert formát. Ez az eltartásban levô gyermekek száma, valamint a család jövedelmének függvényében nyújt támogatási pótlékot az érintett családoknak. Ez az eljárás még nem orvosolja teljességében a problémát, de a továbbiakban is foglalkoznak a helyzet jobbításának lehetséges módozataival.

Az RMDSZ ugyanakkor különös figyelmet szentelt a családi társulások, illetve a természetes személyek által kifejtett gazdasági tevékenységeknek. Az egyes gazdasági tevékenységek magánszemélyek általi megszervezésére vonatkozó 2002. évi 507. számú törvény hatályon kívül helyezi az egyes gazdasági tevékenységek szervezésére és folytatására vonatkozó 1990. évi 54. számú törvényrendeletet. Az új szabályozás elôírásai szerint az említett 1990. évi 54. számú törvényrendelet alapján kibocsátott engedélyt elnyert, önálló gazdasági tevékenységet kifejtô személyek vagy családi társulások ez év november 6-ig kötelesek új engedélyt szerezni. Ez azonban szinte lehetetlen lett volna, hiszen az érintett személyek nagy része nem tudta beszerezni a megszabott határidôn belül a gazdasági tevékenység kifejtéséhez szükséges képesítési bizonyítványt, annak ellenére, hogy hosszú évek óta fejt ki gazdasági tevékenységet. — A probléma megoldása érdekében felkerestük azokat a felelôs kormányszerveket, amelyek a 2002. évi 507. számú törvényt megfelelô módon hivatottak alkalmazni — fejtette ki az RMDSZ képviselôje, majd hozzátette: az illetékes szervekkel való megbeszélések eredményeképpen sikerült meghosszabbítani az engedélyek megszerzésére elôírt határidôt 2004. június 30-ig.

Márton Árpád képviselô beszámolt az RMDSZ által kidolgozott törvénymódosító tervezetrôl, amely 2004 júniusában lépne érvénybe és amely a kötelezô fegyveres katonai szolgálat teljes megszûnéséig tartó átmeneti idôszakra olyan lépcsôzetesen felépített megoldást javasol, mely folyamat befejezéseként, 2007-re a kötelezô katonai szolgálat helyét egy professzionális, a NATO követelményeinek is megfelelô hadsereg venné majd át. Így az RMDSZ által javasolt tervezet az átmeneti idôszak elsô lépéseként 2004-re a katonai szolgálatra vonatkozó korhatárt 25 évre csökkentené, továbbá a kötelezô katonai szolgálat a felsôoktatási intézmények hallgatói mellett 2005-tôl, a posztliceális képzésben részt vevô hallgatók számára sem lenne kötelezô.

Egy következô lépésben 2004-re lehetôvé kell tenni a 24 hónapos alternatív polgári szolgálat választásának lehetôségét, az egészségügy, a szociális védelem, a környezetvédelem területén, valamint a civil szervezeteknél, továbbá azt is, hogy akik elutasítják a katonai szolgálatot, valamint a civil szolgálatot is, 18 hónapi bruttó minimálbérnek megfelelô összeget fizessenek (legfeljebb hat részletben) a honvédelmi, közrendfenntartó és nemzetbiztonsági intézmények költségvetésébe.

Az RMDSZ a továbbiakban azt támogatja, hogy 2006 júniusától szûnjenek meg a behívások, majd 2007 júniusára teljesen szûnjön meg a fegyveres katonai szolgálat vagy a civil szolgálat teljesítésének, illetve az említett összeg befizetésének kötelezettsége. — A katonaságnak ez az átszervezése nem igényli a külön pénzösszegek elkülönítését a költségvetésbôl, hanem ellenkezôleg: az átszervezéssel tulajdonképpen pénzt takaríthatunk meg az államkassza számára, amit egyéb célokra hasznosíthatunk majd — szögezte le az RMDSZ-képviselô.

Az Országos Audiovizuális Tanács határozatának értelmében saját hullámhosszt kapnak a területi tévéstúdiók. A Marosvásárhelyen hamarosan beinduló közszolgálati televízión kívül a jelenleg mûködô négy stúdió között a jászvásári, krajovai és temesvári mellett ott található a kolozsvári tévé is.

Bardocz Sándor, a Kolozsvári Televízió magyar adásának fôszerkesztôje lapunknak elmondta: mindez azt jelentheti, hogy a területi stúdiók nem függnek majd a bukaresti 1-es vagy 2-es csatornától, mûsoraikkal nem kell majd megszakítaniuk azok adását. Bár a saját frekvencia akár napi 24 órás román, magyar vagy más nyelvû adásra is feljogosíthat egy-egy stúdiót, Bardocz úgy véli, mindehhez sokkal több emberre, pénzre és technikai felszerelésre volna szükség, ezt pedig legkorábban egy-két év múlva kezdhetnék el megvalósítani, ettôl függetlenül azonban valóban elképzelhetô a mûsoridô hosszabbodása. Megtudtuk továbbá, hogy az új erdôfeleki adó hatósugara mindössze Kolozsvár 20–25 kilométeres körzetét érintené, ami azért jelentene hátrányt, mert jelenleg az ország tizenegy megyéjében látható a kolozsvári tévé mûsora, az új frekvenci tehát akár nézôvesztést is eredményezhet. Ezzel kapcsolatban Bradocz kifejtette: az lenne az eszményi megoldás, ha össze lehetne hangolni a különbözô területi stúdiók magyar nyelvû adásának idôpontját, így a nézôk órákon keresztül nézhetnének magyar mûsort, ugyanakkor pedig olyan antenna-hálózatot kellene kialakítani, amely lehetôvé tenné a párhuzamos sugárzást.

S. B. Á.

Mindenhonnan, még a vízcsapból is "csöpögnek" a milliomosok, a dollármilliomosok történetei, amióta a média közhírré tette az idei leggazdagabb emberek névsorát. Na persze, csak azokét, akik nyilvánosan is vállalták ezt a szerepet. Mert vannak, és gondolom, jócskán vannak olyanok, akik nem szeretik a reflektorfényt. Ezek között találhatók valószínûleg azok is, akik "kis vagyonkájukat" a hajdanvolt és szôrén-szálán eltûnt pártpénzzel szerezték, no meg akik kis szekusi fizetésecskéjüket annak idején szépen élére rakták, s a változás után volt mit befektetniük hirtelen divatossá vált "üzletecskékbe". Aztán valamikori ismeretségi szálaikat felújítva és felhasználva, felvirágoztatták "bizniszeiket". Az ismeretségi szálak pedig messzire nyúltak, az tény. Mert a változás elsô heteiben meghúzták magukat ugyan a nagy pártapparátus, meg az azt kiszolgáló intézmények vezérei, nagymenôi, de aztán a veszély múltával (holló a hollónak nem vájja ki a szemét alapon) újra "napvilágra" jöttek. S mert egy olyan világba csöppentünk, amelyben a "pénz beszél, s a kutya ugat", hát nyilván egykettôre ismét "nagymenôkkvé" váltak.

B. É.

DUDÁS GYULA nagybányai festômûvész kiállítása nyílik meg november 15-én, szombaton de. 11 órakor a Fôtér 23. szám alatti Gy. Szabó Béla Galériában. Bevezetôt mond Németh Júlia.

A KÖZÖSSÉGI RÁDIÓZÁS JÖVÔJE ROMÁNIÁBAN címmel az Agnus Média Alapítvány az Agnus Rádióval közösen konferenciát szervez november 16-án, 10–19 óra között, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A szakmai tanácskozáson elôadást tart Adorjáni László, Pásztori Kupán István, Somogyi Botond, Csép Sándor, Gáspárik Attila, Muzsnay Magda, Magyar Ádám és Szitnyai Jenô.

A KOLOZSVÁRI MAGYAR OPERA értesíti látogatóit, hogy az október 9-én elmaradt Orbán György: Pikkó herczeg címû elôadásra megváltott jegyekkel a november 18-i elôadást tekinthetik meg.

Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepét megelôzô vasárnapon, november 16-án templomi gyûjtést szervez a Caritas, a katolikus egyház segélyszervezete. A gyûjtés bevételét a fogyatékossággal élô gyerekek megsegítésére fordítják. Bárki, aki erre a nemes célra szeretne adakozni, adományával keresse meg a helyi plébánost vagy a legközelebbi Caritas-kirendeltséget.

Erdélyi Riport
A hét riportja Háttérben a múlt. Politika Simon Judit: A nemzetpolitika nem lehet belpolitikai kérdés; Mihály László: Exportárú a Fô utcán, Simon Judit: A pohár félig üres, de félig tele van; Králik Lóránd: Kettôs kisebbségben. Publicisztika Stanik István: Szembesítés; Szûcs László: A jogerô nevében; Lokodi Imre: Az introvertált ember esélyérôl, Horváth Andor: A román na- cionalizmus válsága. Interjú Kézfogással köttetik az üzlet — Németh Attila, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója; Fronteltolódás Románia felé — Nikodémus Antal, a gazdasági tárca szakértôje; Nekem a szöveg a fontos — Szvorák Katalin népdalénekes. Jelenség Lokodi Imre: Európai könyvek városa. Életmód A gyôzelem vesztese, Bolondos sokkolás Adásidô Kinde Annamária: Erôszak nyolckor Visszhang Szász János: Még két szó...

Erdélyi Napló
A lap legfrissebb, 45. számában Füredi Ferenc a budapesti közíró szemével láttatja a magyar nemzetpolitikát, Román Gyôzô az egykori Országos Magyar Párt és az RMDSZ helyezkedései között vonva párhuzamot, megállapítja: a történelem megismétli önmagát. Olvashatunk a Nagyváradon megrendezett Történelem — Fô utca elnevezésû nemzeti fórumról, Gyurcsány Ferenc erdélyi körútjáról, Románia brüsszeli meg-ítélésérôl, a gyulafehérvári papnevelde jubileumáról olvashatunk. A lap munkatársai Benedek István jelenlegi marosvásárhelyi tanácsossal beszélgettek el és a várépítô Borsos Tamás emlékét idézik meg, Debrecenben szomszédolnak és a csángókról közölnek összeállítást, a szatmári hagyományôrzést dicsérik és Gittai István új kötetét méltatják. Dénes László vezércikkének címe: Magyarként Európában, de Romániában.

Nagyszámú érdeklôdôt vonzott a kolozsvári Történelmi Múzeum csütörtök délelôtti kettôs eseménye, a kiállításmegnyitóval egybekötött könyvbemutató. Dr. Ioan Piso történészprofesszor könyvét dr. Radu Ardevan ismertette, a római uralom idejébôl származó bronztárgyakat bemutató kiállításról pedig a kötet szerzôje beszélt.

A dísztárgyakat, szobortöredékeket, orvosi eszközöket, használati tárgyakat, római istenségek miniatûr szobrait összesítô gyûjteményt kimagasló értékûnek, a kiállítást nagy jelentôségûnek nevezte ismertetôjében Ioan Piso, a múzeum igazgatója. A régebben feltártak mellett több darabot most mutatnak be elôször a nagyközönségnek, a legújabbakra például egy kolozsvári, most épülô áruház alapjainak kiásásakor bukkantak. Külön büszkeség, hogy a teljes anyag a Történelmi Múzeum saját tulajdonát képezi.

Még nagyobb a gyûjtemény jelentôsége amiatt, hogy a bronz-tárgyak legnagyobb része már évszázadokkal ezelôtt a beolvasztások áldozatává vált: a fémhiánnyal küszkôdô régiek bizony nem voltak tekintettel a darabok mûvészi, történelmi jelentôségére.

A Das Heiligtum des Jupiter Optimus Maximus Auf dem Pfannenberg/Carnuntum címet viseli az a könyv, amelyet Ioan Piso kutatásai alapján adtak ki Bécsben, és amely elsô kötete egy hatrészes sorozatnak, amely Pfannenberg, egykor Carnuntum hegyén a legfôbb római istenség, Jupiter tiszteletére emelt kegyhelyrôl szól.

Ez a munka a területen talált feliratoknak a gyûjteménye, azok rendszerezése, elemzése. Eredetileg körülbelül 300 teljes felirat lehetett, ezek azonban széttöredeztek, elkallódtak az idôk során. A szerzô 1993-ban látott munkához, több száz töredéket vizsgált meg, ezután két éven át szakemberek lerajzolták, majd újabb két éven át fotózták a leleteket. A töredékek közül alig néhány tartalmaz összefüggô szöveget, azokból viszont fontos ismereteket tudhatunk meg az adott kor társadalmáról, jogi szerkezetérôl, szokásairól.

F. I.

Vágta
Eredeti cím: Seabiscuit. Színes amerikai filmdráma, 141 perc, 2003. Rendezte és a forgatókönyvet írta: Gary Ross; szereplôk: Tobey Maguire, Jeff Bridges, Chris Cooper, Elizabeth Banks.

Mûvész mozi

A Vágta Amerikában a nyár egyik nagy befutójának számított, annak ellenére, hogy reklámkampányába közel sem fektettek annyi pénzt, mint jónéhány, ennél gyengébben szereplô filmébe. A Laura Hillenbrand regényébôl készült film elvarázsolta a kritikusokat, és be kell ismernünk, többnyire jogosan.

Három ember, egy ló és egy ország sorsát, történetét fonja össze mesterien Gary Ross rendezô. A történet a nagy gazdasági válságot megelôzô és követô korszakban zajlik, így könnyen érthetô, hogy a történelem a film egyik fôszereplôjévé válik. Olyan kor ez, amelyben a személyes sorsok és Amerika sorsa elválaszthatatlan egymástól.

Johnny "Red" Pollard (Tobey Maguire) sebzett lelkû fiatal, aki képtelen teljesíteni azt, amit saját magától elvár. Tizenhat éves korában elszegényedett szülei egy lótenyésztôre bízzák, ô pedig lóversenyekbôl és ökölvívásból próbál megélni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Charles Howard (Jeff Bridges) biciklijavítóból lett autókészítô — és milliomos, de fia halálával mindent elveszít, ami számára valaha is fontosnak számított. Tom Smith (Chris Cooper) a technika világában idegenként élô, idejétmúlt cowboy. Mindhárman Mexikóban keresnek valamit: Johnny az Amerikában ebben az idôben betiltott lóversenyek miatt érkezik, Charles a megnyugvást és talán az új szerelmet keresi, Tomot pedig a természet hívja.

Így veszi kezdetét hármójuk kapcsolata, amelynek legerôsebb tartóoszlopa Seabiscuit, a kis termetû, beteges versenyló, aki mindannyiukat új magasságokba repíti.

A ló túl kicsi, a zsoké túl nagy, de a szív, az akarat erôsebb minden hibánál — ez derül ki a Vágtából. Gary Ross alkotása néhol ugyan szirupos, de a nagyszerû színészi teljesítmények, illetve a történelmi utalások, dokumentum-jellegû képsorok átsegítenek ezeken a pillanatokon, és a lóversenyek világát sem kell alaposan ismernünk ahhoz, hogy élvezhessük ezt a Vágtát.

Hôs
Eredeti cím: Hero. Színes kínai film, 96 perc, 2002. Rendezte: Yimou Zhang; operatôr: Christopher Doyle; vágás: Angie Lam, Ru Zhai; zene: Dun Tan; szereplôk: Jet Li, Tony Leung Chiu Wai, Maggie Cheung, Ziyi Zhang.

Köztársaság mozi

A kínai akciófimek eléggé meg tudják viselni a nem eléggé felkészült nézôt: valahol a stupidizmus és költészet között egyensúlyoznak, és bizony-bizony elég gyakran az elôbbi felé billennek el. Nem így a kínai filmipar leg-utóbbi szuperprodukciója, a Jet Li fôszereplésével készült Hôs.

Yimou Zhang alkotása minden tekintetben mesterinek nevezhetô, akár a történetvezetés, akár a harckoreográfia, akár a mondanivaló szempontjából nézzük. Persze ez még nem jelenti azt, hogy közel állna a realitáshoz, a szuperharcosok itt is úgy röpködnek, mintha huzalokon mozgatnák ôket (ja, persze, hiszen huzalokon mozgatják ôket), a kardok csak úgy suhognak, a hosszú, fátyolszerû ruhák meg-meglibbennek, de mindez nem tûnik unalmasnak vagy túlzottnak egy pillanatig sem. Elsôsorban azért nem, mert a filmbeli harci jelenetek a legtöbb esetben csupán az elme síkján történô csatározások, azaz két harcos eszmei csatájának képi kivetülései. Másodsorban pedig azért nem, mert ezek a küzdelmek valóban mások, mint az eddig látottak: a rendezô magyarázata szerint az eddigi kínai harcmûvészeti filmekben a fôhôs motivációja mindig a bosszú volt,viszont ô most az erôszak megakadályozását teszi központi céljává. És valóban, a varázslat mûködik. És ez még nem minden, hiszen a két és fél-ezer évvel ezelôtti Kínában játszódó történetben Yimou Zhang filozófiai mélységgel vizsgálja a tettet és következményeit. A cél adott (az erôszak megállítása), de mi az út? Hiszen ami evidensnek tûnik (a császár meggyilkolása), az lehet, hogy megoldás helyett tovább súlyosbítja a helyzetet.

A gyönyörû koreográfia és a mondanivaló mélysége már elég is lenne egy remek alkotáshoz, de Zhang nem elégszik meg ennyivel: történetének egyszerre több változatát meséli el, és mindegyik változatnak más-más érzelmi töltetet ad a részletek megváloztatásával, illetve a színszimbolika segítségével.

Hazátlan követek
Eredeti cím: Ambasadori, cãutãm patrie. Színes román film, 116 perc, 2003. Rendezte: Mircea Daneliuc; szereplôk: Cecilia Bãrbora, Marius Stãnescu, Horatiu Mãlãele, Florina Cercel, Rafael Malonga.

Gyôzelem mozi

Az afrikai Endola Köztársaság bukaresti nagykövetsége három éve nem kapott támogatást hazájától. Patrick, a nagykövet, és titkárnôje, Dana tiltakozásképpen a szegénykonyhán akarnak étkezni. Itt ismerkednek meg Mariusszal és Titivel, akik barátok, forradalmár igazolványok tulajdonosai, de külön utakon járnak: Marius morfium-függô, Titi pedig sikeres üzletember.

Patrick megpróbálja kiutasíttatni magát az országból, Marius beköltözik a nagykövetség épületébe, amelyet Titi megpróbál eladni, Dana beleszeret Mariusba, és közben egyre több merényletet jelentenek be a rendôrségen. Ember a talpán, aki mindezt megérti.

Balázsi-Pál Elôd

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — A hôs — kínai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfôn egész nap.

MÛVÉSZ EURIMAGES — Vágta — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 16, 19; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától, kedden egész nap.

MÛVÉSZ EURIMAGES — Brit filmek fesztiválja: nov. 14-én: All or nothing (20); nov. 15-én: Anita and me (20); nov. 16-án: Morvern Callar (20).

MÛVÉSZ EURIMAGES — Francia filmtéka: Les destinees sentimentales — nov. 17-én, hétfôn du. 5 órától.

GYÔZELEM — A román filmek hónapja: nov. 14–20.: Ambasadori, cãutãm patrie — bemutató. — Vetítések idôpontja: péntek, szombat, vasárnap: 13.30, 16, 18.30; hétfôn, kedden, szerdán, csütörtökön: 16, 18.30, 21. Patul conjugal — nov. 14–16.-án 21 órától; Dacii — nov. 17–18-án 13.30 órától; Dumbrava minunatã — nov. 19–20-án, 13.30 órakor.

FAVORIT — Charlie angyalai: Halálosabb iramban — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel: csütörtökön egész nap.

DÉS

MÛVÉSZ — A Karib tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka — amerikai. — Vetítések idôpontja: péntek, szombat, vasárnap: 15, 17.30, 21; hétfôn, kedden, szerdán: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel: péntek, szombat, vasárnap 21 órától, hétfôn egész nap.

TORDA

FOX — A Karib tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka — amerikai. — Vetítések idôpontja: 16, 19; péntek, szombat, vasárnap 21.30; kedvezménnyel szerdán egész nap.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE — A Minden6ó — amerikai. — Vetítések idôpontja: 17, 19; kedvezménnyel: péntek, szombat, vasárnap 21 órától; csütörtökön zárva.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, november 14-én, pénteken este 8 órakor: Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája — stúdióelôadás. Rendezô: Mihai Mãniutiu m. v. — CSAK 16 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

November 15-én, szombaton este fél 8 órakor: Tom Stoppard: Bulldog hadnagy Magritte nyomán — stúdióelôadás. Rendezô: David Zinder m. v. (Izrael).

MAGYAR OPERA

November 16-án, vasárnap de. 11 órakor: Szirmai Albert: Mágnás Miska — Ifjúsági bérlet. Vezényel: Incze G. Katalin. Rendezô: Gy. Tatár Éva.

ROMÁN OPERA

Ma, november 14-én, pénteken este 7 órakor: Puccini: Pillangókisasszony.

PUCK BÁBSZÍNHÁZ

November 16-án, vasárnap de. 10 órakor: A kiskondás — magyar tagozat; déli 12 órakor: Hamupipôke — román tagozat.

EVANGÉLIKUS TEMPLOM

November 21-én, pénteken este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Adrian Morar. — Érvényes a bérlet 11-es szelványe.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

Nagy megtiszteltetésben volt részem, hiszen a Mikó Imrérôl írt monográfiám (Mikó Imre. Élet- és pályakép, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 2003.) egyik példányát nem másoknak a kezében láttam viszont a televízióban, mint a Raoul Sorbanéban és az Adrian Pãunescuében. S nem akármilyen adásban, hanem a "Bãtãlia pentru Romãnia" (Harc [csata?] Romániáért) címûben. A sárgafedelû könyv ezek szerint harci eszközzé vált abban az ütközetben, amelyet nagy harcizaj mellett, kivont karddal vívnak a magukat nyíltan nacionalistáknak nevezôk azok ellen, akiket le kellene nyakazni az ilyen magyar nyelvû irományok miatt, mivel ezek rehabilitálnak, sôt követésre méltónak találnak magyar fasisztákat. (Csak zárójelben merem megemlíteni, nehogy valaki is dicsekvésnek vegye: ebben az adásban a Mikó-kötetem egy másik "fasiszta", Wass Albert írásaival azonos elbírálásban részesült.) Nem maradtak el a fenyegetések, megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba, a szenátor úr bejelentette, hogy e könyv apropójából minden bizonnyal interpellál a szenátusban.

A rosszemlékû Flacãra címû lap egykori fôszerkesztô-hangadójának a viselkedése sokakban (bennem is) legfeljebb mosolyt fakaszthatott volna, egy legyintéssel el lehetett volna intézni — "na és, még egy bohóckodó kifakadás ellenünk, szóra sem érdemes" —, ha ennek nem lenne közhangulatot gerjesztô vészes következménye. Ott láthatta bárki a képernyôn az udvari bárdot, amint e könyvvel a kezében hadonászik, verdikteket mond, hogy azt mondja: "íme, egy nacionalista, irredenta, zsidógyûlölô, náci, fasiszta" — állítja ezt, anélkül, hogy akár egy szót is megérthetett volna ezen az ázsiai kutyaugatáshoz hasonló nyelven írt könyvbôl. Elárulta magát: megkérdezte magyarul tudó beszélgetô partnerét, hol jelent meg ez a könyv, Magyarországon? Még azt sem olvasta el, hogy a kiadási hely fel van tüntetve: Kolozsvár. (Azt senki nem feltételezi, hogy a szenátor úr ne tudná, melyik országban van ez a város, még ha ez a városnév magyarul van is írva.) Hát ilyen információk birtokában kapjuk meg mi, magyarul írók a Realitatea tévéadó állandó showmenjétôl azt, ami nekünk jár.

Persze a teljes tudatlanságot eláruló kérdés nem véletlenül hangzott el a tüzet okádó értékelô szájából, ugyanis ennek a kötetnek van egy megbocsáthatatlan bûne, a belsô lapján ez olvasható: "Megjelent a NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA támogatásával." Ezt a magyarul tudó társa egy kis erôfeszítéssel le is fordította románra. (Ilyenek ezek a fránya magyarok, "mûvelôdési minisztérium" helyett ilyen nyelvtörô elnevezést használnak.) S ezzel az ütközet színhelye amolyan országok közötti háború csataterévé változott: jó alkalmat nyújtott arra, hogy meg lehessen vádolni Magyarországot úgymond a sötét horthysta-fasiszta elemek újjáélesztésével.

Sorban úr, ahelyett, hogy arról beszélt volna, vajon üldözte-e ôt valaki is 1940–1944 között Kolozsváron, kitették-e állásából, mert román, ahelyett, hogy elárulta volna, mennyi fizetést biztosított neki pengôben az a piszkos horthysta rendszer, a szenátor úrhoz hasonlóan antiszemitának, nácinak, zsidóüldözônek minôsítette Mikó Imrét. Azt, aki — horribile dictu — mentette a zsidókat. Ligeti Ernô, Janovics Jenô, Hegedûs Nándor, Kiss Mór, Ausch Jenô, Stainer Pál és családja, Szeghô Júlia és fia, Dobó Ferenc és családja, Székely Géza (budapesti ügyvéd), Gyalui (Rozenberg) Béla — mondanak-e valamit Sorban úrnak ezek a nevek? Pedig ez azoknak a zsidóknak a nem teljes listája, akik Mikó Imrének, az "antiszemitának" is köszönhetik életüket. Sorban úr figyelmét elkerülte az, amit magam is idéztem a könyvemben, miszerint a kolozsvári zsidók deportálásának hozzáértô krónikása, Lôwy Dániel elismeréssel írt Mikó Imrérôl.

Érdemes feleleveníteni egy anekdotikus epizódot: Mikó úgy mentette meg Gyalui (Rozenberg) Béla osztálytársát a deportálástól, hogy hamis okmányokat szerzett be neki, amelyek "igazolták", miszerint Gyalui 1919-ben a Székely Hadosztályban harcolt, holott akkor mindössze hatéves volt. Az ügynek folytatása volt. Miután Gyalui (Rozenberg) megszabadult a haláltábortól, Kanadába távozott. Amikor Mikót eltávolították a tanügybôl, az ô közbenjárására alkalmazták egy kis könyvesboltban elárusítónak, ami ha nem is jelentett rehabilitálást, de szerény megélhetési forrást biztosított. Kérdem én a professzor úrtól meg a szenátor úrtól, ismernek-e olyan zsidóüldözô fasisztát, akinek a cselekedeteit egy zsidó így hálálja meg?

Raoul Sorban abból vezette le Mikó Imre náci-fasiszta voltát, hogy idézett annak a pártnak a programjából, amelynek tagja volt. Többek között azt, hogy "a román uralom alatt az erdélyi magyarság testérôl önként levált zsidósággal szemben" (tehát a magukat magyarnak valló zsidókkal szemben nem) helyeselnek minden olyan intézkedést, amely a zsidóságot egyebek mellett teljes egészében kizárja a közvélemény-alakításból, a jogszolgáltatásból, s ezt a programpontot Mikó Imre nyakába varrja, azt állítva, mintha ô is — mint sajnos nem egy erdélyi párti társa — ehhez igazodott volna. (Az már csak pörsenés, hogy Sorban úr még ennek a pártnak az elnevezését sem használta pontosan, Erdélyi Magyar Pártról beszélt, holott ez egyszerûen Erdélyi Párt volt.)

Olyan ez a Sorban-érvelés, mintha valaki azt mondaná Adrian Pãunescunak: ön tagja volt a kommunista pártnak, márpedig ez a párt az irodalomban az egyetlen üdvözítônek az új típusú ember szocialista-realista ábrázolását tartotta, elítélte a haldokló nyugati kultúrát, valamint az imperializmusnak nevezett nyugati demokráciát, felvállalta a vallásellenességet, az ateizmust, vallotta a burzsoázia, a kulákság, a földbirtokosok ellen szakadatlanul kiélezôdô osztályharcot, a proletárinternacionalizmust, eszerint ön mint volt párttag ugyanezt tette. (Lehet, hogy rossz az analógia, mert tényleg ezt tette.) Ma azonban éppen az egykori udvari költô tiltakozna a leghevesebben ez ellen, lehet, hogy még azzal is érvelne, hogy ô a kommunista párt tagjaként megtagadta a kommunizmust, hiszen a PCR-bôl kihagyta, a "Comunist"-ot s így született meg a "Partidul-Ceausescu-România". Azt azonban semmiképpen nem fogadná el, hogy az egykori pártprogram minden tézisét — kivéve a Ceausescu-féle ultranacionalizmust — vállalta volna. Akkor miért lehet elmarasztalni Mikó Imrét amiatt, hogy tagja volt egy pártnak, amelynek nem egy programpontját megtagadta, sôt ezek ellenében cselekedett. Nem csak mentette a zsidókat, hanem a parlamentben nem szavazta meg a zsidótörvényt.

Sorban úr tagadja, hogy Mikó részt vett az ellenállási mozgalomban, azzal érvel, hogy ilyen kommunista ellenállás nem is létezett. Létezett, nem létezett, ezt döntsék el a történészek, figyelembe véve azt, hogy azért Szamosfalván nem egy kommunista ellenállót kivégeztek. Mikónak ehhez kevés köze volt, ha csak nem az — s ez közismert —, hogy Józsa Bélával a sajtóban nyilvános levélváltása volt. Nyitott viszont a baloldaliak felé, egyeztetett velük, de ô tulajdonképpen a polgári ellenállásban vett részt. Mégpedig két síkon: országos mértékrendben a kiugrási kísérletekelôtt egyengette az utat, helyi vonatkozásban pedig fékezte a német hadigépezet pusztításait, igyekezett társaival együtt minél kisebb áldozatok árán megszabadulni a német megszállástól. Aki ezt tagadja, az egyszerûen nem ismeri a történelmet, s legkevésbé az akkori kolozsvári eseményeket.

Ebben a magyargyûlölettôl csöpögô adásban elhangzott még valami, ami igencsak meghökkentô. Sorban úr azt állította, hogy nem a náci Mikót kell követésre méltó magyarnak kinevezni, hanem másokat, így mondjuk Bethlen Bélát. Hogy van ez, professzor úr? Ön megbecsülésre méltónak tartja (velünk, magyarokkal egyetértve) azt a személyt, aki az ön által oly hevesen szidalmazott Horthy-rendszert szolgálta Észak-Erdélyben, elôbb 1940 ôszétôl 1944 márciusáig Szolnok–Doboka és Beszterce-Naszód vármegye fôispánjaként, majd a legnehezebb idôkben 1944. szeptember 2-ától a keleti hadmûveleti területek kormánybiztosaként. Ön mélységesen elmarasztalja Wass Albertet, a "fasiszta háborús bûnöst", mert a bíróság annak idején súlyos ítéletet hozott ellene, de megbocsát Bethlen Bélának, akit a román bíróságok ugyancsak hosszú évekre börtönbe zártak. Nincs itt két mérce? Persze nem arra kérdezek rá, hogy Sorban úr miért nem marasztalja el mindkettôt, hanem arra, vajon nem volna-e jobb mindkét személyt értékeinek megfelelôen láttatni. Bethlen Béla valóban megmentett sok tordai zsidót, ezt ön — és mi is — elismeréssel nyugtázzuk. De ha ilyen érdemei voltak, akkor miért kellett a román bíróságoknak börtönbe juttatniuk ôt? Vajon, akiket a háború után fegyházbüntetésre ítéltek, mind megérdemelték ezt? Akár Wass Albertre is vonatkoztatva ezt. Meg aztán visszatérve Mikó Imre esetére: ha valóban elvetemült fasiszta lett volna, vajon a román állam törvényei szerint miért nem állították bíróság elé, miért nem ítélték el, "csak" marginalizálták. Hol van itt a logika, Sorban úr? Akit elítéltek (Bethlen), az becsületes, akit elítéltek (Wass), az fasiszta, akit nem ítéltek el (Mikó), az is náci-fasiszta.

*
Amikor a Mikó-monográfiámat bemutatták Magyarországon, dedikálás közben odajött hozzám egy úriember, elmondta, hogy azt a fejezetet olvasta el a könyvbôl, amelyben Mikónak a magyarországi parlamentben kifejtett tevékenységét taglalom. Felrótta nekem, miért kellett "mentegetnem" a magyar honatyát, s úgy bemutatni ôt, mint aki nem volt híve a zsidóüldözésnek, ahelyett hogy elmarasztaltam volna azért, amiért nem követte a Gömbös-vonalat, nem lépett fel erélyesen a judeoimperializmus ellen. Tipikus MIÉP-es vélemény volt.

Kolozsváron a Szabadság egyik nagyrabecsült volt fôszerkesztôje ugyanezt a fejezetet elolvasva azzal a benyomással maradt, hogy nem domborítottam ki kellôképpen Mikónak a zsidóság védelmében kifejtett munkálkodását, ha ezt megtettem volna, akkor Márton Áron érdemeivel azonos szintre állíthattam volna ôt, s ekképpen egy helyett lenne két kiváló személyiségünk, akik következetesen elítélték a zsidóüldözést.

Most pedig jött a harmadik vélemény, a Sorban–Pãunescu-féle, mely szerint súlyos hibát követtem el magának e könyvnek a megírásával (bár Sorban úr elismerte: jól megírt könyv, csak azzal van baj, amirôl szól), szerintük megengedhetetlen, hogy egy (talán a Gömbös-vonalat követô?) zsidógyûlölôt piedesztálra emeljünk.

A MIÉP-esnek a válaszom: Mikót azért, mert nem lett Gömbös-követô, nem elmarasztalni, hanem dicsérni kell; a Mikó és Márton Áron egy szintre helyezését sajnos nem tehettem meg, mert míg a szentéletû püspökünk az államapparátuson kívül, magát az államhatalmat ítélte a zsidóüldözésért, Mikó az állami apparátusban, a képviselôházban legfeljebb addig juthatott, hogy nem emelte fel a karját a zsidótörvény megszavazásakor, s a parlamenten kívül mentette azokat, akiket menthetett; ami pedig a harmadik — nem is annyira véleményt, hanem inkább — aljas támadást illeti: ez lepereg rólunk, kezdünk hozzászokni, de azért nem hagyhatjuk szó nélkül.

Pãunescu szenátor úr egyszerûen csak per "Imré"-nek titulálta azt a személyt, akit elvetemült nácinak nevezett. Mintha valaha pertut ittak volna. Erre és az egész cirkuszára én csak ennyit mondok: "Ejnye, ejnye Adriane!"

Balázs Sándor

Semmi sem igazolja jobban a liberális-demokrata pártszövetség jelszavának jogosságát, idôszerûségét, mint épp az a tény, hogy a bukaresti bíróság kézzelfogható indok nélkül visszautasította a koalíció bejegyzését. Mint ismeretes, a két párt jelszava a Dreptate-Adevãr lenne, ami magyar fordításban annyit jelent: Törvényesség-Igazságosság. A bejegyzés ellen "spontánul" fellebbezô állampolgárok egy csoportja mindenekelôtt attól tart, hogy a két jelszó kezdôbetûinek népszerûsítése, a DA csorbítaná a jövô évi választásokon résztvevô pártok esélyegyenlôségét. A DA ugyanis nemcsak ártatlan rövidítés, hanem "ördögi" módon azt sugallja a leggyámoltalanabb választónak is, hogy IGEN, IGEN erre a társaságra tessék szavazni — állítják.

A liberálisok és a demokraták természetesen fellebbeztek, de valahogy senki sem gondolja komolyan, hogy a dolog nem több egyszerû kekeckedésnél, elvégre mégsem Sabin Gherman pártbejegyeztetési szándékáról van szó, amellyel hiába futkosnak Strasbourgig, román választásokon egy darabig úgysem indulnak. De bárhogy is alakul, ez a "Daighen"-hez hasonlóan elhíresült "DA-nem" esete kicsiben jelképezi a választások elôtt álló román társadalom helyzetét.

A tény, hogy a kormánypárt érdekeit maximálisan kiszolgáló igazságszolgáltatás szemrebbenés nélkül helyt ad egy olyan mondvacsinált óvásnak, miszerint a DA neurolingvisztikai manipulációnak tekinthetô, és az érzelmeire hallgató választót szinte automatikusan arra készteti, hogy az NLP-DP szövetségre voksoljon, szégyenletes, és mélyen demokráciaellenes cselekedet. Jelzi azonban valahol azt is, hogy a hatalom számára nem mindegy, hogy ki hálózza be a választók azon rétegét, amely nem azonosult valamely politikai irányzat által képviselt értékrenddel. Romániában a bizonytalanok száma továbbra is olyan mértékû, amelynek megnyerésén áll vagy bukik a gyôzelem. Itt sodródó, sehova nem tartozó tömegekrôl van ismét szó, akiknek a voksa döntô mértékben befolyásolhatja majd a választások kimenetelét. Nemcsak a Demokratikus Konvenció pártjainak egykori, kallódó szavazóbázisa ez, hiszen az Emil Constantinescu vezette pártszövetség meggyôzôdéses támogatói továbbra is ellenzékben maradnak vagy felaprózódva a Ciorbea-féle Parasztpárt(ocska), illetve a volt államfô Népi Akciója körül, vagy bekerültek pártjukkal együtt a nagy liberális olvasztótégelybe, lásd például a Dinu Patriciu-féle LP ’93-at, vagy a Vosganian vezette Jobboldali Erôk Szövetségét. Hömpölyög azonban egy arctalan tömeg, amely rendszerint nem találja meg számítását egyetlen kormány alatt sem, s amelyet vagy a "Kifli és tej"-féle látványos, és a gyomorégést a szavazás idejére valóban csendesítô manôverekkel lehet megfogni, vagy egy új világ ígéretével. Ez utóbbi lényegesen olcsóbb, s mint ilyen, az állami költségvetési forrásokat kampánycélokra felhasználni nem tudó mindenkori ellenzék specialitása. A kormánypárttal ellentétben úgymond hitelük is van rá, hiszen a nép memóriája kimutathatóan rövid, inkább emlékszik a múlt havi villanyszámlára, mint a mostani ellenzék egykori kormányzati szerepvállalására. Különben hogyan is magyarázható, hogy levitézlett pártok visszanyerik a szimpátiát — s hogy egyáltalán még kiírják a parlamenti választásokat? Hiszen a fáma szerint ha szavazással bármit is meg lehetne változtatni, betiltanák…

Másik jelzés a liberálisok és a demokraták által választott két jelszó üzenete. Míg a ’90-es évek elején érthetôen a nemzeti érzelmek hangsúlyozására épültek a kampányok, a pártok épp csak a hangsúlyban különböztek, a ’90-es évek végére, pontosabban a 2000-es választásokon az Irány Európa! jelszót élték fel a pártok. Stolojanék Törvényesség-Igazságosság "tandemje" egy olyan Romániának szól 2004-ben, ahol a politikai klientúrák, a gazdaságra rátelepedô bûnszövetkezetek, a korrupció következtében tisztességes munkából megélni nemcsak lehetetlen, de értelmetlen is. Az, aki egy ilyen országban rendet és igazságot, törvényességet és méltányosságot ígér, a román társadalom legalapvetôbb rákfenéire tapint rá, az egyszerû román bôrén legjobban sajgó problémákra keres választ. S hogy milyen hozadéka van — szavazatokban számolva — a máshol is népszerûségnek örvendô Law and Order/Rend és Törvényesség hangzatú szlogeneknek, az a történelem során többször is bebizonyíttatott. Legutóbb a Nagy-Románia Párt próbálkozott ezzel a 2000-es választásokon, természetesen a maga módján, fel is tupírozta vele népszerûségét.

Egy jó politikai arculatformáló csapattal tehát Stolojanéknak minden esélyük megvan a kallódó szavazatok megszerzésére, joggal aggódhat az SZDP és köre.Többünknek azonban nem azzal van elsôsorban gondja, hogy az NLP-DP szövetség milyen érzelmi befolyás alatt tartja majd a bizonytalan sokaságot, hanem hogy mit nyújt azoknak, akik értelmi képességeik maximumán, felelôsségük teljes tudatában keresik a DA-ban az SZDP valódi alternatíváját. Az elmúlt három évben politikai kommentárok sora bírálta ironikusan-rezignáltan a két párt ellenzéki teljesítményét, valamennyi arra a szomorú következtetésre jutva, hogy Romániában távolról sem az ellenzék kontrollálja a hatalmat, hanem legfennebb a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió, meg a sajtó. Reform-ígéreteinek a kormány csakis akkor tesz eleget, ha valami hitelszerzôdés van a láthatáron, vagy az éves országjelentés közeleg, nem pedig az ellenzék sarkallására, folyamatos számonkérésére. A korrupciós esetek leleplezése sem az ellenzéki pártok érdeme, hanem a médiáé. Az is nyilvánvaló, hogy az elmúlt hónapban a két párt elsôsorban az osztogatással volt elfoglalva, a liberális és demokrata "fôtárgyalók" minden energiája arra ment rá, hogy az államfô- és miniszterelnök-jelöltséget, a parlamenti listák összeállítását, mi több, a még meg sem szerzett minisztériumokat osztogassák egymás között. Nem egy jel utal arra, hogy a liberális párt idônként visszafogja nyilait a kormánypártról, lelke mélyén egy választások utáni szövetségre számítva, sorsukra hagyva az ilyen irányban mindent felégetô demokratákat. Az ellenzékrôl napi hírek szintjén többnyire akkor olvasható, ha Adrian Nãstase az idônként rátörô pánikrohamában heves támadást intéz, rendszerint alaptalanul, a liberálisok és demokraták ellen, merthogy egyáltalán léteznek, és az ô helyére aspirálnak.

A mi gondunk tehát elsôsorban az, hogy fel tudja-e tölteni tartalommal választási ígéreteit a DA, fel tud-e nôni végre az ellenzék vállalt szerepéhez az elkövetkezô egy évben? Valóban törvényességet, igazságosságot akar, vagy csak hatalmat, zsákmányt? Alternatíva-e, vagy csak az SZDP ellenszavazatait gyûjti be, hiszen — láthattuk — Romániában is rendszerint így nyerik a választásokat. S ha a DA-ról bebizonyosodik, hogy NEM, mi kinél fellebbezhetünk?

Székely Kriszta

Az oldalt szerkesztette: Makkay József

Vlagyimir Litvin, a kijevi parlament felsôházának elnöke Nicolae Vãcãroiu szenátusi elnökkel csütörtökön folytatott megbeszélés után elégedetlenségének adott hangot a romániai ukrán kisebbség helyzetével kapcsolatban.

"Az egyetlen romániai ukrán középiskolának csak 11 osztálya van, nincs könyvtára és olvasóterme", közölte Litvin a sajtótájékoztatón, hozzáfûzve: ez kevés az ukrán közösség jogainak biztosításához.

A politikus ismertette az ukrán állam intézkedéseit a román kisebbség jogainak védelmére. Elmondta, hogy a szomszédos országban 94 iskolában minden tantárgyat román nyelven oktatnak, több ukrajnai egyetemen pedig oktatókat képeznek a román iskolák mûködésének biztosítására.

Litvin említést tett a románlakta vidékek könyvtárainak állandó bôvítésérôl, az évente 500 órás televízió-, illetve 300 órás rádiómûsorról. Hozzátette, 106 ukrajnai gyülekezetben román nyelven folyik a vallásos szertartás. Vlagyimir Litvin megjegyezte, elégedett lenne, ha Romániában hasonló feltételeket biztosítanának az ukrajnai kisebbség identitásának megôrzésére.

Nicolae Vãcãroiu kifejtette, Romániában jelenleg semmiféle lépés nem történik az ukrán kisebbség ellen, ráadásul az Európai Tanács a kisebbségi jogokkal kapcsolatos európai normáknak eleget tevô országként tartja számon Romániát.

Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete Operatív Bizottsága kéri a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kapcsán indult vizsgálat megszüntetését, ugyanis álláspontja szerint Horia Grama prefektus és Adrian Vlad Cãsunean, a megyei SZDP elnöke az SZNT ellen tett lépéseikkel és nyilatkozataikkal alkotmányos jogokat sértettek.

Az RMDSZ Operatív Bizottsága csütörtöki közleményében arra figyelmezteti a kormányt, a parlamentet és a miniszterelnököt, hogy Grama és Cãsunean a romániai magyarok és a régióban élô összes állampolgár alkotmányos jogait támadják azáltal, hogy vizsgálatot követelnek az SZNT ellen.

"Természetesnek tartjuk és elvárjuk a prefektustól a közrend biztosítását — de nem a közfegyelmezést, mivel ez a Kommunista Párt feladata volt —, hatáskörébe azonban beletartozik a hatályos törvények és az általuk biztosított jogok tiszteletben tartásának felügyelete is", áll a közleményben.

Az Operatív Bizottság szerint az SZNT ellen indult vizsgálat "teljes mértékben a Szekuritáté 1989 elôtti eljárásaihoz hasonló", és hangsúlyozza: a térség regionális fejlesztését minden lakosa kívánja, ennek megakadályozása elítélendô mind a magyar, mind a román lakosság részérôl.

Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke elmondta: a közleményt a héten eljuttatják a kormánynak, a parlamentnek és a miniszterelnöknek, akiktôl a szükséges lépések megtételét várják.

A Kovászna megyei prefektúra november elején román nyelvre fordította az SZNT-vel kapcsolatos dokumentumokat és a Brassó Megyei Fellebbviteli Bíróság rendelkezésére bocsátotta azokat, hogy az igazságszolgáltatás döntsön a székely tanácsok törvényességérôl.

Szamosújváron egyre többen veszik igénybe a szociális étkezdét. A kisváros elszegényedett lakosságán kívül itt fogyasztanak naponta meleg ebédet a nyugdíjasok, a rokkantak és a betegek. A polgármesteri hivatal mellett mûködô "kantin" jellegû étkezdében jelenleg 140-en esznek, sokkal többen, mint tavaly. Egy ebéd ára 37 ezer lej, ez az összeg az év elejétôl nem változott, bár azóta sok élelmiszer és alaptermék ára megdrágult. A súlyos betegeknek házhoz szállítják az ebédet. A személyzet az elmúlt napokban éppen a téli eltevésen fáradozott, eddig nagy mennyiségû káposztát, burgonyát és savanyúságot tároltak a hideg idôszakra. A munkába besegítettek az étkezde elôfizetôi is, akik más alkalommal is szívesen vettek részt ilyen tevékenységben.

Egyre nehezebben elégítik ki a napról napra gyarapodó kéréseket, de a városatyák igyekeznek minden szociális kérdést megoldani, és növelni az Örmény utcában található létesítmény befogadóképességét.

Erkedi Csaba

Szamosújváron már csak két hôközpont mûködik az ötbôl, ezeket is csak a melegvíz-szolgáltatás céljából tartják fenn. Az 5-ös és 6-os számú központ az 1-es mikrorajonban található. Innen havonta átlagban 1700 köbméter meleg vizet biztosítanak a környék tömbházainak. A város többi lakónegyedeiben megszûnt a távfûtés, a lakosság saját törpehôközpontot szerelt fel, amely olcsóbb és jobban mûködik, mint a központi fûtés. Az elkövetkezô idôszakban, ha nem lesz jövedelmezô, megtörténhet, hogy a Lakásgazdálkodási és Közterület-fenntartó Vállalat e két hôközpontot is leállítja.

Fûtéspótlékot is egyre többen igényelnek a Szamos-parti kisvárosban. Tavaly például több mint ezer család élvezte a kormány pénzügyi támogatását, és úgy tûnik, a közelgô tél folyamán is körülbelül ennyien kapnak majd anyagi segítséget.

E. Cs.

Szamosújvár határában nagy területen végezték el az ôszi szántást. Az idô is kedvezett a gazdáknak, hiszen az esô utáni kedvezô idôjárás lehetôvé tette a jó minôségû talajforgatást. A városhoz tartozó három faluban 400 hektáron szántották fel a területet, tehát jövôre idejében földbe jut a kapásnövények magja. Közben az ôszi vetésen is túljutottak a földtulajdonosok, száz hektáron búzát, 60 hektáron pedig árpát vetettek. Az idei ôszön a szamosújváriaknak is szerencséjük volt a kormánytól kapott pénzügyi segítséggel, hiszen a 2 millió lejes támogatás jól jött az egyre szegényebb lakosságnak.

A Kis-Szamos-völgyében már semmi sem maradt kint a határban, Szamosújvár környékén a takarmányrépa és a gyökérzöldség betakarítása is a vége felé közeledik, tehát ezeken a területeken is szánthatnak a mezôgépészek.

(erkedi)

Szombattól állatvásár nyílik Aranyosgyéresen, a nagyobb állatok árusítására, nyilatkozta Derei Corpo- dean az Aranyosgyéresi Piackezelôség vezetôje. Az Állategészségügyi Igazgatóság által kiadott engedélyt már múlt csütörtökön beszerezték, az elsô állatvásárt szombaton, november 15-én tartják. A vásár megnyitása érdekében a piackezelôség vízforrását biztosított az állatok itatására, külön helyiséget alakított ki a beteg állatok részére, az állatoknak a jármûvekrôl való leszállításához szükséges teret létesítettek, valamint az eladásra kínált állatok részére "pultot" alakítottak ki, ahová gazdáik a vásár idejére beköthetik állataikat. Disznókat egyelôre a tordai sertéspestis miatt nem árusíthatnak ebben a vásárban. A sertések árusítása várhatóan december elsejétôl kezdôdhet meg, Aranyosgyéresen minden szerdán lesz sertésvásár.

R. T. T.

"Együtt az állampolgárral a közösségért" elnevezésû belügyminisztériumi program keretén belül körülbelül egy hónapja Aranyosgyéresen is megalakult a körzeti ellenôrzô rendôrség, amely a közrendfenntartó alakulat átszervezése által jött létre és fejti ki tevékenységét a városi rendôrségnél.

A körzeti ellenôrzô rendôrség megszervezésénél a román rendôrség együttmûködik a svájci kormány szakembereivel. Megalakítása által a rendôrség arra törekszik, hogy minél jobban megalapozza kapcsolatait a civil társadalommal, növelje a társadalomellenes cselekedetek megelôzése és kiküszöbölése érdekében kifejtett tevékenységének hatékonyságát azáltal, hogy a lakosságot is bevonja a rendôrségi akciók végrehajtásába. Ezen szakosztály mûködése a közösséghez való közeledésen alapszik azáltal, hogy minél hatékonyabb partneri kapcsolatokat alakít ki a helyi közigazgatási intézményekkel, egyes állami és nem kormányzati intézményekkel, civil szervezetekkel annak érdekében, hogy közösen oldják meg a közrendet és a lakosság magánérdekeit sértô problémákat.

Amint Pop Ioan Emanoil vezetô rendôrügynök-helyettes, az aranyosgyéresi körzeti ellenôrzô rendôrség egyelôre egyetlen tagja elmondta, az újonnan megalakult osztály célkitûzései között a következôk szerepelnek: a lakosság körében észlelhetô félelem csökkentése a megelôzés révén; az állampolgárok felelôsségtudatának növelése úgy, hogy ezáltal ôk a saját életük és tulajdonuk teljes birtokosának érezzék magukat; tárgyilagosan és ingyenesen lássák el jó tanácsokkal a lakosságot a számukra nyújtandó védelemrôl; elônyben részesítsék a lakosság és a rendôrség együttmûködését, arra buzdítva az állampolgárokat, hogy értesítsék a rendôrséget, ha bûntény jut tudomásukra; tanítsák meg a lakosságot a bûnözési tényezôk helyes értékelésére, csökkentve ezáltal azok számát, valamint az ezekkel szemben megnyilvánuló félelem fokát; a lakosság elkötelezése a rendôrséggel karöltve a bûnözés megelôzésében.

Pop Ioan Emanoil hatáskörébe tartozik a rendôrség és a lakosság közötti kapcsolat megteremtése és fenntartása; együttmûködés a felelôs személyekkel (iskolák, sajtó képviselôi, kereskedelmi vállalatok, nemkormányzati szervezetek, polgármesteri hivatalok, csendôrség); részt vesz a bûnôzésmegelôzését szolgáló programok végrehajtásában a lakosság bevonásával; felveszi a kapcsoatot a lakó- és tulajodnos bizottságokkal és részt vesz ezek gyûlésein; segíti a veszélyben lévô állampolgárokat, akik áldozatokká válhatnak; közvetítô szerepet vállal és megoldást keres az állampolgárok közötti konfliktushelyzetekre, bátorítva ôket, hogy békés úton oldják meg problémáikat; a lakosság körében tapasztalható közvélemény pillanatnyi alakulásának pontos ismerete.

Ezen célkitûzések teljesítése révén a körzeti ellenôrzô rendôrség — és ennek keretén belül az aranyosgyéresi kirendeltség — nagyban hozzájárul a modern, európai színvonalú rendôrség megteremtéséhez Romániában.

Az aranyosgyéresi körzeti ellenôrzô rendôrséggel a (0264) 368-222-es számon lehet kapcsolatba lépni, valamint a 955-ös ingyenes számon, amelyet viszont csak vezetékes telefonról lehet hívni (mobiltelefonos hívás esetén Kolozsváron válaszolnak).

Schmidt Jenô

Fennakadt a hálón
A bánffyhunyadi rendôrséghez telefonértesítés érkezett november 11-én, kedden este 10 órakor a Bihar megyei rendôrkapitányságtól, hogy korábban Fugyivásárhelyen (Osorhei) cserbenhagyásos gázolás történt. A Kolozs megyei városban "szûrôt" létesítettek, és a hálón fennakadt a tettel alaposan gyanúsítható 46 esztendôs Gligor Lazãr, a CJ–10–GDL rendszámú Cielo vezetôje. Gépkocsija visszapillantó tükre összetört, s a sofôr nem tudott erre magyarázatot adni. A rendôrôrsre vezették, ott pedig beismerte tettét: tudatában volt, hogy elütött valakit, aki súlyosan megsérült, de továbbhajtott, mert úgy vélte, nem ô hibás a balesetért (?!).

Lókötô
Mintegy 100 millió lejes kár okozásával, 5 ló eltulajdonításával vádolják a kötelendi (Gãdãlin) illetôségû, Kisesküllôn (Aschileu Mic) lakó M. Lãcãtust. A kecsedi (Alunis) rendôrség nyomozási adatai szerint 2003. augusztus 10-én a 34 éves férfi a bánffytóthfalui (Vale) legelôrôl kötötte el a M. Ciont és G. Aldea helyi lakosok tulajdonában lévô pacikat.

Két hetvenmilliós csalás
Augusztusban kölcsönkért 70 millió lejt Adriana P.-tôl és fedezetlen csekkel fizetett. Novemberben a Sorenti Kft. társtulajdonosaként 75 millió lej értékû árut vásárolt, 6 csekkel fizetett, amelynek kifizetését a bank visszautasította, mert nem volt megfelelô pénzösszeg a számlán. A szamosújvári rendôrség mindezekért csalás alapos gyanúja miatt vizsgálatot indított a 38 éves S. Lucãcean ellen.

Kalandos kocsikázás
Minôsített lopás, jogosítvány nélküli vezetés és baleset helyszínének elhagyása alapos gyanújával indítanak vizsgálatot a 16 esztendôs dicsôszentmártoni (Târnãveni, Maros megye) Mihai Ghelzan ellen. A tanuló október 24-rôl 25-re virradóra két Dacia gépkocsit tulajdonított el Bánffyhunyadon, az elsôt a városban hagyta, a másodikkal viszont eljutott hazáig. Kolozsvárott azonban viszont nekiment egy korlátnak, s elhagyta a helyszínt, természetesen anélkül, hogy a balesetet jelentette volna.

A rendôr és a trolisofôr
Kisebb baleset történt november 13-án, csütörtökön hajnalban a Teodor Mihali (volt Csehszlovákia) utcában. Munkába menet egy vezetô rendôrügynök-helyettes CJ–07–BJC rendszámú Opel Vectrával a Dorobantilor utcából a Györgyfalvi negyed felé tartott, amikor elgázolt egy álló trolibusz mögül hirtelen elôbukkanó személyt. A 36 éves Zs. I. éppen a 25-ös járaton közlekedô jármû csápjait próbálta visszahelyezni, amikor a baleset történt, s az áldozat könnyebb sérülést szenvedett. Az eset kivilágítatlan utcán történt, egyirányú forgalomban, ahol nem lehet a folytonos vonalat áthágni. A rendôr mentségére szolgál az is, hogy a trolisofôr nem viselt világító mellényt. Az elsô vizsgálat nyomán a rendôrség közös gondatlanságként minôsítette a balesetet.

(póka)

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 39 967 lej, 1 USD = 34 179 lej, 1 magyar forint = 155 lej.

A svájci Roger Federer a második gyôzelmét is begyûjtötte Houstonban, a férfi teniszezôk 3,7 millió dollár összdíjazású Mesterek Kupáján.

A Kék-csoport második fordulójának elsô, mindössze 1 óra 11 perces összecsapásán az idei wimbledoni bajnok rendkívül magabiztosan játszott, az elsô körben ugyancsak gyôztes argentin David Nalbandiannak esélye sem volt a gyôzelemre. Nalbandiannak ezúttal nem ment a játék, 26 ki nem kényszerített hibát követett el, míg Federer csak 11-et. A svájci sikerével nagyon közel került az elôdöntôhöz, ráadásul elôször nyert Nalbandian ellen: korábbi öt találkozójuk az argentin sikerével ért véget.

A korelnök Andre Agassi ugyanakkor szetthátrányból fordítva gyôzte le Juan Carlos Ferrerót Houstonban, a férfi teniszezôk 3,7 millió dollár összdíjazású Mesterek Kupáján.

A spanyol klasszisnak második vereségével már nincs esélye az elôdöntôs pozíció kiharcolására. Kudarca egyben azt is jelenti, hogy már biztosan Andy Roddick zárja elsôként az évet a világranglistán.

— Én lettem a hatodik amerikai, akinek ez sikerült, és nagyon büszke vagyok rá. Andrénak pedig külön köszönettel tartozom a segítségért — mondta boldogan a US Open 21 éves bajnoka.

Eredmények:

Kék-csoport, 2. forduló: Federer (svájci, 3. kiemelt)–Nalbandian (argentin, 8.) 6:3, 6:0, Agassi (amerikai, 5.)–Ferrero (spanyol, 2.) 2:6, 6:3, 6:4.

KÉZILABDA
Pénteken 9–13 és 15–19, szombaton 9–13 és 15–19, valamint vasárnap 8–12 óra között a Horia Demian Sportcsarnokban: ifi lányok, junior III., 2. torna.

LABDARÚGÁS
Pénteken 14 órakor Szamosújvárott: Olimpia–Aradi Telecom — C-osztály, 8. csoport, 11. forduló.

Pénteken 14 órakor Désen: Egyesülés–Vaskohsziklási Bányász — C-osztály, 8. csoport, 11. forduló.

Pénteken 14 órakor Tordán: Aranyos FC–Alsójárai Bányász — C-osztály, 9. csoport, 11. forduló.

Szombaton 11 órakor a Gépész utcai stadionban: Kolozsvári CFR-Ecomax–Vajdahunyadi Corvin — B-osztály, 3. csoport, 13. forduló.

Szombaton 11 órákor Aranyosgyéresen: Sodronyipar–Avasfelsôfalui Avas — B-osztály, 3. csoport, 13. forduló.

RÖPLABDA
Szombaton 11 órakor Tordán: Kolozsvári U–Lugosi MSC — nôi másodosztály.

Szombaton 11.30 órakor a V. Geleriu Sportcsarnokban: Kolozsvári U–Bákói U — férfi elsô osztály.

VÍZILABDA
Szombaton 18 órakor és vasárnap 10 órakor a Politechnika Úszóközpontban: KMSC-Poli–Aradi Astra — elsô osztályú bajnokság.

Születésnapi ünnepséget tartott a Magyar Testgyakorlók Köre: a patinás egyesületet 115 éve, 1888. november 16-án alapították olyan fiatal sportemberek, akik ellenezték a kor merev torna-központúságát, és más sportágakat is mûvelni akartak.

A budapesti Wesselényi utcában lévô Civil Házban rendezett ünnepségen Benedek András magyar közigazgatási államtitkár méltatta a csaknem legidôsebb magyar klub több mint egy évszázados sikereit.

— Európa-szerte rendkívül ritka, hogy egy sportegyesület ilyen hosszú idôt érjen meg, sikerekben rendkívül gazdagon — mondta a sportpolitikus, aki a kormányzati elfoglaltságai miatt távolmaradt Gyurcsány Ferenc, magyar gyermek-, ifjúsági és sportminiszter üdvözletét is tolmácsolta.

— Az elmúlt 115 évben nemcsak országhatárok változtak, de végbement a sport államosítása is, illetve a rendszerváltással újra elôtérbe került a magántôke — mondta az államtitkár. — Fontos, hogy egy egyesület stabil alapokon álljon, ezért szükség van arra, hogy a magyar gazdaság és a tôke megint a sport mellé álljon, mint a huszadik század elején, amikor Brüll Alfréd nemcsak elnöke, hanem mecénása is volt a klubnak.

A születésnapi rendezvényen megjelentek az MTK korábbi, illetve jelenlegi legjobb sportolói, olimpiai, világ- és Európa-bajnokok. A klub 32 olimpiai arany-, 25 ezüst- és 13 bronzérmessel büszkélkedhet. Az olimpiai gyôztesek között volt az október 16-án elhunyt háromszoros aranyérmes ökölvívó, Papp László is, aki 1952-ben, Helsinkiben szerzett dicsôséget az MTK-nak.

Az egyesület versenyzôi több mint száz világ-, illetve Európa-bajnoki aranyérmet szereztek az elmúlt 115 évben. A gyôztesek között olyan kiválóságok sorolhatók fel, mint Barna Viktor és Mednyánszky Mária aszteliteniszezô, Wichmann Tamás kenus, Szabó István, Storcz Botond és Kovács Katalin kajakozók, Kovács Edit, Szôcs Zsuzsanna, Tuschák Katalin, Eôry Diána, Várkonyi Marina, Hormay Adrienn és Mincza Ildikó vívók.

Az MTK-ban jelenleg 13 szakosztályban — asztalitenisz, atlétika, evezés, gyorskorcsolya, jégtánc, kajak-kenu, lovaglás, mûkorcsolyázás, ökölvívás, tekvondó, tenisz, vitorlázás és vívás — folyik kiemelkedô szakmai munka.

"Az MTK megalakulása óta következetesen demokratikus sportegyesület, amelyben vallásra, nemzetiségre, iskolai végzettségre és foglalkozásra való tekintet nélkül mindig otthonra leltek a tehetséges sportolók" — áll a klub évfordulóra kiadott ünnepi, az olimpiai bajnokok arcképével díszített nyomtatványában.

A magyar sportélet egyik kiemelkedô klubját a 115. évforduló alkalmából a Sportegyesületek Országos Szövetsége díszes ezüst emlékkupával ajándékozta meg.

Az MTK (illetve MTK-VM) olimpiai bajnokai:
1904 — St. Louis: Halmai Zoltán úszó (2 arany);
1908 — London: Weisz Richard birkózó;
1932 — Los Angeles: Keserû Ferenc, Homonnai Márton vízilabdázók;
1936 — Berlin: Brandy Jenô, Hazai Kálmán, Homonnai Márton vízilabdázók;
1948 — London: Pataki Ferenc tornász;
1952 — Helsinki: Hódos Imre birkózó, Hidegkuti Nándor, Kovács Imre, LantosMihály, Palotás Péter, Zakariás József labdarúgók, Papp László ökölvívó, Antal Róbert vízilabdázó;
1956 — Melbourne: Gerevich Aladár vívó;
1960 — Róma: Török Gyula ökölvívó, Gerevich Aladár vívó, Horváth Zoltán vívó;
1964 — Tokió: Bárány Árpád, Gábor Tamás és Dömölky Lídia vívók;
1968 — Mexikó: Dunai Lajos, Sárközi István labdarúgók, Schmitt Pál vívó;
1972 — München: Schmitt Pál vívó;
1976 — Montreal: K. Tordasi Ildikó vívó;
2000 — Sydney: Storcz Botond kajakozó (2 arany).

Sakkolimpián 1978-ban, Buenos Airesben Adorján András és Portisch Lajos, míg 1988-ban Polgár Zsuzsa, Polgár Judit és Polgár Zsófia szerzett aranyérmet.

A magyar NB I-es és az NB I/B-s ligatanács javaslata alapján 2004-tôl ismét 16 csapatos lenne az élvonal, valamint a másodosztály.

Amennyiben ez az elképzelés megvalósulna, négy együttes kerülne a legjobbak közé az NB I/B-bôl, az ötödik és a hatodik pedig az Arany Ászok Liga utolsó két helyezettjével játszana osztályozót.

A Magyar Labdarúgó Liga (MLL) székházában szerdán megtartott tanácskozáson a másodosztályú grémium úgy foglalt állást, maradjon érvényben az "U23-as szabály", amely kimondja: két, még utánpótláskorú labdarúgónak mindenképpen pályán kell lennie. Ezen túl a testület szigorítást javasolt, ugyanis elképzelése szerint jövôre már nem játszhatna idegenlégiós az NB I/B-ben.

A felvetések kidolgozását a sportág szakmai vezetôitôl várják az egyesületek tulajdonosai.

• Nov. 3.: Negyven éve, 1963-ban elôször játszott dán labdarúgó válogatott Romániában. A legkisebb skandináv államból az olimpiai (amatôr) válogatott érkezett Bukarestbe, az 1964-es tokiói ötkarikás játékok selejtezôi keretében. Méghozzá visszavágóra, az az év június 23-i koppenhágai, meglepetésre 3:2-es román gyôzelemmel végzôdött elsô mérkôzést követôen. Romániát a visszavágón is az A-válogatott képviselte az északi amatôrök ellen, s ez a találkozó is váratlan eredményt hozott. A vendégek a 18. percben Thorst 2 és Berthelsen 1 góljával már 3:0-ra vezettek! A késôbbiekben feljavult a Datcu — Popa, Nunweiller III., Ivan — Petru Emil, Koszka — Pârcãlab, Constantin, Manolache, Târcovnicu, Hajdú János összeállítású vendéglátó gárda és a volt kolozsvári diákjátékos, Petru Emil két góljával végül is 3:2-re szépített. Az akkori kiírás értelmében harmadik mérkôzésnek kellett döntenie. Ezt november 28-án, semleges pályán, Torinóban játszották.

• Nov. 4.: 95 esztendôvel ezelôtt véglegesítették az úgynevezett raquets-bajnoksággal — angol eredetû, fallal szemben, ütôvel játszott, a mai fallabdáhonak bizonyos fokig elôdjét jelentô játékkal — elkezdôdött és október utolsó napjaiban mûjégpályán lebonyolított mûkorcsolya-számokkal befejezôdött londoni IV. újkori olimpia nem hivatalos táblázatát, amelyet az I–III. helyezések alapján állítottak össze. A játékon részt vett 23 ország közül 19 került fel a táblázatra. A mai értelemben vett dobogós helyezések nyomán az élen ez a sorrend alakult: 1. Nagy-Britannia 56–50–39, 2. Egyesült Államok 23–12–12, 3. Svédország 8–6–11, 4. Franciaország 5–5–9, 5. Németország 3–5–5, 6. Magyarország 3–4–2, 7. Kanada 3–3–10, 8. Norvégia 2–3–3, 9. Olaszország 2–2–0, 10. Belgium 1–5–2. A magyar gyôzelmeket a kardvívó dr. Fuchs Jenô, a dr. Fuchs, Gerde Oszkár, Tóth Péter, Werkner Lajos, Földes Dezsô összeállítású kardcsapat és a nehézsúlyú kötöttfogású birkózó Weisz Richárd aratta. Románia Londonban még nem volt ott.

• Nov. 5.: És az 1908-as londoni olimpia egyéni teljesítményei élén két, egyaránt 3–3 gyôzelmet elért versenyzô állott: az amerikai Melvin Sheppard, aki 5:03,4 perces olimpiai csúccsal nyerte az 1500 m-es, majd 1:52,8 perces világcsúccsal a 800 m-es síkfutást, s végül, az atlétikai számok zárónapján befutó tagja volt a 200–200–400–800 m-es résztávokból álló, úgynevezett olimpiai váltóban nyertes USA-csapatának (idejük: 3:29,4 perc volt), valamint a brit gyorsúszó Henry Taylor, aki minden számban világcsúccsal volt a legjobb: 400 m-en 5:36,8, 1500 m-en 22:48,4 perccel és a 4 x 200 m-es váltóban ô úszott utolsónak a célba, társaival 10:55,6 percet értek el, a másodiknak beérkezô Halmay Zoltánnal hajrázó magyar váltó 10:59,0 percet úszott.

• Nov. 6.: Másodszor találkozott egymással pályafutása során, ismét Bukarestben Anglia és Románia labdarúgó-válogatottja, három és fél évtizeddel ezelôtt, 1968-ban. Az elsô, még 1939-es találkozót a szigetországiak 2:0-ra nyerték. Ezúttal az angolok a világbajnoki címmel tarsolyukban játszottak a román fôvárosban és gólnélküli döntetlen született. Ezek a csapatok játszottak: ROMÁNIA: Gornea — Szathmáry I. Lajos, Barbu, Dinu, Mocanu — Gergely, Petescu (Nunweiller VI.) — Pârcãlab, Dobrin (Domide), Dumitrache, Lucescu; ANGLIA: Banks — Wright (Newton), Labone, Moore, McNabb — Mullery, Bobby Charlton — Peters, Ball, Hurst, Hunt.

• Nov. 7.: Hatvan év telt el a magyar labdarúgó-válogatott II. világháború idején lejátszott utolsó mérkôzése óta. Kellemetlen emlék: miután nem egészen két hónappal korábban, szeptember 12-én, Stockholmban 3:2-re nyert a magyar csapat, ezen a napon Budapesten a svédek gyôztek. S nem akárhogyan: 7:2-re! Ez a csapat kapott ki: Tóth — Mészáros, Szabó, Kispéter — Sárosi III., Nagy II. — Egresi, Sárosi dr., Szusza, Zsengellér, Tóth III. Erôsen hiányzott a támadósor nagyváradi hármasa!

• Nov. 8.: Elkészült a magyar labdarúgó-válogatott 40 évvel ezelôtti, 1963-as mérlege. A néhány nappal korábban Budapesten, az NDK-val lejátszott Európa-bajnoki selejtezôn született 3:3-mal az év végi mérleg így alakult: 3 gyôzelem, 4 döntetlen, 2 vereség. Az NDK-val vívott mérkôzés a 400. volt a magyar válogatott történetében!

• Nov. 9.: NB. II-es erdélyi csapatok bajnoki mérkôzésérôl számolt be 60 éve, 1943-ban a Nemzeti Sport: marosvásárhelyi rangadón a MÁV 3:1-ra gyôzte le az Attilát, a Nagybánya SE–Kolozsvári Bástya (Dermata) találkozó 1:1-es döntetlennel végzôdött, míg az MSE a két Incze-fivér, Gábor és Paci vezérletével, 3:1-gyel bizonyult jobbnak a Kolozsvári EAC-nál.

László Ferenc

Az oldalt szerkesztette: Póka János András

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]