2003. november18.
(XV. évfolyam, 266. szám)

A kolozsvári bírák felmérést készítettek munkájukról, és arra a következtetésre jutottak, hogy túlterheltek — hangzott el tagnap a Kolozs megyei törvényszéken a Romániai Ítélôbírák Egyesületének Kolozs megyei szervezete által szervezett sajtótájékoztatón. Az ítélethozók úgy vélték, hogy a törvények gyakori változtatása, valamint a bíróságok és a bírák kinevezési rendszerének rossz szervezése miatt az általuk meghozott ítéletek minôsége is kívánnivalót hagy maga után. A bírák a tanulmányt Jonathan Scheelenek, az Európai Bizottság romániai küldöttsége vezetôjének is átnyújtották. (Részletek a 4. oldalon)

A Szocialista Pártot a lakosság 43 százaléka támogatja, a liberális-demokrata szövetségere pedig a megkérdezettek 30 százaléka szavazna, amennyiben a következô vasárnap tartanák a parlamenti választásokat — derült ki a CURS-nak a Nyitott Társadalom Alapítvány megrendelésére készült, tegnap közreadott felmérésébôl. A pártok népszerûségi listáján a harmadik helyen a Nagy-Románia Párt áll 16 százalékkal, majd az RMDSZ 5, a Román Humanista Párt 3, illetve a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Népi Akció1–1 százalékkal.

A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek nagy hányada, mintegy 40 százaléka nem döntött még arról, hogy kire szavaz, vagy egyáltalán elmegy-e szavazni.

Ami az elnökválasztásokat illeti, a toplista a következôképpen alakul: Adrian Nãstasét a szavazók 30 százaléka választaná meg államfônek, ôt Theodor Stolojan követi 20, Ion Iliescu 18, Corneliu Vadim Tudor 17, Traian Bãsescu 9, Mircea Geoanã 3 és Emil Constantinescu 1 százalékkal. Köztudott: a jelenlegi elnök nem szerezhet több mandátumot. Azoknak a fele, akik mégis ôt jelölték meg, tudatában volt annak, hogy nem jelöltetheti magát. Arra a kérdésre, hogy ha Iliescu kiesik a sorból, kire adnák szavazatukat, a jelenlegi elnök támogatóinak 41 százaléka választotta második opcióként Nãstasét, 22 százaléka Stolojant, 19 százaléka C. V. Tudort, 11 százaléka pedig Bãsescut. A bizonytalanok számaránya ebben az esetben is nagy, 55 százalék.

A megkérdezettek 80 százaléka vélekedik úgy, hogy a parlamenti képviselôk számát csökkenteni kellene, és 60 százalékuk támogatja az egyéni választókerületek szerinti szavazást.

A felmérés szerint a szociáldemokrata kormány idején növekedett a korrupció. A megkérdezettek közel fele (47 százalék) vélekedik úgy, hogy a kormány nagyon kevés intézkedést tett a korrupció megfékezésére; 32 százalékuk szerint a korrupció ugyanakkora maradt, és alig 17 százalék gondolja úgy, hogy a jelenség valamit is csökkent volna.

Az intézmények közül a média örvend a legnagyobb bizalomnak, ami a korrupcióellenes harc vállalását illeti. Ezzel ellentétben a kormány, az igazságszolgáltatás és a rendôrség munkájával 28 százalék nagyon elégedetlen, 40 százaléka pedig elégedetlen.

A felmérés szerint a legkorruptabbak a képviselôk és a szenátorok, a bírák, az orvosok és a rendôrök, ellentétben a tanárokkal és az újságírókkal.

A megkérdezettek fele szerint a romániai milliárdosok nagy része a törvények megszegésével tett szert vagyonára.

Népes közönség elôtt tartott tegnap elôadást Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt elnöke, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója a Józsa Béla épületben. A tudós a Babes–Bolyai Tudományegyetem meghívására érkezett Kolozsvárra, a magyar vendéget díszdoktori címmel tüntetik ki ma délelôtt 11 órakor a BBTE dísztermében. Elôadásában elmondta, hogy a mai történelemkutatásnak figyelembe kell vennie a jelenkor változásait.

Hétfôn a polgármesteri hivatal illetékesei nyilvánosságra hozták a visszaigényelt ingatlanok helyzetét. Gheorghe Chirilean, a városháza ingatlanosztályának vezetôje elmondta, hogy, az 1995-ben közölt112-es törvény alapján 1192 visszaigénylési kérelemet iktattak, a 2001-ben elfogadott 10-es törvény értelmében pedig 3157-et. A volt tulajdonosok elsôsorban természetbeni visszaszolgáltatásra nyújtottak be kérést. Mindezekhez hozzájön 1076 olyan telekre vonatkozó visszaigénylés is, amelyek egykori tulajdonosai megelégedtek volna ezek pénzben kifejezett értékével.

Chirilean elmondta, a legtöbb esetben a volt tulajdonosok nem várták ki a közigazgatási megoldást, hanem egyenesen a törvényszékhez fordultak kérésükkel. Elôbbi esetben a polgármester csupán 214 esetben jutott arra a következtetésre, hogy az ingatlan visszaszolgáltatható. A városháza szintjén mûködô szakbizottság eddig közel négyszáz olyan ingatlant adott át, amelyet a volt tulajdonosok jogi úton és a megyei tanács mellett mûködô szaktestület határozatai alapján kaptak vissza.

Az osztályvezetô sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a törvényes rendelkezések ellenére (az 1999-ben elfogadott 40-es számú sürgôsségi kormányrendelet) a volt/új tulajdonosok nem kötöttek három évre szóló lakbérleti szerzôdést az ingatlant elfoglaló családokkal. — Az ingatlant visszaszerzett egyes tulajdonosok úgymond "elfelejtik megkötni a lakbérleti szerzôdést, és általában kérik a családok kilakoltatását — mondta Chirilean.

Hozzátette: a különbözô fórumokon összesen körülbelül ötezer ingatlan visszaszolgáltatását kérelmezték a volt tulajdonosok.

(k. o.)

A nemzetközi befektetôk figyelme az utóbbi idôben bizonyos mértékben áthelyezôdött Közép-Európáról Kelet-Európára. Mindenki egyetért abban, hogy a térségben rengeteg a kiaknázatlan lehetôség. Nemrég Bukarestben megfogalmazódott a délkelet-európai szabadkereskedelmi övezet, egyféle balkáni CEFTA kialakításának szükségessége. Úgy vélik a szakemberek, hogy a felbomló CEFTÁ-ban tapasztalatokat szerzett Románia a jövô évi uniós bôvítést követôen az új EU-határrégióba transzponálhatja a korábban elsajátított tudást és szabályokat. A térségben tapasztalható átalakulásokról, trendekrôl, a régió kilátásairól, a Magyarországot és Romániát egyaránt érintô kihívásokról Mizsei Kálmánt, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) igazgatóját, az intézmény európai és FÁK-beli irodájának vezetôjét kérdeztük meg.

Mizsei Kálmán úgy véli, a helyzet részletes vizsgálatával a magyar tapasztalatból kell kiindulni. Magyarország esetében ugyanis a külföldi tôke bevonása hihetetlen mértékben galvanizálta a gazdasági növekedést, a vállalati átalakulást, az export növekedését és ezen keresztül az ország európai integrációját.

— Az európai integráció politikai szintjén kívül rendkívül fontos annak a gazdasági szintje is, s ebben döntô szerepet a multinacionális vállalatok befektetései jelentették. Ez igen számottevô nemzetközi tapasztalatot is jelent — mondotta a UNDP-vezetô.

A stratégia szerint Európa 2004-ben keleti irányban kibôvül, s ez lehetôséget nyújt arra, hogy a frontországok — vagy kissé bôvebben: a teljes Balkán, Ukrajna, Moldova és Fehéroroszország is — esetében az elmúlt tíz év közép-európai sikere megismétlôdjék.

— Nem csupán Magyarország sikereinek megismétlésérôl van szó. Sôt, az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikája miatt, most már egyre kevésbé Magyarország sikerérôl beszélünk, hanem a csehekérôl, a lengyelekérôl, az észtekérôl, a lettekérôl, a litvánokéról, akik sajnos már mind elôttünk járnak — mutatott rá.

Mizsei szerint a magyar gazdaság utóbbi 3–4 éve nem volt jó ebben a tekintetben, s a szóban forgó trend kormányokon átívelô volt. Ennek ellenére, a közép-európai és a balti tapasztalatokat relevánsnak tartja, és ezt a sikert szeretnék kiterjeszteni a kelet-európai térségre is. Az igazgató szerint ez a törekvés jó talajra talált Romániában és a balkáni térségben, mert az itteni országok nagyon szeretnék az említett sikert megismételni.

Hogy ez mennyire jelent versenyt Magyarország számára, ez azon múlik, hogy a magyar gazdaságpolitikának milyen lesz a minôsége — vélekedik Mizsei Kálmán. Úgy látja, elvileg Magyarországon minôségi ugrásnak kellene bekövetkeznie, amennyiben magasabb munkaigényû, magasabb szintû munkát igénylô, magasabb hozzáadott értékû termékeket elôállító ágazatok és vállalkozások helyettesítenék azokat, amelyek Magyarországról keletebbre — például Romániába — vándorolnak. Ez azonban csak akkor következik majd be, ha a magyar gazdaság politikájának a minôsége az elmúlt 3–5 évet jellemzôhöz képest sokkal jobb lesz.

— Ha ez nem következik be, az EU-tagság — faramuci módon — a bér- és más költségek növekedését idézi majd elô, ez pedig a magyar versenyképességet tovább erodálhatja. Ezt kell kompenzálni jó gazdaságpolitikával, mert összességében az EU-tagságnak elônyei vannak, s ezek már néhány éve mûködnek, de lehetnek árnyoldalai is — fejtette ki.

Az EU-tagság tehát Magyarország számára 2004-ben drámai javulást e téren nem jelent, a költségek azonban tovább növekedhetnek. Ahhoz, hogy talpon maradjon, azt a rést, ami a versenyképesség szempontjából nyílik majd, jobb, erôsebb gazdaságpolitikával, a bürokrácia visszaszorításával, az átláthatóság növelésével, deregulációs erôfeszítéssel kellene kompenzálnia.

Mizsei leszögezte: fontos lenne az is, hogy a béreket terhelô szociális költségek tovább csökkenjenek, ami, persze, csak akkor mûködhet, ha a szociális szférát reformálják.

— Nagy problémát jelent, hogy a nyugdíjreform óta a magyar gazdaságban igazán komoly reformlépés nem történt. Sôt, az sem lett befejezve, hiszen ha összehasonlítjuk a magyar nyugdíjreformot a lengyellel azt kell mondanom, hogy a lengyel sokkal radikálisabb, jobb minôségû volt, mint a magyar. Ôszintén szólva, a Bokros-csomag óta igazán komoly reform Magyarországon nem volt. A magyar növekedés fenntarthatósága teljes mértékben megkívánja a reformok határozott folytatását — hangsúlyozta.

Az igazgató is azt látja, hogy újabban a figyelem a délkelet-európai országokra, köztük pedig Romániára összpontosul. Ezekben az országokban valóban elindult a javulás, de esetükben is igaz: a növekedés fenntarthatósága érdekében, nagyon bátran folytatni kellene a reformokat. Erre nincs garancia, de ha ez bekövetkezik, még erôsebb versenyt támaszthat az EU-tagországokkal szemben.

Másik következtetése, hogy a délkelet-európai országok roppant kicsik, ebben a régióban szükség van tehát egy szabadkereskedelmi övezetre. Mert egyelôre itt csupán a CEFTA létezik, illetve vele párhuzamosan vannak kétoldalú kereskedelmi egyezmények.

— Erhard Busek, a Délkelet-Európai Stabilitási Paktum (SECI) koordinátora meghirdette a délkelet-európai szabadkereskedelmi egyezmény gondolatát, s mi ezt teljes erônkkel támogatjuk, mert ennek létrejötte elônyös lenne. Multilaterális egyezményrôl lenne szó, amelyben Bulgária és Románia addig venne részt, amíg az EU-ba be nem lépnek. Azt szeretnénk, ha Románia és Bulgária kovászai lennének olyan délkelet-európai szabadkereskedelmi egyezmény létrehozásának, amely az ô kilépésük után is fennmaradhatna, addig, amíg ezek az országok az EU-ba betagolódnak. Ez nagyon fontos stratégiai cél, amely távolról sem könnyû. Ezekben az országokban a közigazgatás jóval gyengébb, az egyezmények, a törvények végrehajthatósága is az. Ezen javítani talán lehet, de mindenképpen nagy kihívást jelent — mondta.

Tibori Szabó Zoltán

Helyi, megyei és országos hivatalos személyek jelenlétében ma délután négy órától adják át az amerikai egyesült államokbeli General Electric (GE) cég által Románia számára adományozott korszerû, digitális ekográfiai felszerelést. Az ünnepségen az adományozó vállalat képviselôi is jelen lesznek.

A berendezések házhoz szállítását az amerikai Assist International és a Club Rotary Romania — District 2241 oldotta meg. Ugyanakkor a hazai ügyintézést a bukaresti (a felszerelés szétosztása) és a kolozsvári (a berendezéseket mûködtetô szakértôk képzése) Rotary Club vállalta el.

Vasárnap az amerikai Rotary csapat Budapestre és Nagyváradra látogatott, tegnap este érkezett Kolozsvárra.

A Kolozs Megyei Mezôgazdasági Igazgatóság hétfô délelôtti sajtóértekezletén többek között szóba került a 72-es és 82-es sürgôsségi kormányrendelet alkalmazása, az idôszerû mezôgazdasági munkálatok helyzete, a szaporodás-biológiai feladatok elemzése, valamint beszámoltak az élelmiszeripari tevékenységrôl, és részletesen ismertették a három nappal ezelôtt megnyílt mezôgép-kiállítást, amelyrôl már beszámoltunk.

Megyénkben összesen 66 682 kérvényt nyújtottak be a gazdálkodók a hektáronkénti kétmillió lejes támogatásra. Az ôszi munkálatokra 27 843 hektárra 55,6 milliárd lejre jogosak a termelôk. Ebbôl eddig 25,4 milliárd lejt utaltak ki. A községi munkálatok menetérôl elhangzott jelentés szerint befejezték a kukoricatörést: 50 167 hektáron termeltek, az átlag hektárhozam 3716 kilogramm. A napraforgó betakarítása a termésbecslési adatokban szerepelt. A burgonya terméshozama 10 457 ha területrôl hektáronként 15 652 kg lett. Cukorrépa 1058 hektáron 27 015 kilogrammot termett egységnyi területen Kolozs megyében. 27 578 hektárt vetettek be ôszi búzával, 2012 hektárt pedig ôszi árpával, mindkét növény esetében 10%-kal meghaladták az elôzetes tervet.

Megyénkben 21 búzát ôrlô malom mûködik, 11 kukorica malom, 44 pékség, 402 tejbegyûjtô központ (tejcsarnok), ebbôl 171-ben van hûtôberendezés, 11 tejfeldolgozó üzem létezik és mûködik, 6 vágóhíd, 13 húsfeldolgozó üzem, 19 olajprés napraforgó feldolgozására. Ezekben a kisebb-nagyobb üzemekben jövô év közepéig programot kell kidolgozni, és alkalmazni az Európai Uniós szabályokat. Ellenkezô esetben ezeknek egy részét bezárhatják. A sajtóértekezleten dr. Ivan Ilarie beszámolt a hannoveri (Németország) mezôgazdasági kiállításról, amelyre az elmúlt hét végén került sor. Kiderült: Németország a mezôgép állományának 50%-át külföldrôl importálja, s a hazai gyártmányú masinák 60%-át exportálják.

Barazsuly Emil

Hétfôn a polgármesteri hivatal illetékesei nyilvánosságra hozták a visszaigényelt ingatlanok helyzetét. Gheorghe Chirilean, a városháza ingatlanosztályának vezetôje elmondta, hogy, az 1995-ben közölt112-es törvény alapján 1192 visszaigénylési kérelemet iktattak, a 2001-ben elfogadott 10-es törvény értelmében pedig 3157-et. A volt tulajdonosok elsôsorban természetbeni visszaszolgáltatásra nyújtottak be kérést. Mindezekhez hozzájön 1076 olyan telekre vonatkozó visszaigénylés is, amelyek egykori tulajdonosai megelégedtek volna ezek pénzben kifejezett értékével.

Chirilean elmondta, a legtöbb esetben a volt tulajdonosok nem várták ki a közigazgatási megoldást, hanem egyenesen a törvényszékhez fordultak kérésükkel. Elôbbi esetben a polgármester csupán 214 esetben jutott arra a következtetésre, hogy az ingatlan visszaszolgáltatható. A városháza szintjén mûködô szakbizottság eddig közel négyszáz olyan ingatlant adott át, amelyet a volt tulajdonosok jogi úton és a megyei tanács mellett mûködô szaktestület határozatai alapján kaptak vissza.

Az osztályvezetô sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a törvényes rendelkezések ellenére (az 1999-ben elfogadott 40-es számú sürgôsségi kormányrendelet) a volt/új tulajdonosok nem kötöttek három évre szóló lakbérleti szerzôdést az ingatlant elfoglaló családokkal. — Az ingatlant visszaszerzett egyes tulajdonosok úgymond "elfelejtik megkötni a lakbérleti szerzôdést, és általában kérik a családok kilakoltatását" — mondta Chirilean.

Hozzátette: a különbözô fórumokon összesen körülbelül ötezer ingatlan visszaszolgáltatását kérelmezték a volt tulajdonosok.

(k. o.)

Európai Információs Hálózat címmel szervezett megbeszélést tegnap az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának (EKFK) Európai Információs Irodája, amelyen a házigazdákon kívül jelen volt több kolozsvári intézmény és nonprofit szervezet képviselôje is. Ádám Gábor, az EKFK igazgatója a Szabadságnak elmondta: Kolozs megyében létezik néhány közigazgatási, oktatási intézmény és nonprofit szervezet, amelyek bizonyos mértékben bekapcsolódtak az Európával kapcsolatos információk szórásába. Mint mondta, a tegnapi találkozónak az volt a célja, hogy a jelenlévôk megpróbáljanak egy esetleges közös stratégiát, információ-szóró hálózatot létrehozni. Jelen voltak a Megyei Tanács információs irodájának és a Babes–Bolyai Tudományegyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó irodájának képviselôi, a polgármesteri hivatal küldöttei, valamint néhány olyan újság képviselôje, amelyekkel a központnak ezidáig sikerült valamiféle partnerséget kialakítani.

Mivel az ilyen típusú kezdeményezéseket az Európa Bizottság (EB) fontosnak tartja, a megbeszélésen jelen voltak az EB Küldöttség bukaresti irodájának képviselôi, és a találkozót megtisztelte jelenlétével Jonathan Scheele, a képviselet vezetôje, aki megpróbált lendületet és motivációt lehelni a társaságba, mondotta Ádám Gábor.

(köllô)

A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottságot hibáztatja Vasile Soporan prefektus, akire ismét az egykori politikai rendôrséggel való együttmûködés gyanújának árnyéka vetült. A Stuttgarter Zeitung nemrég Kolozsvárról közölt cikkében Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora, illetve Gheorghe Funar kolozsvári polgármester egyaránt azt nyilatkozta, hogy a prefektus a rendszerváltás elôtt besúgó volt. Soporan szerint a politikai rendôrséggel együttmûködô személyek nevét tartalmazó, 2000-ben nyilvánosságra hozott listának tulajdonítható a gyanú újbóli felmerülése, mivel az ô neve is szerepelt az említett listán.

Soporan már ezelôtt három évvel is hevesen tiltakozott a megbélyegzés ellen, azt állítva, hogy a történtek után hamarosan bocsánatkérô levelet is kapott a bizottságtól, amelyben a tagok kijelentették, hogy Soporan nem fejtett ki tevékenységet a politikai rendôrségnek.

— A nevem befeketítésére tett próbálkozás következményei a mai napig is érezhetôek — jelentette ki a prefektus, aki a bizottsággal szemben jogi eljárást is kilátásba helyezett. A stuttgarti lap írásában Andrei Marga részérôl megfogalmazott vádat a rektor cáfolta, mondván, hogy az újságíróval csak az egyetem helyzetérôl beszélgetett. — Az újságíró valóban beszámolt arról, hogy Gheorghe Funarnak mi a véleménye a prefektusról, de én nem nyilatkoztam neki ebben az ügyben — mondta a rektor.

A besúgók leleplezése céljából létrehozott testület 2000-ben nyilvánosságra hozta, hogy Vasile Soporan 16 éves korában egy aranyosgyéresi diákbesúgó-hálózat tagja volt, és egy Puiu álnevû ügynöknek tett jelentéseket.

Idôsebb hölgy kereste fel szerkesztôségünket: — Kérem, én csak azt szeretném, ha figyelmeztetnék az idôsebbeket, hogy szélhámosok járják a lakásokat. Nézzék, én is hogy jártam. Csengettek az ajtómon, s beengedtem a kapuban állót, mert azt mondta, csomagot küldtek a lányomnak. Persze, nem volt nála semmi csomag. Még szerencse, hogy otthon volt a férjem, mert ha egyedül vagyok, ki tudja, mi történik. Persze, csaló volt az illetô körül akart nézni a lakásban. Egy másik szomszéd nénitôl ilymódon az aznap kapott és még az asztalon heverô nyugdíját lopták el. Mert ezek a csaló szélhámosok, rabló gazemberek mindent kitalálnak, hogy a szegény, egyedülálló idôseket kifosszák. Szólni kellene, azaz írni róla, hogy vigyázzanak jobban, és ne engedjenek be idegent a lakásukba. — Hát íme, itt van, megírjuk: Senki ne engedjen be a lakásába ilyen-olyan ürüggyel bekérezkedô idegent, mert valószínûleg, szélhámos az illetô. Ha hivatalos helyrôl érkezik, hivatalos ügyben csenget be valaki, annak lepecsételt igazolvánnyal kell rendelkeznie. De a lakásban neki sincs semmi keresnivalója.

B. É.

"ELHITTÜK, HOGY MIT HISZÜNK? HITVILÁGOK, VILÁGOK..." — A HITVILÁGOK ÉS A FIZIKAI VILÁG REALITÁSÁNAK EGYEZTETÉSE címmel dr. Benedek Dezsô (Georgia University) tart elôadást a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem által szervezett Egyetemi Esték elôadás-sorozatának keretében november 19-én, szerdán du. 6 órától az EMTE Mátyás király utca 4. szám alatti épületének Óváry-termében.

ZURBOLÓ TÁNCHÁZ minden kedden a Tranzit Házban (Malom/Baritiu utca 16.). Ma, november 18-án du. 5–7 óra között gyerektáncház és játszóház, este 7–11 óra között felnôtt táncház. A kolozsvári Brassais Véndiák Alapítvány Zurboló Táncegyüttese szeretettel várja rendezvényére a gyermekeket és felnôtteket.

VASILE GHEORGHITA festômûvész kiállítása nyílik meg november 19-én, szerdán du. 6 órakor a kolozsvári Mûvészeti Múzeumban. A tárlatmegnyitóval egyidôben mutatják be Mariana Bojan Dansul Câinilor címû regényét is.

AZ RMDSZ HAJNAL NEGYEDI VÁLASZTMÁNYA november 21-én, pénteken du. 5 órától tartja tisztújító közgyûlését a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.

November 13-án színvonalas Don Pasquale-elôadásnak tapsolhatott a Kolozsvári Magyar Opera jó félháznyi közönsége: Horváth József karmesterként debütált, valamint magyarországi vendégmûvész, Derecskei Zsolt neve fémjelezte a produkciót — aki már többször szerepelt a Magyar Opera színpadán.

Naiv-bambán azt hittem, hogy "gombostûnyi üres hely" sem lesz, ám e tekintetben most is csalódnom kellett. Horváth József elsôrendû érdeme, hogy sikerült "lefaragnia" saját temperamentumát, és Donizetti zenei világát hûen tudta a közönség elé tárni. Olyan karmester, aki most is bebizonyította: felelôsségtudattal tesz eleget az újabb próbatételeknek; az ôt jellemzô precizitás, az alapos munka meghozta számára az egyébként megérdemelt sikert. Hercz Péter Don Pasqualeja megérdemelten több nyíltszíni tapsot kapott, ugyanígy Bancsov Károly Malatesta doktora is. E két szereplôt látva-hallva csak azon csodálkoztam: egy villanásnyit sem érzôdött az unalom, sokadik alkalommal is ugyanazzal a lelkesedéssel — hogy ne mondjam: szeretettel — énekelték szólamaikat. Az viszont nyilvánvalóvá vált számomra, hogy e két szerep a kedvencek közé tartozik. Hary Judit Norinája a bemutató óta eltelt közel három év alatt tökéletesedett: látszott, hogy a mûvésznô számára ez a szerep vokálisan és színészileg is beért. A tôle megszokott természetességgel mozgott a színpadon, s az énektechnikai bravúrt igénylô szólam a maga szépségében pompázott. Derecskei Zsolt hangja mind a közép-, mind a magas regiszterben, szépen, kiegyenlítetten szólt, néha azonban úgy tûnt: "spórol" a hangjával. Lámpaláztól mentes, magabiztos alakítással örvendeztetett meg.

A közönség viszont szívbôl jövô kacagással "hálálta meg" a színpadi humor különféle megnyilvánulásait, és a szépen kidolgozott, míves elôadású áriákat is hosszan tartó tapsban részesítették. Egy ilyen rendkívüli, minden igényt kielégítô produkció megérdemelt volna egy teltházas elôadást!

Hintós Diana

2003. november 21-én, pénteken a Bethlen Kata Diakóniai Központban (Ponorului utca 1.) a kis- és középvállalkozások EU felkészítô képzéssorozatát indítja az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségének Gazdasági Fôosztálya, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A bemutató konferenciát pénteken de. 11 órakor Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyitja meg. A megnyitó után Ráthy Imre közigazgatási államtitkár Magyar kis- és középvállalkozások gazdasági felkészítése és hatása a határon túli magyarság integrációs felkészülésére címmel, Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke Az EU-integrációból adódó elônyök a romániai vállalkozóknak címmel és Apatini Kornélné közigazgatási államtitkár helyettes Kis- és középvállalkozások és az Európai Unió címmel tart elôadást. A szünet után Reményi Zoltánt, a Corvinus Rt. vezérigazgatóját és Németh Attilát, az Új Kézfogás Közalapítvány vezérigazgatóját hallgathatják meg a résztvevôk. Majd a szekcióüléseken folytatódnak a munkálatok.

Az Apáczai Csere János Líceumban minden szombaton 10,30–12,30 óra között rajzkört tartanak a különbözô korosztályú gyermekek számára, valamint felkészítôt olyan IV. osztályosoknak, akik a képzômûvészeti tagozat V. osztályában szeretnék folytatni tanulmányaikat a következô tanévben.

Cím: Király/Brãtianu utca 26. szám, telefon: 0264-597251. Érdeklôdni Székely Géza rajztanárnál lehet.

A Szabadság szombati számának 1–7. oldalán olvasható, Ismét lesz fekete gólya a Füzes völgyében? címû írásunkban tévesen halál sas jelent meg. Az élôlény neve helyesen halász sas. A tévedésért olvasóink elnézését kérjük. Köszönjük ugyanakkor Kiss Bitay Éva segítségét.

Hamisítatlan nagybányai, felsôbányai hangulat fogadja a látogatót a Ferenczi-házaspár irányította fôtéri Gy. Szabó Béla Galériában, Dudás Gyula festômûvész tárlatán. A több mint negyven éve az egykori festôfôvárosban, Nagybányán élô mûvész évtizedek óta most jelentkezik elôször egyéni kiállítással Kolozsváron.

Dudás Gyula közvetlenül a fôiskola elvégzése után, Mohy Sándor és Kádár Tibor tanítványaként került a mûvészeti szempontból oly nagy hagyományokkal rendelkezô városba, s ez a tény jelentôs mértékben befolyásolta festôi pályája alakulását. Tudatosan vállalta a festôiskola hagyományainak ápolását, továbbéltetését. Ennek igazolását véljük felfedezni a múlt hét végén megnyílt kolozsvári kiállításán is. Tematikailag az ismert nagybányai és felsôbányai tájak és az épített környezet, az aprócska bányászházak szegélyezte utcák képezik a magát tájképfestônek valló Dudás Gyula kiállított munkái zömét. A borongós vagy derûs ôszi és téli tájak forma- és színvilágukban egyaránt a nagy elôdök útravalóját felhasználva jelenítik meg korszerû, huszonegyedik századi felfogásban a festôi mondanivalót. A megtartva-megújító szándék csendéleteire is jellemzô. A mintegy harminc, bemutatott munka — olajképek és pasztellek — a festô alkotói tevékenységének, életmûvének többé-kevésbé hû képét nyújtja.

A kiállítás december 15-ig látogatható, szombat és vasárnap kivételével naponta 9–14 óra között a Fôtér 23. szám alatt, hátul, az udvarban. Ugyanakkor ismételten felhívjuk a mûvészetkedvelôk figyelmét arra, hogy a Györgyfalvi negyedben, a Pata utca végi református gyülekezeti házban, az ugynevezett, Fehér templomban megnyílt a Fehér Galéria, ahol Gy. Szabó Béla metszetei tekinthetôk meg 9–15 óra között.

(n)

A múlt hét végén nyílt meg a kolozsvári rajztanárok, illetve képzômûvészeti nevelôk immár hagyományos, évente megrendezett ôszi tárlata. A mintegy harminc színvonalas mûalkotásnak — grafika, olaj, kerámia, illetve vegyes technikával készült munkák — idén is a kolozsvári képzômûvészeti líceum Romul Ladea-terme nyújt otthont. Ezúttal tizenkét mûvész-pedagógus, Comsa Eliza, Cicios Dan, Dabóczy Géza, Fratescu Ludmila, Ile Felicia, Istocaci Cecilia, Kocsis Ildikó, Koncz András, Koncz Judit, Orbán István, Popoviciu Monica és Scridonesi Dorina vállalta a rendezés és kiállítás fáradtságos munkáját. Néhány jónevû rajztanár munkáit azonban hiába kerestük a tárlaton. Remélhetôleg a jövôben részvételükkel kiteljesítik a hagyományos tárlat anyagát, és emelik a rendezvény színvonalát.

A kiállítás november 28-ig, péntekig tekinthetô meg naponta 9–14 óra között.

Jól szórakoztak a szamosújvári magyar kilencedikesek a Gólyabálon. Az ARARAT örmény klubhelyiségben megrendezett szórakoztató estrôl mindenki, tanár és diák egyaránt elégedetten távozott. Rég nem vettünk részt ilyen színvonalas klubesten. Mert az volt a javából! Összesen nyolc mûsorszám szerepelt a programban. Zene, tánc, ének és szavalat, majd minden mûfaj képviseltette magát. Természetesen, ezúttal sem hiányoztak az ötletes, humoros jelenetek. A tejszínhabos próba minden résztvevôt érintett, hiszen egytôl-egyik fehér folttal távoztak a buliból. Láttunk még gyufásskatulyás vetélkedôt, üveges táncot, pufis versenyt (ki tud minél több sós pufit megenni pár perc alatt). A táncpróba sem maradt el. A három csoportba beosztott kilencedikesek (azaz a gólyák) sárga, zöld és lila színeket viseltek. A sárgák bizonyultak a legjobbaknak, de a zöldek is kitûntek ügyességükkel. Még a tanárok is színpadra léptek (a pódium ezúttal elmaradt). Igaz, csak hárman jelentek meg tanítványaik bálján, de mindhárman sikeresen helytálltak. Különösen a rögtönzött táncversenyben. Még daloltak is a nevelôk, méghozzá profi szinten. A gólyák-öreg rókák közötti verseny is sok tapsot kapott, mint ahogyan a mûveltségi vetélkedô is sikeresnek bizonyult. Egyszóval, mindenki jól szórakozott a szamosújvári gólyabálon. A szépségverseny gyôztesei Balló Szilárd és Sós Enikô. Az ARARAT-ot ôk is meghódították, a táncot reggelig ropták a fiatalok.

Erkedi Csaba

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — A hôs — kínai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfôn egész nap.

MÛVÉSZ-EURIMAGES — Vágta — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 16, 19; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától, kedden egész nap.

MÛVÉSZ-EURIMAGES — Brit filmek fesztiválja: nov. 14-én: All or nothing (20); nov. 15-én: Anita and me (20); nov. 16-án: Morvern Callar (20).

MÛVÉSZ-EURIMAGES — Francia filmtéka: Les destines sentimentales — nov. 17-én, hétfôn du. 5 órától.

GYÔZELEM — A román filmek hónapja: nov. 14–20.: Ambasadori, cãutãm patrie — bemutató. — Vetítések idôpontja: péntek, szombat, vasárnap: 13.30, 16, 18.30; hétfôn, kedden, szerdán, csütörtökön: 16, 18.30, 21. Patul conjugal — nov. 14–16.-án 21 órától; Dacii — nov. 17–18-án 13.30 órától; Dumbrava minunatã — nov. 19–20-án, 13.30 órakor.

FAVORIT — Charlie angyalai: Halálosabb iramban — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel: csütörtökön egész nap.

DÉS

MÛVÉSZ — A Karib tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka — amerikai. — Vetítések idôpontja: péntek, szombat, vasárnap: 15, 17.30, 21; hétfôn, kedden, szerdán: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel: péntek, szombat, vasárnap 21 órától, hétfôn egész nap.

TORDA

FOX — A Karib tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka — amerikai. — Vetítések idôpontja: 16, 19; péntek, szombat, vasárnap 21.30; kedvezménnyel szerdán egész nap.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE — A Minden6ó — amerikai. — Vetítések idôpontja: 17, 19; kedvezménnyel: péntek, szombat, vasárnap 21 órától; csütörtökön zárva.

MAGYAR SZÍNHÁZ

A plakátokon november 21-re beharangozott Ionesco-darab bemutatója késôbbi idôpontra halasztódott.

Novemver 23-án, vasárnap de. 11 órakor: Együgyû Misó — stúdióelôadás gyerekeknek. Rendezte: Szabó Attila m. v.

EVANGÉLIKUS TEMPLOM

November 21-én, pénteken este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Adrian Morar. Mûsoron: Mozart: Kis éji zene; Bach: 3. Brandenburgi verseny; Haydn: 45. Szimfónia.

MAGYAR OPERA

Ma, november 18-án, kedden este fél 7 órakor: Orbán György: Pikkó herczeg — stúdióelôadás. Vezényel: Selmeczi György m. v. Rendezô: Selmeczi György m. v. — Az elôadásra érvényesek az október 9-én elmaradt elôadásra megváltott jegyek is.

November 22-én, szombaton este 7 órától: Dana–dana — a Romániai Magyar Dalosszövetség kórustalálkozója.

ROMÁN OPERA

November 20-án, csütörtökön du. 5 órakor a foyerben: A Diletto musicale kamarazenekar rendkívüli hangversenye. Koncertmester: Béres Melinda. Közremûködik: Radu Hodrea (klarinét), Máthé Dûvid (fagott), Florin Varlejan (fagott), Horváth Csáki Edit (zongora), Edwin Erissmann — Svájc (fagott).

MAGYAR ADÁS

November 19-én, szerdán 15.05 órakor (TVR2): Parnasszus — kulturális mûsor. Néphagyomány — a színpadon, a kézmûves mesterségben és a játékkultúrában. 17 órakor: Törzsasztal — stúdióbeszélgetés. A román politika sikerei. Siker-e minden? Románia külföldi megítélése. Meghívottak: Moldován Zsolt, a HHRF volt munkatársa és Balló Áron, a Szabadság napilap fôszerkesztôje.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

Napok óta nem lelem a helyem...

Körülöttem-körülöttünk peregnek az események, egymásnak ellentmondó történések uralják a világot. Hol azt látom, hallom, hogy gyilkol az egyre sötétebb nyomor szerte az országban, hol meg miniszterelnökünk nyilatkozza, hogy a szegénység rátája a tavalyi 35 százalékról 29-re csökkent. Szennyes hullámokat vet a kormány házatáján is a mindenható korrupció, fôvárosunk utcáin pedig ismét (ki tudja hányadszor?!?) szedik fel a százmilliárdokat felemésztve elterített aszfaltot, s már egy zápor után is sártengerben közlekedik autós és gyalogos. A kormány Victoria téri épülete elé "esôfogónak" titulált építményt rondítanak, aztán a legavatottabb személy azt közli országgal-világgal: alagút készül a kormányépület és ... vajon mi között?! A rút "esôtartót" pedig, igenis, le fogják bontani.

Az egyszerû polgár, köztük jómagam is, csak kapkodja a fejét, és pusztán annyival marad a látottak-hallottak alapján, hogy ott valakik félnek, s minden bizonnyal nem éppen az esôtôl...

Aztán Verhaugen úr a minap az EU-ban elôterjeszti az országjelentést, amibôl kiderül, hogy bizony-bizony nem állunk a legjobban (mitôl is állnánk?) a 2003-as esztendô végén a belépési feltételek teljesítésében, s baj van a mûködô piacgazdaság kialakításával is (amit egy külön nyilatkozó EU-s képviselô maga is elismert!), de Nãstase miniszterelnök alig félóra múltán már szemrebbenés nélkül állítja: van mûködô piacgazdaságunk...

Ô tudja, hol és kinek mûködik — mi, a polgárok nagy tömege csak az ellehetetlenülést érezzük. Napról napra az áremelkedéseket tapasztaljuk, persze differenciáltan (nehogy a "piacgazdasághoz" tartozó — kerek évtizede már pusztán "tiszta" deficitet termelô — nagyvállalatok kárt szenvedjenek). Megint a nyomorgó polgár fizet többet áramért, gázért, a mindennapi kenyérért, a vasúti jegyért, miegymásért, ráadásul az ôt terhelô büntetôkamatot sem törölték sürgôsségi kormányrendelettel (ez a kedvezmény megint csak a nagyvállalatokat illette meg!), tehát eladósodása döbbenetes méreteket öltött...

Mit számít ott fent, hogy itt alant egy egész nép szenved-senyved, és sem gyógyszert, sem kórházi kezelést nem adnak neki, mert sok százmilliárdos összeget vágtak ki az egészségbiztosítási befizetésekbôl másmilyen célokra...

S minderre nyomasztó teherként rárakódik a bennünket, leszakított nemzetrészként felbomlasztó-elsorvasztó széthúzás, az RMDSZ és valamiféle más akarat szülte ilyen-olyan szervezôdések közötti meg-nem-értés, ami végsô soron magyar–magyar ellentétté fokozza le nemesebb célokra sokkalta méltóbb ittmaradásunkat, helytállásunkat, erôfeszítéseinket.

Napok óta nem lelem a helyem...

...A nyáron Németországban jártam, eljutottam Neandertalba is. Ott, a korszerû antropológiai múzeumban egy mennyezeti szerkentyûbôl a lábam elé, a szônyegre esett egy meggondolkoztató felirat:

"Az evolúció halad elôre.
Ti merre tartotok?"

Mindnyájunktól kérdezem most én is:

"Mi merre tartunk?"
Hová vezet ez az út, amelyen 14 esztendeje tántorgunk?!?

Bitay Ödön

Ôsz eleji, napfényes délelôtt, a Szentpéteri malom háta mögötti benzinkúttól igyekszem kifelé evickélni a hepehupás udvarról. A borsos üzemanyagár, a gidres-gördös útszakasz, amúgy is rontja a szép idô, a nyárutói melengetô nap hatását, ám amikor a malom tetôszerkezetére téved tekintetem, a lélegzetem is elakad. Elképedés? Szomorúság? Dühroham? Vagy csak a hirtelen kerekedett tehetetlenség érzése? Nem is tudom, minek nevezzem azt, ami hirtelen elborítja agyam tekervényeit, akár egy megpattanó érbôl tóduló vér. Ritkuló, hiányos cserepek, foghíjas cseréplécek, lecsonkolt gerendák látványa igazolja, hogy a bitor módon tanyát verô romák az elhagyott malom épületét lassan elbontják, eladogatják, vagy egyszerûen eltüzelik. Ha az ablakon bekukkintsz, már csak a tartógerendákat és a szebb idôket megért garat négyszögét látod.

Csoboghatsz már, sírhatsz-ríhatsz, szegény Malomárok! Sajnálhatod magad, tán jobb is, ha behunyod víztükör szemed, ne bámuljon vissza belôle kábán-torzon az egykori büszke Kovács malom. Örvendhetsz is — folytatom a beszélgetést az árok szennyes vizével — hiszen zsilipkamrán belül és kívül egyaránt nyargalhatsz, nincsen zsilip, nincs turbinakerék, melynek lapátjaira zúdulva mozgásba hozhatnád az ôrlô köveket. Azok is kint hevernek az udvaron, szanaszét. Egyiken, borzos-koszos eb alszik a napon.

— Ciba, ne! — szólnék rá —, belekerül a szôröd a lisztbe, te rusnya! De nem kell félni. Ôrlés nem lesz többé, gabona sem, meg liszt sem, semmi. Nemsokára, talán malom sem!

Elmenekülök, s mint annyiszor, most is a múlt a mentôangyal, vagy gyógyír a frissen sajgó sebre. Otthon elôveszek egy ezelôtt hatvan évvel rajzolt térképet, azon bóklászok, mint egy kóbor eb, amelyik sunyítva, bizalmatlanul tekint jobbra-balra, hirtelen megváltozott környezetére. Céltalanul barangolok a régi térképen, habzsolva a patinás, zamatos, tartalmas utcaneveket. Szemem a Lupsa feliratú, magam bekeretezett részen állapodik meg. Bárhogy is nézem, szûkítem, tágítom a kört, a város eme keleti részének majd minden utcája, valamilyen úton kötôdött a Malomárokhoz. A város történetében, a Kis-Szamos ölébôl fakadó Malomárok vize, akár mint szelíd igavonó, habjain, hullámain terüt szállító, életet adó forrás, vagy úgy mint zabolátlan, szabálytalan medrének mindegyre fittyet hányó, dühöngô, zagyva áradat, minden idôkben jelen van.

Az elszabadult, megáradt Malomárok sokszor okozott gondot, még a Magyar utcai hóstátiaknak is, ám különösen a Lupsának nevezett külvárosnak, ideértve a Lázár, Csertörô, Csermalom, Berek, Bethlenkert, Liliom, Pacsirta utcákat, de még a Téglás utca környékét is. Nagy esôzések után, vagy hirtelen hóolvadáskor a lezúduló víztömeg kilépett a medrébôl és az alacsony, rendezetlen partokon, ha nem is "vágtatott, mint az ôrült, ki letépte láncát", elárasztott lakóházat, istállót, csûrt, zöldségeskerteket. Ezeket a szomorú eseményeket természetszerûleg a városvégi, szegényes, vályogból összetákolt házak sínylették meg leginkább.

1901-ben, az újesztendô elsô napjaiban hatalmas árvíz öntötte el szinte az egész Lupsát. A jeges víz félelmetesen özönlött az Alsóváros gyakran megpróbáltatott részére. Az árhullám magassága több helyen meghaladta az egy métert, tetemes kárt okozva a Pacsirta, Csermalom, Csertörô, Bethlenkert, Lázár, Krizbai, Apor, Berek és Szamosköz utcákban.

Szinte menetrendszerûen, rá egy évre a rakoncátlan Malomárok újra hallat magáról. 1902. február 11-én az Ellenzék adja hírül, hogy "tegnap éjjel a Szamos kolozsvári Malomárka ismét elhagyta a medrét és kiöntött. Elöntötte a Bethlenkert és a Magyar utcában a kertek egy részét. Ok: a gátmester a gátôrt a Monostoron nem ellenôrizte, és ez több vizet engedett a Malomárokba, mint kellett."

Még súlyosabb helyzetet teremtett az 1932. évi nagy árvízveszedelem. Akkor a Malomárok jeges árja együttes erôvel támadt álnokul az Alsóvárosra a Nádassal. Úszott a Lupsa majd minden utcája. A jégtáblák reccsenve döntötték le a kerítéseket, kapukat s a bôsz hordalék félelmetesen sodort magával tyúkketrecet, disznóólat, jószágot egyaránt. S bár senkit sem hívtak Wesselényinek, árvízi hajósnak, hóstáti gazda, gyári munkás, fuvaros, derékig gázolva a jeges árban, mentette a gyermekeket, idôseket, asszonyokat, s ami menthetô volt. A lupsai emberek összefogásból, emberségbôl jelesre vizsgáztak.

A nyolcvanas években bár a Malomárkot magas betonteknôbe szorították, mint újdonsült Csertörô utcai lakosokat, minket is megtréfált a bosszúálló patak. Esôs éjszakán riasztottak, hogy kiöntött a méregzsák. Ugrottunk is, de csak a karfa szegélyezte sétányon hömpölygött a sárgás víztömeg. A másik oldalon viszont elöntötte a pincéket, majd vígan, talán a régi idôkre emlékezve, rohant végig a Pacsirta utcán.

Ha valaki történetesen csak ezt a néhány cudar emléket olvasná, már ez is elég lenne lesújtó véleményt alkotni a Malomárokról. Pedighát Petôfi még a zabolátlan, ôrjöngô Tiszát is megsajnálja és a jámbor folyót bántalmakra méltatlannak találja — igaz, még árvíz elôtt. De hát hol volt ettôl a Malomárok méretekben, még akkor is, ha a helybéliek sokáig Kisszamosnak titulálták, szülôanyját pedig Nagyszamosnak, holott ez utóbbi is, csak az elôtagot jogosan viselô társával Désnél történô egyesülése után válik igazán naggyá.

Tatár Zoltán

Azok után, hogy az Arad megyei Törvényszék Közigazgatási Bírósága a múlt kedden, 11-én jogosnak minôsítette a Nagyváradi Területi Építészeti Felügyelôség határozatát, az aradi Szabadság-szobor visszaállításának a leállításáról — immár aligha remélhetjük, hogy az Aradi Tizenhármak mártírhalálának az emlékmûve helyére kerül. Bár — létezik határidô, amelyben az RMDSZ megállapodott a kormánnyal a Szabadság-szobor (újra) felállításának mindkét felet (úgymond a román lakosságot — és az RMDSZ-t) kielégítô megoldásra, tisztelettel és hangsúlyosan kérem az RMDSZ vezetôit — immár ne tegyenek úgy, mintha bíznának a kormány ígéreteiben, a vele (esetleg) kötendô megállapodásban. Hiszen ezt — nemcsak irányunkban, romániai magyarok irányában szegte meg országunk kormánya az aradi Szabadság emlékmû kapcsán —, hanem Magyarország kormánya irányába is. "Valakik" ugyanis "közbeszóltak". No, nem a román nép. Nem tudom, csupán sejtem, honnan jött a tiltakozó sugalmazás, az Aradi Tizenhármak tiszteletére emelt, a túlnyomóan román többségû Aradi Városi Tanács jóváhagyása a Nãstase-kormány Magyarország kormányával kötött jóváhagyása ellenére. Nos — a nem egészen fiatalok emlékezhetnek arra, hogy Ion Iliescu elnök úr a diktatúra bukását követô elsô napokban mondott beszédeiben elmondta, hogy meg kell követnünk szomszédainkat a diktatúra által rájuk szórt rágalmakért — és a hazai nemzeti kisebbségeket is, kivált a magyarokat, a diktatúra ellenük irányuló, elnyomó politikája miatt. Nos, nem telt el egy kurta hét és Ion Iliescu elnök úr azzal állt elô, hogy óvakodjunk az önbíráskodástól — kiváltképp, a nemzeti kisebbségek-lakta vidékeken. Pedighát az egész országban történtek atrocitások. A legbestiálisabb (minden magyar segédlet nélkül) Kudzsiron, ahol kedves, elhunyt barátom Ion Horatiu Crisan, a kiváló régész tájékoztatása szerint, levágták a foglyul ejtett rendôr- vagy "szekus" parancsnok nemi szervét, nyársra húzták és megsüttették a szerencsétlennel, majd megetették vele — utána pedig agyonverték. Felelôsségre azonban csak magyarokat vontak a "forradalom" során elkövetett atrocitásokért.

Elnök úrnak — akkor — ugyanazok súghattak, akik most, az aradi Szabadság-szobor ügyében, a kormánynak. És megindult a példátlan rágalomhadjárat az Aradi Tizenhárom ellen. Hogy Ôk a románság hóhérai lettek volna. Hogy céljuk az erdélyi románság kiirtása lett volna. Valójában azonban az egész szabadságharc folyamán 1848–1849-ben egyikük sem harcolt Erdélyben. Cáfolni azonban ezeket a képtelenül piszkos rágalmakat — egyszerûen nem volt mód. Céljuk az volt, hogy a román tömegeket az emlékmû visszaállítása ellen hangolja.

Tisztelettel, jó elôre kérem az RMDSZ vezetôit: Ne menjenek bele holmi zavaros elképzelésbôl fakadó "Szabadság park" létesítésébe, ahol egyéb szobrok mellett felállítanák a Szabadság emlékmûvet is, amelyet az aradi 13 mártíriumának az emlékére emeltek volt. Ezt ugyanis — igencsak rövid idô alatt — megcsonkítanák, meggyaláznák, és végül el is tüntetnék helyérôl, hogy az egész Szabadság park olyan — egyébként tiszteletreméltó — román szabadsághôs szobrával (például a Constantin Brîncoveanu fejedelemével) maradna, akik életükben soha sem jártak Arad környékén. Mert Romániában, valójában csak a románoknak lehetnek, ugye, szabadsághôseik. Petôfi arcképét is lekalapálták hôsi halála színhelyén Fehéregyháza és Héjjasfalva között a Csonka-kút tájékán, a kôbôl faragott emlékmûrôl.

Mi legyen akkor az Aradi Tizenhárom emlékmûvével, a Szabadság-szoborral?

Maradjon rács mögött a Minorita Rendház, a templom udvarán, beszédes emlékezetéül a tizenhárom mártírnak — és jelképéül annak a szabadságnak, amelyikben mi, magyarok élünk Romániában, ebben a magát példamutatóan demokratikusnak mondó európai országban — amelyet most, közel 14 évvel a nemzeti kommunizmus bukása után is csak országunknak mondhatunk — hazánknak nem. Mégpedig azon politikusok jóvoltából, akik nem állították le a kommunista diktatúra ellenünk indított, népszerûséghajhászó hecckampánysorozatát, hanem (ugyanolyan célzattal) folytatták azt.

Nos, ezért kérem az RMDSZ vezetôit, utasítsanak vissza mindenfajta kompromisszumot, a Szabadság emlékmû felállítása ügyében.

Fodor Sándor

Az oldalt szerkesztette: Makkay József

Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Máté András MKT-elnök összehívja 2003. november 22. (szombat) 10 órára a Fürdô (Cardinal Iuliu Hossu) utca 21. szám alatti megyei RMDSZ székházba a Megyei Képviselôk Tanácsát a következô napirendi pontokkal:

Az MKT mûködési szabályzatának megvitatása és megszavazása; Önkormányzati választások elôkészítése: — kampánystáb megalakulása; Kolozsvár városi tanácsosainak beszámolói; különfélék.

Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetôje hétfôn délelôtt a Babes–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karán tartott elôadást, amelyben a diákok kérdéseire válaszolva kitért a székelyföldi fejlesztési régió kérdésére is. Úgy vélte, hogy az etnikai alapon létrehozott régiók nem jelentenek megoldást Románia számára. Az ország jelenlegi régiósítási tervének módosítását csak alapos egyeztetés után lehet megvalósítani. — Veszélyes etnikai alapon kijelölni a régiókat, nem szerencsés, ha a fejlesztési kritériumokat az etnikai szempontok helyettesítik — szögezte le a magas rangú tisztségviselô. Hozzátette, minél gyakrabban változtatja meg Románia a régióit, annál több gond merül fel majd. Scheele szerint rövid távon Romániának nem érdeke módosítania a jelenlegi nyolc fejlesztési régió határait, mert most az Európai Unióval folytatott tárgyalási fejezetek lezárása az elsôdleges cél. Hozzátette, hogy hosszú távon ez nem zárja ki a késôbbi módosítást, mivel minden országnak jogában áll meghatározni a saját fejlesztési régióit.

Az európai tisztségviselô az idei országjelentés kapcsán elmondta, hogy a mûködô piacgazdaság státusa megszerzésének nem kellene Románia stratégiai célkitûzését képeznie. Ezzel szemben a román politikusoknak a reformintézkedések végrehajtására kellene törekedniük, amely a tartós gazdasági fejlôdést és Románia versenyképességét is biztosítaná az EU-ban. — Nem hiszem, hogy a román gazdaság jelenlegi besorolása hátrányosan befolyásolná a csatlakozási fejezetek tárgyalását — mondta. Példaként említette Szlovákiát, amelynek 2002-ben — Románia jelenlegi helyzetéhez hasonlóan — szintén tíz fejezete volt hátra, és jövô év május 1-jén válik az EU tagjává.

Jonathan Scheelet a BBTE szenátusának tiszteletbeli tagjává választották.

Európai szintû bíráskodáshoz európaibb körülmények is kellenek, jelentette ki Alexandrina Rãdulescu bírónô, a Romániai Ítélôbírók Egyesületének alelnöke az egyesület által tartott tegnapi, rendkívülinek is mondható sajtóértekezleten: miután munkájukat, személyüket többször éri vád, bírálat, kifogás, ezúttal a bírók saját gondjaikról, a tevékenységüket nehezítô okokról beszéltek, bemutatva azt a tanulmányt, amely problémáikat tárja fel és egyúttal a választ, megoldást is keresi. A kolozsvári bíróságon egy munkaegészségügyi pszichológus által készített tanulmány szerint a legfôbb tényezôk, amelyek befolyásolják a bírók munkáját, függetlenségüket, a bíráskodás minôségét, a következôk: a belsô törvényhozás túlzott dinamikája, a bírók túlterheltsége, a bíróságok megszervezésének és a bírók elôléptetésének a hiányosságai. Minden reform közül talán az igazságügy reformja a legfontosabb, ezeket a problémákat mégsem tartották szem elôtt a döntéshozók. Emiatt a Romániai Ítélôbírók Egyesülete az említett tanulmányt (amelyet az országos egyesület rendkívüli közgyûlésén már a múlt hónapban elfogadott), javaslatcsomagukkal együtt, átadta az igazságügyi minisztériumnak. A bíróság megszervezésérôl és a bírók alapszabályzatáról szóló törvénytervezetüket pedig eljuttatták a szenátus jogi bizottságához, mivel úgy vélték, hogy a politikusok által elkészített tervezetek nem felelnek meg teljes mértékben az európai normáknak. Ugyanis lehetôvé teszik más államhatalmak beavatkozását az igazságszolgáltatásba, veszélyeztetve a szakmai testület függetlenségét. A tanulmányt ugyanakkor lefordíttatták és elküldték Brüsszelbe is, továbbá átnyújtották az Európai Bizottság romániai küldöttsége vezetôjének is.

Egy bírónak egy tárgyalásra 30–70 iratcsomót kell áttanulmányoznia, 1500–3000 oldal között kell olvasnia, a hivatkozási jogszabályok pedig az elmúlt évben 796 törvényt (1996-ban 142) és 1602 kormányhatározatot (1997-ben 950) jelentettek. Ez a túlterheltség elkerülhetetlenül tévedésekhez vezet, nem hagy idôt a szakmai továbbképzésre, és mindez a bírói munka minôségét rontja, rossz fényt vet az egész rendszerre. A tanulmány által is kimutatott szakmai stressz nagyon fontos tényezô, mivel súlyos következményei vannak az érintettek egészségére, viselkedésére, munkájára és annak minôségére. Más szakmákhoz hasonlóan, a bíróknak is jobban kellene szakosodniuk, el kellene különíteni a ma már nagyon szerteágazó területeket. Gyakran európai követelményeket, normákat emlegetnek, ennek eléréséhez azonban ismerni kellene ezeket a szabályokat. Mindehhez nem teremtettek még lehetôséget a romániai bírók számára, mondta a szakmai egyesület alelnöke.

Újságírói csemegét jelentett a bírók és ügyészek keresetének problémáját felemlegetô kérdés. Az igazságügyi minisztérium ugyanis azt állította a bíróknak, hogy európai uniós és világbanki szabályok miatt nem növelheti egy bizonyos szinten túl a fizetésüket. Errôl a kérdésrôl ellenben a bírók által megkérdezett Jonathan Scheele másképp, méghozzá ellentétesen nyilatkozott: ilyen szabályozásról a külföldi küldöttség vezetôjének nem volt tudomása, sôt, az igazságügyet elsôdleges ágazatnak nevezte, amelynek költségvetését nem lehet korlátozni.

Borbély Tamás, Újvári T. Ildikó

A Román Nemzeti Bank (RNB) a jövô év elsô felében bocsátja ki az egymillió lejes bankjegyet, közölte pénteken Mugur Isãrescu, az RNB kormányzója, a European Union Finance&Banking Lecturing Project címû szemináriumon, amit az Alpha Bank rendezett Szinaján.

Az egymillió lejes címlet kibocsátása a bankjegyrendszer optimizációját szolgálja. Jelenleg a legnagyobb címletû bankjegy értéke 17 euró, ez pedig magas kezelési és szállítási költségeket igényel, különösen a kereskedelmi bankok esetében.

A jegybank még a tavaly jelezte az egymillió lejes címlet bevezetésének fontosságát, de elhalasztotta a lépést, amelynek pszichológiai hatása bizonyos inflációs nyomásokat eredményezhet. Az RNB és a kormány akkor az erôs lej bevezetésének lehetôségét is elemezte.

A kormány úgy döntött, hogy egyelôre nem dönt a lej ilyen formában történô felértékelésérôl, és javasolta a jegybanknak az egymillió lejes címlet bevezetését.

Visszakaphatja a kelet-európai holokausztban elpusztított családjának volt erdélyi birtokait és ingatlanjait a brit Konzervatív Párt új vezére és miniszterelnök-jelöltje — írták a vasárnapi brit lapok.

A sajtóban idézett helyi elöljárók szerint azonban elképzelhetô, hogy az ehhez szükséges egykori tulajdoni lapokat Magyarországon kell keresni.

Michael Howardot, az 1997-es választásokon alulmaradt legutóbbi konzervatív kormány volt belügyminiszterét nemrégiben választották ellenjelölt nélkül a legnagyobb brit ellenzéki párt elsô emberévé, ami egyben kormányfô-jelöltséget is jelent.

Howardról köztudott, hogy erdélyi zsidó menekültek leszármazottja, aki maga is tartja vallását. Édesapja, Hecht Bernát 1939-ben vándorolt ki a fenyegetô veszély elôl Walesbe, ahol fia 1941-ben született. Hecht Bernát, aki 1947-ben változtatta nevét Howardra, 1966-ban hunyt el. A hátramaradott rokonok jelentôs része elpusztult a zsidóüldözések során.

A The Sunday Telegraph, a legnagyobb konzervatív brit vasárnapi lap felkutatta a Hecht család egykori lakóhelyét, a Máramaros megyei Visóoroszi (Ruscova) falut. A falu polgármestere, Vasile Pop azt mondta a brit lap tudósítójának, hogy a Hecht családnak ingatlanjai és kiterjedt birtokai voltak a környéken; ha ezeket annak idején elkobozták tôlük, Michael Howardnak jogában áll visszaigényelni az egykori családi tulajdont.

Román illetékesek megerôsítették, hogy ha ezeket az értékeket annak idején a fasiszta hatóságok kobozták el, akkor ezek jelenleg is állami tulajdonban vannak, és a román kárpótlási törvény alapján visszajárnak az örökösnek.

A The Sunday Telegraph szerint a helyiek közül sokan remélik, hogy Howard megfordíthatja az elmaradott falu szerencséjét, ha a környék legbefolyásosabb földbirtokosává válik.

A lap azt írta ugyanakkor, hogy a visszaigénylés esetleg mégsem lesz sima ügy, a kommunista rezsim ugyanis nem sok gondot fordított a tulajdoni lapok megôrzésére. Visóorosziban ráadásul "a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a település, Északkelet-Erdély többi részével együtt 1947-ig (sic) a magyar fasiszták uralma alatt volt" — áll a vezetô brit jobboldali vasárnapi lap cikkében.

A falu polgármestere a The Sunday Telegraphnak maga is azt mondta, hogy helyben semmiféle tulajdoni feljegyzés nem maradt; az iratokat szerinte a háború alatt Magyarországra szállították.

A londoni román nagykövetség egy idézett illetékese azonban azt közölte, hogy már felvették a kapcsolatot egy londoni jogi szakértôvel az ügyben. Hozzátette: a román állam arra biztatja mindazokat, akiket megfosztottak vagyonuktól, hogy igényeljék azt vissza.

Howard maga egyelôre nem nyilatkozott szándékairól — írta a lap.

A Torda közterületein lévô épületeket leltározza fel a polgármesteri hivatal városrendészeti osztálya, valamint az ingatlanvagyon igazgatásával megbízott közszolgálati iroda (API). Didinel Presecan, az API igazgatója szerint a leltározásra azért volt szükség, mert eddig több olyan épület került át a két hivatal hatáskörébe, amely korábban az egészségügyhöz, a tanügyhöz, illetve a köz-szolgálati vállalatokhoz tartozott. A leltározást a két intézmény néhány szakbizottsága végzi. A feltérképezés ezen a héten kezdôdik, és decemberig véget kell érnie.

R. T. T.

A SodronyiparVállalat által az ötvenes években építtetett sportterem mellett a közeljövôben Aranyosgyéresnek a kormány-program által tervezett több csarnok egyikeként, újabb, korszerû sportcsarnoka is lesz.

A Sodronyipar Vállalat sportterme jobb híján eddig az egyetlen lehetôséget jelentette a kisváros sportéletének, ám a terem méretei nem megfelelôek, a kézilabda mérkôzéseket például télen is a szabadban kellett megtartani. Az új sportcsarnok augusztus elsején elkezdett munkálatai jó ütemben haladnak, a tervek szerint nyolc hónap áll rendelkezésre az építkezés kivitelezéséhez, és minden jel arra utal, hogy 2004. március 31-re el is készül a létesítmény. Ezáltal Aranyosgyéresen felépül a Nãstase-kormány által országos szinten beígért 400 csarnok egyike, a kormány, illetve a közlekedési, építkezési és turisztikai minisztérium támogatásával.

Az új csarnok a Baritiu utcai, Mihai Viteazul nevét viselô 1-es Számú Iskola udvarán épül, ezáltal a tavaly átadott, 64 lakrészes ANL-tömbházon kívül újabb létesítménnyel bôvül a többezer lakosú Munkásváros-telep.

S. J.

A törpehôközpontokról tárgyaltak legutóbbi ülésükön Aranyosgyéres helyi tanácsosai. A tanácsban fôként a külföldrôl hozott, használt gépekrôl vitatkoztak. Elhangzott, hogy a már használt állapotban importált mikrohôközpontok nem haladhatják meg a hat évet, és az új központokhoz hasonlóan ezek esetében is be kell szerezni a nyomás alatt mûködô berendezésekért felelôs állami felügyelôség (ISCIR) által kibocsátott importiratokat. Az importengedélyt követôen mûködési engedélyt is be kell szerezni, mondta Florin Patru, az ISCIR felügyelôje. Az engedélyek nélkül mûködtetett törpehôközpontok tulajdonosait 50 és 400 millió lej közötti pénzbírsággal sújthatják.

R. T. T.

Nemcsak a városok, intézmények, iskolák hanem újabban már az óvodák is testvérkapcsolatba lépnek. A magyar tagozattal rendelkezô szamosújvári 6-os számú napközi otthon például a tordaszentmihály község óvodájával áll partner viszonyban. A kapcsolat Dankó Anna igazgatónô révén alakult ki, és immár egy éve tart. A múlt napokban az Aranyos menti település óvónôi látogattak Szamosújvárra, ahol három tanintézetet is felkerestek. Többek között megismerkedtek a 3-as, 5-ös és 6-os számú óvodában zajló nevelôtevékenységgel, és részt vettek a kicsinyek által bemutatott mûvészi elôadásokon. Majd közös tudományos ülésszakon bôvítették ismereteiket. A 6-os számú napközi otthon képviseletében Fodor Emôke és Hideg Magda óvónôk terjesztették elô érdekes és tartalmas dolgozataikat.

A szamosújvári óvoda nemsokára a magyarországi Aba testvértelepülés intézményével létesít partnerkapcsolatot, de mint azt lapunknak Dankó Anna igazgatónô elmondta, egy stuttgarti óvodával is felvették a kapcsolatot a kölcsönös együttmûködés érdekében.

Erkedi Csaba

2004-ben közel 50 milliárd lejt utalt ki a kormány Szilágy megye valamilyen fogyatékossággal küszködô lakosainak részére, mintegy nyolcmilliárd lejjel többet, mint idén. A hivatalos adatok szerint a megyében több mint háromezer fogyatékos személy él. A társadalom életébe való bekapcsolódásuk legalább olyan nehéz, mint az ország más pontjain, hiányoznak ugyanis olyan minimális dolgok, mint a mozgássérültek részére kialakított speciális feljárók, amelyeknek híján az ilyen fogyatékos személyek egyszerûen arra vannak ítélve, hogy hivatalos ügyeiket — amelyek sok esetben személyes jelenlétet követelnek — elhanyagolják. Közlekedésük is gondot jelent, ugyanis a közszállítási jármûveken Szilágy megyében sem léteznek a mozgássérültek számára kialakított feljárók. Ilyen minimális intézkedések híján a fogyatékos személyek egyszerûen kirekesztôdnek a társadalomból, és szabályosan lehetetlenné válik számukra a munkavállalás, amely pedig köztudottan terápiás hatásokkal jár, ugyanakkor a társadalom egyúttal sok hasznos, értékes embertôl fosztja meg magát. Az érvényben lévô rendelkezések szerint az év végéig az ország intézményeiben ki kellene alakítani a fogyatékos személyek fogadásához, közlekedéséhez szükséges infrastruktúrát.

Hétfôn délután a prefektúra nagytermében ünnepélyes keretek között átadták az oklevelet annak a 121 kolozsvári és récekeresztúri földmûvesnek, aki elvégezte a szakmai tanfolyamot. Az ünnepségen jelen voltak Apahida, Kolozs, Kályán, Nagybács, Palackos, Borsaújfalu, Páncélcseh, Szováta és Récekeresztúr község gazdái, valamint felszólalt Vasile Sopan prefektus, Serban Gratian, a megyei tanács elnöke, dr. Vasile Cosma professzor, a megyei Mezôgazdasági Tanácsadási Hivatal elnöke és dr. Ivan Ilarie vezérigazgató a mezôgazdasági hivatalból.

A márciustól júniusig tartó tanfolyam hallgatói jól vizsgáztak, 26-an 10-es átlagot értek el. Különösen ki-emelték Costin George, Balogh István, Tóth Balázs és Cosmin Stefan Moldovan kitûnô szereplését az elô-adásokon és a befejezô vizsgán.

A hallgatók többsége férfi (81%), mindössze 20 nô végezte el a kiképzô tanfolyamot. A legidôsebb résztvevô gazda a kolozsvári Iona Rusu, aki 1941-ben született, a legfiatalabb pedig a szintén kolozsvári Kertész Raul Andrei, aki 1986-ban született, és a nagymamájával gazdálkodik Kolozsbozs faluban. Kérdésünkre elmondta, hogy X. osztályos az Al. Borza mezôgazdasági szakiskolában. Hétvégenként és a vakációkban szorgalmasan dolgozik a gazdaságban. Összesen 10 szarvasmarhájuk van, ebbôl kettô tehén. Raul úgy döntött: miután befejezte az iskolát, kiköltözik a faluba, a nagymamájához. Itt rajta kívül még tíz fiatal dolgozik.

Silvia Niculina Hicea mérnök, a Tanácsadási Hivatal munkatársa ismertette a tanfolyamok végzett gazdák korbeli megosztását: 20–30 évesek 30-an, 25%; 30–40 évesek 42-en, 35%; 40–50 évesek 32-en, 26,5%; 50–60 között 11-en, 9%; 60 év felett 1 személy, 10,5%. Városiak 35-en voltak (29%), falusiak 86-an, ami 71%-ot tesz ki.

Barazsuly Emil

Zsebtolvaj bukott le
Szombaton a kolozsvári rendôrség azonosította és elfogta a 20 éves, szamosújvárnémeti Lãcãtus D-t. A visszaesôként számontartott, munkanélküli fiatal ellen lopás vádjával indult nyomozás, miután a vád szerint Kolozsváron egy trolibuszban három millió lejt emelt ki egy figyelmetlen utas zsebébôl. A fiatalt más, hasonló tettek esetében is vizsgálják, szabadlábon van.

Arany helyett sárga színû fém
Szombaton razziát tartott a helyi rendôrség, a Csendes utcák, biztonságos város program keretében. A razzia során összesen 100 pénz bírságot róttak ki, 44 millió lej értékben, valamint elkoboztak 229 gramm aranyat, 8 000 forintot, 700 eurót, 1200 dollárt és 35 millió lejt. Az egyik ellenôrzés során kiderült, hogy a Pentograma Kft. zálogház sárga színû fémet aranyként kínált eladásra. Ráadásul a portéka a cég könyvelésében volt feltüntetve sem, ezért a tulajdonosnôt 2 millió lejre büntették meg, a fémet pedig elkobozták.

Tömeges energialopás
Szombaton Kiskalotán szervezett nagyszabású ellenôrzôakciót a helyi rendôrség. Személyeket igazoltattak, személygépkocsikat vizsgáltak át, és öt bírságot osztottak ki 8 millió lej értékben. Fény derült továbbá 15 lopásra is: a falu roma negyedében 15 személy kapcsolódott rá törvénytelenül a villamos energia hálózatra, villamos vezetéket kötve a villanyoszlopra, és lakásukba vezetve az áramot. Az általuk okozott kárt 26 millió lejre becsülték, a tettesek bûnvádi dossziéval gyarapodtak. A lopás eszközeit megsemmisítették.

Zebrán gázolták halálra
Halálos közlekedési baleset színhelye volt 15-én este nyolc órakor a tordai Victoria út. A 21 éves Popa Vasile Oltcit márkájú személygépkocsiját vezetve ütötte el a szabályosan, gyalogátjárón átkelô Dondos Constantint. Az 51 éves férfi a helyszínen életét vesztette.

Két bombát talált
Gázszerelési munkálatok közben két világháborús bombára talált Középzsukon az aranyosgyéresi ACSA mestere, Ioan Oltean. A két robbanószerkezetet a kolozsvári Polgári Védelem szállította biztonságos helyre. Megsemmisítik azokat.

(balázs)

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

A bukaresti illetékesek eltörölték a vámmentes búzaimportra vonatkozó kvótát, hogy ezzel segítsék az aszály sújtotta mezôgazdaságot az akut búzahiány leküzdésében. A mezôgazdasági miniszter közlése szerint az ország búzaimportjának teljes liberalizálását határozták el: a mezôgazdasági minisztérium jóváhagyta a korlátozás nélküli vámmentes importot az év végéig, december 31-ig.

Románia az idén 2,47 millió tonna búzát takarított be — évtizedek óta a legalacsonyabb termést — és importra szorul, hogy a kenyérárak meredek emelkedését elkerülje. Az ország éves búzaszükséglete 3,6 millió tonna.

A helyi gabonakereskedôk és pékek üdvözölték az intézkedést, amely lehetôvé teszi a kenyérárak elviselhetô szinten tartását. Októberben a kenyérárak 2,2 százalékkal emelkedtek.

Vasile Bãcilã, a mezôgazdasági minisztérium egyik illetékese azt mondta, hogy Románia teljesen liberalizálta az ország búzaimportját. A mezôgazdasági miniszter eközben nyilatkozatában azt valószínûsítette, hogy a liberalizált búzaimport valószínûleg még a jövô év elején is érvényben marad.

A tárca júliusban 940 ezer tonna malmi búza vámmentes importját engedélyezte: a kvótából eddig 826 ezer tonnát használtak ki a kereskedôk. A miniszter szerint az Egyesült Államok és Kanada valószínûleg elad malmi búzát Romániának.

Románia hagyományos fô búzaszállítói Franciaország, Oroszország, Magyarország és Ukrajna.

A kormány az elmúlt hónapban 11 céget választott ki a Petrom részvénycsomagját megvásárolni óhajtók közül. Ezek az amerikai Alon Inc., a brit Conoco Philips, az olasz ENI SpA., az orosz Gazprom, a svájci Glencore, a magyar MOL Rt., az amerikai Occidental Oil end Gas, az osztrák OMV, a lengyel PKN Orlen, a görög Hellenic Petroleum, valamint a brit-orosz TNK-BP vállalat voltak.

Az érdeklôdôknek a végleges ajánlatokat 2004. január 31-ig kell letenniük az asztalra, a magánosítási folyamatnak március végéig be kell fejezôdnie. Az orosz–brit TNK-BP olajipari konszern a SNP Petrom tulajdonáért folyó privatizációs versenybôl minden különösebb indoklás nélkül néhány nappal ezelôtt kiszállt. A hírt maga a gazdasági miniszter, Dan Ioan Popescu közölte.

A Petrom 93 százaléka van állami tulajdonban. A cég a hazai olajpiac mintegy hatvan százalékát uralja, évente 5,5 millió tonna nyersolajat dolgoz fel. A Petrom 33,34 százalékát akarják privatizálni. A nyertestôl elvárják, hogy késôbb tôkeemelés révén 51 százalékra növelje tulajdonrészét. A Petrom piaci értékét az elemzôk mintegy 1,6 milliárd dollárra becsülik.

Egyes információk szerint a kormány a Petrom eladásából származó bevételt az autópálya program kivitelezésére szeretné fordítani. Ehhez azonban a nemzetközi pénzintézeteknek is hozzá kellene járulniuk.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 39 928 lej, 1 USD = 33 767 lej, 1 magyar forint = 155 lej.

Öt éve egy pszichikai gondokkal küszködô vagyonos üzletember a hatóságok tudtával terrorizálja Csíkszeredát — írta hétfôi számában a bukaresti Adevãrul.

A lap a csíkszeredai önkormányzat feljelentése nyomán elrendelt belügyminisztériumi vizsgálat eddigi eredményei alapján megírta, hogy Csíkszereda egyik legvagyonosabb vállalkozója, az általa megfizetett verôlegényekkel együtt, öt év alatt több száz embert vert, veretett és alázott meg kegyetlenül. Közülük nagyon sokan súlyos sérülésekkel és csonkításokkal kerültek kórházba, de voltak olyanok is, akiket agyonvertek az álarcos banditák. Az áldozatok között egyaránt voltak alvilági figurák és ártatlan, egyszerû csíkszeredai lakosok, politikusok és feketézôk, becsületes üzletemberek és újságírók.

Egy négy évvel ezelôtt nyilvánosságra hozott rendôrségi jelentés arról számolt be — írta az Adevãrul —, hogy a szóban forgó vállalkozó két alkalmazottja, Suciu Augustin Zoltán és Ilie Cãtãlin Ionel agyonverte Dankó Sándort és László Lászlót, akikre gazdájuk "megharagudott". Három héttel késôbb azonban a helybeli rendôrség újabb közleménye egyszerûen megcáfolta a korábbit, mert idôközben a "gazda" kiváltotta a verôlegényeket.

Az ôket felbérelô "gazda" pedig nem más, mint Csibi István, a dúsgazdagnak tartott csíkszeredai vállalkozó, akirôl azt mondják az ismerôsei, illetôleg, akiknek dolguk akadt vele, hogy intelligens, nagylelkû, istenfélô ember, de nagyzási hóbortban szenved, olykor bôkezûen adakozik óvodák és iskolák javára, a beosztottaival és ismerôseinek nagy részével szemben viszont elképzelhetetlenül kegyetlen. Normális embernek tûnik, de ha lerészegedik, kivetkôzik önmagából — mondják.

Csibi István a csíkszeredai árvaházban nôtt fel, majd elment tengerésznek, ahonnan tengerésztisztként tért vissza a városba 1992-ben. 1993-ban alkoholüzletelésbe fogott, hogy ma már a város legjelentôsebb cégének tulajdonosaként tartsák számon, aki fôrészvényese a Jurnalul de Transilvania címû lapnak is. A lap igazgatója súlyos cselekedetekért a rendôrség soraiból eltávolított személy (Claudiu Sere). Az ellenôrzése alatt tartott lapot egyébként arra használja fel Csibi István, hogy "kikészítse" azokat az embereket, akikre "megharagudott".

Lapzártakor érkezett a hír, hogy a parlament együttes ülésen jóváhagyta az állami és a társadalom-biztosítási költségvetés kiegészítését erre az évre. A parlament által megszavazott tervezet szerint 5300 milliárd lejjel növelték a költségvetési jövedelmet és 1225 milliárddal a költséget. A költségvetési hiány erre az évre a nemzeti bruttó össztermék 2,7 százaléka. A költségvetés-kiegészítés tervezetében átutalásokat is elôirányoztak, körülbelül 7 ezer milliárd lejt utaltak át az állami társadalombiztosítási nyugdíjak és egyéb járandóságok idejében történô kifizetése érdekében. A társadalombiztosítási költségvetés kiadásait szintén több ezermilliárddal csökkentették, a személyzeti kiadások, kamatok, fôjavítási költségek leszorításával.

A végsô szavazásnál a liberálisok, demokrata pártiak és a Nagy-Románia Párt képviselôi a tervezet ellen szavaztak. A két törvénytervezet tárgyalása közötti hosszú szünet közben az ellenzék kérte a névsorolvasást, a házelnök pedig külön felkérte a politikusokat, hogy vegyenek részt a munkálatokon, ellenkezô esetben levonja a gyûléspénzüket.

Vasárnap este Anconában mérte össze erejét az olasz és a román labdarúgó-válogatott. A barátságos mérkôzés a román válogatott utolsó idei megmérettetésének számított, és a papírforma-eredményt hozta: a 2004-es portugáliai labdarúgó Európa-bajnokságra készülô olasz válogatott egygólos gyôzelmet aratott az Eb-t a vb-hez hasonlóan csak tévébôl figyelô románok felett.

A pályán látottak alapján a döntetlen talán igazságosabb lett volna, hiszen mindkét csapatnak számos gólszerzési lehetôsége akadt. Annak, hogy csak egyetlen találat született, a kapusok az "okai", ugyanis mind Toldo és Abiatti, mind pedig Lobont remek napot fogott ki, és mondhatni, csapata legjobbja volt. Az egyetlen gólt Di Vaio szerezte, aki a mindegyre veszélyes Totti beadását értékesítette az 58. percben, ellentámadást követôen. A románok annak ellenére nem tudtak válaszolni a gólra, hogy nem egy helyzetet kidolgoztak (bár a talán legnagyobbat még az elsô félidôben puskázták el, amikor Pancu lövése milliméterekkel ment el az olasz kapu mellett). Ezúttal is hiányzott azonban kis szerencse, ráadásul a középpályán sem sikerült éppen jelesre a labdajáték.

Mindent összevetve: a két csapat a szokásosat nyújtotta (az olaszok sem remekeltek túlságosan, bár még így is sikerült a javítás a néhány napja a lengyelektôl elszenvedett vereségen), de a válogatottak — és a külön-külön a játékosok — értéke megtette a különbséget. Végeredmény: Olaszország–Románia 1–0 (Di Vaio — 58. perc).

(balázs)

Meglepetésre a vb-címvédô Brazília csak döntetlent játszott Peruban a 2006-os németországi labdarúgó-világbajnokság dél-amerikai selejtezôjének harmadik fordulójában. Eredmény: Peru–Brazília 1–1 (Solano 59., illetve Rivaldo 21., 11–esbôl). Az állás: 1. Argentína 7 pont (8–2), 2. Brazília 7 (4–2), 3. Uruguay 6 (8–5), 4. Paraguay 6 (7–6), 5. Peru 4 (6–4), 6. Chile 4 (5–5), 7. Ecuador 3 (3–3), 8. Bolívia 3 (4–8), 9. Venezuela 3 (1–5), 10. Kolumbia 0.

A Girondins Bordeaux és az 1998-as világbajnok francia labdarúgó-válogatott részvételével jótékonysági mérkôzésre került sor vasárnap, amelyen a klubcsapat 4–1-es gyôzelmet aratott.

A bordeaux-i találkozó kezdeményezôje Bixente Lizarazu volt, aki a bevételt a közelmúltban létrehozott "Liza" nevû alapítványán keresztül az atlanti partvidék rehabilitálására, illetve megóvására kívánja fordítani. Az összecsapás gondolata azután merült fel a világ- és Európa-bajnok védôjátékosban, hogy tavaly novemberben a spanyol partok közelében 70 ezer tonna nehézolajjal a gyomrában elsüllyedt a Prestige nevû tartályhajó, amely egészen augusztus végéig szennyezte az észak-spanyol, illetve délnyugat- francia partokat.

A Bayern München baszk származású játékosa, aki profi pályafutását a bordeaux-i együttesben kezdte, ezen a környéken tölti — legtöbbször szörfözéssel — szabadidejének jelentôs részét, és éppen a közelmúltban nyilatkozott arról, hogy rendkívüli módon felháborítja a környezet szennyezése.

A vasárnapi mérkôzésre tizenhét 1998-as világbajnok fogadta el a meghívást, s ott volt Bordeaux-ban az egykori szövetségi kapitány, Aimé Jacquet is. A játékosok összetartását jelzi, hogy a németek ellen szombaton, Gelsenkirchenben 3–0-ra gyôztes csapatból tizenegyen vállalták az újabb utazással járó kellemetlenséget.

A négy gólt hozó elsô félóra után vendéggyôzelemmel zárult az angol és a dán labdarúgó-válogatott manchesteri Európa-bajnoki felkészülési mérkôzése.

Eredmény: Anglia–Dánia 2–3 (gólszerzôk: Rooney — 5. és J. Cole — 9., illetve Jörgensen 2 — 8. és 30., a másodikat 11 m, valamint Tomasson — 83. perc).

• A lengyelek az olaszok szerdai legyôzése után, ezúttal a vendég Szerbia és Montenegró válogatottját múlták felül, barátságos mérkôzésen.

Eredmény: Lengyelország–Szerbia és Montenegró 4–3.

• A C-osztály 11. fordulójának eredményei: 8.csoport: Aradi West Petrom–Dési CF 01 1–1, Szamosújvári Olimpia–Aradi Telecom 4–0, Dési Egyesülés–Vaskohsziklási Bányász 2–0, Sarmasági Bányász–Nagykárolyi Victoria 2–1, Kürtösi Frontiera–Nagybányai Glória Renel 2–0, Szatmárnémeti Szamos–Világosi Siriana 7–1 és Szilágysomlyói Bútor–Turci Bányász 2–1. Vezet az Egyesülés 28 ponttal, az Olimpia 8. (16 pont), a CF 01pedig 12. (10 pont).

9. csoport: Tordai Aranyos FC–Alsójárai Bányász 1–3, Nyárádtôi Egyesülés–Bethleni Szamos Gáz 1–0, Nagyszebeni FC–Dicsôszentmároni Kémia 0–0, Székelyudvahelyi Budvár–Szovátai Bútor 0–0, Balánbányai Bányász–Besztercei Glória II. 2–2 és Marosvásárhelyi HSK–Nagyszebeni SOPO 2–0. Az élen a Nagyszeben áll 31 ponttal, Torda a 4. (17 pont), Alsójára a 6. (15 pont).

(póka)

• Az olasz Serie B-ben a 14. forduló mérkôzéseit játszották le. Eredmények: Atalanta–Como 2–1, Avellino–Albinoleffe 0–3, Cagliari–Venezia 2–2, Fiorentina–Genoa 2–2, Livorno–Treviso 2–0, Messina–Hellas Verona 1–0, Palermo–SSC Nápoly 4–0, Pescara–Piacenza 1–0, Salernitana–Bari 2–0, Ternana–Ascoli 1–1, AC Torino–Catania 1–0 és Triestina–Vicenza 0–1. Az állás:

1. Atalanta 14 8 6 0 21–9 30
2. Palermo 14 8 5 1 20–8 29
3. Ternana 14 8 3 3 22–14 27
4. Livorno 14 7 5 2 18–11 26
5. Torino 14 7 2 5 21–15 23
6. Cagliari 14 6 4 4 28–17 22
7. Catania 14 6 3 5 21–17 21
8. Messina 14 5 6 3 18–17 21
9. Treviso 14 5 5 4 14–15 20
10. Piacenza 14 5 5 4 11–12 20
11. Albinoleffe 14 5 4 5 17–18 19
12. Fiorentina 14 4 6 4 13–13 18
13. Pescara 14 4 6 4 13–15 18
14. Salernitana 14 4 5 5 11–13 17
15. Ascoli 14 4 5 5 14–18 17
16. Verona 14 3 6 5 19–20 16
17. Triestina 14 4 4 6 18–22 16
18. Vicenza 14 3 7 4 12–12 16
19. Genoa 14 3 5 6 13–19 14
20. Venezia 14 3 7 4 15–18 13
21. Nápoly 14 1 10 3 9–16 13
22. Bari 14 2 4 8 17–24 10
23. Avellino 14 1 5 8 14–22 8
24. Como 14 2 2 10 9–23 8

(balázs)

A hét végi, Expo Transilvania kiállítótermében rendezett táncverseny bajnokai:

Hobby kategória, 6–9 évesek: Roxana Nucu–Alexandru Dutcovici (Bákói Autentic); 10–11 évesek: Lorena Cãlugaru–Mihai Pascalãu (Nagybányai Galactic Dance); 12–15 évesek: Roxana Marian–Bogdan Cârstea (Szászrégeni Dansul Viorilor); 16–35 évesek: Víg Kinga–Rares Chioreanu (Kolozsvári Quickstep).

E-kategória, 10–11 évesek: Szatmári Imola–Narcis Gaiger (Marosvásárhelyi Dance Art); 12–13 évesek: Carmen Vodã–Adrian Florea (Dance Art); 14–15 évesek: Alexandra Drule–Darie Picu (Galactic Dance); 16–35 évesek: Ács Annamária–Loga Loránt (Szatmárnémeti Royal Dance).

D-kategória, 16–18 évesek: Iulia Pop–Raul Pavel (Szászrégeni Gliga Companies); 19–35 évesek: Miriam Abder–Pándi Balázs (Kolozsvári Diamond Dance).

Open, 14–15 évesek, standard és latino táncok: Deák Orsolya–Birta Zsolt (Dansul Viorilor); 16–35 évesek, standard és latino táncok: Olga Negoduico–Valer Musuc (Dance Art).

A Kolozs megyei klubok további dobogósai: Ruxandra Dumitrescu–Rãzvan Lazãr (Dési Latino Angels) — E-kategória, 12–13 évesek, 2. hely; Patricia Covaci–Andrei Boantã (Quickstep) — D-kategória, 16–18 évesek, 2. hely; Laura Eisikovits–Miklós András (Diamond Dance) — D-kategória, 19–35 évesek, 2. hely.

(pja)

• Két héttel a horvátországi nôi világbajnokság rajtja elôtt célegyenesbe érkezett a 24 csapat felkészülése. Ezekben a napokban az utolsó elôkészületi mérkôzéseket és tornákat rendezik. Magyarország válogatottja a múlt hét végén három vb-résztvevô társaságában Párizsban szerepelt nemzetközi tornán, amelyet a házigazda Franciaország lányai nyertek meg 4 ponttal, két gyôzelemmel és egy vereséggel, Magyarország és Oroszország együttesei elôtt, amelyek ugyancsak 4–4 pontot gyûjtöttek. A sorrendet az egymás elleni eredmények döntötték el (francia–magyar 27–30, orosz–magyar 35–32 és francia–orosz 22–17). A torna negyedik résztvevôje Angola volt, amely egyetlenegy pontot sem szerezett, vereséget szenvedett mindhárom összecsapáson.

Egyébként a magyar válogatott a tornát megelôzôen még kétszer megmérkôzött Franciaországgal, elôször vereséget szenvedett, a második találkozón viszont 31–27 arányban nyert.

• A hét elején bonyolítja le az utolsó formaellenôrzô mérkôzését Románia és Szerbia-Montenegró, a Cornel Otelea vezette gárda vasárnap utazott el társasgépbe Belgrádba. A két játékot hétfôn (a mérkôzés lapzárta után ért véget) és kedden rendezik.

• Tegnapi lapszámunkban ismertettük a Bukaresti Steaua elsô eredményét a férfi Kupagyôztesek Kupájának nyolcaddöntôbe való kerülésért. Mindkét találkozót idegenben játszották a németországi Tussen Essen ellen. Pénteken a román csapat 29–23 arányú vereséget szenvedett, a vasárnap esti visszavágón még fölényesebb német sikert eredményezett: a helyiek 29–17-re nyertek.

• A kontinentális trófeák nyolcaddöntôinek keddi sorsolásán így három román férfi csapat neve kerül az urnákba: a Bukaresti Dinamó az EHF-kupában, a Konstancai KK és a Nagybányai Minaur a Challenge-Cupban folytatja a küzdelmet.

• A férfi Bajnokok Ligája G-csoportjában, a 4. fordulóban: Boszna Szarajevo (bosnyák)–Skjern Handball (dán) 27–18 (13–7).

A csoport állása: 1. Fotex Veszprém 8 pont (már továbbjutott), 2. Skjern 3 (96–98), 3. Vive Kielce (lengyel) 3 (111–128), 4. Szarajevo 2.

A férfi BL E-csoportjában, a 4. forduló: RK Zágráb (horvát)–Filipposz Veriasz (görög) 32–21 (16–10).

A csoport állása: 1. Pick Szeged 6 pont, 2. RK Zágráb 4 (107–91), 3. Veriasz 4 (107–117), 4. Sandefjord (norvég) 2.

• Az elmúlt hét végén két magyar férfi együttes is érdekelt volt az EHF-kupa harmadik fordulójának visszavágóin. A Dunaferr játékosai minden megerôltetés nélkül nyertek Ciprusban is, ezúttal még fölényesebben, mint Dunaújvárosban. Magyarországon 21 góllal nyert a Dunaferr, most pedig 40–17 (18–7) arányban bizonyult jobbnak a Cyprus College együttesénél.

A Gyôri Tento ETO férfi gárdája viszont búcsút mondott a további küzedelmektôl, a magyar játékosok Minszkben 32–26 (16–11) arányban kaptak ki a fehérorosz Meskovo legénységétôl. Mivel az elsô találkozón a gyôriek csak öt gólos elônyre tettek szert (27–22), összesítésben 54–53-mal a Meskovo jutott tovább. Az összecsapás már az elsô 20 percben eldôlt, ugyanis a helyiek ekkorra már ledolgozták hátrányukat.

(radványi)

A svájci Roger Federer nyerte a 3,7 millió dollár összdíjazású tenisz Mesterek Kupáját, Houstonban.

Végeredmény, döntô: Roger Federer (svájci, 3. kiemelt)–Andre Agassi (amerikai, 5.) 6:3, 6:0, 6:4.

A 22 éves idei wimbledoni gyôztesnek mindössze 88 percre volt szüksége ahhoz, hogy felülkerekedjék 11 évvel idôsebb ellenfelén.

A második játszma közepén esôszünet miatt félbeszakadt ugyan a játék, de a fiatal svájci lendületét ez sem törte meg.

Federer ezen a mérkôzésen minden tekintetben felülmúlta rutinos amerikai ellenfelét, hiszen a nyerô ütések tekintetében 39–13-ra nyerte a találkozót, valamint 11 ászára csak egyetlen eggyel tudott válaszolni a hazaiak kedvence.

Gyôzelmével Federer 1,52 millió dollárt, valamint egy sportkocsit vihetett haza. Ez a diadal egyben azt is jelenti, hogy a svájci versenyzô az év végén a második helyen végez a férfi teniszezôk világranglistáján. Az már korábban eldôlt, hogy az elôdöntôben éppen Federerrel szemben búcsúzó amerikai Andy Roddick köszön el 2003-tól az elsô hely birtokosaként.

• Megvédte címét a nôi 48 kg-os súlycsoportban induló Vang Ming-csüan a vancouveri súlyemelô világbajnokság második versenynapján. Az ázsiaiak fölényére jellemzô, hogy a második helyen thaiföldi versenyzô végzett. A harmadik a török Nurcan lett.

Érdekesség, hogy a kategória olimpiai bajnoka, az amerikai Tara Cunningham (korábban Tara Nott néven versenyzett) csak a 7. helyet tudta megszerezni.

A nôi 53 kg-os súlycsoportban a tavalyi bronzérmes thaiföldi Udomporn Polsak gyôzött összetettben. Az elsôsorban a szakításban remeklô versenyzô a címvédô észak-koreai Ri Szong Hujt szorította le a dobogó tetejérôl, aki az elsô fogásnemben összeszedett ötkilós hátrányát a lökésben ledolgozta ugyan, ám 16 dekával nehezebb testsúlya miatt csak az ezüstérem jutott neki.

• A súlyemelô vb harmadik versenynapján magyar szempontból a 69 kg-os férfi verseny volt a középpontban, ebben a súlycsoportban indult ugyanis Farkas Zoltán és Kecskés Zoltán. Elôbb a kategória B-csoportjában a nyíregyházi Farkas lépett a tárcsák elé, s hat gyakorlatából négyet fejezett be sikeresen. 307,5 kg-os összteljesítménye ugyan elmarad egyéni legjobbjától, ez az eredmény mégis elég volt az elsô 25 közé kerüléshez, amely az olimpiai kvótaszerzés szempontjából elengedhetetlenül fontos. Ennyi ország kap ugyanis kvalifikációs pontot.

Az elitmezônyben szereplô Kecskés teljesítette a szakvezetés elôzetes elvárását, és bekerült a legjobb tíz közé, habár mind szakításban, mind lökésben csupán egy-egy jó fogásra volt képes.

Eredmények:

Nôi 48 kg: 1. Vang Ming-csüan (Kína) 200 kg (90, 110), 2. Aree Wiratthaworn (Thaiföld) 190 (82,5, 107,5), 3. Taylan Nurcan (Törökország) 187,5 (85, 102,5), 4. Izabella Dragneva (Bulgária) 185 (85,100), 5. Devi Kunjarami (India) 182,5 (80, 102,5), 6. Rosmainar (Indonézia) 182,5 (77,5, 105); szakítás: 1. Vang 90 kg, 2. Dragneva 85, 3. Nurcan 85; lökés: 1.

Vang 110 kg, 2. Wiratthaworn 107,5, 3. Rosmainar 105.

Nôi 53 kg: 1. Udomporn Polsak (Thaiföld) 222,5 kg (100, 122,5), 2. Ri Szong Huj (Koreai NDK) 222,5 (95, 127.5), 3. Junpim Kuntateam (Thaiföld) 217.5 (97,5, 120) — új junior világcsúcs (a régi: 210 — Taylan Nurcan/Törökország), 4. Raema Lisa Rumbewas (Indonézia) 202,5, 5. Mabel Mosquera (Kolumbia) 200, 6. Nandini Devi (India) 200; szakítás: 1. Udomporn 100 kg, 2. Junpim 97,5 — junior világcsúcs, 3. Ri 95; lökés: 1. Ri 127,5 kg, 2. Udomporn 122,5, 3. Junpim 120 — junior világcsúcs.

Férfi 69 kg, összetett: 1. Csang Kuo-cseng (Kína) 345 kg (152,5, 192,5), 2. Vlagyiszlav Lukanyin (Oroszország) 340 (147,5, 192,5), 3. Li Be Jung (Koreai Köztársaság) 340 (150, 190), 4. Turan Mirzojev (Azerbajdzsán) 327,5 (147,5, 180), 5. Sen Ferit (Törökország) 325 (145, 180), 6. Arkadiusz Smolka (Lengyelország) 325 (152,5, 172,5); szakítás: 1. Csang 152,5 kg, 2. Smolka 152,5, 3. Li 150;

lökés: 1. Lukanyin 192,5 kg, 2. Csang 192,5, 3. Li 190.

Garri Kaszparov megnyerte a harmadik játszmát és ezzel egyenlített az X3D Fritz sakkszámítógép elleni párharcban, New Yorkban.

A döntetlenül végzôdô elsô parti után a másodikban a komputer gyôzött, így jelenleg az állás: 1,5–1,5. A negyedik mérkôzésre kedden kerül sor.

A mostani párharcot a hangzatos "ember–gép világbajnokság a virtuális térben" névvel illették a szervezôk. A 40 éves, a nemzetközi szövetség (FIDE) világranglistáját vezetô orosz nagymester a gép elôtt ülve egy joystick segítségével teszi meg lépéseit a háromdimenziós térben.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]