2003. november 20.
(XV. évfolyam, 268. szám)

Alternatív autonómiatervezetet mutattak be
December 13-án megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

(1. old.)

Székelyföld önrendelkezését rögzítô autonómiatervezetet mutatott be szerdán Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója a Bulgakov kávéházban. A sajtótájékoztatón jelen volt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezô testületének elnöke, valamint Toró T. Tibor, a testület tagja is. Az autonómiatervezetet a december 13-án megalakuló EMNT elé terjesztik. A szerzôk széles körû társadalmi párbeszédet kezdeményeznek a tervezet kapcsán.

A tervezetet romániai magyar, valamint nemzetközi politológusokból és jogászokból álló szakértôi csoport dolgozta ki, amely három kerettörvénybôl áll. (Részletek a 4. oldalon)

Állami garanciával épül az erdélyi autópálya
EBRD-hitelbôl korszerûsítik a kolozsvári vasútállomást

(1., 4. old.)

Keddi ülésén határozatot fogadott el a kormány, amelynek értelmében a szállításügyi tárca 2,521 milliárd eurós hitelt szerzôdtethet az Ártánd–Kolozsvár–Brassó autópálya kivitelezésére.

A felvett hitelekért, azok biztosításáért, kamataiért, jutalékaiért és más költségeiért a pénzügyminisztérium vállal száz százalékos garanciát. A kormányhatározat értelmében a szóban forgó hitelek és kamatok visszafizetése az állami költségvetésbôl, a szállításügyi tárcánakelkülönített éves összegekbôl történik.

Mint ismeretes, a Nagylak–Arad –Temesvár–Lugos–Déva–Nagyszeben–Pitesti–Bukarest–Konstanca útvonal megépítését az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), illetve az Európai Unió finanszírozza. Ezenkívül a kormány más források bevonásával próbálja kiegészíteni a hiányzó összeget.

Az Ártánd–Nagyvárad–Zilah–Kolozsvár–Marosvásárhely–Segesvár–Brassó autópálya megépítésének számláját szintén az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, illetve az amerikai egyesült államokbeli Bechtel cég fizeti.

A Brassó–Nagyvárad útvonal fôtervezôje a bukaresti IPTANA Kft. A cég képviselôi a Szabadságnak azt nyilatkozták, az útvonal egy részét ôk, a többit pedig az általuk szerzôdtetett vállalatok végzik. Megtudtuk: az IPTANA és a társcégek elvégezték az autópályára vonatkozó elôtanulmányt, jelenleg a megvalósíthatósági terven dolgoznak. Úgy tudják, egyelôre nincs pénz az említett szakasz megépítésére, az Országos Útügyi Ügynökség (AND) pedig még mindig nem válaszolt elektronikus postán küldött kérdésekre.

Kedden Vasile Soporan prefektus úgy nyilatkozott: egy javaslat szerint Kolozs megyében a nyomvonal a 15-ös országút és az Aranyos folyó mentén halad Torda déli részének érintésével, szelve az 1-es számú országutat (E60) és az Aranyos folyót. A javaslat szerint Kolozsvár környékén a Brassó–Nagyvárad autópálya Gyalu és Magyarlóna között halad át. Megtudtuk: a közeljövôben a prefektúra nyilvános konzultációt tart az ügyben.

A kabinet ugyanakkor törvénytervezetet fogadott el, amely alapján a vasútállomások korszerûsítését célzó munkálatokra a CFR 24 millió eurós kölcsönt vehet fel az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól (EBRD). A pénzintézet a kölcsönt 15 évre nyújtja, hároméves türelmi idôszakkal. A pénzbôl a kolozsvári, konstancai, temesvári, krajovai és jászvásári pályaudvarokat rehabilitálják.

T. SZ. Z., K. O.

Ifjúsági és jelzálogkölcsönös lakások
A hónap végéig megállapodik Kolozsvár és Szászfenes

(1. old.)

Olvasóink kérésére visszatérünk az Országos Lakásügynökség (ANL) által Szászfenes belterületén állami alapból épített lakások és házak kérdésére. Amint azt szerdai lapszámunkban megírtuk, jelen pillanatban nézeteltérés van a prefektúra és a Szászfenesi Polgármesteri Hivatal és városi tanács között. Ugyanakkor a kolozsvári városháza azt nehezményezi, hogy a megyeszékhely belterületén csupán a Monostor negyedben építettek ilyen jellegû lakásokat, holott a helyhatóság több telket is rendelkezésre bocsátott.

A prefektúra arról tájékoztatott: a tervek szerint a Kolozsvárral szomszédos község területén körülbelül 850 lakást építenek. Az intézmény szóvivôje szerint ebbôl 200 lakást kizárólag fiataloknak és új házasoknak szánnak, a fennmaradó 650 lakást és házat (!) pedig jelzálogkölcsönnel eladják az érdekelteknek. A fiatalok esetében a legfontosabb kritériumok: még nem töltötték be 35. életévüket, nem birtokoltak vagy jelen pillanatban nincs tulajdonukban ingatlan, és nincs lehetôségük lakásvásárlásra. A jelzálogkölcsön esetében az érdekelteknek mintegy 20 százalékos elôleget kell lefizetniük, a fennmaradó összeget magával az ingatlannal garantálják.

A prefektúra és a Szászfenesi Polgármesteri Hivatal és városháza nézeteltérésének forrása a lakások elosztási módszere. A községi tanács ugyanis úgy döntött, elônyben részesíti a helyi lakosokat. A kormány helyi képviselôi viszont felháborodtak azon, hogy a szászfenesiek 30 pont elônyt kapnak az elbíráláskor. Szerintük ez törvénytelen. — Létezik törvény arra vonatkozóan, hogy a lakások elosztásánál a lakhely nem jelenthet elônyt — nyilatkozta kedden a prefektus. Vasile Soporan bejelentette: hivatalosan felkérte a szászfenesi városi tanácsot, hogy mihamarabb vonja vissza a szóban forgó határozatot, ellenkezô esetben a törvényben megszabott határidôn belül óvást emel a közigazgatási bíróságon. Ugyanakkor azt szeretné elérni, hogy az ifjúsági lakásokat osszák el Kolozsvár és Szászfenes között. — A megyeszékhelyen sokkal több fiatal igényel lakást, mint a községben. A hónap végéig megállapodást kötünk erre vonatkozóan — szögezte le a prefektus. Soporan arról tájékoztatta a sajtót, hogy az ifjúsági lakásokra eddig több mint 1200-an adtak le kérvényt.

Szerdán Kolozsvár polgármestere ismét elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az ANL-lakások nagy részét nem a városban, hanem Szászfenesen építik, holott az önkormányzat megfelelô nagyságú telkeket biztosított az országos ügynökség részére: a Honvéd (Budai Nagy Antal/Dorobantilor) utca 132. szám, a Ráró (Emese) utca 17–19. szám alatt. Funar szerint az elôbbi telket ingyen bocsátották volna az ANL rendelkezésére, utóbbiért csak a telekkel kapcsolatos dokumentáció ellenértékét (684 millió lej) kérték volna. Ugyanakkor a városháza közleménye kitér arra is, hogy a Honvéd utcai telket a volt tulajdonos visszaigényelte, ezért törölni kellett a jegyzékrôl, és helyette a Tordai út 251/A. szám és a Mehedinti utca 41. szám alatti telket ajánlották fel. Utóbbit az ANL elfogadta, a Napoca építkezési vállalat 114 lakást épített fel ott.

K. O.

Többen visszaigénylik a távfûtést

(1. old.)

Fûtés nélkül maradhatnak a tél folyamán azok a lakosok, akik csak most kérvényezték a távfûtéshez való visszacsatolásukat. A távfûtési vállalatok a technikai lehetôségek hiányára hivatkozva utasítják vissza a kérvényeket. Ioan Radu, a Közüzemi Szolgáltatókat Szabályozó Országos Hatóság (ANRSC) elnöke szerint a kérések teljesítését a törvény is akadályozza. Ugyanakkor ez technikailag sem lehetséges, mivel idén már elkezdôdött a távfûtés szolgáltatása.

A távfûtéshez való visszacsatolást Erdély szinte minden városában kérték. A benyújtott kérvények száma városonként változik, míg Nagyváradon csaknem 160 személy kérte a visszakötést, Nagyszebenben és Sepsiszentgyörgyön nem tapasztaltak ilyen igényt. Besztercén eddig több mint 30 család kérte az utóbbi idôben a visszakötést, Kolozsváron mindössze 10 család nyújtott be erre vonatkozó kérvényt.

A személyek nagy része azért kéri a távfûtés újrakötését, mivel nem sikerült saját hôközpontot felszerelnie, vagy azt reméli, hogy ezáltal fûtéspótlékhoz jut. A munkaügyi minisztérium szerint ezen a télen majdnem egymillió személy részesül fûtéspótlékban, a tavalyi 750 ezerhez képest.

P. M.

IMAS: Az SZDP a szavazatok több mint felére számíthat

(1., 4. old.)

A kormányhoz közelinek számító IMAS közvéleménykutató intézet szerint a Szociáldemokrata Párt a szavazatok 50,5 százalékát szerzi meg a következô választásokon. A november 4–11. között készült felmérés eredményeit szerdán juttatta el a Mediafaxhoz a kormánypárt.

A második helyen az NLP–DP Szövetség áll 27,4 százalékkal, majd következik az NRP a szavazatok 13,3 százalékával. A parlamenti küszöböt nem éri el az RMDSZ (4,9%), az RHP (2,2%), a KDNPP (1%) és mások (0,7%). A felmérés nem tér ki a határozatlanok és a nem szavazók arányára. (Mint ismeretes, az október 1–19 közötti CURS-felmérés szerint az SZDP-re a megkérdezettek 43 százaléka, az NLP-DP Szövetségre pedig 30 százaléka szavazna. A harmadik helyen az NRP áll 16 százalékkal, majd az RMDSZ 5 százalékkal, végül a Román Humanista Párt 3 százalékkal, és az Emil Constantinescu-féle Népi Akció 1 százalékkal. A CURS által megkérdezett szavazók mintegy 40 százaléka nem tudja, kire szavazzon, vagy hogy részt vesz-e a szavazáson.)

A lakosság körében a legnagyobb bizalmat Mircea Geoanã élvezi 46,7 százalékkal, ôt követi Adrian Nãstase (43,5%), Ion Iliescu (45,7%), Theodor Stolojan (36,6%), Traian Bãsescu (32,4%) és C. V. Tudor (19,6%), az utolsó helyen Markó Béla áll 9,5 százalékkal.

A lakosság továbbra is az egyházban bízik a leginkább (90,1%), majd következik a hadsereg (76,1%) és a médiák (65,6%). Az elnöki hivatal a lakosság 49,1 százalékának bizalmát élvezi, ezt követi a rendôrség (43,9%), a Román Hírszerzô Szolgálat (42,7%), a polgármesteri hivatal (41,5%), a kormány (37,3%) és az igazságszolgáltatás (33,8%). A megkérdezettek a parlamentben bíznak a legkevésbé (26,2%).

A felmérés kitér a kormány teljesítményére is, a megkérdezettek 40 százaléka vélekedik úgy, hogy a jelenlegi kormánynak a teljesítménye semmiben sem különbözik elôdjétôl. Alig 32 százalékuk gondolja azt, hogy a Nãstase-kabinetnek többet sikerült felmutatni, mint a 2000–2004 közötti kormányoknak, 22,9 százalék viszont úgy vélekedik: a jelenlegi kormánycsapat lényegesen gyengébb.

A szavazóknak alig 8,8 százaléka elégedett Románia gazdasági helyzetével, 39,6 százalékuk nem túlzottan elégedett, 25,4 százalékuk pedig határozottan elégedetlen — derült ki. A románok többsége elégedetlen az életszínvonallal, 23,7 százalékuk hiszi azt, hogy javulni fog, 23,3 százalék szerint viszont romlani, 39,5 százalék úgy gondolja, minden marad a régiben.

Soporant diákkori besúgással vádolják

(1., 7. old.)

Az egyik helyi hetilapban adott nyilatkozatban Gheorghe Onisoru újból a nyilvánosság elé tárta Vasile Soporannak a Szekuritátéval fenntartott kapcsolatát. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (SZIVOB, CNSAS) elnöke arról számolt be, hogy a prefektus esete felmerült a testület keddi gyûlésén. Kijelentette: Soporan iratcsomója vékonyka ugyan, de azt igazolja, hogy a hálózat tagja volt. Egy líceumban mûködô diákbesúgó-hálózatról van szó, amelyet egy Puiu álnevû ügynök vezetett. Az ügyben Onisoru, Mircea Dinescu és Vasile Soporan is nyilatkozott a Szabadságnak.

Amint arról korábban beszámoltunk, a németországi Stuttgarter Zeitung nemrégi cikke szerint, Kolozsvár polgármestere és a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora azt nyilatkozta, Soporan az 1989 elôtti politikai rendôrség besúgója volt. Szerkesztôségünkbe eljuttatott tegnapi közleményében a kormány helyi képviselôje azt állítja ezzel szemben, hogy 2000-ben már tisztára mosták, lévén, hogy a szóban forgó irratárakat vizsgáló bizottság közölte vele: nem fejtett ki tevékenységet a Szekuritáténak. Igen ám, de neve szerepel az úgynevezett kettes függelékben.

Gheorghe Onisorut többek között arról kérdeztük, mit jelent pontosan a kettes számú függelék: — A 2000-ben tartott választásokat követôen

Soporan úr nevét nem közöltük a Hivatalos Közlönyben azokkal a személyekkel együtt, akik tevékenységet fejtettek ki a politikai rendôrségnek. A prefektus neve a kettes függelékbe került, ugyanis nem voltak elégséges bizonyítékaink. Csupán gyanúokok vannak arra vonakozóan, hogy besúgó volt, nem létezik írott kötelezettség-vállalás, ezért bizonylatot adtunk ki arra vonatkozóan, hogy nem dolgozott a politikai rendôrségnek. Ehhez az iratcsomóban szereplô iratok nem elégségesek, ugyanis csupán az ügynöknek a Soporan szóbeli közléseire vonatkozó jegyzeteire bukkantunk rá — mondta Onisoru. Hozzátette: az iratcsomó létezik, és nem tehették meg azt, hogy ne vegyék észre. — A rendszerváltás elôtt a diákok és a tanárok szintjén a román iskolákban besúgó-hálózat mûködött: a diákok társaikat és a tanárokat, utóbbiak pedig egymást köpték be — mondta, de hozzátette, hogy többet nem tud nyilvánosságra hozni. — Csütörtökön Vasile Soporannal megbeszélést tartunk, és tisztázzuk a kérdést — közölte Onisoru.

Mircea Dinescu, a SZIVOB tagja szerint Soporan drámája az, hogy a dossziéban létezik dokumentum arra vonatkozóan, hogy tizedikes korában behálózták, de részérôl nincs erre vonatkozó írott dokumentum. — Két pozitív jellegû jelentés létezik, amelyben értékelik tevékenységét. Nemsokára más városba költözött, és nyoma veszett. A szekuritáté mindenkit behálózótt: a kapust, a diákokat, a tanárokat. A diákok a tanárokról és saját kollégáiról számoltak be. Három évvel ezelôtt Soporan nevét csupán az úgynevezett csacsiságok kategóriájában találtuk meg, az olyan személyeknél, akik kevésbé fontos információkat szolgáltattak, azaz nem fejtettek ki tevékenységet a politikai rendôrségnek — nyilatkozta a Szabadságnak Dinescu.

Vasile Soporan lapunknak megerôsítette, ma jelentkezik a bizottságnál, és magyarázatot kér, ugyanis szerinte törvénytelenl került be a kettes számú függelékbe. — A testület tagjai butaságokat beszélnek. Lehet, hogy bizonyos iratokat 1989 után gyártottak annak érdekében, hogy lejárassanak. Határozottan kijelentem, hogy nem adtam írásos vagy szóbeli tájékoztatást a Szekuritáténak, nem hálóztak be. Hogyan is lehettem volna, hisz csak 16 éves voltam, a törvények akkor is védték a kiskorúakat ezektôl a tevékenységektôl. A bizottság eljárásbeli hibákat követett el, és én ennek az áldozata vagyok. A nevem kettes függelékben történô közlésének ugyanolyan hatása van, mintha a bizonyított besúgók listájára tettek volna — nyilatkozta lapuknak a prefektus, aki bejelentette: kedden beperelte a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottságot, és kész az európai fórumokhoz fordulni igaza megvédéséért.

Kiss Olivér

KRÓNIKA

Caragiale

(2. old.)

Ennél találóbb arcképet nem is tehettek volna a hamarosan forgalomba kerülô egymilliós bankjegyre: Ion Luca Caragiale — a román kritikai realizmus legjelesebb képviselôje. Mert nyilván, egy ilyen címletû bankjegynek a piacra dobása amennyire szomorú dolog, éppen olyan röhejes is. Szomorú, mert mindenki tudja, mit jelent. De röhejes is, mert képzeljék el, amikor a fizetéses borítékot ki kell majd ráznunk, hogy az az egy-két bankó "kiszálljon" belôle. A pénzespostások, no meg a banki pénztárosok biztosan örvendenek neki, kevesebb pénzt kell szállítaniuk, számolniuk. Mennyiségileg. És hogy ez minôségi romlást is jelent, az is biztos. Ráadásul alig kezdték el szellôztetni a "nagy" bankó megjelenését, máris rátromfoltak: jön a "nehéz", vagy másként a "kemény" lej. Azaz levágják a négy nullát. Hogy képletesen magyarázzam: az én brutto kétmillió nyolcszázezer lejes fizetésembôl kétszáznyolcvan lej lesz. Bruttóban. S bár egy kiló kenyér egy lej és ötven baniba (nálunk most 15 ezerért vesztegetik) fog kerülni, azért én nagyon kétkedve fogadom ezt az egész mismásozást. Mert ez jót nem jelent, arra mérget veszek. A két "pénzügylet" párhuzamosságának ellentmondottsága is már eleve gyanús. De azt már tapasztalatból tudjuk: itt minden újdonságból "valakinek" nagy haszna származik, de "valakik" nagyon ráfizetnek.

B. É.

KISHÍREK

(2. old.)

XVI–XVIII. SZÁZADI ZENÉKBÔL ÉS TÁNCOKBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTT MÛSORT mutat be Tes beautis et ta grace címmel a kolozsvári Les Plaisirs (Szabó Mária, Ványolós Orsolya, Tóth Ágnes, Fülöp Mária, Salat-Zakariás Soma) és az Amaryllis Együttes (Szabó Anikó, Fülöp Csilla, Ványolós András, Zágoni Bálint) november 21-én, pénteken este 8 órakor a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia stúdiótermében.

AZ AMERIKAI NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOK INTÉZETE idén is megrendezi az amerikai kulturális kapcsolatok iránt érdeklôdô fiatalok találkozóját. A november 23-án, vasárnap a Brassai-líceum dísztermében de. 11 órakor sorra kerülô rendezvényen részt vesznek a nagy-britanniai és a romániai intézetek képviselôi.

A 100 ÉVE SZÜLETETT POLITIKAI CIONIZMUS MEGALAPÍTÓJÁT, THEODOR HERZLT próbálja a hallgatósághoz közelebb hozni az Osztrák Könyvtár Östterreich–Ring elôadássorozatának vendége, a Bécsi Egyetem Filozófia Karának tanára, Klaus Dethloff. Elôadására november 21-én, pénteken du. 6 órától kerül sor az Osztrák Könyvtár Horea út 7. szám alatti székhelyén. Klaus Dethloff a héten a kolozsvári Bölcsészkar német tagozatán a szimbolikus logikáról tartott elôadássorozatot.

A BUDAPESTI KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM (CEU) ösztöndíj-programját ismerteti november 20-án, csütörtökön du. 4 órától az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja. A mesterképzôi és doktorátusi ösztöndíjakról, valamint a 2004-es nyári egyetemi ösztöndíjakról is szó lesz. A humán- és társadalomtudományi karok végzetteinek vagy utolsó éves hallgatóinak jelenlétére számítanak a szervezôk. Cím: CRDE, Tebei utca 21., C-tömb, I. emelet, elôadóterem.

A Tizenegyek — egy antológia elô- és utóélete

(2. old.)

A Tizenegyek antológiája kiadásának nyolcvanadik évfordulójára jelent meg A Tizenegyek- az elsô erdélyi írónemzedék indulása és fogadtatása (1923–2003) címet viselô kétkötetes kiadvány a Kriterion kiadónál. Cseke Péter irodalomtörténész, a kötet szerkesztôje a Kolozsvári Népfôiskola összejövetelén tartott ismertetôt a könyvrôl a Györkös Mányi Albert emlékházban, szerda délután. Murádin Jenô mûvészettörténész a kötetet illusztráló mûvészekrôl beszélt, valamint közremûködött Jancsó Miklós színmûvész.

Cseke Péter a két világháború közötti kisebbségi szellemi élet alakulásáról elmondta, bár ma másképp fogalmaznak, más nyelvezetet használnak az írók, költôk, mint a század huszas éveiben induló Tizenegyek, a gondjaik ma is nagyrészt ugyanazok: a kisebbségi lét alapvetô, meghatározó eleme az irodalomnak.

Az elsô írónemzedék munkásságát kutatva, több forrást feldolgozva, kiderülnek azonban a különbségek: azok, akik közül az irodalom nagy nevei kikerültek, hatalmas háttértudással rendelkeztek, világirodalmi szakemberek, kritikusok, esszéírók voltak, ez jelentette akkoriban az indulást. Az erdélyi értelmiség legnagyobb válsága 1918 után következett be, a szellemi élet vezetôi nem voltak felkészülve a kisebbségi lét nehézségeire, az új helyzetre, bár Kós Károly a Kalotaszeg címû lapban már figyelmeztet arra, hogy megoldásokat, járható utakat kell keresni. Megpróbáltak új életprogramot kidolgozni, megértetni azt, hogy a többségi helyzetbôl örökölt gondolkodásmóddal nem lehet kisebbségiként élni, változtatásokra van szükség.

A kisebbségi élet új követelményeket támaszt: erôsebb belsô szerkezetet, az erkölcsi törvények szigorú betartását — csak így ôrizheti meg öntudatát, méltóságát az erdélyi magyarság. ’37-ben, Makkay püspök kivándorlása kapcsán egyértelmûen az itthonmaradás mellett szavaztak, hitték, hogy a kisebbségi sorsot vállalni kell.

Korszerû modellben próbálták újrafogalmazni a romániai magyarság mûvelôdésének szervezését. A Tizenegyektôl eredeztethetô az intézményszervezés, az ô megjelenésük óta beszélhetünk önálló erdélyi magyar irodalomról, a magyar irodalom népi vonala is innen indul.

A Tizenegyek egy-egy verssel, rövid szöveggel mutatkoztak be az antológiában, amelyeket mottóként, ars poeticaként is felfoghatunk. Ezeket idézve mutatta be Balázs Ferencet, Dobai Istvánt, Finta Zoltánt, Jakab Gézát, Jancsó Bélát, Tamási Áront, Kacsó Sándort, Kemény Jánost, Maksay Albertet, Mihály Lászlót és Szent-Iványi Sándort Jancsó Miklós színmûvész.

Murádin Jenô mûvészettörténész elmondta, az 1923-ban megjelent kötetnek van egy másik, nagyon fontos üzenete is: irodalom és képzômûvészet kapcsolata a kisebbségi sorsban sokkal erôsebb volt, mint a maradék Magyarországban. A könyv ezt az alcímet viseli: versek, elbeszélések, tanulmányok erdélyi fiatal íróktól, erdélyi mûvészek rajzaival. Az erdélyi kultúrának más az öntörvényûsége, az itt maradt mûvészek elszigetelten éltek, bezárultak a múzeumok a kisebbségi alkotók elôtt. Elszakadtak Budapest nagy mûvészeti intézményeitôl, létfontosságúvá vált tehát egyfajta koherens, szerves mûvészi életnek a megteremtése. Az irodalmárok akkoriban könnyebben szervezkedtek, ezért hozzájuk kapcsolódtak a szétszóródott mûvész-csoportok. Ilyenformán a Barabás Miklós Céh is helikoni védnökséggel alakult meg 1929-ben. A Tizenegyek elsôként ismerték fel az egymásrautaltság lényegét, Kós Károly fogalmazta meg: fontos, hogy szép könyvet, míves könyvet adjanak az olvasó kezébe, ehhez pedig minôségi illusztrációk kellenek.

A Tizenegyek antológiájának képeit elemezve végigkövethetô az erdélyi képzômûvészet fejlôdése: Kós késô-szecessziós stílusú borítója mellett megfér például Lengyel Sándor avantgárd, konstruktivista rajza.

F. I.

Magyar filmek Bukarestben

(2. old.)

Rendhagyó módon filmvetítéssel kezdôdött a kolozsvári Moebius Egyesület szerda délelôtti sajtótájékoztatója:a Boros István — Politzer Péter páros Duett címû kétperces alkotásának megtekintése után a szervezôk arról számoltak be, hogy november 24–29. között elviszik Bukarestbe a magyar filmmûvészetet.

Gál Andrea és Jakabffy Samu elmondta: a hétfôn kezdôdô Magyar Film Hete keretében összesen 28 produkciót vetítenek a bukaresti Union moziban. A kínálatban szerepelnek egész estés nagyjátékfilmek, amelyek a szélesebb közönséghez szólnak, illetve rövid- és kísérleti filmek is a kortárs magyar filmmûvészet termésébôl. Többnyire olyan filmeket válogattak össze, amelyeket már díjaztak különbözô nemzetközi fesztiválokon. Ugyanakkor több filmben is tetten érhetô a kelet-európai kultúrkör vagy az ezredfodulós életérzés, a fiatalok útkeresésének ábrázolása, ilyenek például Mundruczó Kornél vagy Lakatos Róbert filmjei, amelyekben a szervezôk véleménye szerint a bukaresti közönség is önmagára ismerhet. Elhangzott: fontos vetülete a filmhétnek, hogy ne tekintsék kisebbségi terméknek a magyar filmet, az egyesület tagjai kíváncsiak a közönség reakcióira, ennek érdekében kérdôívek segítségével próbálják majd lemérni a produkciók hatását. A filmhét második felében beszélgetéseket szerveznek rendezôkkel, a tervek szerint jelen lesz Almási Tamás és Pálfi György, valamint az Inforg stúdió képviselôi. Négy sajátságosan erdélyi magyar filmnek nevezhetô produkció is látható lesz: Hatházi András díjnyertes filmje, a Tetemrehívás, Lakatos Róbert Csendország címû dokumentumfilmje, Makkai Bence és

Cs. Nagy Lajos közös munkája, a Holtvágány, valamint Buvári Tamás Posztkatona címû rövidfilmje, amelynek segédrendezôje Zágoni Balázs, a Filmtett mozgóképes havilap szerkesztôje.

A filmek többségét 35 mm-es kópiáról, néhányat BETA másolatról, a román feliratozást projektorról vetítik a vászonra. A szervezôk kiemelték: nagy hangsúlyt fektettek a fordításra, hogy a közönség közérthetô, igényes román nyelven élvezhesse a magyar filmeket egy héten át.

Sándor Boglárka Ágnes

Könyvtártámogató könyvvásár

(2. old.)

nyílik november 20-án a Heltai-alapítvány Gr. Mikó Imre Könyvtárában. A Heltai-alapítvány eddig több mint 50 közmûvelôdési egyesület könyvtáralapításában, könyvtári állományfejlesztésében, intézménymûködtetésének hatékonyabbá tételében vállalt jelentôs szerepet. A támogatási pénzelosztás jelenlegi körülményei ezt a magyar kulturális identitás megôrzéséért kifejtett munkát, mind az intézményközi kapcsolattartás, mind pedig a képzések tekintetében jelentôs mértékben korlátozzák. A talponmaradáshoz összefogásra van szökség! E célból indítják a Könyvtámogató Könyvvásárt. A könyvtár 9–17 óra között tart nyitva. Ebben az idôpontban bárkinek lehetôsége nyílik arra, hogy mintegy 40–50 cím közül válogathasson. A könyvek önköltséges ellenértéke pedig olyan pártolói adomány lesz, amely a Heltai-alapítvány könyvtári és közmûvelôdési központjának munkáját, kapcsolatteremtését támogatja. Tehát: Könyvvel a könyvtárakért! — a Mikó/Clinicilor utca 18. szám alatt.

Évkönyvek hava

(2. old.)

Kalendáriumok tekintetében november már csúcshónapnak számít. Nem véletlen tehát, ha a Szabadság évkönyve mellett többek között a marosvásárhelyi napilap, a Népújság hasonló terméke is megjelent a könyvpiacon. Hónapokra felosztott Kalendárium rovatában a fontosabb évfordulókról, elsô nyelvemlékünkrôl, Marosvásárhely nevének kialakulásáról, a húsvéti gyertyaégetésrôl, Péter-Pál-napi szokásokról, arról a bizonyos flekkenfalváról és sok más érdekességrôl olvashatunk. A história kedvelôinek szánták a szerkesztôk a kuruc mozgalom történetérôl, a székelyek eredetérôl, az Erdélyben található rovásemlékekrôl és a Ferenc Józsefrôl szóló írásokat. Az Európai Unió és a 2004-es Olimpia iránt érdeklôdôk is minden lényeges információhoz hozzájuthatnak. S persze attól évkönyv az igazi évkönyv, hogy sok benne a rejtvény, a humor és a különféle teszt. A pályázatok résztvevôi pedig értékes nyereményekhez juthatnak, ha helyesen oldják meg a feladatokat.

MOZI

(2. old.)

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — A hôs — kínai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfôn egész nap.

MÛVÉSZ-EURIMAGES — Vágta — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 16, 19; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától, kedden egész nap.

MÛVÉSZ-EURIMAGES — Brit filmek fesztiválja: nov. 14-én: All or nothing (20); nov. 15-én: Anita and me (20); nov. 16-án: Morvern Callar (20).

MÛVÉSZ-EURIMAGES — Francia filmtéka: Les destines sentimentales — nov. 17-én, hétfôn du. 5 órától.

GYÔZELEM — A román filmek hónapja: nov. 14–20.: Ambasadori, cãutãm patrie — bemutató. — Vetítések idôpontja: péntek, szombat, vasárnap: 13.30, 16, 18.30; hétfôn, kedden, szerdán, csütörtökön: 16, 18.30, 21. Patul conjugal — nov. 14–16.-án 21 órától; Dacii — nov. 17–18-án 13.30 órától; Dumbrava minunatã — nov. 19–20-án, 13.30 órakor.

FAVORIT — Charlie angyalai: Teljes gázzal — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel: csütörtökön egész nap.

DÉS

MÛVÉSZ — A Karib tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka — amerikai. — Vetítések idôpontja: péntek, szombat, vasárnap: 15, 17.30, 21; hétfôn, kedden, szerdán: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel: péntek, szombat, vasárnap 21 órától, hétfôn egész nap.

TORDA

FOX — A Karib tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka — amerikai. — Vetítések idôpontja: 16, 19; péntek, szombat, vasárnap 21.30; kedvezménnyel szerdán egész nap.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE — A Minden6ó — amerikai. — Vetítések idôpontja: 17, 19; kedvezménnyel: péntek, szombat, vasárnap 21 órától; csütörtökön zárva.

SZÍNHÁZ

MAGYAR SZÍNHÁZ

A plakátokon november 21-re beharangozott Ionesco-darab bemutatóját késôbbi idôpontra halasztották.

Novemver 23-án, vasárnap de. 11 órakor: Együgyû Misó — stúdióelôadás gyerekeknek. Rendezte: Szabó Attila m. v.

ZENE

(2. old.)

EVANGÉLIKUS TEMPLOM

November 21-én, pénteken este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Adrian Morar. Mûsoron: Mozart: Kis éji zene; Händel: Concerto Grosso op. 6 nr. 10; Haydn: 45. Szimfónia. — Érvényes a bérlet 11-es szelvénye.

OPERA

(2. old.)

MAGYAR OPERA

November 22-én, szombaton este 7 órától: Dana–dana — a Romániai Magyar Dalosszövetség kórustalálkozója.

ROMÁN OPERA

Ma, november 20-án, csütörtökön du. 5 órakor a foyerben: A Diletto musicale kamarazenekar rendkívüli hangversenye. Koncertmester: Béres Melinda. Közremûködik: Radu Hodrea (klarinét), Máthé Dávid (fagott), Florin Varlejan (fagott), Horváth Csáki Edit (zongora), Edwin Erissmann — Svájc (fagott).

RÁDIÓ

(2. old.)

AGNUS RÁDIÓ

November 21-én, pénteken 13.05 órakor: Erdélyi Sajtóklub. Tervezett témák: A Mátyás-szoborcsoport dacol az idôvel. Az anyaországból begyûrûzött megosztottság. Autonómia. reális elképzelés vagy balkáni délibáb? December elseje az erdélyi magyar sajtóban. Távolságtartás vagy koccintás? Meghívottak: Csép Sándor (MÚRE-elnök), Benkô Levente (Krónika), Kelemen Attila (Transindex).

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

VÉLEMÉNY

Ó, az a megátalkodottan rendbontó jobboldal

(3. old.)

Nemrégiben Söjtörön, Deák Ferenc felújított szülôházának megnyitásakor kifütyülték Medgyessy Péter miniszterelnököt, ráadásul tojást, almát, követ dobáltak feléje. Ilyesmi általában nem fordul elô. Bár meg kell adni, úgynevezett régi demokráciákban, demokratikus hagyományokkal rendelkezô országokban is megtörténik hasonló eset. De ott nem kerítenek nagy feneket az effélének. Végtére is, a foglalkozás kockázatai… Vannak, akik így fejezik ki ellenszenvüket vagy éppen bírálatukat az illetô államférfival szemben, legyen az kormányfô vagy éppenséggel elnök.

Az egybegyûltek az október 23-i megemlékezések, koszorúzások alkalmával sem éppen lelkesedéssel fogadják a baloldali kormánypártok vezetôit. Széttépik koszorúikat, majdnem minden alkalommal legyilkosozzák ôket. Az érintettek körében ez mindig nagy megütközést, mi több, felháborodást kelt. Kovács László külügyminiszter a söjtöri esettel kapcsolatban, amúgy nemtudomka módján, föltette a kérdést: miért mindig a jobboldal rendbontó?

Na de tényleg, miért?

És az emberben nyomban felötlik: a baloldal vezetôi soha nem gondolkodtak el azon, mi ennek az oka? Mert ha ezt megtennék, talán rájönnének egyre és másra. Például arra, hogy hiába vették ki a Magyar Szocialista Munkáspárt nevébôl a Munkást, a párt vezetôi az 1989. évi cégtáblacsere után ugyanazok maradtak, mint azelôtt. Ugyanazok, akik a forradalom vérbefojtásában részt vettek. Akik a véres megtorlást irányították, támogatták. Vagy azután, az elnyomó rendszert vezérlô párt elsô vonalbeli vezetôi voltak. Akik évtizedekig azt ugatták, azt kalapálták az emberek fejébe, hogy ellenforradalom volt. Akik a kivégzett és titokban elföldelt áldozatok sírját is titokban tartották, majd miután kiszivárgott, hol kaparták el ôket, lovas rendôrökkel kergettették el a közelbe merészkedô hozzátartozókat. Akik az olyan, amilyen rendszerváltozás után, ahelyett, hogy félreálltak és hagyták volna, hogy az MSZP ne csak nevében, hanem gyökeresen megújuljon, magabiztosan folytatták addigi és továbbra is rendületlenül vezérinek hitt "küldetésüket".

Mint például Horn Gyula. A karhatalmista, vagyis pufajkás, aki jelen volt a Nyugati pályaudvar elôtti, 1956 decemberi sortûznél, aki állítólag szódásüveggel verte szét az áldozatok állkapcsát, akinek nyomtalanul "eltûntek" az e tevékenységére vonatkozó iratai, s aki, mikor 1994 után, miniszterelnöksége idején, mindezt ráolvasva, lemondásra szólították föl, egy cinikus "Na és?"-sel felelt. Persze, "nagy" érdeme, hogy 1989 októberében, külügyminiszterként ô nyitotta meg az NDK-s turisták elôtt a nyugati határt. De arról hallgat a krónika, mi van e nyitás mögött? Amiért úgy odáig vannak a németek, annyira, hogy díjat, kitüntetést vagy mit alapítottak a tiszteletére. Nos, 1989 októberében, a cégtáblacsere után Nyers Rezsô lett az újsütetû MSZP elnöke, Németh Miklós pedig a miniszterelnök. Ôk határozták el a határ megnyitását. De Horn Gyula hallani sem akart errôl. Németh Miklós többszöri utasítása ellenére sem. Csak határozott parancsára. Arról sem igen tud a közvélemény, hogy 1989 júniusában, amikor Nagy Imre és társai ünnepélyes újratemetésekor Orbán Viktor a szovjet csapatokat megszállóknak mondta, Horn Gyula dührohamot kapott.

Vagy Kovács László, aki egy alkalommal kijelentette, nincs miért megkövetnie a magyar népet, mert a forradalom idején gyermek volt. Az persze csekélység, hogy 1989 elôtt, Kádár elvtárs keze alatt hosszú évekig az MSZMP élvonalában tevékenykedett. Vagy Medgyessy Péter, ugye, az elnyomó rendszer D209-es titkos ügynöke.

És ezek után, amikor cinikus módon, úgymond, a kegyelet koszorúit akarják elhelyezni egykori áldozataik sírján, mélységesen megütköznek és felháborodnak, ha gyilkost kiáltanak rájuk. Megkövetni a magyar népet? Az áldozatokat? Az áldozatok hozzátartozóit? Ugyan, ne tréfáljunk. Igaz, Hiller István, a mûvelôdésügyi miniszter, dicséretére legyen mondva, MSZP-s politikusként elsônek, ezt megtette. A 39 éves fiatalember, aki 1990 óta tagja a pártnak. Bár a párt alelnöke, lényegében hiába tette, mert az MSZP fô-fôvezérei ugyanazok, akik 1989 elôtt, ugyanazt az eszmeiséget hordozzák, mint azelôtt.

Ezek az urak, akarom mondani elvtársak, megszokták, hogy minden úgy legyen, ahogyan évtizedekig volt. Vagyis ahogyan ôk akarják, és csakis úgy, a nép pedig hódoljon nekik. Mert övék a hatalom. Akár az átmenet elôtt. A magánosítás során megszerezték ugyebár a gazdasági hatalmat is, és most örök idôkre be akarják betonozni magukat a politikaiba. Kádári beidegzôdéseik alapján nem bírják elviselni, hogy vannak, akik nem csupán nem értenek egyet velük, hanem, uram bocsá’, bírálni is merészelik ôket. Mit tesznek hát "szegénykék"? El akarják hallgattatni valamennyiüket. A baloldalnak három nagy országos napilapja van (Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap), az ellenzéknek egyetlenegy, a Magyar Nemzet. De nekik ez is sok: hirdetési bojkottot szerveznek ellene úgy, hogy apróhirdetést se közölhessen, a nyomdát, ahol nyomják, ráveszik, az árakat tegye megfizethetetlenné. Megszüntették a közszolgálati tévé vasárnap esti, A Hét címû mûsorát, nemrég ugyanitt az Éjjeli menedéket. A Kossuth rádió Vasárnapi Újságját már régóta célba vették. Mivel sikertelenül, most egyenest a rádió elnökét, Kondor Katalint. "Kiderítették", hogy III/III-as ügynök volt, ami azt jelenti, állása betöltésére alkalmatlan. Most nincs veszélyben a szólásszabadság. Csak akkor volt, de aztán nagyban, amikor ellenzékben voltak. Errôl locsogtak. És tüntettek az Országház elôtt. Horn és Kovács elvtárs gúnyos mosollyal vezérelte ôket. Ellenzékben azzal vádolták a Fidesz–MDF kormányt, hogy fajüldözô, mert menekülésre kényszeríti a zámolyi cigányokat, hogy fasiszta, mert a miniszterelnök a keresztényszocialista bajor miniszterelnökkel barátkozik, hogy zsidógyûlölô, hogy Magyarországon igenis zsidógyûlölet van. És ezzel televisították a világot.

Ha Kondor Katalin nem alkalmas a rádió vezetésére, a miniszterelnök, mint egykori D209-es, annál alkalmasabb az országéra. Sôt, így a legalkalmasabb. Különösen azután, hogy az átvilágító bizottság tavaly december 3-ra elkészült a rávonatkozó iratok összeállításával. Az MTI ezt hihetetlen "gyorsasággal", "már" idén február 3-án közölte. A bizottság felszólította Medgyessy Pétert, hogy harminc napon belül mondjon le miniszterelnöki beosztásáról, valamint országgyûlési képviselôi megbízatásáról. Ha ezt nem teszi meg, szólt a hír, az átvilágító bizottság nyilvánosságra hozza az adatokat. Nos, a harminc nap március 6-án lejárt. Azóta eltelt nyolc hónap. És mi történt? Síri csönd mind a mai napig.

Közben júniusban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, Szász Károlyt, máig ismeretlen tettesek kis híján agyonverték. Kitört a K&H sikkasztási és pénzmosási botrány, amelyben a jelek szerint több baloldali politikus is érintett. Nemrégiben, persze éjszaka, "kigyúlt" a Terror Háza pengefala. Az októberi megemlékezések alkalmával az 1956-os véres eseményeket megörökítô, az Országház elôtt kiállított képeket letépték. A rendôrség ezenközben úgy tesz, mintha tenne valamit. De bezzeg a tavaly júliusban, az Erzsébet-híd lezárásakor micsoda ereje volt! Vagy a csepeli kórház bezárása elleni néhány, nemzetiszín zászlóval felvonuló tiltakozóval szemben. Fô bûnük a zászló volt.

A Fidesz–MDF-kormány idején kinevezett fôügyészt az MSZP elnöke bûnpártolással vádolja, a Nemzeti Banknak az ugyanazon kormány idején kinevezett elnökét a kormány azzal szorongatta, hogy hígítsa a forintot, mert az erôs forint tönkreteszi a vállalkozókat, a gazdaságot. A pénzromlás, az igen, az a jó!

A jelenlegi hatalomnak erôsen szúrja a szemét a Terror Háza Múzeum. Gondoljuk el, 1989 elôtti rendszerük szennyese ott alaposan ki van teregetve, ôuraságaik közül jó néhánynak a pofalemeze ott virít a bûnösöké között. Sajnos nem mind, például Horn Gyula képét hiába keresi az ember. "Érthetô" tehát, hogy a múzeum évi költségvetését újra meg újra le akarják faragni, hátha sikerül megfojtani.

Na és a gyûlöletbeszéd elleni törvény. Egyelôre csak tervezet. De ha meglesz, akkor mindenkinek kuss, aki a jelenlegi hatalom ellen ki akarná nyitni a száját. A szólásszabadság így lesz "teljesebb".

Következtetés: a jobboldal megátalkodottan rendbontó, miközben a szegény bal tökéletes, mi több, ártatlan, mint a ma született bárány, és rohadtul szenved.

Asztalos Lajos

Kényelmes szegénységjövô

(3. old.)

Második hete hallgatom szûkebb-tágabb baráti köröm panaszáradatát arról, hogy semmire sincs pénzük, és hogy ebben a "rohadt országban csak megdögölni lehet". Mert mindenkinek — ugye — megvan a maga baja, a kis minimálbére, egy kis sajátos munkahelyi elôny, egy kis ez-az, és aztán kész: plafonizálódás, fejlôdésképtelenség — kilátástalanság. Egy kis depresszió, egy kis alkohol : "ez maradt minekünk" — summázzák az önsajnálat súlyától majd meggörnyedô barátaim.

Jómagam nem tartozom azok közé, akik Nokia-maroktelefont vesznek hatodikos fiuknak, hogy a házi feladat felôl érdeklôdjék annál, akinek "csak" régi Eriksson-ja van, és nem álmodozom arról, hogy álomautót fogok majd venni a fizetésembôl, így megértem siránkozó környezetemet, annál is inkább, mert sok szempontból igazuk van. Mifelénk ugyanis még mindig dívik az a felfogás, hogy van munkahelyem, ahol jól-rosszul fizetnek hónap elején, és majd egyszer nyugdíjba megyek onnan. Meglepôen kevesen vannak — legalábbis a környezetemben — olyanok, akik tenni is próbálnak valamit annak érdekében, hogy javuljanak életkörülményeik. Húsz ismerôsöm közül lényegében csak kettônek volt mersze önszántából búcsút mondani rossz munkahelyének, és nekivágni másiknak — a többiek vagy önsajnálják magukat, vagy szidják a kormányt, a rendszert, a mostani Ceausescut, és mindenkit, akit bûnbaknak lehet kikiáltani. Pedig — hölgyeim és uraim —, nemcsak Kolozsvár, de egész Erdély tele van olyan munkahelyekkel, ahol jól lehet keresni! Vannak 300–400–500 eurós, "halandóknak" való munkahelyek szép számmal és — higgye el nekem az olvasó — bizony nem szuperemberek "nyerik meg" a sorsdöntô interjúkat, hanem olyanok, akik "csak" egyszerûen jobbak versenytársaiknál, és megfelelnek a követelményeknek.

Bevallom, nemigen tudok elképzelni olyan társadalmi réteget, amely nem tudna változtatni bármikor életkörülményein. Bottal csoszogó öregek ügyelnek fel havi egymillióért kisgyerekre, nyugdíjasok cserélik nagy lakásukat kisebbre — a különbözet CEC-be kerül, és a kamat is kisegít a nyugdíj megérkezése elôtti napokban —, család nélküli fizikatanárok vállalnak éjszakai portási állást majd két minimálbérért stb. A középkorúak elôtt is ott állnak a lehetôségek: álláshirdetô újságok tucatjai ígérnek szebb jövôt, azaz pénzkereseti lehetôségeket. Vannak havi 100 ezer lejes munkák és vannak havi 100 ezer eurósak.

Persze ahhoz, hogy az ember új életet kezdjen — és másképpen lássa a világot —, lelkierôre és nem akármilyen elszántságra van szükség. Mert szent igaz: nehéz otthagyni a régit, és nekifutni az ismeretlennek, még akkor is, ha az egyértelmûen csak pozitív elmozdulást jelenthet. Mert hát mi lehet rosszabb, mint a tudat, hogy még van harminc évem nyugdíjig, de semmi reményem arra, hogy többet dolgozva, nekiveselkedve, jobbá tudjam tenni életkörülményeimet? Mit ér az az élet, amelynek már eleve nyakát szegi a biztos, alapos és hosszú távú reménytelenség?

Viszont az is igaz: az égvilágon semmi sincsen ingyen. Ott lehet hagyni a régi, kényelmesen szegény életmódot biztosan szebb jövô reményében, de az újért keményen meg kell fizetni.

Valójában ez a hazai életszínvonal emelkedésének, eurokonformmá válásának a kulcsa: megfizetni.

Szabó Csaba

NAPIRENDEN

A növekedést ösztönzi a jövô évi költségvetés
Elkezdôdött a tervezet parlamenti vitája

(4. old.)

A parlament két háza szerdán megkezdte a 2004-es állami költségvetés, illetve a társadalombiztosítási költségvetés tervezetének általános vitáját Adrian Nãstase miniszterelnök és a kormány több tagja jelenlétében. Az együttes plenáris ülésen 442 szenátor és képviselô vesz részt. A kormányfô ismertette a két tervezetet, majd a költségvetési és pénzügyi bizottságok mutatták be jelentésüket, ezt követôen minden parlamenti frakció megfogalmazza álláspontját.

A 2004. évi állami költségvetés a gazdasági növekedést ösztönzi — jelentette ki Mihai Tãnãsescu. A pénzügyminiszter rámutatott: jövôre a hazai össztermék (GDP) 5,5 százalékát fordítanák beruházásra, ami az idei arányhoz képest 0,4 százalékkal nagyobb.

A tervezet szerint a költségvetés a pénzromlás visszaszorítását eredményezi, hiánya finanszírozható és azt nem az inflációból fedeznék. A tervek szerint a fogyasztás jövôre 3,7-rôl 3,5 GDP-százalékra csökkenne, amit a megtakarítások növekedésére alapoznak.

— Nem választási évre jellemzô büdzsé, inkább a választási kampányban elhangzott ígéretekhez áll közel — mondotta a miniszter. Hozzátette: nô a szociális juttatásokra szánt összeg, a gyermekeknek és a mezôgazdasági nyugdíjasoknak 5000 milliárd lejjel jut majd több pénz, mint az idén.

Adrian Nãstase miniszterelnök kijelentette, hogy a költségvetés és az állami társadalombiztosítás 2004-es törvénytervezete nyilvánvaló jele annak, hogy a kormány igyekszik a közpénzek ésszerû felhasználására. A kormányfô szerint a költségvetési tervezet jelentôsen támogatja a kormány elsôdleges céljait: a nagy léptekben történô gazdasági növekedést, a reformfolyamat felgyorsulását, valamint a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozást. Nãstase bemutatta a költségvetés számadatait is, mint elmondta, a becsült értékek a 2001–2003 közötti nagyon jó gazdasági fejlôdést mutatják.

Nãstase szerint a költségvetési tervezetbôl az is világossá válik, hogy az 1997–2000-es periódus visszaesése véget ért, és a 2004-es év végére a nemzeti össztermék eléri majd az 1989-es értéket, a piacgazdaság

mechanizmusai életbeültetésének köszönhetôen. A kormányfô arra is rámutatott, hogy 1989 után most elôször becslik egyszámjegyûre (9%) az inflációt, s a kormánynak sikerült teljesítenie a Nemzetközi Valutaalappal kötött készenléti hitelmegállapodást. Mint elmondta, a költségvetés célpontja többek között az adórendszer csökkentése, majd hozzátette: 2004. január 1-tôl érvénybe lép a Pénzügyi Törvénykönyv, és megalakul a Pénzügyi Igazgatás Országos Ügynöksége, amely a költségvetési jövedelmek egyetlen begyûjtôje és ellenôrzôje lesz.

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a költségvetési kiadásoknál a legnagyobb arányt, az össztermék 10,8%-át a szociális támogatások képezik. Ugyanakkor külön alapokat biztosítanak az energetikai szektor, valamint a bányaipar átszervezésére.

A liberálisok és a demokraták hétfôn már jelezték, hogy nem szavazzák meg a jövô évi költségvetési tervezetet, ugyanis túlságosan formálisnak vélik a költségvetésnek a parlamenti bizottságokban történt megvitatását. A Nagy-Románia Párt szintén elveti a tervezetet.

Az RMDSZ részérôl a plénumban felszólaló Winkler Gyula Hunyad megyei képviselô kifejtette: pártja megszavazza a tervezetet és támogatja a reformfolyamatot elôsegítô intézkedéseket, de nem tudja szó nélkül hagyni az energiaszektor, a szállítás és bányászat szerkezeti átalakításának késlekedését, a körbetartozások megsokszorodását, a nyugdíjrendszer válságát, a mindent eluraló bürokráciát és korrupciót.

Alternatív autonómiatervezetet mutattak be

(4. old.)

Bakk Miklós elmondta, hogy a munkálatokban részt vett Bodó Barna és Székely István politológus, Fórika Éva temesvári jogász, Kovács Péter, a miskolci egyetem tanszékvezetô tanára és Komlósi József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) alelnöke.

A tervezet csak munkadokumentumnak számít, ezért nem lehet véglegesnek tekinteni. Az elsô kerettörvény a regionális tanácsok által vezetett romániai régiók mûködésérôl szól, amely tartalmazza a régiók mûködési feltételeit, a fontosabb intézmények hatásköreit. A tervezet készítôi rögzítették, hogyan kellene módosítani a romániai államháztartást annak érdekében, hogy ezek a régiók mûködôképesek legyenek.

A második és a harmadik kerettörvény Székelyföld különleges jogállású régió létrehozását, és autonómiájának statútumát tartalmazza. Így a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részébôl álló Székelyföld regionális autonómiával rendelkezne. A tervezet szerint Székelyföldön bevezetik a teljes kétnyelvûséget, így mind a román, mind a magyar nyelv hivatalossá válik a régióban, ami arra kötelezi a köztisztviselôket, hogy mindkét nyelvet ismerjék. A közoktatás rendszere is gyakorlatilag kétnyelvûre oszlik, a két nemzetiség diákjai külön intézményekben tanulnak majd. A tervek szerint Székelyföld az önkormányzati és parlamenti választásokon kívül saját regionális választási rendszerét is kidolgozza.

A szakértôi csoport a nem Székelyföldön élô romániai magyarok számára a nem területhez kötött kulturális-személyi elvû autonómiát képzel el, ennek a tervezete még nincs kidolgozva.

Az októberben megalakult Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a Székelyföld autonómiájáról szóló jogszabály véglegesítését és a román parlament elé terjesztését tûzte ki célul.

Toró T. Tibor a december 13-án megalakuló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezô testületének tagja elmondta, hogy a szakértôi testület a Csapó Józsefnek, az SZNT elnökének nevéhez fûzôdô autonómiatervezetbôl indult ki. Az EMNT és a szakértôk társadalmi párbeszédet kívánnak folytatni a tervezet kapcsán a román politikummal. — A székelyföldi területi autonómiát a személyi elvû autonómiával együtt kell képviselni, amely a Székelyföldön kívül élô magyaroknak kínál megoldást identitásuk megôrzésére — mondta. Csapó József a Szabadság kérdésére elmondta, hogy tudomása szerint a szakértôi csoport munkája magánkezdeményezés, ezt egyelôre nem ismeri el sem az EMNT, sem az SZNT.

Borbély Tamás

Tettlegességig fajuló konfliktus

(4. old.)

Tettlegességig fajuló vita robbant ki kedden délután a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektori irodájában Tánczos Vilmos, az intézmény rektorhelyettese és Xántus Gábor, az idén alapított fotó, filmmûvészet és média szak egyik vezetôje között. Az incidens Szilágyi Pál rektor jelenlétében zajló szakmai megbeszélésen történt.

Xántus Gábor a Szabadság kérdésére elmondta, hogy az incidens kedden délután a Sapientia Mátyás király utcai székházának rektori irodájában egy szakmai megbeszélésen történt, amelyen Szilágyi Pál, Tánczos Vilmos és Xántus Gábor az egyetem média szaka új felszerelésének elhelyezésérôl tárgyaltak.

— Mivel a felszerelés egyetlen lehetséges elhelyezésével sajnos nem sikerült egyetértenünk váratlanul és megmagyarázhatatlan módon Tánczos Vilmos ütlegelni és rúgni kezdett, minôsíthetetlen inzultusok kíséretében — mondta Xántus. Szerinte az ehhez hasonló minôsíthetetlen és alvilági megnyilvánulások méltatlanok Erdély egyik magyar presztízsintézmények szelleméhez, és a leghatározottabb módon elítéli az elvtelen, személyeskedô és súlyos testi sértésig menô praktikákat.

Az EMTE 114 ezer euró értékû fotó- és filmstúdió felszerelést vásárolt Magyarországról, a szállítmány kedden délután érkezett meg. A bántalmazott oktató az alapítvány hamarosan ülésezô kuratóriumának gyûlése után dönt további terveirôl.

Értesüléseink szerint a konfliktus valós okát az képezi, hogy a fotó-, filmmûvészet és média szak fejlesztési tervei kapcsán Xántus Gábor és Pethô Ágnes, a szak másik vezetôje nem értenek egyet: míg Pethô Ágnes, Tánczos Vilmos felesége az elméleti képzés irányába fejlesztené a szakot, addig Xántus a filmes-televíziós gyakorlati oktatásra fektetné a hangsúlyt.

Noha Szilágyi Pál rektor a Szabadság kérdésére kezdetben cáfolta, hogy tettlegességig fajult volna a kedd délutáni megbeszélés, utólag kijelentette: az esetet a kuratórium vizsgálja meg. Úgy vélte, hogy a szakon belül szó sem lehet érdekellentétekrôl, mert a román akkreditációs bizottság elfogadta a tantervet, amely módosíthatatlan, így mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás egyformán fontos.

Tánczos Vilmost többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült elérni. Értesüléseink szerint a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete állásfoglalást készül kiadni az ügyben.

-or-

Romtelecom: csak 10%-os emelés

(4. old.)

A távközlési felügyelet szerdán visszautasította a Romtelecom 66 százalékos havidíj-emelési kérelmét, melyet az a jövô év elejétôl szeretett volna érvényesíteni.

A többségében a görög Hellenic Telecom által birtokolt Romtelecom a törvényi elôírásoknak megfelelôen kérte tervezett lépésének jóváhagyását a hatóságtól. Utóbbi azzal vetette el ezt, hogy egy monopolhelyzetben lévô társaság esetében nem indokolt a tiszta bevételek ilyen nagyarányú növekedése, ezért a maga részérôl 10 százalékos emelést hagy jóvá. Ezt is ahhoz a feltételhez köti, hogy a társaságnak könnyítenie kell más szolgáltatók számára a hozzáférést hálózatához, s nemzetközi beszélgetéseinek díjait egyidejûleg legalább 10 százalékkal kell mérsékelnie.

Iliescu Franciaországban

(4. old.)

Ion Iliescu elnök szerdán Lyonba érkezett, ahol megkezdte franciaországi hivatalos látogatását. Lyon polgármestere a város díszpolgári címét adja át az államfônek, aki ezt követôen a helyi kereskedelmi és iparkamara székházában találkozik a Rajna-Alpok régió üzleti köreinek képviselôivel, majd részt vesz az Integráció és globalizáció címmel a Lyon II egyetemen megrendezésre kerülô szemináriumon.

Iliescu csütörtökön, Párizsban találkozik Jean-Pierre Raffarin francia kormányfôvel, majd látogatást tesz a Francia Intézetben és a Francia Autósklubban. Az államfô pénteken részt vesz a francia–román gazdasági fórum megnyitóján, majd találkozik a párizsi törvényhozás elnökével. Szintén pénteken, az Elysée palotában kerül sor Iliescu és Jacques Chirac francia államfô találkozójára, és Párizs polgármesterével is megbeszélést folytat.

Vízummentesen Svájcba?

(4. old.)

Lehetséges, hogy Svájc december 15-tôl eltörli a román állampolgárok vízumkötelezettségét, közölte szerdán, sajtótájékoztatón Corneliu Alexandru, a közigazgatási és belügyi minisztérium euro-atlanti integrációs fôosztályának vezetôje.

A közigazgatási és belügyi szaktárca, valamint a külügyminisztérium képviselôi tárgyalásokat folytatnak a svájci illetékes intézményekkel, amelyek elvileg beleegyeztek a román állampolgárok vízumkényszerének megszüntetésébe. Az errôl szóló megállapodást Ion Iliescu államfô írja alá december 15-én, tette hozzá a fôosztályvezetô.

Románia megerôsítette nyugati határait

(4. old.)

Magyarország és Ausztria határôrparancsnokságának vezetôi elégedettek azzal a móddal, ahogyan Románia megerôsítette nyugati határát, jelentették be szerdán Aradon a három ország határôrparancsnokainak találkozóján. A határ biztonságossá tételének köszönhetôen csökkent a nyugati országokba való migráció, hangzott el a megbeszélésen, amelyen a határôrparancsnokok új lehetôségeket kerestek a nemzetközi bûncselekmények visszaszorítására.

Ugyanakkor bejelentették: a borsi határnak megfelelôen új kapcsolat-központot hoznak létre az ártándi határnál. — Ebben a tekintetben az egyezmény befejezési szakaszához értünk. Ez a központ nagymértékben hozzájárul majd a két ország közötti információcsere gyors lebonyolításához, a szervezett bûncselekmények ugyanis nem csak egy ország területén belül zajlanak — mondta Aurel Neagu rendôrfôkapitány, a Román Határôrség fôfelügyelôje.

A magyar és osztrák határôrparancsnokok véleménye szerint Románia fontos lépéseket tett az utóbbi hónapokban, ami a határok biztonságát illeti. — Még sok a tennivaló, de Magyarországnak az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozása után Románia fel lesz készülve az EU-val való szomszédságra — jelentette ki Benedek József, a Magyar Határôrség vezetôje.

Aurel Neagu fôfelügyelô hangsúlyozta: míg két hónappal ezelôtt Románia nyugati határáról naponta 2000 személyt fordítottak vissza, ez a szám mára már 8000-re ugrott, ami érezhetô volt a szomszéd országokban is azáltal, hogy csökkent a román bûnözôk száma. A három ország képviselôje ugyanakkor elmondta: jelenleg azon fáradoznak, hogy felkutassanak egy embercsempészettel foglalkozó hálózatot. Ezzel kapcsolatosan Magyarország fontos információkkal rendelkezik, pillanatnyilag közös cselekvési tervet dolgoznak ki Romániával, Bulgáriával és Ausztriával.

KÖRKÉP

Aranyosgerend.
Jótékonysági bál

(5. old.)

Erzsébet- és Katalin-napi batyus bált szervez Aranyosgerenden az RMDSZ helyi szervezete és a Bánffy István Egyesület november 22-én, szombaton 19 órától, a helyi kultúrotthonban. Vidám kabarémûsorral fellép a kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpad. A belépés adományok alapján történik. Az est bevételét a helyi közösségi ház tatarozására fordítják. A mulatságra meghívták az Aranyosgerend közelében lévô települések — Aranyosgyéres, Harasztos, Aranyosegerbegy, Detrehem telep, a Maros megyei Andrási telep és a Fehér megyei Székelykocsárd — lakóit is. Bôvebb felvilágosítással szolgálnak a Görög családnál a 0723/797-602-es telefonszámon, mindennap este 18 óra után.

Vásártéri rövid hírek

(5. old.)

Az elmúlt héthez képest meg-drágult a gabona: a búzáért 2000 lejjel többet kérnek, mint egy héttel ezelôtt, most 10 ezer lejbe kerül. A kukorica árát is felkerekítették 7000 lejre. Az árpa 8000, a zab 10 ezer lejbe kerül, míg a korpáért 5600-at, a kukoricadaráért pedig 10 ezer lejt kérnek. A sertés ára stagnál: 24–25 ezer lej élôsúly/kg, a nap folyamán viszont 26–28 ezerre is emelkedett.

Olcsó disznó karácsonyra?

(5. old.)

Kolozs megyében kb. 55–60 ezer hízót vágnak le karácsony elôtt. Aki vásárolni készül, tudni szeretné, mennyi pénzt kell kiadnia a disznóért.

Összesen 11 vásáros embert kérdeztem: szerinte a következô hetekben emelkedik-e a hízók ára. Második kérdésem: visz-e húspróbát (mintát) az állatorvoshoz disznóvágás után, ellenôrzésre? Erre mindenki igennel válaszolt. Nem lehet játszani az egészséggel — mondta Zágoni Mihály hóstáti gazda.

A hízók áráról a következôket mondták:

Ch. Petru Szamosfalváról: — Nem fog drágulni a sertés.

K. J. Attila és N. Márton: — Sok a disznó, nem lesz elég vásárló, mert az embereknek nincs pénzük több milliót kiadni egyszerre.

Z. Mihály: — Nehéz lesz eladni a hízót karácsony elôtt is, akárcsak ezekben a napokban.

P. Susana Mezôcsán községbôl: — Némileg talán drágulhat a disznó, de lényeges árnövekedésre nem számíthatunk.

C. Florin ugyancsak ebbôl a mezôségi nagyközségbôl elmondta, hogy szeretné, ha legalább 28–30 000 lejt kapna kilójáért.

T. Simion a kolozsvári Szénafüvekrôl hozott két sertést, otthon van még három, 100 kg körüliek. Reméli, hogy karácsony elôtt legalább 28–29 ezer lejt kap kilójáért.

L. Dorin Szamosszentmiklósról úgy látja, talán olcsóbb lesz a disznó kilója, mint ahogyan ma árulják. -- Rengeteg hízó vár eladásra a mezôségi falvakban — mondta.

M. Ovidiu sztolnai gazda sokkal pesszimistább, szerinte karácsony elôtt 25 ezer lejt se fognak kapni kilójáért.

D. Viorel Palotáról úgy nyilatkozott, hogy nem várható lényeges változás a sertés árában. Inkább csökkenés várható, mert ünnep elôtt annyi hízót hoznak majd, hogy nem fog férni a vásárban.

K. Sándor kolozsi gazda elpanaszolta, hogy semmi jó nem várható a sertések értékesítését illetôen. Szinte biztosra vehetô, hogy karácsony elôtt sem megy fel a disznók ára.

Barazsuly Emil

Kolozs
Felavatták a gyermekek Édenkertjét

(5. old.)

Végre mai gyermekekhez illô játszótéren ugrabugrálhatnak, hintázhatnak, csúszkálhatnak, homokozhatnak a kolozsi gyerekek: tegnap délben felavatták a példaértékû közösségi összefogás eredményeként kialakított, Édenkert elnevezésû játszóparkot.

Bármely városnak díszére válna a kolozsi posta és takarékpénztár elôtti, az iskola közelében lévô téren kialakított játszótér: két csúszda, több hinta és libikóka, kôasztal székekkel, homokozó gyanánt ütésgátló óriás gumikerék homokkal töltve. A játszótér talaja néhol füves, de többnyire homokkal teleszórt. Az ünnepélyes avatóünnepség szervezôi alaposan próbára tették a hinták-csúszdák kipróbálására farkas-éhséggel vágyó csöppségek türelmét: mire mindenki elkészült, már közel egy órája várakozott a türelmetlen ifitömeg.

A projekt megvalósításában együttmûködött a Kolozsi Polgármesteri Hivatal, a Közösségi Kezdeményezô Alapítvány (FICO), az Etnokulturális Sokszínûségért Forrásközpont, rengeteg helybeli lakos ötletekkel, munkával, segítôkészséggel. Az ünnepség megnyitó momentumaként bemutatták a kezdeményezô csoportot, a közösség vezetôi köszönetet mondtak a játszótér létrehozásáért. Az iskola igazgatója a gyermekeknek köszönte meg, hogy a játszótér munkálatainak elkezdését követôen senki sem ugrotta át a park kerítését. A felszólalók egyöntetûen a gyermekek figyelmébe ajánlották a játszóparkot, lelkükre kötve, hogy önmaguknak óvják, jelenlegi állapotában ôrizzék meg azt. Egy nagymama is szólni kívánt az egybegyûltekhez, Kolozs "virágszálainak", gyermekek, unokák, szülôk és nagyszülôk gondjaira bízva a kolozsi Édenkertet, amelynek létrehozásában jelentôs szerepet vállaltak a kolozsi egyházak is.

A megnyitót a gyermekek kultúrmûsora tette emlékezetessé, majd végre elérkezett a várva várt pillanat is: a játszótér birtokba vétele. Amint az képünkön is látszik, egy szalmaszálat sem lehetett leejteni az Édenkertben, amely ezután télen 8 és 12, valamint 16 és 20, nyáron 8 és 12, valamint 16 és 22 óra között várja a gyermekeket. Az ôket kísérô nagyszülôk-anyukák teljes nyugalommal foglalhatnak majd helyet a park padjain, a játszóteret ugyanis kerítés veszi körül, nem kell gyermekeiket attól félteniük, hogy kiszaladnak az úttestre.

K. E.

Torda
Nincs pénz, nincs villany

(5. old.)

Csak adósággal nem rendelkezô lakókkal kötnek egyéni szerzôdést az elektromos áram visszakötésére a tordai szociális lakásokban. Az L105-ös és az Electroceramica tömbházak lakói több hónapja nyújtottak be kérést a kolozsvári villamosmûvekhez az áram visszakötésére, de kérésüket még mindig nem hagyták jóvá. Az Electrica képviselôje, Ladislau Raider azzal magyarázta a hosszú átfutási idôt, hogy két lehetôséget vettek fontolóra: az egyik javaslat szerint minden lakást be kell kötni, a másik szerint viszont csak a tartozásokat fel nem halmozók köthetnek új szerzôdést a társasággal. Raider szerint mostanig vártak a Tordai Polgármesteri Hivatalra, hogy behajtsa a tartozásokat, és a tordai API képviselôjével folytatott megbeszélések eredményeként 18 család kap engedélyt és köthet egyéni szerzôdést az áramszolgáltatóval.

R. T. T.

Csak 20 százalék a turisztikai projektre

(5. old.)

Torda csupán a húsz százalékát kapja az Oláhszentgyörgy, Aknasugatag és Torda turisztikai övezeteinek felújítására kiutalt pénzbôl. Torda polgármestere, Virgil Blasiu a három helység vezetôsége közti nézeteltéréseket okolja azért, hogy Torda és Aknasugatag csupán a közös projektre kiutalt összeg húsz-húsz százalékát kapta. A városnak így 1,6 millió euróvalkell gazdálkodnia, ami a sós fürdô körüli utak rehabilitációjára szánt összegnek a fele. A polgármester szerint a napokban mérik fel, hogy milyen munkálatokra elég a pénz, és valószínûleg a strandhoz, a hotelhez és az állatkerthez vezetô utakat javítják meg, leaszfaltoznak két, az üdülôtelephez vezetô utat, és egy modern parkolót létesítenek a strand bejáratánál.

R. T. T.

Körzeti vízellátás a Maros–Aranyos vízgyûjtô medencében

(5. old.)

Közös vízügyi protokollum megkötése érdekében találkozott tegnap Tordán Kolozs és Maros megye adminisztratív vezetôsége. A "Körzeti vízellátás — a Maros–Aranyos vízgyûjtô medence" nevû projekt a két megye vezetôségének együttmûködését feltételezi a körzeti beruházások terén.

A megbeszélésen Vasile Soporan Kolozs és Ovidiu Natea Maros megyei prefektus, Liviu Medrea és Ion Vasluian, a két megyei tanács alelnöke, Virgil Blasiu tordai polgármester, illetve Mezôcsán, Alsódetrehem, Palackos, Magyarfráta, Lárgatanya és Mezôzáh polgármesterei vettek részt.

A protokollum értelmében a két megye vezetôsége támogatni fogja a közösségek érdekeit szolgáló infra-strukturális munkálatok megtervezését és kivitelezését, és együttmûködnek költségvetési terv elkészítésében, amely elôsegíti a munka akadálytalan menetét.

A projekt keretében hat, összesen 22 434 fôs lakosságú mezôségi község (Mezôcsán, Alsódetrehem, Palackos, Magyarfráta, Lárgatanya és Mezôzáh) vízellátását is megoldják.

Tanácsokkal segítenek a lengyelek

(5. old.)

Kétnapos látogatáson vesz részt Kolozsváron Wladislaw Mirota, Románia lengyelországi tiszteletbeli nagykövete. A látogatás célja a két ország közötti kapcsolatok bôvítése, elsôsorban a gazdasági együttmûködés terén. A látogatás során a konzul Vasile Soporan prefektussal találkozik, akivel iroda létrehozásáról tárgyalnak Katowice-ben, amely a román termékek lengyelországi forgalmazását segítené elô.

Ugyanakkor a lengyel fél felajánlotta, hogy tanácsokkal látja el Romániát a környezetvédelem, közigazgatás, management és marketing, valamint az európai pénzalapok megpályázása terén. A két nap alatt a nagykövet több kolozsvári céget is meglátogat.

A rendôrség hírei

(5. old.)

Apját ölte meg
Brutális gyilkosságot követtek el Kövenden: 23 éves fiatal ölte meg saját apját. Az eset italozás közben történt: apa és fia alkoholmámorban összeveszett, majd egymásnak estek. A két Alexandru C. közül a fiatalabbik bizonyult erôsebbnek, ô addig ütötte-rúgta apját, amíg az belehalt sérüléseibe. A fiatalt minôsített emberölés vádjával helyezték elôzetes letartóztatásba.

Elkezdôdött a gázmérgezések ideje
Miután egy nappal korábban megyénkben "hivatalosan" elkezdôdött a 2003–2004-es fenyôfa-lopási idény (ekkor állították le az idei elsô törvénytelen szállítmányt), tegnapelôtt már felütötte fejét Kolozsváron az egyik, az utóbbi években télen gyakran haláleseteket okozó jelenség: a szénmonoxid-mérgezés. Kedden az Üstökös utca egyik házában túl késôn találtak rá a szomszédok a 25 éves, helyi Muntean B-re, aki már menthetetlen volt. Társát, a 26 éves, nagyszebeni Horia C.-t, aki törvénytelenül lakott a házban, súlyos állapotban, kómában szállították be az 1-es klinikára. Mindketten szénmonoxid-mérgezést szenvedtek.

Gyalogátkelôn gázolt
Kolozsváron élô olasz állampolgár okozott közúti balesetet kedden az 1918 December 1 úton. Az 58 éves Giovanni Petrelli Fiat márkájú személygépkocsit vezetett, és nem adott elsôbbséget a 19 éves, helyi Raluca C-nek, aki szabályosan, gyalogátkelôn kelt át az úton. Az áldozat csak könnyebb sérüléseket szenvedett.

(balázs)

Büntet a Vízmûvek

(5. old.)

A felhalmozott adósságok miatt tegnap 33 kolozsvári lakóközösség maradt vízszolgáltatás nélkül — áll a Vízmûvek közleményében. A büntetés a Primãverii, Kossuth Lajos (21 Decembrie), Ion Mester és Gyöngyvirág utcai tömbházakat érinti; a tartozás összege meghaladja a félmilliárd lejt. A vízszolgáltatás csak akkor tér vissza régi medrébe, ha az érintett lakóközösségek kifizetik tartozásaikat, vagy elkötelezik magukat az adósságok részletekben történô megtérítése mellett.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

REKLÁM

Valutaárfolyamok
November 19., szerda

(6. old.)

Váltóiroda

Euró (Vétel/Eladás)

Dollár (Vétel/Eladás)

Forint (Vétel/Eladás)

Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4.)

39 900/40 200

33 450/33 800

152/155

November 20., csütörtök

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 40 041 lej, 1 USD = 33 591 lej, 1 magyar forint = 155 lej.

HIRDETÉS

INGATLAN

(7. old.)

Az Envopak Kft. árverésre bocsájt egy manzárdolást is megbíró, felújított házat, ami üzlethelyiségnek is megfelelô, a Tóköz/Între lacuri utca 61/A alatt. Kikiáltási ár: 39 ezer euró. A licitre ma, november 20-án du. fél 5 órakor a fenti címen. Telefon: 0744-351461, 0740-066908.

ÁLLÁS

(7. old.)

Ruhásüzletbe eladót alkalmazunk. Kereskedelmi tapasztalat vagy végzettség elôny. Érdeklôdni a 0944-606901-es telefonon. (0009)

BÉRBE VESZ

(7. old.)

Diáklány lakótársnôt keresô lányok jelentkezését várom. Telefon: 0745-876280.

SPORT

LABDARÚGÁS
Világranglista
Brazília az élen, Magyarország a 67., Románia a 24. helyen

(8. old.)

Magyarország — csakúgy, mint egy hónappal ezelôtt — a 67. a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) világranglistáján.

Románia viszont, olaszországi veresége nyomán három helyet rontott októberi pozícióján, s jelenleg a 24. helyen áll.

Az élen változatlanul Brazília található.

A közvetlen élcsoportban Hollandia, Anglia, Németország és Olaszország egyformán visszacsúszott, s ezt az elmúlt hetekben pályára sem lépett Mexikó használta ki a legjobban, hiszen riválisai pontvesztése miatt a 8.-ról feljött az 5. helyre.

A jövô évi portugáliai Európa-bajnokság pótselejtezôjének elsô, szombati felvonásán meglepetés-gyôzelmet aratott skót és lett válogatott jelentôsen javított pozícióján, elôbbi az 50. (korábban 58.), utóbbi az 56. (69.).

FIFA-világranglista (zárójelben az egy hónappal ezelôtti helyezés):

1. (1.) Brazília 852 pont, 2. (2.) Franciaország 826, 3. (3.) Spanyolország 785, 4. (4.) Argentína 750, 5. (8.) Mexikó 742, 6. (5.) Hollandia 740, 7. (8.) Törökország 739, 8. (6.) Anglia 738, 9. (7.) Németország 736, 10. (11.) Csehország 735, 11. (8.) Olaszország 733, 12. (12.) Egyesült Államok 732, 13. (14.) Dánia 714, 14. (13.) Kamerun 712, 15. (15.) Írország 706, 16. (16.) Belgium 696, 17. (18.) Svédország 681, 18. (17.) Portugália 680, 19. (19.) Costa Rica 679, 20. (20.) Horvátország 662, ..., 24. (21.) Románia 652, ..., 67. (67.) Magyarország 524, ..., 73. (73.) Észtország 516.

A nôi játékosok nem akarnak férfiak lenni

(8. old.)

Az olasz élvonalban szereplô Perugia által kiszemelt két nôi labdarúgó, a svéd Hanna Ljungberg és Victoria Svensson nem akar férficsapatban szerepelni.

— Nem tudom, miben lehetnék egy férfi együttes segítségére — indokolta meg döntését a csatár Svensson az Aftonbladet címû napilapnak nyilatkozva.

A klub elnöke, Luciano Gaucci nem esett kétségbe a hír hallatán:

— Szívük joga nemet mondani, majd keresünk mást, aki szívesen futballozna a Perugiában.

Gaucci tervei szerint már januárban leigazol egy nôi labdarúgót, ami igazi szenzáció lenne, hiszen nô még nem lépett pályára a Serie A-ban, sôt, Európa legjobb bajnokságainak élvonalában sem.

Barátságos mérkôzések

(8. old.)

Svédország labdarúgó-válogatottja barátságos mérkôzésen meglepetésre egygólos vereséget szenvedett Egyiptom ellen Kairóban, míg az írek magabiztosan nyertek a vendég Kanada ellen.

Eredmények, barátságos mérkôzések: Egyiptom–Svédország 1–0 (gól: Belal — 10. perc) és Írország–Kanada 3–0 (Duff — 23., valamint Keane 2 — 60. és 84. perc).

Vb-selejtezôk, Dél-Amerika

(8. old.)

Venezuelai és paraguayi gyôzelmet hozott az elsô játéknap a 2006-os németországi labdarúgó-világbajnokság dél-amerikai selejtezôjének 4. fordulójában.

A paraguayiak sikerükkel — bár valószínûleg csak átmenetileg — a tabella élére ugrottak. Az elsô két találkozóján nyeretlen Venezuela — a Kolumbiában aratott szombati diadal után — ezúttal hazai pályán gyôzött, az utolsó percekben fordítva a maga javára a mérkôzést.

Eredmények: Venezuela–Bolívia 2–1 (Rey — 90. és Arango — 92. perc, illetve Botero — 60. perc), Chile–Paraguay 0–1 (Paredes — 31. perc)

Az állás: 1. Paraguay 9 pont/4 mérkôzés, 2. Argentína 7/3 (8–2), 3. Brazília 7/3 (4–2), 4. Uruguay 6/3 (8–5), 5. Venezuela 6/4 (3–6), 6. Peru 4/3 (6–4), 7. Chile 4/4 (5–5), 8. Ecuador 3/3 (3–3), 9. Bolívia 3/4 (4-8), 10. Kolumbia 0/3.

A kontinentális sorozatból az elsô négy válogatott jut egyenes ágon tovább, az ötödik pótselejtezôt játszik.

FIFA–WADA 1–0

(8. old.)

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) akarata érvényesült a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA) szemben a két szervezet hónapok óta tartó vitájában.

Joseph Blatter, a FIFA elnöke márciusban közölte: ellenzi a WADA-kódexben rögzített szabályozást, amely szerint kétéves eltiltás jár az elsô alkalommal doppingvétségen ért sportolóknak.

— A FIFA ragaszkodott ahhoz, hogy mindenkit egyenként meg lehessen hallgatni, és hogy ne érvényesüljenek azonos szankciók az egyéni és a csapatsportágakban. A WADA helybenhagyta ezt — jelentette be Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetôje.

A FIFA februárban együttmûködési megállapodást írt alá Dániában a WADA-val, de azzal a megkötéssel, hogy egy megfigyelôcsoport két évig elemzi a labdarúgásban ismertté váló lebukásokat. Blattert egyébként sok bírálat érte amiatt, hogy nem jelent meg Koppenhágában a történelmi jelentôségû tanácskozáson.

A hat–három a tévében

(8. old.)

A magyar labdarúgás máig példátlan sikerének, a londoni 6:3-nak éppen félévszázados jubileumát üljük november 25-én. Természetesen a képernyô elôtt...

Éppen ötven éve történt, 1953. november 25-én a londoni Wembley-stadionban. A magyar labdarúgó válogatott 6:3-ra legyôzte a házigazda Angliát. Azt a csapatot, amely hazai pályán 90 éve nem szenvedett vereséget a szigetországon kívüli válogatottól. "Az évszázad mérkôzése"-ként elhíresült találkozóról mindenki hallott, de nem mindenki láthatta.

Az 50. évforduló napján a Duna televízióban újra felelevenítik a mérkôzés legszebb jeleneteit, Szepesi György eredeti rádiós-kommentárjával. Közben hallhatjuk a találkozóhoz kapcsolódó történeteket, Grosics Gyulától, Buzánszky Jenôtôl és az Aranycsapat 12. tagjának tartott Szepesi Györgytôl. Természetesen megmutatják az angolok elleni — fél évvel késôbbi — budapesti visszavágó góljait is, amelyen 7:1-re gyôztek Puskásék.

A Filmmúzeum csatornáján már november 22-én látható Tímár György 6:3, avagy játszd újra Tutti! címû filmvígjátéka.

Az 1998-ban készült film fôszereplôje Eperjes Károly, aki különös módon a jövôbe lát. A kezdôrúgás elôtt néhány perccel jelenik meg elôször a közvetítést hallgatók között egy csehóban, s elmondja, mi lesz a mérkôzés kimenetele. Majd elôre bemondja a gólokat és a gólszerzôk nevét is. Minden gólja "tutti" és magát is Tuttinak nevezi. Senki nem tudja ki ô, s vajon honnan jött...

FORMA–1
2004-ben is lesz kanadai nagydíj

(8. old.)

A kanadai nagydíj szervezôi megegyeztek Bernie Ecclestone-nal, a Forma–1 elsô számú vezetôjével, így a viadal — amelyet a dohányreklámokra vonatkozó szabályozás szigorítása miatt korábban töröltek — marad a 2004-es versenynaptárban. Normand Legault versenyigazgató azt mondta, hogy a GP-t a terveknek megfelelôen június 13-án bonyolítják le, s az érintett csapatokat — többek között a Ferrarit, a McLarent és a Renault-t — jelentôs összeggel kompenzálják a reklámok kiesése miatt.

— Bernie Ecclestone eredetileg 42 millió kanadai dollárt kért, de végül "diszkontáron", 29 millióban sikerült megegyeznünk — fogalmazott Legault.

A kanadai nagydíj visszakerülésével jövôre 18 versenyre kerülne sor. A szervezôk "nagyvonalúságát" bizonyára az is elôsegítette, hogy az idei, június 15-i viadalt 300 ezren tekintették meg a helyszínen, és a felmérések szerint ez 80 millió amerikai dollárt "mozgatott meg".

A 2004-es, tervezett versenynaptár: március 7. — ausztrál nagydíj (Melbourne); március 21. — malajziai nagydíj (Szepang); április 4. — bahreini nagydíj (Bahrein); április 25. — San Marinó-i nagydíj (Imola); május 9. — spanyol nagydíj (Barcelona); május 23. — monacói nagydíj (Monte-Carlo); május 30. — Európai Nagydíj (Nürburgring, Németország); június 13. — kanadai nagydíj (Montreal); június 20. — Egyesült Államok Nagydíja (Indianapolis); július 4. — brit nagydíj (Silverstone); július 11. — francia nagydíj (Magny-

Cours); július 25. — német nagydíj (Hockenheim); augusztus 15. — magyar nagydíj (Hungaroring); augusztus 29. — belga nagydíj (Spa-Francorchamps); szeptember 12. — olasz nagydíj (Monza); szeptember 26. — kínai nagydíj (Sanghaj); október 10. — japán nagydíj (Szuzuka); október 24. — brazil nagydíj (Sao Paulo).

SÚLYEMELÉS
Vb Vancouverben

(8. old.)

Minden idôk talán legdrámaibb versenyét hozta a vancouveri súlyemelô-világbajnokság férfi 77 kg-os viadala.

Az A-csoport 12 indulójából hatan (!) kiestek, köztük a kétszeres olimpia bajnok kínai Csan Hszü-kang, valamint a lökésben világcsúcstartó kazah Filimonov is. Tovább folytatódott a nagy tét által kiváltott példátlan sérüléshullám: ezúttal a kétszeres vb-bronzérmes iráni Barkhah könyökét csavarta ki és szakította ketté a súly. A "flúgos futamnak" is beillô viadalt végül a taktikusan hajrázó iráni Nejad Falahati nyerte 357,5 kg-os összeredménnyel.

A látottak és a kiesettek nagy száma alapján elmondható, hogy Baranyai János értékes pontoktól fosztotta meg a magyar férfi válogatottat az olimpiai kvalifikációs pontversenyben, ha ugyanis csak kezdôfogásait sikeresen teljesíti, biztosan az elsô 25 között végez.

A Nagy Szilvia–Nagy Nikoletta kettôs ugyanakkor minden dicséretet megérdemel, hiszen világbajnoki újoncokként végeztek pontszerzô helyen a nôi 63 kg-os súlycsoportban. A két fiatal a C-csoportból küzdötte fel magát az elsô 25 közé.

A vb eddigi legszínvonalasabb döntôjében az ukrán Natalja Skakun nemcsak hogy legyôzte kínai vetélytársát, de új lökésvilágcsúcsot állított fel. Szakításban az összetett bronzérmes fehérorosz Hanna Bacsuska ért el világrekordot.

Eredmények:

Férfi 77 kg, összetett: 1. Nejad Falahati (Irán) 357,5 kg (155, 202,5), 2. Gevorg Davtian (Örményország) 355 (160, 195), 3. Reyhan Arabacioglu (Törökország) 355 (160, 195), 4. Li Hung-li (Kína) 352,5 (162,5, 190), 5. Plamen Zseljazkov (Bulgária) 350 (160, 190), 6. Alekszandr Cserpak (Ukrajna) 350 (160, 190); szakítás: 1. Li 162,5 kg, 2. Vjacseszlav Jersov (Oroszország) 162,5, 3. Davtian 160; lökés: 1. Nejad 202,5 kg, 2. Davtian 195, 3. Mehmet Yilmaz (Törökország) 195.

Nôi 63 kg, összetett: 1. Natalja Skakun (Ukrajna) 247,5 kg (110, 137,5), 2. Liu Hszia (Kína) 245 (107,5, 137,5), 3. Hanna Bacsuska (Fehéroroszország) 240 (112,5, 127,5), 4. Hsziung Mej-jing (Kína) 235 (100, 135), 5. Gergana Kirilova (Bulgária) 235 (105, 130), 6. Zlatina Atanaszova (Bulgária) 230 (102,5, 127,5); szakítás: 1. Bacsuska 113,5 — új világcsúcs (régi: 113 kg, Kuang Hsziao-fang (Kína, 2003. 08. 10., Bali), az összetett eredményébe 112,5 kg számított be, 2. Skakun 110, 3. Liu 107,5; lökés: 1. Skakun 138 kg — új világcsúcs (régi: 137,5 kg, Liu Hszia, 2003. 09. 12., Kin Huang Do), az összetettbe 137,5 kg számított be), 2. Liu 137,5, 3. Hsziung 135.

2005-ben Doha, 2006-ban Prága a házigazda

(8. old.)

A két év múlva sorra kerülô világbajnokságot Katar fôvárosa, Doha rendezheti, 2006-ban pedig Prága lesz a házigazda — jelentette be a vancouveri vb-n tartott sajtótájékoztatón Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelô-szövetség (IWF) elnöke.

A következô olimpiai kvalifikációs vb-re (2007) Los Angeles, Sydney, Chiang Mai (Thaiföld) és Varsó pályázik.

A sajtókonferencián téma volt a kanadai vb elôtt doppingvétség miatt eltiltott három bolgár súlyemelô — Galabin Bojevszki, Zlatan Vanev, Georgi Markov — ügye is. Aján elmondta: nagyon sajnálja, hogy a három kitûnô emelô hiányzik a világbajnokságról, s reméli, hogy a vizsgálat hamarosan lezárul.

Az IWF a múlt héten tiltotta el a bolgárokat, mert egy szeptemberi ellenôrzés során idegen vizeletmintát adtak át az ellenôröknek.

Változhat a zsûrizés

(8. old.)

A Nemzetközi Súlyemelô-szövetség (IWF) azt fontolgatja, hogy megváltoztatja az egyes gyakorlatok zsûrizésének módját.

Jelenleg az a szabály érvényes, hogy ha a három bíró közül legalább kettô jónak ítéli a kísérletet, akkor az érvényes. A háromtagú testületet azonban ötfôs zsûri ellenôrzi, amelynek jogában áll felülbírálni a döntést, vagy lecserélni a bírókat.

— A bíró esetleges leváltása nem jó megoldás, ráadásul a súlyemelésen kívül nem is tudok más sportágról, ahol a verseny közben ezt meg lehet tenni — jegyezte meg Myrddin John, az IWF walesi alelnöke.

A szigetországi sportdiplomata úgy véli: a legjobb megoldást a hét tagból álló, "egylépcsôs bíróság" jelentené, s legalább négy lámpának kellene kigyulladnia a jó gyakorlathoz.

Ha a javaslat pozitív fogadtatásra is talál, legkorábban a 2006-os prágai világbajnokságon alkalmazhatják, hiszen elôbb el kell fogadnia a technikai, majd a végrehajtó bizottságnak, végül az IWF kongresszusának.

SAKKSAROK

(8. old.)

Döntetlennel zárult a negyedik parti és így a párharc is Garri Kaszparov és az X3D Fritz elnevezésû számítógép között New Yorkban. A volt világbajnok orosz nagymester 175 ezer dollárt kapott a fellépésért. A hangzatos "ember–gép világbajnokság a virtuális térben" névvel beharangozott csata során a második játszmában a komputer nyert, a harmadikban az orosz nagymester, a másik kettô remivel zárult. Az utolsó parti után Kaszparov az esemény honlapján (www.x3dchess.com) elismerte, nem kockáztatott, inkább a biztonságos játékot helyezte elôtérbe, ennek tudható be, hogy a 27. lépés után döntetlenben egyeztek meg a felek.

A 40 éves, a nemzetközi szövetség (FIDE) világranglistáját vezetô sztár eddig három alkalommal mérte össze tudását sakkszámítógéppel: 1996-ban gyôzött a Deep Blue ellen, egy évvel késôbb azonban kikapott annak továbbfejlesztett változatától. Idén döntetlent ért el a Deep Juniorral szemben.

Nemzetközi nôi kosárlabdamérkôzés szerepel a Horia Demian Sportcsarnok ma délutáni mûsorán: kupatalálkozón 17.30-tól a Kolozsvári U ACSA Terapia az Újvidéki/Novi Sad-i Vojvodina csapatát fogadja.


[Vissza az Szabadság
honlapjához]
[Vissza a HHRF
honlapjához]


A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2003 - All rights reserved -