 |
 |
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2003. november 21.
(XV. évfolyam, 269. szám)
Idén januárban lépett életbe az a kormányrendelet, amelynek értelmében megszûnik a RomTelecom telefontársaság monopolhelyzete, így más cégek is foglalkozhatnak vezetékes telefonos szolgáltatásokkal. Az elmúlt idôszakban több vállalat kötött megállapodást a 2003 elejéig monopolhelyzetben levô telefonszolgáltatóval annak érdekében, hogy használhassák helyi és országos hálózatát. A piacon megjelent új versenytársak ugyanazt a szolgáltatást kínálják, mint a RomTelecom, csak olcsóbban.
Rodica Cãlin, a RomTelecom kolozsvári kirendeltségének kereskedelmi igazgatója lapunknak elmondta, hogy a konkurens cégek két típusúak lehetnek: van saját hálózatuk, vagy úgynevezett összekapcsolási szerzôdést kötnek a RomTelecommal, amelynek a hálózatát fogják használni. Tudomása szerint eddig négy cég fordult ilyen kéréssel a telefontársasághoz, közöttük elsôként az Astral Telecom Rt.
A kereskedelmi igazgató szerint a cégek eddig csak a nemzetközi hívásszolgáltatást vették igénybe. A versenyhelyzet eredményeit csak jövô év folyamán lehet majd tapasztalni, amikor az alternatív szolgáltatók helyi és országos hívásszolgáltatást is kínálnak majd a lakosságnak.
Az Astral Telecom kábeltévé- és internetszolgáltatással fogalalkozó vállalat az idén már szerzôdést kötött a RomTelecommal. Ennek értelmében a cég Bukarestben, Galacon és Kolozsváron helyi vezetékes telefonszolgáltatást is biztosítana. Év végéig ki szeretnék terjeszteni a szerzôdést a telefontársaságnak mind a hét központjára, ami országos lefedettséget eredményezne.
Ugyannakkor november 19-én, szerdán, az Astral az Orange Romania mobilszolgáltatóval is összekapcsolási szerzôdést kötött. A RomTelecom monopolhelyzetének megdöntése óta ez az elsô ilyen jellegû dokumentum, ugyanis eddig egyetlen telefonszolgáltatást biztosító cég sem írt alá ilyen szerzôdést mobilcéggel.
Gabriela Dura, a vállalat regionális marketing-koordinátora a Szabadságnak elmondta: a megállapodás lehetôvé teszi, hogy a mobilcég elôfizetôi alacsonyabb áron hívhassák az Astral-vezetékes számokat. Ez azt jelenti, az Orange elôfizetô nem a RomTelecom használta 0264-es körzeti hívószámot, hanem egy másik, külön Astral számot hív, amelyet a központban lévô számítógépek e szerint számláznak majd. A társaság december elején vezeti be az új rendszert, így a hagymányos telefonszolgáltatás mellett a kábeltévé-hálozathoz és az internethez való hozzáférést is biztosítja. A szolgáltatás-csomag újszerûsége, hogy a felhasználók egy számla segítségével fizethetnek az összes szolgáltatásért.
Az Astral és az Orange közötti megállapodás lehetôvé teszi az országos szintû mobil-vezetékes telefon összekapcsolását, amely az elsô ilyen szolgáltatás Romániában. A szolgáltatás ára egyelôre nem ismert, ezt csak az elkövetkezô idôszakban hozzák nyilvánosságra.
Az Astralt Rt.-t 1993-ban Kolozsváron hozták létre, jelen pillanatban az egyik legnagyobb telekommunikációs cég az országban, jelenleg 1952 alkalmazottja van. Tavaly a cég 38 millió dolláros jövedelmet könyvelt el, az idén pedig 44 milliós bevételre számít.
Jövô év május 1-je után, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követôen Románia és Magyarország között a kölcsönös befektetéshullám jelentôs mértékû felerôsödése várható — jelentette ki csütörtökön Halász János, az ITD Hungary bukaresti irodájának igazgatója. A Kolozsváron tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy az ITDH és a Kolozs megyei kereskedelmi és iparkamara szervezésében november 28–29-én román–magyar üzletember-találkozót tartanak a kincses városban.
Halász János elmondta, hogy az ITDH kis- és közepes vállalkozások jelenlétére számít, mivel Romániában 4285 magyar, illetve román–magyar vegyes tôkéjû vállalatot jegyeznek, amelybôl csak 85 számít nagy cégnek. A legfrissebb adatok szerint Románia importjában Magyarország a hetedik legnagyobb partnernek számít, megelôzve olyan uniós tagállamokat, mint Nagy-Britannia és Ausztria. A kereskedelmen túl a két ország az idegenforgalom terén is komoly partnernek számít, mivel a külföldre utazó románok elsô számú célországa Magyarországra, emellett a Romániába érkezô turisták közül minden harmadik magyar.
A magyarországi cégek jegyzett törzstôkéje Romániában eléri a 230 millió dollárt. Halász János szerint ez az összeg nem tükrözi teljes mértékben a valóságot, mert figyelmen kívül hagyja a cégek forgalomban lévô aktíváit, valamint a vállalatok vagyonát. Úgy vélte, a magyarországi beruházások így elérik az 500-600 millió dollár értéket. A Magyarországról érkezô tôke Hargita megyében jelentôs mértékû, ahol a külföldi befektetések 54 százalékát teszi ki. Második helyen áll Kolozs megye, ahol a külföldi tôke 46 százaléka származik Magyarországról, míg a harmadik Maros megye, ahol a magyarországi tôke az idegenbôl érkezô befektetések egyharmadát teszi ki.
Halász Románia, valamint a román–magyar kereskedelmi kapcsolatok tekintetében fontosnak tartotta, hogy Magyarország EU-csatlakozása után az unió vámhatárával együtt a román–magyar határra kerülnek az interregionális intézmények is, amelyek egyebek között közös projektek készítésének lehetôségét nyújtják két tagállamnak és egy csatlakozásra váró országnak. — Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követôen Románia és Magyarország között a kölcsönös befektetéshullám jelentôs mértékû felerôsödése várható — mondta Halász. Az ITDH igazgatója szerint az unió vámhatára arra készteti majd a román vállalkozókat, hogy logisztikai központokat hozzanak létre Magyarországon, és onnan lássák el az unió piacát termékekkel. A minél vonzóbb beruházási környezet megteremtése érdekében a magyar kormány adócsökkentést tervez. Elmondta, hogy a profitadó 18 százalékról 16 százalékra csökken, emellett az áfa értéke is várhatóan csökkenni fog, mivel a jövôben csatlakozó államok közül Magyarországon alkalmazzák a legmagasabb áfát.
Magyarország a Románia által lehívható elôcsatlakozási alapok megpályázásában tervez segítséget nyújtani román szakembereknek, mivel mindkét országnak érdeke, hogy Románia minél elôbb csatlakozzék az unióhoz.
"Kampánybüdzsét" terjesztett a kormány a parlament elé. Vida Gyula Szilágy megyei képviselô a Szabadságnak elmondta: a parlamentben vitára bocsátott 2004-es költségvetésben érezhetôen megnövekedtek a szociális juttatásokra elôirányzott összegek. Ugyanakkor Románia továbbra is messze elmarad szomszédaitól, ami az oktatásra, egészségügyre szánt alapokat illeti. A jövô évi költségvetési tervezet "elôdeihez" hasonlóan mostohán bánik az erdélyi megyékkel.
— A 2004-es költségvetés felépítése nagyjából megegyezik az ideivel, ami viszont a prioritások megállapítását illeti, a jövô évi büdzsében nagyobb hangsúlyt kapnak azok a területek, amelyek egy választási kampány lebonyolításához szükségesek — nyilatkozta lapunknak Vida Gyula. Az RMDSZ Szilágy megyei képviselôje szerint a költségvetésben a szociális juttatásokra elôirányzott összegek érezhetôen megnövekedtek tavalyhoz viszonyítva, elérik a bruttó hazai termék 10,8 százalékát. A tervek szerint növekedik a nagycsaládok, a gyermekek támogatása, a fûtési szubvenciókra szánt összegek, a nyugdíjalap. Elôirányozták a volt téesz nyugdíjasok jövedelmének megkétszerezését, illetve az évek óta húzódó nyugdíjkiigazítások befejezését. — Megnövekedtek ugyanakkor az oktatási célokra fordított összegek, itt is lényegesen nagyobb az alap a tavalyihoz képest. Elmondható, hogy nagyvonalakban betartották a tanügyi törvény elôírásait, amely a mindenkori bruttó hazai össztermék 4,4 százalékát követeli az oktatás számára — magyarázta a képviselô.
Ami a gazdasági jellegû kiadásokat illeti, itt két prioritást emeltek ki, ezek Romániának EU-integrációs vállalkozásaiból fakadnak — derült ki.
— Az ipar, nevezetesen az energetikai és bányaipar modernizálásáról, szerkezeti átalakításáról, illetve a mezôgazdaságról van szó. Jelentôsen növekednek a mezôgazdasági támogatásra fordított összegek, amelyek egyrészt a törvényben elôírt mezôgazdasági támogatást fogják biztosítani a termelôk számára, másfelôl a különbözô európai programoknak, mindenekelôtt pedig a SAPARD-nak a társfinanszírozását.
Ezek a kérdések az elmúlt években nem voltak tisztázva, meglehetôsen áttekinthetetlenül szerepeltek a költségvetésben, most viszont — az Unió szigorú elvárásainak eleget téve — megpróbálják a kérdést kezelni — mondotta Vida Gyula.
Kérdésünkre, hogy más országokhoz viszonyítva Romániának mennyit "ér meg" az oktatás, az egészségügy, a kultúra, és más érzékeny, rendszerint alulfizetett terület, a képviselô úgy nyilatkozott: a különbözô fejezetek vitája alkalmával elhangzottak ilyenszerû összehasonlítások, valamennyibôl az derült ki, hogy Romániának a költségvetési szerkezete, ami az oktatásra, az egészségügyre, a tudományos kutatásokra stb. szánt alapokat illeti, lényegesen elmarad nem csak a nyugat-európai, hanem a többi EU-csatlakozásra váró középeurópai országtól is — vélte.
Az elmúlt években az a tendencia érvényesült, miszerint az erdélyi megyék lényegesen többel járulnak a költségvetéshez, a központi alap visszaosztása azonban aránytalanul történik. Kérdésünkre, hogy az idén is tapasztalható-e ez a jelenség, a képviselô kifejtette:
— A rendelkezésünkre álló adatok, amelybôl erre vonatkozóan bármiféle következtetést lehet levonni, száz meg száz mellékletben vannak szétszórva. De ha csak a gazdasági szerkezetátalakításról, vagy a bányaipar a modernizálásáról szóló fejezetet vesszük gorcsô alá, már teljesen világos, hogy az erdélyi megyékre az idén is nagyon kevés összeg jutott a központi beruházási alapokból. Ami pedig az infrastruktúrát, az úthálózat, vasút, légiszállítás, gázvezetékek, villanyhálózatok fejlesztésére fordított összegeket illeti, ezek globálisan szerepelnek a különbözô minisztériumok költségvetésében, ezeket utólag fogják megyékre lebontani — hangoztatta.
Vida Gyula elmondta: az RMDSZ körülbelül 30 módosító indítványt fogalmazott meg, amelyek megvitatása jelenleg is zajlik. Ezek a javaslatok elsôsorban a mezôgazdasági támogatások növelésére, a helyi infrastruktúrák fejlesztésére vonatkoznak. — Javaslataink kétharmada a bizottságokban pozitív véleményezést kapott, és úgy fest, hogy ezeknek döntô többségét a plénum is elfogadja majd. Ha ezek a módosító indítványok "átmennek", az RMDSZ megszavazza a költségvetést — vélekedett.
Egész Kolozs megye hulladékgazdálkodását érintô projekttel készül pályázni a megyei tanács az ESPA-nál (a környezetvédelmi beruházásokat támogató európai uniós programnál). A projekt a legújabb környezetbarát technológiát felhasználva megoldaná a megye hulladék problémáját.
Csütörtökön délelôtt 11 órától tartotta meg a megyei tanács a hulladékgazdálkodásról szóló nyílt vitát az Ifjúsági Ház elôadótermében.A vitára hivatalosak voltak Kolozs megye városainak és községeinek polgármesterei, civil szervezetek a megye egész területérôl, valamint a sajtó képviselôi. A kivitelezôk részérôl a nemzetközi versenytárgyalást megnyerô német cég képviselôi, a kolozsvári Mûegyetem professzora, Blebea Ioan környezetvédelmi szakértô, valamint a megyei tanács képviselôi, köztük Kerekes Sándor alelnök vettek részt. Az ülés a projekt bemutatásával kezdôdött, majd nyílt vitával folytatódott.
A tervezet egy olyan hulladékfeldolgozó létesítését célozza meg, amely egyben gazdaságos és környezetbarát. Az új technológia Nyugat- Európából érkezik; Kelet-Európában Románia lenne az elsô, amely felhasználná. A szemétfeldolgozó a megye egész területérôl összegyûjtené a hulladékot, amit speciálisan préselve ipari kemencék fûtôanyagává dolgoz át. Az így nyert anyag fûtôértéke nagyon magas, és fôleg cementgyárak használhatják gazdaságosan. A technológia ciklusához hozzá tartozik természetesen a differenciált szemétgyûjtés, a hulladék európai uniós normák szerinti csomagolása, szállítása. A megye területén három kisebb hulladékgyûjtô központ lesz: Szamosújváron, Aranyosgyéresen és Bánffyhunyadon. A központokba összegyûjtik a környezô települések hulladékát, majd az Apahida határában felépítendô feldolgozó telepre szállítják. A lerakatot a mostani pataréti szeméttelep közelében építik fel, mezôgazdaságilag értéktelen területen, megfelelô távolságban az emberlakta zónától. Az apahidai polgármesteri hivatal hat hektárnyi területet engedett át használatra a községi területekbôl.
Kerekes Sándor, a megyei tanács által megbízott projektfelelôs a Szabadságnak elmondta: rendkívüli nyereség és fellendülés lenne Kolozs megyének, ha ezt az 50 millió eurós pályázatot megnyerné. A projekt kifutási ideje körülbelül két év. Pillanatnyilag a megvalósíthatósági tanulmányon dolgoznak. November végén, a pályázat leadása elött — a határidô december 15 — a projektet bemutatják a környezetvédelmi minisztériumban is. A megbeszélésen részt vesznek majd a megyei tanács, illetve a német cég képviselôi, valamint Andreas Von Busch, az Európai Unió küldöttje.
A több mint ötven jelenlévô elöljáró pozitívan fogadta a projektet és alá is írták az együttmûkôdési megállapodást a megyei tanács képviselôivel. Mindig gondot jelentett ugyanis a szemét elszállítása és fôleg tárolása a falusi környezetben.
Kerekes Sándor hozzátette: a Holcim cég szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben jelzi, hogy a hulladékból nyert fûtôanyagot két cementgyára számára megvásárolná.
A megyei tanfelügyelôség csütörtöki sajtóértekezletén közzétették a (kis)érettségi fôpróbák Kolozs megyei menetrendjét. Ezek szerint a tizenkettedikesek románból november 22-én illetve március 27-én mérettetnek meg, matematikából 29-én és március 21-én, történelem/földrajzból pedig február 6-án. A kémia, fizika, biológia vizsga fôpróbára márciusban, az idegen nyelvekére pedig december elején kerül sor. A kisérettségi fôpróba-menetrend a következô:
román: november 22;
matematika: november 29, február 21, március 24;
földrajz-történelem: január 17.
A sajtóértekezleten bejelentették: ez évtôl kezdve a szakiskolák kilencedik osztályában már nemcsak a szaktantárgyból írnak félévi dolgozatot a diákok, hanem románból, matematikából és történelem/földrajzból is.
Kolozs megye magyar polgármesterei és alpolgármesterei találkoznak ma délelôtt Magyarszováton. Megyénk településeinek magyar elöljárói két-háromhavonta találkozót szerveznek, itt alkalmuk nyílik megvitatni a településeiket és a lakosságot érintô jellegzetes problémákat, ötleteket meríthetnek egymás tapasztalataiból. A találkozónak minden alkalommal más-más település a házigazdája.
Amint azt tegnapi lapszámunkban jeleztük, csütörtökön a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (SZIVAB, CNSAS) kihallgatta Vasile Soporant. A Szabadság úgy értesült, a megbeszélést a prefektus kérte annak érdekében, hogy elsô ízben tekinthesse meg a bizottság levéltárában levô saját iratcsomóját. Eszerint diákkorában besúgó volt. A prefektus továbbra is elutasítja a vádakat.
A bizottsági találkozót követôen Gheorghe Onisoru úgy nyilatkozott, a dossziéban öt irat van, amelyben Ioan Buturã Szekuritáté-ôrnagy jelentése és három értékelés Vasile Soporanról, aki akkoriban középiskolai diák volt. A jelenlegi prefektus álneve "Vasea" volt, ez jelenik meg a diák-besúgók jegyzékében is. — Vasile Soporan azt nyilatkozta nekünk, nem ismeri a szóban forgó ôrnagyot, ezért úgy döntöttünk, hogy Buturã urat behívjuk kihallgatásra, öntsön tiszta vizet a pohárba. Ugyanakkor a prefektusnak másolatokat adtunk át az iratcsomóról, amelyet akár nyilvánosságra is hozhat — mondta Onisoru.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság elnöke arról számolt be, az ôrnagy jelentése arra vonatkozott, hogy Soporant vegyék fel a "Puiu" álnévre hallgató Szekuritáté- ügynök által vezetett diák-hálózatba, amely az aranyosgyéresi líceum keretén belül mûködött.
— Az iratcsomóban nincs egyetlen Soporan által aláírt tájékoztató jelentés sem, de lehet, hogy ez az iratcsomó mellékletében volt. Ezt a Szekuritáté rendszerint öt év múlva megsemmisítette. Létezik viszont az 1989 elôtti politikai rendôrség készítette mikrofilm is, amely a teljes dossziét tartalmazza — jegyezte meg Gheorghe Onisoru.
Ez ügyben Vasile Soporan ma sajtóértekezletet tart.
Amint arról már beszámoltunk, a németországi Stuttgarter Zeitung nemrég megírta: Kolozsvár polgármestere és a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora azt nyilatkozta, Soporan az 1989 elôtti politikai rendôrség besúgója volt. Utólag Andrei Marga tagadta, hogy ilyen kijelentést tett volna német újságnak, Soporan pedig cáfolta, hogy együttmûködött a Szekuritátéval.
A román kormány elítélte a csütörtöki isztambuli merényleteket, és sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a tegnapi terrorakcióban 26-an életüket vesztették, a sebesültek száma pedig meghaladja a 450-et. A kormány közleményében együttérzését és részvétét fejezi ki a török, illetve az angol hatóságoknak, az elhunytak hozzátartozóinak. Románia támogatásáról biztosít minden olyan akciót, amely a nemzetközi terrorizmus leküzdését tûzi ki célul — áll RecepTayip Erdogan török, és Tony Blair angol miniszterelnökhöz intézett üzenetében.
Több nagy erejû robbanás rázta meg csütörtök délelôtt Isztambult — a brit konzulátus és a HSBC bank épületei elôtt — öt nappal azután, hogy a török nagyváros két zsinagógája közelében elkövetett pokolgépes merénylet 24 ember életét oltotta ki. A merényleteket az al-Kaida vállalta.
A robbantásokban életét vesztette Roger Short isztambuli brit fôkonzul is, továbbá többen a konzulátus és a bank alkalmazottai közül. Román állampolgár nincs az áldozatok között — jelentették be a román hatóságok. (Részletek a 4. oldalon)
A BETHLEN KATA DIAKÓNIAI NAPOK rendezvénysorozat november 22-én, szombaton reggel 9 órakor kezdôdik a Ponorului utca 1. szám alatti Diakóniai Központban.
ÁLLAMHÁZTARTÁS címmel dr. Hôgye Mihály, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Közgazdaságtudományi Kara Közszolgálati Tanszékének adjunktusa tart elôadás-sorozatot a Sapientia Alapítvány–Kutatási Programok Intézete vendégtanári programjának keretében. Az elôadások helyszíne és idôpontja: november 22-én, szombaton 10–12 óra között az RMKT Kövespad/Pietroasa u. 12. szám alatti székházában; ugyanaznap du. 3–7 óra között a BBTE Közgazdasági Karán (T. Mihali utca 58–60.).
A KÖZGAZDASÁGI TANTÁRGYAK TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA, AZ ISKOLAMENEDZSMENT ÉS MARKETING AKTUÁLIS KÉRDÉSEI címmel szervez konferenciát a Romániai Magyar Közgazdász Társaság november 22-én, szombaton de. 10 órától a Báthory István Líceum dísztermében. A rendezvény vitával zárul a magyar nyelvû gazdasági szakoktatás kérdéseirôl. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.
ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELÉT TARTJA az RMDSZ kül- és belmonostori kerülete november 22-én, szombaton du. 5 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.
AZ RMDSZ BÁNFFYHUNYADI SZERVEZETE tisztújító közgyûlést tart, amelyre várja tagságát és minden érdeklôdôt. Idôpont: november 23., vasárnap du. 3 óra. Helyszín: a Bánffyhunyadi Polgármesteri Hivatal gyûlésterme.
Dr. Hiller István, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere, a határon túli magyar kultúra megôrzéséért, ápolásáért, a gazdag munkásságért, valamint hosszú idôn át kifejtett aktív tevékenységéért PRO CULTURA HUNGARICA kitüntetést adományozott Haáz Sándornak.
A kitüntetést Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet adja át 2003. november 21-én du. 6 órakor, a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében.
Dr. Livia Drãgoi, a kolozsvári Mûvészeti Múzeum igazgatója nyitotta meg szerda este Vasile Gheorghita festômûvész kiállítását a Bánffy-palotában. A nagy érdeklôdés kísérte tárlat anyagát Negoitã Lãptoiu mûvészettörténész méltatta, majd Arina Gheorghita festômûvész szólt bensôséges hangon édesapja alkotói tevékenységérôl. A megnyitó alkalmával Mariana Bojan Dansul câinilor címû regényét is bemutatták.
A valódi, vérbeli mûvész valamelyest önmagát, lelkét is belelopja alkotásaiba. Vasile Gheorghitára a megállapítás hatványozottan érvényes. Tudtuk ezt eddigi munkássága ismeretében is, de a kolozsvári Mûvészeti Múzeumban szerdán este megnyílt, sorrendben a tizenhetedik egyéni tárlata után még inkább nyilvánvalóvá vált, mint ölt sajátos jegyeket hordozó képi megfogalmazást a mûvész erôteljes érzelmi telítettsége. Felesége, a szintén festômûvész, de ugyanakkor különleges íráskészséggel is megáldott költô, regényíró Mariana Bojan portréjátol kezdve, a kompozíciókon keresztül az akt-sorozatig. Elôbbiben a formamûvész Gheorghitának határozott, élesen tiszta, a lényegre öszpontosító, valósággal jellemábrázoló vonalbeszéddel sikerül visszaadnia az élettársáról benne élô képet. Intellektus és érzelem sugárzik a portréból — Mariana Bojan legjellemzôbb vonásai.
Vasile Gheorghita azonban nem csak "házon belül" bizonyul jó em-berismerônek: tájképei, kompozíciói a sikeres formai megoldások mellett különleges empátiával viszonyulnak ahhoz a sajátos, számára varázslatos világhoz, és képviselôihez, az egyszerû emberekhez, akiket oly hitelesen, a festôi lélekábrázolás eszközével jelenít meg alkotásaiban. Mélységesen humánus, emberközpontú mûvészetében, amelytôl a humor sem idegen, a jellemábrázolás és a pillanatnyi hangulatok, élethelyzetek mûalkotásba idôtlenítése különösen fontos szerephez jut. Sokkal inkább a mûvészi önkifejezés eszköze, belsô szükségletet ez Gheoghitánál, semmint egyfajta hidegen kiszámított tudatosság terméke. Utóbbi lényétôl, emberi-mûvészi beállítottságától ugyancsak távol áll.
Jelenlegi kiállításának zömét az aktok teszik ki. S talán itt követhetô leginkább nyomon a mûvész született adottsága: a precíz, magával ragadó, lendületesen biztos vonalvezetés. Az a különleges képessége, hogy maximális ökonómiával is a lehetô legteljesebb mûvészi élményt nyújtsa. Gheorghita rajzkészsége vérbô festôi vénával egészül ki. S ha kompozíciói, tájképei esetében a sajátosan visszafogott, olykor egyenesen szürkébe hajló színvilág dominál, aktjai vonatkozásában az érzéki hatást erôteljesen fokozza a szintén mérsékelt, hozzáértéssel adagolt, de rendkívül életes megjelenítés.
a DANA-DANA erdélyi énekkari találkozóra az Állami Magyar Operába, november 22-én, szombaton, du. 5 órára.
DANA-DANA, Bárdos Lajos egyik csodálatosan szép népdalfeldolgozásának a címe. Ezt választottuk az elôadás-hangverseny címéül. A meghívott énekkarok a Csíkszeredai Harmónia kamarakórus (vezényel: Gergely-Simon Ibolya), a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium Fiúénekkara (vezényel: Fodor László), a Kolozsvári Református Kollégium Vegyeskara (vezényel: Székely Árpád), az Aranyosgyéresi Református Vegyeskar (vezényel: Szabó L. Zsombor), és a Tordaszentlászlói Énekkar (vezényel: Guttman Mihály).
A hangversenyen egyházi, valamint népdal és népiszöveg ihlette kórusmûvek szólalnak meg Kodály Zoltán, Bartók Béla, Bárdos Lajos,
Deák-Bárdos György, Halmos László, Viski János, Csiky Boldizsár, Terényi Ede, Zoltán Aladár, Birtalan József, valamint a Kalotaszeget felkaroló Jagamas János, Márkos Albert és Vermesy Péter feldolgozásában.
A zenét és zenei anyanyelvünket kedvelôket szeretettel várja a rendezôség, a Romániai Magyar Dalosszövetség. Az énekkarokat dr. Kötô József, az EMKE elnöke köszönti.
Nem elôször hozta el a magyar költészetet Kolozsvárra Szûcs Ildikó, városunkból elszármazott színmûvésznô. Ezúttal a Nyugat címû, irodalomtörténeti jelentôségû, legendás hírû kulturális-irodalmi folyóirat köré szervezôdött elsô nemzedék költôinek verseivel kedveskedett mindazoknak, akik november 19-én este ellátogattak a Heltai-könyvtárba, a Fôiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület szervezte rendezvényre.
A maroknyi, ám annál lelkesebb közönség szeretettel, ismerôsként fogadta a mûvésznôt, aki Mátyás király szülôvárosa iránti tiszteletbôl Arany János: Mátyás anyja címû balladájával kezdte mûsorát. Majd következett az összeállítás a legendás elsô nemzedék költeményeibôl. A "nyugatosok" közül kétségtelenül a legismertebb verselôk: Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Tóth Árpád és Kosztolányi Dezsô. Költészetük kimeríthetetlen kincsestár, válogatni a versek között nem könnyû feladat. Szûcs Ildikó összeállítása a költôk szinte valamennyi arcát felvilantotta. Az úttôrô Adyt, a váteszköltôt, de az istenfélô embert is. A szigorú szerkesztô Babitsot, de a játékos kedvû és halálfélelemmel birkózó beteget is. Szeged költôjét, Juhász Gyulát, akinél az Anna-szerelem emlékei mellett békességben megférnek az istenes versek is. A mindig gyötrôdô, örök életében magánnyal küszködô Tóth Árpádot, aki mégis olyan nyelvi bravúrokra képes, mint az Áprilisi capriccio. És végezetül a hihetetlenül intellektuális Kosztolányi Dezsôt, akinek összetett, sokszínû költészete a magyar irodalom bevallottan legszebb versét is tartalmazza: a Hajnali részegséget. Mindezeket értô elôadásban hallgatni igazi élményt jelentett.
Köztársaság mozi
Kegyetlen bánásmód
Eredeti cím: Intolerable Cruelty. Színes amerikai vígjáték, 103 perc, 2003. Rendezte: Joel Coen; szereplôk: George Clooney, Catherine Zeta-Jones, Geoffrey Rush, Billy Bob Thornton, Cedric the Entertainer.
A Kegyetlen bánásmód olyan film, amellyel szemben különbözô elvárásai lehetnek az embernek: aClooney–Zeta-Jones párostól édeskés romantikus vígjátékot várunk, ha már a plakáton is olyan bájosan mosolyognak. A Coen testvérek, akik a film mindenesei (rendezés, forgatókönyv, producerkedés), fekete humorukról híresek. (Ôk többek közt a Fargo, Az ember, aki ott sem volt és az O Brother, Where Art Thou címû filmjeikkel bizonyítottak).
Az eredmény pedig olyan vígjáték, amely minden elvárásnak eleget tesz. A két fôszereplô közti vonzalom elsô pillanattól evidens, a Coen fivérek pedig úgy megcsavarják a sztorit, mintha a vígjátékok Fight Clubját akarták volna elkészíteni. Persze pont ettôl élvezetes az egész.
Miles Massey (Clooney) sikeres válóperes ügyvéd Los Angelesben, talán a legsikeresebb. Számára a válás nem egy romantikus kapcsolat vége, hanem az egyik fél kísérlete a másik vagyonának megszerzésére. És rendszerint az a fél húzza a rövidebbet az ügy során, amelyiknek nem Massey az ügyvédje. Csakhogy mindez már unalmas Miles számára, akinek az a legnagyobb aggodalma, hogy fogai nem csillognak tökéletesen fehéren. Ekkor toppan be irodájába az egyik ügyfél leendô ex-felesége, Marylin (Zeta-Jones). Szándékait meg sem próbálja leplezni: hát persze hogy öregecske férje vagyonát akarja. Miles és Marylin elsô pillantásra tökéletes párnak tûnik, de ez nem akadályozza meg ôket abban, hogy végig egymás ellen küzdjenek a filmben. Marylin mindenkit kiforgat vagyonából, de a sors különös fintoraként végül Miles az, aki a nyerô kártyát tartja kezében. Vajon megtartja az ütôkártyát, vagy beváltja szerelemre?
KOLOZSVÁR
KÖZTÁRSASÁG — Kegyetlen bánásmód — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfôn egész nap.
GYÔZELEM — A román film hónapja: Maria — bemutató. — Vetítések idôpontja: péntek, szombat, vasárnap: 13.30, 16, 18.30; hétfôn, kedden, szerdán, csütörtökön: 16, 18.30, 21. nov. 21–23.: Hotel de lux (21 órától); nov. 24–25.: Nyestfiak (13.30 órától); Baltagul (13.30 órától).
MÛVÉSZ-EURIMAGES — Ismerôs játék — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 15, 20; kedvezménnyel: péntek, szombat, vasárnap este 10 órától, kedden egész nap. Addig jár a korsó... — francia bemutató. — Vetítések idôpontja: 12.30, 17.30; kedden egész nap kedvezménnyel.
FAVORIT — Az olasz meló — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; csütörtökön kedvezménnyel.
DÉS
MÛVÉSZ — A Minden6ó — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel: péntek, szombat, vasárnap 21 órától, hétfôn egész nap.
TORDA
FOX — Kangoroo Jack — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; árkedvezménnyel naponta 15 órától és szerdán egész nap.
SZAMOSÚJVÁR
BÉKE — A Karib tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka — amerikai. — Vetítések idôpontja: 16.30, 19; kedvezménnyel péntek, szombat, vasárnap 21.30 órától; csütörtökön zárva.
MAGYAR SZÍNHÁZ
Novemver 23-án, vasárnap de. 11 órakor: Együgyû Misó — stúdióelôadás gyerekeknek. Rendezte: Szabó Attila m. v.
BÁBSZÍNHÁZ
November 23-án, vasárnap de. 10 órakor: A varázsgyûrû — román tagozat; déli 12 órakor: Mátyás, az Igazságos — magyar tagozat.
MAGYAR OPERA
November 22-én, szombaton du. 5 órakor: Dana–dana — a Romániai Magyar Dalosszövetség kórustalálkozója.
ROMÁN OPERA
Ma, november 21-én, pénteken este 7 órakor: Verdi: A Trubadúr.
November 23-án, vasárnap este 7 órakor: Mascagni: Parasztbecsület.
EVANGÉLIKUS TEMPLOM
Ma, november 21-én, pénteken este 7 órakor: A Transilvania Filharmonia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Adrian Morar. Mûsoron: Mozar: Kis éji zene; Händel: Concerto Grosso op. 6 nr. 10; Haydn: 45. Szimfónia. — Érvényes a bérlet 11-es szelványe.
SZENT MIHÁLY-TEMPLOM
November 25-én, kedden este 7 órakor: Händel: Messiás — oratórium. A sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus és a Kolozsvári Magyar Opera zenekara közremûködésével. Vezényel: Kulcsár Szabolcs.
Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia
A jogszabályok helyes és egységes alkalmazása a mindennapi életben felmerülô változatos helyzetekre feltételezi a normák alapos ismeretét és megértését. Ezt a célt szolgálja a jogértelmezésnek nevezett logikai mûvelet, ami különbözô formákban és változatos módszerekkel valósul meg. A jogszabályok meghatározó vonása, hogy általános jellegûek és nem egy meghatározott személy magatartására vonatkoznak. A jogalkalmazó elé viszont konkrét esetek kerülnek, és ezekre kell alkalmaznia az absztrakt normákat. A jognak a társadalmi viszonyok minél szélesebb körét kell átfognia, de nem lehet célja külön-külön szabályozni minden a gyakorlatban elôforduló társadalmi viszonyt, azok összes megnyilvánulási formáit. Azt a körülményt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a normák megfogalmazása sem mindig egyértelmû. Ilyenkor az értelmezés még fontosabb.
A rendkívül változatos jogalkalmazási tevékenységben az értelmezés különbözô formákat ölt.
Attól függôen, hogy ki végzi ezt a tevékenységet, megkülönböztetünk hivatalos és nem hivatalos jogértelmezést. Hivatalos jellegû a jogértelmezés, ha azt erre felhatalmazott állami szerv végzi. Ilyenkor az értelmezésnek kötelezô jellege van. Annak ellenére, hogy a jogot mindig alkalmazása során értelmezik, az esetenként általános (akár normatív) jellegû is lehet. Ilyen helyzetek adódhatnak olyankor, amikor az egyes normák alkalmazása során általános bizonytalankodás tapasztalható, tehát szükségessé válik értelmük egységes és kötelezô megvilágítása. A megoldás általános, személytelen formában történik. Ettôl különbözik a jogalkalmazó eseti értelmezése, ami határozatban, döntésben jelenik meg. Az eseti értelmezésnek kiemelkedô jelentôsége van mindannyiszor, amikor azt bírói határozat tartalmazza, aminek (véglegessé válásakor) ítélt dolog hatálya van.
Nem tekinthetô hivatalosnak a magánszemélyek és egyes állami szervek értelmezése (ha ez utóbbiak a konkrét ügyben nem az állam nevében jártak el). Nem hivatalos a tudományos munkákban, elôadásokban, perbeszédekben kifejtett értelmezés. Jóllehet ennek nincs kötelezô jellege, hatást gyakorolhat a jogalkalmazóra.
Általános, illetve törvényes a jogszabályt kibocsátó szerv vagy erre törvényileg felhatalmazott más szerv értelmezése. Ilyenkor az értelmezés jogszabályként jelenik meg, és ugyan-olyan jogereje van, mint az értelmezett normának.
A bírósági értelmezés a konkrét ügyekben eljáró bírói szervektôl származik és kötelezô ereje van, de csak az illetô ügyben. Más a helyzet azokban az országokban, amelyekben a bírói gyakorlatot (a precedenst) jogforrásként ismerik el. Közismert, hogy a jogalkalmazás nem a bíróságok monopóliuma, ilyen tevékenységet a különbözô államigazgatási szervek is végeznek, ennek során pedig értelmezik a jogi normákat. Ennek ellenére nem lehet egyenlôségjelt tenni a bírói és államigazgatási szervek értelmezése közé, mindenek elôtt azért, mert csak a végleges bírói határozatnak van ítélt dolog hatálya.
A tudományos értelmezés a jogtudományi kutatások eredménye. Bizonyos szempontból vizsgálva a bírói értelmezésnek is van tudományos jellege, mivel a határozatok jogi indoklása és a tényállás elemzése szellemi tevékenység, ami magas szakmai képzettséget igényel. Ennek ellenére a jogirodalomban általában csak a jogtudósok által végzett értelmezést tekintik tudományos jellegûnek, de — mint már említettem — ennek sincs kötelezô ereje. A doktrinális értelmezés azonban, kötelezô erô és hivatalos jelleg hiányában is, nagy befolyással volt a jogfejlôdésre. Ez a befolyás mind a francia, mind a német jogtörténetben világosan kimutatható.
A jogszabályokat különféle módszerekkel értelmezik. Általánosnak mondható, hogy, túl a konkrét eseten, az értelmezônek figyelembe kell vennie azokat a társadalmi, történelmi feltételeket, amelyek meghatározták az értelmezett szabály elfogadását.
A nyelvtani értelmezés a törvényszövegben használt szavak pontos tartalmát kutatja, különös tekintettel arra, hogy bizonyos szavaknak a jogi nyelvben más jelentése van, mint a köznyelvben. Például, amikor a jogász polgári jogról beszél vagy ír, a "polgári" szót nem a "katonai"-tól különbözteti meg, hanem a polgári jogot határolja el más jogágaktól (a büntetôjogtól, alkotmányjogtól, közigazgatási jogtól és másoktól). Megjegyezendô, hogy a Büntetô Törvénykönyv külön szakaszban foglalkozik egyes jogi kifejezések törvényes meghatározásával. A kérdésnek jól meghatározott gyakorlati jelentôsége van, tekintettel arra, hogy többek között a jogi nyelv és a köznyelv közötti eltérések nehezítik a jogszabályok számítógépes feldolgozását és nyilvántartását, amire pedig (különös tekintettel a "jogszabály-inflációra") reális szükség lenne. A nyelvtani értelmezéshez akkor folyamodnak, amikor a norma szövegezése nem eléggé világos.
A jogalkalmazó nemritkán rendszerbeli értelmezést alkalmaz a norma valódi tartalmának feltárása érdekében; megállapítja egy adott szabály helyét a jogrendszerben, és összehasonlítja azt az ugyanazon vagy rokon jog-ághoz tartozó más szabályokkal. A módszer alkalmazásánál feltétlenül figyelembe kell venni a jogszabályok hierarchiáját, nem lehet például egy kormányrendeletet alkalmazni abban az esetben, ha az ellentétes a törvénnyel (még kevésbé, ha az illetô aktus alkotmányellenes). A rendszerbeli értelmezésnek kiemelt jelentôsége van azokban az esetekben, amikor az alkalmazandó szöveg hiányosnak bizonyul. A Büntetô Törvénykönyv különös része például csakis az általános részben megfogalmazott elvek és meghatározások alapján alkalmazható (a különös rész állapítja meg például a súlyosbító körülmények esetén kiróható büntetési tételt, azt azonban, hogy mi számít súlyosbító körülménynek, az általános rész tartalmazza).
Az értelmezés során figyelembe kell venni azokat a türténelmi feltételeket is, amelyek között egy jogi normát elfogadtak. Ebben nyújt segítséget a norma indoklása és bevezetô része (a preambulum). Meg kell vizsgálni tehát azokat a körülményeket, amelyek meghatározták a törvény megjelenését (ocasio legis) és a szabályozás célját (ratio legis). A két elem között okozati összefüggés van, mivel az adott körülmények határozzák meg a szabályozás célját. A történelmi értelmezés módszerének alkalmazása nem jelenti azt, hogy a jogalkalmazónak feltétlenül felsôfokú végzettségû történésznek kell lennie, elég az általános mûveltség, ez viszont (ebbôl a szempontból is) elengedhetetlen.
Logikai értelmezésen azt a módszert értjük, amely a logikai törvények alkalmazásával tárja fel a jogi norma valós tartalmát és a jogalkotó által használt kifejezések értelmét. Például: Románia hatályos Alkotmányának 23. szakasza garantálja a kultúrához való hozzáférést, a törvény feltételei között. Logikus, hogy az Alaptörvényben használt "törvény" szót ebben az esetben kiterjesztôen kell értelmezni, tehát a feltételeket akkor is be kell tartani, ha azokat nem törvény, hanem alacsonyabb szintû jogszabály (például kormányhatározat) írja elô.
Befejezésül megemlítem, hogy a jogalkotás állandóan "lépéshátrányban" van a dinamikusan fejlôdô társadalmi viszonyokkal szemben, és ennek következtében úgynevezett joghézagok keletkeznek. Ezekrôl és az ideiglenes pótlásukra szolgáló joganalógiáról majd más alkalommal.
Idôszerû, tisztázandó kérdés ez, most például akár a Deák Ferenc évforduló, akár az aradi Szabadság-szobor betiltása kapcsán.
Az értelmezô szótár szerint a kompromisszum kétoldalú, kölcsönös engedményeken alapuló megegyezés. Vagy: az ellentmondásos mozzanatok mellôzésével történô összeegyeztetô megegyezés. E szónak magyarosabb megfelelôje nincs: átvettük.
A megalkuvás viszont alapvetô elvek egyoldalú feladásával járó megegyezés. Vagy: kényszerbôl, gyengeségbôl stb. eredô engedés eredeti álláspontunkból. A megalkuvásnak köze van az erkölcshöz is. Ne ítéljük ezért azonnal el, hisz a kommunista idôkben — igaz különbözô mértékben és különbözô, a társadalomra káros következményekkel — (majdnem) mindenkinek ebben-abban meg kellett alkudnia a hatalommal szemben. Ezért a felsorolt szinonimák: elvtelen, gyáva, kényszerû, opportunista, áruló.
A forradalmár nem köt kompromisszumot, még kevésbé alkuszik meg. Ezért nevezzük következetesnek, sôt radikálisnak, míg a kompromisszumkeresôk, sôt megalkuvók a mérsékeltek.
Deák Ferenc társaival (mint például épp Kossuth vagy Szemere) elôkészítette a reformkorban az 1848-as forradalmat, a tizenkét pont épp ezek javaslatának rövid összefoglalása. Deák Ferenc Kossuth Lajos, Széchenyi István mellett részt vett az elsô független Bat-thyány Lajos vezette minisztériumban. A király aláírta a reformtörvényeket (ápr. 11), de a bécsi hatalom már ellenakciókba kezdett, többek közt a nemzetiségek felheccelésével, felfegyverzésével. A nehéz helyzetbôl Kossuth radikális kivezetô utat tartott helyesnek, Deák, Batthyány, Széchenyi nem: elhagyták a kormányt, visszavonultak a politikától. A kossuthi vonal leverésében az orosz cárnak kellett segítenie.
A magyarországi–erdélyi 19 éves osztrák elnyomás idejében a Habsburg birodalom meggyengült (vesztes háborúk olaszokkal, poroszokkal, belsô bajok), így a kompromisszumkész Deák Ferenc vezetésével létrejött az 1867-es megegyezés. A függetlenné vált Magyarország engedményei a Habsburg uralkodó elismerése és (a ma a NATO és Európai Unió miatt jól ismert) közös külügy, hadügy, pénzügy, vámunió. Deák Ferenc a kompromisszumok, de nem a megalkuvás tisztelt jelképe lett. A megalakult Monarchia két fôországa közül (figyelem: nemzeti nagymérvû autonómiával) Magyarországhoz Horvátország, Ausztriához Szlovénia, Cseh- és Morvaország, Galícia, Bukovina tartoztak.
Az 1956-os magyar forradalom kompromisszumembere Nagy Imre lett volna, de a bolsevizmus ebben nem partner, az események elôreszaladtak, a hatalmat a megalkuvó árulók bitorolták.
Ez a kérdés a mi mai esetünkben is idôszerû. Kossuth Lajosunk van, de nem biztos, hogy követhetô. Deák Ferencünk nincs, akik lennének, a megalkuvás felé kénytelenek csúszni. És az ellenfél, a "hatalom", mint tudjuk, bolsevistaízû.
Ha az ember összevissza szaladgáló újságíróként dolgozik, hajlamos arra, hogy a rendezvények nagy részét ne tekintse többnek egyszerû munkánál, megoldásra váró feladatnál. Mindenkinek megvan azonban a maga kis szíve csücske, olyan dolgok, amelyek mellett nem tud elmenni, vagy amit nem képes elfogultság nélkül szemlélni. Nálam ez általában a versmûsorok esetében fordul elô, és különösen Szûcs Ildikó esetében. Kedves olvasóink észrevehették, hogy beszámoltunk arról: a mûvésznô ismét városunkba érkezett. Vagy talán inkább az ô városába, hiszen itt született, és sokkal több köze van hozzá, mint például nekem, aki csak alig néhány éve élek itt.
Amikor elôször hallottam szavalni Szûcs Ildikót, másodéves egyetemista voltam, szerkesztôi utasításra mentem el egy este a Heltai pinceklubjába. Amit ott tapasztaltam, meggyôzött arról, hogy következô alkalommal is jelen kell lennem. Elôször a Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulójára Lator László által összeállított pódiummûsorral, majd kortárs magyar költôk verseivel, végül pedig Arany János balladáival örvendeztette meg a versszeretôket a mûvésznô. Mosolyogva, kedvesen, könnyedén, a verseket néha egy-egy kis történettel, kommentárral összefûzve, a közönségnek pedig szusszanásnyi idôt hagyva a bejátszott zene segítségével is. Mindig igényesen választott zenét, mindeddig az Amadinda ütôsegyüttes muzsikáját, legutóbb Chopint. És valóban, a versek között kell néha kis szünet, egyszerûen csak azért, hogy az ember pillanatig elgondolkodjon, elmélkedjen azon, amit hallott. Mert közben az is eszembe jutott, hogy verset hallgatni, egyáltalán verset olvasni mostanában nem csak hogy nem divat, de egyenesen fárasztó is. Nekem legalábbis idônként az. És nem azért, mert nem szeretem a verseket, csak éppen ha az ember egész nap rohangál, nem biztos, hogy az esti elcsendesedés pillanataiban éppen az Ady-összest kapja le a könyvespolcról. Én olyankor többnyire valami könnyedre vágyom, olvasmányosra, ami kikapcsol, ellazít. A vershallgatással más a helyzet, viszont az sem könnyû eset. Középiskolából ismerôs dolgok, csakhogy az elôadásmód sokkal profibb. És az évek során némileg változott az ember hozzáállása. Olyan elôadót találni pedig valóban nehéz, akinek a szájából egyformán hitelesen hangzik Vörösmarty, Arany, Nemes Nagy Ágnes, Radnóti és József Attila. Utóbbi kettôrôl szólt Szûcs Ildikónak az a néhány évvel ezelôtti mûsora, amelynek során a Heltai-könyvtárban ülve világosan érzékeltem a közönség visszafojtott lélegzetét. Hihetetlen élmény volt, emlékszem, hogy az elôadás után úgy éreztem, olyan könnyû vagyok, hogy szinte lebegek. Eltelt néhány év, a mûvésznô most újra itt járt, Kolozsváron, szeretett városában. Ezúttal a Nyugat költôinek verseibôl hozott csokornyit. És ezúttal sem okozott csalódást annak a néhány embernek, akinek volt ideje meghallgatni. És megint olyan szegmenst dolgozott fel, amit néha méltatlanul elfeledünk. Ki foglalkozik ma már Juhász Gyulával, Babits Mihállyal, Tóth Árpáddal, Kosztolányival? Kinek fontos a Nyugat? Pedig ha visszaemlékszünk, amikor a Korunk meghirdette a tíz legszebb magyar vers programját, a szavazatok jelentôs hányadát kapta például Kosztolányi, és így a Hajnali részegség lett a legszebb magyar vers. Megbecsülendô dolog. Örültem, hogy újra hallhattam, és az összes többit is, Ady istenes verseit, Juhász Gyula szerelmi sirámait, Tóth Árpád panaszát… És az örökké megrázó Jónás imáját, amelyben ott van az a mondat, amely szerintem minden újságíró rémálma. Hozzám már hûtlen lettek a szavak… Nehogy valaha is hûtlenek legyenek hozzánk a szavak. Nekünk ezen kell dolgoznunk. Ahhoz, hogy a szavak mindig ránk találjanak, és mi mindig megtaláljuk ôket, kellenek ilyen élmények. Versek, költôk szavai, olyan tolmácsolásban, amelynek hinni tudunk. Én hiszek Szûcs Ildikónak, hinnék másoknak is, akik jönnének, mondanák, mesélnének.
Most éppen az angol romantikával foglalkozik, mesélte. Ebbôl készül következô pódiummûsora, aztán pedig az 56-os eseményekrôl állít össze dokumentum-jellegû elôadást. Kérdeztem: és mikor jön a Nyugat következô generációja? Mindezek után az is jöhet — mondta mosolyogva. Akkor én várom. Ha gondolják, várják velem.
Sándor Boglárka Ágnes
Az oldalt szerkesztette: Makkay József
A parlament csütörtökön 176 milliárd lejjel kiegészítette az oktatásügy költségvetését, ebbôl 126 milliárd lejt az egyetemi bentlakások fûtésének támogatására, 50 milliárdot pedig különféle beruházásokra fordítanak. Anghel Stanciu NRP-képviselô, a Képviselôház oktatásügyi bizottságának elnöke elmondta, a kiegészítés kisebb ugyan a szakbizottság által kért összegnél, de az intézkedés mindenképpen "jelzés", és a következô költségvetési kiegészítés során az oktatásügy megkapja a reformokhoz szükséges öszegeket.
A szenátorok és képviselôk egyhangúlag elfogadták, hogy a kiegészítô összegek szerepeljenek a költségvetési törvény tervezetében.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményezô Testülete tagjai tevékenységének a kivizsgálását kéri Románia fôbírájától Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. A városvezetô szerint a testületnek a Székelyföld autonómiájára irányuló munkássága veszélyezteti Románia területi egységét, és ellentétes a román alkotmány és az állam biztonságára vonatkozó 1991/51-es törvénnyel. Ugyanakkor a polgármester azt kéri a törvényszékektôl, hogy állítsanak ki letartóztatási parancsot a fent említettek nevére, csendháborítással és a román állam egységének a megbontásával vádolva ôket.
Az üggyel kapcsolatban a polgármester nyílt levelet intézett Adrian Nãstase kormányfôhöz is, melyben felhívja figyelmét az EMNT szerdán Kolozsváron tartott találkozójára, ahol a testület autonómia-tervezetét ismertették. Funar kijelenti: az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) célja, hogy 2004. március 15-én kikiáltsa Székelyföld területi autonómiáját és egy kis Magyarországot hozzon létre. Szerinte ezt a célt szolgálja az RMDSZ-nek a választási törvény módosítására tett javaslata is, hiszen ha egyfordulós lesz a helyhatósági választás, bizonyos városokban nagyobb az esély arra, hogy magyar polgármesterek gyôzzenek. Funar ugyanakkor arra kéri a kormányfôt, hogy december 1-jéig látogasson el Székelyföldre és gyôzödjék meg a valós helyzetrôl.
Hivatalos források szerint huszonhét ember — köztük a brit fôkonzul — vesztette életét az isztambuli brit célpontok ellen végrehajtott csütörtöki robbantások következtében, a sebesültek száma pedig meghaladja a 450-et.
A pokolgépes merényletek célja a HSBC brit bank két épülete, valamint a brit konzulátus volt. Török források szerint Roger Short fôkonzul nem sokkal a robbantás elôtt lépett be a misszió épületébe, amelynek utcai frontja romba dôlt. Az isztambuli kormányzó szerint a 26 halálos áldozat közül 14-en a brit konzulátuson és annak környékén vesztették életüket.
A HSBC bank isztambuli központja szintén súlyosan megrongálódott, a bank több alkalmazottja meghalt. A HSBC egy napra bezárta minden törökországi fiókját. További merényletektôl tartva több nemzetközi bank is megkezdte munkatársai evakuálását. Az amerikai külügyminisztérium szóvivôje Londonban közölte: az Egyesült Államok felfüggesztette az ügyfélfogadást isztambuli konzulátusán. Az amerikai állampolgároknak azt tanácsolta, hogy kerüljék el az épületet.
Cemil Cicek török igazságügyi miniszter közölte, hogy öngyilkos merénylôk autóba rejtett pokolgépekkel idézték elô a két robbanást. Cicek hasonlóságot lát a múlt heti (a két isztambuli zsinagóga elleni szombati) merényletekben alkalmazott módszerek és a mostaniak között. Abdulkadir Aksu török belügyminiszter is utalt korábban az elkövetési módszerek hasonlóságára.
A merényleteket az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a Nagy Iszlám Keleti Harci Front (IBDA-C) nevû török csoport követte el — közölte névtelen telefonáló az Anadolu Ajansi török hírügynökségnél. Az Európai Unió, az Európa Tanács és külföldi állami vezetôk a leghatározottabban elítélték a terrorcselekményeket. Az Európai Bizottság elszörnyedéssel fogadta az újabb merényletek hírét. A bizottság elnökének szóvivôje közölte: Romano Prodi üzenetet intéz Recep Tayyip Erdogan török kormányfôhöz, s ebben a bizottság teljes szolidaritásáról biztosítja a török kormányt és népet. Pat Cox, az Európai Parlament elnöke részvétét nyilvánította Isztambul lakosságának. Walter Schwimmer, az Európa Tanács fôtitkára úgy vélekedett, hogy a véres merényletek célja egész Európa destabilizálása.
Csütörtökön, közép-európai idô szerint délután, rövid idôre kiürítették a washingtoni Fehér Házat. Az amerikai elnök személyes biztonságára felügyelô Secret Service "rendkívüli helyzettel" indokolta az intézkedést, de bôvebb magyarázatot nem adott, és nem sokkal késôbb vissza is engedték az épületbe az evakuáltakat.
A Londonban tartózkodó George W. Bush elnök kíséretének egyik tagja szerint egy repülôgép sértette meg az elnök lakó- és munkahelye fölötti repüléstilalmi zónát.
A brit kormányfô szerint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok bárhol a világon le fog csapni a terrorizmusra.Tony Blair, aki George Bush amerikai elnökkel tartott közös sajtótájékoztatót csütörtökön Londonban, az isztambuli merényletre és általában a terrorizmusra utalva azt mondta: a szövetségesek nem fognak kivonulni Irakból, "amíg feladatukat ott el nem végezték".
Blair háborúnak minôsítette aterrorizmus elleni fellépést, és e háború fô hadszínterének Irakot jelölte meg, de hozzátette: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia máshol sem fog meghátrálni a terrorizmus elôl.
A sajtóértekezlettel egy idôben tett hivatalos bejelentést a londoni parlamentben a brit fôkonzulátusnál elkövetett isztambuli robbantásról Jack Straw brit külügyminiszter, aki azt mondta, hogy a képviselet számos brit alkalmazottját nem találják, többek közt az isztambuli brit fôkonzult.
Blair a Bushsal tartott sajtótájékoztatón visszautasította azokat a véleményeket, amelyek szerint a két ország maga idézte elô a terrorveszélyt az iraki fegyveres beavatkozással.
Miközben az Egyesült Államok nemzeti össztermékének 9 százalékát teszi ki az önkéntes munka, addig Romániában hozzávetôlegesen néhány ezer személy hajlandó vállalni a nyereség nélküli tevékenységet. Cristina Nicolescu, a ProVobis nevû önkéntes központok szervezésével foglalkozó szervezet képviselôje elmondta, hogy Romániában összesen 13, önkénteseket foglalkoztató központ mûködik, ezek többsége erdélyi nagyvárosokban fejti ki tevékenységét. Az önkéntesek elsôsorban a közösséget érintô gondok megoldásában, szociális gondozásban, környezetvédelemben, városszépítés területén fejtik ki tevékenységüket. Munkájuk összehangolása a ProVobis országos szervezet nevéhez fûzôdik, amely a nálunk még el nem ismert profit nélküli tevékenység népszerûsítésére törekszik. A szervezet PHARE-alapból idén 27 ezer eurót kapott, amibôl három, az önkéntesek toborzásáról, mozgósításáról, valamint jogaikról és kötelességeikrôl szóló tájékoztató füzetet adtak ki. Cristina Nicolescu úgy vélte, hogy a kiadványok az önkénteseket foglalkoztató szervezetek "Bibliája" lesz, hiszen Romániában nem létezik az önkéntes munkáról szóló román nyelvû ismertetô anyag.
Országunkban az önkéntesen vállalt munkában szerzett tapasztalatokat még nem ismerik el sem az egyetemi felvételiken, sem pályázatoknál, és versenyvizsgákon sem értékelik. Romániában kivételt képeznek a nemkormányzati szervezetek, amelyek hangsúlyt fektetnek az önkéntesként csapatmunkában szerzett tapasztalatra.
Tegnap kezdôdött Budapesten az elsô Román-Magyar Pszichiátriai Konferencia. A november 20-22. között zajló rendezvény célja, hogy elômozdítsa a két szomszédos ország pszichológusainak, pszichiátereinek szakmai együttmûködését. A konferencián román és magyar szakemberek tartanak elôadásokat, melyek révén jobban megismerhetik egymás munkáját és szakmai érdeklôdését. A bemutatott dolgozatok az akadémikus és klinikai pszichiátria változatos kérdéseit dolgozzák fel, különös figyelmet szentelve a szenvedélybetegségeknek és az ezek következményeként jelentkezô depressziónak.
A rendezvény szervezôi azt remélik, hogy az idei fórum hagyomány kiindulópontja lesz, és ennek következtében a szakma képviselôi évente találkozhatnak majd, hol egyik, hol a másik országban.
A háromnapos konferencia fôvédnökei dr. Göncz Kinga, a magyar Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára és Cãlin Fabian, Románia budapesti nagykövete. Tiszteletbeli elnökök: Professor emeritus Moussong-Kovács Erzsébet Budapestrôl és Randasu Stelian konzultáns professzor Kolozsvárról, szervezô elnöke pedig dr. Kerekes Medárd Ferenc, pszichiáter-addiktológus, a Román-Magyar Pszichiátriai és Addiktológiai Baráti Társaság megalapítója.
Gyermekek tartottak sajtóértekezletet tegnap az Everychild (Minden gyermek) nevet viselô közösségi központban, az erôszakellenes (november 19.), valamint a gyermekek (november 20.) nemzetközi világnapja alkalmával szervezett, A gyermekek hete elnevezésû program záróakkordjaként.
A gyermekek jogait népszerûsítô szórólapokat osztogattak Kolozs, Szilágy, Arad, Bihar, Máramaros és Szatmár megyében, ugyanakkor ismeretterjesztô elôadásokat tartottak, fôként iskolákban. A Gyermekekért, Közösségért és Családért Alapítvány (FRCCF) égisze alatt szervezett program hétfôn kezdôdött. Az FRCCF keretén belül egy évvel ezelôtt kezdeményezô csoport alakult, tizenkét fiatalból, aki egyszülôs családokban, nehezebb anyagi körülmények között él. Ez a kezdeményezô csoport vállalta, hogy a gyermekek hetén több iskolába látogatnak, ott kisebb-nagyobb gyermekekkel beszélgetnek a gyermekek jogairól. A fiatalok, akik közül a legidôsebb is alig töltötte be a 18. életévét, az iskolai látogatásokról számoltak be. Találkoztak többek között a Látássérültek Líceumának IX. osztályos diákjaival, a Ion Creangã Iskola, az Anghel Saligny Iskola, a Lucian Blaga Líceum, az Emanuel Líceum, a Ion Agârbiceanu Iskola diákjaival. A találkozók során a gyermekek jogairól esett szó, a vendéglátó diákok rajzokban elevenítették meg ezeket a jogokat, ugyanakkor tájékoztató anyagot kaptak az elôadást vezetô fiataloktól. Mint a sajtóértekezleten a fiatalok meglepôen választékos megfogalmazásában elhangzott, a diákok többnyire a családhoz, az élethez, a valláshoz, a csoportosuláshoz, a szólásszabadsághoz való jogot jelölték meg számukra legfontosabbként, a látássérültek — akik az ország legkülönfélébb pontjairól származnak, és szigorú bentlakási rendszerben élnek — nagyobb mozgásteret, fokozottabb szabadságot igényelnének.
Andra Maxim, a sajtóértekezlet tizenéves moderátora immár elsô osztályos korától kapcsolódik az FRCCF-hez, amely fôként bátyját részesítette fokozott támogatásban. Úgy érezte, azért, amit kap a szervezettôl, neki is adnia kell valamit, ezért kapcsolódott a szervezet életébe, ma a délutánonként leckekészítésre érkezô mintegy kilencven diák közül soknak francia nyelvbôl segédkezik, de a kezdeményezô csoportban részt vevô társai is hasonlóképpen segítenek a központ céljainak megvalósításában. Kis izgatottsággal álltak az újságírók elé, akiknek csapatában két-három videokamera is dolgozott. Mint azt Mihaela Rosca, az alapítvány PR-felelôse elmondta, a kezdeményezôcsoport megalakulása óta annak tagjai igen sokat fejlôdtek, ôk lesznek majd az ilyen és ehhez hasonló célok küzdôharcosai a jövôben — érintett családokból származó, hátrányos helyzetû gyermekek megsegítôi.
Több hónappal ezelôtt költözött a katolikus Keresztény Szó havi- és a Vasárnap hetilap szerkesztôsége az Einstein utca 2 szám alatti új székházba. A helyiségek ünnepélyes megszentelésére tegnap délben került sor, amelyet Msgr. Tamás József, a Gyulafehérvári Fôegyházmegye Csíkszeredában székelô segédpüspöke végzett. Köszöntô, hálaadó beszédet mondott Ft. Jakab Gábor fôszerkesztô. Többen köszöntötték a szerkesztôséget: felszólalt a szentelést végzô püspök, a korábbi fôszerkesztô, Fodor Sándor, Kántor Lajos, Csávossy György, Tüzes Bálint nagyváradi tudósító, Kovács Sándor székelyudvarhelyi fôesperes, Ambrus Vilmos aranyosgyéresi fôesperes, Vízi Zakariás Györgyfalvi negyedi plébános, Barth Ottó, a fôegyházmegye gazdasági igazgatója (akinek köszönhetôen megvalósulhatott az új székhely rendbetétele), dr. Kránicz Endre, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem helyettes rektora. Verseibôl szavalt Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános.
...és mindezt többek között Frunda György RMDSZ-szenátor segítségével szeretné elérni, aki elôkelô helyen szintén jelen volt azon a csütörtöki rangos rendezvényen, amelyen a multinacionális cégnek Erdélyre vonatkozó új stratégiáját mutatták be. Az elképzelést elsôként Ted Lattimore, a Connex elnök-vezérigazgatója vázolta: elôfizetôk és országos szinten jelenleg elsôk, de Erdélyben egyelôre csupán a második helyen állnak. A helyi fejlesztési stratégia ezen kíván mihamarabb változtatni.
Az elsô gondot a lefedettség jelenti, éppen ezért az elkövetkezô idôszakban a jelenlegi 500 kiegészítéseként 160 új jeltovábbító antennát és más berendezést szerelnek fel Erdélyben és a Partiumban. Ezzel a lefedettség 30 százalékos növelését érik majd el. Ugyanakkor azt remélik, hogy a rövid idôn belül érzékelhetô jó eredmény 6 százalékkal több elôfizetôt és kártyás ügyfelet vonz a Connexhez. — A cég határozottságát az is bizonyítja, hogy az antennák felszerelésére, speciális promóciókra, a helyi közösségek támogatását célzó programokra nem kevesebb, mint 12 millió dollárt költenek — nyilatkozta Ted Lattimore, a Connex elnök-vezérigazgatója.
Ezenkívül rendkívül elônyös ajánlattal rukkoltak elô azok számára, akik az év végéig válnak a Connex ügyfelévé: az elsô 5 hónapban csupán a bérlet felét fizetik, a hatodik és a tizedik hónap között pedig a Connex hálózatban féláron beszélhetnek. Mi több, az új erdélyi elôfizetôk a szerzôdés lejártáig minden hónapban 20 ingyen percet kapnak a cégtôl, amelyet bármely hálózatban használhatnak. A promóció a következô erdélyi és partiumi megyékben érvényes: Brassó, Kolozs, Fehér, Szeben, Kovászna, Hargita, Maros, Beszterce-Naszód, Szilágy, Bihar, Máramaros, Szatmár és Arad.
Ugyanakkor Connex mûhelyek elnevezéssel és egy új brand név alatt — Tiéd a jövô — a cég kiterjeszti támogatását a regionális és helyi eseményekre, mint például a segesvári középkori mûvészeti fesztiválra, a nagyszebeni dzsesszfesztiválra és a brassói Aranyszarvas Fesztiválra.
Megtudtuk: Erdélyben a Connex ügyfélszolgálata román, magyar és német nyelven áll rendelkezésre. A szolgálat Brassóban mûködik. Ugyaninnen származik az a hölgy is, aki október 6-án a Connex 3 milliomodik ügyfele lett.
Az unoka rabolta ki
Saját unokája rabolt ki idôs házaspárt. A kolozsvári Somlea V. és M.-re két ismeretlen támadt rá saját lakásában, 18-án este. A két tettes elvágta a villanyvezetéket a biztosítéknál, majd késsel fenyegette meg az öregeket. Ezt követôen átkutatták a lakást, s végül 190 000 lejjel távoztak — a várt 25 millió helyett. A két tettes ugyanis, mint azt a nyomozások kiderítették, úgy tudta, hogy 25 millió lej készpénz van a Somlea család lakásában. A két fiatal — akiknek kilétét 24 óra leforgása alatt megállapították a rendôrök — nem volt más, mint a házaspár unokája, a 19 éves Trif Florin Ioan, illetve annak cinkosa, a 30 éves, kolozsvári Dezsô István. Az unoka tudott a többmilliós összegrôl, ezért beszervezte Dezsôt, a pénz megszerzése szempontjából. Az unoka csak azt nem tudta, hogy nagyszülei pontosan egy nappal a rablás elôtt letétbe helyezték a megtakarított pénzösszeget.
Újabb gázmérgezés?
Holtan találták lakásán a 75 éves Baciu I.-t. A kolozsvári férfi halála esetében nem merült fel gyilkosság gyanúja, felboncolják a halál okainak kiderítése végett. A szobában, amelyben a holttestet megtalálták, égett a tûz, így azt gyanítják, hogy szénmonoxid-mérgezésben vesztette életét.
Lopott kocsit vezetett hajtási nélkül
Minôsített lopás és hajtási jogosítvány nélküli személygépkocsivezetés vádjával indult nyomozás a 20 éves, boldoci Iulian R. ellen. A fiatal november elsejérôl másodikára virradóan ellopta a mezôcsáni Simion M. 1300-as Daciáját, amellyel — bár nem rendelkezik hajtásival — kikocsikázta magát, majd Alsódetrehemben az út szélén hagyta a kocsit. Szabadlábon védekezik.
Sógorát verte el
Testi sértéssel vádolják a szamosfôi Ilie Tomost. A 44 éves férfi még július 26-án követte el tettét, amikor is egy husánggal megütötte sógorát, italozást követôen. Az áldozat 25 napos orvosi kezelésre szorult.
Ittasan karambolozott
Tegnapelôtt este 6 órakor a kolozsvári, 50 éves Tiberiu Tutui a 107-es megyei úton vezette Monica O. személygépkocsiját, egy Ford Oriont, amikor Magyarfenesen, mivel ittasan vezetett, elvesztette uralmát az autó felett. A személygépkocsi egy út szélén szabályosan parkoló Dacia Novába szaladt. Senki sem sérült meg, de az anyagi kár jelentôs.
Az ünnepek idôszakában várhatóan csökken a hús és a húskészítmények ára, viszont mintegy tíz százalékkal drágulhat a kenyér.
A húsipari és a malomipari cégtulajdonosok szervezeteinek vezetôivel folytatott megbeszélést követôen, amelyen Ilie Sârbu mezôgazdasági miniszter is részt vett, Sorin Minea, a húsipari egyesület (ANC) alelnöke elmondta: biztosnak látszik, hogy az ünnepek idején a hús és a húskészítmények ára nem növekszik, sôt, valamivel csökken.
Aurel Popescu, a Rompan malomipari egyesület elnöke viszont úgy vélte, hogy a kenyér ára az év végéig akár tíz százalékkal is növekedhet. Elmondta: az ágazat által elkönyvelt vesztességek miatt augusztus óta mintegy ezer malom- és sütôipari termelôegység állt le. A vesztességeket az okozta, hogy importból kellett pótolni az állami tartalékból elfogyasztott búzát. Visszásságot okoz szerinte az is, hogy miközben a gyártó 150–200 lejt, addig a kereskedô 400–900 lejt nyer egyetlen kenyéren.
Popescu sürgette, hogy az alapvetô élelmiszerek esetében vezessék be a csökkentett áfát. Azzal érvelt, hogy a civilizált országokban ezeket a termékeket 0 és 5 százalék közötti áfa terheli, Romániában viszont a kenyérre is 19 százalékos az áfa.
A miniszter egyetértett azzal, hogy a búza és a sertéshúskészítmények vámmentesek maradjanak. A tárca adatai szerint az utóbbi napokban egy kilogramm élô sertésért a vásárokban 24 és 40 ezer lej közötti összegeket kértek, a baromfi kilójáért pedig 33–100 ezer lejt. A féldisznók esetében az árak régióként változnak. Iflov megyében egy kilogramm 45–50 ezer lejbe kerül, Arad megyében viszont 80 és 170 ezer lej közötti összeget kell kilójáért fizetni.
Mihai Tãnãsescu pénzügyminiszter közölte, hogy Románia mégsem toldja meg újabb 300 millió euróval júniusban kibocsátott, 700 millió eurós, hétéves lejáratú eurókötvényét, viszont jövôre egymilliárd eurós kötvénykibocsátást tervez.
A hazai pénzügyi vezetés november elején még úgy nyilatkozott, hogy újra megnyitja a júniusban kibocsátott eurókötvényt, annak a stratégiának a részeként, amely az idei költségvetési hiány külsô és belsô finanszírozását célozza. A 300 millió eurós pótlás kiadásának idôpontját akkor még nem döntötték el, de kibocsátási árát, hozamfelárát változatlanra tervezték.
Románia június végén bocsátotta ki régóta tervezett, 700 millió eurós nemzetközi kötvényét, hétéves lejáratra. A kötvény szelvénye 5,75 százalék, kibocsátási és viszonteladói ára 98,743 százalék, induló hozamfelára 2,60 százalékpont volt az irányadó eurókamatcsere-hozam felett és 2,67 százalékpont a 2010. júliusban lejáró, 5,25 százalékos német kormánykötvény (Bund) fölött. A felár a bankok által korábban megjelölt 245–265 bázispontos sáv felsô határának közelében volt.
Elemzôk szerint a magasabb felár arra vallott, hogy a legutóbbi kelet-európai valutamozgások, köztük a forint kalandjai után a piaci bizalom megcsappant, ám a kormány mindenképp jól akarta elhelyezni a kötvényt, és talán megtoldja, amikor a piaci felár késôbb esetleg csökken. A kereskedôk kissé drágállották a kötvényt.
A kormány eredetileg 500 millió euróért akart kötvényt kiadni, az emelést csak június elején határozták el. A kibocsátás bevételét a költségvetés finanszírozására szánják. Az idénre becsült, 1,3 milliárd dollárnak megfelelô költségvetési hiány többi részét a hazai tôkepiacról fedezik. Korábban azt is közölték, hogy ez lesz az idén az egyetlen román szuverén jelentkezés a nemzetközi tôkepiacon.
Románia ezt megelôzôen, utoljára tavaly áprilisban szerepelt a nemzetközi tôkepiacon, és akkor majdnem három és félszeres túljegyzés volt a 700 millió euró értékben kibocsátott hazai eurókötvényre. A tavaly kiadott tízéves kötvény lejárata 2012. március 8., kuponja 8,5 százalék, kibocsátási és másodlagos forgalmazói ára 98,352 százalék volt, a hozamfelára kibocsátáskor 3,65 százalékpont volt az irányadó, 2012-ben lejáró német Bund felett, illetve 3,42 százalékpont az irányadó eurókamatcsere-hozam (mid-swaps) felett.
Romániáé volt a legsikeresebb szuverén devizaadósság-kibocsátás tavaly — állította éves nemzetközi tôkepiaci visszatekintésében a Euromoney. Miután Magyarország és Lengyelország érett adóssá vált, a likviditásban fürdô, jobb hozamokat keresô konvergencia-alapok tôkéjét a román adósság vonzotta.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tavaszi Világgazdasági Kitekintésében Romániának 4,9 százalékos GDP-növekedést jósolt idénre és 5,0 százalékost jövôre. Az inflációt az IMF az idén 16,2 százalékra, jövôre 11,6 százalékra várja az IMF, a tavalyi 17,8 százalék után. A román kormány ôsszel 4,8 százalékra csökkentette az idei gazdasági növekedés várakozását a korábban elôre jelzett 5,2 százalékról. Ezt a pénzügyminiszter az aszállyal indokolta.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság — a Gazdasági Civil Parlament (GCP) szeptemberi határozatára hivatkozva — indítványában az Illyés Közalapítvány gazdasági szaktestületének visszaállítását sürgeti, a Communitas Alapítványtól pedig gazdaságfejlesztési és gazdasági kultúrára nevelô program elindítását kéri. Egyben sérelmezik, hogy "gazdasági életünk jelentôségéhez viszonyítva" az Új Kézfogás Közalapítvány támogatási alapja 2003-ban az egész Kárpát-medence viszonylatában csupán 450 millió forint volt.
A Közép-európai Kezdeményezés (KEK) fontos szerepet játszott a térség fejlôdésében és átalakulásában, és hasonlóan fontos helye lesz a kibôvített Európai Unióban is — mondta a KEK 6. gazdasági fórumát megnyitó beszédében Miroslaw Zielinski, lengyel gazdasági, munkaügyi és szociálpolitikai miniszterhelyettes.
A KEK-tagországok miniszterelnökeinek és gazdasági minisztereinek hagyományos éves találkozóját november 19–21. között tartják Varsóban, minthogy a regionális csoport soros elnöki tisztét idén Lengyelország tölti be.
A csúcstalálkozó keretében nyílt meg szerdán délután a varsói Gromada szállóban a KEK 6. gazdasági fóruma, amelyen ezernél több üzletember, pénzügyi szakember, különféle nemzetközi szervezetek képviselôi vesznek részt. A fórum jelmondata: Az EU-bôvítés elônyeinek határokat átlépô kiterjesztése. Ezen belül az intézményi és üzleti fejlesztés, az infrastrukturális projektek, a technológiaigényes ipar, a magánszféra befektetési tervei, illetve a pénzügyi ágazat témakörei szerepelnek a terítéken.
Szerdán megrendezték a KEK-hez tartozó országok gazdasági kamarai elnökeinek kerekasztal-beszélgetését, és ugyanaznap megnyílt a KEK 3. ifjúsági fóruma is. Ez utóbbi fô témája a fiatalok foglalkoztatási problémái.
A csúcstalálkozón a KEK 17 tagállamának — Albánia, Ausztria, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Olaszország, Románia, Szerbia-Montenegró, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna — küldöttségei vesznek részt.
Bulgária kompenzációt fog kér az Európai Uniótól a kozloduji atomerômû két reaktorblokkjának Brüsszel által követelt bezárásáért — közölte Milko Kovacsev energiaügyi miniszter.
Az EU-tagjelölt Bulgária tavaly egyezett bele abba, hogy a szovjet tervezésû kozloduji atomerômû, egyenként 440 megawatt kapacitású harmadik és negyedik blokkját 2006 végéig bezárja.
Az EU azzal érvelt, hogy a reaktorblokkokat elfogadható költséggel nem lehet biztonságossá tenni, és 2007-et jelölte meg Bulgária számára a csatlakozás dátumaként. Kozlodujban állítják elô az ország energiaszükségletének 40 százalékát.
Kovacsev a helyi bTV magán televíziónak azt mondta, hogy a bezárás becslések szerint 1,7 milliárd euró gazdasági és szociális veszteséget okoz az országnak.
— A kormány nem kérdôjelezi meg a megállapodást a reaktorok 2006-os bezárásáról. Az EU-nak is kellene készítenie saját becslését a bezárás költségeirôl és kompenzációt nyújtani — tette hozzá. Bulgária kompenzáció iránti igénye nagyban függ attól, hogy milyen eredménnyel jár az EU jelenlegi biztonsági vizsgálata a harmadik és a negyedik reaktorblokkban — hangsúlyozta Kovacsev.
Bulgária ez év januárjában zárta be a kozloduji atomerômû egyes és kettes blokkját. A korszerûbb ötös és hatos blokk tovább üzemel. A két új reaktor eleget tesz valamennyi biztonsági elôírásnak, így azok eleve nem is képezték elôfeltételét az EU-tagságnak.
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4.) |
39 900/40 250 |
33 450/33 750 |
152/155 |
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 40 094 lej, 1 USD = 33 616 lej, 1 magyar forint = 155 lej.
Eladó Ford Focus, 1,8 TDI, 2001-es, kék, jó állapotban. Egy hete van az országban. Ára: 9 300 euró. Telefon: 0744-639421. (0002)
Rendkívül alacsony színvonalú mérkôzésen a magyar labdarúgó-válogatott hazai pályán vereséget szenvedett az észtektôl.
Az Üllôi úti mérkôzésre csak 600 nézô volt kíváncsi, s bizony nem sokat veszített, aki az otthonmaradás mellett döntött. Az "érdeklôdés" különben a legpesszimistább jóslatokat is alulmúlta, valószínû, hogy a magyar labdarúgó-válogatott még sohasem szerepelt ilyen kevés nézô elôtt hazai pályán...
A nézôk számához hasonló volt a mérkôzés színvonala is, így, mint utólag kiderült, csak a kezdés elôtti pillanatok adtak okot az ünneplésre: akkor ugyanis Bozóky Imre MLSZ-elnök a magyar Aranylabda-díjat adta át Szabics Imrének, a VfB Stuttgart csatárának.
Az alacsony színvonalú elsô félidôben egyik csapat sem került fölénybe, pedig sokan azt várták, hogy a legutóbbi három mérkôzését elveszítô magyar válogatott bátor futballal már ekkor elônyhöz jut. Gellei Imre csapatából azonban csak Lisztes Krisztián játszott elfogadhatóan, a többiek érthetetlenül sokat hibáztak, így igazi veszély nem alakult ki Poom kapuja elôtt.
A szünet utáni percek reményt ébresztettek a szurkolókban, egy-két ígéretes magyar támadást láthattak, de utána siralmas játék, rengeteg hiba következett, úgy tûnt, hogy a hazaiak nem ismerik egymást, mert általában az észt futballistákkal próbáltak összjátékot kezdeményezni... Az utolsó félóra szánalmas erôlködést hozott, amelynek "megkoronázásaként" a 86. percben Rooba révén gólt szereztek a vendégek, amit az elkeseredett szurkolók ovációval fogadtak!
Magyarország a következô összeállításban szerepelt: Király (Végh — 45. perc) — Korolovszky, Dragóner, Petô — Simek (Pest — 67. perc), Lendvai (Farkas — 45. perc), Lipcsei (Miriutã — 45. perc), Bodor (Hercegfalvi — 85. perc) — Lisztes (Németh — 62. perc) — Gera (Kovács — 44. perc), Szabics.
Az évzárón az elmúlt évek egyik leggyengébb teljesítményét nyújtotta a magyar csapat, így megérdemelten szenvedett vereséget. Gellei Imre, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya a mérkôzést követôen bejelentette lemondását.
A Eb- és vb-selejtezôk, no meg a magyar–észt találkozó mellett számos barátságos mérkôzést rendeztek szerte a világban. Érdekességek: az Európa-bajnokság házigazdája, Portugália gólzáporos gyôzelmet aratott Kuvait felett (Pedro Pauleta négy, Nuno Gomes három gólt szerzett), míg a San Franciscóban rendezett Mexikó–Izland összecsapáson a latin-amerikai kapus, Jorge Campos ezúttal csatárként lépett pályára (a 37 éves sztár 115-ödször szerepelt a nemzeti csapatban, és a 65. percben lépett pályára).
Eredmények: Japán–Kamerun 0–0, Portugália–Kuvait 8–0 (gól: Pauleta 4 — 11., 21., 45. és 53., Figo — 34., valamint Gomes 3 — 69., 76. és 88.), Tunézia–Dél-afrikai Köztársaság 2–0 (Braham — 43. és Hagui — 87. perc; kiállítva: a délafrikai Molapo — 76. és Coyle — 81. perc), Marokkó–Mali 0–1 (Coulibaly — 24. perc; kiállítva: a mali Sidibe — 50. perc), Trinidad és Tobago–Kuba 2–1 (Seaton — 11., Harquez — öngól, 38. perc, illetve Galindo — 48. perc), Costa Rica–Finnország 2–1 (Marin — 15. és Saborio — 72. perc, illetve Nurmela — 11 m, 62. perc), Mexikó–Izland 0–0.
• A 2006-os labdarúgó világbajnokság ázsiai selejtezôjében, elsô mérkôzés: Türkmenisztán–Afganisztán 11–0.
• Lezárult az afrikai selejtezôk elsô köre. A zárótalálkozón: Ghána–Szomália 2–0 — továbbjutott: Ghána, 7–0-s összesítéssel. A bizonytalan szomáliai politikai helyzet miatt mindkét mérkôzésre Ghánában került sor.
A kilenc kiemelt: Kamerun, Nigéria, Dél-afrikai Köztársaság, Szenegál, Tunézia, Marokkó, Egyiptom, Elefántcsontpart és Kongói Demokratikus Köztársaság. A továbbjutottak: Ghána, Burkina Faso, Togo, Uganda, Guinea, Botswana, Líbia, Libéria, Szudán, Zöld-foki-szigetek, Benin, Angola, Zimbabwe, Mali, Algéria, Zambia, Kongó, Ruanda, Malawi, Kenya, Gabon.
A 30 válogatottat öt hatcsapatos csoportba sorsolják december 5-én, Frankfurtban.
• A dél-amerikai selejtezôkör 4. fordulójában: Ecuador–Peru 0–0, Brazília–Uruguay 3–3 (Kaká — 20., továbbá Ronaldo 2 — 29. és 87. perc, illetve Forlán 2 — 57. és 76., továbbá Gilberto Silva — öngól — 79. perc), Kolumbia–Argentína 1–1 (Angel — 48. perc, illetve Crespo — 28. perc).
Az állás: 1. Paraguay 9 pont, 2. Argentína 8 (9–3), 3. Brazília 8 (7–5), 4. Uruguay 7, 5. Venezuela 6, 6. Peru 5, 7. Ecuador 4 (3–3), 8. Chile 4 (5–6), 9. Bolívia 3, 10. Kolumbia 1.
Miután nem sikerült leigazolni a svéd nôi válogatott labdarúgókat, a Perugia új lehetôségek felé tekint. Olasz internetes értesülés szerint a labdarúgócsapat januárban le szeretné igazolni Lisztes Krisztiánt, a Bundesligában szereplô Werder Bremen válogatott középpályását.
A honlap (http://www.sportal.it) úgy tudja, hogy a magyar játékos Fabio Liverani helyét foglalná el. A 27 éves Lisztest támadó szellemû, ötletdús futballistának tartják, aki várhatóan könnyen alkalmazkodik majd Serse Cosmi tréner elképzeléseihez.
A Perugia jelenleg nincs könnyû helyzetben: kilenc forduló alatt egyszer sem gyôzött, hat döntetlent játszott, s a 16. helyet foglalja el a 18 csapatos Serie A-ban. Az umbiriai együttes ugyanakkor sikeresen szerepel az UEFA-kupában: a 2. forduló elsô mérkôzésén hazai pályán 2–0-ra nyert a görög Arisz Szaloniki ellen.
A Werder Bremen a második helyen áll a német bajnokságban.
A 2004-es portugáliai labdarúgó Európa-bajnokság öt pótselejtezôjének visszavágóját rendezték szerdán.
Ünneplô tömegek lepték el a lett fôváros, Riga utcáit, miután a svéd bíró lefújta a labdarúgó-válogatott törökök elleni Európa-bajnoki pótselejtezôjét, amelyen a balti állam csapata kivívta a kontinenstornán való szereplés jogát.
A 2–2-es döntetlennel végzôdött isztambuli találkozón megtörtént az, amire csak nagyon kevesen számítottak, hiszen a sorsolásnál teljesen esélytelennek tartott lettek a világbajnoki bronzérmest ütötték el a továbbjutástól.
A lett együttes teljesítményét, az elsô Eb-szereplés lehetôségének kiharcolását az egész ország egy emberként ünnepelte. Az örömmámorban, miközben a válogatott tagjait hangosan éltetette "kicsi és nagy", a szurkolók már a júniusi portugáliai útjukat tervezgették.
Lettország ezzel a pótselejtezôk legnagyobb meglepetését okozta.
Eredmények: Szlovénia–Horvátország 0–1 (Prso — 61. perc; a gól elôtt két perccel a horvát Tudor piros lapot kapott) — továbbjutott Horvátország, 2–1-es összesítéssel; Norvégia–Spanyolország 0–3 (Raúl — 34., Vicente — 49. és Etxeberria — 55. perc) — továbbjutott Spanyolország, 5–1-es összesítéssel; Törökország–Lettország 2–2 (Ilhan — 21. és Hakan Sükür — 64. perc, illetve Laizans — 66. és Verpakovskis — 78. perc) — továbbjutott Lettország, 3–2-es összesítéssel; Wales–Oroszország 0–1 (Jevszejev — 22. perc) — továbbjutott Oroszország, 1–0-s összesítéssel; Hollandia–Skócia 6–0 (Sneijder — 14., Ooijer — 32., van Nistelrooy 3 — 37., 51. és 67., valamint de Boer — 65. perc) — továbbjutott Hollandia, 6–1-es összesítéssel.
Az Eb 16 csapata: Portugália (a rendezô jogán), a 10 csoportgyôztes (Franciaország, Dánia, Csehország, Svédország, Németország, Görögország, Anglia, Bulgária, Olaszország, Svájc), valamint a pótselejtezô gyôztesei (Horvátország, Spanyolország, Lettország, Hollandia, Oroszország).
Az Eb-csoportok beosztását november 30-án készítik el Lisszabonban. A kontinensbajnokságot jövôre, június 12. és július 4. között rendezik.
Krutzler Eszter szenzációs versenyzéssel, hat jó fogással, három új országos csúcs felállításával ezüstérmes lett összetettben a 73. férfi és 16. nôi súlyemelô-világbajnokság 69 kg-os súlycsoportjában.
A BKV Elôre versenyzônôje szakításban harmadik, míg lökésben a második helyen végzett.
Krutzler elsô fogása szakításban az elmúlt napok történései után abszolút a biztonságról szólt, de a magyar a 107,5 kg-ot könnyedén teljesítette, csakúgy mint az ezt követô 112,5, valamint 117,5 kg-ot is. Szakításban csak nehezebb testsúlyával szorult a dobogó harmadik fokára, de az már látszott, hogy a nála 9 évvel idôsebb, s eddig általa soha le nem gyôzött orosz Valentina Popovát ezen a versenyen meg tudja fogni.
A kínai Liu Csun-hung azonban még túl nagy falatnak bizonyult, hiszen az ázsiai már az elsô fogásnemben két felnôtt világcsúccsal jelezte, hogy nyerni jött Kanadába. Lökésben aztán Krutzler alaposan odavágott Popovának, aki csak nézte, hogy a magyar 5 kilóval jobb nála. A második fogásnemet 135 kg-on kezdô Krutzler meg sem állt 145 kg-ig, ami az összetettben 262,5 kg-os szenzációs országos csúcsot jelentett a számára. Érdekesség, hogy a két évvel ezelôtti antalyai világbajnokságon Likerecz Gyöngyi 255 kg-mal nyert összetett aranyérmet egy súlycsoporttal feljebb, azaz a 75 kg-osok között.
Krutzler versenyzését látva elmondható, hogy kevesebb mint egy évvel az athéni olimpia elôtt aranyesélyese van a sportágnak, még akkor is, ha a világbajnokságon a kínai Liu 7,5 kg-mal jobb volt nála az összetettben. Az ötkarikás játékokon azonban a hét nôi súlycsoportban maximum négy kínai versenyzô indulhat, s korántsem biztos, hogy a 69 kg-os hölgyeknél neveznek versenyzôt.
Óriási meglepetésre Valeriu Calancea gyôzelmével fejezôdött be a férfi 85 kg-os súlycsoport döntôje. Nicu Vlad tanítványa az elsô fogásnemet követôen még csak a 8. helyen állt, miután 162,5 és 167,5 kg-os sikeres próbálkozása után a szakításban a 170 kg-os súly elbánt vele. Lökésben viszont káprázatos formát mutatva mindenkit megelôzött, egyedül neki volt három jó gyakorlata (205, 210 és 215 kg).
Eredmények:
Nôi 69 kg, összetett: 1. Liu Csun-hung 270 kg — új világcsúcs (régi: 265 kg, Liu, 2003. 09. 12., Kin Huang Do) (120, 150), 2. Krutzler Eszter (117,5, 145), 3. Valentina Popova (Oroszország) 257,5 (117,5, 140), 4. Pawina Thongsuk (Thaiföld) 255 (115, 140), 5. Zarema Kaszejeva (Oroszország) 245 (112,5 132,5), 6. Angela Medina (Kolumbia) 242,5 (112,5, 130); szakítás: 1. Liu 120 kg — új világcsúcs (régi: 117,5, Liu, 2003.09.12., Kin Huang Do), 2. Popova 117,5, 3. Krutzler 117,5; lökés: 1. Liu 150 kg — új világcsúcs (régi: 148,5 kg, Liu, 2003. 09. 12., Kin Huang Do), 2. Krutzler 145, 3. Popova 140.
Férfi 85 kg, összetett: 1. Valeriu Calancea (Románia) 382,5 kg (167,5, 215), 2. Jüan Aj-csün (Kína) 382,5 (170, 212,5), 3. Sergo Chakhoyan (Ausztrália) 377,5 (172,5, 205), 4. Alekszandr Anyiscsanka (Fehéroroszország) 372,5 (172,5, 200), 5. Erdal Sünar (Törökország) 372,5 (172,5, 200), 6. Jurij Miskovec (Oroszország) 370 (170, 200); szakítás: 1. Chakhoyan 172,5 kg, 2. Sünar 172,5, 3. Anyiscsanka 172,5; lökés: 1. Calancea 215, 2. Jüan 212,5, 3. Chakhoyan 205.
ATLÉTIKA
Vasárnap 11 órától a Sétatéren: GENS — nyílt verseny a Mozgás az egészségért mozgalom keretében.
KOSÁRLABDA
Pénteken 17 órakor a Horia Demian Sportcsarnokban: Kolozsvári BU Poli Carbochim–Bukaresti Dinamó Erbasu — férfi A-osztály.
Szombaton 12 órakor a Horia Demian Sportcsarnokban: Kolozsvári U ACSA Terapia–Nagyszebeni Magic — nôi A-osztály.
LABDARÚGÁS
Pénteken 14 órakor a CMC-pályán: Dési CF 01–Nagykárolyi Victoria — C-osztály, 8. csoport, 12. forduló.
Pénteken 14 órakor Désen: Egyesülés–Aradi West Petrom — C-osztály, 8. csoport, 12. forduló.
Pénteken 14 órakor Alsójárán: Bányász–Székelyudvarhelyi Budvár — C-osztály, 9. csoport, 12. forduló.
Szombaton 11 órakor a Gépész utcai stadionban: Kolozsvári CFR-Ecomax–Szatmárnémeti Olimpia — B-osztály, 3. csoport, 14. forduló.
RÖPLABDA
Szombaton 10.30 órakor a Horia Demian Sportcsarnokban: Kolozsvári U–Tulceai DeltaCons — férfi A-osztály.
VÍZILABDA
Szombaton 18 és vasárnap 10 órakor a Politechnika Úszóközpontban: Kolozsvári Akarat/Vointa-SAR Transilvania–Nagyváradi Körös.
Kazahsztán helyett Japán vesz részt a december 2–14. között rendezendô horvátországi olimpiai kvalifikációs nôi kézilabda-világbajnokságon.
A kazah csapat elsôsorban pénzügyi okok miatt marad távol a kevesebb mint két hét múlva sorra kerülô viadaltól. A nemzetközi szövetség ezért úgy döntött, hogy az ázsiai zónából a legjobb kiesô, Japán lehet a beugró.
A Károlyvárosban (Karlovac) szereplô C-csoport összetétele: Norvégia, Románia, Japán, Ukrajna, Tunézia, Argentína.
Az Egyesült Államok mindkét egyest megnyerte, így magabiztosan vezet Belgium ellen a nôi teniszválogatottak Fed Kupájának elôdöntôjében, Moszkvában.
Az elsô találkozón Lisa Raymond villámgyôzelmet aratott Els Callens ellen. A második összecsapás viszont maratoni küzdelmet hozott: a világranglistán 337. Kirsten Flipkens csak 3 óra 11 perces játék után adta meg magát a jóval elôkelôbb helyen sorolt Meghann Shaughnessynek (17.).
A másik ágon, ugyancsak Moszkvában a két egyes mérkôzést követôen viszont döntetlenre áll a házigazda Oroszország, illetve Franciaország párharca.
Az elsô találkozón a WTA-világbajnokság döntôse, Amélie Mauresmo magabiztosan, két játszmában gyôzte le Vera Zvonarjovát, s ezzel elônyhöz juttatta a franciákat.
A második mérkôzés lényegesen nagyobb izgalmakat tartogatott: az elôzetesen esélyesebbnek vélt Anasztaszija Miskina az elsô játszmát elvesztette, majd a másodikban hatalmas csatában, meccslabdát hárítva nyert rövidítésben. A mindent eldöntô szettben a legjobbkor, 6:5-ös vezetésnél tudta elvenni a kétszeres Grand Slam-gyôztes Mary Pierce adogatását, ami az egyenlítést jelentette az oroszok számára.
Eredmények: Fed Kupa, Világcsoport, elôdöntô, az 1. nap után:
Egyesült Államok–Belgium 2–0 — Raymond–Callens 6:2, 6:1; Shaugnessy–Flipkens 6:7 (4), 7:6 (8), 9:7;
Oroszország–Franciaország 1–1 — Zvonarjova–Mauresmo 2:6, 2:6; Miskina–Mary Pierce 4:6, 7:6 (2), 7:5.
A Fed Kupa elôdöntôi csütörtökön újabb két egyessel és a párossal folytatódtak.
|
|
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |