2004. január 7.
(XVI. évfolyam, 3. szám)

Amint arról már beszámoltunk, január 1-jétôl az új, 9 százalékos áfakulcs bevezetése miatt nô a könyvek ára. Az eddigi gyakorlat szerint nem kellett áfát fizetni könyvekre, a mostani rendelkezés viszont — a könyvkiadók véleménye szerint — könnyen meglehet, hogy a termelés és az eladások drasztikus csökkenéséhez vezet. A könyvforgalmazók arra hivatkoznak, hogy az uniós törvénykezés nem engedi meg a nulla százalékos áfa fenntartását, ám a 9 százalékos adókulcs magas. A törvénykezés viszont csak a kétmilliárd lej fölötti évi összforgalommal rendelkezô kiadókra, illetve könyvesboltokra érvényes, ezalatt az összeg alatt nem kötelezô bevezetni az áfás árat. A kialakult helyzettel kapcsolatban megkérdeztük Káli Király Istvánt, az Erdélyi Magyar Könyvescéh (EMKC) elnökét, valamint Koós Ferencet, a kolozsvári Gaudeamus és Phoenix könyvesboltok tulajdonosát.

Káli Király István véleménye szerint a fenti rendelkezés egyenlôtlenségeket szül, mivel ugyanaz a kategóriájú könyv az egyik boltban olcsóbb, a másikban pedig drágább lesz, tehát mindenképpen egységesíteni kellene. Remények szerint, bár ez még nem eldöntött dolog, a nyomdák olcsóbban készíthetik el a könyveket, a befektetett anyagi költségnek megfelelô hozzá-adott értékadó 9 százalékát visszaigényelhetik. Ez tehát odavezethet, hogy — az új könyvek esetében — a drágulás nem 9, hanem csak 5 százalékos lenne. Az import könyvek árához viszont elkerülhetetlenül hozzáadódik a 9 százalék, ebben az esetben nincs mit tenni, fejtette ki az elnök. Arra a kérdésünkre, hogy amennyiben a kiadók tiltakoznak a törvénykezés ellen, várható-e valami változtatás, Káli Király István elmondta: feltétlenül kellene egységesíteni a törvénykezést, hiszen jelen esetben a kisebb kiadók nagy elônyben vannak a nagy kiadókkal szemben. A kérdés másik vetülete az, hogy számlázáskor ki kell fizetni az áfát, gyakorlatilag tehát a kiadók, illetve minden könyvvel foglalkozó intézmény meghitelezi az államot, aránylag elég hosszú idôre, hiszen a könyvkiadásba befektetett összeg nagyon késôn térül meg. Az EMKC elnöke szerint az új rendelkezés egyaránt megnehezíti a kiadók, a forgalmazók, valamint a vásárlók életét.

Koós Ferenc véleménye szerint is a megkülönböztetô kitétel miatt aberrációk állnak majd elô, hiszen a nagyobb forgalommal rendelkezô könyvesboltok, ugyanazt a könyvet csak a 9 százalékos hozzáadott értékadóval árulhatják, ellentétben a 2 milliárd lejes évi összforgalom alatt mûködô cégekkel. De ennek a fordítottja is megtörténhet, hiszen a nagyobb kiadók áfás számlát adnak a kisebb könyvüzleteknek is, amelyek viszont áfa nélkül árulják majd, ám nem tudják visszaigényelni a kiadótól az áfát, ellentétben a nagyobb forgalmat lebonyolító üzletekkel, amelyek a kiadói hozzáadott értékadót visszaigényelhetik. Koós Ferenc azt is elmondta: ebben a pillanatban szinte követhetetlenek az események, hiszen különbözôképpen lehet átvenni, illetve terjeszteni és eladni a könyveket. — Nem lehet eligazodni pillanatnyilag, és nem lehet tudni, hogy mi fog történni a továbbiakban. Tudomást szereztem már arról is, hogy jónéhány kiadó több, kisebb kiadóra oszlott, hogy kevesebbb legyen az évi összforgalma, — mondotta az üzletember. Koós Ferenc szerint az import könyveknél átlátható a helyzet, mert azoknak a könyveknek az árát, amelyeket ezentúl fog importálni, úgy állapítja majd meg, hogy ugyanannyiba kerüljenek, mint Magyarországon és semmiképpen sem többe. Nehezebb a helyzet például az Angliában kiadott könyvekkel, hiszen azok szállítási díja meglehetôsen magas. A hazai kiadványokkal viszont egyelôre nagy a zûrzavar, hiszen egyes kiadók áfával számláznak, mások nem, a Koós Ferenc tulajdonában lévô két könyvesboltnak pedig, a törvény szerint, kötelessége a 9 százalékos áfakulcsot bevezetni, ugyanis meghaladja a két milliárd lejes évi összforgalmat. Az üzletember szerint a könyvek árának nem szabad megváltozniuk, hiszen a jelenlegi összegek is óriási terhet jelentenek a könyvvásárlók számára. — Inkább lemondok a nyereségrôl, minthogy ezt a 9 százalékot áthárítsam azokra, akik eddig vásárolták könyveinket — mondotta Koós Ferenc.

Köllô Katalin

Január 12-tôl közel tíz százalékkal nô a gépkocsivezetôi jogosítványok és a forgalmi engedélyek ára. Az Elektronikus Személynyilvántartás Fôigazgatóságának tájékoztatása szerint egy gépkocsivezetôi jogosítvány kibocsátásáért az eddigi 425 000 lej helyett 465 000 lejt kell majd fizetni, a forgalmi engedélyek ára 265 000 lejrôl 290 000 lejre emelkedik. Azok a kérelmezôk, akik számlával bizonyítják, hogy január 12 elôtt kifizették a dokumentumok kibocsátási díját, valamint az említett idôpont után jelentkezôk kifizetik a régi és új árak különbözetét.

Az évkezdés nemcsak ünnepet, de egyben kihívást is je lent minden olyan szervezet számára, amely tevékenyen vesz részt a közösségépítô munkában. A Beszterce-Naszód megyei RMPSZ nem akármilyen eredményeket mondhat a magáénak 2003-ban, így megjátszatlan érdeklôdéssel fordultunk Borsos K. László elnökhöz, akit arról faggattunk, milyennek látja a szervezet új évét.

— Az új év általában új tervek-álmok szövögetésérôl/megvalósításáról szokott szólni — mondta —, de mi nem ezekrôl szeretnénk beszámolni, hanem azokról a pontos feladatokról, melyek szorosan kötôdnek szakmai munkánkhoz. Újévi elsô sikerként lehet elkönyvelni a vicei általános iskolára vonatkozó nagy eseményt: az óvodások egy pazarul felújított tanteremben kezdték el a második félévet! Az iskola egyik régi épületét újították fel a hollandiai testvérfalu támogatásával. Ez a kapcsolat már régebbi, de amióta Oroszhegyi Erika református lelkész kapott ide kihelyezést, az együttmûködés hatékonyabbá vált, mert elhárultak a nyelvi akadályok. Így a faluközösség önkéntes munkája és a holland anyagi támogatás máris meghozta gyümölcsét. Katolikus, református óvodások együtt örvendezhetnek a meleg és otthonos "ovinak". És innen arra már az óvónéni szakmunkája által nyer tartalmat a siker…

— Milyen továbbképzési lehetôségeket biztosítanak a pedagógusok számára?

— A megyei Pedagógusok Háza programjának keretében, magyar nyelvû tanévközi továbbképzô tanfolyamot szervezünk április–májusban.

Ennek a tanfolyamnak a témája a mentálhigiéniai nevelés iskolai vonatkozásai lesznek, elôadó pedig Korodi Hajnal, a Kovászna megyei Pedagógusok Háza igazgatónôje.

Fontosnak tartjuk a belföldi és külföldi szakmai továbbképzôkön való részvételt is, valamint a kolozsvári Gál Kelemen Oktatási Központ által szervezett képzési lehetôségekbe való bekapcsolódást.

Immár harmadik alkalommal szeretnénk megszervezni megyénk azon pedagógusainak ünnepélyes kitüntetését, akik sokat tettek és tesznek a magyar oktatásért.

Támogatjuk a különféle vetélkedôkön való részvételét tanulóinknak: ott vagyunk a Zrínyi Ilona matematikaverseny szervezése és lebonyolítása "körül", oroszlánrészt vállalunk a Nyelv csak élve tündököl címet viselô vers- és prózamondó vetélkedô szervezésében.

Közben nem feledkezhetünk meg az állandó feladatokról: magyar gyerekek felkutatása és a családokkal való kapcsolattartás, oktatási pályázatok folyamatos követése és pályázás, testvériskolai kapcsolatok kialakítása, ingázási — bentlakási problémák idejében való feltárása. Az RMDSZ valamint más civil szervezetek, egyházak segítségével megoldásokat kell találnunk ezekre a gondokra. A pedagógusok bizonyára most is minden segítséget meg fognak adni a pályázatok helyes kitöltéséhez és határidôn belüli elküldéséhez. Csak akkor lehet eredményes a munka, ha az együttmûködés, minden szinten, a szolgálat értelmében, a közösségi érdekeket helyezi listavezetô pozícióba.

Szabó Csaba

Tegnap mutatták be a sajtó képviselôinek a hajléktalanok és koldusok számára készített éjszakai menhelyet. Az Oasului utca 298. szám alatti épületben nyolcvan–százhúsz személyt tudnak elszállásolni, az éjszakai menedék mellett a lakóknak napi háromszori étkezést és munkát is biztosítanak. A menhely azonban csak átmeneti lakhelyet jelent, tíz nap után a rászorulókat más intézményekhez irányítják.

Kolozsváron mintegy száz személy él koldulásból, ezek nagy része más településrôl érkezett, kevesen rendelkeznek közülük kolozsvári lakhellyel. A koldusok mellett a városban mintegy hetven hajléktalan él, akiket a téli hideg beálltával egyre inkább fenyeget a megfagyás veszélye. A koldulás beszüntetése és a hajléktalanok elszállásolása céljából a kolozsvári tanács, a megyei rendôrség és a Prison Fellowship Romania misszionárius központ éjszakai menhelyet hozott létre.

A menhelyen legtöbb százhúsz személyt tudnak elszállásolni, a helyeket azonban nem töltik be teljesen, tíz ágyat sürgösségi esetekre tartanak fenn. Az intézmény nem biztosít állandó szálláshelyet, a lakók legtöbb 10 napig maradhatnak. Utána vagy otthonukba, vagy az illetékes intézményekhez irányítják ôket. A szállás mellett a rászorulóknak étkezést, ruhát, sôt cigarettát is biztosítanak, amelynek fejében a közösség javára kell dolgozniuk: segédkeznek a középületek felújításában és a város tisztaságának fenntartásában.

A menhelyen külön részleget hoztak létre a koldulásból vagy lopásból élô gyermekek számára, akiket képzésben részesítenek. Ugyanakkor az udvaron járszóteret is létesítenek számukra. Azonban ôket is csak átmenetileg tudják befogadni: amennyiben nincs családjuk, árvaházakhoz vagy más gyermekvédô intézményekhez küldik ôket.

Az éjszakai menhely jövendôbeli lakóit a megyei rendôrség segítségével gyûjtik össze. A rendôrök szedik majd össze a közszállítási jármûveken, piacokon, járdán kolduló személyeket és a hajléktalanokat. Ugyancsak az ô segítségükkel irányítják haza a más településekrôl érkezett, állandó lakhellyel rendelkezô koldusokat is.

Az éjszakai menedék az Oasului utca 298. szám alatt, a volt 25-ös számú iskola épületében mûködik majd. Az ingatlan felújításának munkálatai 1 milliárd lejbe kerültek, ebbôl harmincmilliót a városi tanács költségvetésébôl biztosítottak. Bár a munkálatokat még nem fejezték be, a mosdók sincsenek még készen, jövô hét folyamán már beköltöztetik az elsô lakókat. A menhelyet január 15-én avatják fel hivatalosan.

Pap Melinda

Történelmi teljesítményt ért el 2003-ban a Babes–Bolyai Tudományegyetem, amely az eredmények mellett néhány premiert is elkönyvelhetett — áll Andrei Marga rektor év végi értékelô beszédében. Az egyetem területi terjeszkedése mellett a BBTE az oktatás területén is számos átalakítást hajtott végre, amelyek a minôségi oktatás megteremtését célozzák. Kása Zoltán, a magyar tagozatért felelôs rektorhelyettes közölte, hogy 2004-ben elsôdleges céljuk a tanárállomány bôvítése.

Az utóbbi évek folyamatos létszámemelése miatt idén már 44 ezer diák tanul a kolozsvári egyetemen, amit a negatív demográfiai tendenciák tükrében az egyetem vezetôsége eredményként könyvel el. A diáklétszám rohamos növekedésével egyenes arányban fejlesztették a BBTE infrastruktúráját is. 2003-ban a Tóközben tervezett diákcampusban a Közgazdaságtudomány Kar részére sikerült egy újabb épületet felhúzni, és felszerelni, megvásárlás után felújították az egykori Munkás mozit, a Metropol és a Constructorul épületeket. Nemsokára a Mikes/Croitorilor utcai zsinagóga felújítását is befejezik, és mindössze a volt Flacãra gyár épületének a feljavítása maradt hátra, amelyet az egyetem december végén vásárolt meg.

Tavaly létrehozták a Környezettudományok Karát, ami mellett számos kutatási központtal bôvült az egyetem, mint például a Molekuláris Biológia, Regionális Földrajz, a Bibliai Tanulmányok Központja, valamint az Európai Kutatások Intézete. Nemzetközi támogatással létrejött az UNESCO-tanszék is, amely egyebek között kidolgozta a kolozsvári egyetemek vezetôségében ellenszenvet kiváltó mega-egyetem tervét.

Premiernek számít a BBTE-n, hogy az egyetem megszervezte az Európai Egyetemek Egyesületének ülését Kolozsváron. Az esemény hozzájárult a külföldi kapcsolatok szélesítéséhez is, így 2003-ban a kolozsvári felsôoktatási intézmény a limoges-i, athéni, firenzei, torinói, bari, párizsi, pisai, csernovici, ungvári, haifai, stuttgarti, bécsi és más egyetemekkel kötött együttmûködési megállapodást, ami a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozik. Az egyetem költségvetése tavaly elérte az 1300 milliárd lejt, amibôl 56 százalék saját bevételbôl származik. Andrei Marga szerint a BBTE professzorainak átlagbére elérte a 2400 dollárt.

Kása Zoltán a magyar tagozat vezetôje úgy vélte, hogy az oktatók bérére vonatkozó becslések valótlanok, valószínû amiatt, hogy beleszámították a mellékjövedelmekbôl származó keresetet is. Kása az elmúlt esztendôt értékelve emlékeztetett, hogy a nagyobb önállóságot biztosító magyar karokat nem sikerült létrehozni, ennek ellenére, az oktatók továbbra is a magyar tagozat erôsítésére törekszenek. Rossz helyzetben van a jogtudomány, a közgazdaságtan és a geológia kar, ahol nagy gondot okoz a magyar anyanyelvû oktatók hiánya. Példaként említette, hogy a jogon egyetlen egy belsô magyar oktató sincs, ezért a diákok csak betanító és vendégtanároktól hallgathatnak kurzusokat anyanyelvükön.

— Ennek ellenére nem reménytelen a helyzet, hiszen vannak oktatók, akik rendelkeznek a megfelelô szakképesítéssel, viszont a már biztos és talán jobban fizetett munkahelyüket nem hagyják — mondta.

Borbély Tamás

Az év elsô hetének elején beköszöntött havazás az országnak fôleg a hegyvidéki tájait érintette. A közúti forgalomban egyelôre nincsenek komoly zavarok, de a rendôrség óvatosságra hívta fel az autósok figyelmét.

Hargita megyében a hatóságok az országutakon való torlódások elkerülése érdekében kitiltották a forgalomból azokat a nehézjármûveket, amelyek nincsenek megfelelô téli felszereléssel (hólánc és téli gumiabroncs) ellátva. A mûutak hótalanításáig a 3,5 tonnát meghaladó tömegû szállítójármûveket a rendôrség nem engedi közlekedni. Ilyen érintett útvonalak a következôk: Csíkszereda–Bákó, Gyergyószentmiklós–Gyilkos-tó, Maroshévíz–Borszék, Csíkszereda–Székelyudvarhely. Az intézkedés balesetmegelôzô jellegû, és a hétfô reggel beindult havazás nyomán született meg.

Arad és Szeben megyékben keddre virradóan elôször havazott ezen a télen, és, bár alig néhány centiméteres hótakaró jelent meg, a közlekedésben a koccanásos balesetek száma, az elôzô napokéhoz képest, megkétszerezôdött. A Mediafax értesülése szerint Aradon 30 tonna homokot és több tíz tonna sót szórtak az utcákra, a köztisztasági vállalat dolgozói és a lakosok elkezdték a hó eltakarítását, a közlekedésben eddig nem történt fennakadás. Szeben megyében bizonyos útszakaszokon zavart okozott a lehullott hó. A hegyvidéken a Sadu–Râul Sadului és Sãliste–Poiana Sibiului–Jina útszakaszokon dolgoznak a hó eltakarítására kivezényelt munkacsoportok. Fennakadásról nincs tudomás.

Suceava megyében megnehezedett a közlekedés. Kedden délben a síksági területekrôl komoly hófúvásról érkezett jelentés. A hatóságok a kellôen fel nem szerelt jármûveket nem engedik ki a településekrôl. A hegyvidéken a hóréteg vastagsága elérte a 20-25 centimétert, ott az országutakon 3-8 cm-es friss hótakaróval kell számolni. A közlekedésben nincs különösebb fennakadás.

A KERTBARÁTOK TALÁLKOZNAK január 8-án, csütörtökön du. 5 órakor az EME Jókai/Napoca utca 2. szám alatti székházában. Az összejövetelen Orbán Sándor és Jablonovszky Elemér tart elôadást a tavasz elôtti kerti teendôkrôl.

KÖZGYÛLÉST TART az RMDSZ alsóvárosi kerülete január 8-án, csütörtökön du. 4 órától a Párizs utca 17. szám alatti székházában. A gyûlésen a 2003. évi tevékenységekrôl számolnak be.

A FORDÍTÁS ELMÉLETE címmel dr. Klaudy Kinga, a budapesti ELTE Fordító- és Tolmácsképzô Központjának tanszékvezetô egyetemi tanára tart elôadás-sorozatot a Sapientia Alapítvány-Kutatási Programok Intézetének vendégtanári programja keretében. Az elôadásokra január 8-án, csütörtökön 8.30 és 12 órától, valamint január 9-én, pénteken 8.30 és 10 órától kerül sor a BBTE Bölcsésztudományi Karán (Horea út 31.).

A TORDAI PETÔFI TÁRSASÁG SZERVEZTE NÉPFÔISKOLA a 2004. év elsô összejövetelét január 9-én, pénteken du. 5 órától tartja az ótordai református egyház IKE-termében. Horváth István üzenete címmel a költô leánya, Horváth Arany tart elôadást.

FORRÓ TEÁS BESZÉLGE-TÉSRE hívja tagságát az RMDSZ belmonostori választmánya január 9-én, pénteken du. 6 órára, a Pro Iuventute Mócok útja 75. szám alatti székházába. A beszélgetésen résztvevôk elmondhatják véleményüket, javaslataikat, gondjaikat-bajaikat. Az összejövetel meghívottja Kádár István monostori plébános.

Fodor András 2004-es, színes kolozsvári naptára kapható jutányos áron (55 000 lej) az APEX Kft. standjain.

SEGÍTÔ TÁBORT SZERVEZ február 2–13. között az Erdélyi Református Egyházkerület keretében mûködô Református Mentô Misszió és a Bonus Pastor Alapítvány a mezôpaniti református egyházközség gyülekezeti házában. A segítô tábort a szenvedélybetegeknek, az alkohol-, nikotin- és más függôségben szenvedôknek szervezik, s mivel legtöbb esetben ezek a betegségek a családra is kihatnak, a szervezôk javasolják, hogy lehetôség szerint egy családtag is vegyen részt (férj, feleség vagy szülô). Jelentkezni, bôvebb információkat kérni január 26-ig lehet a következô címen: Fundatia Bonus Pastor, 54060 Târgu-Mures, CP 48, Pf. p. 1. Telefon: hétfôtôl péntekig: 0265/240-931, délután vagy hétvégeken: 0265/316-632 (Adorján Kálmán).

Tegnapi vezércikkünkben (Úniós felzárkózás — kérdôjelekkel) Muravidék helyett Murvavidék jelent meg. Olvasóink szíves elnézését kérjük.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — A Gyûrûk Ura — amerikai bemutató. Vetítések idôpontja: 11; 15; 19; 23. (kedvezmény naponta 23 órától és hétfôn minden elôadásra).

MÛVÉSZ-EURIMAGES — Flört a fellegekben — amerikai bemutató. Vetítések idôpontja: 12.30; 15; 17.30; 20 (kedvezmény kedden minden elôadásra és péntek–szombat–vasárnap 22.00 órától).

GYÔZELEM — Ajándékok hónapja gyermekfilmekkel — jan. 2-án: A kincses bolygó; Vetítések idôpontja: 12.30; 15; 17.30; 20; jan. 3-4-én: Kutyabajnok — amerikai, Vetítések idôpontja: 12.30; 15; 17.30; 20; jan. 5–6-án. Stuart Little, kisegér 2; Vetítések idôpontja: 12.30; 15; 17.30; 20; jan. 7–8-án: 102 kiskutya; Vetítések idôpontja: 12.30; 15; 17.30; 20.

FAVORIT — Beavatás — amerikai. Vetítések idôpontja: 15; 17; 19.

DÉS

MÛVÉSZ — Hulk — amerikai. Vetítések idôpontja: pénteken, szombaton és vasárnap: 15; 17.30; 21; hétfôn, kedden, szerdán, csütörtökön: 15; 17.30; 20 (kedvezmény hétfôn minden elôadásra, pénteken, szombaton és vasárnap 21 órától).

TORDA

FOX — Amerikai pite 3 — Az esküvô — amerikai. Vetítések idôpontja: 15; 17; 19, pénteken, szombaton és vasárnap 21 (kedvezmény minden nap 15 órától, szerdán minden elôadásra).

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE — Mátrix — Forradalmak — amerikai. Vetítések idôpontja: 16.30; 19 (kedvezmény pénteken, szombaton és vasárnap 21.30 órától).

MAGYAR OPERA

Január 8-án, csütörtökön este fél 7 órakor: Kálmán Imre: Marica grófnô. Vezényel: Incze G. Katalin. Rendezô: Bor József m. v.

Január 11-én, vasárnap de. 11 órakor: Hary Béla: Hófehérke és a hét törpe — balett. Vezényel: Hary Béla. Rendezô koreográfus: Mîndrutiu Mihail.

ROMÁN OPERA

Január 9-én, pénteken este 7 órakor: Strauss: A denevér.

Január 12-én, hétfôn este 7 órakor: Puccini: Tosca.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, január 7-én, szerdán este 8 órakor: Marie Jones: Kövekkel a zsebében — stúdióelôadás. Rendezô: Keresztes Attila.

Január 11-én, vasárnap du. 6 órakor: Ionesco: Jacques vagy a behódolás — stúdióelôadás. Rendezô: Tompa Gábor. — CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

Január 12-én, hétfôn este 8 órakor: Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája — stúdióelôadás. Rendezô: Mihai Mãniutiu m. v. — CSAK 16 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

ROMÁN SZÍNHÁZ

Január 8-án, csütörtökön este 7 órakor: Ubucuresti. Rendezô: Mona Chirilã.

Közel egy évszázada foglalkoztatja az embereket (az erdélyieket talán különösképpen) az egyesülô Európa gondolata. A 2004-es év indokolttá teszi (mint ahogy az számos nemzetközi tanácskozáson is történt) a vissza- és elôretekintést: mi tekinthetô elôzménynek, és mi várható az Európai Unióban. A Korunk ilyen kérdésekkel és válaszkeresésekkel indítja új évfolyamát.

Európa: álomkép, csillagok. Bányai János ezzel, a kék mezôben feltûnô csillagokra utalva, a lényegre irányítja figyelmünket: nem szûnô reményeinkre — az illúziókra és a valóságra. A Kiegyezéstôl Európáig címû Korunk-ankét kérdéseire Bakk Miklós, Dobos László, Gyímesi Éva, Kovács István, John Lukács, Poszler György, Varga Gábor válaszolt. Az európai integráció és a magyarság viszonyának alakulásáról kérte ki a szerkesztôség ismert értelmiségiek, közéleti személyiség véleményét. Bakk Miklós csatlakozási menetrendekrôl, Dobos László pedig arról írt, hogy a magyar 20. század Trianon évszázada volt. A Korunk kérdéseire válaszolva John Lukács a Magyar átokról ezt írja: "Ha nem lett volna 1956, az orosz és kommunista uralom Magyarországon néhány évtized után (valószínûleg 1989 körül) szintén megszûnt volna. DE: nem úgy, mint ahogy tényleg történt. S ez a nemzet és a nép nagy erénye és eredménye volt. DE: »Az újra kiélezôdött politikai vitákat le fogja zárni az európai integráció.« Sajnos, nem hiszem. Nem merem hinni. Mert ez a magyar átok."

Érdemes idézni Deák Ernô írásából is, aki megállapítja, hogy "sokan nacionalizmusnak, veszélyes elkülönülésnek tekintik, ha valaki manapság nemzetekrôl, nemzetiségekrôl beszél." Szarka László a kisebbségi magyar közösségek helyzetét és fejlôdési tendenciáit tekinti át a kutatások tükrében. Fried István a régiók, nemzet(iség)ek eljövendô Európájáról értekezik, Pomogáts Béla pedig két illyési jelképet közelít, a puszta és Párizs viszonyát elemzi, megállapítván, hogy "Illyés már korai ifjúkorában megtanulta összebékíteni az egymással versengô vagy egymás látszólag kizáró hagyományokat, életformákat és értékeket".

A História rovatban Gyarmati György és K. Lengyel Zsolt tanulmánya olvasható. A lapszám irodalmi gerincét Balázs K. Attila és Lászlóffy Aladár biztosítja — a Kossuth-díjas költô "integrációs verssel" várja Európa szebb jövôjét... A januári Korunk képzômûvésze Tettamanti Béla.

Erdélyi Riport
A tartalomból: Címlapsztori Veszélyes fegyver. Aktuális Simon Judit: Két protokollum közt. Publicisztika Stanik István: A majom éve, Tamás Pál: Egyetemi kitörési pontok, Simon Judit: Kit hitelesít Kövér?, Székely Ervin: Protokollumok alkonya. Interjú Králik Lóránd: A régiók Európájában élünk — beszélgetés Törzsök Erika kisebbségkutatóval. A vállalkozó Lokodi Imre: Mi lehetett Kolumbusz fejében a hajó? TôkePiac Milyen év volt 2003? Thália Lokodi Imre: Az agyaglábú óriásról (beszélgetés Kovács Levente rendezôvel). Olvasó Újévi ajándék a Riporttól, Recenzió Papp Sándor Zsigmond: A térkép szélén a vesztesek panaszai. Adásidô Kinde Annamária: Meghalt Hofi, oda a vigasság?

Erdélyi Napló
A lap idei elsô számában Pécsi Ferenc szatmári képviselô arról nyilatkozik, miért képviseltette magát szép számban az RMDSZ vezérkara az Új Kézfogás Közalapítvány budapesti évfordulós ünnepségén. Gazda József arról értekezik, kell-e Erdélyben önálló magyar tévéadó, a Temesvár melletti Szabadfalu világháborús emlékmûvének meggyalázásáról Gurzó K. Enikô ír. A további cikkekben a szatmárnémeti polgármester ügyének állásáról, a Magyar Polgári Szövetség vásárhelyi székházavatójáról, egy horvátországi település magyar templomának megrongálásáról és arról olvashatunk, miként bánnak el az izraeli hatóságok a külföldi munkavállalókkal. Publicisztikával Szász István Tas és Csíki Sándor jelentkezik, a vezércikket Dénes László jegyzi. A polgári hetilap közli az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának idei pályázati kiírását és egy 2004-re szóló falinaptárral kedveskedik olvasóinak.

Egyre nagyobb népszerûségnek örvend az Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivál, amelyet 2002 óta rendeznek meg városunkban, a nyár elején. Az Egyesület a román filmek terjesztéséért elnevezésû csoportosulás idén is megszervezi az egyetlen romániai nemzetközi filmfesztivált, ezúttal május 28 — június 6. között.

A tavalyi rendezvényen három filmszínházban összesen 70 produkciót vetítettek le, 122 illusztris vendég, 105 romániai és külföldi újságíró, valamint több országbeli önkéntes jelenlétében. Összesen mintegy 15 ezer filmkedvelô tekinthette meg a második fesztivál filmjeit, 60 százalékkal meghaladva ezzel az elôzô évi rendezvény nézôszámát. A fesztivál nagydíját Dagur Kari izlandi rendezô Noi albinosul címû produkciója nyerte.

A szervezôk az idei kínálatból olyan filmeket emelnek ki, mint a Cannes-ban Arany Kamera díjjal jutalmazott dán alkotás, a Reconstruction, Cristopher Boe rendezésében, vagy a tavalyi évben a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat megnyert Kóla, puska, sültkrumpli, Michael Moore filmje, illetve a szintén Cannes-ban Arany Pálmával díjazott alkotás, az Elefánt, Gus Van Sant filmdrámája. Mindhárom bemutató premiernek számít Romániában. A 3x3 szekcióban ezúttal Lars Von Trier filmjeit vetítik. Az újdonságok között említhetjük a szabadtéri vetítéseket, vagy a premier elôtti bemutatókat, és természetesen lesznek meglepetés-filmek is. Levetítik például a Romániában forgatott Cold Mountain címû alkotást, Anthony Minghella rendezésében, Jude Law, Nicole Kidman és Renée Zellweger fôszereplésével, vagy Mel Gibson új filmjét, a The Passion of The Christ címût, amelynek fôszereplôi Maia Morgenstern, Jim Caviezel és Monica Bellucci. Külön programokkal kedveskednek majd a legfiatalabbaknak, illetve az egyetemistáknak, egy éjszakán keresztül pedig csak horrofilmeket vetítenek. Tekintettel arra, hogy a fesztivál kevéssel elôzi meg a helyhatósági választásokat, politikai és választási témájú játékfilmeket, valamint román és külföldi politikusok (Zsirinovszkij, Fidel Castro, I. C. Brãtianu, Constantin Mudava) életét feldolgozó dokumentumfilmeket is mûsorra tûznek.

Ugyancsak a fesztivál keretében tartják a South Eastern Europe Cinema Network filmes szervezet éves közgyûlését, amelyen Görögország, Ciprus, Bulgária, Törökország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina miniszteri szintû, rangos küldöttséggel képviselteti magát.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

A könyvek új, kilenc százalékos áfa-kulcsa elsô hallásra talán senkit nem lep meg, hiszen eltussolt inflációjú országunkban heti rendszerességgel emelkednek az árak. Ha rettegni kell valamitôl, az minden bizonnyal a kenyér újbóli és folyamatos áremelése, hiszen az alig egy kilós pékáru megemelt áfával és minden egyébb járulékkal szinte duplája az egy évvel ezelôttinek. És hasonlóan drágul a többi élelmiszer, üzemanyag, minden, ami nyomorúságos napi létünk elengedhetetlen tartozéka. A könyv, sajnos, nem ebbe a kategóriába tartozik. Az már közvetlenül a rendszerváltás után egyre hátrébb sodródott azon a prioritáslistán, amire az átmenet nyomorúsága írta fel a legszükségesebb fogyasztási cikkeinket.

Érdekes módon a könyvek piacának beszûkülésével egyidôben mind több romániai magyar könyvkiadó próbált szerencsét az elmúlt tizennégy esztendôben. Sok vállalkozót, szerkesztôt az vonzott a pályára, hogy látszólag könnyû volt különféle támogatásokhoz hozzájutni, elsôsorban a magyar és a román mûvelôdési minisztérium pályázati kiírásain. Sok kiadó teljes kiadási tervét erre alapozta: kizárólag olyan könyveket jelentetett meg, amire támogatást kapott. És ez tucatnyi eladhatatlan könyvet is eredményezett, hiszen "menô" könyvre ritkán adtak támogatást. A szép, eladható, piacos könyvek pedig egyre inkább Magyarországról özönlöttek be, sokszor méregdrágán, mégis a könyvimportôrök sokkal nagyobb nyereséggel dolgoztak, mintha csak hazai magyar kiadványokból próbáltak volna megélni. Könyvesboltjainkban (tisztelet a kivételnek) külön polcra szorult a hazai könyvválaszték. A könyvek zöme között válogatva olykor nehéz eldöntenie az embernek, hogy marosvásárhelyi, kolozsvári vagy éppenséggel budapesti könyvesboltban kutakodik. (Megvallom, jártam már olyan budapesti könyvesboltban, ahol több erdélyi kiadvánnyal találkoztam, mint egy-egy hazai magyar érdekeltségû üzletben.)

Piacgazdaságra épülô vagy azt színlelô honi tájainkon mindez nem kéne meglepô legyen. Az eladható, amit a vevô keres. Egy nagyáruházban elvétve sem találok például román gyártmányú elektronikai cikket, mert a hatalmas külföldi választékban mindez az eladó nyakán maradna. Persze, nem szerencsés, ha a vadkapitalizmust a könyvpiaci gyakorlatba próbálnánk átültetni, hiszen az erdélyi magyar könyvnek legalább olyan létjogosultsága van, mint a budapestinek például. A gond csak az, hogy a példányszámot és a hazai kiadók anyagi lehetôségeit tekintve, a két fél igazából nem lehet versenyképes. És ebbôl adódik a gondok, bajok többsége. Nem véletlen, hogy sok erdélyi magyar kiadó gyakorlatilag kivonult a könyvesboltok pultjairól, vagy csak elvétve jelentkezik egy-két könyvvel. Termésének zömét "magánúton", iskolákról iskolákra járva, könyvvel-folyóirattal házalókon keresztül próbálja értékesíteni. Mindenki a maga külön bejáratú terjesztôhálózatát építgeti, kisebb-nagyobb sikerrel. Mindennek az olvasó szempontjából két haszna is van: egyrészt, a gyerekek révén sok olyan házba is könyv kerül, ahonnan talán soha nem tévednének be könyvesboltba, másrészt az egyre szélesebb körû hazai magyar választék még mindig jóval olcsóbb a magyarországinál. Hátrányait a könyvesboltok választékában észlelhetjük.

A túlélésre berendezkedett hazai könyvesszakmát most újabb nehéz helyzet elé állítja az eddigi nulla százalékos áfa kilenc százalékosra történô megemelése. A papír és a nyomdai költségek árának folyamatos emelkedése mellett ez a tíz százalék már hab a tortán. Közben a magyarországi könyvtámogatások összege megrekedt az öt évvel ezelôtti szinten. A kevés pénzre legalább ötször annyian pályáznak, mint például öt évvel ezelôtt, így aztán nehéz érdemi elbírálást folytatni. Arról nem is beszélve, hogy a különféle kiadók munkájában érdekelt személyek döntenek a pályázatok sorsa felôl, ami eleve sok kérdôjelet vet föl. Hasonló a helyzet a hazai kultuszminisztérium Communitas Alapítvány által kezelt magyar pénzügyi keretével, ami még átláthatatlanabb.

Kérdés, persze, hogy alá lehet-e rendelni a könyves szakmát a támogatások kénye-kedvének? Félô, hogy az új árrobbanással jó ideig erre még inkább szükség lesz. Amíg ki nem alakulnak a tôkeerôs hazai kiadók, és azok a könyvterjesztô vállalkozások, amelyek befektetnek a könyvbe, és nem hosszú hónapok múltán törlesztik a kiadókkal szembeni adósságaikat. Erre azonban jó ideig még várni kell. Legalábbis addig, amíg nem a kenyér és a könyv között kell választania a vásárlónak.

Makkay József

Az ember szabad, még ha láncokban születik, akkor is.

(Schiller)

Az emberi lénynek természeténél fogva vannak bizonyos jogai, amelyek akkor is érvényesek maradnak, ha azokat a jogi törvények csak részben, vagy egyáltalán nem támasztják alá.

Az emberi természetnek ezek az örök törekvései fogalmazódtak meg az Egyesült Nemzetek Chartájának tervezetében 1944-ben, amikor még javában dúlt a háború.

1948. (a második 48 száz év után!) december 10-én megszületik az Emberi Jogok Nyilatkozata, amelynek az emberiség reményének napjává kellett volna válnia…

Ebbôl idézünk:

• Minden egyes ember méltóságának és elidegeníthetetlen jogegyenlôségének elismerése képezi alapját a szabadságnak, igazságosságnak és békének a világon.

• Az emberi jogok lenézése és semmibevevése felháborító barbár megnyilvánulásokhoz vezetett. A Charta olyan világ teremtését tûzte ki legfôbb célul, amelyben az emberi lények szólásszabadsága, meggyôzôdésük szabad nyilvánítása, a félelemtôl és nyomortól való megszabadulása megvalósul.

• Lényeges, hogy az emberi jogokat a törvény szavatolja és az ember ne kényszerüljön — végsô megoldásként — forradalomra a zsarnokság és elnyomatás ellen.

• Lényeges ehhez elôsegíteni a népek közötti barátságos viszonyt.

• Mindezekhez alapvetôen szükséges a nézetazonosság ezekrôl a jogokról és szabadságokról.

Ne feledjük, hogy 55 éve a törvényhozó testület tagjai amerikaiak, angolok és szovjetek meg kínaiak voltak, ami nem könnyítette meg a közös nevezôre hozás fáradságos mûveletét.

Ötvenöt éve, a még füstölgô romok között, e gondolkodó elméket a SOHA TÖBBÉ elve vezérelte. Chartába fektették le az Emberi Jogokról szóló törvényeket és ünneppé akarták emelni a Reményt a világon egy december tizediki napon.

Errôl az évfördulóról — tudomásom szerint — napjainkban csak egy orvosi hetilap emlékezett meg.

Érdekes? Jellemzô? Megdöbbentô?

Szomorú!

Dániel Károly

Ki nem állhatom a magamutogatásból születô nyílt leveleket, felhívásokat, de hát az ember onnan inspirálódik, ahonnan tud. Így hát harcos Brikleni úrral úgy döntöttünk, amikor felfedeztük, hogy az RMDSZ-en belül létezik egy — egyáltalán nem szerény célkitûzéseket sejtetô — Nemzetépítô Platform is, amely felhívással fordult hozzánk, hát úgy gondoltuk, ha lúd, legyen kövér (de nem László!), itt az ideje, hogy mi is létrehozzunk egy Világmentô Platformot. Ugyancsak az RMDSZ-en belül. Számunkra világos, s talán mások számára is egyértelmû, hogy a világon annyi ôrültség történik, mondhatnánk sorozatban, méghozzá földrajzi, égtáji, világnézeti, vallási és minden mástól függetlenítve, de az RMDSZ rá se ránt erre, amikor pedig a világ csakugyan rászorul a megmentésre. Egy futó pillanatig bennünket is elbizonytalanított az a szomorú tény, hogy a világmentô kísérlet jórészt Krisztusnak sem sikerült. Viszont némi történelmi tapasztalat meg felszínes tárgyismeret arra enged következtetni, hogy például a nemzetmentés — amelyre a fentemlített platform kötelezte el magát — a Krisztus utáni második évezredben sem jutott túlságosan biztató eredményre, s így aligha valószínûsíthetô, hogy e futó harmadik évezredben az RMDSZ-en belül fungáló platformosok lesznek azok, akik helyre tehetik a történelem helyi érdekû tévedéseit és kihagyásait. Imígyen megvilágosodva és megnyugodva, a nemzetmentôk felhívását is odatehettük a többi mellé, az aktuális furcsaságok címszóval jelzett irattartóba, amelyben többnyire választások közeledtével keletkezett zengzetes szövegeket ôrzünk, s amelyekbôl annyi van, mint augusztusi éjszaka a hullócsillag.

Ebbôl a megnyugtató elvi alapból kiindulva, a világ megmentése sem tûnhetik túlzottan illuzórikusnak vagy haszontalannak. Úgyhogy kurta hezitálás után eldönthettük, hogy mi is nyugodtan benyújthatjuk az RMDSZ-hez igényeinket, s talán nem szerénytelenség, ha úgy hisszük, hogy a nekünk járó parlamenti helyek száma semmivel sem lehet kevesebb, mint más, hasonló súlyú és hatású platformok részesedése. Ugyanis mi is csak a parlamentben tudjuk elképzelni áldásos tevékenységünket. Számunkra evidens, hogy ezzel a lépésünkkel mi is legalább annyit tettünk a világ megmentéséért, mint a többi platform a maga meg az RMDSZ sikereiért.

Mint tudjuk, Brikleni úr rigurózusan precíz ember, aki úgy véli, tudni kell, hol is állunk a politikai helyosztás palettáján. Így hát gyors közvélemény-kutatást tartott ismerôsei népes táborában, hogy az ötlet — és ihletadó platform például, hol, mikor rakta le a maga nemzetépítô ALAPJA bár egy féltégláját, amibôl hozzávetôlegesen kiszámítható a mi jogosultságunk is. Nem lepôdtünk meg különösebben, hogy egyetlen interjúalany sem értesült efféle alaprakásról, valahányan nemzetmentésügyben Árpád vezérre meg Szent Istvánra utaltak vissza…

Nem hisszük, hogy a kutatómunkát folytatni kellett volna, az "eredmény" nem csak megnyugtatott, de azt is bizonyította: igen jó úton járunk, s ha minden terveink szerint halad, a világ megmentése jó kezekben lesz.

A bevett ügyrend szerint most már nincs más hátra, mint hogy mi is kijelentsük: nem vagyunk az RMDSZ ellen! Legfönnebb kölcsön vehetjük elôdeink megjegyzését: "az eddigi vonalvezetés megosztottságot eredményezett", és nem fordítottak kellô gondot a világ megmentésére. A nemzetmentôkkel szinkronban mondjuk: ha az RMDSZ képes rá, vállalja fel az általunk képviselt világ érdekvédelmét, de ha nem, akkor fogadja el, hogy mások tegyék azt helyette! Nem kétséges, a felelôsség azokat terheli, akik a világ megosztottságát fönntartják, akik a tárgyalásokat elutasító magatartásukkal ellehetetlenítették megmentését. Ám, ha ránk hallgatnak, elfogadják szemponjainkat, s a világ megmentése el lesz boronálva!

Fogjon össze mindenki, és ha eljön az idô, szavazzanak a Világmentô Platformra!

Kiss János

A Szabadság napilapban 2003. február 5-én megjelent Tiltakozó irat a Szabadságban 2003. január 21-én megjelent Egyház és RMDSZ címû cikkre címet viselô írásunk vonatkozásában a következô pontosítással élünk:

A Zilahi Református Kollégiumról és igazgatónôjérôl, Seres Magdolnáról közölt állításunk, miszerint "Seres Magdolnának az egyházzal szembeni pere (…) az egyházi csatornákon befolyó javak hûtlen kezelésével — állami tulajdonba való átvitellel — soha el nem számolt egyházi pénzek elköltésével kezdôdött" — mint idôközben kiderült — nem igazolódott, mert sajnálatos módon részinformációkon alapult.

A vitatott állításokat — reményeink szerint — sikerült az érintettekkel kétoldalú tárgyaláson tisztázni, és az ügyet a keresztyén szellemû megoldás megvilágításába helyezni.

A Zilahi Református Gyülekezeti és Presbiteri Szövetség Ügyintézô Tanácsa nevében

Zilah, 2004. január 4-én

Oláh Mihály lelkész-elnök
Ôsz Sándor fôgondnok-elnök
Bogdán Zsolt lelkész
László Kálmán fôgondnok
Püsök Sándor Csaba lelkész
Brezóczki Sándor gondnok

Az oldalt szerkesztette: Makkay József

Többségükben iskolás gyermekek voltak a dél-afganisztáni Kandahárban kedden elkövetett pokolgépes merénylet áldozatai. Az elsô jelentések szerint a merényletben legkevesebb tizenketten meghaltak, és sokan megsérültek.

Az afganisztáni nagyváros egyik déli kerületében, egy katonai bázis közelében robbant a pokolgép, ugyanazon a helyen, ahol húsz perccel korábban a rendôrség egy másik robbanószerkezetet hatástalanított. A gyilkos detonáció akkor következett be, amikor a helyszínen kíváncsiskodók tömege figyelte, miként hatástalanítják — robbantással — a megtalált pokolgépet.

Egy tartományi katonai illetékes szerint legkevesebb tizenketten vesztették életüket, és 45-en sérültek meg a robbanásban, egy másik katonai vezetô legalább tizenöt halottról és tizenegy sérültrôl szólt. Abban viszont megegyeztek a beszámolók, hogy az áldozatok többsége diák, aki helyi idô szerint déli egy órakor éppen a közeli iskolából távozott.

Szíriának joga van vegyi és biológiai "elrettentô kapacitáshoz" — mondta kedden megjelent londoni lapinterjújában a szíriai elnök. Bassár el-Aszad az interjút közlô konzervatív The Daily Telegraph szerint "minden eddiginél közelebb jutott annak elismeréséhez, hogy hazája birtokol tömegpusztító fegyvereket". A cikk szerint "a Közel-Kelet legrosszabbul ôrzött titka", hogy Szíriának van a térségben az egyik legnagyobb készlete vegyifegyver-hatóanyagból.

Aszad, aki elôször szólalt meg a tömegpusztító fegyverek ügyében a hasonló fegyverek leszerelésérôl szóló tavaly év végi líbiai bejelentés óta, a tekintélyes brit napilapnak azt mondta: a szíriai vegyi és biológiai kapacitás megsemmisítésére vonatkozó bármilyen egyezség csak akkor lehetséges, ha Izrael is lemond hivatalosan be sem jelentett nukleáris arzenáljáról.

A lap szerint Aszad az interjú során nem ismételte meg azt a határozott cáfolatot, amellyel a damaszkuszi kormány rendre fogadja a szíriai tömegpusztító fegyverek létérôl szóló amerikai és brit állításokat. Ehelyett a Golán-fennsík izraeli megszállásával és az egyik szíriai palesztin tábor ellen nemrég végrehajtott izraeli légitámadással indokolta, hogy országának szüksége van elrettentô kapacitásra.

Bassár el-Aszad szerint természetes, hogy Szíria olyan eszközök után néz, amelyekkel meg tudja magát védeni. Szavai szerint az ilyen fegyverek bármikor, bárhol a világon könnyedén beszerezhetôk.

A szíriai elnök szerint "helyes lépés" volt Moammer el-Kadhafi líbiai vezetô részérôl annak bejelentése, hogy országa felhagy a tömegpusztító fegyverek fejlesztésével, és nemzetközi ellenôrzést tesz lehetôvé az ilyen fegyverek leszerelésének felügyeletére. Aszad hozzátette ugyanakkor, hogy a Közel-Kelet egészébôl el kell távolítani az ilyen fegyvereket, beleértve az izraeli nukleáris készletet is, mert ha ebbôl nem veszi ki részét minden ország, "az egész csak idôpocsékolás".

Az államfô nem volt hajlandó egyértelmûen elítélni az Izraelben végrehajtott öngyilkos merényleteket, mondván: azokért "az izraeliek által végrehajtott gyilkosságok, az izraeli megszállás" a felelôs. Hozzátette: az öngyilkos robbantók "maguk akarnak meghalni ... felettük még a palesztin szervezeteknek sincs ellenôrzésük".

Terrorcselekmények megelôzésére az eddigieknél is szigorúbb rendszabályokat léptettek életbe az Egyesült Államokban. A 2001. szeptember 11-i támadás óta az Egyesült Államok — érthetôen — minden eszközzel igyekszik kizárni hasonló, sokkoló és pusztító terrortámadást. Ezért rendelték el, hogy a repülôtereken, majd késôbb a közúti határátkelôhelyeken is ujjlenyomatot vesznek az országba belépôktôl, s — mint korábban csak a bûnözôket — le is fényképezik ôket.

A másik szigorítás, hogy egyes esetekben az utasszállító repülôgépeket csak úgy engedik be a légterükbe, ha azon civilruhás fegyveres, titkos biztonsági ôr(ség), azaz légi marsallok is szolgálatot teljesítenek. Ez ellen több nemzeti légitársaság, s az IALPA, a légiforgalmi pilóták nemzetközi szövetsége is tiltakozott. Véleményük szerint egy esetleges tûzharc nagy valószínûséggel katasztrófához vezetne. Ha ugyanis egy 11 kilométer magasan repülô gép egy gyengébb részét — például az ablakokat — a lövedékek átlyukasztják, a kirobbanó ablakon át a belsô légnyomás oly nagy erôvel áramlik ki, hogy a törzs szétrobbanhat. Abban a magasságban ugyanis a külsô légnyomás csak ötöde a tengerszintinek, s azt a bennülôk szervezete nem viselné el. Ezért az utasszállítók légmentesen zárt belsejében a fedélzeti légsûrítôk nagyjából 1800 méteres magasságnak megfelelô légnyomást állítanak elô. Ha a hermetizáció hirtelen megszûnik, a szerkezet úgy szétrobbanhat, mint egy tûvel megszúrt, feszesre felfújt léggömb. Emlékezetes, hogy a világ elsô sugárhajtású utasszállítója, a de Havilland COMET három példánya is azért robbant így szét, mert az ablakkereteik nem viselték el a kintihez képest nagy belsô légnyomást. Az IALPA szerint inkább a terroristák gépre jutásának megakadályozása vezethet a célhoz.

Már az is vitákat váltott ki, hogy a repülô személyzetnél legyen-e védôfegyver. Ám azzal a pilóták csak a behatolók ellen, a fülke ajtaja irányában tüzelnének, nem a törzs oldala felé. Viszont fennáll a veszély, hogy ha a támadók megszerzik a fegyvert, gátlástalanul használják, még ha a géppel együtt ôk is elpusztulnak. Az új rendelkezésben a kétkedôk azt a célt is felfedezni vélik, hogy inkább pusztuljon el a gép, mint hogy egy kiszemelt célpontra zuhanva okozzon a New York-ihoz hasonló pusztítást.

A fegyveres, titkos biztonsági ôrök gépen utaztatása nem amerikai találmány. Azt követôen, hogy 1949-ben a közismert pilóta, Majoros János szervezésében (aki 1944-ben Csákvárról is átrepült már az amerikaiakhoz a kormányzó egy békekövetével) Pécsrôl nyugatra szökött a Maszovlet egy Li-2-ese, a mi gépeinken is utaztak "utaskísérôk". Ôk a "zöld ávó", azaz a határvédelem állományába tartoztak. Mégis újra elôfordult, hogy egy utasszállító géppel disszidáltak, mert a beavatott tucatnyi utas mind a szabadságba kívánkozott és lerohanta a civilruhás katonát. Az 1950-es évek elsô felében viszont az is megtörtént, hogy a fedélzeti tûzharcban a terroristának nevezett, szökni vágyó géprablók életüket vesztették, s tetemüket elrettentô példaként hagyták kiterítve feküdni a szombathelyi reptéren.

Oroszországban nem csak a hívôk készülnek január 6-a estéjére, amely az orosz ortodox egyház naptárában a karácsonyt megelôzô szenteste, hanem a biztonsági erôket is készültségbe helyezik.

A hívôk kedden egész nap folyamatosan keresték fel a vallási kegyhelyeket. A legjelentôsebb esemény éjfélkor volt, amikor II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája a moszkvai Megváltó Krisztus Székesegyházban misézett.

Az elmúlt idôszak terrorcselekményei fokozott éberségre intették a moszkvai rendôrséget. Egyik illetékese elmondta: több mint 2 ezer munkatársuk ôrködik majd azon, hogy a moszkvai templomokban ne zavarják meg az istentiszteletet.

Csütörtökig megerôsített rendôrjárôrök cirkálnak Moszkva utcáin. Fokozottan ellenôrzik az orosz fôvárosba vezetô utakat, a kiemelt objektumokat, a metróállomásokat, a pályaudvarokat és az állami intézmények épületeit. Ugyanakkor figyelmezették az autósokat, hogy túlságosan kapatosan ne üljenek volán mögé. Kisebb mértékû alkoholfogyasztás fölött ugyan még szemet hunynak a rendôrök, de vasszigorral lépnek fel az ittas gépkocsivezetôkkel szemben.

Több mint hat évvel a párizsi katasztrófa után megindult az elsô hivatalos brit vizsgálat Diana walesi hercegnô és szerelme, Dodi Fayed halálának ügyében, miközben újból életre keltek az összeesküvési elméletek, ezúttal egyenesen a brit trónörököst megnevezve a tragédia kitervelôjeként.

A vizsgálat elkezdését Michael Burgess hivatalos udvari halottkém jelentette be kedden kora délben a londoni Queen Elizabeth II konferenciaközpontban.

Burgess az elôzetes híreknek megfelelôen megerôsítette, hogy külön fogja vizsgálni Diana és Dodi Fayed halálát; a két vizsgálat elkülönítésének hangsúlyozása végett a helyszínek sem lesznek azonosak. A néhai walesi hercegnô ügyét a londoni konferenciaközpontban, Fayedét Burgess hivatalának Surrey grófságbeli székhelyén vizsgálják.

A vizsgálat kezdetének keddi londoni bejelentésén jelen volt Mohamed Fayed, Dodi apja, a világhírû londoni Harrods luxusáruház és a nem kevésbé patinás párizsi Ritz szálló tulajdonosa, aki a fia és a hercegnô életét kioltó, 1997. augusztus 31-ének hajnalán történt párizsi autóbaleset óta hangoztatja azon meggyôzôdését, hogy merénylet történt.

A hat évvel ezelôtti párizsi szerencsétlenség után azonnal lábra kaptak a legkülönfélébb összeesküvési találgatások. A merényletelmélet hívei — élükön Mohamed Fayeddel — azt vallják: a brit titkosszolgálat nem akarta, hogy a Dianával állítólag házassági terveket szövögetô Dodi személyében egy hithû muszlim kerüljön a hercegnô fiának, Vilmos hercegnek, a brit trón várományosának közvetlen környezetébe.

Az összeesküvést gyanítók érveik komoly megerôsítéseként értékelték, hogy Paul Burrell, Diana egykori személyi inasa tavaly októberben kiadott, rendkívüli vihart kavaró könyvében felfedte: a néhai walesi hercegnô kevesebb mint egy évvel az életét kioltó autószerencsétlenség elôtt azt írta neki, hogy szerinte merényletet készítenek elô ellene, mégpedig úgy, hogy halála autóbalesetnek látsszék.

A keddi Daily Mirror nyilvánosságra hozta — amit egyébként Burrell is elhallgatott könyvében —, hogy Diana a levélben egyenesen volt férjét, Károly trónörököst gyanúsította az általa vélelmezett merényletterv kidolgozásával. A volt inas könyvében ki volt feketítve annak neve, aki a néhai hercegnô fakszimile-másolatban közölt levelében Diana szerint "fékhibát" tervez elôidézni, a brit bulvárlap azonban kedden, a vizsgálat elindításának napjára idôzítve azt írta, hogy a szakértôk által már korábban valódinak elismert levél kitakart részében a "férjem" szó szerepelt.

A kedden indult vizsgálat vezetôje bekérte az inas birtokában lévô levelet is. Diana szerint Károly azért akarta az ô halálát, hogy akadálytalanul elvehesse régi szerelmi kapcsolatát, az elvált Camilla Parker Bowlest.

A brit vizsgálat a hivatalos indoklás szerint azért csak most kezdôdik, mert a királyi orvosszakértô meg akarta várni az ügyben folyó utolsó francia jogi aktus végét is. A 6 ezer oldalas francia vizsgálati anyag egyértelmûen Henri Pault, a párizsi Ritz szálló biztonsági fônökét — vagyis Mohamed Fayed alkalmazottját — teszi felelôssé balesetért.

Paul vezette Diana és Dodi Mercedesét, amely egy párizsi közúti aluljáróban csaknem 200 kilométeres sebességgel egy pillérnek csapódott. A francia szakértôk szerint a sofôr erôsen ittas volt, ráadásul gyógyszereket is szedett.

Francia szakemberek pontosították a Flash Air egyiptomi légitársaság szerencsétlenül járt gépe "fekete dobozának" lelôhelyét a Vörös-tengerben.

A szerencsétlenséget követôen a helyszínre érkezett francia kutatók kedden elôször fogták a Boeing 737-es repülési adatait rögzítô "fekete doboz" jeleit. Ennek nyomán néhány órával késôbb meghatározták a fekete doboz pontos lelôhelyét Sarm-es-Sejk közelében, a tenger mélyén.

Megtalálták a francia szakemberek a repülôgép törzsének néhány darabját is — jelentették egyiptomi források a francia kutatócsoporttól kapott információk alapján.

Az egyiptomi gép szombaton valószínûleg mûszaki okokból zuhant a Vörös-tengerbe. A fedélzetén tartózkodó 148 — többségében francia — személy közül senki sem élte túl a katasztrófát.

Nincs akadálya annak, hogy a parlamenti választások és az elnökválasztások elsô fordulója november 28-án legyen — döntött az SZDP. A kormánypárt alku tárgyává teszi, hogy egy — vagy kétfordulósak legyenek-e a polgármesterválasztások. A kampányelôkészületeket elkezdô szociáldemokraták csak tavasszal döntenek államfôjelöltjükrôl. A hajrá mellett a jelek szerint jut majd idô kormányalakításra is.

— Radikális váltásra van szükség a Szociáldemokrata Párt vezetôinek magatartásában ahhoz, hogy 2004-ben ismét megnyerjük a választásokat — jelentette be Octav Cozmâncã, a párt ügyvezetô elnöke tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján. Azoktól, akik nem tudják tartani a ritmust, nem elkötelezettek a párt célkitûzései iránt, és csak mímelik, hogy dolgoznak, gondolkodás nélkül megválunk — fenyegetett. — Konkrét eredményeket kívánunk látni, azt akarjuk, hogy ezeket a választók is világosan lássák — hangoztatta az ügyvezetô elnök, akit a Mediafax idéz. Elmondta: jövô héttôl valamennyi területi szervezettel konzultálnak a "megyére szabott" választási stratégia kialakítása érdekében.

A párt márciusi kongresszusa alkalmával kívánja megnevezni államfôjelöltjét, de elképzelhetô, hogy erre késôbb, vagy éppen a helyhatósági választások után kerül sor. A párt részletes értékelést állít össze arról, hogy a 2000-es választási ígéretek közül mit sikerült megvalósítani az elmúlt három évben, és mit nem — mondotta Cozmâncã. Hangsúlyozta: az EU-integráció mellett elkötelezett SZDP a választási évben is folytatja a reformokat, még akkor is, ha az ebbôl fakadó népszerûtlen intézkedések esetleg veszélyeztetik a választási gyôzelmet. Kijelentette: amennyiben a pártok közt konszenzus alakul ki, az SZDP hajlandó elfogadni, hogy a parlamenti választások és az elnökválasztások elsô fordulója ne december 12-én, hanem november 28-án legyen. A kormánypárt csak azért ragaszkodott a decemberi választásokhoz, hogy ne merüljenek fel alkotmányos aggályok. Amennyiben ezért valamennyi parlamenti párt vállalja a felelôsséget, úgy az SZDP sem ellenkezik többet — mondotta az ügyvezetô elnök. Hozzátette: pártja arról is hajlandó egyeztetni, hogy (az RMDSZ javaslatára) egy-, vagy az eddigi gyakorlatnak megfelelôen kétfordulós legyen a polgármesterválasztás.

A helyhatósági, illetve a parlamenti és elnökválasztásokat egyetlen kampánystáb vezeti, amelynek elnöke Viorel Hrebenciuc képviselô, a párt alelnöke. Az SZDP jövô héten dönt arról, hogy felkéri-e vagy sem a Greenberg-Carville-Shrum amerikai céget a választási kampány menedzselésére. Cozmâncã a parlamenti listaállításról szólva kifejtette: egyharmad részben a pártközpont, kétharmad részben pedig a helyi szervezet javaslatának figyelembe vételével alakul ki. A listán szereplô jelöltek egyharmada fiatal, új arc lesz, és támogatják a minél nagyobb számú nôi jelölt indítását.

Cozmâncã nem zárta ki újabb kormányátalakítás lehetôségét. — Adrian Nãstase bejelentette, hogy elképzelhetô különbözô miniszterek cseréje, amit pedig a kormányfô megígér, arra rendszerint sort is kerít — biztatott az ügyvezetô elnök.

Egy 2004-re szóló esetleges SZDP–RMDSZ együttmûködési megállapodás megkötése szakaszokban történne, a helyhatósági választásokat megelôzô, illetve az azt követô idôszakra, közölte Octav Cozmâncã. A kormánypárt január végéig elemzi az RMDSZ-szel való viszonyát és dönt arról, hogy aláír-e vagy sem egy újabb protokollumot a szövetséggel, mondta a kormánypárti politikus. Kifejtette: az SZDP értékeli, hogy az RMDSZ korrektül viselkedett parlamenti szinten, és hogy a szövetség olyan partner, amelyre a kormánypártnak figyelnie kell.

Az utóbbi években Románia is sokat ad az áruk szép küllemére, amint a becsomagolt holmik minôségben is igyekszik felzárkózni az európai uniós követelményekhez, de a csomagolóanyagok terén érvényesítendô környezetvédelmi intézkedések késni látszanak.

Tény, hogy a hazai élelmiszeripar, akárcsak a kereskedelem megannyi más területe ma már szépen csomagol. A külföldi befektetôk, a vegyes vállalatok mind nagy figyelmet fordítnak erre. Az élelmiszer-áruházak polcai hemzsegnek nemcsak a nyugati áruktól, hanem az olyan idehaza gyártott termékektôl is, amelyek "külcsínye" vetekszik a földrész bármely más országának áruiéval.

Egyre nô a fogyasztás, egyre több húst, csokoládét, tejtermékeket vásárolnak a hazaiak, a kukák pedig egyre gyorsabbnak telnek az eldobott csomagolóanyagokkal. Papír, mûanyag, olykor fa gyûl halomra, a mindennapi kultúra pedig nem mindenütt tudja követni a féktelenné váló fogyasztás és a szemetelés ütemét. Modern, újonnan épült székházak tövében ott maradnak sokszor a szeméthegyek.

Lassan-lassan azonban változni látszik a kép. A mindennapok szintjén is kezdi éreztetni hatását az igyekvés, amellyel az ország 2007-ben az Európai Unió tagjává kíván válni. A felzárkózás egyik legfôbb követelménye azonban a környezetvédelem megfelelô érvényesítése. Eközben azonban a kereskedelem számára is fontos, hogy a csomagolás olykor a környezet tisztaságának rovására is biztosított legyen.

Kis fáziskésés van a kérdés környezetvédelmi vonatkozásában. Ez hivatalosan abban nyilvánul meg, hogy Románia a csatlakozás utántól számítva hároméves — azaz 2010-ig tartó — átmeneti idôszakot kér Brüsszeltôl a csomagolóanyagok megfelelô begyûjtése, tárolása, újrahasznosítása terén. Csakhogy a hulladékot illetôen más szektorokban kell elôször megoldani a problémákat. Kétségtelen, hogy 2000-ben az erôteljes ipari termelés dacára is sikerült leszorítani a keletkezô hulladék mennyiségét. Míg 1997-ben a bányászatból származott a hulladék 78 százaléka, három évvel ezelôtt ez az arány ötven százalékra csökkent.

Tavaly azonban soha nem látott magasságba szökkent a csomagolóanyagból származó hulladék mennyisége. Ez — a mezôgazdasági, erdô- és vízügyi minisztérium kimutatása szerint — a belsô fogyasztásból felhalmozódott összes hulladék húsz százalékát tette ki. Összesen 850 ezer tonna hulladékot hasznosítottak újra 2002-ben, ennek nagy része papír, karton, fa, mûanyag és fém volt. Ezek között a legnagyobb arányt — 47 százalékot — éppen a papír- és kartonhulladék alkotta, vagyis az eldobott csomagolóanyag. Ezeket az anyagokat egyébként tizennégy román gyár állította elô, az újrahasznosított papírhulladékból több mint százezer tonna belföldi fogyasztásból származott.

Romániában hatszáz cég állít elô évente 28 ezer tonna mûanyagot csomagolás céljából, ez az ország összes mûanyagtermelésének mintegy 35 százalékát teszi ki. Az országban gyártott csomagolási termékeken belül ez a szám 18–20 százaléknak felel meg. Különös gondot okoz azonban az élelmiszeripar és üdítôital-gyártás számára a PVC-bôl készült csomagolóanyag, amelyet az eldobás után valahogy "kezelni" kell.

Az illetékes minisztérium újfajta törvényi szabályozást készül bevezetni, amely országos szintû hálózatot hozna létre éppen ennek az anyagnak a szelektív begyûjtésére. Pénzügyileg kívánják támogatni azokat az élelmiszeripari cégeket, amelyek mûanyagokat használnak csomagolásra. Arra ösztönzik ôket, hogy maguk szervezzék meg a fogyasztás után feleslegessé vált mûanyagok összeszedését.

A probléma szorosan összefügg a szelektív hulladékgyûjtés problémájával, amelynek terén Románia még valóban gyerekcipôben jár. Ezt kihasználva megjelentek a színen olyan "vállalkozók", akik máris meggazdagodtak az eldobott csomagolóanyagok szervezett begyûjtésébôl.

Garzó Ferenc,
(MTI-Panoráma)

Az Európai Unió támogatásával határon átnyúló turizmusfejlesztési programot valósít meg 2004-tôl a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg és a hazai Szatmár megye.

Az együttmûködés indítását jelentô, 10 millió forint értékû terv megvalósítására két civil szervezet, a nyíregyházi Egyesület a Keleti Régióért és a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület közösen pályázott, és az unió PHARE program alapjától 8,5 millió forintnak megfelelô eurót kapott. A projekt célja, hogy az egymással szomszédos területek turisztikai szervezetei együtt, a kölcsönös elônyök alapján erôsítsék a határrégió idegenforgalmát, ki-alakítsák a közös marketingtevékenység alapjait, feltárják mindazokat a piac-szervezôi lehetôségeket, amelyek fellendíthetik a gazdaságot. Szabó Attila programmenedzser elmondta: a magyar–román határ menti turisztikai együttmûködési program a jövô év tavaszán indul.

A két érintett megye turisztikaiszakemberei Nyíregyházán találkoznak, ahol megkezdôdik a munka egy újszerû, innovatív marketingrendszer kidolgozására. Az elképzelések szerint kétnyelvû, turisztikai referenciafilm és térkép készül a két megye minden idegenforgalmi helyérôl, a programmenedzser szerint mintegy ötszáz idegenforgalmi látnivaló kerülhet a közös nyilvántartásba.

A turisztikai kínálatok összehangolásával — az együttmûködô magyar és román turisztikai cégek — komplex idegenforgalmi csomagokat szándékoznak ki-alakítani. A regisztráció, a turisztikai filmmel és a térképpel együtt várhatóan 2004. októberére készül el, így a 2005-ös idegenforgalmi idényt a két megye közös programokkal indítja. Elôször a két ország belsô piacán jelennek meg együttes kínálatukkal, majd a kapcsolatot tovább erôsítve, más országok turistáit is invitálják Európa egyik legszebb, idegenforgalmi látnivalókban gazdag tájára.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 41 438 lej, 1 USD = 32 516, 1 magyar forint = 160 lej.

Az 1-es, 4-es, 5-ös oldalakat szerkesztette: Papp Annamária

A Beszterce-Naszód megyei Környezetvédelmi Igazgatóságának fôbiztosa szerint a megyeszékhelyen rákkeltô anyagokat találtak a levegôben. A szakemberek szerint a káros nyomelemek a város szeméttelepérôl, illetve a megyei kórház krematóriumából származnak. Elena Nistor fôbiztos szerint a szeméttelep mûködéséért felelôs intézményt hiába büntették meg nemrégiben az ellenôrizetlen tüzek miatt, és a kórházigazgatóság sem tett semmit a javulás érdekében.

A beszterceiek már többször nyújtottak be panaszlevelet az önkormányzathoz és más közintézményekhez, jelezve, hogy a besztercei levegô esetenként — fôleg amikor a szeméttelep füstje becsapódik a városba — belélegezhetetlen, de eddig — a büntetéseken kívül — semmi nem történt az ügy megoldása érdekében.

Kocsis András megyei tanácsos a Szabadságnak elmondta: a megyei önkormányzat már ôsszel felkészült ezekre a kellemetlenségekre, és megpróbált lépni is e téren. Azaz: meglátogatták Moldva legmodernebb krematóriumát, ahol egy tonna elégetett szerves anyagból két és fél kiló hamu képzôdik, amit aztán trágyaként lehet felhasználni. — 1200 fokon történik mindez, és minden ökológiai szabályt szigorúan betartva — magyarázta Kocsis András. Hozzátette: a moldvai "krematóriumpélda" mintegy 12 milliárd lejbe kerülne. A dokumentáció készen áll, most már csak arról kell dönteni, hogy a csomagot a kormány elé terjesztik, vagy pályázati úton próbálnak pénzt szerezni hozzá. A megyei tanácsos derûlátónak mutatkozott: véleménye szerint egy-két év alatt elkezdôdik majd a modern krematórium építése Besztercén.

Sz. Cs.

Többszáz hektár szántóterület hever parlagon Zselyken. Mintegy két éve áll így, annak ellenére, hogy megyeszerte egyedülálló esettel állunk szemben. Az 1989-es örömmámor után itt nem osztották fel nadrágszíj parcellákra a földet, így mûvelése sokkal könnyebben menne — mondja Halász Ödön, a Beszterce-Naszód megyei RMGE újonnan megválasztott elnöke. — Megyeszerte általában az a gond, hogy a feldarabolt mozaikföldeket nem tudják gépekkel megmunkálni, hiszen a szomszéd parcellák tulajdonosai sok esetben évente egyszer, vagy még ritkábban látják egymást, így nehéz egyeztetni a közös munkálatokat. Ezenkívül: nagyon sokba kerül a szántás-vetés ezeken a kis földeken. (b.e.)

Zselyken az a gond, hogy nem sikerül olyan vállalkozót találni, aki hajlandó lenne befektetni jelentôs összegeket a gépvásárlásba, Magyardécsén viszont egészen más: itt a mezei utak állapota teszi sok esetben lehetetlenné a gyümölcsbeszállítást. Joó János, Árpástó polgármestere elmondta: a Magyardécsébe vezetô út leaszfaltozását elkezdték ugyan, de nem tudni, mikor fejezôdik be a négy kilométeres munka.

Ha le is aszfaltozzák a fôutat, a mezei utak állapota továbbra sem javul, annak ellenére, hogy ezt a gyümölcsszállítás hatékonységa sínyli meg. Az utak és hidak rendbetétele, karbantartása kizárólag a magyardécseiek dolga. Az árpástói községi tanács magyardécsei képviselôinek kellene mozgósítaniuk a falu lakosságát közmunkára, mert egy adott pillanatban teljesen járhatatlanná válhatnak bizonyos útszakaszok. És akkor hogyan lehet idejében beszállítani a terményt gépkocsival, vagy traktorral?

Fekete János magyardécsei református lelkész és Márton János, a Cizelact tejfeldolgozó igazgatója véleménye szerint a falu összefogása nélkül belátható idôn belül nem fog sikerülni rendbetenni a mezei utakat és hidakat. Szerintük minden ép, egészséges gazdának be kellene segítenie tevôlegesen ebbe a munkába, különben továbbra is "mesés" marad a táblautak helyzete: azaz hol volt járható, hol nem.

Barazsuly Emil

A lelkész, Korodi Kis Ibolya éppen vallásórát tart az elemistáknak. Az osztályteremben nagy volt a nyüzsgés, a közeledô vakáció hangulata rányomja bélyegét az utolsó vallásórára. Az összevont osztályban mindössze tizenegy diákot számoltunk össze — egy negyedikes sincs köztük.

A lelkész türelmesen nézte végig a gyerekek füzeteit és zárta le az elsô félévet, és az óra végén elmaradhatatlan volt a szokásos közös ima.

A vegyes iskolában sajnos csak tizenegy a magyar tagozaton tanulók száma. A tanítónô Nagyenyedrôl ingázik, hogy foglalkozhasson a gyerekekkel. Attól félünk, hogy még ez a kis létszámmal mûködô osztály is megszûnik — mondta a lelkész — mert az elsô osztályosokat a szülôk mind Nagyenyedre viszik.

A miriszlói lelkipásztori hivatal felé indultunk. Még mielôtt beléptünk volna, Korodi Kis Ibolya lelkész a lelkipásztori hivatallal szemben éktelenkedô romos épületre hívta fel figyelmünket. Ez egykor felekezeti iskolaként mûködött — mondta — de most a polgármesteri hivatal tulajdonában van. Állítólag kultúrotthonként tartják számon, de az épület annyira megrongálódott az évek során, hogy semmire sem lehet felhasználni mielôtt felújítják. A renováláshoz nemrég kezdett hozzá a polgármesteri hivatal. Láttunk is egy-két munkást dolgozgatni a kívülrôl életveszélyesnek tûnô épületben. A "romhalmaz" mellett továbbhaladva megpillanthattuk a nemrég épült református templomot, amelynek építésében nagy szerepe volt Kovács István lelkésznek, Korodi Kis Ibolya elôdjének.

Az egyház vissza szeretné igényelni a felekezeti iskola épületét, de sehol nem találnak olyan hiteles feljegyzéseket, amellyel bebizonyíthatnák, hogy az iskola épülete az ô tulajdonukba tartozott volna. Szinte hihetetlennek tûnik, hogy sehol nem maradt nyoma annak, hogy valaha itt elsô osztálytól nyolcadikig diákokat oktattak egy felekezeti iskolában — mondta. Abban az esetben, ha az iskola épületetét nem kapják vissza, amire nem sok esélyt látnak — van egy kompromisszumos megoldás: a templomhoz "vezetô" területet, amely az említett épület mögött helyezkedik el, visszaigénylik és elkerítik, hogy a két intézmény ne "zavarja" egymást.

Ha az emberek templomba mennek, akkor ne botoljanak bele úton-útfélen egy kidobott üvegpalackba. — A falu lakossága — mondja — fele arányban magyar, fele arányban pedig román nemzetiségû. Nagyon sokan dolgoznak külföldön, hogy jobb életfeltételeket teremtsenek itthon maradt családjuknak. A lelkész nagy sajnálatára nincs semmilyen kulturális élet a faluban. Éppen ezért most a férjével együtt szeretnék újra "feléleszteni" a régi szokásokat; többek között egy szüreti bál megszervezésének ötlete is megfordult a fejükben. Szerintük ez kitûnô alkalom lenne arra, hogy a miriszlói és a környéken élô fiatalság találkozhasson, mert máshol nincs rá lehetôségük. A másik érdekes jelensége a falunak, hogy nagyon sok az agglegény, ez is — persze csak közvetve — a kulturális élet és a különbözô rendezvények hiányának köszönhetô. Megemlíthetjük azt is, hogy a családok csak egy gyereket vállalnak annak ellenére, hogy jómódban élnek és minden gyereknek szüksége lenne egy kistestvérre. Igaz, hogy a falu magyarsága nincs veszélyben, az utánpótlás biztosítva van, mert az elmúlt évben nem volt egy temetés sem, de keresztelô három is.

A kulturális élettel ellentétben az egyházi élet kifejezetten zajlik Miriszlón. Rendeznek adventi lelkésztalálkozókat, de ugyanakkor lelkészfeleség-találkozókat is. Az idei lelkésztalálkozónak nagy sikere volt, mert a környékrôl ötven lelkész érkezett. Mûködik a református nôszövetség, az ifjúsági kör, amely a különbözô ünnepi alkalmakra mûsort állít össze.

Miután a lelkészi hivatalból kijöttünk, Korodi Kis Ibolya megmutatta nekünk a nemrég épült imatermet, melyet a ház mellett álló istállóból alakítottak át és korszerûsítettek.

A háború idején a völgybe húzódott lakosságot most már semmilyen csata nem fenyegeti, mégis úgy érzi, hogy a magyar alpolgármester(nô) leváltásával a magyarok érdekei háttérbe szorultak. De a lelkész most szeretné felkutatni a már sokak szerint feledésbe merült emlékeket, és összegyûjteni ezeket, hogy ha valaki kérdez a falu történelme felôl, egészen az apró részletekig elmesélhesse azt. Az információgyûjtést azoktól az öregektôl fogja kezdeni, akik még emlékeznek arra, amit apáik, nagyapáik regéltek nekik a "kalandos" múltról.

Miért éppen Miriszló? — kérdezhetné az olvasó. Látszólag ugyanolyan falucska, mint a többi. Sokaknak jelentéktelennek tûnhet, de — higgyék el — a maga módján egyedi település ez. És az ott élôknek nagyon is fontos a sorsa. Azért harcolnak, hogy olyanná tegyék, hogy mindenki felfedezze benne az értéket, hiszen ez az otthonuk.

Dézsi Ildikó

Az oldalt szerkesztette: Szabó Csaba

Miután tavaly közel ezer méter hosszúságban cserélték ki a gázvezetéket a kisváros hét utcájában, 2004-ben folytatják a munkálatokat. Amint azt lapunknak Kascka Albin mérnök, a Distrigaz helyi munkaalakulatának vezetô szakembere elmondta, idén is 1000 méter hosszúságban kívánják korszerûsíteni a több mint harmincéves vezetéket. Ha az idôjárás engedi, még januárban hozzálátnak a munkához, ellenkezô esetben csak tavasszal kezdik a tervezett beruházást. A munkaalakulat nyolcvan alkalmazottjának bôven akad teendôje idén is, hiszen ezúttal a kisváros peremén található utcák gázvezetékét szeretnék korszerûsíteni.

A szamosújvári gázmûvek vezetôjétôl megtudtuk továbbá, hogy ezen a télen eddig nem okozott gondot a gáznyomás. A város bejáratánál található elosztónál naponta mérik a gáznyomást, és bármilyen rendellenességet idejében jeleznek.

Erkedi Csaba

A tordai tanács pénzügyi bizottsága a hét elején ült össze, hogy megtárgyalják a 2004-es költségvetést, mielôtt az a tanácsosok elé kerülne a jövô héten. Tudor Stefãnie, Torda alpolgármestere elmondta: az idei költségvetésben kisebb összegek körvonalazódnak a kiadások fejezetben. A legtöbb javasolt összeg kisebb, mint a tavalyi költségvetésben megszavazott összegek. Tavaly például 3,4 miliárd lejre volt szükség az utak javítására, ezzel szemben 1,5 milliárd lejt szavazott meg a tanács. Idénre 40 milliárd lejre lenne szükség a becslések szerint, viszont a szavazásra bocsátott összeg csupán 10,1 milliárd lej. A hulladékgazdálkodás fejezetben szintén hasonló a helyzet: míg 2003-ban kilencmilliárd lejre becsülték a szükséges összeget, és ebbôl csak 3,3 milliárdot szavaztak meg, idén a szükséges összeg 12 milliárdra nôtt, amibôl azonban csak hárommilliárdot terjesztettek elô szavazásra. A 9,5 milliárd lej helyett, amennyire a közvilágítás fenntartására szükség volt tavaly, 7,8 milliárdot utaltak ki. A becslések szerint 2004-ben 9,8 milliárd lejbe kerülnének a korszerûsítési munkálatok és a világítás biztosítása, ezzel szemben a szavazás alá bocsátott összeg kevesebb, mint tavaly: 7 milliárd lej.

A zöldövezetek fejezete egyike azon keveseknek, ahol idén több pénzt utalnak ki, mint tavaly: 2003-ban 9,5 milliárd lejre lett volna szükség, a megszavazott összeg 2,3 milliárd volt. Idén négymilliárd a javasolt összeg a tízmilliárdos becsléssel szemben. Eddig egyetlen tordai polgár sem élt jogával: semmiféle módosító javaslatot nem tettek a költségvetést illetôen.

R.T.T.

A tavaly év végén jelzett sertéspestis járvány miatt az új tordai állatvásár még nem kapta meg az engedélyt a nagytestû állatok adásvételére. Aurel Bolog, a tordai piacok igazgatója elmondta: amint megkapja az engedélyt, rögtön tájékoztatja az érdekelteket, de egyelôre nem érkezett errôl hír az állategészségügyi igazgatóságtól.

A múlt év végén több sertéspestis gócot fedeztek fel a városban, és húsznál több sertést áldoztak fel a kór miatt. A legtöbb beteg állatot a tordai szemétgödör közelében fedezték fel. Bár a sertéspestis nem veszélyes az emberre nézve, rendkívül gyorsan terjed az állatok között, megölve minden megfertôzött állatot. Ezért a betegség felfedezése után azonnal karantén helyzetet jelentenek be.

R.T.T.

Tegnap elfogták, és az est folyamán elôzetes letartóztatási parancs kiadása végett bírók elé vezették a mintegy tíz napja történt tordai kézigránátos, sikertelen kimenetelû merénylet két gyanúsítottját. A fô gyanúsított Victor Zegrean, tavaly októberben került szabadlábra, miután lopás miatt volt elzárva. A hatóságok a robbanóanyagok tehetséges kezelôjeként ismerik, ezért a nyomozások során többek között az ô telefonját is lehallgatták. Rajta kívül a merénylet eszmei elkövetôjének, a célponttal nézeteltérésben lévô Ovidiu Vanceának, valamint Mihai Moldovannak, Vancea jobbkezének a telefonjait is lehallgatták. Így sikerült a hatóságoknak elcsípniük azt a vasárnapi beszélgetést, amely során Zegrean azt üzente Moldovannak, hogy "szabaduljon meg a halottól". A halott alatt a rendôrök egy inkrimináló tárgyra gyanakodtak, és azonnal kikutatták Moldovan lakását. Végül további információk alapján rájöttek, hogy egy hátizsákról van szó, amely a Zegrean által gyakorta látogatott, marosvásárhelyi lakásban van elrejtve. Ott meg is találták a hátizsákot, amelyben egy Beretta pisztoly, egy kézigránát és egy olyan maroktelefon volt, amelybe bombát rejtettek, s amely érkezô hívás esetén felrobbant volna.

Zegrean ártatlannak tartja magát a robbantás kapcsán. Elmondása szerint ezt igazolni tudja iratokkal is: ugyanis a robbantás idején éppen Bukarestben tartózkodott. A rendôrök viszont úgy vélik, hogy a szóban forgó irat könnyen beszerezhetô bárki által.

Amint arról beszámoltunk, december 28-án este a tordai Pharaon pizzázóba ismeretlen, álarcot viselô tettes egy kézigránátot dobott be, majd egy sötét színû Volkswagennel elhajtott a helyszínrôl. A célpont a tordai alvilág egyik fônöke, a Gagarin néven ismert Gheorghe O. volt, de a merényletben csak gépkocsivezetôje szenvedett kisebb sérüléseket — ôt két napja engedték ki a kórházból, miután eltávolították a testébe került szilánkokat. Gagarinnak néhány hete tettlegességbe fajuló vitája volt Ovidiu Vanceával egy másik vendéglôben, s állítólag Vancea megfenyegette alvilági riválisát.

(balázs)

Mintegy 11 milliárd lejre van szükség Aranyosgyéres úthálózatának felújításához. A város vezetôsége részletes elképzeléssel rendelkezik az úthálózat korszerûsítésérôl, tatarozásáról, ennek megvalósításához viszont további pénzforrásokra van szükség.

A Trandafirilor utcában eddig már félmilliárd lej értékben végeztek munkálatokat, további 600 millió lejre volna még szükség. A legnagyobb javításra a Tudor Vladimirescu utcában lenne égetô szükség, ehhez 2,6 milliárd lej kellene alapozásra, aszfaltozásra és a járdaszegélyek elkészítésére. Hasonló munkálatokra 84 millió lej kellene a Liviu Rebreanu utcában. Aszfaltozásra, járdaszegélyek megépítésére, a járdák tatarozására 240 millió lejt kellene fordítani a Salcâmului utcában is. A napokban a Grigorescu és a Cãlãrasi utcában dolgoznak.

Az átfogóbb munkálatok mellett több utcában a gödrök betömését tervezik: a P. Maior utcában 270 millió lej értékben, a Baritiu utcában 222 millió lej, a Gãrii utcában 60 millió lej, a Retezatului utcában 93 millió lej, az Andrei Muresanu utcában 160 millió, a vasúti átjárónál 64 millió lej értékû befektetésre volna szükség. További foltozgatásokra a Baba Novac utcában kerülne sor, 225 millió lej értékben, az Islazului, Ciocârliei, Lucian Blaga utcákra 12 millió lejt költenének. A Goldis utcai játszótér munkálatai 18 millió lejt igényelnek, a Laminoristilor utca csatornafedeleinek elhelyezésére 6,7 millió lejre volna szükség. A központi park sétányainak és járdaszegélyeinek javítási költségeit 106 millió lejre becsülik. Az úti jelzéseknek közel 2500 négyzetméteren való újrafestése 220 millió lejbe került. Kétmilliárd lejt fordítanak a dr. Ion Ratiu utca korszerûsítésére, az onnan kiemelt felhasználható anyagokat a Decebal utcában használják fel.

Tegnapelôtt az alsójárai rendôrséget arról értesítették, hogy Borréven gyilkosságba torkollt egy verekedés. Mint kiderült, a Florea-testvérek alkoholfogyasztást követôen kezdtek el veszekedni, majd hamarosan tettlegességre került sor. A 39 éves Aurel egy bunkósbottal megütötte testvérét, a 44 éves Emilt. A báty visszavágásként felkapott egy kést, amivel testvére felé sújtott. A vágás nyaki tájékon érte Aurelt, és felvágta annak ütôerét. Ezt látva Emil megpróbálta kórházba szállítani öccsét, aki út közben életét vesztette.

Öngyilkosság vagy baleset?
Hétfôn este kevéssel hét óra elôtt egy fiatal kiesett a Hasdeu diáknegyed 16-os számú bentlakásának egyik ablakából. A hatemeletnyi zuhanást az illetô nem élte túl. Mivel semmi iratot nem találtak nála, és a diákok közül senki sem ismerte fel, egyelôre nem azonosították. Néhány ruházati cikkét — kabát, sál — a 6. emeleti fürdôszobában találták meg. A nyomozások folynak a pontos körülmények és a fiatal személyazonosságának kiderítése végett. Az eddig megállapítottak öngyilkosságra utalnak, de baleset vagy gyilkosság sem teljesen kizárt.

Gyorsan, fáradtan, ittasan vezetett Tordaszentmihályon
Súlyos baleset történt tegnap reggel 9 óra körül Tordaszentmihály bejáratánál. Az ittas állapotban, fáradtan és nagy sebességgel hajtó, 28 esztendôs Crisan S. elvesztette uralmát a gépkocsi fölött, s a Torda–Tordaszentmihály útvonalon közlekedô francia rendszámú személygépkocsi kihajtott az úttestrôl, majd felfordult. A személygépkocsi két utasa közül súlyosan megsérült a 23 éves, tordaszentmihályi illetôségû Alin C. M., akit zúzódásai miatt a kolozsvári idegsebészeten kezelnek. A gépkocsi 70 százalékban megrongálódott. A gépkocsivezetô ellen ittas vezetésért és súlyos testi sértésért indítottak eljárást.

Tavaly 83 személy halt meg autóbalesetben
Kolozs megyében tavaly 83 személy vesztette életét közúti baleset következtében és 190-en súlyosan megsérültek — derült ki a rendôrség adataiból. 2003-ban a megyében 212 súlyos közúti baleset történt. A legveszélyesebbnek a Bánffyhunyad–Kissebes–Csucsa–Feketetó útszakasz bizonyult. Ebben az övezetben tavaly 24 súlyos baleset történt, amelyeknek során 14 személy vesztette életét.

(balázs)

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

XV. évfolyam, 1. szám

A VI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK) díjkiosztó gáláján az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnöke, Nagy Gábor nyilvánosságra hozta a tagszervezetek szándékát, az Erdélyi Tudományos Diákköri Tanács (ETDT) létrehozását.

Az új testület létrehozásának szükségessége több okból is felmerült: a kolozsvári, marosvásárhelyi, temesvári OMDSZ tagszervezetek által rendszeresen megszervezett TDK-k több éves múltra tekintenek vissza, 2001-tôl pedig két új konferencia indult Brassóban és Nagyváradon, olyan sajátos szekciókkal, amelyek nem fértek be az elôbbi három keretébe. A konferenciák színvonalának biztosításához hiányzott olyan struktúra, amely egyrészt garantálja a rendezvények állandóságát és folyamatosságát, másrészt elôsegíti a sajátos szervezési koncepciók, arculatok kibontakozását is. Továbbá szükség van arra, hogy szorasabb legyen a kapcsolat a hazai és a magyarországi szakmai és anyagi támogatókkal. Ezzel lehetôséget teremtenek nekik arra, hogy döntéseikkel részt vehessenek a TDK-k stratégiájának alakításában. Felmerült, hogy a tudományos diákköri tevékenység nem kapja meg az ôt megilletô figyelmet a köztudatban. Az ETDT és a különbözô munkacsoportok hivatottak arra, hogy a jövôben szakmai tekintélyükkel és segítségükkel hangsúlyosabbá és hatékonyabbá tegyék az egyetemi diákköri tevékenységet, valamint anyagi lehetôségeket nyújtsanak az erdélyi magyar fiatal kutatóknak, a jövô szakmai-tudományos elitjének.

Az ETDT partnerszervezetei három különbözô kategóriából kerülnek ki: az OMDSZ és tagszervezeteinek képviselôi, a konferenciáknak helyt adó romániai felsôoktatási intézmények képviselôi és más romániai és magyarországi partnerszervezetek és -intézmények. Az ETDT összetétele pedig hat diákszervezeti képviselôbôl, tizenkét szakmai képviselôbôl (egy Brassóból, öt Kolozsvárról, három Marosvásárhelyrôl, egy Nagyváradról, kettô Temesvárról) és hét partnerintézmény vagy -szervezet képviselôjébôl, tehát összesen huszonöt tagból fog állni.

Hatáskörét tekintve az ETDT a tudományos diákköri tevékenység országos, elvi irányt mutató, döntési joggal is felruházott koordináló, véleményezô és tanácsadó szerve lesz. Ebben a minôségében érdekképviseleti és szervezési feladatokat is ellát.

Az ETDT ünnepélyes megalakulására április 3-án fog sor kerülni, miután az ideiglenes testület kidolgozza az átfogó koncepciót, mûködési irányelveket és munkatervet.

Lôrincz Edina

December közepétôl kezdve a kínaiak a világ minden táján készülôdni kezdenek, hogy minden meglegyen, mire elérkezik az újév. A ház minden sarkának ragyogó tisztának kell lennie, a lakást ki kell díszíteni ünnepi kalligráfiás képekkel, az ablakokba ragasztani mûvészien vagdalt papírcsipkéket, meg kell vásárolni a sok élelmiszert, mert a boltok (legalábbis Kínában) napokig zárva vannak az ünnepek alatt, ajándékokat kell vásárolni rokonoknak, ismerôsôknek, rakás piros borítékot kell kikészíteni a gyerekeknek, a petárdákat, kis tûzijátékokat, lampionokat kell elôkészíteni.

A kínai újév az újhold elsô napján kezdôdik és tizenöt nappal késôbb, teliholdkor fejezôdik be. A tizenötödik napot Lampion Fesztiválnak hívják, naplemente után kezdôdik az ünneplés, amikor meggyúlnak a szerte kiaggatott lampionok, és az emberek felvonulnak az utcákon, a kezükben botra akasztott lampionokkal.

A kínai kalendáriumot a hold és a nap mozgásának a kombinációja alapján kalkulálják. A holdciklus körülbelül 29,5 nap hosszú. Az eltolódást helyrehozandó a kínaiak idônként beillesztenek egy-egy extra évet a kalendáriumba, összesen hét alkalommal egy 19 éves ciklus folyamán. Ez ugyanolyan, mint ahogy mi teszünk egy extra napot négy évenként a február hónap végére. Viszont ez az oka annak, hogy a nap alapú kalendárium szerint a kínai újév mindig más dátumra esik.

Újév estéje és az új év elsô napja családi ünnep, fontossága a keresztény karácsonyéhoz hasonlítható. A tradíciók erôsen vallásos alapokra utalnak. Régen az ünneplés központjában a Mennyet és Földet megtisztelô templomi ceremóniák álltak, sôt, még régebbi gyökerekre utalnak a házi isteneket és az ôsöket megtisztelô otthoni ceremóniák.

Az ôsök tiszteletére bemutatott áldozat, a rítusok legfontosabbja, kapcsolatot teremt a családok élô és már elhalálozott generációi között. Az eltávozott ôsökrôl és rokonokról nagy tisztelettel emlékeznek meg ma is, hisz ôk azok, akik megalapozták a család jelenlegi és jövôbeli pozícióját.

A újév elôesti nagyvacsora az ôsök tiszteletére készül. A hagyományok szerint akkor az ôsök, láthatatlanul bár, de jelen vannak, s az élô családtagokkal együtt ünneplik az újév kezdetét. A vacsora neve — wei lu — szó szerint azt jelenti, hogy "körülülni a háztüzet". A családi összetartás jelképe, megtisztelve az elmúlt generációk hosszú láncát, aminek a legutolsó szeme a jelenben élô család.

Az újévi ünneplés 15 napja
Az új év elsô napján szeretettel fogadják az ég és a föld isteneit. Sokan aznap nem esznek húst — szerintük ez hosszú és boldog életet biztosít.

A második napon folytatódik az ôsökre való emlékezés, de a kutyákkal is különösen jól bánnak aznap, mert a legendák szerint Isten azon a napon teremtette ôket, tehát az minden kutya születésnapja.

A harmadik és negyedik napon a vejeknek kell tiszteletüket tenniük az anyósuknál, apósuknál.

Az ötödik nap neve pu wú. Ezt a napot az emberek otthonukban töltik, a Vagyon Istenét fogadják a házukban. Ilyenkor nem illik látogatóba menni, mert az balszerencsét jelentene mindkét félnek.

A hatodiktól a tizedik napig nagy partizások folynak, akkor illik felkeresni minél több rokont, barátot és ismerôst. A vallásosak a szentélyeket is látogatják, ahol egészségért és jó megélhetésért imádkoznak.

Az újév hetedik napja a földmûvesek ünnepe. A kínaiak ilyenkor kiállítják a terményeiket és speciális italokkal ünneplik meg az alkalmat, amiket hét különféle zöldséggel, fûszernövénnyel kell készíteni. A vallás szerint az embert is a hetedik napon teremtette az Isten. Ezen a napon hagyományosan hosszú szálú laskát szokás enni, ami a hosszú életet jelképezi és biztosítja, valamint nyers halszeletekkel készült ételeket (ez szerencsét hoz).

Nyolcadik nap este újból van egy családi vacsora, ami éjféli imaszertartással végzôdik, Tian Gonghoz, a Mennyek Istenéhez imádkoznak.

A kilencedik napon a legendás Jáde császárnak mutatnak be áldozatot.

A következô három napon folytatódnak a családi és baráti partik. Tekintettel az elmúlt hetek gazdag ételfogyasztására, a tizenharmadik napon általában fogyókúráznak, vagyis egyszerû rizses ételeket esznek (például kondzsit) mustárlevélbôl (csoj szum) készült fôzelékkel.

A tizennegyedik nap a Lampion Fesztiválra való elôkészületekkel telik, amit az utolsó, tizenötödik napon ünnepelnek. Kidíszítik a házak elejét, elôkészítik a petárdákat és a karókon hordozható lámpákat a parádéra.

Ezt a tizenötödik napot, a Sáng Juán Fesztivált, második újévnek is lehet tekinteni. A városok fôterén lampionversenyt rendeznek, amire a nyerni akarók szebbnél szebb, csodásan kidíszített lampionnal iratkoznak fel. Az est fénypontja pedig a gyönyörû tûzijáték. Késô éjszakáig sétálnak az emberek és nevetve próbálják megfejteni a sokak lampionjáról lógó szójátékos rejtvényeket.

Barabási Enikô

Ha egy fehér ember Afrikába megy, ma is reménytelenül idegennek érzi magát az ében világában. A néhány évszázados európai uralom emléke még napjainkban is megfigyelhetô — vallja Ryszard Kapuscsinszki Ében címû könyvében. (Megjelent 2003-ban a budapesti Széphalom Könyvmûhely gondozásában.) Afrikában bolyongva ô maga hirtelen átérzi, hogy soha sem lesz ott több fehér elnyomónál, idegennél. Pedig nagyon jól ismeri a meglátogatott országokat: olyan apróságokat tud politikai rendszerükrôl, társadalmi szervezôdésükrôl és életmódjukról, amilyeneket az "átlag európai" sosem hallott.

Kapuscsinszki lengyel hírügynökségi tudósítóként kerül a "sötét" kontinensre, hírek után rohangál. Közben maga is nemegyszer kerül veszélybe, vadállatok és emberek egyaránt fenyegetik. Belsô konfliktusban túszként tartják fogva, menekül. "Meggyilkol" egy kobrát. Elkapja a maláriát…

Az író arról híres, hogy amerre jár, egy-egy diktatúra összeomlik. Ugyanez történik éppen Afrikában is: megsemmisülnek az egykori gyarmati rendszer legutolsó maradványai, intézményei is. Az újságíró érzékenysége a különleges iránt, a nagyszerû tájékozottság, a kisebbségben élô kisebbségeket megértô viszonyulása, általában a mûvelt ember kíváncsisága és érdeklôdése hatja át a könyvet, amely élményszerû olvasmány lehet bárki számára.

Kónya Klára

Társkeresô: fiatal, jóképû üzletember vagyok, hat autóm, két mobilom van és egy nyaralóm a Karib-tengeren. Nem keresek senkit, csak dicsekedni akartam.

Tizenkét kötetes enciklopédia jutányos áron eladó. Alig használt. Jelige: Az asszony mindent jobban tud.

Védd a fákat a kipusztulástól! Egyél hódot!

Fáj a torka? Nyeljen Huszár zsilettpengét! Mintha elvágták volna.

Csernobili samponreklám: — Olga egyik fejét hagyományos samponnal mostuk...

Egyszer használt, felbontatlan ejtôernyô eladó.

Kezdô autóvezetô megbízható tanút keres soron következô balesetéhez.

Elektromos ágymelegítômet két lábon járóra cserélném!

Bal alsó 4-es fogtömésem, elcserélném jobb felsô 3-asra... Mindenkinek lehet szüksége cserére jeligére!

Szamos-parti játszótér eladó! (Hintázó kislánnyal)

3 szobás, tetôtérbeépítéses családi ház utcára nézô nagymamával eladó.

Megérkeztek az egyetemek kari titkárságára azok a könyvecskék, amelyek a gyorsvonatokra is 50 százalékos kedvezményt biztosítanak. A tervek szerint a szelvényeket már a téli vakáció elôtt is ki lehetett volna váltani, azonban az oktatási minisztériumtól egyes karokhoz csak december 19-én érkeztek meg, amikor már számos diák hazament. A könyvecskék azonban nem vesztették érvényüket, így most is ki lehet váltani azokat. A diákokat érintô kedvezményeket a helyi tömegszállítási vállalat is bôvítette. Ezentúl két vonalra lehet kedvezményes bérletet váltani.

Mint ismeretes, a vasúti kedvezményt a diákszervezetek harcolták ki, amelyek november elején nagyszabású tüntetéseket szerveztek a romániai egyetemi központokban, majd tárgyalásokat folytattak az oktatási minisztérium képviselôivel. A kedvezményes utazásokat már évekkel ezelôtt bevezették, azonban az 50 százalékos árcsökkenést mindössze a személyvonatok esetében lehetett igénybe venni, a gyorsvonatokra különbözetet kellett fizetni.

A kéthetes téli vakáció után ismét órákkal folytatódik a tanítás a kolozsvári egyetemeken. De nem sokáig, hiszen mind a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), mind a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) két hét után vizsgaidôszak következik. Az EMTE-n január 26-tól február 22-ig tart a vizsgaidôszak, február 23–29. között pótszesszió van, majd március 1-jétôl egyhetes vakációnak örvendhetünk. A második félév március 8-án kezdôdik, és június 20-án fejezôdik be, ezt a húsvéti vakáció szakítja félbe április 12–18. között. A BBTE-n is hasonló módon zajlik az oktatás azzal a különbséggel, hogy itt a két félév közötti vakáció és a pótszesszió egybeesik.

Az immunrendszer legyengítése helyett, annak elnyomásával sikerült megakadályozni — egerek esetében — a transzplantált szerv kilökôdését a londoni Imperial College és néhány más brit egyetem közös kutatócsoportja által folytatott kísérleti program során.

A cambridge-i és az edinburgh-i egyetem, valamint az Imperial College kutatóinak most elsô ízben sikerült bizonyítékot találniuk arra, hogy egerek esetében lehetséges a szervezetben lévô idegen testek elpusztítására specializálódott — így a transzplantált szerv kivetésében "bûnös" —, T-limfociták szerepét úgy módosítani, hogy azok a szervezet "békefenntartóiként ôrjáratozva", a testet átfogó módon védjék a kórokozók támadásaitól.

A szervezetbe jutó idegen testek jelenlétét folyamatosan ellenôrzô, és idegen anyag bejutása esetén mûködésbe lépô T-limfociták egy része úgynevezett aktiváló sejt, azaz az immunrendszert stimuláló szerepet tölt be, míg másik részük fékezi, legyengíti annak mûködését.

A szervátültetések esetében jelenleg alkalmazott terápiák során — még ha sikerül is megtalálni az optimális donort — az új szervet befogadó immunreakcióit minimálisra csökkentik, ami egyrészt lényegében életen át tartó gyógyszerszedési kötelezettséggel, másrészt a dolog lényegébôl fakadóan, állandó fertôzésveszéllyel jár. A most alkalmazott új módszer azt a jelzôrendszert veszi célba, amelynek épp az immunsejtek mûködésének szabályozása a feladata. A kísérletek azt mutatták, hogy ha a kulcsfontosságú, sejtfunkciót szabályozó mechanizmust, azaz a jelzôrendszert a transzplantáció elôtt két héttel a donor szervezetbôl vett sejtkészlettel stimuláljuk, a beültetett szerv befogadásának esélye igen jelentôsen növelhetô.

Az egereken végzett kísérletek tanúsága szerint a donor sejtkészlettel való "elôzetes ismerkedés" önmagában négyszeresére növeli a beültetett szerv befogadásának esélyét. A Jelzôrendszer fokozott mûködése a transzplantáció idején pedig elôsegíti az immunrendszer mûködését fékezô sejtek gyors szaporodását, és az immunaktiváló sejtek számának visszaesését.

A kutatást végzô csoport figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy a kísérleti egerek szervezete a beültetett szervet végül kivetette magából, a kilökôdést ugyanis a szervezetben egyszerre több mechanizmus is stimulálja. Az immunmûködést fékezô T-limfociták felszaporítása a Jelzôrendszer révén csupán az egyik, közvetlen módja annak, hogy megakadályozza a transzplantált szerv kilökôdése. A kilökôdés történhet más, immunmûködést befolyásoló sejtmechanizmusok révén is, ezek mûködése, illetve kölcsönhatása azonban további kutatást igényel — jelentette ki Maggie Dalmann, az Imperial College Molekuláris Biológia és Infektológia Intézetének professzora.

Nem repül már el a Földközi-tenger mellé télire az Észak-Európában fészkelô vándormadarak egy része, hanem az egyre enyhébb éghajlatúvá váló Délnyugat-Angliában vészeli át a hideg hónapokat — állapította meg elemzésében a CNN amerikai hírtelevízió egyik munkatársa, brit madárszakértôket idézve.

Brit ornitológusok az elmúlt években meglepôdtek, hogy a Németországban fészkelô és korábban minden ôsszel szokásos, Földközi-tenger menti telelôhelyeikre repülô barátposzáták közül egyre több szakítja meg útját Délnyugat-Angliában, hogy aztán ne is menjen tovább, hanem az ottani városok, falvak kertjeiben vendégeskedjék egész télen át. Hasonló szokást vett fel jónéhány más, Európa északibb területein honos vándormadárfajta, köztük a stiglicek, a vörösbegyek, vagy az énekes rigók is. Az elmúlt években, az általános felmelegedés nyomán kezdôdött jelenség egy jól körülhatárolható tendenciát jelez — vélik brit ornitológusok.

A mindig is különleges mikroklímájú Délnyugat-Anglia népszerûsége madárkörökben csak kis részben magyarázható a briteknek azzal a szokásával, hogy imádják télen etetni a kismadarakat — vélekednek a madártannal foglalkozó szakemberek. A madarak kedvelik ugyan a reszelt sajtot, a sonkát és a gyümölcsöt, amelyekkel az angol házigazdák vendégelik ôket, de ha a vándorok nem éreznék magukat biztonságban, továbbállnának — hangoztatják az ornitológusok. A térségbeli enyhébb telek kellemes létfeltételeket teremtenek számukra, és nem csak a megváltozott idôjárás miatt, hanem azért is, mert a melegebb idôben langyosabb vizekben télen is találnak maguknak megfelelô táplálékot.

A vándorlási szokások megváltozásának messzemenô kihatása lehet egyes fajtákra nézve. A délnyugat-angliai térségben áttelelô madarak tavasszal hamarabb térhetnek haza költôhelyeikre, az elôbb érkezôk válogathatnak a fészkelô helyek között és a párválasztásnál is jobbak az esélyeik — összegezték a brit ornitológusok.

A karácsonyi ünnepek, a heteken át tartó felfordulás a család kutyáinak is az idegeire tud menni, és ilyenkor még azok a kutyák is harapóssá válhatnak, amelyekrôl fel sem tételeznénk ilyesmit.

Amint azt Kent Robertson, a dallasi állategészségügyi szolgálat vezetôje elmondta, tapasztalataik szerint a kutyaharapások száma az ünnepi idôszakban mintegy 10 százalékkal megugrik. Az ok egyszerû: a családi otthonok a kutyák számára idegen személyekkel és szokatlan magatartásformákkal telnek meg. Igen sok az ajándékoktól felajzott idegen gyermek, de a családból jól ismert gyerekek is szokatlan módon, általában rendkívül izgatottan viselkednek. A kutyaharapások leggyakoribb áldozatai nem véletlenül a 15 éven aluli gyermekek.

Az egyesült államokbeli Cornell Egyetem állatorvosi tanszékének munkatársa, Katherine Haupt szerint a kutyák a karácsonyi idôszakban nincsenek formában, lelkileg megviseli ôket gazdáik figyelmének, gondoskodásának lankadása, megszokott napi idôbeosztásuk teljes felborulása. Mindez agresszivitást válthat ki belôlük.

A lelki válságon túlmenôen az év végi ünnepekben a kutyákat más veszélyek is fenyegetik — mondta az állatorvos. Az ideges felajzott kutya, legyen bármennyire is jól nevelt, ilyenkor számos ismeretlen, vagy szokatlan tárggyal találkozik megszokott környezetében. Gyakran fordul elô, hogy "megkóstolnak" valamilyen mérgezô növényt — fagyöngyöt vagy mikulásvirágot — , megrágnak egy-egy karácsonyfadíszt, vagy éppen a karácsonyfát borítják magukra, sajnos néha az égô gyertyákkal együtt.

A minden újtól rettegô patkányok hamarabb pusztulnak el, mint vállalkozóbb kedvû társaik — állítja egy amerikai tanulmány.

Az ijedôsebb természetû rágcsálók átlagosan három hónappal rövidebb ideig élnek, ami emberéletben számolva tíz esztendôt tesz ki — olvasható a Nature brit tudományos folyóirat internetes honlapján.

A tanulmányhoz a kutatók olyan patkányokat választottak, amelyeket ijedôsnek minôsítettek, mert vonakodtak attól, hogy új környezettel ismerkedjenek. Az viszont nem ismeretes, hogy a félénk embereknek is rövidebb élettartammal kell-e számolniuk.

A chicagói egyetemen elvégzett tanulmány szerzôi, Sonia Cavigelli és Martha McClintock feltételezik, hogy a stresszhormonok egy életen át megnövekedett szintje "benyújtja a számlát", az immunrendszer megsínyli az állandó feszültséget.

Egy amerikai egyetemista azonosította az új legnagyobb prímszámot: a (2 a 20 996 011 hatványon mínusz 1) összesen 6 320 430 jegyû, és Michael Schafer a Michigan Állami Egyetem más gépekkel összekapcsolt standard számítógépén számolta ki.

A prímszámok csak önmagukkal és eggyel oszthatók, s igen nagy a jelentôségük a számelméletben, de egyebek között az internethez használatos kódolási rendszerekben is.

Az új rekord prímszám több mint kétmillió számjeggyel hosszabb, mint az eddigi rekorder. A 26 éves Schafer számítógépe egy internetes projekt keretében a világ minden táján összekapcsolt 200 ezer gép egyike, s az új prímszám kiszámításához az összekötött komputerek összesen 25 ezer évnek megfelelô számolási idôre volt szüksége.

A prímszámok internetes keresésében bárki részt vehet. Az Electronic Frontier Foundation (Elektronikai Határok) elnevezésû alapítvány 100 ezer dollárnyi jutalmat ajánlott fel annak, aki elsôként fedez fel egy legalább tíz millió számjegyû prímszámot.

Az erdôgazdálkodás során a mikorrhizák — föld alatti gombák — alkalmazása révén évente 2–3 milliárd forinttal csökkenhetnek Magyarországon az erdôtelepítés költségei; az erdôben élô fás szárú növények fejlôdését segítô mikorrhizák kutatására, gazdasági hasznosítására munkacsoportot hozott létre az MTA Miskolci Bizottsága.

A kutatások szerint az erdei fás szárú növények 80–90 százaléka gyökérzetén keresztül szimbiózisban él valamilyen föld alatti gombával; a hosszú évek alatt kialakuló életközösség megkönnyíti a növény számára a tápanyagfelvételt.

Ezt ismerték fel számos európai országban és az Egyesült Államokban, ahol az erdôtelepítés során a mikorrhiza gombákkal kezelik a facsemeték gyökerét. Az erdôtelepítések alkalmával a facsemeték negyede elpusztul, ha viszont mikorrhiza kezelést kapnak a megnövekedett tápanyagfelvétel nyomán életképesebbé és ellenállóbbá válnak.

A technológia nem csupán az erdôkben, hanem szôlô-, vagy gyümölcsfa-telepítésnél is eredményes. E gombák alkalmazása természetkímélô, ugyanis szükségtelenné teszi a vegyszerek, például a mûtrágya használatát, így segíti a biotermékek elôállítását is.

(MTI)

A Föld éghajlatának megváltozása az ember tevékenysége nyomán már évezredekkel az ipari forradalom elôtt elkezdôdött — vélekednek kaliforniai kutatók az Antarktisz jegébe fagyott légbuborékok elemzése nyomán.

Az atmoszférában felhalmozódott széndioxid szintje körülbelül 8000 évvel ezelôtt kezdett emelkedni annak nyomán, hogy az ember elkezdte az erdôk kiírtását, növényeket kezdett termelni. A metángáz szintje körülbelül 5000 éve, a rizstermelés és az állattenyésztés kezdete óta mutat folyamatos emelkedést — fejtette ki elméletét Bill Ruddiman, az egyesült államokbeli Virginia Egyetem nyugalmazott professzora az amerikai geofizikusok éves közgyûlése elôtt újságíróknak nyilatkozva.

Az általános felmelegedés okaiként emlegetett két gáz koncentrációjának növekedése lassú, de folyamatos volt, és ellensúlyozta a jelentôsebb éghajlati lehûléseket. A gázkoncentráció növekedés megszakította a klimatikus felmelegedésnek és a lehûlésnek a tudósok által mintegy 400 000 évre visszamenôleg követett szabályos váltakozását.

A széndioxid- és metángáz szint átmeneti növekedése a légkörben korábbi idôszakokban is megállapítható volt, ezt azonban eddig kizárólag természetes okokra vezették vissza. Ezen gázok mennyisége ugyanis igen csekély mértékben, de ingadozhat a Föld pályájának kismértékû megváltozása, illetve a napsugárzás mértékének csökkenése nyomán.

Korábban a kutatók körében általános volt az a nézet, hogy az emberi tevékenység csak az ipari forradalommal kezdte megváltoztatni az éghajlatot. Ruddiman szerint azonban a mezôgazdasági tevékenységek kialakulása és a légköri gázkoncentráció emelkedése közötti összefüggés nem véletlen.

Ruddiman professzor elmélete új irányokat nyithat a globális felmelegedéssel kapcsolatos kutatásokban — vélekedett az elmélet kapcsán Bette Otto-Bleisner az amerikai Atmoszférikus Kutatások központjának munkatársa.

Szlovákiában él egy ember, aki furcsa gyûjtôszenvedélynek hódolván akkor boldog, ha elmondhatja magáról: ismét több van egy kerékkel. A Puhón (Púchov) élô Vladimír Lukác ugyanis kerekeket gyûjt.

Több mint háromszáz kereke között kô- és fakerekek is vannak, de szép számmal akadnak fa- és fémfelnis gumiabroncsok is, amelyek közül a legféltettebb egy 106 esztendôs Continental márkájú kerék, amely eredetileg kézi tûzoltószivattyú tartozéka volt.

De mert egy kerékhez az emelô is hozzátartozik, a gyûjtô büszkén mutogat egy száz évnél régebbi, Michelin márkájú emelôt is a magánmúzeum látógatóinak, akiknek a számát több ezerre teszi.

Persze, a gyûjtemény darabjainak többségét az autókerekek teszik ki, amelyek közül számos — az 1920-as évekbôl — származó darabon még fából készült felnin "feszít" a gumiabroncs. A gyûjteményben még "szánkerék" is akadt. Igazi ritka darab, mert kevés készült belôle. Ugyanis a hó híján kétéltûvé átalakítható szán kiötlôjének szabadalma nem érte meg a sorozatgyártást, így aztán mind a négy darab a múzeum falán végezte.

Az oldalt szerkesztette: Ördög I Béla

(Folytatás a 2003. december 20-i lapszámunkból)
Adventista imaház. A Postakert utca jobb oldalán, a 10. szám alatt, a Kisszamosig (Malomárok) nyúló telken lévô imaház. Az egykori, a Református Teológia közelében kezdôdô és a Kisszamosig terjedô telket Trapper Gyôzô imaház építésére vásárolta és adományozta 1924-ben az adventista egyháznak. Építkezésre azonban nem volt pénz, ezért a telek nagy részét eladták. Meyer nagyszebeni építészmérnök terve szerint 1924-ben kezdték építeni a ma is álló imaházat. 1925 januárjában szentelték föl [Kovács Károly közlése].

1933: Adventista imaház [OF].

Ady harisnyagyár. A Csertörô utca 11. szám alatt, a Toldi tér sarkán lévô gyár. Késôbb a Varga Katalin (1964-tôl Somesul) kötöttárugyár részlege.

1943: Ady harisnyagyár. Csertörô utca 11. [Cím43 24.].

Agyagdomb. Két domb:

1. A Szabók tornyától délkeletre magasodó Agyagdomb. 1852–1857-ben a Külsô-Közép utcai tized részeként említik [Jakab I., 37.]. A város határának ezt a részét csak a XIX. század harmincas éveiben kezdték betelepíteni, akkor, amikor az 1831. évi kômáli–fellegvári földcsuszamlás után a hajléktalanul maradtakat, illetôleg a veszélyeztetett területen lakókat idetelepítették.

1845: "Akik a cigányság arisztokráciáját alkotják [...], elôvigyázatosan a város másik végében laknak. Kétszáz ház az övék, melyek a vársáncon [!, az Agyagdombon] húzódnak. Csaknem valamennyien muzsikusok. Bandákba tömörülnek, ahova csak azokat fogadják be, akik kiállták a tehetség próbáját [...]" [Auguste de Gerando, KKv I., 343–344.]; 1852–1857: agyagdomb [Jakab I., 37.].

Neve az agyagtalajtól származik.

2. A Csobán sikátor (Pásztor utca) meghosszabbításában, a Gyep utca fölötti Agyagdomb.

1865: Agyagdomb [Páncz]; 1876: Agyagdomb [Páncz1876]; 1937: Colonia Dâmbul Lutos (colonia ’telep’, dâmbul lutos ’agyagdomb’, ’agyagos domb’; az Agyagdombon kialakult telep neve) [Br37].

Neve az agyagtalajtól való.

Agyagdomb utca. Az Agyagdombot a Feleki — Tordai — úttól a késôbbi Attila útig átszelô szûk utca.

1869: Agyagdomb ut[za] [Bodányi]; ezt a nevet 1899-ben a városi közgyûlés megerôsítette: Agyagdomb utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; 1916: Agyagdomb utcza [Kv16RÁ]; 1923: Str. Lutoasã (lut ’agyag’, lutoasã ’agyagos’) [Br 88., 94.]; 1933: Str. Lutoasã [OF 34.]; 1937: Str. Lutoasã [Br37]; 1941: Agyagdomb utca [Kvát41]; 1945: Str. Lutoasã — Agyagdomb utca [Kvut]; 1964: Str. Lutoasã; 2000: Str. Lutoasã.

Nevét a Szabók tornyától délkeletre emelkedô Agyagdombtól kapta, amelyen átvezet.

Agyagdombalatti utca. A Szabók tornyától délkeletre elterülô cigánynegyed legszélesebb, a Heltai utcától a Tordai útig vezetô utcája. Az 1980-as évek elején az egykori cigánynegyedet, az utca Tanítók Háza felôli oldalával együtt, lebontották. 1990 után a jókora üres telket, templom építésére, az újból létrejött görög katolikus egyháznak adományozta a város. A nagyszabású épületet azóta sem fejezték be. — Agyagdomb alatt, Cigánysor.

1869: Agyagdomb alat [Bodányi]; 1894: Agyagdomb alatt [Mach]; 1899: Agyagdombalatti utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; Czimbalom utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; 1914: Cimbalom utca [Cim14 167.]; 1916: Czimbalom u. [Kv16RÁ]; 1923: Str. Timbali (tambal ’cimbalom’) [Br 92., 95.]; 1933: Str. Tambalei [OF 35.]; 1937: Str. Timbalei [Br37]; 1941: Cimbalom utca [Kvát41]; 1945: Str. Iulian Pop utca [Kvut]; 1964: Str. Iulian Pop utca; Str. Strugurilor (strugure ’szôlô’); 2000: Str. Milton Lehrer [Kv00].

Neve az utcától délre magasodó Agyagdombtól való.

Agyagdombi felsô sikátor. A Szabók tornyától délkeletre elterülô cigány-, késôbb szegénynegyed egyik utcája, az Agyagdomb utcából — a Tordai út felôl jövet — jobb oldalt nyíló második, rövid zsákutca. — Felsô sikátor.

1869: Felsô sikátor [Bodányi]; 1894: Felsö [Mach]; 1899: Agyagdombi felsô sikátor [KvKözgyJk 1899. 111.]; Sip utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; 1914: Rigó utca [Cim14 169.]; 1923: Str. Mierlei (mierlã ’rigó’) [Br 89., 102.]; 1933: Str. Mierlei [OF 38.]; 1937: Str. Mierlei [Br37]; 1941: Rigó utca [Kvát41]; 1945: Str. Mierlei — Rigó utca [Kvut]; 1964: Str. Mierlei — Rigó utca; Str. Mierlei;

Nevét az Agyagdomb utcából nyíló sikátorként, felsô tagját pedig, minthogy kissé magasabban, a domb tetején van, a közeli közép sikátortól való megkülönböztetésként kapta.

Agyagdombi közép sikátor. Az Agyagdombon kialakult, az Agyagdomb utca déli oldalán — a Tordai út felôl jövet — jobb oldalt nyíló elsô, rövid zsákutca.

1894: Közép [Mach]; 1898: Agyagdombi középsikátor [Kvtel 28.]; 1902: Síp-utcza [Kvtel 28.]; 1914: Sip utca [Cim14 169.]; 1916: Síp utcza [Kv16RÁ]; 1923: Str. Fluierasului (fluieras ’furulyás’) [Br 87., 102.]; 1933: Str. Fluierasului [OF 38.]; 1937: Str. Fluerasului [Br37]; 1941: Síp utca [Kvát41]; 1945: Str. Fluerasului — Síp utca [Kvut]; 1964: Str. Fluerasului — Síp utca; Str. Fluerasului; 2000: Str. Fluerasului [Kv00].

Nevét az Agyagdomb utcából nyíló sikátorként, közép tagját pedig, minthogy az Agyagdomb utca közepe táján nyílik, a közeli felsô sikátortól való megkülönböztetésként kapta.

Agyaggödör. A Bornyúmál alatt, a Sáncalja utca (Fellegvári út) vége, a Bornyúmáli út (Rákóczi út) eleje táján lévô mélyedés 1895-ben [Pallas X., Kvár térkép].

Akadémiai Könyvtár. A Farkas és a Kovács Dezsô utca sarkán az 1970-es évek elején emelt épület, a benne lévô könyvtár. Az 1948-ban államosított Református Kollégium, a Római Katolikus Fôgimnázium és az Unitárius Kollégium könyvtárának állományából hozták létre. Az-elôtt földszintes ház állt a jelenlegi épület helyén. A hagyomány Apá-czai Csere János lakóházának tartotta. Bontásakor kiderült, hogy a jellegtelen épületben több reneszánsz rész maradt fönn, pincéje pedigcsúcsíves volt. Itt Apáczai egyik tanártársának kéziratai kerültek elô. — Apáczai-ház.

Akasztófa-domb. 1848-ig kivégzôhely a Gyep utca fölött, a Gödrös utca végében, a Hajnal utca elején. Valószínûleg azonos a Gyep utca fö-lötti Agyagdombbal. — 2. Agyagdomb, Akasztó oldala, Törvényfa.

Itt végezték az akasztásokat, innét a neve.

Akasztó oldala. A Holdvilág utca felsô felétôl az Akasztófa-domb felé elterülô, gyéren betelepült városrész neve. Nagyjából ugyanerre a területre vonatkozik az 1845. évi Akasztófa-oldal is. Az Akasztófa-domb 1848-ig kivégzôhely volt [Kvtel 28.]. — Akasztófa-domb, Törvényfa.

1852–1857: akasztó oldala [Jakab I., 37.];

Nevét a közeli Akasztófa-dombról kapta, ahol az akasztásokat végezték.

Albina Közraktár. A vasútállomás épületével szemben, a Baross (Állomás) tér 8. szám alatt, a Kemény Gábor (Caragiale) utca sarkán álló, az 1930-as években épült, a vasúton a városba érkezett áruk tárolására épült nagy raktárépület. Elôtte mozi volt a telken [Pill 38.]. A vasútállomást és környékét ért 1944. június 2-i légitámadás idején találat érte [KvSz III., 2., 153.]. — 1. Állomás utca.

1943: "Albina közraktár. Kereskedelmi Részvénytársaság. Saját iparvágány." [Lak 174.]; Albina közraktár Rt., Baross tér 8. [Cím43 24.].

Alprét malom. A Kisszamoson (Malomárok) vagy a Szamoson álló egykori malom. Helye ma meghatározhatatlan. Lehet, hogy Kolozsmonostoron volt.

1580: Ad molendinu[m] Alpertj [Élô 4.]; "21 february Az vraim egesz waros, es Tanachy Akaratiabol valaztottam en epel Andras Az Alperety malo[m]nak gondwysselesere." [Élô 4.]; 1584: Az Alpret Malombol [Élô 4.]; 1590: Vicus moleñ Alprett (molendinum) ’az alprét malom sikátora’ [KvLtSzám 4/XXII. 25.].

A XIII–XVI. századi erdélyi szász családnevek között az Alperth is szerepel. Az Alpret valószínûleg ennek hangátvetéssel kialakult változata. A malom késôbb más család tulajdonába kerülhetett vagy megszûnt [Khelyn 35.]. A név a Déstôl nyugatra lévô Alparét nevével közös eredetû (1332–1337: Velperch; 1360: Olpreth; 1733: Alparét). Személynévbôl való (1141–1161: Alpreto; 1225: Alpreth), amely német eredetû: Albreht, Albret, Alpret, Albert [Fnesz I., 72–73.].

Alprét malom sikátora. A Kis-szamos (Malomárok) vagy a Szamos mellett épült egykori malom sikátora. Helye meghatározhatatlan. Lehet, hogy Kolozsmonostoron volt.

1590: Vicus moleñ Alprett (molendinum) ’az Alprétt malom sikátora’ [KvLtSzám 4/XXII. 25.].

Alsó-Bejáró utca. Két utca:

1. A Györgyfalvi út elején, bal oldalt, a Szántó utca utáni elsô, a Felsô-Kövespad dombjára kapaszkodó utca. Úgy tûnik, azonos a késôbbi Alkony utcával, bár ennek elôzô neve Györgyfalvi felsô bejáró volt. — Györgyfalvi felsô bejáró.

1904: Alsó bejáró utcza [Stief]; 1914: Györgyfalvi felsôbejáró (l[ásd]. Alkony utca) [Cim14 168.]; Alkony utca [Cim14 167.]; 1916: Alkony u. [Kv16RÁ]; 1923: Str. Amurg (’alkony’) [Br 83., 94.]; 1933: Str. Amurg [OF 34.]; 1937: Str. Amurg [Br37]; 1941: Alkony utca [Kvát41]; 1945: Str. Amurg — Alkony utca [Kvut]; 1964: Str. Amurg — Alkony utca; Str. Amurg; 1999: Str. Mihai Veliciu [Kmth].

A Györgyfalvi útról bejáró utca, innét neve elsô tagja. Alsó- elôtagját a következô, Felsô-Bejárótól való megkülönböztetésként kapta.

2. P. Bortes szerint ez a Györgyfalvi út elején nyíló harmadik, a Munkás utca elôtt nyíló utca. 1923-ban Castaldi [Br]. Ez derül ki Orosz Ferenc könyvébôl is, továbbá az, hogy a hatóság által 1920 elôtt adott neve Varjú volt [OF 26–27.]. — Györgyfalvi alsó bejáró.

A Györgyfalvi útról bejáró utca, innét neve elsô tagja. Alsó- elôtagját a következô, Felsô-Bejárótól való megkülönböztetésként kapta.

Alsó-Boldog utca. A Nagy utca bal oldalán, a Kistemetô utca után nyíló mellékutca. A Felsô-Boldog kialakulása elôtt, majd ennek a Kálvin utcához való csatolása után Boldog utca. — Boldog utca, Felsô-Boldog utca.

1869: Alsó Boldog ut[za]. [Bodányi], az Alsó- és a Felsô-Boldog vasút felé való folytatása Boldog; 1894: Alsó-Boldog u. [Mach], a mai Boldog utca; 1899: Alsó-Boldog utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; Boldog ut-cza [KvKözgyJk 1899. 111.].

Nevének lehetséges eredete a Boldog utcánál. Alsó- elôtagját az utcának a városhoz közelebb lévô Felsô- elôtagú részétôl való megkülönböztetésként kapta.

Alsó-Hidelve. A késôbbi Erzsébet útnak a XVII. század végén gyéren betelepült része. Az innen a Kômálra és Bács felé vezetô utat a XIX. században Bácsi útnak nevezték.

1776: "alsó Hidelvére nyúló Kômálba [szôlô]" [Kvtel 28.];

Alsó-Kereszt utca. A Külsô-Közép (Honvéd, Budai Nagy Antal) utcából balra nyíló második, a Külsô-Magyar utcába torkolló mellékutca. — Felsô-Kereszt utca.

1869: Alsó Kereszt ut[za] [Bodányi]; 1888: Alsó kereszt utcza [Kv88]; 1894: Alsó kereszt utcza [Mach]; 1899: Alsó-Kereszt utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; Dohány utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; 1916: Dohány utcza [Kv16RÁ]; 1923: Str. I. Legiunei Ardelene (’I. erdélyi légió’) [Br 88., 96.]; 1933: Str. I. Legiunei Ardelene [OF 35.]; 1937: Str. I. Legiunei Ardelene [Br37]; 1941: Dohány utca [Kvát41]; 1945: Str. Tutunului — Dohány utca (tutun ’dohány’) [Kvut]; 1964: Str. Tutunului — Dohány utca; Str. Tutunului; 1990: Str. Tutunului; Str. Petôfi.

Kereszt nevét a Külsô-Közép és a Külsô-Magyar utcát összekötô kereszt utcaként kapta, Alsó jelzôjét pedig a Felsôtôl való megkülönböztetésként, azért, mert távolabb van a várostól, mint a Felsô-Kereszt utca. 1990 októberében a megyefônöki hivatal Petôfi nevét az addigi Petôfi (Külsô-Torda) utcából ide számûzte. A jelentôs tiltakozás hatására egy idôre, úgymond, elállt szándékától. Valójában csak addig, míg az új utcanévtáblák elkészültek.

Alsó-Király utca. A Király utcának a Felsô-Király utcához viszonyítva lennebb fekvô, a késôbbi Minorita (Tomis) utca utáni, a keleti városfalig vezetô szakasza. — Király utca, Felsô-Király utca, Külsô-Király utca.

1621: Also Kirali vcza [KvLtFasc I.115.]; 1721: also Kiralj utcza [Élô 24.].

Alsó-Kövespad. A Pata utca, a Kövespad utca, a Külsô-Közép (Honvéd) utca és a Szopori út által határolt terület, a Szamos elsô völgypadja.

Alsó- elôtagját a magasabban fekvô Felsô-Kövespadtól való megkülönböztetésként kapta.

Alsó-Kômál. A Kômál keleti, Hidelve felôli, Bácsi (Erzsébet) út körüli oldala. Az út kaptatójának tetején, jobb oldalt, ma is áll az egykori vincellérház, másképp csôszház.

1692: "Also-kômál nevü szôlôhegy" [Komáromy 139.].

Alsóispotály. A Kômál keleti oldalán, a Szamostól nem messze épült Szent Erzsébet-ispotályhoz, Felsôispotályhoz viszonyítva lennebb lévô Szent Lélek-ispotály névváltozata. ? Szent Lélek-ispotály, Szent Erzsébet-ispotály, Felsôispotály.

1571: "Az zen lelekbely Espotalban ket forint ara fat aggyanak Az Notariusnakis azonkeppen" (’szent lélekbeli’) [EMSzT I., 525.]; 1581: "Az Espotaly Mesternek subsidiuma felól kit aggion Az Also Espotalyba, vegeztek eo kegmek [...] hogy sarczot ne vessenek az felseo Espotaly mesterre hane[m] Az eó igerety zerent aggio[n] Az Also Espotaly mesternek, a’ Zegenyek taplalassara Mind bort mind bwzat zalonnat vayat saytot es egiebet a my lehet" [EMSzT V., 821.]; 1586: "Zabo Lenart Vram Resignalwa[n] Az Also Espotalybeli gondwisseleset, Tablara Iarwa[n] eo kgmek varosul mind az ket Nemzet Voxa zerent Valaztatoth a’ Zentlelekbely zeghenieknek Gondwiselesere az Vnionak tartasa zerent es az Wdeonek valtozasa zerent Zabo Georgy Vram" [EMSzt V., 820.]; 1595: "az also Ispotalibelj Espotali mestert az Vristen ez vilagbol kiveotte volt" [EMSzT V., 820.].

Alsóoldal-köz. A Fellegvár déli oldala, az ún. Sánc alatt vezetô sikátor. Kezdetben a többi sikátorral együtt Sáncoldal a neve. — Sáncoldal, Fellegvár, Kômál.

1899: Sánczoldal [KvKözgyJk 1899. 111.]; Alsó-oldalköz [KvKözgyJk 1899. 111.]; 1914: Alsóoldalköz [Cim14 167.]; 1919: Alsóoldal-köz; 1923: Str. Prundis (’homokos hely’) [Br 90., 94.]; 1933: Str. Prundis [OF 31.]; 1937: Str. Prundis [Br37].

Nevét a hatóság adta.

(Folytatjuk)

Asztalos Lajos

(...) A mûtermekben csend, munkahangulat fogad. Látogatásunk néhány órára a múlt felé indítja el a gondolatokat, megállítja a tevékenységet. Elôször a kolozsvári grafikusok doyenjét, Feszt Lászlót kerestem fel, aki a hetvenes évek hazai grafikai reneszánsza idején a kiemelkedô magyar grafikusok sorából is kitûnt, a legmodernebb grafika képviselôje — igazi iskolateremtô mûvész. Az új grafikai nyelv új technika alkalmazásával járt együtt, a kollográfiáéval, amelyet egy amerikai mûvész bukaresti kiállításán látott meg 1968-ban.

Hosszú kísérletezés után sajátította el ezt a technikát, amelyet anyagkollázsnak magyaríthatunk. Mélynyomás ez is, mint a Feszt által korábban alkalmazott rézmetszet, de a klisé másképp készül. A karton alapra különféle anyagokat ragaszt a mûvész, s ezzel alakítja ki az általában erôs színvilágú, kiegyensúlyozott kompozíciókat. Ahogy minden kollázstechnikával készült mûben, az anyagok, a rétegek kezelése kiemelt szerepet kap.

Elôkerülnek a mappák, a régi kultúrák (azték, japán) díszítô motívumait, történeti ereklyéket (többek között a koronázó palástot) újrafogalmazó munkák, valamint a korábbi és a legújabb absztrakt grafikák, többek között a nemrég a Ráday utcai galériában rendezett kiállítás anyagából is néhány.

A valódi újdonságot a grafikáknál nagyobb méretû, de hasonlóan kollázstechnikával készült festmények adják. Az egyik képen elvágott gyökerû petrezselyemcsokor látható, melyben a megújuló életet látta meg a mûvész. A grafikákat jellemzô absztrakt téralakzatok helyett a festményeken a természeti motívumok dominálnak, ahogy például egy festett, ritkás szövésû rongyból kibontott színes szárnyú lepkét ábrázoló munkán (Hernyó és pillangó, 2001).

Feszt László a kolozsvári Képzômûvészeti Egyetemen évtizedeken keresztül oktatta a grafikai technikákat, ma is konzulens tanár, de az oktatást tanítványai vették át.

Megrepedt falú házból, virágzó tavaszi fák között egyenes tartású öregember sétál le fogadásunkra Kolozsvár egyik kertvárosi negyedében. Kós András szobrászmûvész egyéniségét, mûvészetét is jellemzi ez a kettôsség, a pusztulás és az újrakezdés kemény ellentétei között leélt pálya. Hány meg nem valósult emlékmûterv modellje áll a mûteremben, mellettük pedig finom mosolyú asszonyok, lányok féldombormûvei a fa natúr színében tartva vagy festve.

A család, az építész édesapa, Kós Károly emléke is felmerül, amikor egy törött faoszlopról kérdezem, amely a falnak támasztva áll, közepén faragott apró, pipás paraszt figurával. Sztánai faház tornácára készült, Kós András elsô mûve volt. Sajnos ezt, majd a következô házat is lebontották már, de ez a kis töredék mindig megmaradt. A mûvész egymás után hozza elô a harmincas években készült tájképeit, népdal-illusztrációkat és aktrajzokat. Ezekbôl és újabb figurális szénrajzaiból kiállítás készül most a Barabás Miklós Céh rendezésében Kolozsvárott, s májusban Bethlen Gáborról 1941-ben készült szobra kerül felállításra Nagyváradon.

Ma már nem farag, emlékeit írja, faggatja magát, hogyan lett "véletlenül" szobrász, egyáltalán, véletlenül-e?

A kis ház után egy tágas, a XIX. század gazdag festôfejedelmeinek mûtermeit idézô házban újabb életmû tárul elénk. A néhány éve meghalt Miklóssy Gábor, a két világháború között ismert, sikeres festô munkái sorakoznak a falon és a fal mellett; a Rudnay-tanítványt, az expresszionizmushoz, szürrealizmushoz és a két világháború közti klasszicizáló irányhoz kapcsolódó festô szinte minden korszakát felidézve. Miklóssynak az erôteljes, biztos formálás, a mediterrán színvilág éppúgy sajátja volt, mint késôbb, az ötvenes-hatvanas években a politikai tartalmakat sugalló expresszív drámai hang, vagy a való "szürrealizmusát" leleplezô víziók. Fia, a fotómûvész Miklóssy Gyula feladatának tartja a hatalmas életmû együtt-tartását, gondozását. Édesanyja, Kondorosi Vilma festôi hagyatékáról sem feledkezik meg. Erôs, férjével egyenrangú mûvésznek ismerjük meg az egykori szobája falát borító képekrôl.

Talán keresve se találnék nagyobb kontrasztot: a múltat idézô Miklóssy-mûterem után egy lepusztult lakótelepi ház egyik emeletén lévô, az UAP (Uniunea Artistilor Plastici), a román mûvészeti szövetség által bérbe adott mûteremlakásba érkezem. Belül ezzel szemben rend és halk szavú mûvésznô fogad, textiljei, grafikái is finom, kettôsségekre épülô világba képi rendbe vezetnek (Gemini sorozat I–III), s igen tág gondolati világba engednek betekintést. Károly–Zöld Gyöngyi mûvészete a kortárs mûvészeti életbe vezet át. Installációiról készült fotóit s legutolsó munkáját, a Rém... hír címû, kereszt formájú textiljét kiterítjük a földre. A munka a negatív és pozítiv (színe és fonákja) kettôsségére épül. A kereszt szára egy bölcsôre, koporsóra asszociáló formából indul, amely Bölcsôdal címû mûvének egyik alkotóeleme volt.

A mûtermek, mûvek — a város, amelybôl egy nap alatt csak oly keveset láthattam — meggyôznek, hogy nagy múltú, multikulturális városban vagyok, ahol a mûvészek szellemi, mûvészeti útjai évszázadok óta hosszú sor részét alkotják. Feszt László oltárfaragó ôsökrôl mesélt, fia ismert budapesti mûvész, Miklóssy Gábornak fotómûvész fia ôrzi és folytatja a tradíciót. A kolozsvári mûvészek otthon vannak Bukarestben és Budapesten is, a tradícióôrzés és a kortárs mûvészet jellegzetes problémáit tekintve nincs különbség, nincs határ.

Gellér Katalin, (Európai utas, 2003/2)

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

Görögország, Kréta — a legendák földje — idôben, térben szinte elérhetetlennek tûnt iskolás korunkban. Áhítattal kalandoztam Homérosszal a görög szigetvilágban, eszembe sem jutott, hogy egyszer én is eljutok oda. De megtörtént a csoda, mert 2003 nyarán Görögországban és Kréta szigetén voltunk. Élményeimet megosztanám az olvasókkal is.

Bukarestbôl indultunk autóbusszal, átutaztunk Bulgárián és estére Paraliába értünk. Itt már fürödtünk is egyet az Égei-tenger kristálytiszta vizében. Következô nap a Kalambaka város közelében fekvô Meteora-kolostorokat látogattuk meg. Meteora azt jelenti, hogy levegôben lebegô, s valóban, a Pindosz-hegység szélén, többszáz méter magasságban, tûhegyes, alig-alig megközelíthetô, meredek sziklacsúcsokon helyezkednek el a kolostorok. Fenséges, lélegzetelállító látvány!

Estére Athénba értünk, következô nap a Peloponészosz félszigetet jártuk be. Elsô látnivalónk a korinthoszi csatorna, amely mesterséges összeköttetést teremt — a Korintosz öblön keresztül — az Égei- és a Ion-tenger között. Ez a csatorna 1893-ban készült magyar mérnök, Gerster Béla tervei szerint, 6300 m hosszú, 25 m széles, 8 m mély. Utunk Naphlionon keresztül vezetett, ez a város volt Görögország fôvárosa 1821–1834 között, Athén török uralom alóli felszabadulásáig. A város mellett, kis szigeten épült a bourtz-i erôd, a filmbeli Monte Cristo gróf If börtöne. Utunk következô állomása Mükéne, itt Agamemnon várának romjait és Agamemnon sírkamráját látogattuk meg. Ezután Epidaurosz következett, Aszklépiosznak, a gyógyítás istenének szent helye, múzeumában orvosi receptek, ókori gyógyászati eszközök és fogadalmi ajándékok találhatók. A 14 000 nézô befogadására alkalmas, csodálatos akusztikájú színházában ma is tartanak elôadásokat, hangversenyeket. Estére Pireusz kikötôjébe értünk, ott hajóra szálltunk, és éjszaka elhagytuk a szárazföldet. Irány Kréta!

Kora hajnalban keltünk, hogy megcsodálhassuk a napfelkeltét a Földközi-tengeren. Gyönyörû! Nemsokára beérkeztünk Iraklion, a sziget fôvárosa kikötôjébe, és elkezdhettük Kréta "meghódítását". Görögország legnagyobb szigete az északi szélesség 35°-án fekszik, Európa legdélibb része, területe 8336 km², lakossága 550 000. Három hegysége — az Ida hegység (2456 m), a Fehér hegyek vagy Lefka Ori (2452 m) és a Dikti hegység (2148 m) — természetes módon alakítja ki a sziget négy tartományát, ezek: Iraklion, Lassithi, Chania, Rethimnon. A homokos tengerpart, a nyáron is hófödte hegycsúcsok, a meredek sziklapartok, a szelíd síkságok és a mély szurdokok, valamint a tudat, hogy olyan földön járunk, amelynek viszontagságos történelme ötezer évre nyúlik vissza, elbûvölt bennünket. A minószi paloták raktáraiban talált hatalmas olajtároló edények arra utalnak, hogy rengeteg olajbogyó termett a szigeten. A krétai konyha ma is elképzelhetetlen a "zöld arany" nélkül. Úgy tartják, hogy az olajbogyóból sajtolt, igen jó minôségû étolajnak köszönhetô, hogy a krétaiak a legegészségesebbek Európában.

Elsô krétai napunk során a sziget keleti részét látogattuk meg, Lassithi tartomány fôvárosát, Agios Nicolaost, Plaka tengerparti városkát. Agios Nicolaos krétai viszonylatban fiatal város, mégsem egy hatalmas tömbházrengeteg, mint mifelénk az új városok. Az egész szigeten nincsenek négyemeletesnél magasabb épületek, valószínüleg a gyakori földrengések miatt nem is lennének biztonságosak. A modern krétai építészet jellegzetessége az egy család számára épült, egyemeletes házak, amelyeket minden tavasszal fehérre meszelnek. A Kréta szigetét gyöngysorként övezô tengerparti üdülôk mind hasonlóan fehérek és kékek, mégis megunhatatlanok, azzá teszi a rengeteg szebbnél szebb virág, pálmafa és virágzó bokor, ami a házak körüli kiskerteket díszíti.

Közben megérkeztünk szálláshelyünkre, a sziget északi partjának közepe táján fekvô Anissaras üdülô Okeanis nevû szállodájába. Miután mindenki elhelyezkedett, "felfedezô" útra indultunk. Elôször felháborodtunk, hogy az üdülô szélén van a szállodánk, a tengerpart pedig köves, sziklás, de segítôkész emberek elmagyarázták, hogy kevéssel arrább gyönyörû homokos, árnyékos, kevésbé zsúfolt tengerpart van. Következô napon a sziget déli részére indultunk, ahol a Líbiai-tenger mossa Kréta partját és Afrika mindössze 400 km-re van. Négyezer éve a minósziak Krétán pompás palotákat építettek, amelyekrôl a régészeti ásatások eredményeibôl szerzett tudomást a világ. I.e.1450-ben egy ismeretlen eredetû katasztrófa (földrengés és az azt követô tûzvész, vagy vulkánkitörés, esetleg a mükéneiek vagy mások betörése) vet véget a minószi birodalomnak, az elsô fejlett európai, görögkor elôtti (prehellén) kultúrának.

A régi paloták korában a phaisztoszi palota volt a legszebb, legfényesebb, a romterületet a XX. század elején kezdték feltárni, az ásatások még ma is folynak. Irakliontól nyugatra, Fodele városkában meglátogattuk Domeniko Theotokopulosz (1541–1614) festô szülôházát, aki El Greco ("a görög") néven vált világhírûvé.

Közben megérkezünk Chaniába, az egykori török fôvárosba, ma tartományi székhely. Chania a sziget második legnagyobb városa, már a minószi korban is lakott település volt, a bizánci korban is központi szerepet játszott, de virágkorát a velenceiek uralma alatt élte, a krétai reneszánsz idején.Utunk következô állomása Rethimnon, egy másik tartományi székhely. Ez a város valamivel kisebb Chaniánál, de utcáit járva azt tapasztaljuk, hogy szinte ugyanolyan bûbájos velencei sikátorok, házak, virágos erkélyek vannak, mint az elôbbiben.Knósszosz felfedezését részben Heinrich Schliemann (1822–1890) német régésznek köszönhetjük, aki bizarr módon valóságosnak tekintette a görög regékben leírt eseményeket és helyszíneket, Homérosz hôseinek nyomába eredve tárta fel Tróját, majd Mükénében Agamemnon várát. Ugyancsak Homérosz leírása szerint kereste Knósszoszt Irakliontól délre, ahol területeket akart vásárolni ásatások céljából, de a magas ár miatt elállt szándékától. Végül Arthur Evans (1851–1941) brit régész vette meg az ásatási területet, aki életének harminc évét és vagyonának nagy részét Minósz király városának feltárására és minél élethûbb helyreállítására szentelte. A Knósszoszban feltárt óriási leletanyagot Arthur Evans négykötetes, Minószi Palota címû mûvében dolgozta fel.

Kora reggel érkeztünk az ébredezô Athénba, busszal körbejártuk a várost, majd az Akropoliszba indultunk, ami tulajdonképpen valami hegyre épült várat, fellegvárat jelent. Majdnem minden görög városnak van akropolisza, de ha a nagybetûs Akropoliszról beszélünk, akkor a világon mindenki az athénira gondol. Valóban csodálatos látvány a napfényben úszó Parthenon, Athéna Niké temploma, a híres Kariathidák, az Erektheion, a hatalmas kôszínházak, a zenecsarnok, Zeusz temploma, az Antik Agora, a Római Agora.

Mielôtt elhagynánk Athént, egy kis görög vendéglôben megkóstoltuk a tzatzikit, a jellegzetes görög ételt, amelynek receptjét megtudtam idegenvezetônktôl. Íme: 1 kg uborkát meghámozunk, lereszeljük, besózzuk, rövid idô múlva kicsavarjuk, belekeverjük 0,5 l nagy zsírtartalmú joghurtba (lehetôleg bivalyjoghurt), majd szétzúzott fokhagymával és apróra vágott zöldcsomborddal ízesítjük. Kitünôen hûsít a kánikulában! Szükségünk is volt rá Athénban. Szinte perzselt a 40°C fölötti levegô a 20–22°C-os autóbuszból kiszállva. Igyekeztünk is visszaülni a hûvösbe, lemondva a pihenôrôl. Estére Katerinibe érkeztünk, ahonnan másnap reggel indultunk tovább.

Vonatozás közben akaratlanul is mindegyre Krétára gondoltunk, a virágzó oleánderekkel szegélyezett utakra, az ezüstösen csillogó olajfákra, az ókori világ csodáira. Eszembe jutottak Nikosz Kazantzakisznak, a sziget szülöttének sorai a Zorbász, a görög címû regényébôl: "Sok öröm jutott nekem az életben, nem panaszkodhatom, de az, hogy láthattam Krétát a habok között, a legnagyobbak közé tartozik"...

Kovács Zsuzsa

Már sok kellemetlenség ért az életben, de még soha nem kerültem "testközelbe" zsebtolvajjal. Végül ez is megesett velem egy hónappal ezelôtt.

A 25-ös trolibuszon éppen heringesdit játszottunk, úgy egymáshoz szorulva, hogy féllábon is nehezen álltunk. A mellém szoruló zsebtolvaj a táskám mindhárom villámzárját kinyitotta, s olyan ügyesen kotorászott, hogy csak a pénztárcámat lopta ki az egyik rekeszbôl, és egy másik tárcát, amelyben a személyi igazolványomat és a bérletemet tartottam. Csak otthon vettem észre, hogy mindhárom villámzár nyitva volt. Két nyugdíj között fájdalmasan érintett, hogy megfosztottak amúgy is kevés pénzemtôl.

Másnap rohantam a rendôrségre. Közölték velem mit kell tennem: 55 ezer lejt be kell fizetni a takarékpénztárba, 34 ezret a postára, minden fontos iratomról fénymásolatot kell csináltatnom, és be kell adnom a rendôrségre az eredetivel együtt. Ezt nemigen értettem, hogy minek az egyik — eredeti vagy másolt —, ha ott a másik? A rendôrségen kiálltam a kötelezô hosszú sort, amíg végre felkísértek az illetékeshez. Ott azt javasolták, hogy ne írjam a nyomtatványra, hogy megloptak, hanem azt, hogy elvesztettem az irataimat, mert így sokkal gyorsabban kiadják az új személyit. Bár a zsebtolvajra nagyon dühös voltam, beleegyeztem. Illetékesék elvették összes irataimat, és közölték, hogy egy hét múlva lesz készen az új személyi. Egy hét elteltével újból ott álltam sorban annál a bizonyos ablaknál, ahol hosszas keresés után közölte velem egy ideges hölgy, hogy még nincs készen. Menjek egy újabb hét múlva. Mentem. Ismét sorbanállás, újból hosszas keresgélés. Mivel a nevemet nehezen értette meg, felírtam egy papírra nagy nyomtatott betûkkel. Hogy megszabaduljon tôlem, elküldött egy másik hölgyhöz, aki — bár nem tudott visszaköszönni — újra megkérdezte a nevemet, az adataimat, kicsit keresgélt a számítógépen, ahol legnagyobb meglepetésemre megjelentem, mint az új személyim tulajdonosa. Ezután visszaküldött az elsô ablakhoz. Az ottani hölgy még idegesebben kotorászott többszáz dosszié között, s ismét visszaküldött a "nagyon elfoglalt" kolleganôjéhez, akit szemmel láthatóan kezdtem idegesíteni, de azért mégis keresgélni kezdett néhány dobozban, ahol régi, elfekvô dossziékat láttam. Egyre komorabban és idegesebben kotorászott, én egyre fáradtabban álltam egyik lábamról a másikra, már több mint egy órája. Aztán meglepô dolog történt. Az elsô ablaknál levô hölgy bezárt, átment a másikhoz és hosszasan ott idôzött, majd mindketten kijöttek. Az egyik odavetette nekem, várjak, keresik. Ezután bevonultak egy szobába, ahol lázas keresgélésbe kezdtek. Végül egyikük közölte, menjek egy hét múlva, hiszen láthattam, az új személyim már november végén elkészült, kimutatja a számítógép, ellenben a valóságban eltûnt.

Most folytathatom a hetenkénti sorbanállást a rendôrségen. Egy dolgot nem értek. Miért kell a fénymásolt irataimhoz mellékelni az eredetit? Ugyanis a keresztlevelem is ott van a sok száz dosszié között, ahol az új személyi igazolványomnak is lennie kell. Csak éppen eltûnt — a rendôrségen.

Seres Zsófia

Örvendtem nagyon a december 15-i Szabadságban megjelent Papp Annamária-cikknek. (December 15-i lapszámunkban beszámoltunk az Erdélyi Nemzeti Tanács kolozsvári megalakulásáról, valamint a Marosvásárhelyen ülésezett Szövetségi Képviselôk Tanácsáról. szerk. megj.) Teljesen egyetértek a cikkíróval. Nincs más út, mely eredményhez vezetne, mint a megegyezés RMDSZ és EMNT között. A választásokat a lehetôségek szerint a maximális eredménnyel kell megnyernünk. Az autonómia kivívása a legfontosabb, legelsô célja kell hogy legyen közösségünknek. Ezt látom és érzem, most van a legalkalmasabb, legkedvezôbb idôpont Erdély helyzetének rendezésére.

Mit tudnék én tenni mindezért? Politikus nem vagyok, nyugdíjas már vagyok, de szívvel-lélekkel odafigyelek minden mondatra, amit hallok és olvasok, amely a közös érdekünket, nemzetünk javát szolgálja.

Dr. Barabás Katalin

A Szabadság egyik decemberi számában olvastam, hogy egy MIG 21-es gondatlanság miatt zuhant le. A cikk írója tudatja velünk, hogy a pilóta nem katapultált, mert meg akarta menteni a gépet!

Meg szeretném jegyezni, ha egy gép motorja meghibásodik, akkor az már egymagában véve is technikai hiba. Itt pedig szorosan csak motorhiba állt fenn. Technikai hiba pedig számtalan lehet, ami elôidézheti egy gép lezuhanását. Egy gép semmi esetre sem egy motorhiba miatt vesztette el az aerodinamikai stabilitását. Ezt csak akkor veszti el, függetlenül attól, hogy áll vagy repül, ha a géptest ütés, lövés, robbanás hatására formát veszít. Minden repülésre szánt gépnek aerodinamikailag stabilnak kell lennie. A levegôben pedig külsô fizikai meghibásodás a gépet nem érte. Aerodinamikai szempontból egy zuhanó, pörgô gép is stabil.

A MIG 21-es a repülési stabilitását vesztette el, amit a motorhiba okozott. A cikkbôl nem derül ki igazán, hogy mi történt a géppel azonnal, hogy beállt a motorhiba. Lehet pörögni kezdett, vagy durván eltért a biztos repülési iránytól? A pilóta a két állapot közül az egyiket javította ki, azaz újra jó repülési helyzetbe, nyugalomba hozta a gépet. Ez nagy lélekjelenlétet és szaktudást igényel. Talán hôsiességet! A gép motorja nem a pilóta hibájából romlott el. A pilóta pedig menteni akarta a gépet a lezuhanástól. Ha valaki az élete kockáztatása árán is meg akar menteni egy gépet és tudatosan nem katapultál, az nem lehet gondatlan. Igaz? Lehetséges, a cikk nem mond el mindent? Gondatlanság talán akkor állt volna fenn, ha például a pilóta nem hallgat az irányító torony parancsára vagy késôn reagál, elalszik, beszél maroktelefonon a babájával, eszik vagy netán képeslapot nézeget, integet a földieknek. Megjegyezném, hogy a már fellôtt, ûrhajót szállító rakéták is aerodinamikailag stabilak voltak, amikor felrobbantak felemelkedés közben a levegôben.

Aladár Dávid

Az oldalt szerkesztette: Újvári T. Ildikó

Lôrincz Tihamér Attila 25 éves, talán a legfiatalabb tehéntartó gazdálkodó megyénkben, aki jelentôsebb számú fejôstehénnel rendelkezik Bánffyhunyad közelében: Kiskalota községben, ahol három falu határa (Nagykalota, Magyarvalkó és Kiskalota) találkozik.

Elôbb Tihamér édesapjával beszélgettünk, aki a bánffyhunyadi tejgyár könyvelôje, késôbb fiával, is találkoztunk, befejezésül pedig a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságon is kikértem az illetékes szakember véleményét, aki ezzel a kérdéssel konkrétan foglalkozott, mielôtt jóváhagyták, hogy támogassák kedvezményes módon a Lôrincz-farm létrehozását, illetve fejlesztését, korszerûsítését.

Öt évvel ezelôtt vásárolták az elsô tehenet, innen indult 1997-ben a Lôrinczék tehenészete. A fiatalember szülei segítségével vásárolta a fejôsteheneket, 2000-ben pedig tovább léptek: vettek további tizenegyet takarékpénztári támogatással. Kiskalota község szélén van egy 24 férôhelyes istállójuk, ahová bevezették a villanyt és az ivóvizet is. Ezt a telepet kell továbbfejleszteni, modernizálni, hogy megfeleljen az EU-s követelményeknek, mert a közelebbi vagy távolabbi jövôben az új feldolgozó üzemek nem vesznek át akármilyen minôségû tejet. Nem a zsírtartalom lesz a legfontosabb, hanem a tej tisztasága lép elôtérbe.

Kézi fejéssel lehetetlen higiéniai szempontból kifogástalan minôségû tehéntejet eladni a feldolgozó üzemnek, mert rengeteg szennyezôdési lehetôséggel kerül szembe az a tehenész, aki nem rendelkezik fejôgéppel és hûtômasinával. Lôrinczék már rendelkeznek ilyen felszerelésekkel, és mûködtetik is ezeket. Egyelôre ideiglenesen a bánffyhunydi volt termelôszövetkezet istállójában telel az állomány, amíg az új istálló felépül. Jelenleg is dolgoznak a mesterek, most készül az alap. Ha nem lesz különösen zord a tél, február közepéig tetô alá kerül, legalább is így tervezték, amikor az állami támogatással létesítendô farm iratcsomóját jóváhagyták az illetékes megyei agrárhivatalban. Erre október elején került sor, azóta gyors ütemben dolgoznak az építô munkások. Havonta kétszer kell hogy jelentsék a megyei mezôgazdasági hivatalnak, hogyan haladnak az építkezéssel. Összesen 1 milliárd 375 millióba kerül a farm, ebbôl 575 milliót ad a szakminisztérium építkezésre, vízellátásra, fejôgépvásárlásra és 20 üszô vásárlására. Ez utóbbiak értékének felét a szaktárca állja. A tervben az is benne van, hogy szabadtartásos rendszerben tartják a teheneket, és traktoros utánfutóval hordják majd ki a trágyát az istállóból.

Megtudtuk, hogy idôközben külsô kapcsolatok alakultak ki a törökszentmiklósi Taurina — Agrár Kft.-vel, és ezen keresztül a DeLaval céggel is, ahonnan Mrena Sándor ügyvezetô igazgató és szakemberei kitûnô szaktanácssokkal szolgáltak. Ingyen készítették el az épület szellôztetési tervét is, valamint a belsô berendezések beszerezésében is segédkeznek.

Az ifjú tehenes gazda szüleivel együtt közel 30 ha területen gazdálkodik — ennek egy része szántó, de több a rét (kaszáló) és legelô. Egyharmada saját birtok, a fiatalok és a szülôk földje, a többit bérbe vették. Évente 850 000 lejt fizetnek érte hektáronként. Felmerült érdekes ötlet is: a Kalota patakon a második világháború elôtt még öt vízimalom mûködött. Ebbôl egyet érdemes lenne újraindítani, üzembe helyezni, ahol a háziállatoknak megôrölhetnék a gabonát. Turistacsalogatóként is mûködhetne, hiszen aki Bánffyhunyadról letér a nemzetközi útról, hogy megtekintse a csodálatos magyarvalkói református templomot, minden bizonnyal már csak a nosztalgia kedvéért is betérne a vízimalomba, amelybôl már csak alig néhány mûködik Erdélyországban.

Lôrinczék elmesélték, hogy Tihamér gépészeti középiskolát végzett Nagyváradon, de felesége a gyógyszerészeti egyetem után a kolozsvári állatorvosi fakultásra iratkozott be: most elsôéves egyetemista. Így közelít a családi farmhoz, ô hozza a szakmai ismereteket, mert azt senki sem tagadja, hogy erre feltétlenül szükség van. Ezt felismerve már tavaly svájci gyakorlatra jelentkezett. A többhónapos nyelvtanfolyamot sikeresen be is fejezte, de amikor el kellett volna utaznia Svájcba, halaszthatatlan dolgok jöttek közbe, s elmaradt a külföldi gyakorlati képzés. Ám, végleg nem mondott le tervérôl. Amikor elváltunk, Lôrinczék megígérték, meghívnak, amikor végre behajtják a fejôs jószágokat az új istállóba.

Az ilyen fajta támogatásról a 2002/865-ös kormányhatározat rendelkezik, tudtuk meg a Kolozs Megyei Mezôgazdasági Hivatalban. A határozatba belefoglalták az istállóberendezés beszerelését, a gépi fejést és a tej hûtését szolgáló berendezés beszerelését is. Arról azonban nem rendelkezik, hogyan oldják meg a szellôztetést és a trágya kihordását, amiben a törökszentmiklósiak segítenek majd.

A tehénállományt moldvai család gondozza. Nem lehet panasz rájuk, becsületesen dolgoznak. Az 1961-ben épült kollektív gazdasági istállóban nincs különösebb baj az állománnyal. Van bôven takarmány és ivóvíz, nem szenvednek hiányt az állatok. Biztosan így lesz ez tavaszig, amikor kihajtják ôket a legelôre.

Háromtagú család: feleség és férj, valamint az elsôosztályos gyermek. Sokat dolgoznak, de nem hiába. A megtermelt virágot rendszeresen sikerül értékesíteni, nem marad a nyakukon. Példájuk bizonyítja: aki mer, az nyer...

Albert Lídia Ildikó és férje, Albert Béla Magyarlónán 1996–1997-ben intenzíven kezdtek foglalkozni virágtermesztéssel, a családi ház melletti néhány száz négyzetméternyi (3–4 ár) területen. Késôbb melegházban zöldséghajtatásra tértek át, s immár két éve virágok díszelegnek a duplafalú mûanyag melegházakban, ahol földgázzal tartják fenn a dísznövényeknek szükséges állandó hômérsékletet. Amikor a hômérséklet a normális érték alá esik, az önmûködô jelzôberendezés beindítja a gázégôt, amely addig ég, amíg a virágház hômérséklete el nem éri az optimális szintet. Ez gazdaságos gázfogyasztást tesz lehetôvé.

Cserepes árvácska, szegfû és krizantém terem minden évben. Ez utóbbi hagymáit Magyarországról hozták az elmúlt tavasszal. Sokba került, de az emberek veszik, már világítás elôtt, amikor még 10%-a sem nyílott ki.

Több mint 110 millió lejt áldoztak a szegfûtermesztésre idén. 300 m²-en terem a gyönyörû, fôleg piros szegfû. Ezt különösen szeretik a vásárlók.

Az áru 10–20%-a elkel itthon, nagyrészét virágüzletekbe szállítják. Hetente egyszer-kétszer piacra is kijárnak az áruval. Vendéglátóm elmondta, hogy az elsô évben nagyon nehezen tudták eladni a virágot, manapság pedig már nincs annyi, amennyire szükség van. Példaként említette, hogy nemegyszer a kolkozsvári kertészeti állomásról (a volt Palocsay-kertbôl) is visznek virágot innen. Beszélgetés közben elôvesz egy színes albumot, abból mutatja be a szegfû fajtákat, amelyeket eddig termesztettek, illetve amelyek a jövôben kerülnek be a választékba. Alig gyôzôm jegyezni a fajtákat: Rimini, Domingo (piros), Utica (fehér), Amletto (piros-fehér).

A szegfû termesztése odaadást, szorgalmat, állandó odafigyelést igényel. Apró tévedés is óriási veszteséget okozhat. Kéthetente permetezik gombaölô és rovarirtó szerekkel, de állandóan váltják a peszticideket, különben hatékonyságuk nagymértékben csökken. A talaj tápértékének fenntartása érdekében, mû- és portrágyát is bedolgoznak a földbe, s levéltrágyát is használnak, amelyek mikroelemeket tartalmaznak.

A vegyi védekezés ellenére 300 tô szegfût tönkretettek a hernyók, alig tudtak megszabadulni ettôl a veszélyes kártevôtôl, pedig mindennap permeteztek, és Orbán Sándor növényvédô szakember segítségét is kérték. Mindenki megcsodálja a gyönyörû szegfû csokrot, ám azt csak az tudja, aki termeli ezt a virágot, hogy mennyi munka és törôdés van vele, amíg piacra kerül. Beszélgetésünk végén megkérdeztem vendéglátónktól, honnan ez a különös virágszeretet, amit bárki leolvashat arcáról.

— Én györgyfalvi vagyok — mondta büszkén. — Nálunk sokan foglalkoznak virággal, fôleg krizantémmal. Már gyermekkoromban megismerkedtem ezzel, megszerettem a virágot, s én oltottam be ezt a férjembe. Úgy tûnik, nem bánta meg. Vagyon nem lesz belôle, de valahogy csak megélünk sok munka után.

— Meg lehet élni a virágból? Amikor az embereknek alig van pénzük, hogy a legszükségesebb napi élelmet megvásárolják, jut még egy csokor virágra?

–Úgy látszik, igen. Születés- vagy névnap alkalmával, vagy ha néha látógatóba megy jó ismerôshöz, vinni kell egy csokrot, anélkül szégyen beállítani. S ezt már tudják a falusi emberek is, egyre többen. Iskolakezdéskor, évzáróra rengeteg virágot vásárolnak a szülôk, gyermekek. Hogy ne beszéljek a világításról... Ezért volt különösen fájdalmas, hogy idén nem nyílott ki idejében a gyönyörû krizántém. Itt valóban csatát veszítettünk, de a háborút megnyerjük, az Isten megsegít — zárta gondolatait a kapuban Albertné, amikor kikísért bennünket.

Az oldalt írta: Barazsuly Emil

Komoly fiú kiadó szobát vagy garzont keres. Telefon: 0722-818723. (0016)

A paraguayi José Saturnino Cardozo lett a 2003-as év legjobb élvonalbeli góllövôje a labdarúgás történetével és statisztikájával foglalkozó szervezet, az IFFHS szerint.

A CD Toluca válogatott csatára összesen 58 bajnoki gólt szerzett, amelyre az IFFHS szerint 1975 óta nem volt példa. Az 1888 óta íródó örökranglistán — amelyen Deák Ferenc 66 találattal második — ez a 8. helyre elég.

Cardozo 42 találkozón lépett pályára, így majdnem 1,4-es gólátlagot ért el mérkôzésenként.

A legjobb magyar a rangsorban Kenesei Krisztián, aki 23 góllal többek között a brazil Ronaldo (Real Madrid), a török Nihat (Real Sociedad) és a portugál Pauleta (Girondins Bordeaux) társaságában a 34. helyet foglalja el. Az 58. helyen találjuk a lista elsô román játékosát, Claudiu Rãducanut.

Az IFFHS a rangsor összeállításánál az 50 legerôsebb bajnokságot vizsgálta.

2003 legjobb góllövôi:

1. José Saturnino Cardozo (paraguayi, CD Toluca) 58 gól, 2. Claudio Fabián Ciccia (uruguayi, Deportivo Cartaginés) 39, 3. Mateja Kezman (szerb-montenegrói, PSV Eindhoven) 35, ..., 34. Kenesei Krisztián (Zalaegerszeg) 23, ..., 58.Claudiu Nicu Rãducanu (Bukaresti Steaua) 21, ..., 60. Illés Béla (MTK Hungária) 21.

2003 leghatékonyabb góllövôi:

1. Cardozo 58 gól/42 mérkôzés, 1,381 átlag, 2. Kezman 35/33, 1,061, 3. Georgi Csilikov (bolgár, Levszki Szófia) 22/21, 1,048, 4. Christian Vieri (olasz, Internazionale) 24/23, 1,043, 5. Sebastián González (chilei, Ciudad) 29/29, 1,000.

Az örökranglista:

1. Archibald McPherson Starkk (amerikai), 1924–1925, 67 gól/44 mérkôzés, 2. Deák Ferenc, 1945–1946, 66/34, 3. William Ralph Dean (angol), 1927–1928, 60/39, ..., 6. Deák Ferenc, 1948–1949, 59/30, 7. Pelé, 1958, 58/38, 8. Cardozo 2003, 58/42, ..., 10. Zsengellér Gyula, 1938–1939, 56/26.

A 2003-as esztendô legjobb labdarúgója Zinédine Zidane, edzôje Sir Alex Ferguson, míg a latin-amerikai térségben ugyanezek a díjak Carlos Tevezt, illetve Carlos Bianchit illetik az uruguayi El Pais újság által rendezett szavazás alapján.

Zidane, a Real Madrid francia sztárja, aki a nemzetközi szövetségnél (FIFA) is az év játékosa volt, az aranylabdás cseh Pavel Nedvedet (Torinói Juventus) elôzte meg. Harmadik a szintén Real Madridban szereplô brazil Roberto Carlos lett.

A Manchester United trénere, Ferguson mellett két olasz, Marcello Lippi (Torinói Juventus) és Fabio Capello (AS Róma) állhatott fel a képzeletbeli dobogóra.

A lap a Latin-amerikai térségben is megválasztotta 2003 legjobbját. A Boca Juniorsszal Libertadores Kupát és Klub Világkupát nyerô 19 éves argentin Tevez a tavalyi gyôztes, a mexikói Tolucában játszó paraguayi Jose Cardozót, valamint a Santos középpályását, Diegót elôzte meg.

A Boca mestere, Bianchi 1994, 1998, 2000 és 2001 után ismét az El Pais-szavazás élén végzett a "Az év legjobb latin-amerikai edzôje" kategóriában.

Tavalyi és 2001-es sikerét megismételve harmadszor is a Forma–1 történetének egyik legjobb pilótája, Michael Schumacher lett idén a "Bajnokok bajnoka" a L’Equipe címû világhírû francia sportnapilap szavazásán.

A Ferrari német sztárja hatodik világbajnoki címével megdöntötte az argentin Juan Manuel Fangio rekordját, s megelôzte az ötödik Tour de France-elsôségét megszerzô amerikai Lance Armstrongot. A harmadik helyen Alekszandr Popov orosz úszófenomén végzett, aki a barcelonai világbajnokságon három aranyérmet nyert.

A L’Equipe szavazásának legjobbjai:1. Michael Schumacher (német, Forma–1) 496 pont, 2. Lance Armstrong (amerikai, kerékpár) 267, 3. Alekszandr Popov (orosz, úszás) 261, 4. Jonny Wilkinson (angol, rögbi) 236, 5. Thierry Henry (francia, labdarúgás) 99, 6. Justine Henin-Hardenne (belga, tenisz)91, 7. Valentino Rossi (olasz, motorkerékpár) 72, 8. Hicham el-Guerruzs (marokkói, atlétika) és Russel Coutts (új-zélandi, vitorlázás) 65–65, 10. Hermann Maier (osztrák, sízô) 56.

• A Lindsay Davenport és James Blake összeállítású amerikai együttes könnyedén gyôzte le Csehországot a Perth-ben zajló nemhivatalos tenisz vegyescsapat-világbajnokságon, a 16. Hopman Kupán.

A párharc egyik érdekessége az volt, hogy a rastafrizuráját kopaszra nyíró Blake kölcsönfelszerelésben játszott, miután csomagjai még mindig valahol Los Angeles és Ausztrália között vannak.

• A világranglistán 43. Mandula Petra legyôzte az esélyesebbnek hitt, nála harminc pozicióval elôkelôbb helyen rangsorolt Daniela Hantuchovát.

Mandula a második játszmában már 5:3-ra vezetett, aztán 5:4-nél volt egy mérkôzéslabdája, riválisa azonban elvette az adogatását. Rövidítésre került sor, amelyben a szlovák 4–1-re elhúzott, de a magyar teniszezônô innen is fordított.

Nem tudta meglepni Sávolt Attila (174.) a 141 hellyel elôbb rangsorolt ellenfelét, Karol Kucerát. A szlovák kétjátszmás gyôzelemmel egyenlítette ki az állást. A hosszú sérülés és betegség miatt több hónapos kihagyás után az ausztráliai tornán visszatérô magyar játékos csak megszorongatni tudta ellenfelét, ám a gyôzelemre nem volt esélye.

A bravúr elmaradt, a magyar vegyes páros nagyon sima vereséget szenvedett.

Eredmények, A-csoport: Egyesült Államok–Csehország 3–0 (Davenport–Barbora Strycová 6:4, 6:3; Blake–Jiri Novak 4:6, 6:1, 7:5; Davenport, Blake–Strycova, Novak 6:3, 6:2).

B-csoport: Szlovákia–Magyarország 2–1 (Hantuchová–Mandula 0:6, 6:7; Kucera–Sávolt 6:3, 7:5; Hantuchová, Kucera–Mandula, Sávolt 6:3, 6:1).

Roger Federer a legjobb európai teniszezô
Az európai férfi tornák igazgatói a svájci Roger Federert választották a 2003-as év legjobb teniszezôjévé.

A 22 éves csillag a spanyol Carlos Moyá után a második profi játékos, aki átvehette a díjjal járó kristályvázát.

A wimbledoni bajnok Federer a második helyen zárta az évet az ATP Race-en és a hagyományos világranglistán is az amerikai Andy Roddick mögött.

Zárható tetôszerkezet Wimbledonban
A wimbledoni Grand Slam-tornának otthont adó All England Lawn Tennis Clubban 2009-re zárható tetôszerkezet épül a centerpálya fölé.

A londoni szervezôk a munkálatok során 13 800-ról 15 ezresre növelik a sportág szentélyének a befogadóképességét.

Az idén 126 éves, nem hivatalos füvespályás világbajnokságon 1991 óta öt teljes napot mosott el az esô, amely tavaly is sok gondot okozott a szervezôknek, a nézôknek és a televíziósoknak egyaránt.

A Grand Slam-tornák gazdái közül egyedül a január 19-én kezdôdô Australian Opennek otthont adó Melbourne Parkban van befedhetô teniszcsarnok.

Tovább növelte elônyét az autósok között az összetettben vezetô Stéphane Peterhansel: a francia pilóta érte el a legjobb idôt a 26. Dakar-rali hétfôi, ötödik, 337 km-es gyorsasági szakaszán.

A magyarok közül Kis Sándor futott be elsôként a marokkói Ouarzazatéba, 91 célba érkezô alapján a 29., s összetettben is ugyanezt a pozíciót foglalja el.

Az 5. szakasz (337 km gyorsasági) eredményei:

Autósok (91 célba érkezô alapján): 1. Peterhansel, Cottret (francia, Mitsubishi) 3:14:11 óra, 2. Maszuoka, Picard (japán, francia, Mitsubishi) 4:35 perc hátrány, 3. De Villiers, Jordaan (dél-afrikai, Nissan) 12:55 p. h., ..., 29. Kis Sándor, Czeglédi Péter (Nissan Navara Pick-Up) 59:09 p. h., ..., 67. Szalay Balázs, Bunkoczi László (Opel Frontera) 2:12:04 óra h., ..., 77. Palik László, Darázsi Gábor (Bowler Wildcat) 2:33:22;

összetett:

1. Peterhansel, Cottret (francia, Mitsubishi) 4:26:31 óra, 2. Maszuoka, Picard (japán, francia, Mitsubishi) 6:12 perc hátrány, 3. De Mevius, Guehennec (belga, BMW) 15:33 p. h., ..., 29. Kis Sándor, Czeglédi Péter (Nissan Navara Pick-Up) 1:15:19 óra h., ..., 77. Palik, Darázsi 3:11:53 ó. h., ..., 82. Szalay, Bunkoczi 3:29:25 ó. h.

Motorosok (170): 1. Pujol (spanyol, KTM) 3:44:27 ó, 2. Roma (olasz, KTM) 16 mp hátrány, 3. Meoni (olasz, KTM) 22 mp. h., ..., 165. Perepatics Richárd (KTM 640) 4:07:24 ó. h., ..., 170. Szilvási Péter (Suzuki DRD 400) 4:43:02 ó. h.;

összetett: 1. Pujol 4:57:56 óra, 2. Meoni 36 mp. h., 3. Despres (francia, KTM) 59 mp. h., ..., 164. Perepatics 4:59:38 ó. h., ..., 170. Szilvási 6:24:26 ó. h.

Kaminosok (28): 1. Csaguin, Jakubov, Szavosztyin (orosz, Kamaz) 4:00:27 óra, 2. G. de Rooy, Colsoul, Slaats (belga, holland, DAF) 4:23 perc hátrány, 3. De Azevedo, Tomecek, Martinec (brazil, cseh, Tatra) 13:01 p. h., ..., 24. Darázsi Zsolt, Hajnal Károly, Tagai Róbert (MAN) 2:03:35 óra h.;

összetett: 1. Csaguin, Jakubov, Szavosztyin 5:34:08 óra, 2. G. de Rooy, Colsoul, Slaats 2:46 perc hátrány, 3. De Azevedo, Tomecek, Martinec 16:43 p. h., ..., 21. Darázsi Zsolt, Hajnal Károly, Tagai Róbert 2:15:35 ó. h.

Kedden az Ouarzazate és Tan-Tan közötti 803 km-es távon versenyeztek, ebbôl 351 km a mért szakasz.

A Forma–1-es vándorcirkusz 2004. évi programja összeállt. Az autók körül ugyan még nagy a titkolózás, az eredményhirdetési ceremóniát azonban meg kellett változtatni. Bahrein, a Perzsa öbölben lévô szigetország kormányzata ugyanis tudatta: szó sem lehet pezsgôs fröcskölésrôl, sem a futam végén, sem azután. "Az elsô három helyezett, ennek megfelelôen, még csak a kezébe sem veheti a pezsgôs palackot, mert az országban tilos az alkoholfogyasztás."

A versenyek igazgatója az olajban dúskáló szigetország vezetôinek döntéséhez hozzátette: "Tiszteletben kell tartanunk a rendezô arab ország szigorú szabályait." Ez indokolja azt is, hogy hiányoznak majd a ledér öltözetû lányok is, a sivatag forró katlanjában nem tartanak ernyôt a pilóták feje fölé. Az eredményt nem, a hangulatot talán érinti a helyi szokás, melyet itt-ott ki is lehet játszani. Dubaiban, a világ legmagasabban díjazott galoppversenyének, a Dubai World Cup-nak a helyszínén például nincsenek fogadóirodák és elvileg nem mûködhetnek a bukmékerek sem.

A Korán ugyanis tiltja a fogadásokat. Ám aki mégis nyerni szeretne, azért felteheti a pénzét a kiválasztott telivérre, hiszen az internetes fogadóirodák lehetôségei korlátlanok és a zugbukmékereket sem lehet tiltó szóval biztosan megfékezni.

A szokás hatalom. S ezzel még az ENSZ-nél is népszerûbb világszervezet, a FIFA is kénytelen volt számolni, amikor a vébégyôztes braziloknak megtiltotta, hogy az örömünnepet vallási elemekkel is színesítsék. Blatter fôtitkár szerint csak így lehet megelôzni, hogy a különféle szekták a futball révén reklámozzák magukat.

Az F-1-es versenyek még távoliak, ám az egyik lehetséges fôszereplô: Giancarlo Fisichella, a Jordan-Honda pilótája már kész tervvel várja, hogy dobogóra állhasson: "Kijelentem, hogy ha én gyôzök, az ünnepléshez narancslevet fogok fröcskölni."

India 2007-ben futamot rendezne
Nagyon jók az esélyei Indiának, hogy 2007-ben Forma–1-es világbajnoki futamnak adjon otthont.

Ezt P. V. Rao, az elôkészületekkel megbízott bizottság igazgatója jelentette ki, miután kiderült, január 15-én és 16-án találkozik majd Bernie Ecclestone-nal, a száguldó cirkusz elsôszámú vezetôjével. A két fél egyébként most decemberben már tárgyalt egymással.

— Nagyon bizakodóak vagyunk. Célunk, hogy 2007-ben Forma–1-es versenyt rendezzünk Hyderabadban — mondta Rao.

A tartományi kormány támogatja az elképzelést, és a repülôtér mellett kívánja felépíteni az új pályát.

Ecclestone élénken érdeklôdik India iránt, mivel ez Ázsia harmadik legnagyobb gazdasága.

Két év múlva világbajnok lesz a Toyota
Mike Gascoyne, a Forma–1-es Toyota új technikai igazgatója úgy véli, hogy az istálló 2006-ban megnyeri a konstruktôrök világbajnokságát.

— Minden feltétel adott az eredményes szerepléshez, jövôre és 2005-ben futamgyôzelmeket aratunk, majd egy évvel késôbb már mi leszünk a legjobbak — fogalmazott a december 1-jén a Renault-tól távozott angol szakember, hozzátéve: azért váltott csapatot, mert szomjazott a sikerre.

A Toyota, amely tavaly mutatkozott be az autósport elitkategóriájában, az idén a konstruktôrök versenyében a nyolcadik helyen zárt. A 2004-es modellt január 17-én mutatják be a kölni fôhadiszálláson.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]

A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2004 - All rights reserved -