2004. január 16.
(XVI. évfolyam, 11. szám)

Elmúltak azok az idôk, amikor Kolozsvár polgármesterének még a városi tanácsosokat is sikerült manipulálnia: csütörtökön a büdzsé megszavazásakor választottjainknak teljes mértékben sikerült érvényesíteni álláspontjukat. A városvezetôt saját nagy-romániás támogatói és szimpatizánsai elôtt alázták meg a tanácsosok. A tömegek segítségével gyakorolt nyomás ezúttal nem mûködött, a költségvetés nem a polgármester, hanem a város lakosainak érdekeit képviseli.

Ahogy azt fontos eseményekkor tenni szokta, csütörtökön Gheorghe Funar polgármester ismét behívta a városházára a Nagy-Románia Párt tagjait és szimpatizánsait annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak a városi tanácsosokra a helyi költségvetés elfogadásakor. Az ülés feszült hangulatban kezdôdött, zsúfolásig telt a városháza nagyterme azokkal, akiket az 1989 elôtti mintára berendeltek a polgármesteri hivatalba. Az RMDSZ-es tanácsosokat megalázandó, Funar emberei piros-sárga-kék asztalokat tettek önkormányzati képviselôink elé. A mesterséges hangulatkeltési kísérletet világosan tükrözte annak a polgárnak a felszólalása, aki az ülés közben felállt és azt mondta a tanácsosoknak: legyenek szívesek megmondani, hogy mi történik itt, mirôl szavaznak, mert ô nem tudja, hogy ki és miért hívta a városházára.

A nyomásgyakorlási trükk azonban ezúttal nem vált be: az ülés elôtt az ellenzéki tanácsosok megegyeztek abban, hogy mely költségvetési pontokat szavaznak meg, illetve vetnek el. Utóbbi kategóriába tartoztak például a városvezetô szokásos mellszobraira, szobraira, emlékmûveire, emléktábláira szánt pénzösszegek, illetve a propaganda eszközként használt "házi" kiadványok, mint például a Városházi Közlöny. Ebben alkalomadtán ugyan helyet kaptak a városi tanács közleményei, de a közérdekû információkat messze felülmúlták a nacionalista szónoklatok — érveltek a tanácsosok.

Ezenkívül az önkormányzati képviselôk lényegesen csökkentették a városházi alkalmazottak fizetési alapját, ugyanis úgy ítélték meg, hogy a polgármester indokolatlanul növelte meg azt.

Az így megspórolt összegeket választottjaink az egészségügy, tanügy, kultúra, sport, nem-kormányzati szervezetek költségvetési pontokhoz utalták át. A nagy-romániás tanácsosok hevesen tiltakoztak például az ellen, hogy Kolozsváron mégsem állítanak szobrot Stefan cel Mare fejedelemnek, érvelésük azonban visszhang nélkül maradt: az errôl szóló költségvetési alpontot kollégáik leszavazták. Amikor a polgármester is tiltakozott, Adrian Popa ülésvezetô higgadtan elmagyarázta, hogy a pénzt inkább útjavításra fordítják.

A városi tanács tegnapi döntése szerint idén a következô összegekbôl kell gazdálkodni: egészségügy 60 milliárd, egyházak 30 milliárd, sport 35 milliárd, kultúra 20 milliárd, tanügy 20 milliárd, a 2001-ben elfogadott 10-es törvény alapján megítélt kártérítések 20 milliárd, nem-kormányzati szervezetek, speciális iskolák, egyesületek és alapítványok 15 milliárd lej. Ezenkívül a tavalyinál lényegesen több pénzt fordítanak új utak felépítésére (200 milliárd), útjavításra (560 milliárd lej), parkolóházak építésére (60 milliárd), közvilágításra (90 milliárd), lakásépítésre (59 milliárd). Továbbá 5,5 milliárd lejt hagytak jóvá a korcsolyapálya felépítésére, a Közterület-fenntartó Vállalat 4 milliárdot kapott a nyilvános illemhelyek megjavítására, a Távfûtési Vállalatnak pedig 38 milliárd lejt szavaztak meg 17 tömbházi hôközpontra és 3 milliárdot hôszabályzó berendezések felszerelésére. A Közszállítási Vállalat 120 milliárd lejt kapott új autó- és trolibuszok vásárlására.

Kiss Olivér

Felavatták tegnap Kolozsváron a hajléktalanok és koldusok számára készített éjszakai menhelyet. A szálláshely lakóit tegnap reggel szedte össze a polgármesteri hivatal ellenôrzô felügyelôsége a városi rendôrség segítségével. Az ellenôrök és rendôrök a város piacain és a forgalmasabb helyeken járva összegyûjtötték és a menhelyre kísérték az itt talált koldusokat, hajléktalanokat.

A Ruchama éjszakai menhely a városháza és a Prison Fellowship misszionárius központ együttmûködése révén jött létre, a koldulás visszaszorítására irányuló program részeként. Legtöbb 120 rászoruló befogadására képes, külön részleget alakítottak ki férfiak, nôk és gyerekek számára. A menhely nem jelent állandó szállást, lakói legtöbb tíz napig vehetik igénybe a szolgáltatásokat, utána állandó lakhelyükre vagy egyéb szociális intézményekhez irányítják ôket. A polgármesteri hivatal felmérései szerint Kolozsváron mintegy 70 hajléktalan és szinte száz koldus él.

P. M.

A nyolcadikos diákok nagy része az elméleti szakokat, ezek közül is a matematika-informatika szakot választaná — derült ki a megyei tanfelügyelôség által végzett felmérésbôl. Az intézmény tegnapi sajtótájékoztatóján Constantin Corega fôtanfelügyelô a felmérés eredményeit, valamint a 2004–2005-ös tanévre vonatkozó beiskolázási tervezetet ismertette.

A tanfelügyelôség által végzett felmérés a Karrier mindenkinek elnevezésû program részét képezi. Célja, hogy felmérje a nyolcadikos diákok profil- és szakmaválasztási szándékait. Ugyanakkor azt is kutatja, hogy a középiskola elôtt álló diákoknak szükségük van-e tanácsadásra szakválasztás elôtt. A felmérés során 5922 diákot kérdeztek meg, ebbôl 5059 városi, 863 pedig vidéki iskolában tanul.

Az eredmények szerint a diákok 98 százaléka folytatni kívánja tanulmányait, több mint fele pedig olyan szakot választana, amely felkészíti egy bizonyos szakmára. A legnépszerûbbnek az elméleti középiskolák, ennek keretében pedig a reál (matematika-informatika) szakok bizonyultak. Ezt a szakértôk szerint az informatikai szakemberek iránti kereslet miatt részesítik elônyben a diákok. A hivatások közül a leendô középiskolások a mûvészeti, pedagógiai, katonai és teológiai pályák iránt éreznek elhivatottságot.

A tanfelügyelôség már a következô tanév beiskolázási tervezetét is elkészítette. Ennek adatai szerint jövôre a gyerekek száma az összes kategóriában csökkenni fog. Míg idén a megyében 18 752 óvodás van, a következô tanévben ezek száma 17 552-re csökken. Hasonló a helyzet az elemi iskolák esetében is: míg idén 26 064 gyereket iskoláztak be, jövôre már csak 26 137-et fognak. A gimnáziumba járó diákok számának esetében is csökkenés tapasztalható: a mostani 30 467 diák helyett jövôre 29 170 gyerek fog tanulni. A fôtanfelügyelô szerint a diákok létszámának csökkenése a lakosság apadásának következménye.

P. M.

Az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja a Soros Alapítvány tagszervezeteként projektet indított a társadalom peremére szorultak problémáiról. Az alapítvány úgy véli: az érintett családokat bátorítani kell, hogy aktívan részt vegyenek az ôket sújtó gondok megoldásában. A projekt célpontja néhány Szilágy és Maros megyei falu 65–70, rendkívül szegény családja. Az érintettek nagy része sokgyerekes roma család, akik csupán a szociális segélyekbôl és idénymunkákból származó jövedelmekbôl élnek. Ugyanakkor körükben igen nagy az írástudatlanság, ami rendkívüli módon hátráltatja a gyerekek helyes nevelését.

A forrásközpont csütörtöki sajtóértekezletén Kovács Mária projektvezetô részletesen beszámolt a programról. Elmondta: a 66 956 eurós és kilenc hónapon át tartó projektet az EU támogatja. Az érintett helységek: a Szilágy megyei Oláhbaksa, Kémer, Ipp, valamint a Maros megyei Galambod, Kerelôszentpál és Marosugra.

Az alapítvány kapcsolatba lépett a helységek iskoláival vagy a településeken mûködô nem kormányzati szervezetekkel. Mindkét esetben megkapták a kért támogatást és a helyiségeket a közösségi házak kialakítására, tására, ahol a tevékenységeket tartják majd.

A terv elsô részéhez tartozik a szakemberek képesítése: minden érintett településrôl három személy — az iskolák vagy a nem kormányzati szervezetek igazgatói, illetve két-két óvónô vagy tanítónô vesz részt a szakszemináriumokon. Az elsô kétnapos szeminárium ma kezdôdött: a projektek megírásáról és menedzselésérôl tanulnak a kiválasztott személyek. A következô két szemináriumon már csak az óvónôk, tanítónôk vesznek részt, ugyanis ôk lesznek azok, akik közvetlenül foglalkozank a gyerekekkel és családjaikkal.

A tevékenységek márciusban kezdôdnek, hat hónapig tartanak: heti egy alkalommal az óvodáskorú gyerekeket és családjaikat meghívják a korszerûen felszerelt közösségi házakba. Itt a családi élet modelljét követik: a gyerekek és felnôttek elôször közös tevékenységeken vesznek részt, majd különválik a két csoport, végül ismét közösen beszélgetnek el a tanultakról.

Kovács Mária hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy a gyerekeket megtanítsák tanulni, az ismereteket beépíteni és felhasználni, valamint hogy megértessék a szülôkkel is ennek fontosságát. Így talán megakadályozzák a roma gyerekeket abban, hogy otthagyják az iskolát. Ugyanakkor eredményeket remélnek elérni a szülôk nevelésében is. A kialakított közösségi házakat és kiképzett személyeket pedig továbbra is fel szeretnék használni a közösség nevelése érdekében.

Valkai Krisztina

A romániai magyar írott és audiovizuális sajtó vezetôivel találkozott tegnap délelôtt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Marosvásárhelyen, a Bernády házban. A közel háromórás megbeszélésen Markó többek között a szövetség idei választási elôkészületeirôl szólt, hangsúlyozva, hogy 2004-ben mindennél fontosabb az összefogás az RMDSZ választási sikere érdekében, amelyhez a romániai magyar média támogatását kérte. Az alternatív politikai szervezôdésekrôl szólva úgy vélekedett: párbeszédet csak RMDSZ keretben tud elképzelni.

Markó Béla rendkívüli jelentôségûnek nevezte a romániai magyarság idei választási szereplését. Mint mondotta, olyan idôszak veszi kezdetét, amely Románia EU-csatlakozása szempontjából perdöntô lesz. A következô négy évben felgyorsulnak az események. Tôlünk függ, hogy javunkra vagy ellenünkre születnek majd a döntések, hogy részt vehetünk-e ezekben, vagy egyszerûen kiszorulunk belôlük. Óriási szerepe van annak, hogy a romániai magyarság számarányához mérten vegyen részt a helyi önkormányzatokban, hiszen a különféle EU-s támogatások elsôdleges haszonélvezôi a helyi közösségek, a kisebb-nagyobb régiók lesznek. Példaként az autópálya nyomvonalának meghatározását említette, amely RMDSZ-lobbi nélkül minden valószínûség szerint az elôzôleg eltervezett dél-erdélyi nyomvonalon haladt volna. Ha nem kerülünk be a parlamentbe, a magyaroknak külön-külön kell majd Bukarestbe vagy Budapestre ingázniuk, ha bármit is el akarnak érni, mondotta.

Arról is szólt, hogy a helyhatósági választások kapcsán sikerült egy mindenki számára elfogadható kompromisszumot kialakítani, a parlamenti választások módosítása azonban még hátra van. Az RMDSZ ezt nem szeretné megváltoztatni, a kormánypárt azonban az egyéni körzetes választáshoz ragaszkodik, ami az RMDSZ számára nagyon hátrányos: mai képviseletének akár a felét is elveszítheti, miközben a nyertes párt (valószínûleg a mai kormánypárt) 40 százalékos eredményét az új elképzelések szerint akár 60 százalékra is feltornázhatja. Ezt a fajta módosítást az RMDSZ nem fogadja el, minden erejével harcolni fog ellene, mondotta a szövetségi elnök. Markó az RMDSZ és a kormánypárt tavalyi viszonyát eredményesnek tartotta. Elsôsorban a kiharcolt anyanyelv-használati jogra, az egyházi ingatlanok restitúciós folyamatára, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyarok számára kormányrendeletbe foglalt külön beiskolázási tervére utalt. A szövetségi elnök negatívumként a Szabadság-szobor körüli hercehurcát, illetve a kolozsvári magyar karok beindításának elodázását említette. A Szabadság-szobor felállítására továbbra is lát esélyt, szerinte a párbeszéd már túljutott a holtponton, a kolozsvári karok beindítása azonban egyelôre holtvágányon áll. Markó szerint elfogadhatatlan, hogy kisebbségi jogainkat az egyetemi autonómiára hivatkozva utasítja vissza a Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetôsége, ugyanakkor a minisztérium nem akar ebbe beleszólni. Mint fogalmazott, a törvények betartása nem egyetem szenátusának a hozzáállásától függ.

Az idei évrôl szólva Markó Béla fontosnak tartotta a hazai belpolitikai stabilitás biztosítását, amelynek egyik elôfeltétele egy új RMDSZ-kormánypárt protokollum megkötése, ennek esélyeirôl azonban közelebbit nem tudott mondani. Errôl az RMDSZ-en belül tárgyalnak. Azt is elmondta: idén a tavalyinál lényegesen több pénz jut különféle sajtótámogatásokra, a Communitas alapítvány által kiírt pályázatok révén.

A szövetségi elnök a romániai magyar politizálás szempontjából károsnak nevezte az elmúlt hónapok eseményeit. A Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulására utalva úgy vélekedett, hogy ezzel a fajta politizálással az autonómia szempontjából éppen a cél ellenkezôjét érték el, vagyis nem kis lépésekkel, hanem bolhalépésekkel közelítünk az önrendelkezés felé. Markó Béla a magyarországi Élet és Irodalomban, illetve a Heti Válaszban egyazon idôben megjelenô írásáról szólva elmondotta: a Kárpát-medencei magyarság boldogulásának egyetlen esélye a magyar–magyar egyetértés. Ez egyre inkább a kisszerû politikai harcok prédájává válik, a délvidéki választási vereséget hozva fel példaként. Ezért azokat a magyarországi politikai erôket is felelôssé tette, akik azt a látszatot akarják kelteni Magyarországon és a határon túli magyarságban, hogy amit nem sikerült nyolcvan év alatt rendezni, az most egy csapásra, egyik napról a másik megoldható. A szövetségi elnök szerint ez azért is hiú ábránd, mert a készülô Európai Alkotmány vaskos dossziéjában egy mondat erejéig említik a kisebbségek jogait, egy csoportba sorolva a szexuális kisebbségeket a nemzeti kisebbségekkel. Hangsúlyozta: az autonómia terén is csak akkor van bármiféle esélyünk, ha egységesek maradunk. Ha az RMDSZ a szavazatok szétforgácsolódása okán nem jutna be a törvényhozásba, vagy számarányunknál jóval kisebb mértékben veszünk majd részt a helyi önkormányzatokban, ez a romániai magyarság jövôje szempontjából beláthatatlan következményekkel járna.

A média intézményeinek vezetôivel folytatott beszélgetés túlnyomó részt az RMDSZ és a különféle alternatív politikai szervezetek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közötti lehetséges párbeszédrôl szólt, jelezve, hogy a mai romániai magyar közéletben mekkora súlya van ennek a témának. Markó Béla valamennyi megnyilatkozásában hangsúlyozta: párbeszédet csak RMDSZ-keretben képzel el. Voltak, akik színjátéknak nevezték az EMNT megalakulását és törekvéseit, mások viszont a párbeszéd fontosságára figyelmeztettek. Elsôsorban a Székelyföldön tapasztalható nagy elégedetlenség, például Háromszéken, ahol az alkotmánymódosítási népszavazásról történô magyar távollét, illetve negatív szavazat is rosszat sejtet a közelgô RMDSZ-megmérettetés kapcsán. Markó erkölcstelennek tartotta a szövetségben maradt platformokkal szemben, hogy az RMDSZ nevében olyan egyénekkel folytasson párbeszédet, akik a belsô választások során alul maradtak, és most, kiválva az RMDSZ-bôl, a könnyû pozíciószerzés reményében üzengetnek. A szövetségi elnök erôltetettnek tartja a folyamatos felhívást a párbeszédre, hiszen, mint fogalmazott, a különféle, alternatív szervezetek képviselôi együtt vannak például a parlament vagy a szenátus RMDSZ-frakciójában, ahol párbeszéd folyik. Ugyanakkor Tôkés Lászlónak helyet tartanak fenn a Szövetségi Egyeztetô Tanácsban, püspökként, ebben azonban nem vesz részt.

Markó úgy fogalmazott: a többség fogja eldönteni, hogy szükség van-e az RMDSZ-re vagy sem, ô azonban a szövetség érdekeit nézi.

Makkay József

Az erdélyi magyar–magyar párbeszéd és összefogás megvalósulására szólította fel Tôkés László püspök, az EMNT elnöke az RMDSZ tagságát és választóit, valamint a helyi és területi RMDSZ-szervezeteket tegnapi sajtónyilatkozatában. Erre azt követôen került sor, hogy Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: csakis az RMDSZ-en belül képzeli el a párbeszédet, és felajánlotta az EMNT-nek, hogy platformként, illetve civil szervezetként helyet kaphat az SZKT-ban vagy a SZET-ben. Ezt azonban Tôkés László elutasította azzal érvelve, hogy az EMNT nem párt vagy platform, hanem a teljes romániai magyarságra kiterjedô önkormányzati kezdeményezés. Errôl kérdeztük Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezetô elnökét.

— Ismerem Tôkés László kijelentéseit és állításait. Sôt, újra és újra kénytelen vagyok tudomásul venni azt a megbélyegzô, püspökhöz nem illô hangvételt, amellyel folyamatosan az RMDSZ ellen beszél. Gyakran úgy érzem, nem az a fontos, amirôl beszélünk, hanem hogy a mérgezô nyilakat ki tudja mondani. Nem hiszek a jó szándékú közeledésben, hiszen arról a személyrôl van szó, aki tavaly még izgalommal várta a beperelést követôen, hátha törvényen kívül helyezik ezt a szervezetet. Milyen erkölcsi jogon szólít fel kampányra, és szólítja fel a területi szervezeteket egységre az, aki beperelte az RMDSZ-t?

Nem hiszem, ez a személy, aki az elôzô választásokon arra szólította fel a magyarokat, hogy ne szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire tiszteletbeli elnökként, hiteles üzenetet fogalmaz meg, amikor nyájas szavakat intéz a területi szervezetek irányába. Az elôzmények arra utalnak, hogy zavart akarnak kelteni az emberekben, az RMDSZ felelôs politikai vezetôiben. Súlyos legitimációs problémákkal küzdenek, hiszen a tanácsok egyik alakuló ülésükön sem haladták meg a százas létszámot, az érdeklôdôkkel, sajtósokkal és a szenzációra mindig éhes személyekkel együtt. Minden arra utal, hogy szeretnék megtéveszteni az embereket, kiiktatni a politikai életbôl azt a szervezetet, amely mindig tisztességesen és kitartóan a magyar közösség szolgálatában járt el.

— Ön szerint mi a megoldás, hogy ebbôl az "áldatlan" helyzetbôl kikerüljön az erdélyi magyarság?

— Bátorkodom felidézni az általuk tagadott és titkosított iratot azzal kapcsolatban, hogyan kell átvenni a romániai politikai hatalmat. Ez volt a vitatott, nyilvánosságra hozott reform tömörüléses programtervezet, amelybôl lépésrôl lépesre nyomon követhetô, hogy a két évvel ezelôtt megtervezettek szerint történik minden. Eszerint az egyik megoldás az RMDSZ választási küszöb alá szorítása, amely természetesen új helyzetet teremtene. Nem a mostani nyilatkozatokat tartom hitelesnek, hanem az akkori stratégiát, amit gyáva módon letagadtak, és hamisítványnak neveztek. Ezek a szervezetek arról voltak ismertek, hogy nem indulnak a választásokon, nem akarják veszélyeztetni az erdélyi magyarság politikai egységét. Ehhez képest manapság részt vesznek a választásokon, sôt alku tárgyává akarják tenni a területi szervezetek szuverén jogát a parlamenti mandátumokra vonatkozóan. Elôször önvizsgálatot végezzen az, aki ilyen kifejezéseket használ, mint diktatúra, szankciórendszer… Alku tárgyává tenni a szervezet legdemokratikusabb vívmányát, a területi szervezetek pluralizmusából fakadó jelöltállítási lehetôségét a legsúlyosabb politikai hibának tekintem, bûnnek, amely megosztja az erdélyi magyarságot. Politikai pozíciókról, hatalom megszerzésérôl van szó. Temesváron le tudtunk ülni megbeszélni a dolgainkat az RMDSZ-en belül úgy, hogy Toró T. Tibor is, aki kígyót-békát kiált a szövetségre, jelen volt ezen a beszélgetésen. Ez az egyetlen megoldás.

— Frunda György napokban tett nyilatkozatából kiderült, hogy az RMDSZ Marosvásárhelyen kész tárgyalni a Magyar Polgári Szövetséggel a polgármesterjelölt-állítást illetôen.

— Frunda György vagy nem tudja, mi a helyzet Marosvásárhelyen, amit nem hiszek, vagy aki lefordította a nyilatkozatát, az nem értette a szenátort.

Papp Annamária

Tôkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: kisebbségpolitikai és magyar szempontból áttörésre számít, és szerinte a tavalyi behódolás után az idei esztendô az autonómia éve lesz. Ezért kezdeményeztek dialógust a megosztottság leküzdésére.

Tôkés László szerint 2003 februárja óta komoly elôrehaladás történt, elérték kitûzött céljaikat, a továbbiakban is arra törekednek azonban, hogy elôbbre vigyék az autonómia ügyét. Üdvözlik, hogy a polgári erôk támogatják az autonómiát, de meg akarják nyerni az RMDSZ támogatását is. "Az erdélyi magyarság sorsa és jövôje iránti aggodalomtól és felelôsségtôl indíttatva az EMNT Állandó Bizottsága párbeszédet kezdeményezett az RMDSZ vezetôségével. Megítélésünk szerint a romániai magyarság képviseletét egyoldalúan kisajátító, totalitárius párttá torzult szövetségünk kudarcpolitikájából egyedül az 1992. évi Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott közösségi önrendelkezés jelenthetne kiutat."— állapította meg az EMNT elnöke. Abszurdumnak tartaná, hogy az RMDSZ ne támogassa az önrendelkezést, mivel a három szintû autonómia része az RMDSZ-programnak. Tôkés László szerint ha a szövetség vezetôi túl tudnák tenni magukat bizonyos presztízskérdéseken, hetek alatt megoldódna az ô támogatásuk is.

Ismeretes, hogy az EMNT Állandó Bizottsága az erdélyi magyarság belsô megosztottságának leküzdésére megkereséssel fordult az RMDSZ országos vezetôségéhez, valamint az erdélyi magyar polgári szervezôdésekhez. Tôkés László sajnálatosnak tartja azt, hogy Markó Béla visszautasította a párbeszédet A püspök a dialógust alulról jövô javaslatnak nevezte, a tagság részérôl számtalanszor elhangzott, hogy Markó és Tôkés egymás mellett, és ne egymás ellen harcoljon.

"A tavalyi év a behódolás éve volt — állapította meg Tôkés László —, 2004 az autonómia éve lesz. Új fejezet kezdôdött, kisebbségpolitikai szempontból is áttörést remélünk. Két alternatíva van: folytatni a behódolást, a visszarendezôdést, vagy áttörést érni el kisebbségi és magyar szempontból, megteremtve az autonómia feltételeit. Nem akarjuk megosztani a magyarságot, nem lépünk ki az RMDSZ-bôl, de ellenezzük a totalitárius pártegységet. Pártegységbôl célegységet kell alakítanunk. Ezért is tartom sértônek azt, hogy ránk akarják sütni: egységbontók vagyunk."

Péter I. Zoltán (Bihari Napló)

JOHANNES BRAHMS MÛVEIBÔL ad elô a Gheorghe Dima Zeneakadémia III–V. éves hallgatóinak szimfonikus zenekara január 17-én este fél 7 órától a konzervatórium hangversenytermében. Vezényel Simon Emil professzor és Flórián Gergely (Petre Sbârcea tanítványa). Közremûködik: Bogãtilã Ana hegedûn (Victoria Nicolae tanítványa) és Török Zsolt gordonkán (Vasile Jucan tanítványa).

DEÁK FERENC ÉS ERDÉLY címmel dr. Egyed Ákos történész, az EME elnöke tart elôadást a tordai Petôfi Társaság által szervezett Népfôiskolán január 16-án, pénteken du. 5 órától, az ótordai református egyházközség IKE-termében. Eminescu munkásságát méltató elôadást is tartanak.

A KISISKOLÁSOK "ARANKA GYÖRGY" NYELVMÛVELÔ ÉS HELYESÍRÁSI VERSENYÉT 2004. január 31-én, szombaton de. 10 órától az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban tartják. Jelentkezni a helyszínen lehet január 25-ig, osztályonkánt két-két tanuló nevezhet be. Elvárások: tantervi követelmények, helyes nyelvhasználat, helyesírás, szólások, közmondások ismerete.

SZOKÁSOS ZENÉS–TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELÉT TARTJA az RMDSZ kül- és belmonostori kerülete január 17-én, szombaton délután 5 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. Minden korosztályt szeretettel várnak.

Eredeti cím: Love Actually. Színes angol romantikus vígjáték, 2003., 129 perc. Rendezte: Richard Curtis. Szereplôk: Hugh Grant, Colin Firth, Liam Neeson, Emma Thompson, Keira Knightley, Billy Bob Thorton.

Még karácsonyról maradt itt ez a vérbeli angol komédia, legalább húsz nagyszerû színésszel. Persze, ennyi szereplôvel biztosan több szálnak is kell lennie, nem vádolhatjuk azonban azzal a rendezôt, hogy eltévedt volna a szövevények között, vagy esetleg minket, nézôket vinne tévútra. Tény, hogy az elején még csak találgatjuk, hogy ki kinek a kicsodája, a végére azonban teljes mértékben letisztulnak a dolgok. Talán az utóbbi hónapok egyik legellentmondásosabb filmje, mivel bizonyos kritikusok ódákat zengenek bájos és könnyed humoráról, mások pedig sûrûn fintorognak tôle. De miért néz romantikus komédiát az, aki egyébként a horrort szereti?!

Tény, hogy ebben a filmben mindenki szerelmes valamilyen mértékben: a miniszterelnök, az író, a háziasszony és az újdonsült menyasszony, az iskolásfiú meg az özvegy nevelôapa. És persze mi mást is sugallni egy ilyen jellegû film, mint hogy: nem árt idônként kicsit jobban odafigyelni azokra, akik körülöttünk élnek és fontosak nekünk.

Színes amerikai horror, 2003., 97 perc. Rendezte: Mathieu Kassowitz. Szereplôk: Halle Berry, Penelope Cruz, Robert Downy Jr., Charles Dutton.

Parádés szereposztás jellemzi ezt a vérfagyasztó horrort, amelynek mottója: ha valaki meghalt, még nem biztos, hogy végleg eltávozott. Dr. Miranda Grey elismert pszichológus, szakterülete a kriminalisztika. Férje a Woodward nôi börtönben dolgozik, ahol Miranda is kezeli az elítélteket. Élete látszólag rendben van, stabil munkahelye és boldog házassága azonban hirtelen felborul: egy titokzatos fiatal lánnyal való különös találkozás után a doktornô iszonyatos rémálmokat él át, amelyekbôl felébredve, férjét holtan találja maga mellett. A véres nyomok egyenesen hozzá vezetnek, bár nem érti miért gyilkolta volna meg brutálisan azt az embert, akit csodált és szeretett. Munkahelye számára is börtönné változik: egykori páciensei között kell élnie, és ki kell derítenie, mi történt vele. Kérdés, hogy valóban megôrült-e, vagy gonosz erôk manipulálják a tudatát.

Eredeti cím: Extreme Ops. Színes angol-német-luxemburgi akcióthriller, 2002., 93 perc. Rendezte: Christian Duguay. Szereplôk: Devon Sawa, Bridgette Wilson, Rupert Graves, Heino Ferch.

A feladat kezdetben kicsit nehéznek tûnik ugyan, de ez a reklámfilmes csoport arról híres, hogy ismernek lehetetlent. Ezért most egy digitális videokamera reklámját akarják elkészíteni egy sajátos filmmel: felveszik, amint három profi síelô leköröz egy lavinát. Az operatôr, a rendezô és az ötletmogul beszervezi tehát a három sportolót, és nekivágnak a jugoszláv Alpoknak. Arról azonban sejtelmük sem lehet, hogy a nemrég megrendezett halált halt szerb háborús bûnös épp az ô táborhelyük közelében bujkál családjával és terrorista bandájával, és csöppet sem veszik jó néven ezt a szomszédságot.

Az extrém sportok világába kalauzoló film sok havat, némi akciót és egy kevéske filozófiát is ígér.

(sbá)

A költô születésének 154. évfordulója alkalmából a kegyelet virágait helyezték el tegnap délután a budapesti Román Kulturális Intézet udvarán lévô mellszobornál. Majd Constantin Mãlinas, a nagyváradi Megyei Könyvtár igazgatója és dr. Valentin Timaru, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia tanára tartott elôadást Eminescuról. Az egybegyûltek a Melankólia címû, a költô életérôl és szülôfalujáról szóló dokumentumfilmet is megtekinthették. Ugyanakkor grafikai tárlat is nyílt temesvári és konstancai diákok Eminescu írásaiból ihletôdött alkotásaiból.

A tézis: Molnár Gusztáv Európája. Uniós helyzetjelentés. A labirintus: Választási elôkészületek. Vadim és fegyverhordozói. A helyzet: A felsôoktatási reform kísért. De mi lesz veled magyar szakirányú képzés? A kérdés: Zöld anarchia. Vagy fejetlenség? Hova pártolnak a környezetvédôk? A színház: Vásárhely — Pillantás a hídról, Szentgyörgy — Nôk iskolája, Várad — Amit akartok (Vízkereszt) A kritika: Láng Zsolt — nyema feminizmus!

MAGYAR SZÍNHÁZ

Január 21-én, szerdán este 8 órakor: Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája — stúdióelôadás. Rendezô: Mihai Mãniutiu m. v. — CSAK 16 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

ROMÁN SZÍNHÁZ

Január 17-én, szombaton este 7 órakor: Görgey Gábor: Örömállam. ú

PUCK BÁBSZÍNHÁZ

Január 18-án, vasárnap de. 10 órakor: Vasilache és Mãrioara — román tagozat; déli 12 órakor: Plum-plum — magyar tagozat.

MAGYAR OPERA

Január 18-án, vasárnap du. 5 órakor: Vajda János: Leonce és Léna. Vezényel: Kulcsár Szabolcs. Rendezô: Selmeczi György m. v.

ROMÁN OPERA

Január 19-én, hétfôn este 7 órakor: Gounod: Faust.

DIÁKMÛVELÔDÉSI HÁZ

Ma, január 16-án, pénteken este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Jean Paul Penin (Franciaország). Közremûködik: Alina Elena Bercu. Mûsoron: Berlioz: Rómeó és Júlia (részletek); Rahmanyinov: Rapszódia egy Paganini témára; Sztravinszky: Tûzmadár — szvitt.

Magyar Opera

Január 19-én, hétfôn este 7 órakor: Sodrásban — A Maros Mûvészegyüttes vendégjátéka.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

Székelyudvarhely polgármesterét megszólaltató interjúban olvasom, hogy a választásokra készülô "MPSZ — Magyar Polgári Szövetség — szándéka az, hogy helyi és megyei tanácsosai, valamint polgármester-jelöltjei legyenek Székelyföld valamennyi településén". Eddig különösebb bajom nem volna szövegével, hiszen ettôl nem szenvedne csorbát a székelyföldi "kényelmes magyar többség". Ám a polgármester úr azt is mondja: "Ez a modell Nagyváradra és Szatmárnémetire is érvényes". Meg azt is: "Kolozsvár esetében lehet, önálló tanácsosi listát indítunk". Itt már meg kell állni egy futó pillanatra, mert ez — ha akarom, ha nem — engem is érint. Attól tarthatunk ugyanis, hogy "evés közben jön meg az étvágy" alapon a "modell" a parlamenti választásokra is kiterjeszthetô. Akkor pedig mi, Székelyföldön kívüliek alaposan befuccsolhatunk!

Már, ha rábízzuk dolgainkat a mostanában nagyon ficánkoló polgárinak mondott szövetségekre, amelyek — amint ebbôl az interjúból is kiderül — egyelôre még azt sem tudják eldönteni, hogy romániai vagy erdélyi magyarok-e. (Nekik székely nemzetük is, mint a népszámlálóknak, külön van!) Ilyenformán inkább az valószerûsíthetô, hogyha szájból és hangilag kell érdekeinket megvédeniük, és ilyen importmodell szerint, akkor kô kövön nem marad itt. Mert ami eddig nem sikerült a nagy-romániásoknak, sikerül majd a magyar mániásoknak. Ôk ugyanis polgárosított mohóságukban, no meg szereplési viszketegségükben, mindent bekebelezni akaró igyekezetükben nem csak a romániai magyarság érdekvédelmét (erdélyivé szûkítve-szépítve) tévesztik össze saját érdekeikkel, de az ittet is az ottal. Mert ha ott a polgáriakat a "semmi sem drága", vagy a "minél rosszabb, annál jobb" jól ismert módszer közelebb viheti céljukhoz, itt egyáltalán nem biztos a siker. Ezzel a hûbelebalázs lendülettel még azt a minimális védelmet is szétverhetik, amit legitim érdekvédelmi szövetségünk úgy-ahogy eddig elláthatott.

Sajnos, Székelyudvarhely elsô embere a fenti modellt olyan sodró lendülettel ajánlgatja, mintha hírét sem hallotta volna a szerbiai választásoknak, de arról sem lenne tudomása, hogy a vajdasági magyarság politikai megosztottsága mire vezetett! Márpedig, ha ezt a tanulságot figyelmen kívül hagyjuk, és terjeszteni kívánt modelljük a Székelyföldön kívül is teret nyer, akkor a romániai magyarság sorsa is megpecsételôdhet. Ebben a kérdésben feltétlenül egyet kell érteni Eckstein-Kovács Péter szenátorunkkal: "Történelmi felelôsség terheli mindazokat, akik gyakorlatilag kísérletet tesznek arra, hogy megszûnjön az önálló romániai magyar politikai érdekérvényesítés lehetôsége". Végzetes hibát követ el az, aki nem számol azzal a lehetôséggel is, hogy még az egység megmaradása esetében is — ha a kiábrándult, reménytvesztett romániai magyarság legjelentéktelenebb része is otthon marad, nem él választói jogával — megtörténhet, hogy érdekvédelmi szövetségünk összes platformjaival együtt sem éri el az ötszázalékos választási küszöböt!

A különlistás polgári ötlet pedig — a szétszavazások miatt — holtbiztosan arra az "eredményre" vezetne, hogy képviselet nélkül maradhatunk.

Emellett van egy másik "zseniális" ajánlata az "igazságos, becsületes jelölések" ügyében is: sportcsarnokokban 3–4–5 ezer ember jelölje ki a közös jelölteket. Ez már viccnek is rossz! Mert ha nem emlékezne, a Krisztussá lett Jézust is ilyen "modell" szerint "szavazták" keresztfás halálra egy igazi bûnözô ellenében! De akad még bôségesen ennél jelentéktelenebb, de ugyanilyen pregnáns "választási" példa történelmünk során is.

Ami igazán érdekessé teszi az egészet az, hogy a polgármester úr egy olyan városnak a vezetôje, amelyben akár megvalósítottnak is tekinthetnôk azt az autonómiát, amelyrôl mostanában ismét túl sokat beszélnek. Mert a város lakosainak, vezetôinek, tanácsának többsége magyar! Sôt, nekem úgy tûnik, hogyha a kilencvenes évek elején nem tették volna idônap elôtt "közhírré" a mostanival is vetekedô szereplési viszketegségbôl, az autonómia városukban (de a legtöbb székely településen) ÖNMAGÁTÓL is megvalósulhatott volna! Csakhogy egyeseknek a "kikiabálás", a közhírré tevés, a politikai demagógiával fûszerezett nagyotmondás többnek és hasznosabbnak tûnik a csöndes cselekvésben rejlô lehetôségnél. Ha mást nem veszünk, akkor talán a Cserehát is, amelyrôl mintha megfeledkeztek volna, egészen más megoldást nyerhetett volna... Talán most sem volna késô levonni az akkori tanulságokat, nevezetesen azt, hogy szétkiabálás elôtt, ha csak egy fél pillanatig elgondolkoznak, akkor felismerhették volna, hogy az autonómia fogalma önmagában is hidegrázást okozhat a román társadalom legbékésebb, legtoleránsabb rétegeiben is. De talán magasabb labda egyelôre nem is kell a nagy-romániás xenofóboknak sem. Kiabálós módszerrel vihart kavarni lehet ugyan, de valós eredményt elérni aligha. Pláne, ha ezt még megtetézik azzal a naiv és gügye szemlélettel is, mintha minden kizárólag csak tôlünk függne, akárha futószônyeget terítene elénk a világ, amelyen csak el kell indulni, s körülöttünk sem falak, sem drótkerítések, sem csapdák, de ellenállás sincs.

Ráadásul a polgármester úr ilyeneket mond: "Az MPSZ az erdélyi magyarság országos kisebbségvédelmi szervezete." Aminek mindössze az a baja — sajnos —, hogy Erdély nem ország, és tudomásom szerint a romániai magyarságnak már van egy érdekvédôje, és a még nem is létezô MPSZ-t senki sem kérte erre, akkor... Mirôl beszél ez az úr Székelyudvarhelyrôl?

Nem volna itt az ideje ébresztôt fújni?

(Nem tehetem meg, hogy utóirat helyett ne szóljak a polgári bátorságról is. A kérdésként is fölfogható megállapításra: "helyi kezdeményezésre csak szükség lesz" Kolozsváron is, ilyen megnyugtató a válasz: "Ezek a személyek megvannak, nevüket azonban nem kívánjuk nyilvánosságra hozni mindaddig, amíg nem folytatunk tárgyalásokat, nehogy megfélemlítsék ôket"!

Ugye érthetô. Egyelôre megfélemlíthetôk, de majd, ha — recept szerint — a világ polgárai egyesülnek, bátrak lesznek — felhívásaikban, nyílt leveleikben, ünnepi szónoklataikban. Számíthatunk rájuk.)

Kiss János

Értesültünk róla, hogy az RMDSZ-t (szerintem: nem éppen illô, ünnepi pillanatban!) felkérte egyik civil szervezetünk képviselôje, hogy üljön le megbeszélni a székely (és magyar) nemzeti tanácsok kérdését, s nem sokkal késôbb vitapartnerként jelentkezett Székelyudvarhely polgármestere is, hogy ô készen áll a beszélgetésre.

Kisvártatva aztán a szövetségi elnök be is jelentette: kész a vitára, de csak az RMDSZ keretében. És ez így a helyes, mert így törvényes. Hiszen az autonómia ügyét a szövetség is programjába iktatta, így hát aligha lehet akadálya annak, hogy errôl, mint programcélkitûzésrôl vita induljon, eredményre jussanak, ténylegesen is lépjenek.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség égisze alatt, természetesen.

És mint programba foglalt kérdésrôl, természetesen.

Mindennek azonban van egy akadálya. Nevezetesen az, hogy a vitaigény (nyilván külsô sugallatra) kicsit késve jelentkezett. Mégpedig azért, mert akik a megbeszélésre javallott problémát eladdig "kezelték", nos — kicsit megfeneklettek. Mint avatatlan evezôsök ladikja a parti fövényen. Ôk ugyanis már "kézzelfogható eredményekkel" kívántak elôhozakodni, s ennek érdekében már léptek is (a hasonlatnál maradva: sietve eveztek!), szerveztek, mozgósítottak, gyûltek, beszéltek, döntöttek (!!!). És tették mindezt az RMDSZ megkerülésével, kirekesztésével, mondhatni tudomást sem véve arról, hogy van egy jogképviseleti és érdekvédelmi szervezetünk!

Most pedig (a szövetséget immár "kész" tények elé állítva) hajlandók lennének elbeszélgetni a dologról, ugyanis (megkésve bár, de) rájöttek, hogy (ismét a hasonlatnál maradva) evezôjük a levegôt kavarja, tehetetlenül beragadtak az iszapba. Csupáncsak azért, mert nem volt kormányosuk!

S hogy senki félre ne érthesse, tévesen ne magyarázhassa véleményem: kijelentem, mint erdélyi magyar és mint a szövetség tagja, hogy az autonómia híve vagyok, mi több: a kettôs állampolgárság elnyerésében vélem megtalálni megmaradásunk-összetartozásunk zálogát a harmadik ezredév hozta világméretû változások körülményei között.

Hát ez történt... Néhány önállóan politizálni óhajtó egyén pályát látott maga elôtt, s nekivágott a kavargó vizeknek, hogy végezetül rájöjjön: melléfogtak. A megbeszélés, amit valakinek a fülébe súgtak, ezt a melléfogást kívánná valamiképpen szalonképessé (akarom mondani: törvényessé) avanzsálni.

Ezért és nem másért kívánnak megbeszélésre összeülni az RMDSZ-szel.

De vállalhatja-e a szövetség vezetôsége ezt a megbeszélést a szervezeten kívülrôl indított kérdésben?

Vállalhatja, persze. De akkor mindent az elején kell kezdeni, hogy ne tûnhessen az akció elvtelen zsarolásnak. És a megbeszélést azzal kell(ene) kezdeni: miért indították a dolgot a szövetségen kívül?

Magam is ott kívánok lenni ezen a megbeszélésen, ezúton kérem hát a szövetség elnökét: ha összejön a találkozó, mint platformvezetô elvárom — hívjanak meg.

Minden egyébrôl majd ott és akkor!

Bitay Ödön

A címet látva a kedves olvasó talán Ion Iliescu jelenlegi államfôre gondolhat, de az igazság az, hogy van egy nála sokkal rafináltabb vagy inkább veszélyesebb román politikus, aki jobban ûzi ezt a tevékenységet. Ô Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke.

Az elmúlt idôszakban a rossz értelemben karizmatikus román politikus mindent megtett annak érdekében, hogy javítson belföldi, de fôleg nemzetközi megítélésén: hol az Amerikai Egyesült Államok, hol pedig Izrael és a zsidó nép barátjaként próbálja feltüntetni magát. Arra számít, hogy a parlamenti és elnökválasztások közeledtével a hazai és külföldi közvélemény megfeledkezik múltbeli vétkeirôl, pontosabban a hevesen zsidó- és Amerika-ellenes kijelentéseirôl. Tegnap Brassóban Vadim és gárdája mellszobrot avatott az egykori izraeli kormányfô, Yitzhak Rabin emlékére.

Az ötletet Vadim már évekkel ezelôtt felvetette. Amint azt a Szabadság megírta, a szélsôségesen nacionalista politikus már 2002. július 2-án bejelentette, hogy az ország fôvárosában ilyen módon akar emléket állítani Yitzhak Rabinnak. Akkoriban épp Kolozsváron járt, Amerika-barátságát bizonyítani: két nappal az Egyesült Államok nemzeti ünnepe elôtt a Nagy-Románia Párt alapítója és elnöke Woodrow Wilson hajdani amerikai elnöknek állított mellszobrot. Az eseményen természetesen nem vettek részt az óceánon túli hatóságok romániai képviselôi: nem jött el a nagykövet, de még a külképviselet kolozsvári információs irodájának vezetôje sem. Közleményben emlékeztették a francia szélsôséges politikus, Jean Marie Le Pen román kebelbarátját, hogy Woodrow Wilson nem csupán a nemzetek önrendelkezését, hanem a kisebbségek nyelvi és kulturális jogainak biztosítását is támogatta.

A hivatalos választási kampány megkezdése elôtt Vadim Tudor bekeményített: mindenáron jóhiszemûségét, az európai szellemiséggel egyezô nézeteit akarja elôtérbe helyezni. Nemrég egy izraeli céget kért fel, hogy menedzselje idei kampányát. Az Arad Communications Group képviselôje, Meir feltételeket is szabott: Vadim ne tegyen több meggondolatlan és ellentmondásos kijelentést a sajtónak. Azt is hozzá kellett volna tennie, hogy a politikus által vezetett kiadványokban nem kellene több zsidóellenes viccet elsütni, illetve véleményeket leírni. Íme, egy szurkálódó kijelentés a www.romare.ro honlapról: Gigi Becalinak, az Új Nemzedék Párt frissen megválasztott elnökének a Vasgárdára emlékeztetô Mindent a hazáért! kijelentése kapcsán a weboldalon ez szerepel: "annyit kényeskedtek a romániai és külföldi zsidók, hogy végül fejükre nôtt egy vasgárdista párt".

De ez csak a hab a tortán.

A tel-avivi egyetem "Stephen Roth" Intézete által négy évvel ezelôtt közölt Antiszemitizmus Világszerte (Antisemitism Worldwide) címû jelentésének Romániára vonatkozó részében például szinte kizárólag Corneliu Vadimról van szó, de természetesen megemlítik a Román Nemzeti Egységpártot (PUNR), Adrian Pãunescut, Ceausescu egyik volt udvari költôjét és a Vasgárdát is. Hogy helyi szinten maradjunk: ehhez kapcsolódik az is, hogy Kolozsváron a szintén szélsôségesen nacionalista Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt fôtitkára ingyen bocsátotta a kolozsvári vasgárdista szervezetek rendelkezésére a városháza kis- és nagytermét, ahol Corneliu Zelea Codreanu vasgárdista vezér életével és tevékenységével kapcsolatos eszmecseréket tartottak. Mi több, a vasgárdista tevékenységet folytató Sarmisegetuza Kulturális Egyesület elnöke és más hasonló szervezet vezetô emberei a polgármesteri hivatalban dolgoznak. Ezenkívül Gheorghe Funar több ízben nyilvánosan kérte Ion Antonescu marsall rehabilitálását, és néhány évvel ezelôtt utcát neveztetett el a hajdani román vezetôrôl, illetve kezdeményezésére elkészült a marsall szobrának talapzata is a kolozsvári Monostor negyedi ortodox templom közvetlen közelében. Egyelôre nem tudni Funarnak tulajdonított zsidóellenes nyilatkozatokról. Az NRP fôtitkára kínosan ügyel arra, hogy a párt elnökének jogosan tulajdonított zsidóellenességet ne lehessen ráfogni: általában részt vesz a különbözô zsidó ünnepségeken, szelíden ül kipával a fején.

Térjünk vissza a csütörtöki brassói szoboravatásra, amelyen Corneliu Vadimon kívül a párt más vezetô tagja is részt vett. A nagy-romániásoknak mit sem számított az, hogy Yitzhak Rabin családja és az izraeli állam több képviselôje hevesen tiltakozott a leleplezés ellen. A volt miniszterelnök lánya, Dalia és fia, Yuval felháborodását fejezte ki a tervezett leleplezés miatt, és azt is tagadták, hogy Vadim meghívta volna ôket az ünnepségre. Ennek a felkérésnek amúgy sem tettek volna eleget, nyilatkozták egyhangúan. Gondolom, fölösleges leírni, hogy a szobor nem rendelkezik építkezési engedéllyel, ezt a Nagy-Románia Párt Brassó megyei szervezetének munkatársa is bevallotta, akivel csütörtökön telefonon beszéltem. A jóváhagyás nélküli szoborépítésnek régi hagyománya van a politikai alakulatban, vegyük példaként a kolozsvári bíró ilyen téren 12 év alatt tanúsított tevékenységét.

A Vadimhoz hasonló politikusok a világon mindenhol léteznek, mint például a francia Jean Marie Le Pen vagy az osztrák Jorg Heider, de Amerikának is voltak hasonló figurái. Igaz, az ötvenes években. Elsôként Wisconsin állam szenátora, Joseph McCarthy jut eszembe, aki többek között a zsidókat és a kommunistákat vádolta mindenért. Akárcsak Vadim, McCarthy is a választópolgárok félelmeit használta ki, populista, demagóg beszédekkel szédítette ôket, állandóan róla írt a sajtó, mindig a figyelem középpontjában állt. Joe McCarthy szenátor csillaga akkor áldozott le, amikor az amerikai hadsereg egyes vezetôit azzal vádolta, hogy kommunista szimpatizánsok. A választópolgárok átláttak a szitán. Ugyanakkor fény derült többek között arra, hogy alkoholista volt.

Lehet, hogy Vadim amerikai kollégájától tanulta meg, hogyan kell politikai célra felhasználni egy ideológiailag meg nem alapozott félelmet. Az ötvenes években az Egyesült Államokban a kommunistáktól féltek, jelenleg pedig divatos zsidó- és Amerika-ellenesnek lenni. Csakhogy utóbbi két álláspont belföldön és külföldön egyre szalonképtelenebbnek számít, ezért diskurzusában Vadim lényeges változásokat eszközölt.

Kétségtelen, hogy Vadim a balkáni manipuláció játékmestere. Remélhetôleg a román választópolgárok is átlátnak a szitán, ahogy annak idején az amerikaiak McCarthy esetében, és Vadim nem kerül be az elnökválasztás második fordulójába.

Kiss Olivér

Az oldalt szerkesztette: Makkay József

Szerdán lapzárta után fejezte be a választási törvények módosításával foglalkozó parlamenti bizottság az önkormányzati választásokat szabályozó törvény elemzését. A kétfordulós polgármesteri választások megtartására, a részvételi arány eltörlésére, illetve a bejutási küszöb bevezetésére vonatkozó döntéseken túl — amelyeket lapunk tegnapi számában ismertettünk — több újabb módosító indítványt is elfogadtak. Márton Árpád képviselô szerencsésnek minôsítette azt a döntést, hogy a sorkatonák 2004-ben lakhelyükön szavaznak. Az egyetemisták ideiglenes lakhelyükön is szavazhatnak, amennyiben legalább három hónappal a szavazás elôtt beszerzik az ideiglenes tartózkodási engedélyt. A szavazás továbbra is személyazonossági igazolvánnyal, vagy kártyákkal, illetve diplomata vagy szolgálati útlevéllel történik, ezeken pecséttel vagy egyéb módszerrel jelzik, hogy az illetô leadta voksát, így kizárható, hogy az ideiglenes lakhely mellett otthon is szavazzanak. Továbbá azok a külföldön ideiglenesen letelepedett román állampolgárok is voksolhatnak, akik állandó romániai lakhelyüket bizonyító okmányokkal rendelkeznek. Idén kisebb létszámmal is létre lehet hozni választókerületeket, nem fordul tehát elô az az elmúlt évekre jellemzô helyzet, miszerint a kisebb lélekszámú települések lakosa a szomszéd faluban kellett hogy leadják voksukat. A szavazó irodák mellett ezentúl egyetlen mozgóurna mûködhet, amelyet csak írásos kérés alapján visznek ki a betegekhez, mozgásképtelenekhez.

A bizottság két hét múlva folytatja munkáját a parlamenti és elnökválasztást szabályozó törvényekkel, illetve a helyhatósági választási törvény még függôben maradt két fejezetével. Ezek közül az egyik a kisebbségi szervezeteknek a választásokon való részvételére vonatkozik. Márton képviselô szerint a nem magyar nemzetiségi kisebbségek részérôl több javaslat is megfogalmazódott azzal kapcsolatban, hogy végre pontosan szabályozzák, mit értenek kisebbségi szervezeteken, milyen támogatottságuk kell hogy legyen a választásokon való részvételhez. A romániai — nem magyar — kisebbségek attól tartanak, hogy felaprózódásuk miatt nem szerezhetnek mandátumot. Ha például két-három szervezetre oszlik egy 10 000-es közösség szavazata, akkor elesnek a képviselettôl. Elhangzott javaslat arra vonatkozóan, hogy kisebbségi szervezet csak akkor indulhat a választásokon, ha tagsága az illetô nemzeti kisebbség lélekszámának egyharmadával egyenlô. Mások szerint ez sok, ezért javasoltak 30 meg 15 százalékot. Voltak olyan indítványok is, hogy a kisebbségi szervezetekre is legyen érvényes a pártok bejegyeztetésére vonatkozó szabály, többen viszont ezt is kifogásolták. A nemzeti kisebbségi szervezetek taglétszámának meghatározásától függ a Magyar Polgári Szövetség, illetve Magyar Polgári Körök tervezett indulása az önkormányzati választásokon.

A DP-jelöltek 30 százaléka nô lesz
A demokraták csak részben elégedettek a helyhatósági választásokat szabályozó törvény módosításával. Emil Boc, a párt ügyvezetô elnöke szerint a DP nem ért egyet azzal, hogy a kampány csak 30 napig tartson 45 helyett, véleményük szerint ez az idô nem elegendô. Boc szerint a helyhatósági választásokon is kötelezôvé kellene tenni a választói könyvecske használatát, ez ugyanis kizárná, hogy egy személy többször szavazzon, amint az gyakran elôfordul. A demokraták azt sem tartják helyesnek, hogy az önkormányzatok infrastruktúráját választási célokra használják fel, ami sérti az esélyegyenlôség elvét. A bizottság visszautasította azon javaslatukat is, hogy büntethetôk legyenek azok a jelöltek, akik "lekenyereznék" a választókat: pénzt, különbözô javakat, kedvezményeket ajánlanak fel szavazatukért cserébe.

A nemek közti egyenlôséget szentesítô új alkotmány szellemében a DP azt javasolja: a parlamenti választásokat szabályozó törvényben tegyék kötelezôvé, hogy a listákon a jelöltek 30 százaléka kötelezô módon nô legyen. (Arról nem szól a hír, hogy befutó helyeken, vagy sem). Ami pedig a függetleneknek a pártlistákon való indítását illeti, a DP csakis Ion Iliescu esetében ért egyet, véleményük szerint nem kellene általánosítani. Ez a variáns a kormánypártnak is meg kellene hogy feleljen, ha csak nem akarja más, egyébként pártfüggetlen személyiségekkel is "ékesíteni" listáit.

Sz. K.

Romániára is kiterjesztené tevékenységét a Magyar Távközlési Rt. (Matáv). "A Matáv-csoport továbbra is elemzi térségbeli terjeszkedésének lehetôségeit, és jelenleg egyetlen megoldást sem zár ki", nyilatkozta a Mediafaxnak Balla Kálmán, a társaság kommunikációs igazgatója. A Matáv leányvállalatot mûködtet Macedóniában, fejlesztési programjai a bevételek növelését célozzák, noha a vezetékes telefonszolgáltatások piaca telített, a mobilágazat pedig már nem tesz lehetôvé fenntartható növekedést. A társaság részvényeinek 59,21 százaléka a Deutsche Telekom tulajdonában van a MagyarCom társaságon keresztül, a többit pedig a budapesti és a New York-i tôzsdén jegyzik.

Tegnap a brassói Rózsák terén C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke leleplezte Ytzak Rabin volt izraeli miniszterelnök mellszobrát. A ceremónián több mind ötszáz NRP-tag vett részt, illetve Tudor izraeli tanácsosa, Nati Meir. A parkban hangszórókból hazafias- és népdalok szóltak. A koszorúzást követôen mózes hitûek egy csoportja rövid imát mondott héberül. A Mediafax szerint a pártelnök szoboravató beszéde több mint egy órát tartott. C. V. Tudor elmondta: mindig is csodálója volt a zsidó népnek, és távol áll tôle az antiszemitizmus. Hangsúlyozta, az eseménynek nincs köze a választási kampányhoz, végül így búcsúzott: Shalom, találkozunk Cotroceni-ben!

Mint ismeretes, a zsidó közösségek, élükön Ytzak Rabin családjával, elítélték az antiszemita pamfletjeirôl híres C. V. Tudor köpönyegforgató magatartását, Brassó polgármestere pedig korábban kijelentette: az NRP-nek nem is volt engedélye a szobor felállítására.

Nyílt levélben fordult Medgyessy Péter magyar miniszterelnökhöz Szász Jenô, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke, aki egyebek között az RMDSZ-szel szemben álló politikai szervezetek meghívását kérte a februárra tervezett Magyar Állandó Értekezletre, valamint támogatást kért a csereháti apácakolostor megvásárlására.

Szász szerint a magyar–magyar párbeszéden az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, a Székely Nemzeti Tanácsnak és a Magyar Polgári Szövetségnek is helye van, mert így adhatnak esélyt a határokon átívelô politikai tagolódásban a romániai magyar közösség valós közképviseletének.

Az MPSZ elnöke a kettôs állampolgárság kérdését is megemlítette, amelyrôl — véleménye szerint — a romániai magyarok úgy hiszik, hogy a szülôföld elhagyása nélkül elnyerhetô állampolgárság erôsíti, és nem gyengíti az itteni jövôt. A levél kitért a csereháti apácakolostor ügyére is, amely "mai napig nyugtalanítóan megoldatlan". Emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány állítólag készen állt biztosítani a csereháti létesítmény visszavásárlásához szükséges pénzt, ám a "messzi földrôl érkezô csereháti tulajdonosokkal megszakadtak a visszavásárlási tárgyalások, újabb tárgyalásokat pedig csak akkor tudnunk kezdeményezni, ha a jogfolytonosság és a nemzeti szolidaritás jegyében a magyar kormány változatlanul biztosítja a visszavásárláshoz szükséges fedezetet." A székelyudvarhelyi elöljáró az erdélyi autonómia-törekvések támogatását is kérte.

Országos szinten csaknem 1,3 milliárd eurót kell beruháznunk az évtized végéig, hogy meg tudjunk felelni a nemzetközi környezeti elôírásoknak, és meg tudjuk valósítani a megújuló energiaforrások alkalmazására a közelmúltban jóváhagyott nemzeti stratégiát. 2015-ig pedig további 1,4 milliárd euróra lesz szükség ehhez.

A teljes összegbôl csaknem 700 millió eurót a zöld energia vagy környezetbarát energia néven is emlegetett megújuló erôforrásokra kívánnak fordítani. A kormány bejelentette, hogy adómentességet kapnak azok a beruházók, akik a zöld energiával összefüggô tervezetekben vesznek részt, továbbá közölte, hogy közvetlen támogatásban is részesíti az ilyen programokat.

A Kiotói Jegyzôkönyvben rögzített és Románia által is elfogadott kikötés szerint 2010-ig a teljes éves hazai energia-felhasználáson belül 30 százalékot kell adni a megújuló forrásokból elôállított energiának.

A megújuló erôforrások közül hazánkban a vízi energia használható ki a leghatékonyabban. Elvileg évente körülbelül 40 000 gigawattórá termelésére van lehetôség. Szakértôi becslések szerint közvetlenül további 780 vízerômûvi egység építhetô az országban, összesen 2150 megawatt kapacitással. Ezekkel évente összesen 6000 gigawattóra áram állítható elô.

Magánszemélyek is támogathatják jövedelemadójuk egy részével a 2000/26-os rendelet alapján mûködô alapítványokat vagy nonprofit egyesületeket.

Az új Adótörvénykönyv elôírásai alapján a jövedelemadót fizetô magánszemélyek adójuk egy részét felajánlhatják szponzorálási célokra. Az önalkalmazottak vagy egyéni iparengedéllyel rendelkezôk jövedelmük és kiadásaik különbségének 5 százalékát, a többi adófizetô jövedelemadójának 1 százalékát fordíthatja ilyen célokra.

A fogyasztói árak átlagban 14,1 százalékkal emelkedtek tavaly Romániában. 2002-ben a drágulás még 17,8 százalékos volt.

A román statisztikai fôhatóság emlékeztet rá, hogy a tavalyi inflációs cél 14 százalék volt, azaz minimálisan lépték túl, és a havi átlagos drágulási ütem a 2002. évi 1,4 százalékról 1,1 százalékosra lassult.

Az idei évben 9 százalékos inflációt szeretnének elérni, elsô ízben lenne egyszámjegyû az infláció 1990 óta. Gazdasági szakértôk szerint ezt a célkitûzést az idén nem lehet majd teljesíteni.

Az euróövezet vezetô politikusai és központi bankjainak vezetôi szerdán ismét hangot adtak aggodalmaiknak az euró erôsödése miatt. Eközben fellángolt a vita, hogy február elején a legfejlettebb országok G-7 tanácskozásán foglalkozzanak-e a valutaárfolyam kérdésével.

Christian Noyer, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának francia tagja, a francia központi bank elnöke is figyelmeztetett a túlzott valutaingadozások veszélyeire. Francia és német politikusok amiatt aggódnak, hogy a dollár gyengülése hátrányosan érinti exportôreiket, és versenyelônyhöz juttatja az ázsiai szállítókat.

Sokkal nyugodtabb hangot ütött meg Alan Greenspan, a Fed elnöke kedden Berlinben: a dollár gyengülése egyelôre nem fûtötte fel az inflációt az Egyesült Államokban, s a tôkebeáramlást sem vetette vissza.

A kérdés eltérô megítélése miatt transzatlanti vita bontakozott ki arról, hogy a legfejlettebb országok február 6–7 között a floridai Boca Raton-ban tervezett csúcstalálkozóján döntsenek-e az esetleges beavatkozásról.

Christian Noyer kijelentette, hogy a pénzügyi hatóságok éberen figyelik az eurót, s bár szerinte is veszélyes a túlzott árfolyam-ingadozás, a helyzetet — mint mondta — nem kell túldramatizálni. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke is arról beszélt korábban, hogy a nagy ingadozások hátráltathatják a globális gazdasági növekedést.

Az elemzôk úgy látják, hogy a EKB nagyon szeretné megszerezni a G-7 támogatását egy olyan állásfoglaláshoz, amely kimondja a valutapiacok stabilizálásának szükségességét az euró erôsödésének megállításáért. Cserébe viszont nyomás nehezedhet az EKB-ra azért, hogy a globális növekedés érdekében csökkentse a kamatokat.

Az euró két hónap alatt 13 százalékkal erôsödött a dollárhoz képest, s hétfôn rekord magasságba, 1,29 dollárra emelkedett az árfolyama. Szerda reggel kissé gyengült, 1,2665-re, miután elterjedt, hogy a fôbb európai bankok esetleg dollárvásárlással beavatkoznak.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 41 204 lej, 1 USD = 32 547, 1 magyar forint = 155 lej.

A magyarországi Fényeslitkére utazik Szék önkormányzatának küldöttsége a hétvégén, hogy testvértelepülési szerzôdést írjanak alá a nyírségi helységgel. Ez alkalommal a székiek megismerkednek fényeslitkei tanácsostársaikkal, a község nevezetességeivel, lakosaival. A két település kapcsolata mindmáig fôként kulturális síkon futott, mondta Sallai János, Szék polgármestere. A fényeslitkei fiatalok tavaly októberben jártak Széken. A hajdani királyi városnak eddig egyetlen testvértelepülése van, a belgiumi Ellezelles. Bár több anyaországi településsel tartanak fenn baráti kapcsolatot, Fényeslitke gyakorlatilag Szék elsô hivatalos magyarországi testvértelepülése lesz.

(ke)

Az Országos Környezetvédelmi Hatóság Kolozs Megyei Felügyelôsége 2003-ban 1237 ellenôrzést végzett, amelybôl 832 közvetlenül kapcsolódik a környezetvédelemhez. Az ellen-ôrzések tapasztalata szerint javult a vonatkozó törvények betartása. A megyében pozitív irányban változott az ökológiai szempontokkal kapcsolatos közfelfogás: összesen 77 milliárd lejnyi beruházás valósult meg a környezet védelmének szolgálatában.

A jogszabály be nem tartása miatt 190 büntetést róttak ki (71-et jogi, 119-et pedig magánszemélyekre), összesen több mint 2,1 milliárd lej értékben. 2002-höz képest ez 73 új esetet és 43%-os büntetésnövekedést jelent. Nemzetközi programok keretében a megyei felügyelôség a következô témákban mûködött közre: a RAJAC és a Terapia Rt. környezetszennyezô tevékenységének megelôzése; kolozsvári víz- és szennycsatornarendszer korszerûsítése; regionális és helyi környezetvédô szakemberek felkészítése; együttmûködés a Kolozs megyei helyi akcióterv kidolgozásában.

4,485 milliárd lejbôl gazdálkodik idén Körösfô, ebbôl valamivel több mint egymilliárd lejt a saját, helyi jövedelmek tesznek ki, a fennmaradó rész állami támogatás. A Körösfôi Helyi Tanácsban megtörtént a pénzösszeg tételekre való leosztása is. A polgármesteri hivatal költségeire 1,613 milliárd lejt szántak, a tanügy 2,065 milliárd lejt kap, a könyvtárnak jutó 55 millió lej gyakorlatilag csak a személyzet bérét fedezi, továbbá 212 millió jutott a közvilágításra, 439 millió lej szociális segélyekre, 50 millió lej pedig útjavításokra. Nyárszó és Sárvásár 50 millió lejt használhat az ivóvízhálózat korszerûsítésére, kiegészítésére. A mintegy tízéves vízhálózat forrása igen gyenge, ezért a helybeliek újabb forrásokat szeretnének befogni a hálózatba. Tavaly hatvanmillió lejt juttatott a tanács, ebbôl a két falu 400 méternyi csövet vásárolt. Idén valószínûleg a vezeték elhelyezésére futja majd a költségvetési pénzbôl, mondta Antal János polgármester, majd hozzátette: a helybeliek is hozzájárulnak a munkálatok költségeihez.

(ke)

Hosszú várakozás után rendet teremtenek Szamosújvár utcáin: ezentúl az idegen sem tévedhet el az örmény kisvárosban, hiszen minden utcasarkon névtáblácskák segítik az el-igazodásban. A polgármesteri hivatal jóvoltából a kisváros 104 utcáján kicserélték az utcanévtáblákat. A lakónegyedek sétányain sem tévedhetnek el ezentúl az idegenek. A város területén összesen 300 nagy méretû utcatáblát szereltek fel, a régieket pedig bevonták.

Ugyancsak idén cserélik ki a számtáblákat is, minden lakóház falára kifüggesztik az azonos méretû és színû táblácskákat. A polgármesteri hivatal a lakosság hozzájárulását igényelte a költségek befizetéséhez. Következô lépés a közlekedési útjelzôk felfrissítése kellene, hogy legyen, hiszen nagyon sok hiányzik, vagy egyszerûen már nem felel meg a jelenlegi helyzetnek.

E. Cs.

Phare-támogatással szeretne klinikát létesíteni Tordán a kábítószerfüggôk részére Florin Marghitas, a drogfüggôség kezelésének egyik legismertebb németországi szakembere. A klinika várhatóan ellátja majd az elvonókúráról frissen kikerülô személyeket is, a kezelésnek ez a szakasza országunkban ismeretlen, még nem gyakorolják. Marghitas szerint éppen ezen kezelés hiányának tulajdonítható, hogy az elvonókúrát elvégzett páciensek igen nagy része egy idô után visszatér korábbi szenvedélyéhez, majd ismét elvonókúrára jelentkezik.

Csalás és közokirat-hamisítás miatt országos körözést bocsátottak ki a 26 esztendôs, vajdahunyadi születésû Ovidiu Bejenaru ellen. A rendôrségi közlemény szerint a férfi tavaly szeptember végén a Ditco cég képviselôjeként jelentkezett P. S. -nél, aki hôközpontot akart felszereltetni. Hamis számlát mutatott fel 33 millió lejrôl, a munkálatok megkezdése során pedig elôleget igényelt. Kapott is 15 millió lejt, másnap viszont már bottal üthették a nyomát.

További részleteket az ügyrôl V. É. -tôl, a kárvallott élettársától kaptunk, aki elmondta, hogy a Bucium utcai lakás fejlesztése során jelentkezett náluk az ismerôs ajánlotta férfi, aki miután elvégezte a méréseket és megkapta a pénzt, az összegrôl nem adott nyugtát. — Találkozunk holnap a cégnél, majd elrendezzük — mondotta Bejenaru távozásakor. A Ditcónál kiderült: egykor valóban volt ilyen nevû alkalmazottjuk, de már felbontották a vele kötött szerzôdést, mert félrevezette munkaadóit.

Ovidiu Bejenaru 1978. december 7-én született, Kolozsvárott egy ideig a Gheorghe Asachi utca 13/17. szám alatt lakott. Személyi igazolványának száma GX 845249, személyi száma pedig 1781207203143. Lehetséges, hogy el akarja hagyni az országot. Aki valamilyen felvilágosítással tud szolgálni hollétérôl, értesítse a legközelebbi rendôrôrsöt.

Egyébként az eset tanulságul szolgálhat arra, milyen sokba kerül a hiszékenység.

Póka János András

A Donát negyedben találkoztam a hatvan év körüli fejszés emberrel. A szemetes kukák mellett a tömbházakból kidobott karácsonyfát nyesegette. Paradicsomkarónak gyûjti. Délután, ha napi munkáját befejezte, jön majd a fia, felrakja a Dacia csomagtartójára, és viszi ki Apahidára, ahol édesapja szépen összerakja, mûanyag fóliával gondosan betakarja, s ott ôrzi, mindaddig amíg eljön az ideje a paradicsom karózásának.

A fiatalnak már nem nevezhetô zöldségtermelô gazda kérdésemre elmondta, hogy ilyenkor, vízkereszt után évente rendszeresen bejár Kolozsvárra karót gyûjteni. Ez szinte semmibe se kerül neki, hiszen reggel a fia munkába jövet édesapját is behozza. Estefelé is együtt mennek haza. Tavaly annyit gyûjtögetett, hogy még az özvegy anyatársnak is jutott belôle.

Jó, hogy az öreg Jákob ilyesmivel foglakozik, bárcsak minél több ilyen ember lenne Kolozsváron, hogy ne égessék el a kidobott karácsonyfákat.

A 4. emeletrôl lekiáltott egy idôs hölgy:

— Legyen szíves, jöjjön fel hozzánk az 50-es lakásba. Nekünk is van egy nagy fánk. Én nem tudom levinni, nagyon fáj a lábam.

A fejszés ember korát meghazudtoló gyors léptekkel indul a 4. emeletre.

Közben én azon morfondírozom: ideje lenne korlátozni a karácsonyi fenyôirtást, például mûfenyô-árusítással vagy visszaváltható gyökeres fenyôk forgalmazásával. Csodálkozom, hogy a környezetvédôk még nem emelték fel szavukat az ügyben.

B. E.

Tudja-e Ön, hogy

— bolygónkon évente 6 milliárd alumíniumdobozt használnak el hûsítô, sör stb. gyártására, ami egymás mellé téve fedezné a Föld–Hold oda-vissza távolságot?

— 1 tonna alumínium gyártásához 4 tonna bauxitásvány szükséges?

— egyetlen ilyen Al-doboz elôállításához annyi energia szükséges, amennyi 20 hasonló újrahasznosításához elegendô?

— egyetlen doboz újrahasznosítása árán egy televíziókészülék megállás nélkül három órán keresztül üzemelhet?

— 1 tonna újrahasznosított papír 17 fát ment meg?

— egyetlen fa évente 27 kg levegôszennyezô anyagot szûrhet meg?

— 700 papírzacskó egy 15 éves fa anyagával egyenértékû?

— másodpercenként 630 acéldobozt hasznosítanak újra?

— ezeket több mint 1500 féle élelmiszerkonzerv, továbbá dezodorok és festékek csomagolására használják?

— évente 2 milliárd (naponta 7 millió) acéldobozt fordítanak vissza a termelési ciklusba?

— az elsô mûanyagpalackot 1977-ben hasznosították újra?

— 10 mûanyagpalack újrahasznosításával egy trikó gyártható?

— 70 mûanyagpalack újrahasznosításával egy hálózsákhoz elegendô fonál anyaga nyerhetô?

— 10 mûanyagpalack elegendô 1 négyzetméternyi szônyeg gyártásához?

— az elsô üvegtárgy Kr.e. 3000-bôl származik?

— az üvegnek 1 000 000 évre van szüksége, hogy kis darabokra bomoljon?

— 1 tonnányi üveg újrafelhasználásával 1,2 tonna nyersanyag takarítható meg?

(Román Csomagolóanyag- és Környezetvédô Egyesület)

Holttest a kukában
Azonosították a tegnapi lapszámunkban közölt hír szerint az 1989. December 21. utcai szeméttárolóban talált férfi holttestét. Az illetô 51 éves, petrozsényi, a neve Petre Cornescu. A nyomozás folytatódik a halál okainak kiderítésére.

Nyugodt utcák, biztonságos város
A címben szereplô akció keretén belül a kolozsvári 2-es rendôrôrs alkalmazottai szerdán, január 13-án razziát foganatosítottak, amelynek során 55 bírságot róttak ki. A büntetés összértéke mintegy 84 millió lej. A piacon hét árus bukott le az ellenôrzés során: a mérleg segítségével csaltak. A razzia eredményeként rendôrkézre kerültek egy korábbi rablás tettesei: G. Lingurar, G. Rezmives és L. Rostas alaposan gyanúsítható a Geldi Kft. kifosztásával, amelynek során 15 millió lejes kár keletkezett.

A zsákmány: csatornafedél
Inkább veszélyes hatása, mint az anyagi kár jelentôsége számít a következô hírben: a tordai rendôrség azonosította és ôrizetbe vette a 23 éves Gheorghe Pusit és egy esztendôvel ifjabb társát, Giovani Moldovant, a két fiatalember alaposan gyanúsítható, hogy január 8-án egy tordai utcából négy csatornafedelet vitt el. Az eset érdekessége, hogy a biztonsági szerkezetre az utca lakói gyûjtöttek össze pénzt. Pusi és Moldovan a 140 kg súlyú ércet ócskavasként értékesítette.

Égô Opel
Tûz martalékává vált egy Opel Kadett Caravan típusú gépkocsi. A január 14-i, szerdai eset során a CJ–15–VLP rendszámú autó, a kolozsvári S. P. tulajdona kigyulladt és elégett, mert üzemanyag folyt a meleg motorra.

Kivágták a kerítést
Különleges eset miatt vizsgál négy személyt az alsójárai rendôrség. A topánfalvi (Câmpeni, Fehér megye) Aurel P. és Ana P., valamint az aranyosgyéresi V. J. és I. M. felkerekedtek és elmentek a La Topi nevû helyre, ahol láncfûrésszel kivágták a 23 hektár területet övezô kerítést. A helyiség Maria Bica tulajdona, errôl hivatalos bizonylattal rendelkezik, ám a fent említett személyek szerint ez nem igaz, emiatt követték el a rongálást. A nyomozás folytatódik.

(póka)

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

Központi fodrásszalon alkalmaz fodrásznôt, borbélynôt és manikûröst. Telefon: 0724-240559 vagy 442-506. (0012)

Szakképzett matek tanár magánórákat vállal. Telefon: 0745-632574.

Csütörtök délelôtt a prefektúrán a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság meghívására a Megyei Szarvasmarhatartók Társulása és a Tejfeldolgozó üzemek képviselôi tárgyaltak a tej felvásárlási árának emelésérôl. A gazdák és farmerek elégedetlenek a jelenlegi 5400 lej/liter összeggel, és 9000 lejes árat követelnek. A tehéntartók már évek óta hallatják hangjukat, most azonban kijelentették: ha egy héten belül nem rendezik kedvezôen az ügyet, hatékonyabb módszerekhez folyamodnak, több napra is felfüggesztve a tej leszállítását.

A tanácskozáson a felek között dr. Ivan Ilarie megyei agrárigazgató közvetített, részt vett és felszólalt Vasile Soporan prefektus is.

A Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatója ismertette a legújabb rendelkezéseket, amelyek a tejtermékek csomagolásával és címkézésével foglalkoznak. Ezt követôen a Kereskedelmi Bank elnöke beszélt a mezôgazdasági hitelrôl, majd dr. Ioan Fritea állategészségügyi igazgató tartott rövid ismertetôt a tejhigiéniáról.

A párbeszéd során elôbb a tejtermelôk sorolták el panaszaikat.

Egy kolozsborsai farmer, aki jelenleg 50 tehenet tart, elfogadhatatlannak tartotta a mai árat. De ô nem csupán a saját véleményét hangoztatta, hanem a község gazdáinak panaszát is plénum elé vitte. Tavaly több mint 200-zal csökkent a tehenek száma Borsa községben.

A megbeszélésen az is kiderült, hogy hasznos lett volna meghívni a kereskedôk képviselôit is, akitôl megtudhattuk volna, miért kell magas TVA-t (áfát) fizetni a tejfeldolgozás után, hiszen ez is nagymértékben emeli a tej árát. A gáz, áram, víz és üzemanyag állandó drágulása szintén negatív hatású — nehezményezték a feldolgozók. Ez utóbbiakkal a gazdálkodók is egyetértettek. A másik fél szerint a 2–3 tehenes gazdák közül sokan hamisított tejet visznek a csarnokba. Vízzel, sóval és egyebekkel keverik.

A megegyezés szerint január 24-én szombaton reggel a felek ismét összeülnek, ezúttal a Napolact vállalatnál, dönteni a tej felvásárlási árának emelésérôl.

Barazsuly Emil

Nagy Kyra (184. a világranglistán) és Marosi Katalin (188.) simán nyert, Gubacsi Zsófia (209.) és Kuti Kis Rita (170.) kiesett a hétfôn kezdôdô ausztrál nyílt teniszbajnokság nôi egyes selejtezôjének 1. körében.

Az egyetlen selejtezôben szereplô román nôi versenyzô, Andreea Vanc számára már az elsô kör végzetesnek bizonyult. Ugyanilyen sorsra jutott Rãzvan Sabãu is a férfiak között.

Eredmények:

Nôi egyes selejtezô, 1. forduló:

Nagy Kyra–Jaslyn Hewitt (ausztrál) 6:3, 6:2; Marosi Katalin–Vives Nuria Llagostera (spanyol, 19. kiemelt) 6:3, 6:4; Severine Beltrame (francia, 20.)–Gubacsi Zsófia 6:4, 6:1; Zsanett Huszárová (szlovák)–Kuti Kis Rita 6:1, 7:6 (2); Ivana Lisjak (horvát)–Andreea Vanc 6:4, 6:4.

Férfi egyes selejtezô, 1. forduló: Alex Bogdanovic (brit)–Rãzvan Sabãu 6:4, 6:2.

A kvalifikációban három mérkôzést kell nyerni az elitmezônybe jutáshoz. Mandula Petra (39.), Czink Melinda (76.) és Kapros Anikó (78.) világranglista-helyezése alapján fôtáblás. Férfi egyesben nincs magyar induló. Két román férfi versenyzô várja a 128-as fôtábla sorsolását: Andrei Pavel (67.) és Victor Hãnescu (68.).

• Az amerikai Andy Roddick és a belga Justine Henin-Hardenne vezeti a férfi, illetve a nôi egyes 32-es kiemelési listáját a hétfôn kezdôdô melbourne-i ausztrál nyílt teniszbajnokságon.

Kiemelések:

férfi egyes: 1. Andy Roddick (amerikai), 2. Roger Federer (svájci), 3. Juan Carlos Ferrero (spanyol), 4. Andre Agassi (amerikai), 5. Guillermo Coria (argentin), 6. Rainer Schüttler (német), 7. Carlos Moyá (spanyol), 8. David Nalbandian (argentin), 9. Sébastien Grosjean (francia), 10. Mark Philippoussis (ausztrál), 11. Tim Henman (brit), 12. Nicolas Massu (chilei), 13. Paradorn Srichaphan (thaiföldi), 14. Jiri Novak (cseh), 15. Lleyton Hewitt (ausztrál), 16. Sjeng Schalken (holland), ..., 19. Gustavo Kuerten (brazil), ..., 26. Albert Costa (spanyol).

nôi egyes: 1. Justine Henin-Hardenne (belga), 2. Kim Clijsters (belga), 3. Venus Williams (amerikai), 4. Amélie Mauresmo (francia), 5. Lindsay Davenport (amerikai), 6. Anasztaszija Miszkina (orosz), 7. Jelena Gyementyjeva (orosz), 8. Ai Szugijama (japán), 9. Chanda Rubin (amerikai), 10. Nagyezsda Petrova (orosz), 11. Vera Zvonarjova (orosz), 12. Paola Suarez (argentin), 13. Conchita Martinez (spanyol), 14. Anna Szmasnova-Pistolesi (izraeli), 15. Daniela Hantuchová (szlovák), 16. Magui Serna (spanyol), ..., 19. Eleni Daniilidu (görög), ..., 27. Amanda Coetzer (dél-afrikai), 28. Marija Sarapova (orosz).

Átlépte a profi golfban álomhatárként számon tartott 40 millió dolláros keresetet Tiger Woods, a sportág amerikai csillaga.

A 28 éves texasi világsztár 4. lett egy hawaii tornán, ezzel a teljesítménnyel 275 ezres csekk járt, s így pályafutása során "összeütött" pénzdíja jelenleg 40 052 265 dollár. Ennyi pénzt korábban még senkinek sem sikerült összegyûjtenie a "zöld sport" képviselôi közül.

Woods 1996-ban debütált a profik mezônyében, azóta 39 PGA-tornát és nyolc Grand Slam-viadalt nyert.

Az idôk során a golfban is jelentôsen emelkedtek a pénzdíjak, összehasonlításképpen: a legendás, szintén amerikai Jack Nicklaus 1962-ben kezdôdött karrierje során összesen 73 PGA-versenyen és 18 GS-tornán diadalmaskodott, a számláján mégis "mindössze" 5 722 901 dollár gyûlt össze, amely a kereseti örökranglista 89. helyéhez elegendô.

A golfozók kereseti örökranglistájának élcsoportja:

1. Tiger Woods (amerikai) 40 052 265 dollár, 2. Vijay Singh (Fidzsi-szigeteki) 26 454 923, 3. Davis Love III (amerikai) 26 287 746, 4. Phil Mickelson (amerikai) 23 773 106, 5. Jim Furyk (amerikai) 19 179 707, 6. Nick Price (zimbabwei) 18 919 447, 7. Ernie Els (dél-afrikai) 18 758 767, 8. Scott Hoch (amerikai) 17 386 624, 9. David Toms (amerikai) 16 585 384, 10. David Duval (amerikai) 16 235 305.

Az ausztriai Turracher-magaslaton, az egyik legnépszerûbb síterepen nagy sikere van a síkomornyikoknak, akik sí-Mercedesen követik a turistákat és lesik kívánságaikat.

Az osztrák idegenforgalom marketing szakemberei soha nem pihennek: minden szezonban újabb és újabb ötletekkel rukkolnak ki. Az idei tél egyik kedvenc újítása, hogy síkomornyikok lesik a vendégek kívánságait.

Az elegáns, komornyik formaruhába öltözött urak egy Mercedes-alakú Ski-Doo járgánnyal köröznek a pihenô síelôk között és üdítôket, sört, fagylaltot, harapnivalókat kínálnak a napozóknak. A síkomornyikok a csöndes, napos idôben "szolgálnak fel", a téli "dolce vita" jegyében.

A síelôk ingyen használhatják a napozóágyakat és székeket, amelyek sok helyütt a strandok régi, piros, fonott székeire emlékeztetnek.

A pihenôszobákban zenét hallgathatnak és kivetítôn filmet nézhetnek a hódeszkázásban vagy a sífutásban elfáradtak. Gyakran rendeznek fogadásokat és kiállításokat is, hogy még jobb legyen a hangulat.

Azokra is gondolnak, akik a sportversenyek iránt érdeklôdnek: nagy kivetítôn figyelhetik a világkupa versenyeket az amatôr sportolók.

Lékó Péter a sötét bábukat vezetve döntetlent ért el a hazai közönség elôtt szereplô Ivan Szokolov ellen a hollandiai Wijk aan Zee-i sakk szupertorna negyedik fordulójában, ezzel holtversenyben továbbra is az élen áll.

Az állás: Anand, Lékó, Kramnyik, Adams, Topalov 2,5–2,5, Szvidler, Bologan, Szokolov, Barejev, Van Wely 2–2, Csong, Szirov, Akopjan 1,5–1,5, Timman 1.

• A Lazio hazai pályán kétgólos gyôzelmet aratott a Párma felett, az AC Milan hazai pályán Massimo Ambrosini 91. percben szerzett góljával 2–1-re gyôzött a bajnokságban éllovas AS Róma ellen az Olasz Kupa negyeddöntôjében zajló párharc elsô mérkôzésén.

Eredmények: SS Lazio–AC Párma 2–0 és AC Milan–AS Róma 2–1.

• A Barcelona és a Valencia is bejutott a spanyol Király Kupa negyeddöntôjébe. Elôbbi hazai pályán javította ki a másodosztályú Levantével szembeni fiaskót, utóbbi a hazai döntetlen után idegenben gyôzött.

Eredmények, 3. forduló (a negyeddöntôbe jutásért), visszavágók, zárójelben az összesítés: Real Madrid–Eibar (II. osztályú) 2–0 (3–1), Celta Vigo–Málaga 2–2 (3–2), Real Betis Sevilla–Real Zaragoza 1–1 (2–4), Valladolid–Deportivo Alaves 1–1 (1–1, idegenben lôtt góllal az Alaves jutott tovább), Barcelona–Levante (II. osztályú) 3–1 (3–2) és Osasuna–Valencia 0–2 (2–4). Csütörtökön lapzárta után fejezôdött be a Deportivo La Coruña-Atletico Madrid (elsô mérkôzésen 0–0 volt az eredmény) és az FC Sevilla–Villarreal (3–1) találkozó.

• A Chelsea és a Manchester City is gyôzött az angol FA Kupa 3. fordulójának megismételt mérkôzésén.

Eredmények: Chelsea–Watford (II. osztályú) 4–0 és Leicester City–Manchester City 1–3.

• A francia Liga Kupa negyeddöntôjében: Lens–Sochaux 0–4, Le Mans–Nantes 1–1, 11-esekkel: 4–5, Gueugnon (II. osztályú)–AJ Auxerre 0–1 és St. Etienne (II.)–Nice 2–0. A gyôztesek jutottak a február 2-án sorra kerülô elôdöntôbe.

Az 1995-ben világbajnok brit Colin McRae gyôzött az autósok között a Dakar-rali 13. versenynapján.

A Bamako (Mali) és Ajun-el-Atrúsz (Mauritánia) között kijelölt 478 km-es gyorsasági szakaszon majdnem nyolc perccel elôzte meg a második helyezett dél-afrikai Giniel de Villierst és közel kilenccel a harmadik leggyorsabbnak bizonyuló finn Ari Vatanent.

Összetettben továbbra is a francia Stéphane Peterhansel áll az élen.

A Szalay Balázs–Bunkoczi László (Opel Frontera) kettôs 59 célba érkezô közül a 27. legjobb idôt érte el, ezzel összesítésben a 46.

A motorosok közül a francia David Frétigné bizonyult a leggyorsabbnak, összesítésben vezet a spanyol Nani Roma.

A kamionnal versenyzô Darázsi Zsolt–Hajnal Károly–Tagai Róbert (MAN) trió 36-ként ért célba.

Eredmények: Bamako–Ajun-el-Atrúsz 734 km (mért szakasz: 478 km):

Autósok: 1. McRae, Thorner (brit, svéd, Nissan) 5:52:58 óra, 2. de Villiers, Jordaan (dél-afrikai, Nissan) 7:40 perc hátrány, 3. Vatanen, Repo (finn, Nissan) 8:47 p. h., ..., 27. Szalay Balázs, Bunkoczi László (Opel Frontera) 1:32:08 ó. h.;

összetettben: 1. Peterhansel, Cottret 36:36:26 óra, 2. Maszuoka, Picard 1:02:29 ó. h., 3. Schlesser, Lurquin (francia, belga, Schlesser-Ford) 2:29:59 ó. h., ..., 48. Szalay, Bunkoczi 33:02:18 ó. h.

Motorosok: 1. Frétigné (francia, Yamaha) 6:10:25 óra, 2. Sainct (francia, KTM) 3:41 perc hátrány, 3. Roma (spanyol, KTM) 6:22 p. h.;

összetettben: 1. Roma 39:17:00 óra, 2. Sainct 7:25 p. h., 3. Després (francia, KTM) 45:39 p. h.

Kaminok: 1. Loprais, Kalina, Gilar (cseh, Tatra) 7:39:43 óra, 2. De Azevedo, Tomecek, Martinec (brazil, cseh, Tatra) 4:56 perc, hátrány, 3. Margyejev, Girja, Kuprijanov (orosz, Kamaz) 12:30 p. h., ... 36. Darázsi, Hajnal, Tagai (MAN) 3:21:07 óra h.;

összetettben: 1. Csaguin, Jakubov, Szavosztyin (orosz, Kamaz) 46:23:09 óra, 2. De Azevedo, Tomecek, Martinec 44:28 p. h., 3. Loprais, Kalina, Gilar 1:47:42 ó. h., ..., 32. Darázsi, Hajnal, Tagai 33:19:26 ó. h.

Csütörtökön az Ajun-el-Atrúsz és Tidzsikdzsa közötti 551 km-es táv vár a mezônyre, melybôl 547 km a mért szakasz.

• Jan. 12.: Két évtizeddel ezelôtt, 1984-ben egyre rémisztôbben és vészesebben kezdett elterjedni a hír, hogy mintegy viszonzásként, vagy még inkább: szándékos bosszúként az Egyesült Államok, az NSZK, Japán, Kanada, Argentína, Uruguay, Egyiptom, Norvégia, Dél-Korea és más államok emlékezetes 1980-as moszkvai bojkottjára, a Szovjetunió és a hû csatlósaiként nyilvántartott, úgynevezett szocialista táborbeli nem küldi el sportolóit az az évi július 28–augusztus 2. közötti Los Angeles-i XXIII. nyári olimpiai ötkarikás játékokra. Néhány hét múlva, egészen pontosan február 7–19. között a szarajevói XIV. téli olimpián úgy tûnt rendezôdni fognak a vitás kérdések, eloszlik a játékok fölé vészesen közeledô viharfelhô. Ám, mint köztudomású, a "tábor" bojkottja nagymértékben rontott az olimpiai béke eszmeiségén. Ismét csonka olimpiára került sor nyáron. A keleti tömb részérôl egyedül Románia küldte el legjobbjait Kaliforniába. Megérte, mert a Los Angelesben szerzett 20 aranyéremmel az ország küldöttsége az Egyesült Államok mögött a második helyen végzett. Los Angelesben aratott román sportoló elôször és mindeddig egyedülállóként 4 arany és 1 ezüstéremmel díjazott teljesítményt. A háromszéki Zágonban született sportolót úgy hívták: Szabó Katalin. Ma úgy hívják: Tamás Krisztiánné. Férjével együtt tornaedzô, Franciaországban élnek, ahol fiúkból, Lôrincbôl nem elképzelhetetlen, hogy szintén tornászt nevelnek majd. • 65 éve, 1939-ben ezen a napon született Szamosújvárott Aján Tamás, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság fôtitkára. Sok boldog születésnapot kívánunk!

• Jan. 13.: Nem kerek, de a jégkorong, a csíkszeredai hoki történetében jelentôs évforduló. 1935-ben ezen a napon írták meg a bukaresti lapok, hogy elôzô este sikerrel mutatkozott be a Bukaresti Telefonklub színeiben az újonnan igazolt Bíró László és Vákár Lajos. Új együttesük 2:0-ra gyôzte le a Román Teniszklub (TCR) gárdáját, s mindkét gól a késôbbi jeles edzô, Vákár Lajos nevéhez fûzôdött!

• Jan. 14.: Az ausztráliai Sydneyben négy és fél évtizeddel korábban, 1959-ben az akkor 17 éves (egyébként 1942. május 21-én a lettországi Rigában született) John Konrads három világcsúccsal tette emlékezetessé szereplését az ötödik világrész bajnokságán. Új csúcseredményei (zárójelben a régiek): 200 m gyors: 2:02,2 perc (2:03,0); 400 m gyors: 4:19,0 perc (4:21,8); 800 m gyors: 8:59,6 perc (9:00,2).

• Jan. 15.: Egy nappal késôbb, ugyanazon az ausztrál bajnokságon John Konrads húga, Ilsa — aki 1944. március 29-én, szintén Rigában látott napvilágot — az 1500 m-es gyorsúszásban 19:25,7 perccel állított fel új világcsúcsot. Ô egyébként korábban 800 méteren háromszor írta át a csúcsjegyzéket! Nyugodtan mondhatták a Konrads-testvérek a bajnokság befejeztével: "Ez az év is jól kezdôdött!"

• Jan. 16.: 35 esztendeje, 1969-ben megírták a lapok, hogy elôzô este, az év elsô válogatott mérkôzésén Románia labdarúgói 1:1-es döntetlent értek el a londoni Wembley-stadionban a vb-címet védô Angliával! Ez volt a két csapat: ANGLIA: Banks — Wright, Jackie Charlton, Hunter, McNabb — Stiles, Bobby Charlton, Ball — Radford, Hunt, Hurst; ROMÁNIA: Gornea — Szathmáry Lajos, Boc, Dinu, Deleanu — Anca, Domide, Nunweiller IV. — Dembrószky Imre, Dumitrache, Lucescu. Góllövôk: Bobby Charlton (27. perc), illetv Dumitrache (74. perc — 11 m).

• Jan. 17.: Fél évszázada, 1954-ben ezen a napon fejezôdött be a japán Sapporóban a 48. férfi gyorskorcsolya világbajnokság. Az összetett versenyben szovjet dobogó volt: 1. Borisz Silkov 197,46, 2. Oleg Goncsarenko 198,22, 3. Jevgenyij Grisin 200,35 pont. Az egyes számokban: 500 m-en Grisin 44,1 mp-cel, 1500-on Silkov 2:22,3, 5000-en és 10 000 m-en pedig Goncsarenko 8:21,9, illetve 17:19,9 perccel gyôzött.

• Jan. 18.: Ugyancsak 50 éves, 1954-es emlék: megírták az újságok, hogy elôzô este Stockholmban befejezôdött a 2. kispályás, másnéven teremkézilabda világbajnokság. A dobogón: 1. Svédország, 2. NSZK, 3. Csehszlovákia. Az elsô vb-t még a II. világháború elôtt, 1938-ban, Berlinben, a sportág ôshazája, Németország nyerte, Ausztria volt az ezüst- és Svédország a bronzérmes.

László Ferenc

Az oldalt szerkesztette: Póka János András

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]

A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2004 - All rights reserved -