 |
 |
|
| [Vissza
az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2004. január 19.
(XVI. évfolyam, 13. szám)
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az ôshonos székelység közképviseleti testületeként jogosan várja el, hogy a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) egyenrangú képviseletet gyakorolhasson — szögezte le a székelység autonómiáját szorgalmazó szervezet abban a határozatában, amelyet a szombaton Sepsiszentgyörgyön tartott ülésén fogadott el.
A megjelent 178 küldött elfogadta a Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét. Az SZNT-nek arról a hivatalos dokumentumáról van szó, amelyet Románia parlamentje elé kíván terjeszteni jóváhagyásra.
A Statútum alapja az a tervezet, amelyet az SZNT elnöke, Csapó József dolgozott ki még 1995-ben, s amelyet most különbözô módosító javaslatokkal egészítettek ki. A dokumentum elôszavában kinyilvánítja, hogy a székelység, mint Székelyföld ôshonos magyar nemzetiségû lakossága a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott és az Európai Unió tagállamaiban gyakorlattá vált területi autonómiát igényli.
A tervezet leszögezi: Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi épségét és nemzeti szuverenitását. Az lenne csupán a szerepe, hogy a történelmi szülôföldjén élô többségi közösség jogosan vehesse át a helyi közérdekû problémák jelentôs részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelôen.
A küldöttek felhatalmazták az SZNT Állandó Bizottságát, hogy még februárban terjessze a törvényhozó testület elé a statútum-tervezetet. Erre a feladatra Birtalan Ákos háromszéki parlamenti képviselôt kérték fel, aki elfogadta a megbízást.
Az SZNT "tisztelettel felkéri" a MÁÉRT alapítóit és Magyarország kormányát, hogy a meghívott szervezetekkel azonos jogállású helyet biztosítsanak számára ebben az értekezletben. Az SZNT nélkülözhetetlennek tartja, hogy az európai alkotmány tervezetét egészítsék ki a nemzeti közösségekre vonatkozó jogokkal. A résztvevôk elfogadták az SZNT — Kónya Ádám történész által megtervezett — jelképeit, vagyis a címert és a zászlót.
Csapó József elnök beszámolójában hangsúlyozta: az SZNT nem pártokat, hanem törvényhozókat — parlamenti frakciókat — keresett meg Romániában és Magyarországon, mert nem a pártpolitika síkján, hanem a jogalkotás terén kívánja érvényesíteni szándékait. A felszólalók egyebek között arra kerestek választ: egy jövendô autonómia megmentheti-e Székelyföldet a további elszegényedéstôl, a helyben fizetett adók kiáramlásától.
Az SZNT szombati sepsiszentgyörgyi ülésén részt vevôk ellen ügyészségi kivizsgálás beindítását kéri Petre Cãlian, a Nagy-Románia Párt Kolozs megyei elnöke. A szélsôséges nacionalista párt helyi vezetôje úgy véli: Székelyföld Autonómiájának Statútuma nemcsak a román nemzeti érzések megsértését jelenti, hanem megszegi az ország törvényeit, és veszélyezteti az egységes román nemzetállam biztonságát. Ezért Cãlian arra kéri a Parlamentet, hogy ne fogadjon el semmiféle, a Székelyföld autonómiáját szorgalmazó törvénytervezetet. Ugyanakkor követeli, hogy tiltsák meg a magyar közösségnek a helyhatósági és parlamenti választásokon való részvételt, amennyiben továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az autonómia Románia európai integrációjának elôfeltétele legyen.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) megerôsítette, hogy Vasile Soporan prefektus lesz a kormánypárt kolozsvári polgármester-jelöltje. A választási kampányban az SZDP mellôzi majd a nacionalista retorikát, mivel a szociológiai felmérések kimutatták: Románia NATO-csatlakozása után a többségi lakosságnak nincs szüksége a nemzetieskedô szövegek biztosította pszichológiai védelemre.
Az SZDP kolozsvári székházában tartott tegnapi sajtótájékoztatón többek között jelen volt Ioan Rus közigazgatási- és belügyminiszter, aki az utóbbi hetekben szárnyra kapott pletykákat megcáfolva közölte, hogy az SZDP nem változtatta meg kolozsvári polgármester-jelöltjét: továbbra is Vasile Soporan prefektust támogatják. Remélik, hogy a helyhatósági választásokon a prefektus végez majd a második helyen, és a többi párt összefogva Gheorghe Funar ellen, visszalépteti jelöltjeit. Rus emlékeztetett, hogy erre volt már precedens, és felidézte a legutóbbi önkormányzati választásokat, amikor a második fordulóban az összes párt a második helyen befutó Serban Rãdulescut, a Román Demokratikus Konvenció jelöltjét támogatta. Rus hozzátette: erre vonatkozó egyezség még nem alakult ki a pártok helyi szervezetei között.
A sajtótájékoztatón jelen volt Vasile Dâncu szociológus is, a kormány stratégiákért felelôs ügynökség elnöke, aki közölte, hogy Erdélyben csupán nacionalista retorikával már nem lehet szavazatokat szerezni. Példaként említette Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnökének színeváltozását, ami — mint mondotta — annak tulajdonítható, hogy a magyar-, zsidó- és cigánygyûlöletérôl ismert pártvezér elvesztette a hitelét, és bármit mond, senki sem veszi komolyan. A volt tájékoztatási miniszter kitért a gazdasági régiókra is. Elmondta, hogy a most még ideológiai és politikai ügyként kezelt régiók Románia EU-csatlakozása után egyszerû technikai kérdéssé alakulnak át.
— A román kormány csak azokat az intézményeket ismeri el, amelyek szerepelnek a román alkotmányban — jelentette ki újságírói kérdésre válaszolva Ioan Rus, az SZNT által szombaton Sepsiszentgyörgyön elfogadott székelyföldi autonómia-statútum kapcsán. Hozzátette: a hatóságok nem tulajdonítanak különösebb fontosságot a tanácsnak, amíg az nem veszélyezteti a közrendet és Románia nemzetbiztonságát.
A sajtótájékoztatón szóba került a Bors és Brassó között tervezett észak-erdélyi autópálya is. Ioan Rus elmondta: a kolozsvári miniszterek támogatják, hogy a sztrádát építô cég székhelye Kolozsváron legyen, mivel a kincses város Borstól és Brassótól számítva körülbelül feleúton található.
Megindult az egyeztetés Bécs és Bukarest között arról a tervrôl, hogy Ausztria börtönépítést finanszírozna Romániában az osztrák igazságszolgáltatás által elítélt román állampolgárok számára.
Az ötletet a múlt év végén vetette fel Dieter Böhmdorfer osztrák szabadságpárti igazságügyi miniszter, aki egy lapnyilatkozatában elmondta, hogy évente már 13 millió eurót emészt fel az osztrák költségvetésbôl az Ausztriában bebörtönzött román állampolgárok fogva tartásának költsége. Tájékoztatott: Ausztriában megkétszerezôdött az elítélt román bûnözôk száma azóta, hogy az EU megszüntette a vízumkötelezettséget a román állampolgárok számára. Bejelentette, hogy jelenleg közel 300 román elítéltet, illetve vizsgálati fogságban lévôt tartanak rács mögött az alpesi országban. Kifejtette, hogy egy romániai börtön felépítése 3 millió euróba kerülne, így Ausztria 10 millió eurót takaríthatna meg évente.
Az osztrák miniszter szombaton Bécsben a magánlátogatáson tartózkodó Ion Iliescu román elnökkel és Rodica Stãnoiu igazságügyi miniszterrel tárgyalt a romániai börtönépítés osztrák finanszírozási lehetôségeirôl. Iliescu a Románia-napok bécsi rendezvénysorozatára érkezett az osztrák fôvárosba. Böhmdorfer a találkozó után a sajtónak elmondta, hogy rögzítették a romániai börtönépítés osztrák finanszírozásának súlyponti kérdéseit, és a folytatódó tárgyalások a várakozásai szerint már március végéig konkrét eredményeket hoznak.
Szombaton elôzetes letartóztatásba helyezték a tordai Ovidiu Vanceát, akit azzal gyanúsítanak: ô a december 28-i, a tordai Pharaon pizzázóban elkövetett sikertelen robbantásos merénylet eszmei atyja, azaz megrendelôje. A fô gyanúsított pénteken, Vrancea megyében került rendôrkézre egy bárhelyiségben, miután a robbantást követôen eltûnt lakhelyérôl, és mindeddig hiába keresték a nyomozók. Vele együtt letartóztattak további két személyt, közülük az egyik a merénylet elkövetésével gyanúsított Szász Ferenc Zoltánt. Ôk egy Vrancea megyei menedékházban bujkáltak. A rendôrség feltételezi, hogy a három gyanúsított hamis iratokkal és hamis rendszámtáblával ellátott autóval a Moldvai Köztársaságba akart szökni.
Vanceát és Szászt 10 napos elôzetes letartóztatásba helyezték, a harmadik férfinak, Sergiu Mihãilescunak pedig megtiltották, hogy elhagyja Tordát. A másik két, korábban elôzetes letartóztatásba helyezett férfi, Victor Zegrean és Mihai Moldovan letartóztatási parancsát 20 nappal meghosszabbították.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) kéri annak a kormányhatározatnak a visszavonását, amely külön beiskolázási számokat határoz meg a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (OGYE) román, illetve magyar tagozatára a 2004/2005-ös tanévre.
Eugen Nicolãescu képviselô, az NLP Maros megyei szervezetének elnöke közleményében kifejti: a liberálisok szerint a külön beiskolázási számok hivatalos megállapítása "az állampolgárok jogainak etnikai alapon történô korlátozását" jelenti.
"Így az SZDP nem csupán újabb lépést tesz abba az irányba, amely felé a Bolyai Gimnázium kizárólag magyar tannyelvû iskolává alakítása is mutat, hanem hivatalossá tesz egy, a románokat diszkrimináló politikát olyan pillanatban, amikor a felsôoktatási kínálat megfelel a magyarok elvárásainak. Ráadásul a románok számára kedvezôtlen versenyhelyzet alakul ki, mivel a román tagozatra magyarok is jelentkezhetnek, a fordított helyzet azonban nehezen elképzelhetô", áll a liberális politikus közleményében.
Újságíró-olvasó találkozóra került sor pénteken este Magyarfenesen, a helyi általános iskolában. A közel másfél órás kötetlen beszélgetés elsôsorban a falu, a mezôgazdaság helyzetére összpontosított. A szerkesztôség részérôl Barazsuly Emil agrármérnök és Makkay József fôszerkesztô-helyettes vett részt a találkozón.
Többen is szóvá tették: örömmel olvassák lapunkat, és nem kis bosszúságot okoz, amikor csak másnap érkezik meg a Szabadság. Kolozsvártól 20 km-re ez több olvasónk számára eléggé érthetetlennek tûnik, fôleg olyan körülmények között, amikor a posta mellett már magán lapterjesztô is kiviszi falvaink egy részébe a Szabadságot. Munkatársaink ígéretet tettek, hogy a felmerülô terjesztési gondokat záros határidôn belül megpróbálják orvosolni.
Volt, aki a gyakori helyesírási hibákat, elírásokat tette szóvá. Az is elhangzott, hogy néha értelmi hibák jelennek meg például egyházi vonatkozású cikkekben. A figyelmetlenség miatt történhetett meg, hogy a református parókiát egyik kollégánk református plébániának nevezte, és szintén a megfelelô tájékozódás hiányával magyarázható, amikor különféle egyházi tisztségek megnevezése hibásan jelenik meg a lapban. Olvasóinknak elmondtuk: a hibák kiszûrésére (is) új belsô rendszert vezettünk be, amelynek pozitív hozadéka már érezhetô.
A jelen lévô, fôleg mezôgazdaságból élô olvasóink elpanaszolták, hogy egyre nehezebb és kilátástalanabb talpon maradni, annak ellenére, hogy az Európai Unió felé történô közeledés kapcsán a hivatalos személyek az eddiginél több segítséget ígérnek a gazdáknak. Az ígéretekbôl egyelôre semmi sem valósult meg, továbbra is nagyon nehéz komolyabb támogatáshoz jutni. Állami segítség nélkül illúzió a közel félmilliárd lejbe kerülô román traktort megvásárolni, vagy bármiféle beruházásba fogni.
Munkatársaink elmondták: az új agrártámogatási rendszer egyre inkább pályázatok útján valósul meg, ezért nagyon fontos a megfelelô tájékozottság. Fontos, hogy a mezôgazdasági hivatalok keretében megpályázható kedvezményes kölcsönökhöz, vissza nem térítendô támogatásokhoz egyre több magyar jusson hozzá. Ehhez viszont vállalkozó kedv kell, hogy a gazdák idejében felkészüljenek a váltásra. Lapunk fô feladatának tekinti a mezôgazdaság terén is a szükséges információk eljuttatását az olvasókhoz.
A MEGYEI GRAFIKAI ÉS IPARMÛVÉSZETI SZALON január 20-án, kedden 13 órakor nyílik meg a Romániai Képzômûvészek Szövetsége kolozsvári fiókjának Szentegyház utcai galériájában (Iuliu Maniu utca 2–4.).
A BRETTER GYÖRGY IRODALMI KÖR meghívottja Schiau Andrea. Az összejövetelt január 19-én, hétfôn este 7 órakor tartják a Bulgakov Kávéház pincéjében. Vitaindító: Bréda Ferenc.
A KOLOZSVÁRI NÉPFÔISKOLÁN dr. Vekov Ildikó általános fôorvos Mindennapi életünk és a stressz címmel tart elôadást január 20-án, kedden du. 5 órától a Györkös Mányi Albert Emlékházban (Majális/Republicii utca 5.).
VERESS KÁROLY: EGY LÉTPARADOXON SZÍNE ÉS VISSZÁJA (Hermeneutikai kísérlet a nem lehet-probléma megnyitására) címû könyvét mutatják be január 19-én, hétfôn du. 6 órakor a Gaudeamus Könyvesboltban. A Pro Philosophia Kiadónál megjelent kötetet Dávid István méltatja.
TALÁLKOZÁS JÓKAI ANNÁVAL címmel tart elôadást Molnos Sára magyartanár január 21-én, szerdán 17 órától, a Római Katolikus Nôszövetség Szent Rafael körének szervezésében. Helyszín: a nôszövetség székháza (Szentegyház/Maniu utca 2/I.) Közremûködik: Szôcs Judit.
KÖZVETLEN BESZÉLGE-TÉSRE VÁRJA nagy szeretettel az elsô osztályba készülôk szüleit a Bá-thory István Elméleti Líceum vezetôsége és az osztályokat indító tanító nénik, 2004. január 24-én, szombaton 10–12 óra között az iskola kisépületében (Egyetem/Universitãtii utca 10., 16-os terem).
A KISISKOLÁSOK "ARANKA GYÖRGY" NYELVMÛVELÔ ÉS HELYESÍRÁSI VERSENYT 2004. január 31-én, szombaton de. 10 órától az Apáczai Csere János Elméleti líceumban tartják. Jelentkezni a helyszínen lehet január 25-ig, osztályonként két-két tanuló nevezhet be. Elvárások: tantervi követelmények, helyes nyelvhasználat, helyes írás, szólások, közmondások ismerete.
ARANYKÉS FOROG címmel Weöres Sándor költôre emlékeznek a magyar kultúra napja alkalmából január 22-én, csütörtökön 17 órától, a Római Katolikus Nôszövetség Szent Gábor Ifjúsági Fórumának szervezésében, a nôszövetség székházában (Szentegyház/Maniu utca 2/I.). Elôadók a Római Katolikus Gimnázium Szép magyar beszéd körének diákjai.
— Hogyan illik reagálni arra a hírre, hogy a gyógyszertárakban hiánycikk a C-vitamin?
— Ccc...
Ünnepélyes keretek között kezdte újra tevékenységét múlt héten az Awana ifijúsági klub. Az "Ana Ipãtescu" Elméleti Líceum keretében mûködô kulturális központ leginkább a vallásos gyermekek számára létesült, éppen ezért inkább ilyen jellegû rendezvényeket szervez.
A háromhetes szünet után újrainduló klub gazdag programmal várta az érdeklôdôket. Több mint száz fiatal rohanta meg a December 1 utcában található találkozóhelyet, ahol ezúttal ének- és szavalóversenyt tartott, de a hagyományos szórakoztató játékok sem maradtak el. A gyermekek vallásos témájú történeteket is megörökítettek, a színpadon jártasfiatalok pedig bibliai jelentekben csillogtatták meg tehetségüket. A zenekedvelôk különféle hangszertanfolyamon vehetnek részt, míg az általános mûveltségi kérdések iránt érdeklôdô klubtagok Aki tud, az nyer verseny keretében bizonyították jártasságukat. Vallási hovatartozástól függetlenül az ifjak közös alkotómunkával töltik a hét végét, a kellemes és hasznos klubtevékenység meghatározza viselkedésüket és mindennapi emberi viszonyaikat.
Az Awana klub rövid idôn belül a kisváros egyik leglátogatottabb kulturális intézményévé nôtte ki magát, amely az elkövetkezô idôszakban is gazdag és válogatott programot ígér a fiataloknak.
Ha valaki még nem tudná: célegyenesbe érkezett a Szabadság Évkönyv 2004 készlete. Hamarosan elfogy ötödik ilyen kiadványunk, amely a legsikeresebb, hiszen tartalma minden korosztályú és érdeklôdési körû olvasónkra gondolva ötvözi a hasznost a kellemessel. És amely, az eddigiekhez képest, a "legbôkezûbb", hiszen keresztrejtvénypályázatán (beküldési határidô: 2004. január 30.) összesen 30 millió lej értékben nyerhetôk díjak. Ezek (zárójelben az adományozók): Inter 12–16 Green típusú háti permetezôgép (Bronto Comprod Kft.), Panasonic 7001 porszívó, Philips HP 4815 hajszárító (Amic Kft.), Protherm fali elektrokonvektor (Secpral Pro Instalatii Kft.), mûvészi kivitelezésû üvegtálak (Artana Kft.), édességcsomagok (Perfetti van Melle Kft.), nôi fehérnemûk (Dunkler Kft.), színes filmek és fotóalbum (Sooter’s Import-Export Kft.).
Évkönyvünk csupán 40 ezer lej-ért kapható szerkesztôségünk pénztárában, kolozsvári terjesztôinknél, valamint Désen, Szamosújváron, Széken, Kalotaszentkirályon, Magyarszováton, Várfalván, Tordaszentlászlón. Igyekezzék, és sok sikert!
KOLOZSVÁR
KÖZTÁRSASÁG — Gothika — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától, hétfôn egész nap.
MÛVÉSZ-EURIMAGES — Igazából szerelem — angol–amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 12.30, 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22.30-tôl és kedden egész nap; január 19-én, hétfôn este 8 órától a francia filmtéka keretében: Jeanne et le garcon formidable.
GYÔZELEM — Hóhatár — A félelem felpörget — angol bemutató. — Vetítések idôpontja: 13.30, 16, 18.30, 21; kedvezménnyel szerdán egész nap.
FAVORIT — Csaó, Lizzie! — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel csütörtökön egész nap.
DÉS
MÛVÉSZ — Amerikai pite 3 — Az esküvô — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától és hétfôn egész nap.
TORDA
FOX — Lara Croft: Az élet bölcsôje — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától; kedvezménnyel naponta 15 órától és szerdán egész nap.
SZAMOSÚJVÁR
BÉKE — New York bandái — amerikai. — Vetítések idôpontja: 16, 19; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; csütörtökön zárva.
MAGYAR SZÍNHÁZ
Január 21-én, szerdán este 8 órakor: Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája stúdióelôadás. Rendezô: Mihai Mâniutiu m. v. — CSAK 16 ÉVEN FELÜLIEKNEK!
Január 23-án, pénteken este 8 órakor: Ionesco: Jaques vagy a behódolás — stúdióelôadás. Rendezô: Tompa Gábor. — CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK.
ROMÁN SZÍNHÁZ
Január 20-án, kedden este 7 órakor: Shakespeare: Hamlet. Rendezô: Vlad Mugur.
MAGYAR OPERA
Január 22-én, csütörtökön este fél 7 órakor, a Magyar Kultúra Világnapja alkalmával: Erkel Ferenc: István király. Vezényel: Hary Béla. Rendezô: Dehel Gábor.
ROMÁN OPERA
Ma, január 19-én, hétfôn este 7 órakor: Gounod: Faust.
MAGYAR OPERA
Ma, január 19-én, hétfôn este 7 órakor: Sodrásban — a Maros Mûvészegyüttes vendégjátéka.
Ma, január 19-én, hétfôn 13.15 órakor: Téka — könyvismertetô rovat, benne: Tatár Zoltán: Kincses külvárosom.
Különös kötet jelenik meg a könyvpiacon, amely valószínûleg sokakat meghat majd. Plugor Sándor és Szilágyi Domokos Öregek könyve címû közös munkájáról van szó. Ha belelapozunk a külsejében szemrevaló, kicsiny könyvbe, érdekes jelenségre figyelhetünk fel: kiadóként a Kriteriont, a megjelenés éveként pedig 1976-ot tüntették fel. Idôsebb olvasóink bizonyára kitalálták, hogy a huszonnyolc esztendôvel ezelôtt fergeteges sikert aratott kötet hasonmás kiadása indul hódító útjára, bôséges okot szolgáltatva egy kis keserédes nosztalgiára.
Maga a könyv teljes egészében mása a réginek, olyannyira, hogy az adatoknál ezt olvashatjuk: Megjelent a Magyar Népköztársaság és Román Szocialista Köztáraság közös könyvkiadási megállapodása keretében. Benne azonban, mintegy különálló kis brosúraként olvashatunk a kötet diadalútjáról, hatásáról a megszületés majd megjelenés pillanatától egészen napjainkig, az újjászületésig.
A Háromszék mûvészeként emlegetett Plugor Sándor öregembereket rajzolt: megtört, fáradt, hajlott hátú, munkában kérgesedett kezû, asztalra borult vagy épp ágyban agonizáló aggastyánokat. Szilágyi Domokos kolozsvári költôfejedelem meglátta barátjánál ezeket a megrázó rajzokat, és írni kezdett. Összesen 699 soros halálverset, vagy inkább öregverset egy elmúló életrôl. A kortárs Szakolczay Lajos vallomásában olvasható: a költô már nem várta meg a közös munka megjelenését, pedig csak néhány nap telt el a két esemény között. Utolsó ének. Haláltánc. Hattyúdal. Játszadozhatunk a kifejezésekkel. A történet pedig ismétlôdni látszik, hiszen a szerzôtárs, Plugor Sándor sok-sok évvel élte túl a költôt, a hasonmás 1998 karácsonyára tervezett megjelenése azonban életében nem valósulhatott meg, pedig nagyon várta. A rajzoló 1999-ben elhunyt, a kötet pedig tavaly karácsonykor hagyta el a nyomdát, a veszprémi Kollázs Kiadó jóvoltából. Balladába illô történet. Ugyancsak Szakolczay tette föl a kínzó kérdést: vajon ha Szilágyi Domokos megvárta volna a kötet megjelenését, ha láthatta volna könyvalakban is közös szellemi terméküket, akkor is elindult volna végzetes útjára? Választ persze nem kaphatunk, csak egy kötetet, vigasztalásképpen, meg annak a biztos tudatát, hogy alkotók "ifjú szívekben élnek".
A veszprémi Kollázs Kiadó képviselôinek jelenlétében adják át az olvasó közönségnek a régi-új kötetet január 22-én, csütörtökön 18 órától a Phoenix könyvesboltban. A méltató szerepét Kántor Lajos irodalomkritikus, a Korunk fôszerkesztôje vállalta magára.
Kép: külföldi munkára feliratkozni vágyó tömeg hosszú sorba verôdve, napok óta várja a válogató bizottság színe elé járulást. Aki bírja, marja. Az ott állók számára nagy a tét: ha sikerül, sok eurócskát hozhatnak haza családjuknak. A "somerpénz" helyett. És az bizony nagy különbség! Na, de nehéz a bejutás. És mert itt sem tudja senki megtagadni hovatartozását, "hazai módon" próbálja "simítani" az utat maga elôtt. Pénzt nyom a markába az útját álló rendfenntartónak. És akkor láss csodát: a rendfenntartó megfogja a nô karját, kicibálja a sorból, majd hívja a rendôrt: né, meg akart vesztegetni! És mutatja a nô markában lévô százezrest. Szegény asszony! Nem tudja, hogy ilyen esetben vesztegetni nem holmi kis lejekkel, hanem valutával kell, nem is kevéssel, no meg nem ott lent, hanem kissé "fennebb". Mert csak a "tisztogatást" kezdik lentrôl!
D. L. Kolozsvár: A helyi adókról és illetékekrôl rendelkezô új törvény megállapít-e továbbra is kedvezményeket vagy mentességet az épület és egyéb adó fizetése alól?
Válasz: A helyi adókról és illetékekrôl szóló korábbi kormányrendeletet (2002/36. kormányrendelet) az új Adóügyi Törvénykönyv (2003/571. törvény) hatálytalanította, azzal a megjegyzéssel, hogy 2004 december végéig érvényben maradnak azok az adószintek, amelyeket a helyi önkormányzatok még az elmúlt évben fogadtak el, a törvénynek megfelelôen. A törvénykönyv 284. szakasza szerint az épület- és telekadót, továbbá a jármûvek utáni illetéket, az igazolványok, jóváhagyások, engedélyek kibocsátásánál megállapított illetéket, valamint az egyéb helyi adókat (282 és 283 szakaszok) nem alkalmazzák a következô személyekre: a) háborús veteránok; b) az 1990/118. törvényrendelet 1. szakaszában felsorolt személyek (az 1945. március 6. utáni idôszakban politikailag üldözöttek, deportáltak). Az épület és telekadót, valamint jármûilletéket nem alkalmazzák az 1990/42. törvény kedvezményezettjeire (az 1989-es decemberi forradalom hôsei, a mártírok utódai). Nem fizetnek továbbá épület- és telekadót a hadiözvegyek és háborús veteránok újra nem házasodott özvegyei. Az I-es és II-es fokú rokkantak és súlyos vagy jelentôs fogyatékosságban szenvedôk nem fizetnek épület- és telekadót valamint engedélyekért illetéket. Amennyiben egy épület, telek vagy jármû közös tulajdonban van, az adóügyi mentességet a házastársak által közösen bírlalt tulajdon egészére alkalmazzák. Az épületadó alóli mentesség csak az állandó lakhely szerinti ingatlanra vonatkozik, a telek esetében pedig arra, amely a lakhelyként használt ingatlanhoz tartozik. A mentességet az igazoló iratok benyújtását követô hónap elsô napjától alkalmazzák. (A helyi önkormányzatok mentességet vagy adócsökkentést is jóváhagyhatnak a lakhely szerinti ingatlanra és telekre.)
Az oldalt szerkesztette: Sándor Boglárka Ágnes
A közelmúltban a tömegtájékoztatásban többen is emlegették a baszkokat. És mint mindig, ezúttal is úgy, mint "a terroristák". Durva torzítás. Nem szabad összetéveszteni ôket egy maroknyi csoport, az ETA tagjaival.
A szervezet január elsô napjaiban ismét hallatott magáról: halottaskocsiba rejtett bombával akart merényletet elkövetni Araba baszk tartomány székhelyén, Gasteiz városában (spanyolul Vitoria). Fölmerül a kérdés: több mint huszonnyolc évvel Franco halála, majd a parancsuralmi rendszer lassú kimúlása, megannyi évvel az átmenet után, a demokratikus rendszer teljében miért folytatódnak a véres cselekedetek? Ráadásul most már nem csupán katona-, csend-ôr- vagy rendôrtisztek, hanem köz-igazgatási, igazságügyi tisztviselôk ellen is.
A szervezet nevét a magyar tömegtájékoztatás Baszkföld és Szabadság helyett újabban Baszk Haza és Szabadságként fordítja, valószínûleg nem spanyol, hanem angol forrás alapján. Mert a baszkok által lakott három tartomány, Gipuzkoa, Araba és Bizkaia neve magyarul Baszkföld. Ez benne van a spanyol–magyar szótárban is (País Vasco ’Baszkföld’). Baszkföld angol neve Basque Country, a country pedig egyebek mellett ’ország’, ’haza’. Így akar kiszorítani a magyar tömegtájékoztatás egy immár rég meghonosodott, jól sikerült nevet.
Az ETA mozaikszó feloldása Euskadi ta Askatasuna. Magyarul ’Baszkföld és Szabadság’, ugyanis az Euskadi jelentése ’Baszkföld’, a ta az eta ’és’ rövidebb változata (amennyiben magánhangzóban végzôdô szó áll az eta elôtt, ennek e-je elmarad), az askatasuna pedig ’szabadság’.
Baszkföld Euskadi neve különben helytelen. A baszk nemzeti mozgalom alapítójától, Sabino Arana-Goiritól (1865–1903), a baszk zászló (Ikurrina) és címer alkotójától, a himnusz szerzôjétôl származik. Szerinte a baszkok ôsei napimádók voltak, akár a görögök ôsei, akik a nap nevébôl, a hélioszból magyarázták a hellént. Ezért az eguzki ’nap’ alapján, az eguzkikoból elvont euzko tôbôl létrehozta az Euzkadit ’Baszkföld’. A Baszk Nemzeti Párt ezt elfogadta, s az 1936 júliusától 1939 áprilisáig tartó polgárháborúnak, majd az ezt követô, évtizedekig tartó tiltásnak köszönhetôn, sokak számára erôs politikai és jogos visszakövetelés-tartalma lett. Eredetérôl mit sem tudva, sokan elôszeretettel alkalmazzák írásaikban. Euskadi változatával együtt szinte kizárólag spanyolul. A baszkok a hagyományos népi és történelmi Euskal Herriával illetik Baszkföldet (euskal ’baszk’, herri ’terület, ország’, ’nép’).
Az Euskadi ta Askatasuna ’Baszkföld és szabadság’ arra utal, hogy ez szabadságharcos társaság. Tény, hogy a baszkok körében évszázadok óta él a szabadság, a függetlenség vágya. Független királyságuk, Nafarroa (sp. Navarra), a francia, a kasztíliai és a katalán-aragón állammal való háborúk során egyre zsugorodott. A XIII. században Kasztília elfoglalta Bizkaia, Gipuzkoa és Araba tartományt, a XVI. században Franciaország a Pireneusoktól északra fekvô Lapurdit, Alsó-Nafarroát és Zuberoát, majd a megmaradt Nafarroát 1512 és 1522 között Kasztília. Ezek után nem csoda, ha a baszk nemzeti és a függetlenségi eszme már a XVIII. század elején felbukkant. Elsô képviselôje, Manuel de Larramendi jezsuita szerzetes (1690–1766) egyik mûvében fölteszi a kérdést: miért tartozik a baszk megyék egyik része Spanyolországhoz, másik része Franciaországhoz? Miért nem lehet a baszk nemzet önálló?
A katalánok által lakott tartományokhoz, Katalóniához, Valenciához és a Baleárokhoz viszonyítva, ahol a Borbónok, franciásan Bourbonok a spanyol trónra kerülésüktôl, a XVIII. század elejétôl felszámolták a helyi országgyûlést, a katalán nyelvû oktatást, közigazgatást, leszedették a katalán utcaneveket, a négy baszkföldi tartomány továbbra is bizonyos önkormányzattal rendelkezett, sôt a vámhivatalok is fönnmaradtak mind a baszk–francia, mind a baszk–kasztíliai határon. 1839-ben, az elsô, ún. karlista háború után kiadott törvény a látszat kedvéért ugyan elismerte, de az "állam alkotmányos egysége" ürügyén megszüntette a baszk elôjogokat. Az önkormányzat maradványait 1876-ban, a második karlista háború után törölték el.
A mai baszk nemzeti mozgalom a XIX. század végén kezdett kialakulni. Sabino Arana-Goiri 1894-ben megjelent A karlista párt és a baszk-navarrai elôjogok címû munkájában fölvetette, hogy a négy spanyolországi és a három franciaországi baszk tartománynak önálló államnak kellene lennie, amelyek azután államszövetséggé alakulnak.
1931, a köztársaság kikiáltása után kidolgozták Baszkföld önkormányzati törvényét, de a madridi parlament csak a polgárháború kitörését követôn, 1936 októberében szavazta meg. Gyakorlatba ültetését a háború megakadályozta. A baszkok elkeseredetten védték a köztársaságot, tudták, mi vár rájuk Franco gyôzelme esetén. Az egyenlôtlen harcban a baszk front összeomlott, 1937. július 7-én elesett az utolsó város, Bilbo is. Legalább ötvenezren haltak meg. A fasiszták szörnyû bosszúval torolták meg a szívós ellenállást: több ezer személyt kivégeztek — a nafarroai hegyvidéken a köztársaság elfogott, megkínzott baszk katonáit az Urbasa-sziklaerkélyrôl a mélybe lökték —, tízezret bebörtönöztek, százötvenezren külföldre kényszerültek, a baszk nyelvet betiltották, az önkormányzatnak a nyomát is felszámolták. A gyermekeknek megtiltották, hogy az iskolában baszkul beszéljenek. Aki elszólta magát, kétszázötvenszer (!) kellett elismételnie: "Többé nem beszélek baszkul". Gyakori volt a testi fenyítés. A gyermekeket arra biztatták, hogy jelentsék egymást a tanítónak. Az utcán bárki szabadon szidhatta azt, aki baszkul beszélt. Bizkaiát, Gipuzkoát és Arabát jó három évtizedig megszállt országrészként kormányozták Madridból (Nafarroát nem, ez Francoék oldalára állt), a Baszkföldre vezényelt különleges csendôralakulatok, a Guardia Civil egységei minden megmozdulást könyörtelenül eltapostak.
Ilyen körülmények között a nemzeti mozgalom a legmélyebb titokban tevékenykedhetett. A Baszk Nemzeti Párt "öregeinek" tevékenységévelelégedetlen fiatal tagjai, bilbói diákok 1952-ben Ekin ’tett, cselekedet’ néven földalatti lapot adtak ki, majd kiváltak a pártból. 1957-ben, más források szerint 1959-ben belôlük alakult meg az ETA, amely kezdetben "hazafias, demokratikus mozgalomként" határozta meg magát, és a baszkok fölszabadítását, az önálló baszk állam megteremtését tûzte ki célul. 1962-tôl "földalatti forradalmi szervezet" lett, amely "mûvelôdési, politikai és katonai fronton küzd a nemzet felszabadításáért". "Függetlenséget és önrendelkezést követelünk Baszkföld számára. Nem vagyunk sem spanyolok, sem franciák. MI BASZKOK VAGYUNK", fejtették ki az Elvekben. Fidel Castróék gyôzelme nagy hatással volt rájuk.
A hatvanas évek elején politikai és eszmei elkülönülés ment végbe az ETA soraiban. A harmadik világ felszabadító háborúinak — Algéria, Vietnam — példája nyomán lényeges változás következett be: létrejött a fegyveres alakulat. A Franco-rendszer elleni küzdelem közepette újabb változást a szélsôbal maoizmus elméleti és politikai befolyása hozott: az új eszmei vonalban érezhetô lett az uruguayi tupamaro-, vagyis városi gerillák és a palesztin Fekete Szeptember hatása is. Ekkor "forradalmi háborút" hirdettek, de a valós helyzettel számolva, tevékenységük csak szabotázscselekedetekben merült ki. Így akarták provokálni a parancsuralmi rendszert, felrázni a baszkokat. Lényegében lélektani háborút akartak folytatni, amely szétzilálja az elnyomó államgépezetet.
Egyesek szerint akkoriban az ETA vezette a baszk nemzeti mozgalmat. A valóságban azonban ez az igen kis létszámú szervezet a nemzeti pártra épült, tevékenyen részt vett annak mûvelôdési és politikai propagandamunkájában. Tagjai a párt néhány városi szervezetében vezetô szerephez jutottak, miközben önálló szabotázscselekedeteket hajtottak végre, pénzszerzés végett bankokat raboltak ki. De részt vettek a földalatti sajtóban, a baszk nyelvtanításában, a nemzeti szellemû felvilágosításban, jogsegélyszolgálatot, tanfolyamokat szerveztek.
1967-ben, majd 1970-ben az ETA egy mérsékeltebb nemzeti és egy önmagát marxistának nevezô szárnyra szakadt. Utóbbi peremén jelentek meg a nehezen meghatározható eszmeiségû fegyveres csoportok. 1968-ig, terrorcselekedeteik ellenére, tevékenységük nem irányult személyek ellen. A Guardia Civil azonban 1968-ban megölte az ETA egyik tagját, Txabi Etxebarrietát (tx = cs). Az ETA is ehhez a módszerhez nyúlt — két hónap múlva megölték Melitón Mananzas rendôrfelügyelôt, a baszkok elleni harc szakértôjét, a politikai rendôrségnek egykor a nácikkal is együttmûködô hírhedt kínzómesterét —, s ezzel kezdetét vette az az ördögi kör, amely gyakorlatilag ma sem ért véget. Az ETA tevékenységének fô iránya azonban a Franco-ellenes nemzeti propaganda, a fasiszta jelképek megsemmisítése, a fegyveres támadások, a "forradalmi adónak" nevezett pénzszerzés stb. volt.
Az ETA-terror elszabadulása a fasiszta elnyomó gépezet lazulásával is összefüggött — a gazdaság szorításában a rendszernek kénytelen-kelletlen szalonképesebbé kellett válnia a külföldi tôke elôtt —, s amikor ez 1968-ban elért egy bizonyos határt, mondhatni robbanásszerûen elszaporodtak az ETA terrorcselekményei. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Baszkföld évtizedekig durva elnyomással párosuló rendôr- és csend-ôrterror alatt nyögött. Így, bár az ETA szélsôbal szárnyán levô kommandók módszerei elítélendôk voltak, tagadhatatlan, hogy tetteik az elnyomás gyûlöletébôl fakadtak, a rendôrállam körülményei közepette nagy személyes bátorságot és elszántságot igényeltek, Franco rendszere ellen törtek. Amikor például Carrero Blancót, Franco miniszterelnökét és kiszemelt utódját 1973-ban páncélozott kocsijával együtt levegôbe röpítették, a baszkok úgy tekintettek az ETÁ-ra, mint a nemzeti ellenállás végsôkig elszánt rohamcsapatára.
Az 1968 és 1977 közötti harc mérlege 119 halott volt, ebbôl 52 ETA-tag. 1974-ben az ETÁ-n belül új vita pattant ki a követendô irányvonalról. E vita a Carrero Blanco meg-ölése után kibontakozott rendôri-katonai hajtóvadászatot is tükrözte. Az ETA és a parancsuralmi rendszer közötti küzdelem nem gerillaharc, hanem a kölcsönös leszámolások sorozata lett, amely a hatalomnak jó ürügyet szolgáltatott a demokratikus ellenzék elleni kemény fellépésre is. Az ETA katonai szárnya mindenáron a fegyveres harcot akarta folytatni, nem volt hajlandó politikai eszközöket is felhasználni a rendszer ellen. A politikai-katonai szárny rugalmasabb volt, szorosabb kapcsolatban maradt a Baszk Nemzeti Párttal.
Franco halála után az ETA-csoportok tovább mûködtek. Az új helyzetben azonban fölmerült a kérdés, amelyre azelôtt egyértelmû volt a válasz: kire kell lôni és miért? 1977 januárjának elsô napjaiban a három baszk tartomány középületeire kitûzték a baszk zászlót, az Ikurrinát, májusban a madridi kormány hajlandónak mutatkozott a baszk nyelv elismerésére. A baszkok azonban önkormányzatot követeltek. Az ETÁ-nak ez nem volt elég, teljes függetlenséget akart. Terrorcselekedeteinek, nemkülönben az elnyomó szervek ezeket viszonzó ellenterrorjának a célja ekkor a választások megakadályozása volt. Mégpedig azért, mert csakis a választás nyithatta meg a széleskörû demokratizálódás útját. Ez volt a feltétele az új alkotmánynak, az új alkotmány pedig a baszk önkormányzati törvény kidolgozásának. S ezt sem a spanyol szélsôjobb, sem a szélsôbal ETA nem akarta.
(Folytatjuk)
Így szól(t) több nyelvkönyv, tanfolyam reklámszövege, ami ellen nem is lehet semmi kifogásunk. De…
Nem vagyok a globalizáció ellensége; hiába is kapálóznék ellene, mert ez egy objektív, megállíthatatlan és megfordíthatatlan folyamat. A világ "összezsugorodott", a távolságok jelentôsége megcsappant. Néhány óra alatt egyik földrészrôl a másikra repülhetünk, telefon vagy villámposta segítségével percek alatt a világ bármely részével kapcsolatot teremthetünk. Az emberek mozgékonnyá váltak, a népek összekeverednek: Európában sok millió afrikai és ázsiai él, az európaiak a világ minden országában megtalálhatók. Akarva, nem akarva, mindnyájan többé-kevésbé világpolgárok lettünk, és mindinkább azok leszünk.
Érthetô, hogy ilyen körülmények között a kultúrák (és szubkultúrák) hatnak egymásra, sok elemet átvesznek egymástól. Az afro-amerikai gyökerû dzsessz az egész világon elterjedt. Hasonlóképpen terjednek a divatok (ruházkodás, könnyûzene), de a divatôrületek (kábítószer, tetoválás, orrkarika) is. Ezért nem kifogásolhatjuk, ha székely fiatalok Elvis Presley lemezét hallgatják, és a diszkóban modern táncokat járnak, de nagyon szeretnénk, ha ezek nem szorítanák ki a hagyományos nemzeti értékeiket: énekeinket, táncainkat.
A globalizáció egyik megnyilvánulása az angol nyelv terjedése is. Régebben több világnyelv versenyzett egymással: a diplomácia nyelve a francia volt, a fizikában, filozófiában a német vezetett. Manapság mindinkább az angol válik a nemzetközi érintkezés általánosan elfogadott eszközévé. Az ok világos: a világ számos fejlett országa angol nyelvû, a volt brit gyarmatbirodalom országaiban az angolt második nyelvként beszélik. Jelentôségét az is növelte, hogy az Amerikai Egyesült Államok gazdasági, politikai és katonai nagyhatalom, sôt szuperhatalommá vált.
Az angol nyelv tömeges elterjedéséhez két, látszólag jelentéktelen tényezô is hozzájárult: a film és a könnyûzene. Az amerikai filmgyárak, valamint az angol és amerikai együttesek elözönlötték a világpiacot (gyakran kétes értékû) termékeikkel; a film és a zene divatos csillagai révén Amerika lelkes hódolókat szerzett, példaképük és vágyaik netovábbja lett. A fiatalok közt az a divat terjedt el, hogy legalább néhány szót gagyogjanak angolul, amennyit a slágerekbôl megtanulhattak. Az. utóbbi évtizedekben a számítógép tömeges térhódítása adott hatalmas lendületet az angol nyelv elterjedésének. A számítógép szülôhazája Amerika, a gép és a felhasználó közti kapcsolat, "párbeszéd", angolul történik, ezeket a szövegeket csak ritkán fordítják le más nyelvekre, így a felhasználó rákényszerül, hogy megtanuljon angolul. Márpedig manapság még a gyermekek is játszanak a számítógépen.
Tanuljunk tehát angolul, de ne az anyanyelvünk rovására. Mert divattá vált, hogy akkor is angol szavakat használunk, amikor nincs rá szükség. Nem a hamburgert és a hot dogot kifogásolom, mert ezek új fogalmakat jelölnek, amelyekre nincs saját szavunk; ezeket meg fogjuk szokni, akárcsak a virslit vagy a rekamiét. De tessék csak megnézni az üzleteink cégtábláit és kirakatait; csupa shop second hand, center meg hasonlók, mintha Angliában volnánk. Egy étterem azt hirdeti, hogy ônáluk catering szolgálat van. Nem értettem, utánanéztem a szótárban: a catering magyarul "élelmezést, ellátást" jelent. Ettôl persze nem lettem okosabb, mert addig is tudtam, hogy egy étterem közélelmezési vállalkozás. A divatos angol szöveg tehát csak arra jó, hogy leplezze a semmitmondást.
Az angol nyelv terjedésével kapcsolatban egyesek "nyelvi imperializmusról" beszélnek, pedig nincs igazuk. Mert ki kényszerít arra, hogy ilyen ostoba divatot kövessünk? Ki erôlteti rá a kereskedôkre, szolgáltatókra az idegen nyelvet, a hazai üzletfeleikre való tekintet nélkül? Ki kötelezi a könnyûzene-énekeseinket, hogy angolul énekeljenek? A Magyar Tudományos Akadémia is megbízhatna egy nyelvújító bizottságot, hogy kidolgozza a számítógéppel kapcsolatos szakkifejezések rendszerét magyar nyelven. Ez a mi feladatunk, nem az amerikai cégeké.
Fey László
Az oldalt szerkesztette: Makkay József
Magyar–magyar egyetértést s ehhez paktumot szorgalmaz az RMDSZ elnöke. Markó Béla az egyetértés esélyeit boncolgató, két hetilapban is megjelent nyílt levelét a magyar közélet vezetô személyiségeinek, pártelnököknek, valamint vezetô értelmiségieknek külön is elküldi. A Marosvásárhelyrôl, 2004.január 1–3. keltezett írást az Élet és Irodalom és a Heti Válasz címû hetilap tette közzé.
"Magyar–magyar paktumra van szükség" — szögezi le Markó Béla. Ebben meg kell egyezni néhány alap-elvben és egy minimális közös platformban — hangsúlyozza annak kapcsán, hogy nincs pontos tervünk az eljövendô magyarságról, miközben fontos lenne a nemzetstratégia. "Ennek következtében nincs közös nemzeti értékrendünk" — szögezi le.
Arra szólít fel, hogy állapodjunk meg egy közös célrendszerben, a rendelkezésre álló eszközök összehangolt használatában. Támogassuk a határon túli magyar közösségek politikai egységét, a határon túli magyar szervezetek önkormányzati és parlamenti küzdelmét. "Támogassuk közösen a Magyarországgal szomszédos országos európai integrációját! Támogassunk együtt minden európai kezdeményezést a kisebbségi jogok bôvítésére, és lépjünk mi is fel kezdeményezôen!"
Markó Béla a közös jövôkép ki-alakítását azzal kezdené — írja — , hogy megkísérelné visszaszerezni közös hitünket a határon túli magyarság megmaradásában. Ez lenne az elengedhetetlen konszenzus felé az elsô lépés. "Soha nagyobb szükség nem volt a nemzeti összefogásra, mint ma. Ideje, hogy helyükre kerüljenek a dolgok. Lehetünk nacionalisták, de a nemzetállamoknak lassan leáldozik Európában" — hívja fel a figyelmet.
"Hinnünk kell tehát abban, hogy lehetséges a szülôföldön magyarként boldogulni." Arra viszont figyelmeztet a politikus, hogy amíg nincs konszenzus a nemzeti kérdésben, addig "az indulatok fognak irányítani minket". "Vagy ami ennél is rosszabb: a politikai érdekek."
Markó Béla a Kárpát-medencei magyar politikusok utóbbi idôben elkövetett legnagyobb hibájának azt nevezte, hogy a határon túli magyarság ügyét pártpolitikai szempontoknak rendelték alá.
Véleménye szerint a paktum, illetve a minimálkonszenzus megfelelô kerete lehetne a Magyar Állandó Értekezlet, de csak akkor, ha gyakrabban ülésezne, a vitára is figyelne mindenki és nem csak a zárónyilatkozatra.
Kitér arra is, hogy Európában ma felkészült, tárgyalni tudó, empátiára képes, de a nemzeti érdekeket mindig jól ismerô és mindig szem elôtt tartó magyar politikusokra van szükség. "Kardcsörtetéssel, durcáskodással, egymásra mutogatással hosszú távon nem fogunk rokonszenvet szerezni. Márpedig Európa rokonszenvére mindenképpen szükségünk lesz" — szögezi le.
A konszenzus kapcsán azt írja: "Ahol pedig nincsen közös cél, ott van etnikai biznisz, ott van megélhetési politikai, ott vannak hamis célok, vagy akár részcélok, amelyeket föl lehet nagyítani, és aztán hisztérikus közéleti rángógörcsöt kiváltani velük."
Markó Béla történeti visszatekintésében kitér a trianoni traumára. "Trianon logikája: amit egy gyengétôl elveszel, oszd szét öt-hat másik gyenge között, és nyugodt lehetsz, hogy az eredmény tartós lesz, vagy legalább is önerô változtatni nem fog rajta". Errôl úgy vélekedik: itt az ideje, hogy "megtaláljuk az ellenszert az évszázados méregre, itt az ideje, hogy gyermekeink már a bölcsôben ne kapják el tôlünk a legszörnyûbb betegséget: a trianoni lelkifurdalást".
Ebbe a helyzetbe belenyugodni nem kell, ezen valami módon változatni akarunk, de a múltat újratermelni már nem lehet — vélekedik. "Aki ezt ígéri, az nemcsak önmagát ámítja, de minket is visszafog egy emberibb és magyarabb jövô megtervezésétôl" — figyelmeztet.
"Beszéljük hát meg közös dolgainkat! Politikusok, civilek, kereszténydemokraták, szociáldemokraták, liberálisok, radikálisok és mérsékeltek, magyarok mindannyian, határon innen és túl!" — szólít fel Markó Béla, mert mint mondja "a huszonnegyedik órában vagyunk" és "a Kárpát-medencei magyarság fogyatkozóban van".
Csak tudni kellene az összefogó célokat, a követendô stratégiát; milyen magyarságot akarunk felépíteni és "milyen magyar nemzetet akarunk átmenteni — ki viszi át a szerelmet? — a túlsó partra?" — írja Markó Béla részben idézve a költô Nagy László híres sorait. (S ki viszi át fogában tartva/a Szerelmet a túlsó partra!)
Az RMDSZ elemzése szerint Erdélyben 14-15 százalékra tehetô azoknak az aránya, akik magyar állampolgárság birtokában áttelepülnének, írja a Budapesten megjelenô Népszabadság. A lap szereint ha a kettôs állampolgárság migrációs hatásairól Budapesten készülô tanulmány következtetése is ez lenne, az kínos politikai helyzetet szülne. A kettôs állampolgárság hívei ugyanis csak olyan következtetést hajlandók elfogadni, amely szerint az állampolgárság megadása szülôföldjükön tartja a határon túli magyarokat.
A vajdasági magyarok úgy nyilatkoztak: ha a tanulmány tömeges áttelepülést jósol, nem a valós tényeken alapul. "Ötvenezer aláírást gyûjtöttünk a kettôs állampolgárság támogatására, aminél jobb hatástanulmányt el sem lehet képzelni" — mondta a VMSZ képviselôje. A Külügyminisztérium hatástanulmányát a Magyar Állandó Értekezlet februári ülésén hozzák nyilvánosságra. Bár a tanulmány nem titkos, a MÁÉRT résztvevôi úgy döntöttek: a téma kényes, ezért azt távol tartják a napi politikától. A Fidesz képviselôje nem kívánt nyilatkozni arról, támogatná-e a kettôs állampolgárságot, ha a tanulmány kimutatná a nagyarányú áttelepülés kockázatát.
Szász Jenô, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke a Mediafaxnak adott nyilatkozatában elmondta: a szövetség nem híve a kizárásoknak, ô azonban erkölcsi kérdésnek tartja, hogy a helyhatósági választásokon részt vevô MPSZ-jelöltek lemondjanak az RMDSZ-ben betöltött tisztségeikrôl.
Székelyudvarhely polgármestere kifejtette, az MPSZ-t képviselô polgármester- vagy tanácsosjelölteknek dönteniük kell, mivel nem lehetséges, hogy hétfôtôl péntekig egy szervezet tagjai legyenek, hétvégén pedig ugyanazon szervezet alternatíváját építsék. Hozzátette: "elfogadjuk, ha valaki két tisztséget kíván betölteni, és mindkét szervezetben tagdíjat akar fizetni, mivel nem alkalmazunk kizáró politikát, de a döntés ebben a helyzetben számomra morális kérdés".
Az MPSZ és az RMDSZ közti viszony kapcsán Szász Jenô leszögezte, továbbra is nyitott a párbeszédre. "A legjobb állásfoglalás az, amelyet eredetileg Frunda György szenátor fogalmazott meg, hogy Marosvásárhelyen kész tárgyalni az MPSZ-szel. Sajnos utólag, Markó Béla RMDSZ-elnök hatására támadni kezdett bennünket", mondta Szász. Hozzáfûzte, az MPSZ-nek egyetlen célja van: nem csupán szavazati, hanem választási lehetôséget kíván biztosítani a székelyföldi magyaroknak. "Mi az egységet kívánjuk újraépíteni, a magyarok szervezôdését kívánjuk erôsíteni, ezért azt szeretnénk, hogy a választások elôtt lehetôség nyíljon a párbeszédre az RMDSZ vezetôségével", fogalmazott az MPSZ elnöke. Elmondta: ha Markó Béla felelôs politikusnak tartja magát, nem engedheti meg magának, hogy kijelentse: nem ül le tárgyalni Tôkés Lászlóval vagy Szász Jenôvel, mivel "nem képviselheti a magyar közösséget az, aki nem hajlandó tárgyalni egy másik magyarral".
Szász Jenô szerint az MPSZ-nek "korrekciós" feladata is van, példaként említve a marosvásárhelyi helyzetet, ahol szerinte Kelemen Atilla képviselô polgármester-jelöltsége "lemondási politika" része, mivel Kelemennek nincs esélye megnyerni a polgármester-választást. "A marosvásárhelyi magyarok nem támogatják, és nem fognak olyan emberre szavazni, aki december elsején koccintott a politikai partnerekkel. A lemondási politikát meg kell szüntetni és alternatívát kell építeni. Eddig politikai monopólium volt, most a magyaroknak lehetôségük nyílik a választásra", nyilatkozta Szász Jenô.
Január 14-i lapszámunkban Czucza István nyugalmazott bánffyhunyadi tanár és utolsó kalotaszegi Ady-rokon az Ady család történetérôl ír, pontosítva a Kós Károly által összeállított családfát, amely az Erdélyi Helikon 1928 júniusi számában jelent meg. Az Ady család a belsô-szilágysági Diósad és Lompért községbôl, valamint Kalotaszegrôl származik, Kós Károly a családfát a kalotaszegi rokonok emlékezése alapján állította össze. Mivel a Szabadság által korábban leközölt családfa nem volt olvasható, újraközöljük azt.
Az 1-es, 4-es oldalt szerkesztette: Papp Annamária
Százhatvanöt éve, 1839. január 19-én született Aix-en-Provence-ban Paul Cézanne francia festô, a poszt-impresszionizmus legnagyobb alakja.
Jómódú polgári családból származott, apja bankár volt, s fiát is annak szánta. Cézanne be is iratkozott szülôvárosában a jogi karra, de két év múlva Párizsba ment festészetet tanulni. Itt azonban depresszióba esett, s egy idô után — Zola maradásra biztatása ellenére — hazatért. Aix-ben beállt apja bankjába, ám a mûvészet hívására nemsokára ismét Párizsba ment. Ezután tizenöt évig felváltva élt a fôvárosban és otthon.
Párizsban kapcsolatba került a késôbbi impresszionistákkal, Manet-val, Pissarróval, Monet-val, Renoirral és Degas-val, akik egyesíteni próbálták Courbet hûvös, távolságtartó ábrázolásmódját és Delacroix vonalak helyett színekkel operáló festészetét. A csoport erôsen hatott is rá, bár harsány életvidámságuk miatt nemsokára eltávolodott tôlük. Cézanne ekkoriban sötét, erôsen kontrasztos képeket festett, fôleg Delacroix nyomán.
1870-ben ismét Provence-ba költözött élettársával, Marie-Hortense Fiquet-vel, és Estaque-ban, egy kis tengerparti faluban tájképeket kezdett festeni. A természet képeit megpróbálta saját belsô érzéseivel együtt vászonra vinni. 1872-ben Pissarro hívására Pontoise-ba költöztek, itt sajátította el az impresszionista elméletet és technikát, idônként együtt dolgoztak a szabadban, ami akkor teljesen újszerû volt. Pissarro rávette, hogy alkalmazzon világosabb színeket és kis festékfoltokat, de Cézanne-t már ekkor sem a fény felszíni játékai érdekelték, hanem a tárgyak belsô szerkezete, kubusokat és architektonikus vonalakat festett, a színeket nem szórva, hanem egymást kiegészítô, komplementer foltokban hordta fel, sokszor üres felületeket is hagyott a vásznon.
Részt vett az impresszionisták elsô, 1874-es, majd az 1877-es tárlatán, ahol ô kapta a legélesebb bírálatokat. Ezt is elviselte, akárcsak apja gorombaságait otthon, akinek anyagi segítségére rá volt szorulva. Ezután szakított az impresszionistákkal — bár Pissarro, Monet és Renoir a barátja maradt — és Zolával is, akinek szociális töltetû írásait nem tudta elfogadni.
Érett stílusa 1878–1890 között alakult ki, elsô remekmûve az Estaque (1888), melyen a tenger és a horizont kékje uralkodik. Festôi látása szétválasztotta a formák és tömegek alkotórészeit: "a Természetben mindennek a gömb, a kúp és a henger a modellje" — írta, s a hetvenes évek végétôl gyümölcscsendéleteit festette, melyeken ezt az elvet érvényesítette.
Portréin is a színek harmóniája dominál, s egyszerû formákból építkezik, s a képek mélység nélküliek, mint a Fiam arcképe, Madame Cézanne a sárga fotelben és a Hölgy kávéskannával. A Kártyázókat öt változatban is megfestette, ezeken a modellek karakterét is érzékeltette, bár portréin erre nemigen törekedett. Nagy, misztikus sorozatot készített az Aix melletti Saint-Victoire hegyrôl.
1886-ban apja meghalt, Cézanne az örökség révén anyagilag függetlenné vált. Feleségül vette Marie-Hortense-t, s Párizsba költöztette családját, de ô maga inkább Aix-ben élt, s olykor ellátogatott Givernybe, Monet-hoz, itt ismerkedett meg Auguste Rodinnel. 1895-ben Vollard mûkereskedô rendezte elsô önálló kiállítását, melyen száznál több vásznát mutatták be, de nem aratott sikert.
Utolsó éveiben mûvészete elmélyült, kompozíciós készsége, színgazdagsága fokozódott. Ekkor készült a Vörösmellényes fiú négy változata, s Fürdôzôk címû sorozata, mellyel az aktfestés hagyományaihoz próbált visszatérni, az alakok tömeghatását és a tájhoz való viszonyát vizsgálta.
Anyja 1897-es halála után feleségével és barátaival is megromlott a kapcsolata, s egészen begubózott. A századfordulón híre terjedni kezdett, s mivel soha nem lehetett találkozni vele, kicsit már életében legendává vált. Képeit a Függetlenek 1899-es tárlatán, és az 1900-as párizsi Világkiállításon állította ki, s a galériák is érdeklôdni kezdtek utána. A berlini Nemzeti Galéria is vásárolt képet tôle, s a fiatal festôk rajongásának tárgya lett.
Legutolsó képeivel a líraiság magas fokára jutott, s szinte eggyé vált a tájjal, amelyet lefestett. A Saint-Victoire-hegy újabb képein érezni a geológiai erôk feszülését, a Chateau-Noir látképei néhány ecsetvonással is érzékeltetik az épületet és környékét, a Fürdôzôk utolsó darabjain a monumentális aktok a táj részeiként hatnak.
1906. október 22-én halt meg Aix-en-Provence-ban, cukorbaja és megfázás miatt. A következô évben az Ôszi Szalon 56 képét állította ki, nagy sikerrel. Hatása számos késôbbi irányzatra kiterjedt, így Matisse-ék fauvizmusára, Picasso és Braque kubizmusára és egyes absztrakt törekvésekre is. A modern festészet legfontosabb elôfutáraként tarják számon.
Százöt éve, 1899. január 17-én született az a férfiú, aki új utakat nyitott az amerikai bûnözésben, aki a húszas években az öt legismertebb amerikai közé számított, és aki mellesleg kiérdemelte az elsô számú közellenség titulusát is: Al Capone.
"Nagyságát" mi sem mutatja jobban, mint hogy eme veszélyes "szakmában" meglehetôs ritka módon, ágyban, párnák között érte természetes halál. Igaz, ekkor már túl volt pályafutása tetôpontján. Alakja világszerte ismert, gyakran feltûnik a különbözô irodalmi és filmfeldolgozásokban.
Igazi selfmade man volt, legalul kezdte, és saját erejébôl jutott a csúcsra. Szülei Nápolyból vándoroltak ki az Egyesült Államokba. Alphonse néven New York szegénynegyedében, Brooklynban a Capone család kilenc csemetéje közül negyedikként látta meg a napvilágot. A tanuláshoz nem fûlött a foga, hat év után otthagyta az iskolát és egy Johnny Torrio nevû gengszter bandájához csatlakozott. Gyorsan emelkedett a "ranglétrán", "biztosítási" (valójában zsarolási) ügyekkel, bordélyházak ellenôrzésével foglalkozott. Ilyen intézményben szerezte csetepaté közben azt a vágást is, amely miatt a Sebhelyes arcú gúnynevet kapta.
1919-ben Torrio hívására érkezett Chicagóba, miután fônökét az ottani alvilág ura, Joseph Colosimo fogadta szolgálatába. Al Capone nagy napja 1920. január 16. után virradt fel: ekkor tiltották be ugyanis Amerikában az alkoholtartalmú italok gyártását, szállítását és forgalmazását. Mivel azonban a "szomjas" állampolgárok továbbra is igényt tartottak a napi betevôre, az igény kielégítését az alvilág vállalta magára.
A jobbára csak bordélyaival törôdô Colosimo hamarosan gyilkosság áldozata lett, helyét a lehetôségeket felismerô és kihasználó Torrio és alvezére, Al Capone vette át. Hamarosan már ôk uralták a piacot, a vetélytársak eltûntek: a bölcsek önként vonultak vissza, a kevésbé elôrelátók ezt már nem tehették meg. A konkurrens bandafônököt például saját fôhadiszállásán lôtték agyon ismeretlen tettesek; temetésén a legszebb, vérvörös rózsakoszorún "Altól" felirat díszelgett.
Torrio 1925-ben, miután túlélt egy merényletet, a kórházból a börtönbe, majd Olaszországba vonult vissza, az ifjú Al Capone pedig Chicago teljhatalmú ura lett. Szabályszerûen megvette a városi közigazgatást, övé volt a szeszkereskedelem, a szerencsejáték és a prostitúció minden bevétele, vagyonát 100 millió akkori dollárra becsülték.
Amerika elsô számú közellensége nap mint nap békésen szivarozva hajtott végig golyóálló kocsijában Chicago utcáin, árvák és özvegyek javára adakozott, újságoknak nyilatkozott. A kövérkés, kopaszodó, olajos bôrû, gyémántgyûrûket elôszeretettel viselô bûnözô még életbiztosítást is akart kötni, de hogy hogy nem, nem akadt biztosító, amely vállalta volna a kockázatot. Al Caponét ugyanis hiába ôrizte több tucat testôr, több alkalommal is csak hajszál híján élte túl az ellene elkövetett merényleteket.
Ô maga sem maradt adós: a szembeszegülôket könyörtelenül legéppuskáztatta, emberei 1927-ben szabályszerûen megostromolták még a chicagói rendôrséget is. Leghírhedtebb tette 1929-ben a Bálint-napi vérfürdô volt, amikor is egy garázsban a rivális Moran-banda hét tagjával végeztek egyszerre. A véráztatta falat ma is morbid nevezetességként mutogatják élelmes üzletemberek.
A gengszerkirály sokáig sérthetetlennek tûnt: több alkalommal állt bíróság elôtt gyilkosság vádjával, de mindig felmentették, a zsebében lévô polgármester és a rendôrség rendre igazolta alibijét.
Csillaga 1929 után áldozott le: Philadelhiában pár hónapra börtönbe csukták tiltott fegyverviselés miatt. Kiszabadulva már nem tudta ott folytatni, ahol abbahagyta, a gazdasági válság gyötörte közhangulat és a nagypolitika is ellene fordult. A le-gendás bûnözôt, akit egy évtizedig rendôrök hada hajszolt hiába, végül adócsalás vádjával fogták meg, 1931 júniusában letartóztatták és 11 esztendei börtönbüntetésre, valamint 80 ezer dollár büntetésre ítélték.
Két évet ült Atlantában, majd az új Alcatraz börtönbe szállították át — hét és fél év után szabadult. A börtön kapuján azonban már nem az alvilág fejedelme, hanem csak egy emberi roncs lépett ki. Birodalma az alkoholtilalom megszûnte és a fônök bezárása után szétesett, ôt magát fiatalon szerzett és elhanyagolt vérbaja tette tönkre. Életének utolsó nyolc évét teljes visszavonultságban, családja körében töltötte floridai birtokán, mígnem 1947 januárjában elvitte egy könyörületes agyvérzés.
Az oldalt szerkesztette: Köllô Kalalin
Számítástechnikai melléklet
Megjelenik kéthetente
Mindenki az ûr meghódítására törekszik, a rendelkezésére álló anyagi javak felhasználásával. A kínaiak nemrég kapcsolódtak be a versenybe, az oroszok szinte teljesen kiestek, az európaiak szárazat nyelnek, a Vörös Bolygóra küldött járgányuk valahol eltévedt még landolás elôtt, az amerikaiak pedig teljesen feltámadtak a tavalyi katasztrófát követôen, és meghódították a Marsot. Mi több, a Holdon állandó emberi kolóniát akarnak létrehozni annak érdekében, hogy innen könnyebben továbbjussanak az ûrbe.
Ma — kivételesen — a Szabadság és az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) számítástechnikai, internetes és telekommunikációs melléklete többnyire tudományos témával foglalkozik: pontosabban az ûr meghódításával, az amerikai Marskutatással, illetve az óceánon túli nemzet vezetôje által bejelentett tervekkel.
George W. Bush elnök múlt heti bejelentésével, amely szerint legkésôbb 2020-ig ismét amerikait küldenek a Holdra, illetve bázist létesítenek a Mars és más bolygók közelebbi megvizsgálására, az ûrkutatás új fejezetéhez érkeztünk. Az elnök arról is beszámolt, hogy 2008-ban útnak indulnak azok az ember nélküli szondák, amelyek segítségével megállapítják, hol lenne a legmegfelelôbb hely az állandó bázis létesítésére a Holdon. Azt reméli, hogy a Föld természetes kísérôjén olyan ásványkincseket lelnek, amelyek felhasználásával új technológiák fejleszthetôk ki, lehetôvé téve a Mars-expedíciók állandósítását. "A Hold a logikus bázisa minden távoli cél felé induló ûrexpedíciónak" — jelentette ki az amerikai elnök.
Bush természetesen kilátásba helyezte a National Aeronautics and Space Administration (NASA) költségvetésének évi öt százalékos növelését is, hogy az intézmény megvalósíthassa az amerikai kormány által kitûzött céloknak. Jelenleg a NASA évi 15 milliárd dollárral gazdálkodik.
Alulírott tavaly nyári személyes tapasztalatai szerint a floridai Kennedy Space Centernél nemzetközi újságírók számára a központ egyik vezetôségi tagja által tartott elôadásból kiderült, hogy a Columbia tragédiája miatt egyelôre nem terveznek semmilyen ember által vezetett ûrutazást. Akkoriban a katasztrófákat követô depressziós hangulat uralkodott a Kennedy Space Centernél, a marsi siker viszont mára már valószínûleg mindent megváltoztatott.
Ugyanakkor az amerikai elnök kijelentette, hogy tovább kívánják fejleszteni és kibôvíteni a nemzetközi ûrállomást (International Space Station — ISS). Szerinte az ûr és a különbözô bolygók felfedezése "utazás és nem verseny". Az amerikai átlagpolgárt nemigen hozza lázba a Bush jr. tervezte ûrutazások sora, épp ellenkezôleg: egy felmérés szerint többen úgy nyilatkoztak, hogy a kormánynak inkább az egészségügyben, tanügyben tapasztalgató gondok orvoslására kellene fordítania az asztronómikus pénzösszegeket. Egyes szakértôk szerint az amerikai elnök által felvázolt ûrtervek költsége elérné, sôt, lehet, hogy meghaladná az ezer milliárd dollárt. A Demokrata Párt szavazóinak körében a javaslatokat kettô az egyhez arányban ellenezték. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy továbbra is robotokat küldjenek-e az ûrbe emberek helyett, 57 százalékuk válaszolt igennel. A politikai elemzôk sem kímélték Bush ûrálmait: csak a kormányzat figyelemelterelési szándékát látják benne, amellyel a külsô és belsô problémákat szeretnék a szônyeg alá söpörni.
Az ûrversenyrôl a világ legnépesebb nemzete sem akar lemaradni: Kína két éven belül másodszor is embert akar küldeni a világûrbe, 2020-ig pedig többlépcsôs holdkutatási programot kíván megvalósítani — jelentették be múlt héten pekingi ûrkutatási illetékesek. A kínai szakemberek két éven belül szeretnék elindítani és Föld körüli pályára állítani a Sencsou-6 ûrhajót, legalább két ûrhajóssal a fedélzetén — mondta el Szun Laj-jan, a kínai nemzeti ûrkutatási hivatal igazgatóhelyettese újságíróknak tavaly decemberben, Peking hosszú távú ûrkutatási terveirôl szólva.
A lényeg az, hogy két héttel a landolás után a Spirit elhagyta a landolóegységet, és legördült a Mars felszínére. Amint azt a NASA hivatalosan is megerôsítette, közép-európai idô szerint fél tízkor a marsjáró kerekei már biztosan álltak a talajon. Megállt kicsit — és míg szendergett a robogás —, kitolta antennáit, és elküldte az elsô fotókat, amelyeket a Mars felszínérôl, immáron közvetlenül a talajról készített. Innen már célegyenesben a Vörös Bolygó kutatása. Az európaiak viszont még mindig keresik saját ûrjárgányukat, a Beagle 2-t…
Felhasznált források: www.nytimes.com, illetve www.tv2.hu
Kiss Olivér,
oliver@szabadsag.dntcj.ro
Átlagos távolsága a Földtôl: 384 400 km. Átmérôje: 3476 km. Tömege: 0,012 földtömeg. Keringési és forgási periódusa: 27,3 nap. A keringési és forgási periódus egyenlôségének következménye, hogy mindig ugyanazt a felét fordítja a Föld felé, a "túlsó" oldalát a Földrôl sohasem láthatjuk. Mivel a Holdnak nincs légköre, az árnyékok roppant élesek, az égbolt a Holdról nézve tökéletesen sötét. A légkör és a víz hiánya eredményezi a nagy hômérsékletingadozást (nappal +140 °C, éjszaka –160 °C), a talajerózió hiányát és a kisebb meteorok romboló hatását. A Holdon a hegyek (mind meteorok hozták létre) magassága elérheti a 7–8 ezer métert!
@ 2003 — pozitív év a román IC&T piacnak. A román IC&T piac 2003-ban elérte a 3,64 milliárd eurót, 313 millió eurós növekedést érve el 2002-höz képest — közölte a román szakminisztérium.
Az információtechnológiai piac elérte a 764 millió eurót, a tavalyi 680 millióhoz képest. Romániában 2003 végére 4,3 millió vezetékes telefonfelhasználó, 6,23 millió mobiltelefonos, 3,75 millió kábeltévé-felhasználó, 2,1 millió számítógép és 57 500 .ro domain létezett, minden területen növekedést tapasztalva.
@ Az elsô elektronikus aláírás a banki szektorban. A Román Kereskedelmi Bank az hazai pénzintézet, amely bevezeti az elektronikus aláírás használatát.
A korszerû módszer alkalmazása meggyorsítja a dokumentumok kezelését és leegyszerûsíti a feldolgozási folyamatokat. A bank elektronikus aláírás szolgáltatója a TRANS SPED cég.
@ A helyi adók kifizetése a karosszékbôl. Mint minden év eleje, az ideji esztendô elsô napjaiban is óriási sorok jelentek meg a helyi adóhivataloknál. A hideg ellenére nagy tömegek állnak ki órás sorokat, hogy a helyi adóikat kifizessék. A polgárok nagy része nem tudja, hogy Kolozsvárott is akár a karosszékbôl is kifizethetôk a helyi adók, hiszen az interneten keresztül mûködô rendszer még a múlt évtôl kezdve várja felhasználóit.
A cím: http://www.dualis.ro/taxelocalecluj/. Az adókat e rendszer segítségével a Román Posta internetes hivatalaiból is ki lehet fizetni, tehát akinek nincsen otthon közvetlen internetkapcsolata, a Román Postán igénybe veheti a szolgáltatást. Sajnos, a kolozsvári polgármesteri hivatal adóhivatalának vezetôjét, Victor Rãdoi igazgatót nem sikerült elérni annak érdekében, hogy tájékoztasson: tavaly hányan fizették ki a helyi adót és illetéket az internet segítségével.
@ Szállítási vállalkozók figyelmébe. Talán nem mindenki tudja, hogy 3 hónapja a szállítási engedélyeket interneten keresztül is be lehet szerezni a www.autorizatiiauto.ro weboldal segítségével. Az oldal 3 hónapja mûködik és ezalatt az idô alatt csaknem 23 000 engedélyt adtak ki a segítségével, csak ebben az évben a kiadott engedélyek száma meghaladja a 4500-at. A legtöbb engedély célországa Nyugat-Európa.
@ Eladó a bukaresti Elektronika gyár. Nemsokára vevôre talál Románia gazdaságának egykori gyémántja a bukaresti Elektronika gyár. Igaz ugyan, hogy az elmúlt 15 év alatt sajnos, sokat vesztett az egykori csillogásból. Az Állami Vagyonügynökség a vállalat 50,57%-át adja el és jelen pillanatban a négy jelentkezett vásárlóból kettôvel folytatódnak a tárgyalások. Az egyik vásárló az Ana Group, másik a PC Boards és Carpat Cargo Bukarestbôl álló csoport. A vállalat törzstôkéje csaknem 50 milliárd lej.
@ Honlapja van a Kolozsvári Rádiónak. Múlt pénteken ünnepélyes keretek között avatták fel a Kolozsvári Rádió honlapját. A Vitrina Advertising által csupán 4 hét alatt létrehozott honlap új kommunikációs eszközt jelent a közszolgálati adó számára. A honlap: www.radiocluj.ro
Az elmúlt hétvégén a Horia Demian Sportcsarnok két röplabda-mérkôzésnek adott otthont. A férfi A2 osztály második fordulójában a Kolozsvári U a Szilágysomlyói Phoenixet fogadta és gyôzte le 3–0 (11, 18, 30) arányban. A vendégegyüttes az elsô két játszmában alig mutatott valamit, a harmadikban azonban ádázul küzdött minden labdáért. Így érte el az eredmény a 32–30-at, ami nyíltan tükrözi a fordulatos, izgalmas játékot, amit ebben a játszmában láthattunk, az elsô két játszma unalmával ellentétben.
A nôi A2 osztály rangadóján a Kolozsvári U Jolidon vendége a Lugosi MSC volt, s a vendég együttes kis híján meglepetést okozott. Az elsô játszmát megnyerte, ezután azonban szép lassan elfogyott a puskapor és elmaradt a bravúr: a kolozsváriak megfordították az eredményt a szép játékot hozó mérkôzés során és végül 3–1 (–23, 10, 17, 20) arányban nyertek.
(balázs)
• A második vonalban szereplô Dési Egyesülés férfi röplabda együttese a múlt hét végén Temesváron játszott, az elsôségre pályázó Egyetem otthonában. A Szamos-partiak izgalmas és szoros küzdelem után maradtak alul 3–2 (16, –25, 20, –22, 8) arányban. A hazaiak legjobb játékosa a nemrég még Désen szereplô Bálint Albert volt, míg a désiektôl Cotutiu tûnt ki.
A Bega menti vereség ellenére Radu Miclea tanítványai továbbra is esélyesek a feljutásra.
Miután a Kupagyôztesek Kupájában a múlt hét végén a Zilahi Silcotub 31–21 arányban nyert hazai pályán a német listavezetô Frankfurter ellen, a mérkôzés visszavágóján is román siker született: Frankfurtban a Gheorghe Tadici felkészítette zilahi lányok 34–31 arányban bizonyultak jobbnak a sokkal veszélyesebbnek hitt németeknél, és kettôs sikerükkel már bejutottak a kiírás nyolcaddöntôjébe. A csapat legjobbja ezúttal is Tamás Teréz kapus volt, aki akárcsak egy héttel korábban, most is szenzációsan védett. A helyzet magaslatán volt a védelem is, miközben a gólokon Gatzel (11), Jula (9), Farcãu (7), Motogna (4) és Lazer (3) osztozott.
A nyolcaddöntô játéknapjai február 14. és 22., a szakasz sorsolásra január 20-án kerül sor.
A másik két, európai kupákban érdekelt csapat — a Kolozsvári U Jolidon és a Râmnicu Vâlcea-i Oltchim — lapzárta után játszotta le mérkôzéseit.
Ami a magyar csapatokat illeti, a Dunaferr nagy bravúrt végrehajtva gyôzött az eddig százszázalékos orosz Lada Toljatti otthonában, a nôi kézilabda Bajnokok Ligája 3. fordulójában, az A-csoport rangadóján: Lada Toljatti (orosz)-Dunaferr SE 21-22 (13-13) A magyar csapat gólszerzôi Radulovics 7/1, Lovász 4, Bulath, Ferling 3-3, Bohus, Pigniczki 2-2, Nagy 1 voltak. A szenzációs eredményt produkáló, veretlen Dunaferr legközelebb február 7-én lép pályára a spanyol L’Eliana Valencia otthonában, amely most 28–24 (13–14) arányban nyert a német MJC Trier ellen. Az állás: 1. Dunaferr 5 pont, 2. Toljatti 4, 3. MJC Trier (német) 3, 4. Valencia 0
Szintén a Bajnokok Ligája 3. fordulójában, de ezúttal a D csoportban a Ferencváros nôi kézilabdacsapata a továbbjutás szempontjából fontos mérkôzésen könnyedén legyôzte a vendég lengyel Bystrzyca Lublint, végeredmény: 32–24 (20–13). A hazaiak legjobbjai Mravikova (7 gól), Tóth (6), Kirsner és Uhrakova (5-5) voltak. A Ferencváros kötelezô gyôzelmet aratott, és szinte biztos, hogy a csoportban eléri legalább a harmadik helyet, azaz vagy a BL vagy pedig — ha harmadik lesz — a KEK negyeddöntôjébe jut. A csoport másik mérkôzése lapzárta után ért véget, addig az állás: 1. Larvik (norvég) 4 pont/2 mérkôzés (61-47), 2. Ferencváros 4/3 (84-79), 3. Elda Prestigio (spanyol) 2/2, 4. Lublin 0/3.
• A csütörtökön kezdôdô szlovéniai Európa-bajnokságra készülô magyar férfi kézilabda-válogatott nyerte a hazai rendezésû nemzetközi tornát. A magyar válogatott elôbb csütörtökön Ukrajnát gyôzte le, 32–25 (18–13) arányban, majd pénteken Tunéziát múlta felül 37–26 (16–16!) arányban. Végül szombaton Szaúd-Arábia ellen diadalmaskodott — végeredmény: 29–24 (14–8) —, és veretlenül megszerezte az elsô helyet. A további sorrend: 2. Ukrajna 4 pont, 3. Tunézia 2, 4. Szaúd-Arábia 0.
Stéphane Peterhansel lett a második versenyzô, aki motorkerékpárral és autóval is megnyerte a Dakar-ralit. A francia pilóta a vasárnapi záró szakaszon a 17. lett 14:42 perccel lemaradva az elsôként célba érô, elsô Dakar-raliját teljesítô Colin McRae mögött.
Peterhansel korábban hatszor (1991, 1992, 1993, 1995, 1997, 1998) nyert motorkerékpárral, idén a Mitsubishi Pajero volánja mögött diadalmaskodott. A duplázás eddig egyedül a francia Hubert Auriolnak sikerült, aki 1981-ben és 1983-ban nyert motorkerékpárral, majd 1992-ben autóval.
Összetettben Peterhansel csapattársa, a japán Maszuoka Hirosi lett a második, míg a francia Jean-Louis Schlesser (Schlesser-Ford) a harmadik.
Mivel lapzártakor a verseny még zajlott, hiszen sokan még nem értek célba, a végsô sorrendet csak holnapi lapszámunkban közöljük. Következzen viszont a péntek-szombati 15. és 16. szakaszok rövid összefoglalója, amelyekkel még adósak maradtunk:
• A japán Maszuoka Hirosi nyerte az autósok versenyét a 26. Dakar-rali 15., pénteki versenynapján, aki a mauritániai Tidzsikdzsa és Nouakchott között (651 km) kijelölt 579 km-es gyorsasági szakaszt 6:52:35 óra alatt teljesítette, s több mint kilenc perccel elôzte meg a második leggyorsabb francia Stéphane Peterhanselt. Harmadik a dél-afrikai Giniel de Villiers lett.
A motorosoknál Fabrizio Meoni révén olasz siker született. A második a francai Richard Sainct, a harmadik a spanyol Nani Roma lett.
A Szalay Balázs, Bunkoczi László (Opel Frontera) kettôs "sikeresen" teljesítette az etapot, bár az utolsó összekötô szakaszon tönkrement az autó váltója, így csak a kamion segítségével tudták elérni a tábort.
• Az autósok között a Jutta Kleinschmidt, Fabrizia Pons kettôs nyerte a szombati szakaszt. A Szalay Balázs, Bunkoczi László (Opel Frontera) duó is célba ért, a 43. helyen, míg összetettben a 46. A Nuáksut és Dakar között (647 km) kijelölt 191 km-es gyorsasági szakasz után továbbra is a Stephane Peterhansel, Jean-Paul Cottret páros állt az élen összetettben.
A motorosoknál a francia Richard Sainct diadalmaskodott, de összetettben továbbra is a spanyol Nani Roma állt az élen. A kamionosok között orosz gyôzelem született az utolsó elôtti szakaszon. A magyar trió 35. lett, összetettben pedig a 36. helyen állt.
Erdei Zsolt egyhangú pontozással legyôzte a címvédô mexikói Julio César Gonzalezt, s ezzel megszerezte a Boksz Világszervezet (WBO) félnehézsúlyú világbajnoki címét!
A címmérkôzésen: Erdei Zsolt–Julio César Gonzalez (mexikói) egyhangú pontozással (118–110, 117–111, 118–110).
Az elsô menetben csak ismerkedtek egymással az öklözôk. A mexikói címvédô ment elôre, de Erdei többnyire remekül mozgott el elôle, s a második három percben már egyre gyakrabban ütött pontosan a balkezével. A magyar félnehézsúlyú klasszis megelôzô ütései a harmadik menetben is rendre célba értek, s a láthatóan nagyon megfontoltan, erejét beosztva bokszoló Erdei a meccs harmadánál egyértelmû elônyre tett szert.
Az ötödik-hatodik menetben sem változott a meccs képe: Gonzalez kezdeményezett többet, ment elôre, de Erdei szinte mindig kibújt a szorításból, s rendre jól támadott vissza.
A mérkôzés második felét a Kaliforniában élô világbajnok nagy iramban kezdte, de ellenfelét nem tudta kizökkenteni ritmusából. Az amatôrként világ- és Európa-bajnok universumos nagyon jó érzékkel kerülte el a pofonokat, nem bocsátkozott közelharcba a nála jóval magasabb Gonzalezzel. A védekezés mellett Erdei sokszor vállalkozott támadásra is, s ezek kifejezetten nagy hatékonyságúnak bizonyultak.
A hajrában sem látszott a fáradtság a magyaron, okosan tartotta, sôt növelte elônyét az egyre elkeseredettebb mexikóival szemben, aki az utolsó két menetben már teljesen kilátástalanul, minden meggyôzôdés nélkül bokszolt.
A magyar fölényét jól mutatja, hogy az utolsó percben Gonzalez már egyáltalán nem erôltette a támadást, láthatóan a végsô gongszót várta.
Erdei Zsolt nagyszerû produkcióval a profi ökölvívás harmadik magyar férfi világbajnoka lett Kovács István (WBO) és Kótai Mihály (WBF) után, de elsôként neki sikerült a trónon lévô bajnok legyôzésével hozzájutni egy szervezet övéhez.
Az 1974-es születésû Erdei, a német Universum Box Promotion profi bokszolója amatôrként 1997-ben világbajnok volt Budapesten, olimpiai bronzérmet szerzett Sydneyben, valamint kétszer nyert Európa-bajnokságot (1998-ban és 2000-ben). Profiként 2002 októberében lett a WBO interkontinentális bajnoka. Profi mérlege: 19 gyôzelem (13 K.O.), 0 vereség.
Támogatói klub alakult Baumgartner Zsolt Forma–1-es szereplésének elôsegítésre.
A Baumgartner Team péntek este arról tájékoztatott, hogy az elmúlt 24 órában számos felajánlás érkezett itthonról és külföldrôl — például az Egyesült Államokból, Németországból és Ausztriából — Baumgartner Zsolt támogatása ügyében, akadt olyan, aki 30 millió forintot ajánlott fel, sôt olyan üzemanyagtöltô-állomás is, amely egy éven át minden liter eladott benzinbôl 5 Ft-ot szánna a fiatal pilótára. Rengetegen jelentkeztek 1-2 ezer forintos támogatásokkal is. Vasárnap délig már több mint 120 millió forint gyûlt össze a támogatói klub számlaszámán: CIB Bank Rt. 10700024-04044806-51900001.
A magyar pilóta menedzsmentjének hétfôig kell választ adnia arra a Minardinak, hogy össze tudta-e gyûjteni a pilóta idei Forma–1-es szerepléséhez szükséges szponzori pénzt. Amennyiben a válasz igen, további néhány nap haladékot kap az elsô részlet átutalására.
A Baumgartner Team a Minardi csapat mindkét autójának két oldalán egy-egy helyet fenntart a klub tagjainak. Azoknak a segítôknek a nevét, akik 1000 forintot meghaladó összeget ajánlanak fel, a futamokat követôen közzéteszik a Nemzeti Sportban. Az 5000 forintnál többet áldozók egyedi ajándékot kapnak, az egymilliós összeget meghaladó támogatást nyújtók nevét pedig — hozzájárulásuk esetén — minden versenyen megjelenítik a versenyautókon, a támogatásra vonatkozó megállapodásban foglaltak szerint. Amennyiben Baumgartner Zsoltnak nem sikerül bekerülnie a Forma–1-be, úgy a Baumgartner Autócentrum Kft. és Baumgartner Antal készfizetô kezesség-vállalásával visszafizeti az átutalt összegeket.
Baumgartner Zsolt idei Forma–1-es szereplése a Minardival azután vált kérdésessé, hogy az egyik fôszponzor, a Mol Rt. a korábbi szándéknyilatkozatához képest az utolsó pillanatban, csütörtökön módosította a támogatás feltételeit, amit a pilóta menedzsmentje nem tudott elfogadni.
Bernie Ecclestone, a Forma–1 irányítója bejelentette: megrendezik idén a korábban pénzügyi nehézségek miatt veszélybe került Francia Nagydíjat, miután a száguldó cirkusz összes csapata hozzájárult a futam lebonyolításához.
A július 4-re kiírt magny-cours-i viadal "életben maradása" azt jelenti, hogy az idei naptárban minden eddiginél több — 18 — verseny kapott helyet, Bahreinben és Kínában ezúttal rendeznek elôször futamot.
A csapatok és a Formula One vállalkozás kapcsolatának részleteit rögzítô Concorde-egyezség szerint az istállóknak maximum 17 futamon kell rajthoz állniuk egy idényben, a hírek szerint az érintettek csak úgy egyeztek bele a 18 fordulós szezonba, hogy cserébe 2-2 millió dolláros "kártérítést" kapnak.
Lékó Péter a világos bábukat vezetve döntetlent játszott az örmény Vlagyimir Akopjan ellen a hollandiai Wijk aan Zee-ben zajló sakk szupertorna 6. fordulójában. A felek a 40. lépés után állapodtak meg a remiben. A magyar nagymester vasárnap a holland Loak van Wely ellen ült asztalhoz.
Az állás: Anand, Kramnyik, Adams, Topalov 4–4 pont, Lékó 3,5, Szvidler, Akopjan, Van Wely 3–3, Barejev, Szokolov, Timman 2,5–2,5, Csong, Shirov, Bologan 2–2.
A Szabadság
Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette
Copyright © Szabadság - 2004 - All
rights reserved -