 |
 |
|
| [Vissza
az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2004. január 22.
(XVI. évfolyam, 16. szám)
Alkotmányellenes Székelyföld autonómiatervezete, a területi autonómia, illetve a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása pedig nem tévesztendô össze az etnikai alapon szervezôdô területi autonómiával — áll a tegnap Bukarestben ülésezô Legfelsôbb Védelmi Tanács sajtóközleményében. A Tanács megállapítása szerint Székelyföld autonómiája ellentétes az európai szellemiséggel és a demokrácia szabályaival. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke szerint a testületnek az autonómiatervezet helyett egyéb sürgôs teendôire kellene összpontosítania. A képviselô szerint utópia azt hinni, hogy a román parlament elfogadja a tervezetet. Reméli azonban, hogy ennek kapcsán olyan érdemi vita bontakozik ki a román közvéleményben, amely néhány év múlva elvezet oda, hogy érzelemmentesen lehessen értekezni az autonómiáról.
— Egy dolog a nemzeti kisebbségek jogainak betartása, amire Romániában Európa számára is példaértékû jogi keret létezik, és amit az új Alkotmány is szavatol, illetve a területi autonómiának az alapelve, és más dolog az etnikai alapon szervezôdô területi autonómia. Ez demokrácia- és Európa-ellenes — nyilatkozta a Legfelsôbb Védelmi Tanács tegnapi ülését követôen Ion Iliescu. A Tanács tagjai elsôsorban erre vonatkozó kifogásaikat fogalmazták meg, jelentette ki az államfô. Elmondta: a testület az ülésen nem foglalkozott a tervezet részletes elemzésével, álláspontjuk egyféle "elsô reakció", gyors válasz a beérkezô jelzésekre. A kezdeményezôknek, mint Románia bármelyik állampolgárának, jogukban áll különbözô törvénytervezetekkel, a legváltozatosabb ötletekkel megkeresni a parlamentet, ezeknek a kezdeményezéseknek a gyakorlatba ültetése törvényes keretek nélkül azonban megengedhetetlen. A törvényhozás dolga eldönteni a tervezet sorsát, a Tanács azonban úgy vélte, kötelessége "megadni a hangot" ebben a kérdésben.
Toró T. Tibor Temes megyei képviselô, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke lapunknak kifejtette: meglepi, hogy a Legfelsôbb Védelmi Tanácsnak nincs más dolga, mint Székelyföld autonómiájával foglalkozni. — Tudomásom szerint a Tanács hatásköre a védelmi stratégiák kidolgozása, a különféle, nemzetbiztonsággal foglalkozó intézmények koordinálása, ezen a területen pedig elég nagy a zûrzavar, figyelmét ide kellene összpontosítania — vélekedik a képviselô, aki egyben a parlament védelmi szakbizottságának is tagja. — Nem lep meg, hogy ilyen magas szinten utasítják el az autonómiatervezetet, egyrészt azért, mert választási év van, másrészt pedig azért, mert érdemi vitát errôl a kérdésrôl igazából nem folytattunk a román politikai és értelmiségi elittel. Valószínû, hogy e törvénytervezet benyújtásának kapcsán ez a vita most végre kipattan. Elindul az a dialógus, amelynek hozadéka az lehet, hogy néhány éven belül kialakul egy olyan kedvezô környezet, amelyben az autonómiáról érzelemmentesen beszélhetünk, netán bizonyos kérdésekben konszenzust is kialakítunk. Akkor talán nem lesz utópia, hogy egy ilyen törvénytervezet elfogadásra kerüljön a román parlamentben — mondotta Toró.
Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: egyedül a parlament az illetékes eldönteni a tervezet sorsát. Elmondta: a statútum nem sérti az európai szellemiséget, mi több, a kezdeményezôk az Európa Parlamenthez is el kívánják juttatni a tervezetet, ahol nemsokára a Romániában létrehozandó fejlesztési régiókról lesz szó. Csapó reméli: az egyik ilyan régió Székelyföld lesz.
A legfelsôbb védelmi tanács döntésérôl Markó Béla, RMDSZ elnök az MTI-nek nyilatkozva elmondta, nagy politikai baklövésnek tartja, hogy a tanács Ion Iliescu elnökletével foglalkozott az autonómiatervezet kérdésével. Markó azzal sem ért egyet, hogy a nevezett testület alkotmányellenesnek minôsítette a kezdeményezést. — Ha ugyanis valaki törvényes úton javaslatot tesz például az ország közigazgatási berendezkedésének a megváltoztatására, az egy demokráciában nem tekinthetô alkotmányba ütközônek — szögezte le az RMDSZ-elnök.
Markó mindamellett hibásnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács lépését is. Akik egy választási évben autonómiatervezetet akarnak benyújtani a román parlamentben — hangoztatta —, azok vagy rossz politikusok vagy pedig rosszhiszemûek, és feszültséget akarnak kelteni a román–magyar viszonyban — mondta Markó Béla.
A Magyarok Világszövetsége a leghatározottabban visszautasítja, hogy Románia államelnöke a székely autonómiatörekvésekkel szemben brutális eszközökkel fenyegetôzik. Ugyanakkor emlékeztetik a román külügyminisztert, hogy a XXI. század Európájában az autonómiák igenis megengedett, gyakorlott közigazgatási formák.
Az MVSZ felhívja a magyar állam kormányát, hogy tegye meg a megfelelô lépéseket a nemzetközi fórumokon. Az erdélyi magyar közösségek demokratikus törekvéseire adott román félkatonai válasz súlyos fenyegetést jelent, és felveti, hogy Magyarország az ENSZ-nél védôhatalmi státust követeljen, mint tette azt Ausztria Dél-Tirollal kapcsolatban.
A Tanács, amelynek a Székelyföld autonómiatervezete mellett a Román Hírszerzô Szolgálat és a Külföldi Hírszerzô Szolgálat intézményi reformjának elemzése is szerepelt, elégedetten állapította meg a két testületben végrehajtott változtatásokat, és elfogadta a további stratégiát. A személyzet kiválasztási és felkészítési folyamatának optimizálása, a két szervezet demilitarizálása, a NATO által meghatározott normákhoz való felzárkózás terén tett lépések megfelelnek az elvárásoknak — áll a közleményben. Szintén vita tárgya volt a terrorizmus megelôzését és megfékezését célzó törvénytervezet, amely nemsokára a parlament asztalára kerül.
A Kolozsvári Mûvészeti Múzeum peres ügye keltette fel leginkább a sajtó érdeklôdését a megyeházán tartott tegnapi — immár szokásos — heti sajtóértekezleten. Ha nem is történnek eget rengetô dolgok a múzeum háza táján, mégis sokrétû, néha egyáltalán nem mûvészeti jellegû probléma nehezíti mûködésüket.
Idei tevékenységük egy része tulajdonképpen a tavalyi folytatása, és remélik, hogy sikerül befejezniük a Bánffy Palota tetôzetének javítási és felújítási munkálatait, mondta a sajtóértekezleten dr. Livia Drãgoi, a múzeum igazgatója. Az állagmegôrzés mellett folytatni kell a múzeum kezelésében lévô, nemzeti kincset, vagyont képezô mûtárgyaknak az osztályozását és felértékelését, amely igen hosszadamas, igényes munka, és a szakemberek részérôl néha valóságos kutatási tevékenységet igényel. A múzeum teljes vagyona még mindig a régi, még ötvenes évekbeli leltári értéken szerepel, amelyrôl egyenesen nevetséges beszélni, hiszen a mai viszonyok között csak aprópénznek számít. Holott sokszor dollármilliós értékekrôl lenne szó. Ezt a felértékelést azonban egyelôre nehezíti, hogy nem rendelkeznek a megfelelô jogszabályokkal, amely egy másik ellentmondáshoz is vezethet. A mûkincseket ugyanis biztosítani is kellene a törvény szerint, ezt azonban szintén nem lehet elvégezni a felértékelés nélkül.
A mûvészeti múzeum gondjait egy folyamatban lévô per is bonyolítja. A Babes–Bolyai Tudományegyetem már évekkel korábban beperelte a múzeumot a Cioflec-gyûjtemény visszaszerzéséért, amelyre tulajdonjogot tart fenn, mesélte Livia Drãgoi. A jelenleg 382 darabból álló gyûjteménybôl, amely tulajdonképpen a múzeum igazi alapértékét jelenti, az egyetem 66 alkotást követel vissza. Hogy jogilag lezárhassák az ügyet, és elkerüljék azt a helyzetet, hogy az egyetem újabb és újabb pert indítson, a mûvelôdésügyi miniszter az ügy ítélôtábla szintû tárgyalását kérte. A történet 1928-ig nyúlik vissza, amikor Virgil Cioflec egy 70 darabból álló gyûjteményt (többek között Grigorescu- és Luchian-festményeket, -rajzokat) adományozott az akkori Ferdinánd király egyetemnek, azzal a kikötéssel, hogy a gyûjtemény értékét jelentô pénzösszeget tegyék bankba, és idônként kiállításokon is szereplô kortárs alkotásokkal gyarapítsák azt. 1940-ben a gyûjteményt megfelelô körülmények között elraktározták, majd az 1950-es évek elején, a jelenlegi múzeum létesítése után állították ki újra. A jelenlegi tudományegyetem az egykori adományozó irat alapján követeli vissza. A helyzetet bonyolítja, hogy nem találták az eredeti okiratot, bár a múzeum nem vonja kétségbe az ajándékozás tényét. Az eset kapcsán felmerül azonban annak a lehetôsége, hogy az egyetem, mihelyt tulajdonosnak mondhatja magát, akár kiállíthatósági díjat is követelhet a képek után, mondta az igazgatónô.
A munkaügyi felügyelôség elmúlt évi tevékenységét és a 2004-es évre tervezett fôbb intézkedéseit ismertette tegnap sajtóértekezleten Marian Ciplea, a felügyelôség igazgatója. Beszámolt a tavalyi ellenôrzésekrôl, munkabalesetekrôl, országos szintû kampányokról, valamint az intézményhez érkezô bejelentésekrôl és azok kivizsgálási módszerérôl.
Ellenôrzési és eligazítási, kampány jellegû tevékenységet összesen 4987 egységnél tartottak az elmúlt évben, amelynek során 5879 munkabaleset megelôzési és feketemunka felszámolási intézkedést rendeltek el, derült ki Marian Ciplea fôfelügyelô beszámolójából. Összesen 1431 kihágási büntetést alkalmaztak, 8 milliárd lej értékben. Egyes tevékenységek kivizsgálása után, fôleg halálos munkabalesetek miatt 53 helyen függesztették fel a tevékenységet. Az év folyamán ellenôrzött 154 építkezési cég esetében 73 feketén dolgozó személyt találtak 28 munkaadónál, ezen a területen 1,2 milliárd lej büntetést alkalmaztak. Visszatekintve az elmúlt évekre, a büntetések összege egyre növekedett: míg 2000-ben 1,7 milliárd lejjel büntették a jogszabályok megszegését vagy be nem tartását a munkaviszonyok és munkaegészségügy, valamint -biztonság területén, addig 2001-ben 4,9 milliárd, 2002-ben pedig 7,3 milliárd lejt tett ki a büntetés. A fôfelügyelô szerint a megelôzési ellenôrzéseknek köszönhetô a halálos balesetek számának visszaesése: 2000-ben 17, 2001-ben 16, 2002-ben és tavaly pedig 13 halálos baleset történt.
Ebben az évben a felügyelôség folytatni szándékszik ellenôrzési tevékenységét. Egyrészt népszerûsítenék az európai normáknak megfelelô jogszabályok megismerését és alkalmazását, másrészt folytatják a gyermekek dolgoztatásának megelôzési és felszámolási kampányát, továbbá a hivatalos iratok nélküli foglalkoztatás, a feketemunka kiszûrését és felszámolását.
Dana Ioan, az ellenôrzési osztály vezetôje elmondta, hogy tavaly 808 feljelentés érkezett a munkaügyi felügyelôségre. A névtelen feljelentéseket — az elmúlt évben 30 ilyen volt — kénytelenek félretenni, hiszen ezekben az esetekben képtelenség lefolytatni az eljárást, mivel az ellenôrzések eredményét közölni is kell valakivel. A felügyelô emlékeztetett arra, hogy a panasztevô kilétét kötelezôen titokban tartják, és a feljelentések nyomán a munkaadónál minden esetben általános ellenôrzést végeznek. Ennek ellenére sem tudják azonban megakadályozni, hogy adott esetben a munkaadó ne bocsássa el, akár a feljelentés hatására, az illetô alkalmazottat. A jelenlegi törvényeknek köszönhetôen azonban nem könnyû valakit törvényesen, minden elôírást betartva meneszteni. Aki tehát szabálytalanságot, törvénytelenséget tapasztal, lehetôleg azonnal forduljon a felügyelôséghez, hogy idejében megkezdhessék az ellenôrzést. Elôfordult olyan eset is, amikor a munkaadó semmilyen iratot nem állított ki, semmivel nem lehetett igazolni, hogy a cégnél a panasztevô alkalmazottak dolgoztak, és fizetésre lettek volna jogosultak. Ilyen helyzetben a felügyelôség a bíróságra irányítja az érintetteket, felvilágosítva ôket a lehetôségeikrôl. Dana Ioan a felügyelôség egyik fontos feladatának nevezte, hogy a munkaadókat a szabályok betartására neveljék és kötelezzék, a munkavállalókkal pedig megismertessék jogaikat, lehetôségeiket.
Csökken az influenzás megbetegedések száma: az utóbbi héten hatszázzal kevesebb megbetegedést jeleztek, mint január 5–11. között.
Január 12–18. között 1770 influenzás esetet jegyeztek, 224 kórházi beutalással, illetve 76 418 légúti fertôzést, 2567 beutalással. Tüdôgyulladásban közel harmincezren betegedtek meg, közülük 3571-et kórházban kezeltek. A tüdôgyulladásos betegek közül Galac és Brãila megyében heten meghaltak. A járvány csökkenése dacára az egészségügyi minisztérium a helyzetnek megfelelô óvintézkedéseket ajánlja az egészségügyi intézmények figyelmébe.
Egy héttel ezelôtt az Influenzás Betegségek Európai Megfigyelô Központjának szakemberei megállapították, hogy Európa-szerte csökkenô tendenciát mutatnak a járványos megbetegedések, ám úgy vélekedtek, ezt a téli szabadság is elôidézhette. Franciaországban az A/Fujian/411/2002 típusú vírus által okozott járványciklus végén B és A/H1N1 típusú vírusok ütötték fel a fejüket, amelyek egyelôre viszont csak elszórtan jelentkeztek. Az európai szakemberek szerint Nyugat-Európában végetérhet a influenzajárvány, ám fokozódik a kontinens központi részén — Németországban, Olaszországban, Csehországban és Lengyelországban —, ahol eddig elszórtan jelentkezô megbetegedéseket és helyi gócpontokat jeleztek.
Kolozsvár polgármestere ma délután négy órára rendkívüli tanácsülésre hívta össze az önkormányzati képviselôket. A délutáni ülés napirendjén többek között a következô programpontok szerepelnek: út- és hídjavítás, a Közszállítási Vállalat (RATUC) vonaljegyei árának megállapítása, a Távfûtési Vállalat (RAT) tarifáinak megszabása, 385 millió lej kiutalása egy román kísérleti színháznak, 250 millió lej kiutalása a Youth Action for Peace-nak (YAP) stb. Ezenkívül amennyiben a tanácsosok beleegyeznek, 20 millió lejhez juthat a Román Akadémia kolozsvári fiókszervezete, 100 millióhoz az Ortodox Diákszervezet, 190 millióhoz az
Echinox diákmûvelôdési lap. A polgármesteri hivatal üvegtermében (Sala de Sticlã) tartandó ülés nyilvános. További információk: 596-030.
A MAGYAR KULTÚRA NAPJA alkalmából a Magyar Köztársaság Bukaresti kulturális központjában január 22-én 18 órakor megnyílik Csomafáy Ferenc Erdélyi arcképcsarnokom címû portréfotókiállítása. Megnyitó beszédet mond Mezei József mûkritikus. Ezt követôen a jeles nap alkalmából a népszerû román színmûvész, Iurie Darie magyar költôk románra fordított verseit adja elô.
TATÁR ZOLTÁN, a Kincses külvárosom címû könyv szerzôje találkozik olvasóival a pénteken délután 6 órakor kezdôdô istentisztelet után, a Pata utcai református templomban.
ÜNNEPI ELÔADÁST tartanak a tordai Petôfi Társaság szervezte Népfôiskola keretében január 23-án, pénteken du. 5 órai kezdettel, az ótordai református egyházközség IKE-termében. Szabó Zsolt fôszerkesztô a Mûvelôdés folyóirat népnevelô szerepét ismerteti. Az Erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka címû könyvet a szerzô, Csetri Elek mutatja be, és dedikálja a vásárlóknak. Közremûködik a BBTE Politikatudományok Kara magyar újságíró szakos hallgatóinak egy csoportja.
AZ RMDSZ HAJNAL NEGYEDI VÁLASZTMÁNYA gyûlést tart január 23-án, pénteken du. 5 órától a Kôkert/Hasdeu utca 113. szám alatt. A gyûlésre szeretettel meghívják a régi választmányi tagokat is. Akinél tagnyilvántartási könyvecske van, hozza magával.
AZ RMDSZ PATA-GYÖRGYFALVI KERÜLETÉNEK székházában (Jugoszlávia/Taksony vezér u. 51.) Fekete Emôke jogász tart tájékoztatót az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról (program: kedden 15–17, szombaton 10–13 óra). Ugyanott számítógép-kezelôi tanfolyam, állandó jelleggel, bármilyen korosztály számára. Érdeklôdni az 551-409-es és az 546-417-es telefonszámon lehet.
Luna Amarã — jubileumi koncert
A népszerû kolozsvári "Keserû hold", azaz Luna Amarã együttes 100 koncertjén van túl. A jubileum alkalmából hangversenyt rendeznek a The King Klubban csütörtökön este 9 órától. A nyitókoncerten a Siaj együttes zenél.
A Luna Amarã (akkor még Tanagra Noise néven) elôször 1999. december 12-én, a mûépítészek gólyabálján lépett fel. Azóta bejárták az országot, több fesztiválon is szerepeltek. Az együttes repertoárja 30 saját számot tartalmaz, ebbôl 13 lesz rajta a hamarosan megjelenô, Asfalt címû bemutatkozó albumon. Nemsokára elsô videoklipjük is elkészül.
A Kolozsvári Magyar Opera ma esti Erkel Ferenc István király címû elôadását dr. Cseh Áron fôkonzul is megtiszteli jelenlétével, és beszédet tart a Magyar Kultúra Napja alkalmából.
A kolozsvári magyar konzulok személyes anyagi hozzájárulásával 250 belépôjegyet osztottak ki a magyar iskolák diákjai között.
A Székelyföldön született Pusztai Péter grafikus és fotómûvész munkái — január 23-án déli 1 órától — másodszor láthatók a Korunk Galériában (Nagy-Szamos — Iasilor — utca 14.). Elôször 1979. augusztusában állított ki Kolozsvárt, akkor még Bukarestben élt. (1977-ben a Képzômûvészek Szövetségének grafikai nagydíjával tüntették ki.) Az Ifjúmunkás irodalmi mellékletének grafikai szerkesztôje volt, illusztrációkat, plakátokat készített a Kriterionnak. 1981-ben telepedett le Svájcban, majd Kanadába költözött. 1984-ben saját reklámgrafikai vállalatot hozott létre Montreálban. Számos nemzetközi kiállításon szerepelt, munkái neves kiadóknál jelentek meg, filmsorozatokhoz készített díszletterveket és rajzokat. A Korunk Galériában most megtekinthetô fotói eredeti látásmódról és nagy technikai tudásról tesznek bizonyságot.
Vasárnap / január 25.
A Hargita megyében már intézményesen mûködô otthoni gondozói hálózat kiterjesztésérôl tanácskoztak a sepsiszentgyörgyi községi elöljárók és szakemberek, tudhatjuk meg az Otthoni gondozói hálózat Kovászna megyében is címû rövid tudósításból.A Siculicidiumra emlékezve címmel Csúcs Mária számol be a madéfalvi veszedelem 240. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésrôl. A tudósítás néhány gondolatban feleleveníti az 1764 januárjában Madéfalván összegyûlt csíki, kászoni és háromszéki székelyek szomorú történetét, de a mostani megemlékzésre egybegyûltekhez szóló közéleti személyiségek gondolatait is idézi, amelyek olyan aktuális problémákat vetettek fel, mint például az itthonmaradás kérdése. Hol vagy? címmel dr. Hegedûs Kovácsevics Katalin egyetemi tanárral készült interjút olvashatunk, amelybôl kiderül, két mandátumban is a Vajdasági Pax Romana elnöke volt. Rövid, pergô válaszai bepillantást engednek hitéletébe.
A Vasárnapban — egyebek mellett — olvashatunk a Romániai Máltai Segélyszolgálat váradi tagozata elmúlt évének összegzésérôl, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének célkitûzéseirôl, egy utcai kéregetô esete kapcsán íródott jegyzetet Adni, nem adni? címmel, az ökumenikus imahétrôl, a rekordvetítésre váró Mel Gibson-filmrôl, a lövétei huszonöt évesek találkozójáról, és a székelykeresztúri, sepsiszentgyörgyi, valamint a gyergyóalfalusi ifjúsági csoportok rendezvényeirôl, továbbá az egyházmegyék eseményeirôl, híreirôl.
Bioterra
Megjelent a Bioterra folyóirat 2004 elsô évnegyedi száma. A kiadvány immár hat éve arra törekszik, hogy szakmai tanácsokkal, friss információkkal szolgáljon a bio- vagy ökotermelôknek. A lap felelôs szerkesztôje Bódis András, kiadója pedig Albert Imre, aki egyben a Bioterra civil szervezet elnöke is. A szerkesztôbizottságban egyetemi professzorok és neves agrárszakemberek tevékenykednek.
Ebben a lapszámban (névsor szerint) Barazsuly Emil, Bodnár György, Ilie Cornoiu, Horváth Anikó, Luca Emil, Man Cornel Adrian, Mihai Gheorghe, Nagy Zoltán, Negrea Octavian, Ropan Gavrila, Rusu Teodor írásait közlik.
Az elôszót ismét a svájci Martin Schütz projektvezetô jegyzi. Témája a hit és a tudás. Ezt követôen olvashatnak a bukaresti IndAgra mezôgazdasági kiállításról, a tavalyi aszály tapasztalatairól, a jó magágy elkészítésérôl, a természetes talajtakaró anyagokról, jelzônövényekrôl. Idôszerû bio-kalendáriumot is bemutatnak, és érdekes anyagot közölnek a biocékláról is. A már szinte elfelejtett mangalica sertés múltja és jövôje is érdeklôdésre tarthat számot a sertéstenyésztôk körében annál is inkább, mert az ágazat válságos helyzetbe került az utóbbi években. Egy másik írás az ökofarmok juhállományának teleltetésével foglalkozik. Ugyancsak ebben a rovatban találnak méhészeti olvasnivalót is az öko-méhcsaládok teleltetésérôl. A lap egyik leghasznosabb írása pedig a biotermékek értékesítési lehetôségeit tárgyalja.
A magyar kultúra neves személyiségeinek a hangját ôrzi a budapesti Petôfi Irodalmi Múzeum mintegy négy évtizedes múltra visszatekintô hangtára. Az ötlet Vezér Erzsébettôl származik, az állandóan bôvülô hang- és videotárat jelenleg Maróti István vezeti.
Az 1960-as évek közepén Vezér Erzsébet irodalomtörténész, Ady-kutató kezdte megôrizni, majd tudatosan gyûjteni a nagy emberek hangját. Az elsô hangszalagok Lukács Györggyel, Benedek Marcellel, Féja Gézával és Lesznay Annával folytatott beszélgetéseket rögzítettek. Vezér Erzsébet több kilós magnóval kereste riportalanyait. A Vörös Szikra nevû súlyos gépet egy idô után Örsi István vitte a vállán a körutakra. Vezér Erzsébetet aztán koholt vádak miatt a 70-es évek elején eltávolították a Petôfi Múzeumtól. Utóda, Kapdebó tanár úr folytatta a megkezdett hanggyûjtést, de már a Magyar Rádióból is gyakran vett át megôrzésre váró anyagot. A legrégibb hang egy 1913-ban készült felvételen hallható, s ez a Bródy Sándoré. Értékben felzárkózik melléje a Móricz Zsigmondé, amikor a Rózsa Sándor címû regény elôzményeirôl beszél.
A 80-as évek közepétôl videotekerccsel bôvült a szalagtár. Karinthy Frigyes együtt Cinivel, Kosztolányi Dezsô együtt családjával, Horváth Ádám rendezô részérôl ígéret egy filmrôl, amelyben Molnár Ferenc is feltûnik.
1990-tôl Maróti István vette át a Petôfi Múzeum hang- és videotárának vezetését. Szenvedélyes gyûjtô, hangszerzésben minden ötletet felhasznált. A jelenlegi 6 ezer felvételt tartalmazó gyûjteményt most a Határon Túli Rádiók szalagtárából gazdagítja másolatok formájában. Kolozsváron már eddig is többször megfordult, az idei tavaszon eljut Marosvásárhelyre, s készül Burgenlandba. Nemrégiben 54 tekercs felvétel került át a Szabad Európa Rádiótól, Márai Sándor eltûntnek vélt hangjával. Az anyagot sikerült digitalizálva megmenteni. Maróti István szerkesztésében Aranyhangok címen Szabó Lôrinc, Babits Mihály mellett most Márai Sándor is napvilágot látott CD-lemezen, rövid ismertetôvel. 10 éve, hogy "saját beszélgetések" is készülnek, ezek hiánypótlók. Módszere, hogy az anyagokat nem szerkesztik át, az eredeti formájukban ôrzik meg, így harmonikázhat és énekelhet például Tersánszky Józsi Jenô a megôrzött szalagon. Ma már segítséget tudnak nyújtani — hangban és képben — egy-egy kiállítás megnyitójához. Legutóbb például a Páskándi Gézáéhoz. Kutatók látogatják a hangtárat, egyetemisták, fôiskolások gyûjtenek adatokat dolgozataikhoz. És Maróti István jól érzi magát ebben a munkakörben. A mindennapi teendôk mellett bizonyos fajta védelmet is jelent többedmagával együtt egy ilyen kincsnek a birtoklása. Minden érdeklôdôt szívesen fogad, és készségesen eligazít a hangok birodalmában. Akik búvárkodni szeretnének a dokumentumokban, vagy esetleg hozzáadni, kiegészíteni azokat — keressék fel Budapesten a Károlyi palotát, a Károlyi utca 16-os szám alatt, a Jogtudományi Egyetemmel szemben. A Petôfi Múzeum hangtára a palota elsô emeletén található.
A tegnap városa címmel elkészült a Magyar Televízió kétszer 50 perces filmje a holnaposok Váradjáról. A filmet tavaly nyáron forgatta Ráday Mihály rendezô és Nemlaha György szerkesztô Nagyváradon. Az elsô részt január 24-én, szombaton, román idô szerint 17.20 órakor sugározzák az MTV csatornán, a második részt ugyanott január 31-én. Gondoltak azokra is, akik nem vételezik a Magyar Televízió 1-es csatornáját, ezért a filmet február 7-én, illetve 14-én 21.40-kor megismétlik az M2-n is.
Forgattak a színházban, az egykori szerkesztôségnek helyén, kávéházakban, az Ady Endre Emlékmúzeumban, Ady, Juhász Gyula és a többi holnapos életéhez kötôdô helyszíneken. Archív városképek egészítik ki a mostani felvételeket. A filmben helytörténészek, a múlt ismerôi idézik fel az egykor pezsgô irodalmi életérôl nevezetes várost. Latinovits Zoltán és Mensáros László archív felvételei is bekerültek a filmbe, ôk a váradi Szigligeti Társulat néhány tagjához hasonlóan váradi költôk verseibôl szavalnak.
Visszavonom kijelentésemet, hogy állunk egy helyben. Dehogyis állunk! Szépen fejlôdünk. Hiszen itt is van már egy csomó "nyugati dolog." Például sorozatgyilkosság és ámokfutás. Meg drogozás és kábítószer-kereskedés. No meg alvilági bandák, amelyek félvilági harcot vívnak egymással a nyílt utcákon. A maffiózókat nálunk sem lehet lefülelni, mert "üzleti kapcsolataik szálai" magasra nyúlnak. Pedig van filmekbe való bûnüldözés is, fejbelövéssel, de ezeken csak kiskaliberûek kerülnek a hálóba. És vannak pedofilek, valamint "másságukat" nyíltan vállaló homoszexuálisok meg leszbikusok, akik klubokba tömörülve védik jogaikat. Vannak útszéli prostituáltak is, akiket ugyan még nem törvényesítettek, de már az sem várat sokáig magára. És vannak prostikat futtató és áruba bocsátó kerítôk. Aztán egyre több román rendszámú, szebbnél szebb luxusautó is van, meg vörösen csillogó tetejû, kacsalábon forgó héttornyos márványpalota. És a benzinkutaknál, a villany- és a gázszámlákon, no, meg az üzletek nagytöbbségében EU-s szintû árak. Ja, hogy az átlagbérek kissé elmaradnak ettôl a szinttôl, hogy még túl magas a munkanélküliek száma, hogy még rengetegen élnek a szegénységi küszöb alatt? Na, hát most már mindent egyszerre szeretnénk?!
KOLOZSVÁR
KÖZTÁRSASÁG — Gothika — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától, hétfôn egész nap.
MÛVÉSZ-EURIMAGES — Igazából szerelem — angol–amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 12.30, 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22.30-tól és kedden egész nap; január 19-én, hétfôn este 8 órától a francia filmtéka keretében: Jeanne et le garçon formidable.
GYÔZELEM — Hóhatár — A félelem felpörget — angol bemutató. — Vetítések idôpontja: 13.30, 16, 18.30, 21; kedvezménnyel szerdán egész nap.
FAVORIT — Csaó, Lizzie! — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel csütörtökön egész nap.
DÉS
MÛVÉSZ — Amerikai pite 3 — Az esküvô — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától és hétfôn egész nap.
TORDA
FOX — Lara Croft: Az élet bölcsôje — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától; kedvezménnyel naponta 15 órától és szerdán egész nap.
SZAMOSÚJVÁR
BÉKE — New York bandái — amerikai. — Vetítések idôpontja: 16, 19; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; csütörtökön zárva.
MAGYAR SZÍNHÁZ
Január 23-án, pénteken este 8 órakor: Ionesco: Jaques vagy a behódolás — stúdióelôadás. Rendezô: Tompa Gábor. — CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK.
Január 25-én, vasárnap este 7 órakor: Pirandello: Ötöztessük fel a mezteleneket — stúdióelôadás — nyílvános fôpróba. Rendezô: Bocsárdy László.
ROMÁN SZÍNHÁZ
Ma, január 22-én, csütörtökön este 7 órakor: Ubucuresti.
BÁBSZÍNHÁZ
PUCK BÁBSZÍNHÁZ
MAGYAR TAGOZAT
Január 25-én, vasárnap de. 10 órakor: Betlehembe menjünk el.
ROMÁN TAGOZAT
Január 25-én, vasárnap délben 12 órakor: Hamupipôke.
MAGYAR OPERA
Ma, január 22-én, csütörtökön este fél 7 órakor, a Magyar Kultúra Napja alkalmával: Erkel Ferenc: István király. Vezényel: Hary Béla. Rendezô: Dehel Gábor.
Január 25-én, vasárnap de. 11 órakor: Kacsoh Pongrác: János vitéz. Vezényel: Hary Béla. Rendezô: Dehel Gábor.
ROMÁN OPERA
Január 23-án, pénteken este 7 órakor: Verdi: Traviata.
ZENEAKADÉMIA
Ma, január 22-én, csütörtökön este fél 7 órakor a hangversenyteremben: Zongoraest dr. Ninuca Pop egyetemi tanár osztályának elôadásában. Mûsoron: Scarlatti-, Bach-, Beethoven-, Schumann-, Debussy- és Prokofjev-mûvek.
DIÁKMÛVELÔDÉSI HÁZ
Január 23-án, pénteken este 7 órakor: Szimfónikus hangverseny a Transilvania Filharmonia elôadásában. Vezényel: Luc Bagdasarian (Svájc). Közremûködik: Audrey Michael (Svájc).
Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia
Volt téeszeseink rövidesen befejezik a botorkálást, pedig ezután lenne érdemes, mikor a nyugdíjuk szöcskemód megugrik. Tartaná meg ôket az Úr — így a kormánypárt — szavazásig, míg hálájukat az urnába dobják. Hadd lássák, mint porlad az erôs lej, hogy fér utána zéró a számtengelyen. Aligha érik meg a zérókat, pedig az eddigieknél szebben gurulnak. Ez a nyugdíjemelés tulajdonképpen hálapénz azoknak, akiknek volt türelme kivárni. Szép tulajdonság a türelem. Csak az a megmondhatója, akinek nincs, csak hergeli magát, mintha azt jobban fizetnék. Ó, türelemre született és szánt társak, kapások, tehenészek és mindennemû földészek, megértétek a szocializmus gyümölcseit! Ásó-kapa-nagyharang éltessen benneteket az új nyugdíjkorlátok közepette! De minek néktek annyi, hásze csak szocializmust építgettetek? Azért a pénzért lakozzék bennetek bûntudat! Zsebeltek minden munka nélkül, miközben az ifjúság pénzre érdemesül — a munkanélküliség fizetett szakmává lôn. Azt is úgy megfizetik, mint a félbehagyott munkát, a szocializmus építését.
Ezek az állapothatározó sorocskák a gyógyszertárban, a nagy idôbôségben fogalmazódnak belém az új esztendô elsô munkanapos hajnalán, január 5-én. Hálás vagyok a gyógyszerboltnak, mert kinyitott, nem kell a hidegben ácsorogni. Tudom, nem azért nyitották ki, hogy bent fûtôzzem, jómagam se a sorbanállás melengetô voltáért tartózkodom benne. Beindult az ez évi gyógyszerforgalom, olcsóbb lett a betegség, mivel csökkent a gyógyszerek forgalmi adója. Nincs abban semmi dörzsöltség, ha ilyen korán jelentkezem, elejét akarom venni az eddigi praxisnak, bár ki tudja. Az ártámogatott gyógyszerek a hónap elején elillannak. A többi ott van dobozban egymás hátán egy cent támogatás nélkül. Álldogálok a jó melegben, a boldog tudattal, hogy a nem szponzorizált gyógyszerek ára is rokkant, mint a hó a napsütésben. Izgek-mozgok, nem tudom elképzelni, hogy százezer helyett csak kilencvenet fizetek. Igaz, a könyvárusok sopánkodnak, hogy azért a pénzért tíz könyv helyett csak kilencet adnak. Hagyjuk, hagyjuk, nekik hálálkodni kéne, nem prédálnak annyit, nekik épp jól jön a drágítás.
Év hajnala, a hónap elsô munkanapja, január 5.: kompenzált gyógyszer, gyere a zsebembe! Majdnem elromlik a hangulatom, a néninek nem adnak kompenzációs receptjére gyógyszert. Ha a patikus lennék, még támogatás nélküli receptre se adnék neki. Mirefel akarja emelni az átlagéletkort, ki bízta meg vele? Nincs rá engedélye! A patikus nem ilyen törvénytisztelô, de nem is mafla — nem ad a receptre gyógyszert, mert a nyomtatvány elavult. A néni hümmög, hogy az pár órás, friss recept. Attól még nem érvényes, van új nyomtatvány, ami nehezebben hamisítható. Az övé nem hamis, mert a hamisítás többe kerül a receptnél, ô nem érdekelt a hamisítványok szaporításában. Kifizeti a teljes árat.
Csak mustrálgatom az esetet, ami a sor fogyásával közelít felém. Én az ô helyében itt meg se jelennék. Sebaj, eszembe juttatja majd a társadalom, miket gondoltam róla. A pénztár elôtt vagyok múlt évi receptemmel, ami ugyancsak friss. Még ketté is hajtom, hátha ez segít rajtam. Ártatlanul pislogok, mintha nem fültanúztam volna eddig, de támogatott gyógyszert én se kapok, a szám pedig nem jár. Tudom, elfogadhatják a régi nyomtatványt is a hónap közepéig. A patikus se most jön a falvédôrôl: letette az állam a hivatali esküt a patikáknak, hogy az új nyomtatványra idejében adják a támogatást? Ilyen hivatalos aktus nem zajlott, kifizetem a gyógyszerek teljes árát. Támogatom a gyógyszeripart az állam helyett. Nem véletlenül világosodom meg: az állam én vagyok!
Tihamér nem kimondottan részeges, de határozottan szereti az itókát. Részrehajlás és válogatás nélkül mindenfélét és akármennyit.
Éppen az ebéd utáni sörömet bontom, amikor betoppan, és vidáman a vállamra csap:
— Kedves tôled, hogy így vársz, de tudod, hogy nekem nem csúszik a sör vodka nélkül. Szaladj, és hozz vodkát!
Szaladok, és hozok vodkát.
— Cigarettád van?
Cigarettám van.
— Na, egy tüzet légy szíves!
Tüzet vagyok szíves, rágyújt, mûvészi karikákat fúj — ezért mindig is irigyeltem, nekem sose sikerül —, és elkezdi fantáziadús eszmefuttatásai valamelyikét:
— Tudományosan megállapított tény, hogy Kômûves Kelemen csikorgó hidegben volt kénytelen építeni Déva várát. Mivel nem volt tanult politechnikás, csak amolyan parasztpallér, honnan tudhatta volna, hogy mínusz tíz fokon a malter nem köt, hanem megfagy. Végül rájött ô valamire, és befalazta fiatal feleségét, aki testével melegítette az anyagot, és több mint biztos, hogy kilométereket szaladt körbe-körbe, amíg csak bírta, így lehetett idejük felhúzni a falakat.
— Ha te mondod — bólintottam unottan (mesélt Tihamér ennél bôdületesebbet is). — Tölthetek még?
Üldögélünk, a rádióban kellemes zene, hallgatjuk. Fogy a sör, fogy a vodka, fogy a cigarettám. Lassacskán alkonyba hajlik az idô.
— Tudod, a feleségem újabban elveszi az egész fizetésemet, és nem hagy egy kortyravalót sem.
Gyors fejszámolás. Két sör, egy vodka, csomag cigi, egy hónapban megbújik harminc napocska, tyû, Tihamérék jövôre milliomosok, mi lesz a világból?
— És tényleg semmit sem kapsz? — teszem közben a meglepettet.
— De igen. Egy sört vasárnap. De meg lehet abból élni? Na, mi az, nincs egy bagód? Micsoda háztartás, hát, szervusz barátom, sietek, van egy kis dolgom a Hajnal negyedben. Adj egy ötvenest, és megyek.
Szavatartó egyén, pillanat alatt eltûnik.
Csendesen összeszedem az üres üvegeket, kidobom az összegyûrt cigarettásdobozt, és eltûnôdöm, hogy lámcsak, lámcsak. Ablakot nyitok, és egy pillanatra még látom Tihamért, ahogy taxiba vágja magát, a hátulsó ülésre, mint az urak. Biza, csóválom a fejem, messze az én kicsiny falum, izé, a Hajnal negyed.
Másnap andalogva sétálok napfényes lakónegyedünkben, szatyromban kiló krumpli, három hagyma, miegymás, amikor hirtelen utamat állja Tihamérné. Elfogja elôlem a napfényt, kontya árnyékot vet a szívemre, dús keble feldöf, és rámsziszeg, mint egy idegbajos kígyó.
— Miért itatod Tihamért?
— Hát, én nem, mert mi.....
— Semmi hámihogy, elmondott mindent otthon, becsaltad, vodkát adtál neki, meg cigarettát, pont most amikor elhatározta, hogy leszokik, és akkor jössz te, egy ilyen züllött alak, aki senkinek sem kell, és tanítod inni.
Eltátott számba ki- és berepülnek a legyek, mert Tihamér régóta iszik, többet mint én, és nagyon kicsi lenne az esélye, hogy negyven év után többet vagy kevesebbet igyék, mint amennyivel meg van szokva. De lehet itt magyarázkodni, sem helye, sem ideje a védekezgetésnek, máris kezdenek bámulni a piacozók, így szép sunyin bocsánatot kérek és iszkolok az odúmba, mielôtt egy ismerôs pletykálni kezdene.
Szép csendes este van, sül a szalonnám, és eltûnôdöm... Szerencsés ember Tihamér, az életmûvész, mert tényleg ilyennek kell lennie a jó feleségnek. Vigyáz az ember testi-lelki épségére, és a férj minden hibáját a barátai nyakába sózza. Kômûves Kelemennek ha barátai lettek volna, tuti azokat falazza be, és megmarad a felesége.Vajon boldogabban élt volna?
Az utóbbi idôben örvendetesen gyarapodó Kolozsvár-irodalom legújabb kötete Tatár Zoltán tollából, a Kalauz Kiadó gondozásában látott napvilágot (Kincses külvárosom, Kalauz Kiadó). A szerzônek a Szabadság hasábjain évek óta megjelenô írásai, a bennük szereplô személyeken kívül, számtalan olvasó érdeklôdését fölkeltették. Ezek egy része, most kötetbe foglalva, mondhatni összefüggô fejezetekként, a külön-külön megjelenô írásoknál jóval teljesebb képet fest, amint a szerzô mondja, a "Békáson innen és a Felsô-Kövespadon túl"-ról, "a Magyar utca és az Attila út közé esô körcikk"-rôl. Annak lakóiról, légkörérôl, hangulatáról.
A tetszetôs kivitelezésû, sikerült borítójú munka mûfaját illetôen eltöprenghetünk. Emlékírás? Társadalmi csoportot, réteget bemutató tanulmány? Városnegyed története? Várostörténet? Mindegyikbôl van benne jó adag, mégis egyik sem. De nem ez a lényeg. Hanem a "kincses külvárosban" élô emberek. Ezek az egyszerû, dolgos emberek, iparosok — ahogyan akkoriban a kisiparosokat nevezték —, munkások, földészek, szatócsok, kocsmárosok, akik két kezük munkájára alapozva vásároltak szerény telket, emeltek rajta kis családi fészket, nevelték gyermekeiket, kicsit örültek, sokat búsultak, a háborús események közvetlen vagy közvetett elszenvedôi lettek, akikre a nagy "felszabadulás" után a várt remények helyett újabb csapások zúdultak. De közben mindig emberek maradtak. A szó legszorosabb értelmében.
Az emlékekbôl a szomorú események többnyire kihullnak, s maradnak fôleg a kellemesek. A múlt megszépül. Kötetünk esetében ehhez a szerzô kedélyes, alapvetôen vidám természete is hozzájárul, így a szomorú eseményeken felülkerekedve, a könyv oldalairól határtalan életkedv árad. Saját emlékeire alapoz ugyan, de tudja, hogy hiányosak, hiányosak lehetnek. Ezért barátai, szomszédai, ismerôsei emlékeivel, egykori térképekbôl, a korabeli sajtó híreibôl, a levéltárból merített adatokkal egészíti ki, teszi még hitelesebbé ezeket. Méghozzá avatott kézzel.
Minthogy a városnak ez a negyede szervesen kapcsolódik a többihez, természetesen szóba kerül a Deák Ferenc utcai korzó, az egyetem, vagyis az egykori Bolyai, a sétatéri strand, a Leányvár, a Bagolyvár, Kolozsvár több más része is. A Bagolyvárral kapcsolatban például megtudjuk, hogy 1938-ban itt ebédelt az amerikai Lindbergh, aki elsônek repülte át az Atlanti-óceánt.
Idôben több évet, több mint két évtizedet ölel át. Az 1940-es évek elejétôl nagyjából az 1960-as évek derekáig. A szerzô ifjúkorából. Abból az idôbôl, amikor a kétharmadával, felével kevesebb lakosú, túlzsúfolt lakónegyedek, jóformán kipufogógáz és közlekedési dugók nélküli városnak emberibb mérete, arculata volt, amikor ily módon áttekinthetôbb volt, amikor a lakosai közti kapcsolatok, legalábbis ennyi évtized megszépítô távlatából, mintha közvetlenebbek lettek volna. Mert még nem özönlötte el az ejtôernyôsök, az újtelepesek tömege — akik ahelyett, hogy beilleszkednének sajátos légkörébe, szokásai, körülményei közé, mindent át akarnak rajzolni, mindent ki akarnak sajátítani, mindenáron mindent a maguk képére akarnak alakítani. Az idô tájt senki sem kapta föl a fejét, ha az Endre király, az Alkony, a Méhes, a Taksony vezér, a Cimbalom, a Kazinczy, a Szentegyház, a Rózsa vagy más utca neve hangzott el. S amikor felsôbb tanulmányaikat elmélyítendô, diákjaink nem a bécséúba, hanem csak úgy egyszerûen, az Egyetemi Könyvtárba mentek.
Akkoriban a külváros sokak, nyilván a belvárosiak körében nem éppen jó hírnévnek örvendett. Nem egy tudományos munka, amúgy magas lóról, kétes elemek lakhelyeként emlegette. Tény, hogy itt nem laktak egyetemi tanárok, tudósok, fôtisztviselôk meg mások, tény, hogy villany volt ugyan, de a közmûvesítés szempontjából nem állt a helyzet magaslatán. Lakói azonban...
Mitôl kincses hát Tatár Zoltán külvárosa? Olvassuk el a könyvet, s a válasz nem marad el.
Nézem a Duna Tv késô esti híradóját, s nem hiszek a fülemnek (képzavar, persze, de ezt most hagyjuk): a képernyôn Szekeres Imre, a Magyar Szocialista Párt alelnöke, amint éppen sajtótájékoztatót tart, és bejelenti az elsô három helyezett nevét a szocialisták európai parlamenti listájáról. A következôket mondja: az MSZP elnöksége az európai parlamenti lista elsô helyére Kovács László elvtársat, a párt elnökét javasolja. Hogy kicsodát? — kérdeznék vissza szerényen érdeklôdve. Nem, mintha nem érteném a mondatot, nincs azzal semmi baj, nyelvtanilag is a helyén van, de mintha valami nem illene a képbe. Fel is nevetek hirtelen, ám mivel Szekeres úr (bocsánat, majdnem én is leelvtársaztam) szemrebbenés nélkül folytatja a felsorolást, hát jobban odafigyelek, hátha mégis velem van a baj, és nem tudom, milyen évet is írunk. Második helyre Horn Gyula volt miniszterelnököt, a harmadikra pedig Lévai Katalin esélyegyenlôségért felelôs tárca nélküli minisztert javasolta a testület, jelenti be az alelnök. S mivel Horn Gyula nevéhez Szekeres nem társítja az "elvtársat", pedig az én szegényes képzettársításom szerint, ha valahová, hát oda aztán illene, megnyugszom, mert Lévai Katalinnak viszont "esélye" sincs az inkriminált szóra. Nem másért, csak eléggé fiatal ahhoz, hogysem kiérdemelte volna. A híradó közben más témára vált, nekem pedig nagy kô esik le a szívemrôl, hiszen rájövök, hogy nem az én idôérzékemmel van baj, hál’Istennek nem tértek vissza a "régi, szép idôk", csak Szekeres Imre enyhe anakronizmusának köszönhetem ezt a kis ijedtséget. Persze rögtön beindul a találgatás: véletlen vagy tudatos elszólás lenne? Ahogy visszaidézem magamban az alelnököt, lehetne véletlen is. Kinézetre olyan korban van, amikor még elhihetô, hogy megszokásból mondhatta az elvtársat. Ha viszont tudatos, annak már más pszichológiai indítékai vannak. Nem is boncolgatom tovább, hiszen ez már más elmélkedés tárgyát képezi.
De ha már a tudatos elszólásoknál tartunk, van még egy példám. Olvasom Markó Béla nyílt levelét, amely nemrégiben jelent meg a Heti Válaszban, illetve az Élet és Irodalomban egyidejûleg. Amúgy mellékesen megjegyezve, érdekes levél, tanácsos lenne elolvasni. Nos, ebben a levélben áll a következô mondat: "A mai magyar politikus vizet iszik, és bort prédikál". Tudatos elszólásnak tartom, bár ezt csak akkor bizonyíthatnám, ha részletesen ismertetném a levelet, erre viszont helyszûke miatt nem vállalkoznék. A kijelentést most csak kiindulópontként szánom mondandómhoz. Hogy a "magyar politikus" megnevezés alatt Markó mit ért, azt nem tudom, de tételezzük fel, hogy a romániai magyar politikus is ide tartozik. Politikusi körökben pedig napjainkban fôtéma a Magyar Állandó Értekezlet közelgô ülése. Amelyre, mint a hírekbôl tudjuk, nem kapott meghívást sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, sem a Székely Nemzeti Tanács, sem pedig a Magyar Polgári Szövetség. Ennek megfelelôen ki is kérték maguknak az említett szervezetek vezetôi, felszólítva a magyar kormányt, hogy ne tekintse az RMDSZ-t a romániai magyarság egyetlen legitim képviselôjének, és számukra is biztosítson a meghívott szervezetekkel azonos jogállású helyet az értekezleten. Most ne vitatkozzunk azon, hogy ezek a tanácsok, szövetségek mennyire legitimek, avagy nem, kiket képviselnek, és kiket tagadnak meg, vagy kiknek a helyébe igyekeznének maximális sebességgel. Beszéljünk csak a MÁÉRT-ról. Markó Béla nyílt levelében mondja a következôket: "Én nem hiszek abban, hogy van épeszû alternatíva arra, amit ma a határon túli magyar szervezetek csinálnak. De ha valaki másképpen látja, azt a véleményt is be lehetne dobni a nagy közös kalapba. Erre szolgálhatna a Magyar Állandó Értekezlet. De csak úgy, ha sokkal gyakrabban ülésezne, és nemcsak a zárónyilatkozatokra, hanem a vitára is figyelne mindenki. Megfelelô kerete lehetne ez a fórum a magyar–magyar paktumnak, a magyar–magyar minimálkonszenzusnak". Hát kérem, itt a soha vissza nem térô alkalom arra, hogy a "mai magyar politikusok" rendezzék végre közös dolgaikat, és öntsenek tiszta vizet a pohárba, mielôtt túlcsordulna, és végképp zavarossá válna. Persze ez csakis akkor történhet meg, ha azok a bizonyos mai magyar politikusok nem bort prédikálnak akkor, amikor azt állítják, hogy ôk márpedig csupán vizet ittak.
Köllô Katalin
Az oldalt szerkesztette: Makkay József
Irak tömegpusztító fegyverei "azonnali" fenyegetést jelentettek, de nem annyira azonnalit, ahogy a brit kormány a háború elôtt feltételezte — ez derül ki abból az eddig nem sugárzott BBC-interjúból, amely David Kellyvel, a brit kormány fegyverzetügyi tanácsadójával készült öngyilkossága elôtt.
Kelly azután lett öngyilkos — súlyos belpolitikai válságba taszítva a brit kormányt —, hogy belekeveredett a kormány és a BBC közötti példátlan csatározásba, amely az iraki fegyverzetrôl szóló hírszerzési anyagok kezelésének kérdésében robbant ki.
A szakértôvel még 2002 októberében készült egy tv-interjú, amelyet csak szerdán este tûzött mûsorra a BBC tv Panorama címû külpolitikai magazinja. Az elôre ismertetett részletekbôl az derül ki, hogy a szakértô maga is súlyos veszélynek gondolta az iraki fegyvereket. Kelly azt mondta: ha a tömegpusztító eszközök robbanófejei nincsenek is még feltöltve hatóanyaggal, ezt "napokon vagy heteken belül" el lehet végezni.
Ezzel a szakértô maga is egyértelmûen azt a meggyôzôdését hangoztatta, hogy Iraknak a háború elôtt voltak bevethetô tömegpusztító fegyverei. Véleménye azonban egy lényeges ponton mégis eltért a kormány késôbb közzétett hírszerzési dossziéjától, amelyben az állt, hogy ezek az iraki fegyverek "45 percen belül" bevethetôk voltak.
Ettôl függetlenül Kelly is "azonnali veszélynek" nevezte az iraki tömegpusztító fegyvereket, amelyekbôl akkori szavai szerint "kis mennyiség is elegendô rendkívüli katonai hatás el-éréséhez".
A szövetségesek a háború vége óta nem lelik a nyomát a beavatkozás fô indokaként megjelölt iraki tömegpusztító fegyvereknek, ami komoly belpolitikai feszültség forrása Nagy-Britanniában. A kormányra még nagyobb veszélyt jelent azonban a Kelly öngyilkosságának hátterét feltárni hivatott vizsgálat; az errôl szóló jelentés közzététele jövô szerdán esedékes.
Egy román napilap szerint január végén Bukarestbe érkezik Medgyessy Péter kormányfô a magyar ifjúsági és sportminiszterrel együtt, hogy a közös rendezésû labdarúgó Európa-bajnokság lehetôségérôl tárgyaljon, szombat a bukaresti magyar nagykövetségnek nincsenek információi egy esetleges miniszterelnöki látogatásról.
A Jurnalul National címû politikai bulvárlap szerdai számában arról írt: Romániának tetszik a magyarországi ötlet, hogy a két ország együtt rendezze meg 2012-ben a labdarúgó Európa-bajnokságot. Ennek kapcsán a lap Mircea Sandura, a Román Labdarúgó Szövetség elnökére hivatkozva tudni véli, hogy a témáról Medgyessy Péter is tárgyalni fog a hónap végén Bukarestben.
Sandu a lapnak elmondta: január 30-án Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszterrel együtt maga Medgyessy Péter miniszterelnök is Bukarestbe érkezik, hogy a román féllel a közös rendezésû Európa-bajnokság lehetôségérôl tárgyaljanak.
A bukaresti magyar nagykövetségen az MTI érdeklôdésére elmondták: nem tudnak arról, hogy a magyar kormányfô Bukarestbe készülne. Megerôsítették ugyanakkor Gyurcsány Ferenc látogatásának hírét.
Beolvadásra bíztatja a kispártokat a Demokrata Párt elnöke, javaslatát az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöbbel indokolja. Bár a közvélemény-kutatásokban a KDNPP alig éri el a 2 százalékot, a parasztpártiak hallani sem akarnak semmiféle fúzióról. Ennek ellenére az ötletet nem találják megvetendônek, véleményük szerint a demokraták azok, akiknek "a közös múlt jegyében" csatlakozniuk kellene az SZDP-hez.
A 2004-es választások perspektívájában a kis pártoknak fontolóra kellene venniük a Demokrata Párttal (DP) vagy a Nemzeti Liberális Párttal (NLP) való egyesülés lehetôségét, hogy ne tûnjenek el a politika színpadáról, ajánlotta Traian Bãsescu, a DP frontembere. A pártelnök kifejtette: az ajánlatot csupán hangos gondolkodásnak lehetne nevezni, amelynek üzenete elérhet a kis pártok vezetôihez, akik jól tennék, ha szembe néznének pártjaik reális esélyeivel. Bãsescu véleménye szerint a DP–NLP pártszövetséggel való egybeolvadás megerôsíthetné ezeknek a kis pártoknak a helyzetét, függetlenül attól, hogy a demokratákkal vagy a liberálisokkal való egyesülési lehetôséget választják. A demokrata pártvezér az egyesülésre való biztatását az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöbbel indokolta, ez az intézkedés ugyanis megvonja a kis pártoktól azt a lehetôséget, hogy elôbb a helyi közigazgatásba, majd a parlamentbe bekerüljenek.
Bãsescu véleménye szerint a választási "harc" a DP–NLP Szövetség és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) között zajlik majd "vállvetve", a kampány ideje alatt pedig a 2–3 százalékra taksált pártoknak nem lesz esélyük, hogy feltörekedjenek az 5 százalékos határig. A DP elnöke kifejtette: a politikai élet 2004 után mindinkább polarizálódik, ennek okáért a kis pártoknak le kellene mondaniuk arról az illúzióról, hogy "úgy fognak majd növekedni, mint a mesebeli királyfi". — Ki kell másznunk a politikai idealizmusból és a politikai pragmatizmus útjára kell térnünk, mert az SZDP rendkívül pragmatikus párt, és a pragmatizmusra nem lehet költészettel válaszolni — mondta Traian Bãsescu anélkül, hogy megnevezné azokat a kisebb politikai formációkat, amelyeknek a fúzió ötletét sugallta. Elmondta: ez idáig egyetlen párttal sem kezdtek el ilyen jellegû tárgyalásokat.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) nem fontolgatja, hogy valamely nagy párttal egyesüljön néhány parlamenti mandátumért cserébe, hanem bízik saját erejében, és hiszi, hogy a 2004-es választásokon eléri a parlamenti bejutási küszöböt — áll a párt sajtóközleményében. A Victor Ciorbea vezette parasztpárt határozottan visszautasítja annak még a gondolatát is, hogy beleolvadjon egy világos politikai irányvonallal, elvekkel, programmal és doktrinával nem rendelkezô pártszövetségbe. A KDNPP az európai kereszténydemokrata pártok nagy csoportjába tartozik, és továbbra is saját útján kíván haladni, amelyet jóval a Demokrata Pártnak a politikai mezsgyén való megjelenése elôtt kijelölt magának.
Ennek ellenére Bãsescu javaslata megfontolandó, a parasztpárti politikusok is úgy látják, hogy a két, az NLP által megjelenített liberális, illetve a KDNPP által képviselt kereszténydemokrata pólus nyitott kell hogy maradjon a liberális, illetve a kereszténydemokrata orientációjú pártok iránt. Hasonlóképpen a harmadik nagy eszmei irányzathoz tartozó, a magukat szociáldemokratáknak nevezô pártoknak is zárni kellene soraikat. Ilyen megfontolásból talán éppen Bãsescu pártjának kellene megfontolnia egy esetleges fúziót a kormánypárttal, amellyel végül is egy tôrôl fakadt.
A legfrissebb felmérések szerint az egykori vezetô kormánypárt, a KDNPP a szavazatok 2 százalékát kapná meg.
Az SZDP nem osztja Jonathan Scheelenek, az Európai Bizottság romániai küldöttsége vezetôjének szkepticizmusát, ami a romániai reformfolyamatok sorsát illeti — jelentette ki Bogdan Niculescu Duvãz. A kormánypárt szóvivôje a tegnapi sajtótájékoztatón kifejtette: az EU-diplomata kijelentéseit nem minôsíti, de szerencsére nem Scheele dönti el, hogy Románia csatlakozik-e az Európai Unióhoz vagy sem. Duvãz szerint a bírálat különben sem a reformokat általában érinti, hanem a közigazgatási és igazságügyi reformot, ezen a területen pedig közismert a lemaradás. A politikus biztosított: a kormány annak ellenére folytatja a népszerûtlen intézkedéseket feltételezô reformokat, hogy 2004 választási év, és nem kívánja feláldozni Románia EU-integrációs esélyeit a választási gyôzelemért cserébe. Duvãz kifejtette: felszólították a politikai pártokat, hogy ne tegyék kampánytémává az EU-integrációval kapcsolatos kérdéseket. Azt viszont nem tagadta, hogy a kormánypárttól nem idegen a sikerpropaganda, az EU-csatlakozás útján az elmúlt négy évben elért eredményeket igenis meglobogtatja a kampány során.
Jonathan Scheele kedden, egy brit üzletemberekkel sorra került találkozón élesen bírálta a román vezetést, amiért nem tett, és a választási évben nem is igyekszik majd eleget tenni a közigazgatás és az igazságszolgáltatás megreformálására vonatkozó ígéreteinek, a román politikusok nagy részének különben nincs is fogalmuk arról, milyen is az európai szintû közigazgatás — nyilatkozta.
A liberálisok szerint a kormányátalakítás csupán porhintés a közvélemény szemébe, kampányfogás és az EU-elvárások teljesítésének kedvéért történik, nyilatkozta szerdán, sajtótájékoztatón Eugen Nicolãescu képviselô, a Nemzeti Liberális Párt szóvivôje.
"Attól félek, hogy a kormányátalakítás csak porhintés a közvélemény szemébe, célja nem a kormányzati tevékenység hatékonyabbá tétele", mondta Nicolãescu.
A képviselô emlékeztetett, hogy Adrian Nãstase kabinetje beiktatása alkalmával, 2000-ben elutasította a két kormányfôhelyettesi tisztség létrehozását, mondván, hogy nincs szüksége ilyesmire.
"Most ezek a változások az EU kérésére történnek és kampányízük van. Ezért nem hiszem, hogy reális átszervezésrôl lenne szó", fogalmazott Nicolãescu.
A Szekuritáté leleplezésérôl szóló törvény alkalmazását kiterjesztették más, 1948 és 1989 között mûködô intézményekre is, így az egykori Milíciára és az igazságszolgáltatási szervekre, jelentette be szerdán Rãzvan Ionescu, a képviselôház honvédelmi bizottságának elnöke.
Ionescu elmondta, a 187-es törvény elôírásainak kiterjesztése a Gheorghe Ursu ügyében politikai-rendôrségi tevékenységgel vádolt két egykori rendôrtiszt, Tudor Stãnicã és Mihail Creangã példája alapján történt.
A honvédelmi bizottság elnöke azt is elmondta, "a Büntetôtörvénykönyv és az Eljárásjog alkalmazása esetén a bíróságok gyakran igazságtalan vizsgálatok alapján sorolták be a cselekményeket".
Ionescu hagsúlyozta: "Nem a Szekuritáté egésze, hanem csak bizonyos részei mûködtek politikai rendôrségként", ugyanez a helyzet a Milícia és az igazságszolgáltatás esetében
Az orvosok beperelik az egészségbiztosító pénztárakat, ha egy héten belül nem kapják meg elmaradt fizetéseiket, tájékoztat szerdai közleményében az Orvosok Szövetsége. A bérkifizetési határidôk túllépése ellenkezik a munkatörvényekkel. "Ugyanakkor megalázó is, ezért tovább nem tûrjük", olvasható a közleményben. "Nem mi vagyunk a hibásak, hogy a szociális partnerek megkérdezése nélkül készül a keretszerzôdés. Nem mi vagyunk a hibásak a határidôk megszegéséért, és azért sem, hogy megalázó béreink vannak", folytatja a közlemény.
Az Orvosok Szövetsége leszögezi: ha az orvosok hét napon belül nem kapják meg fizetésüket, beperelik azokat az egészségbiztosító pénztárakat, amelyek nem teljesítik kötelezettségeiket.
Az 1., 4. oldalakat szerkesztette: Székely Kriszta
Helyhatósági választásokra készülôdnek Körösfôn is. Választmányi gyûlésen a község RMDSZ-es tanácsosai beszámoltak az elmúlt négyéves mandátumuk megvalósításairól, és kölcsönösen kiértékelték egymás munkáját. A gyûlésen nem jelent meg a község jelenlegi alpolgármestere, Korpos András, aki emiatt a belsô szabályzat értelmében nem indulhat a helyhatósági választásokon. Az ülésen jelen volt Lakatos András megyei tanácsos. A választási bizottság elnökének Korpos Attilát, az RMDSZ jelenlegi titkárát választották meg. A polgármesteri székre, illetve tanácsosi helyekre pályázni óhajtó helybelieknek jelöltségi kérelmüket Körösfôn Korpos Attilánál, Nyárszón Balázs Editnél, Sárvásáron Miklós Arnold Árpádnál kell letenniük, február 21-ig. A jelölések alapján elôválasztásokat tartanak, s a legjobb eredményt elért jelöltek indulnak majd a helyhatósági választásokon.
A Kolozs Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz sok panasz érkezett Torda és Aranyosgyéres körzetébôl, nyilatkozta Lenuta Suteu felügyelô. Olyan kereskedelmi társaságok ellen érkezett feljelentés, amelyek nem tartották tiszteletben a raktározás egészségügyi szabályait, lejárt szavatosságú vagy nem megfelelôen címkézett termékeket forgalmaztak. Az egyik tordai kereskedelmi vállalatnál arra derült fény, hogy az üzlet bejáratánál lévô hirdetmény közölte: fenntartja magának a jogot, hogy megválogassa az ügyfeleit.
Több fogyasztó panaszolta, hogy árammal mûködô gépeik vagy a kábelhálózati tévéadás minôsége romlott meg, amikor rövid idôre áramszünet állt be. Az Electrica szerint az áramszünetek végén a megengedettnél nagyobb feszültségû áram kerül a hálózatba, ami veszélyeztetheti a háztartási gépeket. Az áramsokkok nyomán keletkezett károkat az Electrica bejelentés alapján kivizsgálja.
A fogyasztóvédelmi hivatal felügyelôi 4 esetben összesen 33 millió lej értékben szabtak ki büntetést, és 50 millió lej értékû élelmiszert, valamint elektromos háztartási gépet vontak ki a forgalomból.
Mindennapi életünk és a stressz címmel dr. Vekov Ildikó általános fôorvos tartott elôadást a Kolozsvári Népfôiskolán kedden.
Nem véletlen, hogy ez a téma terítékre került, hiszen korunk népbetegségeként emlegetjük, gyakran hivatkozunk, panaszkodunk stresszes életmódunkra.
A stressz fogalma nem újkeletû, a tudósok már régóta kutatják jelenségeit: Darwintól Selye Jánosig számos kutató alkotta meg saját elméleteit, amelyek többé-kevésbé fedték a valóságot.
Ahhoz, hogy pontosan megértsük a stressz fogalmát, a következô meghatározást alkalmazhatjuk: stresszhelyzet minden, ami testi, szellemi, gazdasági, társadalmi állapotunkat megváltoztatja, jó vagy rossz irányba.
Kiderül, hogy a stresszhelyzetnek lehet pozitív hatása is (a fokozott élénkség, izgalmi állapot nélkül nem létezhetne például alkotómunka), most azonban a negatív stresszhelyzetekrôl ejtünk szót.
A meghatározás alapján nyilvánvaló, hogy manapság a fizikai stressz a legelhanyagolhatóbb, hiszen senkit nem bántalmaznak tettlegesen naponta, azonban hatalmas gondot okoz a gazdasági, társadalmi tényezôk által okozott szellemi, érzelmi stressz: a mindennapi élet gondjai, a bizonytalanság, anyagi gondok jobban igénybe veszik szervezetünket, mint gondolnánk.
Mi történik konkrétan a szervezetben stresszhatásra? Alapvetôen két, ilyenkor a véráramba kerülô hormon váltja ki a további reakciókat: az adrenalin (mellékvesevelô hormon) és kortizon (mellékvesekéreg hormon).
Megpróbálván a készenléti állapotot létrehozni, ezekre a következôkkel válaszol a szervezet: fokozott vérnyomás (hypertónia), fokozott zsírlebontás (lipolízis), a verôtérfogat, vagyis a szív vérpumpáló térfogatának növekedése, a vércukorszint megugrása (hyperglykaemia), az alapanyagcsere növekedése, idegrendszeri izgalom, gyomorsav-elválasztás növekedése, valamint a gyulladásgátló hatás felerôsödése.
A pozitív stresszhelyzethez való adaptációt a szervezet nem sínyli meg, viszont a negatív stresszre való reakcióként számos betegség megjelenhet, így kardiovaszkuláris, keringési rendellenességek, cukorbetegség, stresszfekély, sôt valószínûsíthetô, hogy a rákos megbetegedésekben is szerepet játszik.
Az erôs szellemi stressz (pl. fokozott munkahelyi problémák, családi problémák stb.) olyan heves reakciót válthat ki a szervezet részérôl, amelynek következménye az agyvérzés lehet.
Hogyan védekezhetünk a mindennapi stressz ellen? Az élet folyamatos ingerhatások sorozata, stresszhalmaz, tehát tulajdonképpen ki nem védhetô, annál fontosabb tudni azonban, hogy tudatosan ellenôrizhetjük testünk reakcióit: nem engedjük, hogy "felmenjen a cukrunk".
Itt is alapvetôen a saját szervezetünkhöz, körülményeinkhez illô egyensúlyhelyzet megteremtése a fontos. Nem létezhetnénk, ha bizonyos hatásokra nem volnánk képesek fokozott készenléti állapottal reagálni, mégis tartsuk szem elôtt, hogy tudatunk, önkontrollunk erejével hathatunk szervezetünkre a káros hatások csökkentésének érdekében.
Közel 100 potyautas
A vasúti rendôrség, a csendôrség és a vasút más alkalmazottaiból álló egység keddi, január 20-i villámellenôrzése során 96 jegy nélküli utast talált két személyvonaton. A Tövis–Kolozsvár és Dés–Kolozsvár útvonalon haladó szerelvényeket a szamosfalvi állomáson állították meg, a potyautasokat összesen mintegy 20 millió lejre bírságolták meg. A rendôrök hét, csellengô gyereket is azonosítottak, akiket visszavittek a családjukhoz.
Tolvajlás négyesben
Lopással alaposan gyanúsítható személyeket vettek ôrizetbe január 19-rôl 20-ra, hétfôrôl keddre virradóra a négyes rendôrôrs alkalmazottai. Három fiatal: a 16 esztendôs G. R., valamint a két évvel idôsebb Ionut Rostas és Gheorghe Lingurar "falazott", azaz ôrt állt az utcán, amíg negyedik társuk, Grigore Ilie Moldovan betörte egy Pasteur utcai üzlet kirakatát. Pénzt és más javakat vittek el, a kár értéke mintegy 25 millió lej. A kiskorú G. R.-t szabadlábon vizsgálják, a többieket ôrizetbe vették.
Megélénkült szerdán a kolozsvári állatvásár, úgy tûnik, egyre több sertést visznek eladni. Kismalacból és hízóból egyaránt bô volt a választék. A malac ára hétrôl hétre növekszik, most 400–600 000 között mozgott a 6–8 hetes, a 3–4 hónapos süldôt pedig 850 000 lejért kínálták. A hízott állat élôsúly-kilogrammja 28 000 lejbe került.
Három kisborjút is láttunk, az egyikért 4 milliót kértek. Egy kisborjús tehenet is kihajtottak, Stan Florian 66 éves kisbácsi gazdálkodó 17 millió lejt kért érte. Elmondása szerint naponta 25 liter tejet ad. Otthon még van 5 tehene, s rosszul áll a takarmánnyal, ezért lassan csökkenteni kívánja az állományt. Elpanaszolta, hogy a Napolact keveset fizet a tejért, egy liter árából csupán egy pohár ásványvizet vásárolhat. A takarmány azonban nagyon drága: egy kg széna
10 ezer lejbe kerül. A minap két hordó malátát hoztak (400 l) a sörgyárból, amiért 600 000 lejt fizetett.
A gabonapiacon stagnáltak az árak. Búzát egyáltalán nem árultak. Kora reggel még volt egy árus, kevés kenyérgabonáját 10 000 lejért hamar eladta. Az árpa és zab szintén annyiba került. A kukoricáért 8000 lejt kértek és annyiért el is tudták adni.
Kedden délután a Széchenyi téri piacon a következô árakat lehetett feljegyezni: burgonya — 10 ezer lej/kg, hagyma — 18 ezer lej/kg, fokhagyma — 50 ezer lej/kg, paszuly — 35–40 ezer lej/kg, káposzta — 12 ezer lej/kg, murok — 6–30 ezer lej/kg, saláta — 8–12 ezer lej/kg, alma — 10–18 ezer lej/kg, szelídgesztenye — 35 ezer lej/kg, tojás — 3500 lej/db.
Ünnepélyes keretek között avatták díszpolgárrá dr. Iosif Viehmann egyetemi professzort január 20-án. A városháza üvegtermében megszervezett eseményen többek között a polgármester és városi tanácsosok vettek részt. A díszpolgárrá avatott személyiség munkásságát Stefan Mircioiu nyugalmazott egyetemi professzor méltatta.
A díszpolgári oklevél átadását követôen Iosif Viehmann munkáiból összeállított kiállítást nyitottak meg az üvegteremben.
(k. o.)
Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit
Öt nemzetközi gázipari csoport adhat be pályázatot két hazai gázszolgáltató, a Distrigaz Sud SA és a Distrigaz Nord SA privatizációjára — közölte a gazdasági minisztérium.
Az öt vállalat az orosz Gazprom, az olasz Enel, a francia Gaz de France és a német Ruhrgas és a Wintershall, amely a gázkitermelés szintjén már a kilencvenes évek eleje óta jelen van Romániában.
Eleve is csak ez az öt cég adott be szándéklevelet. A minisztériumban nem jelöltek meg határidôt a nem kötelezô ajánlatok beérkezésére, de korábbi közlés szerint az február vége. Dan Ioan Popescu gazdasági miniszter a múlt héten azt mondta, hogy a kormány az idei év elsô felében le szeretné zárni a két gázszolgáltató eladását.
A kormány 30-30 százalékos részesedést kínál eladásra, a gyôztes ajánlattevônek a késôbbiekben tôkeemeléssel 51 százalékra kell növelnie részesedését. Egy-egy résztvevô mindkét részesedésre pályázhat, de csak az egyiket veheti meg.
A Distrigaz Sud Románia déli részének szállít — beleértve Bukarestet is —, évente 5 milliárd köbméter földgázt értékesít 2,5 millió fogyasztónak. A társaságnak 13 000 kilométer vezetéke van, árbevétele tavaly 14 305 milliárd lej volt.
A Distrigaz Nord Erdélyt és Moldova egy részét látja el, évente 3,8 milliárd köbmétert ad el 1,3 millió fogyasztónak. Vezetékhálózata 17 000 kilométer, az árbevétele tavaly 11 992 milliárd lej volt.
A kormány tavaly december 5-én hirdette meg a két gázszolgáltató privatizációját. A hazai gázszolgáltatók privatizációjában csak olyan vállalatok vehetnek részt, amelyeknek az éves árbevétele meghaladja az 1 milliárd dollárt és vannak szakmai tapasztalataik a gázszolgáltatás terén.
2,885 millió eurót kapunk az Európai Uniótól az ország nukleáris biztonságának növelésére. Az errôl szóló megállapodást január 16-án írta alá Bukarestben Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai képviselôje és Alexandru Fãrcas európai integrációs miniszter.
Az említett program kiegészíti azt a 283 millió eurós összeget, amelyet az EU tavaly decemberben ítélt meg Romániának a csatlakozási felzárkózás elôsegítésére.
Az összegbôl Romániának nukleáris sürgôsségi központot kell alapítania (0,4675 millió euró), növelnie kell a radioaktív hulladékgazdálkodás biztonságát (0,56 millió euró), korszerûsítenie kell a Bihar megyei Rézbányán lévô nukleáris hulladéktemetôjét (1,2 millió euró), és biztonságossá kell tennie a csernavodai atomerômû radioaktív hulladékainak gazdálkodását (0,65 millió euró).
A fenti programokhoz a román kormány is hozzájárul — összesen 675 ezer euróval.
A Magyar Távközlési Rt. (Matáv) tevékenységének kiterjesztését tervezi Közép- és Délkelet-Európában és a Balkánon, így Romániában is.
— A Matáv-csoport továbbra is elemzi térségbeli terjeszkedésének lehetôségeit, és jelenleg egyetlen megoldást sem zár ki — nyilatkozta Balla Kálmán, a társaság kommunikációs igazgatója.
A Matáv leányvállalatot mûködtet Macedóniában, fejlesztési programjai a bevételek növelését célozzák, noha a vezetékes telefonszolgáltatások piaca telített, a mobilágazat pedig már nem tesz lehetôvé fenntartható növekedést.
A Matáv részvényeinek 59,21 százaléka a Deutsche Telekom tulajdonában van, a MagyarCom társaságon keresztül. A társaság többi részvényét a budapesti és a New York-i tôzsdén jegyzik.
Bár 2003-ban 8,5 százalékkal növekedett, decemberben csökkent a nemzeti bank valutatartaléka. Az év végén az országnak aranytartalékaival együtt 7,52 milliárd dollárt kitevô tartalékai voltak.
A decemberi csökkenést az váltotta ki, hogy ebben a hónapban 228 millió eurót kellett az országnak különbözô korábbi hitelek törlesztésére kifizetnie, illetve valutát kellett eladnia a belföldi pénzpiacokon a lej árfolyamának fenntartása érdekében.
A jegybank egyik fô célja tavaly az volt, hogy akkorára növelje az ország valutatartalékát, hogy abból négyhavi importot fedezni lehessen, s ezt sikerült megvalósítani. Megjegyzendô, hogy az import tavaly igen dinamikusan növekedett, amit a gazdasági elemzôk elsôsorban a könnyen felvehetô fogyasztási hitelek robbanásszerû növekedésének tulajdonítottak.
A tartalékok tavaly április–májusban, hosszan tartó valutakrízis közepette, mintegy 60 millió euróval csökkentek, de késôbb a valutavásárlásokból és a 700 millió eurós külföldi kötvénykibocsátásból, a jegybanknak sikerült a deficitet mérsékelnie, s a tartalékokat növelnie.
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4.) |
41 050/41 350 |
32 600/32 900 |
151/155 |
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 41 054 lej, 1 USD = 32 519, 1 magyar forint = 155 lej.
Középkorú hölgy irodatakarítást vagy heti egy-két napi házvezetést vállal. Hajnal, Grigorescu negyed kizárva. Tel.: 412-465. (0018)
Kiadó egyszobás lakás a Grigorescu negyedben. Ár 90 euró. Tel.: 0722-846721. (0017)
Kiadó szép, elsô osztályú, bútorozatlan garzonlakás, Parâng utca 37. Havi 70 euróért. Tel.: 562- 779. (0015)
"Napod nem megy többé alá és holdad nem fogy el, mert az Úr lesz néked örök világosságod.." (Ésaiás 60:20)
Fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk,
özv. BÁNYAI FERENCNÉ
PARÁDI ERZSÉBET,
a dési református gyülekezet és egyházmegye egykori alázatos szolgálóleánya, életének 90. évében, 2004. január 3-án visszaadta lelkét Teremtôjének. A temetési gyászistentiszteletet a zalaegerszegi református templomban 2004. január 9-én, 13 órakor tartjuk. Hamvait a Göcseji úti temetôben helyezzük örök nyugalomra. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. (0008)
Ha nem is százszázalékos eredményességgel, de folytatódott a magyarok jó szereplése Melbourne-ben az ausztrál nyílt teniszbajnokságon: a második fordulóban a világranglistán 39. Mandula Petra és a 80. helyen álló Kapros Anikó gyôzött, míg Czink Melinda nagy csatában vereséget szenvedett.
Mandula a 24. helyen kiemelt bolgár Magdalena Maleevát (29. a világranglistán) múlta felül 1 óra 58 perc alatt, míg Kapros 55 percet töltött a pályán az ausztrál Samantha Stosurral (114. a világranglistán) szemben. Czink (77.) 1 óra 11 perces találkozón kapott ki a 11. helyen kiemelt orosz Vera Zvonarjovától (13. a rangsorban).
Az biztos, a legjobb 16 között lesz magyar játékos, Mandula Petra ellenfele ugyanis Kapros Anikó lesz a harmadik körben.
Eredmények a 2. fordulóban (a 32 közé jutásért):
Nôi egyes:
Mandula–Maleeva 6:7 (6), 6:2, 6:3, Kapros–Stosur 6:3, 6:1, Zvonarjova–Czink 7:5, 6:4, Justine Henin-Hardenne (belga, 1.)–Camille Pin (francia) 6:1, 6:4, Amelie Mauresmo (francia, 4.)–Ludmila Cervanová (szlovák) 6:0, 6:2, Eleni Daniilidu (görög, 19.)–Cara Black (zimbabwei) 3:6, 6:0, 6:1, Claudine Schaul (luxemburgi)–Jelena Bovina (orosz, 21.) 6:4, 6:3, Szvetlána Kuznyecova (orosz, 30.)–Antonella Serra Zanetti (olasz) 7:6 (0), 6:4, Fabiola Zuluaga (kolumbiai, 32.)–Mariana Diaz-Oliva (argentin) 6:3, 6:4, Anabel Medina Garrigues (spanyol)–Juliana Fedak (ukrán) 6:2, 3:6, 6:3, Mara Santangelo (olasz)–Barbara Schett (osztrák) 7:6 (3), 0:6, 6:3, Jill Craybas (amerikai)–Jelena Jankovics (szerb-montenegrói) 6:4, 2:6, 8:6, Lindsay Davenport (amerikai, 5.)–Emilie Loit (francia) 6:3, 3:6, 6:0, Alicia Molik (ausztrál)–Daniela Hantuchová (szlovák) 6:4, 6:3, Laura Granville (amerikai)–Evie Dominikovic (ausztrál) 6:2, 2:6, 6:1, Nicole Pratt (ausztrál)–Akiko Morigami (japán) 1:6, 6:3, 6:3.
Férfi egyes:
Andy Roddick (amerikai, 1.)–Bohdan Ulihrach (cseh) 6:2, 6:2, 6:3, Andre Agassi (amerikai, 4.)–Tomas Berdych (cseh) 6:0, 6:2, 6:4, Sebastian Grosjean (francia, 9.)–Jan-Michael Gambill (amerikai) 6:4, 6:3, 6:2, Sjeng Schalken (holland, 16.)–David Ferrer (spanyol) 6:3, 6:2, 5:7, 6:1, Gustavo Kuerten (brazil, 19.)–Ivan Ljubicsics (horvát) 7:5, 6:7 (5), 6:4, 6:3, Taylor Dent (amerikai, 27.)–Juan-Ignazio Chela (argentin) 3:6, 6:4, 4:6, 7:6 (4), 7:5, Thomas Enqvist (svéd)–Karol Beck (szlovák) 7:5, 4:6, 6:3, 6:4, Olivier Patience (francia)–Nyikolaj Davigyenko (orosz) 7:6 (2), 6:7 (7), 6:3, 6:2, Dominik Hrbaty (szlovák)–Gaston Gaudio (argentin) 6:1, 7:5, 6:0, James Blake (amerikai)–Nicolas Lapentti (ecuadori) 6:3, 7:6 (4), 2:6, 6:1, Jürgen Melzer (osztrák)–Galo Blanco (spanyol) 6:3, 6:4, 6:3, Nicolas Escudé (francia)–Robin Söderling (svéd) 6:3, 7:6 (4), 6:4, Todd Martin (amerikai)–Ivo Karlovics (horvát) 7:6 (4), 7:6 (4), 7:6 (7), Paradorn Srichaphan (thaiföldi, 13.)–Jerome Golmard (francia) 6:3-nál Golmard feladta, Robby Ginepri (amerikai, 32.)–Chris Guccione (ausztrál) 6:4, 6:3, 6:3, Marat Szafin (orosz)–Jarkko Nieminen (finn) 7:6 (5), 6:4, 4:6, 6:4.
Kedden sem született végsô döntés Baumgartner Zsolt Forma–1-es szereplésével kapcsolatban, ugyanakkor kiderült: a Minardi-csapat nem szabott határidôt, kivárja a magyarországi tárgyalások eredményét.
A Baumgartner Team arról tájékoztatott, hogy újabb hazai és külföldi megkeresések érkeztek az esetleges szponzori együttmûködések reményében. Ezek, valamint a telefonon nagy számban jelentkezô, segíteni kívánó magánemberek felajánlásai újabb lehetôséget teremtenek arra, hogy megvalósulhasson a fiatal versenyzô és a csapat december 23-án megkötött szerzôdése.
A menedzsment közlése szerint ugyanakkor a szükséges szponzorálási összegbôl a nagy számú magánfelajánlás, valamint az emeltdíjas telefonokból befolyó összeg ellenére még közel 150 millió forint hiányzik.
• Jan. 19.: Háromnegyed évszázada, 1929-ben befejezéséhez közeledett Budapesten a III. asztalitenisz világbajnokság. Magyarország az elsô két kirásban elért sikerei révén részesült abban a megtiszteltetésben, hogy az 1926-os londoni elsô, majd az 1928-as stockholmi második hasonló vetélkedôt követôen megrendezhette a harmadik világbajnokságot. Londonban, a vb-k nyitányában taroltak a magyar asztaliteniszezôk: 100%-osan szerepeltek. Öt számból ugyanannyit nyertek (nôi egyes és nôi csapat még nem szerepelt a mûsorban). Svédország fôvárosában eggyel több számra került sor, asztalhoz léphettek a nôi párosok is. A skandináviai hat számból — a férfi páros kivételével — öt ért véget magyar gyôzelemmel. Budapesten is ugyanabban a hat számban zajlott a küzdelem (a nôi csapatversenyt csak az 1933 végén, egyébként már 1934-esnek számító párizsi vb-n vezették be).
• Jan. 20.: És ezen a napon már mind a hat számban bajnokot avattak. Íme, a Duna Gyöngyének nevezett magyar fôvárosban aranyérmet szerzettek: férfiak: csapat: Magyarország (Barna Viktor, Glancz Sándor, Kelen István, Mechlovits Zoltán, Szabados Miklós); egyes: Frederick Perry — angol; páros: Barna Viktor— Szabados Miklós — magyarok; nôk: egyes: Klucsikné Mednyánszky Mária — magyar (az elôzô két vb-n is ô volt az elsô!); páros: Erika Metzger–Mona Rüster — németek; vegyes páros: Sipos Anna–Kelen István — magyarok. Az éremtáblázat: 1. Magyarország: 4 arany-, 3 ezüst-, 7 bronzérem, 2. Anglia: 1–0–3, 3. Németország: 1–0–0, 4. Ausztria: 0–3–1.
• Jan. 21.: 80 esztendôvel ezelôtt, 1924-ben is még csak a férfiaknak rendeztek mûkorcsolya Európa-bajnokságot. A svájci Davosban már a 21. földrészi vetélkedô zárult ezen a napon, méghozzá új-régi bajnok sikerével. Ugyanis az az osztrák Fritz Kachler gyôzedelmeskedett, aki két évvel korábban ugyanitt ezüstérmes volt, de azt megelôzôen, 1913-ban hazája fôvárosában, Bécsben már megízlelte a bajnoki cím nyújtotta öröm ízét. Kachler mind az öt pontozónál az elsô helyen végzett, így 5 ponttal nyerte a versenyt, amelyben honfitársa, Ludwig Wrede 16 helyezési számmal a második, a német Werner Rittberger pedig 18-cal a harmadik helyen végzett. Ez utóbbi 1911-ben Szentpéterváron már volt harmadik, sôt, egy évvel korábban, 1910-ben Berlinben második is. Rittberger neve minden bizonnyal ismerôsen hangzik sportkedvelô olvasóinknak és a tévénézôknek, hiszen a mûugrók egyik ugrása ma is ôrzi a nevét! Kachler 1911–1925. között a vb-ken 3 arany-, 3 ezüst- és 1 bronzérmet szerzett.
• Jan. 22.: 95 év telt el azóta, hogy 1909-ben ezen a napon rendeztek elôször Romániában, a Szinaján elkészült különleges pályán bobversenyt.
• Jan. 23.: Fél évszázada, 1954-ben Bukarestben zajlott az országos jégkorong-bajnokság hatos döntôje. A tornára a következô 6 csapat jutott: Brassói Vörös Zászló, Bukaresti Akarat, Bukaresti Hadsereg Központi Háza (CCA), Csíkszeredai Lendület, Kolozsvári Tudomány és Marosvásárhelyi Dinamó. Ezen a napon a bajnokság fôesélyese, a CCA számára nagyon kedvezô eredmény, 2:2 született a több játékosát — tanulmányai miatt — elvesztett csíkszeredai és kolozsvári együttes között. A Tudomány sorait erôsítette többek között: Sprencz Ferenc, Takács István, Czáka Lajos, Gál Zoltán, Hajdú Zoltán — a népszerû Sógi —, Fenke Lajos, a két székelyudvarhelyi: Török Ernô "Sinusz" és Török István, valamint az edzô-játékos, Császár Ferenc. Döntô hozzájárulásuk volt a döntetlen eredményhez. Minden a 26-i HKH — Tudomány mérkôzéstôl függött!
• Jan. 24.: 28 évvel az athéni I. újkori nyári olimpia után, 80 évvel ezelôtt, 1924-ben ünnepélyes keretek között megnyitották a franciaországi Chamonix-ban az elsô téli olimpiát. Jóllehet a mûkorcsolyát már az 1894-es párizsi NOB-kongresszuson felvették az olimpiai sportágak közé, csak az 1908-as londoni IV. olimpián rendeztek a sportágban elôször olimpiai versenyt. 1911-ben, a NOB budapesti kongresszusán már felvetôdött a téli játékok rendezésének gondolata, de a hagyományos versenyeik rangját féltô skandinávok — norvégok és svédek — meghiúsították a gondolatot. A svédek például az 1912-es stockholmi játékokon nem rendeztek mûkorcsolya-versenyt, 1920-ban viszont a belgiumi Antwerpenben— a csonka olimpián — már a jégkorong is mûsorra került. Végül az 1924-ben Chamonix-ban rendezett, úgynevezett Téli Sporthetet 1925-ben utólag olimpiaként ismerte el a NOB. Ez volt az elsô téli olimpia, amelyen január 25-én, az elôzô napi megnyitót követôen 16 ország — köztük Magyarország — 294 sportolója, köztük 13 mûkorcsolyázó nô kezdte el a versenyzést.
Lékó Péter sötéttel döntetlent ért el az orosz Peter Szvidler ellen a hollandiai Wijk aan Zee-ben zajló sakk szupertorna kilencedik fordulójában. A felek nagyon gyorsan, már a 14. lépést követôen kiegyeztek a remiben.
A nap csúcstalálkozóján nem bírt egymással a világbajnok orosz Vlagyimir Kramnyik és az élen álló indiai Viswanathan Anand.
Szerdán szünnap következett, míg csütörtökön Lékó Péter a spanyol Alekszej Szirov ellen ül asztalhoz.
Az állás: Anand 6,5 pont, Adams, Lékó 5,5–5,5, Kramnyik, Topalov, Szvidler, Van Wely 5–5, Szirov 4,5, Akopjan, Bologan 4–4, Csong, Timman 3,5–3,5, Barejev, Szokolov 3–3.
A labdarúgás történetével és statisztikájával foglalkozó szervezet, az IFFHS szerint a Libertadores- és Világkupa-gyôztes Boca Juniors edzôje, Carlos Bianchi volt az elmúlt esztendô legjobb szakvezetôje. Az 54 éves argentin szakembert 2000 után másodszor választották meg az év edzôjének.
A második helyen a Bajnokok Ligája-gyôztes AC Milan trénere, Carlo Ancelotti, míg a harmadikon a Torinói Juventus stratégája, Marcello Lippi végzett.
• Az Olasz Kupa negyeddöntôjének visszavágóján: AC Párma–SS Lazio 1–1 — elôdöntôs: az SS Lazio 3–1-es összesítéssel.
• Az angol Liga Kupa elsô elôdöntôjének elsô mérkôzésén: Arsenal–Middlesbrough 0–1. A visszavágót január 28-án játsszák.
A Szabadság
Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette
Copyright © Szabadság - 2004 - All
rights reserved -