2004. január 23.
(XVI. évfolyam, 17. szám)

Igaz ugyan, hogy az elmúlt hetekben valamelyest csökkent a kolozsvári polgármesteri hivatalhoz tartozó adóhivatalnál jelentkezô lelkiismeretes polgárok száma, de még mindig hosszú sorok kígyóznak a pénztárak elôtt. Legtöbben elsôsorban a március 15-ig érvényes 10 százalékos kedvezmény miatt fizetnének minél hamarabb, de vannak olyanok is, akik a gondtól akarnak szabadulni. Lévén, hogy egyelôre nincs anyagi fedezet a számítástechnikai megoldás bevezetésére, jelenleg a postán sem fizethetjük ki az adót. Szintén a pénzhiány az oka annak is, hogy az interneten keresztül, elektronikus úton sem lehet kommunikálni a városháza adóhivatalával.

Lapunk számítástechnikai mellékletében, az inter@ktív2-ben múlt héten már foglalkoztunk az internetes úton történô adófizetés kérdésével. Jeleztük, hogy az ország több városában már elektronikus eszközökkel fizethetôk a helyi adók és illetékek, Kolozsvár viszont sajnos kivételt képez ez alól. A megyeszékhely honlapján, a www.primariaclujnapoca.ro-n meg sem említik ezt a lehetôséget, sôt még azt sem tüntették fel, hogy ebben az évben például mennyi a Dacia típusú személygépkocsi adója, vagy mennyivel tartozunk az államnak a két- vagy háromszobás tömbházlakásokért. Az érdeklôdôket csupán egy név és egy telefonszám fogadja a weblapon. Ezt az információt azonban a telefonkönyvbôl is meg lehet tudni.

Sajnos az adókat és illetékeket jelenleg még nem lehet a postán vagy interneten kifizetni. A kérdéssel kapcsolatban csütörtökön Victor Rãdoi, a polgármesteri hivatal adóhivatalának igazgatója arról tájékoztatta a sajtót, hogy az internetes adófizetést törvény teszi kötelezôvé, de Kolozsváron még mindig nem sikerült végrehajtani a törvényhozó utasításait. Az igazgató elpanaszolta, hogy a tavalyi költségvetésben az önkormányzati képviselôk nulla lejt szavaztak meg az informatikai felszerelések beszerzésére. Mi több, azzal vádolta választottjainkat, hogy nem akarnak lépni ilyen téren. Ugyanakkor kifejtette: 2003. november 13-án a városi tanács arról döntött, hogy az adókat a postán is ki lehessen fizetni, és a számítástechnikai rendszer telepítésére, gépvásárlásra 1,4 milliárd lejt utalt ki. Rãdoi szerint az önkormányzati képviselôk túl késôn hozták meg ezt az intézkedést, idô csak a december 4-i versenytárgyalás kiírására és egy szoftver utolsó pillanatban történô megvásárlására volt. — Annak érdekében, hogy január elsejétôl a polgárok kifizethessék az adót, kölcsönkértünk egy szervert a CIM cégtôl (Centrul de Informaticã Minierã) — mondta az igazgató. Hozzátette: nagy nehézségek árán tavaly csupán 10 személynek sikerült kifizetnie adóját az interneten annak ellenére, hogy a regisztrált polgárok száma eléri a hetvenet.

Rãdoi számításai szerint körülbelül 1,6 milliárd lejre lenne szükség az internetes adófizetés bevezetésére. Az összegbôl többek között a városházát az adóhivatallal és a postával összekötô optikai kábelt, számítógépeket, informatikai programokat vásárolnának. Az igazgató szerint Kolozs megye két városában már mûködik az internetes adófizetési rendszer.

Máté András RMDSZ-es városi tanácsos szerint nem a helyi döntéshozó szerv a hibás amiatt, hogy holtpontra jutott az informatikai rendszer beindítása. — Amennyiben szükség van a már kiutalt összegek kiegészítésére, megszavazzuk azt. Nem értem, miért nem kértek több pénzt, amikor azt tapasztalták, hogy az általunk kiutalt összegek nem fedik a szükségletet. Ugyanakkor úgy vélem, hogy sokkal gyorsabban kellett volna cselekedniük, hisz november elejétôl december végéig lett volna idejük lépni. Jelenleg is mûködik egy informatikai megoldás, ennek a kibôvítésére és korszerûsítésére lett volna szükség. Amúgy jómagam is interneten szeretném kifizetni az adót, nincs idôm a sorbanállásra — mondta Máté András.

További információk az 596030-as telefonszámon és a www.promariaclujnapoca.ro, valamint a http://www.dualis.ro/taxelocalecluj honlapokon. Az aranyosgyéresiek a www.campiaturzii.ro honlapra látogassanak el.

Kiss Olivér

Bár nem történelmi esemény évfordulója a Magyar Kultúra Napja, nem is p irosbetûs ünnep a naptárban, mégis lényeges, mert ezen a napon a teljes magyar kultúránkat ünnepelhetjük — mondta dr. Cseh Áron, a M agyar Köztársaság fôkonzulja a K olozsvári Magyar Opera január 22-i ünnepi elôadásán. Az intézmény Erkel István király címû operáját tûzte mûsorra ezen a napon, a szünetben pedig könyvbemutatót tartottak. A konzulátusnak köszönhetôen 250 diák ingyen tekinthette meg az elôadást. (Gyurka Elôd felvétele)

Csütörtökön a kolozsvári városi tanács átlagban tizenhat százalékkal növelte a vonaljegyek és bérletek árát a Közszállítási vállalat helyi járatain. Somogyi Gyula RMDSZ-tanácsos hevesen tiltakozott az intézkedés ellen: — Az egy és két vonalra érvényes havi bérletek árát körülbelül 20 százalékkal növelték, másokét pedig csökkentették. Hol ebben a logika? — kérdezte az önkormányzati képviselô, kollégáinak azt javasolta, ne szavazzák meg a Közszállítási Vállalat (RATUC) javasolta tarifanövelést. A Szabadságnak azt nyilatkozta, hogy a városon kívüli járatok esetében politikai szempontok alapján állapították meg a bérletek árát, ugyanis a Kolozsvárhoz közelebb esô települések esetében magasabb a bérlet ára, a távolabbi községeknél pedig alacsonyabb. — Attól függ, hol kormánypárti a polgármester. A tavalyi év végén, az utolsó tarifanöveléskor megegyeztünk abban, hogy hat hónapig nem emeljük az árakat. Ezt a vállalat nem tartotta be — jegyezte meg Somogyi Gyula.

Ezzel szemben Ioan Rusu, a RATUC gazdasági igazgatója azt állította, hogy Konstancán például a vonaljegyek és bérletek ára sokkal magasabb. Szerinte a villamos energia és benzin árának emelkedése, valamint az infláció tette szükségessé a tarifanövelést.

A tanácsosok szavazata alapján egy vonaljegy ára az eddigi 8 ezer helyett 9 ezer lej lesz. A napi bérlet ára 60 ezer lej, egy vonalra 264 ezer lejt, kettôre pedig 418 ezret kell fizetni. Az egy vonalra érvényes heti bérlet ára 78 ezer, két vonalra pedig 143 ezer lej.

A jegyek árát február elsejétôl emelik, az RMDSZ tanácsosok nem szavazták meg a javaslatot.

K. O.

Mivel a városháza nem volt hajlandó engedélyt kibocsátani, a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) vezetôségének a bírósághoz kellett fordulnia, hogy kétnyelvû táblát tehessenek ki a felsôfokú oktatási intézmény Mátyás király utcai székházára.

Csütörtökön a polgármesteri hivatal illetékesei bejelentették, hogy az egyetem két pert indított a városháza ellen. A polgármester újfent elmondta, hogy Romániában a hivatalos nyelv a román, így egyetlen intézmény sem írhat ki semmit más nyelven. Gheorghe Funar szerint Kolozsváron nincsenek angol, francia, arab és kínai nyelvû feliratok az épületeken.

Farkas Emôd, a Sapientia Alapítvány irodavezetôje a Szabadságnak elmondta: tavaly kérték elôször, hogy az intézmény nevét magyarul is elhelyezhessék az épületen, ám a kérést elutasították. Az ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be, de itt sem született kedvezô döntés. Ezt követôen a Sapientia Alapítvány a közigazgatási bíróságon kért jogorvoslatot. A döntés jövô szerdára várható.

P. A. M.

Jelenleg a helyhatósági választásokra való minél hatékonyabb felkészülés szerepel elsô helyen a szövetség prioritáslistáján — jelentette ki az RMDSZ csütörtöki bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ ügyvezetô elnöksége elemezte a kampányév teendôit, és felvázolták az RMDSZ stratégiájának alapelveit. A megyei és a helyi szervezeteknél máris megkezdôdött a készülôdés, egyes településeken már a polgármester-jelölteket is kiválasztották. Ugyanakkor az RMDSZ sürgeti a választási törvény véglegesítését, hogy a jövô heti bizottsági ülésen születô döntés után a törvénytervezet mihamarabb a parlament elé kerüljön — idézi Markó Bélát az RMDSZ-tájékoztató. (Részletek a 4. oldalon)

Csütörtökön a Szociáldemokrata Párt (SZDP) helyi vezérkara kifejtette: szerintük teljesen fölösleges Kolozs megyei szinten politikai megállapodást kötni az RMDSZ-szel, hiszen jelenleg ez még központi szinten sincs kilátásban. — Helyi szinten a négy évvel ezelôtti választások után sem kötöttünk protokollumot a magyar érdekvédelmi szervezettel, miért foglalkoztatna ez most bennünket!? — mondta Vasile Soporan, az SZDP Kolozs megyei szervezetének ügyvezetô elnöke.

Mi több, Stefan Dimitriu, a kormánypárt kolozsvári szervezetének elnöke szintén úgy vélte, hogy nincs szükség semmilyen dokumentum aláírására, hiszen helyi szinten jó az együttmûködés a két politikai alakulat között. — Eddig a partnerségi viszony becsületszóra nagyon jól mûködött, nem volt szükség semmilyen dokumentumra — jegyezte meg Dimitriu. (Részletek a 4. oldalon)

A helybeli — magyar és román — közösség összefogásán múlik az utóbbi években igen hányatott sorsú Tordai Színház léte. Az okok igen sokfélék, kezdve a pénztelenségtôl a rossz menedzselésen át a kevésbé szerencsés igazgatóválasztásokig, a potenciális közönség érdektelenségéig, bár nem lehet tudni az ok-okozati összefüggést az elôadások kifogásolható minôsége, gyakorisága, illetve a lakosság érdeklôdésének hiánya között. Biztató, hogy a több évtizedes intézmény sorvadásának meggátolására, a színházi, kulturális élet felvirágoztatására létezik hajlandóság és — remélhetôleg a választási kampányt túlélô — politikai akarat is Tordán. (Részletek az 5. oldalon)

AZ APÁCZAI CSERE JÁNOS ELMÉLETI LÍCEUM Eukalyptusz Ökológia Köre meghív minden érdeklôdôt a Természeti kincseink diavetítés sorozat 3. elôadására. Gál Péter (Magyarország) tanár, világjáró Hátizsákkal a nagyvilágban — India és Nepál; a hinduk és buddhisták földjén címû diaporámáját egy ott töltött év élményei alapján mutatja be. Idôpont: 2004. január 26., hétfôn 18 órai kezdettel az iskola dísztermében. A vetítés után alkalom nyílik kötetlen beszélgetésre a fotómûvésszel.

ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELÉT tartja az RMDSZ kül- és belmonostori kerülete január 24-én, szombaton du. 5 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházában. Minden korosztályt szeretettel várnak.

ASZTMAKLUB ÖSSZEJÖ-VETELT tartanak január 26-án, hétfôn du. 5 órától. A Filantróp Humanitárius Alapítvány keretében mûködô klub meghívottja dr. Labancz László, aki a pneumococcusos megbetegedésekrôl tart elôadást az alapítvány székházában, Szent-egyház utca 2., II. emelet.

FONTOS MEGBESZÉLÉSRE várják a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) kolozsvári tagjait január 27-én, kedden este 7 órára, a Filantróp Humanitárius Alapítvány Szentegyház utca 2. (II. emelet) szám alatti székházába.

A ROMÁN FEJEDELEMSÉGEK EGYESÜLÉSÉNEK NAPJA alkalmából január 24-én de. 10 órakor katonai tiszteletadás közepette megkoszorúzzák Alexandru Ioan Cuza mellszobrát. De. 11 órakor Aron Pumnul Farkas/Kogãlniceanu utca 2. szám alatti emléktáblájánál is virágokat helyeznek el. 12 órakor a Diákmûvelôdési Házban mûvészi mûsort mutatnak be. Este 7 órakor tûzijáték lesz az Avram Iancu szobornál.

TATÁR ZOLTÁN, a Kincses külvárosom címû könyv szerzôje találkozik olvasóival ma, pénteken délután 5 órakor kezdôdô istentisztelet után, a Pata utcai református templomban.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — Volt egyszer egy Mexikó — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfôn egész nap.

MÛVÉSZ EURIMAGES — Good bye, Lenin! — német bemutató. — Vetítések idôpontja: 12.30, 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától és kedden egész nap.

GYÔZELEM — A buliszervíz — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 12.30, 15, 17.30, 20; kedvezménnyel: szerdán egész nap.

FAVORIT — Már megint a rosszfiúk — amerikai. — Vetítések idôpontja: 13, 16, 19; kedvezménnyel: csütörtökön egész nap.

DÉS

MÛVÉSZ — Nem férek a bôrödbe — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától, hétfôn egész nap.

TORDA

FOX — New York bandái — amerikai. — Vetítések idôpontja: 16, 19; pénteken, szombaton, vasárnap: 21.30; kedvezménnyel: naponta 16 órától és szerdán egész nap.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE — Amerikai pite — Az esküvô — amerikai. — Vetítések idôpontja: 17, 19; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap: 21 órától; csütörtökön zárva.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, január 23-án, pénteken este 8 órakor: Ionesco: Jaques vagy a behódolás — stúdióelôadás. Rendezô: Tompa Gábor. — CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK.

Január 25-én, vasárnap este 7 órakor: Pirandello: Öltöztessük fel a mezteleneket — stúdióelôadás — nyilvános fôpróba. Rendezô: Bocsárdy László.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Január 25-én, vasárnap este 7 órakor: Carlo Goldoni: Két úr szolgája.

Január 25-én, vasárnap de. 10 órakor: Betlehenbe menjünk el — magyar tagozat; déli 12 órakor: Hamupipôke — román tagozat.

MAGYAR OPERA

Január 25-én, vasárnap de. 11 órakor: Kacsoh Pongrác: János vitéz. Vezényel: Hary Béla. Rendezô: Dehel Gábor.

ROMÁN OPERA

Ma, január 23-án, pénteken este 7 órakor: Verdi: Traviata.

DIÁKMÛVELÔDÉSI HÁZ

Ma, január 23-án, pénteken este 7 órakor: Szimfonikus hangverseny a Transilvania Filharmónia elôadásában. Vezényel: Luc Bagdasarian (Svájc). Közremûködik: Audrey Michael (Svájc). Mûsoron: Comes-, Richard Strauss- és Schumann-mûvek.

AGNUS RÁDIÓ

Január 24-én, szombaton 13.05 órától: Erdélyi Sajtóklub. Meghívottak: Tibori Szabó Zoltán (Szabadság), Rostás Szabolcs (Krónika), Somogyi Botond (Üzenet).

Szerkesztô-mûsorvezetô: Fábián Tibor.

Eredeti cím: Once Upon a Time in Mexico. Színes mexikói-amerikai akciófilm, 2003., 102 perc. Rendezte: Robert Rodriquez. Szereplôk: Antonio Banderas, Salma Hayek, Johnny Deep, Rubén Blades.

Emlékeznek még? Az úgy történt, hogy jött az a tüzes tekintetû spanyol, elôkapta a gitártokját, és vagy gitározott vagy gyilkolt. Átmenet nem nagyon létezett nála. De azért szerettük. Vagy épp azért szerettük? Tény, hogy Antonio Banderas már puszta megjelenésével nôi szíveket lobbant lángra, s ha ehhez még egy gyorstüzelésû gépfegyver is társul, akkor biztos a perzselés.

Az El Mariachi — Az énekes és a Desperado után itt a trilógia harmadik része, bár velem együtt sokan reménykednek abban, hogy nem ez a befejezô epizód. Az utolsó nagy öldöklés óta Mariachi és szerelme, Carolina visszavonultan él. Talán mindig is így maradna ez, ha fel nem bukkanna egy korrupt CIA-ügynök, és el nem mesélné a búsképû lovagnak, hogy veszélyben a mexikói elnök élete, mivel Barillo, a rettegett gengszterfônök bandájával épp merényletet készít elô ellene. Mit tehet ilyenkor egy igazi hôs? Bosszút áll. Veszi a gitártokot, és indul. Nôi szíveket megdobogtatni, és életeket menteni. És a legenda folytatódik.

Színes német vígjáték, 2002., 118 perc. Rendezte: Wolfgang Becker. Szereplôk: Daniel Brühl, Maria Simon, Florian Lukas, Chulpan Khamatova.

Berlinben inog a fal, 1989-et írunk. A fiatalok lelkesen lázadnak, a még náluk is lelkesebb szocialista mama pedig meglátja, amint szeretett fiacskáját egy utcai tüntetésen éppen bántalmazza egy rendôr. A látványtól szívinfarktust kap, kómába esik. A következô nyolc hónapról tehát nincs tudomása, és mire magához tér, leomlott a fal, folyik a Coca-Cola és bömböl az amerikai zene. Az orvosok szigorú nyugalmat írnak elô az asszonynak, ezért gyerekei úgy döntenek: nem szabad megtudnia, hogy ez már nem az a világ, amiben ô annyira hitt, és amit olyan fanatikus imádattal szolgált. El kell tehát játszani, hogy nem történt semmi. Egyre nehezebb azonban fenntartani a látszatot, hiszen az üzletekbôl szép lassan eltûnnek a kelet-német termékek, és a híradók is másfajta képeket mutatnak már. Meddig lehet játszani, meddig lehet elmenni?

Akik éreznek még némi nosztalgiát, ha eszükbe jut a rendszer, azok bizonyára szívesen megnézik majd ezt a kesernyés vígjátékot.

Eredeti cím: Van Wilder. Színes amerikai-német vígjáték, 2002., 96 perc. Rendezte: Walt Becker. Szereplôk: Ryan Reynolds, Tim Matheson, Kim Smith, Kal Penn.

A mostanában teret hódítani látszó örök egyetemista témakörét taglalja ez a gusztustalanul könnyedre sikeredett vígjáték. Tudjuk a sztorit: nem kifizetôdô manapság befejezni egyetemi tanulmányainkat, mert akkor aztán végképp itt van a felnôttkor, meg kell komolyodni, kérem. Így gondolja ezt hôsünk, Van Wilder is, aki immár hét éve ugyanannak a fôiskolának az aktuális sármhercege, és elégedett is ezzel a státussal, megtartaná akármeddig. Igen ám, csakhogy egy szépnek nem nevezhetô napon az apja számon kéri fiacskáján, hogy hol van már a diploma, és megvonja tôle a támogatást. Szponzor híján Van kénytelen saját lábára állni, buliszervezésbe kezd, hogy némi pénz is bejöjjön. A fôiskola becsvágyó riporterlánya a nyomába ered, hogy felderítse ezt az érdekes jelenséget, és akkor lehull a lepel. Van végre rájön arra, hogy mindeddig halogató technikát ûzött, és elôbb vagy utóbb, de le kell diplomáznia.

Az Amerikai pite stílusában készült vígjáték semmivel sem nyújt többet, mint amit várnánk tôle. Épp ezért biztosra mehetünk.

S. B. Á.

A Magyar Kultúra Napját ünnepelte a Római Katolikus Nôszövetség Szent Raffael Köre január 21-én délután, ebbôl az alkalomból a magyar irodalom nagy személyiségét, Jókai Annát idézték — mûvein keresztül.

Az estet a Római Katolikus Gimnázium Énekkara, valamint Borsos Edit énekmûvész elôadása tette ünnepivé. Jókai Anna mûvészetét Molnos Sára és Szôcs Judit tanárnôk elôadása hozta közelebb.

A választást személyes élmények is indokolják: a hatvanas években egy magyarországi barátnô mesélt lelkesen rajongással szeretett magyartanárnôjérôl — a szünidô alatt. A diáklány fejébe már akkor szöget ütött az eset: miféle tanárnô lehet az, akirôl tanítványai még a vakáció idejére sem szívesen szakadnak el?

Sok évre rá egy személyes találkozás az akkor 70 éves írónôvel igazolta az egykori barátnôt: Jókai Anna valóban csodálatos egyéniség.

Azt, hogy szeretett, ismert mûvész, bizonyította az érdeklôdôk nagy száma is: a nôszövetség dísztermében minden ülôhelyet elfoglalt a közönség.

Külön érdekesség, hogy multimédiás irodalmi estnek is nevezhetjük a szerdait, hiszen CD lemezrôl, saját felolvasásában hallhattunk idézeteket az írónô Apokrif imáim c. munkájából, végül pedig egy vele készült interjú-beszélgetést tekinthettünk meg.

Az elôadás két munkára, a Ne féljetek címû regényre és A töve és a gallya címû esszékötet anyagára épült, amelyekbôl részleteket is hallhatott a közönség, a Bibliai témákat hangsúlyozva.

F. I.

Idén tizedik alkalommal jelenik meg az erdélyi magyar érettségizôk könyve, a Maturandusok. A szerkesztôk, Bartha Zoltán és Szabó Csaba 1994 óta minden évben összeállítják a maga nemében egyedülálló kötetet, kordokumentumot, amely pontos feltérképezése az évente az iskolapadot elhagyó magyar fiataloknak, ilyenformán azt is mondhatjuk: a jövônek.

Az ötlet megszületésérôl, a legelsô kötet megjelenésének körülményeirôl mesélt Bartha Zoltán, a Tinivár Könyvkiadó felelôs igazgatója.

— A terv egy temesvári út során született meg. Az ottani lapnak, a Szabad szónak az a szokása adta az ötletet, hogy — szórvány vidék lévén — évente közölték a lapban az elsô osztályba induló magyar kisiskolások névsorát, tanítóik, iskolájuk nevével együtt. Tekintve, hogy országszerte körülbelül ezer iskola van, ahol magyar gyerekek elsô osztályt kezdenek, ezt lefedni nagyon körülményes lenne, így született a döntés, hogy a "kirepülô", érettségizô diákokról készüljön kimutatás: kik azok a magyar fiatalok, akik ugyanabban az évben lépnek a nagybetûs Életbe.

A kötet anyagának összeállításakor helyzeti elônyt jelentett, hogy újságíró lévén bebarangolta Erdélyt, így személyesen ismerte már a legtöbb középiskola vezetôit. Szabó Csabát, a Szabadság újságíróját kérte meg arra a nem könnyû munkára, hogy ellenôrizze az iskoláktól beérkezett adatokat, névsorokat. Eleinte rengeteg nehézségbe ütköztünk, viták voltak például olyan alapvetô kérdésekben, hogyan kell helyesen írni a neveket: melyik a vezeték, melyik a keresztnév. Számos helyen román helyesírással vezették be az osztálynaplóba a magyar diákok nevét, ezeken változtatni kellett.

Az iskolák neveivel is gond volt, a változás után a legtöbb tanintézmény "újrakeresztelte" magát, így elméleti líceum, iskolaközpont, szemináriumi líceum, gimnázium stb. szerepelt az elnevezésekben, meglehetôsen rendszertelenül. Több esetben elôfordult az is, hogy a szerkesztôk személyesen mentek el az iskolákba, végigjárták az osztályokat, és feljegyezték a neveket, mert egyetlen pedagógus sem akadt, aki a névsort összeállította, elküldte volna.

Végül hosszadalmas munka után az elsô kötet 1995. április 11-én jelent meg, ebben 112 középiskola adatai szerepelnek. (Négy iskola maradt ki, visszajelzés hiányában.) A kötet tartalmazza a végzôsök és osztályfônökük nevét, ahol lehetôség volt rá, az iskola fotóját, rajzát. Az osztályok maguk választhattak mottót. A következô években, alkalmazkodva az igényekhez, kiegészült az iskolák pontos adataival, elérhetôségével, az osztályok szakával, profiljával. Az album jelentôségét felismerve, a kezdetektôl jelentôs személyiségek vállalták az elôszók, útravalók megfogalmazását. Neves írók, költôk, mûvészek, tanárok, az egyházak vezetôi jegyzik ezeket a szövegeket, hosszadalmas lenne mind-annyiukat felsorolni. A "lélekhez szóló" útravalók mellett értékes tanulmányokat is tartalmaznak a kötetek.

A szerkesztôknek két céljuk volt az elsô kötet kiadásakor: kordokumentumot adni és hagyományt teremteni. Tíz év távlatából elmondható: a hagyományteremtés sikerült. Reméljük, a szerkesztôk kitartása, elkötelezettsége továbbra is lehetôvé teszi majd, hogy évente pontos nyilvántartás jelenjen meg a magyar fiatalokról — kik ôk, hányan vannak —, hiszen rájuk vár az embert próbáló, emberségpróbáló feladat, hogy a romániai magyarságot számában és értékeiben megtartsák, megôrizzék.

Farkas Imola

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

A minap az Óvárban kószáltam, bevallom, nosztalgiázva. Nem kisdiákként, hanem messze hetvenen felül. A Bocskai szülôháznál — Heltai Gáspárra is gondolva — a XIX. századi Kolozsvár egyik jeles lakójára, Újfalvi Sándorra gondoltam. E kolozsvári patricius a történelmi Magyarországon másodikként írt vadászkönyvet s ezzel örökre, arany betûkkel írta be nevét a magyar vadászirodalom történetébe: Kolozsváron, 1854-ben adta ki máig kútfôként emlegetett vadászati és irodalmi mûvét, melynek címe "Az erdélyi régibb és közelebbi vadászatok és vadak — Újfalvi Sándor öreg vadásztól, Kolozsvárt, 1854.ik évben". Nem lehet tudni, hogy a ma 150 éves könyvet melyik akkori kolozsvári nyomdában készítették. Az 1854-ben megjelenô kortárs kolozsvári lapok, az "Erdélyi Hírmondó" és a "Nemzeti társalkodó" beszámolnak a jeles és úttörô könyv megjelenésérôl s hamarosan Pest–Buda elôkelô vadászainak olvasmánya lesz — a német nyelvûek helyett — e második magyar nyelvû könyv (Az elsôt Pák Dienes 1829-ben írta és adta ki Pesten, "Vadászat-tudomány" cím alatt).

Nem csoda, hogy Erdélyben, éppen Kolozsvárt írta és nyomtatta ki könyvét Újfalvi Sándor, hiszen a kincses városban laktak az akkori kor legjelesebb erdélyi vadászai — így Újfalvi is — mint például a Bánffyak, Béldiék, Toldalagiak, Wassok, Atzélok, Jósikák, Sándorok s mások. De Kolozsvárhoz szervesen kötôdtek a zsibói Wesselényiek, a mezôségi-marosvécsi Kemények, a Retyezát vidéki Kendeffyek, a Maros menti Telekiek, Bornemisszák. Hosszú lenne felsorolni az erdélyi történelmi fôúri családokat, amelyek mindenkori férfi sarjai évszázadokon át nagyszerû vadászok hírében állottak. Ennek ékes bizonyítékai a családi címereik, amelyeken saját tulajdonú erdeik-mezeik nagyvadjai sorjáznak: hattyú (Bethlen család), bölény (Wass), gímszarvas (szárhegyi Lázár), zerge (Szilágyi család, Mátyás király anyja) medve-fejek (háromszéki Mikó), zerge és gímbivaly (Kemény), gímszarvas (ajtonyi Sándor). A felsorolás folytatható.

Erdély XIX. századi jeles vadállományát és híres vadászatait ismerve az is nagyon természetes, hogy az akkori Magyarország második vadászati és vadászatirodalmi könyve Erdély fôvárosában, Kolozsvárt jelent meg, hiszen itt élt szerzôje is. Újfalvi Sándor nagyapja és apja is ciblesi, borgói és máramarosi vadászok hírében állottak. Az ifjú Újfalvi nem hazudtolta meg felmenôit. Már serdülô gyermekkorban jól kezelte a vadászfegyvert s késôbb — földbirtokosi jó anyagi háttérrel — megvásárolhatta a kor legjobb és legdrágább olasz Lazzarro–Lazzarino és a francia Lefaucheux vadászfegyvereit. Vadászott is velük, hosszú életen át, és tapasztalatait s a hallottakat megírta, s e kötetét saját pénzén kinyomtatta — a mai kor örömére is — Kolozsvárt, 1854-ben. Pont most 150 éve! Érdemes erre emlékezni a Szabadságban, a kincses város magyar nyelvû napilapjában, hiszen ott és Kolozs megyében ma is megszámlálhatatlan vadász, természetbarát, biológus, környezetvédô él, dolgozik, vagy éppen jár vadászni és félti a megye s Erdély természetét, vadvilágát.

Mirôl is olvahatunk Újfalvi Sándor 150 esztendôs könyvében?

Erdélyben az utolsó bölényt 1762. október 8-án ejtették el a borgói Pláj magaslat sûrûjében. A szerzô apja jelen volt a Bethlenek e vadászatán. A bölény tehén volt — 5 mázsát és 42 fontot nyomott, életkorát 10–12 évre taksálták. Szív és bátorság kellett e hatalmas és erôs vad elejtéséhez az akkori elöltöltô mordályok korában. (Ma Lengyelországban, vadaskertben és szigorúan védett erdôben — Bielowiezsában — él néhány tucat példánya, amelyek ivadékai Romániában is megtalálhatók, vadaskertekben). Újfalvi Sándor egy alkalommal apjával, a Borgói-havasokban vadászott egy héten át, több meghívott puskással. Az eredmény: 3 medve, 7 vaddisznó, 9 farkas, 61 ôz, 26 róka, néhány vadmacska, nyest és császármadár. Egy ôzön kívül, az öreg Újfalvi az egész népes terítéket nyomban elajándékozta barátainak.

A Ciblesen — egy "hivatalos" fôispáni vadászaton — Bethlenek, Wassok, Teleki Mihály, Waldeck Hermann bajor herceg, a könyv szerzôje, Újfalvi Sándor és még 63 vendégvadász vett részt. A vadászaton, mely 11 napon át tartott, több száz helybeli hajtó, 24 kürtös és 86 kopó is részt vett. Ropogtak a mordályok és a hajtók elöltöltô pisztolyai, sok medve ôszi vastag szalonnás bundája telt meg ólom- és vasdarabokkal, volt is sebzés elég. Megtörtént, hogy egy bérc felé loholó tányértalpúra 18 lövést is leadtak, 18 puskából, az élve tovarohanó és megmenekülô medve bosszúságára. Olykor visszafordulva, az halálra is ijesztett egy-egy vadászt. A szervezô fôvadászmester naponként több száz lövést számolt meg, ezekkel nem volt arányban a teríték: 4 medve, 3 vaddisznó, 3 farkas, 21 ôz, 28 róka, 2 nyest és 23 császármadár. A vadász-szerencse forgandó — Diána és Hubertusz sem segíthet mindig! — a sovány medveteríték oka a kezdetleges puskákban volt kereshetô. Olykor nem is a vad, hanem a készülôdés, a hajtások lefolyása, az elszalasztott vadak története, a medve által megsebzett vadászok és a megskalpolt hajtók száma, a vadászat közben és utána lefolyt mulatságok voltak az események fénypontjai. Vadásznak, hajtóknak s más résztvevôknek egy-aránt. S a vadászatok után született "igaz" történetek is emlékezetesek voltak, ezeket is gyûjtötte szorgalmasan Újfalvi Sándor. A vadászatok alatt s fôleg azok lefújása után folyt is a bor és a szilvórium! Cigány is került hegedûvel, s leányok is. A vadászatokra társzekerek szállították a nagy mennyiségû lisztet kenyérnek, temérdek szalonnát, túrót és vereshagymát, puliszkának sok kukoricalisztet. A szekerek után kötött borjak és tehenek, sertések és juhok sokasága bánta a vadászatokat a XVIII–XIX. századokban. Olykor 2–3 szakács, több kukta és segédszemélyzet fôzött éjjel-nappal a sok tucatnyi vadásznak, több száz hajtónak. A sok éven át megismételt ôszi vadászatokon az erdélyi fôurak vagyonainak olykor tetemes része úszott el. Tehették. A sajátjukat fogyasztották a Ciblesen, Borgón, Görgényben, a Hargitán, a Radnai-havasokban, a Vlegyásza-vidékén, netán a Retyezátban. Mindezekrôl hûen számol be könyvében Újfalvi Sándor, aki 12 éven át tanult a Nagy-enyedi Református Kollégiumban, s ahol ezekrôl biztosan beszámolt legjobb barátjának, Körösi Csoma Sándornak.

A kilencéves Habsburg-várfogságból Zsibóra visszatért Wesselényi Miklós birtokán híres, rendszeres apróvadas vadászatokat rendezett, amelyre mindig hivatalosak voltak a kolozsvári vadászó fôurak. Ôk mindig a szokott készséggel jelentek meg ottan, egyesek feleségeikkel is. E Wesselényi-féle vadászatok eseményszámba mentek, a jelenlét kötelezô volt. A zsibói Wesselényi kastély a vadászatok után mindig sokáig zajos volt: bálokat rendeztek s azok szüneteiben politikai és irodalmi élet is folyt, sôt Bécset is bôven szidták az erdélyi "rebellisek"! A félrfiak kedvelt beszédtémái közé tartoztak a lovaik s természetesen a régi és újabb vadászatok is. Újfalvi megemlíti egy-egy ôszi, Zsibó-környéki vadászat tablóját: 5 nap alatt 386 nyúl, 42 ôzbak, 8 vadkan, 5 gímbika, 38 róka, 12 vadmacska, 2 nyest, 4 farkas, 42 császármadár és 36 fácánkakas esett. Erre már lehetett inni, megemlékezve a vadról, mint partnerrôl.

Az említett vadászkönyvében, majd a késôbb megírt "Emlékirataiban", Újfalvi Sándor — szép akkori irodalmi nyelvezettel — az erdélyi fôúri és köznemesi életet is leírja, olykor ostorozva a maradiságot. Ô a felvilágosodás és egyben a romantika embere volt, tehetséges és hû korfestô. Említett és ma jubilált kötetének felét az erdélyi apró- és nagyvadak életrajz-leírása teszi ki, a kornak megfelelô vadbiológiai ismeretek birtokában. A lôfegyverrel történô vadászatok leírása mellett — ezek nagyszerûek! — könyvében részletezi az erdélyi magyar és román parasztok nem éppen ildomos vadszerzési eszközeit is, így a kaptánt (csapda), a farkasvermet, rókafogó ládát, a hívókát, a csaptatót és a mérgezést (!) is. Leírásaiból nem hiányoznak az archaikus szavaink, kifejezéseink, amelyek Maros menti székely származására is utalnak. Leírja az 1794-ben (!) alakult Diana Vadásztársaság célkitûzéseit. E társaság egyben az elsô erdélyi reformklub is volt. Újfalvi célkitûzése volt az is, hogy a vadászatok alkalmával is nemesítse az erdélyi ifjú nemzedék jellemét, bôvítve azok ismeretét Erdély növény- és állatvilágának ismertetésével. Úttörôje volt az újszerû magyar vadásznyelv kialakításának.

A Kolozsváron jogtanulmányokat végzett Újfalvi évekig szolgált a bécsi udvari kancellárián s onnan vezetett útja vissza a kincses városba: jogászkodni, gazdálkodni birtokán, vadászni és jegyzetelni, írni, 1866-ban bekövetkezett haláláig. Az Erdélyi Pantheonban, Házsongárdban álmodik földi vadászatairól: a II. C. parcellában. Tetemes vagyonát a kolozsvári színházra hagyta s halála elôtt sírversét is megíratta Dózsa Dániellel:

Zord sziklák közt bércek ormán
A vadakkal harcra keltem:
S egy szelíd galamb halálán
Mégis megtört szívem-lelkem.
Galamb szelíd nôm sírjára
Sóhajtás közt hulla könnyem:
Szerelmes népem hazája
Tartá csak a lelket bennem.
Most teljesül óhajtásom
Itt nyugszom hû társam mellett,
S lelkem boldog lesz, ha látom
Felvirulva nemzetemet.

Vadász-emléke legyen áldott!

Kászoni Zoltán

Énszerintem is a romániai magyarság autonómiatörekvései végül is sikerrel fognak járni. Nem azért mert idônként például most is X-nek vagy Y-nak eszébe jut "autonómiázni", hanem azért, mert a centralizált, központosított államhatalom lebontásának, "szétosztásának" a vágya, akarása, eszméje — ahogy mondani szokás — már benne van a levegôben. Régiónak vagy sajátos jogállású autonóm területnek (például a Székelyföld) is mondhatjuk, az eszme, a törekvés lényege: önrendelkezô "tartományok" létrehozása, az állam jogosítványai nagy részének az átvételével. Persze, arra már most mérget vehetünk, hogy a Székelyföld Autonómia Statútum-tervezetét a román parlament nem fogja megszavazni (már ha egyáltalán eljuthat a Ház plénumáig), függetlenül attól, hogy az RMDSZ-es honatyáink körömszakadtáig kitartanak-e mellette vagy sem. (Sajnos, a T. Házban sem vagyunk többségben.) Az is szinte bizonyosra vehetô, hogy még néhány autonómia statútum-tervezetünk jut erre a sorsra. Többek közt azért is, mert a román politikum számára még nóvum, vadonatújdonság az eszme; az autonómia úgymond, az állam hatalmának, erejének a "gyengítése", következésképpen tehát az ország, a Szent Hon erejeteljének az aláásása is; veszélyes, vészhelyzet-teremtô boszorkány. Megégetendô. Jól tudjuk, nemcsak a román átlag köztudat (közész, közfej) és közérzület borsózik minden nóvumtól, új reformeszmétôl, de a kimûveltebb, fejlettebb politikai elit is; s kiveri a hideg veríték az irtózattól, ha ráadásul tôlünk származik, ered az új gondolat, eszme, akárcsak szelíd óhajként, puha ajánlatként is. És a román papagáj menten elkezdi fújni a magáét (mint most is), hogy: szegregáció, szeparatizmus, enklávé, irredentizmus, Nagy-Magyarország, horthyzmus, merô merény a Hon, a Haza, az Ország egysége ellen, veszély és leselkedés; talpra hát, hû pandúr, szemfüles szaglász, kemény ítész — és különben is és fôleg!; talpra, népnemzeti önérzet, érzékenység mint megmerénylett, vérig-csontig, velôig sértett tolerancia s keresztényi jámbor érzület! Végül pedig a nagyágyú (zás) mint tagló és "érv": márpedig ez az ország egységes és szent nemzetállam! És mondja, mondja, mondja a magáét a papagáj, mindegy, mirôl van szó, ha az "magyar": állami magyar tannyelvû egyetemrôl, magyar fôkonzulátusról, kétnyelvû helységnévtáblákról, az anyanyelvünk szabad és jogos használatáról a közigazgatás bizonyos területein, vagy akár elorzott közjavaink visszaadásáról is — a papagáj fáradhatatlan.

Aztán mégiscsak meglett a magyar fôkonzulátus Kolozsváron, kikerülnek rendre a többnyelvû táblák (még a vasútállomásokon is), visszakerülnek erdeink, szántóink, ingatlanok is tél-túl; használati jogot nyer anyanyelvünk is némely, eleddig "tabu-területeken", a Csángóföldön is lehetnek magyar tannyelvû osztályok, s március 15-én is leng a magyar nemzet zászlója, és szól-száll a magyar Imádság, a Himnusz dallama. Igen! És mindezenközben látva látható: a Haza is egyben, az Ország is maradt, Horthy Miklós sem ugráltatja fehér lovát a román gyepûk elôtt; és a gazdaság is csikorog, a szegénység is nô, a korrupció is burjánzik — szóval... Szóval, meg lehet szokni a nóvumokat, újdonságokat is, akár "önerôbôl", ama bizonyos Európa toszogatása nélkül is. Meg lehet szoknunk nekünk is, hogy lám, ki lehet küzdeni ezt is, azt is rendre, önerôbôl, ama bizonyos Európa irántunk való közönye közepette is.

A papagáj úgy gondolja, attól igazi hazafi, nagynemzeti, harcos és haladó, ha folyton riogatja a népet, hangulatot kelt. Nekünk nyilván az kell hogy legyen a teendônk, hogy azt "gondoljuk": ügyes-bajos dolgainkban akarjunk, kezdeményezzünk, cselekedjünk következetesen — merthogy írva is az vagyon: csak az lesz a miénk ezután is, amit magunknak ki tudunk harcolni, vissza tudunk szerezni (MI!).

Bizonytalan jövônkben az már bizonyos: autonómia-elképzeléseinket a román parlament sem fogadja el ma; még. Valószínû, hogy holnap és holnapután sem. Mellékesen megjegyezve: a dél-tiroli autonómia sem szállott alá a Mennybôl, égi mannaként, már abban a minutumban, amikor az elsô statútum-tervezete elkészült. A mai dél-tiroli állapot is "azzal kezdôdött", hogy megtörtént az elsô lépés elsô mozzanata, és elkezdôdött egy folyamat, s elkezdett egyre inkább "benne lenni", "beléivódni a (köz)levegôbe" egy kisebbségben élô nemzeti közösség egységes akarata, az akkor és ott is még nóvumnak számított eszméje — mégpedig folyamatosan, kitartóan, következetesen, makacsul, bármit is "danolásztak" az ottani papagájok.

Az elsô konkrét lépést elkezdtük mi is. Legyünk jó reménnyel, kitartó következetességgel. Kell hogy legyünk. Muszáj lennünk — mert helyettünk senki nem lesz, senki nem tesz értünk.

Molnos Lajos

Az oldalt szerkesztette: Makkay József

Újságírói kérdésre Markó Béla azon véleményének adott hangot, hogy az EMNT által kidolgozott autonómiatervezet félresikerült, szakmailag elhibázott dokumentum, aki pedig választási évben ilyen tervezetet próbál a parlament elé terjeszteni, az vagy rossz politikus, vagy más érdekek vezérlik. Ugyan-akkor azt a tényt is negatívan értékelte, hogy a Legfelsôbb Védelmi Tanács egyáltalán napirendre tûzte az EMNT törekvéseinek kivizsgálását, hiszen ez sem jogilag, sem alkotmányosan nem megalapozott, és az ügy mediatizálása kampányévben csak feszültségekhez vezethet, a szélsôséges román politikusok malmára hajtja a vizet — szögezte le a szövetség elnöke.

A Mediafax szerint az RMDSZ vezetôségi tagjai hétfôn találkoznak szociáldemokrata kollégáikkal, akikkel a két párt közti tavalyi együttmûködési szerzôdést kívánják kiértékelni. Markó a sajtóértekezleten elmondta: a szövetség szerint a 2003-ra kötött szerzôdés nem tekinthetô lezártnak, hiszen van néhány ígéret, amelyet a kormánypárt nem teljesített, itt a szövetségi elnök az aradi Szabadság-szobor, illetve a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem két magyar karának ügyét említette. — Elôször ezeket a kérdéseket szeretnénk rendezni, s csak utána döntünk arról, hogy legyen-e újabb szerzôdés 2004-re — mondotta Markó. Hozzátette: — Ami engem illet, nem szeretném megszakítani az együttmûködést a kormánypárttal. Választási évben nekünk a politikai stabilitás megôrzése mellett kell döntenünk, nem olyan parlamenti viszonyok mellett, ahol nem lehet tudni, kié a többség — mondotta Markó, hangsúlyozva, hogy ez magánvélemény, a szövetség ugyanis még nem döntött a további együttmûködés meghosszabbításáról.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint az SZDP vezetôinek nyilatkozata visszaigazolása annak, amit ô mindig is állított. — A kijelentések egyértelmûen azt bizonyítják, hogy a protokollumot valójában eddig sem akarták aláírni — nyilatkozta a Szabadságnak Kónya-Hamar Sándor. — Utólag ez kiderült. Azzal vádoltak, hogy én a sajtón keresztül üzengetek, holott az aláírási szándék nem volt meg bennük. Mi elkészítettük a mi változatunkat, kineveztük azokat a személyeket, akik a tárgyalásokat folytatták volna, ôk azonban semmit sem tettek. Igaz, egyszer kivonatolták a mi változatunkat, ennyi — tette hozzá az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. A parlamenti képviselô szerint egyértelmû, hogy az SZDP volt a komolytalan fél.

A kormánypárt tegnapi sajtóértekezletén az is elhangzott, hogy helyi szinten a prioritás a polgármesteri szék elnyerése és minél több tanácsos bejuttatása a helyi döntéshozó szervbe. Bejelentették: legalább 9 városi és több mint tíz megyei tanácsosra számítanak. Vasile Soporan elmondása szerint megyei szinten jelenleg 12 800 taggal rendelkeznek. Úgy tudja, ezek száma jelentôsen nôtt az utóbbi idôben. A végleges adatokat a hónap végén közlik a sajtóval.

Kiss Olivér

Arie Oostlander európai képviselô az Európai Parlament külügyi bizottságának szerdai ülésén kérte, hogy az EU függessze fel a Romániával folyó csatlakozási tárgyalásokat, tájékoztatott a Mediafax brüsszeli tudósítója.

Egy Romániáról szóló jelentés megvitatása során a konzervatív képviselô arra figyelmeztetett, hogy Románia nem tekinthetô jogállamnak "a riasztó korrupció" és "az árva gyerekek katasztrofális helyzete" miatt.

Catherine Lalumiere szocialista képviselô, aki dicsérte Bukarest utóbbi idôszakban elért makrogazdasági eredményeit, megjegyezte: Románia "még mindig beteg" a Ceausescu-éra után. Lalumiere asszony ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a csatlakozási tárgyalások felfüggesztése a legrosszabb alternatíva lenne, és javasolta a Bukaresttel folyó politikai párbeszéd intenzívebbé tételét. "Ôszinte és határozott párbeszédre van szükség", fogalmazott.

Több európai képviselô megemlítette, hogy a romániai kisebbségek helyzete még mindig problematikus. Szájer József magyar megfigyelô elmondta, több mint 90 százalékban magyarlakta térségek autonómiát akarnak Romániában.

A testület ülésén jelen volt az Európai Bizottság (EB) egyik képviselôje is, aki kifejtette, Románia megfelel a csatlakozás politikai feltételeinek, a Bizottság ezért javasolta a tárgyalások megkezdését. Biztosította az európai honatyákat, hogy az EB "nagyon szigorú" a Romániával folytatott tárgyalásokon, és mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse Romániát a hiányosságok megszüntetésében.

Emma Nicholson de Winterbourne bárónô, a Romániáról szóló jelentés szerzôje elmondta, az Európai Parlament pártfrakcióinak meg kell állapodniuk, hogy a romániai problémák bekerüljenek a jelentésbe.

Az EP pártjai február 3-ig nyújthatják be módosító és kiegészítô javaslataikat.

Ion Iliescu államfô belgrádi látogatása alkalmával reményét fejezte ki, hogy sikerül áthidalni Szerbiában az új kormány megalakítása körül támadt nehézségeket, azokat a sajtóértesüléseket azonban cáfolta, amelyek szerint ilyen értelmû washingtoni üzenettel érkezett volna Belgrádba.

A román államfô szerint Wa-shingtonnak közvetlen kapcsolatai vannak Belgráddal, nagykövetsége is van az országban, ezért közvetítôre nincs szüksége. Iliescu ugyanakkor megerôsítette, hogy látogatása során tárgyalni fog a kormányalakításban részt vevô pártok vezetôivel, mert — mondta — a tárgyalások sikere fontos a térség konszolidációja szempontjából.

Az 1-es, 4-es oldalt szerkesztette: Papp Annamária

A kultúra hazánkban régóta ráfizetéses üzletnek számít, egy-egy fellegvárát csakis a helyi közösség, városvezetô intézmények áldozatvállalása mentheti meg. Köztudott, hogy az általános elszegényedés közepette leghamarabb a kultúráról — színházlátogatásról, könyvvásárlásról stb. — mondanak le az emberek. És ez annál könnyebbé válik számukra, minél ritkábban nyílik konkrét lehetôségük arra, hogy részt vegyenek valamely, lakóhelyüktôl elérhetô távolságban szervezett mûvelôdési eseményen. Mígnem annyira elszoknak ettôl, hogy a visszaszoktatás alapos stratégiát igénylô kemény feladatot ró a küszködést vállalókra.

Többszöri igazgatóváltást követôen tavaly november végén lemondott a Tordai Színház akkori igazgatója, Doina Soproni is. Az azóta eltelt idôszakban ideiglenes igazgatót neveztek ki, Cornel Raileanu személyében. Egy héttel ezelôtt a Tordai Helyi Tanács bizottságot nevezett ki a színház élére. A bizottságban minden párt képviselteti magát, az RMDSZ választása a közismert Suba Lászlóra esett. Ennek a bizottságnak lesz feladata versenyvizsgát kiírni, meghallgatni a jelentkezôket, lehetôségek szerint tesztelni a jelöltek vezetôképességeit is. Ádámossy Klára, a tordai RMDSZ, valamint a helyi tanács kulturális bizottságának elnöke elmondta, szeretnének beleszólni a jelentkezési feltételekbe is azzal a kikötéssel, hogy a jelentkezôknek színi vagy bölcsész végzettsége legyen, ám emellett menedzseri képességekkel is rendelkezzenek.

–A kultúrház és a könyvtár között igen jó az együttmûködés, helyet biztosítanak különféle rendezvényeinknek. Szándékunkban áll hasonló együttmûködést kialakítani a színház új vezetôségével is. A Szatmári Északi Színház társulata ellátogatna városunkba, szeretnénk a kolozsvári társulattal is szorosabbra fûzni a kapcsolatot. Idén a Magyar Kulturális Napok rendezvényét március 28-án a Tordai Színházban tartanánk. A pénztelenség miatt a színház természetesen mindenbôl igyekezett hasznot húzni, így a magyar közösség számára megfizethetetlen árakat kértek. Alkudozni azonban lehetett. Nyáron a terembér 200 ezer lej körül mozog, télen 400 ezer, s ehhez hozzáadódnak még a terem fûtési költségei is. A színház kisegítô személyzetét igyekeztünk mellôzni, igénybevételükért ugyanis szintén fizetni kellett volna. A színházban fôként a tanács támogatásával létrejött elôadásokat tûztek mûsorra. Még nem tudni, mi okból, az igazgatónô tevékenysége valahol sántított, ugyanis az általa meghívott vendégszínészek nem jöttek el, a saját színészek pedig egymás után távoztak. Felmerült, hogy a helyi tanács pályázatot írhatna ki a színház fenntartását, a ráfizetéses állapot megszûnését szolgáló stratégiák, ötletek, projektek benyújtására. Azt is fontolgatjuk, hogy kultúrközponttá alakítsuk a színházat, a mûvelôdési ház is odaköltözhetne (a kultúrház épületét amúgy is eladásra szánják), zeneoktatás, táncoktatás, különféle más kulturális rendezvények folyhatnának.

A kolozsvári színház elôadásainak szervezett látogatása nem vált be Tordán. Ádámossy Klára elmondta, eltökélt szándékuk visszahódítani a színházhoz a lakosságot.

A Tordai Színháznak négy színésze van, egy bedolgozó rendezôje, és öt fôs kisegítô személyzete. Mindent elmond, hogy az elôadásokon a kisegítô személyzet is szerepet kapott a színpadon. A Tordai Színháznak az épülete is igen silány állapotban van, a költségvetésbôl leosztott pénz nem elegendô a tatarozáshoz: a megvalósíthatósági tanulmány 2,8 milliárd lejbe kerül, a tatarozási munkálatok összértéke mintegy 18 milliárd lej — az idei költségvetésbôl 3 milliárd lejt irányoztak elô.

Az új igazgató kiválasztására kiírt versenyvizsgára várhatóan 30 napos jelentkezési határidôt szabnak meg, több hónap is eltelhet addig, amíg új vezetô lesz a színház élén. Az intézmény erkölcsi és fizikai lábadozása hosszas folyamatnak ígérkezik, amelynek alakulásában lényeges szerep jut — amennyiben vállalják — a helyi kulturális szervezeteknek, társaságoknak, kultúraszeretô embereknek.

K. E.

16,5 milliárd lejbôl gazdálkodik Szászfenes 2004-ben — számolt be a Szabadságnak Albert Tibor RMDSZ-es tanácsos. A célirányosan érkezô pénzek — tanárok, polgármesteri hivatal alkalmazottainak fizetése stb. — mellett a tanács a következô kiadásokat szavazta meg néhány fontosabb terv megvalósítására, befejezésére: a község iskoláinak higiéniai modernizálására 500 millió lejt, iskolai felszerelésekre 800 milliót. Az utóbbi összegbôl többek között nagy teljesítményû számítógépet vásárolnak a magyarlónai iskolának.

A tanácsos nagyon örül a komputernek, mivel az intézet felszerelésében jelenleg egyetlen gép található. Emiatt, illetve a számítástechnikai szaktanár hiánya miatt a lónai iskolába járó gyerekeket nem tudják bevezetni az informatika alapismereteibe. Ez a tantárgy opcionális a gimnáziumban, de a legtöbb iskolában tanítják, ha van hozzá felszerelés.

Az új szászfenesi iskola épületére ismét nagy összeget szánt a tanács: kétmilliárd lejt. Ez a pénz azonban még mindig nem lesz elég, hogy az ultramodernre tervezett épületet befejezzék — véli Albert Tibor.

A kultúra fejezetnél nem volt nagyvonalú az önkormányzat: csupán 120 millió lejt utalt ki, amelyben benne van mind a könyvtáros fizetése, mind a könyvállomány bôvítése. Az egyházak viszont száz-száz millió lejt kaptak.

A tanácsosok külön összeget szavaztak meg a szociális gondozók fizetésének zökkenômentes biztosítására a helyi alapokból. Ugyanakkor a közvilágításra 1,2 milliárd lejt szántak. A tanácsos szerint a kiutalt magas összeg ellenére Magyarlónán sûrû sötétség van. Az utcai lámpák nem mûködnek, mivel a szükséges felszerelések a polgármesteri hivatalban pihennek. A lónaiak sürgetô kérdéseire a hivatalban azt válaszolták, hogy a villamosmûveknek pillanatnyilag nincs mûködôképes létrás kocsija, amellyel a munkálatokat elvégezhetné.

Kétmilliárd lejt utaltak ki útjavításra, valamint egymilliárdot a magyarlónai vízhálózat kibôvítésére.

— Az évek óta gondot jelentô kérdés egy része idén megoldódik, de a kiutalt összeg nem lesz elég a három kilométernyi szakasz vízhálózatának kiépítésére. Emiatt azt az egy kilométernyi szakaszt részesítjük elônyben, ahol az óvoda és a kultúrotthon is található. A tavaly felépített kultúrotthon idén bútorzatot is kap: tavasszal százötven millió lej értékben vásárolnak székeket az elôadóterembe — mondta a tanácsos.

Hozzátette: nagyot csalódott a falubelijeiben. A nehezen kiharcolt RATUC-járatot a lónai utazóközönség nagy többsége nem vette igénybe, ezért ezt röviddel a próbajárat beindítása után felfüggesztették. A veszteség az ingázó diákokat érinti leginkább, akik ezek után továbbra sem kapnak kedvezményes utazóbérletet. A törvény ugyanis elôírja, hogy egy önkormárnyzat csupán egy közszállítási vállalat járatait szubvencionálhatja. Mivel a RATUC-nak tetemes veszteségei származtak az ügybôl, a lónaiak lemondhatnak arról, hogy a valamikori jövôben a város "közelebb kerüljön hozzájuk".

Valkai Krisztina

A néhány héttel ezelôtt tett ígéretek ellenére egyelôre mégsem nyitják meg Tordán az állatvásárt. Az állategészségügyi igazgatóság február 13-ra tûzte ki a piacok megnyitásának újabb idôpontját, a tordai hatóságok azonban igyekeznek elôrehozni a határidôt. Az újtordai sertéspiacot tavaly november végén zárták be sertéspestis miatt. Decemberben további két gócot fedeztek fel, emiatt a szarvasmarha-piacot is bezárták.

(rtt)

Már több mint fél éve nincs elég inzulin Tordán a cukorbetegek számára. Maria Mesaros, a Cukorbetegek Reménysége Alapítvány elnöke elmondta, januárban a szükséges mennyiségnek csak a felét kapták meg. Tordán jelenleg kétezer inzulinfüggô cukorbeteget tartanak nyilván. Tavaly június óta a tordai betegek nem kapják meg a szükséges gyógyszermennyiséget, amely viszont létfontosságú — inzulin nélkül a cukorbetegség halálos. Eddig úgy igyekeztek segíteni a tarthatatlan helyzeten, hogy begyûjtötték a lakosságtól a felesleges gyógyszert, és azt kiosztották azok között, akiknek abban a hónapban nem jutott inzulin. Az alapítvány elnöke felkéri azokat, akik akár csak egyetlen vagy két doboz felesleges inzulinnal vagy cukorbetegség kezelésére alkalmas gyógyszerrel rendelkeznek, szolgáltassák be az alapítványnál, hogy ezzel segíthessenek azokon, akiknek nem jutott.

R. T. T.

Húsz tonna betonvas szállítását engedélyezte az aranyosgyéresi Sodronyipar Mûvek raktárfelelôse, A. D., de csak miután megkapta a megfelelô juttatást a nagybányai Sorin Tucãtól: italt, cigarettát és kávét, összesen kétmillió lej értékben. A közgazdász végzettségû nô szabadlábon védekezhet a jogtalan haszonszerzés gyanúja ellen.

Nagyszabású razzia
A kolozsvári rendôrség a Nyugodt utcák, biztonságos város program keretében nagyszabású ellenôrzést foganatosított a Széchenyi, Állomás, Mãrãsti téren, a Fôtéren, a Munka és a Tordai úton. Összesen 13 gyanús személyt fényképeztek le és vettek tôlük ujjlenyomatot, 179 jármûvet ellenôriztek, 220 esetben bírságoltak mintegy 75 millió lej értékben (ebbôl 109 büntetést közlekedési kihágás miatt, 30 millió lej értékben), 11 hajtási jogosítványt (3-at ittas vezetés miatt) és 8 forgalmi engedélyt vontak be.

Megtalálták az alagsorban
Minôsített lopás miatt három évre ítélték a nagybányai Dumitru Popot, a 49 éves férfinek azonban nyoma veszett. Január 21-én, szerdán az Aurel Vlaicu utca 3. szám alatti ház alagsorában fedezték fel, és ôrizetbe vették.

Hatrendbéli lopás
Két kiskorút, a 17 esztendôs, iskolázatlan I. H.-t és társát, a két évvel fiatalabb, három osztályt végzett V. A.-t, valamint az aranyosgerendi (Luncani) illetôségû 30 éves Otvos Samoilãt többrendbéli minôségi lopás alapos gyanújával vizsgálja a rendôrség. Az a vád ellenük, hogy tavaly november–decemberben Torda területén hat lopást követtek el. A kár összértéke mintegy 20 millió lej, ennek 10%-a térült meg.

Besztercei tolvaj akadt fenn a rostán
A dési rendôrség január 20-i ellenôrzési akciója során az állomáson azonosították és bekísérték a gyanúsan viselkedô Andrei Muresant. A 22 éves besztercei fiatalemberrôl az ôrsön kiderült, hogy január 3–11. között kifosztott két autót és betört egy lakásba, összesen mintegy 120 millió lej kárt okozott. Muresan visszaesônek számít, megállapították, hogy mûködési területe nemcsak Désre, hanem Kolozsvárra és Besztercére is kiterjedt. Az ügyészség 29 napra szóló elôzetes letartóztatásba helyezte.

(póka)

Szamosújváron egyre többen építkeznek az utóbbi években. A pénzhiány és a komoly anyagi gondok ellenére napról napra több lakóház épül. A városszéli utcákban valóságos villák jelentek meg, hogy ne is beszéljünk a már meglévô épületek bôvítésérôl. Bár az utóbbi 14 évben egyetlen tömbházzal sem gyarapodott a város, családi házak tekintetében már jobban állnak. Csupán tavaly a polgármesteri hivatal 200 engedélyt bocsátott ki házépítésre, 40-nel többet, mint 2002-ben. Ez azt jelenti, hogy a nehézségek ellenére egyre nagyobb az építkezô kedvû családok száma. A Gesztenye és a Cãlãrasi utcákban nyugati stílusú villasorok jelentek meg. Tulajdonosaik nagyobb része fiatal házaspár, akik a helyi tanács támogatását is élvezik.

Szamosújváron az építkezési engedéllyel rendelkezô tulajdonosok szigorúan betartják a törvényeket és a helyi tanács rendeleteit, ami megkönnyíti a városatyák dolgát a munkálatok menetének ellenôrzésében és a városrendészeti terv betartásában.

Erkedi Csaba

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

Kovács László magyar külügyminiszter úgy látja, méltánytalan lenne, ha a jelentôs tagsággal és szavazótáborral rendelkezô, az elmúlt tíz év alatt komoly eredményeket felmutató RMDSZ mellett három új romániai magyar szervezet ugyanolyan szavazati joggal jelenne meg a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT).

Kovács László ezt azzal kapcsolatban mondta csütörtökön az MTI-nek, miért nem kívánja a kormány a MÁÉRT februári ülésére meghívni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) és a szintén erdélyi Magyar Polgári Szövetséget.

"Ha a magyar kormány a radikális szervezetekre az RMDSZ-szel egyenjogú partnerként tekint, az ô szintjére emeli velük a kapcsolattartást, akkor ezzel mintegy elismeri egységbontó törekvéseiket, és az erdélyi magyarság számára eredményeket nagy valószínûséggel nem hozó tevékenységüket" — hangsúlyozta Kovács László.

Szerinte attól lehet tartani, hogy az EMNT, a SZNT és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség fellépése megosztja az RMDSZ-t — "tagságuk egy része az RMDSZ-nek is tagja" —, és az egész erdélyi magyarságot is.

Kovács László azt mondta, ez könnyen azzal a következménnyel járhat, hogy a nyáron esedékes önkormányzati választásokon az erdélyi magyarság képviselôi pozíciókat fognak veszíteni.

"Az év végi parlamenti választásokon még az is elôfordulhat, hogy a több magyar párt és szervezet egymással való versengése miatt egyik sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt" — fûzte hozzá. Mint mondta, éppen ez történt a Vajdaságban, és a vajdasági magyarságnak ezért nincs képviselete a szerbiai parlamentben.

A külügyminiszter leszögezte: a magyar kormánynak az RMDSZ-szel egyeztetve kell alakítania viszonyát az EMNT-vel, az SZNT-vel és az erdélyi Magyar Polgári Szövetséggel.

Kovács László szerint Tôkés László nyitott ajtón dörömböl, amikor azt követeli, hogy a magyar kormány foglaljon egyértelmûen állást a romániai magyarság autonómiatörekvéseivel kapcsolatban.

"Az autonómiát a kisebbségi jogok érvényesülése legátfogóbb keretének tekintjük, de az európai tapasztalatok alapján csak olyan autonómiát tartunk mûködôképesnek, amelyet a többség és a kisebbség tárgyalások útján hoz létre, egy megállapodás alapján" — jelentette ki a külügyminiszter.

Az erôszakhoz folyamodás lehetôségét célzó kijelentéseket Kovács László rendkívül veszélyesek nevezte, "mert azok a román lakosságot bizalmatlanná teszik a magyarok szándékai iránt, és az európai országok közvéleményét is elfordítja a határon túli magyarság ügyétôl".

Kitért arra, hogy az RMDSZ tízegynéhány éve eredményesen mûködik a romániai magyarság legitim szervezeteként, jelentôs eredményeket ért el "nem harsány, nem látványos, nem konfrontációra, hanem megállapodásra törekvô politikájával".

A diplomácia irányítója úgy látja, ezt a politikát a romániai magyarság egyes radikális politikusai, közéleti személyiségei rendszeresen támadják, bírálják, megalkuvónak minôsítik, az RMDSZ tevékenysége mégis eredményes.

Példaként említette, hogy sikerült elérni a román alkotmány módosítását, amit népszavazás erôsített meg, és ennek eredményeként az anyanyelvhasználat feltételei lényegesen rugalmasabbak lettek.

"Nagyon jól mutatja a kétféle felfogás különbségét, hogy míg az RMDSZ vezetése az erdélyi magyarságot a referendumon való részvételre és az igen szavazatra buzdította, addig az EMNT elnökének megválasztott Tôkés László püspök a nem szavazatra ösztönzött" — fejtette ki Kovács László.

Tãmas Petru fôtitkár elnökletével január 22-én a Kolozs Megyei Munkáltatók és Kisiparosok Egyesületénél eszmecserét tartottak az érdeklôdôk számára a munkaegészségügyi hivatal bevezetésének szükségességérôl. Dr. Osian Aurel (Szakmai Betegségek Kórháza) ismertette az új munkatörvénykönyvben már megjelent elôírást, amely szerint minden mesterségnek "testre szabott" munkaegészségügyi szolgáltatásban kell részesülnie, amihez elengedhetetlen a munkáltatók, a munkavállalók és az egészségügyi minisztérium együttmûködése. Az új szolgáltatás különbözne a háziorvositól, annál tágabb ellátást jelentene, és nem a cégek által befizetett 7%-os egészségbiztosításból kellene fedezni, hanem a törvényalkotók által megkövetelt, majd 2005. január 1-jére elhalasztott jogszabály alkalmazásából, ami 0,5%-os ún. munkabaleseti kockázati hozzájárulást jelent a fizetési alapból. A munkaegészségügyi hivatal bevezetése EU-s követelmény. Az unióban a munkáltató nem járul hozzá alkalmazottai egyéni egészségbiztosításához, de a munka jellegétôl függôen, a fizetési alap 0,5-5%-át fordítja a szakmai orvosi ellátás biztosítására. Maga a munkaorvosi szakma is különbözik az általános orvositól, annál szerteágazóbban szakosodott.

A megbeszélés részt vevôi kifejezték , hogy készek támogatni az új egészségügyi szolgáltatási formát, ha ugyanakkor eltörlik kötelezettségüket a jelenlegi 7%-os hozzájárulásban. A Kolozs Megyei Munkáltatók és Kisiparosok Egyesülete megígérte, hogy a kérést továbbítja az illetékes szervekhez.

Ö. I. B.

A Petrom olajtársaság privatizációját fôleg a cég létesítményei által elfoglalt földterületek tulajdonjogának tisztázatlansága nehezíti — vélekedik a román gazdasági sajtó.

Noha számos elemzô az idei választásokkal magyarázza a Petrom-magánosítás halogatását — a kormány esetleg nem szívesen írná alá a megállapodást, amely elbocsátásokkal, a munkanélküliség növekedésével járna —, szakértôk szerint a közel 90 ezer hektárnyi ingatlanok tulajdonjoga mindenesetre olyan probléma, amelyet meg kell oldani.

A Petromnál azt mondják, hogy elôször 1998-ban készítettek leltárt az ingatlanokról, és akkor kezdeményezték az összes ingatlan telekkönyvi igazolását. A Petrom mostanáig az ingatlanoknak körülbelül a felére szerezte meg a nevére szóló telekkönyvi bejegyzést.

A Petrom használatában lévô ingatlanok jelentôs része azonban elvileg a Royal Dutch/Shellé, a BP-Amocoé és a Chevron-Texacoé, mivel ezek a cégek, pontosabban elôdeik építették ki a román olajipart az elsô világháború után, majd az 1948-as államosításkor távoztak — írta az Evenimentul Zilei napilap, szakértôket idézve. A helyzetet bonyolítja, hogy ezek az olajvállalatok nem óhajtanak visszatérni Romániába, a mostani privatizációra sem jelentkeztek.

A román lapok emlékeztetnek más bizonytalanságokra is: a privatizációra jelentkezett külföldi vállalatok — amint Dan Ioan Popescu gazdasági miniszter elmondta — nagyon szeretnék tudni, hogy a pályázat gyôztese egészen biztosan és hosszú távon 51 százalékon tarthatja-e részesedését a Petromban, és azt is szeretnék, ha a privatizációs szerzôdésben pontosan rögzítenék, milyen további befektetésre lesz szükség a részesedés megôrzéséhez. A miniszter eddig nem magyarázta meg, miért aggódnak a pályázók ezek miatt a kérdések miatt — írta a Rompres hírügynökség.

További probléma, hogy a Petromnak 15 ezer milliárd lejt (mintegy 95 milliárd forint) kitevô követelése van tizennyolc céggel szemben, a legnagyobb adósok között van a moldovai Rafo és a dãrmãnesti-i kôolaj-finomító cég.

Január 7-én jelentették be Bukarestben, hogy a Petrom privatizációjának határidejét három hónappal kitolják, júniusra halasztják. Az eladás addig március végére hirdetett határidejét elôször 2002 augusztusáról, majd tavaly novemberérôl tették át.

A Petrom-pályázaton heten vesznek részt, egyelôre nem kötelezô ajánlattal: a Mol Rt., a lengyel PKN Orlen, az osztrák OMV, az amerikai Occidental Oil and Gas Corp., az orosz OAO Gazprom, a görög Hellenic Petroleum SA és a svájci Glencore.

A Petrom 93 százaléka a kormány tulajdonában van. Az elsô lépcsôben a Petrom 33,34 százalékát privatizálják, majd a nyertesnek a késôbbiekben 51 százalékra kell növelnie a részesedését.

A Petrom Románia legnagyobb olajvállalata, évente 44 millió hordó kôolajat és 6,1 milliárd köbméter földgázt termel. Forgalma 2,2 milliárd dollár. Két finomítójának együttes kapacitása 58 millió hordó évente, és hétszáz benzinkútja van.

A világgazdaság folytatódó élénkülése miatt nô a kereslet az OPEC olaja iránt — tartalmazza az olajkartell havi jelentése.

A gyorsabb gazdasági növekedési várakozásra és részben az erôs kínai kereslet hatására az OPEC felfelé módosította az idei elsô és második negyedévi várható olajkeresletet.

Az elsô negyedévit napi 80 ezer hordóval 26,69 millió hordóra, a második negyedévit napi 70 ezer hordóval növelte.

A szervezet arról is beszámolt, hogy az OPEC decemberi termelése napi 170 ezer hordóval emelkedett havi szinten. Az OPEC tíz, kvótakötelezett tagjának napi termelése 25,795 millió hordó volt, azaz majdnem napi 1,3 millió hordóval meghaladta a november elsejétôl érvényes, napi 24,5 millió hordós összkvótát. Az összkvótát novemberben a korábbi, napi 25,4 milliós elôírásról csökkentették.

Az OPEC jelenlegi teljes termelése, a nem kvótakötelezett Irakkal együtt, napi 27,7 millió hordó — mondta az OPEC elnöke, Purnomo Yusgiantoro indonéz olajügyi miniszter. Szerinte a kínálati helyzet nem indokolja a magas árakat. Azt mondta, hogy tekintettel a tavaszi-nyári keresletcsökkenésre, az OPEC legközelebbi, február 10-i miniszteri értekezletén csak két lehetôség közül választhatnak a résztvevôk: vagy szinten hagyják a jelenlegi hivatalos összkvótát, vagy pedig tovább csökkentik azt.

Szerdán a londoni Nemzetközi Olajtôzsdén (IPE) márciusi szállítású északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 31,15 dollár volt. Azonos lejáratra a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) olajfajta hordónkénti ára 34,77 dolláron állt ugyanakkor a New York-i árupiac (NYMEX) Szingapúrban folytatódó ACCESS jegyzésében.

Szlovákiai és romániai kábelhálózatokra kerülésrôl tárgyal a Hír TV-t mûködtetô társaság — közölte Borókai Gábor, a Hír Televízió Rt. vezérigazgatója.

A tárgyalások jelenleg is zajlanak, már vannak megkötött szerzôdéseink — mondta. Reményeik szerint a helyi kábelcsatornákon már az év elsô felében jelentkezhetnek adásukkal az említett országok területén. Mint elmondta, Szlovákiában mintegy 200 ezer, Erdélyben 400–500 ezer háztartást érhetnek el: ennyi a potenciálisan érdeklôdô és a szolgáltatás megfizetésére is képes magyar családok száma. "Azt,hogy közülük hányan lesznek vevôink, csak a tárgyalások lezárultával tudom megmondani" — tette hozzá.

A 2002 decembere óta mûködô Hír TV indulásakor — Borókai Gábor akkori közlése szerint — 200 ezer háztartásban volt fogható Magyarországon, néhány nappal ezelôtti nyilatkozata szerint pedig már 1,7 millió háztartásban érhetô el.

Magyarországi vélemények szerint a Hír TV a Fidesz televíziója.

Január 23., péntek

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 41 179 lej, 1 USD = 32 314, 1 magyar forint = 156 lej.

Többnyire a papírforma érvényesült férfi egyesben a melbourne-i ausztrál nyílt teniszbajnokság csütörtöki játéknapján, ugyanakkor meglepetés volt, hogy Todd Reid, a hazaiak szabadkártyás játékosa — aki két napja nyerte elsô Grand Slam-mérkôzését — újabb sikert aratott: öt játszmában felülmúlta a világranglistán 38. örmény Szargisz Szargszjant.

A második fordulót változatlanul magabiztosan teljesítette Andrei Pavel is, a román teniszezô amerikai ellenfelet gyôzött le. Végeredmény: Pavel–Glenn Weiner 6:4, 6:4, 6:2, a mérkôzés 1 óra 45 percet tartott. Pavel következô ellenfele a 14. kiemelt Jiri Novak lesz.

További eredmények:

Férfi egyes, 2. forduló (a 32 közé jutásért):

Juan Carlos Ferrero (spanyol, 3.)–Filippo Volandri (olasz) 6:4, 7:6 (3), 7:5, David Nalbandian (argentin, 8.)–Florian Mayer (német) 6:1, 6:0, 6:3, Tim Henman (brit, 11.)–Radek Stepanek (cseh) 6:2, 4:6, 6:3, 6:0, Jiri Novak (cseh, 14.)–Jan Vacek (cseh) 6:2, 7:6 (3), 6:4, Todd Reid (ausztrál)–Szergisz Szargszjan (örmény) 6:3, 6:4, 4:6, 6:7 (6), 6:4, Guillermo Canas (argentin)–Augustin Calleri (argentin, 22.) 6:1, 4:6, 2:6, 7:6 (2), 6:4, Rafael Nadal (spanyol)–Thierry Ascione (francia) 6:4, 3:6, 7:5, 6:1, Joachim Johansson (svéd)–Alberto Martin (spanyol) 7:6 (5), 6:3, 7:5, Hisam Arazi (marokkói)–Cyril Saulnier (francia) 3:6, 6:1, 6:2-nél Saulnier feladta, Albero Costa (spanyol)–Wayne Arthurs (ausztrál) 6:7 (5), 7:5, 4:6, 6:4, 8:6, Mario Ancsics (horvát)–Alex Corretja (spanyol) 6:4, 1:6, 6:3, 6:7 (4), 7:5, Mark Philippoussis (ausztrál, 10.)–Fabrice Santoro (francia) 4:6, 6:3, 6:4, 6:2, Wayne Ferreira (dél-afrikai)–David Sanchez (spanyol) 2:6, 6:3, 6:4, 6:4, Lleyton Hewitt (ausztrál, 15.)–Karol Kucera (szlovák) 1:6, 6:1, 6:4, 6:1, Roger Federer (svájci, 2.)–Jeff Morrison (amerikai 6:2, 6:3, 6:4.

Nôi egyes, 2. forduló (a 32 közé jutásért): Kim Clijsters (belga, 2.)–Maria Elena Camerin (olasz) 6:0, 6:0, Venus Willians (amerikai, 3.)–Vera Ducsevina (orosz) 6:4, 6:2, Anasztaszija Miszkina (orosz, 6.)–Emanuelle Gagliardi (svájci) 6:2, 6:4, Saori Obata (japán)–Ai Szugijama (japán, 8.) 6:4, 6:4, Chanda Rubin (amerikai, 9.)–Denisa Chladková (cseh) 6:2, 6:4, Paola Suarez (argentin, 12.)–Julia Vakulenko (ukrán) 6:3, 6:4, Tatiana Golovin (francia)–Anna Szmasnova-Pistolesi (izraeli, 14.) 6:2, 6:3, Jelena Lihovceva (orosz)–Francesca Schiavone (olasz, 18.) 6:2, 6:2, Silvia Farina Elia (olasz, 20.)–Virginia Ruano Pascual (spanyol) 5:7, 6:4, 6:4, Patty Schnyder (svájci, 22.)–Marion Bartoli (francia) 6:4, 2:6, 6:3, Lina Krasznoruckaja (orosz, 23.)–Barbora Strycova (cseh) 6:3, 4:6, 6:3, Dinara Szafina (orosz)–Amanda Coetzer (dél-afrikai, 27.) 7:5, 6:3, Nathalie Dechy (francia, 29.)–Tzipora Obziler (izraeli) 6:3, 6:0, Amy Frazier (amerikai)–Kristina Brandi (Puerto Ricó-i) 2:6, 6:0, 7:5, Lisa Raymond (amerikai)–Anca Barna (német) 6:3, 6:4, Marija Sarapova (orosz)–Lindsay Lee-Waters (amerikai) 6:1, 6:3.

Jobban van Philippoussis rokona
Mark Philippoussis unokatestvére kedden a Rod Laver aréna egyik mellékhelyiségében kapott infarktust, mialatt rokona éppen az elsô fordulóban küzdött a svéd Thomas Johansson ellen. Most már jobban van.

Davidnak az volt a szerencséje, hogy a család egyik orvosa éppen a mosdóban tartózkodott, így segíteni tudott a rosszulléttel küszködô férfinak, akit azonnal kórházba szállítottak.

Philippoussis csak a 7:6, 6:2, 7:6-ra megnyert meccs után értesült arról, hogy mi történt az unokatestvérével.

Hingis szokatlan szerepkörben
Bár háromszor gyôzött, s ezen kívül további három alkalommal döntôt játszott, és még most is csak 23 éves, Martina Hingist ezúttal nem a pályán, hanem a riporterállásban láthatják a szurkolók a melbourne-i ausztrál nyílt teniszbajnokságon. A volt világranglista-vezetô svájci klasszist, akit lábsérülése kényszerített pályafutása befejezésére, a helyi Channel Seven nevû tv-csatorna alkalmazza szakkommentátorként.

— Sajnos, már nem tudnék 4–6 órát edzeni naponta, így biztos, hogy nem térek vissza. A hétköznapi életben nem akadályoz a korábbi sérülés, de a tenisz az más — jelentette ki.

Hingis 2002 októberében lépett utoljára pályára WTA-viadalon. A profik táborába 1994-ben állt be, pályafutása során öt egyéni Grand Slam-diadalt aratott, a világranglistát összesen 209 héten át vezette, keresete meghaladta a 18 millió dollárt.

Az elmúlt napok hosszú és zaklatott tárgyalásai ellenére még mindig kérdéses, hogy milyen szponzori háttérrel, de immár bizonyos, hogy Baumgartner Zsolt a 2004-es Forma–1-es világbajnokság résztvevôje lesz.

A Baumgartner Team az elmúlt 48 órában több, sikerrel kecsegtetô tárgyalást is folytatott, amelyek még mindig nem zárultak le, a Minardi csapatnak viszont végleges választ kellett adni arra vonatkozóan, hogy a pilóta részt tud-e venni a csütörtöki faenzai üléspróbán, illetve a jövô heti elsô hivatalos teszten. A Baumgartner Team a pillanatnyi idôzavar ellenére úgy döntött, hogy bár még nem zárult le valamennyi tárgyalás, mégis vállalja az elsô magyar Forma–1-es pilóta versenyeztetésével kapcsolatos valamennyi feltételt. Teszi mindezt azért, mert eddigi támogatóik — CIB Lízing, Uniqa Biztosító, Standox, Alukönigstahl — megingathatatlan bizalma mellett az elmúlt napok hihetetlen támogatói rohama arról gyôzte meg, hogy a fiatal magyar tehetség mindenképpen induljon az autósport elitkategóriájában.

Az utóbbi idôszak tárgyalásai során egyébként jelentkezett egy külföldi cégcsoport is, mely teljes egészében biztosította volna a korábban kivált magyar szponzor által ígért összeget. A külföldi cégcsoport kikötése viszont az volt, hogy Baumgartner Zsolt ne magyar licenccel induljon az idei versenyeken. A menedzsment Baumgartner egyértelmû kérésére úgy döntött, hogy a rendkívül kedvezô anyagi feltételek ellenére sem vállalja a szponzorálási együttmûködést, mivel a 23 éves pilóta ragaszkodott ahhoz, hogy magyar színekben álljon rajthoz.

A Baumgartner Team egyelôre annyit közölt, hogy a pilóta csütörtökön Olaszországban részt vesz a Minardi csapat üléspróbáján, és a magyar színeket képviselve ott lesz a Forma–1-es idény rajtjánál.

A végsô sikerhez azonban továbbra is szükség van a Baumgartner Zsolt támogatói klubhoz érkezô felajánlásokra.

Az utóbbi napokban jelentkezô szponzorokkal tovább folynak a tárgyalások, valamint zajlik a kormány képviselôivel az egyeztetés egy közös cég létrehozásáról.

Bojkott fenyegeti a belga nagydíjat
A Forma–1-es istállók vezetôi több idei nagydíj, így a belgiumi futam bojkottálásával fenyegetnek, ezzel tiltakozva az Európai Unió igazságügyi együttmûködésében új szakaszt nyitó egységes európai elfogatóparancs bevezetése ellen. A lépés — ha valóban sor kerülne rá, ami azért valószínûtlen — Monaco kivételével az összes európai Forma–1-es nagydíj, így a magyarországi futam sorsát is megpecsételné.

A Le Soir címû belga napilap szerdai beszámolója szerint a Nemzetközi Autósport Szövetség, az FIA hétfôn levelet intézett a belga, a spanyol és a brit tagszövetségekhez, tolmácsolva benne 10 Forma–1-es istálló vezetôinek figyelmeztetését. E három ország azért került elsôként a "célkeresztbe", mert a Forma–1-es futamok rendezôi közül ôk azok, amelyek már ratifikálták a kiadatási eljárásokat jelentôsen leegyszerûsítô egységes európai elfogatóparancs bevezetését. Azonban Monaco kivételével — amely nem tagja az Európai Uniónak — legkésôbb márciusig a többi, futamot rendezô európai országban is megtörténik ez a parlamenti lépés (Magyarország pedig a május 1-jei EU-belépéssel automatikusan csatlakozik e jogintézményhez), azaz a figyelmeztetés rájuk is vonatkozik.

Az istállók vezetôi arra hivatkoznak, hogy a Forma–1 veszélyes sport, ahol, sajnos, a halálos baleseteket sem lehet kizárni. Márpedig az ilyen esetek után ôket a letartóztatás fenyegeti (ez történt például Ayrton Senna tragikus 1994-es balesete után, amikor egy idôben valóban felmerült a Williams-istálló három vezetôje ôrizetbe vételének lehetôsége), s az új európai szabály csak megkönnyíti az ilyen, szerintük teljesen igazságtalan lépések meghozatalát. Ezért azután nem hajlandók olyan országba menni, ahol életbe lép az egységes európai elfogatóparancs —, illetve az istállók vezetôi fenyegetésük visszavonása érdekében garanciákat követelnek arra, hogy sportbalesetek esetén elkerülhetik a hosszú jogi procedúrákat.

Az Európai Bizottság e témakörben illetékes igazságügyi és belügyi biztosának szóvivôje a Le Soirnak nyilatkozva meglepônek mondta a mostani tiltakozást, hiszen a kérdésrôl már 2003-ban tárgyaltak az FIA-val. Mint érvelt, vannak más veszélyes foglalkozások is, mégsem léptettek életbe kivételeket. A belga igazságügy-minisztérium szerint az egységes elfogatóparancs bevezetése nem az ôrizetbe vételeket, hanem a kiadatási eljárásokat teszi egyszerûbbé, gyorsabbá, azaz a Forma–1-es vezetôk kérdése hibás feltevésen alapul. A belgiumi Forma–1-es nagydíj egyik fô szervezôje pedig kijelentette: egy pillanatig sem hiszi, hogy valóban elmaradna a verseny, hiszen akkor az FIA-nak az idei világbajnoki versenynaptárból a viadalok felét, kilenc nagydíjat kellene törölnie.

CSELGÁNCS

Szombaton 9 órától a Horia Demian Sportcsarnokban: a junior III. egyéni országos bajnokság megyei szakasza.

KÉZILABDA

Szombaton 17 órakor a Horia Demian Sportcsarnokban: Kolozsvári U-Jolidon–Brassói Rulmentul — nôi Nemzeti Liga.

• A Nice a 96. percben egyenlített ki az éllovas Monaco otthonában a francia bajnokság 21. fordulójában, amelybôl szerdán két mérkôzést bonyolítottak le.

Eredmények: AS Monaco–Nice 1–1 és Montpellier–Sochaux 1–3.

Az állás: 1. AS Monaco 47 pont/21 mérkôzés, 2. Paris Saint-Germain 39/21, 3. Olympique Lyon 38/20 (35–17), 4. AJ Auxerre 38/21 (34–18), 5. FC Sochaux 38/21 (32–23), 6. Olympique Marseille 33/19.

• Az FC Liverpool az angol Premier League 17. fordulójából pótolt mérkôzésen idegenben nem tudta legyôzni a bajnokság utolsó elôtti helyezettjét, a Wolverhampton Wandererst. Végeredmény: Wolverhampton Wanderers–FC Liverpool 1–1.

Az állás: 1. Arsenal 52 pont, 2. Manchester United 50, 3. Chelsea 46, 4. Charlton Athletic 37, 5. Liverpool 33 (32–24), 6. Newcastle United 33.

• A Bolton Wanderers hazai pályán fölényes 5–2 arányú gyôzelmet aratott az Aston Villa felett az angol Liga Kupa elôdöntôjében, a párharc elsô mérkôzésén. A visszavágókat jövô kedden és szerdán játsszák.

• A Lazio után az Internazionale és a bajnok Juventus jutott az Olasz Kupa elôdöntôjébe.

Eredmény (negyeddöntô, visszavágó): Milánói Internazionale–Udinese 3–1 — továbbjutott: az Internazionale 3–1-es összesítéssel; Torinói Juventus–Perugia 1–0 — továbbjutott: a Juventus 3–1-es összesítéssel.

A negyedik negyeddöntô, az AS Róma–AC Milan (az elsô mérkôzésen: 1–2) találkozó lapzárta után ért véget.

• Magabiztosan gyôzött hazai pályán a Sevilla és a Real Madrid a spanyol Király Kupa negyeddöntôjének elsô mérkôzésén.

Eredmények: FC Sevilla–Atletico Madrid 4–0 és Real Madrid–Valencia 3–0. A másik két találkozót (Deportivo Alavés–Celta Vigo és FC Barcelona–Real Zaragoza) csütörtökön, lapzárta után bonyolították le.

A labdarúgás történetével és statisztikájával foglalkozó szervezet (IFFHS) sorozatban hatodszor választotta az olasz Pierluigi Collinát az év legjobb játékvezetôjének.

A 43 éves tar bíró 157 ponttal végzett az élen, mögötte a német Markus Merk lett a második, s a svájci Urs Meier a harmadik.

Az IFFHS 1987 óta választja meg az év játékvezetôjét, akinek személyérôl 81 országban szavaznak a szakemberek.

2003 legjobb játékvezetôi: 1. Pierluigi Collina (olasz) 157 pont, 2. Markus Merk (német) 65, 3. Urs Meier (svájci) 36, 4. Valentyin Ivanov (orosz) 30, 5. Anders Frisk (svéd) 27, 6. Kim Milton Nielsen (dán) 26, 7. Oscar Julián Ruiz Acosta (kolumbiai) 21, 8. Lubos Michel (szlovák) 19, 9. Jorge Luis Larriondo Pietrafesa (uruguayi) és Graham Poll (angol) 10–10.

Az elôjelek nem voltak kedvezôek, ennek ellenére teljes nyugalommal utazhatott a magyar férfi kézilabda-válogatott a csütörtökön rajtoló szlovéniai Európa-bajnokságra.

Azért nem kell idegeskedni, mert a fô célkitûzést, az olimpiai indulási jogot Skaliczki László szövetségi kapitány csapata már egy évvel korábban, a portugáliai világbajnokságon kiharcolta azzal, hogy a hatodik helyen végzett.

Mondhatni szerencsére, mert a mostani Eb elôtt több sérülés és betegség is borzolta a kedélyeket. Kezdôdött azzal, hogy a világ egyik legjobb átlövôjét, a tavalyi vb-n gólkirály Carlos Perezt megmûtötték. Aztán a kapus Perger Zsolt, majd Lendvay Péter dôlt ki a sorból. Késôbb Nagy László hagyta ki a madridi tornát gyász miatt, majd szombaton Mohácsi Árpád lázasodott be, de kedden már gyógyultat jelentett. Végül a kapitány arra kényszerült, hogy a nagy tehetségnek tartott, még csak 20 éves Császár Gábornak küldjön meghívót.

Ennek ellenére az együttes jól szerepelt a felkészülés során. Decemberben Szlovákiában a körbeverések miatt ugyan harmadik lett, késôbb Spanyolországban már csak rosszabb gólkülönbséggel végzett a hazaiak mögött. A múlt heti borsodi tornát pedig pontveszteség nélkül megnyerte.

Az Eb-re vonatkozó célkitûzés a legjobb nyolc közé kerülés, ez azonban nem ígérkezik könnyûnek. Még pedig azért nem, mert néhány, a világ közvetlen élvonalába tartozó rivális az "életéért" harcol, ugyanis nincs még athéni kvótája, s Szlovéniában csak egy helyet adnak ki.

Ilyen "cipôben jár" például az olimpiai ezüstérmes Svédország, amely az eddigi öt Eb közül négyszer — ezek közül az utóbbi három során — aranyérmes volt, az elôzô kontinensviadalon bronzérmes Dánia, vagy éppen Szerbia és Montenegró, Portugália, illetve a házigazda Szlovénia. A várható öldöklô küzdelem miatt is várják a mostanit minden idôk legjobb Eb-jének.

A négy négyes csoportból az elsô három helyezett jut tovább a középdöntôbe (AB- és CD-ág), és magával viszi az egymás elleni eredményeket. Aztán a két-két legjobb elôdöntôs lesz, a 3. és 4. pozícióban zárók az 5., illetve a 7. helyért csatáznak.

A magyarok a C-jelû kvartettben — sorrendben — Csehország, Izland és Szlovénia ellen lépnek pályára. Utóbbi két csapat nagyon erôs, vagyis mindjárt a nyitótalálkozó kiemelt fontossággal bír a középdöntôbe jutást illetôen.

A csoportok:

A-csoport (Velenje): Oroszország, Svájc, Svédország, Ukrajna; B-csoport (Ljubljana): Spanyolország, Horvátország, Dánia, Portugália; C-csoport (Celje): Magyarország, Csehország, Izland, Szlovénia; D-csoport (Koper): Franciaország, Lengyelország, Németország, Szerbia és Montenegró.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]

A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2004 - All rights reserved -