 |
 |
|
| [Vissza
az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2004. január 26.
(XVI. évfolyam, 19. szám)
Várhatóan kedden alakul meg a Kolozs megyei Ifjúsági Egyeztetô Tanács, amelynek feladata lesz egyebek között nevesíteni azt az öt személyt, akik a Megyei Képviselôk Tanácsában (MKT) az ifjúság részére fenntartott öt helyet töltik be majd. A testület megalakulását elôkészítô megbeszélést rendezett pénteken este az RMDSZ Ifjúsági Fôosztálya, amelyen mintegy 33 szervezet képviselôje vett részt. A politikai felhangoktól sem mentes ülésen kiderült, hogy a megyei ifjúsági szervezetek egymástól elszigetelten, szûkös anyagi körülmények között fejtik ki tevékenységüket. (Részletek a 4. oldalon)
A tanácskozás elôtt várható volt, hogy személyeskedô és politikai ízû felszólalások is elhangzanak, hiszen a rendezvényen jelen voltak az RMDSZ-szel szembehelyezkedô ifjúsági szervezetek is. A feszültséget csak növelte, hogy Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a nevesítést már a múlt hét elején meg akarta ejteni. Elképzeléseit azonban felborította Kovács Péter, az RMDSZ ifjúsági kérdéseiért felelôs ügyvezetô alelnöke, aki az alapszabályzat elôírásaira hivatkozva kifejtette, hogy a nevesítés elôtt meg kell alakulnia az egyeztetô tanácsnak, ezért összehívta a péntek esti ülést. Kónya-Hamar Sándor szerint ezzel a lépéssel az ügyvezetô elnökség durván beleavatkozott a megyei szervezet életébe. Ennek ellenére a pénteki találkozón minden meghívott megjelent. Kovács Péter házigazdán kívül részt vett a Kolozs megyei szervezet elnöke, Máté András, az MKT elnöke, Bitay Levente, a megyei szervezet ügyvezetô elnöke és Kerekes Sándor, az MKT alelnöke.
A megyei RMDSZ székházában rendezett legutóbbi találkozóhoz képest pénteken jóval több, összesen 33 megyei ifjúsági szervezet képviselôje jelent meg. Kovács Péter köszöntôbeszéde után Kónya-Hamar Sándor az újabb váratlan fordulat megelôzése végett sietett leszögezni, hogy az öt MKT-tagot holnap este a megyei RMDSZ székházában tartott gyûlésen jelölik ki, amelyre az összes jelenlévô ifjúsági szervezetek képviselôi meghívást kaptak. Az elnök hozzátette, hogy Kolozsváron mindig voltak ifjúsági szervezetek, melyek együttmûködtek a megyei szervezettel anélkül, hogy szükség lett volna az ügyvezetô elnökség hívószavára. A parlamentként mûködô, Kolozs megyei törvényhozókat, kolozsvári és vidéki RMDSZ-tisztségviselôket egybegyûjtô MKT-ban 35 választott hely van, amelynek 5 százaléka — öt hely — az ifjúságnak van fenntartva.
A legutóbbi megyei elnökválasztáson néhány szavazattal alulmaradó Máté András felszólalásában rámutatott, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezetében, a megyei tanácsban, valamint a városi önkormányzatban fiatalításra van szükség. Hangsúlyozta az öt hely betöltésének szükségességét, mert — mint mondta — az MKT döntései legtöbbször néhány szavazaton múlnak. Máté felhívta a figyelmet, hogy Kolozsvár idei költségvetésében jelentôs összeget különítettek el az ifjúsági szervezetek támogatására, ezért használják ki ezt a pályázati lehetôséget.
A résztvevôk bemutatták szervezetük tevékenységét, elmondták, hogy milyen nehézségekkel küszködnek. Kiderült, hogy a legtöbb fiatalokkal foglalkozó szervezet egymástól elszigetelten, meglehetôsen szûk anyagi körülmények között fejti ki tevékenységét. A legtöbb szervezet szükségesnek tartotta egy ilyen testület létrehozását, fôleg a szorosabb kapcsolattartás érdekében. Kovács Péter úgy vélte, hogy a 14 erdélyi megyében már mûködô egyeztetô tanács keretében az ifjú társadalom szegmentumait képviselô szervezetek közelebbrôl megismerhetik egymás tevékenységét, különféle szolgáltatásokkal segíthetnek egymáson. Emellett a közös fellépéssel érdekeiket hatékonyabban tudnák képviselni, és közösen nagyobb sikerrel pályázhatnának, hiszen a megyei szintû projektek sikere valószínûbb a helyi jellegûekhez képest.
Az ülés témájától eltérôen felvetôdött az RMDSZ belsô és külsô ellenzéke által gyakran hangoztatott igény: a civil szféra és a politikum függetlenségének megerôsítése. Kilenc, az RMDSZ-szel szemben álló szervezet beadványban kérte Kovács Pétertôl, hogy a romániai magyar civil szférának támogatásokat osztó alapítványok testületei tegyék közzé a pénzek elosztásának kritériumait, a nyertes pályázók névsorát és a megítélt összeget, valamint az elutasított pályázatok névsorát. Emellett kérték a civil és a politikai szférában betöltött tisztségek összeférhetetlenségének rendezését is.
Két héttel ezelôtti ígéretéhez híven szombaton Aradon újabb tüntetést szervezett a Szabadság-emlékmû visszaállítása ellen a Tûzoltó téren lévô üres talapzatnál a Vatra Româneascã. A Nagy-Románia Párt korábban elhatárolódott az ország szempontjából káros hatásúnak minôsített aradi megmozdulástól.
Akárcsak két héttel korábban, ezúttal is mintegy százötven ember gyûlt össze a hiányzó emlékmû üres talapzatánál. Szemtanúk szerint a mostani megmozdulás kevésbé volt felfokozott hangulatú, mint az elôzô. Egy teherautó platóján elhelyezett hangerôsítô segítségével mondott beszédet két szónok. Gyakorlatilag megismételték a két héttel ezelôtt kifejtetteket, miszerint a szoborcsoportnak nem Aradon van a helye, azt Magyarországon kellene felállítani.
Ezúttal a hallgatóság is viszonylag visszafogottabb volt, mint két héttel korábban, kevesebbet kiabáltak be, és a múltkorival ellentétben most senki sem mászott fel a talapzatra román nemzeti zászlót lengetve és nacionalista jelszavakat kiáltva. Az aradi "vatrás" tüntetôk a román fejedelemségek egyesülésének évfordulója alkalmából eljárták az ilyenkor szokásos körtáncot, az "egyesülési hórát".
A szombati tüntetés érdekes elôzménye volt, hogy a Nagy-Románia Párt Arad megyei szervezete elhatárolódott az emlékmû visszaállításaellen tiltakozó utcai akcióktól, hangoztatva, hogy azok "kedvezôtlen
színben tüntetik fel a várost, és károkat okoznak Romániának".
Az 1848–49-es magyar szabadságharc kivégzett tábornokainak emléket állító aradi szoborcsoportot 1925-ben eltávolították a helyérôl, újbóli felállítása csak az elmúlt években került napirendre az RMDSZ és az SZDP között született megállapodás értelmében. Tavaly szeptemberben a helyi építési felügyelôség felfüggesztette az elôkészítô munkálatokat. Több román politikus szerint az emlékmû sérti a román nemzeti érzéseket.
A román kormány várhatóan még a jövô hét folyamán végleges határozatot hoz a Szabadság-emlékmû elhelyezésérôl. Errôl az utóbbi hetekben folytak központi és helyi szinten a megbeszélések a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között.
Lefegyverzô magabiztossággal tekint a júniusi helyhatósági választások elé Gheorghe Funar kolozsvári polgármester és az általa képviselt Nagy-Románia Párt (NRP). A városatya meg van gyôzôdve arról, hogy a legutóbbi választásokkal ellentétben, már az elsô fordulóban felülkerekedik az ellenfelein. Az NRP teljes hatalmat szeretne gyakorolni Kolozsváron, és a polgármesteri tisztség mellett alpolgármesteri poszt, valamint a helyi tanácsban az abszolút többség megszerzésére törekszik.
A tegnap a városházán tartott sajtótájékoztatón Petru Cãlian, az NRP megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy a kolozsvári gyôzelmen kívül a megye többi városában — Désen, Tordán és Szamosújváron — is gyôzni szeretnének, amire — szerintük — jó esély mutatkozik. A szélsôségesen nacionalista párt vezetôi szerint a megyében decembertôl ezren iratkoztak be a pártba. Cãlian úgy véli, az NRP-nek Kolozs megyében 10 ezer, míg Kolozsváron 2400 tagja van. A párt erejének fitogtatásaképpen közölték, hogy a szimpatizánsok között az ortodox papok mellett magyar nemzetiségûek is elôfordulnak. Dan Brudascu Kolozs megyei nagyromániás képviselô szerint a Kisbácshoz tartozó falvak magyarjai csatlakoztak volna a párthoz.
A magyar szimpatizánsokkal való példálózáson kívül a helyi vezetôk szövegében érezhetô volt a Corneliu Vadim Tudor által elkezdett arculatmódosítás nyoma. A Kolozs megyei NRP-sek úgy vélik, hogy pártjuk semmivel sem kevesebb a nagy, európai értékeket követô politikai alakulatoknál, ezért az idei kampányban nem folyamodnak durva, uszító retorikához. Gheorghe Funar polgármester ezúttal sem hazudtolta meg önmagát. Közölte, hogy a választási kampányban többnyire a városvezetéshez kapcsolódó tervek bemutatására szorítkozik, de hozzátette: nem figyelheti tétlenül az irredenta magyarok akcióit Erdélyben, ezért a nacionalista retorikát sem mellôzik majd.
A polgármester az autonómiát megvalósítani tervezôket a rácsok mögött látná legszívesebben. A kormánypártnak szemére vetette, hogy nem lép fel határozottan az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács vezetôi ellen, és "nem küldi ôket Szamosújvárra." — A kampányban felvilágosítjuk majd a választókat a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ által alkotott szörnyszövetség ügyködéseirôl, amelynek következtében létrejöhetett ez az autonomista mozgalom — mondta.
Funar meglehetôsen optimista az újraválasztását illetôen, ezért a megyei tanács listáján elsôként fog szerepelni. A tervek szerint besegít majd kampányolni az egész megyében, hiszen — mint mondotta — Kolozsváron nem lesz sok dolga. Abban bízik, hogy polgármester-jelölt ellenfelei nem haladják meg majd az 5 százalékot, kivéve az RMDSZ emberét, aki a szavazatok 16 százalékát gyûjti be. Az elöljáró a következetességbôl ezúttal is levizsgázott, hiszen késôbb azt állította: tudni véli, hogy az RMDSZ és a kormánypárt közös polgármester-jelöltet indít Kolozsváron.
Az elmúlt tizennégy évben az RMDSZ nagymértékben megteremtette az autonómia eléréséhez szükséges feltételeket — jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke szombaton, Marosvásárhelyen, a Kereszténység és Közélet címû keresztény tanulmányi napokon tartott elôadásában. A marosvásárhelyi római katolikus Keresztelô Szent János Plébánia, valamint az RMDSZ által szervezett rendezvényen erdélyi és magyarországi egyházi személyiségek, egyetemi kutatók, RMDSZ képviselôk és szenátorok, valamint közéleti szereplôk tartottak elôadást a modern társadalom és a keresztény társadalomtanítás kapcsolatairól, a keresztény értékek és az európai uniós politika viszonyairól. (Részletek a 4. oldalon)
A rendezvény elsô napján dr. Sulyok Elemér, az élet értékének újszövetségi értelmezésérôl, valamint ennek jelenkori hatásairól tartott elôadást, Veress Valér szociológus az erdélyi magyarság demográfiai problémáiról, valamint az ezzel kapcsolatos teendôkrôl beszélt. A tanulmányi napok második napját dr. Goják Béla Az Európai Unió az értékek Európája? A keresztény társadalomtanítás alapján címû elôadása nyitotta meg. A szubszidiaritás elve és az erdélyi magyar autonómia lehetôségei az EU-hoz való csatlakozás folyamatában címû elôadásában az RMDSZ elnöke leszögezte, az RMDSZ mindvégig következetesen képviselte az autonómia ügyét, az elmúlt évtizedben pedig kitartó küzdelmek révén sikerült kialakítania azt a politikai eszközrendszert, amellyel az erdélyi magyarság közelebb került az autonómia megteremtéséhez.
Elmondta, az erdélyi magyarság, a többi határon túli magyar közösséghez hasonlóan helyesen döntött, amikor sajátos gondjainak megoldására a politikai eszközöket és nem a konfrontációt választotta. Értékelése szerint jelenleg Erdélyben a vita nem a célokban, hanem a kétely és a meggyôzôdés között van. — 14 év után vannak ma olyanok, akikben kétely van a tekintetben, hogy lehet-e megoldásokat találni a magyarság szülôföldön maradására, és ezért elvetik a már kialakult politikai eszközrendszert, valamiféle burkolt konfrontatív politikát sugallva. Ezzel a politikával emberileg sem érthetünk egyet — szögezte le.
Úgy vélte, az autonómia eléréséhez a magyarságnak kétféle politikai cselekvési keret megteremtésére van szüksége: egyrészt, részt venni azon döntésekben, amelyek a közösséget is érintik, másrészt, hogy kizárólag önmaga döntsön azokban az ügyekben, amelyek csupán a magyarságra tartoznak. Értékelése szerint az autonómiához mindkét elvnek egyidôben kell érvényesülnie.
Markó Béla szerint nem lehet csupán egy autonómiaformát mintaként venni, hiszen egyrészt a nemzetközi gyakorlatban ennek számos formája létezik, másrészt pedig az erdélyi magyarság több mint fele szórványban él, ahol nincs lehetôség az önálló döntéshozatalra.
Az RMDSZ álláspontja szerint az autonómia megteremtésében a közösség gazdasági erejének is nagy szerepe van. — Egyesek azt hangoztatják, hogy a magyarság csak akkor fog megerôsödni, ha autonómiát kap. Ennek épp ellenkezôje igaz. A magyarság csak akkor fog autonómiát szerezni magának, ha gazdaságilag megerôsödik — szögezte le. Az autonómia kérdésének európai vonatkozásairól szólva az elnök kijelentette, le kell számolni azzal az illúzióval, hogy az európai csatlakozás megoldást hoz a kisebbségi kérdés rendezésében.
Az egyházi rendezvény az elhangzott elôadások konklúzióit összefoglaló kerekasztal-beszélgetéssel zárult.
Halálos áldozatai is vannak már a hazai ítéletidônek. A szokatlanul heves hóviharok miatt szombaton az ország tizenegy északi és keleti megyéjében megbénult az élet, 360 település maradt áram nélkül. A szélsôséges idôjárás Európa több részében jellemzô, tudósok szerint ez is az éghajlatváltozás következményének tekinthetô. Az elôrejelzések továbbra is hideget jósolnak.
A hatóságok szombaton lezártak minden közutat, amely az ország északi és keleti megyéi felé vezet, a közlekedés teljesen megbénult Galati, Vaslui, Iasi, Bákó, Neamt, Botosani, Brãila, Suceava, Tulcea, Constanta és Vrancea megyében. Az említett utakról már pénteken este kitiltották a három és fél tonnánál nehezebb teherautókat és kamionokat.
Különösen súlyosnak bizonyult a helyzet Iasi-ban, ahol a mentési munkálatokra kirendelt katonaság az országúton két nap alatt 545 embert szabadított ki gépkocsijának fogságából a három-négy méteres hó alól. A Galati megyében lévô Cuca közelében azonban egy szívbeteg férfi már nem tudta megvárni a segítségére sietôket, autójában infarktus végzett vele. Neamt megyében négy férfi holttestére bukkantak, a jelek szerint a halált megfagyás okozta.
Országszerte rendkívül hideg van, a hômérô higanyszála több helyütt mínusz 15 Celsius-fok alá süllyedt. A szél erôssége helyenként elérte az óránkénti száz kilométeres sebességet is. Emiatt a fekete-tengeri partoknál a hullámok kilenc méter magasra csaptak, ilyet negyven év óta nem jegyeztek fel a térségben. A tengeri és a környéken lévô dunai kikötôket lezárták.
A vonatjáratok több órás késéssel érkeznek, nyolcvan járatot törölni kellett. Szombaton este még mindig le volt zárva a Pascani–Timisesti vasútvonal egy szakasza, amelyet hólavina takart be.
Adrian Nãstase kormányfô szombaton és vasárnap is ismét távkonferenciát tartott a megyei prefektusokkal, megpróbálva összehangolni e kormánytisztviselôk munkáját. A repülôterek nincsenek lezárva, a közúti korlátozások egy része viszont vasárnap is érvényben maradt. Tegnap Moldvában, több út járhatatlan maradt, a vasúti közlekedés is akadozott, néhány település áram és víz nélkül maradt Constanta megyében. A meteorológusok továbbra is szélsôségesen hideg idôt jósolnak.
Ma utazik Brüsszelbe Mircea Geoanã külügyminiszter, ahol találkozik majd Günther Verheugennal, Emma Nicholsonnal és Arie Ooslanderrel, jelentette be a hét végén a román külügyi tárca vezetôje a Mediafaxnak adott interjújában. Geoanã a Kormányközi Konferencián belüli újabb külügyminiszteri találkozón vesz részt Brüsszelben, ez alkalommal tárgyalna a három említett politikussal.
A hétvégén letartóztatták a H. Jenô által vezetett rablóbanda két tagját. A tolvajok álrendôröknek adták ki magukat, és egy nyugdíjas családot fosztottak ki. Bár a tettesek nem viseltek egyenruhát és nem igazolták magukat, fellépésük annyira meggyôzô volt, hogy a gyanútlan öregek ajtót nyitottak. Az álrendôrök igen jól informáltak voltak: tudták, hogy a kiszemelt áldozat dán állampolgár, aki kolozsvári hölgyet vett feleségül, így jelenlétüket azzal indokolták, hogy egy dán bíróság kérésére végeznek házkutatást. Ezt követôen az álrendôrök hordozható számítógépet, 700 eurót, és további értéktárgyakat vittek el. A rendôrség ismételten felkéri a lakosságot, tanúsítson óvatosságot, és minden esetben kérjen igazolványt a hatóság embereitôl.
Közeledik a sokak által várt pillanat: a Szabadság idei elsô negyedévi elôfizetôi nyereménysorsolására 29-én, csütörtökön du. fél 6 órakor kerül sor támogatónk, az Apáczai Csere János Líceum (Király/Br ãtianu u. 26.) második emeleti dísztermében. Itt dôl el, hogy kié lesz fôszponzorunk, a Vitacom Electronics adományozta 10 MILLIÓ LEJES VÁSÁRLÁSI UTALVÁNY, valamint a Provitam rendelôház és Fodor András további értékes díjai.
Kisorsoljuk azt is, hogy kik nyerik lapunk januári egyhavi elôfizetôi pályázatának jutalmait, a Provitam, Fodor András, a Cosmetic Plant és a Fantastic (Scholl-képviselet) nagy értékû ajándékait.
Ugyancsak az Apáczai-líceumban és a fenti idôpontban keressük meg Fortuna istennô segítségével a Szabadság és a Corvina Nemzetközi Rejtvénymagazin decemberi rejtvénypályázatának nyerteseit.
Farsangváró Szabadság-estünk külön meghívottja Incze G. Katalin zeneszerzô és Laczkó Vass Róbert színmûvész, akik közönségünk szórakoztatásáról gondoskodnak!
Csütörtök esti programjához fenti ajánlatát figyelmébe ajánlja, és mindenkit szeretettel vár a sorshúzásra
A PNEUMOCOCCUSOS MEGBETEGEDÉSEKRÔL tart elôadást dr. Labancz László ma, január 26-án, hétfôn du. 5 órától az Asztmaklub összejövetelének keretében, a Filantróp Humanitárius Alapítvány Szentegyház utca 2. szám (II. em.) alatti székházában. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak a szervezôk.
A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI TÁRSASÁG (MET) KOLOZSVÁRI TAGJAIT fontos megbeszélésre várják január 27-én, kedden este 7 órára, a Filantróp Alapítvány Szentegyház utca 2. szám alatti székházába.
A VÍZ SZERKEZETE ÉS KÜLÖNLEGES SAJÁTOSSÁGAI KÖZÖTTI KAPCSOLAT címmel dr. Muzsnay Csaba egyetemi docens tart elôadást az EME Természettudományi és Matematikai Szakosztályának felolvasó ülésén, január 30-án, pénteken du. 5 órától, a Jókai/Napoca utca 2. szám alatti EME-székházban.
AZ V. REMÉNYIK SÁNDOR VERSMONDÓ VERSENYT rendezi meg VIII–XII. osztályos diákok számára a Donát negyedi Reményik Sándor Jótékonysági és Mûvelôdési Egyesület. Versenyfeltételek: egy kötelezô vers (Reményik Sándor: Amíg a nagy kúrián átmegyek...) és egy-egy szabadon választott költemény (az ajánlott Reményik-, illetve Kolozsvárhoz kapcsolódó versek közül). Ajánlott bibliográfia: Reményik Sándor: Az építész fia, Kriterion, 1983.; Reményik Sándor: Hátrahagyott versek, Polis, 2003.; 111 vers Kolozsvárról, Kriterion, 2002. A versenyre a következô címeken lehet jelentkezni: Veress Erzsébet, Kolozsvár, Donát 44/17., 400287; telefonon (naponta 21 órától): 584-611; e-postán: veres@mail.dntcj.ro. A versenyre 2004. február 21-én de. 10 órai kezdettel kerül sor a Református Kollégium dísztermében.
Szerdán, január 28-án este 7 órakor mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Luigi Pirandello: Öltöztessük fel a mezteleneket címû színmûvét, Bocsárdi László vendégrendezésében, díszlet-jelmeztervezô Bartha József m.v. Az elôadás létrejöttét támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.
Ludovico Nota (Bogdán Zsolt), a híres regényíró a kórházból magához viszi Ersilia Drei-t (M. Kántor Melinda), a kis cselédlányt, aki öngyilkosságot kísérelt meg egy parkban, mert elhagyta a vôlegénye (Molnár Levente). Esetérôl a helyi lap hasábjain megjelent riportban olvasott, és elhatározza, hogy regényt ír a lány romantikusnak tûnô szerelmi történetébôl. Onoria asszony, a házvezetônô (Varga Csilla) nem szívesen látja vendégül az új jövevényt, és lassan az író is megbánja elhamarkodott tettét, hiszen a riport nyomán elárasztják házát a történet szereplôi: a szenzációhajhász újságíró (Bíró József); a vôlegény, aki bocsánatot akar kérni; Grotti konzul (Szabó Tibor m.v.), akinél a lány nevelônôként dolgozott, és aki mindent cáfol, ami az újságban megjelent. Lassan már nem tudjuk, hogy ki hazudik és ki mond igazat, hogy mi is történt valójában és fôként ki a hibás azért, ami történt.
Pirandello ismét bebizonyítja nekünk, hogy semmi sem az, aminek látszik; hogy nincs egy történet, csupán össze nem illô történet-foszlányok vannak, amelyek semmivel sem visznek közelebb egy objektív valósághoz, melynek ezáltal a létezése is kétségbe vonható.
Miközben valamit mégis megtudunk, hiszen az elôadás — hol derûsen és távolságtartóan, hol vádlón és fájdalommal telve — nekünk tart tükröt: tétovaságunkról, esetlenségünkrôl, gyarlóságainkról szól.
A bemutató elôadás a színpadon felépített stúdiótérben tekinthetô meg, január 28-án szerdán este 7 órakor; további elôadások februárban: 9-én, hétfôn, 23-án, hétfôn, és 28-án, szombaton este 8 órai kezdettel.
Ezentúl kellemes, halk zene helyett néma csend fogad majd, és csak az ollók csattogása "szórakoztat" a fodrász- és borbélyszalonokban. Hacsak nem fizet a tulajdonos "zenehallgatási díjat" a Román Zeneszerzôk Egyesületének. Mert nálunk ilyenek a törvények: többszörösen fizetünk meg valamit. Egyszer fizetjük a rádiódíjat, s ha kazettát akarunk hallgatni, hát megvesszük a kazettát. Aztán, ha azt a munkahelyünkön akarjuk hallgatni, s az történetesen éppen egy fodrászüzlet, akkor azért is fizetnünk kell, négyzetméterre. Javasolnám, hogy az orvosi rendelôk meg az ügyvédi és közjegyzôi irodák tulajdonosai is fizessenek az írók és újságírók egyesületeinek, mert kiadványokkal, újságokkal "szórakoztatják" ügyfeleiket a várótermekben. De a legjobb adófizetési módszer az lenne, amit egyik munkatársam javasolt: fizessünk a levegôért. Hegyi lakók többet, mert az tisztább, városlakók kevesebbet, mert az koszosabb. És ez alól csak azok mentesülhetnek, akik a háziorvosuk által aláírt és lepecsételt igazolással bizonyítják: nincs tüdejük!
A hagyományoknak megfelelôen Szamosújváron az idén is sor került a Református Gyülekezet által szervezett Egyetemes Imahétre. A helyi gyülekezet keretében oly népszerû és látogatott egyházi rendezvény a múlt hét végén ért véget a Kis Szamos parti municípiumban. Nyolc napon keresztül több száz református, de más vallású szamosújvári is felkereste a magyar iskola szomszédságában található templomot, ahol minden este imaáhítattal egybekötött istentiszteletnek lehettek részesei. Kabai Ferenc helybéli lelkipásztor mellett kolozsvári, szépkenyerûszentmártoni, melegföldvári, déscichegyi, ördöngösfüzesi és bonchidai lelkipásztorok hirdették az igét. Az istentiszteletek keretében közös éneken, bûnbánati könyörgésen, hitvalló és hálaadó imádságon vehettek részt az örmény kisváros református hívei. Az istentiszteletek általában közös énekkel zárultak.
Ugyancsak az Egyetemes Imahét során a szamosújvári Református Gyülekezetben kórushangversenyre és szavalóestekre került sor, amelyeken felléptek a templom énekkara és szavalói. Hasonló imahetet szerveznek január végén a város többi templomában és imaházában is, amelyre ugyancsak elvárják a keresztény testvérek jelenlétét.
Örménymagyarok, akik hatottak, alkottak, gyarapítottak, hogy a haza fényre derüljön, s kincses legyen. Ezt a címet viseli az Erdélyi Örmény Múzeum sorozat hetedik kötete, amelyet 2002-ben jelentetett meg az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesülete.
A könyv a 2001-ben megtartott IV. Jubileumi Konferencia krónikája, a Kolozsváron és Szamosújváron szeptember 14–16-án lezajlott rendezvény legfontosabb eseményeit örökíti meg.
A mûsorfüzet a szervezés körülményeinek ismertetése, a konferencia ideje alatt lezajlott könyvbemutatók, kiállítás-megnyitók bemutatása mellett fotósorozatban, képekben is megörökíti az eseményeket.
Megismerhetjük a rendezvény kapcsán a sajtóban megjelent cikkeket, írásokat is, az igényes kivitelezésû kötet gerince mégis a tulajdonképpeni konferencia anyagának, a bemutatott tudományos igényû elôadásoknak a közlése.
Dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesületének elnöke a kötet bevezetôszövegében ismerteti a jubileumi konferencia jelentôségét: ,,örmény kereszténységünk 1700 éves, keresztény magyarságunk 1001 éves évfordulóján találkoztak az immár 330 éve hazát talált ôseire emlékezô magyarörmények — örménymagyarok.
Három napig hangos volt mindkét város, valamint a média a magyarörmények méltó ünneplésétôl, amelyben helyet kaptak kulturális mûsorok, kiállítások, könyvbemutatók, sajtótájékoztató, városnézések... valamint maga a konferencia."
A kötet egyik jelentôsége éppen ez, — a rendezvénysorozat egészének megörökítésén kívül — , hogy a 24 értékes, tartalmas elôadás szövegét hozzáférhetôvé teszi azok számára is, akik nem lehettek, nem voltak jelen a konferencián.
Az elôadásokat neves hazai és anyaországi személyiségek jegyzik: történészek, tanárok, írók, professzorok.
Még egy szempontból jelentôs a kötet: hiánypótló is a maga nemében, hiszen "a XX. század második felében tudatosan kiírtani próbált származástudatot felizzítva, a kisebbségi sors mûvi elhallgatásának falát áttörve hívjuk tanúként múltunk értékeit, hogy meríthessenek belôle a jelen és jövô nemzedékei."
Valóban, a könyv hasznos olvasmány lehet mindazoknak, akik a múlt értékeit megismerni, felidézni, emlékezetben tartani akarják — akkor is, ha nem örmény gyökerekkel rendelkeznek.
A 2003. év ôszi tevékenységei keretében megkezdett képzési programjainak újabb fordulóját indítja be a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány Képzési Központja.
Mivel a képzések haladó és kezdô csoportokban szervezôdnek, az alapítvány minden új érdeklôdô jelentkezését szeretettel várja.
A programok tervezett kezdési idôpontja 2004. január 30–31.
A részvételi szándékot kérjük mindkét esetben legkésôbb január 29-ig címünkre elküldeni (Fundatia Heltai, 400006 Cluj-Kolozsvár, str. Clinicilor-Mikó 18., Tel/Fax: 0264-590096, 590811, e-mail: heltai@pcnet.ro) Minden érdeklôdônek azonnali szóbeli tájékoztatást adunk és teljes programcsomagot küldünk.
A Báthory István Líceum tanítói közössége, a Piarista Öregdiákok Baráti Köre szervezésében idén is megrendezte az immár hagyománnyá vált Dr. Csortán Márton népdalismereti és énekvetélkedôt.
A rendezvény népszerûsége évrôl évre nô. Idén több mint 40 kisiskolás tiszta hangjától csengett a díszterem, a szülôk, nagyszülôk és valamennyi résztvevô örömére.
A rendezvény díjazottjai:
Különdíj: Kiss-Lukács BernadettIII. C.
I. Díj: Kegyes Krisztina IV. A, Csöregi Ilka II. B, Debreczeni István IV. B.
II. Díj: Tasnádi Réka II. B, Hegedûs Réka III. C, Budai Eliza II. B.
III. Díj: Popescu Rita IV. A, Márton Diána I. B, Tóth Edina III. C.
Dicséret: Kálmán Róbert I. A, Popa Annamária lV. B, Papp Albert IV. B.
KOLOZSVÁR
KÖZTÁRSASÁG — Volt egyszer egy Mexikó — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfôn egész nap.
MÛVÉSZ EURIMAGES — Good bye, Lenin! — német bemutató. — Vetítések idôpontja: 12.30, 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától és kedden egész nap.
GYÔZELEM — A buliszerviz — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 12.30, 15, 17.30, 20; kedvezménnyel: szerdán egész nap.
FAVORIT — Már megint a rosszfiúk — amerikai. — Vetítések idôpontja: 13, 16, 19; kedvezménnyel: csütörtökön egész nap.
DÉS
MÛVÉSZ — Nem férek a bôrödbe — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától, hétfôn egész nap.
TORDA
FOX — New York bandái — amerikai. — Vetítések idôpontja: 16, 19; pénteken, szombaton, vasárnap: 21.30; kedvezménnyel: naponta 16 órától és szerdán egész nap.
SZAMOSÚJVÁR
BÉKE — Amerikai pite — Az esküvô — amerikai. — Vetítések idôpontja: 17, 19; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap: 21 órától; csütörtökön zárva.
MAGYAR SZÍNHÁZ
Ma, január 26-án, hétfôn este 7 órakor: Pirandello: Öltöztessük fel a mezteleneket — stúdió-elôadás — elôbemutató. Rendezô: Bocsárdi László m.v.
Január 28-án, szerdán este 7 órakor: Pirandello: Öltöztessük fel a mezteleneket — stúdió-elôadás — bemutató elôadás. Rendezô: Bocsárdi László m. v.
ROMÁN SZÍNHÁZ
Január 27-én, kedden este 7 órakor: Gellu Naum: Exact în acelasi timp.
MAGYAR OPERA
Január 29-én, csütörtökön este fél 7 órakor: Prokofjev: Hamupipôke — balett. Vezényel: Hary Béla. Rendezô koreográfus: Áment István m. v.
ROMÁN OPERA
Ma, január 26-án, hétfôn este 7 órakor: Verdi: Requiem. Vezényel: Marco Valerio Marletta (Olaszország).
Az oldalt szerkesztette: Köllô Katalin
Az átlagolvasó számára ismeretlen történész, Kéri Edit, sok újdonságot tartalmazó cikksorozatot jelentetett meg december folyamán a Szabadságban azon (közlegény, tiszt, politikus stb.) ókirályságbeli, erdélyi vagy magyarországi (partiumi) személyekrôl, akik az 1848–49-es szabadságharcban nem a feudális elnyomás, hanem a szabadság oldalán álltak, harcoltak vagy politizáltak. Remélhetôleg munkájának van román nyelvû tudományos változata is, amely eljuthat a román történészekhez.
A szerzô több helyen is utal arra, hogy a románság ezen "kettészakadása" a Habsburg-kamarillának tulajdonítható. Nem szakemberként is fel szeretném vetni azt a (nem új) gondolatot, hogy a teljes magyar–román (–szlovák, –szerb) ellentét a Habsburg-politika "oszd meg és uralkodj" elvének a következménye, nem pedig a "magyar elnyomás"-nak, mert ugyebár a Habsburg-uralom alatt az elnyomás is "habsburgi", ravasz volt. Ezt — tudományos igénnyel — sok román történész is megírta, mindez azonban nem tudatosult az átlagemberben. Hogy mit lehetne ezért tenni? Ezen kellene gondolkozni és e célból cselekedni.
(1) A magyarországi Habsburg- uralom a mohácsi vésztôl létezik (1526). Az ezelôtti apróbb törzsi, majd feudális jellegû összecsapásoknak nem volt (nem lehetett!) még nemzeti jellege, ezáltal nem volt befolyása (még vallási alapon sem) a magyarul–románul beszélô lakosok viszonyára. Ilyen kocolódás lehetett (ha egyáltalán volt) az Anonymus szerinti honfoglaló magyar törzsek és a Gelu vezette vláh, a Glad vezette bolgár és a Marót vezette szláv népek között — utána 300 évig semmi hír! A Kárpátokon túli fejedelemségek megalakulása óta, legtöbbször a Magyar Királyság feudális védelmét élvezték a törökök gyôzelméig. E nagyrészt békés állapoton nem változtatott az egyes román történészek által sokat emlegetett posadai és baiai "gyôzelem", zsoldos seregek közt akkor nem létezô "nemzeti" jelleg nélkül. Hasonlóan nem keltett nemzeti ellentéteket a Budai Nagy Antal vezette jobbágyfelkelés bármely anyanyelvû résztvevôi és a velük szemben álló "kiváltságos három náció" (a határôr-kiváltsággal bíró székelyek, a bevándorló kiváltsággal rendelkezô szászok és a magyarországi bármely anyanyelvû nemesek) szövetsége — az Unio Trium Natiorum — között. Ez az unió csak a nemzeti fogalmak megjelenése után kezdett viszály almájává lenni, mondván: miért hiányoznak a románok?
(2) A nemzeti szembenállás egyik oka a mohácsi vész után, 1541-ben jött létre, mikor is Nagy Szolimán szultán Magyarországot diktatorikusan három részre osztotta, köztük a törökvazallus Erdélyre. Azóta állandó törekvés e parancs megszüntetése, Erdély különbözô anyanyelvû lakosságától függetlenül.
(3) Jellegzetes nemzeti ellentéteket Mihai Viteazul uralma sem keltett, feudális jellegénél fogva. Mihai Viteazul (fôleg székely zsoldosaival) I. Rudolf magyarországi Habsburg-uralkodó vazallusaként, ennek nevében uralta Erdélyt (Rudolfnak Basta nevû generálisa segítségével, aki — mikor "a mór" megtette kötelességét — Mihait megölette). Uralma idején Mihai — anyanyelvi alapon — semmiféle megkülönböztetést nem tett sem a kiváltságosok, sem a jobbágyok soraiban.
(4) Fordulópont 1700 körül következett be, amikor a török feladta az 1526 óta tartó magyarországi hódításait. Ekkor mindkét ország nemesei természetesnek vették a diktatorikus szétszakítás megszüntetését; nem így az akkori magyar király, Habsburg I. Lipót, aki az "oszd meg" elve alapján ebbe nem egyezett bele, és Erdélyt mint "nagyfejedelem", félig-meddig egy alkotmány (Diploma Leopoldinum) alapján kormányozta; a megszálló katonaságot más országból hozatta (fôleg cseheket), és ezeket a nagyobb várakra (Nagyszeben, Gyulafehérvár, Kolozsvár stb.) telepítette. Többek közt ez ellen tört ki a Rákóczi-féle szabadságharc. Sorsdöntô az ellentétek kialakításában az, hogy ekkor a románokat — elôjogok ígérgetésével — igyekezett a görög katolikus vallásra áttéríteni. Lehet, hogy bécsi sugallatra, az elsô görög katolikus püspök (papjai segítségével) ekkor kezdte terjeszteni a románok dák–római eredetének és kontinuitásának tanait — ebben késôbb az ortodox pópák is segítették. Így jelent meg (egyidôben az európai "nemzetek" kialakulásával) a magyar–román ellentét ideológiai alapja, az ôshonosság kérdése, amely román igényre a magyarok gôgösen reagáltak. A viszály magja el volt hintve; hozzájárult ennek erôsödéséhez, hogy a késôbbi Habsburg-uralkodó, III. Károly, valamint leánya, Mária Terézia ekkor telepített be az ókirályságból (ahol a fanarióta elnyomás elviselhetetlen volt) nagyszámú román jobbágyot a (magyar) földesurak örömére, a kipusztított lakosság pótlására. Így váltak a románok többséggé, sôt elôjogokat követelô többséggé, amelyre gôgös reagálás válaszolt.
(5) Az ellentét nyílt összecsapássá a Horea-féle felkelés (1784) idején vált. Errôl annyit, hogy Horea és társai "kamarajobbágy" mócok (az uralkodó jobbágyai) elégedetlenségeit vitték az uralkodó elé: Horea többször utazott Bécsbe. Utolsó útjáról azzal a hírrel (hazugság-e vagy sem?) szolgált a mócoknak, hogy az uralkodó "megengedte" a földesurakkal szembeni megtorlást. Furcsa, hogy ezek miért a magyar nemesek voltak csupán, és igen sokszor a Mócvidéken kívül. Még furcsább, hogy az osztrákok vezette katonaság hat hétig nem avatkozott be a mészárlásba, sôt titokban fegyverekkel is szolgált. Csak akkor avatkozott be, mikor a segítségül hívott székely határôrök közeledtek. Ekkor a felkelést néhány nap alatt leverték, Horeát és társait árulók segítségével elfogták, és — ôket éppúgy elárulva, mint késôbb Avram Iancuékat — kegyetlen módszerekkel kivégezték.
(6) Az emlékek még nem törlôdtek el, amikor a magyar forradalom gyôzött, és vívmányait törvénybe foglalták (1848. ápr. 11.). Ezek rövid összefoglalója a híres 12 pont, benne a már említett unióval, amely a török–habsburgi diktatúra rendelkezését orvosolta (minden román–magyar mellékgondolat nélkül). A 12 pontból 5–6, antifeudális jellege miatt, közvetlenül jól érintette a románokat is, a többi legrosszabb esetben "közömbös" volt, beleértve az uniót is. Egyszerûsítve: legfeljebb az osztrák feudális elnyomást egy haladóbb magyar "elnyomás" váltja fel. Ezzel az ürüggyel gerjesztették felkelésre a románokat, fegyvert is adva hozzá. Érthetô, hogy a románok egy része (akiket Kéri Edit említ) ezt "nem vette be". Még csak annyit, hogy a szabadságharc veresége után szinte semmi nem javult, Avram Iancuékat elárulták. Alkotmányos jogokat a románok elméletben a kiegyezés után kaptak. Gyakorlatban az ellentétekhez a magyar helyi hatóságok is sokszor hozzájárultak.
(7) A megbékélés megakadályozására a Habsburg-kamarilla akciói tovább folytatódtak, fôleg miután Ferenc Ferdinánd lett a trónörökös. A világháború elvesztése tett pontot az ármánykodásra. De ekkor már az ellentétek erôsek voltak, máig hatóak, a Habsburgok nélkül is virágoznak, mindkét részrôl. Ez a mi balszerencsénk.
Hát ilyeneket kellene nemcsak a történészekkel, de a román közvéleménnyel is tudatni. De ki és hogyan?
Lapértesülések szerint a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetei számára komoly gondot okoz, hogy milyen módon visszakozzanak az egyéni választókörzeteken alapuló választási rendszer bevezetésében.
Ismeretes, a civil szervezeteknek a választási rendszer reformjára vonatkozó javaslatát elôbb az ellenzék, majd a kormánypárt is támogatásáról biztosította. Hamarosan kiderült azonban, hogy az új rendszer csökkentené a jelenleg ellenzékben levô pártok mandátumainak számát, és csak a kormánypártnak kedvezne, ezért a liberálisok és a demokraták is óvatosabb álláspontot képviselnek az egyéni választókerületek ügyében. A jelek szerint az SZDP, amely a javaslattevô civil kezdeményezés támogatásával a "népakarat megtestesítôjének" szerepében tetszeleg, szintén gondolkodik a dolgon.
A Ziua úgy tudja, az SZDP megyei szervezetei elsôsorban attól tartanak, hogy ha a politikai klientúrához tartozó, helyi szinten nem minden esetben népszerû személyeknek egyéni választókerületekben kell megmérkôzniük, veszítenek, a párt tehát akarata ellenére sem tud befutó helyet biztosítani (a tekintélyes tagdíj ellenében). Másfelôl: a választási kampány költségeinek nagy részét a helyi szervezeteknek kell kigazdálkodniuk. Ez olyan megterhelés, amely mellett az egyéni választókerületek bevezetésével járó plusz költségeket nem tudják felvállalni.
A választási törvény módosításával foglalkozó parlamenti bizottság legközelebb hétfôn ülésezik, az SZDP-nek addig elô kell hozakodnia egy elegáns megoldással az egyéni választókerületek bevezetésének visszautasítására.
Ben Affleck és Jennifer Lopez, a legféktelenebb hollywoodi pár, alig négy hónappal bejelentett, de elhalasztott esküvôje után, immár végleg elvált ágytól-asztaltól — jelentették be hivatalosan.
"Jennifer Lopez felbontotta eljegyzését Ben Affleckkel" — közölte az énekesnô szóvivôje, Rob Schuster. "Annyit mondhatok, hogy Jennifer és Ben véget vetett az eljegyzésnek, és semmi esélye, hogy felmelegítsék a kapcsolatot" — jegyezte meg az énekesnô egy közeli barátja.
Affleck ügynöke nem kívánt megjegyzést fûzni az ügyhöz. A színész utoljára december 16-án nyilatkozott arról, hogy továbbra is együtt élnek Jenniferrel, annak ellenére, hogy szeptember közepére kitûzött házasságukat elnapolták. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a viszonyukra jellemzôek a hullámvölgyek-hullámhegyek, a múlt héten, Párizsban pedig elütötte a közeli házasságkötésüket firtató kérdést.
A 31 éves Affleck és arája, a 34 éves Lopez 2001 decemberében ismerkedett meg a Gigli címû film forgatásán, kapcsolatuk a következô nyáron indult. Több mint két éven át a média minden lépésükrôl hírt adott.
A közelmúltban megsokasodtak a pár szakítását elôlegezô jelek. Ben Affleck egyedül utazott Európába új filmje, a Paycheck reklámkampányára, és Lopez nélkül vett rész a Sundance független filmfesztiválon is. Ugyanakkor a média jó néhány képet közölt Lopez kisasszonyról, aki régi barátja, P. Diddy (Sean Combs, régebben Puff Daddy) társaságában vigasztalódott.
A füstbe ment nász Afflecknek az elsô, ám Lopeznek már a harmadik esküvôje lett volna. Az énekesnô idáig kétszer vált el: elsô férje Ojani Noa szakács, a második Chriss Judd koreográfus volt.
Különleges kordokumentum-gyûjtemény került végleges helyére a római állami központi archívumba. Közöttük 125 levél, híres íróké, költôké — D’Annunziótól, Pirandellótól Moraviáig — akik a fasizmus évei alatt fordultak Benito Mussolinihoz, külügyminiszteréhez, Galeazzo Cianóhoz, vagy a népi kultúra miniszteréhez, Alessandro Pavolinihez.
A jelentôs történeti értékû anyagot csak 1967-ben találta meg egy hivatalnok, aki azonnal értesítette feletteseit, mondván, "a levelekben vannak olyan elemek, amelyek egyes személyeket kevéssé ismert oldalukról mutatnak be, ezért el kell kerülni, hogy lelkiismeretlen emberek aljas spekulációra használhassák fel azokat." A gyûjtemény ezután újra feledésbe merülve porosodott a kulturális javak minisztériumában és legutóbb úgy került ismét elô, hogy a minisztérium költözése miatt leltárt tartottak.
A levelek tartalmáról elsô áttekintés alapján megállapítható — írja a milánói Corriere della Sera címû polgári napilap —, hogy szerzôik egy része pénzt kér, mások valamilyen irodalmi díjhoz keresnek támogatót. Van, aki panaszkodik, mert keveset közölnek írásaiból. Drámaibbak azok a levelek, amelyek a publikálás jogát kérik a rendszertôl. És van — szerencsére nem túl sok — olyan levél is, amelynek írója "információkkal szolgál" ellenzéki-gyanús személyekrôl.
A lap külön kitér az Alberto Moravia-dosszié ismertetésére. Az elsô anyag 1934 januárjából származik egy névtelen informátortól, aki felhívja a hatóság figyelmét arra, hogy az író, aki csonttuberkulózisa miatt sokáig szanatóriumban volt, betegsége következtében pesszimista és minden iránt közömbös lett, politikailag pedig "sem fasiszta, sem antifasiszta, hanem akaratgyenge. Lelkiállapotát, gondolkodását regénye, a Közönyösök is tükrözi." A levél valószínûleg megtette hatását, mert amikor Moravia arra kérte Cianót, aki akkor propaganda-miniszter volt, tegye lehetôvé, hogy anyagot gyûjtsön Eritreában az olaszok afrikai háborújáról tervezett könyvéhez, nem kapott választ.
1938-ban a faji törvények életbe lépése után az író Mussolinihoz fordult. Ismertette vele, hogy a Gazzetta del Popolo címû lap, amelynek tíz évig dolgozott, felmondott neki. Közölte egyben azt is, hogy bár apja izraelita, ô maga vallásilag nem zsidó, katolikus nevelést kapott, mivel édesanyja keresztény. Utalt arra is, hogy édesanyja testvére kommunikációs államtitkár-helyettes.
Levelének azonban nem volt semmi foganatja. Sôt, 1941-ben Pavolini körlevélben utasította az ország prefektusait, hogy szólítsák fel a lapok fôszerkesztôit: ne közöljék Moravia írásait.
A rokon azonban nyilván tehetett lépéseket, mert az év végén átirat ment a kulturális minisztériumtól Mussolininek, amelyben felhívják a figyelmét arra, hogy Moravia és családja az olasz törvények szerint "az olasz fajhoz" tartozik, "olasz fajú nôt" vett feleségül, testvére pedig a tobruki fronton halt hôsi halált. Az átirat javasolja, hogy engedélyezzék Moravia írásainak publikálását álnéven és szigorú ellenôrzés alatt. Az írónak és feleségének, akinek édesanyja volt zsidó, késôbb menekülniük kellett Rómából és egy kis faluban rejtôztek el a deportálás elôl.
Nagy feltûnést keltett Mexikóban egy aktfestmény, amely állítólag a leendô spanyol királynét ábrázolja — deréktól felfelé meztelenül. A festô, a kubai Waldo Saavedra azonban határozottan állította több interjúban: Letizia Ortiz, a spanyol trónörökös menyasszonya soha nem ült neki modellt meztelenül.
Saavedra nyomatékosan hangsúlyozta, hogy modell nélkül, kizárólag képzeletbôl festette az aktképet.
A festménynek — amelyet a mûvész 1996-ban készített, amikor Letizia Guadalajara mexikói városba látogatott — csütörtökön több mexikói lapban is megjelent a reprodukciója. Fülöp spanyol trónörökös menyasszonyának édesapja a La Prenza címû lapnak bosszankodva megjegyezte: "Ez nem az ô teste!"
A kép régebben ott lógott a falon egy guadalajarai vendéglôben, amelynek Saaverda is társtulajdonosa volt. Tavaly, amikor csôdbe ment az étterem, a festményt a három vendéglôs egyike vásárolta meg, és azóta is otthon ôrzi.
A Lady Diana halálának körülményeit vizsgáló nyomozó, Sir John Stevens, a Scotland Yard vezetôje kijelentette: készen áll arra, hogy kihallgassa a királyi család tagjait, köztük Károly walesi herceget is.
"Ha szükségesnek látom, meg fogom tenni" — jelentette ki a rendôrfônök a BBC-nek adott interjúban, amely pénteken megjelent a brit napilapokban, a Daily Telegraph-ben és a Daily Mailben.
Nagy-Britanniában január 6-án két elkülönített vizsgálatot indítottak Diana hercegnô és Dodi Fayed halálának ügyében. Michael Burgess, a hivatalos udvari halottkém a Diana halálának körülményeit vizsgáló nyomozással a Scotland Yard fônökét bízta meg.
A 36 éves Diana hercegnô és a 42 éves Dodi Fayed, valamint sofôrjük, Henri Paul 1997. augusztus 31-én hunyt el Párizsban, az Alma híd alatt, ahol autójuk egy oszlopnak rohant. A francia szakértôk szerint a baleset oka egyrészt a sofôr ittassága volt, másrészt az, hogy a Mercedes, amely megpróbálta lerázni a lesifotósokat, túl nagy sebességgel haladt.
A Daily Mirror címû londoni napilap január 6-án állt elô az összeesküvés-elmélettel. Eszerint Diana Károlyt gyanúsította volna azzal, hogy az életére tör, errôl egy levél tanúskodik, amelyet a hercegnô 10 hónappal a halála elôtt írt volt személyi inasának, Paul Burrelnek.
"Életem legveszélyesebb idôszakáról van szó, a férjem egy autóbalesetet tervez, fékhibával, amelynek következtében súlyos fejsérülést szenvednék, és így szabadon feleségül vehetné" Camilla Parker Bowlest a levél szerint, amelyet a Daily Mirror közölt.
"Egy rendôrtiszt nem bonyolódik bele elméletekbe, hanem arra halad, amerre a bizonyítékok vezetik" — szögezte le Sir John Stevens.
Egy turisztikai magazin szánta-bánta vétkét, ugyanis túrázni vágyó olvasóinak olyan útvonalat ajánlott, amely Nagy-Britannia legmagasabb hegyérôl egyenesen a nagy semmibe kalauzolta volna ôket.
A Trail magazin tévesen adta meg azt az életbe vágó tájolási információt, hogyan juthatnak le a hegymászók a skót hegycsúcsról kedvezôtlen idôjárási viszonyok esetén. Ha valaki pontosan követné a lap útmutatását, az egy meredek sziklaszirtrôl nyílegyenesen a mélybe zuhanna Gardyloo Gully közelében.
A fôszerkesztô, Guy Procter — maga is szenvedélyes hegymászó –azzal védekezett, hogy a Trail évente 200 útvonalat ír le, és eddig soha nem fordult elô ilyen tévedés.
"Ki kellett volna szúrnom a hibát a végsô korrektúránál, de sajnos, a nyomda ördöge megtréfált" — panaszolta a szerkesztô a brit hírügynökségnek. A tévedést a Skóciai Hegymászó Szövetség vette észre, és internetes honlapján felhívta a figyelmet a "veszélyes tájolásra".
Procter leszögezte: bízik abban, hogy olvasói hegyi túrákra sosem indulnak el térkép nélkül, így hát bizonyára azonnal észrevették volna a tévedést.
Az olvasók pedig bizonyára alaposan megfontolják a jövôben, hogy a Trail térképeivel felfegyverkezve induljanak-e túrázni, vagy köszönik szépen, de maguktól is egészen jól el tudnak tévedni.
Százharminc éve, 1874. január 25-én született Párizsban William Somerset Maugham, angol regény- és drámaíró.
Apja a párizsi angol nagykövetségen dolgozott, s elôbb tanult meg franciául, mint az anyanyelvén. Tízévesen elárvult, nagybátyja nevelte, aki Whitstable városka lelkésze volt, de családjában nem érezte otthon magát. Tüdôbaja miatt Dél-Franciaországba küldték gyógykezelésre, itt ismerte meg a francia irodalmat, különösen Maupassant írásait szerette. Canterburyben, a King’s Schoolban járt középiskolába, nagybátyja papi pályára szánta. Ô azonban Heidelbergben filozófiát, a párizsi akadémián festészetet, majd Londonban orvostudományt tanult. 1897-ben orvosi diplomát szerzett, közben vonzotta a színház, a festészet, az utazás, az irodalom is.
Elsô regényét, a Lambeth-i Lizát 1897-ben, szülészorvosi tapasztalatai alapján írta. Bár csak mérsékelt sikert ért el, ezután felhagyott a praxissal, s miközben Párizsba költözött, majd Spanyol- és Olaszországban utazgatott, folyamatosan írta mûveit. 1908-ban már egyszerre négy darabja futott Londonban, a siker az anyagi biztonságot jelentette számára. Elsô prózai sikerét 1915-ben Örök szolgaság címû önéletrajzi ihletésû regényével aratta, ebben az angol kollégiumi nevelésrôl és nagybátyja családjáról is sok elmarasztalót ír.
Az I. világháború alatt brit hírszerzô volt, élményeit Ashenden címû kötetében írta meg, 1929-ben. 1919-ben adta ki máig legismertebb mûvét, Az ördög sarkantyúját, amelynek modellje Gauguin volt. Gauguin nyomán eljutott a déltengeri szigetekre is. Vélhetôen Thomas Hardyból és Hugh Walpoleból gyúrta össze másik híres mûve, a Sör és perec író fôhôsét, de itt is találkozhatunk önéletrajzi elemekkel.
1928-ban végleg Dél-Franciaországban, a Riviérán telepedett le. 1944-es könyve, a Borotvaélen, egy amerikai háborús veteránról szól, aki, miközben a világot beutazza, az élet értelmét keresi. Egyetlen történelmi tárgyú regénye az Akkor és most, amely Machiavelli életét tárgyalja. Legjobb társadalmi regénye a Színház, egy öregedô színésznô története.
Több novelláját színpadra vitték, az Esô 1922-tôl 648-szor ment a New York-i Broadway-n, A levél, majd a Színház is nagy sikert aratott, mindegyikbôl film is készült. A Színház Csodálatos vagy Júlia címmel aratott a filmvásznon sikert, Lili Palmerrel a címszerepben, 2003-ban Szabó István ismét filmet rendezett belôle. Magyar színpadokon népszerû az Imádok férjhez menni címû vígjátéka.
Számos színdarabot írt, s míg társalgási vígjátékai mára elavultak, novellái népszerûsége nem csökkent. Maupassant hatását mutató kisprózája nagyobb részt egzotikus tájakon játszódik, a helyiek és az európaiak konfliktusait meséli el, feszes, tömör stílusban. Az Esô címû elbeszélését a legjobb angol novellák közé sorolják. Éppily olvasottak azonban a londoni vagy párizsi szalonok intimitásairól szóló írásai is. Több esszékötetet adott ki.
Maugham életrajzi könyveiben (Életem, 1938, Egy író jegyzetfüzete, 1949) életfilozófiáját fejti ki, melyet enyhe ateizmus és szkepticizmus jellemez, olykor maró cinizmussal. Ez utóbbi mûve 18 éves korától készített feljegyzésein alapul, amelynek tizenöt kötetnyi anyagát elégette, a közreadottak kivételével. 1965. december 16-án halt meg Nizzában.
Maugham mûveit tiszta, világos, kicsit száraz stílus, változatos helyszínek és helyzetek, s az emberi természet alapos ismeretén alapuló szkepszis jellemzi. Valamennyi fontosabb mûve megjelent magyarul, munkásságát Budai Katalin Maugham világa címû monográfiája elemzi, amely 1986-ban jelent meg. Értékelése ellentmondásos, ô maga így ír, olvasottságát összevetve az elmarasztalásokkal: "Arra a kritikusra várok, aki megmagyarázza, miért van az, hogy hibáim ellenére oly sokan és oly hosszú ideje olvasnak. Azt gondolom, akadhatna egy kritikus, aki nyomába eredne annak, hogy miféle tulajdonságokkal rendelkeznek a munkáim, hogy ilyen nagyszámú embert vonzanak ennyiféle helyen. Nekem a leghalványabb sejtelmem sincs..."
"Maugham mûvészi jelentôsége abban áll, hogy ô tette a nagyközönség számára is élvezetessé a húszas évek Angliájának könnyedebb felfogását házasság és szerelem kérdésében, rajongását a délszaki élet világosabb és boldogabb színeiért, az egész neofrivolizmust, anélkül, hogy ebben a népszerûsítésben túlzottan leszállította volna a színvonalat" — állapítja meg Szerb Antal.
Márai Sándor szigorúbb vele: "Egyes írók testükbôl tépik ki a szavakat, mások a felsôkabátjuk zsebébôl húzzák elô a szükséges kifejezést, könnyû és természetes mozdulattal. Maugham ez az író.
Kitûnô felsôkabátjai vannak és kitûnô szavai. Sajnos, többre nem futotta neki."
(Folytatás a január 24-i lapszámunkból)
33. szakasz
Az Önkormányzati Bizottság rendelkezhet, létrehozhat és fenntarthat saját televízió- és rádióállomásokat, sajtót, minden tömegtájékoztatási eszközt, ami céljainak elérésében segíti.
34. szakasz
(1) Az Önkormányzati Bizottság feladata a telekkönyvi irattárosok, a régió önkormányzatához tartozó vezetô beosztású köztisztviselôk kinevezése.
(2) A megüresedett köztisztviselôi, bírói, ügyészi, irattárosi állások betöltésére jelentkezôk felvétele azonos feltételek között történik, függetlenül attól, hogy Székelyföld vagy Románia bármely más részén folytatják tevékenységüket. Ilyen versenyvizsgák során feltétel a román és a magyar nyelv alapos ismerete. Semmilyen körülmények között nem tehetô kivétel eredet vagy lakhely jogcímén. A székelyföldi köztisztviselôknek ismerniük kell a magyar és a román nyelvet. A jelen autonómiastatútum életbe léptetése után a fent említett közhivatali állások betöltésére magyar nemzetiségû szakembereket vesznek fel, amíg részvételi arányuk meg nem felel az arányos képviselet elvének. Alkalmazások esetén ezt az elvet a késôbbiekben is tiszteletben tartják
35. szakasz
Olyan szolgáltatások megszervezése és ellátása érdekében, amelyek kizárólagos hatáskörébe tartoznak, az Önkormányzati Bizottság megegyezéseket köthet más önkormányzati közösségekkel, részt vehet más régiókra kiterjedô kulturális, gazdasági, társadalmi együttmûködésben. Ezen megegyezéseket közli a román Kormánnyal.
36. szakasz
Az Önkormányzati Bizottság az Önkormányzati Tanácsnak tartozik felelôsséggel, anélkül, hogy ez csökkentené a bizottság tagjainak hivatali felelôsségét.
VIII. Fejezet
Székelyföld elnöke
37. szakasz
Székelyföld elnöke képviseli a régiót.
Székelyföld elnökét Székelyföld polgárai általános, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják meg, a jelen autonómia-statútum 20. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelôen.
38. szakasz
Székelyföld elnöki tisztsége egyetlen személy esetében sem terjedhet ki két mandátumnál hosszabb idôtartamra.
39. szakasz
Székelyföld elnöke az Önkormányzati Tanácshoz benyújtott nyilatkozatban lemondhat megbízásáról. A lemondás akkor válik ténylegessé, ha a nyilatkozatot az Önkormányzati Tanács tudomásul veszi.
40. szakasz
(1) Székelyföld Önkormányzati Tanácsa kétharmados szavazattöbbséggel indítványozhatja Székelyföld elnökének hivatali felmentését a székelyföldi közösségek érdekeinek elárulása, az emberi jogok és szabadságok megsértése, a jelen autonómia-statútumban foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt.
(2) Az elfogadott bizalmatlansági indítvány alapján Székelyföld Önkormányzati Tanácsa felkéri Románia Kormányát, hogy a határozatától számított harminc napon belül írja ki a székelyföldi elnökválasztást.
(3) Megüresedés esetén a megválasztott új elnök megbízatása teljes idôszakra szól.
41. szakasz
Székelyföld megválasztott elnökét, az Önkormányzati Tanács ülésén, a leköszönô elnök megbízatásának utolsó napján, megüresedés miatt kiírt választások esetén az eredmény kihirdetését követô tizedik napon iktatják be hivatalába.
42. szakasz
Székelyföld megválasztott elnöke, beiktatásakor a következô esküt teszi le:
"Esküszöm a becsületemre, a rám ruházott tisztséget legjobb tudásom szerint ellátom, Székelyföld népének érdekeit képviselem és védelmezem, a régió és az ország törvényeit tiszteletben tartom, Románia Alkotmányát betartom. Isten engem úgy segéljen!"
43. szakasz
Székelyföld elnökének ideiglenes akadályoztatása idején, továbbá megüresedés esetén, amíg az újonnan választott elnök nem foglalja el hivatalát, az elnöki teendôket az Önkormányzati Tanács elnöke, annak akadályoztatásakor, helyettese látja el.
44. szakasz
Székelyföld elnöke a Parlament tagjait megilletô immunitással rendelkezik.
45. szakasz
Székelyföld elnöke nem tölthet be egyéb közhivatali- vagy magántisztséget.
46. szakasz
Székelyföld elnökének hatáskörébe tartozik:
1) indítványozni Románia Kormányának a régió területén megtartandó rendes és rendkívüli választások idôpontját;
2) az Önkormányzati Tanács rendkívüli ülésének összehívása;
3) az Önkormányzati Bizottság elnökének kinevezése;
4) kinevezni, illetve felmenteni az Önkormányzati Tanács által kijelölt vagy visszahívott önkormányzati bizottsági tagokat;
5) az Önkormányzati Bizottság elnökének felkérésére elnökölni a Bizottság ülésein;
6) az Önkormányzati Tanács rendeleteit, amelyek Székelyföld autonóm régióban törvényerôvel bírnak, 20 napon belül aláírni és kihirdetni. Az aláírás vagy kihirdetés hiánya a rendeletek érvénytelenségét vonja maga után;
7) felügyelni a Széki Tanácsok rendeleteinek törvényességét; ha a rendeletet törvénytelennek tekinti, a rendelet elfogadásától számított 15 napon belül a közigazgatási bírósághoz fordulhat; a közigazgatási bíróság döntéséig, illetve a döntésre vonatkozó fellebbezés tárgyában végleges bírósági ítéletig, a rendelet nem lép hatályba;
8) kérni az Alkotmánybíróságtól a törvények, a törvényerejû rendeletek alkotmányosságának elôzetes értékelését;
9) döntést kérni az Alkotmánybíróságtól a jogi normák alkotmányosságáról;
10) az Önkormányzati Tanáccsal való konzultáció eredményeként a régiót érintô sarkalatos kérdésekrôl referendumot kezdeményezni, a helyi népszavazásra vonatkozó 2000/3. sz. Törvény rendelkezéseinek megfelelôen.
IX. Fejezet
A Széki Tanács
47. szakasz
(1) A Széki Tanács a Székely Szék döntéshozó önkormányzati testülete.
(2) A Széki Tanácsot a Székely Szék választópolgárai, a jelen autonómia-statútum 2o. szakaszában feltüntetett rendelkezések szerint választják meg.
(4) A Székely Székben a tanácsosok száma 33 vagy minden 3000 széki lakos után 1 tanácsos.
X. Fejezet
A Széki Tanács hatásköre
48. szakasz
A Széki Tanács hatáskörébe tartozik rendeleteket kibocsátani az alábbi területeken:
1) a szék hivatalaira és azok személyzetére vonatkozó rendtartás;
2) a helységnévadás, kötelezô kétnyelvûséggel; magyar és román utca- és helységnévtáblák, közlekedési útjelzôtáblák, cégfelirarok, reklámtáblák;
3) a történelmi, mûvészeti és néprajzi értékek védelme;
4) a helyi szokások és hagyományok;
5) széki érdekeltségû kulturális létesítmények tevékenysége;
6) területrendezés és településszervezés;
7) önkormányzati intézmények megszervezése;
8) a települési határvonalak megváltoztatása a helyi önkormányzatok kezdeményezésére;
9) közrend védelme;
10) közhasználati jog;
11) kézmûvesség;
12) lakásépítés támogatása, szociális lakások építése;
13) szociális gondozás és népjólét;
14) iskoláztatás, iskolaépítés;
15) szakképzés, szakoktatás;
16) kereskedelem;
17) helyi vásárok és piacok;
18) területi érdekeltségû ipari termelés;
19) erdôgazdálkodás, erdészeti személyzet, munkaerô-gazdálkodás;
20) vadászat, vadgazdálkodás;
21) mezôgazdálkodás;
22) vízgazdálkodás, vízrendészet;
23) ásványvizek, gyógyvizek, gyógyfürdôk kihasználása;
24) saját területén az idegenforgalom fejlesztése, rendezése;
25) faluturizmus;
26) rétlegelô-gazdálkodás;
27) állat- és növényvédelem;
28) környezetvédelem;
29) egészségvédelem;
30) területi érdekeltségû út-, gáz-, és vízhálózat;
31) területi érdekeltségû távközlés, közszállítás;
32) a szék területét átszelô vasutak és mûutak, valamint a területi érdekeltségû vasúti-, közúti-, és kábelszállítás;
33) közszolgáltatás;
34) közigazgatási és közszolgáltató személyzet;
35) közérdekû kisajátítás méltányos kártalanítással, saját hatáskörben, széki közhasználatra;
36) helyi érdekû közmunkák;
37) gazdasági élet általános szabályozása, a piacgazdaság szabadságát figyelembe véve;
38) a sport támogatása.
49. szakasz
A Széki Tanács rendelkezéseket hozhat a helyi rendôrség felügyeletérôl, a helyi rendôrséggel való együttmûködésrôl, az állomány kinevezéséröl, leváltásáról és saját rendôrség alapításáról, az érvényben levô törvényes rendelkezéseknek megfelelôen. A jelen statútum elfogadásától számított legkésôbb 3 éven belül a széki rendôrségi állomány minden tagjának ismernie kell a magyar és a román nyelvet, a rendôrtiszteknek még legalább egy világnyelvet. A rendôrségi állomány összetételének tükröznie kell a nemzetiségi arányokat.
50. szakasz
A Széki Tanács a széki illetôségû polgároknak elônyt biztosít a munkaközvetítésnél a szék területén. A szék területén a munkaközvetítés során nyelvi hovatartozás alapján különbséget tenni tilos.
51. szakasz
A Széki Tanács hatáskörébe tartoznak az alap-, közép- és felsôfokú oktatás szervezésével, mûködtetésével, felügyeletével kapcsolatos rendelkezések.
52. szakasz
A Széki Tanács hatásköre a területi érdekeltségû tömegtájékoztatásra vonatkozó rendeletek elfogadása.
53. szakasz
A Széki Tanács hatásköre kiterjed a Szék saját költségvetésének jóváhagyására.
54. szakasz
Olyan esetekben, amelyekrôl a Széki Tanács saját hatáskörében nem rendelkezik, Székelyföld Önkormányzati Tanácsának törvényerejû rendeleteit, illetve az állam törvényeit alkalmazzák.
XI. Fejezet
A Széki Bizottság
55. szakasz
(1) A Széki Bizottság a Székely Szék végrehajtó önkormányzati testülete.
(2) A Széki Bizottság elnökét a Széki Elnök nevezi ki.
(3) A Széki Bizottság tagjait, a bizottság elnökének javaslatára, a Széki Tanács, a bizottsági elnök kinevezésétôl számított harminc napon belül titkos szavazással négy év idôtartamra jelöli ki. A mandátum idején, a mûködési szabályzatban foglalt feltételeknek megfelelôen, a Széki Bizottság tagjai a Széki Tanács által visszahívhatók, illetve az új tagok titkos szavazással kijelölhetôk.
(4) A Széki Bizottság tagjait, a Széki Tanács döntése alapján, a Széki Elnök nevezi ki, illetve hivatalukból a Széki Elnök menti fel.
56. szakasz
A Széki Bizottság szervezeti felépítését és mûködési szabályzatát a Széki Tanács dolgozza ki és a bizottság tagjait kijelölô szavazással egyidôben fogadja el.
XII. Fejezet
A Széki Bizottság hatásköre
57. szakasz
A Széki Bizottság végrehajtói hatásköre kiterjed:
1) Székelyföld Önkormányzati Tanácsa és a Széki Tanács által hozott rendelkezések érvényesítésére, felügyeletére és végrehajtására;
2) saját önkormányzati testületeinek mûködtetésére;
3) rendelettervezetek kezdeményezésére;
4) a hivatali besorolásra és elôléptetésre;
5) a Szék területén mûködô közszolgáltatások, helyi érdekeltségû közintézmények, állami tulajdonú gazdasági társaságok felügyeletére;
6) a Széki érdekeltségû köz- és magánvagyon kezelésére;
7) saját gazdasági társaságok létrehozására és mûködtetésére;
8) az adóhatósági hatáskörök gyakorlására;
9) a Szék önálló költségvetésének kidolgozására és végrehajtására;
10) a Szék gazdasági fejlesztésének tervezésére és elôsegítésére;
11) a Szék adóügyi, pénzügyi, kereskedelmi politikájanak végrehajtására;
12) a Szék hatósági intézményeinek létrehozására, illetve megszüntetésére;
13) a közbiztonság védelmére, a rendôrséggel való együttmûködésre, illetve a rendôrség helyi parancsnokságainak ellenôrzésére, kinevezésére és visszahívására,
14) a helyi hatóságok önállóságának védelmezésére;
15) a székely közületi területen egyenrangú nyelvek szabad használatának szavatolására;
16) az állami iskolahálózat, ezen belül a magyar nyelvû oktatási hálózat mûködtetésére;
17) a széki érdekeltségû kulturális ügyek intézésére, kulturális intézmények mûködtetésére;
18) a mûvészeti örökség, múzeumok, egyéb tudományos, kulturális intézmények felügyeletére, mûködtetésére;
19) a gazdaság általános felügyeletére;
20) a környezetvédelem összehangolására;
21) a széki érdekeltségû vízgazdálkodásra: öntözésre, lecsapolásra, árvízvédelemre;
22) az idegenforgalom fejlesztésére;
23) a szociális ellátásra;
24) az egészségügyre; kórházak, gyógyszertárak, orvosi rendelôk, gyermek- és szociális otthonok létesítésére és felügyeletére,
25) a Szék köz- és magánvagyonának kezelésére;
26) a Szék közösségét érintô egyéb területekre;
27) az állam törvényeinek alkalmazására.
58. szakasz
A Széki Bizottság rendelkezhet, létrehozhat, fenntarthat saját televízió- és rádióállomást, amely céljainak elérésében segíti.
Véget ért Kapros Anikó melbourne-i kalandja: az egyesben utolsó versenyben maradt magyarként pályára lépô teniszezô is búcsúzott az ausztrál nyílt bajnokságtól, miután a nyolcaddöntôben két játszmában, 6:4, 6:2-re kikapott a 32. kiemelt kolumbiai Fabiola Zulauagától.
Egy nappal korábban nem szívbetegeknek való küzdelem után Andrei Pavel a harmadik fordulón is túljutott: a román teniszezô ötjátszmás mérkôzést vívott a 14. kiemelt cseh Jiri Novak ellen, 0–2-rôl tudott fordítani. A maratoni küzdelem 4 óra 7 percet tartott, végül: Pavel–Novak 4:6, 3:6, 7:5, 7:6 (1), 6:4.
Pavel következô ellenfele azonban igazi "kemény dió": a legjobb négy közé jutásért a 3.-nak rangsorolt spanyol Juan Carlos Ferreróval mérkôzik.
A melbourne-i Grand Slam-verseny nôi egyesének eddigi legnagyobb meglepetését a tavaly döntôs Venus Williams szolgáltatta, aki a szintén amerikai Lisa Raymondtól kapott ki két játszmában.
— Teljesen sokkos állapotban vagyok, nem tudom elhinni, hogy vesztettem — hitetlenkedett a 3. helyen kiemelt, 44 önhibát ejtô klasszis, aki több mint féléves kényszerszünet után tért vissza.
A wimbledoni bajnok svájci Roger Federer 74 perc alatt valósággal lelôtte a pályáról a hazai közönség elôtt szereplô Todd Reidet, 2:3 után sorozatban 14 (!) játékot nyerve.
A brit Tim Henman 9 perc híján ötórás csatában kapott ki az argentin Guillermo Canastól. A 11. helyen kiemelt európai klasszis 100 nyerô ütést mutatott be, de az utolsó szettben 7:7-nél két kettôs hibával ellenfelét juttatta elônyhöz, aki végül harmadik meccslabdáját értékesítette.
További eredmények:
3. forduló, férfi egyes: Mark Philippoussis (ausztrál, 10.)–Mario Ancsics (horvát) 6:4, 7:6 (2), 6:2, David Nalbandian (argentin, 8.)–Wayne Ferreira (dél-afrikai, 31.) 6:2, 6:4, 7:5, Roger Federer (svájci, 2.)–Todd Reid (ausztrál) 6:3, 6:0, 6:1, Juan Carlos Ferrero (spanyol, 3.)–Joachim Johansson (svéd) 6:1, 7:6 (4), 6:7 (5), 6:4, Guillermo Canas (argentin)–Tim Henman (brit, 11.) 6:7 (5), 5:7, 7:6 (3), 7:5, 9:7, Hisam Arazi (marokkói)–Alberto Costa (spanyol, 26.) 2:6, 7:6 (2), 6:2, 6:1, Lleyton Hewitt (ausztrál, 15.)–Rafael Nadal (spanyol) 7:6 (2), 7:6 (5), 6:2.
Nyolcaddöntô, férfi egyes:
Andy Roddick (amerikai, 1.)–Sjeng Schalken (holland, 16.) 6:1, 6:2, 6:3, Andre Agassi (amerikai, 4.)–Paradorn Srichaphan (thaiföldi, 13.) 7:6 (3), 6:3, 6:4, Sebastian Grosjean (francia, 9.)–Robby Ginepri (amerikai, 32.) 6:4, 3:6, 6:4, 6:1, Marat Szafin (orosz)–James Blake (amerikai) 7:6 (3), 6:3, 6:7 (6), 6:3.
A további párosítás, a fôtábla besorolása alapján:
Arazi–Philippoussis, Pavel–Ferrero, Nalbandian–Canas, Hewitt–Federer.
3. forduló, nôi egyes:
Anasztaszija Miszkina (orosz, 6.)–Marija Sarapova (orosz, 28.) 6:4, 1:6, 6:2, Kim Clijsters (belga, 2.)–Dinara Szafina (orosz) 6:2, 6:1, Tatjana Golovin (francia)–Lina Krasznoruckaja (orosz, 23.) 6:2, 7:6 (4), Lisa Raymond (amerikai, 25.)–Venus Williams (amerikai, 3.) 6:4, 7:6 (5), Chanda Rubin (amerikai, 9.)–Jelena Lihovceva (orosz) 6:3, 6:2, Silvia Farina Elia (olasz, 20.)–Amy Frazier (amerikai) 4:6, 6:1,7:5, Nathalie Dechy (francia, 29.)–Saori Obata (japán) 7:5, 6:1, Patty Schnyder (svájci, 22.)–Paola Suarez (argentin, 12.) 7:5, 6:3.
Nyolcaddöntô, nôi egyes:
Justine Henin-Hardenne (belga, 1.)–Mara Santangelo (olasz) 6:1, 7:6 (5), Amelie Mauresmo (francia, 4.)–Alicia Molik (ausztrál) 7:5, 7:5, Lindsay Davenport (amerikai, 5.)–Vera Zvonarjeva (orosz, 11.) 6:1, 6:3.
A további párosítás, a fôtábla besorolása alapján:
Dechy–Schnyder, Golovin–Raymond, Miszkina–Rubin, Farina Elia–Clijsters.
Horea Demian Sportcsarnok, 350 nézô. Vezette: Sorin Dinu–Constantin Din (mindkettô Bukarest).
U-Jolidon: Popovici — Márton (5), Deac (6), Senocico-Ani (6), Urcan (9), Vârtic-Dinis, Tutunaru (2); cserék: Cojocaru, Bochis — Petrache, Vlad (8), Gherman, Bârsan (1), Amariei. Edzô: Liviu Jurcã.
Rulmentul: Istioc — Detegan (3), Niculae (4), Peta (5), Seifer (5), Radu (3), Braniste (2); cserék: Curiteanu (3), Tãnasã, Horobet (1). Edzô: Mircea Bucã.
Hétméteresek: 2/2, illetve 7/4; kiállítások: 18, illetve 2 perc.
Eredményalakulás: 8. perc: 6:0, 15. perc 7:5, 18. perc 10:5, 24. perc: 12:9, 28. perc: 16:11, 34. perc: 22:13, 38. perc: 25:17, 47. perc: 31:17, 50. perc: 31:20, 52. perc: 33:22, 57. perc: 26:22, 59. perc: 36:25.
Egy hónappal a segesvári kupatornán lejátszott mérkôzés után (amely kolozsvári vereséggel végzôdött) szombaton délután ismét találkozott egymással a két együttes — ezúttal a nôi Nemzeti Liga elit csoportja bajnoki fordulójában. A decemberi kisiklás után a Liviu Jurcã-csapatnak sikerült visszavágnia, méghozzá fölényes, vitán felüli sikerrel.
A kolozsvári lányok az elsô perctôl magukhoz ragadták a kezdeményezést, hamar hatgólos elônyre tettek szert, amelyet fokozatosan növeltek. Ha az utolsó négy percben nem következik be kisebb megtorpanás, még nagyobb lehetett volna a találatkülönbség, hiszen már 36–22-re is vezettek az U-Jolidon játékosai. Halvány és egykedvûen játszó vendéggárda volt az ellenfél, amely ráadásul tartalékosan is szerepelt (hiszen tele van a "betegszoba" — ahogy a játék után Mircea Bucã edzô elmondta).
Az U-Jolidon játékosok fô erényét a sorozatos gyors indítások és ellentámadások jelentették, amelyben kivette részét mind a hátrom kolozsvári kapuvédô is: pontos indításaiknak nem akadt ellenszere.
A két szélen Márton Melinda és Andreea Vlad elemében volt, az átlövôsöknél viszont csak Mihaela Urcan szerepelt jól. Ezzel szemben a jobb oldali hasonló poszton Jurcã edzô Tutunaruval, Petrachéval és Ghermannal kísérletezett, elég mérsékelt sikerrel. A válogatottak közül Georgeta Vârtic-Dinis betegsége miatt csak pár percig szerepelt a játék elején, míg Mihaela Senocico-Ani is csak idônként emelkedett a megszokott szintre.
Végig sportszerû küzdelem folyt a pályán, éppen ezért a 18 perces kolozsvári kiállítási idôt kissé túlzottnak tekintjük.
A végén pedig megjegyezzük, hogy a délután 5 órára kitûzött mérkôzést elég gyér számú nézô tekintette meg. Bár az idôpont-egyeztetésnél a Románia 2 tévéadó jelezte, hogy közvetíti a mérkôzést, ez nem történt meg, valószínûleg azért, mert az ellenfél nem volt közönséghívogató.
Radványi Pál
Az elmúlt napokban öt, a nôi Nemzeti Liga elit csoportjához tartozó bajnoki mérkôzést bonyolítottak le. Hétközben az Oltchim bepótolta elhalasztott találkozóját (Déván arattak gyôzelmet a vâlceai lányok a Cetate lányai ellen), szombaton és vasárnap két részletben rendezték meg a 3. forduló összecsapásait.
Az érdeklôdés középpontjában a zilahi rangadó állt, a Silcotub a bajnok Bukaresti Rapidot fogadta, s ahogy a múlt ideények során megtörtént, ezúttal is a Gheorghe Tadici által felkészített lányok kerültek ki gyôztesen, s így a szilágyságiak egy pontra közelítették meg a listavezetôt.
A forduló másik három találkozóján is a házigazdák szerezték meg a pontokat.
Részletes eredmények: hétközben: Cetate–Oltchim 21–22; 3. forduló: szombaton: U-Jolidon–Rulmentul 37–26 (a találkozóról részletesebben mellékelten számolunk be), Silcotub–Rapid 27–22; vasárnap: Oltchim–Nagybányai Selmont 27–24 és Dévai U-Remin–Cetate 28–19. A táblázaton:
1. Rapid 10 7 1 2 318–276 15
2. Silcotub 10 7 0 3 304–263 14
3. U-Remin 10 6 1 3 291–270 13
4. Oltchim 10 5 2 3 274–266 12
5. U-Jolidon 10 4 2 4 299–287 10
6. Selmont 10 4 0 6 257–288 8
7. Rulmentul 10 2 1 7 265–316 5
8. Cetate 10 1 1 8 221–263 3
A következô, 11. fordulót január 31-én, szombaton bonyolítják le, a következô mûsor szerint: Rapid–U-Jolidon, U-Remin–Silcotub, Cetate–Selmont és Rulmentul–Oltchim.
Amint arról már beszámoltunk, Szlovénia négy városában megkezdôdött a férfi csapatok részére kiírt kontinentális bajnokság. Az elsô két forduló után biztosra vehetô, hogy hat csapat már bebiztosította részvételi jogát a vetélkedô folytatására. Ide a csoportonkénti elsô három helyezett kerül úgy, hogy magukkal viszik a középdöntôbe az egymás ellen elért eredményeket, a továbbiakban pedig a másik csoportból jövô ellenfelekkel mérik majd össze tudásukat.
Ezek között van a C-csoportban szereplô Magyarország válogatottja is, amely megnyerte elsô két találkozóját a csehek, illetve az izlandi kézilabdázók ellen. A Skaliczki László-tanítványok hasonló forgatókönyv szerint szerepeltek az elsô két napon (csütörtökön és pénteken este): sokkal biztosabb gyôzelmeket arattak, mint arra az öt-, illetve háromgólos sikerekbôl lehet következtetni, ugyanis a magyar játékosok a két mérkôzés utolsó tíz perceiben kissé kiengedtek, ami elônyeik csökkenéséhez vezetett. Mindkét összecsapáson volt 2-3 kimagasló teljesítményt nyújtó játékosuk: Pásztor (9 gól) és Buday (6/3 hetesbôl) az elsô napon illetve Diaz (9), Mocsai (6/3) valamint ugyancsak Buday (5/1) az izlandiak ellen. S ide sorolhatjuk a többször bravúrosan védô Szathmárit is.
Ezek után íme az elsô két nap részletes eredményei, a táblázatok állása valamint az utolsó csoportmérkôzések párosításai:
A csoport (Velenje): I. forduló: Oroszország–Svájc 36–24 és Svédország–Ukrajna 31–25; II. forduló: Svédország–Svájc 36–24 és Oroszország–Ukrajna 29–27.
A sorrend: 1. Svédország 4 pont (67–49); 2. Oroszország 4 (57–47); 3. Ukrajna 0 (56–60); 4. Svájc 0 (44–64).
B csoport (Ljubljana): I. forduló: Horvátország–Spanyolország 30–29 (a spanyolok óvást nyújtottak be, idôntúli dobásnak minôsítve a horvátok gyôzelmét jelentô találatát) és Dánia — Portugália 36–32; II. forduló: Portugália–Spanyolország 27–33 és Horvátország–Dánia 26–25.
A táblázaton: 1. Horvátország 4 (56–54); 2. Spanyolország 2 (62–57); 3. Dánia 2 (56–54); 4. Portugália 0 (59–69).
C-csoport (Celje): I. forduló: Magyarország–Csehország 30–25 és Szlovénia–Izland 34:28; II. forduló: Magyarország–Izland 32–29 és Szlovénia–Csehország 37–33.
Az állás: 1. Szlovénia 4 (71–61); 2. Magyarország 4 (62–54); 3. Csehország 0 (58–67); 4. Izland 0 (57–66).
D csoport (Keper): I. forduló: Franciaország–Lengyelország 29–25 és Szerbia-Montenegró–Németország 28–26; II. forduló: Franciaország–Szerbia-Montenegró 23–20 és Németország–Lengyelország 41–32.
A harmadik forduló elôtt: 1. Franciaország 4 (52–45); 2. Németország 2 (67–60); 3. Szerbia-Montenegró 2 (48–49); 4. Lengyelország 0 (57–70).
Vasárnap este, lapzárta után a következô találkozókat bonyolították le: A-csoport: orosz–svéd és ukrán–svájci; B-csoport: horvát–portugál és dán–spanyol; C-csoport: magyar–szlovén és cseh–izlandi; D–csoport: francia–német és szerb-montenegrói–lengyel.
Két fordulót követôen tartja második helyét Lékó Péter a hollandiai Wijk aan Zee-ben zajló sakk szupertornán. A 11. játéknapon sötéttel legyôzte a kínai Csang Csungot (a magyar nagymester az 56. lépés után késztette feladásra ellenfelét), majd az utolsóelôtti fordulóban világossal remizett az orosz Jevgenyij Berejevvel.
Lékó vasárnap, az utolsó fordulóban a világbajnok orosz Vlagyimir Kramnyik ellen ült asztalhoz, az összecsapás lapzárta után fejezôdött be.
Az állás: Anand 8 pont, Lékó, Adams 7,5–7,5, Topalov, Bologan 6,5–6,5, Kramnyik, Van Wely, Akopjan, Szirov 6–6, Szvidler, Barejev 5,5–5,5, Csong, Szokolov 4,5–4,5, Timman 4.
Az oldalt szerkesztette: Póka János András
A Szabadság
Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette
Copyright © Szabadság - 2004 - All
rights reserved -