 |
 |
|
| [Vissza
az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2001. január 29.
(XVI. évfolyam, 22. szám)
Bár a jogszabály immár két éve érvénybe lépett, az ország egész területén még mindig hiányosan alkalmazzák a közérdekû információkhoz való hozzáférésrôl szóló 544-es számú törvényt. Erre a következtetésre jutott a Pro Demokrácia Egyesület azt követôen, hogy egy éven keresztül monitorizált különbözô közintézményeket. Ugyanakkor kiderült, hogy az adófizetô polgárok pénzébôl fizetett közalkalmazottak késôn válaszolnak és legfôképpen hiányos információkat szolgáltatnak a kérelmezôknek.
A tavalyi év folyamán a Pro Demokrácia Egyesület munkatársai összesen 957 kérvényt küldtek bizonyos közintézményeknek, amelyekben közérdekû információk továbbítását kérték. Meglepô módon a nem kormányzati szervezet csupán 400 levélre kapott megfelelô választ — tudtuk meg Bianca Cobârzan programkoordinátortól.
Az egyesület munkatársa lapunkkal azt is közölte: az ország régiói között különbségek tapasztalhatók a válasz milyensége, valamint a kért információ begyûjtésére és közlésére fordított idô között. — Érdekes megjegyezni, hogy míg például Erdélyben és a Bánátban a kérvények több mint felére megfelelô választ kaptunk, addig Bukarestben és Moldvában az arány 40 százalék alatt található. Ugyanakkor különbség tapasztalható aközött is, hogy a különbözô megyék közintézményei mennyi idô alatt reagáltak: Kolozs, Szilágy, Máramaros, Szatmár, Bihar és Beszterce-Naszód megyében 9 nap alatt válaszoltak az információ szolgáltatását igénylô kérvényre, Dolj, Gorj, Mehedinti, Vâlcea és Olt megyében pedig 12 napra volt szükség.
Az egyesület által készített jelentés sajátos esetre hívja fel a figyelmet: a képviselôház nem tartja be a saját maga által megszavaztatott törvényt. A Pro Demokrácia információt kért az intézménytôl a képviselôk évi mobiltelefon-számlájára, a szolgálati gépkocsikra fordított pénzre, választottjaink fizetésére, illetve az országban és külföldön tett látogatások költségére vonatkozóan. A képviselôház válasza az volt, hogy ezek az információk szolgálati titkot képeznek, akárcsak a parlament alsó háza állandó bizottságának az a határozata is, amely ezt elôírja.
A dokumentum szerint a kolozsvári városi tanácshoz benyújtott kérvények 62,5 százalékára részletes tájékoztatást kaptak, Nagyváradon viszont az arány megközelítette a 90 százalékot. Sajnos a Pro Demokrácia Egyesület munkatársai Kolozsváron sok hiányos választ kaptak a helyi döntéshozó szervtôl. Mi több, a megyei pénzügyi igazgatóság megtagadta a válaszadást arra hivatkozva, hogy egy kormányhatározat megtiltja a pénzügyi jellegû információk szolgáltatását. Jelentésében a Pro Demokrácia Egyesület viszont emlékeztet, hogy a 2001-ben elfogadott 544-es törvény szerint az ilyen vonatkozású iratok nyilvánosak, a közintézmények pedig kötelesek tájékoztatást nyújtani és dokumentumokat kiadni a polgároknak.
Ezenkívül Bianca Cobârzan, a nem kormányzati szervezet programkoordinátora a Szabadságnak arról számolt be, hogy egy Szeben megyei településen a polgármesteri hivatal 100 ezer lejt kért a kibocsátott iratokért. Ugyanakkor a bukaresti számvevôszék nem volt hajlandó válaszolni kérvényükre. — El kell még telnie egy kis idônek, amíg a közintézmények teljes mértékben eleget tesznek a közérdekû információkhoz történô hozzáférésre vonatkozó 544-es számú törvény elôírásainak — véli az egyesület képviselôje.
További információk a www.adp.ro honlapon vagy az 597 316-os telefonszámon.
A megyei utak szempontjából az elmúlt tíz év legnehezebb telének nevezte az ideit a Kolozs Megyei Utak Közhasznú Társaság igazgatója, Iosif Liviu Bota a megyei tanács tegnapi, szokásos heti sajtóértekezletén, amelyen a megyei vezetés alárendeltségében lévô intézmények számoltak be a sajtónak — és ezáltal a nyilvánosságnak — eddigi tevékenységükrôl és 2004. évi terveikrôl.
Az elôzô évek tapasztalatából kiindulva a megyei utak vállalata úgy látta jónak, ha anyag és pénz tekintetében is alaposan felkészül 2003/2004 telére: összesen 19 420 tonna csúszásgátló anyagot és 910 tonna sót tartottak szükségesnek a megyei utakon való biztonságos téli közlekedéshezA tervezett téli munkálatok összértékét 39,157 milliárd lejre becsülték. A vállalat igazgatója szerint az idei tél az elmúlt tíz évbôl a legnehezebbnek bizonyult. A problémákat a fagyás és olvadás állandó és gyakori váltakozása okozta leginkább, továbbá a szinte mindennapos havazás, ami miatt naponta járni kellett az utakat, és szétszórni a csúszásgátló anyagokat. A megye útjain mindeddig 15 863,8 tonna csúszásgátlót és 871,6 tonna sót szórtak szét, naponta átlagban 42 jármût használtak erre a célra. Míg novemberben a téli intézkedések 1,7 milliárd lejbe kerültek, decemberben 6,4 milliárdot költöttek, januárban pedig várhatóan összesen 9 milliárdot költenek majd az utakon való közlekedés biztonságára. A vállalat hóeltakarítási munkálatokat is végez, ebbôl a célból 20 önkormányzattal kötöttek szerzôdést. Hogy elkerüljék a megyei utak teljes behavazását hófúvások alkalmával, az elmúlt év ôszén faültetésbe kezdtek, és eddig 3,250 kilométer szakaszon létesítettek természetes védôövezetet 7100 facsemete ültetésével. Ezt a fajta útvédô intézkedést ebben az évben is folytatják, a tervezet szerint még 4,5 kilométer szakaszon.
Idei tevékenységük terveiben szerepel többek között néhány forgalmasabb turistaút kiépítése és korszerûsítése, útjavítások, a Szászfeneshez tartozó Leányvár lakónegyedhez vezetô út megépítése, árvízvédelmi intézkedések, hídjavítások. Mindezekhez a megyei tanács 99 milliárd lejjel járul hozzá, a külön programokra szánt 17%-ból 10 milliárd lejt biztosítanának, központi költségvetésbôl az utakra 67,8 milliárdot, a lakónegyedre pedig 40 milliárdot utalnak ki, az Európai Fejlesztési Bank kölcsöne az árvíz utáni helyreállítási munkálatokra 94,5 milliárd lej.
A Kolozs Megyei Utak Közhasznú Társaság idei, jóváhagyott költségvetése 300 milliárd lej. Az 55 éve létesült vállalat jelenleg öt munkatelepen 560 alkalmazottat foglalkoztat.
Felhívást intézett az RMDSZ az ellene indulni készülô szervezetek vezetôihez, kérve: ne indítsanak saját jelölteket a júniusi önkormányzati választásokon, mert az csökkenti az RMDSZ választási esélyeit. A felhívást Borbély László, az RMDSZ országos kampánystábjának tagja, a kormánykapcsolatokért felelôs ügyvezetô alelnök közölte tegnap Kolozsváron.
Tegnap elôször ülésezett Kolozsváron az RMDSZ országos kampánystábja, amelyet Nagy Zsolt ügyvezetô alelnök vezet. A szövetség az elmúlt évekhez hasonlóan 2004-ben is az esélyegyenlôség, a szakmaiság, a nyitottság jegyében kívánja folytatni kampányát, fontosnak tartva, hogy a megmérettetésen mindenki részt vegyen. A helyhatósági választásokra való felkészülés elsô mozzanataként minden területi szervezet megkezdte a polgármesterek és tanácsosok tevékenységének kiértékelését. Nagy Zsolt, a még román parlamenti szakbizottságban lévô választási törvényrôl szólva elmondta: szeretnék, ha a jogszabály körüli vita mielôbb lezárulna. A jogszabály eddig elfogadott pontjai közül pozitívumként értékelte az 5 százalékos választási küszöb bevezetését a tanácsosi mandátum megszerzésében, valamint a kötelezô részvételi arány eltörlését. Ugyancsak pozitív változás a nemzeti kisebbségek szervezeteit elônyben részesítô kitétel, amely szerint a választási küszöböt átlépô, legjobban szereplô, nem magyar, kisebbségi szervezet akkor is elnyer egy mandátumot, ha nem volt meg az ehhez szükséges szavazatszáma.
Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ választási stratégiája tartalmazni fogja-e az autonómia szót, Nagy Zsolt, az országos kampánystáb tagja elmondta: az RMDSZ azért harcolt, hogy az önkormányzatok, amelyek a helyi autonómia letéteményesei, minél nagyobb hatáskörrel rendelkezzenek, és forrásaikat saját maguk kezelhessék. A kolozsvári választási stratégiával kapcsolatban elmondta: az RMDSZ még nem döntött arról, hogy állít-e saját polgármester-jelöltet, ez attól függ, hogy Gheorghe Funar kolozsvári polgármesternek lesz-e erôs ellenfele, vagy sem. Hozzátette: legutóbb jó taktikának bizonyult a saját jelölt indítása.
A kampánystáb egyebek között megvitatta a Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen alkalmazott választási stratégiákat. Borbély elmondta: az RMDSZ bízik az Erdélyben megalakult magyar szervezetek vezetôinek bölcsességében, és abban, hogy azok nem indítanak majd jelölteket a választásokon az RMDSZ tisztségviselôivel szemben. — Reméljük, hogy Marosvásárhelyen csak egy magyar polgármester-jelölt indul a helyhatósági választásokon, és az az RMDSZ-é lesz. Akik más magyar jelölteket állítanak, a jelenlegi román polgármester malmára hajtják a vizet — mondta. Az ellenjelöltek kapcsán leszögezte, hogy az RMDSZ-ben bármit megvitathatnak, de a tárgyalások csak a szövetség keretein belül folyhatnak. Hangsúlyozta: az RMDSZ az egyetlen politikai alakulat Romániában, amely elôválasztás során dönt polgármester-jelöltjeirôl. A szövetségnek fontos, hogy a román választópolgárokkal is elfogadtathassa programját. — Az etnikai vetületen túl az is számítson, hogy ki a legjobb. Jó lenne, ha nem arról szólna sok helyen a választópolgárok döntése: jó polgármester lenne, csak milyen kár, hogy magyar — mondta.
A tervek szerint január 31-én, a székelyudvarhelyi Magyar Polgári Szövetség kongresszusán kerül bejelentésre a magyar polgári szervezetek egyesülése. Errôl Szász Jenô, az MPSZ vezetôje nyilatkozott a Szabadságnak. Mint mondotta, egyetértés van abban a Partiumban és a Székelyföldön mûködô magyar polgári kezdeményezések képviselôi között, hogy szükség van az összefogásra, az egységes fellépésre a helyhatósági választásokon. Különösen most, hogy a választási törvény restrikciokat fogalmazott meg a nemzeti kisebbségi szervezetek választási részvételével kapcsolatban.
Tegnap, a Nagyváradon megtartott fórumon egyeztetésre került sor a különbözô magyar polgári kezdeményezések képviselôi között, idôhiány miatt azonban nem sikerült az összefogás részleteirôl, feltételeirôl megegyezni. Értesüléseink szerint arról szól a vita, hogy a partiumi szervezetek milyen formában vegyenek részt a polgári kezdeményezéseket felölelô, és a helyhatósági választásokon az RMDSZ alternatívájaként induló szervezetben. A partiumiak azt akarják, hogy a döntéseket paritásos alapon hozzák, és két társelnök vezesse a szervezetet. Korábban Szász Jenô annak a véleményének adott hangot: természetesnek tartja, hogy a többi szervezet belépjen a székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi, gyergyói, csíki szervezetekkel mûködô Magyar Polgári Szövetségbe, ami a partiumi szervezetek — a Bihar, Arad, Temes megyei Magyar Polgári Egyesület, illetve a Szatmár, a Szilágy, Máramaros megyében mûködô Pro Civitate — felszívódását jelentené.
Pécsi Ferenc, a Szatmár megyében mûködô Pro Civitate Magyar Polgári Egyesület vezetôje lapunknak elmondta: a szatmáriak álláspontja szerint jelen körülmények között elképzelhetetlen, hogy ne együtt lépjenek fel a helyhatósági választásokon. Közös programmal, közös jellel, természetesen a helyi problémákat is megjelenítve. Pécsi hangsúlyozta, beolvadásról szó sincs, a szatmári szervezet továbbra is létezni fog, csupán csatlakozik a többi polgári szervezôdéshez. Választási szövetségre, nem pedig a székelyföldi szervezetbe való "beolvadásra" vállalkoznak — hangsúlyozta Pécsi Ferenc.
Hasonlóan nyilatkozott a magyar polgári erôk nagybányai képviselôje, Dénes András is: — A józan ész a megegyezést, a közös fellépést diktálja, reméljük, hogy a közös ügy fontossága háttérbe szorítja az ellentéteket — mondotta.
Februárban Románia Parlamentje elé terjeszti az erre felkért képviselôk közremûködésével a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét — áll az SZNT Állandó Bizottságának tegnapi közleményében. Ugyanakkor emlékeztetnek: az SZNT a közvetlen demokrácia révén nyerte el a közképviseletet és csakis demokratikus eszközökkel teljesíti hatáskörét, a statútum-tervezet véglegesítésekor és elfogadásakor pedig úgyszintén a demokratikus elveknek és a nemzetközi jogszabályoknak megfelelôen járt el. Mindez azt bizonyítja, hogy a történelmi régió többségi ôshonos lakossága teljes és tényleges egyenlôségben óhajt az Európai unió tagja lenni. Az Unió tagállamaiban létezô területi autonómiák mintájára, ugyanolyan jogi garanciákat igényelnek, amilyeneket az ott élô autonóm közösségeknek szavatolnak, s amelyek egy jogállamban nem lehetnek alkotmányellenesek.
A prefektusból, a megyei tanács elnökébôl, a felépítendô észak-erdélyi autópálya által érintett települések polgármestereibôl és a kataszteri hivatal igazgatójából álló különbizottság alakult a prefektúrán — jelentette be szerdán Vasile Soporan, a kormány helyi képviselôje.
Mint ismeretes, a Budapest–Bukarest autópálya több Kolozs megyei településen is áthalad majd.
A testület elsôsorban az elôkészületek összehangolásával, illetve a termôföldek jogi helyzetének tisztázásával foglalkozik. A prefektus számításai szerint a nyugati típusú utat hét év alatt építik meg. — Reményeink szerint a munkálatokat még ebben az évben elkezdik. Mondanom sem kell, hogy az autópálya rendkívüli fontossággal bír Kolozs megye gazdasági fejlôdésében — jelentette ki a prefektus.
Elmondása szerint két nyomvonal létezik. Vasile Soporan nem volt hajlandó elárulni, merre építenék az autópályát, nehogy telekspekulációra kerüljön sor. Megbízható forrásokból azonban lapunk arról értesült, hogy Szind község határában máris többen vásároltak telket.
TERRA INCOGNITA címmel nyílik meg Vardai D. Levente kolozsvári fotómûvész kiállítása január 30-án, pénteken 13 órakor a Német Kulturális Központ székházában (Egyetem utca 7–9.). A kiállítást február 27-ig tekinthetik meg az érdeklôdôk.
AZ EME TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI SZAKOSZTÁLYA tart felolvasó ülést január 30-án, pénteken du. 5 órától, a Jókai/Napoca utca 2. szám alatti EME-székházban.
TISZTÚJÍTÓ KÖZGYÛLÉST tart a Piarista és Mariánumi Öregdiákok Baráti Köre január 31-én, szombaton de. 10 órakor. Szavazáshoz elegendô személy hiányában a közgyûlést 11 órától tartják meg a székhelyen. Szeretettel várnak mindenkit a 9 órai szentmisére.
A TORDAI NÉPFÔISKOLA keretében Starmüller Géza mûépítész tart elôadást Torda és környéke címmel január 30-án, pénteken du. 6 órától. A Kelemen Lajos Mûemlékvédô Társaság és a Tordai Petôfi Társaság közös rendezvényének az ótordai református egyházközség ad helyet az IKE-teremben.
AZ ARANYOSGYÉRESI TÉLI NÉPFÔISKOLA február 2–6. között tartja elôadásait, mindennap du. 5 órától, az aranyosgyéresi református templomban. Február 2-án dr. Vekov Ildikó általános orvos Mindennapi életünk és a stressz, február 3-án Tonk Mária magyarszakos tanárnô Erdély nagyasszonyai, február 4-én Jablonovszki Elemér nyugalmazott fôkertész Amit Amerikának köszönhetünk (vetítettképes), február 5-én dr. Buzogány Dezsô teológiai tanár Keresztyén egyházak a XVI. században címmel tart elôadást. Február 6-án a meghívottak: Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselô, Kolozs megye RMDSZ elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor, Vekov Károly képviselô és Máté András, a Kolozs megyei RMDSZ MKT-elnöke parlamenti krónikát tartanak.
A KOLOZSVÁRI BRIDGE LANGUAGE STUDY HOUSE Nyelvoktató, Nyelvvizsgáztató és Fordítói Központ minden kedves érdeklôdôt értesít arról, hogy a helyi (angol, német, francia, olasz, spanyol, portugál, román, magyar, holland, svéd, norvég, japán, arab stb.) nyelvtanfolyamok kezdési ideje 2004. február 16.
Iratkozásokat február 11-ig fogadnak a nyelvközpont székhelyén: Mikó/Clinicilor utca 18. szám. További információk: tel.: 0264/590-096, tel./fax: 0264/590-811, web: http://heltai.cj.pcnet.ro/bridge, e-mail: bridge@pcnet.ro.
Vasárnap / február 1.
A katolikus hetilap tartalmából:
A marosvásárhelyi Deus Providebit Házban lezajlott idei tanulmányi napok is gazdag programot nyújtottak az érdeklôdôknek. A kétnapos rendezvénysorozaton többnyire EU-s témaköröket vitattak. A Kereszténység és közélet témában tartott tanulmányi napokról szóló beszámolót ugyanezzel a címmel olvashatjuk. Varga Attila parlamenti képviselôvel, a Sapientia és a BBTE egyetemi adjunktusával készült Hétköznapi hitvallások címû interjúból megtudhatjuk, mit jelent számára a család és a kereszténység, illetve miért vélekedik úgy, hogy a vallást és a politikát nem tanácsos keverni. Nevelni krisztusi szellemben címmel a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szemináriumról Baróti László iskolaigazgató részletes ismertetôjét, valamint a 2004/2005-ös tanévre vonatkozó felhívását olvashatjuk. Az érdeklôdô diákok értesülhetnek a keresztény szellemben mûködô szemináriumba való beiratkozás, illetve a felvételi követelményeirôl.
A Vasárnapban — egyebek mellett — olvashatunk Nincs emberem címmel a tavalyi Fogyatékosak Európai Évérôl, Kemény János író példaértékû életérôl, a kolozsvári Manréza Központban sorra kerülô bibliai hétvégérôl, a magyarországi Magyar Katolikus Rádió indulásáról.
Diákabrak / 2004. január
A hazai középiskolások folyóiratának idei elsô számában folytatódik a Ki kicsoda a magyar történelemben? és a Ki kicsoda a világtörténelemben? sorozat. Európa országai közül most Hollandiát mutatják be. Interjú olvasható Erôss Zsolttal, az elsô magyar alpinistával, aki feljutott a világ legmagasabb pontjára. A Lelki dolgok rovatban a szerelemvak férfiak kerülnek terítékre. Folytatódik a Matematika a képzômûvészetben sorozat (3. rész: Az emberi test arányai). Az emberi génekrôl szóló tíz legérdekesebb felfedezés ismertetése mellett két teszt (Illik-e hozzád a kedvesed?; Szeretnek-e téged a macskák?), kísérletek jövôlátó ingával, a sztárvilág aktuális furcsaságai, a szobanövények téli gondozása, a moa (Új-Zéland kihalt óriásmadara), tudnivalók a sámánokról, az olimpiai jubileumok nagy éve — 2004, keresztrejtvény és sok más érdekes téma abrakolható a legfrissebb Diákabrakból.
Közeledik a sokak által várt pillanat: a Szabadság idei elsô negyedévi elôfizetôi nyereménysorsolására 29-én, csütörtökön du. fél 6 órakor kerül sor támogatónk, az Apáczai Csere János Líceum (Király/Br ãtianu u. 26.) második emeleti dísztermében. Itt dôl el, hogy kié lesz fôszponzorunk, a Vitacom Electronics adományozta 10 MILLIÓ LEJES VÁSÁRLÁSI UTALVÁNY, valamint a Provitam rendelôház és Fodor András további értékes díjai.
Kisorsoljuk azt is, hogy kik nyerik lapunk januári egyhavi elôfizetôi pályázatának jutalmait, a Provitam, Fodor András, a Cosmetic Plant és a Fantastic (Scholl-képviselet) nagy értékû ajándékait.
Ugyancsak az Apáczai-líceumban és a fenti idôpontban keressük meg Fortuna istennô segítségével a Szabadság és a Corvina Nemzetközi Rejtvénymagazin decemberi rejtvénypályázatának nyerteseit.
Farsangváró Szabadság-estünk külön meghívottja Incze G. Katalin zeneszerzô és Laczkó Vass Róbert színmûvész, akik közönségünk szórakoztatásáról gondoskodnak!
Csütörtök esti programjához fenti ajánlatát figyelmébe ajánlja, és mindenkit szeretettel vár a sorshúzásra
Olaszországban 2000 óta január 26. hivatalosan az Emlékezés Napja: ezen a napon a holokauszt és általában a népirtások áldozatainak emléke elôtt tisztelegnek. Január 27-én, kedden délután a kolozsvári Olasz Kulturális Központban ebbôl az alkalomból tartottak emlékmûsort.
Vasile Grunea személyesen élte át hatvan évvel ezelôtt a kolozsvári és dési zsidók deportálását. Elôadásában az 1944 májusában lezajlott szégyenletes események néhány mozzanatát elevenítette fel. Elhangzott: Magyarország német megszállásakor Észak-Erdélyben 160 ezer zsidó élt. Kolozsváron a téglagyárban berendezett gettóba 16 ezret zsúfoltak be (néhány százat Szamosújvárról hoztak), ahol 15 napig embertelen körülmények között vártak sorsukra. A város megtisztítását csak alig néhány, a szomszédok vagy a kórházak humánus orvosai által elbújtatott áldozatjelölt kerülte el. A nagy többséget vonattal Auschwitzba szállították (70–90 ember egy-egy tehervagonban, étlen-szomjan, sokan már út közben elpusztultak), a folytatás pedig közismert. A kolozsvári zsidóüldözés ellen alig néhány jelentôs közéleti személyiség emelte fel szavát a hatóságok elôtt. Leginkább Márton Áron római-katolikus püspök, de említhetjük Iuliu Hossu görög-katolikus kardinális vagy Iuliu Hatieganu orvosprofesszor nevét is. Dés lakosságának egyharmadát (kb. 3600 fôt) deportálták a halálgyárba, több mint 700 fônyi Bethlenbôl elhurcolt zsidóval együtt. Az akkori lágerlakóknak 9-10%-a élte túl a borzalmakat, közülük csak kevesen tértek haza. Jelenleg Kolozsváron körülbelül ötszáz fôs zsidó közösség él (ide számítva a vegyes házasságokból született gyermekeket is), saját kórust, népzeneegyüttest, rituális étkezdét tartanak fenn. Nuszbaum László tizenötévesen került az auschwitz-i lágerbe. Elôadásában nem a közismert ténykeretre összpontosított, inkább az ott átélt egyéni tragédiákra hívta fel a figyelmet. A holokauszt fogalma hatmillió ártatlan zsidó nô, gyermek és férfi mártírhalálát jelenti, de ezt az ép elme nem képes teljes mértékében felfogni. Rendkívül fontos, hogy minden nép vállalja saját történelmének összes részletét (beleértve az árnyoldalakat is). A 21. század embere remélhetôleg nem ismétli meg a hitlerizmus vétkeit, mégis nyugtalanító, hogy felmérések kimutatták: napjaink Nyugat-Európájában a fiataloknak több mint fele nem hallott Auschwitzról. Ezt az embertömeget a legkönnyebb behálózni embertelen dogmákkal. Franciaországban a megkérdezett fiataloknak kétharmada a szabad vélemény nyilvánítási jogra hivatkozva nem ítéli el azokat a sajtóban megjelenô írásokat, amelyek egyenesen tagadják és hazugságnak nevezik a holokausztot. Az utóbbi években a világ több pontján is zajlott etnikai népirtás, nem zsidók kárára (pl. szerbek, horvátok, albánok stb. voltak az áldozatok). Ezek miatt sem szabad az emberiségnek soha elfelejtenie a holokauszt intô példáját.
A rendezvény második felében a Joseph Rochlitz által 1987-ben rendezett Nemico Fraterno címû olasz-angol emlékfilmet mutatták be.
Két fontos fesztivált szerveznek idén a kolozsvári Román Operában, amely immár ismét a Román Nemzeti Opera nevet viseli, derült ki a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet az intézmény székhelyén tartottak. Az Opera aranyemberei és a Kolozsvári Kulturális Ôsz elnevezésû rendezvényeket május 14. — június 14., illetve szeptember 15. — október 15. között tartják. Utóbbit az elsôhöz hasonlóan második alkalommal rendezik meg, ám idén attól lesz még különlegesebb, hogy a fesztivállal egy idôben ünneplik a Román Nemzeti Opera megalakulásának 85. évfordulóját.
A sajtótájékoztatón az intézmény igazgatója, dr. Alexandru Fãrcas ugyanakkor elmondta: február elsején kerül sor a nagynevû szopránénekesnô, Lya Hubic megünneplését célzó rendkívüli elôadásra, amelyen a mûvésznô felvételeibôl megjelent CD-t is bemutatják. Ezenkívül az opera februárban felújítja Puccini Turandot-ját, és G. Enescu Oedipus-át. Az igazgató kifejtette: ellentétben az egyes sajtószervekben keringô rosszindulatú hírekkel, Románia-szerte január elsejétôl a Román Opera biztosítja a legmagasabb fizetéseket a kulturális intézmények közül.
A zenei intézmény idén olyan mûvészeket lát majd vendégül, mint Ionel Pantea, aki mesterkurzust tart, vagy Ion Buzea, Alexandru Agache, George Petean és Carmen Oprisan.
A sajtótájékoztatón jelen volt a Babes–Bolyai Tudományegyetem képviselôje, aki bejelentette: a felsôfokú oktatási intézménynek szándékában áll minden egyetemista generáció számára lehetôvé tenni, hogy a kolozsvári Román Színház, Román Opera, a Magyar Opera és az Állami Magyar Színház elôadásaival megismerkedhessen. Ennek érdekében az egyetem vezetôsége elhatározta: 2004-ben mindegyik felsorolt intézménnyel 5–5 elôadásra szóló szerzôdést köt, amelynek bevételét az oktatási intézmény állja majd. Az elôadásokra szóló jegyeket az egyetem tanári kara és diákjai között osztják ki, a listán szereplô elôadásokat az említett kulturális intézményekkel együtt állítják össze.
KOLOZSVÁR
KÖZTÁRSASÁG — Volt egyszer egy Mexikó — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfôn egész nap.
MÛVÉSZ EURIMAGES — Good bye, Lenin! — német bemutató. — Vetítések idôpontja: 12.30, 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától és kedden egész nap.
GYÔZELEM — A buliszerviz — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 12.30, 15, 17.30, 20; kedvezménnyel: szerdán egész nap.
FAVORIT — Már megint a rosszfiúk — amerikai. — Vetítések idôpontja: 13, 16, 19; kedvezménnyel: csütörtökön egész nap.
DÉS
MÛVÉSZ — Nem férek a bôrödbe — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától, hétfôn egész nap.
TORDA
FOX — New York bandái — amerikai. — Vetítések idôpontja: 16, 19; pénteken, szombaton, vasárnap: 21.30; kedvezménnyel: naponta 16 órától és szerdán egész nap.
SZAMOSÚJVÁR
BÉKE — Amerikai pite — Az esküvô — amerikai. — Vetítések idôpontja: 17, 19; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap: 21 órától; csütörtökön zárva.
MAGYAR SZÍNHÁZ
Január 30-án, pénteken este 8 órakor: Ionesco: Jaques vagy a behódolás — stúdióelôadás. Rendezô: Tompa Gábor. — CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK.
Február 1-jén, vasárnap de. 11 órakor: Együgyû Misó — stúdióelôadás gyermekeknek.
ROMÁN SZÍNHÁZ
Ma, január 29-én, csütörtökön este 7 órakor: Molière: Képzelt beteg.
Január 31-én, szombaton este 7 órakor: Dale Wassermann: Száll a kakukk fészkére.
MAGYAR OPERA
Január 31-én, szombaton este fél 8 órától: A só útja — a Nagyváradi Állami Filharmónia Magyar Néptánc Együttesének vendégjátéka.
MAGYAR OPERA
Január 29-én, csütörtökön este fél 7 órakor: Prokofjev: Hamupipôke — balett. Vezényel: Horváth József. Rendezô koreográfus: Áment István m. v.
Február 1-jén, vasárnap du. 4 órakor: Illés Lajos: Betlehem csillaga — rockopera. Zenei vezetô: Venczel Péter. Rendezô: Vadas László m. v. — IFJÚSÁGI bérlet.
ROMÁN OPERA
Január 30-án, pénteken este 7 órától: Csajkovszkij: Anyegin — hangversenyopera.
DIÁKMÛVELÔDÉSI HÁZ
Január 30-án, pénteken este 7 órakor: A Transilvania Filharmonia szimfónikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Karel-Marc Chichon (Gibraltár). Közremûködik: Cristina Anghelescu. Mûsoron: Csajkovszkij: D-dúr hegedûverseny.
Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia
(Folytatás elôzô lapszámunkból)
Sajnos a Magyarok Világszövetsége 2000-ben avatatlan kezekbe került. Azóta az ilyen konszenzuson alapuló lobbimunka szünetel. A kétséges körülmények között megválasztott új elnök, Patrubány Miklós, szereptévesztésben szenved, és ennek lett az MVSZ áldozata. Ellenzéki pártként kezeli az MVSZ-t, mindenbe beleszól, belpolitikai kérdésektôl kezdve a külpolitikáig, az euroatlanti integrációtól, az iraki háborúig stb. Belekontárkodik a kisebbségi kérdésekbe anélkül, hogy egyeztetne az arra hivatott legitim vezetôkkel. Ezért határolódnak el tôle a magyar kormányok, és a határon túli legitim vezetôk, és ezért veszítette el a költségvetési támogatást is. A benesi doktrína elleni nagy dobra vert büsszeli nemzetmentô tevékenysége mögött is a belsô béke sérül, mert csak hangulatot kelt a szlovákiai/felvidéki magyar vezetôk és a magyar kormányok tétlensége hangoztatásával.
Tény viszont, hogy az MVSZ teendôi elvégzéséhez sohasem kapta meg a kellô, törvényerejû kormányzati hozzáállást, és a kellô költségvetési támogatást. Ezt minél hamarabb jóvá kellene tenni, mert az MVSZ sok kényes teendôt tudna a kormányzat válláról levenni és megoldani. Igazából a státustörvény, a kedvezmények végrehajtásának a feladatait is az MVSZ-nek, mint egy nem kormányzati szervezetnek, kellene ellátni. Idestova négy éve képtelen a magyar igazságszolgáltatás pontot tenni az MVSZ körüli alkotmányos vitára, hogy törvényes volt-e az bizonyos ominózus közgyûlés 2000-ben, ahol Patrubány magához ragadta a hatalmat, vagy sem? Véleményem szerint nem is az a lényeg, ami a per tárgya, hanem az, hogy létre kell hozni végre a megfelelô szervezetet mindazon tapasztalatok birtokában, ami nyilvánvalóvá lett az MVSZ rendszerváltozás utáni 13 éves mûködése alatt.
Múlik az idô, és a határon túl, a külföldön, tengeren túl élô több mint ötmillió magyarnak nincs egy olyan szervezete, amelyet bizalmába fogadhatna, és amelyik komolyan foglalkozna globális méretû integrálásával, a magyar–magyar kapcsolatok építésével, és az identitás megôrzésének nehézségeivel járó kérdések megoldásával.
Tovább menve, a stratégiai célok megfogalmazásában: a magyarság megmaradása érdekében az autonómiák rendszerének kell biztosítani a Magyarország határain kívül, a Kárpát-medencei országokban élô ôshonos, magyar nemzeti közösségek túlélését, megmaradását. A nemzetközi jog jeles mûvelôi és értelmezôi egyre inkább hajlanak a kisebbségi kérdésnek az autonómiák rendszerén keresztül való megoldására. Mind a szórványban, mind a tömbben elô magyar nemzeti közösségek léte és megmaradása az önrendelkezési jog érvényre jutásán áll vagy bukik. Ezt kell szorgalmazni, mert ehhez egyre több ajánlás születik a nemzetközi szabályok keretében, és erre mutatkozik mindenütt a legnagyobb igény.
Tisztázni kell viszont az ôshonos nemzeti kisebbség és a bevándorlók közötti különbséget. A tengeren túl általában a bevándorlókat emigránsokként és nem kisebbségként aposztrofálják. A két fogalom összekeverése félreértésekre vezethet Nyugaton, mert a németországi törökök, vagy a franciaországi arabok millióit, nem lehet egy néven említeni a spanyolországi baszkokkal, az olaszországi tiroliakkal, az utódállamokban élô magyarokkal, vagy a több államban élô kurdokkal, akik ôshonos kisebbséget alkotnak és nem a közelmúlt bevándorlói. Ôket a határok lépték át, s nem ôk a határokat. Persze vannak, akik szeretik összekeverni a fogalmakat, hogy ebbôl konfúziót keltsenek, s ezáltal problematikussá tegyék az egyébként egyszerû kérdés megoldását.
A demokrácia elve elfogadja az alapszervezetek autonómiáját. Ha ez érvényesülhetne, nem lenne probléma. A baj az, hogy egy másik alapvetô elvet érvényesítenek ott is, ahol nem kellene: a vitás kérdéseket a többség dönti el. Követelni kell a demokrácia elveinek tisztázását és kodifikálását.
Az állampolgársági kérdés sem olyan bonyolult és veszélyes, mint ahogy azzal egyesek rémisztgetik saját magukat és a közvéleményt.Szakértôi vélemény szerint ennek nincs jogi akadálya, és kizárólag a magyar kormányzat akaratától függ. Az EU-nak sincs erre komoly ellenvetése. Kifogásuk csak azoknak lehet, akik a külföldön élô magyar államolgárok szavazati jogának érvényesítésétôl félnek. Ettôl sem kell igazán félni, de ha tetszik egyeseknek, ha nem, az EU-csatlakozás után ez mindenképpen érvénybe lép, és nem lehet, mint idáig, megakadályozni. Az esetleges állampolgári jogon történô betelepedéssel kapcsolatban: Trianon után tízezrével jöttek a csonka országba az utódállamokból menekülôk, s ôket testvérként fogadta a kormányzat és az ország népe. Nem zúgolódtak, hogy miattuk esetleg rosszabb lesz az anyaország gazdasági helyzete.
Májusban Szlovákiával és Szlovéniával együtt lépünk az EU-ba, néhány éven belül követ Románia és Horvátország, a határok átjárhatósága folytán ezekbôl az országokból tömegesen telepedhetnek át akár kétszer annyian is, mint amirôl mostanában egyesek polemizálnak. Tessék olyan állapotokat teremteni ezekben az országokban, hogy ne kelljen az ott élôknek ôseik földjét elhagyni. Nem szavakra és ígérgetésekre, hanem tettekre van szükség. A magyar stratégia céljaként kell megjelölni, hogy a magyar költségvetésnek ne csak néhány ezreléke, hanem néhány százaléka legyen a határon túli területek magyar közösségeinek gazdasági felemelkedésére fordítva. Akkor nem lesz elvándorlás és nem lesz szükségük igénybe venni a magyar-országi szociális juttatásokat. Ezt az "ötletet" egyébként a kilencvenes évek második felében, amikor az Illyés Közalapítvány kurátora voltam már felvetettem, s nagyon örülök, hogy tavaly december elején Lábody László, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke is azt javasolta, hogy a költségvetés 1%-át kellene a határon túli magyarság támogatására fordítani a jelenlegi 0,16% helyett.
Összegezve az eddigieket, egy valamirevaló magyar stratégia kialakítása szükségessé teszi:
1. A Magyarok Világszövetsége törvényszerû mûködtetését a globális integráció, és a magyar–magyar kapcsolatok elvégzésére;
2. A nemzetközi fórumokon a felelösségteljes lobbimunka végzését;
3. Külföldön a magyarságkép professzionális szintû javítását;
4. A kettôs állampolgárság meg-adását mindazoknak, akik bizonyítani tudják magyar származásukat, és akik erre igényt tartanak a világ bermely részén;
5. A határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseinek támogatását;
6. A határon túli magyarok gazdasági felemelkedésére évente a költségvetés legkevesebb egy százalékát (1%) fordítani.
Ha a fenti pontokban felsoroltakat a magyar kormányzat mint stratégiai teendôket magáévá teszi, akkor Magyarország néhány éven belül a közép-európai régió vezetô államaként 15, vagy akár 20 millió prosperáló magyar állampolgár támogatását fogja maga mögött érezni anélkül, hogy a határokat változtatnák, vagy a szomszédos államok szuverenitásán csorba esne. Ez nem csak a mi érdekünk, ez szolgálja szomszédaink, és az Európai Unió érdekét is.
Ünnepelni mentem Nagyváradra. A fölemelô hangulatot a találkozások még maradandóbbá tették. Beszédek hangzottak el. Néhány szónok távolmaradt ugyan, de ez nem okozott csalódást várakozásunkban. Förgeteges táncparádét és korhû "divatbemutatót" láttunk a debreceniek jóvoltából. Bizonyságot nyert újból, hogy az operett örök, s hosszú vastaps-sorozatokkal mutattuk ki tetszésünket.
Ilyen elôadás után nem illik csak úgy elrohanni. Elbeszélgettünk ismerôsökkel, rokonokkal egy kiskocsma, bocsánat, pub (ejtsd: páb) zöldes félhomályában, és a beszélgetésünket zavaró diszkózene mellett.
Aztán jött a búcsú, s mentünk, ki merre, három irányba, ki a szállásra, ki át a határon, s mi hazafelé Kolozsvárra.
Idegen városból éjszaka kilavírozni, nem kis dolog, de hála térképolvasó pilótámnak, amely szerepet most a fiam töltötte be, sikerült. Csak néhány kipróbált éjszakai taxis neheztelhetett ránk, akiknek útját álltuk néha. Kipróbáltak kellett hogy legyenek, mert nem ütköztünk össze.
Amint közeledtünk a Királyhágó felé, a "pilóta" fehér pontokat jelzett a levegôben, amit, be kell vallanom, én nem láttam. Aztán amint az út enyhén emelkedni kezdett, annyi fehér folt került szemem elé, hogy attól nem láttam az utat. S amint a nóta mondja, egykettô "belepte az utat a hó". Beindult a vihar. Kezdtünk aggódni, s már kérleltünk, csak úgy személytelenül: Csak a tetôig érjünk, aztán onnan majd csak lesz valahogy.
A hóréteg egyre vastagodott. Megjelentek az elsô gondban lévô kamionosok. Aztán itt-ott kezdtek elakadni.
És akkor megjelent az elsô sárga lámpa. Majd mellettünk a "száguldozó" hóekék öt-tíz kilométerenként. A homokszórók az elsô rakományt már leszórták, s beálltak újratölteni. Bár úgy nézett ki, a hóvihar hazáig kísér, mi mégis biztonságban éreztük magunkat. S úgy látszik a vihar is belátta: hiába berzenkedik. Néhány tíz kilométer után nyugodt, sima úton értünk be Kolozsvárra, ahol a homokszórók járták a várost. Szombat reggel hajnali négy óra volt.
A hóvihar egész más az országúton, mint a tévében. Ne féljünk útrakelni, mert vannak akik vigyáznak arra, hogy célba érjünk. S az utazásnak is megvan a maga varázsa, kiegészíti az ünnepet.
Érdeklôdéssel olvastam Székelyföld Autonómia Statútumát, amelyet a Székely Nemzeti Tanács január 17-i sepsiszentgyörgyi ülésén fogadott el, s amelynek parlamenti benyújtását elôbb a képviselôi feladatát már jó ideje ellátni képtelen Birtalan Ákosra, majd általa — állítólag megkérdezés nélkül — másokra bíztak. Érdeklôdéssel, mert nagyjából minden erdélyi magyar egyetért az autonómia gondolatával, s az autonómiáról az utóbbi idôben sok szó esik, így sokakkal együtt magam is kíváncsi voltam rá, hogy közösségünk ezen a téren mit volt képes magából kisajtolni.
A statútum történelmi hagyományokra és európai dokumentumokra hivatkozva nyilvánítja ki, hogy a székelység, mint Székelyföld (Hargita, Kovászna és részben Maros megye) ôshonos magyar nemzetiségû lakossága, nemzeti önazonosságának megôrzése végett az EU-tagállamokban gyakorlattá vált területi autonómia létrehozását igényeli. A tervezet leszögezi: az igényelt autonómia Románia területi épségét és szuverenitását nem sérti. A dokumentum értelmében a székely autonómia — a szubszidiaritás elvére alapozva — saját, választásokkal létrehozott regionális törvényhozással, kormánnyal és elnökkel, saját karhatalmi erôvel rendelkezne, és saját intézményeket mûködtetne. A székely autonómia ugyanakkor saját zászlóval és címerrel is rendelkezne. (A himnuszról nem esik szó.) A román törvények mellett az autonóm terület saját jogszabályokat fogadna el, amelyek a régió specifikus mûvelôdési, oktatási, nyelvhasználati, történelmi és kulturális hagyományápolási kérdéseit szabályoznák. A Székelyföldön élô románoknak garantálnák a "teljes jogegyenlôséget", s azok számarányuk szerint kapnának helyet az állami intézményekben és a közigazgatásban. Feltétel lenne viszont a magyar nyelv ismerete, amely az autonómia területén a román nyelvvel egyenlô hivatalos nyelvvé válna. A székelyföldi etnikai alapú területi autonómia a nyolc történelmi székely szék — Kézdi, Orbai, Sepsi, Csík, Udvarhely, Gyergyó, Maros és Miklósvár-Bardóc — területén, nagyjából a mai Hargita, Kovászna és Maros megye térségében jönne létre.
Kérdôjelek sorát rakosgatom a sorok mellé, sok mindent nem értek. Nem is csoda, nem vagyok jogász, az alkotmányjoghoz pedig keveset konyítok. Annyit azonban magam is tudok, hogy az alkotmány szerint országunk hivatalos neve Románia, s nem pedig Románia Köztársaság (2. szakasz). Ha egy csepp humora lenne a bukaresti törvényhozásnak — persze, nincs —, elsôre visszautasíthatná azzal, hogy kezdeményezôi rossz fórumhoz fordultak, parancsoljanak átfáradni a Román Köztársaság parlamentjéhez, mert ez ugyanis nem az. No, de hagyjuk a viccet. A tervezet a jogvitákat Románia Alkotmánybíróságához küldi, az talán ebben a kérdésben is tiszta vizet önt majd a pohárba. Nagyobb baj, hogy nincsenek világosan kialakítva azok a mechanizmusok, amelyek az autonóm terület pénzügyeit szabályozzák, s az egészbôl az derül ki, hogy autonómia ide vagy oda, nagyon sok mindent mégis a román kormánnyal folytatott egyezkedések során kell majd megoldani. Statútumba rögzített paktumpolitika? Ez meglepô, a tervezet kidolgozói ugyanis éppen emiatt támadták az RMDSZ-t azzal, hogy tévúton jár. Sok minden egyéb közül csak azt emelném még ki, hogy a statútum leszögezi: "A település etnikai összetételének megváltoztatása tilos." (78. szakasz) Ennek valóra váltása mikéntjérôl a tervezet hallgat. Magam sem tudom elképzelni, hogyan hozzák majd egy szintre, mondjuk, a magyarság, a románság és a cigányság születési rátáját. Vagy azt, aki egyszer csak aránytalanul elszaporodik — tegyük fel derûlátó módon, hogy éppen a székelység —, az arányok kedvéért majd kiutasítják az autonóm területrôl?
Ez utóbbi kitétel a Kolumbán Gáborral évekkel ezelôtt készített interjúmat juttatta eszembe. A Székelyfölddel, annak lehetôségeivel sokat foglalkozó Kolumbán éppen arról beszélt, hogy a gettószerû bezárkózást hosszú távon fenntartani nem lehet, Székelyföldet nyitott kulturális régióként kell újrafogalmazni. S emellett a meglátása mellett Hargita megye tanácsának akkori elnöke egész sor nehezen megcáfolható érvet hozott fel. Most én teszem hozzá: ha ez nem így történik, akkor a szabad mozgás elve is sérülne, s akkor minimum az amerikai vízumlottó tapasztalatait kellene figyelembe venni.
Mindent egybevetve, nem ártott volna, ha a tervezetet jogász is elolvasta volna. (Zárójelben és nagyon halkan jegyzem meg: egy magyartanár is elfért volna mellette.) Nem kerülhettem el, hogy polcomról le ne emeljem Gagaúzia 1998-ban elfogadott autonómia statútumát. Miután újra átolvastam, meg kellett állapítanom: az SZNT-tervezetnél profibb munka. Ahogyan profibb munka az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tervezete is, amelynek szintén vannak számomra kérdôjeles részei, árnyoldalai, de a fentebb említett csapdákat legalább elkerülte, nyelvezetén pedig érzôdik, hogy a jog nyelvét ismerô személy segítségével, magyarul tudó ember írta.
Gagaúzia példájának említésén talán sokan mosolyognak majd, de mivel több ízben is megfordultam Comratban (Gaguz Yeri fôvárosában), s ottani vezetôkkel sok mindenrôl elbeszélgettem, tudom: a gagaúzoknak van ugyan autonómiájuk, a statútumot Moldova Köztársaság parlamentje is megszavazta (azzal a kitétellel együtt, amely Moldova szuverenitását érintô változás esetén elismeri a gagaúzok külsô önrendelkezéséhez való jogát), de mivel földhözragadtan szegények, nem-igen tudnak mit kezdeni vele. A pénz nagy része ma is Kisinyovból jön, a gagaúz autonómia vezetôinek minden lejért egyezkedniük kell. Többek között ezért voltam mindig azon a véleményen, hogy az autonómiát csakis komoly gazdasági alapra, az elôzetesen visszaszerzett magán- és közösségi javakra lehet helyezni.
Azt mondják egyesek, sehova nem vezetett az elmúlt 14 évben alkalmazott "kis lépések politikája". Másfelôl azt hallom, hogy míg 1989-re egyetlen magyar közép-iskolánk sem maradt, ma már 137 líceumban folyik magyar oktatás, s ezek közül 58 teljes egészében magyar intézmény. Nos, a kis lépésekkel visszaszerzett, felépített magyar oktatási intézményekre alapozva ma már lehet az önálló magyar oktatási hálózatról gondolkozni, ám 1989-ben vagy 1990-ben, de akár 1995-ben is, ezt nehezen lehetett volna megtenni.
A lényeg: elkészült egy statútum, néhányan "egyhangúlag" meg is szavazták, s majd valaki csak benyújtja a román parlamentnek. Persze, mindenki tudja, hogy a parlament vissza fogja utasítani. Akkor pedig, helyezték kilátásba a nemzeti tanácsok vezérei, a nemzetközi intézményekhez fognak fordulni. Amelyek — láttuk a volt Jugoszláviában — véres konfliktusok idején is alig mozognak, s amelyek a kisebbségeket alig akarták megemlíteni a készülô európai alkotmányban. A nemzetközi intézményektôl tehát nem sokat lehet elvárni. S ezzel az egész ügy szétpukkan, mint a szappanbuborék?
Ezt ne tudták volna a statútumok kidolgozói? Tudták, persze, hogy tudták. Fô céljuk azonban más volt. Az, hogy a nemzeti tanácsok hátterében és az azok által odavonzott (mondanám: nagyrészt tájékozatlan, de inkább azt mondom: zömében megtévesztett) személyek segítségével létrehozott szervezetek által, az autonómia falovacskáján egy szûk "elitet" visszajuttassanak a hatalomba. Mert a hatalomról — s fôképp a vele járó anyagiakról — lemondani nagyon nehéz.
Tibori Szabó Zoltán
Az oldalt szerkesztette: Papp Annamária
Elsô fokon pert nyert az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet mûködtetô Sapientia Alapítvány a kolozsvári városházával szemben, az oktatási intézmény kétnyelvû táblájának ügyében — tájékoztatta lapunkat Farkas Emôd, az EMTE irodavezetôje.
A Sapientia azt követôen fordult a közigazgatási bírósághoz, hogy a városháza urbanisztikai bizottsága kétszer is elutasította az alapítvány kérését arra vonatkozóan, hogy a Bocskai-ház bejárata fölé románul és magyarul is írják ki a Sapientia Alapítvány nevét. Az ügy tavaly nyár óta húzódik, amikor a Sapientia benyújtotta a városháza urbanisztikai bizottságához az engedély beszerzéséhez szükséges iratokat. A bizottság azzal a kifogással utasította vissza a kérelmet, hogy Romániában az egyedüli hivatalos nyelv a román, ezért a Sapientia Alapítványt elég csak az állam nyelvén kiírni. Az alapítvány fellebbezése sem járt nagyobb sikerrel, ezért a közigazgatási bírósághoz fordult.
Hosszas vita után alakult meg a Kolozs Megyei Ifjúsági Egyeztetô Tanács, amely egyben megválasztotta azt az öt személyt, aki a Megyei Képviselôk Tanácsában (MKT) betölti az ifjúság részére fenntartott öt helyet. A megyei parlamentként mûködô döntéshozói testületbe többségében az RMDSZ ellenzékéhez közelebb álló ifjúsági szervezetek képviselôi kerültek. A tanács feladata a Kolozs megye fiatalságát érintô ifjúságpolitika kidolgozásának szorgalmazása és kezdeményezése, illetve az erre irányuló tevékenység elôsegítése.
Nem akarunk az RMDSZ-szel együttmûködô Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) tagjai lenni — hangoztatta hétfôn este a szövetség Kolozs megyei székházában tartott ülésen részt vevô szervezetek képviselôinek egy része. Sándor Krisztina az RMDSZ-szel szembehelyezkedô alakulatokat összefogó ernyôszervezet, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke példaként említett más megyékben mûködô keresztény szervezeteket, amelyeket beleegyezésük nélkül tüntettek fel az RMDSZ-szel együttmûködô MIÉRT honlapján. Az ülésen részt vevô Kovács Péter, a MIÉRT elnöke a vádra válaszolva elmondta: a belépésrôl a többi megyékben is mûködô ifjúsági tanácsok vezetôsége döntött, és az illetô szervezetek így kerültek a MIÉRT tagszervezetei közé. A hasonló eset elkerüléséért egyesek egy dokumentum aláírását szorgalmazták, amelyben leszögezték, hogy a tanács tagjai egyik erdélyi magyar ifjúsági ernyôszervezethez sem csatlakoznak.
Az egyeztetô tanács megalakulása sokkal gördülékenyebb volt: a részt vevô szervezetek képviselôi egyhangúlag elfogadták a tanács megalakulását, amely havonta egyszer tartja majd közgyûléseit. A tanács munkáját egy elnökbôl és négy alelnökbôl álló csoport irányítja, akiket a következô ülésen választanak meg. Újabb hosszas vitát váltott ki azonban az MKT-tagok kijelölése. Az alapítók leszögezték, hogy az elnökséget és az MKT-képviseletet nem láthatják el ugyanazok a személyek. A szavazás elôtt Kovács Pétert is jelölték a tisztségre, amit azonban a MIT és annak tagszervezetei a tisztséghalmozás vádjával hevesen elutasítottak. Úgy vélték, hogy az MKT-tagsággal nem fér össze az ügyvezetôi alelnöki és a MIÉRT elnöki tisztsége. Kovács precedensekre hivatkozva védte igazát, amelyet végül a jelenlévôk elfogadtak, így ô is indulhatott a választáson.
A jelöltek közül a legtöbb szavazatot Herédi Zsolt, a Kismamaklub szervezôje kapta. MKT-tag lett még Rácz Norbert, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet tagja és Csoma Botond, az Erdélyi Ifjúsági Keresztény Egyesület képviselôje. Mindkét alakulat a MIT tagszervezete. A megyei döntéshozó testületben helyet kapott még Csigi Levente, a Mátis Jenô által vezetett Alternatíva Alapítvány képviselôje, valamint Deák Ferenc, a Pro Kisbács tagja is.
A magyarság és a Kelet címmel rendezi meg a Magyarok VI. Világkongresszusát május 31-étôl a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) — közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.
A június 6-ig tartó világkongresszus fô témája ezúttal "a keleti baráti, rokon és testvérnépekhez fûzôdô kapcsolatok erôsítése" — mondta Patrubány Miklós. Mint felidézte, az elsô világkongresszust 1927-ben, a másodikat 1938-ban rendezték meg, az utóbbi tanácskozáson alapították meg a Magyarok Világszövetségét. Ezt követôen 1992-ben, majd négyévenként — 1996-ban és 2000-ben — tartottak világkonferenciát.
Közlése szerint az ez évi világkongresszus keretében több tanácskozás megrendezését tervezik. Ezek között szerepel egy ôstörténeti, egy nemzetstratégiai, valamint egy orvosi jellegû, a magyar népet különösen sújtó népbetegségekrôl szóló konferencia. A programot kulturális fesztivál egészítené ki, amelynek Tápiószentmárton adna otthont. Az MVSZ elnöke elmondta, hogy az idei találkozóra 1500–3000 küldöttet várnak, de az eseményen jelen lesznek a keleti országok képviselôi is.
A világkongresszusra a küldöttek mellett fôként Közép-Ázsiából, de összességében Törökországtól egészen Japánig várnak vendégeket. Érkeznek meghívottak egyebek között Mongóliából, Kazahsztánból, Nepálból, Indiából, Japánból, Iránból és Kínából is. Patrubány Miklós kiemelte: "a magyarok világkongresszusa a legátfogóbb legitimitású magyar köztestület"; minden szervezetten mûködô magyar közösség, még a legkisebb, a mindössze száz magyar tagot számláló Costa Rica-i is képviselteti majd magát az idei rendezvényen. Közlése szerint az idei világkongresszus a Felvonulás a nemzetért elnevezésû eseménnyel zárul június 6-án. A világszövetség elnöke utalt arra, hogy a felvonulást minden évben június elsô vasárnapján rendezik meg "a trianoni szétszaggattatásra emlékezve, de nem az ellen tiltakozva, hanem inkább a magyar nemzet egységét és élni akarását felmutatva". Kitért arra is, hogy az ez évi világkongresszus becsült költsége 218 millió forint, ennek összegyûjtése, a világkongresszus sikeres lebonyolítása érdekében a világszövetség a magyar társadalomhoz fordul, szponzorokat, támogatókat keres.
"Biztató jelként fogjuk fel, hogy a magyar társadalom Baumgartner Zsolt Forma 1-es versenyzésére két hét alatt összedobta azt a pár száz millió forintot" — jegyezte meg. Közlése szerint a világszövetség 2000 decembere óta nem kap állami támogatást, s ez az elsô eset, hogy nem jut állami segítség a négyévenkénti világkongresszus megrendezésére. Az MVSZ négy évvel ezelôtt 50 millió forint költségvetési céltámogatást kapott a lebonyolításra, ezt a szervezet — 200 millió forintos állami támogatásából — ugyanekkora összeggel egészítette ki — idézte fel Patrubány Miklós.
Mindössze 5 fôs többséggel, de megnyerte a brit kormány a felsôoktatási tandíjreform tervezetérôl tartott kedd esti alsóházi végszavazást, amelynek kimenetele egészen az eredmény kihirdetéséig bizonytalan volt. A sorsdöntô üggyé elôlépett tervezet — és sokak szerint Tony Blair miniszterelnök — sorsát a munkáspárti kormány hat és fél évi országlásának eddigi legnagyobb alsóházi frakciólázadása tette kérdésessé. Ennek mértékét jelzi, hogy a kormányra, amelynek 161 fôs többsége van az alsóházban, 316-an szavaztak 311 ellenvokssal szemben. Bukás esetén általános vélemények szerint végzetesen megrendült volna Blair pozíciója, aki ellen valószínûleg még a héten bizalmatlansági indítványt nyújtottak volna be az alsóházban.
Ugyanakkor a néhai brit védelmi minisztériumi fegyverzetifôtanács-adó halálát vizsgáló felsôházi lordbíró szerdán közölte: alaptalan volt a BBC rádió tavalyi jelentése a hírszerzési értesülések kormányzati manipulálásáról, s David Kelly halála öngyilkosság következménye volt, amit senki nem láthatott elôre. Lord Hutton, aki a londoni felsôbíróságon ismertette hónapok óta feszült figyelemmel várt, 328 oldalas jelentését az ügyben, kijelentette: egyértelmûen megállapította, hogy Kelly halálában nem játszott szerepet idegenkezûség.
A fôrend szerint Tony Blair kormányfô jelen volt azokon a tanácskozásokon, amelyeket a BBC-riport után tartottak a vélelmezett forrás, David Kelly ügyében. Kelly öngyilkosságát azonban senki sem láthatta elôre azok közül, akik részesei voltak a tragédiába torkolló eseményfolyamnak — állapította meg a lordbíró.
Az 1-es, 4-es oldalt szerkesztette: Papp Annamária
Szerdán gyér forgalmat tapasztaltunk a vásárban. Fôként sertéseket vittek ki, de vásárlók alig voltak. Aránylag gazdag volt a kismalackínálat: 350–400 ezer lejért szépeket lehetett vásárolni. Rengeteg volt a süldô is, viszont jóval kevesebb kövér disznót láttunk. 28–30 ezer lejt kértek élôsúly kilogrammjáért. Hat szopós borjút kínáltak eladásra, 3–4 milliót kértek értük. Egyetlenegy tehenet sem hajtottak azonban a vásárba.
— Ilyen hidegben nem szívesen hajtja ki a gazda a tehenet, mert megfázhat, megbetegedhet az állat, ha nincs szokva a hideghez, és ez jelentôs tejhozamcsökkenést is okozhat. Nem biztos, hogy sikerül eladni, s akkor kárt okoz saját magának. Inkább lemond a vásárról --mondta egy apahidai gazda.
Egy erdôfeleki tehéntulajdonos pedig azt mondta, hogy az elmúlt hónapokban nagyon sokan eladták a jószágot, mert nincs elég takarmány, hogy kitartson tavaszig, s a tej felvásárlási ára is elkedvetlenítette a gazdákat.
A gabonapiacon lényeges változás nem történt az elmúlt héthez képest: 10 000 lej a búza és az árpa kilója, 8000 lejbe kerül a törökbúza. Ez utóbbiból hétrôl hétre nô a felhozatal. A korpáért 6000–6400 lejt kérnek kilónként. A fehér liszt ára 15 000, míg a korpás lisztért 8000 lejt fizettek.
Hólapátot is árultak 180 000 lejért és nyirokseprût, havat és udvart seperni, 13–15 ezer lejért. Láttunk gumikerekes egy- és kétlovas szekeret, eladták az egyiket. Áruk 13–15 millió lej volt.
Boros János kolozsvári alpolgármestertôl megtudtuk, hogy még ebben az évben bevezetik a szennyvízcsatorna-hálózatot és leaszfaltozzák a vásártér felé vezetô Timis utcát. A városban 19 utcát korszerûsítenek, és a listán szerepel ez a szinte járhatatlan bekötô út is. A városi költségvetésbôl 45 milliárd lejt hagytak jóvá útjavításra. Az alpolgármester azt is megígérte: rövidesen betömik a gödröket, amelyek évek óta zavarják a forgalmat.
Jövô héten beindul az Expo Transilvania Rt. idei vásárainak tavaszi sorozata. Amint azt Ioan Avram ügyvezetô igazgatótól és Adina Scaringi sajtóreferenstôl megtudtuk, február 4–8. között a XIII. Ambient Instal — mûszaki berendezések nemzetközi vásárán 110 kiállító összesen 2710 négyzetméteren kínálja termékeit: egészségügyi, közüzemi, fûtési, légkondicionáló és gázszolgáltatási felszereléseket, úszómedencéket, szaunákat, fogyasztásmérô órákat, szakirodalmat. Hazaiakon kívül magyarországi, holland és osztrák cégek lesznek jelen. Február 18–22. között már a XIII. Ambient Construct expó uralja majd a kiállítási csarnokot. A rendezvényen 140 kiállító (közülük tízen Magyarországról, Lengyelországból, Németországból és Hollandiából) 3127 négyzetméteren mutatja be termékeit és technológiáit: épületek, utak és hidak szerkezetét és védelmét, építôanyagok széles választékát, ácsmunkát, a legkülönfélébb építôipari felszereléseket, berendezéseket, mérômûszereket, szakirodalmat.
Az igazgató szerint az új idényben több premierszámba menô rendezvénnyel lepik meg a vásárok látogatóit. A tavalyi év az expók szempontjából sikeresnek mondható: 60%-kal nôtt a külföldi cégek részvétele.
Maratoni gyûlést tartottak a méraiak hétfôn este, ahol nem csak tisztújításra, hanem a falu aktuális gondjainak megtárgyalására is sor került. A közbirtokossági erdôk kapcsán felmerült kérdések megválaszolására Sztranyiczky Szilárdot, a Megyei Területrendezési Hivatal jogtanácsosát, valamint Máté András ügyvédet és városi tanácsost kérték fel. Ezt követôen zajlott a helyi szervezet tisztújítása, melyet Bitay Levente megyei ügyvezetô elnök vezetett le. A szervezetben felmerülô problémákat Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselô, megyei RMDSZ-elnök és Deák Ferenc kisbácsi elnök segített tisztázni.
A választás eredményeként 11 tagú választmány és 3 tagú ellenôrzô bizottság fogja vezetni a mérai RMDSZ-t a következô két évben. Elnöknek Varga Andrást választotta újra a közgyûlés, akit munkájában két alelnök, Tötszegi András és Szász Zsiga Attila segít.
Márton Elek Kisbács alpolgármestere vezette azt a megbeszélést, ahol az olyan kérdések vetôdtek fel, mint az utak karbantartása, a fôút leaszfaltozásának lehetôsége, az ivóvízhiány, a szemét összegyûjtése és tárolása. A Megyei Mezôgazdasági Igazgatóság szervezésében szaktanfolyam kezdôdik állattenyésztôk és tejtermelôk részére, amelyen 33 termelô vehet részt. Jó hír volt a méraiak számára, hogy lehetôség nyílt egy új iskolaépület felépítésére.
A szamosújvári városatyák mindig nagy figyelmet szenteltek a lakosság szociális kérdéseinek megoldására. Az Európai Unió pénzügyi segítségével nemsokára egy otthoni kezelésre szakosodott betegközpontot létesítenek a Szamos-parti kisvárosban. Jelenleg éppen a rászoruló személyek feltérképezése szerepel napirenden. Beteg bôven akad, különösen a magányosak között. Számukra nagy elônyt jelent az új szo-ciális központ. A szakkáderek házhoz is kiszállnak egy injekcióra vagy vérnyomásmérésre, és laboratóriumi kivizsgálások végett is meglátogatják a különféle betegségekben szenvedô idôseket.
Szamosújváron a Nyugdíjasok Otthonában telt ház van, éppen ezért kapóra jön az új létesítmény, hiszen nem minden nyugdíjas vagy magányos mehet el a kórházba vagy a családi orvos rendelôjébe. A szociális gondozók és az egészségügyi középkáderek elsôsorban rájuk gondolnak az elkövetkezô idôszakban.
E. Cs.
Kedden a Katakomba Társaság szervezésében Zilahon is megnyílt a budapesti fotómûvész, Budai Enikô erdélyi felvételeibôl készült kiállítás.
A budapesti fotómûvészeti fôiskola tanárát Szabó Attila mutatta be a nagyszámú, fôként középiskolás diákokból álló közönségnek. Elena Musca muzeológus a romok korrajzát vázolta, majd Gáspár Anna (szoprán) és Gáspár Enikô (alt) Ghiurco Ciprian zongorakíséretével adták elô Alessandro Grandi Benedictus es Domine címû mûvét. A nagyszerûen megvalósított fotók, a történelmi háttér ismertetése és a korra jellemzô zenei aláfestés a kiállítást szervezôk hozzáértését dicsérik.
Becsapta a Lukoilt
Csalás alapos gyanúja miatt vizsgálják a 42 éves kolozsvári Ioan Ilarie C.-t, a Realfruct Kft. ügyvezetôjét. Az a vád ellene, hogy 2003. május 5-én adásvételi szerzôdést kötött a Lukoil Kft.-vel üzemanyag vásárlása céljából, ám fedezetlen csekkel fizetett. A kár 40 millió lej, nem térült meg.
Vasúti raktárt fosztottak ki
Hétfôi lopás alapos gyanúsítottjait azonosította a szamosújvári rendôrség. A 37 esztendôs Mircea Varga és a 20 éves Tiberiu Covaci ellen az a vád, hogy január 26-án behatoltak a szamosújvári vasúti körzethez tartozó raktárba, és kifosztották azt. Különbözô vagonalkatrészeket tulajdonítottak el, majd a Rematnál ócskavasként értékesítették azokat. A kár értéke mintegy 12 millió lej.
Koccanás és baleset a Monostoron
Az idôjárási körülményekhez képest túl gyorsan hajtott Mercedesével a 41 éves D. Ferenc január 27-én, kedden. A Kalányos utcában megcsúszott a jeges úton, két másik gépkocsival ütközött, majd elgázolt egy gyalogost. A szintén 41 esztendôs nô az út bal szélén haladt, az ütközés következtében könnyebb sérülést szenvedett.
Rongáló egyetemisták
Két hasonló ügyet vizsgál a rendôrség, mindkettônek egyetemista az elkövetôje, magánlaksértés és rongálás alapos gyanúja a vád ellenük. A gyulafehérvári 27 éves Mihai Petru Bãdilã 2003. december 21-én a VII. számú diákotthon 44-es lakásának ajtaját törte be és botrányt okozott. Hasonlóképpen viselkedett a 23 esztendôs Andrei Valeriu Bordas 2004. január 5-én: ô ugyanolyan módon a XIV. számú diákotthon 139. számú lakásában randalírozott.
Nôi táskákra szakosodtak
(5. old.)
Tavalyi lopás alapos gyanúsítottját azonosította és vette ôrizetbe a kolozsvári rendôrség: a 33 éves, visszaesônek számító Emeric Gherebenes a pénzügyi igazgatóságon 2003. december 23-án egy nôi táskát emelt el. A táska 8 millió lejt és egy aranykarkötôt tartalmazott.
A dési rendôrök Silviu Purdea ellen indítottak vizsgálatot: az 53 éves désorbói (Gârbãu Dejului) illetôségû férfi szintén egy retikült tulajdonított el, ebben a táskában 300 euró és egy elektronikus számológép volt. A mintegy 52 millió lej értékû kár megtérült.
Kedd délután a Széchenyi téri piacon a –10 fokos fagy ellenére, a tavasz elôjeleként már 3200 lejért lehetett kapni a tojást. Más árak: burgonya — 9–10 ezer lej/kg, hagyma — 18 ezer lej/kg, fokhagyma — 40–50 ezer lej/kg, paszuly — 35–40 ezer lej/kg, karalábé — 10–12 ezer lej/fej, cékla — 15 ezer lej/kg, káposzta — 15 ezer lej/kg, murok — 8–25 ezer lej/kg, saláta — 10–12 ezer lej/kg, alma — 10 ezer lej/kg, szelídgesztenye — 35 ezer lej/kg.
Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta
A Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara három akciócsomagra koncentrál 2004 elsô félévében — közölte január 28-án a sajtóval Agatha Neamtu ügyvezetô igazgató. Az elsô csomag szerint két PHARE-programot véglegesítenek: a Partnerség a minôségért keretében 10 kis- és középvállalat kapja meg az ISO 9001/2001-es minôsítést, a Nôi menedzserek és vállalkozók szakmai támogatása keretében pedig mintegy 60 résztvevô gazdagodik erre vonatkozó ismeretekkel. A második program értelmében két új projekt indul be az EU szabályzatával kapcsolatos ismeretek továbbítására: a CAPE III az Eurochambres koordinálásával kezdetben hat, a márciusi véglegesítésig fokozatosan 100 céget fog bevonni a szemináriumokba. Sor kerül továbbá az Olasz–Román Információs Központ felavatására is. A harmadik tevékenységi csoport a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítését célozza, elsôsorban Németországgal, Olaszországgal, Görögországgal és Magyarországgal. A kamara üzletemberi látogatást szervez a RESALE 2004 vásárra áprilisban Karlsrühébe, illetve 15 kis- és középvállalkozó számára teszi lehetôvé az Európa Tanács által finanszírozott Look — East Net terv keretében, hogy a görögországi Kavalában üzleti találkozón vegyenek részt a turizmus, a márványkitermelés és -feldolgozás, illetve a textilipar témakörében.
Az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség tudatja az érdekeltekkel, hogy az Európai Integráció Minisztériuma két pályázatot ír ki a Városok fejlesztése kis- és középvállalatok tevékenységének serkentése révén és a Társadalmi szolgáltatási beruházások elnevezésû kormány-alprogramok keretében. Az elsô pályázat megvalósítására 140 milliárd lejt szánnak, a térség következô településeit érinti: Bánffyhunyad, Margitta, Érmihályfalva, Tasnád, Szilágycseh, Szilágysomlyó. A támogatás berendezések, felszerelések beszerzését, ipari épületek felújítását célozza meg. A vissza nem térítendô hitel 350 millió és 3,5 milliárd lej közötti, a cégnek a beruházás 50%-át kell állnia. A kérvények benyújtási határideje 2004. március 20. A szociális szolgáltatások beruházására (polgármesteri hivatalok, helyi tanácsok, más szolgáltatások korszerûsítése) 300 millió és 3 milliárd lej közötti az elérhetô támogatás, ami a tervnek maximum 90%-át teheti ki. Pályázhat bármely városi vagy falusi közigazgatási egység. Határidô 2004. március 10. A finanszírozási kérvényeket az Európai Integráció Minisztériumának székhelyén kell benyújtani.
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4.) |
40 600/40 950 |
32 200/32 500 |
153/156 |
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 40 718 lej, 1 USD = 32 320, 1 magyar forint = 155 lej.
A papírformának megfelelôen Kim Clijsters és Patty Schnyder legyôzte Anasztaszja Miszkinát, illetve Lisa Raymondot a nôi egyes szerdai két negyeddöntôjében a Melbourne-ben zajló ausztrál nyílt teniszbajnokságon. A belga klasszis 90, míg a svájci játékos 79 perc alatt nyert.
Clijsters sorozatban harmadszor került a legjobb négy közé az év elsô Grand Slam-versenyén, míg Schnyder korábban "csak" a 4. fordulóig jutott, négy alkalommal.
A férfiaknál a francia nyílt teniszbajnokság tavalyi gyôztese, Juan Carlos Ferrero jutott férfi egyesben harmadikként a legjobb négy közé, a spanyol klasszis 2 óra 36 perc alatt gyôzte le Hisam Arazit.
A másik ágon a 2. helyen kiemelt svájci Roger Federer négy játszmában, 2 óra 41 perc alatt verte meg az argentin David Nalbandiant (8. kiemelt), s így kialakult az elôdöntô mezônye. A tavalyi wimbledoni bajnok Federer 20 foghatatlan adogatást küldött ellenfele térfelére, s 55 önhibát vétett, Nalbandian csupán 30-at, ám a nyerô ütések viszonylatában a svájci volt a jobb (50–26).
Eredmények:
Nôi egyes, negyeddöntô:
Clijsters (belga, 2.)–Miszkina (orosz, 6.) 6:2, 7:6 (9) és Schnyder (svájci, 22.)–Raymond (amerikai, 25.) 7:6 (2), 6:3.
Az elôdöntô párosítása: Justine Henin-Hardenne (belga, 1.)–Fabiola Zuluaga (kolumbiai, 32.) és Clijsters–Schnyder.
Férfi egyes, negyeddöntô:
Ferrero (spanyol, 3.)–Arazi (marokkói) 6:1, 7:6 (6), 7:6 (5) és Federer (svájci, 2.)–Nalbandian (argentin, 8.) 7:5, 6:4, 5:7, 6:3
Az elôdöntô párosítása: Agassi (amerikai, 4.)–Szafin (orosz) és Federer-Ferrero.
Bírálják a szerelmes Philippoussist
Volt és jelenlegi játékostársai keményen bírálták Mark Philippoussist, aki a Melbourne-ben zajló ausztrál nyílt teniszbajnokság nyolcaddöntôjében három sima szettben kikapott a marokkói Arazitól.
— Mark szegénységi bizonyítványt állított ki magáról — fogalmazott Pat Cash, az egykori wimbledoni bajnok. — Úgy szerepelt, mint aki végigjátszotta a meccset megelôzô éjszakát, csakhogy ennek a játéknak semmi köze sem volt a teniszhez.
Cash ezzel arra célzott, hogy a Scudnak becézett ausztrál óriást gyengéd szálak fûzik Delta Goodremhez, s a rendkívül csinos popsztár még az edzésekre is elkíséri barátját.
A világ egyik legjobb párosspecialistájának tartott Todd Woodbridge szerint Philippoussis tudásából 70 százaléknál is kevesebbet nyújtott a pályán:
— Barátok, szerelem, sport: mindegyiknek megvan a maga ideje. Egy biztos, a pályán a teniszre illene összpontosítani, s ez csak akkor lehetséges, ha a játékos minden más, zavaró körülményt kizár. Nem tudom elképzelni, hogy Roger Federer, vagy a többiek ne ezt tennék. Ha Mark így folytatja, sohasem fog Grand Slam-tornát nyerni — mondta.
Agassi az ötödik diadalra készül
Az amerikai Andre Agassi, aki pályafutása során négy alkalommal (1995, 2000, 2001, 2003) diadalmaskodott az ausztrál nyílt teniszbajnokságon, az idén is gyôzni szeretne.
— Ha a legjobb teniszemet játszom, ötödször is gyôzhetek — mondta a 4. helyen kiemelt sztár, aki a negyeddöntôben a francia Sebastien Grosjeant búcsúztatta. — Természetesen nem így akartam nyerni, nagyon sajnálom ellenfelemet.
Grosjean 6:2, 2:0-s Agassi-vezetésnél ágyéksérülés miatt adta fel a mérkôzést.
A 33 éves világsztár sorozatban 26 meccset nyert Melbourne-ban, utoljára 1999-ben a nyolcaddöntôben kapott ki honfitársától, Vincent Spadeától. Ráadásul szettet is csupán egyet vesztett tavaly óta: a 3. fordulóban a francia Nicolás Escudé "rontotta el" a statisztikáját (6:2, 3:6, 6:3, 6:4).
Agassi az elôdöntôben Szafinnal találkozik.
— Vizet fakasztó a szervája, kalapácsütés a tenyerese és a fonákja is kitûnô, de remélem, elboldogulok vele — jegyezte meg az orosz játékosról az amerikai csillag.
A WTA a márciusi rendezés mellett
A nôi teniszezôk versenyeit szervezô WTA azt támogatja, hogy 2007-tôl márciusban, s ne januárban rendezzék meg az év elsô Grand Slam-versenyét, az ausztrál nyílt bajnokságot.
Larry Scott, a WTA elnöke elmondta: a házigazdák által tavaly javasolt két idôpont-módosítás közül ezt látják jobbnak. A melbourne-i viadal szervezôi 2003-ban bejelentették, hogy legkésôbb négy év múlva, azaz 2007-ben nem januárban fog kezdôdni a torna, hanem februárban vagy márciusban.
— Úgy gondolom, a sportágnak az tesz jót, ha minél késôbb rajtol az Australian Open, még ha ez több szempontból problémát is okoz — mondta Scott. — A játékosok egészsége miatt kedvezôbb lenne, ha kissé lerövidülne az idény.
A dátumváltoztatással járó gondok egyike az, hogy a verseny — jelenlegi idôpontjával — nem zavarja a helyi rögbibajnokságot és a Forma–1-es futamot, márciusi rendezés esetén azonban mindkét eseménnyel ütközne.
• A francia bajnokságban: Metz–Olympique Marseille 1–1 — a találkozót a 16. fordulóból halasztották el.
• Az olasz Serie B 24. fordulójának zárómérkôzésén: Ternana–Bari 0–0.
• A Bolton Wanderers labdarúgócsapata jutott elsôként az angol Liga Kupa döntôjébe. Az együttes másodszor került a fináléba, 1995-ben 2–1-es vereséget szenvedett az FC Liverpooltól a trófeáért játszott találkozón.
Eredmény, Liga Kupa, elôdöntô, visszavágó: Aston Villa–Bolton Wanderers 2–0 –döntôs: a Bolton Wanderers, 5–4-es összesítéssel
Csak jövô kedden derül ki, hogy melyik együttes lesz a Bolton ellenfele, ugyanis a zord idôjárás miatt elmarad a szerda estére kiírt Middlesbrough–Arsenal mérkôzés. Az elsô találkozón meglepetésre a Middlesbrough idegenben 1–0-ra legyôzte a londoni együttest.
A finálét február 29-én Cardiffban játsszák.
Nagy meglepetésre a végsô sikerre is esélyesnek tartott nigériai labdarúgó-válogatott vereséget szenvedett a marokkói csapattól a Tunéziában zajló Afrikai Nemzetek Kupája keddi elsô mérkôzésén.
Eredmények: D-csoport, 1,. forduló: Marokkó–Nigéria 1–0 (gól: Juszef Hadzsi — 77. perc; Hadzsi az 59. percben csereként lépett pályára) és Dél-afrikai Köztársaság–Benin 2-0 (Nomvete 2 — 58. és 76. perc; Nomvete a 45. percben büntetôt hibázott).
Németországból tért haza Dorinel Munteanu, aki másfél évre a Bukaresti Steaua labdarúgó-csapatához szerzôdött.
A középpályás, aki 119 alkalommal szerepelt a nemzeti csapatban, a német Bundesligában szereplô Vfl Wolfsburgtól igazol a fôvárosi együtteshez.
— Tizenegy évi légióskodás után eljött az ideje, hogy hazatérjek. Célom, hogy bajnokságot nyerjek a csapattal — mondta a 35 éves futballista.
A 32 pontos Steaua jelenleg a második helyen áll a pontvadászatban. A városi rivális Dinamó jobb gólkülönbségével elôzi meg.
Horvátországban lép elôször pályára a 2006-os németországi világbajnokság selejtezôi során a magyar labdarúgó-válogatott.
A 8. európai selejtezôcsoport kedden Máltán tartott egyeztetésén az érintett szövetségek vezetôi megegyeztek a menetrendben. E szerint szeptember 4-én Lothar Matthäus csapata Horvátországban kezd, majd négy nap múlva Izlandot fogadja. Október 9-én Svédországba utazik a válogatott, és az idei programot november 17-én a máltai mérkôzés zárja. Bulgáriával jövôre, március 30-án hazai pályán játszik elôször az együttes.
A csoportmérkôzéseken mutatott küzdôszellem és jó szereplés után ezek folytatását vártuk a magyar csapat részérôl a francia válogatott ellenében. Sajnos, a hétfôi lazítás után a Skaliczky-legénység nem tudta összeszedni magát és sima vereséget szenvedett. Ezúttal a válogatottnak nem volt olyan vezéregyénisége, aki teljesítményével kiemelkedett volna. Elôzôleg akadt Pásztor, Diaz vagy éppen Nagy László, akiket nehezen tudtak semlegesíteni az ellenfelek, most nem volt ilyen. A mérkôzés forgatókönyve is teljesen megváltozott: Franciaország ellen csak az elsô tíz percben szerepeltek jól a magyar kézilabdázók, a további 50 percben csak másodhegedûs, alárendelt szerepelt játszottak. A kezdeti "szalmaláng" hamar kialudt, 4–1-es magyar vezetés után zsinórban hét találatot kaptak, s ez már elôvetítette a végsô kudarcot. S ez végül be is következett, az elsô játékrészben 14–8-as francia elônnyel fordultak a csapatok, a végén 29–21 volt a gallok javára.
A magyarok közül egyedül Buday ért el 5 találatot, a többiek messze elmaradtak a várt formától: Diaz 3, Nagy 2, Pásztor pedig csak 1 gólt dobott.
A középdöntô csoport másik két találkozóján várt eredmények születtek. A másik ágon a dán–orosz összecsapás kimenetele lett meglepô, a skandinávok magabiztosan nyertek.
Erdmények:
I. csoport, 1. forduló (Celje): Spanyolország–Svájc 26–24 (13–13), Horvátország–Svédország 28–26 (16–11), Dánia–Oroszország 36–31 (19–15).
Az állás: 1. Horvátország 6 pont (84–80), 2. Dánia 4 (85–77), 3. Oroszország 4 (89–83), 4. Svédország 2 (88–82), 5. Spanyolország 2 (75–78), 6. Svájc 0 (79–104).
II. csoport, 1. forduló (Ljubljana): Franciaország–Magyarország 29–21 (14–8), Németország–Csehország 37–27 (19–12), Szlovénia–Szerbia-Montenegró 27–20 (14–11).
Az állás: 1. Szlovénia 5 pont (93–82), 2. Franciaország 5 (81–70), 3. Németország 3 (92–84), 4. Magyarország 3 (80–83), 5. Szerbia-Montenegró 2 (68–76), 6. Csehország 0 (85–104).
Reinhold Messner, az ismert dél-tiroli hegymászó a Himalája 8125 méter magas Nanga Parbat hegyén végre megtalálta 1970-ben ottveszett öccse csontjait, s ezzel igazolta, hogy mindig is igazat mondott, amikor állította, hogy nem hagyta cserben testvérét, hanem az lavina áldozatává lett.
Reinhold Messner 1970-ben öcsével, Günterrel megmászta a hegyet, ám Günter a csúcson megbetegedett. Reinhold Messner mindig is azt mondta, hogy beteg öccsét rövid idôre hátrahagyva elôre ment, hogy felderítse a lefelé vezetô utat, de mire visszatért, testvérének hûlt helye volt. Bírálói viszont azt beszélték, hogy cserbenhagyta beteg öccsét, hogy az övé lehessen a hegyet elsôként megmászónak járó dicsôség.
A hétvégén az olasz ANSA hírügynökség, a német Bild Zeitung és a bolzanói lapok azt közölték, hogy Messner megtalálta öccse földi maradványainak részét. Igaz, hogy a csontot 2000-ben találta, de akkor a harmadik testvér, egy orvos, úgy vélte, hogy a lábszárcsont túl nagy ahhoz, hogy a vékonydongájú Güntheré legyen.
Közben azonban Messner értesült arról, hogy a hegy eddigi két másik halálos áldozata közül az egyiknek a maradványait megtalálták, s ezért szakértôt bízott meg a csont vizsgálatával. A szakértôi vélemény szerint a maradvány szinte minden kétséget kizáróan Günthertôl származik, s mivel éppen ott találták meg, ahol Messner szerint lennie kellett, ha öccsét valóban lavina sodorta el, a neves hegymászó mintegy tisztázta magát a hangosan soha ki nem mondott vádak alól.
A most 58 éves Reinhold Messner úgy nyilatkozott, hogy mindezek után már csak nyugalomra vágyik.
Pillanatnyilag úgy tûnik, szertefoszlott a remény, hogy Budapest rendezhesse meg a Lékó Péter–Vlagyimir Kramnyik sakkvilágbajnoki párosmérkôzést — mondta Kállai Gábor, a Magyar Sakkszövetség szakmai igazgatója.
Lékó Péter a vasárnap zárult Wijk aan Zee-i szupertornán a mezônyben egyedüli veretlenként a második helyen végzett az indiai Viswanathan Anand mögött, másfél ponttal megelôzve leendô riválisát, a klasszikus vb-címvédô orosz Kramnyikot.
— Ez az eredmény is mutatja, hogy Péternek komoly esélye van Kramnyik ellen. De sajnos a mérkôzés megrendezését illetôen az utóbbi idôben nem történt elôrelépés, sôt, a díjalap elôteremtésére tett korábbi erôfeszítéseinket sem koronázta siker — nyilatkozta Kállai. — Pillanatnyilag kevés az esélye, hogy Budapest adjon otthont a találkozónak, bár sok helyrôl komoly segítséget kaptunk. De olyan díjalapot, amely Kramnyik számára is elfogadható, jelenleg nem tudunk elôteremteni. Természetesen nem adjuk fel, ugyanakkor az várható, hogy Péter mostani szenzációs teljesítménye más város figyelmét is felkelti a rendezés iránt.
Kovács Kálmán magyar informatikai miniszter december 2-án sajtótájékoztatón megerôsítette, hogy a kormány 2004-ben is támogatja a vb-párharc megrendezését. Akkor elhangzott: a magyar szövetség szponzorok által 300 ezer eurót ajánlott Kramnyiknak, aki ezt kevesellte. Lékó többször beszélt az orosz nagymesterrel, s úgy véli, 600 ezer eurós díjalap esetén jó esély mutatkozik a mérkôzés létrejöttére. Összehasonlításképpen: 2000-ben a Kaszparov–Kramnyik vb-párharc 2,4 millió dollárért (körülbelül 1,9 millió euróért) folyt.
Kállai kiemelte: a holland kisvárosban szinte sosem látott nagy harc folyt a világ legjobbjai között, így különösen remek eredmény, hogy a magyar nagymester a 13 parti során nem szenvedett vereséget. Ezzel 11 Élô-pontot gyûjtött, és a világranglistán feljött a hatodik helyre. Ebben a rangsorban Anand várhatóan megelôzi az éllovas orosz Garri Kaszparov mögött második Kramnyikot. Az indiai klasszis negyedszer nyert Wijk aan Zee-ben, ez korábban csak három játékosnak sikerült, egyikük Portisch Lajos.
Az oldalt szerkesztette: Póka János András
A Szabadság
Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette
Copyright © Szabadság - 2004 - All
rights reserved -