2004. június 9.
(XVI. évfolyam, 132. szám)

Folynak a kulisszák mögötti egyeztetések
Rus és Boc is számít Funar szavazótáborára

(1., 5. old.)

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem folytat egyeztetéseket a Nagy-Románia Párttal (NRP) a kolozsvári helyhatósági választások második fordulóját illetôen, de számít Gheorghe Funar szavazóinak zömére június 20-án, jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Ioan Rus, az SZDP polgármesterjelöltje, hozzáfûzve: továbbra is bízik a magyarság támogatásában is. Az NLP-DP alkotta D.A. szövetség jelöltje, Emil Boc csupán általánosságokba bocsátkozott, elismervén viszont azt, hogy már egyeztetett az NRP-vel, és szívesen fogad bármilyen támogatást bárki részérôl.

Nem túl lelkesen, de elégedetten nyilatkozott Ioan Rus, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) megyei elnöke és polgármesterjelöltje pártjának a helyhatósági választásokon elért eredményeirôl. Bár a második forduló még hátravan, a 2004-es eredmények jobbak, mint 2000-ben — mondotta. A kolozsvári városi tanács összetételérôl annyit jegyzett meg: jóllehet a liberális-demokrata szövetség együtt 29,57 százalékot ért el, ezen belül a demokraták "érdeme" alig 7,4 százalék. Az a párt pedig, amelynek csupán ekkora a támogatottsága, ne is reménykedjen abban, hogy polgármestert küld a városházára.

Rus cáfolta, hogy egyeztetések folynának a Nagy-Románia Párttal (NRP), ami a második körben való támogatást illeti, azt viszont nem titkolta: számít arra, hogy Gheorghe Funar szavazóinak zöme június 20-án rá szavaz. Ezt a lehetôséget Vasile Dâncu szociológus, Rus kampánystábjának vezetôje is alátámasztotta, aki szerint Funar és az SZDP tábora közt nagyon sok az átfedés, mindkettô az idôsödô, alacsony iskolázottságú választókra alapoz. Az SZDP polgármesterjelöltje továbbra is számít a kolozsvári magyarok szavazatára, nem hiszi, hogy Funar kiesésével a magyaroknak már nem áll érdekükben ôt támogatni.

A Metro Media a következô hetekben felmérést készít a második fordulós jelöltek esélyeirôl, az adatokat azonban nem hozzák feltétlenül nyilvánosságra. Ezt Dâncu jelentette be, aki rendkívül zokon vette a sajtó sorozatos célozgatásait az egykor általa vezetett intézmény esetleges elfogultságáról, jóllehet a Metro Media elôrejelzései közelítették meg a leginkább a hivatalos adatokat — mondotta.

Boc semmit sem ígér a magyaroknak
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) alkotta D. A. választási szövetség polgármesterjelöltje általánosságokba bocsátkozott, amikor keddi sajtóértekezletén az újságírók arról faggatták, mi a stratégia az alpolgármestereket illetôen. — Jómagam a kolozsváriakkal kötöttem megállapodást, és ehhez tartom magam — ismételgette a jelölt, de konkrét választ nem adott.

Arra lettünk volna kíváncsiak, kivel egyezkednek az alpolgármesteri tisztségeket illetôen, lévén hogy az SZDP-vel teljesen kizárják az együttmûködést, így csak az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (NRP) között választhatnak. Emil Boc erre a kérdésre is kitérô választ adott.

Ugyanakkor a sajtó többszöri kérdésére elismerte, hogy egyeztetett Gheorghe Funarral és Petru Cãliannal, az NRP megyei szervezetének elnökével. — Csupán technikai megállapodást kötöttünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a választási csalásokat. Más jellegû egyezség nem született — mondta. Utalva arra, hogy Gheorghe Funar Boc támogatására buzdította híveit, a D.A. Szövetség polgármesterjelöltje hozzátette: a kolozsváriak érdekében szívesen vesz bármilyen támogatást bárki részérôl. Közölte: Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ megyei elnöke eddig még nem kereste meg egyeztetés végett.

K. O., Sz. K.

Verheugen: Románia nem marad magára

(1. old.)

"Romániának nem kell attól félnie, hogy magára marad" az EU-csatlakozási tárgyalásokban, annak ellenére, hogy Bulgáriához képest késésben van, jelentette ki kedden, Szófiában Günther Verheugen bôvítési biztos.

Verheugen sajtótájékoztatón elmondta: továbbra is lehetséges, hogy a két ország egyidejûleg csatlakozik az Európai Unióhoz (EU).

"Románia szintén figyelemreméltó eredményeket mutathat fel, és bátorítom a bukaresti kormányt, hogy fokozza az erôfeszítéseket a csatlakozási tárgyalások idei lezárása és a Bulgáriával közös csatlakozási szerzôdés érdekében. Legalábbis ez a mi szándékunk", fogalmazott a bôvítési biztos.

Bulgária eddig 29 fejezetet zárt le a 31-bôl, európai források szerint pedig a jövô kedden hivatalosan lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat, míg Románia 24-et.

"Együtt kívánjuk tartani Romániát és Bulgáriát" az EU felé vezetô úton, "továbbra is ez az álláspontunk", hangsúlyozta Günther Verheugen. "Meggyôzôdésem, hogy ez lehetséges", tette hozzá.

Erôs és hatékony önkormányzati érdekképviselet
Markó: Kolozsváron érvényes az RMDSZ és SZDP közti egyezség

(1., 5. old.)

Markó Béla szövetségi elnök a helyhatósági választások elsô fordulóján elért eredményeket értékelve az RMDSZ heti, bukaresti sajtóértekezletén elmondta, az RMDSZ gyôztesen került ki a választásokból. Jobb eredményeket értünk el, mint 2000-ben, minden spekuláció ellenére nagyobb támogatást kapott a szövetség, mint négy évvel ezelôtt — jelentette ki az RMDSZ elnöke. A kolozsvári helyzetrôl a szövetségi elnök úgy vélekedett: az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) jelöltje között kötött egyezség jelenleg is érvényes.

Elmondta: mindezt bizonyítja az a tény, hogy az elsô fordulót követôen az RMDSZ 150 polgármesterjelöltje nyert mandátumot, a 2000. évi helyhatósági választásokon elnyert 110 polgármesteri mandátumhoz képest. Ugyanakkor a helyhatósági választások június 20-án sorra kerülô második fordulójában további 76 polgármesterjelöltje méretkezik meg a szövetségnek, közülük is 20-25-ön valószínûleg gyôztesként kerülnek ki, így ezzel is kiegészül majd az RMDSZ-t képviselô polgármesterek száma. Ugyanakkor a helyi és megyei tanácsokban sikerült megtartani az RMDSZ arányát, sôt, van, ahol növelték a magyar tanácsosok számát, így például Bihar, Szatmár és Maros megyében is.

Az RMDSZ a helyhatósági választásokat megelôzôen azt a célt tûzte ki maga elé, hogy minél erôsebb és hatékonyabb önkormányzati képviseletre tegyen szert, hiszen a decentralizáció folyamata továbbra is folytatódik, szükség van arra, hogy minél rátermettebb, hozzáértôbb emberek lássák el a teendôket a helyi és megyei tanácsokban. Továbbá az EU-integráció szempontjából is igen fontos az, hogy jól felkészült, erôs önkormányzataink legyenek az Európai Unióhoz való csatlakozás pillanatában, ezt a célt pedig sikerült elérni, mutatott rá Markó Béla.

A szövetség elnöke kifejtette, a romániai magyar választók újonnan bebizonyították, hogy az RMDSZ-t támogatják, ezért külön köszönet jár a magyar választópolgároknak, de a megyei szervezeteknek, civil szervezeteknek és egyházaknak is, vagyis mindenkinek, aki munkájával részt vett a szövetség kampányában, illetve elment szavazni. "Természetesen dicséret illeti önöket is, a sajtó képviselôit, az objektív és pontos tájékoztatásért", jelentette ki Markó Béla az RMDSZ heti sajtóértekezletén.

Erdélyben nemcsak megôriztük a pozíciónkat, de jobb eredményeket értünk el, mint a 2000-es évi választásokon. Az eredmények újra meggyôztek mindenkit arról, hogy a szövetség Erdély legmeghatározóbb és legfontosabb politikai formációja, mondta Borbély László RMDSZ-es képviselô. A magyar szavazók nagy számban vettek részt a vasárnapi szavazáson, és nem elhanyagolható az a tény sem, hogy számos településen, ahol elôzôleg elôválasztásokat szerveztek, az emberek immár másodszor járultak az urnák elé. Az RMDSZ ügyvezetô alelnöke pozitívumként értékelte azt a tényt is, hogy idén több helységben vége szakadt az etnikai szavazásnak. Példaként említette Zsombolyát, ahol Kaba Gábor RMDSZ-es polgármesterjelölt a szavazatok 60%-át tudhatja magáénak, annak ellenére, hogy a helység lakosságának csak 15%-a magyar nemzetiségû. "Említhetjük azonban Ilyés Gyulát is, akinek Szatmárnémetiben a szavazatok 45,6%-át sikerült megszereznie. Ezen szavazatoknak több mint 10%-át a románok voksai teszik ki. Íme, mit tud elérni egy polgármesterjelölt, ha valóban megnyeri a választók bizalmát, etnikai hovatartozástól függetlenül, hangsúlyozta Borbély László. Kiemelte: összegzésként megállapíthatjuk, hogy mind a kampány, mind a választás civilizáltan zajlott, jelentôsebb incidensek nélkül, és a polgárokkal való közvetlen találkozók meghozták az eredményt. "Ennek az eredménynek pedig egyértelmû az üzenete: a választók ebben az évben is bizalommal szavaztak ránk" — hangsúlyozta Borbély.

Újságírói kérdésre Markó Béla elmondta, Marosvásárhelyen ugyan marad a régi polgármester, de újra RMDSZ-többségre tettek szert a városi tanácsban. "Nem hinném, hogy Vásárhelyen már meghaladtuk volna az etnikai szavazást. Ahogy románokról is tudunk, akik a szövetség jelöltjét támogatták, bizonyára voltak magyarok, akik Floreára szavaztak, de ezen személyek aránya még nem számottevô. A marosvásárhelyi szavazás eredményei egyértelmûen a demográfiai valóságot tükrözik", mondta a szövetségi elnök, majd ellenpéldaként hozta fel Zsombolyát és Nagyszebent, mely helységekben ma már nem beszélhetünk etnikai szavazásról. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor etikátlannak nevezte azt, ahogyan néhány RMDSZ-es tisztségviselô éppen a szavazást megelôzô napokban jelentette be a szövetségbôl való kilépését. Véleménye szerint ezt akkor kellett volna megtenniük, amikor a politikai alternatívát kínáló szervezetüket elkezdték építeni. Kampányfogás volt, melynek egyetlen célja, hogy rontsa az RMDSZ esélyeit a választásokon. "Érdekes módon, a kilépésüket dobra verô személyek megyéjében, Biharban, csak ebben az évben közel 3 ezren váltak a szövetség tagjává" — mondta Markó.

Az RMDSZ elnöke továbbá elmondta: nagy megvalósításnak tartja azt, hogy Kolozsváron sikerült Gheorghe Funart leváltani. A második fordulóról úgy vélekedett: létezik egy egyezség az RMDSZ és a SZDP jelöltje között, amely jelen pillanatban is érvényes. "Az még elemzés tárgya, hogyan fogjuk a magyar választókat mozgósítani a második fordulóra", mondta a szövetség elnöke.

Területi egység

Elsô fordulóban bejutott RMDSZ-es polgármesterek száma

Második fordulóba bejutott RDMSZ-jelöltek száma

Arad megye

3

4

Beszterce-Naszód megye

2

Bihar megye

18

9

Csík terület

18

3

Fehér megye

1

2

Felsô-Háromszék terület

8

Gyergyó terület

5

2

Háromszék terület

16

4

Kolozs megye

4

9

Maros megye

29

17

Máramaros terület

1

Szatmár megye

12

10

Szilágy megye

10

5

Temes megye

2

3

Udvarhely terület

23

1

Összesen:

150

71

KRÓNIKA

KISHIREK

(2. old.)

AZ ODÜSSZEUSZ-HÁZASPÁR címmel irodalmi gálaestet rendez a Római Katolikus Nôszövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligája június 9-én, 18 órai kezdettel a nôszövetség Szentegyház utcai székházában (Iuliu Maniu utca 2., elsô emelet). Vendégek: Makkai Ádám költô és nyelvész, a Chicagoi Univerzitás emeritus professzora, és Arany Ágnes író, mûfordító, nyelvész, a Hong Kong-i Egyetem tanára. A meghívottakkal Orbán János Dénes József Attila-díjas költô beszélget. Közremûködik a Református Kollégium kórusa (vezényel Székely Árpád igazgató) és Rekita Rozália színmûvész. Mindenkit szerettel várnak.

MAROSI ERNÔ: MÛVÉSZETTÖRTÉNET — AZ EMLÉKEZÉS TUDOMÁNYA címû, a Mindentudás Egyeteme keretében megtartott elôadását tekinthetik meg június 9-én, szerdán este 7 órától a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudo-mányegyetem Mátyás király utca 4. szám alatti épületében. Az elôadást beszélgetés követi, meghívott vendég Kovács András professzor, mûvészettörténész.

AZ EGYETEMEK GAZDÁLKODÁSI FILOZÓFIÁJÁNAK ÉS GYAKORLATÁNAK MEGVÁLTOZÁSA címmel Hrubos Ildikó, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem rektorhelyettese, a Felsôoktatási Kutatóintézet tanácsadója tart elôadást az Egyetemi Esték címû elôadás-sorozat keretében június 11-én, pénteken du. 6 órától, a Sapientia–EMTE Mátyás király utca 4. szám alatti épületében.

KERTBARÁTOK TALÁLKOZÓJA lesz június 10-én, csütörtökön du. 5 órától az Erdélyi Múzeum Egyesület Jókai/Napoca utca 2. szám alatti székházában. Az összejövetelen Orbán Sándor és JablonovszkyElemér tart elôadást, majd a gyógynövénygyûjtésrôl beszélgetnek a jelenlévôk.

POZSGÁSNÖVÉNYEK VILÁGA címmel Jablonovszky Elemér tart vetítettképes elôadást június 10-én, csütörtökön du. 4 órától az RMDSZ alsóvárosi kerületének Párizs utca 17. szám alatti székházában.

GRYLLUS DÁNIELnek, a Kaláka együttes vezetôjének Pál Apostol (Dalok Pál levelei szerint) címû koncertjét hallgathatják meg az érdeklôdôk a kolozsvári Tóköz-vidéki templomban (Maros utca 27.) június 9-én, szerdán este 7 órától. A Genézius Társaság által szervezett Más Világ Klub keretében megtartott hangverseny Sumonyi Zoltán tizenkét versén alapszik, amelyeket a költô Pál apostol hatalmas életmûvébôl írt.

MOZI

(2. old.)

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — The day after Tomorrow — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfôn egész nap.

MÛVÉSZ-EURIMAGES — Valami lesz belôle — amerikai. — Vetítések idôpontja: 14, 17, 20; kedvezménnyel kedden egész nap.

Francia filmtéka: Tanguy (június 7-én, hétfôn 20 órától).

FAVORIT — zárva.

DÉS

MÛVÉSZ — Hidalgo — amerikai. — Vetítések idôpontja. 14.30, 17, 19.30; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától, hétfôn egész nap.

OPERA

(2. old.)

MAGYAR OPERA

Június 10-én, csütörtökön este 7 órakor: Vibration — stúdióelôadás — táncszínház. Rendezô koreográfus: Jakab Melinda.

Június 15-én, kedden este fél 7 órakor: Huszka Jenô: Bob herceg — évadzáró elôadás. Vezényel: Kulcsár Szabolcs. Rendezô: Gy. Tatár Éva.

ROMÁN OPERA

Ma, június 9-én, szerdán este 7 órakor: Puccini: Tosca — olasz nyelvû elôadás.

SZÍNHÁZ

(2. old.)

MAGYAR SZÍNHÁZ

Június 11-én, pénteken du. 6 órakor a company Gat 05 román nyelvû elôadásai: Sarah Kane: Blasted (Anéantis) és Psychosis — stúdióelôadás. Rendezô: Christian Benedetti.

Június 12-én, szombaton este 8 órakor: Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája — stúdióelôadás. Rendezô: Mihai Mãniutiu m. v. — CSAK 16 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

ROMÁN SZÍNHÁZ

Június 19-én, szombaton este 7 órakor: Matei Visniec: Mansardã la Paris cu vedere spre moarte.

BÁBSZÍNHÁZ

(2. old.)

PUCK BÁBSZÍNHÁZ

Június 12-én, szombaton déli 12 órakor: A kiváncsi elefántkölyök magyar tagozat.

Június 13-án, vasárnap de. 10 órától: A Tornyocska — magyar tagozat.

Június 13-án, vasárnap 12 órától: A boszorkány macskája — román tagozat.

Pécs-Baranyai Mûvészek/2004-06-08

(2. old.)

Ezzel a címmel nyílt kortárs képzômûvészeti tárlat hétfôn a Tranzit Házban. Szervezôi, a Tranzit Alapítvány és a Pécsi GalériaVizuális Mûvészeti Mûhely, fiatal alkotók képeit és szobrait hozták el Kolozsvárra. A kiállító mûvészek a legkülönfélébb anyagfeldolgozást és — társítást (akril vásznon és zománcon, kézzel festett mázas és faragott porcelán, fa + vászon, nemez + réz stb.) mûvelik.

A késô délutáni megnyitón Könczey Csilla alapítvány igazgató elismerô szavakkal illette a civil szféra kolozsvári támogatóit. Cseh Áron, a Magyar Köztársaság fôkonzulja a vasárnapi helyhatósági választási eredményekre utalva, a Kolozsvár életében most kezdôdô új idôszámítást hangoztatta, amelynek nyomán színesedik a közélet, Kolozsvár visszaszerezheti az Erdély fôvárosa címet és az ezzel járó mûvészetközpontiságot, a Pécs és Kolozsvár közötti kapcsolatokban pedig új dimenziók nyílnak. Boros János alpolgármester és Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor is a két város között 1990 óta fennálló, de valójában nem mûködô hivatalos testvéri kapcsolatnak a civil szférában — pl. a képzômûvészetek terén — való konkretizálódását emelte ki. Ioan Sbârciu, a Képzômûvészeti Egyetem rektora a Pécsi Galéria szakmai elismertségét méltatta és kifejezte reményét, hogy gyakoribbá válnak a két város képzômûvészei közötti cserekapcsolatok.

A vendégek nevében Gamus Árpád, a Pécsi GalériaVizuális Mûvészeti Mûhely igazgatója a kétszáz fôt számláló pécsi mûvésztársadalomról szólt, melynek fiataljai (nagy részük felsôoktatói munkát is végez) most nálunk állítanak ki, a mûvészeti ágak sokféleségét vonultatva fel. Pécsett 2000-ben a Barabás Miklós Céh rendezett kiállítást, és a kölcsönösség, illetve a saját értékeknek határon túli bemutatására való törekvés szellemében a pécsi alkotások Kolozsvárra, Aradra, Temesvárra jutnak el. Ebben a pécsi önkormányzat fontos támogatást nyújt.

Ördög I. Béla

A Brassai legújabb évkönyve

(2. old.)

Idén is a Brassai-hétre jelent meg Kolozsvár legrégebbi tanintézetének évkönyve*, amely a 2002/2003-as tanév adatait öleli fel.

Fejezet beosztása már hagyományossá vált. A háromnyelvû iskolatörténeti összefoglalást követôen a tanári kar tagjainak dolgozatai következnek. Idén öten közölnek hosszabb-rövidebb értekezést. Dr. Fazakas István Brassai történészi munkásságáról, Gorbai Attila Csaba a közgazdász Wesselényirôl ír. Különösen figyelemre méltó Ujvárosi Tamás fényképekkel illusztrált, terepkutatáson alapuló beszámolója: Magyarság, egyház és templomok a Szamos-hátságon. A dolgozat a jelzett terület 16 községében a magyarság kihalását és mûemlék-templomainak szomorú sorsát mutatja be. Kiss Anna A közmondások költôi sajátosságaiba nyújt betekintést, Balázs–Blénessi–Pataki Erika pedig magyarszakos létére környezetnevelési tantervjavaslatot tesz közzé.

Az Iskolai eseménynaptár a tanév folyamán történtekrôl nyújt összképet, pontos dátumhoz kötötten. Két szomorú haláleset teszi szükségessé egy új, Megemlékezések címû fejezet beiktatását az idei évkönyvbe. Két jeles tanítvány és munkatárs életútját idézi fel a temetéseken is beszédet mondó szerkesztô: a mûemlékvédelemben és egyházvezetésben kitûnt Balogh Ferenc, valamint az ifjúsági szervezô-szerkesztô, pedagógus, a Brassaiban aligazgatói tisztséget is betöltô Kovács Nemere életútja a 20. század második felében élt erdélyi magyar értelmiségiek pályalehetôségeit példázza. A Beszámolók fejezetben öt, az iskola életében fontosabb eseményrôl, a testvériskolai kapcsolatok ápolásáról olvashatunk.

Ennek az évkönyvnek is természetszerûleg legfontosabb fejezete az adattár. Több mint huszonöt oldalon olvashatók az iskola osztályonkénti diáknévsorai az év végi általános osztályzatokkal, a végzôsöknél érettségi eredménnyel. A közel százfôs tanári kar tagjainak szakját, tanügyi fokozatát, szolgálati idejét és alkalmazási minôségét táblázat tünteti fel. A statisztikai kimutatásból kitûnik, hogy tavaly a nappali tagozaton 35 osztályban 855, az estin pedig 19 osztályban 441 diák tanult (az utóbbiakból 330-an román tannyelven). Az iskolának összesen 1296 tanulója volt. A könyvtár állománya 28 800 kötetre rúgott, egy év alatt 900 diák, 92 tanár és 52 véndiák kölcsönzött több mint tizenkétezer kötetet. Az iskola életébe betekintést nyújtó tizennégy színes felvétel zárja a 121 oldalas évkönyvet.

Gergely Gyula

* Az 1557-ben alapított kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve a 2002–2003-as tanévre. Szerkesztette: dr. Gaal György. Kolozsvár, 2004.

Lidércbánya — Tompa Gábor új verseskötete

(2. old.)

Tompa Gábor Lidércbánya címû kötetét mutatták be június 7-én, hétfôn este a Bretter György Irodalmi Körön, a Bulgakov Kávéház pincetermében. Talán a rossz idô lehetett az oka, hogy viszonylag kevesen jöttek el, ennek ellenére azonban közel két órás beszélgetés alakult ki. A jelenlévôk Bogdán Zsolt elôadásában hallhattak ízelítôt a versekbôl.

A Lidércbányához Karácsonyi Zsolt írt vitaindítót: Tompa Gábor legújabb, ötödik verseskötete, valahol az avantgarde és a Házsongárd közötti térben helyezkedik el... a halál és a játékosság (a folyamatosan újraéledô kísérletezô kedv) az a két motor, amely mûködésbe hozza a Lidércbánya szellôztetô rendszerét. A kötet gyakori szereplôje a Hold, amely eleinte még komor szereplô, a könyv végére azonban "felenged", és a kötet egészét fogja keretbe. A közel félszáz verset szemrevételezve nem tekinthetünk el attól, hogy a Lidércbányában számos közéleti vers is felbukkan — a hírlapírói közéletiségtôl azonban irónia és önirónia választja el azokat. Rigurózusan szerkesztett kötet, amely Invocatióval kezdôdik, és amelyben jól megfér egymás mellett a képvers, a szabadvers, a szonett és a haiku.

Az utolsó, kötetzáró vers címébôl — Idézet — az is kiderül: a szerzô tudatosan és vállaltan lép át szövegközötti határokat, játékosan, de mégis komor megfontoltsággal idéz, s teszi mindezt azért, hogy ha tükör által, ha homályosan is, de láthatóvá váljék az, amit általában világnak szoktunk nevezni.

A szokásostól eltérôen a beszélgetés nem korlátozódott a kötetre, a versek szövegére: a szerzôt színházról, filmmûvészetrôl, képzômûvészetrôl kérdezték. Tompa — irodalom és színház viszonya, illetve a "négykezes" verseskötetek kapcsán — elmondta: a vers két ember magánügye, szerzôé és olvasóé. A költészet magányát volt hivatott megszüntetni az a játék, amelynek eredménye két verseskötet lett. A színház is költészet, vallja Tompa, de a vers formailag tökéletesebbre csiszolható. A színház természetébôl adódóan mindig "tökéletlen", soha nincs készen.

A közéletiségrôl mint témáról elmondta: nem tudatosan, valamiféle szerepvállalásból írta ezek a verseket, egyszerûen akarva-akaratlanul elôjönnek azok a kérdések, amelyek foglalkoztatják.

Tompa Gáborról megtudhattuk azt is, hogy bár színházi környezetben nôtt fel, elsô szerelme az irodalom volt, hétévesen színdarabot is írt (szereposztással együtt), amely A háromszögletû sajt címet viselte.

Színház és irodalom kapcsolata után a színház és filmkészítés kapcsolata került terítékre, minthogy a szerzô a Színház és Filmmûvészeti Akadémia végzettje. Kiderült: több oka is van annak, hogy nem a filmkészítésnél horgonyzott le. Egyik a korra jellemzô erôs cenzúra, amely a filmkészítésben erôsebben jelen volt, mint a színházban. Végül egy másodéven készített vizsga–rövidfilm okán (amely sértette a hatalmat), a színházi pályára tanácsolták.

A filmezéshez mégis visszatért: 1998-ban igent mondott egy felkérésre, és leforgatta elsô nagyjátékfilmjét. A Kínai védelem számos filmszemlén, fesztiválon szerepelt, Románia az egyetlen ország, ahol nem mutatták be.

Több mûvészeti ágban "honos", de legtöbb idôt (amelynek nem kis hányadát az adminisztratív teendôk emésztik fel) a színházra fordít, így a Lidércbánya versei viszonylag hosszú idô alatt, 1997 és 2004 között születtek meg. Várhatóan azonban nem ez Tompa Gábor utolsó verseskötete.

F. I.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

VÉLEMÉNY

Megmaradásunk a tét

(3. old.)

Az Európai Unióhoz való csatlakozás — minden bizonnyal — sok változást hoz jövônk, kilátásaink tekintetében is, a környezô országok kisebbségben élô magyarsága, egyáltalán a nemzeti kisebbség számára egész Európában. A határok jelentôsége jelképessé válik, könnyebben látogathatunk a szomszéd országokba, így anyaországunkba is, a többségi nemzet-nemzetek gyermekeivel, de azoktól függetlenül is, ha úgy tetszik. Azt sem tartom valószínûnek, hogy országunkban, Romániában, például nyoma maradjon a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását felszámolni célzó törekvéseknek, amelyek oly "hatásosoknak" bizonyultak a nemzeti kommunizmus idején, annak is utóbbi három évtizedében, nem utolsósorban a Kárpátok Géniusza jóvoltából, aki népszerûségének (mi tagadás: volt neki) jó részét nyomorgatásunknak köszönhette. Bevallom azonban: mostanság anyanyelvi oktatásunk (óvodáktól egyetemekig) legnagyobb ellenségét — önmagunkban látom. Félek, hogy mire teljessé válnék oktatási hálózatunk minden fokon (szórványvidékeinket is ideértve) — már nem lesz, akit beíratnunk iskoláinkba, fôiskoláinkba, ha az utóbbi két évtized ütemében fogyatkozunk tovább.

Minap megdöbbentô megállapítást hallottam. Egyik megbízható közvélemény-kutató intézmény szerint Románia lakosságának mindössze 19 százaléka érdeklôdik a politika iránt, ennyit foglalkoztatnak a közélet gondjai. Lehet, Magyarországon sincs ez másképpen. Az emberek többsége — tartok tôle — itt is, ott is megcsömörlött a kormánypártok és az ellenzék egymást szapulásától. És valószínû, hogy ez az idegenkedés a választások alkalmával is megmutatkozik majd, az állampolgárok tekintélyes részének távolmaradásával az urnáktól. Ha ez elszomorító is, ettôl még Romániában, de Magyarországon sem áll meg az élet. Ha azonban Romániában mi, a magyar nemzeti kisebbséghez tartozók is követjük a többség példáját (a széthúzó politizálásra vagy az urnáktól való távol maradásra gondolok), akkor elôbb-utóbb képviselet nélkül maradunk — azaz be kell érnünk egyetlen szem képviselôvel-szenátorral a parlamentben, mint a hazai görögöknek, törököknek, vagy horvátoknak. Ha ugyanis számarányunknak megfelelô képviselet nélkül maradunk az ország törvényhozó testületének két házában — úgy igen gyorsan bekövetkezhet fiataljaink túlnyomó többségének az elvándorlása szülôföldjükrôl, és a kevéske maradék aránylag gyors beolvadása a többségi nemzetbe.

Mindez arról az általam szerencsétlennek tartott vitáról jutott eszembe, amelyet lapunk, a Szabadság hasábjain folytatott jó héttel ezelôtt két különbözôképpen vélekedô RMDSZ-es kolozsvári honatya, Kónya-Hamar Sándor és Eckstein-Kovács Péter. A magam részérôl, ugyanis meggyôzôdéssel szavaztam mindkettôjükre a közel 4 év elôtti parlamenti választásokon. Nem mint ilyen-olyan "frakcióhoz" tartozó politikusokra, hanem mint olyanokra, akik a legjobb tudásukkal képviselik majd a hazai magyarság érdekeit az ország törvényhozó testületében, a Parlamentben. Meggyôzôdésem, hogy valóban ezt is tették mindketten — és nemcsak ôk. Egy-két olyan szenátor úr kivételével ezt tette valamennyi honatyánk, aki nem holmi atyafiságos kapcsolatok útján jutott a Parlamentbe. Az az egy-kettô elôbb-utóbb úgyis kihull onnan, ha nem bizonyul végül megfelelônek. Ha mégis igen, akkor csak nyertünk. Csak ki ne hulljanak valamennyien. Ki ne rostálódjék Románia parlamentjébôl az esetleg ketté szakadó RMDSZ azáltal, hogy a romániai magyarság (esetleges) kétfelé szavazásával nem éri el az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Mert a "többpártrendszer" tekintetében nem utánozhatjuk sem a (egyébként demokratikus) romániai, sem a magyarországi példát. Ha nekik se használ az ország érdekeivel már szinte nem is törôdô tusakodás a hatalomért — ettôl még mind Románia, mint pedig Magyarország megmarad. Egy nemzeti kisebbség, jelesül a romániai magyarság esetében azonban az acsargó belsô ellenségeskedés végzetes lehet, mert a parlamentbôl való kiesést eredményezheti. Ezért egymással acsarkodó, vitatkozó honatyáinknak, egyáltalán politikusainknak tisztelettel ajánlom: ne szórakoztassák (ne keserítsék el) egymásnak ellentmondó vitacikkeikkel a hazai magyar lapok olvasóit. Inkább üljenek le és tisztázzák egymás között a tisztázni valókat egy pohár jó bor vagy egy zamatos kávé mellett. Ne feledjék: kisebbségi létünknek lehetnek, sôt vannak is sajátos, se a romániai román, se a magyarországi magyar közélethez nem hasonlítható, áthághatatlan törvényei is. Ezeket nemcsak nekünk, választópolgároknak kell betartanunk (elsôsorban azzal, hogy lehetôleg valamennyien az urnák elé járulunk és lehetôleg egyértelmûen voksolunk, kiváltképpen a parlamenti választások alkalmával), hanem azoknak is — akikbe bizalmunkat fektettük, fektetjük.

Igaz, csak akkor, ha meg akarunk maradni szülôföldünkön, ha meg akarjuk ôrizni anyanyelvünket, anyanyelvi mûveltségünket.

Fodor Sándor

Zsidókérdés?
Egy vélemény margójára

(3. old.)

1. A "zsidókérdés" nem a teológia témája. Mind fogalom abban a szellemi közegben bukkant fel, amelyet napjainkban, jó üzleti érzékkel és legkevésbé sem teológiai ambícióval, a Gede Testvérek könyvkiadó vállalata régi idôk régi mûveivel élesztget a szólásszabadság nagyobb dicsôségére.

2. A huszadik század nagy teológusai, katolikusok és protestánsok közül igen tekintélyesek, nem az ún. zsidókérdéssel foglalkoznak, amikor olyan vallásbölcseleti témákat tárgyalnak, amelyek esetenként akár össze is függhetnek a judaizmus évezredeivel, az Ó- és Újszövetség gondolatkörével, de még az elmúlt század némely történelmi eseményével is, mint például a Soah vagy holokauszt, pontosabban ezen események etikai vonatkozásaival. Az ilyen írások ugyan nem a napilapokban jelennek meg, hatásuk az emberiség önismeretére mégis hosszú távon érvényes, mert az elôítéletek eloszlatását szolgálják, nem térnek ki a felelôsség mindenkori terhe alól, vagyis ember és ember, Isten és ember közé építik fel újra és újra a sokszor lerombolt hidakat, éppen mert nem hangoztatnak kizárólagosságot, nem állítanak fel rangsort sem embercsoportok, sem az emberi gondolkodás és hit különbözô típusai között.

3. Az e tárgyban napilapokban közölt írások céja és haszna egészen más: adatokat közölnek, tényeket tárnak fel, a tabukat pedig lefordítják a konkrétumok mindenki számára érthetô nyelvére.

4. Ha a lakosság egy részét — bárkiket, bárhol, bármikor — megkülönböztetô törvények rekesztik ki elôbb az oktatás magasabb szintû intézményeibôl, aztán bizonyos mesterségek gyakorlásából, korlátozzák mozgási szabadságukat, majd elkülönítik, végül pedig átengedik ôket a tömeges megsemmisítésnek — nos, nehéz elképzelni, hogy környezetük mindebbôl mindvégig nem vesz észre semmit, és úgy tud és akar velük érintkezni és viselkedni, mintha mi sem történne. Aki ezt valaha átélte vagy tanúja volt, tudhatja, hogy az ilyesmi — a kivételes egyéniségek legtisztább segítô szándéka ellenére — nem lehetséges.

5. Az igazság minden emberi lény számára létszükséglet. A szolidaritás nemkülönben. De ez talán nem is "zsidókérdés".

Szilágyi Júlia

Az oldalt szerkesztette: Makkay József

NAPIRENDEN

Röviden külföldrôl
Huszonegy ember halt meg Irakban

(4. old.)

Pokolgépek robbantak kedden az iraki Baakúba és Moszul városokban. Tizenöt ember, köztük egy amerikai katona meghalt a merényletek következtében. Hat európai katona egy iraki lôszerraktár közelében bekövetkezett robbanásban vesztette életét. Az amerikai hadsereg közlése szerint tíz iraki életét oltotta ki két moszuli robbanás, a sebesültek száma pedig elérheti a százat is. A sebesültek között van az iraki rendôrség egy tábornoka is. Az amerikai hadsereg bejelentése szerint a robbanások a nemzetközi erôk helyi parancsnoksága közelében történtek. Az Irakban állomásozó nemzetközi erôk hat katonája — két lengyel, három szlovák és egy lett — abban a robbanásban vesztette életét, amely egy iraki lôszerraktár közelében következett be. A katonák a raktár kiürítésében és az eltávolított lôszerek robbantással való megsemmisítésében vettek részt.

Magyarországra is ellátogat a kínai elnök

(4. old.)

Magyarországot is érintô, európai és közép-ázsiai körútra indult kedden Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök. Az államfô-pártfôtitkár Lengyelországot, Magyarországot, Romániát és Üzbegisztánt keresi fel, Budapesten a tervek szerint június 10–12-én tesz látogatást. Körútjának utolsó állomásán, az üzbég fôváros Taskentben Hu Csin-tao részt vesz egy regionális csúcsértekezleten, és várhatóan kétoldalú találkozót tart Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is — derül ki az Új Kína hírügynökség jelentésébôl.

Törökország hazahívta nagykövetét Izraelbôl

(4. old.)

Törökország konzultációra hazahívta nagykövetét Izraelbôl, tiltakozásul a palesztinokkal szemben folytatott izraeli politika ellen. A Jediót Ahronót címû vezetô izraeli újság keddi jelentése szerint a török nagykövet és a jeruzsálemi fôkonzul egy héttel azután tért haza állomáshelyérôl, hogy Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök párhuzamot vont a palesztinokkal szemben alkalmazott izraeli bánásmód, illetve aközött, ahogyan az inkvizíció idején bántak a zsidókkal Spanyolországban. Az izraeli rádió úgy tudja, hogy török diplomaták több napig távol lesznek állomáshelyüktôl. Az izraeli külügyminisztérium egyelôre nem reagált e jelentésekre.

Palesztin merényleteket is finanszíroztak EU-s juttatásokból

(4. old.)

Izraelben elkövetett palesztin merényleteket is finanszíroztak az Európai Unió juttatásaiból — állította hétfôn este sugárzott adásában a Report München, az ARD televízió egyik magazinmûsora. A szerkesztôség közölte, hogy olyan fizetési meghagyások vannak a birtokában, amelyeket Jasszer Arafat palesztin elnök írt alá, s Izraelben, vagy Ciszjordániában terrorcselekményeket végrehajtó személyeknek szólnak. Abdallah Frangi, a palesztinok németországi képviselôje a mûsorban tagadta, hogy akár csak egy euróval is visszaéltek volna.

Az iraki kormányfô észszerû párbeszédre szólítja fel Szadr síita vezetôt

(4. old.)

"Észszerû párbeszédre" szólította fel Muktada asz-Szadr radikális síita vallási vezetôt kedden Ijád Allávi iraki kormányfô.

Az iraki ideiglenes kormány vezetôje az országot megszálló koalíció által pénzelt tévében hangsúlyozta: az új iraki állam nem fogja megengedni, hogy intézményein kívül mûködjenek fegyveres milíciák. Szadr ugyanis még május végén bejelentette, hogy a hozzá hû Mahdi Hadseregét nem oszlatja fel mindaddig, amíg a megszálló erôk el nem hagyják az országot, hozzátéve, hogy adott esetben engedelmeskedik a síita vallási vezetôk parancsának.

"Irak átmeneti korszakot él át. Választásokat tartunk, amelyen a nép választja meg óhajtott vezetôit, akár Szadrt, akár mást. Remélem, hogy ô is a demokratikus módszereket követi, s ezen az alapon mozgósítja a tömegeket" — jelentette ki Allávi.

A Mahdi Hadserege április elején kezdett fegyveres harcot az amerikaiak ellen, miután a koalíció bezáratta az iraki síita radikálisok egyik lapját, és letartóztatta Szadr közeli munkatársát.

Az összecsapásoknak azóta több száz halálos áldozatuk volt Bagdadban és Irak középsô részének városaiban.

Allávi hétfôn jelentette be, hogy kilenc — síita, kurd, szunnita és világi — fegyveres szervezet megállapodást írt alá az új kormánnyal leszerelésükrôl, valamint a tagok egy részének az iraki hadseregbe és biztonsági erôkbe való integrálásáról.

Egyiptomi a madridi robbantások elfogott gyanúsítottja

(4. old.)

Egyiptomi állampolgár az a férfi, akit hétfôn este vett ôrizetbe Milánóban az olasz rendôrség, mint a március 11-i madridi merényletek egyik kitervelôjét.

Spanyolországban nyilvánosságra hozták a gyanúsított nevét,s a nyomozáshoz kapcsolódó források szerint a 33 éves Rabei Oszman Szájed Ahmed volt az egyik kitervelôje a madridi pályaudvarokon végrehajtott robbantássorozatnak. A március 11-én elkövetett merényletekben összesen 191 ember halt meg, a sebesültek száma megközelítette a kétezret.

Az olasz sajtó által csak "Mohamed, az egyiptomi" néven emlegetett férfi ellen hétfôn adott ki nemzetközi elfogató parancsot az illetékes spanyol vizsgálóbíró. A Milánóban elfogott egyiptomi a spanyol nyomozók szerint kapcsolatban állt az al-Kaida európai katonai irányítójával, valamint egy tunéziai terroristával, aki idén április elején hat társával együtt öngyilkos lett Madrid közelében, hogy ne kerüljön élve a spanyol rendôrök kezébe. Spanyol igazságügyi források szerint Rabei Oszman elfogásával egy idôben Belgiumban is ôrizetbe vettek egy embert, akit szintén azzal gyanúsítanak, hogy köze volt a madridi robbantásokhoz.

Habsburg Ottó a Benes-dekrétumok semmissé nyilvánítását követeli

(4. old.)

A Benes-dekrétumok semmissé nyilvánítását követeli egy cseh lapban kedden megjelent interjújában Habsburg Ottó.

"Feszültnek érzem a (cseh-német) kapcsolatokat, s olyanok is maradnak, amíg a csehek nem nyilvánítják semmissé a Benes-dekrétumokat. Nem csak a németek, de általában az európaiak számára is elfogadhatatlanok. Ez az emberi jogok abszolút megerôszakolása. És ennek el kell tûnnie. Meg vagyok gyôzôdve arról, hogy azután a csehek és a németek kapcsolata páratlanul jó lesz.

Elsôsorban a fiatal cseh nemzedéken látom, hogy érdeke a jó kapcsolat, ápolja azt, s ez a helyes út" — nyilatkozta Habsburg Ottó abban az interjúban, amelyet a legolvasottabb cseh napilap, a Mladá Fronta Dnes közölt.

Az egykori osztrák uralkodóház képviselôje elmondta: azért vesz részt minden évben a kitelepített szudétanémetek pünkösdi találkozóján Nürnbergben, mert "alapvetô módon" ellenez mindenféle kiûzetést. A szudétanémetek kitelepítésének tervét annak idején Edvard Benes csehszlovák köztársasági elnöknek személyesen is a szemére vetette. "Kommunikációs hibákat látok azonban a német oldalon is" — jegyezte meg Habsburg Ottó, aki jelenleg az Európai Parlament képviselôje.

Elmondta, hogy az Európai Unió kibôvítése nagy álmának megvalósítását jelenti. "Nagy siker ez Európa és az európaiak számára is" — véli Habsburg Ottó.

A Benes-dekrétumok alapján Prága a II. világháború után kollektív háborús bûnösnek nyilvánította a csehszlovákiai szudétanémet és magyar kisebbséget. A németeket és a magyarokat megfosztották állampolgárságuktól, vagyonuktól, majd mintegy hárommillió németet kitelepítettek az országból. A magyarok kitelepítését a gyôztes nagyhatalmak potsdami értekezlete 1945 nyarán nem hagyta jóvá.

A szlovák ellenzék ismét a magyarokkal riogat

(4. old.)

Ismét a magyarokkal riogatja két szlovák ellenzéki párt az Európai Parlament képviselôinek megválasztása elôtt a szlovák választókat, mondván: ha kevesen mennek el szavazni, akkor a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) öt-hat képviselôje lesz a brüsszeli testületben. Jóllehet a korábbi felmérések alapján az MKP két, esetleg három EP-mandátum megszerzését tartotta reálisnak, néhány nappal a vasárnap esedékes választás elôtt a várakozások szerényebbek. Szlovákiának 14 mandátuma lesz Brüsszelben, és ebbôl a három jelöltet indító MKP egyet, jobb esetben kettôt szerezhet meg.

Litvánia: megkezdôdött az európai parlamenti választás

(4. old.)

A litvániai postákon és otthonokban kedden megkezdôdött az elnökválasztással egybekötött európai parlamenti szavazás. A litván államfôi posztért öten indulnak, míg a 13 európai parlamenti helyért 241-en.

Csehország: konfrontáció helyett szórakoztatás

(4. old.)

Nem a súlyos politikai témák megvitatása és a pártok konfrontációja, hanem inkább a szórakoztatás, a vidámság, a kultúra és az emberek érzelmeire való hatás jellemzi az európai parlamenti választási kampány záró szakaszát Csehországban. Nagyszabású, klasszikus tömeggyûlést egyetlen párt sem rendezett, s a kisebb-nagyobb utcai rendezvényeken még a legismertebb politikusok is legfeljebb csak néhány tucat ember elôtt fejthették ki nézeteiket. Az se sokat használt, hogy a mély gondolatok helyett a pártok és a jelöltek számos esetben inkább sörrel, választási gulyással, forralt borral vagy süteménnyel próbálták megnyerni maguknak az embereket. "Az ilyen utcai beszélgetések többet érnek, mint a nagygyûlések" — állítja Josef Zieleniec volt cseh külügyminiszter, aki függetlenként szeretne bekerülni az Európai Parlamentbe.

Röviden Magyarországról
A választás tétje: folytatódik-e az építkezés

(4. old.)

Medgyessy Péter szerint az európai parlamenti választás tétje most már az, hogy folytatódik-e az építkezés, vagy "permanens kampányhangulat" lesz az országban. Errôl a miniszterelnök azt követôen beszélt újságíróknak, hogy egyeztetést folytatott Kovács László MSZP-elnökkel és Kuncze Gáborral, az SZDSZ elnökével kedden Budapesten.

A kormányfô a sajtótájékoztatón nem cáfolta, de nem is erôsítette meg azt az információt, hogy Göncz Kinga lesz az új esélyegyenlôségért felelôs miniszter.

Kovács László azt mondta: "Amennyiben a szocialisták többséget szereznek (...), vagy legalább olyan jól szerepelnek, mint a politikai versenytárs, akkor ez talán lehûti mindazokat, akiknek most túl forró a fejük".

Kuncze Gábor hangsúlyozta: a választásokat követôen nyugodt kormányzati idôszaknak kell következnie, mert ez szolgálja az ország érdekeit.

Medgyessy olvassa el az MSZP fizetett hirdetéseit!

(4. old.)

A Fidesz arra kéri Medgyessy Péter kormányfôt, hogy olvassa el a lapokban megjelent, a Fideszt gyalázó fizetett szocialista hirdetéseket, és akkor kiderül számára, hogy melyik fél szítja a békétlenséget — reagált a Fidesz frakcióvezetô-helyettese a kormányfô szavaira az MTI-nek kedden. Rogán Antal szerint, ha a kormányfô a béke híve, akkor vesse latba minden befolyását, hogy az MSZP vonja vissza a lapokban megjelent, a Fideszt gyalázó fizetett politikai hirdetéseit.

Legyen vége a politikai óvodáknak

(4. old.)

Az MDF minden iskola- és óvodabezárás ellen tiltakozik, kivéve egyet: mihamarabb legyen vége annak a politikai óvodának, amelyet az MSZP és a Fidesz teremtett Magyarországon — mondta Dávid Ibolya az MTI-nek kedden. Az MDF elnöke a parlamentben hétfôn történtek kapcsán kijelentette: "a két nagy párt ma már azon versenyez egymással a sajtóban és a parlamentben is, hogy ki a hazugabb".

Ellenzéki gyôzelem esetén változtatni kell a kormánypolitikán

(4. old.)

Amennyiben a jelenlegi ellenzék gyôz az európai parlamenti választásokon, a szocialista kormánynak változtatnia kell a jelenlegi politikáján — jelentette ki Pokorni Zoltán kedden sajtótájékoztatón, Egerben. "Ha a Medgyessy-kormány azt csinálja, amit eddig csinált, nagyon nehéz helyzetbe kerül Magyarország 2006-ra, és egy következô kormánynak sokkal nehezebb lesz helyretennie, kiigazítania mindazt, amit az elôdje csinált" — közölte a Fidesz alelnöke.

A 4-es oldalt szerkesztette: Köllô Katalin

NAPIRENDEN

Képlékeny a helyzet Kolozsváron: sok még a bizonytalansági tényezô

(5. old.)

Sem a hivatásos szociológusok, sem a politikai elemzôk nem tudják megelôlegezni, mi várható Kolozsváron, a polgármester-választások második fordulójában. Új helyzet alakult ki, amikor a tét már nem Gheorghe Funar leváltása minden áron, hanem két, gyakorlatilag egyforma eséllyel induló szociáldemokrata jelölt mérkôzik egymással.

A Cotidianulnak nyilatkozó Emil Hurezeanu úgy vélekedik: Ioan Rus az esélyes, mivel az SZDP és az RMDSZ közti egyezség továbbra is mûködni fog. "A kolozsvári magyar választók nemcsak Funar-ellenesek, hanem jól informáltak, mûveltek és fegyelmezettek, akik a végsôkig kitartnak majd Rus mellett. Még akkor is, ha az RMDSZ megyei szervezetén belül nincs teljes egyetértés, ami az SZDP-jelölt támogatását illeti. Funar szavazói pedig nem fognak automatikusan Bocra voksolni, a volt polgármester szavazótábora ugyanis nem SZDP-ellenes, sôt nagyon is megszólíthatók a kormánypártra jellemzô populista hívószavakkal" — mondotta. Hurezeanu szerint egy esetleges NLP–DP–NRP szövetség legitim, tekintettel a helyi érdekekre. Az ilyenfajta szövetséget azonban, ami úgymond a megyei SZDP-kiskirályok ellen köttetik, jó lenne helyi szinten tartani — ajánlja Hurezeanu — hiszen az NLP–DP szövetségnek hosszú távon árt, ha túl közel kerülnek az imidzsváltás ellenére is xenofób, nacionalista NRP-hez — vélekedett.

A lap idézi Bányai Péter elemzôt is, aki szerint Bocnak van nagyobb esélye arra, hogy további szavazatokat szerezzen az elkövetkezô idôszakban. Boc mindenekelôtt a liberális-demokrata szövetség bukaresti gyôzelmének a bizonytalan kolozsvári románokra való pozitív kihatását használja majd ki — vélekedett. Bányai szerint Funar választóinak csupán 13 százaléka sovén, ezek viszont mindenképpen Bocra szavaznak, akinek nem egy magyarellenes megnyilvánulása volt. Úgy értékeli: Rusnak nagyobb esélye lenne, ha függetlenként indulna, az olyan "kollégák" mint Nãstase, Geoanã vagy "Baksis Miki" csak kompromittálják.

A Szabadságnak nyilatkozó Cãtãlin Baba, a BBTE politikatudományi tanszékének dékánja szociológiai felméréseik konklúzióira alapozva úgy vélekedett: inkább Bocnak van esélye arra, hogy gyôzzön a polgármesteri választásokon. Ami pedig az alacsony választási részvételt illeti, kifejtette: a rendszerváltás utáni eufória nemcsak Romániában, hanem a volt szocialista országokban is hamar lelohadt, a távolmaradás ilyen szempontból akár normális jelenségnek is mondható. Elmondta: a vasárnapi gyorsfelmérések azt bizonyítják, hogy (minden zavaró tényezô ellenére — szerk. megj.) a magyar szavazók nagyon nagy mértékben tettek eleget az RMDSZ felhívásának Rus támogatását illetôen. Az viszont elképzelhetô — mondotta — hogy a magyar szavazók június 20-án kisebb arányban mennek el az SZDP jelöltjére szavazni, mint az elsô fordulóban. Bár nem lehet pontosan behatárolni, kik, milyen társadalmi kategóriák maradtak távol a szavazástól, a szociológiai felmérések szerint elsôsorban a fiatalokra, illetve a felsôfokú végzettséggel rendelkezôkre jellemzô ez a magatartás. Véleménye szerint egyelôre nem lehet "megsaccolni", hogy Funar szavazótábora milyen mértékben oszlik meg Rus és Boc között. Ez a következô napokban dôl el, hiszen minden attól függ, hogy a két jelölt milyen formában szólítja meg a választók különbözô rétegeit, hogy a várhatóan nagyobb távolmaradás melyik jelöltnek kedvez, és nem utolsósorban, hogy az RMDSZ-nek mi az álláspontja a második körrel kapcsolatban.

Sz.K.

Funar nem akar alpolgármester lenni

(5. old.)

A helyhatósági választások elsô fordulója utáni elsô sajtótájékoztatóját tartotta kedden a láthatóan lehangolt Gheorghe Funar. Elmondta: a kolozsvári eredmények alakulásában sok a megfejtetlen tényezô. Saját hibájának tartja az elmúlt mandátumában, hogy nem volt képes megfelelôen kezelni a városi tanáccsal felmerült krízisét. Beismerte, hogy a Nagy-Románia Párt tárgyalásokat folytat a demokraták és a liberálisok D.A. Szövetségével a második fordulót illetôen, amirôl csak a hét végén vagy a jôvô hét elején várható döntés. Bármelyik legyôzôjével kész asztalhoz ülni, ha az nem barátja "Kluzsnápoká elmagyarosításának, a két- vagy háromnyelvû táblák elhelyezésének". Sejteni engedte, hogy az alpolgármesteri tisztségre pártja részérôl Petre Cãliant támogatja, és nem értik az SZDP igényét mindkét alpolgármesteri funkcióra. Azt is sejteni engedte, hogy országos pártfônöke az ô személyéhez az ôszi parlamenti választásokkal kapcsolatban terveket szô. Funar a sajtónak azt mondta, hogy most nem számít sem városi tanácsosi, sem megyei tanácsosi tisztségre, de nem zárta ki a megyei tanácsi alelnöki funkciót. Addig is visszatér tanári katedrájához — ígérte dr. Gheorghe Funar.

Ö. I. B.

Kolozsvár városi tanácsának összetétele

(5. old.)

Az 1992–2002 közötti idôszakban bekövetkezett népességcsökkenés következtében a városi tanács az eddigi 31 helyett csupán 27 önkormányzati képviselôbôl áll majd. Négy évvel ezelôtt a mandátumok a következôképpen oszlottak meg a politikai alakulatok között:

2000–2004

RMDSZ: 8
Nagy-Románia Párt (NRP): 8
Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP): 5
Román Demokratikus Konvenció (RDK): 3
Román Nemzeti Egységpárt (RNEP): 3
Nemzeti Liberális Párt (NLP): 2
Szövetség Romániáért Párt (SZRP): 2

A helyi szinten zajló belsô viták következtében az NRP több tanácsosa elhagyta a Corneliu V. Tudor vezette politikai alakulatot. Egyesek késôbb a Szociáldemokrata Párthoz (SZDP)igazoltak át, mások pedig függetlenek maradtak. Ugyanakkor idôközben a Demokratikus Konvenció frakciója is felbomlott, az egyik tanácsos az NLP sorait gazdagította, a másik pedig hosszas egyeztetés alapján alpolgármester lett, hogy mérsékeljék Gheorghe Funar hatalmát. Az SZRP végül csupán egy tanácsossal maradt (Octavian Buzoianu), a másik a kormánypárthoz igazolt át.

A 2004. június 6-án zajlott helyhatósági választások alapján a városi tanácsosi mandátumok a következôképpen oszlanak meg:

2004–2008

D.A. Szövetség: 9
RMDSZ: 6
NRP: 6
SZDP: 6

Személy szerint a tanácsosok a következôk:

D.A. Szövetség:

1. Horea Dorin Uioreanu
2. Vasile Florin Stamatian
3. Ovidiu Laurean Turdean
4. Adrian Popa
5. Daniel Buda
6. Ioan Horia Florea
7. Radu Morariu
8. Adrian Catanã
9. Sorin Apostu

RMDSZ:

1. Máté András Levente
2. László Attila
3. Boros János
4. Pálffy Károly
5. Somogyi Gyula
6. Molnos Lajos

SZDP:

1. Stefan Dimitriu
2. Ioan Florian
3. Remus Lãpusan
4. Maria Dulcã
5. Gheorghe Ioan Vuscan
6. Ioan Pop

NRP:

1. Gheorghe Funar
2. Petru Cãlian
3. Petru Iacob Pântea
4. Ioan Silviu Nistor
5. Eugen Pop
6. Mihai Sandu

K. O.

A Kolozs Megyei Tanács összetétele

(5. old.)

A 2000–2004-es idôszakban a Kolozs Megyei Tanács összetétele a következô volt: Szociáldemokrata Párt (SZDP) 16 tanácsos (kezdetben csak 7 volt); RMDSZ 10 tanácsos; Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) 6 tanácsos; Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (az elôzô választások idején Demokratikus Konvenció) — 4 tanácsos; Nemzeti Liberális Párt (NLP) 4 tanácsos; Nagy-Románia Párt (NRP) — 3 tanácsos; Demokrata Párt (DP) 2 tanácsos.

Az eddigi összesen 45 megyei tanácsosi helyet 37-re csökkentették az új helyhatósági választási törvénnyel.

Tegnap este véglegesített eredmények szerint az új megyei tanács összetétele a következôképpen alakul: SZDP 11 tanácsos (79 291 szavazat), D.A. Szövetség 11 tanácsos (78 740 szavazat), RMDSZ 8 tanácsos (52 144 szavazat) és NRP 7 tanácsos (51 431 szavazat).

SZÓRVÁNY — RIPORT

Beszterce-Naszód megye
Hat párt a megyei tanácsban

(6. old.)

A szavazatok megszámlálásakor kiderült, hogy hat párt tagjai alkotják a leendô megyei tanácsot, legtöbb mandátummal a Szociáldemokrata Párt rendelkezik — mondta Mircea Chira, a megyei statisztikai bizottság igazgatója. A Szociáldemokrata Párt mellett hét képviselôje lesz a Demokrata Pártnak, hat a Liberális Pártnak, három a Nagy-Románia Pártnak, két-két képviselôje pedig az RMDSZ-nek és a Román Humanista Pártnak. Az RMDSZ két megyei tanácsosa — akárcsak az utóbbi négy évben — Kocsis András és Szántó Árpád. Az idei választások nagy újdonsága, hogy a megyeszékhely tanácsában négyéves szünet után ismét van RMDSZ-es városatya. Bethlennek — az adminisztrációs átszervezések egyenes következményeként — az eddigi négy helyett csak három RMDSZ-es tanácsosa lesz — tudtuk meg Borsos K. László MKT-elnöktôl, aki elmondta: véleménye szerint a megye magyarsága nemcsak lelkesen és nagy számban, de kifejezetten öntudatosan vett részt az idei helyhatósági választásokon, és ez meg is látszik az eredményeken.

Ioan Oltean, a Demokrata Párt Beszterce-Naszód megyei fiókjának megbízottja elmondta, hogy megyei szinten a demokraták, a liberálisok, a Humanista Párt és a Nagy-Románia Párt protokolluma van érvényben. A pártok képviselôi hétfôn döntik el, hogy ki fogja vezetni a megyei tanácsot, ugyanis a négy pártnak együtt több mandátuma van, mint a szociáldemokratáknak. A legvalószínûbb, hogy a megyei tanács elnöke Ioan Andreica, a Demokrata Párt alelnöke lesz — mondta Oltean.

Szeben megye
Nagyszebennek nincs RMDSZ-es tanácsosa

(6. old.)

Idén sem sikerült RMDSZ-es tanácsost bejuttatni sem a nagyszebeni városi, sem a Szeben megyei tanácsba — tudtuk meg Szombatfalvi Török Ferenctôl, Nagyszeben és környéke RMDSZ-elnökétôl. Szombatfalvi rámutatott: a nagyszebeniben 1992–1996 között, a megyeiben pedig 1992–2000 között volt RMDSZ-es tisztségviselô, de úgy tûnik, az akkori sikereket nem lehet megismételni.

A hivatalos adatok szerint sikerült megôriznie tanácsosát Vízaknának, Bürkösnek, Küküllôalmásnak és Balázstelkének. Egy tanácsost vesztett Erzsébetváros és Kiskapus, kettôt Medgyes.

Johannis Klaus hármas kombinációja
Villáminterjú Nagyszeben polgármesterével

(6. old.)

Nagyszebenben idén is tarolt a Német Demokrata Fórum polgármestere, Johannis Klaus, annak ellenére, hogy a mintegy 160 ezres lélekszámú megyeszékhelyen már csak mintegy 2400 német él. A Szabadság arra kérte a régi-új polgármestert, hogy kommentálja a nem mindennapi sikert.

— Mi valójában ez a közel 90 százalék: jelenség, euróláz?

Szerintem nem ennyire bonyolult a dolog, és a magyarázat egyszerû: a négy év alatt azt tettem, amit a nagyszebeniek kértek tôlem, ezért még egy mandátumhoz juttattak. Mindenesetre ez a 90 százalék egyértelmûen utal arra, hogy a lakosság milyen mértékben elégedett eddigi tevékenységemmel.

Melyik Johannis Klaus kapta ezt a sok szavazatot: a jóvágású férfi, egy régi civilizáció képviselôje vagy a kormánypárt ellenjelöltje?

— Azt hiszem, a három kombinációja…

Késôbb nem lesz vajon teher ez a nagy bizalom?

Semmiféleképpen. A Német Demokrata Fórummal együtt ugyanolyan komolyan és bizakodóan fogunk dolgozni, mint eddig. Hiszünk abban, hogy sokat tehetünk majd együtt Nagyszebenért. Minden nagyszebeni polgárra alapozunk. Szeretnék azonban helyesbíteni: én nem ígérgettem a városnak, hanem olyan ajánlatokkal rukkoltam elô, amelyeknek a megoldását is ismerem.

Sz. Cs.

Kolozsvár polgármesterének jelentése 1874-bôl
Dokumentumok a nagyenyedi Bethlen Könyvtárból

(6. old.)

(Folytatás a június 5-i lapszámunkból)
A peres adóügyek ismertetése után az árvaszéki ügyekkel foglalkozik a jelentés, melybôl kitûnik, hogy adott évben 2134 árva kiskorú szerepelt nyilvántartásban, kik közül 1874-ben felszabadult nagykorúsítás következtében 42, férjhezmenés által 28 s más törvényhatósághoz való áthelyezés folytán 3. Maradt gyámhatóság alatt év végén 2051.

A XIII. fejezet a városi tanügy részletes kérdéseivel és helyzetével foglalkozik. A jelentés szerint, jelzett évben három ún. gyermekkert azaz óvoda mûködött a város területén. Ezek közül az elsôt — a hidelveit — a helybeli ev. ref. egyházközség hozta létre a már régebbi idôktôl fogva mûködô népi iskolájának elôkészítô osztályából. Járt e gyermekkertbe, egy tanító és egy tanítónô keze alá s 2 tanteremben összesen 115 gyermek, éspedig 56 fiú és 59 leány. Ennek folytatását képezô népiskola II., III. és IV. osztályát, de már csak egy tanteremben, 49 fiú és 47 leány látogatta, szintén egy tanító és egy tanítónô keze alatt. A múzeumutcai gyermekkertet, mely szintén a ref. egyház telkén épült fel, 31 fiú és 37 leány látogatta egy vezértanítónô (gyermekkertésznô) és egy segédnô felvigyázása alatt. A belvárosi (belsô magyarutcai) gyermekkert, mely a jelentés szerint méltán viselte a "Fröbel intézet" nevet, minden tekintetben az elsô helyet foglalta el. Ez 1782-ben jött létre s egy két osztályos gyermekkertésznô képezdét és egy 3 osztályos elemi iskolát egyesített magába s minden kilátás megvolt arra nézve, hogy rövid idôn belül ez utóbbi része 6 osztályos népiskolává fejlôdjék. E gyermekkertet 2 csoportban 2 tanítónô és 2 segédnô keze alatt 60 gyermek, a 3 osztályos elemi iskolát, két külön tanteremben szintén 60 gyermek látogatta kiket 2 rendes tanító, 1 rajztanár és 1 munka-tanítónô oktatott, míg a két osztályos gyermekkertésznô képezdét 19 leánynövendék látogatta, kik közül 17 több v. kevesebb havi ösztöndíjba részesült.

A római katolikusok két népoktatási intézetet vezettek: a felsô szénutcai ún. kôkerti, vegyes iskolát, valamint a külsô monostori utcában lévô "Augusteum" nevet viselô intézetet. Elôbbibe, 1 tanító és 1 tanítónô keze alá 52 fiú és 59 leány, utóbbiba 1 tanító és 1 tanítónô keze alá 53 fiú és 30 leány járt be. Mûködött továbbá a római katolikusoknak a "Szent Péter" nevet viselô iskolája a külsô magyarutcában, amelyben a 18 fiút és 22 leányt 1 tanító és 1 tanítónô oktatta. A legnépesebb volt azonban az ev. reformátusok külsô magyarutcai vegyes népiskolája, ahol két tanteremben, 2 tanító és 1 tanítónô által 4 osztályban 122 fiú és 91 leány nyert oktatást.

1874-ben kis létszámú iskolaként mûködött a görög katolikusok alsó szénutcai iskolája, hova 1 tanító keze alatt 22 fiú és 20 leány járogatott. A jelentés szerint ez volt különben a város egyetlen román nyelvû tanintézete.

A magánnöveldék közül a Graf Jakabnéé volt a legnépesebb. Ebben 8 tanító és 3 tanítónô 43 növendéket oktatott. Továbbá Gegenbaur József 35, Horváth R. Pálné 24, Duret Celestin 18, Heller Mária 10 növendéket oktatott.

1870 óta polgári fiúiskola is mûködött 6 rendes és 2 segédtanárral, 5 osztályban, 92 tanulóval. A kereskedelmi és iparkamara kezdeményezésére ipariskola is indult a városban, az állami tanítóképezdében pedig 12 rendes tanár és 2 tanítónô 108 növendék tanulását irányította.

A középtanodák száma 3 a jelentés évében. A legnépesebb a római katolikusoké 13 rendes tanárral, 6 segédtanárral és 368 tanulóval. A reformátusoké 7 rendes, 4 segédtanárral, 9 osztálytanítóval, míg az unitáriusoké 9 rendes, 3 segédtanárral, 11 osztálytanítóval és 179 tanulóval mûködött.

Az 1872-ben beindult Tudományegyetemen — 1874-ben alábbi karok mûködtek: jog- és államtudomány 155 rendes és 7 rendkívüli hallgatóval; orvostudomány 49, bölcsészettudomány 54, mennyiségtan és természettudomány 64 rendes hallgatóval. Ezenkívül gyógyszerészetire járt 23 rendes, sebészetre 3, a bábamesterségre pedig 40 rendes hallgató. Így tehát 130 évvel ezelôtt 395 hallgatója volt a kolozsvári tudományegyetemnek, akik 39 tanár és 4 tanító elôadásait hallgatták.

A jelentés további részében, a katona-ügyek ismertetése után az ipar és kereskedelem helyzete került fölvázolásra, majd a mezôgazdaság és pénzintézetek helyzete következik. A város 26 000 hold területébôl 16 278 hold magánbirtokosok tulajdonát képezte. Ebbôl 3060 hold gabonanemûekkel volt bevetve, ugarban állott 3512 hold, 9237 holdon széna, míg 469 holdon pedig szôlô és gyümölcs termett. Ez utóbbi területnek viszont 1874-ben csak a fele esett mûvelés alá, mely 29 500 erdélyi veder bort eredményezett, az elfogyasztott asztali szôlô mennyisége 4000 mázsát tett ki.

A jelentés évében a város öt pénzintézettel rendelkezett. A legrégebbi, a Kisegítô pénztáregylet 1858-ban, a Hitelbank és Zálogkölcsön 1865-ben, a Takarékpéztár 1868-ban, az Iparos Kölcsönpénztár 1871-ben, az Egyesült erdélyi Takarékpénztár 1873-ban alakult meg.

Az Egyletek és Társulatok fejezetbôl azt tudjuk meg többek között, hogy a fentieken kívül további 11 pénzintézet és nyerészkedési társaság, 25 mûvelôdési és jótékonysági intézet, 24 bejegyzett, valamint 11 bejegyzés alatt álló ipartásulat mûködött a városban. A mûvelôdési és jótékonysági intézetek az alábbiak 130 évvel ezelôtt: a Jótékony nôegylet, Kolozsvári leány-árvaház, Kolozsvári belvárosi "Fröbel" gyermekkert-társulat, Kolozsvári Kaszinó, Polgári társalkodó, Kolozsvári kör Kolozsvári Iparos Egylet, Külmagyarutcai olvasó-egylet, Kolozs-dobokamegyei tankerületi néptanítók egylete, Egyetemi kör, Kolozsvári Zene-Conservatorium, Kolozsvári Dalkör, Kolozsvári "Hilária" dalegylet, Kolozsvári ev. ref. egyházi énekkar, Erdélyi Gazdasági Egylet, Kolozsvári polgári lövész-egylet, Torna-vívóda-egylet, Önkéntes tûzoltóegylet, Korcsolyázó-egylet, Sétatéri egylet, Nyomdászok beteg- és utassegélyzô egylete, Iparosok beteg- és temetkezési segélyegylete, Pincér betegsegélyzô egylete, Román mesterlegény-egylet. Az ipartársulatokba olyan mesterek tömörültek mint a csizmadia, timár, mészáros, cipész, szabó, kovács, szíjgyártó, zsemlés, lakatos, bádogos, üveges, kés, kardcsináló, asztalos, esztergályos, fazekas, arany-ezüstmûves, kômûves, ács, kôfaragó, kerekes, rézmûves, könyvkötô, kalapos, takács, kötélgyártó, fésüs, gombkötô, nyerges, kéményseprô stb.

A részletes Egészségügy rovat után, a jelentés utolsó fejezete a "Szegény-ügynek" volt szentelve. E jelenséget nem kevés jótékonysági intézet karolta föl és támogatta a legnagyobb elôszeretettel és odaadással. Ezek közül alábbiakat sorolja föl a beszámoló: Bándi Alapítvány, mely 1768-ban jött létre; Szábel-aggház, melyet Szábel Boldizsár kolozsvári polgár és kereskedô hozott létre 1812-ben; Szent Erzsébet aggház, melyet a IV. László király alapított 1818-ban; Augusteum intézet, melynek Karolina Augusta Császárné a megalapítója 1833-ban; az ev. református aggház, alapítva 1845-ben, továbbá az ágostai aggház, valamint az 1872-ben létrehozott árva-leányház.

"A legnagyobb kegyelettel és elismeréssel kell megemlékeznem — hangzik a polgármesteri jelentés e vonatkozásban — a "Kolozsvári jótékony nôegyletrôl", mely az 1863-ik évben alapíttatott. Ennek nincs lazarethje, hanem a kegyes nôk, mint jóltevô angyalok keresik fel a világon a legnagyobb szegényeket: a házi szegényeket; megjelennek mindenütt, hol a segélyre éppen a legégetôbb szükség van, fészkekben, hol a kétségbeesés tanyázik; bekopogtatnak a fûtetlen és egy befaló falat kenyér szûkében lévô kunyhók ajtajában; gyorsan és úgy segítenek, hogy az alamizsna kezükbôl áldássá válik; az elesettet felemelik, a kétségbeesôt megvigasztalják, a betegnek ápolást, orvosi szereket, az éhezônek kenyeret, a ruhátlannak öltözetet nyújtanak. Bizony méltán vívta ki magának az egylet a "jótékony" nevet. Ha a fedezet kimerül, tombola, hangverseny, bál s jótékony elôadásokból hangyaszorgalommal teremtenek újat, s e nemes fáradozásban az aristocratia fényét és díszét képezô legelôkelôbb nôktôl elkezdve az utolsó polgárnôig egyaránt lelkesednek, fáradoznak s versenyeznek e tevékenységben. Isten adjon sikert nemes törekvéseiknek, áldja meg szent buzgalmukat s hallgassa meg mindazok hálálkodó jó kívánságait, kiknek szemérôl a könnyeket gyöngéd kezük letörlé! Városunk büszke reájok és egyletükre."

Ez lenne a különben 83 oldalas jelentés tömörített kivonata, melyet a maga teljes terjedelmében készséggel ajánlom a jelenlegi, illetve remélhetôleg, az új polgármester szíves figyelmébe. Mindenképpen okulásukra szolgálna! Hasznosítsák tehát mindezt a kincsesváros lakóinak anyagi és szellemi elômenetelének javára. Mert Vörösmarty Mihály szavaival élve — "emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék."

Gyôrfi Dénes

Az oldalt szerkesztette: Szabó Csaba

KÖRKÉP

Torda
Második forduló dönti el a polgármestert

(7. old.)

A szavazatok közel 30 százalékával a legnépszerûbbnek bizonyult Tordán a liberális–demokrata választási szövetség, míg a szociáldemokratáknak csupán közel 18 százalékot sikerült aratniuk. Az új városi tanácsban nyolc képviselôje lesz a liberális–demokrata választási szövetségnek, öt képviselôje a szociáldemokratáknak, három tanácsosa a Nagy-Románia Pártnak (8,44 százalék), kettô a Román Nemzeti Egységpártnak (közel 7 százalék), valamint egy független tanácsos, Nicolae Ros. Az RMDSZ a szavazatok 7,81 százalékát tudhatja magáénak, ezzel két képviselôt sikerült bejuttatni a tanácsba.

A polgármesteri székért folyó versengésbôl a liberális–demokrata választási szövetség jelöltje, Tudor Stefanie jelenlegi alpolgármester került ki gyôztesen több mint 38 százalékkal. A második fordulóban a szociáldemokrata Virgil Blasiu jelenlegi polgármesterrel mérkôzik, aki a szavazatoknak kevesebb mint 22 százalékát vitte el. A polgármesteri tisztségért folyó hajsza érdekességének számít, hogy igen jól szerepelt Nicolae Ros független jelölt, aki a polgármesteri szavazólapokra leadott érvényes szavazatoknak több mint 10 százalékát kapta. Az RNEP jelöltje kevesebb mint tíz százalékot kapott, a többi jelölt nem érte el az öt százalékot.

Élénkítenék az agrárexportot

(7. old.)

A múlt csütörtökön Brüsszelben a Románia által lezárt mezôgazdasági fejezet kapcsán a Kolozs megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szakemberei hétfôi sajtóértekezletükön többek között az EU közös agrárpolitikájáról beszéltek. Mint elhangzott, az agrárágazat Európa-szerte ismert célkitûzései immár ránk nézve is kötelezôek: a gazdák korai nyugdíjazása, az elmaradottabb vidékek támogatása, a környezetvédelmi feladatok megoldása, a mezôgazdasági területek erôdítése, az élelmiszerek szigorú minôségi elôírásainak betartása, a mezôgazdasági termelôk csoportosítása, stb.

Elhangzott: több Kolozs megyei élelmiszeripari vállalat szállít külföldre jelentôs tételekben. A legjelentôsebb agrárexportôrünk a Napolact Rt., a Pektirom Kft., Mib Kft., a Frulex Rt., a Prodvinalco és több más vállalat. Tavalyi élelmiszerexportjuk 2 383 000 euró volt, ami növekvô tendenciát mutat: a szakemberek 3,5 millió eurós megyei agrárexportra számítanak. A hivatal vezetôi szerint a hazai mezôgazdaság nagy erôpróbájának számít, hogy milyen termékekkel és mekkora mennyiségben tudunk külföldi piacokat megôrizni, illetve újakat keresni. A minisztérium ezért külön eszközöket keres a kivitel élénkítésére.

Barazsuly Emil

Hadad
Megújuló örökség — konferencia

(7. old.)

Számos érdekes tudományos elôadás hangzik el Hadadon, a Teleki László Alapítvány június 8–10. között több helyszínen sorra kerülô Megújuló örökség címû konferenciáján. Hadadra szerda délután érkeznek meg a résztvevôk, akik megtekintik a Wesselényi- és Degenfeld-kastélyt, majd este a szászcsávási zenekar és a szilágybogdándi táncosok elôadását. Csütörtök délelôtt Szilágycsehben a nagybányai Jakab Rita és a budapesti Káldi Gyula tart ismertetô elôadást a szilágycsehi templom helyreállításáról. 11 órától Hadadon folytatódik az elôadás-sorozat, elhangzanak a következô értekezések: Emôdi Tamás (Nagyvárad) és Mészáros Árpád (Hadad) A hadadi templom múltja és romlása, az elsô lépések; Gajdos György (Budapest) A hadadi templom környezetének talajmechanikai adottságai és anomáliái; Parditka János (Budapest) A hadadi templom tönkremenetelének okai, a tartószerkezeti helyreállítás eszközei és módszerei; Káldi Gyula (Budapest) A hadadi templom mûemléki helyreállításának további feladatai; Karácsonyi István (Kolozsvár) Debreczeni László és az erdélyi mûemlékek dokumentálása; Forró László (Nagyvárad) Régiófejlesztés és mûemlékvédelem — a Hegyköz falvainak komplex társadalomtudományi vizsgálata; Sebestyén József (Budapest) Preventív örökségvédelmi feladatok Erdélyben. 13 órától fórumot szerveznek az örökségvédelemrôl. Ennek keretében kérdések és válaszok hangzanak el aktuális mûemlék-gondozási problémákról, késôbb bemutatják Káldi Gyula–Várallyay Réka Útmutató épített és tárgyi örökségünk megóvásához címû kötetét.

Szilágy megye
Megôrizte közigazgatási erejét a magyarság
Minden tizedik szavazat érvénytelen volt

(7. old.)

Szilágy megye magyar lakosságának számaránya csökkent, ennek ellenére az önkormányzatokban való részvétele erôsebbnek bizonyul. Tegnap délelôtt a Szilágy Megyei Választási Iroda befejezte a szavazatok összesítését.

Vasárnap este kilenc óráig a szavazati joggal rendelkezô állampolgárok 56,65%-a voksolt, de az érvénytelenített szavazatok aránya megközelíti a 10%-ot. Még mindig nem tudunk helyesen szavazni, hiszen a leadott 115039 szavazatból 10 598 volt érvénytelen.

Az eredmények alapján a megyei tanácsban megerôsödött és az élre tört a kormányzó párt. A 31 tagú tanácsban 10 hellyel vezet, a második az RMDSZ 8 tanácsossal. A liberálisok 6, a PD 5, a Nagy-Románia Párt pedig 2 tanácsossal szerepel a megye döntéshozó testületében. Erejét tekintve az RMDSZ nem veszített, arányaiban megmaradt a képviselet, mert az eddigi 37-bôl tíz tanácsos ugyanannyi, mint a 31-bôl megszerzett 8 hely. A szavazáson való részvétel tekintetében a magyarság néhány százalékban felülmúlta a népszámlálás számarányát. A Szilágy megyei tanácsban tehát Csóka Tibor és Deák László (Zilah), Lukács József (a szilágysomlyói református egyházmegye esperese), Papp Sándor (Kraszna), Dari Tamás (Sarmaság), Bálint Géza (Szilágycseh), Fodor István (Zilah), dr. Széman Péter (Szilágysomlyó) fogja képviselni az RMDSZ-t.

A megye 60 polgármesteri tisztségébôl eddig 21 biztos, 39 esetben a második forduló fog dönteni. A megyében 10 RMDSZ-es polgármesteri tisztség biztos, a kormánypárt 9 polgármestert mondhat magáénak. Egy-egy polgármesterrel a Népi Cselekvés, illetve a liberális párt dicsekedhet.

A helyi önkormányzati képviselôk száma összesen 670. Ebbôl 190 a kormánypárté, 145 az RMDSZ színeiben szerepel. A liberálisok 100, a demokrata pártiak pedig 79 tanácsosi helyet értek el. Az összes többi pártnak 30-nál kevesebb hely jutott. A legjobb eredmények közül néhány jelzi azt, hogy a magyarokat nem mindenütt sikerült megosztani. Krasznán a 15 tagú tanácsban messze a legjobb eredménnyel szerepeltünk. A 12 RMDSZ-es, két kormánypárti és egy független tanácsossal az eddigi legjobb eredményt nyugtázhatja Kraszna.

Zilahon egyelôre még tisztázatlan a helyzet, de a 21 tagú tanács megoszlása a következô: 6 SZDP, 5 PDP, 5 NLP, 3 RMDSZ, 2 NRP.

A magyarság Szilágysomlyón is megôrizte súlyát a helyi tanácsban, hiszen a csökkent létszámú testületben szereplô 5 tanácsos számarányban messze meghaladja a lakossági arányt. Szilágysomlyón nagyjából 24%-nyi magyart számoltak össze, a helyi önkormányzatban a részvételi arányuk viszont megközelíti a 30%-ot. Az RMDSZ-szel azonos számú tanácsossal szerepel a liberális párt, a DP 4, a kormánypárt pedig 3 tanácsossal szerepel.

Szilágycsehben a 15 tagú helyi önkormányzatban nyolc tanácsossal az RMDSZ messze felülmúlta az 50% alá csökkent magyar lakossági arányt. Itt négy helyet kapott a DP, kettôt az SZDP és egy tanácsost a Demokratikus Erôk Szövetsége.

A városban az RMDSZ a szavazatok újraszámlálását kérte, mert erôs gyanú merült fel a számlálás helyességével szemben, tekintettel arra, hogy sok esetben a szövetség képviselôjének kiadott választási eredmények nem egyeztek a megyei bizottsághoz benyújtott jegyzôkönyvek eredményeivel. Zilahon két szavazaton múlott, hogy nem négy RMDSZ-es tanácsos jutott be a várost vezetô testületbe. A magyarokat még felvonultató Gigi Becali pártja ugyan nem jutott be a helyi tanácsba, viszont megfosztották egy vagy két mandátumtól a magyar érdekképviseleti szervezetet. Miközben a tanács összlétszámának csökkenése miatt más pártok ugyanennyit veszítenek, amennyiben az elveszített egy-két mandátuma megmarad, az RMDSZ-frakció sokkal nagyobb súllyal ülhetett volna tárgyalóasztalhoz. A jelenlegi megosztottság pedig nem annyira ideológiai vagy programbeli különbségekbôl ered, hanem inkább személyes ambíciókra visszavezethetô presztizskonfliktusokból. Hiszen alig elképzelhetô, hogy az autonómia élharcosainak célkitûzéseit Gigi Becali pártja felvállalta volna. De sok magyar és volt RMDSZ-tag minden elveit feladva jelentkezett nemcsak az új generáció pártjában, hanem parasztpártban, a liberálisoknál, a Román Nemzeti Egységpártban, sôt Vadim Tudor nagyromániás pártjában is.

Józsa László

Da — Igen — Oui
Újabb sikertelen házassági kísérlet Kolozsváron

(7. old.)

A vasárnapi helyhatósági választásokon megbukott Gheorghe Funar idegengyûlölô adminisztrációjának utolsó kisugárzásaként újabb házaspár járult sikertelenül a házasságkötô elé, mivel három nyelven — magyarul, románul és franciául — mondta ki a boldogító igent.

Az esküvôt vasárnap, éppen a helyhatósági választások napján tartották, amikor a kolozsvári születésû román és francia állampolgársággal rendelkezô Dombi András Diana Toma román nemzetiségû ügyvédnôt akarta elvenni. Vasile Gherman, a kolozsvári városháza anyakönyvi hivatalvezetôje az ünnepélyes szertartáson elôször a vôlegényt kérdezte, hogy elveszi-e választottját. Dombi András hosszas külföldi tartózkodása után a kolozsvári viszonyokat kevésbé ismerve, háromszor válaszolt, az ország hivatalos nyelve mellett magyarul és franciául is kimondta a boldogító igent.

— Fogalmunk sem volt, hogy elôttünk már több házaspár is pórul járt emiatt. Nem értettük pontosan, hogy a jegyzô miért csapja össze a szertartás szövegét tartalmazó könyvet, és rohan ki a terembôl. Csak akkor vettük észre, hogy nem stimmel valami, miután kijött, és hozzánk se szólt — fogalmazott felháborodottan Dombi.

Kolozsváron évekre visszanyúló története van a sikertelen házasságkötéseknek. 1998-ban az akkoriban még RMDSZ képviselô Mátis Jenô szerette volna feleségül venni szíve választottját, amit azonban szintén Vasile Gherman akadályozott meg, mivel a pár "da-igen"–nel válaszolt a házasságkötô elôtt. A fiatalok végül a könnyebbik utat választották, és a Kolozsvár közelében lévô, magyar többségû Tordaszentlászlón keltek egybe. Nem így tett azonban Herédi Zsolt és Füsy Katalin, akik szintén a kétnyelvû "igenükért" megakadályozott házassági kísérletük miatt perre vitték az ügyet, és 40 millió lej kártérítést kaptak.

A harmadik sikertelen, és ezúttal már román nemzetiségû féllel is rendelkezô házasságkötésbôl szintén per lesz — jelentette ki a Szabadságnak Dombi András és felesége. Elmondták: az Európai Unió felé tartó Romániában megengedhetetlen, hogy így bánjanak az emberekkel. A "szigorú" anyakönyvi hivatal ellen pert indítanak a kolozsvári törvényszéken. A jegyzôt szolgálati visszaélés mellett rágalommal is vádolják, mivel szerintük Gherman azt állította, hogy a magyar és francia igennel "besározták" a román nyelvet.

Romániában a törvények csak azokon a településeken teszik lehetôvé a romántól eltérô nyelvû házasságok megkötését, ahol az illetô kisebbség részaránya meghaladja a 20 százalékot. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Kolozsváron a magyarok száma alig 19 százalékra tehetô. Ezzel kapcsolatban Diana Toma — aki szakmája szerint ügyvéd — elmondta: az említett rendelkezés ellenére a törvények nem tiltják, hogy más nyelven is szóljanak egymáshoz a házaspárok Hozzátette: emellett szemtanúkkal is tudják bizonyítani a házasságkötô rosszindulatát.

Borbély Tamás

A rendôrség hírei
Újabb lopásokat bizonyítottak rá

(7. old.)

További négy lopással gyanúsítják a 32 éves zilahi Serban D.-t. A 32 éves férfi — aki az elmúlt hetekben a szamosújvári börtön vendégszeretét élvezte — esetében a hatóságok kiderítették: feltört még négy lakást, ahonnan összesen 50 millió lej értékû javakat lopott el.

Öregember az áldozat
Szombat délelôtt háromnegyed 11-kor a Tulcea utcában történt súlyos közlekedési baleset. Az 50 éves M. László taxisofôr ittasan vezette Opel Astráját, és elgázolta a 71 éves nagysomkúti (Máramaros megye) Chira Vasilét. A 71 éves öregember figyelmetlenül, nem a kijelölt helyen akart átkelni. Kórházba szállították.

Halálos baleset Torda és Nagyenyed között
Tegnapelôtt este kevéssel fél 10 elôtt halálos kimenetelû közlekedési baleset történt a Tordát és Nagyenyedet összekötô országúton. A baleset okozója a 23 éves Adriana C. volt, aki Dacia Solenzáját vezetve az esôtôl csúszós úton, a túlzott sebesség miatt elvesztette uralmát a személygépkocsi fölött, amely a szembôl szabályosan haladó, Gheorghe P. vezette Mercedes márkájú teherszállítóval karambolozott. Az ütközés következtében a Dacia kolozsvári vezetôje életét vesztette.

Súlyos baleset Erdôfelek közelében
Ugyancsak a hétfô esti esôzések és a csúszós út, valamint a száguldás miatt történt súlyos baleset Erdôfelek és Bányabükk között. A kolozsvári, 27 éves Paul M. az E60-as úton haladva vesztette el uralmát Volkswagen Ventója felett, a túlzott sebesség miatt, s így a szembôl jövô Fiat teherszállító e-lôtt találta magát. A fiatalnak sikerült valamelyest korrigálnia az autó pályáját, így elkerülte a frontális ütközést a Fehér megyei Edomes M. vezette jármûvel, a karambol azonban bekövetkezett. A személygépkocsi vezetôjét súlyos sérülésekkel szállították be az I-es számú sebészetre.

(balázs)

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

DIÁKLAP

CAMPUS

XV. évfolyam, 22. szám

Ha még nem vagy megzavarodva,
akkor félreinformáltak.
(ajtószóvívô)

• Felvételi felkészítôt szerveznek a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Mûvészeti Karának keretében mûködô fotómûvészet, filmmûvészet, média szak oktatói. Az érdeklôdôk megtekinthetik az elsôéves hallgatók vizsgamunkáit, és választ kaphatnak a szakon történô oktatást, valamint a felvételit érintô kérdéseikre. A felkészítô idôpontja június 11., péntek, 14 óra.

• A Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem szeretettel meghív az Egyetemi Esték címû elôadás-sorozat ötödik találkozójára, amelynek keretében Hrubos Ildikó, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem rektorhelyettese, a Felsôoktatási Kutatóintézet tanácsadója Az egyetemek gazdálkodási filozófiájának és gyakorlatának megváltozása címmel tart elôadást június 11-én, pénteken délután 6 órakor.

Mindkét rendezvény helyszíne: Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvár, Mátyás király utca 4. szám.

Egyetemi Kalauz

(8. old.)

Harmadik alkalommal jelent meg az Egyetemi Kalauz, amely átfogó tájékoztatást nyújt a végzôs, továbbtanulni vágyó diákok számára. A felsôoktatási felvételi tájékoztató lehetôséget biztosít, hogy akár kilencedik-tizedik osztálytól lehessen tájékozódni. A tavalyi, leíró jellegû kiadványhoz képest az idei a konkrét információkra szorítkozik. Tartalmazza a romániai magyar felsôoktatási katasztert, amelyben összefoglalva megtalálhatók a Romániában magyar nyelven tanulható posztlíceális, fôiskolai és egyetemi szakok.

A román és magyar tannyelvû képzést biztosító állami felsôoktatási intézmények mellett szerepet kapnak a magán felsôoktatási intézmények, a posztlíceális oktatás, valamint a magyarországi felsôoktatási intézmények romániai konzultációs központjai is. Kilencven, teljesen magyar nyelven tanulható szak közül választhatnak az érdeklôdök, a szakok közül 73 egyetemi, 17 pedig fôiskolai jellegû.

2005–2006-ra esedékes a szociológia-antropológia és a környezetvédelem szakok beindítása magyar nyelven, ha megkapják a mûködtetési engedélyt.

A felvételi tájékoztatót szórás formájában terjesztik. Eddig ötven önálló és nyolcvan tagozatos iskolában osztottak ki húsz-húsz példányt, ezenkívül az érdeklôdök hozzájuthatnak az RMDSZ területi szervezeteinél, a KMDSZ és az OMDSZ irodáiban is.

Takács Enikô

Idôhiány

(8. old.)

Kedd van. Tizenkét óra. Most keltem fel, és még mindig nem tanultam semmit. Két vizsga áll elôttem, és még azt sem tudom, mirôl szól a tananyag. Tegnap szóltak az évfolyamtársaim, hogy az öt dolgozat helyett tulajdonképpen hetet kell leadnom, a sorrend nem számít, hiszen egyik sincs meg. Az orrom elôtt ment el a troli, nem érek el egyik találkozómra se. Forgalmi dugóba keveredtem. Rohamosan telnek a percek...

A közjegyzôi hivatalban, miután kiálltam a húszperces sort, közlik: fénymásolatot is kellett volna hoznom. Szerencsére egy már van, még egyet kell készítenem. Újabb sorbanállás után ismét kiderül, hogy valami nem stimmel: nem elég egy másolat a keresztlevélrôl, a hitelesítéshez mindig egy példánnyal többre van szükség. Az óra mutatójával egyenes arányban emelkedik az adrenalin-szintem. Rohamosan telnek a percek...

Végre elkezdhetek dolgozni. Kinyomtatnám az elsô dolgozatomat, ha nem tette volna be az ajtót a technika: lefagyott a számítógép. Kámpicsorodottan állapítottam meg: lelkük, de idôérzékük sincs ezeknek a fránya komputereknek. Felvillanyozó bombahír érkezett, ezt a témát nem szabad hagyni az "utcán heverni". Lemaradtam az archiválással, be kell pótolni a tegnapelôtti és tegnapi adagot. Mennyi munka, egy kis pletyka lazításképpen nem árt. Hét óra van, és mindjárt eltelt a kedd. És ma sem tanultam semmit. Ugye, ismerôs az érzés. Szesszió van.

B. T.

A Kolozsvári Rádió magyar szerkesztôsége versenyvizsgát hirdet szerzôdéses riporteri állás betöltésére. Jelentkezési feltételek: kellemes hang, jó beszéd- és íráskészség, román és magyar nyelv ismerete.

A versenyvizsga idôpontja: június 14., hétfô, 18 óra. Helyszín: a Kolozsvári Rádió Stúdiója (Donát út 160.). A jelentkezôk hozzanak magukkal szakmai önéletrajzot.

Bôvebb felvilágosításért hívják a 0264/420-377-es telefonszámot 10–16 óra között.

Jönnekajenkik

(9. old.)

Múlt év márciusában szenzációként hatott az a bejelentés, hogy az Amerikai Egyesült Államok katonai támaszpontok létesítését tervezi a Varsói Szerzôdés egykori államaiban, beleértve Romániát is. A bejelentés következtében megindultak a nagy találgatások, különféle elemzések jelentek meg a kérdéssel kapcsolatban, pedig az amerikai vezetés rendkívül szûkszavúan nyilatkozott a kérdésrôl. Azóta eltelt bô egy év, a találgatásoknak pedig az vetett véget, hogy idén áprilisban a román védelmi miniszter Londonban aláírt egy együttmûködési keretszerzôdést a világ egyik legnagyobb hadi beruházásokra szakosodott amerikai óriásvállalatával, a Northrop Grummannal. Idôközben az is eldôlt, hogy az Egyesült Államok két településen, egyrészt a sokat mediatizált Konstanca megyei Mihail Kogãlniceanun, másrészt pedig a szintén az esélyesek között emlegetett, a Kolozsvártól mintegy 40 kilométerre lévô Aranyoslónán szándékszik állandó támaszpontokat létesíteni.

Felvetôdik a kérdés, hogy miért éppen Kelet-Európa felé kacsintgat a Pentagon. A hivatalos indoklás szerint az Egyesült Államok igyekszik átcsoportosítani Nyugat-Európából azt a jelentôs számú haderôt, amely a hidegháborús veszély elmúltával mintegy tétlenségre van kárhoztatva, közelebb kerülve így a közép-ázsiai, közel-keleti, valamint a Perzsa-öböl konfliktusokkal övezett régióihoz.

A színfalak mögött azonban jóval többrôl van szó. Amerika a világtörténelem folyamán mindig is szeretett a legfôbb jónak, a világ ôrzôangyalának, a demokrácia építômesterének szerepében tetszelegni. Jó példa erre a múlt évi iraki intervenció, amelyet az Egyesült Államok úgy hajtott végre, hogy semmibe vette a nemzetközi jogokat, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát.

Romániát ez év április 2-án felvették a NATO-ba, amely a döntéshozatalt illetôen egyre inkább Amerika egyszemélyes intézményévé kezd válni. Ha a román hadsereg jelenlegi állapotát — felszereltségét, technológiáját — nézzük, akkor az bizony nem jogosítja fel országunkat arra, hogy tagjai lehessünk a világ legnagyobb katonai szövetségének. Elképzelhetô-e olyan forgatókönyv, amely szerint az Egyesült Államok a támaszpontok létesítéséért cserébe a NATO tagságot adományozta Romániának? Igen, nagyon is elképzelhetô, hiszen ezzel a politikai alkuval mindkét fél jól jár.

Amerika amellett, hogy a Közel-Keletre figyel, nem téveszti szem elôl Oroszországot sem, biztos, ami biztos alapon, hiszen Oroszország még mindig a kelet-európai térség nagyhatalmának számít, és a világ legnagyobb hadseregével rendelkezik. A Kreml rosszallásának adott hangot, hogy Amerika a támaszpontok telepítésével vészes közelségbe fog kerülni az orosz államhatárokhoz. Románia pedig azzal a döntésével, hogy engedélyezi a bázisok felépítését a saját területén, geopolitikai stabilitásra tesz szert, valamint a háta mögött tudhatja az Egyesült Államok támogatását a vitás nemzetközi kérdésekben. Országunk azonban így csatlós állammá fog válni, és a külpolitikánkat bizonyos mértékben a Pentagon érdekeinek megfelelôen kell majd alakítanunk.

Az amerikai támaszpontok telepítésének van egy másik, gazdasági vonzata is: a nagy amerikai befektetôk jelenléte az országban mindenképpen hozzájárul a modernizációhoz, a gazdaság fejlôdéséhez. Elég, ha csak Németországra gondolunk, ahol több tízezer amerikai katona állomásozik, ezzel 11,4 milliárd dollárnyi profitot hoz, és 27 ezer munkahelyet biztosít. Ha Románia kellôképpen komolyan veszi azt a kérést, hogy amerikai standardok szerint alakítsa át a bázisoknak helyet adó települések infrastruktúráját, akkor minden esélye megvan arra, hogy az ország déli része jelentôs fejlôdésen menjen keresztül. De elképzelhetô egy olyan változat is, hogy az amerikai befektetôk semmilyen feladatkört nem fognak rábízni a román munkaerôre, ismerve annak "hatékonyságát" és "megfelelô" hozzáállását.

Románia így hármas vonzáskörbe került. Egyrészt eleget kell tennie az uniós normáknak és követelményeknek, ha 2007-ben csatlakozni szeretne az európai közösséghez. Másrészt az amerikai elvárásokat is szem elôtt kell tartania, harmadrészt pedig itt van Oroszország mint ortodox vallású állam, amellyel Románia — szintén ortodox állam lévén — mindig szoros kapcsolatokat ápolt. A román diplomáciának nagyon ügyesen kell manôvereznie, hogy ezzel a késélen táncoló külpolitikával ne haragítsa magára se az Európai Uniót, se az Egyesült Államokat. Akadhatnak azonban olyan kényes helyzetek is, amelyekben egyértelmû állást kell foglalni egyik vagy másik állam mellett. Kérdés, hogy akkor mire lesz képes a mindenkori román vezetés. Következésképpen pedig valahogy úgy kellene politizálni, hogy a sok bába között azért ne vesszen el a gyerek.

Sólyom István

Idén is lesz Félsziget

(9. old.)

Tavalyhoz hasonlóan idén is megrendezik a Félsziget Fesztivált Marosvásárhelyen. A másodízben megtartott rendezvényt tárgyalások, egyeztetések elôzték meg. Ezt követôen a Félsziget Ifjúsági és Diákfesztivál szervezôi, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlet megállapodott a budapesti Sziget Fesztivál szervezôivel. Ezen megállapodás értelmében az idei Félsziget Ifjúsági és Diákfesztivált a Sziget nemzetközi kulturális szervezôirodával együttmûködésben kívánják megvalósítani. Továbbá a szervezôstáb, illetve a Sziget fôszervezôje, Gerendai Károly tárgyalásokat folytattak Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármesterrel, Borbély László és Kelemen Atilla parlamenti képviselôkkel. Mindezek után felmérték a lehetôségeket, ami a helyszínt illeti, valamint összegezték a diákok és az egyetemisták véleményét.

A szervezôk a Félszigetet Erdély és Románia legnagyobb ifjúsági és kulturális rendezvényévé szeretnék tenni, így nemzetközi szinten is ismertté válna a nyár legfontosabb eseménye.

Az idei rendezvény július 28-án rajtol majd, és a tervek szerint augusztus 1-jén érne véget. A helyszín a tavalyi évhez képest nem változott, maradt tehát a marosvásárhelyi Víkendtelep, illetve a Maros part. A szervezôk a tavalyi év tapasztalatait és sikereit latba vetve látnak neki az idei rendezvény megszervezéséhez. Olyan fesztivált próbálnak megvalósítani, amely a fejlôdés jegyében szervezôdik, és amely megteremti majd a szórakozás széleskörû lehetôségeit.

Szepessy Szabolcs fôszervezô elmondása szerint a tavalyi évhez képest jóval színesebb, átfogóbb programkínálatot próbáltak összeállítani. Ennek alapján három zenei helyszínre lehet majd számítani. A Nagyszínpad lesz majd a fesztivál központi helyszíne, amely körülbelül 10 ezres közönség befogadására képes. Tavalyhoz hasonlóan a HSK Sportklub salakpályáján lesz a színpad. Így szeretnének a résztvevôk kívánságainak eleget tenni, ugyanis olyan hazai, illetve külföldi együttesek lépnek fel, mint a Holograf, Voltaj, Vama Veche, Zdob si Zdub, Class, illetve Republic, Tankcsapda, Bikini, Kispál és a Borz, Anima Sound System, Zanzibár, Irigy Hónaljmirigy, valamint az angliai Chumbawamba zenekar. Mindezek mellett még számos együttessel folynak az egyeztetô tárgyalások.

A Kisszínpad a tehetségkutatói programot szolgálja majd. A szervezôk olyan programot kívánnak megvalósítani a rendezvény keretein belül, amelynek keretében fiatal hazai pop-rock zenekarok lépnének fel. A zenei stílustól függetlenül felléphet majd minden olyan hazai együttes, amelynek még nem jelent meg saját önálló nagylemeze. A program résztvevôi széleskörû médiatámogatásban részesülnek majd.

A harmadik zenei helyszín a megadiszkó lesz, amely az elektronikus zene kedvelôinek adna lehetôséget a szórakozásra. Ez tulajdonképpen diszkó-sátor lenne, ahol a legismertebb európai, magyarországi, illetve hazai DJ-k gondoskodnának a jó hangulatról.

Lévén, hogy a Félsziget kulturális rendezvény, nem csak a zene kap majd hangsúlyt. Olyan programok is lesznek, mint például a Civil Falu. A Sziget Fesztiválhoz hasonlóan ez a program a civil szervezetek bemutatkozását szolgálja, ezek pedig saját programokat szervezhetnek a rendezvény keretein belül. A szervezéshez szükséges technikai feltételeket, valamint a minimális kellékeket a szervezôk biztosítják.

Egy másik program a Színjátszó Fesztivál nevet viseli. Ennek célja az amatôr színjátszás megismertetése a közönséggel, minél színvonalasabb elôadások színpadra vitele. Különbözô stílusok, irányzatok fognak majd keveredni, az érdeklôdôk naponta három, 5–7 szereplôs elôadást nézhetnek meg. Irodalmi délutánok is lesznek, az érdeklôdôk naponta vehetnek részt könyvbemutatókon, felolvasásokon, író-olvasó találkozókon az irodalmi sátor keretében. Olyan résztvevôkre lehet majd számítani, mint Sántha Attila, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, Demény Péter, Balázs Imre József, Orbán János Dénes, Fekete Vince, Székely Csaba, Vida Gábor és még sokan mások.

Mint minden fontosabb rendezvényrôl, a Félszigetrôl sem marad el a néptánc. Lesz magyar néptánc, társasági táncok, csángó és román néptánc, ír és/vagy skót táncbemutató és cigánytáncok, mindezek természetesen tánctanulással egybekötve.

Mindazon személyek, akik energia túltengéssel rendelkeznek, ráadásként részt vehetnek a különbözô sportrendezvényeken. Ezek közül megemlítendô a foci, streetball, strandröplabda, tenisz és úszás, illetve extrém sportok. Továbbá olyan erôt fitogtató rendezvények kerülnek majd napirendre, mint az iszapbirkózás, hordódobálás és szumó.

A fentebb vázolt széleskörû programot a következô mûvészeti tevékenységek egészítik ki: élô alkotások, testfestés, kézmûves mesterségek tanítása, vetélkedôk és egyebek.

A fesztivál tehát valóban színesnek, változatosnak ígérkezik. Szepessy Szabolcs továbbá hangsúlyozta, hogy a tavalyi 25 ezerhez képest idén 40 ezres részvételre számítanak, ezért a belépôket a diákok zsebéhez mérték. Elôvételben 400 ezer, a helyszínen 500 ezer, míg egy napijegy ára 120 ezer lejbe kerül. Ezek magukba foglalják az összes programon való részvételt, a strandolást, illetve a sátorozást.

A fôszervezô szerint az idei Félsziget sikeresebb és mindenképpen színvonalasabb lesz, mint a tavalyi. Ennek érdekében a fontosabb elôkészületek és egyeztetések már megtörténtek. A 2004-ben lezajló helyi és önkormányzati választások alkalmával még az esélyes jelöltekkel is egyeztettek, akik belátták, hogy ez a város, a közösség érdeke. Ugyanakkor más rendezvények szervezôivel is sikerült kompromisszumos megoldást találni. Úgy idôzítették a rendezvényt, hogy ne legyenek átfedések.

Sikerült a fesztivál színvonalához mért támogatókat is találni. A Golden Brau sörgyártó cég biztos támogatónak tûnik, de elôrehaladott tárgyalások folynak egy mobilszolgáltató céggel, illetve más nagy cégóriásokkal is. A tavalyi évhez hasonlóan idén is politikamentes rendezvényre számíthatunk, hiszen ez a szórakozás és a kultúra helye.

Demsa Róbert

Pizzeria Transilllvanica
Mai menü

(9. old.)

1. Pizza Secuiesca: 100 g friss orda és 100 g zsendice, 150 g szalonna, 200 g disznózsír, 3 db. köménymag, hét szilvafa, ötszáz év keserûségében meghempergetve . Vigyázat! Porlik!

55 000 lej

*

2. Pizza Cannibale: 100 g parmezán sajt, két löccsentés paradicsomszósz (?), oregánó, két szemgolyó maszlina gyanánt, 10 g makk, homloklebeny-darabkákkal.

110 000 lej + 15 év börtön

*

3. Pizza Udemeristica: 100 g fromaggio alla Marcobella, piros ketchup Verestóy módra (exportból), 125 g Borboly-toka-sonka, fûszer: Szilágyi Zsolt.

Egyre olcsóbb.

*

4. Pizza Picante: 250 g csípôs túró, paprica di Szeged, 3 db pepperoni Mexicana, Cicciolina-ecet, 25 g csip-csip-csóka- ô rlemény.

2 000 000 lej

*

5. Pizza National-Civica: üres pizzatészta, helyenként ritkásan szórva elárvult független olajbogyó-szemekkel, középen egy hatalmas szalam Szã s zesc.

30 ezüst

*

6. Pizza Diabolo: 2 szál ördögfarkkóró, kénköves f ûszer ezéssel, 150 g Nã stase, 1 db. fordított kereszt, pokol tornácán, katlanban sütve. Új! Most kérésre ártatlanok sikolyával is!

666 lej.

*

7. Pizza alla Romania: pizzatészta puliszkalisztb ô l (megkenve), némi lejárt sza vatosságú csípô s burduf juhtúró, 100 g sã rm ã luc ával. Nem böjtös!

Az árban megegyezünk.

*

8. Pizza Inteligente: 300 g rendôr (vegetáriánusoknak 250 g milicista), fûszerköltemény Elena emlékirataiból, 2 buggyantott vagy rántott okostojás a tetején. IQ-szósszal is.

Felbecsülhetetlen.

*

Figyelem! Asztalkend ô ért felárat számítunk! Asztalfoglalás a 89-89-89-10 telefonszámon. Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére.

Jakab-Benke Nándor, f ô úr

HELYTÖRTÉNET

Kolozsvár helynevei

(10. old.)

(Folytatás június 2-i lapszámunkból)

Evangéliumi református belsô templomFarkas utcai templom.

1894: Ev. ref. belsô templom [Mach].

Evangéliumi református fôgimnáziumReformátus Kollégium.

Evangéliumi református külsô templomEvangéliumi református templom, Kétágú templom, Külsô templom.

1894: Ev. ref. külsô templom [Mach].

Evangéliumi református templom. A Külsô-Magyar utca bal oldalán lévô, ún. kétágú templom nevének régi, hivatalos változata. — Kétágú templom, Külsô templom.

1869: Ev[angéliumi]. Refor[mátus]. Templom [Bodányi].

Evangéliumi református státus új házai közt lévô új kis vashíd. A Református Teológia építése után a Gyalog utca megszûnt. A helyette megnyílt, a Puszta utcát a Külsô-Magyar utcával összekötô, eleinte Gyalog nevû utcában, a református egyház új házai közt, a Kisszamoson (Malomárok) épült híd. Az 1980-as években vasbeton híd készült helyette. A városi tanács az utca nevét 1899-ben Eötvösre változtatta. — Tûzoltólaktanya elôtti fahíd, Zsidótemplom utcai híd, Radnótfáy sikátor, Lôrinc utca, Puszta utca.

1896: "…az ev. ref. státus új házai közt levô új kis vashid…" [KvKözgyJk I/96].

Evangéliumi Református Teológiai AkadémiaReformátus teológia.

Excelsior. A Baross (Állomás) téren, a vasútállomással szemben lévô szálloda neve az 1940-es években.

1943: "Excelsior" Baross tér 10. [Lak43 68.].

Élettani Intézet. Az egyetemnek a Mikó-kertben, az Alsó- és a Felsô-Szén utca sarkán álló épülete.

1888: Élettani Intézet [Kv88].

Émile ZolaÓvári szoros.

Északi utcaPatitia, Rubin.

Észt utcaHodos, Iosif.

Fa utcaLemnului.

Fabrica de cãrãmidãTéglagyár utca (Kardosfalva).

Fabrica de chibrituriGyufagyár.

Fabrica de PieleTepes, Vlad (utca).

Fabrica de spirtDézmacsûri sikátor.

Fabrica de spirtzsezgyár.

Fabrica de zahãrCukorgyár utca.

Fabricelor (fabricã ’gyár’). A Szamos jobb partjától a vasút északi oldala mellett, a Kisszamos (Malomárok) akkoriban még létezô második, keleti ágáig, a Bulgária-telep délkeleti sarkáig vezetô utca, helyesebben sor. Az 1920-as években kezdett kialakulni.

1933: Str. Fabricelor [OF 28.]; 1937: Str. Fabricilor [Br37]; 1941: Kenyérmezei út [Kvát41]; 1945: Kenyérmezei út; Str. Câmpul Pâinii — Kenyérmezei utca [Kvut]; 1957: Str. Cîmpul Pîinii — Kenyérmezei utca [Kv 186., 194.]; 1964: Str. Cîmpul Pîinii — Kenyérmezei utca; Str. Cîmpul Pîinii; 2000: Str. Câmpul Pâinii [Kv00].

Nevét az itt létesült gyárak alapján a hatóság adta.

FabriciiTéglacsûrök útja.

FabricilorFabricelor.

Facsaratos kémény. A Külsô-Monostor utca (Monostori út, Mócok útja) 137. szám alatti földszintes ház kéménye, a megszokottól eltérô, "kômûves furfanggal csavarttá formált kémény", amint Nagy Péter írta [Nagy 13.]. Ezért a kolozsváriak facsarosnak, facsaratosnak nevezik. A barokk ízlésû szerény polgári ház a XVIII. század elsô harmadában épült. Szép, magas barokk oromzata ma is látható. Két ablakán eredetileg vasrács volt. 1910 körül a rácsokat leszedték, az ablakokat kiszélesítették, s így a homlokzat alsó részét elrontották. Az óvári klastrom északi szárnyán is volt egy hasonló kémény. Ezt a XX. század eleji helyreállítás során tüntették el. Az ilyen kémények fôleg dél- és nyugatnémet területen divatoztak, s föltehetôn III. Károly császár valamelyik 1720 körül Kolozsvárra telepített, kiszolgált német katonaiparosa építette [Kelemen 145.]. Babonás hiedelem szerint az ilyen kémény megakadályozta, hogy a boszorkányok a házba bejussanak.

Facsaros kéményFacsaratos kémény.

Fadrusz János utca — 1. Gyár utca; 2. Szent Lélek utca.

Fafedeles hídNémetek pallója.

Fagului (fag ’bükkfa’). A Györgyfalvi út végén, jobb oldalt nyíló utolsó utca. Az 1940-es évek végén kezdett kialakulni. Késôbb elérte a Békási utat, mezei útként a Tordai utat. Utóbbi részének Bunã Zua lett a neve. — Bunã Zua.

1957: Str. Fagului — Bükkfa utca [Kv 183., 195.]; 1964: Str. Fagului — Bükkfa utca; Str. Fagului.

Nevét a hatóság adta.

Fapiac. A keleti városfal elôtti puszta terület, még a XIX. században is beépítetlen tér, a Trencsin tér egyik neve. Déli végében épült fel késôbb a Tanítók Háza, közepén a Nemzeti Színház, északi felében a görögkeleti székesegyház. — Fapiaci sor, EMKE tér, Trencséni vár(a), Trencsin tér, Hunyadi tér.

1865: Fa Piacz [Páncz]; 1869: Fa piaczi sor [Bodányi]; 1876: Fa Piacz [Páncz1876]; 1899: Fapiacz [KvKözgyJk 1899. 111.]; Trencsinvárszer [KvKözgyJk 1899. 111]; EMKE tér [KvKözgyJk 1899. 111.]; Hunyadi tér [KvKözgyJk 1899. 111.].

Nevét az itteni fapiacról kapta.

Fapiaci sor. 1869-ben A Trencsin tér északnyugati, 1894-ben a délkeleti, a Szent György- laktanya elôtti oldala. — Fapiac, EMKE tér, Trencséni vár(a), Trencsin tér, Hunyadi tér.

1869: Fa piaczi sor [Bodányi]; 1876: Fa Piacz [Páncz1876]; 1893: Fapiacz Sor [SAKcs]; 1899: Trencsinvárszer [KvKözgyJk 1899. 111.]; EMKE tér [KvKözgyJk 1899. 111.]; Hunyadi tér [KvKözgyJk 1899. 111.].

Nevének eredete egyértelmû.

Faragó. Kávéház a Szentegyház és a Tivoli (Bolyai) utca sarkán a XIX. század végén, a XX. elején.

1903: Faragó kávéháza (Café restaurant, hölgykiszolgálás) [VKv 5.];

Nevét a tulajdonosról kapta.

Farakó hely. A Kisszamos (Malomárok), a Kiszúgó és a Nép utca által határolt terület az 1880-as években. Szomszédságában, észak-nyugatra, a Szamos partján alakult ki a Fásberek. — Fásberek.

1888: Fa rakó hely [Kv88];

Nevének eredete egyértelmû.

Farkas Antal mûkertész kertészeti telepe. A Téglás utca jobb oldalán, a Kisszamos (Malomárok) egykori, keleti ágához közeli virágkertészet 1878 és az 1910-es évek eleje között [Pill 116.]. — Városi kertészet.

Farkas utca. A Torda (Egyetem) utca bal oldalán, keletre nyíló második, a déli városfal és a Király utca között, velük párhuzamosan, a keleti városfalig vezetô utca. — Belsô-Farkas utca, Külsô-Farkas utca.

1453: Luporum (lupus ’farkas’, luporum ’farkasoké’) [TörtT 534.]; Extra muros ’falon kívüli’ [TörtT 535.], késôbb Külsô-Farkas; Intra Muros ’falon belüli’ [TörtT 536.], késôbb Belsô-Farkas; Farkas wcza [TörtT 541.]; 1466: "in platea Farkas wcza" (platea ’utca’) [Kvtel 43.]; 1486: platea Luporum [Jokl I. 272.; Kvtel 43.]; farkas wcza extra Muros [TörtT 541.]; 1536: Farkaswcha [Kmk II. 584.]; 1554: in Platea Lupporum [KvLtTörJk II/1. 23.]; 1555: in platea Luporum [KvLtTörJk II/1. 29.]; 1573: farkaswczaÿ haz [KvLtTörJk III/3. 167.]; 1558: Racio Luporum Farkas Wczay ferthal [KvLtSzám 1/III.11.]; 1566: Wolfergass [’farkas utca’; KvLtSzám 1/XI.30.]; 1581: "in platea Farkas-utcza sic vocata" ’így nevezett’ [Kvtel 43.]; 1586: "latwa[n] hogy az Niolcz Temeteo es Syr Aso emberek Nem gyeoznek az hostatokbely halotakrais vigyaznj Annak okaert Biro vram eo kgme, Magyar vczanak Keozep vczanak farkas vczanakis Negy embert kerestessen" [EMSzT V., 293.]; 1597: "Zaz Balint, farkas vczay capitan" [BinderKsz 108.]; 1603: "a Farkasról elnevezett utca végén" [SzEt, 377.]; 1603: Wolffengass [BinderKsz 74.]; 1605: "öt labu boriut ellet egÿ tehen Colosuarat, az Farkas vczaban, az eötödik laba az vtolso iob labanak az czombiabol nöt ki, körme volt mint az többinek, de az földet nem erte ezzel ez labawal." [Sz 136.]; 1606: "lehetetlen dolog, hogy ti hadnagyok, kapitányok, Farkas utcaiak nem tudnátok, hogy hol végeztétek és kitôl áradott, hogy az németekre támadnátok." [Kveml 112.]; 1622: Farkas vcza [KvLtFasc I.118.]; 1664: "Vagyon ugyan Farkasutcában Scholánkhoz közel Szakács István háza fele, amely háznak felét nem régen vötték Ecclésiánk gondviselôi Schola Mesterek számára, kiben lakott Apátzai Uram." [KKv I. 178.]; 1667: belsô Farkas Vcza [Élô 12.]; 1692: "18. Maji volt temetése Székely László uramnak; temettük ô kegyelmét az Farkas utcai templomban nagy pompával" [KKv I. 203.]; 1693: "Az mint az nagymester háza elôtt Farkas utca felé" [Ap 156.];

1706: Felvinczi György Kolo’svár le-irása 1706-ban címû versében így ír:

"19. Te szép klastrom,
Hány az ostrom,
Mellyen által mentél?
Uttzád rutult,
Házad pusztult,
Mellyet épitettél.

Farkas neved,
De már szived
Nyúlnál-is inkább fél,
Mert farkasok
Üres hasok
Által emésztettél." [RMKT 437.];

1711: "Én most lakom itt Kolosváratt az Farkas utcában Ambrus Deákné asszonyomnál" [KKv I. 294.]; 1717: "1. A Farkas Utszai Házamot, melyben mostan lakom, saját pénzemen vöttem, azt hagyom a kolosvári Reformata Ekklesianak" [KKv I. 299.]; 1747: "a Farkas Uttzában égy Béts n[evû] Ház" [Kvtel 32.]; 1837: "Belsô-Farkas utcában gróf Bethlen Ferenc úr háza elôtt levô kerítést megvizsgálták" [Kiss 134.]; 1839: "hogy azon utca, melyben az ájtatos szerzetbeli barátok, a lyceum, a gubernium, a vármegyeház, a játékszín, a reformátusok kollégiuma és fôtemploma, a református professzorok lakásai, a könyvnyomtató mûhely léteznek Farkas utcának neveztessék, azt — kérem, méltóztassanak kegyetek kolozsváriak megengedni — egy kicsit furcsának tartom" [Táncsics Mihály, KKv I. 334.]; 1846: "az üres kocsikat [...] farkasuttzából a’ minoritauttzába térôleg küldjék haza" [KKv I. 351.]; 1850: Farkas utcza [Kiss 136.];1852–1857: bel farkasutcza [Jakab I. 37.]; 1876: Belsô Farkas utcza [Páncz1876];1882: "Farkas utczáról utczanyitás" [KvKözgyJk 1882. 24.]; 1894: Belsô Farkas utcza [Mach]; 1899: Belfarkas utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; Farkas utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; 1914: Farkas utca [Cim14 167.]; 1923: Str. N. Cocãlniceanu, Cogãlniceanu [Br 85., 96.]; 1933: Str. M. Kogãlniceanu [OF 35.]; 1937: Str. Mihail Kogãlniceanu [Br37]; 1941: Farkas utca [Kvát41]; 1945: Farkas utca; Str. Mihail Kogãlniceanu utca [Kvut]; 1964: Str. Mihail Kogãlniceanu utca; Str. Mihail Kogãlniceanu.

Feltételezés szerint neve akkor keletkezett, amikor a városnak ezen a részén még nem létezett a városfal és a Házsongárd aljáig ereszkedô erdôbôl téli éjszakákon a farkasok be-betévedtek ide [Kvtel 44.]. Más vélemény szerint a házakon kívülrôl, az akkor közeli erdô aljából ide hallatszott be legjobban a farkasüvöltés.

Latinra fordított, birtokos ragos változata — Luporum, ’farkasoknak’, ’farkasoké’, Platea luporum ’farkasok utcája’, ’farkasoknak az utcája’ — is arra utalhat, hogy e ragadozó állatról kapta a nevét.

Herepei János az utca nevének eredetérôl másképpen vélekedik: "Ma már kétségtelen, hogy a középkori telepedés elsô lakott helye a Kende (Kündü) törzsnek valószínûleg Farkas nevet viselô nemzetségéé volt, a késôbbi névvel Külsô-Farkas utca, s a felette elterülô Kövespad helyén" [KKv I. 270.]. "…a Farkas utca az ôsi nemzetségi megszállásból kifejlôdött telep nyugati irányban történt továbbterjeszkedése" [KKv I. 285–186.]. "Kolozsvár belvárosának a XV. század elején kôfallal történt bekerítésekor a Farkas utcának (Platea Luporum) e [belsô] szakaszát is magába zárta, mígnem ez az ôsi foglalás, mint a város egyik hóstátja, kívül maradt" [KKv I. 286.].

Tagadhatatlan, hogy a Külsô-Farkas (Zápolya) utcai X. századi temetô leletei egy bizonyos nemzetségfô katonai kíséretének ittlétére utalnak. De a nemzetség neve ismeretlen. Továbbá a településnek a temetkezés közelében kellett lennie, de nem a temetkezés helyén. Az 1984–1985-ben a Györgyfalvi út–Pata utca sarkán feltárt mintegy 30 sír leletei a Zápolya utcaiakhoz hasonlók. A temetô mintegy hatszáz méterre délnyugatra fekszik a Zápolya utcaitól, tehát önálló temetôhely volt. Ettôl kb. ugyanilyen távolságra északnyugatra terült el a harmadik egykorú temetô, a Farkas utcai [Ert 123.]. Valószínûleg mindháromban ugyanannak a nemzetségnek a tagjai temetkeztek. Azt viszont, hogy ennek valóban Farkas volt a neve, amint említettük, nem tudjuk.

Farkas utcai fertály. Kolozsvár öt fertályának (városnegyedének) egyike. A XVI. században a Farkas utcán kívül idetartozott a Széna (Fena interior, Belsô-Széna, Jókai) és a városfalon kívüli Alsó-Széna (Fena exterior, Külsô-Széna, Mikó) utca és az ezekben álló házak [KissF 32.]. Valószínûleg a Torda, továbbá a késôbb Nagy- és Kis-Búza — korabeli nevüket nem ismerjük —, valamint a Kis-Fazakas (Fogoly) utca is e fertály része volt.

Farkas utcai klastrom. A Farkas utca vége felé, a ma is létezô templomtól délre lévô kisferences klastrom. A templom és vele együtt a klastrom építését Mátyás király 1486. szeptember 9-én rendelte el. Építését 1490-ben kezdték el. A munkálatokat még II. Ulászló életében, 1516 elôtt befejezték [KíKv 111–112.]. — Cseriklastrom, Farkas utcai templom, Monostori kastély.

1562: "Domini Judex et iurati cives Civitatis Coloswariensi Petro Lakatos pro diversis laboribus ad cellarium civitatis ad portam Claustri franciscanorum..." ’Kolozsvár város bíró és esküdt polgár urai Lakatos Péternek a ferencesek klastroma kapujánál [lévô] város pincéjénél [végzett] különbözô munkáiért...’ (a Farkas utcai klastromnál, mert ez akkor a ferenceseké, pontosabban a kisferenceseké, másképp cseri barátoké, míg az óvári klastrom a domonkosoké volt) [KvLtSzám 1/VI. 1.]; 1574: "Az owarbely Claustrumba es porticusaba Zok okbol Nem Techyk eo kegnek varoswl az Themetetesnek lenny, hanem vgi teccyk eo k. hogi Az cerÿ baratok Claustrumanak porticusa eleot Mynemw darab feold vagion Azt Be kely Rekezteny valamy dezkawal es oda Temethetny" [Élô 25., 35., 37.]; 1592: "fizettem Achi Matiasnak […] hog’ az Farkas uczaj kalastoromnak eggik darab heazattiat ([héjazat] ’tetô’) megh chinalta melliet az zel el rontot volt f 1 d 20" [EMSzT VI. 57.]; 1606: "Az calastrom törése felôl penig ez város elôtt még csak emlékezet sem volt." [Kveml 93.]; "Gellyén uram [...] monda: vagyon az városnak egynéhány tarackja, ha azokkal kell is, lerontatom az klastromot" [Kveml 100.]; 1608: "Mikor az calastrom felé rohanának, Gellyén [...] bíró uram [...] úgy külde [...] el, hogy mindeneket tiltsunk az clastromra való rohanás és rontás felôl" [Kveml 115.]; "az calostromot, collegiumot megdúltátok" [Kveml 121.]; "nem tudom, ki tanácsából, akaratából, az község armata manu [’felfegyverkezve’] az colostromra futott" [Kveml 122.]; 1622: "oly igazságszeretô volt és bálványgyûlölô, hogy az bálványt kitisztítá Thoroczkai Mátéval [...]; az város népével arccal az kalastromra menének, és elronták az klastromot" [Kveml 153.]; "az mikor az Farkas utcai klastromot elrontotta volt" [Kveml 153.].

(Folytatjuk)

Asztalos Lajos

MÛVELÔDÉS

A megfoghatatlan kivetítése

(11. old.)

Ha most, ennek a címnek az elhangzását követôen valaki is értetlenül kapná fel a fejét, meg kell hogy nyugtassam. Itt ugyanis nem egy lehetetlen, érthetetlen szókapcsolásról van szó, hanem a mûvészet lényegérôl. Hiszen az alkotómûvész minden esetben a lelkében rezdülô érzéseknek, szóban meg nem fogalmazható gondolatoknak próbál meg formát adni. S itt kezdôdnek a nehézségek. Oly módon kell megfogalmazni a testetlen gondolatot, hogy az a nézô, a szemlélô felé is közvetítsen valamit, hogy az a kiállítás nézôjét megállásra, szemlélôdésre, továbbgondolásra késztesse. Az itt látható grafikák alkotójuk, Orbán István lelkének kivetülései. S ennél a pontnál meg kell állni, hiszen az emberi lélek olyan mérhetetlen kincsesbánya, amelynek kiaknázására nem egy, hanem száz emberélet sem elegendô. A mûvész nem tesz mást, nem tesz egyebet, csupán kibányássza a lelkébe Teremtôje által elraktározott kincseket. Ha valaki maradéktalanul eleget kíván tenni ennek a feladatnak, akkor már emberhez, mûvészhez méltó életet mondhat magáénak. Ha ehhez a tehetségen kívül a grafika hatalmas eszköztárának ismerete, birtoklása is társul, akkor válik igazi alkotómûvésszé. Orbán Istvánnál ennek a folyamatnak lehetünk tanúi.

A kiállított grafikák szemlélésekor legelsôsorban a holland Maurits Cornelius Escher jut az ember eszébe. Még akkor is, ha maga a grafikák alkotója nem is gondolt rá, hiszen nem is ismeri a holland grafikus képeit. Ez a tény is bizonyítja azt a tételt, hogy két, egymástól nagy földrajzi és idôbeli távolságban élô alkotó is hasonló eredményekre juthat. S amikor hasonló eredményekrôl szóltam, nem pejoratív értelemben tettem. Sôt, éppen ellenkezôleg. Rokonítja ôket a nagy grafikai mûgond, és részben indulásuk is hasonló. Escher a haarlemi Építészeti és Díszítômûvészeti Fôiskolán tanult. Orbán István pedig a kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskola rajzpedagógiai szakának elvégzését és öt év rajztanári mûködését követôen 1980–1998 között egy kolozsvári cégtábla és reklámfestô mûhelyben dolgozik, amint ezt a Szabó Csaba és Benczédi József által készített portréfilm is tanúsítja. Amit reklámgrafikusként egy életre szólóan megtanulhatott, az a különbözô anyagok és technikák ismerete és tisztelete. S ezt az utolsó fogalmat igencsak hangsúlyoznám. Ezeknek a grafikai lapoknak a mély, elgondolkodtató mûvészi mondanivaló mellett kimagasló "érdeme" a mívesség, a vonal szerepének feltétlen tisztelete. Az a felelôsségteljes mûvészi magatartás, hogy a fehér papíron meghúzott minden egyes vonalnak szerepe, mondanivalója, helye van. Nem lehet elvenni ôket onnan, és nem lehet hozzátenni. Akkor az a grafikai lap nem már ugyanazt mondaná.

Ha valaki most konkrétan rákérdezne egy-egy lapra, akkor bajban volnék. De bajban lenne alkotójuk is. Úgy vagyunk ezzel, mint a preklasszikus muzsikával, mint Johann Sebastian Bach muzsikájával. Hallgatása közben nem a "mondanivalót" bogarásszuk, hanem hagyjuk, hogy átömöljön lelkünkön. Ahogy Bach muzsikájában az egyes hangoknak megvan a mögöttes tartalmuk, úgy Orbán István grafikáin is a vonalak, vonalhálók mind-mind a lélek, alkotójuk legrejtettebb lelki "kincseinek" ismérveit hordozzák magukon.

Ha olykor felfedezni vélünk is betûkre hasonlító alakzatokat, akkor se keressünk e grafikai lapokban figuratív elemeket. Abban a pillanatban, amikor ezt tesszük, ezen alkotások elvesztik varázsukat. Elvesztik azt a hímport, amely a lelki tartalom hordozása által reájuk rakódott.

Ezzel egy idôben ki kell emelnem egy "mûhelytitkot" is. A toll, elindulva a felületen, rávetíti a felületre a kompozíció "vázát". Ezt követôen tovább kalandozik, és tovább írja a lélek titkait. Ezen a ponton találkozik az amerikai Jackson Pollock gesztusfestészetével. Ezt túlhaladva, és nem megállva az automatizmus nyújtotta felületi lehetôségekben való gyönyörködéssel, Orbán tudatosan figyel a saját lelkére. Szándékosan engedi, hogy lelkének rezdülései hassanak. Tudatosan hagyja, hogy rajztollát ezek a gondolatfoszlányok, lélekcsirák vezessék, irányítsák.

Néhány évvel ezelôtt, elsô Korunk Galériabeli kiállítását követôen éreztem, idôt kell hagyni Orbán Istvánnak, hogy a lelkében lévô legbelsôbb mondanivaló hasson. Idôt kell hagyni arra, hogy a lelkébe Isten által kódolt mondanivaló hasson, és lassan-lassan megérjen. Most, itt ezen a megnyitón, e munkákat nézve, önökkel, kedves nézôkkel együtt elmondhatjuk, hogy ezentúl Orbán István munkáira tudatosan oda kell figyelnünk. Annál is inkább, mert az itt látható munkák már maradandó jelet hagynak a XX. századi erdélyi, s ezen túlmenôen az összmagyar képzômûvészetben.

Heim András

Elhangzott június 4-én, Orbán István kiállításának megnyitóján, a Korunk Galériában.

Hagyomány és jövôstratégia
Beszélgetés Cseke Péterrel

(11. old.)

Cseke Péter közíró, szerkesztô, egyetemi tanár május végén Budapesten vehette át a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesülete Irodalmi Tagozatának Pro Literatura-díját. Pécsi Györgyi budapesti irodalomkritikus és irodalomtörténész laudációja szerint Cseke Péter tevékenysége, munkássága szinte észrevétlenül vált fontossá az erdélyi magyar irodalom- és mûvelôdéstörténet számára. Érdemeinek elismerése ma már elkerülhetetlen. "Sokszálú munkásságának fô kutatási területe a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom- és kisebbségi létértelmezés eszmetörténete. ... Az erdélyi magyarság múltjára, sorsára vonatkozó józan mérlegelései szociológiailag is megalapozottak, hitelesek."

— Mit jelent az Ön számára ez a díj, illetve fontos-e a szakma részérôl ez a típusú elismerés, megerôsítés?

— Mindenképpen fontos, mert irodalmi elismeréseim voltak korábban is, az egyik könyvemért megkaptam a Kolozsvári Írók Társaságának díját, a másikért az Írószövetség díját Bukarestben, a BBTE nívó-díját pedig háromszor is elnyertem már, de most elsô ízben történik meg, hogy egy magyarországi irodalmi fórum és a szakma is odafigyel arra, amit én létrehoztam. Három könyvemre figyeltek fel, mindhárom gyakorlatilag ugyanazt a témakört járja körül: a kisebbségi lét problémáit, kérdéseit — létértelmezésekrôl van szó tehát. Rendkívül fontosnak tartom a forrásfeltárást. Az elsô erdélyi írónemzedék indulásának nyolcvanadik évfordulóján ezért szorgalmaztam a Tizenegyek antológiájának reprintkiadását, illetve állítottam össze a nemzedék fogadtatásának történetét. A másik két kötet forrásértelmezés: az utóbbi húsz esztendôben írt tanulmányaim válogatott gyûjteménye, amely Paradigmaváltó erdélyi törekvések címmel jelent meg, a harmadik pedig ugyanazokra a kérdésekre reflektáló esszéket is tartalmaz. Elôbbi kettô a Kriterionnál, utóbbi a Széphalom Könyvmûhelynél, Budapesten jelent meg. A Tizenegyektôl számítható a magyar irodalomtörténet egyik nagyon fontos vonala: a népi irodalmi irányzat, amely megtermékenyítette egyrészt a Trianon utáni erdélyi irodalmat, de hatott és kölcsönhatásban élt a magyarországi törekvésekkel is. Láng Gusztáv hívta fel a figyelmet arra, hogy a 20. század magyar irodalomtörténetét nem lehet megírni a Tizenegyek értelmezése, értékelése nélkül. A regionális kultúrát az európai avantgárd törekvésekkel elôször mifelénk ôk próbálták szintézisbe hozni, ez voltaképpen az egész magyar irodalomnak központi kérdése a 20. században. A kisebbségi irodalmak létérdeke, hogy mindig nyitottak legyenek a világra, és merítsenek minden egészséges irányzatból.

— Hány kötete jelent meg, és ezek közül melyeket tartja nagyobb horderejûnek?

— Több mûfajban dolgoztam, összesen tizennyolc önálló kötetem jelent meg, társszerzôkkel együtt pedig közel negyven. A szociográfiai riport mûfajával indultam, ezekbôl szerkesztett reprezentatív kötetem 1993-ban a Püski Kiadónál látott napvilágot Hazatérô szavak címmel. 1983 óta foglalkozomaz Erdélyi Fiatalok történetével. Ez a munka tudatosította bennem: nagyon sok hátramaradásunknak volt oka az, hogy nem ismertük a két világháború közötti kisebbségi hagyományainkat, vagy csupán a beavatottak tudtak errôl, de publikálni nem nagyon lehetett. Az a tény, hogy kész köteteket is bezúztak, az akkori rendszer tûréshatárát mutatta. A Kriterionnak nagyon nagy szerepe volt az irodalmi hagyományok továbbörökítésében. Fontos volt a Romániai Magyar Írók sorozata, a monográfiák, friss mûvek megjelentetése. A ’80-as évek második felében ez a kiadó volt a legnagyobb nyomás alatt, éveken keresztül tartó kivizsgálások folytak ellene.

— Mi a fontosabb az Ön számára: az egyetemi ügyek intézése, a tanítás vagy az írás? Egyáltalán: hogyan jut ideje mindenre?

— Minden fontos, és egyszerre fontos — mindenre idôt szakítani azonban borzasztóan nehéz. Gyakorlatilag ez úgy történik, hogy reggel fél hatkor ébredek, meghallgatom a Határok nélkül címû mûsort, majd a híreket, utána pedig elkezdek dolgozni. Az egyetemrôl általában kilenc órakor értesítenek a gyûlések, megbeszélések idôpontjairól, így az a biztos, amit kilenc óráig megírok, erre alapozok. Szerencsére újságíróként megszoktam, hogy lehet párhuzamosan több dologra is figyelni, több munkát végezni.

— Milyen tervei vannak a jövôre nézve?

— Jelenleg három kötet szerkesztése foglalkoztat: ezek egyike a László Dezsô emlékkönyv. Ô az Erdélyi Fiatalok fôszerkesztôje volt, meggyôzôdésem, hogy ezután fogják felfedezni kisebbségbölcseletét. Mielôtt elmennék érettségiztetni, szeretném leadni a csíksomlyói népfôiskolák történetét is, bár meglehet, hogy ez a vizsgaidôszak miatt késôbbre marad. Buday György és Kolozsvár kapcsolata is foglalkoztat: csodálatosan szép kötetnek ígérkezik, igyekszem megszólaltatni, munkatársammá szegôdtetni mindenkit, aki tud valamit e világhírû kolozsvári grafikusról. Végül pedig meg kellene hogy írjam az egész kisebbségi létértelmezést egyetlen kötetbe foglalva — módszeresen összehozni azt a szintézist, amely láthatóvá teszi az egész törekvés értelmét. Azt tapasztaltam a tavalyi három kötet fogadtatása kapcsán, hogy a Trianon utáni kisebbségi tapasztalatok felértékelôdnek most, amikor a Kárpát-medencei magyarság európai integrációja folyik. Úgy érzem, és mások is erre figyelmeztettek: kellenek a közönségtalálkozók, hiszen az együttgondolkodás során alakul ki az, amire jövôépítô szándékkal szükségünk van. A visszajelzések igazolják: nem fölöslegesen dolgoztam, éppen a mai idôknek van szüksége arra, amivel én ma foglalkoztam.

Farkas Imola

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

MÚLTIDÉZÔ

Az Erdélyi Gazda göröngyös útja

(12. old.)

Közhellyel kezdem: erdélyi magyar gazdalapunk sorsa híven tükrözi az erdélyi magyarság sorsát. A lap életét a történelmi-társadalmi változások már indulásától érzékenyen érintették, jó és rossz értelemben egyaránt, s ha végigkövetjük az Erdélyi Gazda történetét a történelem alakulásával párhuzamosan, világossá válik: a történelmi korszakok a lap életét is korszakokra bontották.

Az elsô hosszú periódus az 1869-es megjelenéstôl 1919-ig tartott, ezalatt a lap folyamatosan megjelent.

A szervezet, amely a lapot kiadta — az Erdélyi Gazdasági Egylet —, már 1844-ben létrejött. Mögötte csekély létszámú földbirtokos osztály és az erdélyi (túlnyomórészt székely) szabad parasztság állt. Az utóbbi társadalmi kategória anyagi helyzete ekkor még nem engedte meg egy folyóirat fenntartását, s az elmaradott anyagi, gazdasági viszonyok közepette egyelôre az igény is kevéssé érett meg mindarra, amit a lap majdan nyújtott: szakmai útmutatásokra, közéleti, politikai tájékoztatásra.

Magyarországon az 1840-es évek elején kezdtek alakulni a gazdasági egyletek. Az országos szervezet, a Magyar Gazdák Egyesülete, amelynek a mai Bánság és Partium is hatásköre alá esett, valamint annak lapja, a Magyar Gazda 1840-ben már létezett. Igaz, a társadalmi háttér is lényegesen eltérô: a föld túlnyomó részét a földbirtokos osztály tulajdonlotta. A mezôgazdaságra fôként az Alföldön jellemzô a nagybirtok s a jobbágyság, zsellérség, szemben Erdéllyel, ahol a parasztság tagoltabb (utólagos becslések szerint a jobbágyság mintegy 30%-ot tett ki), s a tulajdonviszonyok kiegyensúlyozotabbak.

A forradalom és szabadságharc 1849-es bukása s az azt követô Bach-korszak — földrajzi és társadalmi helytôl függetlenül — az egész magyarság életére kritikusan hatott. Erdélyben a mezôgazdaság helyzete 1854-ben kezdett változni, amikor gróf Mikó Imre kiharcolta az EGE újraindításának jogát. A lap indulásának az anyagi és szellemi feltételek csupán 15 év után kedveztek.

Az elsô szám 1869. április 15-én jelent meg, a következô ugyanazon hónap 30-án. Szerkesztette Timár Károly és Szabó Sámuel. Munkatársak: b. (báró?) Huszár Sándor, Kócsi Károly, Mina János, Nagy Ferenc és Szentgyörgyi József. Kiadták Kolozsváron. A gazdasági témájú cikkek mellett az elsô lapszámok hírt adtak, egy késôbb korszakalkotónak bizonyuló kezdeményezésrôl: Kolozsváron létrehoznak egy mezôgazdasági tanintézetet, s ezt az állam és a magyar értelmiségi közösség is támogatta. Az április 30-i szám arról is beszámolt, hogy Kolozsváron mûködni kezdett a Rajka Péter alapította gépgyár.

A lap ezután havonta kétszer jelent meg. Folyamatosan tájékoztatta az olvasóközönséget a(z egyesület) vezetôtanács(ának) döntéseirôl. Az állandó témák között szerepelt a tanintézet ügye, de tudósítottak a keletrôl terjedô marhavészrôl, a Nagy Küküllô vármegyében tartott gazdasági kiállításról, foglalkoztak az erdôvédelemmel, borversenyekkel.

A 70-es évek elején hírül adták, hogy létrejött a Magyar Méhész Egylet, valamint az Elsô Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Egylet, tanfolyamot indítottak a néptanítók gazdasági képzésére, Marosvásárhelyen mezôgazdasági vándorgyûlést tartottak, ’72 augusztusában pedig az egyesület vendégül látta a magyar mezôgazdasági minisztert. A lap szerkesztése ebben az idôben Gamauf Vilmos és Szabó Sámuel kezében volt.

1973-ban az Erdélyi Gazda hetilappá alakult. Februárban gróf Mikó Imre, az egylet elnöke közölte meghívását az évi közgyûlésre. Felhívták a figyelmet az augusztusi bécsi világkiállításra, különös tekintettel a mezôgazdasági gépekre, cikkeztek a Mezôség fásításáról, a magnemesítés és a réteg gondozásának fontosságáról, bortermelésrôl és gyümölcstermelésrôl.

Az 1874-es évfolyam Gamauf Vilmos és Vörös Sándor szerkesztésében indult. A szerkesztôség többi tagja: Paget János, Berde Áron, Huszár Sándor és Kodolányi Antal. Az Erdélyi Gazda ebben az idôszakban olyan fontos kérdésekre hívta fel a figyelmet, mint a bank- és valutakérdés, a kertészeti és az iparilag feldolgozott kertészeti termékek budapesti kiállítása, a bécsi kiállítás, a londoni borkiállítás. A lap egyre gazdagabb hír- és reklámanyagot közöl a mezôgazdasági gépekrôl, például a cséplôgépgyártás beindulásáról, a gázkazán megjelenésérôl s a mezôgazdaságban használt vegyipari cikkekrôl — növényvédô szerekrôl, mûtrágyákról — is. Ugyanakkor egyre többet foglalkoznak a növénytermesztésben és az állattenyésztésben terjedô betegségekkel, valamint a terményekkel kapcsolatos gondokkal. A reklám pedig anyagilag egyre nagyobb szerepet játszik a lap életében.

Közben mind több helyet kapnak az egyik-másik vidékhez kapcsolódó gondok, például a Mezôségen a fásítás hiánya, Gyergyóban az ipar, a fafeldolgozás elmaradottsága. Ezek kapcsán két fontos problémakör körvonalazódik a lapban: a közlekedésé és a képzésé. Felhívják a figyelmet arra, hogy az újonnan kiépített erdélyi vasút komoly lehetôségeket teremt a mezôgazdaságból élôk számára. A folyóirat téli számaiban pedig egyre nagyobb számban mutatták be az egyesület szervezte téli gazdasági tanfolyamokat. A záróünnepségeken készített fotókról nem hiányoztak a vezetôség képviselôi és az elôadók. A falusi értelmiséget is bevonták: falusi tanítók számára külön kurzusokat tartottak, s beszervezték ôket a lap terjesztésébe.

Ebben az idôben nem maradt el a közéleti tájékoztatás sem. Közölték Deák Ferenc és Kossuth Lajos halálát, gróf Mikó Imre halálakor pedig, 1876. szeptember 22-én a lapban több oldalas gyászjelentés kapott helyet, amelyben részletesen bemutatták mindazt, amit az "EGE atyja" Erdélyért tett.

Bízvást állíthatjuk: az Erdélyi Gazda az erdélyi falu gondjának-bajának hû tükrévé vált. S nemcsak tükrévé, de szószólójává is: figyelemfelkeltô cikkeivel a parasztság gondjait felpanaszolta a hatóságoknak s az egyházaknak egyaránt. A lap életében ennek az eredményes korszaknak a hanyatlása 1914-ben kezdôdött. Az Erdélyi Gazda kiállt a falu érdekeiért a háborús idôkben is, amikor a mozgósítások a mezôgazdaságból elvonták a munkaerôt, a hadsereg és a városi lakosság ellátása viszont rendkívüli terheket rótt a gazdaságra. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlását követôen azonban, 1918 októberétôl a lap már nem jelenhetett meg, s kiadása majd két évig szünetelt. A falu ebben az idôszakban gazdasági talpraállásáért küzdött úgy, hogy az új hatóságok jóindulatára, segíteni akarására nem lehetett számítani.

Az 1920 júniusában újraindult Erdélyi Gazda is csak olvasóközönségére és az EGÉ-re számíthatott. A fôszerkesztô Török Bálint lett. Az EGE elnöke gróf Bethlen György volt. Az élet a két intézmény vezetôségét új feladatok elé álltotta. 1919-ben a magyar földbirtokosok földjeit 100 hektáron felül kiosztották. Az egyesületet és az Erdélyi Gazdát addig komolyan támogatók anyagi lehetôségei alaposan megcsappantak, a feladatok viszont komolyan megnôttek. A Bánság és a Partium Romániához csatolásával az ottani gazdakörök egyenként csatlakoztak az EGÉ-hez. Az Erdélyi Gazda ebben az idôszakban tájékoztatja olvasóit arról, hogy az egyesület mind helyi, mind központi szinten új szervezeti és mûködési szabályzatot dolgoz ki. Közben az országos adminisztratív szervekkel állandó tanácskozás folyt a magyar gazdák érdekvédelme ügyében.

A lap nehéz anyagi helyzetére utal, hogy a 20-as évek elején teljesen eltûnt a reklám. Ugyanakkor az Erdélyi Gazda segítséget nyújtott más gazdasági szervezeteknek. A Hangya szövetkezet romániai részlege a lapon keresztül tartotta a kapcsolat a lakósággal, és a Méhészeti Közlöny számára is fenntartottak 1–2 oldalt minden lapszámban.

Az 1929-ben beköszöntött világgazdasági válság hatása még a ’30-as évek közepén is érzôdött. Az állandó és általános pénzhiány közepette az elôfizetések komolyan megcsappantak. Az igazgatótanács pénzügyi okok miatt 1931-ben kénytelen volt felfüggeszteni a lap megjelenését.

Csak 1934 októberében tudtak dönteni az újraindításról.

Közben az egyesület és a lap szorosan együttmûködött a történelmi egyházakkal, mezôgazdasági szakiskolákat hoztak létre. Az utat az unitárius egyház nyitotta meg a székelykeresztúri iskola megalapításával. Követte a római katolikus egyház, amely Radnóton indított iskolát. Az Erdélyi Református Egyházkerület Csombordon hozta létre tanintézményét. Ebben az idôben az egyházak és a gazdakörök közötti együttmûködés példaértékû volt, a falusi lelkészek többsége tagja a helyi gazdaköröknek, népszerûsíti a lapot.

Makkai Sándor püspök az Erdélyi Gazdában felszólította a falusi lekészeket arra, hogy vegyenek részt a gazdatanfolyamokon.

A ’30-as évek második felében a nyugati országok mezôgazdaságának elôretörésével egyre nagyobb hangúlyt kapott a szakképzés, a romániai belviszonyok alakulása okán pedig a jogi tanácsadás. 1936 májusában az EGE országos kongresszust tartott, s ezen vezetôségváltásra került sor. Az elnöki poszton gróf Bethlen Györgyöt dr. Szász Pál követte, az alelnök gróf Teleki Béla lett, a jogtanácsosi teendôket dr. Asztalos Sándor vette át. A szövetség nevét is megváltoztatták, az új elnevezés: Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület. A lap fôszerkesztôje Teleki Ádám. Gróf Teleki Béla alelnök javaslatot tett, hogy ahol a helyzet és a tagság felkészültsége szükségessé teszi, nevezzenek ki falugondnokot. A lap rendszeresen kezdett foglalkozni a nôk háztartásbeli képzésével.

Az újabb gyökeres változást az 1940-es bécsi döntés hozta. Erdély kettészakítását követôen az EMGE és a lap vezetôsége úgy döntött: mindkét intézménynek lesz észak-erdélyi és dél-erdélyi változata. Észak-Erdélyben a székhely Kolozsváron maradt. Az egyesület vezetôje gróf Teleki Béla, a lap fôszerkesztôje Demeter Béla volt. A dél-erdélyi székhely Nagyenyedre került, itt az EMGE vezetését dr. Szász Pál vállalta, az Erdélyi Gazda szerkesztôje Teleki Ádám lett.

A két egyesület sorsa merôben eltérôen alakult. Az észak-erdélyi szervezet 1941–44 között a magyar hatóságok támogatását élvezte. A lap tájékoztatja olvasóit arról, hogyan éljenek a kormány nyújtotta anyagi lehetôségekkel, s álljanak helyt a háborús gazdálkodás feltételei mellett. A magyar földmûvelésügyi miniszter, az erdélyi származású báró Bánffy Dániel több ízben ellátogatott Kolozsvárra, s mindahányszor az egyesületet is felkereste.

Dél-Erdélyben a lap az ott maradt szakemberek áldozatos munkája révén létezhetett. Dr. Szász Pál munkatársai: dr. Nagy Endre, Szemlér Ferenc, Kacsó Sándor, valamint idôs és ifjú Veress István, a csombordi iskola tanárai. A minden számban helyet kapó kulturális rovatot dr. Vita Zsigmond tanár vezette. 1942 augusztusa és ’43 áprilisa között a lapot betiltották. Az újramegjelenést bizonyára a magyar hatóságok közbelépésére engedélyezték.

Az Erdélyi Gazda kettôs élete 1944 augusztusáig tartott. A szovjet csapatok Erdélybe vonulásakor mindkét változat megjelenése leállt. A nagyenyedi központot felszámolták, és dr. Szász Pál átvette a kolozsvári központ vezetését, magával hozva munkatársai egy részét. Kormányszinten nem titkolták: nem értenek egyet az egyesület munkájával. 1946-ban mégis indulni látszott valami. Néhány faluban újraalakult a gazdakör, tanfolyamot is szerveztek. Ez azonban nem tartott sokáig. A szervezetet betiltották, és megindult az ellenálló vezetôkkel való leszámolás. Dr. Szász Pált elhurcolták, az Ocnele Mari-i sóbányában halt meg tüdôgyulladásban.

Újabb nagy korszak zárult le, s mint tudjuk, a szünet ezúttal fájdalmasan hosszúra sikeredett.

Az 1993-as újrakezdés óta abban a tiszteletben lehetett részem, hogy a lap munkatársa, késôbb szerkesztôbizottságának tagja lettem, s tanúja minden nehézségnek. Az azóta eltelt éveket elsôsorban a mostani vezetôség tisztje értékelni. Gazdag tapasztalataim alapján azonban elmondhatom: az Erdélyi Gazda az erdélyi magyar gazdatársadalom lapja volt és maradt.

Gúzs Ferenc

Egy marék széna

(12. old.)

1944. június 2. Ez a dátum minden kolozsvárinak tragikus, szomorú emlék. Akkor kopogott be hozzánk is a háború, a maga meztelen valóságában: közel háromezer áldozata volt a bombatámadásnak. Ezen a napon veszítettem el édesanyámat és kishúgomat.

Haláluk emléke azért nyomaszt kitörölhetetlen gyötrelemmel még most, hatvan év után is, mert nekem is otthon kellett volna lennem velük. Sok éve élek távol szülôvárosomtól, de a haláluk miatt érzett fájdalom nem fakul, s legyek bárhol a világon, június elején mindig visszatérek a Házsongárdban lévô sírhelyükhöz.

Nem, nem felejthetem, hogy engem édesanyám mentett meg. Az már a sors különös fintora, hogy ebben nagy szerephez jutottak a nyulaim is. Pedig csak két nyulam volt. Etetésük mégis mindennap gondot jelentett.

Június elsején az állomáson túli Újfalvi utcai házunk elôtt egy szénásszekér döcögött el "egy egész évre való" nyúleledellel. Azonnal izgalomba jöttem, hiszen mennyi burjántépéstôl, utánajárástól szabadulnék meg, ha nekem ennyi szénám lenne...

Egy marék szénát csentem el a tovadöcögô szekérrôl. De tizenegy évemmel nem lehettem túl gyarkorlott tolvaj, mert a hóstáti ember meglátott, és dühösen szitkozódni kezdett. Erre jött ki édesanyám a házból...

Még ma is ég az arcom attól, amivel a hóstáti ember szidalmát megtoldotta. Azonnal belódított a fürdôszobába, és rám zárta az ajtót:

— Ilyen szégyen! — kiabálta kipirulva, s szinte sírva. — Ott ülsz, amíg apád hazajön! Majd ô ellátja a bajodat!

Kereskedô apámnak a Kossuth Lajos utcában volt üzlete, így a déli edébszünetben — amikor mindig hazajött — tudhatta meg "hôstettemet". Ô is szörnyû dühös lett, s rám ripakodott:

— Holnaptól velem jössz az üzletbe! Nem tekeregsz többet.

Lógattam az orrom, úgy tûnt, méltatlanul nagy a büntetés. Végleg oda a drága vakációm, a szépnek ígérkezô nyár minden öröme.

Így történt, hogy június másodikán már reggel hét órakor felköltött édesapám:

— Öltözz! Mától kezdve velem jössz az üzletbe, ez lesz a nyári programod.

Kelletlenül bújtam ki az ágyból, kedvetlenül öltözködtem, s most már nemcsak az elpuskázott nyaram jutott eszembe, de az is: mi lesz a nyulaimmal?

Végigbaktattunk az utcákon (ma Ecaterina Teodoru), behúzott nyakkal igyekeztem lépést tartani apámmal, de sértetten, durcásan egy gondolatnyival mögötte maradva. Rettenetes zavaromban azt hittem, hogy az utcánkból mindenki bennünket néz — Drinceanuék, Lenkeiék, Halaiék, Krizsánék, de még a sarki vendéglôsök, Bükkösék is —, és bizonyára összesúgnak: úgy kell a mihaszna Antinak, megérdemli a sorsát!

Gyönyörû napfényes idô volt. Egyetlen felhô sem kószált az égen. Ettôl még jobban sajgott a szívem: hiába süt a nap, ha engem elnyul az üzlet árnyéka. Pedig azt sem tudtam, mi vár, milyen feladatokat sóz rám, mivel büntet apám. Így, amikor kinyitotta az üzletet, csak álltam és bámészkodtam, s kissé megszeppenve váltogattam a lábaimat. Akárha megfeledkezett volna rólam, apám a maga reggeli dolgát végezte, jött-ment, mintha ott sem volnék, csak én követtem a szemem sarkából minden mozdulatát, s sértett mogorván vártam, mikor kerül rám a sor.

Beavatásom azonban elmaradt. Akárha az én biztatásomra szólalna meg, fölvisítottak a szirénák. Apám is megtorpant, de hát hozzá voltunk szokva e hanghoz. Azokban az idôkben mindegyre vijjogni kezdtek a szirénák, de szerencsére sohasem történt semmi, rendszerint egykettôre lefújták a riadót. Ezt a riadót sem vette komolyan senki. Mégis, hogy ne legyen baj, bezártunk, és lementünk az óvóhelyre. Itt még viccelôdtek is, nevetgéltek, egy kicsit mindenki félvállról vette a légiveszélyt, s vártuk, hogy lefújják.

Aztán elszabadult a pokol. A robbanásoktól remegett minden, akárha fölöttünk, az emeleten duhaj gyermekek csapkodnák megveszekedett kedvvel az ajtókat, rezegtetnék az ablakokat. Csak ültem a helyemen, s mint aki valójában nem tudja, mi történik, ámulva pislogtam. Apám nagyon is tudta. Ahogy rápillantottam, arcán láttam a félelmet — ettôl én is félni kezdtem.

A gépek hullámokban támadtak, s egy-egy beálló süket csendben még a lélegzeteket sem lehetett hallani, hogy aztán mindenki egyszerre kezdjen hadarni, majd elhallgattak hirtelen az újrakezdôdô dübörgésre, égzengésre, és összehúzódva szegezték tekintetüket a pinceport szitáló boltozatra. Amikor végre hosszabbra nyúlt a csend, s azt hittük, talán vége, de még nem fújták le a légi riadót, egy ismeretlen férfihang szólt le a pinceajtó magasából:

— Móricz úr, azonnal menjen haza, a családját baj érte! Föl se foghattuk mi történhetett. Nyomban elindultunk, fölrohantunk a lépcsôkön, sietve végig a Wesselényi utcán, át a Malomárok, majd a Szamos hídján, le az állomás felé...

Itt már iszonyatos kép fogadott: ijedt, jajveszékelô, síró emberek, rombadôlt házak, pusztulás. Egy tehergépkocsi rakodóterén halottak egymáson, megcsonkított emberi maradványok. A hidelvi református templom elôtt felborult fiáker, a ló teteme a szemközti ház emeleti erkélyén. A református kórház romokban, a falmaradványokon ágyak ágynemûk lógtak, por, téglatörmelék mindenütt.

Lélekszakadva rohantunk be a Kálvin utcába, ahol nagyanyámék laktak. Itt aztán megtudtuk mi történt. Nagybátyám már járt a házunknál. Szinte eszünket vesztve rohantunk tovább, a Boldog utcában jobbról is balról is lebombázott házak, zokogó, jajgató, rémülten hadonászó emberek. Az állomás mellett átívelô nagyhídon néma légelhárító ágyú csöve szúrt bele a szikrázó kék égbe. De hát nem is tehetett semmit, a bombázók ötezer méter fölöttrôl szórták le terhüket. Az állomás helyén is romok, füst és por, pusztulás. Átrohantunk a Nádas-hídon, a Bükkösék vendéglôje elôtt be a mi utcánkba. De aztán meg kellett állnunk! Valóban földbegyökerezett a lábunk a látványtól. A házunk helyén mérhetetlenül nagy bombatölcsér.

... Istenem, hányszor, de hányszor futottam azóta végig képzeletembe ezt a gyötrelmes utat, éreztem újra ezt a semmihez sem hasonlítható dermedtséget... Hiszen nem csak hatvanszor — ennyi éve történt — éltem át ezt a múlni és fakulni nem akaró rohanást, majd megtorpanást. Mindannyiszor, ahányszor édesanyámra és a romok alatt maradt hétéves húgomra gondoltam. Pedig csak jóval azután tudatosodott bennem az is, és értettem meg, hogy nekem is ott kellett volna lennem a romok alatt! Akkor csak álltam az iszonyattól, rémülettôl vinnyogva, meg sem fordulhatott a fejemben, hogy még reggel is duzzogva bánkódtam elorzott vakációm miatt, s keserûségemben túlságosan súlyosnak éreztem büntetésemet. Hiszen csak egy marék szénát csentem el a szekérrôl!

De hát ez a marék széna, de fôképpen drága anyám "haragja" mentette meg az életemet.

Móricz Antal (Budapest)

LEVÉLBONTÓ

Egy hétéves kislány emlékei
(1944. június 2.)

(13. old.)

Hétéves voltam. A kardosi iskolában laktunk szolgálati lakásban. Édesapám ott volt igazgató, tanító. Kollégáját, Csongrádi Jánost behívták katonának, a harctérrôl tudtommal nem tért vissza. Búcsúzáskor kaptam tôle legkedvesebb meséskönyvemet, a Hüvelyk Matyit, amit leírt és illusztrált, és amely megérdemelne egy újrakiadást.

Az iskolai évzárónk április másodikán volt, mert az épületbe német katonákat szállásoltak, a szomszédos román templom udvarára lôszerraktárt telepítettek, a téglagyárba meg zsidókat gyûjtöttek. Június 2-án reggel repülôgépzúgás csalt ki tejeskávémmal a lépcsôre. Csodálatos látvány volt számomra a tiszta kék égbolton a Bács felôl V alakban repülô ezüst gépek raja.

Pár pillanat múlva elszabadult a pokol. Bombák fülsüketítô robbanása, szirénák zúgása közepette szaladtunk hátra szüleimmel a kert végébe épített bunkerbe. Szerencsénkre Kardost és a lôszerraktárt elkerülte a bombázás. Csupán a kutyánk akasztotta fel magát: átugrott a kerítésen, és a túl rövid lánc megfojtotta.

Mikor vége lett a bombázásnak és lefújták a légiriadót, édesapám bement a városba megnézni a testvéreit, rokonait. Az állomás és környéke romokban hevert. A Kis utcában lakó bátyját, Auer Rudolfot (Rezsô bácsit) és feleségét, Olga nénit (született Wagner) a konyhájuk alatti pincében érte a telitalálat. Mesélték, hogy Olga néni fekete haja hófehér lett. Rezsô bácsi a légiriadó hangjára a kis fûszerüzletébôl szaladt haza. Olgi lányuk akkor 16 éves kereskedelmis diák volt, ôt utcán hazafelé menet érte a bombázás. Ô életben maradt.

A ház elsô részében lakott Olga néni édesanyja, Wagner nagymama a másik lányával, Margittal. Margit néni hirtelen bebújt az asztal alá, próbálta édesanyját is behúzni, de már nem sikerült. Édesanyja kezét fogva még két órát beszélgetett az asztalra nyomott-préselt édesanyjával, aki a romok alatt lassan megfulladt. Margit néni megúszta egy kartöréssel. Ô fogadta magához Olgi unokanôvéremet, aki érettségi után rövid ideig a villamosmûveknél dolgozott, majd Budapestre, onnan Svédországba költözött. Férjhez ment Csöngei Józsefhez, egy fiuk is született, de a kapcsolat a családdal azóta sajnos megszakadt.

A család tragédiája a bombázással nem ért véget. Zoli, Olgi bátyja 1944-ben érettségizett, majd bevonult katonának. A háború végén gyalog indult hazafelé, tüdôgyulladást kapott, és a grazi kórházban meghalt. Ott is temették el.

Nyugodjanak békével.

Auer Rudolfnak és Olga néninek rejtélyes körülmények között eltûnt eredeti sírfelirata fehér alapon fekete gótikus betûkkel ez volt: Itt nyugszik Auer Rudolf és neje, 1944. jún. 2-án a bombatámadás áldozatai lettek.

Auer Éva

Szeméthegyek a Riszeg-tetôn

(13. old.)

Még májusban, a hónap egyik utolsó hétvégéjét az Ajtay család vendégeként Kolozsváron töltöttem. Szombaton Ajtay Ferenc és Karen Tripp amerikai angol tanárnô társaságában túráztam a Riszeg tetôre. Kellemes, napos, szép idôben jártuk be a Riszeg tetôre vivô utat, és útközben unos-untalan megálltunk gyönyörködni és fotózni a kosborok, boglárkák, különbözô virágzó bokros cserjék, a tavaszi hérics és a szellôrózsa virágai által ellepett hegyi réteken. A Riszeg tövébe érve azonban elszomorító látvány fogadott bennünket. Az elôzô heti vagy még korábbi majális maradványai iszonyú pusztításról tanúskodtak. Az alsó mezôkön még írmagját sem találtuk a riszeg virágnak, bár ezért kirándultunk odáig. Csak az eldugottabb rétek északi bokrai alatt találtunk rá. A virágtövek helyét, kitaposott nyomait a szemétkupacok tömkelege váltotta fel. Olyan mennyiségû csipszes zacskó, eldobott üres palack és üdítôs doboz, mûanyag tányér meg evôeszköz volt ott, hogy meg sem próbálkozhattunk az összegyûjtésével. Nem tudom, hogy ki vagy kik szervezték a kalotaszegiek majálisát, de az utólagos látvány nagyon elszomorító volt.

Én, mint túravezetô nem engedem meg, hogy a túra során keletkezett szemetet az erdei gyûjtôkbe helyezzék, mert a vadak széthordhatják, bár akkor ugye "ôk" szemetelnének, és nem én. Gondoskodom arról is, hogy mindazt a szemetet, amelyet közösen gyûjtöttünk, szintén közösen vigyük el biztonságos helyre. Ezt vártam, várnánk el jóérzésû, természetszeretô emberektôl, különösen egy rendezvény szervezôitôl. Túl az esztétikai problémán nagyobb bajnak érzem azt, hogy a mûanyagokat és fémeket is tartalmazó hulladék a Föld, az unokáink élhetô környezeti létét veszélyeztetik. Ezek a hulladékok évtizedek alatt sem bomlanak el, de a vizeket és a levegôt tovább szennyezik kémiai-biológiai átalakulásukkal. Jó lenne, ha erre is odafigyelnének a szervezôk és kirándulók egyaránt.

Tudomásom szerint az EU-ba készülôdnek Önök is. Ezt egy EU-s ország sem engedheti meg magának. Nem elég majd csak akkor odafigyelni erre! Mivel meg kell tanulni, hozzá kell szokni a környezet tisztaságához, itt az ideje, hogy az ilyen rendezvények ne úgy záruljanak, mint amilyent mi tapasztaltunk a Riszeg tetôn.

Almássyné Vali, Nyíregyháza

Rendet teremteni a postai zûrzavarban

(13. old.)

Megrögzött rejtvényfejtô vagyok, már gyermekkoromban nagyon sok rejtvényt fejtettem meg, ez volt legkedveltebb szórakozásom. A beküldött rejtvényekre nagyon sok könyvet nyertem. Ez év áprilisában terjedelmes csomagot nyertem. Április 14-én érkezett a felszólítás a központi postától, hogy jelentkezzem és vegyem át a küldeményt. Azonnal mentem is a postára, ennek ellenére tízezer lej fekbért kellett fizetnem. Hiába tiltakoztam, nem volt mentség. 19-én másik felszólítás érkezett, amit 7-én postáztak, Kolozsváron pedig 9-én pecsételtek le. Hol feküdt tíz napig az értesítés, amiért végül a címzett a hibás, és még meg is bírságolják? Ugyanígy jártunk egy magyarországi üdvözlettel, amit 6-án adtak fel, és csak 19-én kaptunk meg. Hasonlóan zavaros a helyzet az új postai irányítószámokkal, mivel a nekem címzett küldeményeken szinte mindég mást írnak, attól függôen, hol adták fel. Ideje lenne valakinek rendet teremteni a postai zûrzavarban.

Levey Ferenc

Ötvenéves érettségi találkozó
Magyarságtudat, anyanyelv-ôrzés

(13. old.)

Minden magyar ember, aki hovatartozásának tudatában él, felteheti a következô kérdést: mit tett magyarságának megôrzéséért, hogyan ápolja, óvja, tartja meg anyanyelvét? A különbözô társadalmi kategóriájú és mûveltségû emberek másképp válaszolnak erre.

A magyartanár, aki a kalotaszegi vagy mezôségi gyermeket oktatja, hosszú, akadályokkal teli nehéz, de szívbôl fakadó meggyôzôdésen alapuló munka eredményeként elérheti azt, hogy a gimnázium vagy líceum befejezése után a gyermek, az ifjú vállalja az itthon érvényesülést. A tananyag elsajátítsa mellett ki kell térni elôdeink helytállására, erkölcsi, jellembeli tulajdonságaikra, így aztán az ifjú eljut oda, hogy érzi, ô is tégla a falban.

Másoknak, másokért tenni a szó erejével — ezt vallotta Reményik Sándor, s ez nagyon idôszerû ma is. Sokunkban felmerül a kérdés a naponta tapasztaltak alapján: menni vagy maradni?; egyéni élet?; érvényesülés? Magyarság itt és most? Ha mennem kellene Erdélybôl, mindent magammal vinnék — ahogy Reményik vallotta. Elsôsorban az otthon melegét, az "egész édes megszokott világot", nehézségeivel, keserveivel együtt, és a Farkas utcát mindenképpen. Azonban a csomagolás végén határozottan döntenék: Maradok! A sors nem hordoz mindenkit a tenyerén a nagyvilágban. Az otthon képe, a Szó az idô teltével mind gyakrabban felsejlik, és döntésre késztet. Inkább vissza a rosszba, mert az is a tiéd, csak azzal együtt élve lehetsz teljes ember. Az álmok, a tervek sokszor megvalósulnak, máskor nem, s arra, hogy a szó legalább olyan fontos, mint a mindennapi kenyér, csak késôn jönnek rá.

Nekünk, Erdélyben élô magyaroknak elsôsorban anyanyelvünkre kell vigyáznunk, mert ez a legfontosabb tényezôje annak, hogy megmaradhassunk magyarnak más nyelvi környezetben. Ezt kell tudatosítanunk mind elemi, mind magasabb oktatási szinteken. A csend, a béke a lélekben kezdôdik, s ha ez uralkodik, akkor minden könnyebben elviselhetô, az adott valóság másképp értékelhetô, a másság elfogadása nélkülözhetetlen.

A fenti gondolatokat, amelyek állandóan foglalkoztatnak, a május elsejei budapesti tartózkodáson látottak, hallottak váltották ki, és meggyôztek elveim igazáról. Az európaiság fogalma sokszínû, ezt el kell fogadnunk. Felül kell emelkednünk a mindennapok kicsinyes, bosszantó, sértô problémáin a nagy cél érdekében.

Bodrogi Erzsébet

Anyanyelvünk ápolásáért

(13. old.)

Mint egykori kitûnô magyar tannyelvû fôgimnázium véndiákját, örömmel tölt el, hogy XVI. évfolyamába lépett kedves lapom, a kolozsvári Szabadság igen igényes anyanyelvünk ápolásában is. Ebben a nemes törekvésükben legyen szabad e néhány sorommal felhívnom szíves figyelmüket néhány dologra.

Nemrégiben olvastam az egyik hírben a "nemzeti határról", ami a román frontierã nationalã-nak a tükörfordítása. Magyarul egyszerûen országhatár. Ennek ikertestvére az "în afara teritoriului României", amelynek magyar megfelelôje "Románia felségterületén kívül".

Lapjuk május 15-i számában egy másik tükörfordításból eredôen, új minisztérium támadt amúgy is felduzzasztott központi szerveink széles választékában: a Ministerul Public, mint Közügyi Minisztérium látott napvilágot. Helyesen és magyarul: Vádhatóság. Tulajdonképpen magyarul és mindenki számára érthetôen: Ügyészség. Ugyanebben a lapszámban a Csibi-per kapcsán büntetôjogi perrôl szólt a tudósítás. Helyesen: bûnper.

Az Ítélôtáblával kapcsolatos javaslatom után mindössze egyszer jelent meg a lap hasábjain a nyelvújító "táblabíróság". Sajnos, ezt egyszer még a Kossuth rádió is átvette. Lehet, onnan ered, hogy egykoron megkérdezték, hol tárgyalsz, amire a válasz az volt, hogy a "táblánál". De semmi esetre sem mondtunk táblabíróságot.

Dr. Gyöngyössy Dániel

GAZDASÁG

Az EP-hez fordul a Zöld Fórum Verespatak ügyében

(14. old.)

A Kárpát-Medencei Zöld Fórum Egyesület memorandumban kívánja tájékoztatni az Európai Parlamentet a Verespatakon tervezett cianidos aranybányanyitás veszélyeirôl — határoztak a résztvevôk a Zöld Fórumnak a múlt hét végén Szegeden tartott tanácskozásán.

A memorandum tartalmazni fogja azt a teljes film- és fotódokumentációt, amelyet a Zöld Fórum tagjai a közelmúltban Verespatakon, a tervezett építkezés helyszínén készítettek, valamint kiegészítik a pénteki tanácskozás megállapításaival — mondta Balogh László, az egyesület elnöke.

A tanácskozáson Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia fôtitkár-helyettese a tervezett román–kanadai közös vállalkozású beruházás ismertetésekor arra hívta fel a figyelmet, hogy az új bánya, elkészülte után — méreteinél fogva — összehasonlíthatatlanul nagyobb katasztrófa veszélyét rejti magában, mint amilyen a négy évvel ezelôtti tiszai ciánszennyezés volt.

Hangsúlyozta az európai uniós környezetvédelmi irányelvek betartásának szükségességét a térségben, s leszögezte, hogy egy kétes nyereségû, ugyanakkor komoly rizikóval járó beruházást meg kell fontolni.

Balogh László bejelentette, hogy a Zöld Fórum adakozást szervez Magyarországon, s a befolyt összegbôl felújítanak egy olyan, a bányaépítés miatt lebontásra ítélt, rossz állapotban lévô házat, amelyet a tulajdonosa nem akar eladni.

— A beruházók akkor tudnak tovább lépni, ha megveszik a területen lévô házakat, de nem minden tulajdonos akar megválni otthonától, ezért atrocitások érik ôket — mondta.

A felújítással a ház egy civil szervezet védelme alá kerül, s nem kell megválnia tôle a tulajdonosnak — tette hozzá Balogh László.

A Verespatakról érkezett környezetvédôk köszönetet mondtak a szolidaritásért, és nemzetközi civil együttmûködést kértek a bányaépítés megakadályozásához.

Balogh László közölte: a Zöld Fórum meghívta a rendezvényre az építtetô cég, a Rosia Montanã Gold Corporation képviselôit is, ám ôk más fontos elfoglaltságukra hivatkozva nem jelentek meg.

Luxemburg a leggazdagabb, Lettország a legszegényebb az új EU-ban

(14. old.)

Luxemburg és Írország a leggazdagabb, Lettország és Lengyelország a legkevésbé jómódú a kibôvített EU 25 tagországa közül — derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat hivatalos becsléseinek csütörtökön közölt eredményeibôl.

Az egy fôre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerô-paritáson mért értéke Luxemburgban csaknem kétszerese (208 százaléka) az uniós átlagnak, és ötször magasabb Lettországénál (42 százalék).

A 25 ország rangsorában Magyarország a 20., az újonnan csatlakozott tíz országot tekintve pedig az 5. helyen áll, az uniós átlag 61 százalékának megfelelô egy fôre jutó GDP-vel.

A tíz új tagállam közül Ciprus közelíti meg leginkább az uniós átlagot 83 százalékos aránnyal, amely egyúttal a korábbi tagországok közül Görögország és Portugália megfelelô mutatójánál is jobb. Lengyelországban, a legnagyobb új tagállamban ugyanakkor az egy fôre jutó GDP mindössze 46 százaléka az EU-25-ök átlagának.

A 15 tagú EU-hoz képest a bôvítés nyomán az uniós átlag 9 százalékkal csökkent.

Az új tagországok között Ciprust Szlovénia és Málta követi (77, illetve 73 százalékkal), majd Csehország (69 százalék), Magyarország (61 százalék), Szlovákia (51 százalék), Észtország (48 százalék), Litvánia és Lengyelország (46 százalék), illetve Lettország (42 százalék) következik.

A korábbi tagállamok közül a második helyen álló írek egy fôre jutó GDP-je még mindig csaknem egyharmaddal haladja meg az uniós átlagot (131 százalék). Dánia 123, Ausztria 121, Hollandia 120, Nagy-Britannia 119, Belgium 116, Svédország 115, Franciaország 113, Finnország 111, Németország 108, Olaszország pedig 107 százalékos értékkel szerepel az Eurostat becslésében.

Az egy fôre jutó GDP alapján még az újonnan csatlakozott országoktól is meglehetôsen nagy távolságra van a három tagjelölt: Romániában ez a mutató az EU-25-ök átlagának 30, Bulgáriában 29, Törökországban pedig 27 százaléka.

Irodaépületet vásárolt az Immofinanz Bukarestben

(14. old.)

Az osztrák Immofinanz regionális holdingján keresztül 63 millió euróért megvásárolja a bukaresti IRIDE Business Park irodakomplexumot. Az Immofinanz elsô romániai ingatlanvásárlása a késôbbi terjeszkedés elsô lépésének tekintendô, a cég közleménye szerint.

Az IRIDE Business Park 55 ezer négyzetméter hasznos alapterülettel rendelkezik. Ebbôl 35 ezer négyzetméter irodahelyiség és 20 ezer négyzetméter raktárhelyiség. Az alapterületet teljes egészében bérlôk használják. A komplexum 2006-ig további 30 ezer négyzetméter iroda alapterülettel bôvül.

— A román ingatlanpiac az egyik legnagyobb és legígéretesebb Kelet-Európában az EU területén kívül — jelentette ki Karl Petrikovics, az Immofinanz igazgatótanácsának elnöke. Az osztrák ingatlan-befektetô társaság jelenleg két másik romániai ingatlan-befektetésrôl is tárgyal.

Az Immofinanz regionális leányvállalata, az Immoeast jelenleg Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában rendelkezik érdekeltségekkel. Fôleg irodákba, kiskereskedelmi és logisztikai ingatlanokba fektet. Tizenkét közvetlen befektetése mellett még számos helyi ingatlan-befektetôben is tulajdonos, egyebek között a European Property Groupban, a Heitman Central Europe Property Partnersben, az S+B CEE-ben, a Globe Trade Centre-ben és a Polonia Property Fund L.P.-ben. Az Immoeast befektetési portfoliója 43 objektumot ölel fel, együttesen

406 782 négyzetméter alapterülettel.

Az Immofinanz AG május 27-ig tôkeemelést hajtott végre, ettôl 312 millió eurós tôkeinjekciót remél. A többletforrás igénybevételével 500 millió eurós ingatlan-befektetést kíván finanszírozni anélkül, hogy saját tôke arányát kibillentené a jelenlegi 65 százalékos szintrôl.

Az Immofinanz a 2004/05-ös pénzügyi évben ingatlan-befektetéseinek több mint a felét külföldön kívánja végrehajtani, közép-kelet-európai súlyponttal.

Otthon-hitel a Tiriac Banknál

(14. old.)

Június 7-tôl a Tiriac Bank új szolgáltatást kínál ügyfeleinek: ingatlan beszerzésére fordítható Otthon (Acasã) hitelt. A családi ház, lakrész vagy garzonlakás vásárlására 5000–200 000 euró közötti hitel kapható, az összeg az ingatlan árának 75%-át teszi ki. Az ügyfélnek az ár 25%-át kell elôlegként befizetnie. A hitel mértéke függ az egyén vagy a család havi keresetétôl. A futamidô 6–15 év. Feltétel a minimum 150 eurós havi kereset.

Nãstase szerint nincs gond a deficittel

(14. old.)

Adrian Nãstase kormányfô szerint az export az idei év elsô négy hónapjában elérte a 6 milliárd eurót, úgyhogy nem lehet probléma az idei évre vállalt folyómérleg-hiánnyal. Áprilisban a kivitel — az idén elsô ízben — gyorsabban nôtt a behozatalnál.

A miniszterelnök az elsô négy hónap eredményeirôl szólva, különösen dicsérte a fontos piacok irányában elért exportnövekedést. Mint példaként elmondta, Franciaországba 48,5 százalékkal, Nagy-Britanniába 25,2 százalékkal bôvült a kivitel.

A nettó átlagbér az említett idôszakban 23,8 százalékkal, reálértékben pedig 9,1 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi eladások 15 százalékkal, a szolgáltatások forgalma 28,9 százalékkal javult.

Románia gazdasága 6,1 százalékkal nôtt az idei év elsô négy hónapjában a tavalyi elsô négy hónaphoz képest, ez a leggyorsabb ütem 1989 óta — mutatott rá Nãstase. A munkatermelékenység 14,5 százalékkal javult — tette hozzá.

Tavaly 1,5 milliárd dollárnyi új külföldi mûködôtôke-befektetés érkezett Romániába, 37,6 százalékkal több mint 2002-ben. Idén legalább 40 százalékos növekedésre számítanak.

Napirenden a jegybanki kamatcsökkentés

(14. old.)

A Román Nemzeti Bank (BNR) csökkentette irányadó kamatát az infláció mérséklôdésének a hatására — jelentette be a pénzintézet alelnöke, Mihai Bogza.

Az idén eddig stagnált, 21,25 százalékon állt a betéti kamat, miután tavaly azt a jegybank három alkalommal emelte az infláció letörése céljából.

A szakértôk véleményének az átlaga szerint júniusban a betéti kamat 20,5 százalékra, júliusban 20,25 százalékra mérséklôdik.

A kormány az idén 9 százalékra akarja leszorítani az inflációt a tavalyi 14,1 százalékról. Bogza megvalósíthatónak tartja a kormány célkitûzését.

A jegybanki alelnök arra számít, hogy Románia második negyedévi GDP növekedése az elsô negyedévben elért 6,1 százalék körüli szinten lesz. A kormány az idei évre a hazai össztermék 5,5 százalékos emelkedését várja.

A pénzügyminisztérium elôrejelzése szerint az ország a 2007-re tervezett EU-csatlakozást követôen, 2012–2013-ban lép be az eurózónába.

Valutaárfolyamok
Június 8., kedd

(14. old.)

Váltóiroda

Euró (Vétel/Eladás)

Dollár (Vétel/Eladás)

Forint (Vétel/Eladás)

Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4.)

40 500/40 750

32 800/33 150

157/161

Június 9., szerda

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 40 754 lej, 1 USD = 33 046 lej, 1 magyar forint = 162 lej.

HIRDETÉS

INGATLAN

(15. old.)

Családi ház sûrgôsen eladó Kisbácsban. Telefon: 260-687. (0012)

A helyhatósági választások alatt megnôtt az internetes portálok nézettsége

(15. old.)

Hétfôn a Transindex 10 000 feletti nézettséget realizált, ami az 5 éves portál történetében eddig a legmagasabb. A napi 5000–8000-es látogatót regisztráló Transindex külön ügyeletet tartott, innen a nézettségi rekord. "Ha a Központi Választási Irodának nincs internetes honlapja, és a lapok másnap még nem hozhattak új infókat, a rádiók pedig nem szentelhették teljes idejüket a hírversenyre, ezért a szavazók elsôsorban az on-line médiumokból próbáltak percrekész információkat szerezni" — nyilatkozta szerkesztôségünknek Kelemen Attila Ármin, a Transindex felelôs szerkesztôje.

SPORT

LABDARÚGÁS
12. Európa-bajnokság
Tizenhatan a trófeáért (I.)

(16. old.)

A hét végén útjára indul a pöttyös Portugáliában, s kezdetét veszi a 12. Európa-bajnokság, az olimpia mellett az idei egyik legfontosabb sportesemény. Június 12. és július 4. között 16 együttes küzd a végsô gyôzelemért. Most induló sorozatunkban ismertetjük a kontinensviadal mûsorát a tévéközvetítésekkel, és számos érdekességet a csapatok háza tájáról.

• Elsôként az orosz labdarúgó-válogatott érkezett meg a szombaton kezdôdô 12. labdarúgó Európa-bajnokság színhelyére, Portugáliába.

Az oroszok, hogy elkerüljék a sajtó faggatózását, arra kérték a szervezôket, hogy az autóbusz a farói repülôtér kifutóján vegye fel ôket, majd egyenesen az algarvei szállásukra, egy luxusszállodába hajtattak.

Georgij Jarcev szövetségi kapitány csapata a házigazda Portugália, Görögország és Spanyolország társaságában az A-csoportban szerepel.

• A kontinenstorna internetes oldalát (www.euro2004.com) nyolc nyelven olvashatják a futballrajongók. A portugál, angol, francia, német, spanyol, olasz és orosz verzió mellett az Eb-k történetében elôször kínaiul is lehet információhoz jutni. A világ legnépesebb, 1,3 milliárdos országában ugyanis sosem látott fociláz tombol, már a 2002-es japán–koreai világbajnokságot is több mint 200 millió nézô szurkolta végig.

• Pénteken megnyílt a világ legnagyobb futball-ajándékboltja Lisszabonban. Az ezer négyzetméteres Pavilhao do Futuróban 350 jogvédett termékbôl válogathat a — várakozások szerint — napi 15 ezer látogató.

• Az Eb legidôsebb játékosa svájci, legfiatalabbja pedig orosz. Az alpesi együttes kapusa, Jörg Stiel a vasárnapi, Horvátország elleni találkozón 36 éves és 102 napos lesz, míg a torna Benjáminja, Igor Akinfejev — a "zbornaja" harmadik számú hálóôre — április 8-án ünnepelte 18. születésnapját.

• Kellemetlen meglepetésben részesült a lett csapat, amikor átvette a szponzor által készített mezeket. Az adidas ugyanis az egykori Szovjetuniót idézô vörös szerelést gyártott az Eb-újoncnak, amely 1991-es függetlenné válása óta kizárólag bordó-fehérben játszik.

• Míg Otto Barics horvát szövetségi kapitány engedélyezi a szexet játékosainak az Eb alatt, a házigazdák szigorú önmegtartóztatásra lesznek kárhoztatva. A vendéglátók csatársorát erôsítô Simao Sabrosát azonban egyáltalán nem zavarja a tiltás:

— Ha egy hónapig lennénk az edzôtáborba zárva, az sem okozna gondot. Már csak azért sem, mert az azt jelentené, hogy bejutottunk a döntôbe –- jelentette ki a 24 éves kiválóság, aki nôs, és két gyermek apja.

A 12. Európa-bajnokság mûsora

(16. old.)

A csoportok:

A-csoport: Portugália, Görögország, Spanyolország, Oroszország.

B-csoport: Svájc, Horvátország, Franciaország, Anglia.

C-csoport: Dánia, Olaszország, Svédország, Bulgária.

D-csoport: Csehország, Lettország, Németország, Hollandia.

Június 12., szombat: A-csoport, 1. forduló: Portugália–Görögország, Porto — 19 óra, RTV1 és mtv, Spanyolország–Oroszország, Faro-Loulé — 21.45, RTV1 és mtv.

Június 13., vasárnap: B-csoport, 1. forduló: Svájc–Horvátország, Leiria — 19, RTV1 és mtv, Franciaország–Anglia, Lisszabon — 21.45, RTV1 és mtv.

Június 14., hétfô: C-csoport, 1. forduló: Dánia–Olaszország, Guimaraes — 19, RTV1 és mtv, Svédország–Bulgária, Lisszabon — 21.45, RTV1 és mtv.

Június 15., kedd: D-csoport, 1. forduló: Csehország–Lettország, Aveiro — 19, RTV1 és mtv, Németország–Hollandia, Porto — 21.45, RTV1 és mtv.

Június 16., szerda: A-csoport, 2. forduló: Görögország–Spanyolország, Porto — 19, RTV1 és mtv, Oroszország–Portugália, Lisszabon — 21.45, RTV1 és mtv.

Június 17., csütörtök: B-csoport, 2. forduló: Anglia–Svájc, Coimbra — 19, RTV1 és mtv, Horvátország–Franciaország, Leiria — 21.45, RTV1 és mtv.

Június 18., péntek: C-csoport, 2. forduló: Bulgária–Dánia, Braga — 19, RTV1 és mtv, Olaszország–Svédország, Porto — 21.45, RTV1 és mtv.

Június 19., szombat: D-csoport, 2. forduló: Lettország–Németország, Porto — 19, RTV1 és mtv, Hollandia–Csehország, Aveiro — 21.45, RTV1 és mtv.

Június 20., vasárnap: A-csoport, 3. forduló: Spanyolország–Portugália, Lisszabon és Oroszország–Görögország, Faro-Loulé — 21.45, az egyik mérkôzést az RTV 1, a másikat az RTV2 közvetíti, illetve az egyiket az mtv, a másikat az m2 sugározza (a következôkben: RTV1/RTV2, illetve mtv/m2).

Június 21., hétfô: B-csoport, 3. forduló: Horvátország–Anglia, Lisszabon és Svájc–Franciaország, Coimbra — 21.45, RTV1/RTV2 és mtv/m2.

Június 22., kedd: C-csoport, 3. forduló: Olaszország–Bulgária, Guimaraes és Dánia–Svédország, Porto — 21.45, RTV1/RTV2 és mtv/m2.

Június 23., szerda: D-csoport, 3. forduló: Hollandia–Lettország, Braga és Németország–Csehország, Lisszabon — 21.45, RTV1/RTV2 és mtv/m2.

Június 24., csütörtök: negyeddöntô: A-csoport 1.–B-csoport 2., Lisszabon — 21.45 (a-mérkôzés), RTV1 és mtv.

Június 25., péntek: negyeddöntô: B-csoport 1.–A-csoport 2., Lisszabon — 21.45 (b-mérkôzés), RTV1 és mtv.

Június 26., szombat: negyeddöntô: C-csoport 1.–D-csoport 2., Faro-Loulé — 21.45 (c-mérkôzés), RTV1 és mtv.

Június 27., vasárnap: negyeddöntô: D-csoport 1.–C-csoport 2., Porto — 21.45 (d-mérkôzés), RTV1 és mtv.

Június 30., szerda: elôdöntô: a-mérkôzés gyôztese–c-mérkôzés gyôztese, Lisszabon — 21.45, RTV1 és mtv.

Július 1., csütörtök: elôdöntô: b-mérkôzés gyôztese–d-mérkôzés gyôztese, Porto — 21.45, RTV1 és mtv.

Július 4., vasárnap: döntô, Lisszabon — 21.45, RTV1 és mtv.

TENISZ
Kim Clijsters nem indul Wimbledonban

(16. old.)

Makacs csuklósérülése miatt kihagyja a június 21–július 4. között sorra kerülô wimbledoni teniszbajnokságot Kim Clijsters, a belgák világklasszisa. A világranglista második helyezettje, aki kedden ünnepelte 21. születésnapját, március óta nem versenyzett, így nem indult a vasárnap zárult Roland Garroson, a franciák nyílt bajnokságán sem.

— Sajnos, újabb ciszta nôtt a csuklóján, így fájó szívvel kijelenthetjük: Wimbledonban nem lesz ott! — mondta Kim Clijsters edzôje, Marc Dehous.

A belga kiválóság ebben az idényben két tornát nyert, de kikapott az ausztrál nyílt bajnokság döntôjében.

ÖKÖLVÍVÁS
De la Hoya történelmi gyôzelme

(16. old.)

Történelmi gyôzelmet aratott Oscar de la Hoya, aki pontozással nyert a Boksz Világszervezet (WBO) középsúlyú bajnoka, a német Felix Sturm ellen Las Vegasban.

A 31 éves amerikai csillag ezt megelôzôen négy nagy profi szervezetnél (WBO, IBF, WBC, WBA) összesen öt kategóriában volt már világbajnok, s most a középsúlyban is a trónra ült, így ô lett az elsô ökölvívó, aki hat súlycsoportban ért a csúcsra. A barcelonai olimpiai aranyérmest mindhárom pontozó 115–113 arányban látta jobbnak.

A 25 esztendôs Sturm — aki a hamburgi Universumban Erdei Zsolt klubtársa — nem mutatkozott be jól Amerikában, hiszen 20 gyôzelem után elszenvedte elsô vereségét a profik táborában.

De la Hoya tavaly szeptemberben — sokak szerint vitatható módon — elvesztette a WBC és a WBA nagyváltósúlyú koronáját, miután pontozásos vereséget szenvedett a szintén amerikai Shane Mosley-tól. A találkozó elôtt Golden Boy — ahogy de la Hoyát becézik — azt mondta, ha kikap, visszavonul, de késôbb meggondolta magát.

A gálán volt még egy fontos összecsapás: Bernard Hopkins, a WBC, a WBA és az IBF középsúlyú világbajnoka ugyancsak pontozásos gyôzelmet aratott Robert Allen ellen, így már nincs akadálya, hogy a két Las Vegas-i gyôztes szeptember 18-án egymás ellen lépjen ringbe. Hopkins megszakítás nélkül 18. alkalommal védte meg címét.

LAPZÁRTAKOR: Férfi kosárlabda helyosztón a Horia Demian Sportcsarnokban: Kv. BU Poli Carbochim— Temesvári ELBA 82:61.

JÉGKORONG
Stanley-kupa döntô
Története során elôször bajnok a Tampa Bay

(16. old.)

A Tampa Bay Lightning nyerte az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) 2003–2004-es idényét, miután a Stanley Kupa-döntô hetedik, utolsó mérkôzésén legyôzte a Calgary Flames csapatát.

Stanley Kupa-döntô, 7. mérkôzés: Tampa Bay Lightning–Calgary Flames 2–1 (1–0, 1–0, 0–1) — gól: Fedotyenko 2 (14. és 35. perc), illetve Conroy (50. perc). A párharcot 4–3-as összesítéssel a Tampa Bay nyerte.

A sorsdöntô találkozó elsô tíz percében inkább a vendégek irányítottak, de nem tudták gólra váltani mezônyfölényüket, mert a Tampa remekül védekezett. Aztán Saprikin kiállítása miatt emberelônybe került a története elsô fináléját vívó amerikai együttes, amely ebben a mûfajban a legjobbnak számít. A kanadai lista élén álló Richards távoli lövése kipattant a kapusról, és az ukrán Fedotyenko nem hibázott. A döntôben eddig mindig az a gárda gyôzött, amelyik a nyitó gólt szerezte. A Tampa 13-szor nyert és csak kétszer kapott ki, ha nála volt az elôny. Lendületben maradtak a hazaiak, és Boyle a kapuvasat találta el.

A második harmadban is fôleg a védelmek és a kapusok jeleskedtek, majd a 35. percben az eddig halványan teljesítô Lecavalier szép cselekkel hozta kihagyhatatlan helyzetbe Fedotyenkót, aki kilôtte a bal felsô sarkot. Kiprusoffnak esélye sem volt a hárításra, mert egyik társa zavarta a kilátásban. Ez volt a légiós 12. találata a playoff-ban, és így a második helyen zárt a mesterlövészek listáját.

A záró felvonásban mindent egy lapra téve támadott a Calgary, és a játékrész derekán Conroy távoli lövése utat talált Habibulin kapujába. Aztán következtek az óriási izgalmak: a hazaiak orosz hálóôre sziporkázott, de riválisa is ziccereket hárított, így újabb gól már nem esett.

A playoff legértékesebb játékosának járó Conn Smythe Trófeát Brad Richards kapta, aki 26 ponttal (12 gól, 14 gólpassz) a kanadai lista élén végzett.

A Calgary bukása azt jelenti, hogy továbbra is a Montreal Canadiens az utolsó kanadai klub, amely — még 1993-ban — megnyerte a Stanley-kupát. A Flames 26 találkozót vívott az idei playoff-ban, és ezt megelôzôen hiába nyert tíz idegenbeli összecsapást, mégis elvérzett a záró derbin. Mindkét mutató NHL-csúcsbeállításnak számít.

A Tampa csapatkapitánya, Andreychuk élete elsô bajnoki aranygyûrûjét nyerte, pedig a 40 éves csatár már 22 idényt és 1759 mérkôzést játszott már. A 12. szezonját letudó Lightning fennállása elsô Stanley-kupáját ünnepelheti. Az amerikai csapat véghez vitte azt a bravúrt, amely az utóbbi 33 évben csak a Coloradónak sikerült még 2001-ben: 2–3-as állásról fordítva gyôzött a döntôben.

Ez volt az NHL történetének 13. olyan fináléja, amely hét meccsig tartott, és 11. alkalommal gyôzött a hazai klub (csak az 1945-ös és 1971-es esztendô volt kivétel).

A Tampa Bay Lightning kerete: kapusok: Nyikolaj Habibulin, John Grahame, védôk: Dan Boyle, Darryl Sydor, Pavel Kubina, Jassen Cullimore, Brad Lukowich, Cory Sarich, támadók: Brad Richards, Martin St. Louis, Fredrik Modin, Vincent Lecavalier, Dave Andreychuk, Ruszlan Fedotyenko, Cory Stillman, Tim Taylor, Andre Roy, Dimitrij Afanasenkov, Chirs Dingman, Eric Perrin, Martin Cibak, Nolan Pratt, Stan Neckar, Ben Clymer; vezetôedzô: John Tortorella.

A 81 éves milliárdos egyik csapata már célba ért

(16. old.)

Kevés boldogabb ember lehet jelenleg az Egyesült Államokban Bill Davidson milliárdosnál, hiszen a tulajdonában lévô Tampa Bay Lightning megnyerte a profi jégkorongligát (NHL), míg a kosárlabda-bajnokságban (NBA) szereplô csapata, a Detroit Pistons meglepetésre 1–0-ra vezet a nagydöntôben.

A 81 éves üzletember — jelenleg felettébb hálás — kötelességei miatt ezekben a napokban több ezer km-t kénytelen utazni: közép-kelet európai idô szerint hétfô hajnalban még a Los Angeles Lakers csarnokában, a Staples Centerben tapsolhatott a Pistons meglepetésszerû 87:75-ös sikerének, majd másnap már a Tampa Bay floridai arénájában ünnepelhette a Stanley Kupa-gyôzelmet.

A hokis fiesztát követôen Davidson újra gépre ül, ugyanis a kaliforniai városban már közép-kelet európai idô szerint szerda hajnalban rendezik a Lakers–Pistons párharc második összecsapását.

Azt nem tudni, hogy Davidsonnak melyik a kedvence csapatai közül, mindenesetre nehezen választhat, ráadásul a Lightning és a Pistons mellett övé a nôi NBA-ben, a WNBA-ben szereplô Detroit Shock is, amely tavaly szintén bajnoki címet nyert.

KERÉKPÁR
Cunego nyerte a Pantani Emlékversenyt

(16. old.)

A kerékpáros Giro d’Italia friss gyôztese, az olasz Damiano Cunego nyerte az elsô alkalommal megrendezett Marco Pantani Emlékversenyt. A 60 km-es viadalt a február 14-én kábítószer-túladagolásban meghalt egykori sztár tiszteletére rendezték szülôvárosában, Cesenaticóban.

SAKKSAROK
Sztefanova a nôi sakkvilágbajnok

(16. old.)

Antoaneta Sztefanova lett a nôi sakkozás új világbajnoka. A bolgár játékos a kalmükföldi Elisztában lebonyolított döntôben 2,5–0,5-re gyôzte le az orosz Jekatyerina Kovaleszkaját.

Az elsô két partit a 26 éves Sztefanova nyerte, a harmadik döntetlenre végzôdött, így a negyedikre már nem volt szükség.

A címvédô kínai Zsu Csen nem indult a vb-n.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András


 
[Vissza az Szabadság
honlapjához]
  [Vissza a HHRF
honlapjához]

A Szabadság Internet változatát
a
Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2004 - All rights reserved -