2004. november 11.
(XVI. évfolyam, 265. szám)
Megbeszélésre hívta a városvezetô Emil Boc a Monostor negyed lakóit kedden este. A találkozó célja a lakótelep Polgári Konzultatív Tanácsának megalakítása volt. Amennyiben a polgármester elképzelései valóra válnak, a lakóknak szinte el sem kell hagyniuk szûk környezetüket, hiszen hivatalos ügyeiknek rendezésétôl a kikapcsolódásig mindent helyben megoldhatnak majd.
A tanácskozásra a polgármestert elkísérte a városi tanács néhány tagja, illetve a városháza pár alkalmazottja, hogy a soron kívüli fogadóórán érdemben foglalkozhassanak a megjelentek ügyes-bajos gondjaival.
Boc kifejtette: a polgári tanácsok elsôdleges feladata lenne, hogy a negyedben tapasztalt gondokat, törvénysértéseket jelezzék a városvezetôségnek, hiszen mint mondotta, nem lehet mindenhol személyesen jelen. A polgári tanács tagjainak bár büntetô hatalmuk nem lesz, bejelentéseiket a polgármesteri hivatal a legnagyobb komolysággal fogja kezelni, és azonnali megoldásokat keres a gondokra.
A polgármester felhívta a figyelmet néhány sürgôsen megoldásra váró problémára, ezek egyike szerinte az iskolások biztonságos közlekedésének biztosítása. Elképzelése szerint önkéntes polgárokból álló forgalmisták segítenék a tanulók biztonságos átkelését a gyalogátjárókon, speciális ruházat és forgalomirányító táb-lácska segítségével. Erre leginkább a reggeli órákban, 7:30-tól 9-ig van szükség, mondta, amikor a forgalom a legnagyobb.
A tervek azonban nem állnak meg itt: parkok és nyugdíjasok számára létesített szórakoztató központok létesítésére is sor kerülne.
A legfontosabb talán mégis a "negyedek polgármesteri hivatalának" elképzelése. Eszerint a lakótelepek saját irodát kapnának, ahol a lakók minden olyan hivatalos ügyet lebonyolíthatnak, amiért korábban a belvárosba kellett menniük és hosszú sorokat kiállniuk.
A Szabadság kérdésére válaszolva Boros János alpolgármester elmondta: legtöbb lakónegyedben már megalakult a polgári konzultatív tanács, amelynek legfontosabb szerepe, hogy kapcsolatot teremtsen a lakosság és a polgármesteri hivatal között, elôsegítve az együttmûködést a felmerülô gondok közvetlen továbbítása által.
A mini-polgármesteri hivatal terve is reálisnak látszik: minthogy a Monostor negyed a legnagyobb, az itt lakók záros határidôn belül igénybe vehetik ezt a szolgáltatást. Legnagyobb gond a megfelelô ingatlan, illetve személyzet kiválasztása.
Minthogy a polgármesteri hivatal újabb személyzetet nem alkalmazhat, a meglévô hivatalnokok közül a legtapasztaltabbakat fogja kirendelni a mini-városházába.
Ezekben az irodákban be lehet majd adni minden hivatalos aktát, iktatószámot is itt kapnak az iratok, illetve a válaszért sem kell a belvárosba menni. Az alkalmazottak hozzák-viszik majd az aktacsomókat — sok idôt megtakarítva a lakosság számára.
Másfélszer annyian vannak azok a magyarországiak, akik igent mondanak a kettôs állampolgárságra, mint azok, akik ellenzik azt — derül ki a Median felmérésébôl. A legnagyobb arányban azok voksolnak, akiknek van pártpreferenciájuk, és tudják, hogy kedvenc pártjuk milyen álláspontot képvisel, és azzal ôk is egyetértenek. A Fidesz-szavazóknak például kétharmada ért egyet az igennel, a szociáldemokraták szavazótáborából pedig többen is szembe mennek pártjukkal. A részvételi aránnyal kapcsolatban, a legoptimistább becslések szerint 45 százalék vesz majd részt a népszavazáson. (Összeállításunk a 4. oldalon)
A Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Demokrata Párt (DP) és a Nagy-Románia Párt (NRP) nem szavazza meg a 2005-ös költségvetési törvénytervezetet, amelyet a szenátus és a képviselôház szerdán, egyetlen nap alatt, úgynevezett sürgôsségi eljárással tárgyalt, és amelynek végsô szavazására lapzártánkig nem került sor. Döntésüket azzal indokolták: a tervezet nem tesz mást, mint szentesíti a demagóg, rövid távú választási ígéretek fedezésére szükséges pénzszórást. Felháborítónak tartják ugyanakkor, hogy különbözô kampányérdekekbôl egyetlen nap alatt akarnak elfogadtatni egy olyan törvénytervezetet, amelyet máskor több hétig is vitattak.
A tegnapi "erôltetett menet" kissé döcögôsen indult: hírügynökségi jelentések szerint a testület többször is döntésképtelennek bizonyult a nap folyamán, ezért néhányszor fel kellett függeszteni az ülést. Legtöbben a Szociáldemokrata Párt (SZDP) honatyái közül hiányoztak, akiket a pártvezetôk SMS-ben utasítottak arra, hogy vegyenek részt a munkálatokon.
Értesüléseink szerint az RMDSZ megszavazza a költségvetési törvénytervezetet.
Kolozsváron felavatták az elsô vegyelemzô laboratóriumot, amelyet a kábítószerek azonosítására használnak, és amely 12 erdélyi és moldvai megyét szolgál majd ki.
A Szervezett Bûnözés és Kábítószer-ellenes Területi Központ (CZCCOA) keretében mûködô laboratóriumban kábítószergyanús anyagokat vizsgálnak majd. "Az új létesítménynek köszönhetôen, többé nem kell idôt és pénzt vesztegetnünk arra, hogy a mintákat Bukarestbe küldjük elemzésre", nyilatkozta Toma Rus fôfelügyelô, a Kolozs megyei központ vezetôje.
A laboratórium felszerelését az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége adományozta az International Narcotics Law Enforcement program keretében. Az adomány értéke 38000 dollár, a többi költséget 50000 dollárig a Közigazgatási és Belügyminisztérium biztosította.
A következô idôszakban hasonló laboratóriumokat hoznak létre Iasi-ban, Temesváron és Konstancán is.
A választásokkal kapcsolatos konferenciára hívja az érdeklôdôket a magát "régi és új gondolkodók törzshelyének" meghatározó Quo Vadis Café (Mihai Eminescu 13.). A rendezvény elsôsorban fiatalokhoz kíván szólni, célja: tájékoztatni az elôször szavazó ifjúságot az alternatívákról.
A program csütörtökön 16.30-kor kezdôdik Michael Mates amerikai konzul elôadásával, majd 18 órakor Vasile Boari, a BBTE politikatudományi tanszékének vezetôje beszél a politika, a demokrácia válságáról. (Quo Vadis Café) Pénteken Cristian Pârvulescu politológus, a tart elôadást, majd Gabriel Bãdescu a romániai politikai kultúráról és a demokratizálódási folyamatról értekezik. (Egyetemi Könyvtár 16 óra, illetve 20 óra.) Szombat délután fórumra,18 órakor pedig A farok csóválja a kutyát címû film megtekintésére és elemzésére kerül sor. (Quo Vadis Café).
LAKOSSÁGI FÓRUMOT szervez az RMDSZ Donát úti szervezete november 12-én du. 5 órakor az Etelköz/Vlahutã utca 16. szám alatti református imaházban. Meghívottak: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente és Eckstein-Kovács Péter, a Kolozs Megyei RMDSZ képviselô-, illetve szenátorjelöltjei.
VÁLASZTMÁNYI GYÛLÉST TART az RMDSZ Hajnal negyedi kerülete november 12-én, pénteken 16.30 órától a Hajnal (Zorilor) utca 13. szám alatt. Minden választmányi tag feltétlenül jelenjen meg!
AGYKONTROLL KLUBTALÁLKOZÓ lesz november 12-én, pénteken du. 6.10 órától a Mikó/Clinicilor utca 5–7. szám alatti állatfiziológiai amfiteátrumban (szemben az Állattani Múzeummal).
EGYÉN, ÁLLAM, KÖZÖSSÉG címmel tanévnyitó konferenciát rendez a kolozsvári BBTE Filozófia Tanszékcsoportja, valamint a Pro Philosophia Alapítvány november 13-án, szombaton de. 10 órától, a BBTE fôépületében (Farkas/Kogãlniceanu utca 1., II. em., 8/I. terem).
ZENÉS–TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELÉT TARTJA az RMDSZ kül- és belmonostori kerülete november 13-án, szombaton du. 5 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.
– Miért érzi magát Panda mackónak a kolozsvári polgármester?
– Mert keresi a védettséget.
A kétnapos rendezvény november 19-én kezdôdik a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében.
A Fórum programja: 9.00–9.15 Megnyitó 9.15–9.45 Vizi E. Szilveszter, az MTA elnökének beszéde 9.45–10.15 Köszöntések A délelôtti ülésszakot Egyed Ákos, az EME elnöke vezeti. 10.15–10.30 Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke: A határon túli magyar tudományosság intézményrendszere 10.30— 10.45 Tarnóczy Mariann, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának irodavezetôje: A kárpát-medencei magyar tudományos mûhelyek felmérése 10.45–11.00 Egyed Ákos, az EME elnöke: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kutatási tervei 11.00–11.20 Kávészünet 11.20— 11.30 Díjátadás. A díjakat átadja Vizi E. Szilveszter 11.30–11.45 Nagy László, a Babes–Bolyai Tudomány-egyetem prorektora: Tudományos kutatás a Babes–Bolyai Tudományegyetemen 11.45–12.00 Brassai Zoltán, a Sapientia EMTE Kutatási Programok Intézetének vezetôje: Az EMTE pályáztatási tervei a tudományos kutatásért 12.00–12.15 Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke: Egy néprajzi háttérintézmény helye és lehetôségei 12.15–12.30 Sebestyén Spielmann Mihály, a Teleki Téka igazgatója: A Teleki Téka helye a romániai magyar tudományosságban 12.30–12.45 Péntek János, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet igazgatója: Kisebbségi nyelvhasználat és nyelvi tervezés. 12.45–13.00 Somai József, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke: Prioritások az RMKT tudományos tevékenységében 13.00–14.00 Ebéd a Protestáns Teológiai Intézet menzáján
A délutáni ülésszakot Sipos Gábor, az EME fôtitkára vezeti. 14.00–14.15 Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora: Tudományos mûhelyek a kolozsvári Protestáns Teológián 14.15— 14.30 Köllô Gábor, az Erdélyi Magyar Mûszaki Társaság elnöke: Az EMT jelenlegi helyzete és jövôje 14.30–14.45 Geréb Zsolt, a Partiumi Magyar Keresztény Egyetem rektora: Tudományos mûhelyek a Partiumi Keresztény Egyetemen 14.45–15.00 Molnár Szabolcs, a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológiai Tanszékének vezetôje: Hungarológiai mûhelygyakorlatok Bukarestben 15.00–15.15 Bodó Barna, a temesvári Kisebbségi Szórványkutató Csoport vezetôje: A szórványkutatás feladatai és tervei a Bánságban 15.15— 15.30 Selinger Sándor, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke: Informatika oktatása távoktatásos módszerrel a Gábor Dénes Fôiskolán 15.30–15.45 Hunyadi Attila: A Jakabffy Elemér Kortörténeti Gyûjtemény a társadalomtudomány szolgálatában 15.45— 16.00 Kávészünet 16.00–18.00 Kerekasztal: Tudományok jövôbe tekintô párbeszéde. A beszélgetést Berényi Dénes vezeti. Felkért hozzászólók: Bajusz István, Bitay Enikô, Demeter László, Dukrét Géza, Egyed Emese, Gyarmati Zsolt, Hermann Gusztáv, Jancsó Árpád, János Szatmári Szabolcs, Kató Zoltán, Keszeg Vilmos, Kolumbán József, Kovács András, Kovács Dezsô, Mandula Tibor, Markó Bálint, Mócsy Ildikó, Nagy-Tóth Ferenc, Pál-Antal Sándor, Péntek János, Szász Alpár Zoltán, Széman Péter, Tonk Márton, Veres Valér 18.30 Vacsora a Protestáns Teológiai Intézet menzáján 19.30 Beszélgetés az EME székházában (Jókai/Napoca u. 2. sz. I. emelet).
Az EME szakosztályainak tudományos ülésszaka 2004. november 20-án, szombaton 9.30.
Szakosztályi elôadások :
I. Bölcsészet-Nyelv és Történettudományi Szakosztály Az elôadások helye: az EME központi székháza Jókai/Napoca u. 2–4.
II. Természettudományi Szakosztály Az elôadások helye: Apáczai Csere János Elméleti Gimnázium Király/I.C. Brãtianu u. 26.
III. Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztály Marosvásárhely .
IV. Jog- Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály Az elôadások helye: Sapientia EMTE központi épülete Mátyás király u. 4. sz. (nagy elôadóterem).
V. Mûszaki Tudományok Szakosztálya Az elôdások helye: Sapientia EMTE központi épülete Mátyás király u. 4. sz. (kis elôadóterem).
VI. Matematikai és Informatikai Szakosztály Az elôadások helye az EME központi székháza (elôadóterem) 2004. november 12–13 .
Deák Árpád nagyváradi képzômûvész Petôfi-szobrát november 14-én, 13 órakor leplezik le Szatmárnémetiben, az István-téren. Beszédet mond: Ilyés Gyula, a Szatmár Megyei RMDSZ elnöke, Szatmárnémeti polgármestere, Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Szavalnak a Harag György Társulat mûvészei. Megzenésített Petôfi-dalokat énekel a Szatmári Tanítóképzô és a Hám János Gimnázium kórusa. A szoboravatást koszorúzás zárja. Délután 6 órakor Szabadság, szerelem címmel Petôfi-emlékmûsort tartanak a Filharmónia termében. Ünnepi beszédet mond: Kötô József irodalomtörténész, az EMKE elnöke.
A Verdi életmû második nagy korszaka az 1850-es évtizeddel kezdôdik, a Rigoletto, A trubadúr és a Traviata trifoliumával, a zeneszerzô halhatatlan, mindmáig népszerû mûveivel. A Rigolettóval veszi kezdetét Verdi érett alkotókorszaka. Ezzel az operával áll be a legjelentôsebb fordulatok egyike a zeneszerzô fejlôdésében. Ez az elsô eset, hogy a teljes zenei felépítést a cselekményhez igazítja, és csak ott alkalmaz hagyományos formákat és jelenettípusokat, ahol a cselekmény, a dráma lehetôvé teszi. A muzsika elejétôl végig minden hangjában a drámaiságot szolgálja. Különösen a hangszeres rész gazdagodik, egybeszövôdik a vokális résszel, vázolja az egyes színpadi szerepekre jellemzô lelkiállapotot. A dráma zenei szerkesztésében teljes, elsöprô erejû. Verdi szerint a Rigoletto volt a legjobb téma, amit valaha is megzenésített.
Az ôsbemutató sikere 1851. március 11-én este a velencei Teatro La Fenice színpadán minden képzeletet felülmúlt. Az opera elsô magyarnyelvû bemutatója 1852. december 18-án volt a pesti Nemzeti Színház színpadán. Kolozsváron 1854. április 4-én játszották elôször — szövegkönyvét kinyomtatva árulták a jegypénztárnál — a Farkas utcában.
A csütörtök esti (2004. november 11.) olasz nyelvû bemutatót Selmeczi György, operaházunk állandó meghívott vendége rendezte és vezényli. A bemutató szereposztása: Daróczi Tamás m.v. (Herceg); Bancsov Károly (Rigoletto); Csereklyei Andrea m.v. (Gilda); Szilágyi János (Sparafucile); Georgescu Mária (Maddalena); Sándor Árpád (Monterone); Veress László (Marullo); Szakács Levente (Borsa); Szeibert István (Ceprano gróf); Jordán Éva (Ceprano grófné); Mányoki Mária (Giovanna); Pataki Enikô (Apród); Sziklavári Szilárd (Porkoláb). Díszlet- és jelmeztervezô: Dobre-Kóthay Judit m.v., munkatársa: Starmüller Katalin; karigazgató: Kulcsár Szabolcs; hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre; koreográfus: Mîndrutiu Mihail; a rendezô munkatársa: Szabó Emese.
Évadunk második bemutatójához sok sikert kívánunk a társulatnak, és felejthehetetlen perceket közönségünknek.
A BBTE Színházmûvészeti Tanszékének végzôs hallgatói (osztályvezetô tanár: Salat Lehel) vasárnap, november 14-én este 8 órakor mutatják be a budapesti Panboro Színház és a Diákmûvelôdési Ház közremûködésével született elôadásukat, a Csehov: Három nôvére alapján készült Szép fehérség címû mozgásszínházi produkciót. Az elôadásra a Kolozsvári Állami Magyar Színház színpadán felépített stúdiótérben kerül sor.
A produkció inkább hangulatokkal és asszociációkkal él, mintsem történetet mesélne. A mozgás érzékekre ható világa — hol csökkentett, hol pontosan kivitelezett akciókkal operálva — közvetlen reakciókat válthat ki belôlünk. Ennek a formának a szépsége abban rejlik, hogy nehéz szóban megfogalmazni mindazt, amit a színpadon látunk. Szabad, önálló világa, sajátos idôkezelése odaadóbb megközelítést vár nézôitôl.
"A Szép fehérség szabadon kezelt variációkat mutat be azokra a viszonyokra, amelyekbôl a mû kapcsolathálózata szövôdik. Sokmindent plasztikussá tesz így, amit a darab szövege eltakar, például a kilátástalan reményeket keltô háromszög-helyzeteket, a boldogság páros küzdelmekbe, magányos vergôdésekbe burkolózó áhítását. […] Ez már nem a Három nôvér világa, inkább az, ami az elevenen élô színházi mítosz ihletésére újjászületik belôle." — írja Sándor L. István a Színház címû folyóiratban.
Az elôadás rendezôje: Uray Péter, jelmeztervezôje: Raluca Bumbac és Motyka Brigitte, zene: Réman Zoltán (szaxofon). Szereplôk: Dávid Attila Péter, Skovrán Tünde, Víg Ágnes m.v., Györgyjakab Enikô, Both Eszter, Szekrényes László, Sinkó Ferenc m.v., Nagy Attila, Fehérvári Péter.
Szeretettel várunk minden érdeklôdôt. Tekintettel az elôadás stúdió-jellegére, kérjük, idôben foglalják le helyjegyüket a pénztárnál személyesen vagy telefonon: 593-468.
KOLOZSVÁR
KÖZTÁRSASÁG — Felejtés — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfôn minden elôadás.
MÛVÉSZ-EURIMAGES — Fahrenheit 9/11 — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: szombat–kedd: 12.30, 15, 17.30, 20; szerdán: 12.30, 15, 20; csütörtökön: 12.30, 15, 22.30; kedvezménnyel kedden minden vetítés, csütörtökön 22.30 órától. Ondskan — svéd bemutató. — Vetítések idôpontja: pénteken: 12.30, 15, 17.30, 20, 22.30; szombat–szerda: 22.30; kedvezménnyel 22.30 órától.
MÛVÉSZ-EURIMAGES — november 10–13: Brit filmek fesztiválja: 10-én 18 órától: Wimbledon; 11-én 20 órától: Young Adam; 12-én 20 órától: Principles of Lust; 13-án 20 órától: 16 Years of Alcohol.
GYÔZELEM — Arthur király — ismétlés. — Vetítések idôpontja. 14, 18.30, 23; Már megint bérgyilkos a szomszédom — bemutató. — Vetítések idôpontja: 16.30, 21.
FAVORIT — Van Helsing — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17.15, 19.30; kedvezménnyel csütörtökön minden elôadás.
DÉS
MÛVÉSZ — A tûzben edzett férfi — amerikai. — Vetítések idôpontja: nov. 5–7: 16.30, 19; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap: 21.30 órától; nov. 8–11: Orient Express — román. — Vetítések idôpontja: 17, 19; kedvezménnyel hétfôn minden elôadás.
TORDA
FOX — Egy makulátlan elme örök ragyogása — bemutató. — Vetítések idôpontja: 17, 19; Shrek 2 — bemutató. — Vetítések idôpontja: 15.
SZAMOSÚJVÁR
BÉKE — Stepfordi feleségek — bemutató. — Vetítések idôpontja: 17, 19, 21; csütörtökön zárva.
BESZTERCE
DACIA A-TEREM — A halál záloga — amerikai. — Vetítések idôpontja: 12.30, 15, 17.30; pénteken, szombaton, vasárnap 22.30; kedvezménnyel: 12.30 órától és hétfôn minden elôadás.
DACIA B-TEREM — Neveletlen hercegnô 2 — Eljegyzés a palotában — amerikai. — Vetítések idôpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órakor, kedvezménnyel kedden minden elôadás.
GYULAFEHÉRVÁR
DACIA — Riddick — Kezdôdik a csata — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától és hétfôn minden elôadás.
MAGYAR OPERA
November 11-én, csütörtökön este fél 7 órakor: Verdi: Rigoletto — bemutató. Vezényel: Selmeczi György m. v. Rendezte: Selmeczi György m. v. — Bemutató bérlet.
November 14-én, vasárnap de. 11 órakor: Hary Béla: Hófehérke és a hét törpe. Vezényel: Hary Béla. Rendezô koreográfus: Mîndrutiu Mihail.
November 16-án, kedden este fél 7 órakor: Verdi: Rigoletto. Vezényel: Horváth József. Rendezte: Selmeczi György m. v.
ROMÁN OPERA
November 12-én, pénteken este 7 órakor. Loewe: My faire Lady.
MAGYAR SZÍNHÁZ
November 14-én, vasárnap este 8 órakor: Szép fehérség — stúdióelôadás. A BBTE Színmûvészeti Tanszék IV. éves hallgatóinak vizsgaelôadása. Rendezte: Uray Péter.
ZENEAKADÉMIA
November 11-én, csütörtökön este fél 7 órától a hangversenyteremben: Az ANTIFONIA 35 ünnepi hangversenye. Meghívottak: a zeneakadémia Icoana együttese (vezetô: Ioan Bocsa), a szebeni Cãluserul együttes (zenei vezetô: Stelian Stoica), Ütôsök együttese (dr. Grigore Pop professzor irányításával). Mûsoron: román népzene és Carl Orf: Carmina Burana. Zongorán kísér: Vera Negreanu, Mihaela Gavris. Szólisták: Ramona Eremia, Giani Brad, Florin Pop. Vezényel: Constantin Ripã.
PRO TV
Ma, november 11-én de. 10 órakor: Választási mûsor — Eckstein-Kovács Péter szenátor a korrupciós témákról beszél.
Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia
(Folytatás a november 3-i lapszámunkból)
Hivatalosan is megkezdôdött a választási kampány. Szaporodnak a plakátok — ezeket hol felragasztják, hol letépik —, élesedik a hangnem, különféle kihívások hangzanak el, egyszóval bevetették a politikai nehézfegyvereket is. Ezt bizonyítja a sajtóhír is, hogy valakit 3 millió lejre büntettek, mert letépett egy választási plakátot. Lehetne vitatkozni, hogy ez a bírság sok-e vagy kevés, annyi viszont biztos, hogy annak, aki kifizetett (ha kifizetett) a havi minimálbérnél magasabb összeget, kétségtelenül sok pénz. Engem az is érdekelt volna, hogy melyik szervezet plakátja jutott erre a méltatlan sorsra, és a szabálysértô vajon politikai okokból követte el tettét, vagy egyszerûen nem tetszett neki a jelölt bájmosolya. Meggyôzôdésem, hogy rajtam kívül még sok kíváncsi ember akad a "kincses" városban, de maradunk a kíváncsisággal és a következtetéssel, hogy ez is valami. Akár biztató kezdetnek is vehetjük.
Túlzott optimizmusra azonban semmi ok. Illetékes hatóságaink nem esnek túlzásba. Megosztom az olvasóval egy személyes élményemet. A kampány hivatalos megkezdése elôtti napon kocsival mentem végig a város egyik elég forgalmas útján, és az egyik villanyoszlopon szemembe tûnt egy fának látszó tábla, kék alapon piros és sárga felirattal: "Votati..." A pontok helyén három nagy betû volt, az elsô P, a két következôbôl pedig világosan kitûnt, hogy nem a jelenlegi kormánypárt melletti szavazásra biztat — sôt. A felhívást több ezren láthatták (egyébként lehet, ma is ott díszeleg), de nem hiszem, hogy valaki is akár 1 (azaz egy) lej büntetést fizetett volna. Kézenfekvô az ellenvetés: nem lehetünk mindenütt jelen. Az is igaz, hogy a Városháza pénztárának jót tenne egy kis költségvetésen kívüli többlet-bevétel, amit esetleg útjavításra és hasonló közérdekû célokra használnának fel. Ez van, és természetesen a kampány, ami — tapasztalatból tudjuk — egyre forróbb lesz. Hûvös ôszi napokon ugyancsak jól jön egy kis fûtés — na, nem ingyen, hanem az adófizetô pénzébôl.
Fordulók
Az elnökválasztást, egyebek mellett, az különbözteti meg a parlamenterek (szenátorok és képviselôk) választásától, hogy az államelnök esetében második fordulóra is sor kerülhet, nagy valószínûség szerint sor is kerül második fordulóra, döntôre.
Az alkotmány 81. szakasza tételesen elôírja, hogy Románia elnökét általános, egyenlô, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal választják, megválasztottnak pedig az a jelölt tekintendô, aki az elsô fordulóban megszerezte a választási listákon feltüntetett választók többségének szavazatát. Amennyiben egyetlen jelölt sem éri el ezt a többséget, a két legtöbb szavazatot elért jelölt közül a második fordulóban választják meg az államelnököt. Hasonlóan rendelkezik a választási törvény is (jogállamban ez másként nem lehet). Megválasztottnak nyilvánítják azt a jelöltet, aki a legtöbb szavazatot kapta.
Bár a szabályozás világos, mégis szükségesnek tartom néhány ismeretünk felfrissítését, idôszerûsítését.
Kezdjük azzal, hogy a két forduló nem elkerülhetetlen. Ezt a vitathatatlan tényt fel is használják a kampány során, sôt visszaélnek vele. A jelöltek jelentôs része döngeti a mellét, hogy már az elsô "menetben" megválasztják. Szlogennek ezt akár el is fogadhatjuk, a realitás azonban egészen más. Beszéljünk a számok rideg nyelvén (elnézést kérek, de idegen felségvizekre evezek). Kerek számokban kifejezve, Romániában van 18 millió választópolgár, akiknek voksára kereken egy tucat elnökjelölt pályázik. A 18 milliót nem osztjuk 12-vel, mert annak, hogy mindnyájuknak egyenlô számú szavazata legyen, körülbelül annyi esélye van, mint a lottó fônyereménynek. Az viszont biztosnak mondható, hogy mind a tizenketten kapnak néhány ezer (esetleg néhány tízezer) szavazatot. A törvény viszont világos: ahhoz, hogy valakit már november 28 után megválasztottnak nyilvánítsanak, legkevesebb 9 millió és egy szavazatot kellene elnyernie. Ez lehetetlen, lesz tehát második forduló.
Felületesen vizsgálva a lehetôségeket, úgyszólván önként adódik a kérdés: miért menjek már elôször szavazni, mikor úgyis lesz még egy szavazás, majd akkor meglátom.
A válasz rövid: azért, mert az elsô menetnek is van tétje, mégpedig több szempontból vizsgálva:
— ebben a szakaszban nem az érvényesen leadott szavazatok számát veszik figyelembe, hanem azt, hány szavazásra jogosult polgára van az országnak. Tehát, aki otthon marad, az végeredményben minden jelölt ellen szavaz;
— egyáltalán nem közömbös, kik kerülnek egymással szembe, mivel elôfordulhat, hogy számunkra a rosszabb és a legrosszabb lesz döntôs;
— a két forduló között folynak a politikai egyezkedések. Ha történetesen két olyan politikai alakulat kerülne döntôbe, amelyekkel nem lehet egyezkedni, mert egyetlen csatlakozási pontunk sincs, nem beszélhetünk alkuról. Ez viszont nem következhet be, nem mintha eleve így lenne elrendelve, hanem mert nem akarjuk, és van erônk hozzá, hogy ne engedjük. Rajtunk múlik! És két lehetséges vevôvel tárgyalnak majd vezetôink: hozunk X szavazatot, mit kapunk érte? Ígérnek valamit, de legalább annyira tudják, mint mi, hogy a másik lehetséges "vevô" is ígér valamit. Az ígéreteket tehát még megtoldják és így tovább, egy megegyezésig. Szinte törvényszerû, hogy választási ígéreteiket (nem csak itt és most, hanem máshol és máskor sem) tartják be maradéktalanul. Ez nem becsületes, de hozzátartozik a szokáshoz (majdnem szokásjogot írtam). Valamit viszont teljesíteniük kell, ha nem egyébért, annak tudatában, hogy négy év múlva esetleg ugyanazzal a párttal kell egyezkedniük.
Következtetés: minden szavazatunk értéket jelent, amit nem szabad elherdálnunk (sôt, ha a bibliai talentumokra gondolunk), elásnunk sem, hátha valamikor többet érnek majd. Adott esetben, szavazatunkkal biztosítunk alkudozási lehetôséget magunknak, mégpedig jelen idôben. Tudom, politikusok soha nem tartják be, amit megválasztásuk elôtt ígértek, tehát a négy éve adott ígéretek közül nem mindegyik vált valósággá. Ha viszont 2004-ben több szavazat felajánlásával lehet egyezkedni, az eredmény is csak jobb lehet. Fontossági szempontból tehát a két forduló között nincs különbség. Ami pedig a parlamenti képviseletet illeti, választottainknak legalább olyan erôt kell képviselniük (esetleg jobban), mint eddig.
(Folytatjuk)
Vasúti sínekhez láncolta magát egy "fanatikus" környezetvédô: a nukleáris hulladékot szállító vasúti szerelvény megtorpanás nélkül átvágott rajta, a fiatal férfi életét nem sikerült megmenteni. Mártírrá lett. Ha fellengzôsek akarunk lenni — és egy ilyen haláleset talán feljogosít némi sziruposnak is bélyegezhetô diskurzusra — akár azt is mondhatnánk: az emberiségért, a Földért áldozta életét. Mások akár feleslegesnek és butának nevezhetnék áldozatát.
A szerelvény atomerômûvek kiégett fûtôelemeit szállította Franciaországból Németországba, biztonságosnak kikiáltott lerakodóhelyre. A mártír francia férfi volt, akinek örülnie kellett volna, hogy országa megszabadul a még négyezer évig sugárzó radioaktív szeméttôl. Mai világunkban az áldozatvállalás majdhogynem nevetséges: miért érdekelte ôt távoli, idegen embertársainak sorsa? Ezen az alapon Petôfi mártíromsága is nevetséges: miért írta meg a Nemzeti dalt? Miért áldozta életét 26 évesen a szabadságharcban? Miért lett mártír hôs az alig huszonéves 48-as honvédtiszt, Vasvári Pál?
A halálra gázolt környezetvédô nem az elsô volt, aki vasúti sínekre láncolta magát tiltakozása jeléül, ám a rendôrségnek eddig minden alkalommal sikerült idôben közbelépnie, és eloldoznia a zöldeket. A haláleset némileg meggondolkodtathat. Nemhiába forgatnak egyre több katasztrófafilmet, hogy csak egyet említsek, a The day after tomorrow, azaz a Holnapután címû produkciót például. Ezeket a filmeket sorozatosan a sci-fi kategóriába soroljuk, és ezzel a szépirodalmi regények — szép, ám valószerûtlen — fejezetébe rangsoroljuk ôket, bár néhányuk sokkal inkább ijesztôen hihetô jövôláttatás. A Holnaputánban például az asztalról folyamatosan lesöpört téma, az elôbb-utóbb végzetessé váló környezetszennyezés katasztrófáját láthatjuk — a sci-finek megvan viszont az az elônye, hogy az utolsó percben megkönyörül a világon a rá zúduló röpke jégkorszak, és sok millió emberáldozat után a lélekdermesztô fagy visszahúzódik megszokott helyére: a sarkvidékre. A globális felmelegedéstôl viszont alighanem csak a filmvásznon remélhetünk könyörületet.
A kérdés ennél sokkal bonyolultabb. Amit annyi évszázadon keresztül gyárak, jármûvek füstje, erdôirtások stb. leromboltak, aligha lehet néhány hónap alatt helyrehozni. A kényelem is nagy úr: gondoljuk csak el, hányan bírnánk ki az életet hajszárító, hûtôszekrény, tévé, rádió, fûtés, villanyáram nélkül? Az Európai Unióban atomerômûvekben termelik a villamos energia 35 százalékát, és ezek az atomerômûvek 2015 és 2030 között elérik az eredetileg tervezett élettartamuk végét. Nehéz megmondani, mivel lehet ezeket a kapacitásokat pótolni úgy, hogy ugyanakkor eleget lehessen tenni a felmelegedés egyik legfôbb kiváltó oka, a széndioxid-kibocsátás csökkentésének, hiszen a megújuló energiaforrások (szél-, nap-, vízenergia stb.) részesedése jelenleg alig több mint öt százalék, és 25 év múlva a legoptimistább becslések szerint sem haladja majd meg a 7-8 százalékot.
Újabb ördögi körben vagyunk: a széndioxid felmelegedést, végzetes következményekkel járó éghajlatváltozást okoz, a nem megfelelôen tárolt radioaktív hulladék viszont hihetetlen mértékben szennyezi a környezetet, és súlyos megbetegedéseket okoz a lakosság körében. A legképletesebben talán úgy szemléltethetnénk a hatást: a radioaktív sugárzásnak kitett emberek testén szüntelenül mikroszkopikus részecskék haladnak át, szabad szemmel nem látható lyukat képezve: ezek nem gyógyulhatnak be, hiszen folyamatosan újabb és újabb részecskék érik. Elôbb-utóbb eldaganatosodik, elrákosodik, és akkor ott a vég. A sugárzó környezetben születô gyermekek súlyos elváltozásokkal jönnek a világra, és sorsuk része a korai halál. A szibériai urániumbányák környékén élôk élettartama mintegy 35-40 év, a "tiszta" vidékrôl oda kerülô ember szervezete alig bírja néhány évnél tovább.
Még az Európai Uniónak sincs egységes nukleáris politikája: atomszemetét Oroszországba próbálja szállítani, és az oroszok — bizonyára elônyös feltételek mellett, és a tiltakozások dacára — kicsikarták a szükséges beleegyezéseket. Az EU radioaktív szemete így valószínûleg akár országunkon is áthaladó szerelvényekkel jut majd el az oroszországi tároló helyekre. Amelyekrôl frissen végzett tanulmányok eredményei alapján egyértelmûen kiderült, hogy nagyon rossz állapotban vannak (a kommunista valóságra még emlékezôk tudják, hogy ez minden valószínûség szerint tökéletesen igaz).
Mindezek csak laikus megértés és tájékozottság alapján leírt adatok. Az ügy ennél bizonyára sokkalta bonyolultabb és szövevényesebb. Talán ennyi is elég ahhoz, hogy néhányunkban tudatosuljon: cselekednünk kell, mielôtt már túlságosan késô lenne nyakunkba kanyarítani azt a bizonyos esôköpönyeget. A katasztrófa veszélye bizonyára nem azonnali, talán nem is következik be életünk során, de gyermekeinknek, déd- és ükunokáinknak is ezen a Földön kellene élniük, hiszen bármennyire is kutattuk, a világûr egyelôre nem kínált alternatívát. Mindezek tükrében már a sci-fi filmek szirupossága, a gesztusok túlzottsága, a tiltakozók fanatikussága is menthetô és jogos. A 23 évesen halálra gázolt környezetvédô harcos tette is valódi — remélhetôleg nem hiábavaló — vészharang-mártíromság.
Kerekes Edit
Az oldalt szerkesztette: Makkay József
A lehetséges következményekrôl szóló háttéranyagokra épített, intenzív kampányt készül folytatni a kormány a decemberi népszavazást megelôzôen. A kabinet a kettôs állampolgárság elutasítását szorgalmazza, mivel attól tart, megtörne a lendülete, ha egy érvényes referendumon az igennel szavazók kerülnének többségbe. A háttértanulmányokat tegnapi ülésén vizsgálta a magyar kormány, ezek szerint 537,4 milliárd forintjába kerül Magyarországnak, ha a jelenleg magyarigazolvánnyal rendelkezô több mint 800 000 magyar áttelepszik. Hogy a többletköltségeket az egyszerû választó is minél jobban érzékelje, a miniszterelnök egy pécsi látogatás alkalmával úgy nyilatkozott: egy kétkeresô családnak évi 336 ezer (személyenként tehát 168 ezer) forintjába kerül, ha a referendum sikerrel jár.
A Világgazdaság információi szerint a kormányban attól tartanak, hogy egy érvényes referendum megtörné az új miniszterelnök hivatalba lépésétôl datálható lendületet. Számukra a nemleges eredmény lenne a legkedvezôbb, de elégedettek lennének az érvénytelen referendummal is.
A kormány az állampolgárság birtokában esetlegesen áttelepülni kívánók számából kalkulálja ki a következményeket. Készült számítás 10 ezer és 800 ezer áttelepülôre vonatkozóan is, amelyek közül az elôbbi esetben 4,4, az utóbbinál 537,4 milliárd forintos többletköltséget mutattak ki. Az egyik anyag egy 2003-as közvélemény-kutatásra is hivatkozik, amely szerint az erdélyiek több mint 10 százaléka az állampolgárság megadása nélkül is Magyarországon szeretne letelepedni. A felmérésbôl kiindulva a kormány eljut odáig, hogy azt a környezô országok magyar kisebbségeire kivetítve minimálisan 120 ezer, maximálisan 275 ezer végleges áttelepültet prognosztizál.
Tegnap délután Gál J. Zoltán, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára bejelentette: legfrissebb számítások szerint 800 ezer bevándorló esetén 537 milliárd 400 millió forint a kettôs állampolgárság többletköltsége, ami sokkszerû hatással járna az államháztartásra.
Állampolgárság helyett Szülôföldprogram?
A kormány ugyanakkor megpróbálja pozitívan megközelíteni a kérdést, azaz a "nem" kampányon túl igyekszik saját üzeneteket megfogalmazni, olyan javaslatokkal, amelyek a határon túli magyarok segítését szolgálnák. Ennek egyik eleme a Szülôföldprogram, azaz a szülôföldön való boldogulás elôsegítése: a kormány magyar alap létrehozását és kedvezményes hitelprogram elindítását is vállalja, ugyanakkor tartalmazza a szomszédos országok EU-csatlakozásának szorgalmazása mellett a határ menti fejlesztéseket és a Nemzeti fejlesztési terv kiterjesztését az egész Kárpát-medencére. Végül, a kabinet a magyar–magyar kapcsolatok elôsegítésén is gondolkodik, a határátlépések könnyítésén és a vízumkiadás gyakorlatának egyszerûsítésén keresztül. Úgynevezett külhoni útlevél bevezetését is tervezi, amelyet a határokon kívül élô magyar anyanyelvû emberek igényelhetnének. Ez viszont ütközik az uniós normákkal, a schengeni megállapodás ugyanis a határállomásokon kétféle kaput ismer el — az egyiket az uniós, a másikat az unión kívüli országok állampolgárai használhatják. Hiller István MSZP-elnök tegnap úgy nyilatkozott: a külhöni magyar útlevéllel, egymilliárd forintos úgynevezett "szülôföld-alappal", valamint húszmilliárd forintos gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési programmal a kormány többet tud nyûjtani a határon túli magyaroknak, mint a kettôs állampolgárság.
A népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a kérdésre azonos választ adott. Ekkor a parlament törvényalkotási kényszerbe kerül, a erre azonban nincs határidô. A törvénytervezetet el kell készíteni, alávetni a szakmai egyeztetéseknek, majd a kormány elé vinni. Ha a kormány elfogadja, beterjeszti a parlamenthez. Amennyiben a parlamenti többség nem fogadja el, a törvényjavaslatot, az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Az meg fogja állapítani a mulasztást, és határidôvel kötelez a törvény meghozatalára. A problémára azonban megismétlôdhet.
Révész Máriusz komolytalannak minôsítette az MSZP kettôs állampolgársággal kapcsolatos számításait. A Fidesz-szóvivô szerint a kormánypártok riogatásának a több százezer áttelepülôvel ugyanannyi a valóságtartalma, mint a "huszonhárommillió román" rohamának volt. — A több százezer áttelepülônek is annyi az igazságtartalma, mint a 23 millió románnak, akikkel 2001 karácsonyán riogatták Magyarországot — mondta. Véleménye szerint a határon túli magyarok közül, aki át akart települni, eddig is át tudott, és a jövôben kettôs állampolgárság nélkül is át tud települni.
Mint fogalmazott, egy jól mûködô kormányban, de még az üzleti világban is elôbb mérlegelnek, és csak azt követôen döntenek. A Gyurcsány-kormányban ez szerinte fordítva van: a miszterelnök elôbb bejelenti a döntést, majd ennek alátámasztására anyagokat rendel a minisztériumoktól, "akik ezt szolgalelkûen végre is hajtják" — tette hozzá.
Az MTI értesülései szerint tájékoztató és mozgósító jellegû kampányba kezd a Fidesz a népszavazások sikeressége érdekében. Ezt Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke jelentette be. — December 5-én két gondolkodásmód, két világlátás mérettetik meg. Arról kell dönteni hogy minden pénzkérdés-e, vagy van valami más is, ami fontosabb, mint a pénz. A határon túli magyarok szabadsága és az egészség szabadsága nem pénz kérdése — jelentette ki Pokorni Zoltán alelnök.
Révész Máriusz komolytalannak minôsítette az MSZP kettôs állampolgársággal kapcsolatos számításait. A Fidesz-szóvivô szerint a kormánypártok riogatásának a több százezer áttelepülôvel ugyanannyi a valóságtartalma, mint a "huszonhárommillió román" rohamának volt. — A több százezer áttelepülônek is annyi az igazságtartalma, mint a 23 millió románnak, akikkel 2001 karácsonyán riogatták Magyarországot — mondta. Véleménye szerint a határon túli magyarok közül, aki át akart települni, eddig is át tudott, és a jövôben kettôs állampolgárság nélkül is át tud települni.
Mint fogalmazott, egy jól mûködô kormányban, de még az üzleti világban is elôbb mérlegelnek, és csak azt követôen döntenek. A Gyurcsány-kormányban ez szerinte fordítva van: a miszterelnök elôbb bejelenti a döntést, majd ennek alátámasztására anyagokat rendel a minisztériumoktól, "akik ezt szolgalelkûen végre is hajtják" — tette hozzá.
Az MTI értesülései szerint tájékoztató és mozgósító jellegû kampányba kezd a Fidesz a népszavazások sikeressége érdekében. Ezt Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke jelentette be. — December 5-én két gondolkodásmód, két világlátás mérettetik meg. Arról kell dönteni hogy minden pénzkérdés-e, vagy van valami más is, ami fontosabb, mint a pénz. A határon túli magyarok szabadsága és az egészség szabadsága nem pénz kérdése — jelentette ki Pokorni Zoltán alelnök.
Kasza Jószef, a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) elnöke szerint a kormánypártok pofon ütötték a határontúli magyarságot amikor a nemmel való voksolásra biztattak a kettôs állampolgárság megadásának kérdésében. A vajdasági vezetô szerint miközben otthon fizikai pofonokat kapnak a kisebbségben élô magyarok, aközben az anyaországtól átvitt értelemben kapták most ugyanezt. — Nem vagyunk kívánatosak sem otthon, sem itthon, s nem tudjuk hogy hol az otthon, s hol az itthon, és valahol vergôdünk a nagyvilágban — közölte.
— A kettôs állampolgárságról tartandó ügydöntô népszavazás kezdeményezôi nem a felelôsségük teljes tudatában cselekedtek, bár jó szándékuk nem kérdôjelezhetô meg — vélekedett kedden Duray Miklós, aki ilyen körülmények között egyedül azt tartja üdvözítô kiútnak, ha a népszavazás eredményes lesz és ha a résztvevôk többsége igennel voksol, mert ha mégsem, az kudarcélmény lenne a határon túli magyarok számára.
Duray szerint a probléma megoldására azért a népszavazás intézménye az alkalmatlanabb, mert amikor a történelmi magyar állam a trianoni békeszerzôdéssel megszûnt, errôl ugyanúgy nem népszavazással döntöttek, mint ahogy arról sem, hogy az állam megszûnése pontosan milyen következményeket vonjon maga után.
— A határon túli magyarok anyaországgal kapcsolatos jogviszonyát elsôsorban a törvényhozás és az alkotmányos testületek hivatottak megoldani, mégpedig egyrészt a magyar joghagyományoknak megfelelôen, másrészt a jogfolytonosság helyreállítása érdekében. A népszavazást éppen ezért nem lett volna szabad kezdeményezni és kiírni sem, hiszen "a népszavazással nem lehet a törvényhozót arra kényszeríteni, hogy holnapután alkossa meg a megfelelô törtvényt, — ez akár évtizedekig is elhúzódhat.
Növelni kell a magyar bírók számát a romániai igazságszolgáltatásban, hiszen a lakossági számarányhoz képest a bírók jóval alulreprezentáltak az ítészek különbözô testületeiben. Ezt a célkitûzést fogalmazta meg Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, aki Frunda György szenátorral együtt tartottelôadást tegnap fiatal jogászhallgatóknak. A két jogász-politikus bemutatta az Európai Unió legfontosabb döntéshozó intézményeit, ismertették az európai alkotmány elônyeit, valamint az uniós kisebbségvédelmi gyakorlatot. Eckstein-Kovács Péter síkra szállt a magyar nemzetiségû bírók és más bírósági alkalmazottak számának növeléséért. Azt hangoztatta, hogy a hiányos személyzet miatt a bíróságok perek sorozatát kénytelenek halasztani. Az RMDSZ szerint az alkotmány által szavatolt, kisebbségek esetében alkalmazott tolmács intézménye nem megfelelô megoldás, tapasztalata szerint a fordítás csak fékezi az igazságszolgáltatás munkáját.
Az elvándorlás nem az egyetlen lehetôség, Erdélyben is lehet jövôt tervezni, és értéket teremteni — ez az alapötlete annak a programnak, amit a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerdán indított útjára. Kovács Péter, az RMDSZ ifjúsági kérdésekért felelôs ügyvezetô alelnöke szerdán Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján elmondta: kezdeményezésükkel arra törekszenek, hogy új, fiatalos arcát mutassák meg az RMDSZ-nek.
Az Úton hazafelé címû karaván keretében mintegy 30 önkéntes fiatal autóbusszal fogja körbeutazni Erdélyt, és két héten keresztül a legfontosabb településeken fognak nyilvános tereken szóba elegyedni az emberekkel. A körút Háromszéken kezdôdik és október 24-én Marosvásárhelyen ér véget. A politikus rámutatott: azért nevezték el így az akciót, mert annak ellenére, hogy két héten keresztül úton lesznek, Erdélyben mindenhol otthonra találnak.
A karavánnal a Transindex által szervezett Médiabefutón gyôztesként kikerült három, fiatalból álló könnyûzene együttes és a Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulat is együttutazik, ezzel a szervezôk arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy Erdélyben is léteznek ifjú tehetségek. Kovács Péter kifejtette: az RMDSZ az elmúlt tizennégy évben nem fektetett elég hangsúlyt az új értékek felmutatására, így a hangsúly többnyire a hagyományos értékek felé tolódott el.
Az RMDSZ ezúttal egyebek között arra keresi majd a választ, hogy miért hagyják el az erdélyi magyarok szülôföldjüket, és miért döntenek a kitelepedés mellett. Úgy vélik, hogy az erdélyi magyarság legnagyobb problémája a fiatalok kitelepedése, ezért az akció során egyrészt fényt szeretnének deríteni a jelenség okaira, másrészt a közvéleményt is érzékennyé szeretnék tenni e kérdés iránt.
A különbözô megyékben a programba a szövetség listáinak befutó helyein lévô politikusai is bekapcsolódnak, akiknek szintén alkalmuk lesz elbeszélgetni az emberekkel.
Az erdélyi magyarság nyolcvan százaléka jónak tartaná a kettôs állampolgárságot, hatvan százaléka kérné is annak elnyerését, a megkérdezettek 17 százaléka pedig nem zárja ki, hogy kettôs állampolgársága esetén Magyarországon telepedne le. Ezt mutatja az a felmérés, amelyet az RMDSZ megbízásából még tavaly októberben készített az Etnikumközi Viszonyok Erdélyi Kutatóközpontja, és amelyre lapunk többször is hivatkozott.
Horváth István szociológus, a kutatás vezetôje az MTI-nek elmondta: a megkérdezettek hét százaléka jelezte, hogy biztosan áttelepedne, ha a román mellett magyar állampolgársággal is rendelkezne, 5,3 százalékuk valószínûnek tartotta az áttelepedését, 4,8 százalékuk pedig azt nyilatkozta, hogy ideiglenesen kipróbálná az anyaországi létet. Ezekbôl az adatokból következik, hogy 17 százalék nem zárja ki az áttelepedés gondolatát.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke az MTI érdeklôdésére elmondta, hogy a felmérés régiónként is vizsgálta a romániai magyarság véleményét. Eszerint a legnagyobb elnéptelenedés esélyével fenyegetett régióban 22,5, a legkisebb arányú elvándorlást elôrejelzô régióban pedig 7,4 százalék mondta, hogy kettôs állampolgárság esetén kitelepedne. Ennek a középarányosa teszi ki országos átlagban a 16,8–17,1 százalékot.
Egy, csupán a Székelyföldre kiterjedô közvélemény-kutatás megkérdezettjeinek 87 százaléka igényelné a kettôs állampolgárságot, 19 százalékuk nyilatkozta azt, hogy a magyar okmányok megkönnyítenék az EU-n belüli munkavállalást, és mindössze hét százalékuk vélte úgy, hogy a kettôs állampolgárság a Magyarországra való áttelepülést ösztönözné.
Az RMDSZ több felmérést is végzett, azt kutatva, milyen okokból csökken a romániai magyar népesség. A korábbi közvélemény-kutatásokban még nem hozták egymással összefüggésbe a kivándorlási szándékot a kettôs állampolgárság megszerzésének lehetôségével. Utóbb azonban egyértelmûen kirajzolódott a tendencia: a kettôs állampolgárság esélyének az ismeretében nagyobb fokú elvándorlási szándék mutatható ki. Takács példának említette a Bánságot (ahol egyébként a magyarság kitartóan csökkenô létszámú szórványban él). Amikor itt a kivándorlási szándékot a kettôs állampolgárság eleme nélkül vizsgálták, 75 százalék vallotta hogy "nem fontolgatja a kivándorlást". A szakemberek ebbôl azt a következtetést vonták le, hogy a kettôs állampolgárság megadása hatással lenne a romániai magyar népesség alakulására a következô évtizedekben.
Tegnap délután a Báthory Líceum dísztermében megtartották a Médiabefutó eredetileg október végére tervezett kolozsvári gáláját. A tehetségkutató vetélkedôn harminc együttes, népdalénekes lépett fel, zene, tánc és irodalom kategóriában. A rendezvényen részt vett Eckstein-Kovács Péter szenátor, Máté András Levente városi tanácsos és Mátis Jenô Kolozs megyei tanácsos. (Fitz Tamás felvétele)
Egyetlen téli idényben egymilliárd lejt költ az egeresi önkormányzat a gyártelepi nagy iskola fûtésére. Ezért az összegért csupán a gázolajjal történô fûtéshez szükséges nyersanyagot sikerül megvásárolni, ebbôl egy télen mintegy 30 ezer liternyi fogy el. A község legnagyobb iskolájában, az Egeres Gyártelepi tanintézetben ezenkívül fával is fûtenek. Egeres község területén hat iskola és hat óvoda mûködik (Egeres Gyártelepen, Mákófalván, Bogártelkén, Jegenyében, Ferencbányán, Inaktelkén), a Gyártelepi iskola kivételével mindegyikben fával fûtenek, tájékoztatott Fekete P. P. János, Egeres alpolgármestere. A téli fûtéshez összesen 270 köbméter fát vásároltak.
Szerda reggel a Széchenyi téri piacon a következô árak voltak érvényben: tojás — 3500 lej/db, hagyma — 10–15 ezer lej/kg, fokhagyma — 50 ezer lej/kg, burgonya — 6–8 ezer lej/kg, paszuly — 40 ezer lej/kg, paradicsompaprika — 30 ezer lej/kg, karfiol — 10–15 ezer lej/kg, murok 5–10 ezer lej/kg, uborka — 35 ezer lej/kg, paradicsom — 35–40 ezer lej/kg, káposzta — 4–5 ezer lej/kg, spernót — 20 ezer lej/kg, saláta — 5–8 ezer lej/fej, szôlô — 40 ezer lej/kg, alma — 7–15 ezer lej/kg, szelídgesztenye — 35 ezer lej/kg.
A hazai állategészségügy és az állattenyésztés európai uniós felzárkóztatási lehetôségeirôl tanácskoztak tegnap Kolozsváron dr. Harbus Liviu szakminisztériumi osztályvezetô irányításával az Ifjúsági Házban. A rendezvényen Kolozs megye számos állatorvosa, a mezôgazdasági és az állategészségügyi hivatal vezetôi vettek részt.
A minisztériumi illetékes az állatorvosi rendelôk privatizációjáról szóló kormányrendeletet ismertette, amelynek értelmében az állatorvosok kedvezô feltételek között megvásárolhatják az épületet, amelyet szakmai bizottság értékel fel. Ennek 20%-át elôlegként kell kifizetni, a vételár többi részét 10 évig törlesztheti az új tulajdonos. A rendelôt nem szabad eladni, és a szerzôdésben megállapított feltételek között fel kell szerelni a gyógyításhoz szükséges alapvetô eszközökkel. A rendelôk felszerelése idôvel meg kell hogy feleljen az EU-s követelményeknek is.
A mezôgazdaság uniós felzárkózásának egyik alapfeltétele, hogy a háziállatokat elektronikus nyilvántartásba vegyék. Elsô lépésben a lovak és a szarvasmarhák fülébe kerül egységes fülszám, Kolozs megye 112000 ilyen fülszámot kapott. A termelô számára mindez ingyenes és ugyanakkor kötelezô. A szakemberek elmondták: bármiféle állattenyésztési agrártámogatás igényléséhez elengedhetetlen lesz az állatok nyilvántartásba vétele. Ez uniós elôírás is, ugyanakkor, ha az állat elvesztôdik vagy ellopják, sokkal könnyebb lesz a megtalálása. Az állatokat nyilvántartó számítógépes fejlap alapján annak születésétôl a vágóhídig minden adat a szakemberek rendelkezésére áll majd. Az állatok nyilvántartásba vételéhez két esztendô áll a hivatalok rendelkezésére, az állatonkénti nyilvántartás pedig 2,5 euróba kerül, amit teljes egészében az államkassza fedez. A munkát a községi, illetve a városi körzeti állatorvosok végzik el.
A tegnapi tanácskozáson az is kiderült, hogy az állatorvosok a folyamatosan növekvô állami elvárásokat nem szívesen vállalják, mivel az uniós felzárkózás folyamatából egyedül a keresetük marad ki. Szakszervezetük több pontos követelési listát nyújtott át a minisztériumi küldöttnek, amivel helyzetüket tarthatatlannak érzik. Az egyik állatorvos elmondta, hogy a különbözô állategészségügyi akciókért járó pénzt augusztus óta nem kapták meg, emiatt nem tudják idejében kifizetni a segédszemélyzet bérét sem. Többen közülük munkabeszüntetést fontolgatnak, mert mint mondják, túl szegények ahhoz, hogy az államkasszát hitelezzék.
Kémer a Szilágyság nyugati csücskében fekvô, 1800 lakosú település, amelyre — ahogyan legtöbb falura — jellemzô az elöregedés jelensége, ám ennek dacára a lakosság példás összefogásról tesz nem egy ízben tanúságot. A falu legnagyobb gondja az utak rossz állapota, minthogy sem Bihar, sem Szatmár megye vezetôsége nem fordít elég figyelmet azokra.
Szoboszlai Attila polgármester elmondta: világbanki támogatással sikerült egyes útszakaszokat kijavítani, a szükséges önrész egy részét a helyi költségvetésbôl különítették el, de az összegnek közel 30%-át, 200 millió lejt a lakosság adta össze önkéntes felajánlással, ki-ki lehetôségei szerint járult hozzá a közös ügyhöz.
Szintén nagy gondot jelent a vízellátás: a felszíni vizek a túlzott mûtrágyahasználat és a sajátos talajösszetétel következtében nitrátokkal, nitritekkel és ammóniával fertôzöttek. A falu vízigényét a mûködô két ártézi kút nem képes ellátni. A megoldást újabb kutak fúrása jelentheti: a világbanki támogatással elkészült hidrológiai tanulmány szerint van víztartaléka a falunak, érdemes fúrni. A vízhálózat kiépítéséhez szükséges összeg egy részét az önkormányzat birtokában lévô erdôk értékesítése árán teremtik elô. Ugyanakkor itt is számítanak a lakosság támogatására — ezután mérik fel a felajánlások értékét.
A hátrányos helyzetû lakosokon is igyekeznek segíteni: ingyen juthatnak tüzelôhöz az önkormányzat erdôibôl.
A falu könyvtára nemrég hétezer adományból származó kötettel bôvült, az iskolában pedig informatikai tantermet hoztak létre, amely egyben munkahelyet is teremtett: a tanulók oktatására egy helybeli munkanélküli fiatalt alkalmaztak.
Az iskolában mintegy 200 magyar gyerek tanul, az óvodába 100-nál több kisgyerek jár. Aktívan mûködik a Kémerért Alapítvány, amely a napokban nótafüzetet jelentet meg.
A zömében magyar lakosság (95% magyar, 7% magát magyarnak valló roma, 7–8% tömbben élô román) politikailag nem megosztott, felelôsen viszonyul a közelgô választásokhoz, tette hozzá a polgármester.
A szociális segélyek szétosztásáról, illetve az állami mezôgazdasági támogatások rendszerérôl esett szó a Bálványosváraljai Helyi Tanács legutóbbi ülésén — tájékoztatta lapunkat Muresan Ildikó alpolgármester.
A 2004-es év január–októberi idôszakában mintegy 220-an igényelték a szociális segélyt, ebbôl 185-en voltak jogosultak a támogatásra. A kiutalt segélyek összértéke meghaladja az 1,330 milliárd lejt.
Családi pótlékot 205-en igényeltek, azonban 5 iratcsomót megkésve állítottak össze, 5-en pedig nem voltak jogosultak a juttatásra, egyszülôs családoknak járó eltartási támogatást a 21 igénylôbôl 19-en kaptak.
A mezôgazdasági támogatások kapcsán kiderült: a 2003–2004-es mezôgazdasági évben a 72-es kormányrendelet értelmében kiutalható 2 millió lejes támogatásban 840 személy részesült. Az 1121 hektár megmûvelt földterület után kifizetett támogatás összege mintegy 2,240 milliárd körül van.
A tanácsülésen határozat született egy munkacsoport megalakításáról, amelynek tevékenysége a roma kisebbség helyzetének javítására irányulna. A munkacsoportban az egészségügyi és tanügyi szféra, a helyi tanács, illetve a községhez tartozó három falu roma közösségeinek vezetôsége is képviselteti magát. A jövô hétre kitûzött gyûlésen határoznak majd a konkrét tennivalókról.
A köztulajdon bôvítésére is sor került: három épület (két váraljai és egy bátoni) köztulajdonba ment át, tanácsi határozat értelmében.
A községben a hét végén kis templomi ünnepség keretében, szavalatokkal és kórusmûvekkel emlékeznek az 56-os hôsökre.
Aranylakodalmuk alkalmával 85 házaspárt jutalmaz a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal. Az ötmillió lejes pénzjutalmat csütörtökön 13 órától adja át Emil Boc polgármester, a hivatal nagytermében. Fél évszázados hûségük jutalmául az ünneplô házaspárok aranyoklevelet is kapnak. Az 50. házassági évfordulójukat ünneplô párok jutalmazását 2004 júliusi határozatában hagyta jóvá a Kolozsvári Városi Tanács.
Mi vigyázunk a szemeidre mottóval a megyeszékhelyen a negyedik, az országban a kilencedik OPTICRIS üzlet nyílt meg, a Mãrãsti lakótelepi Gyár (Fabricii) utcában. A szemészet terén az OPTICRIS a legnagyobb romániai cég: a legnagyobb szemüvegkeret-gyárat mûködteti, az világhírû Luxottica Csoport egyetlen képviselôje és termékeinek forgalmazója, valamint saját számítógépesített optikai hálózattal rendelkezik.
A cég hagyományát folytatva az elkövetkezô két héten belül a következô humanitárius akciókra kerül sor a Mãrãsti tér lakói számára: a 3 millió lejnél kisebb jövedelemmel rendelkezô családokból származó gyermekek számára ingyenes szemészeti vizsgálat és szemüvegkeret, valamint a nagyon alacsony jövedelmû nyugdíjasoknak a vizsgálatot féláron végzik el és szintén ingyenes szemüvegkeretet biztosítanak.
Szakadékba borult a traktor
Kedden este fél hétkor forgalomba be nem jegyzett traktor borult szakadékba Reketó közelében. A 30 éves B. Rovin vezetette jármû fával megrakott utánfutót húzott egy erdei úton, amikor egy nagyon meredek emelkedôn a vezetô elvesztette uralmár a jármû fölött. A traktor ezt követôen egy szakadékba esett, B. Rovin pedig életét vesztette.
Megmérgezte magát egy diák
A keddi boncolás során kiderült: a hétfôn holtan talált 18 éves diák megmérgezte magát. A Nemzetközi Kémia Olimpia harmadik helyezettje, akit a múlt héten a kormány is jutalmazott eredményéért, valószínûleg önkezûleg vetett véget életének, miután barátnôje két héttel korábban is hasonló öngyilkosságot hajtott végre.
Az orvosok egyelôre nem állapították meg, hogy milyen méreg okozta a George Cosbuc Kollégium tizenkettedikes diákjának halálát, de ciánra gyanakszanak.
B. N.-t hétfôn találták holtan lakásában, miután az utóbbi idôben — mióta a gyógyszerészeti egyetemen elsôéves barátnôje ciánt vett be —, viselkedési zavarokkal küzdött.
(-bb)
Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4.) |
40 350/40 700 |
31 250/31 700 |
160/165 |
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 40 512 lej, 1 USD = 31 302 magyar forint = 165 lej.
Könyvelést vállalok kereskedô és szolgáltató cégek részére, mérlegszinten. Munkámat számlázom. Telefon: 585-974, 0743-450714.
Tegnap a Román Kupa nyolcaddöntôinek elsô mérkôzéseire került sor, amelyeken egy meglepetés is született: a bajnokságot nemrég még magabiztosan vezetô National például újabb meglepô vereséget szenvedett. Ezúttal a bankárcsapat a szintén fôvárosi Sportul Studentesctôl kapott ki simán 2–0 arányban, s ha így folytatja, nemcsak a bajnoki cím, de a kupa is kicsúszik kezébôl.
De talán még azt is meglepetésként könyvelhetjük el, hogy az élvonal 5. helyén tanyázó Bukaresti Dinamó hazai pályán csak egyetlen, korai találattal tudta legyôzni a B-osztályos Brãilai Dacia Unireát. A másodosztályos klub különben élesen bírálta a Román Labdarúgó Szövetséget, amiért a mérkôzést minden különösebb indoklás nélkül 17.00 órára írta ki (a többi mérkôzés 14.00 órakor kezdôdött). A brãilaiak ugyanis még sosem játszottak esti meccset, ráadásul Bukarestben edzeni sem engedték ôket bekapcsolt reflektoroknál. Mihai Ciobanu vezetôedzô korábban több A-osztályos együttest is kiejtô csapata ennek ellenére tisztességesen helytállt, sôt, az eredmény ismeretében akár a továbbjutást is kiharcolhatja még hazai pályán.
Eredmények: Krajovai Egyetem–Pitesti-i Arges FC 1–0 (Bundea 74. perc), Galaci Otelul–Konstancai Farul 1–2 (Iacob 71., illetve Guritã 10. és 73.), Bukaresti Sportul Studentesc –Bukaresti National 2–0 (Stancu 53., Bucur 74.), Bukaresti Dinamó–Brãilai Dacia Unirea 1–0 (Iordache 11.).
A visszavágókon — amelyeket december elsején játszanak — így még minden megtörténhet.
Rutinmûtétet hajtottak végre Christian Chivu, az AS Roma román labdarúgóján: kivették azt a csavart, amelyet egy júliusi operáció során ültettek be a lábába. A válogatott védô többhónapos kényszerszünet után múlt szerdán lépett elôször pályára, a Bayer Leverkusen elleni BL-meccsen, s az orvosok szerint két hét múlva újra harcképes lesz.
Chivu júliusban a nyári szabadságát töltötte, amikor állítólag egy baráti strandfoci meccsen eltört egy csont a bal lábában.
• Sokáig nagyon közel volt az óriási bravúrhoz a másodosztályú Eintracht Trier, ám végül a hosszabbításban fejet kellett hajtania a Werder Bremen elôtt a labdarúgó Német Kupa nyolcaddöntôjében. Eredmények: Bayern München (amatôr)–Braunschweig (amatôr) 3–2, Hannover 96–Borussia Dortmund 1–0, Arminia Bielefeld–Karlsruhe SC (II.) 4–0, Werder Bremen–Eintracht Trier (II.) 3–1 — hosszabbítás után.
• Az élvonalbeli csapatok közül az Everton és a Southampton is elbúcsúzott az angol labdarúgó Ligakupától. Elôbbi az Arsenaltól, utóbbi viszont a másodosztályú Watfordtól kapott ki. Eredmények: Arsenal–Everton 3–1, Burnley (II. osztályú)–Tottenham Hotspur 0–3, Cardiff (II.)–Portsmouth 0–2, Watford (II.)— Southampton 5–2.
• Nagy meglepetésre az élvonalbeli Girondins Bordeaux és Toulouse is másodosztályú csapattal szemben maradt alul a labdarúgó Francia Ligakupa elsô fordulójában, s ezzel mindkét együttes búcsúzott a sorozattól. Eredmények: (az élvonalbeli csapatok mérkôzései): Sedan (II. osztályú)–AS Monaco 0–1, Nice–Lens 1–1 — büntetôkkel 4–5, AC Ajaccio–Caen 0–2, Metz–Bastia 1–2 — hosszabbítás után, St. Etienne–Creteil (II.) 3–1, Brest (II.)–Sochaux 1–2, Dijon (II.)–Girondins Bordeaux 2–1 — h.u., Troyes (II.)–Racing Strasbourg 1–3, Clermont (II.)–Toulouse 0–0 — büntetôkkel 5–4.
Adrian Mutu, a Chelsea volt támadója — akit doppingvétség miatt héthónapos eltiltással sújtott az Angol Labdarúgó Szövetség (FA) — valószínûleg az olasz Juventus csapatában folytatja pályafutását.
— Mutu szerdán Torinóba érkezik, hogy megtekintse az együttes Fiorentina elleni bajnoki összecsapását, majd néhány fontosabb emberrel lesz megbeszélése — nyilatkozta a Zebrák egyik szóvivôje.
Mutu korábban Olaszországban az AC Parma és a Verona csapataiban futballozott.
A most épülô Kôérberek-Tóvárosban kedden elhelyezték a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) várhatóan 2005 decemberében átadásra kerülô új székházának alapkövét.
A magyar futball leendô otthonának — amely három szintbôl és pincébôl áll majd — alapterülete 651, míg bruttó területe 2753 négyzetméter lesz. Az alapkôként szolgáló hengert — amely a tervrajzok mellett a napilapokat, az alapító okiratot, valamint minden címletû forintból egyet-egyet tartalmazott — Bozóky Imre MLSZ-elnök és Molnár Gyula, Újbuda polgármestere helyezte el. Az ünnepségen megjelent az Aranycsapat két tagja, Grosics Gyula és Buzánszky Jenô is.
Lyukas labdával lôtt gólt Belgiumban egy focista: akkorát rúgott a labdába, hogy az azonnal kidurrant, ám így is berepült a kapuba, bár eléggé lottyadtan hevert utána.
A nagy labdadurranás — és a gól — Walter Baseggio, az Anderlecht középpályásának lábát dicséri. Baseggio a tizenhatos peremérôl bombázott a kapuba az igen ritka detonációval, aminek eredményeként csapata 1–1-re kiegyenlített. Végül a mérkôzést is megnyerte az Anderlecht a La Louviere ellen, 2–1-re.
Változatlanul a világbajnok Brazília vezeti a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) világranglistáját Franciaország és Argentína elôtt. Magyarország — hat helyet rontva — a 74. helyen áll, míg Románia kettôt visszacsúszva 28.
A 2006-os németországi vb selejtezôjében a magyarokkal azonos csoportban szereplô Svédország a 15., Horvátország a 23., Bulgária a 37., Izland a 90., a jövô szerdai ellenfél, Málta pedig a 132. a rangsorban, míg a románok ellenfelei közül Csehország az 5., Hollandia a 6., Finnország a 43., Macedónia a 91., Örményország a 123. és Andorra a 143.
FIFA-világranglista (zárójelben a korábbi helyezés): 1. Brazília 847 pont, 2. (2.) Franciaország 802, 3. (3.) Argentína 784, 4. (4.) Spanyolország 775, 5. (6.) Csehország 768, 6. (5.) Hollandia 758, 7. (7.) Anglia 752, 8. (8.) Portugália és (10.) Mexikó 743–743, 10. (8.) Olaszország 736, 11. (11.) Egyesült Államok 728, 12. (12.) Törökország 721, 13. (15.) Dánia 715, 14. (14.) Írország 713, 15. (22.) Svédország 710, ..., 28. (26.) Románia 662, ..., 74. (68.) Magyarország 539.
A sportágat irányító Bernie Ecclestone és a csapatigazgatók londoni egyeztetésén eldôlt, hogy a sokáig veszélyeztetett Brit és Francia Nagydíj is szerepelni fog a jövô évi Forma–1-es versenynaptárban.
— A törökországi futammal együtt 19 viadal lesz 2005-ben — erôsítette meg a hírt Paul Stoddart, a Baumgartner Zsoltot is foglalkoztató Minardi fônöke, hozzátéve: a hivatalos bejelentésre december 10-én kerül sor.
A találkozón megjelent kilenc istállóvezetô beleegyezett, hogy a felére csökkentik a teszteléseket, és az így megtakarított pénzbôl fedezik a silverstone-i és a Magny Cours-i nagydíj költségeit.
A hétszeres világbajnok Michael Schumachert alkalmazó Ferrari egyedüliként nem vett részt a megbeszélésen, mivel a maranellóiak ellenzik a tesztprogram karcsúsítását.
A Minardi nevezett a jövô évi F–1-es világbajnokságra
Paul Stoddart tulajdonos szerint a Minardi-csapat mindenképpen elindul a jövô évi Forma–1-es világbajnokság futamain, hiszen a november 15-i határidô elôtt már be is fizette a félmillió dolláros nevezési díjat.
Az istálló neve egyelôre Minardi European. Bizonytalan, hogy az idén névadóként is szereplô motorszállító Cosworth fennmarad-e, mivel az anyacég Ford kivonult az autósport elitkategóriájából, pedig Baumgartner Zsolt idei csapatnának a következô szezonra is érvényes szerzôdése volt.
A Ford kiszállása miatt egyelôre rendkívül bizonytalan a Jaguar 2005-ös indulása is, még nem született megállapodás egyetlen befektetôvel sem. Így nem meglepô, hogy az istálló egyelôre nem nevezett, mint ahogy a Minardi mellett a másik magáncsapat, a Jordan sem.
Az idei eredmények alapján az lenne a meglepetés, ha legalább egy orosz játékos nem kerülne be a ma kezdôdô nôi WTA-világbajnokság döntôjébe, hiszen az esztendô elsô Grand Slam-tornáját leszámítva — akkor a belga Justine Henin-Hardenne nyert — valamennyi GS-viadalon a moszkvai iskola szupertehetséges fiataljai diadalmaskodtak. Az sem elképzelhetetlen, hogy orosz házidöntô lesz Los Angelesben. Természetesen a két amerikai, Lindsay Davenport és Serena Williams, valamint az utóbbi idôben bombaformában teniszezô francia Amélie Mauresmo másképp gondolja. Az oroszok azonban négy teniszezônôvel lesznek jelen a rangos eseménye: Vera Zvonarjova mellett a Roland Garroson gyôztes, egzotikus szépségû Anasztaszja Miszkina, a wimbledoni bajnok Marija Sarapova és a US Openen diadalmaskodó Szvetlana Kuznyecova is ott lehet a döntôben. De azért nem szabad megfeledkezni meg Serena Williamsrôl sem, aki tavaly sikert-sikerre halmozott, az idén viszont legfeljebb csak a csatakiáltásaiban múlta felül legnagyobb ellenfeleit.
A világbajnokság egyéni gyôztese 1 millió dollárral gazdagodik.
Amerikai gyôzelem született a brit rágógumibuborék-bajnokságon: egy 12 éves lányka diadalmaskodott 40 és fél centis átmérôjû gömbbel.
A gyôztes neve Kelsey Lea, júliusban ô nyerte meg a New York-i rágógumi tornát is.
A mostani, londoni viadalon legfôbb riválisa a 11 éves brit bajnok, Amber Johnson volt, aki hazai pályán fújt. Amber azonban emberére akadt Kelsey-ben, és csak második lett. Pedig Kelsey messze nem volt csúcsformában: júliusban bô fél méteres buborékot fújt. Módszere egyébként az, hogy három rágógumit töm a szájába és azok ötvözetébe ereszti bele magából a szuszt.
19 homáros teljesítménnyel az ötvenéves Barry Giddings diadalmaskodott az immár harmadik amerikai homárfaló bajnokságon.
A férfi 35 perc alatt kebelezett be ennyi homárt. Díja egy utazás, de nem valami szuperluxus környezetben, hanem egy homárhalászhajón, amely az Egyesült Államok északkeleti partvidékén, Kitterybôl fut majd ki. Giddingsnek emellett csaknem fél mázsa homár üti majd a markát a halászok zsákmányából. Ehhez persze az kell, hogy azok fogjanak is legalább ennyit.
A homárfaló bajnokság döntôjébe a selejtezôevések után — merthogy ilyenek is voltak — 13 versenyzô jutott be, köztük csupán egyetlen hölgy, a 22 éves Carolyn Cope, aki viszont remekül hajrázva harmadik lett 15 homárral a hasában.
Ami a bajnokot illeti, Giddings legutóbb 42 évvel ezelôtt, 8 évesen vett részt evôversenyen. Akkor görögdinnyét kellett ennie, és abban is elsô lett.
Az oldalt szerkesztette: Balázs Bence
A Szabadság
Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette
Copyright © Szabadság - 2004 - All
rights reserved -
